Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2024.09.27.
A Belügyminisztérium (BM) szeptember 10-én adott ki két részletben egy hatbekezdéses közleményt a 38 tagállamot számláló, párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss oktatási összehasonlító elemzéséről.
A minisztérium szerint az elemzésben az OECD „elismeri a magyar köznevelés eredményeit”, és is kiderül belőle, hogy Magyarországon
- „az óvodai ráfordítások 90 százalékát a központi költségvetés finanszírozza, amely meghaladja az OECD 86 százalékos átlagát”,
- „az 5 éves gyermekek 96 százaléka vesz részt óvodai nevelésben, amely az OECD átlagát (85 százalék) meghaladó arány”,
- „az évismétlők aránya az átlagnál alacsonyabb”, és
- „nagyobb figyelem jut egy tanulóra, mint az EU vagy az OECD átlagában”.
A teljes OECD-jelentést átolvasva arra jutottunk, hogy a minisztériumi közlemény két szinten is megvalósítja a „cherry picking” módszerét. Az 500 oldalas dokumentumból kiválaszt pár olyan adatot, amely ránézésre pozitívnak tűnik a magyar oktatásra nézve, de még az egyes indikátorokon belül is szelektál, vagy pedig félrevezetően értelmezi a mutatókat.
A következőkben sorra vesszük a belügyminisztériumi közlemény állításait, majd bemutatunk néhány, a közleményből kimaradó és a magyar oktatási rendszerről kevésbé pozitív képet festő indikátort az OECD jelentéséből. Cikkünkben Nahalka István oktatáskutató Civil Közoktatási Platformon közölt meglátásaira is támaszkodunk.
Nincs benne értékelés
Az OECD Education at a Glance kiadványsorozata az egyik legalaposabb összehasonlító elemzés az országok oktatási rendszereiről. Adatait és mutatóit a világ oktatási szakértői, kutatói, szakpolitikusai használják, elemzik évről évre.
Az idei jelentés minden adattáblával, hivatkozással és függelékkel együtt, kiegészítő metodológiai magyarázat nélkül 500 oldalas, kiemelt fókusza az egyenlő hozzáférés kérdése. A 24 főtéma további részadatokra és elemzésekre bomlik az egy főre jutó állami oktatási költésektől az oktatási részvétel szociális és munkaerőpiaci eredményein át a bölcsődei-óvodai nevelés esélyegyenlőségéig, több száz grafikonnal, táblázattal, szakirodalmi hivatkozással. A jelentés a különböző indikátoroknál a legfrissebb összehasonlítható adatokat veszi figyelembe, általában 2021-ből, 2022-ből vagy 2023-ból.
Ahogy azt az előszóban is hangsúlyozzák, az OECD-jelentés nem értékelő dokumentum, hanem azon indikátorok gyűjteménye, amelyek az aktuális szakmai konszenzus szerint alkalmasak az oktatási rendszerek jellemzésére.
A BM állításával szemben az OECD nem értékel, nem „ismer el eredményeket”, hanem évente megméri, ami az oktatásban megmérhető, és az összegző adatokat közzéteszi azok módszertanával és az összehasonlítás korlátaival együtt, nemzetközi keretrendszerben.
Az OECD-jelentés horizontja lényegesen szélesebb annál, amit a minisztériumi közlemény láttat belőle, és a magyar oktatásról kirajzolódó kép egyáltalán nem homogén. Ez látszik abból is, hogy a Magyarországra koncentráló külön összefoglalóban a szervezet kiemel olyan mutatókat, amelyekben Magyarország jobban áll az OECD-átlagnál, de szép számmal olyanokat is, amelyekben rosszabbul...
Az OECD Education at a Glance kiadványsorozata az egyik legalaposabb összehasonlító elemzés az országok oktatási rendszereiről. Adatait és mutatóit a világ oktatási szakértői, kutatói, szakpolitikusai használják, elemzik évről évre.
Az idei jelentés minden adattáblával, hivatkozással és függelékkel együtt, kiegészítő metodológiai magyarázat nélkül 500 oldalas, kiemelt fókusza az egyenlő hozzáférés kérdése. A 24 főtéma további részadatokra és elemzésekre bomlik az egy főre jutó állami oktatási költésektől az oktatási részvétel szociális és munkaerőpiaci eredményein át a bölcsődei-óvodai nevelés esélyegyenlőségéig, több száz grafikonnal, táblázattal, szakirodalmi hivatkozással. A jelentés a különböző indikátoroknál a legfrissebb összehasonlítható adatokat veszi figyelembe, általában 2021-ből, 2022-ből vagy 2023-ból.
Ahogy azt az előszóban is hangsúlyozzák, az OECD-jelentés nem értékelő dokumentum, hanem azon indikátorok gyűjteménye, amelyek az aktuális szakmai konszenzus szerint alkalmasak az oktatási rendszerek jellemzésére.
A BM állításával szemben az OECD nem értékel, nem „ismer el eredményeket”, hanem évente megméri, ami az oktatásban megmérhető, és az összegző adatokat közzéteszi azok módszertanával és az összehasonlítás korlátaival együtt, nemzetközi keretrendszerben.
Az OECD-jelentés horizontja lényegesen szélesebb annál, amit a minisztériumi közlemény láttat belőle, és a magyar oktatásról kirajzolódó kép egyáltalán nem homogén. Ez látszik abból is, hogy a Magyarországra koncentráló külön összefoglalóban a szervezet kiemel olyan mutatókat, amelyekben Magyarország jobban áll az OECD-átlagnál, de szép számmal olyanokat is, amelyekben rosszabbul...
Lásd még:
“A magyar oktatás legnagyobb hibája a beskatulyázás.” - Lannert Judit oktatáskutató a Klubrádióban 2023. márc. 10.
