ORBÁNÉK FANTOMOKKAL VÍVNAK VITÉZ HARCOT | HETI EGYENLEG 2. RÉSZ

HETI EGYENLEG 2. RÉSZ
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2025.04.29.

Orbán most a szakmunkásokat akarja összeugrasztani a diplomásokkal, újabb ellenségképet próbál generálni, mivel a migránsozás, meg az ukránok ördögként való ábrázolása nem válik be – így kommentálta Holoda Attila, energetikai szakértő, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában, a miniszterelnök beszédét, melyet a Szakma Sztár Fesztiválon mondott el. Szakonyi Péter, újságíró szerint szomorú, ha Orbán az elmúlt 30 évben semmit nem használt abból a tudásból, amit a jogi egyetemen szerzett. Emlékeztetett, a kormány mindig kitalált fantomokkal vív ádáz küzdelmet, de abban vitézien teljesít.

ITT NÉZHETŐ MEG

FANTASZTIKUS ÉV: LEFÚJVA

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2025.04.30.

- 0,4 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye 2025 első negyedévében. Ez azt jelenti, hogy a kormány idénre ígért 3–6 százalékos és a költségvetésbe beleírt 3,4 százalékos gazdasági növekedésétől elbúcsúzhatunk, és valószínűleg még a nemrég megadott 2,5 százalékos növekedési cél sem lesz meg.

- A kormány ősszel még fantasztikus évről és repülőrajtról beszélt, idén év elején ehhez képest meglódult az infláció, lelassult a béremelkedés üteme és visszaesett az ipar teljesítménye.

- Ha a következő egy évben Magyar Pétert nem ítélik el, ha a Tisza Párt választási indulását nem lehetetlenítik el, és ha a párt ki tud állítani 106 épkézláb jelöltet, akkor nagy eséllyel a gazdaság teljesítményén fog múlni, ki nyeri a 2026-os választást.

- A mostani adatok nem a kormánypártoknak kedveznek, és hónapról hónapra fogy az idejük, hogy ezeken érdemben fordítani tudjanak.

A 2010-es fülkeforradalom után nehéz helyzetben találta magát a Fidesz. Új, gránitszilárdságú alaptörvényt alkottak, bevezették az egykulcsos adórendszert, átírtak egy csomó törvényt, és megválasztották az egyik fontos politikusukat az ország köztársasági elnökévé. Fideszes szempontból eljött a kánaán.

Akadt azonban egy hatalmas probléma. Bár a magyar gazdaság 2011-ben növekedni látszott, 2012-re újra recesszióba csúszott, amit először a reálbérek csökkenése, majd a munkanélküliség növekedése követett. A gazdasági helyzet romlásával párhuzamosan romlottak a kormánypártok népszerűségi mutatói is, egy 2012-es Medián-felmérés szerint volt, hogy a biztos választók mindössze 32 százaléka támogatta a Fidesz–KDNP-t.

A 2008-as pénzügyi válságból Európa lassabban lábalt ki, mint az Egyesült Államok vagy épp Kína, de Orbán Viktorék szerencséjére 2013-ra eljött a fordulópont: abban az évben itthon is javulni kezdett, 2014 elejére pedig beindult a gazdaság, a bérek növekedtek, a munkanélküliség csökkent. A Fidesz négy év alatt rengeteg – majdnem félmillió – szavazót vesztett, és a 2014-es választáson így csak 44 százalékot ért el. Mivel azonban akkor egy teljesen megosztott ellenzékkel mérkőztek meg, a szavazók 44 százaléka elég volt a képviselői helyek kétharmadának megszerzéséhez. 2014 után egy gazdasági szempontból rendkívül kedvező időszak következett, ami hozzásegítette a Fideszt ahhoz, hogy a 2018-as és a 2022-es választást is magabiztosan meg tudta nyerni. 2022-ben azonban újabb válság kezdődött, ami a jelek szerint mostanáig sem ért véget.

A Fidesz saját szempontjából hasonló helyzetben van, mint 2013-ban: a támogatottsága várhatóan a gazdaság teljesítményétől függően fog változni. Csakhogy most a közvélemény-kutatások szerint nem egy végletekig megosztott, hanem egy viszonylag egységes kihívójuk van, amivel a választás végül tényleg a gazdaság teljesítményén dőlhet majd el. Más megközelítésben: 2014-gyel szemben most nem biztos, hogy elég lesz a győzelemhez 44 százalék.

Hosszú ideje a gazdasági növekedéssel nyerik a választásokat

Az, hogy a gazdaság teljesítménye, a reálbérek és a munkanélküliség alakulása szorosan összefügg a mindenkori kormánypártok támogatottságával, régóta ismert tény. Azt is hosszú ideje tudjuk, hogy ez a szabály a Fideszre kiemelten igaz, hiszen az elmúlt 15 évben rendszeresen a gazdaságilag jó időszakokban értek el jó eredményt (2018, 2022) és a gazdaságilag kedvezőtlen időszakokban gyengébbet (2014, 2024). Ezzel Orbán Viktor is pontosan tisztában van, nem véletlenül hangoztatja rendszeresen – legutóbb ezen a héten – kedvenc mondását, miszerint „ha munka van, minden van”.

Orbánék tehát jól tudják, hogy a választások magabiztos megnyeréséhez gazdasági növekedésre van szükségük. Ennek két oka van. Az elsőt Orbán egy 2023-as rádióbeszédében így fogalmazta meg: „A növekedés valószínűleg elvontan hangzik a hallgatók számára is, de a növekedést össze kell kötni a gondolkodásunkban a béremelésekkel. Ha nincs növekedés, akkor nem lehet béreket emelni.”

A másik ok, hogy a Fidesz kormányon a választások előtt mindig masszív osztogatásba szokott kezdeni, amit valamiből finanszírozni kell.

A kormány a 2022-es választás előtt ezermilliárd forintot osztott szét különböző társadalmi csoportoknak, amit akkor teljes egészében hitelfelvételből finanszíroztak. Orbán Viktor idei évértékelő beszédében egy újabb, nagyjából ötszázmilliárd forintos pénzosztást jelentett be, ami nagyrészt a két- és háromgyerekes anyák adómentességéből áll. Ezt szintén hitelből fogják finanszírozni, nem mindegy azonban, hogy egy nagy gazdasági növekedés idején kell-e hitelt felvenniük, amikor az államadósság az ország gazdasági teljesítményéhez képest még csökkenhet, vagy egy gazdasági pangás idején, ami a GDP-hez mért államadósság jelentős növekedésével járna együtt...

ITT OLVASHATÓ

LENGYEL LÁSZLÓ: „NÉPEK KIÁLTJÁK SORSODAT, SZABADSÁG!”

NÉPSZAVA / KENTAURBESZÉD
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2025.04.26.

Liberális parlamentáris demokráciákban az ellenzék a kormányváltásért küzd parlamenti és parlamenten kívüli eszközökkel. Személyes vagy intézményes önkényuralmakban az ellenzék, amelyet a hatalom ellenségként üldöz, a rendszerváltozásért harcol: szabadságharcot vív. Magyarországon rendeleti úton kormányzó, az intézményi autonómiákat felszámoló személyes autokrácia rendszere működik, amellyel szemben a „kegyelmi ügy” erkölcsi válsága óta szabadságharc folyik a rendszerváltásért.

Sokakkal, s valószínűleg Orbán Viktorral együtt, feltételeztem, hogy az „egyszemélyes szabadságmozgalom” 2024 végére kifullad: vagy a történet, a mondanivaló fogy el, vagy a hatalom karaktergyilkos kampánya győzedelmeskedik. Tévedtem. S hála Istennek Orbán és emberei is tévedtek, amikor mindent a korábban bevált durva karaktergyilkosságra, illetve a kifáradásra tettek fel. Magyar Péter nemcsak túlélte a karaktergyilkosságot, hanem megerősödve került ki belőle: nem ő, hanem a hatalom vált hiteltelenné és hazuggá, baromarcúvá és ostobává tőle. Kifulladni pedig személyesen Orbán fulladt ki, láthatóan nem tudja végig futni a távot. Az Orbán-rendszernek, régóta először, nem jut eszébe semmi. Nemcsak a rendszer, Orbán is elhasználódott. 2025 első negyedévét bizonyosan a sokszínű ellenzék nyerte meg, és a szürke-fekete egyszínű hatalom veszítette el. Nemcsak Magyar Péter és a Tisza Párt talált magának most először jelentős számú Fidesztől elpártolt szavazókat, s gázolt-úszott bele a kicsiny falvak mély-Fidesz vizébe, hanem a Kétfarkú Kutya és Hadházy Ákos/Momentum is megtalálta a maga fontos Budapest-mozgalmi témáit. A magányos ellenzéki szavazó megértette: nincs egyedül.

