2020. december 20., vasárnap

RÁADÁS: COLECTIV – (TELJES FILM MAGYARUL)

VIDEA.HU
Rendező: ALEXANDER NANAU
2019.


2015-ben tűz pusztított a bukaresti Colectiv klubban. A tragédiának 27 halottja és 180 sebesültje volt. Néhány nappal később újabb áldozatok haltak meg a kórházakban olyan sebek miatt, amelyek nem voltak életveszélyesek. Végül egy orvos információi alapján újságírók jártak utána az ügynek. Nyomozásuk megdöbbentő eredményre vezetett, hatalmas egészségügyi csalássorozatot tártak fel. Az eseményeket és az érintetteket követve a film az oknyomozó újságírás hatását és következményeit vizsgálja.

A KORSZAKVÁLTÁS GARANCIÁI

KÖZÖS PÁRTPROGRAM
Szerzők: DK, JOBBIK, LMP, MSZP, MOMENTUM, PÁRBESZÉD
2020.12.20.


Magyarország egy új korszak kapujába ért. Az elmúlt évtizedben először nyílik valódi esély arra, hogy a magyar nép lerázza magáról a Fidesz-KDNP korrupt és becstelen uralmát. Hiába próbálja ellehetetleníteni az ellenzéki pártok együttműködését a közelgő bukásától rettegő miniszterelnök, a kormányváltás mellett elkötelezett ellenzéki pártok készen állnak megadni a megfelelő választ a választójogi törvény antidemokratikus módosításaira. Az ország iránti történelmi felelősségünk tudatában közös listát állítunk a közelgő országgyűlési választásokon, és egymással, illetve minden, változást akaró polgárral egységben fogjuk leváltani az egypárti túlhatalmat kiépítő Fideszt. 

A közös választási lista azonban nem jelenti az ellenzéki pártok összeolvadását, hiszen pártjaink világos értékrenddel és önálló identitással rendelkeznek. Bár számos politikai kérdésben egymástól eltérő elképzeléseket vallunk, a korszakváltás kapujában félretesszük ezeket a különbségeket, és arra koncentrálunk, ami összeköt bennünket. Mindemellett fontos feladatnak tartjuk, hogy a közös lista esetén is biztosítsuk az együttműködő ellenzéki pártok saját identitásának megtartását, mert kizárólag így tudunk hitelesen képviselni minden változást akaró választópolgárt. Az ellenzéki tábor egészének hiteles képviselete pedig a kormányváltás alapvető feltétele. Ennek megfelelően az önálló parlamenti frakciók megalakulása alapvető érdeke az együttműködő pártoknak. 

A választási sikerhez tehát önmagában nem elég egymás mellé rakni a pártlogókat. A politika értékekről és értékek képviseletéről szól: valódi esélyünk csak az értékközösség megteremtésével, hiteles programmal és feddhetetlen jelöltekkel van. Ezért közös feladata minden pártnak, hogy tartalommal töltse meg az együttműködést: tisztába tegyük a múltat, meghaladjuk a NER korrupt és lelketlen hatalompolitizálását, létrehozzuk a változás programját, vállaljuk a valódi elszámoltatás feladatát. 

Ehhez hiteles képviselőjelöltekre és integratív közös miniszterelnök-jelöltre van szükség, akik nemcsak az elkötelezett ellenzéki szavazók, hanem a bizonytalanok támogatását is el tudják nyerni. Garanciákat kell adnunk a választóknak, hogy nemcsak az Orbán-kormány hatalmi tébolyát, hanem az elmúlt 30 év politikai hibáit is meghaladó új korszak alapköveit tesszük majd le közösen. Garanciákat kell adnunk a választóknak, hogy Magyarországon többé senki sem áshatja alá az európai, demokratikus, jogállami berendezkedést, és egyetlen párt vagy politikus sem szerezhet korlátok nélküli hatalmat. Alapvető célunk, hogy végre megteremtsük a független, élhető és büszke Magyarországot, amely jobb és szabadabb életet biztosít a polgárainak az elmúlt időszak végletekig beszűkült lehetőségeihez képest. Ha betöltjük történelmi feladatunkat, Magyarország végre valóban beléphet az új korszak kapuján. 

