Szerző: GYÖRE ZOLTÁN
2025.03.12.
Mi a különbség béke és béke között?
2025. március 13., csütörtök
MI A KÜLÖNBSÉG BÉKE ÉS BÉKE KÖZÖTT? 🇺🇦 TAKÁCSY DORKA | RÁCZ ANDRÁS | SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
GYÖRE ZOLTÁN PODCAST
Szerző: GYÖRE ZOLTÁN
2025.03.12.
Mi a különbség béke és béke között?
Szerző: GYÖRE ZOLTÁN
2025.03.12.
Mi a különbség béke és béke között?
A KÉTSÉGBEESETT MINISZTER, A FIDESZES ÜGYVÉD ÉS AZ ELÚSZOTT MILLIÁRDOK – ÚJABB CSAVAROKKAL FOLYTATÓDOTT AZ AGRÁRMINISZTÉRIUM KORRUPCIÓS PERE
DIREKT36 / TELEX
Szerző: SZŐKE DÁNIEL
2025.03.13.
„Bocsánat, járatlan vagyok” – szabadkozott Nagy István agrárminiszter, mert véletlenül majdnem a vádlottak padjára ült február 25-én, amikor tanúskodni érkezett az Agrárminisztériumot érintő korrupciós ügy tárgyalására a Székesfehérvári Törvényszékre. A miniszter csak a sokadik idézésre jelent meg a bíróság előtt, ahol aztán órákon át faggatta a bíró, az ügyész és a védők.
Ez a vígjátékba illő jelenet csak egy a sok érdekes epizód közül, amely a csekély sajtóérdeklődés mellett zajló perben az elmúlt hónapokban történt. Bár a büntetőügy egy látszólag unalmas minisztérium még annál is unalmasabb bürokratikus részleteiről szól, és még a szereplőket is könnyű összekeverni a hasonló neveik miatt (legalább két Nagy vezetéknevű van köztük), valójában ez a per ritka betekintést ad a magyar kormányzat működésébe.
A bíróságon tárgyalt ügy lényege, hogy az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkárát, dr. Nagy Jánost azzal vádolja az ügyészség, hogy a közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vád szerint nem végeztek ezért érdemi munkát. A pénzt még 2019-ben utalták el a megszűnés előtt álló háttércég számlájáról.
Nagy János azt vallotta, hogy maga a miniszter adott utasítást a vád szerint fiktív szerződések megkötésére. A miniszter azonban most azt állította, hogy a szerződéskötések idején semmiről nem tudott az ügy kapcsán. Azt vallotta, hogy amikor megtudta, hogy nyomozás zajlik, „kétségbe volt esve”, főleg a saját érintettsége érdekelte, például, hogy nem írt-e alá olyat a tudtán kívül, ami miatt bajba kerülhet.
A miniszter vallomása mellett más érdekes fejlemények is voltak a perben:
A 2024. decemberi tárgyaláson például olyan fideszes kötődésű vállalkozások nevei is felbukkantak, amelyekkel kapcsolatban az ügyészség nem emelt vádat, de szintén részesülhettek a Nemzeti Kataszteri Program (NKP) nevű háttércég utolsó milliárdjaiból. Egy vallomás alapján ugyanis közvetlenül a megszűnés előtt több olyan, Fideszhez köthető cég is volt, amellyel szerződött az NKP.
Köztük van olyan cég, amelyik egy volt fideszes parlamenti képviselőé, Bodó Imréé, egy másiknak pedig a korábban közismert fideszes politikus, Várhegyi Attila a vezetője. Ezekre egy iktatókönyv a bizonyíték, amelybe az utolsó hónapok szerződéseit írták be a vádirat szerint azért, hogy a valótlan szerződések jogszerűnek tűnjenek.
Az ügy furcsa részlete az is, hogy az ügyészség vádjai által érintett két ügyvédi iroda mellett van egy harmadik ügyvédi iroda is, amely szintén kapott értékes szerződést az NKP-től a megszűnése előtt.
Ez a szerződés 500 millió forintról szólt, és egy médiában is gyakran szereplő, magát fideszesnek valló ügyvéd, Berényi András irodája kapta. Berényi nem lett az ügy vádlottja. Az ügy elején viszont ő képviselte védőként a fő vádlottat, Nagy János volt helyettes államtitkárt, és az ügy más szereplői mellett is felbukkant...
Szerző: SZŐKE DÁNIEL
2025.03.13.
Ez a vígjátékba illő jelenet csak egy a sok érdekes epizód közül, amely a csekély sajtóérdeklődés mellett zajló perben az elmúlt hónapokban történt. Bár a büntetőügy egy látszólag unalmas minisztérium még annál is unalmasabb bürokratikus részleteiről szól, és még a szereplőket is könnyű összekeverni a hasonló neveik miatt (legalább két Nagy vezetéknevű van köztük), valójában ez a per ritka betekintést ad a magyar kormányzat működésébe.
A bíróságon tárgyalt ügy lényege, hogy az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkárát, dr. Nagy Jánost azzal vádolja az ügyészség, hogy a közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vád szerint nem végeztek ezért érdemi munkát. A pénzt még 2019-ben utalták el a megszűnés előtt álló háttércég számlájáról.
Nagy János azt vallotta, hogy maga a miniszter adott utasítást a vád szerint fiktív szerződések megkötésére. A miniszter azonban most azt állította, hogy a szerződéskötések idején semmiről nem tudott az ügy kapcsán. Azt vallotta, hogy amikor megtudta, hogy nyomozás zajlik, „kétségbe volt esve”, főleg a saját érintettsége érdekelte, például, hogy nem írt-e alá olyat a tudtán kívül, ami miatt bajba kerülhet.
A miniszter vallomása mellett más érdekes fejlemények is voltak a perben:
A 2024. decemberi tárgyaláson például olyan fideszes kötődésű vállalkozások nevei is felbukkantak, amelyekkel kapcsolatban az ügyészség nem emelt vádat, de szintén részesülhettek a Nemzeti Kataszteri Program (NKP) nevű háttércég utolsó milliárdjaiból. Egy vallomás alapján ugyanis közvetlenül a megszűnés előtt több olyan, Fideszhez köthető cég is volt, amellyel szerződött az NKP.
Köztük van olyan cég, amelyik egy volt fideszes parlamenti képviselőé, Bodó Imréé, egy másiknak pedig a korábban közismert fideszes politikus, Várhegyi Attila a vezetője. Ezekre egy iktatókönyv a bizonyíték, amelybe az utolsó hónapok szerződéseit írták be a vádirat szerint azért, hogy a valótlan szerződések jogszerűnek tűnjenek.
Az ügy furcsa részlete az is, hogy az ügyészség vádjai által érintett két ügyvédi iroda mellett van egy harmadik ügyvédi iroda is, amely szintén kapott értékes szerződést az NKP-től a megszűnése előtt.
Ez a szerződés 500 millió forintról szólt, és egy médiában is gyakran szereplő, magát fideszesnek valló ügyvéd, Berényi András irodája kapta. Berényi nem lett az ügy vádlottja. Az ügy elején viszont ő képviselte védőként a fő vádlottat, Nagy János volt helyettes államtitkárt, és az ügy más szereplői mellett is felbukkant...
VITÉZY: AZ AUTÓZÁS JOBBAN SZÉTVERTE AZ AMERIKAI VÁROSOKAT, MINT A II. VILÁGHÁBORÚ AZ EURÓPAIAKAT
1JÖVŐ PODCAST / PARTIZÁN
Műsorvezető: BORBÉLY EDE
2025.03.12.
Miért jár kéz a kézben az autóközpontú város és a magas épületkibocsátás? Az 1jövő következő epizódjában Borbély Ede Vitézy Dáviddal, Budapest Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési bizottságának elnökével beszélget a városaink kibocsátásának csökkentéséről, és Budapest helyzetéről. Az epizódból kiderül, hogyan helyezi előtérbe a jelenlegi szabályozási környezet az autósok érdekeit, és hogy miért fizetik meg a nem autóval közlekedő budapesti lakók a kötelező parkolóhelyek építésének költségeit. Szóba kerül az is, miért fontos, hogy a városi közlekedés alapja a gyalogos infrastruktúra legyen, és hogy hogyan lehetetleníti el a mai napig a gyalogos közlekedés fejlesztését az évtizedek óta sok városban uralkodó, autócentrikus amerikai várostervezési koncepció. Végül arról is szó esik, miért sokkal fontosabb a városi szétterülés megfékezése a kibocsátások csökkentése érdekében, mint a kertesházak passzívházzá tétele. Ahhoz, hogy a városaink fenntarthatóbbá váljanak, nem csak jó kezdeményezések és környezettudatos egyéni döntések szükségesek, hanem a városokról való gondolkodásunk és a szabályozási környezet átalakítása is - ebben pedig nem csak a külföldi példák, de Budapest öröksége is útmutatóul szolgálhat.
Műsorvezető: BORBÉLY EDE
2025.03.12.
Miért jár kéz a kézben az autóközpontú város és a magas épületkibocsátás? Az 1jövő következő epizódjában Borbély Ede Vitézy Dáviddal, Budapest Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési bizottságának elnökével beszélget a városaink kibocsátásának csökkentéséről, és Budapest helyzetéről. Az epizódból kiderül, hogyan helyezi előtérbe a jelenlegi szabályozási környezet az autósok érdekeit, és hogy miért fizetik meg a nem autóval közlekedő budapesti lakók a kötelező parkolóhelyek építésének költségeit. Szóba kerül az is, miért fontos, hogy a városi közlekedés alapja a gyalogos infrastruktúra legyen, és hogy hogyan lehetetleníti el a mai napig a gyalogos közlekedés fejlesztését az évtizedek óta sok városban uralkodó, autócentrikus amerikai várostervezési koncepció. Végül arról is szó esik, miért sokkal fontosabb a városi szétterülés megfékezése a kibocsátások csökkentése érdekében, mint a kertesházak passzívházzá tétele. Ahhoz, hogy a városaink fenntarthatóbbá váljanak, nem csak jó kezdeményezések és környezettudatos egyéni döntések szükségesek, hanem a városokról való gondolkodásunk és a szabályozási környezet átalakítása is - ebben pedig nem csak a külföldi példák, de Budapest öröksége is útmutatóul szolgálhat.
Az adás elkészítésében közreműködött Kiszely Anna.
MÁSRÉSZRŐL | A MEZŐGAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE, ÉS AZ ÁREMELKEDÉSEK OKAI
MÁSRÉSZRŐL / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2025.03.06.