A rendszer alapjait érintő igazi csapást természetesen a három kikerülhetetlen és megváltoztathatatlan tényező súlyosbodása jelentette és jelenti. Az első a gazdasági romlás; az infláció féléves, háromhavi szintről kéthetes-hetes, néha napi szintre csúszik: Orbán, Nagy Márton hazudik valamit és a könyörtelen Infláció kikacagja. Minden másként, minden rosszabbul van. És már tudható, minden rosszabbul is lesz. A kétségbeesett hazudozás és kapkodás még a kormánypártiak számára is kínos: Orbán mindenhatósága nem, vagy rosszul hat a gazdaságra. Mocsárba vitted magad, ahol minél jobban kapálózol, annál inkább elmerülsz benne.

A második csapás a rendszerszintű korrupció lelepleződése. A Mészáros, Tiborcz szokásos ügyek mellé most oda került a Matolcsy család és a nemzeti bank alapítványainak ügye. Ha az elszánt hívek nem is akarják látni a Mészáros- és Tiborcz-vagyonok mögött imádott hősük arcát, Matolcsy túl ismert és túlságosan Orbán-közeli, semhogy tagadni lehetne a rendszertani összefüggést. Az MNB kirablása az állam egyenes kirablása, erre nem jöhet az a miniszterelnöki válasz: „gazdasági kérdésekkel nem foglalkozom”. A magyar társadalom eddigi viselkedése – „én békén hagylak téged (lopni) fent, ha te békén hagysz (élni) lent” – változóban van. Túl sok helyen és túl elpimaszodott módon ütközik bele élete a kiválasztottak, az új oligarchák mohó szerzésébe: az ő Svábhegyét, az ő Balaton-partját, az ő kecskeméti Neumann Egyetemét, az ő akadémiai épületét, az ő országát lopják el. Termékeny talajra hullik Hadházy többéves és mindennapos, illetve Magyar Péter országjáró vetése: ők azok, mondják, akik 15 éven át megloptak titeket és még mindig nem hagyják abba. Az Orbán-körben a hatalom és a vagyonszerzés olyan drogok, amelyekről nem képesek leszokni. Már tudják, hogy ebből baj lesz, mégis növelik a hatalom és a vagyon napi adagját.

A harmadik csapás a „kegyelmi ügy” óta növekvő erkölcsi válság a hatalom választói oldalán. Egyetlen politika se engedheti meg magának, hogy valamennyi vallott értékét elárulja. Az Orbán-rendszer az „Isten, haza, család” értékrendet sulykolta választóiba, sőt, az egész magyar társadalomba. Az istentelenek, a hazátlanok és a nem keresztényi családok az ellenség kategóriájába tartoztak/tartoznak. A „kegyelmi ügy”, egy pedofilt mentegető személy kormányzati felmentése a reformátusok Istenét és hívőit késztette pirulásra, hogy azután a katolikus Isten és őszinte hívei szomorodjanak el a papi pedofília és mentegetése láttán. Az egyházakról és püspökeikről kiderült, pénzért árulják a hitet – templomaikban ott a hitetlen hatalom, s nincs ott Isten. A hazáról kiderült, hogy Petőfi támadt rá a jószándékú kozákra, érthető, ha leszúrta. 56-ban nem kellett volna fegyvert fogni a baráti szovjetekre, hanem virággal várni őket. Az Orbán-haza nem szabadság és függetlenség, hanem megalkuvás és árulás. Az orbáni „szent családról” megtudtuk, hogy nagyapától unokáig fő összetartó kapocs a vagyonszerzés közössége; ha a te családod rosszul él, arról te tehetsz. A hatalom megsértett minden értékhordozó csoportot és személyiséget: az igazságot szolgáltató bírókat, a tudományt szolgáló tudósokat, a megalázottakat és megszomorítottakat védelmező szociális munkásokat, az igaz papokat. E hatalom az értéktelen és erkölcstelen emberek hatalma...

ITT OLVASHATÓ

GÁBOR GYÖRGY: EGY NEMZET LÉLEGZETVISSZAFOJTVA VÁRJA HANKÓ BALÁZS ELMÉJÉNEK KATARTIKUS MEGVILÁGOSODÁSÁT

FACEBOOK

Szerző: GÁBOR GYÖRGY

2024.04.29.

Volt ez a bizonyos Shakespeare nevezetű szerző, akinek a Hamlet című tragédiájában két egyetemre történik utalás: az egyik a wittenbergi, a másik a párizsi egyetem. Shakespeare idején a legszínvonalasabb, legkorszerűbb, legnaprakészebb tudást biztosító egyetem a wittenbergi volt, a reformáció fellegvára, míg a párizsi, nagyon messze kerülve egykori XIII-XIV. századi önmagától, Shakespeare korában az egyik legunalmasabb, legkonzervatívabb, legérdektelenebb egyetem volt. Aligha véletlen, hogy az embertelen hatalommal konfrontálódó Hamlet, a darab főhőse, a wittenbergi egyetem hallgatójaként tér haza Dániába, ahol „rohadt az államgépben valami”. Miként az sem véletlen, hogy a párizsi egyetemre készül a szenilizálódásnak indult, s az embertelen hatalmat végtelen lojalitásával gyáván kiszolgáló udvaroncnak, Poloniusnak a fia, Laertes.

Azt javaslom ennek a Hankó Balázs nevű, a kultúráért és a felsőoktatásért felelős felelőtlen és kulturálatlan posztbitorlónak, hogy ha eddig még nem sikerült abszolválnia, ugyan olvassa már el Shakespeare remekművét, hogy ha máshonnan nem, hát innen tanulja meg, hogy vannak a világon kiválóan teljesítő, elsőrangú egyetemek és vannak pocsék, nívótlan felsőoktatási intézmények.

Hankó Balázs tegnap boldogan kürtölte teli a médiát, hogy hurrá, semmi baj sincs, nincs annak jelentősége, hogy a magyar egyetemi hallgatók nem élhetnek az Erasmus-ösztöndíj kínálta lehetőségekkel, van másik – mondta, aztán belenyúlt a bűvészkalapba, s egy mozdulattal előhúzta onnan a magyar – türk felsőoktatási együttműködési megállapodás pompás ígéretét, amely szerint mostantól a magyar egyetemi hallgatók a Fidesz-KDNP-nek hálával tartoznak, miután a kormány jóvoltából megússzák azt, hogy német, francia, holland, belga, olasz, spanyol, osztrák, finn, dán, svéd, cseh, norvég vagy akár izraeli etc. egyetemeken legyenek kénytelenek senyvedni, szellemi gyötrelmeknek kitéve agyilag sorvadozni, minthogy Hankó Balázs és a magyar kormány jóvoltából a fent felsoroltak helyett immár a XXI. századi tudományosság legvalóságosabb fellegvárait vehetik célba, stúdiumaikat Kirgizisztánban, Üzbegisztánban, továbbá Azerbajdzsánban és Kazahsztánban elmélyítve és kiteljesítve. S hogy a tudományos továbbképzési program is világos és félreérthetetlen keretbe illeszkedjék, Hankó Balázs az „erős kulturális kötelék” mellett megemlítette a „nyelvrokonság és a népművészeti hagyományok szoros kapcsolatát”, a türk államok „tudományos és innovációs potenciálját”, s az egyetemi tanulmányok mindent fölülíró kívánalmát, a „nemzeti identitás erősítését.”

Ha bekövetkezik a nem várt és nem remélt pillanat, hogy Hankó Balázs végre átvergődi magát a Hamlet c. tragédián, utána már csak egy dolog várna rá, ha a megerőltető olvasástól marad még erre agyi kapacitása: elgondolkodni azon, vajon mi volt az a motor, amelynek hajtóerejével az egykor abszolút vezető szerepet játszó iszlám tudományosságot állva hagyva, gyorsvonatként száguldott el mellette a nyugati, zsidó-keresztény tudomány, szakismeret és szcientificitás.

Segítek neki: ez a motor a nyugati világban, elsősorban olasz, francia, angol, spanyol földön létrejött universitas intézménye, azaz az egyetem volt, amely a hagyományos tudásanyag megőrzője, valamint a naprakész tudásanyag hordozója és továbbadója lett, s mindezt az egyház és a szerzetesrendek által fenntartott egyetemek oktatási és tanszabadságának szigorúan őrzött autonómiájára támaszkodva.

Ha mindezt sikerül Hankó Balázsnak átgondolnia (esélye ennek egyenlő a nullával, de a reményt sose adjuk fel), akkor immár Shakespeare legnépszerűbb drámájának ismeretével felvérteződve és a zsidó-keresztény civilizáció és kultúra egyik legfontosabb attribútumának felismerésével, valamint egy röpke pillanatra búcsút intve kormánykiszolgáló elvtelen lojalitásának, talán képes lesz eltöprengeni azon, hogy a fent ismertetett shakespeare-i példázat nyomán, manapság mely országok egyetemei hasonlíthatóak leginkább a wittenbergihez, s mely országok egyetemei a Shakespeare-korabeli párizsihoz.

