2025. április 25., péntek

EZ NEM ANTALL, EZ POZSGAY ÁLMA VOLT – MA 15 ÉVES AZ ORBÁN-RENDSZER

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2025.04.25.


Pontosan tizenöt éve, 2010. április 25-én szerzett alkotmányozó többséget a Fidesz. Azóta teljesen átalakította Magyarországot. Orbán Viktor rendszerváltása nyomán a nyolcvanas évek reformkommunistáinak koncepcióját idéző világ szerveződött, ahol az állampárt teljhatalma megkérdőjelezhetetlen, miközben nyomokban pluralizmust tartalmaz. Napjaink fő kérdése hasonlít az ellenzékiek 1989 eleji szorongásához: vajon átadnák a hatalmat, csak mert a nép úgy dönt, hogy át kellene adniuk? Rendszerelemzés.

„Magyarország polgárai európai polgárok, akik okkal és joggal vágynak európai szabadságra és jólétre” – olvasható a Fidesz 2010-es választási programjában, amelynek címe Nemzeti ügyek politikája. E meggyőződést hirdetve éppen tizenöt éve győzte le a választáson a Fidesz az addig két cikluson át kormányzó szocialistákat, és szereztek képviselői kétharmados többséget. A hatalmas felhatalmazással élt is a párt, és teljesen átalakította a magyar politikai berendezkedést. Rendszerváltással felérő változtatásokat hozott: nem véletlen, hogy legfőbb kihívója, a Tisza ismét rendszerváltást ígér, ha a következő választáson rábízzák az országot.

A Fidesz 2010-ben azonban nem rendszerváltásra kért felhatalmazást, hanem annak a nyugati típusú demokráciának a megerősítésére, amely 2006 őszétől súlyos válságtüneteket mutatott Magyarországon. Orbán Viktor a fent idézett program bevezetőjében így fogalmaz: „Lezárhatunk egy korszakot, amelynek csalódásai abból fakadtak, hogy a kormányzati politikát egyre inkább magáncélok és üzleti érdekek határozták meg.” Mintha csak mostani ellenzékét hallanánk...

BUDAPEST ÉS POZSONY BERAGADT A KÖZEPES FEJLETTSÉG CSAPDÁJÁBA? | INTERJÚ BOD PÉTER ÁKOS KÖZGAZDÁSSZAL

PARAMÉTER PODCAST
Szerző: PARAMÉTER PODCAST
2025.04.22.



A politikai stabilitást leszámítva Szlovákia és Magyarország sok mindenben hasonlít egymásra, beleértve a két ország gazdasági helyzetét is. Bod Péter Ákos közgazdásszal, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökével arról beszélgettünk, milyen fejlődési pályán mozog Pozsony és Budapest ezekben a trumpi vámokkal nehezített időkben.

A KÍNAI FALÓ. TRUMP, MUSK ÉS ORBÁN PEKING SZEMÉVEL | TOTEM SHOW

TOTEM SHOW / SZÉLSŐKÖZÉP
Műsorvezető: SILVERANA NOÉMI
2025.04.21.



A kultúra rajtunk múlik – és rajtad is! Ha fontos számodra az Inga és a Szélsőközép kulturális műhelyek működése, kérünk, idén a Tudatos Választókért Alapítványnak ajánld fel személyi jövedelemadód 1%-át! Minden felajánlás segít abban, hogy továbbra is független, értékteremtő műhelyek maradhassunk, és teret biztosíthassunk hiánypótló, kritikai hangvételű eseményeknek, illetve diskurzusoknak.

0:00: Intro, előzetes 
1:37: Bevezetés, vendégek bemutatása, műsor témáinak bemutatása 
3:20: Matura Tamás bemutatja a totemeit 
5:31: Vámháború: Trump vs Kína 
6:09: Kína válasza a vámháborúra 
9:52: Kínai percepció 
13:23: Politikai, gazdasági csatározás 
20:51: Milyen kép él Elon Muskról Kínában? 
23:30: Első közönségszavazás és a vendégek reakciója 
27:23: Detti bemutatja a totemeit 
31:29: A sárkány szerepe a kínai kultúrában 
33:14: Tajvan helyzete, határsértések Tajvan körül 
39:26: Miért fontos Tajvan a világ számára? 
47:06: Miért fontos Tajvan Kína számára? 
55:54: Salát Gergely bemutatja a totemet 
1:02:34: Második közönségszavazás és a vendégek reakciói 
1:08:27: Magyarország politikai, gazdasági kapcsolata Kínával 
1:23:09: Közönségkérdések megválaszolása

TRUMP VÁMJAI: KÍNA VISSZACSAP? SALÁT GERGELY, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ, ARÉNA
Műsorvezető: KOCSONYA ZOLTÁN
2025.04.24.



Az elmúlt hetek gazdasági, külgazdasági híreinek középpontjában az Egyesült Államok által indított vámháború fejleményei, lehetséges következményei álltak és állnak - és azon belül is az amerikai - kínai vámháborúval kapcsolatos kérdések. A Kínával szembeni vámtételek egyre feljebb és feljebb kerültek. Vagyis Washington első számú ellenfele - Kína?
Voltaképpen totális kereskedelmi háborúról van szó? Mindez a kereskedelem lenullázását jelentheti az Egyesült Államok és Kína között?
Mindez a Trump kormányzat már korábban is megfogalmazott programja szerinti történet vagy az amerikai politikai elitben nagyjából konszenzus van atekintetben, hogy Kínát valamilyen módon meg kell állítani, hátrébb kell szorítani?
Ha számokat, gazdasági és kereskedelmi mutatókat nézzük akkor az látható, hogy Kína csaknem minden téren beelőz? Immár a csúcstechnológia, a high-tech, az elektromos autógyártás vagy akár a mesterséges intelligencia terén?
Átvihetők nagyszámban gyártó bázisok az Egyesült Államokba?
Gazdasági, kereskedelmi szempontok dominálnak Washington részéről vagy óhatatlanul van még egy másik szintje is - egyfajta morális vagy talán érzelmi szintje vagy vetülete?
Kína az amerikai államadósság legnagyobb finanszírozója. Ez érzékeny pont lehet pénzügyi-gazdasági téren is Washington számára? Különösen ha Peking ezt megkezdi folyamatosan és módszeresen leépíteni? A vámháború okozta bizonytalanság közepette kerülhet-e egyfajta tartalékvaluta szerepbe a kínai jüan? Elemzők, szakértők egyetértenek abban, hogy a vámháború minden érintettnek fáj és sok helyen fáj. Amerikának hol fájhat leginkább? Hol fájhatnak leginkább Kína ellenintézkedései? Az amerikai-kínai vámháborút megkerülve milyen mozgástere lehet Kínának? Kereshet-e új típusú kapcsolatokat az Európai Unióval? Hogyan alakulnak az orosz-kínai kapcsolatok? Sikerülhet-e Washington törekvése, hogy leválassza Oroszországot Kínáról? 

Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, az InfoRádió Aréna című műsorában 2025.04.24-én. A műsorvezető Kocsonya Zoltán. Podcast.

ÉPP AZ ILYENEKET NEVEZIK EURÓPA FOSZTOGATÓINAK, ELRABLÓINAK

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.04.24.


A negyedik keresztes hadjárat során az Egyiptom ellen induló sereg kapott egy jobb ajánlatot Velencétől, amelynek az lett a vége, hogy keresztények irtották a keresztényeket, Konstantinápolyban szabályos vérfürdőt rendezve, s brutálisan kifosztották a várost, hozzájárulva mindezzel a keleti és nyugati kereszténység közötti végleges ellentéthez.