Vendégek: Héjja Csaba, a MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág stratégiai elemzője Siska Zsolt civil politikus.
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2025.03.06.
Vendégek: Héjja Csaba, a MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág stratégiai elemzője Siska Zsolt civil politikus.
ORBÁN ÉRTÉKELTE A GAZDASÁGOT - MUTATJUK MIBEN TÉVEDETT ÉS MIÉRT NEM IGAZ, AMIT MONDOTT
TOPIK POSCAST
Szerző: topik.media
2025.03.13.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján évet értékelt Orbán Viktor és elmondta, mi a Fidesz terve a választásokig. Egy biztos: a magyar vállalkozások semmi jóra nem számíthatnak.
Szerző: topik.media
2025.03.13.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján évet értékelt Orbán Viktor és elmondta, mi a Fidesz terve a választásokig. Egy biztos: a magyar vállalkozások semmi jóra nem számíthatnak.
HIVATALOS: MINDENKI HIBÁZOTT – FEJLEMÉNY A VÁLASZ ÁLTAL FELTÁRT HALÁLESET ÜGYÉBEN
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.03.12.
Mi történik a beteggel, ha stroke-ja van, de öngyilkosság gyanúja miatt kezelik? Meghal. Így kezdtük „A célom, hogy más ne járjon úgy, mint az apám” – az öngyilkosságnak nézett stroke története című riportunkat három hete. Most friss fejleményekkel jelentkezünk: lezárult a panaszeljárás, Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint egyértelmű mulasztás történt, és valamennyi egészségügyi szolgáltató követett el szakmai hibát. Sőt, maga a tisztifőorvos is: az ombudsman szerint a késedelmes eljárás sértette a jogbiztonság elvét.
Három hete megírtuk: olvasónk édesapja tavaly húsvétkor, nagyszombat reggel nem ébredt fel, ezért mentőt hívtak az idős férfihez. A mentős a beteg ágya melletti csaknem üres altatós fiola miatt azt közölte velük, az idős férfi vélhetően öngyilkos lett. Tiltakoztak, szerintük csak elfogyott a gyógyszere. A család ennek tulajdonította, hogy az idős férfit nem a stroke-központba, hanem az agyi infarktus ellátására nem felkészített közeli kis kórházba szállították. Onnan csak másnap reggel vitték át a megyei kórházba, addigra állapota tovább súlyosbodott, már nem tudtak segíteni rajta. Két nappal később elhunyt – stroke-ban.
A férfi lánya panaszeljárást indított a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál, azután pedig az ombudsmannál bepanaszolta a panaszeljárást is, mert négy hónappal a törvényes határidő lejárta után sem kapott választ arra, hibázott-e valaki és ha igen, miben. Riportunk megjelenését követően Müller Cecília országos tisztifőorvos hivatala lezárta az ügyet, és megállapította, hogy
a beteg ellátása során „egyértelmű szakmai mulasztás” történt...
Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.03.12.
Három hete megírtuk: olvasónk édesapja tavaly húsvétkor, nagyszombat reggel nem ébredt fel, ezért mentőt hívtak az idős férfihez. A mentős a beteg ágya melletti csaknem üres altatós fiola miatt azt közölte velük, az idős férfi vélhetően öngyilkos lett. Tiltakoztak, szerintük csak elfogyott a gyógyszere. A család ennek tulajdonította, hogy az idős férfit nem a stroke-központba, hanem az agyi infarktus ellátására nem felkészített közeli kis kórházba szállították. Onnan csak másnap reggel vitték át a megyei kórházba, addigra állapota tovább súlyosbodott, már nem tudtak segíteni rajta. Két nappal később elhunyt – stroke-ban.
A férfi lánya panaszeljárást indított a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál, azután pedig az ombudsmannál bepanaszolta a panaszeljárást is, mert négy hónappal a törvényes határidő lejárta után sem kapott választ arra, hibázott-e valaki és ha igen, miben. Riportunk megjelenését követően Müller Cecília országos tisztifőorvos hivatala lezárta az ügyet, és megállapította, hogy
a beteg ellátása során „egyértelmű szakmai mulasztás” történt...
AZ OROSZOK HATALOMBAN AKARJÁK TARTANI A FIDESZT 2026-BAN IS – KULTÚRTÁJ TAKÁCSY DORKÁVAL
KULTÚRTÁJ PODCAST
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.03.12.
Magyarország szerepe a háború kitörése óta felértékelődött Moszkvában, hiszen Vlagyimir Putyin érdeke a gyenge Európa, és a magyar kormány sokat tesz az EU meggyengítéséért – mondta a Kultúrtájban Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, aki szerint ezért is akarja majd az orosz vezetés hatalomban tartani a Fideszt 2026-ban. Műsorvezető: Ficsor Benedek
Erről is szó volt az interjúban:
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.03.12.
Magyarország szerepe a háború kitörése óta felértékelődött Moszkvában, hiszen Vlagyimir Putyin érdeke a gyenge Európa, és a magyar kormány sokat tesz az EU meggyengítéséért – mondta a Kultúrtájban Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, aki szerint ezért is akarja majd az orosz vezetés hatalomban tartani a Fideszt 2026-ban. Műsorvezető: Ficsor Benedek
Erről is szó volt az interjúban:
- Hogyan tekintenek Orbán Viktorra Moszkvában?
- Mit keres az orosz propaganda Magyarországon?
- Mivel befolyásolja Oroszország Donald Trump amerikai elnököt?
- Miért szereti a Kreml a magyar kormány nyilatkozatait?
- Európa miért nem lépett fel keményebben Putyin ellen?
- Hogyan működik az orosz dezinformációs hadviselés?
- Milyen nyoma van a háborúnak az orosz mindennapokban?
ROBERT FROLICH ÉS GÁBOR GYÖRGY KÖZÖS KOMMENTJE
FACEBOOK
“Az ember születési neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi vagy nő lehet” – írja a pihekönnyű szilárdságú Alaptörvény gránitszilárdságúan tudatlan jogalkotója.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.03.12.
Az Alaptörvény újabb átdolgozója a Bibliára, Mózes első könyve második fejezetének 23.
A Babilóniai Talmud Bráchot 61a lapján olvashatjuk Rabbi Jirmija ben Elázár véleményét, aki szerint a teremtéskor Isten az embert דו פרצופין, du párcufin, kétarcúnak teremtette. E talmudi vélemény implicit kijelenti, hogy a férfi és a nő teremtése nem sorrend kérdése, lényegtelen, melyik nem teremtetett először. A lényeg az isteni képmás hordozása. E tényről az ember teremtéséről szóló tórai passzus (Mózes I. 1/27) tudósít bennünket.
versére utal, ahol az olvasható, hogy a már megteremtett férfi oldalcsontjából az Örökkévaló megalkotja az asszonyt. Vagyis előbb a férfit, utóbb az asszonyt.
Annyi mindenesetre bizonyosnak mondható, hogy a keresztény nemzeti jogalkotó szelektíven olvassa a Bibliát. Ugyanis biblikus olvasmányélményéből - fájdalom – kimaradt Mózes első könyve első fejezetének 27. verse, ahol viszont nem sorrendben, nem egymást követően, hanem egyszerre, egy azonos pillanatban teremti meg az Örökkévaló az embert: ויברא אלהים את־האדם בצלמו בצלם אלהים ברא אתו זכר ונקבה ברא אתם vagyis “És megteremté Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt; férfiúvá és asszonnyá teremté őket.”
Következésképp két egymást követő bibliai teremtéselbeszélés olvasható a Szentírásban, amelyeket a biblikus tudomány is elkülönít, az egyiket papi forrásnak (P), a másikat jahvista forrásnak (J) nevezve.
A keresztény magyar államhatalom jogalkotója ezt nem tudja.
Viszont akkor azt sem tudja, hogy – a két eltérő teremtéstörténet közötti exegetikai feszültséget feloldandó (s ide tartozik, hogy például az elsőben a növények a 3. napon teremtődtek, az ember - férfi és nő – a hatodikon, míg a második elbeszélésben a növények még nem voltak, amikor az ember lett) – az elsőre, amely a teremtés hatnapos beosztását írja le, s ahol tehát a férfi és a nő egyszerre, egyazon időpontban teremtetett, a zsidó és a keresztény hagyomány egyaránt a teremtés kozmikus eseményeként szokott hivatkozni, míg a másodikat, amelyre jogalkotónk az Alaptörvényben utal, már kevésbé a teremtés eseményeként, sokkal inkább a bűnbeesés történeteként idézi meg a hagyomány.
A jogalkotó jól láthatóan semmivel sincs tisztában, hiszen ugyan a teremtés sorrendjére hivatkozik, ám a Babilóniai Talmud Pszáchim traktátus 6b oldalán olvassuk: אין מוקדם ומאוחר בתורה, én mukdám umeuchár báTorá, azaz nincs időrendiség a Tórában. Következésképp nem mondhatjuk, hogy valamely esemény biztosan megelőzött egy másikat, hacsak nem következnek egymásból. Egy mondaton belül pedig a felsorolt elemek sorrendjében – ha azok egyenrangúak – nehéz lenne ideológiát találni. Így vagyunk a teremtéstörténet katarzisával, az ember teremtésével. A Tóra – mint láttuk – kétszer is elbeszéli, kicsit másként, hogyan is történt. Mivel érzékeny a téma, a rabbinikus hagyomány (mely vallási szempontból egyenrangú a Tórával, és zsinórmértékként áll előttünk) sokat foglalkozik vele. E helyütt csupán a “teremtés sorrendje” tévedésre kívánunk rávilágítani zsidó részről néhány rabbinikus forrás felidézésével.
A Babilóniai Talmud Bráchot 61a lapján olvashatjuk Rabbi Jirmija ben Elázár véleményét, aki szerint a teremtéskor Isten az embert דו פרצופין, du párcufin, kétarcúnak teremtette. E talmudi vélemény implicit kijelenti, hogy a férfi és a nő teremtése nem sorrend kérdése, lényegtelen, melyik nem teremtetett először. A lényeg az isteni képmás hordozása. E tényről az ember teremtéséről szóló tórai passzus (Mózes I. 1/27) tudósít bennünket.