Legitimációs garanciák: 

1. A 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltet állítanak, akinek személyéről a választópolgárok döntenek az előválasztásokon. 

2. Az együttműködésben részt vevő ellenzéki pártok megállapodtak abban, hogy mind a 106 választókerületben közös egyéni képviselőjelöltet állítanak. A közös képviselőjelöltek kiválasztásába a pártok bevonják a választókat is, akik az előválasztások során dönthetnek arról, hogy a választókerületükben ki képviselje őket az országgyűlési választásokon. 

Személyi garanciák: 

3. A közös listát állító pártok kizárólag olyan képviselőjelöltek indulását támogatják, akik átesnek az ellenzéki pártok által közösen megszervezett szigorú átvilágításon, aláírják a jelölti feddhetetlenségi nyilatkozatot és a közös kormányzás alapelveit leíró
értéknyilatkozatot, írásban vállalják a közös kormányprogram végrehajtását, továbbá elfogadják azt az elvet, mely szerint megválasztásuk esetén a teljes magyar nemzet érdekében végzik képviselői feladatukat. 

4. A közös listát állító pártok határozottan elutasítják olyan képviselőjelöltek támogatását, akik emberi méltóságot sértő kijelentéseik, Fidesszel való elvtelen összejátszásuk, korrupciós cselekményekben való bizonyított részvételük vagy egyéb törvénysértő tevékenységük miatt nem méltók a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára. 

Tartalmi garanciák: 

5. A közös listát állító pártok vállalják, hogy kormányzásuk során megtisztítják Magyarország közéletét az azt hosszú ideje mérgező rendszerszintű korrupciótól, véget vetnek az oligarchák gátlástalan vagyonszerzésének, és megteremtik a feltételeit annak, hogy a NER korrupciós cselekményeinek elkövetői a független igazságszolgáltatás előtt feleljenek a tetteikért. Ennek érdekében a pártok vállalják, hogy visszaállítják az ügyészség és a bíróságok függetlenségét, csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, valamint egy széles körű átláthatósági csomag elfogadásával transzparenssé teszik a kormányzat közpénzfelhasználását és a pártfinanszírozási rendszert. 

6. A közös listát állító pártok helyreállítják a sajtószabadságot, a tekintélyelvű rezsimekben tapasztalt hazug és gyűlöletkeltő pártpropagandát sugárzó közmédia helyett kiegyensúlyozott, minőségi közszolgáltatást teremtenek, illetve vállalják az állami hirdetések és közpénzből fizetett kampányok törvényi szintű korlátozását. 

7. A közös listát állító pártok vállalják, hogy minden valós társadalmi támogatottságú politikai párt és a civil társadalom bevonásával új alkotmányt hoznak létre, amit népszavazással erősítenek meg. A közös listát állító pártok eltökéltek abban, hogy az Alkotmánybíróságot újra az alkotmány és minden magyar ember alkotmányos jogainak megbízható őrévé tegyék, visszaállítva ezzel korábbi tekintélyét, függetlenségét, és visszaadva a regnáló kormány féktelen hatalomvágyának áldozatul esett jogköreit. 

8. A közös listát állító pártok vállalják, hogy új választási törvényt alkotnak, amely az arányosság és igazságosság elvein alapul, nem kedvez egyoldalúan egyetlen politikai szervezetnek sem, viszont képes megakadályozni a kamupártok közpénzrablását.

9. A köztársasági elnök nem lehet többé egy egyszerű báb, erős legitimitással és személyes integritással kell rendelkeznie, hogy a nemzet egységét szimbolizálva, valódi hatalmi ellensúlyt képezve tölthesse be a feladatát. A közös listát állító pártok ezért vállalják, hogy a köztársasági elnök megválasztását közvetlenül a választópolgárok kezébe helyezik. 