Hitlernek is volt egy jó ajánlata Münchenben Csehszlovákia megosztása tekintetében, aztán az sem jött be igazán.

A Molotov-Ribbentrop-paktum is a náci Németországnak és a sztálini Szovjetuniónak egymás felé tett, s minden addiginál jobb ajánlatról szólt, amely – tudomásom szerint – szintén nem végződött túl jól.

De mondok közelebbi példát: Viktor Janukovics, egykori velejéig korrupt ukrán elnök 2013-ban visszautasította az Európai Unióval kötendő társulási szerződést, mert jobb ajánlatot kapott Oroszországtól: 15 millió dollár hitelt és olcsóbb gázárat, plusz sok-sok pénzt saját számlájára. Ma már aligha kérdés, melyik ajánlatot lett volna érdemesebb elfogadnia.

Az még rejtély, hogy milyen remek ajánlattal kereshette fel Putyin Orbánt, de az ma már nem rejtély, hogy az egykori, ajánlattevésekben roppant rutinnal rendelkező KGB-s tisztnek a magyar miniszterelnök számára tett indítványa visszautasíthatatlannak bizonyult.
A fenti példák csak azért jutottak az eszembe, mert mint olvasom, egy lakossági fórumon Orbán azt mondta, hogy Trumppal beszélgetve, többször előfordult már, hogy Trump megkérdezte tőle: Viktor, mikor léptek már ki az Európai Unióból? Mire – így Orbán – azt mondtam neki, hogy elnök úr, kéne egy jó ajánlat.

Hogy mi van?

Magyarország és az Európai Unió kapcsolata puszta árucikk lenne, minden történelmi együvé tartozás ismételt deklarálása csak ócska duma volna, s ha valaki jobb ajánlatot tenne, legyen az Kína, Azerbajdzsán, Csád vagy a Türk Államok Szervezete, az minden további nélkül viheti Magyarországot? Orbán a kikiáltó, ő dönt jó és még jobb ajánlatról, ő gusztálja meg egyiket is, másikat is, hogy aztán ő maga határozza meg, hogy a sok pompás ajánlat közül – legalábbis az ő és rokonsága bankszámláit tekintve – melyik a legkecsegtetőbb.
Hiába, nagy a rutin.

Thomas Mann, Paul Valéry, Milan Kundera, Czesław Miłosz, Kertész Imre, Emmanuel Lévinas, Vaszilij Grosszman, Szvetlana Alekszijevics, Giorgio Agamben és sokan mások – különféle megfogalmazásokban – épp az ilyeneket nevezik Európa fosztogatóinak, elrablóinak.

Húsvét elmúltával halkan emlékeztetnék, hogy a 30 ezüst is jó ajánlatnak tűnt, de aztán az ajánlatot elfogadó számára meglehetősen vacak véget ért a seftelés.

VAJON TUDTA FERENC, HOGY „SOROS-PÁPAKÉNT” SZIDALMAZZÁK?

FACEBOOK
Szerző: PARÁSZKA BORÓKA
2025.04.23.


"mély magyar kapcsolatai voltak" - mondta Semjén Zsolt Ferenc pápáról, amikor bejelentette, hogy az egyházfő temetése nemzeti gyásznap. Természetesen egy olyan karrierkeresztény, mint Semjén Zsolt, ha tud is a valódi "mély magyar kapcsolatokról" - hallgat vele. Nem azért, mintha szégyellné, hogy a magyar kormány kontroll alatt tartja, megzsarolta és kampánycélokra használja a magyar katolikus egyházat. Erre büszke, ez az ő teljesítménye is, ez az életműve. Ezt csinálják az autokráciák mindenhol, ahol a politikai kereszténység hátán kapaszkodnak fel a hatalomba. Nem véletlenül katolizált J. D. Vance és Bayer Zsolt sem (egy év külünbséggel!). Ma a hatalom által torzított és hamisított katolicizmus hasznos. Azért hallgat a valódi "mély magyar kapcsolatokról", mert történelmi tudatra és szembenézésre képtelen - nem lát túl a pillanatnyi politikai érdeken. Valódi önvizsgáló hitnek pedig nyoma sincs benne.

Milyen teológiai értelemben a hatalomtól megtisztított katolocizmus? Ha van ilyen?

És milyen a magyar katolicizmus? Azt hiszem számunkra ez a legfontosabb és megkerülhetetlenül megválaszolandó kérdés.

A magyar katolicizmus két dologra adott példát. Hogyan lehet kiszolgálni a legkegyetlenebb hatalmakat. És hogyan lehet ellenállni a legkegyetlenebb hatalmaknak. Mindkét arca a katolicizmusnak "mélyen magyar" ilyen értelemben.

A magyar antiszemitizmus nyelvét egy püspök, Prohászka Ottokár érlelte ki és készítette elő.
A magyar nyilasmozgalom legvérengzőbb gyilkosa egy kiugrott minorita szerzetes, Kun páter volt.

A legelszántabb ellenállók, akik a kivégzőosztag előtt sem mondták fel az emberi méltóság iránti teljes és egyetemes odaadás elvét magyar apácák voltak. Például Salkaházi Sára vagy Bernovits Vilma. nem mellesleg ők voltak a múltszázad legradikálisabb "genderaktivistái is", Slachta Margittal egyetemben. Nyilván e kettő összefügg. Aki nemében nem szabad, az emberként sem az.

A "visszatért Erdély" antiszemitizmusa, az árjásított zsidó vagyonok erdélyi magyarok által való megszerzése ellen egy magyar katolikus püspök Márton Áron szólalt fel. Akit aztán a magyar hatóságok ki is utasítottak a visszatért Erdélyből. Egyébként: Erdély visszaszerzése a szabad rablás, gyilkosság és a magyar-magyar önalázás, történetévé silányult. Egy katolikus püspök mentette az erkölcsi menthetőt.

Hogy a fenébe férnek meg ezek az egymásnak ellentmondó történetek mind a "magyar 
katolicizmus" fedőnév alatt?

Úgy, hogy ez mind bele van kódolva egyrészt a katolicizmus intézményrendszerébe, a hierarchiába, a világi hatalmakkal kialakított megállapodásokba, másrészt a mindig, mindenben és feltétlenül egyetemességre törekvés teológiájába. És valószínűleg Ferenc pápa ezt az ellentmondást megértette. Mint az argentin junta túlélője (kritikusai szerint kollaboránsa) megélte, megszenvedte. És végülis, mint katolikus egyházfő megpróbált valamiféle kiutat keresni és kiutat mutatni ebből. A magyaroknak is, Sőt a magyar cigányoknak is! Ezért történelmi jelentőségű Ferenc pápa csíksomlyói látogatása (amelyet a katolikus papság és hívek egy része ótvaros sorosozással hálált meg) és ezért történelmi jelentőségű a kassai cigányok közt tett látogatása. Ez volt az ő "mély" és "magyar tudása.

A katolikus egyház elszámol és szembenéz a saját intézményes és személyes bűneivel (hol őszintébben, hol kevésbé őszintén, hol sikeresebben, hol kudarcosan). Ezt a szembenézést látjuk évek óta.