A Berésit Rábbá midrásgyűjtemény 8:1 része továbbmegy, s egy meghökkentő kommentárt tár elénk: Amikor Isten megalkotja az embert, אנדרוגינוס בראו, ándroginusz böráo, androgünosznak, azaz kétneműnek alkotja. Hol vagyunk még a genderkérdések korától, az apa férfi, az anya nő fekete-fehér kinyilatkoztatásától? Nem csupán a két nem dogmáját kérdőjelezi meg a midrás, de kifejezi, hogy Isten képmása és hasonlatossága nem osztható fel nemekre, és nem mondható, hogy valamelyik megelőzné a másikat.
De a jogalkotó a keresztény értelmezéseket sem ismeri. A számtalan példa közül legyen elég Szent Ágostonra hivatkozni, aki a De Genesi ad litteram c. munkájában az első teremtéstörténet hat napját egyszeri, egy pillanat alatti, azonnali teremtő aktusnak tekinti, amelyet a temporalitásban gondolkodó ember számára vált szükségessé hat szakaszban megjeleníteni. Ugyanakkor Isten - így Szent Ágoston - aki tehát mindent egy pillanat alatt teremtett, a második teremtéstörténet elbeszélésében az időben kibontakozó, azaz időben kifejlődő világ metaforikus képét nyújtotta.
A jogalkotóra viszont komoly hatással lehettek azok a kreacionista nézetek, amelyeket elsősorban a Trump megválasztásáért síkra szálló USA-beli evangelikál gyülekezetek vallanak, s amelyek a világ keletkezését a bibliai teremtéstörténet szó szerinti (fundamentalista) olvasatával magyarázzák, ideológiai alapon utasítva el a fizikai és geológiai elméleteket vagy épp az evolúciós tanítást, s hangsúlyozva például a világ mindösszesen 6-7000 éves létét, elutasítva a makroevolúciót, s állítva, hogy a genetikai változások nem okoznak komplexitásnövekedést stb.
Ha ezt a jogalkotó így látja, s mindez részévé válik az Alaptörvénynek, javaslandó, hogy a “teremtés sorrendjével egyezően” a magyar kormány az amúgy is egyre inkább elkanászosodó MTA számára írjon elő egy kutatási hierarchiát, amelyen belül elsősorban a világosság és a sötétség kutatandó, minthogy az első napon ezeket teremtette meg az Örökkévaló, sorrendben második helyen az alsó és felső vizek (2. nap), aztán a szárazföld és a növények (3. nap), ezt követően az égitestek (4. nap), majd a vízi és égi állatok (5. nap), végül a szárazföldi állatok és az ember (6. nap) tanulmányozását, s ha a kutató nem pihen el, nyugodtan vizsgálhatja a hetedik napon a pihenőnapot, vagyis a sabbatot. S persze ennek megfelelően kell átírni a Nemzeti Alaptantervet. Viszont aminek megteremtéséről a Biblia nem számolt be (tudomány, kultúra, művészetek stb.), azt mostantól kizárólag az állampolgárságtól való megfosztás terhe mellett lehet tanulmányozni.
Írásunkat zárjuk a Berésit Rábbá 8:8-ban olvasható tanítással: Amikor Mózes írja a Tórát, és odaér a szövegben, hogy “teremtsünk embert”, megkérdezi Istent, aki diktálja a textust: Világ Ura, nem lesz ez muníció a hitehagyottaknak? Isten így szól: Te csak írd, s הרוצה לטעות יטעה, hároce litot, jite, aki tévedni akar, hadd tévedjen.
A fenti rabbinikus hagyomány szerint is tehát hülyének lenni állampolgári jog.
REJTETT MÓDOSÍTÁS AZ ALAPTÖRVÉNYBEN: AKÁR KISEBBSÉGI KORMÁNYKÉNT IS FENNTARTHATJA A FIDESZ A VESZÉLYHELYZETET ÉS A RENDELETI KORMÁNYZÁST
HVG
Szerző: HVG
2025.03.12.
A kormány örökké fenntarthatja a háborús veszélyhelyzetet, ehhez ezentúl nem kell az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyása sem. Az Orbánék számára kényelmes rendeleti kormányzást is könnyítik az Alaptörvény módosításával, bár a Fidesz-frakció szerint ami könnyítésnek látszik, valójában szigorítás.
Szerző: HVG
2025.03.12.
Egyfajta bürokráciacsökkentő lépésként is felfogható a kedd éjjel az Országgyűlésnek benyújtott újabb, sorrendben már a tizenötödik Alaptörvény-módosítás egyik előre be nem jelentett pontja. Ennek lényege, hogy
ráadásul már saját kétharmados többségét, a 135 képviselőt is kiiktatja a döntéshozatalból és a jogi kontrollból. Nehéz másképp értelmezni a benyújtott módosítónak a veszélyhelyzet kihirdetésére és fenntartására vonatkozó alaptörvényi cikkely – más változtatásokkal szemben előre nem kommunikált – átírását. Eszerint az 51. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:
Érdekes, hogy a javasolt fenti módosítás szóról szóra megegyezik a jelenleg hatályos Alaptörvény 51. cikkelyének első bekezdésével. Viszont a szövegnek van további három bekezdése, amely a módosítás elfogadásával „eltűnik”, kikerül az Alaptörvényből.
Márpedig a rövidített új cikkellyel éppen ezek, a veszélyhelyzet fenntartásának részletszabályait leíró és a különleges jogrend törvényhozási kontrollját biztosító további pontok veszítik hatályukat – a módosító javaslat szerint 2026. január 1-től.
Furcsa, figyelemelterelő megoldás, hogy a benyújtott módosítás nem a kiiktatásra javasolt pontokat törli – a valódi szándékot tükrözően –, hanem az amúgy meghagyott rész változatlan fenntartását javasolja, és mintegy mellékesen törli a többi bekezdést...
a kormánypárt akár örökké fenntarthatja a számára kényelmes rendeleti kormányzást valamilyen veszélyhelyzetre hivatkozva,
ráadásul már saját kétharmados többségét, a 135 képviselőt is kiiktatja a döntéshozatalból és a jogi kontrollból. Nehéz másképp értelmezni a benyújtott módosítónak a veszélyhelyzet kihirdetésére és fenntartására vonatkozó alaptörvényi cikkely – más változtatásokkal szemben előre nem kommunikált – átírását. Eszerint az 51. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:
A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki.
Érdekes, hogy a javasolt fenti módosítás szóról szóra megegyezik a jelenleg hatályos Alaptörvény 51. cikkelyének első bekezdésével. Viszont a szövegnek van további három bekezdése, amely a módosítás elfogadásával „eltűnik”, kikerül az Alaptörvényből.
Márpedig a rövidített új cikkellyel éppen ezek, a veszélyhelyzet fenntartásának részletszabályait leíró és a különleges jogrend törvényhozási kontrollját biztosító további pontok veszítik hatályukat – a módosító javaslat szerint 2026. január 1-től.
Furcsa, figyelemelterelő megoldás, hogy a benyújtott módosítás nem a kiiktatásra javasolt pontokat törli – a valódi szándékot tükrözően –, hanem az amúgy meghagyott rész változatlan fenntartását javasolja, és mintegy mellékesen törli a többi bekezdést...
A TEREMTÉS SORRENDJE, KELET-EURÓPA AMERIKÁJA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.03.13.
A kormány értelmetlen kérdéseket tesz fel, az értelmes kérdéseket politikai hangulatkeltésnek tartja, a lakosokat pedig elfelejti megkérdezni, ha róluk van szó. Ez itt a 444 napindító hírlevele.
Jó reggelt, esni fog! Ez itt a 444 napindító – de nem az egyetlen! – hírlevele, kezdésnek négy nagyobb anyaggal:
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.03.13.
2025. március 12., szerda
CSELOVSZKI RÓBERT: AZ EGÉSZ VILÁG KEZDI ELVESZÍTENI A JÓZANSÁGÁT | 24.HU
DELLA PODCAST
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2025.03.12.
A banki tanácskozó testületekben sem tudják megfejteni a trumpi gazdaságpolitika irányát: a Della mai vendége, Cselovszki Róbert, a Erste vezérigazgató-helyettese.
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2025.03.12.
A banki tanácskozó testületekben sem tudják megfejteni a trumpi gazdaságpolitika irányát: a Della mai vendége, Cselovszki Róbert, a Erste vezérigazgató-helyettese.
KARSAI LÁSZLÓ: A JELENLEGI OROSZ VEZETÉS OLYAN SZÓLAMOKAT HANGOZTAT, AMELY KÍSÉRTETIESEN EMLÉKEZTET A HITLERI ÉS SZTÁLINI PROPAGANDÁRA
NÉPSZAVA
Szerző: HORVÁTH PATRÍCIA
2025.03.12.
Nem választható el az ember a korától, mindent kontextusba helyez a jelen idő. A mi idei kiírásunk apropóját adó 1930-as évekbeli pályázatok idején uralkodó közhangulatról beszéltünk Karsai László történésszel, hiszen a múlt ismerete most aktuálisabb, mint valaha.
Milyen volt a közhangulat a harmincas évek Európájában?
Óriási volt a győztesek és a vesztesek országaiban a béke vágya, hiszen akkor még köztük éltek az első világháború egy életre megnyomorodott és tönkretett rokkantjai, akikről el szoktunk feledkezni. És persze mindazok a sok tízmilliók, akiknek meghalt a fiuk, testvérük, férjük. Az első világháború össz halottjainak a száma „csak” mintegy kilencmillió katona és ötmillió civil volt. A háborúba induló a katonák lelkesedése nem ismert határokat. Győzni fogunk, visszavágunk, visszavesszük, megfordítjuk! – voltak a jelszavak. Ezzel szemben a második világháború kitörésekor, Hitler nagyon meg volt döbbenve szeptember elsején, hogy rosszkedvű emberek siettek az utcán Berlin szerte. Senki sem tombolt a boldogságtól, hogy újra háborúba mehetnek. Az emberek nagyon féltek a bombázástól. Kevesen tudják, hogy a Tokióra ledobott gyújtóbombák, vagy a drezdai, hamburgi szőnyegbombázások sokkal több áldozatot követeltek, mint Hirosima és Nagasaki atombombái. Csak Tokióban kétszázezren haltak meg, több százezerre tehető a drezdai és hamburgi áldozatok száma is. A béke vágya azért is volt ennyire erős, mert az emberek látták, hogy az európai győztes nagyhatalmak vezetői mennyire rossz békéket csináltak az első világháború végén, amikor a különböző országok területeit levágták az anyaországokról, és elcsatolták őket. A németeket megalázták azzal, hogy a versailles-i békeszerződésben kimondták: egyes egyedül Németország a felelős az első világháború kirobbantásáért. Senki más. Hitler nem az antiszemita propagandával lett népszerű, hanem azzal, hogy kimondta: a versailles-i békeszerződés egy igazságtalan béke volt. Nem élt olyan német Németországban, aki ne értett volna ezzel egyet, a baloldaliak éppúgy, mint a jobboldaliak.