Egy nemzet lélegzetvisszafojtva várja Hankó Balázs elméjének katartikus megvilágosodását.

ITT OLVASHATÓ

NEM ORBÁN AZ UKRÁN UNIÓS CSATLAKOZÁS FŐ AKADÁLYA

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. ISTVÁN
2025.04.30.

A magyar kormány az elmúlt hetekben egyre fokozódó vehemenciával próbálja központi belpolitikai témává tenni Ukrajna európai uniós csatlakozását. Dacára annak, hogy a 2022. februári orosz agressziót követő hónapokban Orbán Viktor, Szijjártó Péter és a holdudvar is támogatólag nyilatkozott az ukrán csatlakozási folyamatról, a kormánypropaganda ma már gazdasági katasztrófaként, egzisztenciális fenyegetésként tálalja Kijev potenciális felvételét, amivel „vége lesz a mezőgazdasági támogatásoknak, a rezsicsökkentésnek és a családtámogatásoknak is”.

E félelmeknek ebben a formában nem sok közük van a valósághoz.

- A „rezsicsökkentés” és a családtámogatás nem uniós, hanem nemzeti finanszírozású politika.

- Ukrajna belépése esetén valóban csökkenne a Magyarország által elérhető kohéziós források mértéke, de ezen összegek lehívását ma sem Kijev akadályozza, hanem az Orbán hatalomgyakorlási elveivel kapcsolatos viták, ahol a jelek szerint a miniszterelnöknek fontosabb az igazságszolgáltatás vagy a felsőoktatás feletti közvetlen kontroll, mint az a néhány milliárd euró.

- A kohéziós és agrártámogatások jövőjével kapcsolatban valóban folynak komoly viták az Európai Unióban, de ezek messze túlmutatnak az ukrán csatlakozáson, és attól függetlenül is komoly változásokat ígérnek.

Mindez már csak azért is érdekes, mert az ukrán csatlakozással kapcsolatban vannak valós és komoly problémák. Ezek ugyan nem férnek fel egy óriásplakátra, de az európai uniós politika jövőjére nézve ahhoz hasonlóan fajsúlyos változásokat ígérnek, mint amilyenekkel a kormány riogat. Az Európai Unió intézményrendszere már a jelenlegi tagságot is nehezen bírja el, az ukrán belépéssel pedig a tagállami erőviszonyok is jelentősen átalakulnának. Orbán hatalmi elképzeléseire nézve is ez jelenti a fő veszélyt, nem a mezőgazdasági vagy a kohéziós politika alakulása...

ITT OLVASHATÓ

CIVILIZÁCIÓS KIHÍVÁSOK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2025.04.30.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, benne többek között olyan cikkekkel, minthogy:

- Naponta kérdezgetik, hogy mi lesz, mert féltik a vagyonukat

- Néhány nap áram nélkül betenne a civilizációnak – de mi okozhatta a spanyol leállást?

- Apró szigeten zajló zászlókifeszítéssel éleződik a helyzet a világ legveszélyesebb tengerén

- „Vagy lesz egy európai–orosz háborúnk, vagy nézzük, ahogy az amerikaiak és az oroszok bizniszelnek”

Többféle hírlevelünk van, itt lehet rájuk feliratkozni...

ITT OLVASHATÓ

A BÜNTETŐJOGOT ORBÁN POLITIKAI BOSSZÚRA HASZNÁLJA | MÉLYVÍZ

MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.04.29.

A jog egy szolgálólánnyá vált. A kormány egy hatalmi eszköznek tekinti. A büntetőjogot politikai bosszúra használják. Ha nem is indul eljárás, de a félelmet így is fenntartják – mondta Ihász Sándor a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.

ITT NÉZHETŐ MEG

MAGYAR INFÓ 20. RÉSZ

MAGYAR INFÓ
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.04.28.

Élő közvetítés dátuma: 2025. ápr. 28.Magyar Infó 20. rész

ITT NÉZHETŐ MEG

ENNYI VOLT – SZÓBAN MÁR FELMONDTAK EGY SOR BÖLCSÉSZOKTATÓNAK A KÁROLIN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2025.04.28.

Az új campus építése annyi pénzt felemészt, hogy az apróért is lehajol a Károli Gáspár Református Egyetem, ezért számolja fel népszerű bölcsészképzéseit, gazdag ingatlanvagyonával sakkozik, vagy egyszerűen csak enged a világtrendnek, és a rentábilisabb képzések felé fordul? Netán össze készülnek vonni a két nagy egyházi egyetemet? Hogy kik és milyen elvek alapján hozzák a döntéseket a Károli jövőjéről, arról csak sejtéseink vannak, de tény, hogy ezekben a hetekben sok minden megváltozik...

...régóta vissza-visszatérő politikai narratíva, amely szerint nincs szükség két nagy egyházi egyetemre, a Pázmány és a Károli nyugodtan összeolvasztható. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy bármelyiken szüntetnek meg éppen szakot, mindig a másikra vár, hogy átvegye a hoppon maradt hallgatókat. – Mind a Pázmányt, mind a Károlit arra tartotta az állam, hogy kádereket képezzünk. Most ezt a címet megnyerte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Innentől kezdve ez az érvelés átalakult: nem kell három káderképző – mondja egy neve elhallgatását kérő oktató, aki hosszú távon nem tart elképzelhetetlennek egy ilyen szcenáriót. – A Pázmányon megszüntetik az esztétikát, a németet átvesszük mi, a színháztudományt ők: messziről látszik, hogy felszámolják a párhuzamosságokat – teszi hozzá.

A Pázmányon megszüntetett bölcsészszakok kapcsán korábban már írtunk arról, hogy

a folyamatból egyedül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jöhet ki igazi nyertesként.

A tanárképzésre épülő bölcsészkarnak hosszú távon a Károli mostani lépése is hozhat a konyhára, nemcsak azért, mert vannak olyan oktatók, akik már most átigazoltak a megszüntetett szakokról az NKE-re, de azért is, mert a diszciplináris magyar nyelv és irodalom, valamint az irodalom- és kultúratudomány mesterképzések megszüntetésével a magyar nyelvi és irodalmi alapképzés is meginog ezután a református egyetemen, hiszen ki kezd el ott egy magyar szakot, ahol nem tudja végigvinni?

A Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet majd minden munkatársa érintett a felmondásokban, de a Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézetből is sokakat elküldenek. Ráadásul, mivel az elküldendő oktatók közül sokan az alapképzésen is tanítanak, elképzelhető, hogy ez az ott folyó munka minőségére is negatív hatással lesz.

Az egyetem alapító okiratában szerepel, hogy lennie kell magyar szaknak, de az oktatók igencsak bizonytalannak látják a képzés jövőjét. Annak érdekében, hogy hallgatókat nyerjenek meg a szaknak, próbáltak egy rentábilis képzést előkészíteni. Az oktatók éjszakákon át dolgoztak a gyermek- és ifjúsági irodalom mesterképzésének tervén, de a dékán még visszajelzést sem adott nekik, egyszerűen csak nem indíthatták be. Márpedig ha nem tudnak elég képzést indítani, kevesebb hallgató lesz, kevesebb lesz a fejpénz, ezért aztán nem lesz miből eltartani az oktatókat.

„Pillanatnyilag Kolozsváron nagyobb biztonságban van a magyar szak, mint a Károlin”

– fogalmazta meg a helyzetet az egyik oktató.

Egyesek szerint ugyanez a tendencia figyelhető majd meg a Tanárképző Intézet esetében is, ahonnan a legnépszerűbb, médiatanár, dráma- és színházismeret tanár szakok estek ki, így ott is nyilván kevesebb lesz a jelentkező a jövőben. Ha pedig a Tanárképző Intézet is hanyatlásnak indul, akkor már csak Debrecenben képeznek majd református szellemiségű tanárokat.

Szerettük volna megtudni, hogy pontosan ki hozza meg az egyetem jövőjére vonatkozó döntéseket, de ezirányú kérdésünkre sem kaptunk választ az intézménytől. Bár a Károli fenntartója elvileg a Magyarországi Református Egyház, a négy püspök ezeket a jogokat átruházta arra a fenntartói testületre, amely megszavazta az átalakítást. Az intézmény dolgozói a hozzájuk érkező hivatalos levelek feladói alapján próbálják összerakni, kik lehetnek ebben a szellemtestületben, amely a hallgatók és az oktatók sorsáról dönt. A Magyar Hang értesülései szerint olyan kormányzati tisztségviselők biztosan szerepelnek benne, mint a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára, Janó Márk és a köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán. De az egyetem más szálon is kötődik a kormányzathoz, hiszen rektora, az egykori igazságügyi miniszter, Trócsányi László korábban fideszes EP-képviselő volt.