De mit kezdenek a magyar katolikusok a saját bűneikkel, mulasztásaikkal? És most nem a karrierkatolikusok hiúságaival és érdekharcaival foglalkozom. Semjén Zsolttal és egyház valamint hitellenes bűnbandájával. (Szegény, szegény Bayer Zsolt, ha lenne minimális fogalma, mit jelent a katolikus értelemben vett bűnbánat és bűnvallás, mennyire más ember lenne, mennyire másképp beszélne). És nem foglalkozom a katolikus egyház nyilvánvalóan és egyértelműen megtévedt, belátásra képtelen kufárjaival, mint Böjte Csaba (szerencsére a saját rendje foglalkozik vele, és vizsgálja az ügyeit).

Az izgat, hogy a történelmi bűneivel a magyar katolikus egyháznak mikor és hogyan számol el? A ténnyel, hogy a fasizmus, a diktatúrák és autokráciák egyháza volt és az ma is? Hogy beáldozta és beáldozza saját, legkiszolgáltatottabb szolgáit és híveit?

Ennyivel tartozik a magyar katolikus egyház önmagának, a híveinek, és Ferenc pápa emlékének is. Erről írtam egy szöveget.


2025. április 24., csütörtök

BRÓDY JÁNOS: MONDD, TE MIT HISZEL

GRUNDRECORDS
Szerző: BRÓDY JÁNOS
2024.



Figyeljetek, az itt a rend
A vár ura maradjon fent
Ki nem lojális, elmehet akárhová
De hős itt nem lehet

Szívet szorít a félelem
Imádkozol, ne így legyen
Plakátviharban veszted el a lelkedet
Hát mondd, te mit hiszel

Richelieu exceljében kimért adattömeg
Kimérten ömlik rád a kódolt gyűlölet

Na nézd, a Mámoros Gező
Kész konteókkal áll elő
A pártközpont így méri fel, lazán
A népe mit hisz el

Lakájok és gazemberek
Valótlanul terjesztik el
S a belső zsebből dől a lé, a cash ma
Hát mondd, te mit hiszel

Karaktergyilkosságért busásan jár a bér
Magánszorgalmú kiskutyák szájában alvad a vér

A megafon recseg ropog
Megint jönnek a gyilkosok
Hazudnak rendületlenül, figyelj
Ma még büntetlenül

Kevés a józan értelem
A bárány most is védtelen
A farkasokkal szembe néz és érzi
Szívében már a kés

MÁSFÉL ÉVTIZED TELT EL A “FÜLKEFORRADALOM” ÓTA | A NER TÖRTÉNETE LAKNER ZOLTÁNNAL ÉS MÁSOKKAL

PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2025.04.24.



2010. április 25-én kétharmados többséget szerzett a Parlamentben a Fidesz-KDNP. Hogyan változott Magyarország politikája, gazdasága és társadalma ezalatt a 15 év alatt? Ezt járjuk körben maratoni adásunkban. Négy kétharmad története öt órában.

SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD: MÉG MINDIG ÓRIÁSI TARTALÉKAI VANNAK A FIDESZNEK, ÍGY BIZTOS LÁBAKON ÁLL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: Herskovits Eszter és Selmeci János
2025.04.24.



A Reggeli személy 2025 április 24-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Szentpéteri Nagy Richárd jogász, politológus volt.


ORBÁN KORRUPCIÓS ÜGYEI, AMIKET NEM KÉNE ELFELEDNI (2010-2022)

CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG DÁVID
2025.04.24.



2013 – Trafikmutyi: Dohánybolt-koncessziók párthű kézben 
2013 – Földmutyi: Ángyán jelentése a földpályázatokról 
2013 – Közgép-közbeszerzések: Simicska birodalmának diadalmenete 
2014 – Paks II titkosított atompaktum 
2014 – NAV-botrány és amerikai kitiltások 
2015 – Quaestor-ügy 
2015 – “Híd a munka világába” – Farkas Flórián roma programja 
2013–2017 – Letelepedési kötvények: Bevándorlás pénzért, offshore közvetítőkkel 
2016 – MNB-alapítványok: Közpénz jellegét elveszítő százmilliárdok 
2015–2018 – Elios-ügy: Orbán veje és az OLAF jelentése 
2012/2017 – Azeri pénz és a “baltás gyilkos” ügye 
2013–2015 – Microsoft-ügy: Kormányzati szoftvermutyi, amit Amerikában büntettek 
2018 – Luxusrepülő és magánjacht: Orbán és a NER-elit fényűzése 
2018 – Gruevszki menekülése Budapestig 
2019 – Budapest–Belgrád vasút: drága és titkos kínai hitelprojekt 
2020 – Lélegeztetőgép-beszerzések: túlárazás és raktárban porosodó gépek 
2021 – Pegasus kémszoftver-botrány: Megfigyelt újságírók és ellenzékiek 
2021 – Fudan Egyetem ügye: kínai kampusz magyar pénzből 
2021 – Völner–Schadl korrupciós botrány: Igazságügyi minisztérium a vesztegetési hálóban

BELVÁROSI SZABADEGYETEM - HOGY ÉRZI MAGÁT, HOGYAN LÁTJA A VILÁGOT ÉS MAGYARORSZÁGOT?

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2025.04.23.



Hogy érzi magát, hogyan látja a világot és Magyarországot? Kerekasztal-beszélgetés a Belvárosban lakó, ismert közéleti személyekkel Vendégeink: Lendvai Ildikó volt parlamenti képviselő és Haraszti Miklós író, újságíró

BUDA PÉTER: NEHÉZ ELKÉPZELNI AZT, HOGY A TRUMP-TÁBOR NEM TESZ MEG MINDENT A PÁPAVÁLASZTÁS BEFOLYÁSOLÁSÁÉRT

TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2025.04.24.


Interjút adott a Telexnek Buda Péter vallástörténész és nemzetbiztonsági szakértő. Buda Péter főbb állításai:

- A pápaság történetében nehéz lenne olyan pápaválasztást említeni, amelynél a geopolitikai realitások ne játszottak volna fontos szerepet.

- Ferenc pápa a kultúrák és vallások feletti egyesülésnek a megvalósítására törekedett; ezt a geopolitikai-filozófiai megfontolást állította szembe a populista szuverenistákkal és keresztény nacionalistákkal, akik nem képesek felülemelkedni saját kulturális, „törzsi” kereteik határain.
- Igen nehéz elképzelni azt, hogy a Trump-tábor nem tesz meg mindent a pápaválasztás számukra kedvező befolyásolásáért.

- Lehetetlen kívülállónak mértékadó előrejelzést adnia abban a kérdésben, hogy ki lesz a következő pápa.

- Erdő Péter esélyeit részben éppen az orosz ortodoxok és a katolikus egyház közeledésében az elmúlt évtizedekben játszott kulcsszerepe emelte meg – ugyanakkor ez bizonyulhat leküzdhetetlen akadálynak is.

- A három éve zajló háború kétségkívül nem jött ugyanis jól azoknak az egyházban, akik sok mindent tettek fel a Moszkvával való szövetségre a szekuláris Nyugattal szembeni küzdelemben.

A geopolitikai-politikai folyamatokat elemzők kevésbé veszik számításba a vallást, az egyházak szerepét, jelentőségét, ellentétben önnel, akinek az elemzéseiben a vallás gyakran kulcselem. Ami persze annyiban nem is csoda, hogy bár évekig nemzetbiztonsági területen dolgozott, egyben vallástörténész is. Annak ellenére, hogy a politikai elemzéseknél nem divat a vallási szálat vizsgálni, amikor egy pápa meghal, akkor az életútjára és az általa képviselt értékekre visszaemlékezve mintha nagyon is hangsúlyos szerepet kapna a politika. Ez miből fakad?

