JAJ, DE SZÉP A KARÁCSONYFA, CSAK A ROSSEBNEK VAN TALPA

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2019.12.24.

Karácsonyfát állítani német dolog, mármint annyira német, mint egy csomó minden más: lehet germán, kelta, sőt, akár római vagy görög hagyomány is, mindenesetre mostanra hétköznapivá vált, hogy beviszünk egy fenyőt a lakásba. Ez két nagyobb és újabb népszokásban szokott mostanában kicsúcsosodni: ugyan csak 1824 óta ismert itthon a szokás, azóta biztosan megszaporodott az aprószentek egyre sűrűbb emlegetése, legalábbis akkor, amikor befaragják és kidobják a fát. A karácsonyfa mézeskalács-illatú, vidám történetét végigkíséri a faragással együtt járó szerencsétlenkedés. 

A fa állítólag távol tudja tartani a szellemeket, ártó démonokat és egyebeket, de jobban is teszi, ha már muszáj valamilyen talpba beleállítani, ez ugyanis még traumatikusabb élmény, mint a panel fürdőkádjában döglődő halat kerülgetni. A hal még elkerülhető, a fenyőfa már kevésbé (igaz, van, aki a műfenyőre esküszik, de annak semmilyen sportértéke sincs). Finnországban úgy tartják, hogy a fenyő ölelgetésétől az ember bátor lesz, és bár igaz, hogy ők ezt erdőben csinálják, a panel harmadik emeletére egész egyszerűen lehetetlen úgy feljutni, hogy az ember ne ölelgesse meg alaposan a karácsonyfát, ezzel valószínűleg egy egész évnyi bátorságadaghoz lehet jutni.

A német pékek tehetnek mindenről

Bár abban többé-kevésbé konszenzus uralkodik, hogy a karácsonyfa valami pogány csökevény, és sem az imák, sem az egyházi énekek nem említik, az már homályosabb, hogy mióta tért vissza a köztudatba. Magyarországon az óvódaalapító Brunszvik Teréz (Jozefa Anna Johanna Alojzia) faragtatta be valaki mással az első fát, maga a szokás pedig valószínűleg Németországban maradt fenn, onnan terjedt el aztán az egész világon

Bernd Brunner német ismeretterjesztő író a karácsonyfa történetéről szóló kötetében (Reinventing the Christmas Tree) azt írja, hogy először a freiburgi péksegédek társasága találta ki 1419-ben, hogy milyen jó ötlet lenne kivágni egy fát, bevinni a helyi kórházba és almákkal meg mézeskaláccsal feldíszíteni, de erről pontos adatok nem maradtak fenn. Arról sem maradt fenn semmi, hogy vajon kinek jutott a fenyőfa befaragásának megtisztelő feladata. Mások szerint Tallinnban állították fel az első fát, hogy körbetáncolják (1441-ben). Az ismeretlen hős faragóról itt sem emlékeztek meg, és különben is, Brunner szerint lehet, hogy csak valami pózna körül táncoltak az észtek, fáról szó sem volt. Riga is magának követeli az első karácsonyfa dicsőségét, szerintük 1510 körül itt díszítették fel az első jegenyefenyőt, és azt táncolták körbe...

ITT OLVASHATÓ

A SOHA NEM VOLT OTTHONOSSÁG ÉRZÉSÉT KERESSÜK A FEHÉR KARÁCSONYBAN

24.HU
Szerző: PÁL MÓNIKA
2019.12.24.

A karácsony akkor igazán szép, ha fehér. Erre vágyunk, annak ellenére, hogy havazás elsősorban az északi féltekén várható, ezen belül is nagyobb eséllyel a skandináv országokban. Mégis azt gondoljuk, hogy csak a fehér karácsony lehet tökéletes; és úgy emlékszünk, hogy gyerekkorunkban sokkal gyakrabban esett a hó decemberben, mint manapság.

Hogyan lehetséges, hogy legtöbbünk fejében a karácsony elválaszthatatlan a havazástól, és talán még azok is így gondolkodnak, akik soha életükben nem láttak havat? Miért hiszünk abban, hogy régen minden jobb, a karácsony fehérebb volt? Mennyi köze van a nosztalgiának a valósághoz?

A kultúrának nagy szerepe van abban, milyen ünnepre vágyunk: a karácsonyi dalok, történetek és képek több évszázada közvetítik és tartják fent ezt az idealizált hangulatot. A fehér karácsony képét a mi kultúrkörünkben Charles Dickens terjesztette el. A Karácsonyi énekben − ami ma is az egyik leginkább olvasott, és legtöbbet idézett ünnepi történet – havazik, annak ellenére, hogy az Egyesült Királyságban ma már elég ritka a decemberi hóesés. Erre az lehet a magyarázat, hogy abban a korban, amikor az író élt, különösen hideg volt Angliában, még a Temze is befagyott néhányszor. Dickens tehát azt élhette át, hogy a karácsony jellemzően havas, jeges. Sőt a karácsonyt is ő tette újra „divatossá”. Az ipari forradalmak korában az embere vidékről városba költöztek, elvesztették a régi szokásaikat. Amikor Dickens 1834-ben megjelentette a történetet, sokakat elvarázsolt ez az ünnepi hangulat, és nosztalgikusan kezdtek el arra a múltra gondolni, amikor még mások voltak a tradíciók, és amikor még több időt tölthettek a családjukkal.

A 20. században többek között a White Christmas című dalnak is nagy szerepe volt abban, hogy fennmaradt ez az eszményített karácsony-kép. A dalt Irving Berlin írta 1940-ban, Bing Crosby tette híressé, és rekordot döntött a feldolgozások számában. Nagyjából abban az időben kezdték el játszani, amikor az USA belépett a második világháborúba – ez az időzítés is hozzájárulhatott a sikeréhez, és ezzel együtt egy kicsit talán ahhoz is, hogy ma is havas karácsonyról álmodozunk...

ITT OLVASHATÓ

A NER ÉS A SZERETET - A HAVI 28 000 FORINTBÓL DŐZSÖLŐ IDŐS EMBEREK NYUGDÍJÁNAK EMELÉSÉRE TÍZ ÉV UTÁN SAJNOS IDÉN SEM NYÍLT LEHETŐSÉG

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2019.12.22.

A Nemzeti Erőszak Rendszere, amely megteremtette a keresztény szabadság nem létező fogalmát, kitüntetett figyelemmel készült az idei szeretet ünnepére, a karácsonyra.

Az egész éves gyűlöletkeltés, antiszemita plakátozás, sárdobálás, fasiszta intézkedések sora után végre megpihen a kormány is és az egymást gyűlölő lakosság is. Miután ajándékvásárlás közben egymásnak estek az áruházakban, az éhenhalástól félve összeverekedtek a koszlott vízben agonizáló pontyokon, majd felpofozták egymást a parkolóhelyekért – hazamennek és megkezdődhet a faállítás és az ajándékok elhelyezése a meghitt családi körben, a szeretet jegyében.

Ajándékozásról a felcsúti nemzetvezető és bűntársai is szívvel-lélekkel gondoskodtak. December végén gyorsan hoztak egy új társadalombiztosítási törvényt, amely kizár 70 ezer vagy 700 ezer (ők sem tudják pontosan, mennyi) embert az egészségügyi ellátásból, amennyiben három hónapnál több elmaradásuk van a járulék befizetésből. Az az aprócska tény, hogy az állam akár félévnél is hosszabb ideje tízmilliárdokkal tartozik a kórházaknak, amelyek emiatt nem tudják kifizetni a beszállítóikat, nyilván nem jelent semmilyen ellentmondást az új törvénnyel szemben. Nincs is ok különösebb felháborodásra, hiszen aki fizeti a járulékot, sem kap ellátást a rég összedőlt magyar egészségügyi rendszerben.

A közismerten kultúrahabzsoló felcsúti nemzetvezető idén decemberben érezte úgy, hogy eljött az ideje maga alá gyűrni a színházi életet is, a TAO-pénz megvonása után még mindig úgy-ahogy vegetáló színházakat egyszer s mindenkorra ki kell végezni, neki kell kineveznie az igazgatókat. (A repertoár kiválasztásába és a szereposztásba egyelőre nem szól bele.) A keresztény szabadság és a szólásszabadság országában évvégén mondvacsinált ürüggyel bezárták a 25 éve működő Civil rádiót is – ezt a csomagocskát talán nemzeti színű pántlikával kötötték át...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: FORDULAT A MAGYAR POLITIKÁBAN, HOGY AZ ÁLLAM MEGVETTE A MÁTRAI ERŐMŰVET - A NÉPSZAVA NEMEZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.24.