Ha nem is tudjuk, pontosan milyen forgatókönyv szerint cselekszenek, az világosan látszik, hogy hosszú távon a Károli is enged a bölcsészettudományi szakok általános devalválódásának. A humán képzésekkel szemben felértékelődni látszanak a gazdaságtudományok és a szociális képzés. Bár az idén induló pénzügyi számviteli alapképzés biztosan nagyon sok jó református szellemiségű pénzügyi, számviteli szakembert ad majd az országnak, a jelek szerint a humán szakok körüli levegőt fogyasztja.

Akárhogy is lesz hosszú távon, a nagy kérdés most az, hogy a Károli által a hallgatóknak felkínált harmadik opció, amely szerint befejezhetik az általuk elkezdett képzést a református egyetemen, jelentheti-e azt, hogy az eredeti ígéretnek megfelelően mégis fokozatosan vezetik ki az említett képzéseket. Az egyetem vezetése az utolsó pillanatban van, de még meggondolhatja magát. Bár tudomásunk szerint sok oktató már talált munkát máshol (van, aki az NKE-re készül, van, aki az SZFE-re vagy az ország más egyetemeire, akad, aki középiskolai tanárként vagy múzeumban tervezi folytatni), de

mivel még nem történt meg az írásbeli felmondás, a folyamat talán visszafordítható.

Az ugyanis biztos nem érné meg az egyetemnek, hogy a hallgatók jogi lépéseket indítsanak a tanulmányaik ellehetetlenítése miatt. Mivel az intézménynek szemmel láthatóan nincsenek kész és frappáns válaszai a kialakult helyzetre, most sok múlhat azon, tudnak-e olyan határozottan és egységesen kiállni a jogaikért a károlis hallgatók, ahogy a MOME Front tagjai tették. Kiderül a holnapi hallgatói fórumon. A KáBé felkérte a HÖK-öt, hívja el erre Trócsányi László rektort, Csáki-Hatalovics Gyula Balázs kancellárt, Csoma Mózest, a BTK dékánját és Szabó Katalin Zsuzsanna oktatási igazgatót, akiknek fel szeretnék tenni a kérdéseiket. Meglátjuk, eljönnek-e és azt is, lesznek-e válaszok...

ITT OLVASHATÓ

KLUBRÁDIÓ: PERINTFALVI RITÁVAL EMLÉKEZÜNK FERENC PÁPÁRA

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2025.04.26.

A Klubdélelőtt első órájában Perintfalvi Rita teológussal beszélgetünk az egyházfő rendkívüli életéről. Vendégünk lesz még Balogh Rodrigó színész, akivel a roma hősökről szóló színházi fesztiválról és Hardy Mihály kollégánk, akivel Csernobilról beszélgetünk. Érkezik még Dr. Laczó Adrienn, aki a függetlenség csorbulása miatt mondott le bírói hivataláról és Tasiné Csúcs Ildikó, aki az antifasiszta Szent-Györgyi Albert közéleti tevékenységét kutatja. 

Az április 26-i adás menete és vendégei:

9.00: Húsvéthétfőn, 89. évében elhunyt Jorge Mario Bergoglio, Ferenc pápa. A világ minden táján gyászolók milliói emlékeznek meg az egyházfő rendkívüli életéről. A temetési szertartást április 26-án, szombaton délelőtt 10 órától tartják a Szent Péter téren. Perintfalvi Rita katolikus teológussal, a teológiai tudományok doktorával emlékezünk mi is Ferenc pápára.

10.00: Balogh Rodrigó színész, rendező, a Független Színház alapítója, a Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztiváljára készül. Korábbi rendezései nagy visszhangot váltottak ki, például a Rendszerbontók, amelyik egy elsőgenerációs cigány értelmiségiről, egy filmrendezőről szól, akit a katonaság alatt megzsarolnak melegségével és beszerveznek III/III-asnak.

10.30: Hardy Mihály, kolllégánk, a Klubrádió volt főszerkesztője 1980-1997 között a Magyar Televíziónál dolgozott, 1985 és 1991 között moszkvai tudósító volt, így amikor 39 évvel ezelőtt, április 26-án bekövetkezett a csernobili atomkatasztrófa, elsőként tájékoztathatta a magyar lakosságot a tragédiáról.

11.00: Dr. Laczó Adrienn tavaly november végén mondott le bírói tisztségéről. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának egykori tanácselnöke szerint a bírák közül egyre többen érzik, hogy olyan nyomás nehezedik rájuk, ami már nem megengedhető. Januártól egy ügyvédi irodában folytatta és folytatja munkáját.

11.30: Tasiné Csúcs Ildikó történész, könyvtáros, a C-vitamin Nobel-díjas kutatójának, Szent-Györgyi Albert munkásságának, közéleti szerepének kutatója. A köztudatban kevésbé ismert a világhírű tudós antifasiszta elkötelezettsége, jelentős ellenállói múltja, hősies helytállása.

Részt vett a szellemi és fizikai ellenállásban, bujkált illegalitásban, az angolszász háborús vezetés pedig az átmeneti időszak egyik lehetséges miniszterelnökének tekintette. A német megszállást követően ellenállási csoport alakult, vezetésére Szent-Györgyit, mint országosan és nemzetközileg is elismert tekintélyt kérték fel, amit a tudós el is vállalt.

ITT HALLGATHATÓ MEG

MAGYAR PÉTERT NEM KELL SZERETNI. CSAK GYŐZZÖN.

FACEBOOK
Szerző: BRUCK GÁBOR
2025.04.23.

Magyar Pétert nem kell szeretni. Csak győzzön.

Stratégia, fegyelem, történet – ezekből épül fel a győztes kampány. Magyar hozza mindhármat, és ilyen nem volt az elmúlt 15 évben. Az ellenzéki oldalon sokan mégis azon vitatkoznak, hogy lehet-e őt szeretni. Szerintem ma már máshol kéne tartanunk, hiszen ő az egyetlen, aki legyőzheti Orbánt.

1. Végre van stratégia
Gyenge kampánnyal is lehet választást nyerni, de stratégia nélkül nem. Az ellenzéki oldalon eddig nem láttunk valódi stratégiai gondolkodást. De Magyar kampánya más. Tudja, mit csinál március 15-én, április 11-én, május elsején. Nem tér el a saját ütemtervétől akkor sem, ha a Fidesz csapdát állít és provokál. Az ünnepi hangulatban Orbán váratlanul lepoloskázza az ország felét, majd a Pride betiltását lebegteti – várja, hogy az ellenzék reflexből ugorjon, és csapdába essen. De Magyar nem ugrik, nem reagál a provokációra. Teszi a dolgát: elindítja az országos népszavazást.

2. Egy kampány, egy cél
Úgy tűnik, van stratégiája: minden beszéd, interjú, akció és döntés egyetlen célt szolgál – hogy legyőzze Orbánt. Ez a cél felülír mindent, és minden döntést igazol. Vagyis a stratégia nem díszlet vagy mellékzönge, hanem a kampány gerince. Ez adja meg a napi döntések, reakciók, üzenetek, események keretét. Ezért nincs zűrzavar, nincs elúszó nap, nincs elvett lendület. A fegyelem nem erény, hanem az alap, ami nélkül eddig az ellenzéki próbálkozások összeomlottak.

3. Tudja, honnan jött, és miért van itt
A kampány elején elmondta: ki ő, honnan jött, miért csinálja. Ez fontos. Mielőtt befolyásolni akarsz másokat, válaszolnod kell ezekre. Magyar válaszolt. Azt mondta: belülről jött, és épp ezért akarja megváltoztatni a rendszert. Bennfentes, aki fellázadt. Ez a kettősség – bennfentes és kívülálló – különleges pozíciót és erőt ad neki. Elmondta a bemutatkozó történetét, és tudta, hogy a szavazó nem tényeket vagy bizonyítékot vár, hanem hinni akar. Hinni a fiatal elnökben, hinni a céljaiban, a sikerében. Fontos, mert a jó történet ébreszti fel a reményt, mozdítja meg a szavazót.

4. Történetet kínál, nem üzeneteket
Az ő története nem arról szól, hogy jobboldal vagy baloldal. Hanem arról, hogy propaganda vagy valóság, korrupció vagy tisztesség, múlt vagy jövő. Ez a keretváltás adja a történet erejét. Már nem pusztán ellenzéki, hanem rendszerváltó. Nemcsak Orbán kihívója, hanem az az ember, aki lecseréli a politika eddigi pusztító narratíváját. Ez adja az erejét.