A vallási tényező figyelmen kívül hagyása vagy legalábbis elhanyagolása a politikai vagy biztonságpolitikai elemzésekben a mára már megbukott szekularizációs elmélet sajnálatos utóhatása, illetve részben abból is fakadó jelenség. Hiába történt elmozdulás e tekintetben az ezredforduló óta, sajnos ennyi idő nem elég egy sok évtizedes tévút következményeinek korrekciójához. A pápaváltás kapcsán ugyanakkor valóban tanúi lehetünk a politikai szempontok előtérbe kerülésének. Ez annak köszönhető, hogy a pápai intézmény a kezdetek óta szorosan összefonódik a politika világával, és az általa birtokolt soft power gyakorlásával fizikai (temporális) hatalom nélkül is rendkívüli mértékben képes hatást gyakorolni politikai folyamatokra vagy akár egy adott politikai hatalom legitimációjára...


Lásd még:

- A bizonytalanság korának kihívásai | Utolsó Idők

- Trump nyomán felfordult a világ - Buda Péter, nemzetbiztonsági szakértő /// Friderikusz Podcast 114.

- Mi minden következik Trumpból? - Buda Péter, nemzetbiztonsági elemző / Friderikusz Podcast 107.

ÚJABB ÁSZ-VIZSGÁLATOK INDULTAK A JEGYBANKBOTRÁNY ÖRVÉN | 24.HU

DELLA
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2025.04.23.



Két egyetem is érintett az Állami Számvevőszék frissen elindított vizsgálataiban, amelyeket a jegybank és az alapítványa működésének ellenőrzése során szerzett tapasztalatokra, a feltárt kockázatokra alapoznak. Windisch László ÁSZ-elnök a Dellában szólalt meg először a jegybankbotrány márciusi kirobbanása óta.

UKRAJNA EU TAGSÁGA: MI ÁLL A DOLGOK HÁTTERÉBEN ÉS MI LEHET A JÓ DÖNTÉS?

TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN
Szerző: TOPIK
2025.04.24.



A kormány a korábbi kommunikációja alapján korábban azt támogatta, hogy Ukrajna az EU tagja legyen. Mostanra viszont fordult a helyzet. Szerintük sok szempontból rossz lenne, ha Ukrajna az EU tagja lenne. Ebben a videóban azt nézzük meg, hogy hogyan érdemes szavazni ebben a véleménynyilvánító szavazásban és hogy Magyarországnak jó, vagy rossz lenne ha Ukrajna is csatlakozna az Európai Unióhoz.

00:00 - Bevezetés 
02:57 - Történelmi háttér 
09:07 - A csatlakozás összetett kérdése 
10:54 - A magyar kormány pálfordulásai 
13:03 - A kormány hivatalos kommunikációja most 
16:27 - A döntés 
16:57 - Outro

AZ USA ÍGY LETT A VILÁG CSENDŐRÉBŐL A VILÁG VÁMSZEDŐJE | EP91

NYUGTÁVAL DÍCSÉRD A NAV-OT
Műsorvezető: HORVÁTH DÁNIEL
2025.04.23.



Április 2-a volt az a nap, amikor Trump bejelentette, hogy a világ szinte minden országára további importvámokat vet ki. Bár ezek többségét határozatlan időre rögtön fel is függesztette, az asztalra kikerült a fegyver. A valószínűsíthető cél a globális kereskedelem szabályainak erőszakos átszabása és az USA pozícióinak erősítése lehet.

Az adás témái: 

00:00 Intro 
01:00 Liberation Day: a nap, ami megrengette a világkereskedelmet 
19:40 Több területen is bevethető az adategyeztetési eljárás 
29:22 Hol ellenőrzött a NAV húsvétkor? 
33:51 Változás a késedelmi pótlékok fizetésével kapcsolatban 
39:59 Lejárt a gépjárműadó befizetésének határideje 
46:23 OKSZ: drága, értelmetlen és veszélyes lehet a kötelező készpénzesés 
52:44 Ellopták a cég pénzét, növelni kell-e a társaságiadó-alapot? 
57:14 Valóban megadóztatja a milliárdosokat az EU? 1:04:23 Érdekesen tálalja az NGM a havi költségvetési jelentést

DONALD TRUMP ZSAROLÁSSAL PRÓBÁLJA ÁTÍRNI A VILÁGGAZDASÁG SZABÁLYAIT

TELEX / TÉMA PODCAST
Műsorvezető: CSURGÓ DÉNES
2025.04.23.



Donald Trump április elején globális vámháborút indított. Ebből azóta valamelyest visszatáncolt, amikor a vámok keltette piaci cunami a részvénypiacok után az amerikai államkötvények piacát is elérte. De a háború azért megmaradt, különösen Kínával.

A Téma mai adásában arról lesz szó, mit akart elérni Donald Trump és mindez hogy változtatja meg a globális gazdaságot, és írja át Európa és Amerika viszonyát.

Vendégünk Andor László közgazdász, az Európai Unió korábbi biztosa, a Foundation for European Progressive Studies főtitkára, a műsorvezető Csurgó Dénes.

VÉRÁTÖMLESZTÉS KELL, NEM RAGTAPASZ!

FACEBOOK
Szerző: FELFÖLDI JÓZSEF
2025.04.23.


Vérátömlesztés kell, nem ragtapasz!

Túl sokáig játszottuk ezt a langyos vízben főzött béka szerepet. Túl sokáig hittük, hogy majd valahogy jobb lesz. Hogy majd lesz egy újabb választás, egy újabb arc, egy újabb szlogen, ami elhozza a változást. De a valóság arcul csapott bennünket: nem elég új festék a rozsdás vasra. Itt már nem elég toldozgatni-foldozgatni. Itt radikális, gyökeres változás kell! Vérátömlesztés. Kegyetlen őszinteség. És igen, fájdalom. Magyarország mára a politikai maffia terepe lett, odáig züllött. A NER-kegyencek úgy lakmároznak az állami vagyonból, mint éhes sakálok a dögből. Ez nem túlzás, ez maga a valóság. Évtizedek óta nem látott mértékű korrupció szőtte át a mindennapjainkat. Az urambátyám világ, ahol a hűség többet ér a hozzáértésnél. Ahol a közpénz nem közérdekű, hanem magánvagyon lesz egyetlen tollvonással. Ahol a minőség, az érdem, a szakértelem nevetség tárgyává vált, míg a lojalitás lett a rendszer legfőbb értékmérője. És mi történt? A többség hallgatott. Mert elég volt egy kis rezsicsökkentés, egy kis krumpli, egy közmunka, egy fenyegetés, és máris jött a szavazat. A társadalmat megtanították arra, hogy olcsón eladható. Hogy a hosszú távú érdek nem ér annyit, mint a holnapi tűzifa. Ez nem csak a politikusok bűne – ez közös felelősség. De pont ezért van remény!Itt nincs más út: a teljes hatalmi elitet le kell cserélni! Nem kozmetikázni, nem rotálni, nem újrafesteni. Lecserélni. Mindenkit, aki ebben a rendszerben gyökerezik, aki ennek a rothadó fának a gyümölcséből evett. Nem lehet kompromisszum! Mert aki részese volt, az vagy aktív bűnös, vagy cinkos. Mindkettő megbukott az ország előtt.És hogy kikkel? Nem politikusokkal, hanem szakemberekkel. Emberekkel, akik értenek ahhoz, amit csinálnak. Akik nem a párthűségükért kapták az állásukat, hanem a tudásukért. Akik nem abban érdekeltek, hogy hatalmat őrizzenek, hanem abban, hogy működtessenek. Újjá kell szervezni az intézményrendszert, átlátható, kontrollálható és számonkérhető struktúrákat kell felépíteni. És mindezt úgy, hogy ne csak a tetején legyen rend, hanem az alján is. De a legnehezebb feladat nem a politikai elit lecserélése lesz. Hanem a társadalmi gondolkodás megváltoztatása. Meg kell tanítani az embereket, hogy a szavazatuk nem eladó. Hogy az ő jövőjük többet ér egy kampánycsomagnál. Hogy nem „ügyes az, aki megcsinálta magának”, hanem bűnös, aki lopott. Ki kell irtani a fejekből a „nem számít úgysem semmi” mentalitást. Mert számít. Minden egyes döntés, minden egyes mondat, minden egyes nemet mondott kis alku számít. Ez forradalom, de nem fegyverrel. Forradalom a tudatban, az elvárásokban, a normákban. És fájni fog. Mert nem lehet úgy rendet rakni, hogy közben minden marad a régiben. El fognak tűnni régi arcok, régi kényelmek, megszokott „kiskapuk”. De csak így tisztulhatunk meg. Aki azt mondja, hogy van könnyebb út, hazudik. Itt már nincs mit veszíteni, csak az illúziókat. De ha merünk szembenézni önmagunkkal, és elég bátrak vagyunk a brutális igazsághoz, akkor ez az ország még lehet a régi. Nem egyből nagy, hanem első lépésben végre normális. És ez már önmagában forradalom lenne. És utána jöhet csak a régi, dicső múlt újraélesztése.