Bloomberg 

A lap szerint 180 fokos fordulatot jelent a magyar politikában, hogy Orbán Viktor pár napja csatlakozott ugyan az európai klímacélokhoz, ám kormánya most megvette az ország legnagyobb hőerőművét a miniszterelnök legszorosabb üzleti szövetségesének, Mészáros Lőrincnek a cégbirodalmától. Ebből az következik, hogy a lignittel működő létesítmény környezetbarát átalakítására most az adófizetők pénzéből kell hozzávetőleg egy milliárd forintot fordítani. Az ügylet részletei azonban nem ismeretesek. Mindenesetre nemigen van olyan hasonló létesítmény az országban, amely jobban szennyezné a környezetet, mint a Mátravidéki Erőmű. Annak működési engedélye egyébként 2029-ig szól, de már a 2. egymást követő évben veszteséget produkált. Ez azonban nem akadályozta meg a tulajdonosokat abban, hogy ne vonjanak ki belőle tavaly jó 11 milliárd forintnyi osztalékot.

New York Times 

Az elemzés rengeteg más véleménytől eltérően úgy gondolja, hogy az idei év Vlagyimir Putyiné volt, ez az ő világa, valamennyien abban élünk. Az amerikai elnök együtt akar menetelni Oroszországgal, miközben az alkotmányos vádemelési eljárás megrengette az USA-t és elvonta figyelmét. Nagy-Britannia befelé fordul a transzatlanti szövetség másik pilléreként, miközben Moszkva évek óta igyekszik aláásni a kapcsolatokat Európa és Amerika között. Az erőviszonyok a Közel-Keleten is a Kreml javára tolódnak el és egyre szorosabbak a kapcsolatai Kínával. Hogy országa jócskán a tényleges súlyán felül teljesít a világpolitikában, az az államfőnek abból az adottságából adódik, hogy képes saját magát, illetve az oroszokat a valóságosnál fontosabbnak feltüntetni. És itt egyáltalán nem csupán bűvészkedésről van szó, mert lehet, hogy nem a legjobbak a lapjai, de úgy tűnik, hogy cseppet sem fél, ha ki kell játszani azokat. Ettől olyan ijesztő, mondja egy volt moszkvai amerikai nagykövet. Putyin mára a feltörekvő autokraták vezérlő csillaga lett, a politikai technológia mestere, ideértve a sajtó manipulálását, amit ezek a vezetők szintén felhasználnak, akár Moszkva segítségével, akár anélkül, hogy szétverjék az eddigi világrendet. Az orosz tekintélyelvűség termékeny talajra talált Magyarországon és Lengyelországban, de nem kevesen rokonszenveznek azzal Nyugat-Európában és a tengerentúlon is. Putyin népszerűsége jelenleg 70 % körül mozog, pedig brutálisan leverette a tüntetéseket, a gazdaság pedig stagnál. Igen sok lelket nyert meg az Egyesült Államokban is, noha a megosztást szolgáló eszközei sokszor olcsóak és primitívek voltak, de hatottak a közösségi médián keresztül. Számára az igazság pillanata a pénzügyi válsággal következett be, mert arra jutott, hogy az USA nem hogy a világgazdaságot nem irányítja, de semmit sem. 

Politico 

Személyes tapasztalatai alapján a tudósító arról számol be, hogy aggódnak a magyar bírák, mert a kormány az elmúlt napokban egy sor ponton módosította az igazságszolgáltatás játékszabályait. Egyikük – szigorúan név nélkül – úgy nyilatkozott, hogy a reformok veszélyek kapukat nyitottak ki. A jelentés egyben idézi az Európa Parlament emberi jogi biztosát, Dunja Mijatovicsot, aki már egy hónapja komoly aggályait fejezte ki az új szabályozás miatt, merthogy az kedvezőtlenül érintheti a bíróságok, illetve a bírák függetlenségét, és azt, hogy a polgárok bízhassanak a perek tisztességes lebonyolításában.

Yahoo/Daily Beast 

Az amerikai Rágalmazás-elleni Liga élesen elítélte Donald Trump személyes ügyvédjét, amiért az kijelentette, hogy Soros Györgyöt nemigen lehet zsidónak tekinteni, alig burkoltan uszítva ily módon az antiszemitákat. Giuliani, aki a napokban Budapesten és Kijevben járt, hogy bizonyítékokat szerezzen a demokrata párti Joe Biden befeketítésére, megismételte, hogy az USA korábbi ukrajnai nagykövete Soros embere volt. Szerinte az emberbarát befektető négy esetben is beleszólt, ki kerüljön a képviselet élére. Azon kívül FBI-ügynököket alkalmaz. Hasonlókat már egy másik elnökhívő szélsőséges jogász is mondott, meg is kapta érte az elmarasztalást zsidó szervezetek részéről. Guiliani most azt fejtegette, hogy nem lehet zsidóellenes, csak azért mert szembeáll Sorossal. Megjegyezte, hogy ő sokkal inkább zsidó, mint a befektető, aki nem gyakorolja vallását és nem jár a zsinagógába. Azon kívül nem támogatja Izraelt, sőt, a zsidó állam ellensége. Minderre a Rágalmazás-elleni Liga úgy reagált, hogy az elhangzottak döbbenetesek és sértőek. És nem Giuliani fogja eldönteni, ki a zsidó és ki nem az, illetve hogy mi az antiszemita. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy Soros emberbaráti tevékenysége jó ideje ürügyként szolgál túlméretezett összeesküvés elméletekhez. A jogásznak ezek után bocsánatot kell kérnie és haladéktalanul vissza kell vonnia állításait, hacsak nem akar lovat adni a radikális antiszemiták és a fehér felsőbbrendűség hívei alá, akik hisznek ebben az összehordott mocsokban, emelte ki az ADL. A jelek szerint azonban az ügyvéd kitart álláspontja mellett...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÚT KÖZBEN SZÜLETETT MENEKÜLT GYEREKEK SZALADGÁLNAK A TÁBOR UDVARÁN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: SZLAVKOVITS RITA
2019.12.24.

A magyar határon a tranzitzónákban hónapokat, sőt évet is meghaladó időt kell eltölteniük bezárva a menedékkérőknek, mégis vannak, akik bíznak abban, hogy szabadon élhetnek majd, valahol Európában. Ők azok, akik a szabadkai táborban várnak a sorukra, a tranzitzóna előszobájában.

Az egykori téglagyár és a szargyárnak nevezett szemétdomb mellett visz az út a szabadkai táborhoz, amelyet még 2015-ben nyitottak meg. A vajdasági városnál szállásolták el azokat a családokat, akik menedékkérelmet akartak benyújtani a magyar hatóságokhoz, hogy legális úton léphessenek az Európai Unió területére.

Néhány évvel ezelőtt még tömve voltak a tábor termei, ahol emeletes ágyakkal zsúfolt szobákban várták ki a sorukat a legkülönbözőbb országokból érkező férfiak és nők, többnyire gyermekeikkel. Ölték egymást azért, hogy jó helyre kerülhessenek fel azon a listán, amely a határon levő konténerekbe való belépés sorrendjét határozta meg számukra, talán még üzleteltek is a jobb pozíciójú helyekkel...

ITT OLVASHATÓ

IVÁNYI GÁBOR: LÁTTAM ÉN MÁR FŐÜGYÉSZT BÖRTÖNBE MENNI

HÍRKLIKK

Szerző: NÉMETH PÉTER

2019.12.24.

„Ha nem állítják meg a hatalmat, akkor egy fenevad válik belőle, és telhetetlen bendőjű fenevadként törtet tovább. A Biblia jut megint az eszembe: falt és zúzott, a maradékát pedig összetaposta. Tehát, amit nem tud felfalni, az másé se legyen” – mondja a Hírklikknek adott karácsonyi interjúban Iványi Gábor lelkész. Arról is beszél, hogy ő szidhatja Orbán Viktort, a miniszterelnök viszont nem élhet vissza azzal, hogy kezében van valamennyiünk adóforintja. Márpedig Orbán ezt teszi: fal, zúz és széttapos.

– Itt, a székhelyeden, a Dankó utcában is megvalósul a zsidó-keresztény párbeszéd, hiszen a szomszédba települ az EMIH egy intézménye, kétmilliárd forintból. Ennyi pénzzel az Oltalom mit tudna kezdeni?

– Valószínűleg a magam előtt tolt adósságaimat rendezném belőle, különösen a szállítói tartozásokat, különben nem tudnánk túlélni az előttünk álló napokat, heteket, hónapokat. Most is csak úgy, hogy állandóan megpróbálunk egyezkedni és határidőket kitolni. Egy ekkora összeg a túlélésünket szolgálná. Mi az alapnormatívát sem úgy kapjuk, mint a többiek. Mégpedig azért nem, mert közben módosították a törvényt, azaz már nem alanyi jogon jár, nem azt mondja az állam, hogy X közoktatásban tanuló gyerek után ennyit és ennyit fizet, hanem amennyit ő jónak gondol. Mondok egy példát: mi a nálunk tanuló 3000-3500 gyerek után 420 millió forintot kaptunk évente. Most 190 milliót.