5. Közös nyelvet talált
Talált egy olyan nyelvet, amit értenek azok is, akik korábban a Fidesz világában éltek, és azok is, akik évek óta az ellenzékre szavaztak. A közös élmény és tapasztalat – infláció, megélhetési válság, korrupció, kiszolgáltatottság – mindkét tábor valósága. Magyar erre a közös élményre próbál hidat építeni. Nem ítélkezik, nem szétválaszt, hanem azt mondja: ha fideszes voltál, rendben van. Ha ellenzéki, az is. Ha úgy érzed, nem ezt érdemled, nem ilyen országra szavaztál – akkor már van bennünk valami közös érzés.

6. A gyűlölet helyett közös hitet kínál
Ez a „van bennünk valami közös” érzésből következik az elmúlt 15 év legmerészebb ellenzéki ajánlata.
Amikor a szavazókról beszél, nem Fidesz-ellenes, nem ellenzékellenes, és nem valami ellen küzd, hanem valami mellett. És ez nagy különbség. Azt mondja: a sokéves gyűlölködés után próbáljunk meg közösen hinni néhány egyszerű dologban. Ez meglehetősen új, és azt hiszem, ez a politika szebbik arca.

7. Igen, hibázik. És akkor mi van?
Nagyon elnéző vagyok vele – ahogy korábban az ellenzékkel is az voltam. A politikában mindenki jóval kevesebb, mint tökéletes. Mózes, Lincoln, Churchill, Merkel – mind hatalmas hibákat vétettek. Magyar is fog, ha lesz rá módja.

8. Nem kell szeretni
Zavar, amikor értelmes ellenzékiek azon problémáznak, hogy Magyar Pétert nem lehet szeretni. Ez miért fontos? Egyébként egy-két millió ember már most szereti és különben is, ez nem a szeretetről szól, hanem a győzelemről. Kezdetben Bill Clintont sokan nem szerették, puhánynak és csúszósnak érezték. Angela Merkelt szürkének és érdektelennek, Margaret Thatchert túlzottan keménynek és konfrontatívnak. De amikor elkezdtek jó dolgokat csinálni, elkezdték őket megbecsülni és karizmatikusnak látni.

9. Igen, akarja a hatalmat. Szerencsére.
Néhányan attól félnek, hogy túlzottan hataloméhes. Lehet. De minden komoly politikus az. A kérdés az, hogy eközben tud-e tisztességes, demokratikus és okos maradni. 14 hónapja követem a kampányát, ennél megterhelőbb munka nem létezik. Ez idő alatt – apró megingások ellenére – végig normális volt. A régi ellenzékkel meg pont az a gond, hogy már nem is értik, mi az a hatalom. Túl sok év tehetetlenség kiölte belőlük a bátorságot, a vakmerőséget, az erőt, a gyorsaságot, a politikai ösztönt.

10. Akkor is csak ez számít
Megismétlem: Magyar Pétert nem kell szeretni. Csak győzzön. Kizárólag ezt várom tőle. Ha sikerül – bármit gondolunk is róla – akkor lesz róla egy mondat a történelemkönyvben: ő győzte le Orbán Viktort. És ez a mondat nagyon jó.

11. És hogy mi lesz utána? Fogalmunk sincs.
Mi lesz, ha Magyar Péter nyer? Sohasem tudjuk, hogy milyen évek következnek. Nem tudtuk 1990-ben, 2000-ben sem, és 2010-ben sem. Mindig máshogy alakul. Így volt ez 1940-ben, 1956-ban és ezer évvel ezelőtt is. Most csak egy dolog számít: hogy megforduljon a politika iránya. A többit majd kitaláljuk. Utána.

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ UTÓLAG IS MEGFÚRHATJA MAGYAR PÉTERT | ERŐSÍTŐ

ERŐSÍTŐ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.04.25.

A karaktergyilkosság hatástalan Magyar Péterrel szemben. Ha azonban egy új kormány átvesz egy ilyen rossz állapotban lévő országot, a Fidesz a hatalmas pénzügyi hatalmával gyorsan meg is tudja fúrni – mondta Síklaki István a KlikkTV Erősítő című műsorában. A szociálpszichológus szerint egy profi ütőképes csapatot kellene összehoznia a Tisza párt vezetőjének.
Egy ilyen csapat létrehozása nem olyan látványos, amit most látunk Magyar Péter országjárásakor. Lehet, hogy egy kicsit késő is már – tette hozzá Síklaki István.

ITT NÉZHETŐ MEG

A POPULISTÁK A TÖRTÉNELEM PILLANATSZEREPLŐI, FERENC PÁPA ÉLETMŰVE VISZONT MARADANDÓ LESZ

HOL ÉLÜNK? / NÉPSZAVA PODCAST
Szerző: NÉPSZAVA
2025.04.26.

A pápaválasztás kimenetelét megjósolni lehetetlen, ám a pápaválasztó konklávéban Ferenc nemzetek feletti, krisztusi egyesítő szellemiséget tovább vivő, reformisták vannak többségben – derül ki a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol élünk? szombaton, Ferenc pápa temetése napján közzétett adásából.

Rónay Tamás külpolitikai és katolikus hitéleti szakújságíró, Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes, Angyal Gábor lapszerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető emellett a pápa utolsó üzenetében említett Ukrajna mártíriumáról és a magyar kormány ukránellenes gyűlöletkampányáról beszélgetett.

ITT NÉZHETŐ MEG

MÁR A KSH SZERINT IS CSAK SZŰKÖS MEGÉLHETÉSRE ELÉG A NYUGDÍJ

BANKMONITOR.HU
Szerző: VÖRÖS BENJÁMIN
2025.04.22.

Elég lesz a nyugdíj a rezsiszámlákra? A legfrissebb adatok kijózanító képet festenek, a magyar nyugdíjasok többsége számára az állami ellátás már a szűkös megélhetést biztosítja. Mutatjuk a számokat és azt, miért elengedhetetlen az öngondoskodás.

Könnyebb ketten, mint egyedül

Legyen szó pakolásról vagy kertészkedésről, ketten minden könnyebb, és így van ez a nyugdíjban is. Kettő keresetből vagy éppen kettő nyugdíjból kényelmesebb és jobb élni, mint egyből. Éppen erre világít rá a KSH megélhetési statisztikája is, amely alapján egy két fős háztartásnak (amelynek legalább egyik tagja 65 év feletti) aránylag kevesebb pénzből tudja ugyanazt az életszínvonalat fenttartani, mint egy egyszemélyes háztatás. Ebben eddig nincsen semmi meglepő.

A helyzet annál érdekesebb, ha megvizsgáljuk a 2025. januári átlagos öregségi nyugdíj összegét járásonként. Láthatjuk, hogy hozzávetőleg az ország felén az átlagos nyugdíj csak szűkös megélhetésre elegendő ha egy kétszemélyes háztartást feltételezünk.

Azonban léteznek egyszemélyes háztartások is, és a 65 éven felüli korosztály esetében ez kifejezetten gyakori, így mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy mi a helyzet ha egy nyugdíjból kell gazdálkodni. Mint azt már az előbb említettük, az egyszemélyes háztartások esetében ugyanazon életszínvonal aránylag több pénzbe kerül, mivel pl. a lakhatási kiadások habár csökkenthetőek, szintén fennálnak és aránylag nagyobb terhet jelentenek egy főnek.

Az alábbi ábrán tehát a kétfős háztartásokat vettük szemügyre, de az is látható az egyes járásokban, hogy alakulna a helyzet, ha egyfős háztartással számolnánk...

ITT OLVASHATÓ

MEGHALT GALKÓ BALÁZS

SZÍNHÁZ ONLINE
Szerző: SZÍNHÁZ ONLINE
2025.04.25.

Meghalt Galkó Balázs színész hetvenöt éves korában. A hírt a fia, Galkó Máté jelentette be a közösségi oldalán, ahol azt tudatta, hogy a búcsúztatásról a későbbiekben értesítik majd a nyilvánosságot.

Galkó Balázs 1949. június 29-én született Budapesten, Galkó Balázs 1968-ban a Ki mit tud?-on tűnt fel versmondóként. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1970-ben végzett. Pályafutását a Nemzeti Színházban kezdte (1970-1972), majd a 25. Színház (1972-1976), a Szolnoki Szigligeti Színház (1976-1979), a Miskolci Nemzeti Színház (1979-1983) és a kecskeméti Katona József Színház (1983-1986) tagja volt. 1998-tól 2013-ig az Újszínházban játszott. 1986 és 1998 között szabadúszóként tevékenykedett.