TANGÓ ÉS CASH: ARGENTIN TEMPÓ A JEGYBANKBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: DEME ZOLTÁN
2025.04.23.


Valójában nem száz-, hanem ezermilliárdok égtek el a Matolcsy-korszak alatt a jegybankban – írja Deme Zoltán beszerzési és közbeszerzési szakértő. Vendégszerzőnk 2009-től 2013-ig a Magyar Nemzeti Bankban, ezt követően az Európai Központi Bankban dolgozott, részben tehát saját tapasztalatai alapján vázolja a Nemzeti Bank fosztogatásának eddig nem, vagy nem eléggé ismert részleteit. Lebilincselő olvasmány – noha a bilincs jó eséllyel elkerüli majd a felelősök csuklóját.


„A szobor a megújulást, útmutatást, a bőség és boldogság keresését szimbolizálja, a Pénzmúzeum missziójának, a pénzügyi tudatosság fejlesztésének jelképe.”


Így szól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) regéje a Krisztina körút fölé ágaskodó Csodaszarvas-szoborról, amely ezek szerint a pénzügyi tudatosság fejlesztésének fontosságára hivatott emlékeztetni az előtte elhaladókat. De inkább emlékeztet arra, hogy mi történik, ha égig ágaskodó önképépítő ambíciók teljes függetlenséggel és végtelen pénzforrással találkoznak. A hasonló esztétikai élményt azok sem ússzák meg, akik gyalog kelnek át a Széll Kálmán téren: a Sándy Gyula köz gyalogos alagútján oldalra pillantva mindenki láthatja, hogy ott szendereg a Robogás. Ez a címe a 13 méter hosszú, imitált aranytömbökből álló Aranyvonat-szobornak. A kortárs szobrászat e két integetős macskáját Szőke Gábor Miklós követte el, egyike a Matolcsy-korszak számos haszonélvezőjének.

A Benczúr Gyula festményét életműrekord áron értékesítő zürichi galériától, a GTC ingatlancégben lévő részesedésüket 30 százalékos felárral eladó részvényeseken át a jegybankelnök pénzesőben részesített fiáig szinte összeszámlálhatatlanul sokan vannak azok, akik részben csalárd módon, részben talán csak kihasználva a jegybankban és környékén sertepertélők ostobaságát, szépen kerestek az elmúlt tizenkét évben az MNB-n és csatolt részein. A szakmai hübrisz, a gátlástalan lenyúlás, az intézményes önfényezés és a parvenü pénzszórás egészen egyedülálló, tragikomikus kombinációja bontakozott ki, miután Matolcsy György 2013 márciusában a jegybankelnöki székbe ült...

PÉTER "BANÁNJA" LETT A TV2 IGAZGATÓJÁNAK VESZTE! 🍌

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: miezazorszag
2025.04.24.



00:00
-00:50 A MAI ADÁSBAN, INTRO 
00:51-01:25 MAGYAR PÉTER BANÁNJA MIATT RÚGTÁK KI A TV2 IGAZGATÓJÁT?! 
01:26-04:37 ORBÁN MIATT 210 MILLIÁRDOT BUKTUNK 1 ÉV ALATT! 
04:38-08:45 A PROPAGANDISTÁK MAGUK ISMERIK BE HOGY HAZUDNAK! 
08:46-13:44 KOCSIS MÁTÉ MEGINT MEGINT VERGŐDIK! 
13:45-14:47 KÖSZÖNET, OUTRO! 👊😉

ITT NÉZHETŐ MEG

BEER MIKLÓS: FERENC EGYÜTT TUDOTT LÉLEGEZNI A MAI VILÁG PROBLÉMÁIVAL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2025.04.23.



A Reggeli személy 2025 április 23-i adásában Para-Kovács Imre vendége Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök volt.

NEM TÚL BARÁTI GESZTUSOK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍARLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2025.04.24.


Remek reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. 

2025. április 23., szerda

STEFANO BOTTONI ÉS TARR ZOLTÁN: HOGYAN VÁLTHATÓ LE A NER?

KÖZÜGYEKRŐL ÉRTHETŐEN
A beszélgetés résztvevői: STEFANO BOTTONI és TARR ZOLTÁN
2025.04.19.



Stefano Bottoni történész és Tarr Zoltán politikus gödi beszélgetésében a '89-es rendszerváltástól vizsgálják az Orbán rendszer kiteljesedését, működését és a leváltásának módját.


LIGETI MIKLÓS: MAGYAR PÉTERT A NER BUKÁSA UTÁN VÁRJA AZ IGAZI KIHÍVÁS – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.04.16.



Magyar Péternek vissza kell szereznie az ellopott vagyont, ezt várják tőle a választói, de nem mindegy, hogy milyen áron – mondta a Kultúrtájban Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, aki szerint egy esetleges választási győzelmet követően kell az igazi kihívással szembenéznie a Tisza Pártnak. Kétharmados győzelemre van szüksége a jelenlegi ellenzéknek, máskülönben képtelenség lebontani a Fidesz által felépített államszervezetet. Ám Ligeti Miklós figyelmeztetett, hogy még ez esetben is nagyon óvatosan kell majd eljárnia Magyar Péteréknek, hiszen a drasztikus fellépés az ország működtetését veszélyeztetheti.

A műsorból kiderül az is, hogy: 

- Mit üzen a NER első elszámoltatási ügye? 
- A Fidesz bukása után vissza lehet szerezni a magánzsebekbe vándorolt közpénzt? 
- Mi kell a Tisza Pártnak, hogy egy győzelem után működtesse az országot? 
- Mi valósult meg Orbán Viktor március 15-i nagytakarításos ígéretéből? 
- Mennyit tudott Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Bank „pénzlenyúlásáról”? 
- Miért nem számoltatták el eddig Matolcsy Györgyöt, mire játszik a kormány, és mi a legrosszabb forgatókönyv az MNB-botrányban? 
- Miért lehet akár bűnpártolással is vádolni Varga Mihály egykori pénzügyminisztert? 
- Kik azok a „kis Mészáros Lőrincek”, és miből gyűjtöttek vagyont?