– És ezt is kérvényezni kell?

– Nem, elindítja nekünk az EMMI, de még vitatni sem lehet; bölcs jogászaink szerint nem is érdemes, mert akkor még ennyit sem fogunk kapni.

– Tehát ez az év sem hozott áttörést…

– Nem, áttörés távolról sincs! Sőt, arról beszélhetünk, hogy még tovább próbálták a helyzetünket nehezíteni. A dolog hátterében különben az áll, hogy még 2010-11-ben, az egyházi törvény elfogadása környékén, nyilatkoznom kellett az EMMI elődjének, hogy milyen intézményeket tartunk fenn, és kinek adjuk át őket. Én már magát a kérdést sem értettem, mivel semmit nem kívántam átadni senkinek. Arra gondoltam naivan, hogy ha másnál lehet finanszírozni – például Köves Slómónál, vagy az Erdő Péter vezette egyház által fenntartott intézményeknél –, akkor nálam, miért nem lehet? Én nem vagyok ugyanolyan állampolgár mint ők? És azok a gyerekek, akik nálunk tanulnak, nem ugyanolyan magyar állampolgárok? Hát micsoda dolog ez, hogy a nálam ellátott gyerekek, vagy idősek, rászorulók azok nem ellátandók, ha mi látjuk el őket?

– De te már akkor is tudtad, hogy szálka vagy a miniszterelnök szemében, és ezért nem is fogod megkapni ezt a lehetőséget…
– Nekem abból kell kiindulnom, hogy én lehetek akármilyen szálka; normális világban én szidalmazhatom a miniszterelnököt, mondhatok róla bármi rosszat – akár ok nélkül is –, ő azonban akkor sem teheti meg, hogy elveszi a jogaimat. Én sem veszem el az ő jogait, legfeljebb rossz véleménnyel vagyok róla, és emiatt nem szavazok rá, de ettől én még elfogadom, hogy ő a miniszterelnök. Már, ha törvényesen szerezte meg ezt a pozíciót. Mert ha nem, akkor legális és emberséges eszközökkel kell küzdeni azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Az viszont, hogy ő ebben a tisztségben kezeli a mindannyiunk által fizetett adót, és ezt kihasználva, úgy dönt, hogy nekem nem oszt vissza pénzt, csak azért, mert ő engem utál, gyűlöl, ez elfogadhatatlan...

ITT OLVASHATÓ

CSATAZAJ HELYETT ELCSENDESEDÉS - ÜNNEPI BESZÉLGETÉS ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖKKEL

MAGYAR NEMZET
Szerző: CSERMELY PÉTER
2019.12.24.

– Családok nélkül se nekünk, se a hazánknak nincsen jövője. A családvédelmi akcióterv példátlan támogatásokat kínál a magyar embereknek, és lehetőséget, hogy megtervezzék a jövőjüket. 2011 és 2019 között összesen 2250 milliárd forintot hagytunk a magyar családoknál. Ezért van családi és arányos jövedelemadó, kiterjedt otthonteremtési rendszer, ezért támogatjuk a gyermek melletti munka lehetőségét, óvodákat, bölcsődéket építünk, ingyenessé tesszük a tankönyveket és a rászoruló diákok étkezését is biztosítjuk. Ez így együtt Európa legátfogóbb családtámogatási rendszere. De még ez sem lesz elég – nyilatkozta lapunknak Orbán Viktor miniszterelnök...

ITT OLVASHATÓ

AJÁNDÉKOZZ KARÁCSONYT: TÖBB MINT KÉTEZER GYEREKNEK TUDTUNK SEGÍTENI

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2019.12.23.

7,5 millió forint gyűlt össze a Klubrádió és az Igazgyöngy Alapítvány akciójában mélyszegénységben élő gyerekek, családok megsegítésére. 2200 gyerek kap ajándékot.

Öt éve kezdték el a Klubrádióval az Ajándékozz karácsonyt! akciót – kezdte L. Ritók Nóra. Az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója elmondta, nagyon boldogok, mert ezerrel több gyerek karácsonyozhat az alapítvány kapcsolatrendszerében, és 2217 gyerek kap karácsonyi ajándékot, sokuk családja pedig családi csomagot az elmúlt két heti akciónak köszönhetően. A múlt héten és ezen a héten végig dolgoztak az ajándékok célba juttatásán (ahhoz, hogy minden december 24-én érjen célba, egy valódi Mikulásra lett volna szükség).

Vannak élelmiszercsomagok, fűtőanyagok és a gyerekeknek cipősdoboz-ajándékok, utóbbiakat életkor és nem szerint válogatják egy dobozba az ajándékozók. Azonban amikor ők ezt a családokra szabják, mindig rájönnek, hogy kell még hozzá vásárolni. Általában nem is győzik cipősdobozzal, most is áttértek az ajándékzacskókra, a hétszáz, kifejezetten hátrányos helyzetű óvodásnak, akit elértek, már így juttatták el. Nagyon megható és szép találkozások voltak óvónőkkel, szülőkkel – mondta L. Ritók Nóra.

Kifejezetten a Klubrádió akciójának köszönhetően majdnem 4 millió, 3 millió 864 ezer forint érkezett, amiben sok olyan kisnyugdíjas támogatása is benne van, akinek magának sem túl fényes a karácsonya. Ez időszak alatt cégek 3 millió 250 ezer forint utalást küldtek. Amikor a rádióban jelezték, hogy rezsiutalványt is várnak, az is jött 342 ezer forintnyi értékben. Mindezt összeadva körülbelül 7,5 millió forinttal támogatták őket a rádió hallgatói. Korábbi támogatóikkal együtt ez az összeg meghaladja a 30 millió forintot – mondta L. Ritók Nóra.

Közölte azt is: mélyszegénynek azt tekintik, aki a hónap végéig családjának nem tudja egyenletes színvonalon biztosítani az alapkiadásokat, egy váratlan kiadás – akár a gyerek gyógyszere – már nem fér bele, és ilyenkor olyan megoldáshoz fordulnak, amely tovább növeli az anyagi nehézségeiket, például uzsorához vagy személyi hitelhez. Azok a családok, akiket most megkerestek, nem tudnának különbséget tenni egy átlagos nap és a karácsony között, ha nincs ez az akció.

ITT HALLGATHATÓ MEG

MINDEGY, CSAK MELEG LEGYEN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DOROS JUDIT
2019.12.23.

Azoknak kerül legtöbbe a fűtés, akiknek a legkevesebb pénzük van rá: szigetelés nélküli házakban, rossz kályhákkal, silány tüzelővel csiholnak meleget.

- Fogtam két nagy rafiaszatyrot azoknak jó erős a fülük, meg vittem az ásót is. Busszal átmentem Farkaslyukba, ott felkapaszkodtam a meddőre, és elkezdem gödröt ásni. Ha szerencsém volt, nem kellett mélyre mennem, a felszínen is találtam annyi szénrögöt, amivel megtelt a két táska, s jöhettem vissza Ózdra, a családhoz. Ha okosan használtuk, és csak reggel meg este fűtöttünk be, két napig is kitartott, de általában elfogyott egy nap alatt. Ha nem volt fa, meg szén, rádobtuk a rongyokat meg a cipőt is a kályhára. Gumit azt nem, attól féltettem a gyerekeket, de látom reggelente itt a környéken, hogy a nagy abroncsokat fűrészelik fel: olyankor tudom, hogy mindjárt elönti a fekete füst a telepet. 

Az 53 éves ózdi Berki Zoltán mesélte mindezt: ő is egyike volt azoknak azoknak, akikkel a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület vezetője, F. Nagy Zsuzsanna és kollégái ősszel kérdőíves felmérést készítettek, hogy megismerjék a térségben élő hátrányos helyzetű családok fűtési szokásait. - Sokszor elég volt az udvarra vagy épp a tüzelőberendezésre pillantani, hogy tudjuk, bármit, akár a bútorok egy részét is elégetik tél végére tehetetlenségükben ezek a családok. Az ilyen környezetben élő gyerekek már a tankönyveiket sem hozzák haza az iskolából, mert azok is a kályhában kötnének ki. A rossz energiahatékonyságú vityillókban háromszor, négyszer annyi tüzelőanyagra van szükség, hogy kihúzzák a telet, mint másoknak, hiszen a nyílászárók résein, a falakon, a födémen szinte akadálytalanul szökik ki a nehezen előállított meleg – foglalta össze a környezetvédő. 

Miskolcon, Ózdon, Farkaslyukban az ilyen telepeken élőkkel beszélgetve kiderült: van, aki falopással próbálja átvészelni a telet, de a PET-palackoktól az ingyenes osztásokon kapott ruhán át az építkezési hulladékok között talált mázolt ablakkeretekig, egyéb műanyagig mindent tűzre vetnek, csak ne fázzanak. De még ha olykor jut is egy-egy család udvarára félig-meddig normális tűzifa – szociális támogatásként kapott egy-egy köbméternyi - akkor is gond, hogy a legtöbben rossz hatékonyságú román teakályhákban, dobkályhákban, vagy a leginkább csak hangulatteremtésre alkalmas látványkandallókban, alig 40-50-os hatásfokkal tudnak tüzelni. 