Tehát érezték, hogy újabb háború készülődik?
Az átlagember érezte és tudta, hogy ebben a szörnyű, nagyon borzalmas világban az európai rendet nem lehet fenntartani. Egyre növekedett a félelem, és sokan azt remélték, hogy megoldás lehet a helyzetre, ha az agresszíven terjeszkedő Németországot kelet felé terelik. Megnéztem, hogy az Arcanumban a háború szó milyen gyakran fordult elő a cikkekben. Az 1920-as években nem jelentős, de 1935-től kezdve óriási mértékben megnőtt a háborúról szóló írások száma. Hiszen Japán már hódított, a Szovjetunió és Japán már 1937-től kezdve háborúban álltak a Távol-Keleten. Az emberek nagyon féltek. Az angol és a francia politikai vezetők pedig gyáván és ostobán azt hitték, hogy befolyásolni, megbékíteni tudják a nácikat azzal, ha engedményeket tesznek nekik. 1935-ben a békeszerződésnek megfelelően a Saar-vidéken népszavazást tartottak. A helyi lakosok 94 százaléka a Németországhoz való csatlakozásra szavazott. Majd mikor 1936-ban Hitler úgymond remilitarizálta a Rajna vidéket, az angol és francia közvélemény felháborodott, de a vezetők nem tettek semmit. Mert a német csapatok bevonultak ugyan, de a katonáknál nem volt lőszer. Ha néhány francia rendőr megállt volna előttük és a pisztolyával elkezd lövöldözni, a fegyvertelen katonák biztosan visszafordulnak. De nem kaptak tűzparancsot...
Szerző: HORVÁTH PATRÍCIA
2025.03.12.
Milyen volt a közhangulat a harmincas évek Európájában?
Óriási volt a győztesek és a vesztesek országaiban a béke vágya, hiszen akkor még köztük éltek az első világháború egy életre megnyomorodott és tönkretett rokkantjai, akikről el szoktunk feledkezni. És persze mindazok a sok tízmilliók, akiknek meghalt a fiuk, testvérük, férjük. Az első világháború össz halottjainak a száma „csak” mintegy kilencmillió katona és ötmillió civil volt. A háborúba induló a katonák lelkesedése nem ismert határokat. Győzni fogunk, visszavágunk, visszavesszük, megfordítjuk! – voltak a jelszavak. Ezzel szemben a második világháború kitörésekor, Hitler nagyon meg volt döbbenve szeptember elsején, hogy rosszkedvű emberek siettek az utcán Berlin szerte. Senki sem tombolt a boldogságtól, hogy újra háborúba mehetnek. Az emberek nagyon féltek a bombázástól. Kevesen tudják, hogy a Tokióra ledobott gyújtóbombák, vagy a drezdai, hamburgi szőnyegbombázások sokkal több áldozatot követeltek, mint Hirosima és Nagasaki atombombái. Csak Tokióban kétszázezren haltak meg, több százezerre tehető a drezdai és hamburgi áldozatok száma is. A béke vágya azért is volt ennyire erős, mert az emberek látták, hogy az európai győztes nagyhatalmak vezetői mennyire rossz békéket csináltak az első világháború végén, amikor a különböző országok területeit levágták az anyaországokról, és elcsatolták őket. A németeket megalázták azzal, hogy a versailles-i békeszerződésben kimondták: egyes egyedül Németország a felelős az első világháború kirobbantásáért. Senki más. Hitler nem az antiszemita propagandával lett népszerű, hanem azzal, hogy kimondta: a versailles-i békeszerződés egy igazságtalan béke volt. Nem élt olyan német Németországban, aki ne értett volna ezzel egyet, a baloldaliak éppúgy, mint a jobboldaliak.
Tehát érezték, hogy újabb háború készülődik?
Az átlagember érezte és tudta, hogy ebben a szörnyű, nagyon borzalmas világban az európai rendet nem lehet fenntartani. Egyre növekedett a félelem, és sokan azt remélték, hogy megoldás lehet a helyzetre, ha az agresszíven terjeszkedő Németországot kelet felé terelik. Megnéztem, hogy az Arcanumban a háború szó milyen gyakran fordult elő a cikkekben. Az 1920-as években nem jelentős, de 1935-től kezdve óriási mértékben megnőtt a háborúról szóló írások száma. Hiszen Japán már hódított, a Szovjetunió és Japán már 1937-től kezdve háborúban álltak a Távol-Keleten. Az emberek nagyon féltek. Az angol és a francia politikai vezetők pedig gyáván és ostobán azt hitték, hogy befolyásolni, megbékíteni tudják a nácikat azzal, ha engedményeket tesznek nekik. 1935-ben a békeszerződésnek megfelelően a Saar-vidéken népszavazást tartottak. A helyi lakosok 94 százaléka a Németországhoz való csatlakozásra szavazott. Majd mikor 1936-ban Hitler úgymond remilitarizálta a Rajna vidéket, az angol és francia közvélemény felháborodott, de a vezetők nem tettek semmit. Mert a német csapatok bevonultak ugyan, de a katonáknál nem volt lőszer. Ha néhány francia rendőr megállt volna előttük és a pisztolyával elkezd lövöldözni, a fegyvertelen katonák biztosan visszafordulnak. De nem kaptak tűzparancsot...
NEM LEHET ANNYI GYEREKET SZÜLNI, HOGY MEGÁLLJON A NÉPESSÉGFOGYÁS
TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2025.03.11.
Orbán Viktor idei évértékelőjének egyik legnagyobb durranása az volt, hogy bejelentette, a két- és többgyerekes anyáknak életük végéig nem kell majd személyi jövedelemadót fizetniük. A Téma legújabb adásában Kramarics Szandra szociálpolitikussal, az ELTE Társadalomtudományi Kar doktorjelöltjével, és Tóth G. Csaba demográfus-közgazdásszal, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézet kutatójával beszélgettünk arról, hogy illeszkedik ez a lépés a Fidesz családpolitikájába, több gyereket szülnek-e a magyar nők a kezdeményezéstől, és mivel lehetne érdemben javítani a népességfogyás problémáján. Mindenképpen érdemes végighallgatni vagy végignézni az adást, de akinek most épp nincs erre ideje, annak összeszedtük az adás négy legérdekesebb állítását.
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2025.03.11.
Orbán Viktor idei évértékelőjének egyik legnagyobb durranása az volt, hogy bejelentette, a két- és többgyerekes anyáknak életük végéig nem kell majd személyi jövedelemadót fizetniük. A Téma legújabb adásában Kramarics Szandra szociálpolitikussal, az ELTE Társadalomtudományi Kar doktorjelöltjével, és Tóth G. Csaba demográfus-közgazdásszal, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézet kutatójával beszélgettünk arról, hogy illeszkedik ez a lépés a Fidesz családpolitikájába, több gyereket szülnek-e a magyar nők a kezdeményezéstől, és mivel lehetne érdemben javítani a népességfogyás problémáján. Mindenképpen érdemes végighallgatni vagy végignézni az adást, de akinek most épp nincs erre ideje, annak összeszedtük az adás négy legérdekesebb állítását.
Inkább politikai, mint népesedéspolitikai értelme van
Bár Orbán Viktor évértékelőn tett bejelentéseit nyilván sokan a 2026-os választási kampány kontextusában értelmezik, a családok támogatásával indokolt lépések hivatalos indoka mindig is demográfiai volt, vagyis is az, hogy több gyereket szüljenek a magyar nők. Kramarics Szandra szerint viszont az, hogy az adómentességet a 40, 50 és 60 év feletti, legalább kétgyerekes anyákra is kiterjesztik, arra utal, hogy a kormány 2027 után már nem várja az intézkedéstől a születésszám jelentős növekedését.
Tóth G. Csaba is úgy látja, hogy az szja-mentességtől nem várható komoly demográfiai hatás, az szakpolitikai szemszögből inkább családtámogatási lépésként értelmezhető. Annak viszont, hogy az adómentesség a második gyerek megszületését ösztönzi pénzügyileg, demográfiai szempontból van értelme, mert általában nem a harmadik, hanem a második gyerekek azok, akik „nem születnek meg”.
Bár Orbán Viktor évértékelőn tett bejelentéseit nyilván sokan a 2026-os választási kampány kontextusában értelmezik, a családok támogatásával indokolt lépések hivatalos indoka mindig is demográfiai volt, vagyis is az, hogy több gyereket szüljenek a magyar nők. Kramarics Szandra szerint viszont az, hogy az adómentességet a 40, 50 és 60 év feletti, legalább kétgyerekes anyákra is kiterjesztik, arra utal, hogy a kormány 2027 után már nem várja az intézkedéstől a születésszám jelentős növekedését.
Tóth G. Csaba is úgy látja, hogy az szja-mentességtől nem várható komoly demográfiai hatás, az szakpolitikai szemszögből inkább családtámogatási lépésként értelmezhető. Annak viszont, hogy az adómentesség a második gyerek megszületését ösztönzi pénzügyileg, demográfiai szempontból van értelme, mert általában nem a harmadik, hanem a második gyerekek azok, akik „nem születnek meg”.
Felfelé korrigálja a rendszert
Az adómentesség talán leginkább szignifikáns hatása a közgazdász szerint az, hogy visszaadja a közepes és magasabb jövedelmű családoknak azt az előnyt, amit az infláció elvett. A családi adókedvezmény ugyanis bruttó 300 ezer forintos családi jövedelem felett az infláció miatt lényegében egyösszegű támogatássá alakult, az adómentesség viszont úgy „korrigálta” ezt a rendszert, hogy abban ismét sokkal jobban járnak a magasabb keresetű családok.
Így az adómentesség rendszere ismét ráerősít az orbáni családpolitika eddigi tendenciáira, miszerint növeli az egyenlőtlenségeket és sokkal jobban segíti a tehetős családokat. Emellett pedig extra segítséget ad a kormány által preferált családos rétegnek, sőt, a közgazdász szerint messziről hunyorítva a legalább kétgyerekes anyák szja-mentessége már egy gyermektelen-adóra is emlékeztet...