Színészi munkái mellett rendezéssel is foglalkozott. 1975-ben a tanyaszínház-mozgalom egyik alapítója volt. Hosszú évekig a Művészetek Völgye művészeti vezetőjeként is dolgozott. Ismert versmondó volt, gyakran adott elő József Attila verseket. Szinkronszínészként is tevékeny volt, többek között a Harry Potter-filmekben Félig Fej Nélküli Nick hangját kölcsönözte.

Díjai és elismerései között szerepel a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2002) és tisztikeresztje (2010), melyeket 2016-ban visszaadott. 2015-ben Radnóti Miklós antirasszista díjat, 2020-ban Budapestért díjat kapott, valamint Kapolcs díszpolgára lett. Közéleti szerepvállalásáról is ismert volt. Számos alkalommal fejezte ki véleményét a társadalmi és politikai kérdésekről, azt vallotta, a művésznek felelőssége van a társadalomért.

ITT OLVASHATÓ

Lásd még: 

- Ha meghalok... Galkó Balázs verset mond

- "Persona non grata vagyok a magyar kulturális életben" | Galkó Balázs | Klubdélelőtt | 2024.01.20.

- Szilágyi Ákos: Magyar ugar - előadja: Galkó Balázs

- Galkó Balázs önálló estje

- FIX TV | Bóta Café - Galkó Balázs | 2017.06.07.

- Galkó Balázs: „Ennek a rendszernek a persona non grata-ja lettem”

ÖNBECSÜLÉS KÉRDÉSE – A 80 ÉVES SZÖRÉNYI LEVENTE KÖSZÖNTÉSE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2025.04.25.

Április 26-án, holnap tölti be a nyolcvanat Szörényi Levente. Minthogy friss tapasztalatunk szerint már akad olyan felnőtt magyar ember, akinek ez a név semmit nem mond, szólunk néhány szót a rendkívüli előadóról, a szerzőtársával a magyar rockzenét megteremtő és a 20. század Bánk bánját is megalkotó kulturális ikonról, valamint az általa képviselt hagyományról. Amelynek vannak bár árnyoldalai, de hogy fénylő is lehet, azt éppen Szörényi életműve mutatja meg. Fel is köszöntjük a szülinapost – természetesen Bródy János dalával.

„Miért, ki az a Szörényi Levente?”

Ez a kérdés múlt héten hangzott el egy huszonéves ember szájából Budapesten, az Inga Kultúrkávézó előtti flaszteren. A Szörényi név neki már nem mond a világon semmit.

És ez nincsen jól így. Lehet persze, hogy a briteknél is belefuthatunk olyan ifjúba, akinek gőze nincs róla, ki az a John Lennon meg a Paul McCartney – de valahogy nem tűnik túl életszerűnek. Magára valamit adó közösség tagjai jó, ha tudják, kik a nagyjaik. A mi Lennon-McCartney-nk márpedig Szörényi Levente és Bródy János.

Hogy Szörényit holnap esedékes nyolcvanadik születésnapja alkalmából most felköszöntsük, az tehát egészen egyszerűen nemzeti önbecsülés kérdése. A magyarnyelvű rockzenét megteremtő szerzőpáros jelentőségéről nemrég itt írtunk hosszabban, azt most nem ismételjük meg, a születésnap viszont remek alkalom, hogy Szörényire, a kiemelkedő előadóra, a remek dalszerzőre, valamint az eszmei áramlatot is megjelenítő kulturális ikonra koncentráljunk.

Még tízéves sincs, amikor már hegedülni és zongorázni tanul, komolyra azonban a zenélés 1956-ban fordul nála és bátyjánál, Szabolcsnál: amikor Szobra kerülnek bentlakásos fiúotthonba. Ott egy vitrinben mandolinokra lesznek figyelmesek. Gyorsan zenekart alapítanak, amely sikeres lesz és még a tévébe is bekerül az ötvenes évek végén. Levente 14 éves sincs, de a koleszban már sztárként tekintenek rá. Váci gimnáziumi évei alatt a testvérpár már gitáron játszik duóban, majd egy cimborájukkal trióban is, klubdélutánokon olasz slágereket és Shadows-t. Hogy az előadói vénája már itt megvillan, bizonyítja, hogy „az őrült Szörényiék”-ként emlegetik őket, az igazgató meg kiakad rá az előadásmódja miatt. Levente ott is hagyja Vácot, budapesti gimiben folytatja és egyfolytában zenél: 1964-ben, csupán 19 évesen már külföldi turnékon játszik a Balassa zenekarral. Amikor tehát 1965 elején Szabolccsal együtt beszállnak az Illésbe, ő ezt már a profi zenész tapasztalatával a háta mögött teszi. Ami a hatvanas években olyannyira megbotránkoztatja a kádári kispolgárságot, a „kiabálás” és az „ordítozás”, az tehát

egy csupán húszéves, de máris tapasztalt színpadi ember tudatos művészi döntése, cseppet sem csak ifjonti hevület.

Szörényi egyik énje ráadásul valójában maga a dolgos, szorgalmas, rendezett kispolgár, aki nem nagyon áldozott a „szex, drogok, rock and roll” hármasoltárán akkor sem, amikor egyébként megtehette volna. Énekesi és színpadi teljesítménye többek között ezért, na meg a tudatos hangképzés miatt bírt ki hosszú évtizedeket anélkül, hogy bármikor önmaga paródiájába fordult volna – még idén januárban is képes volt erőteljesen énekelni az aréna színpadán. Az előadói csúcspillanatok talán: az 1981-es Illés-koncert, valamint az 1984-es Fonográf-búcsúbulik...

ITT OLVASHATÓ

NAGYON NEM MINDEGY

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.04.25.

Orbán Viktortól már a korábbiakban értesülhetett a dolgozó magyar nép, hogy ő mindig „épp most jön a templomból”, de azt nem tudni, hogy melyikből. Mert ugyebár templom van ilyen is, meg olyan is, egyház is van ilyen is, meg olyan is, amit a dolgozó magyar nép tud, kivéve Orbán Viktort.
Miért is?
Interjúnak álcázott péntek reggeli rádiós monológjában a miniszterelnök szó szerint az alábbiakat mondta a minap elhunyt Ferenc pápáról: „miután itt mégiscsak Szent Péter földi helytartójáról van szó, az ő támogatása egy természetfeletti súlyt adott az igazságnak, a békének, vagyis annak az ügynek, amit mi, magyarok is képviselünk.”
A helyzet az, hogy mostantól Orbán Viktorban vagy egy vallásalapítót tisztelhetünk, amely új vallási irányzat tud Szent Péter földi helytartójáról, vagy Orbán Viktorban egy meglepően felkészületlen szemforgatót ismerhettünk meg. Ugyanis a katolikus felfogás szerint Szent Péternek nincs földi helytartója, Szent Péternek utódai vannak. Ezzel szemben földi helytartója Krisztusnak van, ám Krisztus és Szent Péter – hátha ebben sem jártas Orbán – nem egylényegű.
A sok lehetséges forrás közül most Erdő Péter Egyházjog c. munkáját idézném (Szent István Társulat, Bp. 2014. 274. 36.§.): „A pápa Róma püspöke, Szent Péter utóda…” majd kicsit odébb: „Ő Krisztus helytartója (Vicarius Christi) …”
Persze mentségként felhozható, hogy a magyar miniszterelnök református és nem katolikus, honnan is kellene tudnia a fentieket. Ám ha ezt elfogadjuk, akkor reformátusként neki azt kellene vallania, hogy a pápa nem Krisztus földi helytartója, minthogy Krisztus maga az egyház egyetlen feje. Az egyháznak nincs földi helyettese, helytartója.
Nem részletezném, hogy Kálvin amúgy miként vélekedett a pápáról és a pápaságról, mert kegyeleti okokból ennek nincs itt a helye, sem az ideje, de maradjunk abban, hogy Kálvin Genfjében Orbánra minimum (a maximumot most hagyjuk!) a kötelezővé tett református hitoktatás várt volna.
Az egyetlen kérdés, hogy vajon Orbánt a katolikus vagy a református pokol fogadja-e majd magába.
Nagyon nem mindegy.

ITT OLVASHATÓ

AMERIKAI NÉPSZAVA: MIT KERESETT JD VANCE A PÁPÁNÁL?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2025.04.23.

Rendkívül rejtélyes, hogy mit keresett JD Vance amerikai alelnök egy nappal Ferenc pápa halála előtt a Vatikánban. A látogatásról készült videófelvételeken az látszik, hogy Ferenc pápa azt sem tudja, kit hoztak elé, mit beszél és mit akar. Az világos, hogy ezt a látogatást Ferenc pápa nem kérte, nem az ő kívánsága és nem az ő érdeke volt, hanem azoké, akik a találkozót megrendezték. Ez rendkívül súlyos visszaélés volt a pápa személyiségi jogaival.