A kémények kormosak, a silány tüzelő miatt pedig rendszeresen el is dugulnak. A szegények által lakott utcákban a kémény nélküli házak sem ritkák: ilyenkor a falon vájt lukon vezetik ki a kályhacsövet, ami miatt a réseken befelé is visszaömlik a füst, veszélyeztetve a lakó egészségét...

ITT OLVASHATÓ

APOKRIF

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda

2019.12.23.

– Ébredj, Jóska! – rázogatta az ura vállát az öregasszony, kócosan és otthonkában, pedig még sötét volt odakint, és a kakas sem kukorékolt. Igaz, a lakótelepi ház negyedik emeletén laktak, így nehezen kukorékolhatott volna, de nem lehet tudni sohasem.
– Mi van Mariskám, mi van. – fordult az ellenkező oldalára a volt mozdonyvezető, aki épp sínekről álmodott, sorompókról és Hrabalról, mert szeretett olvasni és ábrándozni, meg révedezni messzi tengerekről, csillagokról.
– Ébredj, Jóska, megszületett a kis Jézus. – tette alaposabbá ébresztésének indokait Mariska, bár a két dolog, hogy megszületett a megváltó, s emiatt az urának hajnalban kell kelnie, csak az ő fejében függött össze, de ott nagyon.
– Mi van? – élénkült meg a hajdani mozdonyvezető, mert már ébren volt annyira, hogy bigott, hívő feleségét ugrassa kicsit.

Nem passzoltak össze elmélet szerint, Mariska a teremtésben hitt, az ura az evolúcióról tartott neki kiselőadásokat meg az ősrobbanásról, illetve a nagy suttyról, mint igazi végítéletről, de ennek ellenére nagyon jól megvoltak. Szerették egymást, vagy valami ilyesmi, ki érti ezt. Ott függött a falon az esküvői fénykép, amelyről József és Mária bizakodva tekint a jövőbe, s ez a jövő most itt van, benne pedig Mariska kócosan és kitartóan költögeti Jóskát, amikor csak öt óra van éjfél után. Pedig, amióta Jóska nyugdíjban van, nincs az az Isten, amivel ki lehet imádkozni az ágyból, mert pótolni akarja az egész életében elmulasztott alvásokat, hogy amikor mások a bal oldalukra fordultak a dunna alatt, ő pöfögött, zakatolt, tülkölt és robogott.

– Csak azt ne mondd, hogy fölcsinált a szakállas. – tért már észhez teljesen Jóska, mert soha nem mulasztott el viccet csinálni abból, hogy ők épp József és Mária, és meg sem unta az évtizedek alatt...

ITT OLVASHATÓ

MIBE TEGYEM A PÉNZEM? - AZ ÁLLAM MÉG TÖBB MEGTAKARÍTÁSRA RÁTENNÉ A KEZÉT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.12.23.

Semmi nem zavarhatta meg idén a szuperállampapír szárnyalását, az év sláger befektetése egyértelműen ez volt. Ugyanakkor döbbenetes mennyiségű pénz, 11 ezer milliárd forint hever parlagon folyószámlán és készpénzben. Ezt nem sikerült az államnak megkaparintania, pedig nagyon akarta. Bankbetétben alig tartunk már megtakarítást. Az elérhető kamatok alapján jövőre is az állam viszi majd el a pénzünket.

Semmi nem kelhetett versenyre idén a júniusban elindított Magyar Állampapír Plusszal, azaz a szuperállampapírral. A piaci hozamok több tízszeresét fizető új állampapírral kettős kamatrendszert vezettek be az országban. A lakosság így nem a piaci szereplők számára elérhető, rendkívül alacsony, nulla közeli hozamokon tudja befektetni a pénzét, hanem egy évre – ha visszaváltja a papírt – 3,75 százalékot kap, öt évre pedig 4,95 százalék lesz az átlagos hozama.

Nem véletlen, hogy miközben a kormány 800 milliárd forintot akart idén a lakosságtól pluszban bezsebelni, ehhez képest október végéig ennek több mint a kétszeresét sikerült. Az MNB adatai szerint ugyanis szeptember végére 7400 milliárd forintra nőtt a lakosság kezében lévő állampapír-állomány, ami 9 hónap alatt 1630 milliárd forintos növekedés. Októberben pedig újabb 100 milliárdért vásároltak többet az emberek, mint mennyit visszaváltottak...

ITT OLVASHATÓ

KÜLÖNLEGES KARÁCSONYI VÁSÁR ÉS MÁS SZÉPSÉGEK

KLUBRÁDIÓ / UTCAFRONT
Szerző: RÓZSA PÉTER
2019.12.21.

A krakkói karácsonyi vásárból indulunk építészeti műsorunkban, majd Budapesten és Pécsett barangolunk tovább és eljutunk a jövő okos utcáira is.

Krakkóban a Ryneken, a város főterén jártunk Sylvester Ádám társaságában – mert hol is lehetne izgalmasabb és nagyobb karácsonyi vásárt találni, ha nem itt?

ITT HALLGATHATÓ MEG

ÖT ÉV UTÁN RÉVBE ÉRVE AMERIKÁBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.12.23.

Nagyon jó szakmával, komoly hátszéllel is élete legnehezebb öt évén van túl Viktor – ennyi ideig tartott, amíg az átlagosnál jobb feltételek között is sikerült megtapadni, saját, biztos életet és egzisztenciát kialakítani az Egyesült Államokban. A történet befejező része (az előző részt itt találjátok).

„Költözünk megint

Bár szidtam magam, hogy eddig húztam a dolgokat, és most azon kell drukkolni, hogy hamarabb találok jó munkát, mint hogy a billentyűzet fölött fogok elpatkolni, azért nem volt teljesen új az ötlet, hogy lehet, hogy nem ennél a cégnél találom meg a jövőmet.

Egy ideje figyeltem már a környéken az állásajánlatokat, de egyrészt nem akartam neve-nincs cégekhez menni, másrészt nem nagyon voltak jobb fizuk. New York-ban lett volna, de oda nem akartam visszaköltözni, és 2-2.5 órát utazni sem egy irányba minden nap a jelenlegi lakhelyünkről, bár jópáran csinálták ezt.

Így jött a döntés, hogy akkor legyen a nyugati part, az informatikai cégek egyik Paradicsomában. Ez nem tűnik nagy lépésnek, országon belül maradunk, de távolságban ez nagyobb, mint Moszkvától Portugália.

Ezen felül a hócipő tele volt már az ismeretlen helyre költözésektől. Gyerekeknek hátrahagyni a megszokott iskolát, haverokat, a páromnak már voltak kialakult barátságai.

A döntés után felgyorsultak a folyamatok, megkerestem egy fejvadászt, hatórás repülőutak az egész napos, sok fordulós interjúkra, majd éjszaka vissza, hogy másnap tudjam hegeszteni a kereskedőrendszert frissen és vidáman, lehetőleg szívroham nélkül. Hamarosan volt is ajánlatom, amit elfogadtam...

ITT OLVASHATÓ

KÖVÉR LÁSZLÓ TOBZÓDÓ DURVASÁGA SÚLYOSAN ÁRT A NEMZETNEK

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.12.22.

...Könnyű lenne Kövérre bármi durvaságot mondani, de minek követni őt ebben, és ami még fontosabb: félreismernénk a probléma lényegét. A helyzetben nem Kövér a probléma, hanem a kontextus és az ország, amelyek eltűrik a személyét; amelyek a gyötrésre -- alapvető mentálhigénés reflex hiányában -- nem egyöntetű elutasítással, ellenállással, lázadással reagálnak. Kövér nem létezne -- vagy másképp beszélne --, ha nem lenne közönsége. Minden okunk megvan ezért a szomorúságra. A színvonalzuhanás, amely nemcsak a legjobbjaink hazája ("Haza a magasban"), de akár egy Gyurcsány Ferenc kimódoltan parlagi praxisa óta bekövetkezett itt, szívszorító.