10. A közös listát állító pártok vállalják, hogy bepótolják az 1989-1990-es rendszerváltás fájó mulasztását, és nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat. 

11. A közös listát állító pártok vállalják, hogy a fenntarthatóság elvei szerint kormányoznak, szembenéznek az ökológiai és klímaválság jelentette kihívással, és központi kérdésként kezelik a természet- és klímavédelem, a klímaalkalmazkodás és az igazságos átmenet ügyét. 

12. A közös listát állító pártok vállalják, hogy összetartó, igazságos és biztonságos társadalmat építenek, ahol a jogaikban megerősített dolgozók tisztességgel megélnek a munkájukból, a nőknek a férfiakkal azonos fizetés és megbecsülés jár, az idősek méltányos nyugdíjat kapnak, az állam mindenki számára garantálja a minimális létfeltételeket és a minőségi közszolgálatatásokat, és kiemelten támogatja a leszakadó térségek, régiók gyorsabb fejlődését. 

13. A közös listát állító pártok vállalják, hogy a megosztás és gyűlöletkeltés helyett társadalmi békét teremtenek, és azon fáradoznak, hogy begyógyítsák a magyar társadalomban máig elevenen élő történelmi sebeket.

2020. december 20.

Demokratikus Koalíció
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Lehet Más a Politika
Magyar Szocialista Párt
Momentum Mozgalom
Párbeszéd Magyarországért Párt

KIS MAGYAR VÁLSÁGKEZELÉS

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2020.12.17.


...Mások kontójára

A veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után alig egy héttel megszülettek az első válságkezelő rendeletek. A gyorsaság azonban nemcsak erény volt, hanem az átgondolatlanság tünete is. Az egyeztetések hiánya szembeötlő volt a közterhek átvállalásáról és „katás” kisvállalkozások adómentességéről szóló rendeleteknél, amikor utólag kellett kiegészíteni a kedvezményezettek körét. Az általános hitelmoratórium elrendelése is végiggondolatlan volt. Más országok gyakorlatától eltérően nem a törlesztés felfüggesztését kellett kérni, hanem azt kellett jelezni, hogy az adós továbbra is a szerződés szerint kíván fizetni, ami jókora káoszt idézett elő a bankok és az adósok körében. Hungarikum az is, hogy a törlesztési haladék az adós helyzetétől függetlenül jár mindenkinek és minden kölcsöntartozására.

Egy szempontból azonban jól átgondolt volt a válságkezelés megválasztott módja: arra törekedtek, hogy minél kisebb mértékben terheljék a központi büdzsét, ami a járvány tavaszi hullámában sikerrel is járt. Egyrészt igyekeztek minél nagyobb hányadban a gazdaság más szereplőire hárítani a válságkezelés terhét, másrészt költségvetési átcsoportosításokkal és már eldöntött tételek átcímkézésével mérsékelték a kiadásokat.

Ne dőljünk be a propagandának, mely szerint az Orbán-kormánynak már a tavasszal elfogadott gazdaságvédelmi akcióterve is elérte az éves GDP 20 százalékát! Annak zömét ugyanis a költségvetést közvetlenül nem érintő intézkedések tették ki. A kormány májusi konvergenciaprogramjában ez áll: a válságot kezelő „költségvetési intézkedések 2020-ban a GDP 2,8 százalékát teszik ki, finanszírozásuk pedig teljes mértékben a költségvetésen belül kiadások átcsoportosításából, tartalékokból és új adókból történik”. A magyar kormány válságkezelő programja még az állami garanciavállalással együtt sem érte el a GDP 10 százalékát (ami jóval kisebb a német, az olasz, a francia, a cseh vagy az osztrák kormányénál), ugyanakkor a GDP 12 százalékát elérő terhet lő­csölt rá a központi költségvetésen kívüli szférákra, elsősorban a bankokra és az önkormányzatokra.