Az adómentesség talán leginkább szignifikáns hatása a közgazdász szerint az, hogy visszaadja a közepes és magasabb jövedelmű családoknak azt az előnyt, amit az infláció elvett. A családi adókedvezmény ugyanis bruttó 300 ezer forintos családi jövedelem felett az infláció miatt lényegében egyösszegű támogatássá alakult, az adómentesség viszont úgy „korrigálta” ezt a rendszert, hogy abban ismét sokkal jobban járnak a magasabb keresetű családok.
Így az adómentesség rendszere ismét ráerősít az orbáni családpolitika eddigi tendenciáira, miszerint növeli az egyenlőtlenségeket és sokkal jobban segíti a tehetős családokat. Emellett pedig extra segítséget ad a kormány által preferált családos rétegnek, sőt, a közgazdász szerint messziről hunyorítva a legalább kétgyerekes anyák szja-mentessége már egy gyermektelen-adóra is emlékeztet...
FOGY A MAGYAR! MIÉRT NEM SZÜLETNEK GYEREKEK?
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: PAPP RÉKA KINGA
2025.03.11.
Magyarország népességfogyása: Miért nem születnek gyerekek? Miért csökken drasztikusan a születésszám Magyarországon? Mi áll a háttérben? Ebben a videóban statisztikusok, szociológusok és demográfusok segítségével járunk utána a népességfogyás okainak. Megtudhatod, miért nem elég a kormány támogatása, és miért épp a nőket hibáztatják a problémáért.
Témák, amikről szó lesz:
A Fidesz népesedéspolitikája: Miért nem működik a támogatási rendszer? Kinek kedveznek az intézkedések?
Szerző: PAPP RÉKA KINGA
2025.03.11.
Magyarország népességfogyása: Miért nem születnek gyerekek? Miért csökken drasztikusan a születésszám Magyarországon? Mi áll a háttérben? Ebben a videóban statisztikusok, szociológusok és demográfusok segítségével járunk utána a népességfogyás okainak. Megtudhatod, miért nem elég a kormány támogatása, és miért épp a nőket hibáztatják a problémáért.
Témák, amikről szó lesz:
A Fidesz népesedéspolitikája: Miért nem működik a támogatási rendszer? Kinek kedveznek az intézkedések?
A "szingli hordák" kérdése: Valóban a modern életmód a hibás?
A nők szerepe a társadalomban: Miért a nőket hibáztatják a népességfogyásért?
A gazdasági válság hatása: Hogyan befolyásolja a bizonytalan jövő a gyermekvállalást?
A gyermekvédelmi rendszer problémái: Miért nem kapnak elég segítséget a rászoruló családok?
A nemek közötti egyenlőtlenségek: Miért nehezebb a nők helyzete a gyermekvállalás után?
A bevándorlás kérdése: Lehet-e megoldás a népességfogyásra? Ne maradj le!
Kiderül, miért születik egyre kevesebb gyerek Magyarországon. Megtudhatod, mi a baj a kormány népesedéspolitikájával. Szó lesz a "szingli hordák" kérdéséről és a nők szerepéről a társadalomban. Megvizsgáljuk a gazdasági válság hatását és a gyermekvédelmi rendszer problémáit. Beszélünk a nemek közötti egyenlőtlenségekről és a bevándorlás kérdéséről is.
Nézd meg a videót, és tudj meg többet a magyar népességfogyásról!
Kiderül, miért születik egyre kevesebb gyerek Magyarországon. Megtudhatod, mi a baj a kormány népesedéspolitikájával. Szó lesz a "szingli hordák" kérdéséről és a nők szerepéről a társadalomban. Megvizsgáljuk a gazdasági válság hatását és a gyermekvédelmi rendszer problémáit. Beszélünk a nemek közötti egyenlőtlenségekről és a bevándorlás kérdéséről is.
Nézd meg a videót, és tudj meg többet a magyar népességfogyásról!
ÖT ÉV ALATT NYOLCVAN SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT AZ ÉLELMISZEREK ÁRA
SZABAD EURÓPA
Szerző: WIEDEMANN TAMÁS
2025.03.11.
Nem sikerült legyűrni az inflációt: a friss adatok szerint februárban 5,6 százalékos volt az éves drágulás üteme. A kabinet harminc élelmiszer esetében korlátozná a boltok árrését. Elemzők szerint kérdéses a kormányzati intézkedés árcsökkentő hatása.
Tovább gyorsult az infláció februárban, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az év második hónapjában 5,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A legfrissebb adat a januári, 5,5 százalékos áremelkedési ütemet is felülmúlta. Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán, az MBH elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy az árindex magasabb lett, mint amit vártak (5,3 százalék volt az elemzői konszenzus).
„Az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőttek az árak, szemben az általunk várt fél százalékkal” – tették hozzá. A KSH adatai szerint az éves maginfláció a fő adathoz képest is gyorsabban, 5,8-ről 6,2 százalékra emelkedett februárban. Az elemzők szerint a maginfláció 2023 decembere óta nem látott szintre emelkedett, ami az inflációs nyomás további erősödését jelzi...
Szerző: WIEDEMANN TAMÁS
2025.03.11.
Tovább gyorsult az infláció februárban, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az év második hónapjában 5,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A legfrissebb adat a januári, 5,5 százalékos áremelkedési ütemet is felülmúlta. Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán, az MBH elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy az árindex magasabb lett, mint amit vártak (5,3 százalék volt az elemzői konszenzus).
„Az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőttek az árak, szemben az általunk várt fél százalékkal” – tették hozzá. A KSH adatai szerint az éves maginfláció a fő adathoz képest is gyorsabban, 5,8-ről 6,2 százalékra emelkedett februárban. Az elemzők szerint a maginfláció 2023 decembere óta nem látott szintre emelkedett, ami az inflációs nyomás további erősödését jelzi...
ORBÁN NEM KAPOTT UTASÍTÁST TRUMPTÓL
MÉLYVÍZ / KLIKKTV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.03.12.
Amit Orbán Viktor a külpolitikában csinál, az borzasztóan káros. Elsősorban Magyarország számára, de káros az Unió és az Egyesült Államok számára is – mondta Radványi Miklós a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A külpolitikai szakértő szerint Trump nem adott olyan utasítást a magyar miniszterelnöknek, hogy az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket az Unió gyengítésére használja fel.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.03.12.
Amit Orbán Viktor a külpolitikában csinál, az borzasztóan káros. Elsősorban Magyarország számára, de káros az Unió és az Egyesült Államok számára is – mondta Radványi Miklós a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A külpolitikai szakértő szerint Trump nem adott olyan utasítást a magyar miniszterelnöknek, hogy az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket az Unió gyengítésére használja fel.
Orbán Magyarországon egy teljhatalmú úr. Túlnőtte Magyarországot, ezért próbált meg meghatározó tényező lenni az Unióban – tette hozzá Radványi Miklós.
„TÚLÉLŐKÉPESSÉGÜNK HATÁRÁN VAGYUNK” – KÁRPÁTALJA PÜSPÖKE A MAGYARSÁG JÖVŐJÉRŐL
VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.03.12.
Zán Fábián Sándor nem csupán református lelkész, önkéntes tűzoltó is. Mezőváriban a helyi tűzoltóságában végzett szolgálata hasonlít egyházvezetői munkájához: a kárpátaljai püspök szerint a faluban és a tágabb közösségben is úgy érzik, szükségük van egymásra. A magyarság harminc százaléka mehetett el a háború miatt, de egy részük békésebb időben vissza fog térni. Bár a helyi ukrán hatósággal korrekt a viszony, nincs előrelépés a kisebbségi és oktatási jogok ügyében. „Az utcán, a piacon a magyarok szemére hányják ezeket a mondatokat” – mondja a püspök Orbán Viktor miniszterelnök „Ukrajna nevű területet” emlegető kijelentéséről. Zán Fábián Sándor arról is beszél a Válasz Online-nak, hogy a kárpátaljai magyarság a nyugati civilizáció részének érzi magát. Interjú...
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.03.12.
„ÉN MAGYAR BÉKEFENNTARTÓKAT IS KÜLDENÉK UKRAJNÁBA” – KLASSZIS PODCAST GYARMATI ISTVÁNNAL
KLASSZIS MÉDIA
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.03.12.
Valóban új világrend köszöntött be Donald Trump újabb elnökségével? Túléli-e a mostani viharokat a NATO? Mi lehet a fegyverszünet ára Ukrajnában? Ki szabad-e egyezni Moszkvával? Mi szól amellett, hogy magyar békefenntartók is ott legyenek szomszédunkban? Melyek a magyar érdekek Ukrajnával kapcsolatban? Washingtont vagy Moszkvát követi-e inkább a magyar kormány? Árulás vagy sem, ami történik?
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.03.12.
Valóban új világrend köszöntött be Donald Trump újabb elnökségével? Túléli-e a mostani viharokat a NATO? Mi lehet a fegyverszünet ára Ukrajnában? Ki szabad-e egyezni Moszkvával? Mi szól amellett, hogy magyar békefenntartók is ott legyenek szomszédunkban? Melyek a magyar érdekek Ukrajnával kapcsolatban? Washingtont vagy Moszkvát követi-e inkább a magyar kormány? Árulás vagy sem, ami történik?
Erről és még sok minden másról is kérdezte Wéber Balázs Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőt.
Fejezetek:
00:00 Intro, beköszönés
02:42 Donald Trump és az új világrend
14:10 Mi lesz Európával és a NATO-val?
30:39 Botrány a Fehér Házban
35:19 Fegyverszállítások felfüggesztése
38:39 A tűzszünet ára, magyar békefenntartók
44:34 Területi veszteségek, orosz célok
49:37 A magyar kormány és az ukrajnai válság
1:01:28 Elköszönés
RÁCZ ANDRÁS: "HA A LÖVÖLDÖZÉS ABBA IS MARAD, A HARCNAK NEM LESZ VÉGE" // NEREN TÚL
NEREN TÚL / KONTROLL PODCAST
Szerző: KONTROLL PODCAST
2025.03.11.