BRUCK ANDRÁS: HA...

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2025.04.19.


Ha…

Minden tele van a remény és aggodalom zavaros keverékével. Jól érzékelhető a rezsim zavarodottsága, sosem láttuk ilyen durvának, ingerültnek, mégis még mindig nehéz róluk elképzelni, hogy ők sem mindenhatók. Kis dózisokban ugyan, de folyamatosan csöpögtették belénk a kilátástalanság mérgét, így most azt találgatjuk, mivel fogják magukat újabb négy évre átmenteni. Vagy tízre, húszra. „Ha a Tisza indulhat a választáson, ha Magyar Péter indulhat a választáson… tételezzük fel, hogy igen”, így, feltételes módban, és ezek egy politikatudományi intézet munkatársának a szavai voltak. És valóban a „ha” lett a beszélgetéseink leggyakoribb kötőszava. Mert megtörténhet, hogy a rezsim a Tisza Párt számára így vagy úgy, de valamiképp megnyerhetetlenné teszi a ’26-os választást. Ebbe az abszurditásba nyomták, mert nyomhatták bele az országot.

Másfél évtized felnőtt életünk egynegyede, ami számottevően hosszú idő. Márpedig ezt az egynegyedet kicsavarták a kezünkből, akkor is, ha közben szabadon lehettél depressziós vagy eufóriás, és a kettő között az élet számos árnyalatát választhattad. De ez csak a felszín volt, a rezsim cselekvőképességünk megbénításával párhuzamosan kedvére tágította az elviselhetőség határait. Mi meg engedelmesen tágultunk, és most például kénytelenek vagyunk elviselni, hogy az üzletek pénztáránál olyan összegeket hagyunk, amennyit az EU sok más országában az itthoni bérek két-háromszorosából fizetnek ki. És vajon miért nem hallasz magyar szót a budapesti belváros húsvétra felhúzott melegkonyhás bódéi előtt? Na ugyan, miért? „A járulékok megesznek bennünket”, ismerte el szégyenlősen egy kormánybarát vállalkozó, de százezrek mondhatták volna ugyanezt.

Bár az ország számára lettek volna kitörési pontok, a rezsim irányítóit csak a betörési pontok érdekelték. Egyetlen reformba nem kezdtek bele, és az ingyen kapott eurómilliárdok ellenére az állam minden szektora vegetál. Hogyan lehetséges ez? Megtudjuk-e valaha ezeknek a bűnöknek a hátterét? Ausztriát ugyan már egyik miniszter szerint sem érjük utol, viszont „a közép-európai régió vezető gazdasága, kreatív ipari központja leszünk.” Ezt a viccet a hét közepén sütötte el a gazdasági miniszter. Biztos, ami biztos, azért inkább ők is kirabolták saját hazájuk nemzeti bankját. A máig névtelen bűnözők szabadlábon, de akik a helyükre léptek, azok se különbek: mindvégig tudtak a rablás egyes fázisairól. Orbán Viktor is természetesen. Pedig valóban léteznek jobb jövővel kecsegtető reformcsomagok, szakpolitikai víziók, de akik ebben a rendszerben ilyesmivel foglalkoznak, azok is úgy jártak, mint a kiadatlan regények szerzői: a semmire pazarolják el az életüket.

Az őrület kezdete nem mindig visszafejthető, de olykor akadnak azonosítható kezdőpontok. Miniszterelnökünk esetében megvan az ősforrás: beszéde a Testnevelési Főiskolán, a 2002-es országgyűlési választás két fordulója között. Akik képesek olvasni mások szándékaiban, azok már akkor tudhatták, hogy amennyiben egy ilyen karakterű politikus még egyszer hatalomhoz jut, Magyarország nem sok jóra számíthat. Annak a lázító beszédnek egy mondata - az ellenzékből akkor csinált először ellenséget - örökre az agyamba vésődött: „Amennyiben az ellenzék nyer, harsogta – az ócska beszédekhez különös mód többnyire speciális előadásmód is társul – az emberi méltóság és a haza is veszélybe kerül”. Ez a mára milliók fejébe ácskapocsként beékelődött agresszív tematika és hangnem akkor még viszonylag ritka volt nála, de ebben sem előnyére változott.

Ez a beszéd sok mindent előre jelzett, de az igazi bajok mégis 2006-tal kezdődtek. Ha netán volt is országépítő terve az akkori miniszterelnöknek, a következő három évben saját magával együtt a pártját is megsemmisítette, s e három év kudarsorozatából soha többet nem tudott talpra állni. A visszatért Orbán bosszúja pedig kegyetlen volt: a számára száműzetéssel felérő nyolc év alatt tökéletesre fejlesztette a nemzet elleni összeesküvése elméletét és gyakorlatát. Ezt látjuk most mindenben, mindenhol. Ezért kéne eltűnniük végre, mert minden perccel csak a veszteségeink nőnek.

Az életünk még mindig nem annyira elviselhetetlen, hogy kénytelenek legyünk számot vetni mindazzal, ami az elmúlt harminc évben az országgal történt, de ha egyszer vége lesz ennek, sokáig fogunk emlékezni rá. Azonban sorsfordulónak nevezhető változás nélkül Magyarországra nehéz jövő vár: saját térségének kiábrándító csődtömegévé, elállíthatatlanul vérző sebbé fog válni. A Tisza Párt választási győzelme a vérzés elállítására biztos elég lenne, de vajon ennél többre is jutnánk-e általa?

Amennyit eddig láttunk, tudunk Magyar Péterről, abból nem derült ki, hogy a nemzeti megújuláshoz szükséges radikális fordulat levezényléséhez is elegendő képességekkel rendelkezik-e. Összetett politikai tehetségével lelket, életet lehelt a sorsába már beletörődött nemzetbe, de mindeddig jobbára egyazon regiszterben ténykedett. A bizakodásunk ezért most kettős lehet: Orbán nem kockáztatja meg a választás teljes ellehetetlenítését, a győztes Magyar Péter pedig miniszterelnökként képes lesz eddigi önmagát is felülmúlni.

fotó: A szolnoki Hetényi "kórház" liftje

ALFÖLDI RÓBERT: HA A CSALÁDBAN NEM TUDJUK MEGBESZÉLNI A KÖZÖS ÜGYEINKET, HOGY TUDNÁNK AZ ORSZÁGBAN?

SZABAD EURÓPA / CÍMLAP
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.04.20.



Amíg nincs kipucolva a múltunk, amíg hazudunk, addig semmi nem fog változni ebben az országban, mondja Alföldi Róbert, aki bár hátrébb lépett a közéleti szerepléstől, vannak pillanatok, amikor nem bírja ki, hogy ne szólaljon meg. "Nem vagyok egy Pride-ra járós, de idén biztos, hogy ott leszek" - mondja a színész, rendező.


ELMOSSA AZ ÁRRÉSSTOPOT A RECESSZIÓ? KLASSZIS KLUB JAKSITY GYÖRGGYEL

KLASSZIS MÉDIA
Szerző: KLASSZIS MÉDIA / MFOR, PRIVÁTBANKÁR
2025.04.22.



A közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, a Concorde Értékpapír alapítója, elnöke április 22-én, kedden 15 óra 30 perckor lesz a szokás szerint egyórás élő adásunk vendége. Terveink szerint szó lesz a vámháborúról, annak a világgazdaságra, s azon belül is Magyarországra gyakorolt hatásáról, az árrésstopról, a jövő évi választások előtti kormánypárti osztogatás esélyeiről és lehetséges következményeiről, valamint – már csak beszélgetőpartnerünk személye okán – a tőzsdei kilátásokról. Természetesen nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt Önök is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.