A spórolás részben abból a hiedelemből fakadt, hogy a költségvetés egyensúlya garantálja az Európai Unióval szembeni függetlenséget. Az Európai Bizottság azonban, éppen a hatékony válságkezelés érdekében, megnövelte a kormányok és a jegybankok mozgásterét: időlegesen eltörölték a deficitplafont, feloldották az uniós támogatások kötöttségeit és az állami támogatás tilalmát. Orbán azonban célszerűbbnek látta, ha a bővített mozgásteret magának tartja meg. A gazdasági visszaesés miatt kieső adóbevételei ellenére sem állította le a saját klientúrájának üzleti lehetőséget nyújtó fejlesztéseket (például a Budapest–Belgrád vasútvonalat, amelynek építésében a kínai főválalkozó mellett Mészáros cége is részt kap) és a presztízsberuházásokat. Ennek következtében a költségvetés idei hiánya a spórolós válságkezelése mellett is elérheti a GDP 7-9 százalékát.

A tényleges válságkezelés terhét viszont igyekezett más szereplőkre hárítani. Egyik első intézkedése, a minden adósra és minden adósságra automatikusan érvényes hitelmoratórium oda vezetett, hogy Magyarországon az adósok két-háromszor akkora hányada vette igénybe a törlesztési haladékot, mint más országokban, ahol célzottan és szűkebb körben tették ezt lehetővé a kormányok. Az Orbán-kormány az önkormányzatok terhére is igyekszik megkímélni saját költségvetési pozícióját – egyúttal komoly csapást mérve az ellenzéki vezetésű fővárosra és kerületeire, valamint jó néhány más településre. A gépjárműadó és a súlyadó központosítása, az ingyenes parkolás előírása, valamint az idegenforgalmi adó csökkentése súlyos pénzeket vett ki az önkormányzatok zsebéből, holott már a járvány is jócskán csökkentette az iparűzési adóból, valamint az szja-ból származó bevételeiket, miközben megnövelte szociális és egészségügyi kiadásaikat. Ehhez társult a cégek számára adott kedvezmény, hogy az idén esedékes iparűzési adó teljes összegét csak jövő májusban kell megfizetniük.

Az i-re a pontot az tette volna fel, ha a kormány elfogadja az iparkamarai elnök javaslatát, amely két évre az összes kis- és középméretű vállalkozás számára eltörölte volna a helyi iparűzési adó megfizetését. Ez végképp ellehetetlenítette volna a nagyobb települések – jelentős részben ellenzéki vezetésű – önkormányzatait. A kormányfő által „megfontolandónak” minősített javaslatot végül elvetették, ám elfogadták Parraghnak a helyi önkormányzatok mozgásterét szűkítő másik javaslatát, mely szerint jövőre nem lehet növelni a helyi és települési adókat, és új adót sem lehet kivetni.

A novembertől újból elrendelt ingyenes parkolás anomáliáit is más zsebéből kezeli a kormány: a magánkézben lévő mélygarázsokat kötelezte arra, hogy az éjszakai órákban ingyenesen álljanak a helyi lakók rendelkezésére. Magántulajdonú szolgáltatók kontójára jótékonykodik a kormány akkor is, amikor ingyenessé teszi a távoktatásban részt vevő iskolások és tanáraik internethasználatát...


10 MILLIÁRDOT AD A KORMÁNY A DIÓSGYŐRI VÁR TOVÁBBÉPÍTÉSÉRE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.12.20.


Egy ideje már szó volt róla, hogy valamikor majd megindulhat a diósgyőri vár továbbépítése, de nem lehetett tudni, hogy mikor vág bele a kormány. Az Építészfórum ír arról, hogy úgy fest, most: a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg a kormányhatározat, ami több mint 10 milliárd forintot írt elő erre a célra, míg a maradék 1,5 milliárd forintot a miskolci önkormányzat állja.