Az Ukrajna további támogatásáról döntő uniós csúcstalálkozót és a sikertelen Trump-Zelenszkij találkozót is értékelte NEREN TÚL című műsorunkban Rácz András történész, biztonságpolitikai szakértő. Szerinte semmi értelme Ukrajna uniós csatlakozásáról beszélni, mivel a feltételek kialakításához 10-15 évre van szükség még abban az esetben is, ha a közeljövőben tűzszünetet kötnének a háborús felek. Szóba kerül Orbán és Putyin kapcsolata, és a magyar kormányfő Ukrajna-ellenes álláspontja is. Az Oroszország-szakértő úgy látja, a háborúval és Donald Trump megválasztásával a korábbi világrend felborult, azt azonban még nem látni, milyen lesz új.
Szerző: KONTROLL PODCAST
2025.03.11.
Az Ukrajna további támogatásáról döntő uniós csúcstalálkozót és a sikertelen Trump-Zelenszkij találkozót is értékelte NEREN TÚL című műsorunkban Rácz András történész, biztonságpolitikai szakértő. Szerinte semmi értelme Ukrajna uniós csatlakozásáról beszélni, mivel a feltételek kialakításához 10-15 évre van szükség még abban az esetben is, ha a közeljövőben tűzszünetet kötnének a háborús felek. Szóba kerül Orbán és Putyin kapcsolata, és a magyar kormányfő Ukrajna-ellenes álláspontja is. Az Oroszország-szakértő úgy látja, a háborúval és Donald Trump megválasztásával a korábbi világrend felborult, azt azonban még nem látni, milyen lesz új.
ITT NÉZHETŐ MEG
Lásd még:
Lásd még:
ILYEN AZ, AMIKOR OROSZORSZÁG ANYÁCSKA ÁTÖLEL
444.HU
Szerző: 444.HU
2025.03.11.
Kijevben és Herszonban beszéltünk olyan ukrán fiatalokkal, akik hónapokat töltöttek orosz táborokban akaratuk ellenére. Beszéltünk egy gyerekotthon igazgatójával is, aki személyesen akadályozta meg, hogy a gondjaira bízott gyerekeket elhurcolják. Videoriport Ukrajna jövője ellen folytatott csendes háborúról.
Stáblista:
Szerző: 444.HU
2025.03.11.
Kijevben és Herszonban beszéltünk olyan ukrán fiatalokkal, akik hónapokat töltöttek orosz táborokban akaratuk ellenére. Beszéltünk egy gyerekotthon igazgatójával is, aki személyesen akadályozta meg, hogy a gondjaira bízott gyerekeket elhurcolják. Videoriport Ukrajna jövője ellen folytatott csendes háborúról.
Stáblista:
Takács Lili riporter, szerkesztő
Plankó Gergő szerkesztő
Kiss Bence animáció, vágó
Botos Tamás vágó
Kristóf Balázs operatőr, vágó
Gazda Albert fordítás
Nagyija Drabik fixer, tolmács
A videó a TEFI projekt keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
ITT NÉZHETŐ MEG
A videó a TEFI projekt keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
ITT NÉZHETŐ MEG
ESÉLYT AZ ESÉLYTELENEKNEK: BESZÉLGETÉS L. RITÓK NÓRÁVAL - OKTATÁSI KÖZÖS NEVEZŐ PODCAST #2.
OKTATÁSI KÖZÖS NEVEZŐ PODCAST
Szerző: CSABA BOGDÁN
2025.03.11.
Hogyan hat a szegénység az oktatásra? Milyen lehetőségek és akadályok állnak a hátrányos helyzetű gyerekek előtt? L. Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatójával beszélgettünk esélyegyenlőségről, szegregációról, tehetséggondozásról és a szükséges változásokról.
---
Gondolkodjunk együtt az oktatás jövőjéről!
Célunk, hogy átfogóan feltérképezzük Magyarország oktatási rendszerét, és a kihívásokhoz valódi megoldásokat társítsunk. Egy állampolgári oktatási ajánlást készítünk, amelyet bárki megismerhet – és reméljük, hogy a döntéshozók is figyelembe vesznek.
Szerző: CSABA BOGDÁN
2025.03.11.
---
Gondolkodjunk együtt az oktatás jövőjéről!
Célunk, hogy átfogóan feltérképezzük Magyarország oktatási rendszerét, és a kihívásokhoz valódi megoldásokat társítsunk. Egy állampolgári oktatási ajánlást készítünk, amelyet bárki megismerhet – és reméljük, hogy a döntéshozók is figyelembe vesznek.
Ehhez összeállítottunk egy problématérképet, valamint egy kérdőívet, ahol Te is megoszthatod megoldási javaslataidat. Minden kompetens és kreatív ötlet számít!
Ha elhivatott vagy az oktatás ügye iránt, csatlakozz hozzánk — a problématérképet és a
kérdőívet szintén a kommentben találod.
UNGVÁRY KRISZTIÁN - BIZONYOS JELEK ARRA UTALNAK, HOGY ORBÁNT ZSAROLJÁK
POLITICAL_VIDEOS_HUN
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.03.07.
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy Orbánt zsarolják...
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.03.07.
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy Orbánt zsarolják...
ÖSSZE TUDJA SZEDNI MAGÁT EURÓPA? - INTERJÚ ORBÁN KRISZTIÁNNAL
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2025.03.11.
Donald Trump felforgatja a világot, Európa vezetői kapkodva próbálnak alkalmazkodni, Orbán Viktor pedig önelégülten lubickol az eseményekben. De vajon sikerül-e gatyába ráznia magát az EU-nak és tényleg olyan jól áll-e a szénája Orbánnak, mint az állítja? Orbán Krisztián közgondolkodót, közgazdászt kérdezzük.
00:00 - Visszaszámláló
Szerző: PARTIZÁN
2025.03.11.
Donald Trump felforgatja a világot, Európa vezetői kapkodva próbálnak alkalmazkodni, Orbán Viktor pedig önelégülten lubickol az eseményekben. De vajon sikerül-e gatyába ráznia magát az EU-nak és tényleg olyan jól áll-e a szénája Orbánnak, mint az állítja? Orbán Krisztián közgondolkodót, közgazdászt kérdezzük.
00:00 - Visszaszámláló
04:23 - Ki irányítja az USÁ-t?
36:36 - Mire lesz elég, hogy Németország észhez tért?
57:45 - A magyar gazdaságból kifogyott a benzin
1:25:48 - Elköszönés, stáblista
MIÉRT NEM HISZNEK A TISZÁSOK A SAJÁT EREJÜKBEN? ENNYI VOLT A ROMÁN DEMOKRÁCIA?
DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2025.03.11.
A Tisza és Magyar Péter egyáltalán nem áll rosszul a közvéleménykutatások szerint. A magyar szavazók többsége valószínűleg a tiszára adná a voksát, ha listán nem is, egyéniben egészen biztosan. Ehhez képest a magyarok túlnyomó többsége Orbán győzelmére számít.
Szerző: DAVE
2025.03.11.
A Tisza és Magyar Péter egyáltalán nem áll rosszul a közvéleménykutatások szerint. A magyar szavazók többsége valószínűleg a tiszára adná a voksát, ha listán nem is, egyéniben egészen biztosan. Ehhez képest a magyarok túlnyomó többsége Orbán győzelmére számít.
És vajon milyen hatással lesz a magyar választásokra, ha romániában megszűnik a demokrácia?
ELSZABADULT KORRUPCIÓ, VÁGTÁZÓ INFLÁCIÓ
444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.03.12.
Elveszett ukrán gyermekkor, értéktelen diplomák, ukrán-amerikai megállapodás, washingtoni korrupció és grönlandi választások a 444 napindító hírlevelében.
Jó reggelt, vajon milyen zászlót reptetnek ma a Duna felett? Van egy csomó hírlevelünk, ez most itt a napindító változat, kezdésnek négy nagyobb anyagunkkal:
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.03.12.
Jó reggelt, vajon milyen zászlót reptetnek ma a Duna felett? Van egy csomó hírlevelünk, ez most itt a napindító változat, kezdésnek négy nagyobb anyagunkkal:
2025. március 11., kedd
KÉRI LÁSZLÓ VENDÉGE BOKROS LAJOS, A HORN-KORMÁNY EGYKORI PÉNZÜGYMINISZTERE /
KÉRI KÉRDI / KONTROLL
Műsorvezető: KÉRI LÁSZLÓ
2025.03.10.
Folytatódik a KÉRI KÉRDI című műsorunkban az a tematikus sorozat, amelyben Kéri László politológus a rendszerváltás utáni kormányok történetét dolgozza fel az egykori miniszterek és kulcsszereplők segítségével. A Horn-kormány működéséről ezúttal Bokros Lajos volt pénzügyminiszterrel beszélget, aki pont 30 éve, 1995 márciusában vezette be a híres stabilizációs programot, amelyet még ma is mindenki Bokros-csomagként emleget.
Hogyan alakult ki a magyar gazdaság válságos helyzete 1994-95 fordulóján? Miért volt szükség a Bokros-csomagra, és mennyire volt hasznos vagy kártékony? Hogyan és mennyire sikerült megvalósítani a monetáris, a költségvetési és a jövedelempolitikai intézkedéseket? Miképp lehetett összeegyeztetni a megszorítás és a növekedés fogalmát? Miért váltotta ki a tandíj bevezetése és a szociális kiadások csökkentése a legnagyobb tiltakozást? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszol Bokros Lajos, aki részletesen beszél a stabilizációs program hátteréről, valamint felidézi a kormányzati döntések mögötti politikai és szakmai folyamatokat, mindemellett kitér a társadalmi ellenállás okaira és a Bokros-csomag hosszú távú hatásaira is.
Műsorvezető: KÉRI LÁSZLÓ
2025.03.10.
Folytatódik a KÉRI KÉRDI című műsorunkban az a tematikus sorozat, amelyben Kéri László politológus a rendszerváltás utáni kormányok történetét dolgozza fel az egykori miniszterek és kulcsszereplők segítségével. A Horn-kormány működéséről ezúttal Bokros Lajos volt pénzügyminiszterrel beszélget, aki pont 30 éve, 1995 márciusában vezette be a híres stabilizációs programot, amelyet még ma is mindenki Bokros-csomagként emleget.
Hogyan alakult ki a magyar gazdaság válságos helyzete 1994-95 fordulóján? Miért volt szükség a Bokros-csomagra, és mennyire volt hasznos vagy kártékony? Hogyan és mennyire sikerült megvalósítani a monetáris, a költségvetési és a jövedelempolitikai intézkedéseket? Miképp lehetett összeegyeztetni a megszorítás és a növekedés fogalmát? Miért váltotta ki a tandíj bevezetése és a szociális kiadások csökkentése a legnagyobb tiltakozást? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszol Bokros Lajos, aki részletesen beszél a stabilizációs program hátteréről, valamint felidézi a kormányzati döntések mögötti politikai és szakmai folyamatokat, mindemellett kitér a társadalmi ellenállás okaira és a Bokros-csomag hosszú távú hatásaira is.