BOKROS LAJOS: MAGYARORSZÁGON ÁLLAMCSŐD NEM FENYEGET – VITA BOD PÉTER ÁKOSSAL ÉS SIMOR ANDRÁSSAL

KLASSZIS MÉDIA
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.04.19.



Ezt fontosnak tartotta kijelenteni a volt pénzügyminiszter, közgazdász, egyetemi tanár azon a panelbeszélgetésen, amelyet lapunk annak alkalmából szervezett, hogy idén is átadtuk a hazai alapkezelői szakma legjobb szakembereinek a Privátbankár.hu Klasszis 2025 díjakat. Bokros Lajos a másik két, egyaránt volt jegybankelnök beszélgetőtársával, Bod Péter Ákossal és Simor Andrással a Donald Trump amerikai elnök által kirobbantott vámháború apropóján azt vitatta meg, hogy merre tart a globális gazdaság és a tőkepiacok.

Fejezetek: 
0:00 Beköszönés 
4:30 Teljesen észszerűtlen a vámrendszer? 
11:40 A vámháború hatása a magyar gazdaságra 
14:00 Hogyan lehet a mostani helyzetben befektetési döntéseket hozni? 
19:10 Mi lehet a 90 napos vámmoratórium után? 
24:54 A trumpi gazdaság gyenge pontja: a Kínánál lévő amerikai állampapírok 
30:00 A vámháború egyben lehetőség is az EU számára 
33:00 Jobb vagy rosszabb helyzetben van a magyar gazdaság, mint 2008-ban? 
41:50 Kitörési pontok a magyar, az európai és a világgazdaság számára
47:52 Elköszönés

„IDEGEN TEST LETT MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN” – FARKAS BEÁTA KÖZGAZDÁSZ

VTV SZEGED
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2025.04.19.



Ragadozó-kapitalizmusként írja le a magyar gazdaságot Farkas Beáta közgazdász. Vagyis az állam egy körülhatárolható érdekcsoport javára osztja újra a vagyont. Jelenleg a magánvagyon egyharmadát a leggazdagabb egy százalék, vagyis körülbelül százezer ember birtokolja Magyarországon. Ilyen egyenlőtlenségek Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalhatók. Lakner Zoltán politológus arról is kérdezte a közgazdászt, hogy gazdaságilag valóban tönkretenné-e Magyarországot Ukrajna EU-csatlakozása és hogyan hathat Trump elnöksége, valamint a vámháború az európai gazdaságra. Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, 
tanulhatunk belőlük. 

A felvétel 2025. április 16-án készült.

ODZE GYÖRGY: „ORBÁN VIKTOR EGY KÖZÉPSZERŰ BAJKEVERŐ” | MK PODCAST #24

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2025.04.22.



Orbán Viktor már a nemzetközi vizeken kavar. Miért hangolja a közvéleményt az ukránok ellen a magyar miniszterelnök? Szolgálhat-e két úrt a Fidesz elnöke? Milyen ideológiai háttér áll a Fidesz rendelkezésére? A Project 2025 egy globális ideológia, akihez csak az autoriter vezetők szeretnének csatlakozni? Trump napjai meg vannak számlálva? Oroszország összefogott az USA-val, de mit lép erre Kína? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Odze György író, diplomata, egykori külügyi szóvivő válaszolt.


ORBÁN HONTNÁL 😮‍💨 MIKET BESZÉL #57

MIKET BESZÉL
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2025.04.21.



Te hány b@meggel bírtad végighallgatni Hont társalgását Orbánal? Nekem azt hiszem túl sok csúszott bele. Ezért ha kényes vagy az ilyesmire, óvatosan hallgasd meg a kommentrárommal. Mivel elmaradt a Kossuth rádiós felkérdezés, ezzel kell beérned ma, de szerintem megéri.
----------- 
00:00:00 Orbán Hontnál 
00:00:38 Vágjunk bele! 
00:02:32 Minek köszönhetjük a látogatást? 
00:04:43 Hogyan kerül fel és le? 
00:14:15 Nincs nála rendetlenség 
00:20:59 Maradjunk Amerikánál 
00:28:59 Jó lesz nekünk, hogy jóban van Trumppal? 
00:36:29 Trump és a háború 
00:47:07 Mi vagyunk a védekezés motorja? 
00:51:18 Ukrajna és az uniós tagság 
00:57:27 Nem kerülik meg Kollár Kingát 
01:06:36 Még egy kis öszödi beszéd 
01:11:00 Van rendszer 
01:16:50 Mészáros Lőrinc és Tiborcz 
01:20:47 Hontnak Magyar Péter jut eszébe 
01:26:11 Matolcsyt lehet támadni 
01:34:58 Miért most foglalkozik ezzel az ÁSZ? 
01:36:17 Erről a Pride jut eszébe 
01:39:16 Drog? 
01:46:42 Ez is miért most kerül elő? 
01:49:14 Soros Györgytől elveszik az állampolgárságot? 
01:49:54 Vissza a rokonokra 
01:52:38 A poloskázás 
01:59:36 Kit csesztessen a Szuverenitásvédelmi Hivatal? 
02:03:25 Elképzelhető, hogy kizárják a Tiszát? 
02:08:07 Milyenek a gazdasági kilátások? 
02:13:35 Beszéljünk a covidról 
02:21:11 Beszéljünk még a háborúról
02:23:04 Nem érez felelősséget a közbeszéd miatt? 
02:25:28 Kénytelen még egyszer visszanézni 
02:28:54 A pedofil ügynek vége van 
02:31:11 Nem fél a csontvázaktól? 
02:32:40 Meddig tervez még? 

"ENNYI PÉNZ CSAK SZÁMTANPÉLDÁBAN VAN" - MNB-ALAPÍTVÁNYOK BUDAVÁRI LUXUSINGATLANJAI

SZABAD EURÓPA
Szerző: HORN GABRIELLA
2025.04.22.


Több százmillió forintból megrendelt szobrok, süppedős szőnyegek, drága festmények, luxuskivitelezésű székek: már évekkel a mostani, számvevőszéki vizsgálat előtt beszámolt a sajtó a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak ingatlanszerzéseiről és beruházásairól. A megvett és felújított épületek közül a Budapest egyik legdrágább részén, a Budai Várban található ingatlanokat mutatta be egy séta keretében a kerület volt polgármestere, jelenleg önkormányzati képviselője (Párbeszéd-ZÖLDEK), V. Naszályi Márta.


"Nem férünk el a sok nulla miatt" – mondta a várbéli, MNB-ingatlanokat bemutató séta elején V. Naszályi Márta, amikor megpróbálta – a résztvevők bevonásával – kézzelfoghatóan érzékeltetni, mennyi is az a hozzávetőleg ötszázmilliárd forint, ami felett az Állami Számvevőszék jelentése alapján a megmaradt MNB-alapítvány rendelkezett, és amiből eddig kétszázmilliárd forintot is meghaladó összeg elköltése kapcsán merültek fel kérdőjelek.

"Ötszázmilliárd forint az szinte elképzelhetetlenül sok pénz"– jelentette ki V. Naszályi Márta az Úri utca 72. alatti MNB-s épületnél. Ennyivel gazdálkodott az alapítványok vagyonát kezelő OPTIMA Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. (OPTIMA Befektetési Zrt.)