Az a szenvtelen hazudozás, hogy "összességében kiváló évet tudhatunk magunk mögött", vagy hogy arra az alákérdezésre, miszerint "a hatalomért és a pénzért összefogtak" (tehát még egyszer: az ellenzék teszi ezt az adott választói jogszabályok között, amelyeket nem ő hozott, és állítja ezt egy példa nélkül állóan korrupt rezsim propagandistája, egy bizonyos Kacsoh Dániel, a közpénzen -- tehát az ellenzék szavazóinak pénzén is -- fenntartott kormányzati szócsőben), a magyar országgyűlés (ti. nem pedig pártgyűlés) elnöke úgy reagál, hogy "egyelőre az osztogatás és a fosztogatás, a hazudozás meg a rombolás megy" (az ellenzéki önkormányzatokban), ami mögött "a közös nevező a gyűlölet" -- nos, ezek mind nem ma fordulnak elő először. Az ellenfél megvádolása azzal, amit maga csinál, szintén nem meglepő egy olyan gyakorlatban és egy olyan lapban, amelyek a közönségeik manipulálásából élnek, habár azt újra és újra érdemes megjegyezni, hogy -- a 2010-ig folyó kormányzással szemben, amely persze sok ponton szintén manipulatív volt --, ezt nem egy rendszer (a liberális demokrácia normái) ellenében, még azon belül, hanem ezt már kipusztítva, ez után teszi, a politikai erőszakot és a hazugságot téve normává, amiért a manipulációnak sokszoros a kára. Ez Kövért az orosz típusú szubverzív propaganda egyik hazai mestervé teszi, beszédében és cselekedeteiben beláthatatlan távolságba sodorva attól, ami egy hazafi feladata lenne egy szenvedő ország egyik közjogi méltóságaként.

"Most érett be a társadalom egy jelentős részé­ben az ellenzék által kilenc éve folytatott háborús hisztériakeltés gyümölcse. Ugyanakkor ez nem újdonság. A nyilasokat és a kommunistákat 1944–45-ben is a gyűlölet, az irigység, a frusztráció és a gondolattalanság kötötte össze." Mondja ezt és sok egyéb veretes dolgot (tehát) Kövér László. Karácsonyra, szeretettel. Ilyen erkölcsi és gondolati nívón ilyen sokat elérni ismertségben és elismertségben -- bizony az országunkról kiállított bizonyítvány. Értem én, hogy aki a Magyar Hírlapot olvassa -- leszámítva az ilyen eseti szemlézőket, mint én --, az feltehetően erre a táplálékra vágyik a karácsonyi készülődés közben. De csak ismételni tudom: úgy tenni, hogy ez a szöveg egy zárványnak szól és emiatt szó nélkül hagyni, nem kezelné súlyán a problémát. Ez a beszédmód ugyanis a magyar közbeszéd mainstraemje (gondoljunk bele, az országgyűlésünk elnöke képviseli) és félő, nem is fog kiszorulni belőle a belátható időben, aminek a lelki, erkölcsi kára a politikain túl is felmérhetetlen.Nagyjaink életáldozatai ebben a tizenöt percben, míg olvashattuk hazánk e szomorú látleletét, teljességgel hiábavalónak tűntek.

ITT OLVASHATÓ

EZEKET OLVASTUK 2019-BEN

MÉRCE
Szerző: Mérce
2019.12.23.

Az 1989-es rendszerváltások harmincadik évfordulója alkalmat adott, hogy idén visszatekintsünk az azóta eltelt időszakokra, és értékeljük azok politikai, gazdasági és társadalmi hatásait. Nem meglepő tehát, hogy idén több olyan kötet is bekerült kis válogatásunkba, amelyek alapos empíriával alátámasztott baloldali olvasatait adják a posztszocializmus évtizedeinek. De a klímaválság fenyegetése és a globális techno-kapitalizmus fokozatos izmosodása a jövőbeli kihívásokkal való szembenézés fontosságát is felveti, az idei évben pedig szerencsére ezekkel kapcsolatos olvasmányokban csak szűkölködtünk....

ITT OLVASHATÓ

LOVÁSZ LÁSZLÓ: ÉN EBBE SOHA NEM EGYEZTEM BELE, EZT ERŐBŐL VITTÉK KERESZTÜL

INDEX / PODCAST
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM, STÖCKERT GÁBOR
2019.12.22. 

Azt, hogy a politika belelépett az életünkbe, sajnálatosnak tartom, de ezt nem lehetett elkerülni. „A tudományos kutatást is visszavetette, nagyon sok energia elment rá, azt hiszem, hogy egy rosszabb, kevésbé hatékony felálláshoz vezetett” – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Akadémia megcsonkításáról. A magyar tudomány legfontosabb intézményrendszerének számító akadémiai kutatóhálózatot egyéves harc után idén augusztusban elvette a kormánytöbbség, az akadémiai közösség kísérletei kudarcot vallottak, csak apróbb engedményeket tudtak elérni. Az Index TNT podcastjának idei utolsó, karácsony előtti adásában erről a folyamatról, a magyar tudományosság jövőjéről és személyes terveiről kérdeztük az Akadémia elnökét.

"Én nem tudom továbbra sem egyértelműen megfogalmazni, hogy milyen célt szolgált ez az egész folyamat. Nyilván nagyon sok kárt okozott, már csak azért is, mert az egész közösség feszült, ideges állapotban volt ez alatt az idő alatt, és hát van is még ma is természetesen"

– mondta beszélgetésünkben az MTA elnöke.

Elmondása szerint egyszer volt nagyon közel a lemondáshoz, akkor, amikor tavaly nyáron elvették az Akadémiától a forrásokat. „Aztán meggyőztek a kollégáim, barátaim, hogy ha az Akadémia elnök nélkül marad, és még egy elnökválasztási hercehurca előáll, akkor még sokkal rosszabb lehet a helyzet.”...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MIRE JÓ ÉS MIRE KELL A HUNGARIAN AIR FORCE? – A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ /  REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.12.23.

Pokoli év Európa előtt. Egy hónap menekülttáborban tévedésből. Orbán illiberalizmusa. A magyar légierő egzotikus úticéljai. Nemzetközi lapszemle Csernyánszky Judittal...

...Orbán uniós tánca címmel a Der Standard egy hosszú elemzést közöl Andrea Pigl tollából. s Ez a tánc természetesen az elhíresült orbáni pávatáncra utal. Aminek lényege a szerző meglátása szerint, hogy az Unió által bírált törvényeken a kormány igazít egyet-egyet, azt a látszatot keltve, hogy eleget tesz az uniós normáknak, de közben a lényegen mégsem változtat. Ebből kerekedett ki a valódi illiberális állam. S feltehetően ez a sors vár majd arra a most elfogadott törvényekre is, amit salátatörvényként kezeltek, miközben megint csak az ellenzék működését fogják ellehetetleníteni azzal, hogy egyrészt tiltják a közös listát állító pártok parlamenti frakcióalakítását. Másrészt a házelnök kezébe antidemokratikus jogosítványt adtak azzal, hogy az akár két hónapra is elhallgattathatja az ellenzéket. Az 50 ezer tiltakozó aláírás semmit nem nyomott a latban, amikor elfogadták a színháztörvényt, felállítva egy új ellenőrző testületet. S mi volt a kormány indoklása a tiltakozásokat semmibe véve? Hogy így fogják tudni a szavazók akaratát még jobban érvényre juttatni. Ám elég világos, hogy nem erről van szó. Hanem arról, hogy a kormány nem tudja feldolgozni az önkormányzati választások okozta vereséget és az ellenzék megbénításán munkálkodik. Az elmúlt évtized egyik szembetűnő jelensége, hogy a legfőbb ügyész, mint pártkatona, szinte egyetlen ügyet sem nyomozott, amiben érintettek lettek volna a Fidesz emberei közvetlenül, miközben a korrupció gátlástalanul és akadálytalanuk terjed, virágzik.

A Pester Lloyd pedig világgá röpítette azt a hírt, hogy a Hungarian Air Force gépén júliustól októberig 80 úticélt, méghozzá viszonylag egzotikusnak tekinthető úticélt követtek nyomon az oknyomozó újságírók - kaszinóktól kezdve adóparadicsomig, Las Vegas, Kanári-szigetek, Dubai például. A gép vásárlásakor a kormány nyomatékosította, hogy katonai célra fogják használni, viszont a gyakori utasok közt Orbán Viktort, Pintér Sándort, Szijjártó Pétert és Áder Jánost találjuk...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN BESZÉLJÜNK A JOGÁLLAMRÓL?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: FLECK ZOLTÁN
2019.12.19.