VÉDELEM GOLYÓZÁPOR ÉS ROBBANTÁS ELLEN, BŐ 250 MILLIÓ FORINTÉRT: ILYEN BMW-VEL JÁR ORBÁN VIKTOR
TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2025.03.11.
Váratlan gesztust tett a luxusautók rajongóinak Bohár Dániel fideszes influenszer a múlt héten, amikor rövid videót osztott meg a Facebookon arról, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök megérkezik a párizsi Élysée-palota elé, ahol Emmanuel Macron francia elnök várta. A felvételen nem Orbán megszokott Volkswagen Multivan mikrobusza, illetve az utóbbi időben általa használt Mercedes V-osztály látható, hanem a BMW 7-es sorozat 2023 óta kapható hetedik generációjának egy magyar rendszámú példánya. Finoman szólva nem szokványos jelenség ez a Budapesttől több mint 1300 kilométerre található helyszínen. (A két állami vezető találkozásáról készült tudósítást, így az autó érkezését ezen a linken is meg lehet nézni.)
A G70-es sorozatú BMW legolcsóbb kivitele, a 740d xDrive jelenleg 42 millió forintba kerül Magyarországon, ezt hathengeres turbódízel motor hajtja, és akit nem elégít ki az ötméteres autó kényelme, további milliókért rendelhet hozzá még extrákat. Nagyjából 800 ezer forintos lépésekben kérhetünk olyan kényelmi bónuszokat, mint például az első ülések masszázs- és szellőztető funkciója, de ha a hátsó üléssort szeretnék felszerelni ezekkel, arra már 1,8 milliót kell fordítanunk. A Professional elnevezésű szórakoztató egység a hátsó üléseknél szintén 1,7 millióba kerül, illetve közel 2,3 millió forintért harminchat hangszórós Bowers & Wilkins audio rendszert adnak az autóhoz.
Bohár bejegyzésében fontos témát pedzegetett, hiszen azt írta, hogy:
„Egy békepárti vezető találkozik egy háborúpártival. Hogy mit szeretne Macron? Hamarosan kiderül.”
Azt már most tudhatjuk, hogy Orbán és a TEK nem jönne zavarba egy fegyveres támadás esetén, legalábbis az autóválasztás erre utal. A videón szereplő BMW magyar rendszáma alapján a Gulyáságyú média kérte le elsőként az alapvető műszaki adatokat, a Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP) segítségével. Mint kiderült, egy BMW 7 Protectionről, vagyis a típus páncélozott, G73 kódnevű változatáról van szó, amiből egészen keveset gyártanak és adnak el világszerte. Szintén a JSZP összefoglalójából derül ki, hogy az autó tavaly november 11-én járt műszaki vizsgán a hírhedt Mozaik utcai hatósági állomáson, ahol alaposan körbe is fotózták, ezzel felismerhetővé tették a vizsga helyszínét. Egy utastérben hagyott, „BMW 760 TEK” feliratú mappa is látható a nyilvános rendszerben elérhető fotók egyikén, de ekkor még I-s, tehát ideiglenes rendszámmal közlekedett a BMW. Végül november 13-án vették nyilvántartásba...
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2025.03.11.
Szerettünk volna többet megtudni az BMW-ről, ezért kérdéseket küldtünk a Kormányzati Tájékoztatási Központnak, illetve a Terrorelhárítási Központnak (TEK) hátha kiderül, honnan származik a luxuslimuzin, illetve hogy ha a magyar állam tulajdona, milyen indokok alapján választották ki és mennyi pénzt költöttek a megvásárlására. Cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem érkeztek válaszok, ezért összegyűjtöttük a más forrásból elérhető információkat.
Bohár bejegyzésében fontos témát pedzegetett, hiszen azt írta, hogy:
„Egy békepárti vezető találkozik egy háborúpártival. Hogy mit szeretne Macron? Hamarosan kiderül.”
Azt már most tudhatjuk, hogy Orbán és a TEK nem jönne zavarba egy fegyveres támadás esetén, legalábbis az autóválasztás erre utal. A videón szereplő BMW magyar rendszáma alapján a Gulyáságyú média kérte le elsőként az alapvető műszaki adatokat, a Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP) segítségével. Mint kiderült, egy BMW 7 Protectionről, vagyis a típus páncélozott, G73 kódnevű változatáról van szó, amiből egészen keveset gyártanak és adnak el világszerte. Szintén a JSZP összefoglalójából derül ki, hogy az autó tavaly november 11-én járt műszaki vizsgán a hírhedt Mozaik utcai hatósági állomáson, ahol alaposan körbe is fotózták, ezzel felismerhetővé tették a vizsga helyszínét. Egy utastérben hagyott, „BMW 760 TEK” feliratú mappa is látható a nyilvános rendszerben elérhető fotók egyikén, de ekkor még I-s, tehát ideiglenes rendszámmal közlekedett a BMW. Végül november 13-án vették nyilvántartásba...
ERŐKÖZPONT HELYETT NEMZETI MINIMUMOT! – ÉRTELMISÉGI FELADAT POLITIKAI VIHAR IDEJÉN
VÁLASZ ONLINE
„Egyre világosabb, hogy a jelenlegi kormány orosz orientációja több, mint – helyes vagy helytelen – kalkuláción alapuló külpolitika: kísérlet a társadalom politikai hatalom alá gyűrésére” – írja Zalatnay István református teológus, filozófus, aki lapunk januárban indított vitasorozatában szólal most meg. Vendégszerzőnk ilyen körülmények között Puzsér Róberttel ellentétben nem hisz az értelmiség önálló erőközponttá szervezésben, de úgy véli: minél egységesebben tud felsorakozni az értelmiség egy megállapítás vagy javaslat mögé, annál inkább van esélye a politikai döntések formálására. Ahogyan az egyház szava is akkor erősödik fel, ha a különböző felekezetek közösen, ökumenikusan tudnak megszólalni, úgy igaz ez az értelmiségre is. Esszé...
Szerző: ZALATNAY ISTVÁN
2025.03.11.
EGYETEMEK CÉRNASZÁLON – ÖT HAZAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY, AHOL „HELYZET VAN”
QUBIT+
Szerző: NAGY GERGELY
2025.03.07.
Több magyar egyetemen is „helyzet van” ezekben a hetekben-hónapokban, sőt, akad, ahol már évek óta tart az a bizonyos helyzet. Ezekben az intézményekben a legbiztosabb pont a bizonytalanság: nem egészen tudni, mi lesz, sem azt, hogy mikor, sem azt, hogy kikkel. Az átláthatatlan köd mindent beborít, ami azt jelenti, hogy az érintett egyetemeken belül és kívül kevesen és keveset tudnak a jövőről.
Szerző: NAGY GERGELY
2025.03.07.
- A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) február 28-án véget ért egy korszak, de az új modellről nem sejthető, milyen lesz.
- Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) méltatlan helyzetben, a működőképesség határán, napi pénzügyi gondok közepette február végén választott új rektort, akitől azt remélik, hogy javít az állapotokon: Darázs Lénárd a múlt héten már béremelésekről is megállapodott a fenntartóval, kérdés, mire lesz ez elég.
- A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (LFZE) több mint másfél év után, február közepén írták ki ismét a rektori pályázatot, hiszen most nincs rektora az intézménynek.
- A Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE), ahol elszomorító az anyagi és infrastrukturális helyzet, hetek óta fórumokat tartanak a hallgatók, mert úgy sejtik, hogy a fejük fölött valami készül, nem meglepő módon a modellváltás, és szeretnék érteni, hogy az mivel jár.
- A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) rendben lévő körülmények között, korrekt finanszírozás mellett folyt az egyetemi élet, egészen addig, amíg a kuratórium vezetője sorozatos önkényes döntéseivel át nem lépett egy határt, amire a hallgatók egy emberként mozdultak meg. A MOME-t a felsőoktatási modellváltás mintaintézményének szánta a kormány, de az egyetem mostani helyzete jól illusztrálja, hogy miért összeférhetetlen az úgynevezett KEKVA-struktúra (az egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványok által való működtetése) és az egyetemi autonómia.
Támogatásért vízumot
Annyi biztos, hogy az egyetemi modellváltás – ami a kormány meghatározása szerint azt jelenti, hogy „az egyetem kikerül a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, az alapítói, fenntartói jogok egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át” – egyelőre nem sikertörténet. A G7 február végén megjelent cikke szerint, ami a KEKVA-rendszer anyagi vonatkozásait tárgyalja, a 21 egyetemi alapítványban levő vagyon nőtt ugyan, és „összértéke 1700 milliárd forint, de az alapítványok évente csak 11 milliárd forinttal költenek többet az egyetemekre, mint amennyi állami támogatást közvetlenül megkapnak.”
Eközben az egyetemeket érintő különös fejlemény a kormányzat új vendégbefektetői vízumprogramjának egyik pontja. Ezt a letelepedésikötvény-program helyett indítják be, és az EU-n vagy az EGT-n kívüli államok polgárai által igényelhető vízum feltételei között opcionálisan ez is szerepel: „legalább 1 millió euró értékben, oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére”. Magyarul: alapítványi egyetemet lehet támogatni a vízum fejében. Ez egészen szokatlan irányokba nyithat utakat, és bár fel vannak sorolva biztonsági garanciák, megjelenhetnek ellenőrizhetetlen forrású pénzek, illetve szándékok is a magyar felsőoktatásban.
Ugyanakkor a modellváltás nem uniformizált folyamat, sőt azt lehet mondani, hogy annyiféle, ahány egyetemen eddig lezajlott. Az alapítványi kuratóriumokat sem lehet kizárólag és mindenütt pusztán a Fidesz végrehajtóinak tekinteni. Van, ahol szorosabb kontrollt gyakorol a kuratórium, beleszól az autonómiába, és van, ahol nem. Van, ahol a kuratórium szigorúan tartja a pénzügyi pórázt, és van, ahol lazábban, többet bízva az egyetem választott testületére, a szenátusra. Ettől függetlenül az Európai Bizottság még mindig átláthatatlannak tartja az alapítványi egyetemek gazdálkodását, még mindig problematikusnak a privatizációnak ezt a felemás formáját, és még mindig elfogadhatatlannak ítéli meg azt, ahogyan a kormány, azaz az állampárt összeállítja a kuratóriumokat. Ezért aztán ezek az egyetemek még mindig ki vannak zárva az Erasmus+ és a Horizont programból, ami egyrészt végtelenül kínos, másrészt riasztó a még nem modellváltó egyetemek számára, harmadrészt nem teszi vonzóvá a KEKVA-s egyetemeket sem a hazai, sem a külföldi hallgatók számára...