Az MNB alapítványai által 2014 után megvett épületek egy része Budapest legdrágább részén, a Budai Várnegyedben és annak közelében, Budapest I. kerületében található. E beruházások többsége korábbi épületek felújításából állt, de volt teljesen újként, mégis régies, historizáló stílusban felépített ingatlan is.

A márciusi, a Direkt 36, majd az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által is nyilvánosságra hozott jelentés alapján utóbbi szervezet feljelentést tett és nyomozás indult az MNB-alapítványok gazdálkodása kapcsán. Az ÁSZ jelentése a Neumann János Egyetemért Alapítványról itt, míg a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásáról itt olvashatók.

A SZEGÉNY SZEGÉNYNEK SZÜLETIK

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.04.22.


„Keveset tudunk a szegénységről”, ez a meggyőződése Kende Ágnes szociológusnak, aki ezzel a megállapítással kívánta megadni annak a tudományos vitának az alaphangját, amelyet április közepén a HUN REN Társadalomtudományi Kutatóközpontja szervezett „Szegénység. Folyamatok, közelképek, szakpolitikák” címmel. A tanácskozáson a szociológusok mellett több tudományág képviselői beszéltek arról, hogy a szegénység csökkentése hagyományosan a társadalompolitika egyik központi célkitűzése, a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység kutatása a társadalomtudományok kulcsterülete. A tudomány a maga eszközeivel próbál választ találni bizonyos kérdésekre: miként lehetséges, hogy minden társadalom egyenlőtlen? Mi az oka annak, hogy a társadalom bizonyos hányada számára nem adatik meg, hogy az alapvető szükségleteit fedezze? Milyen következményei vannak ennek a szegénységben élők életére? A Hírklikk ezekről a kérdésekről is beszélgetett a konferencia után Huszár Ákos szociológussal, A HUN REN TK Szociológiai Intézete tudományos főmunkatársával, az egyenlőtlenségek, a társadalmi integráció kutatójával.


Kik a szegények?

A mai magyar társdalomban az a szegény, akinek a szülei is szegények voltak. Azt is aggasztónak látom, hogy a 70-es évek óta folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik ugyanahhoz a foglalkozási csoporthoz tartoznak, mint a szüleik, az életpályájuk, az anyagi helyzetük mégsem felfelé, hanem lefelé mozog a felmenőikéhez képest. E téren a hazai társadalom Európában a legzártabbak közé tartozik, erősödik az egyenlőtlenségek reprodukciója, újratermelődése. Tapasztalataim szerint ez a főszabály.

Ez alól nem is lát kivételt?


Egyetlen „menekülési” csatorna létezne: a társadalmi mobilitás. Ebből a szempontból minden azon múlik, ki milyen társadalmi helyzetű családba születik. Megtörténik, hogy valaki a tehetsége és a szorgalma révén előre tud jutni, de ez az egyéni felelősség kérdését is felveti. Veszélyes attitűd, ha a szegényeket hibáztatjuk a helyzetükért, mert a hazai szegénység kialakulásában, újratermelésében fontos szerepe van a társadalomi mobilitás már-már intézményes korlátainak. Mert ennek is tanúi vagyunk. Hozzáteszem: ez nem kizárólag magyar probléma, az egyenlőtlenségek nagymértékben újratermelődnek minden társadalomban, és nem csak a mostani időszakban. Azt is kifejtettem a konferencián, hogy ha mélyebben vizsgáljuk a kérdést, valójában nem is önmagában a társadalmi mobilitás, hanem az egyenlőtlenségek újratermelődése az általános probléma. Évek óta tapasztalható, több évtizedes folyamatról van szó, amely szintén nem magyar specifikum. Az egész térségre, a kelet-közép-európai régióra általában jellemző.

A rendszerváltásban kereshetők az okok?


Nem lehet csupán egyetlen okra visszavezetni, de kétségtelenül annak is szerepe van. Ami talán még fontosabb: a foglalkozási szerkezet változása, amely a '60-as-'70-es években nagyon felgyorsult. Magyarországon a mezőgazdasági munkák gyors ütemben visszaszorultak, sokan azok közül, akik korábban mezőgazdasági munkát végeztek, átvándoroltak az iparba. Ebben az időszakban a városokban egyre több „fehérgalléros” munkahely jött létre, miközben a falvak foglalkoztatási lehetőségei beszűkültek. A szövetkezetek helyét magánkézben lévő, erősen gépesített nagygazdaságok vették át. Kevesebb munkáskézre lett szükség, a képzetlen, korábban legfeljebb segédmunkára alkalmas falusi, főleg roma emberek, kiszorultak a munkaerőpiacról...

HA ÉN MONDOM, MORÁLIS JÓSÁG, HA AZ ELLENFÉL, DEZINFORMÁCIÓ – A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ EREJE | FELEDY

PARTIZÁN / FELEDY PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2025.04.22.



A "narratíva" kifejezést egyre többször használjuk a politikai elemzések során. Kováts Eszter, a Bécsi Egyetem kutatója, az elitdiskurzusokkal foglalkozik, így vele kerestük a választ arra, hogy mekkora ereje és társadalmi hatása van a 21. századi narratívaműhelyeknek.

Vajon mi motiválja az egyes aktorokat és csoportjaikat, hogy saját narratívákat gyártsanak: ez is a hatalomról szól? Erőforrásokról? Ideológiáról vagy illúziók kergetéséről? A morális geopolitika, a mágikus valóságteremtés, a progresszív elitkritika mind előkerülnek az adásban, a brüsszeli MCC-vel bezárólag. Elmélet és valóság egyesítése egy adásban!

00:00:00 Bevezetés 
00:03:12 Erőforrások és missziótudat: kik a diskurzusteremtés szereplői és mik a céljaik? 
00:19:42 Ideológiai kettős mércék, a megszégyenítés mint kétélű fegyver 
00:33:07 A diskurzusteremtés szándékossága és a kirekesztő befogadás 
00:40:55 Dinamika: közeledés a valósághoz és az önkorrekció költségei

ITT NÉZHETŐ MEG

2025. április 22., kedd

VÍGH ZOLTÁN: TRUMP ÖSSZESZERELŐ GYARMATTÁ TENNÉ EURÓPÁT – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2025.04.18.



Az amerikai elnök azt tűzte ki célul, hogy visszaszerzi a globális domináns szerepét, és ebben a küzdelemben számára az Európai Unió ellenség. Kíváncsi vagyok, hogy azok a pártok, amelyek ma a Patrióták pártcsaládhoz tartoznak, és Trumpot támogatják, mit fognak csinálni, ha a vámok miatt hatalmas munkanélküliséggel kell majd szembenézniük. Nem látom, hogy erre nekik – és köztük a Fidesznek – lennének válaszai – jelentette ki Vígh Zoltán külpolitikai szakértő, újságíró Kompország című műsorunkban. Arról is beszélt, hogy Amerika a modern technikák fejlesztésében abszolút egyeduralkodó akar lenni, és az a célja, hogy Európát egyfajta összeszerelő gyarmattá tegye.

A műsorban szóba került az is, hogy: 

- Miért vették le Rogán Antalt az amerikaiak a szankciós listáról? 
- Miért nem kapálózik a kormány különösebben a megvont európai uniós forrásokért? 
- Miért nem hagyja abba a háborút Putyin? 
- Mi lehet a motivációja Orbánék kontraproduktív uniós politikájának? 
- Miért gondolja, hogy nem fog megépülni Paks II.?

A műsorvezető: Szerető Szabolcs, szerkesztő: Farkas Melinda.