Ha a hazugságnak is csak egy arca volna, mint az igazságnak, könnyebben eligazodnánk. iszen annak ellenkezőjét tekinthetnénk igaznak, amit a hazug mond. Az igazság fonákjának azonban százezer alakja és korlátlan kiterjedése van. (Montaigne: A hazugokról)

A török–amerikai sztárközgazdász Daron Acemoglu szerint a szabadság, annak ellenére, hogy az ember alapvető vágya, ritka fejlemény, különös erőfeszítést igényel elérése és folyamatos munkát megtartása. A James Robinsonnal együtt jegyzett művük (The Narrow Corridor. States, Societies, and the Fate of Liberty) érvelése arra épül, hogy keskeny ösvény vezet az önkényes államnélküliség és az önkényes állam között. Hogy elkerüljük más embereknek vagy intézményeknek való alávetettséget és a szabadság hiányát, erős államra és erős társadalomra egyszerre van szükség. Ez az egyensúly az egymást korlátozó, egyensúlyban levő elemek folyamatos küzdelmeként állhat elő. Mindenki harcát mindenki ellen az állam intézményei képesek felszámolni, a despotikus államot pedig a társadalomnak kell korlátoznia. Sem a másik ember, sem intézmények dominanciáját nem fogadhatjuk el. A Leviatán, Thomas Hobbes zseniális alkotása valójában Janus‑arcú kreatúra: megvéd az erősebb, gazdagabb, többi ember szörnyű önkényétől, lehetőséget ad a konszolidált fejlődésre, de szörnyszülött maga is. Ha nem kötjük meg, ő számolja fel szabadságunkat. De érdemben korlátozni csak erős közösség képes, alulról származó mozgások, önfelszabadító küzdelmek, emancipációs mozgalmak, kollektív érdekképviselet, harc. A társadalom erejét mutatják azok a mozgalmak, amelyek küzdelmet folytatnak jogaik elismeréséért, az érdekvédelmet folytató és különösen a hatalmat figyelő, kritizáló, helyettesítő civil szervezetek. Jogaik deklarálása, alkotmányosítása későbbi fejlemény, a szabadság ebben az értelemben sem adomány, a felvilágosult, jó szándékú uralkodó engedménye, hanem a megváltozott hatalmi helyzet kényszerű elismerése.

A normáknak, egy közösség írott és íratlan szabályainak, a szokásoknak, koordinációs mechanizmusoknak ettől függetlenül is lényeges szerepük van, még despotikus állami uralom alatt is. A náci uralom idején embertársaikat elrejtők, a rászorultakon segítők és még az állami apparátus nem ideologikus szabályokat betartó tevékenysége is, az úgynevezett Norms­staat (Ernst Fraenkel) átmentette a társadalom normatív alapjait, és korlátozta (nagyon gyengén) az állam szörnyű oldalát. Ehhez azonban előzményekre van szükség, az együttélési szabályok evolúciójára, a szabályok maguk is a társadalom erejéből táplálkoznak: morális konszenzusra, együttérzésre, humanizmusra épülhetnek, valamint hagyományokra, szakmai etikákra. Aki az állami fenyegetés, súlyos kockázat és ideológiai agymosások ellenére segít az üldözötteken, aki a politikailag torz rendszer jogalkalmazójaként enyhítő körülményeket keres az írott jog segítségével, aki hivatásának elveire hivatkozik, amikor visszautasítja a rezsim kiszolgálását, azok mindannyian szabályokat tartanak életben, a Leviatán parancsaival szemben. Ez a társadalom erejének másik jele.

*
Tehát nem csak a Leviatán kétarcú, a jog is alapvetően ilyen: garantálja szabadságainkat és irtózatos kegyetlenséggel veszi vissza azt. Az államot és a jogot emberek működtetik, modern viszonyok között többnyire szakemberek. Mint azt tudjuk, szabadságaink sorsát illetően a jogászoknak meghatározó szerepük van, és e foglalkozás is lényegénél fogva Janus‑természetű. Emberi választás, hogy melyik oldalt fordítják felénk. Még abban az esetben is, amikor az állam szörnyeteg arca dominál, nem szükségszerű a rossz választása. Csak erősebb szakmai felkészültséget, emberi tartást és bátorságot igényel a másik arc felmutatása.

A társadalmi normák és jogaink nem maradnak meg a politikusok, az állam és a jogászok kezében, ahogy az egészségünk, testi integritásunk nem az orvosok terepe, hanem integritásunk lényegi része. Sok múlik azon, milyen állapotban tartjuk együttélési szabályainkat, hogyan viszonyulunk a normákhoz és ezen belül a jogi normákhoz. Minden apátia, cinizmus és bizalmatlanság ellenére normatív univerzumban élünk, olyan sűrűségben vesznek körül minket szabályok a közlekedési jelektől a mindennapi adásvételen át a munka világáig, sőt az intim szféránkig, hogy észre sem vesszük. Ezt a gyakran láthatatlan (rejtőzködő), máskor tolakodó világot történetekben éljük meg, elbeszéljük, van nyelvünk hozzá. Sőt a jog olyan, ahogyan beszélünk róla, a jogi hagyomány nem csak Corpus Juris, hanem nyelv, diskurzus, jel, mítosz, történet, szimbólum, ami cselekvéseink értelmét adja. Amikor például egy bíró terrorcselekmény miatt ítél el egy menekültet olyan tett következtében, amely a hétköznapi értelmezés szerint nem számít annak, akkor a jog értelmezési tartományából a politikai ideológia narrációjába lép át. Az 1950‑es évek elején néhány évig egy legfelsőbb bírósági jogértelmezés szerint a bíráknak állam elleni bűntettként kellett volna értelmezniük a munkahelyi lógásokat. A lehetséges következmények azonban olyan súlyosak lettek volna, hogy ettől eltekintettek, megmaradtak a büntetőjog és a józan ész lehetséges keretei között. Nem véletlen, hogy a diktatórikus hatalmak komoly erőfeszítéseket tesznek a bírói jogértelmezés szűkítésére (ilyen például a törvényileg elrendelt kúriai esetjoghoz kötés, a büntetéskiszabás kötelező középmértéke vagy a három csapásként ismert intézmény), az értelmezés keretei között szabadság és autonómia tenyészhet. De nem gondolhatjuk, hogy a jogról való beszéd nem a mi dolgunk is. Ezt a beszédet a szabadságfelszámoló hatalom másként igyekszik korlátozni, megpróbálja ránk kényszeríteni nyelvét...

ITT OLVASHATÓ

ÉLETÉS IRODALOM 2019/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLETÉS IRODALOM 2019/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

NŐI SZEREPEK, INTERJÚ BÁSTI JULIVAL – A 168 ÓRA 2019. DECEMBER 19-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2019.12.19.

Nemrég mutatták be a Seveled című romantikus komédiát. Básti Juli az egyik főszereplő, akinek ezerféle arcát megismerhette már a közönség filmeken és színházban is. Műfaji stigmákról, női helyzetről és öregedésről is beszélgettünk vele.

EZ VOLT AZ ÉV

Győzelmek között

Jelentős különbséggel zárult a két idei választás. A Fidesz sikerét hozta a májusi európai parlamenti voksolás, míg az ellenzéki összefogás meglepően jól szerepelt az októberi önkormányzati választáson. Az már biztosan látható, hogy ebben az évben is folytatódott az ország kettészakadása. A kérdés az, hogy a mostani győzelmeiből ki mennyit profitál.

Kirakatgazdaság

Dübörög a magyar gazdaság, megvalósulhat a miniszterelnök álma, a GDP növekedése négy százalék fölött alakulhat idén. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a kormányzat gyakorlatilag egyetlen olyan intézkedést nem tett, amely megalapozná a hosszabb távú tartós fejlődést. Vagyis amikor elfogynak az uniós pénzek és bekövetkezik a világgazdaság lassulása, azaz sem a kedvező nemzetközi környezet, sem a jelen lévő multinacionális vállalatok nem támogatják meg a GDP-t, megmutatkozik, mire képes önmagában Magyarország. A reális növekedési ütem legfeljebb két százalék körül van.

Kultúrharc

Na, azért csak középpontba került a kultúra is! Persze a maradványelv alapján, ahogy az nálunk általában lenni szokott. Az egészségügy, az oktatás, a sajtó nagy része már mellényzsebben, most így év végén csak-csak sorra került a kultúra. Valószínűleg kihagy a memóriám, de arra nemigen emlékszem, hogy bármelyik politikusnak is eszébe jutott akár az országos, akár az önkormányzati választásokon kultúrával kampányolni. Valahogy senki nem mondta, hogy ha ő hatalomra kerül, már tutira belátható időn belül megnyílik az Operaház, aminek megmagyarázatlanul hosszúra nyúlik a felújítása, vagy egy élete, egy halála, de ő azt eléri, hogy a művelődési házakban, könyvtárakban, múzeumokban dolgozók legyenek végre tisztességgel megfizetve, netán ezentúl megint temérdek tévéjáték készül.

A közös akarat erősebb a kétharmadnál

Budapest új főpolgármestere nem gondolja, hogy az ellenzéknek szüksége lenne egyszemélyi vezetőre. A kormánnyal együttműködésre törekszik, bár szerinte a nyílt konfliktus inkább a Fidesznek ártana, mint az új városvezetésnek – csakhogy a városlakók is megéreznék. Pozsony, Prága és Varsó főpolgármestereivel együtt Karácsony Gergely arra figyelmezteti Brüsszelt, hogy a jelenlegi támogatási rendszer az unió ellenségeit finanszírozza és a barátait figyelmen kívül hagyja.