A találkozón Ferenc pápa már csak díszlet volt. JD Vance önmagához hűen gátlástalanul visszaélt Ferenc pápa egészségi állapotával, nem volt tekintettel arra, hogy a meglátogatott egyházi vezető súlyos beteg, s láthatóan nem is ura magának. Ennek ellenére valamiért ezt a színjátékot előadták. Az is kérdés, hogy Vance honnan szerzett fülest, hogy Ferenc pápát most kell meglátogatni, mert egy napja van hátra, egy nap múlva meghal.

Mindez súlyos visszaélés azzal, hogy Ferenc pápa már nem tudott védekezni, nem tudta eldönteni, hogy akar-e találkozni JD Vance alelnökkel vagy nem. Vance és Ferenc pápa olyan messze vannak egymástól, mint a föld és az ég. Ha van valami, amit Ferenc pápa világ életében utált, az Vance habitusa és magatartása, nincs két egymástól távolabb eső vélemény és felfogás, mint amit Vance és Ferenc pápa képviselt.

Még annyit tegyünk hozzá, hogy Ferenc pápa láthatóan meg sem tud szólalni, pontosan olyan, mint a volt szovjet pártfőtitkárok, mielőtt a balzsamozásra előkészítették őket, s mielőtt át nem segítették őket a túlvilágra. Ferenc pápa egy nagyszerű ember volt, ilyen állapotban mutogatni, nemcsak érzéketlenség, hanem kiszolgáltatott helyzetével való legsúlyosabb visszaélés, megalázás. Ilyen állapotban már senkit nem mutogatnak.

Aki kicsit is ismeri a Vatikán történetét és a Vatikánban zajló sötét üzelmeket, annak nem lehet kérdés, hogy Ferenc pápa halálát húsvét hétfőre időzítették. Már korábban is voltak olyan hírek, hogy az orvosok már elengedték volna a kezét, aztán még életben tartották, majd a megfelelő időben váratlanul elhunyt. JD Vance pedig tudta, hogy még egy napja van arra, hogy elkészítse a pápával a fotókat és eljátsszon vele egy undorító találkozót...

ITT OLVASHATÓ

KIS-BENEDEK JÓZSEF: LEGKORÁBBAN ÉV VÉGÉRE LEHET TŰZSZÜNET UKRAJNÁBAN

KLIKKTV / ERŐSÍTŐ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.04.24.

Az orosz-ukrán háború kapcsán többféle tapogatózás kezdődött, hogyan lehetne lezárni a konfliktust, de nem szabad elfelejteni, hogy Trump nem politikus, hanem üzletember, a békéből is hasznot húzna – mondta Kis-Benedek József, biztonságpolitikai szakértő a KlikkTV Erősítő című műsorában. Szerinte az idén még biztosan nem lesz békekötés, maximum tűzszünet jöhet az év végére. Azt kizártnak tartja, hogy Oroszország támadást indítson egy uniós ország ellen, bármit is sugall a magyar kormány.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZŐNYI SZILÁRD: "FERENC PÁPA AZ EGYHÁZAT A KIREKESZTETTEK MELLÉ ÁLLÍTOTTA"

SZABAD EURÓPA INTERJÚ
Szerző. BENYÓ RITA
2025.04.25.

A pápa életútját és szolgálatát meghatározta, hogy a világ pereméről, Buenos Aires nyomornegyedeiből érkezett, és ezt a nézőpontot vitte magával Rómába is, mondja Szőnyi Szilárd. A Szemlélek főszerkesztője szerint Ferenc pápa nem teológiai formulákban, hanem emberi gesztusokban szólt – legyen szó a szegények melletti kiállásról, a menekültek védelméről vagy a kúria reformjáról.

ITT NÉZHETŐ MEG

VAD LESZ A TISZA HOZZÁÁLLÁSA:A KULLANCSOK FÉLJENEK,ORBÁN RENDEZŐJE INKÁBB NE!JÖN MP JELLEMTESZTJE IS

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2025.04.25.

El kell takarodnia a kullancsoknak, a kultúrából is, és már látszik, kik azok, akiknek biztosan el kell tűnniük, akár börtönbe menniük. De például Orbán március 15-ei fellépésének rendezője nem kell, hogy tartson a Tiszától, miután az kormányra kerül, csak mert a NER vezetőjének dolgozott– mondta Nagy Ervin színész. A Tisza Párt aktivistája meg akarja üzenni a szakmának: a választási győzelemre készülő új erő új típusú kultúrpolitikát szeretne vinni, a hatalom háttérbe vonulásával, hídépítésekkel, a politikai szempontok, a ki kivel van jóban szemléletének, és az ehhez kapcsolódó szorongások elhagyásával, mindenekelőtt pedig a minőség díjazásával. Elmondta, miért vállalna miniszteri feladatot, és kikkel milyen feladatok megoldásán dolgozna döntési pozícióban. Vadnak tűnő hozzáállással végezné a munkáját.

Arról is beszélt Vidnyánszky Attila, a Nemzeti igazgatójának viselkedését mélyen gonosznak tartja, de például az ifjabb Vidnyánszkyval szívesen leülne beszélgetni akár a kulturális élet megújításáról.

Nagy Ervinnel szóba került a Hunyadi is, amit bár átideologizált, rosszul rendezett filmnek gondol, a benne szereplő kollégák teljesítményét sokra tartja.

Magyar Péterről, kettejük viszonyáról azt mondta, szerinte az egy éve színre lépett politikusnak jelenleg nincs alternatívája az ellenzéki oldalon, és amit tesz, az – ha mások vitatják is –, nem megalkuvásból fakad. Ezzel együtt neki is vannak vitái Magyar Péterrel. Közben a Tisza vezetője változik, és bár kivételes alak, neki is szembe kell majd néznie a gyors sikerrel és hatalommal járó, jellemtesztelő kihívásokkal – mondta Nagy Ervin.

ITT NÉZHETŐ MEG

NAHALKA ISTVÁN: AZ ÚTKERESÉS NEM ÉRDEKE SENKINEK AZ OKTATÁSBAN

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.04.25.

Bár az iskolának maximálisan az egyes gyermekekre, az ő szükségleteikre kellene fókuszálnia, ehhez igazítva a módszereket, tartalmakat, eszközöket, de a rendszer makacsul ellenáll, és ezzel fenntart egy ártalmas szisztémát. Így összegezte véleményét Nahalka István oktatáskutató, aki a korszerű pedagógiai szemlélet és kultúra megjelenését szorgalmazza a magyar oktatási rendszerben. Abból az apropóból beszélgettünk vele, hogy kiderült, a tavalyi tanévben az általános iskolai elsősök 4,2 százalékának, azaz 4088 diáknak kellett megismételnie az első osztályt. Ez az arány továbbra is a legmagasabb az 1–8. évfolyamok között, ahol az évismétlők aránya 0,7 százalék és 2,1 százalék között mozog. A szakértők szerint azért bukik meg ilyen sok elsős, mert a 2020 januárjában bevezetett kormányzati intézkedés szigorította az iskolaérettség megállapításának folyamatát. Azóta az Oktatási Hivatal engedélyezheti, hogy egy hatéves gyermek még egy évig óvodában maradhasson.

Ha jól értem az álláspontját, akkor elsősorban az iskolarendszerben kell keresnünk a megoldás kulcsát?

Biztos vagyok abban, hogy az elsősök évismétlésének az egyik oka abban rejlik, hogy az iskola nem tudja kezelni azokat a különbségeket, amelyekkel óvodából éppen kilépő gyermekek az iskolába érkeznek. Pedig ez nem lehetne akadály, hiszen a „technológia” ismert: a pedagógiai differenciálás, a személyre szabott oktatás és nevelés módszereit már a főiskolán, az egyetemen megtanítjuk a hallgatóknak. Nem állítom azt sem, hogy sehol nem ismerik, sehol nem alkalmazzák ezeket a módszereket a magyar oktatási rendszerben, mert vannak lelkes, felkészült, elkötelezett pedagógusok, vannak iskolák, ahol nagyon tisztességes munkát végeznek e téren is. Akadnak, ahol megpróbálják oldani a rendszerben kialakult „görcsöket”, de a többség esetében ezt valóban nem tapasztaljuk. Az iskolák azt várják el, hogy a gyerek olyan legyen, mint amilyennek ők ideálisnak elképzelik. Azt várják, hogy a tanuló igazodjék az iskolához, és nem azt tartják fontosnak, amit a modern pedagógia fontosnak tart: az iskolának kell tudnia megismerni a gyerek sajátosságait...

ITT OLVASHATÓ

SALAMON ESZTER: SOK CSALÁD RÁJÖTT ARRA, HOGY AZ ISKOLA NEM JÓ HELY A GYEREKÉNEK

AMI A CSÖVÖN BEFÉR PODCAST
Szerző: KONTROLL
2025.04.24.