Támogatásért vízumot
Annyi biztos, hogy az egyetemi modellváltás – ami a kormány meghatározása szerint azt jelenti, hogy „az egyetem kikerül a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, az alapítói, fenntartói jogok egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át” – egyelőre nem sikertörténet. A G7 február végén megjelent cikke szerint, ami a KEKVA-rendszer anyagi vonatkozásait tárgyalja, a 21 egyetemi alapítványban levő vagyon nőtt ugyan, és „összértéke 1700 milliárd forint, de az alapítványok évente csak 11 milliárd forinttal költenek többet az egyetemekre, mint amennyi állami támogatást közvetlenül megkapnak.”
Eközben az egyetemeket érintő különös fejlemény a kormányzat új vendégbefektetői vízumprogramjának egyik pontja. Ezt a letelepedésikötvény-program helyett indítják be, és az EU-n vagy az EGT-n kívüli államok polgárai által igényelhető vízum feltételei között opcionálisan ez is szerepel: „legalább 1 millió euró értékben, oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére”. Magyarul: alapítványi egyetemet lehet támogatni a vízum fejében. Ez egészen szokatlan irányokba nyithat utakat, és bár fel vannak sorolva biztonsági garanciák, megjelenhetnek ellenőrizhetetlen forrású pénzek, illetve szándékok is a magyar felsőoktatásban.
Ugyanakkor a modellváltás nem uniformizált folyamat, sőt azt lehet mondani, hogy annyiféle, ahány egyetemen eddig lezajlott. Az alapítványi kuratóriumokat sem lehet kizárólag és mindenütt pusztán a Fidesz végrehajtóinak tekinteni. Van, ahol szorosabb kontrollt gyakorol a kuratórium, beleszól az autonómiába, és van, ahol nem. Van, ahol a kuratórium szigorúan tartja a pénzügyi pórázt, és van, ahol lazábban, többet bízva az egyetem választott testületére, a szenátusra. Ettől függetlenül az Európai Bizottság még mindig átláthatatlannak tartja az alapítványi egyetemek gazdálkodását, még mindig problematikusnak a privatizációnak ezt a felemás formáját, és még mindig elfogadhatatlannak ítéli meg azt, ahogyan a kormány, azaz az állampárt összeállítja a kuratóriumokat. Ezért aztán ezek az egyetemek még mindig ki vannak zárva az Erasmus+ és a Horizont programból, ami egyrészt végtelenül kínos, másrészt riasztó a még nem modellváltó egyetemek számára, harmadrészt nem teszi vonzóvá a KEKVA-s egyetemeket sem a hazai, sem a külföldi hallgatók számára...
Lásd még:
PUTYIN-KUTATÓ A VÁLASZNAK: „MOSZKVÁBAN ABBAN BÍZNAK, HOGY TRUMP LESZ AMERIKA GORBACSOVJA”
VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: MAGYARI PÉTER
2025.03.11.
A kijevi születésű és a 2000-es években moszkvai tévéproducerként dolgozó Peter Pomerantsev ma a putyini propaganda egyik legismertebb kutatója. Budapesti látogatásán arra figyelmeztetett, hogy az Orbán-kormány külpolitikája miatt Magyarország védtelenné válhat és kiszolgáltatja magát az orosz önkénynek. Oroszország pedig éppen visszavág az elvesztett hidegháborúért, és Moszkvában abban bíznak, hogy Trump lesz Amerika Gorbacsovja. Interjú.
Peter Pomerantsev 1977-ben született Kijevben, orosz anyanyelvű családba, de alig egyéves volt, amikor a szüleivel az NSZK-ba emigráltak, mert apját szovjetellenes propapaganda terjesztésével vádolták. 2001 és 2010 között Moszkvában élt, ahol kereskedelmi tévéknek dolgozott, szórakoztató műsorok kreatív producereként. 2011 óta újságíróként, egyetemi kutatóként és politikai tanácsadóként dolgozik, és mutatja be a nyugati közönségnek az orosz propaganda természetét. Régóta figyelmeztet arra, hogy a nyugatiak túl elnézőek és puhák az orosz agresszióval szemben. A brit nagykövetség és a Political Capital szervezésében látogatott Budapestre, ennek alkalmával március 10-én interjúztunk vele...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2025.03.11.
Peter Pomerantsev 1977-ben született Kijevben, orosz anyanyelvű családba, de alig egyéves volt, amikor a szüleivel az NSZK-ba emigráltak, mert apját szovjetellenes propapaganda terjesztésével vádolták. 2001 és 2010 között Moszkvában élt, ahol kereskedelmi tévéknek dolgozott, szórakoztató műsorok kreatív producereként. 2011 óta újságíróként, egyetemi kutatóként és politikai tanácsadóként dolgozik, és mutatja be a nyugati közönségnek az orosz propaganda természetét. Régóta figyelmeztet arra, hogy a nyugatiak túl elnézőek és puhák az orosz agresszióval szemben. A brit nagykövetség és a Political Capital szervezésében látogatott Budapestre, ennek alkalmával március 10-én interjúztunk vele...
MAGYAR PÉTER ELHOZZA AZ ÚJABB RENDSZERVÁLTÁST?
TÍZ / KLIKKTV
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.03.11.
Nem Orbánék megbuktatása a legnagyobb kérdés, hanem hogy ha 2026 tavaszán lesz egy kormányváltás, akkor azt követni fogja-e egy újabb rendszerváltás – mondta Ágh Attila a KlikkTV Tíz című műsorában. A politológus szerint a Tisza esetleges győzelme nem jelent automatikusan rendszerváltást. Egy újabb nehéz feladat lesz visszatérni Európába – tette hozzá Ágh Attila.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.03.11.
Nem Orbánék megbuktatása a legnagyobb kérdés, hanem hogy ha 2026 tavaszán lesz egy kormányváltás, akkor azt követni fogja-e egy újabb rendszerváltás – mondta Ágh Attila a KlikkTV Tíz című műsorában. A politológus szerint a Tisza esetleges győzelme nem jelent automatikusan rendszerváltást. Egy újabb nehéz feladat lesz visszatérni Európába – tette hozzá Ágh Attila.
4IG 🛰️🚀 A NER ZÁSZLÓSHAJÓJA
JUHÁSZ PÉTER JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER JUHI
2025.03.11.
Ilyen az, amikor Mészárosékkal szemben kell felépíteni egy NER céget. Mert a család elpofátlanodott, és még a főnöktől is lop. Mármint nem lopás náluk, hogy minden szaktudás nélkül irreális pénzeket szerveznek ki maguknak, de azt hiszik, ez mindenhol így megy. Itt másra volt szükség. A 4iG nem egy szimpla cég, ami leuralta az IT szektort, hanem arra is alkalmas, hogy Orbán befolyást szerezzen a Balkánon. Ezért stratégiai partnere egy fegyvergyártó, és ezért vásárolja fel sorra a Balkán telekom társaságait. Ismerd meg Jászai Gellért és a cége történetét.
Szerző: JUHÁSZ PÉTER JUHI
2025.03.11.
Ilyen az, amikor Mészárosékkal szemben kell felépíteni egy NER céget. Mert a család elpofátlanodott, és még a főnöktől is lop. Mármint nem lopás náluk, hogy minden szaktudás nélkül irreális pénzeket szerveznek ki maguknak, de azt hiszik, ez mindenhol így megy. Itt másra volt szükség. A 4iG nem egy szimpla cég, ami leuralta az IT szektort, hanem arra is alkalmas, hogy Orbán befolyást szerezzen a Balkánon. Ezért stratégiai partnere egy fegyvergyártó, és ezért vásárolja fel sorra a Balkán telekom társaságait. Ismerd meg Jászai Gellért és a cége történetét.
-----------
00:00 Beköszönés
01:21 Jászai Gellért felemelkedése
12:05 Gellért elkapja a fonalat
17:38 Orbán nem foglalkozik üzleti ügyekkel
21:41 A 4iG szárnyalása
22:48 Orbán mégis foglalkozik üzleti ügyekkel
26:38 Határ a csillagos ég?
28:06 Orbán szeme rajtuk van
30:35 Pénz az van
-----------
444: A százmilliárdos bombaüzlet, amit Orbán inkább elvitt Felcsútról https://444.hu/tldr/2019/11/04/a-szaz...
444: Eddig csak a kormánnyal volt egy hullámhosszon a NER-kedvenc techcég, most már az Orbán családdal is https://444.hu/2025/03/09/eddig-csak-...
Szabad Európa: Jelentős kockázat, hogy a 4iG bekebelezte a távközlést és az informatikát https://www.szabadeuropa.hu/a/jaszai-...
ORBÁN TÁMAD, AZ ORSZÁG LÁZAD; GUMICSONTOK; MOST TÓTH GABIT HAGYTÁK EL; ÉDES ERDÉLY ITT VAGYOK!
POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.03.11.
Orbán támad, az ország lázad; Gumicsontok; Most Tóth Gabit hagyták el; Édes Erdély itt vagyok!
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.03.11.
Orbán támad, az ország lázad; Gumicsontok; Most Tóth Gabit hagyták el; Édes Erdély itt vagyok!
BOD PÉTER ÁKOS: A VÁLLALKOZÁS PÁRTOLÁS ÁTMENT KLEPTOKRÁCIÁBA, MAGYARÁN LOPNAK
SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: BEDŐ RITA
2025.03.10.
Rendszerváltáskori mértékű privatizáció zajlik, annak is a vad fajtája, véli Bod Péter Ákos. Szerinte ahol rossz gazda az állam, nem ördögtől való bevonni a magántőkét, de versenyeztetve és nem a rokonságot helyzetbe hozva.
Műsorvezető: BEDŐ RITA
2025.03.10.
Rendszerváltáskori mértékű privatizáció zajlik, annak is a vad fajtája, véli Bod Péter Ákos. Szerinte ahol rossz gazda az állam, nem ördögtől való bevonni a magántőkét, de versenyeztetve és nem a rokonságot helyzetbe hozva.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)