Orbán Viktor is öregszik

Vészcsengő a Fidesz-kormányzat számára az önkormányzati választások kimenetele – nyilatkozott lapunknak Stumpf István volt alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter. Bár az elmúlt években kevesebbet foglalkozott a társadalomszerkezet változásaival, most úgy látja, hogy szociális okokból a többség nem akar kormányváltást – lehet azonban, hogy morális értelemben igen. Szerinte ha az érzelmi tiltakozás mellett a szociális tiltakozás is megjelenik, az komolyan veszélyezteti a kormány talpon maradását.

A Boldog-korszak utolsó felvonása

Nagy Szilárd exfideszes kengyeli polgármester vádalkuja révén derült fény Boldog István bizalmi körének pályázati üzelmeire, amelynek büntetőügyét a kormánypárti honatya sem tudja majd megúszni, bár az, hogy a parlamenti Fidesz-frakció elsőre nem szavazta meg az ügyészek és a bírák fizetésemelését, jelzésértékű. Boldog bemártásával Nagy Szilárd megúszta a sikkasztásait egy felfüggesztettel, de a napokban máris újabb feljelentések érkeztek ellene, így neki is érik a letöltendő börtönbüntetés.

Kinyílt a Brexit ajtaja

Az év talán legfontosabb világpolitikai eseménye volt a december 12-re előrehozott brit parlamenti választás: a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívok fölényes győzelmet arattak, és ezzel gyakorlatilag eldőlt a Brexit-vita: bő három és fél évvel az erről megrendezett népszavazás után a szigetország távozhat az Európai Unióból. Ez a fejlemény azonban egyúttal időszerűvé tett egy újabb kérdést: mi lesz az Egyesült Királyság jövője – megmarad-e a korona uralma alatt Észak-Írország –, sőt az is felmerül, mi lesz Nagy-Britannia jövője. A skótok nagy része ugyanis inkább elszakadna Londontól, csak hogy visszakerülhessen az EU-ba. Ha Várhelyi Olivérnek egy kis szerencséje van, talán Skóciával folytathat majd csatlakozási tárgyalásokat.

Latin-Amerika zavaros éve

Idén több latin-amerikai országban robbanásig jutott a helyzet, más államokban pedig kurzusváltozásokkal igyekeznek kilábalni a válságból, egyelőre különösebb siker nélkül. Az elmúlt hét évtizedben Európa újjáépült a háborús romokból, számos ázsiai ország az éhínségből és az elmaradottságból az élvonalba lőtte ki magát, az Egyesült Államok és Kanada pedig megőrizte a helyét a vezető gazdasági hatalmak között. Eközben déli szomszédaiknak érdemben nem sikerült kilépniük a szegénység, a kiáltó társadalmi egyenlőtlenség és a politikai instabilitás béklyójából.

Kudarc Madridban

Rajtunk a világ szeme, a gyerekeink nem fogják megérteni, ha nem tudunk a Föld szempontjából tényleg érdemi megállapodásra jutni – figyelmeztette a madridi klímacsúcs résztvevőit az elnöklő Carolina Schmidt chilei környezetvédelmi miniszter. De hiába hosszabbították meg két nappal a rendezvényt, az eredmény rendkívül soványra sikeredett.

ÜNNEPEK ÜNNEPE

Az ajándékozás a génjeinkben van
karácsony minden évben más egy kicsit, miközben ugyanazt várjuk tőle. A marketingszakemberek és a demográfusok már kiszámolták, hogy az idén hárommillió magyar száll majd autóbuszra, vonatra, repülőre, hogy a szeretteivel együtt ünnepeljen. Ezért átlagosan 396 kilométert teszünk meg. A kereskedők becslése szerint az ajándékozásra szánt pénz középértéke 38 ezer forint (csecsemőket is beleszámolva!), ebben az évben a tavalyinál öt százalékkal többet költünk majd, a várakozások szerint akár 1200 milliárd forintot. A környezetvédők annak örülnek, hogy a csomagolópapírból és a fényfüzérekből egyre kevesebb fogy. Egy világcég újrahasznosított flakonokból készülő ajándékcsomagoló kendőket gyárt Indiában, amelyeket nem szabad eldobni, szép ruhakiegészítők lehetnek. Egyre többen pedig betegek és gyermekek melletti önkénteskedéssel küzdenek meg a karácsonyi depresszióval. Mennyi új hír! Miközben az ünnep a humánetológus szerint már nagyon régen ugyanarról szól. Vagy százezer éve.

Megőrzött méltóság

Muszáj beszélni, hogy soha ne felejtsük el, mi történt – ez a 87 éves Lili Keller-Rosenberg hitvallása. Lilin nem fog az idő, tele van vitalitással, megállás nélkül, fáradhatatlanul járja a franciaországi iskolákat, hogy a holokausztról meséljen a fiataloknak a túlélők hitelességével. Az idén november 28-án pedig róla nevezték el a franciaországi Halluin középiskoláját.

Isten nyelve a nevetés

A Kossuth-díjas író, dramaturg hűséges ember. 1955-ben került a Madách Színházba, s azóta is a társulat tagja. Feleségével több mint hatvan éve él szerelemben, és gyerekkora óta Zuglóban lakik. Írt színdarabokat, forgatókönyveket, regényeket, spirituális irodalmat. A most megjelent, Világvége című könyvét – úgy mondja – a benne élő bohóc írta. S noha a cím komor, talán a szerző eddigi legderűsebb könyve.

A teremtés nyolcadik napján

A teremtés nyolcadik napján kezdődik az ember feladata, mindannyiunkké – ahogy Thornton Wilder hasonló című regényében olvashatjuk. És ezért szólhat a karácsony békeüzenete – a hírvivő angyali karok éneke szerint – minden jóakaratú emberhez.

Futballfilozófia

A foci emelte ki a szegénységből, azóta arra tette az életét, hogy tudását és az esélyt, amit kapott, továbbadja a hátrányos helyzetű fiataloknak. Mezei István még Puskás Ferenccel együtt alakította meg a Magyar Cigány Labdarúgó Válogatottat, amely számtalan nemzetközi sikert tudhat magáénak. Mezei István az elnöke a Farkas István Alapítványnak is, amelynek úgynevezett Grund Programja fiatal hátrányos helyzetű fiúknak ad kitörési lehetőséget, közösséget és a sport élményét.

Nagykorú lett – régóta felnőtt

A Klubrádió a múlt héten nagykorú lett, de már régóta öntudatos felnőttként működik. Szüksége is van a megszerzett tapasztalatokra, mert kemény küzdelmek elé néz a következő időszakban is. Nyilvánvalóan segíti viszont, hogy a hallgatóknak éppúgy, mint a tisztességes újságíró-társadalomnak rá van szüksége.

A nép hangja

Az egész ország röhögött a poénjain. Ha az emberek meg akarták tudni, mi történik valójában itthon és a világban, azt mondták: hallgassuk meg Hofit! Ő a rendszerváltás után is ugyanaz maradt, mint előtte: a kőbányai melós, aki a hatalomból is paródiát csinál. Bohóc volt, és radikálisan szókimondó filozófus, aki már a kilencvenes évek elején megjósolta: az újraéledő Horthy-kultusz és az önmagát istennek képzelő vezér jelentheti az országnak a legnagyobb veszélyt. Félelmetesen aktuális ma is. Hofi Gézát újra meg újra felfedezi az utókor. Tavaly jelent meg a Hofi megmondja című kötet, amely a legjobb idézeteinek gyűjteménye. A Hungarotonnál kiadott lemezeiből készült el a Best of Hofi válogatás, és nemrég került a könyvesboltokba Hofi naplója, amelyből az is kiderül: a komikus remek karikaturista is lehetett volna.

A magyar divatkirálynő titka – I. rész

Divatkirálynő a vasfüggöny mögött címmel nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeum Geraldine házában. A frissen felújított kerti pavilonban és a főépület Rotundájában Simonovics Ildikó divattörténész kutatásai alapján tárul elénk Rotschild Klára élete és szalonjának igaz története. A divat nagyasszonyának egykori műhelyében kollekciói és fotográfiái közt nézelődtünk.

Mit csinál egész évben a Mikulás felesége?

„Finnországban öt és fél millió ember él, és van kétmillió szauna. Nem legenda, hogy a szaunázás a finn társadalmi rendszer alapja, még a karácsony sem képzelhető el nélküle” – kezd bele lelkesen a történetmesélésbe Dr. Halász Levente geográfus, utazó, egyetemi oktató, aki ösztöndíjasként fél évet töltött Finnországban, és azóta is folyamatosan visszajár oda, mert a finn barátok nem hagyják elveszni. A Klubrádió Ötös című műsorában arról faggattam, hogy milyen is a mindennapokban Joulupukki, azaz az igazi Télapó hazája, hogyan ünnepelnek maguk a finnek, és egyáltalán milyen az a finn néplélek, ami ezt a fehér szakállas jótevőt megteremtette.