A modernizáció akadályoztatásáról, a tanárhiányról, az egyházi iskolákról és a határon túli oktatásról is beszélgettünk Salamon Eszterrel, az AMI A CSÖVÖN BEFÉR vendégével. Az oktatási szakértő továbbra is feleslegesnek tartja az érettségit a jelenlegi formájában, szerinte nincs megfelelő párbeszéd a szülői és a pedagógus között, és fenntarthatatlan a gyerekek terhelése.

ITT NÉZHETŐ MEG

A FIDESZ VAGY A TISZA SZÁMÍTHAT JOBBAN A LAKÓTELEPEKRE? | POLITIKAI VETÜLET #06

POLITIKAI VETÜLET / PARTIZÁN

Szerző: PARTIZÁN
2025.04.25.

Több mint félmillió panellakás van Magyarországon, vagyis milliós nagyságrendben élnek emberek a lakótelepeken. Éppen ezért politikai szempontból sem mindegy, hogyan gondolkodnak a világról. A mai adásban mítoszokat rombolunk, és bemutatjuk azt is, miben más a kapitalista lakóparkok világa a szocialista lakótelepekhez képest.
A Politikai Vetület a Partizán és a Választási Földrajz közös műsora, amiben végigkísérjük a Partizán hétállomásos tavaszi turnéját. A hatodik helyszín Dunaújváros.

0:00 - Best of 

0:30 - Felkonf 

1:30 - Miniinfó Bódi Mátyással 

5:24 - Legyen-e szobra Kádár Jánosnak? 

10:04 - Budapest: ahol minden negyedik lakás panel 

12:14 - Lakótelepek és a választókerületek átrajzolása 

14:53 - Izmosodik a Fidesz? Attól függ.

17:44 - Miért válik Újpalota fideszes erőddé? 

19:36 - Lakóparkok: inkább ellenzékiek. 

27:47 - Ahol a Tiszának a régi baloldalt kell legyőznie 

30:30 - Hogyan kell kampányolni a lakótelepeken? 

31:45 - Székesfehérvári határmódosítás: véletlen lenne? 

35:05 - Miért tartja magát viszonylag jól a régi baloldal? 

36:28 - Dunaújváros: a panelek városa 

40:02 - Lekonf

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN „MÁTYÁSKIRÁLYKODÁSA” A FIDESZ CSODAFEGYVERE? // SZABADSAJTÓ KLUB

SZABADSAJTÓ KLUB / KONTROLL
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2025.04.25.

Ebben az évadban is hetente jelentkezik a SZABADSAJTÓ KLUB a kontroll.hu-n. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával, Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit. 

Témáink: 

- Kilépteti Orbán az országot az Európai Unióból? 

- Mi lesz a Fidesz kampánystratégiája? 

- Miért menekült tolatva az agrárminiszter Bábolnáról? 

- Kihasználja-e a politika Ferenc pápa halálát? 

- Gyászmisét zavart meg a Fidesz provokátora.

ITT NÉZHETŐ MEG

ANNYIRA NEM MARADT PÉNZ AZ MNB-ALAPÍTVÁNYNÁL, HOGY AZ ÚJ VEZETÉSNEK KÉRNIE KELLETT MÉG 400 MILLIÓT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.04.25.

Az MNB alapítványának frissen kinevezett kuratóriuma szeretné felmérni, hogy mennyi vagyon maradt, de olyan kevés a felhasználható pénz, hogy még erre a célra is kérnie kellett az MNB-től. Az új vezetés újabb büntetőfeljelentést is tett. Nem lesz könnyű munka kibogozni, mi miért történt az MNB-alapítványok vagyonát kezelő Optima lengyel és svájci befektetéseinél, ahol igazi befektetési nagymenőkkel kellett volna egy ligában játszani.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ügyében tényleg csak kapkodja a fejét a hírfogyasztó. Sorra zuhannak ki a csontvázak a szekrényből. De valójában nemcsak a hírfogyasztó, hanem még az MNB új vezetése, sokat látott pénzügyi szakemberek és auditorok is csak hüledeztek azon, amit találtak.

Varga Mihály, az MNB új elnöke azonnal lecserélte Csizmadia Norbertet a PADME alapítvány kuratóriumának éléről, majd helyére kinevezte régi kollégáját, Gion Gábort, az egykori Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkárát. Bő egy hónappal később pedig már ott tart a történet, hogy az új kuratóriumi vezetés maga is büntetőfeljelentést tett (mint korábban az Állami Számvevőszék), mégpedig a Fővárosi Főügyészségen

- csalás;

- hűtlen kezelés;

- hamis magánokirat felhasználása;

- számvitel rendjének megsértése;

- tartozás fedezetének elvonása

bűncselekmények gyanúja miatt.

Elfogyott a pénz

Ismerve az előzményeket, ez nagyon azért nem lephette meg a közvéleményt. Ugyanakkor ennél is ijesztőbben hangzik, hogy az új vezetés azt is megállapította, hogy gyakorlatilag nem maradt pénz a bonyolult cégstruktúrában. Nem azt állítják, hogy semmi érték nincs az alapítványok kezében, hiszen ott vannak a lengyel GTC, a svájci Ultima részvényei, illetve ott van a METU egyetem, de sikerült úgy gazdálkodni a több mint 266 milliárd forint alapítói vagyonnal, hogy likvid, szabadon felhasználható pénz érdemben nem maradt.

Vagyis képzeljük el, hogy megérkezett az MNB új vezetése, hogy szeretne pénzt megmenteni az átláthatatlan alapítványi vagyonból, erre másfél hónap után még azért is új pénzt kell betenni ebbe a struktúrába, hogy egyáltalán valaki felmérje, hogy mi maradt még meg...

ITT OLVASHATÓ

PANKOTAI LILI: MAGYAR PÉTER SZEKERÉT TOLOM, AZ MINDANNYIUNK SZEKERE, AKIK KORMÁNY AKARUNK VÁLTANI

FÜLKE EXTRA / HVG VIDEÓ
Riporter: GERGELY ZSÓFIA
2025.04.25.

Mindent felülír az a cél, hogy Orbán Viktor rendszerét el kell takarítani, ezért muszáj 2026-ban a legerősebb ellenzéki pártra szavazni, „eszközként használva Magyar Pétert” - mondja Pankotai Lili. De a diákaktivista szerint a támogatást nemcsak megadni lehet, hanem elvenni is, mert a „slimfittes csávót” ugyanúgy el lehet takarítani, „ha nem azt csinálja, amiért megválasztottuk”. A HVG podcastjából az is kiderült, hogy a tanárok melletti tüntetésen elmondott, „6 darab” trágár kifejezést tartalmazó versével ismertté vált Pankotai 6 évesen még az édesanyjával kopogtatócédulákat gyűjtött a Fidesznek, és szerinte akár a kormánypárt reklámarca is lehetne. Miért van, hogy a generációja „leszarja” a mocskosszájúnak bélyegzett kommunikációt? Miért öltözik be mohácsi busónak minden évben? Hogyan készül kifejezetten a megmondószerepre egy sor különórával? Miért szervez fiatalokból álló csapatot annak érdekében, hogy mozgósítsa a választókat a jövő évi választások előtt? És mit válaszolna, ha a Tisza felkérné országgyűlési képviselőjelöltnek? Nézd meg Gergely Zsófia interjúját!

00:00 Intro 

00:25 Miért nem hisz a pártpolitikában? 

01:44 Politikai celebnek nem nevezné magát 

03:59 Influenszer vagy sem? 

06:12 Miért vesz részt Hadházy tüntetésein, ha nem hisz benne? 

07:30 „Orbán Viktor Európa szégyene, gyalázata” - mert még "náluk is nácibb?" 

12:04 A Pride és a busójárás között mi a különbség? 

15:37 2026-ban hogyan fog szavazni? 

17:15 „Nettó árulás”, ha egy "óellenzéki" indul a Tisza ellen? 

20:18 Nem is Simicskától vette a "geci" jelzőt 

26:01 Felhasználja a korát, a fiatalságát? 

28:52 Politizáló családból jön? 

31:42 Mi a környezetének a véleménye a ráaggatott címkékről? 

37:01 Hova fog felvételizni? 

38:42 Mi a véleménye Nagy Blankáról, aki hasonló szerepben tűnt fel 

44:36 Miért járt egy keresztény konzervatív gimnáziumba? 

49:36 Gyerekkorától döntő az igazságérzet, ami vezeti 

51:22 Káromkodás, trágárság a slam poetryben, majd a youtubeon 

56:04 Hogyan látja saját jövőjét? 

58:10 Mire akar mozgósítani egy fiatalokból álló, szervezett csapattal? 

59:58 Lenne a Tisza országgyűlési képviselőjelöltje?

ITT NÉZHETŐ MEG