A laptulajdonos

Létezik egy nyereségesen működő kulturális hetilap. Eltartja a kiadót, a főszerkesztőt, a munkatársat, a küldöncöt, a terjesztőt. A címe: A Lét a Tét. Ára – elvileg – 1 forint. Mondjuk a cím nagyon is igaz, mert egyetlen ember produktuma ez az újság, egy hajléktalan, István készíti és árulja. Amíg veszik, addig van ennivalója. Magánterületen, egy lakókocsiban él, szívességi alapon még áramot is kap.

Az őrült spanyol

A kultúrhistóriában újra és újra találkozunk a mesterséges lény alakjával. Homérosz Iliászában a sánta kovácsisten, Héphaisztosz munkáját aranyból készült, beszélő szolgák segítették. A zsidó legendák agyagból gyúrt Góleme, az alkimisták retortáiban kotyvasztott homunculus, Kempelen furfangos sakkozó törökje, Goethe versében a vizet hordó, majd megbokrosodó varázsseprű – mind a mesterséges lény iránti naiv igényt idézik.

ITT OLVASHATÓ

NEM TUDNAK KIMÁSZNI A NYERESÉGCSAPDÁBÓL A MAGYAR IPARVÁLLALATOK

G7.HU
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2019.12.23.

Mi lenne a magyar gazdasággal, ha hirtelen kivonulnának a külföldi cégek? Ebbe jobb nem belegondolni, mert rövid távon elég nagy űr maradna utánuk. Ami azt illeti, Magyarországnál külföldi-függőbb ország nincs is ebből a szempontból Európában. Ez azt is jelenti, hogy egy kívülről alig látható, mégis hatalmas jelentőségű gazdasági verseny van az országon belül a külföldi és magyar cégek között. Az adatokból úgy tűnik, hogy a külföldiek nemcsak magasabb bért tudnak fizetni a hazai cégeknél, hanem nyereség is több marad náluk.

Szerencsére a közelmúltban jelentek meg a legfrissebb adatok a KSH honlapján, amelyekkel tovább lehet vezetni a korábban már elkezdett elemzésünket.

Nem minden ágazatot érint ugyanúgy a külföldiek nagy súlya. Ha az egy-egy szektor által termelt hozzáadott értéket – tehát az itt lecsapódó nyereséget és a kifizetett béreket – vesszük alapul, akkor csak négy olyan terület van, ahol a külföldiek vannak a fölényben: a távközlési-informatikai szektor, az apró bányászat, az energetika és a feldolgozóipar.

A magyarok az építőipart, a közműszektort és néhány gazdasági szempontból kevésbé releváns területet dominálnak, a logisztikában, a kereskedelemben és az ingatlanszektorban pedig kiegyenlítettebbek az erőviszonyok...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ELÉGEDETLEN, VÁLTOZÁSOKAT AKAR A FIDESZBEN

24.HU
Szerzők: BITA DÁNIEL, SPIRK JÓZSEF
2019.12.23.

Tizenöt-húsz választókerületén élén is lecserélhetik a vezetőt a balul sikerült önkormányzati választás után a miniszterelnök akarata alapján.

Orbán Viktor nem akarja büntetlenül hagyni az októberi önkormányzati választáson elszenvedett fideszes vereségeket. A 24.hu információja szerint a vártnál rosszabb eredmény miatt terítéken van, hogy a gyengén teljesítő választókerületek – akár 15-20 körzet – élén lecserélik az elnököt. A Fidesz szervezete ugyanis régóta az egyéni választókerületekre épül, így az önkormányzati választási eredményekért is a szinte kivétel nélkül parlamenti képviselőként dolgozó választókerületi elnökök felelnek, kinevezésükről a pártelnök dönt.

Október 13-án pedig a kormánypárt jelöltjei nemcsak a budapesti kerületek zömében és tíz megyei jogú városban, hanem országosan több mint hatvan nagyobb településen maradtak alul ellenzéki polgármesterjelöltekkel szemben. A kormányoldalnak hosszú idő után először kellett szembesülnie azzal, hogy nincs egyedül a pályán. A pártkommunikáció többnyire arra szorítkozott magyarázatképpen, hogy a kampánycsapat minden tőle telhetőt megtett, sikerült is több embert mozgósítani, mint korábban, de nem számoltak azzal, hogy a baloldaliakat, liberálisokat és a Jobbik támogatóit összehozza az ellenzéki egység, meg azzal sem, hogy mekkora kárt okoz Borkai Zsolt a választás előtti napokban kitört korrupciós és szexbotránya.

Információink szerint a kormányfő, aki egyben a Fidesz elnöke, nem elégedett ezekkel a magyarázatokkal.

A belső elemzések után Orbán és a pártvezetés egy része is úgy látja, személyi változások is szükségesek ahhoz, hogy a 2022-es parlamenti választásra csökkentsék a mostanihoz hasonló „kellemetlen meglepetések” kockázatát.

Forrásaink szerint a Fidesz vezetése 15-20 választókerület esetében látja úgy, hogy az elnök eddigi teljesítménye nagy valószínűséggel nem elég a szűk két és fél év múlva esedékes országgyűlési választás megnyeréséhez, ha egy az egy ellen kell összecsapnia a közös ellenzéki jelölttel...

ITT OLVASHATÓ

KÁSLER FELÁLLÍT ÉS ÁLLAMOSÍT, AZ EREDMÉNY PEDIG ALÁBB OLVASHATÓ

444 / RÖNTGEN BLOG

Szerző: KUNETZ ZSOMBOR

2019.12.21.

Komoly felzúdulást váltott ki az a tény, hogy a kormány megvásárolta gyakorlatilag az összes olyan humán reprodukciós magánintézményt, amely állami finanszírozást is kapott a működéséhez, ezt az Mfor szúrta ki. Kásler EMMI miniszter pedig bejelentette, hogy felállítják a Nemzeti Humán Reprodukciós Intézetet.Furcsa az egész történetben, hogy a megjelent rendelet értelmében csak 2022. december 31-ig fog fenn állni ez a helyzet, utána nem tudni, mi a terv a megvásárolt intézményekkel.Ráadásul a kormány ezt az akvizíciót és a cégek közös irányítása alá vonását nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, így nem kell bajlódni a Gazdasági Versenyhivatal eseteleges kukacoskodásával. Az egész ügyet pedig advent utolsó hetén nagy sunyiban zavarták le. 

Az így kialakult rendszerben most már csak az állami szereplők és a teljes áron dolgozó magánklinikák maradtak. Ezen utóbbiak azonban szépen lassan meg fognak fulladni,hiszen az állami pénzzel kitömött klinikákkal nehéz lesz versenyezni. Pláne akkor, ha esetleg egy következő jogszabály majd csak az állami ellátás esetén fogja finanszírozni a kezelés költségeit beleértve a több százezer forintos gyógyszereket is. Ez hosszú távon végső soron azt is fogja jelenteni, hogy megszűnik a verseny és marad az állami monopólium a maga gyenge minőségével, és korrupciójával, amit a hozzám megküldött levél tökéletesen jellemez, amelyet változtatás nélkül teszek közzé:

“Szeretném előre jelezni, hogy az állami intézményben emberileg senkivel semmi problémánk nem volt, de a szervezés valami botrányos. Szervi hiányosságok miatt volt szükségünk lombikkezelésre, más megoldás nem jöhetett szóba. Mielőtt belevágtunk egy állami intézményben, érdeklődtem ismeretségi körben. Akinek volt tapasztalata, mindenki azt javasolta, hogy az állami intézményben rendelő doktor magánrendelésén kezdjünk, simábban fognak haladni a dolgok. Így is lett, ott kifizettem a 20 ezret, elkezdtük a szükséges vizsgálatokat. Kb kétszer vagy háromszor voltam a magánrendelésen, mielőtt elkezdtük az első stimulációt. A petefészek-stimuláció kb. két hete alatt gyakran van vérvétel és ultrahangos ellenőrzés. Itt jött az első sokk: a lombikos kismama-jelöltek a februári mínusz 5 fokban állnak az udvar közepéig érő sorban fél órákat, mire bejutnak az intézet recepciójára... Van, aki a férjét állítja be a sorba, addig visszaül melegedni a kocsiba. Az én férjemnek nem volt fél napja erre minden alkalommal (kb. addig tart a procedúra), így szóltam az előttem állónak, hogy utánad jövök, és bementem az épületbe melegedni. A második sokk az a jelenség, amit én "csoportos vetkőzés"-nek neveztem el. Ennek lényege, hogy egyszerre 3-4 hölgyet hívnak be az öltözőbe, mindenki levetkőzik alulról, majd egymás után sorban mennek be ultrahangra. Addig a többiek ott állnak pucéron. (Tudomásom szerint van olyan rendelő, aminek két öltözője van, ott ez szerencsére nincs így.) Az orvosnak kb. három perce van egy betegre és igazából haragudni se tudok rá, mert látom, hogy kinn várnak még tízen-huszan rá...

ITT OLVASHATÓ