Mint az építészeti szaklap írja, a kormány még 2018-ban döntött 10,191 milliárd forintról a vár további kiépítésére. A vár korábbi, 2014-es turisztikai fejlesztése komoly vitákat váltott ki a kétes történelmi hitelesség miatt, viszont a fejlesztést akkor legalább megelőzte egy komoly történeti és régészeti előzetes kutatás. A cél akkor az volt az Építészfórum cikke szerint, hogy a kutatásokra támaszkodva fogjanak a fejlesztésbe, és olyan turisztikai funkciókat kaphasson a vár, hogy az gazdaságilag is fenntartható legyen...

MIÉRT LETT AZ USA GERONTOKRÁCIA?

G7.HU
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2020.12.20.


Joe Biden 78 évesen minden idők legidősebb amerikai elnöke lesz, amikor januárban beiktatják. Az eddigi rekorder az akkor már egy ideje Alzheimer-betegségben szenvedő Ronald Reagan volt, aki 1989-ben 77 évesen köszönt le nyolc évnyi elnökség után, de a hivatal kezdetén még hetven alatt volt. Biden már a 2008-as kampány idején is idős volt, és emiatt nem is akart indulni 2016-ban. Ez nyitotta meg az utat Hillary Clinton előtt (akkor 70 éves volt), aki viszont kikapott Donald Trumptól. Ő most 74 éves, és ő is a valaha beiktatott legidősebb elnökként kezdte. A most véget ért amerikai elnökválasztás egyik fő témája az volt, hogy melyik jelölt szenilisebb, gyengébb felfogóképességű.

Ahhoz, hogy Biden megnyerje az idei elnökválasztást, hozzá hasonlóan tekintélyes korú ellenfeleket kellett legyőznie a demokrata előválasztáson. Fő vetélytársa Bernie Sanders volt, de egy rövid ideig a multimilliárdos Michael Bloomberg is halvány esélynek tűnt – mindketten közel egy évvel idősebbek Bidennél. Elizabeth Warren fiatalos kocogásával kampányolt 71 évesen.

De érdemes végigvenni azt is, hogy kik követhetik Bident, ha valamilyen okból le kell köszönnie (ami ebben az életkorban teljesen reális lehetőség). Alelnöke, Kamala Harris nagyon fiatalnak tűnik ebben a társaságban, hiszen még hatvan alatt van, de a következő a sorban a képviselőház vezetője, Nancy Pelosi lenne, ő kereken 80 éves, majd a szenátus korelnöke, Chuck Grassley, aki viszont 87, és egészen sztereotip módon használja a Twittert...

AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGIRIGYELTE A PÁVATÁNCOT ORBÁN VIKTORTÓL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.12.19.


Csellel vitte végbe az akaratát az Európai Parlament, ami azt bizonyítja, hogy az EU legfőbb döntéshozó szerve végre alkalmazkodott Orbán Viktor harci stílusához. A magyar kormány nem veri nagy dobra, hogy belesétált az EP által felállított csapdába, de tény, hogy a jogállami mechanizmus az előzetes hírekkel szemben nem az Európai Bíróság döntése után lép életbe, hanem a hétéves költségvetési ciklus indulásakor, vagyis a jövő év első napjától.

A Szegedi Kattintós előző bejegyzésében felvetette annak a lehetőségét, hogy az uniós vezetők által elfogadott alkut nem az eredeti formájában fogják elfogadni az Európai Parlamentben, hanem kihagyják abból a magyar és lengyel kormányok számára legfontosabb elemét, vagyis a bírósági felülvizsgálat elhagyása nélkül léptetik életbe a rendelkezést. Ráadásul a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (MFF), az intézményközi megállapodásról, az Unió helyreállítási eszközéről és a jogállamisági rendeletről szóló állásfoglalást nagy többséggel, 496 szavazattal, 134 ellenszavazat és 65tartózkodás mellett fogadta el a Parlament csütörtök reggel.

Ez nagy pofon a magyar és lengyel kormánynak, mely az előző hét végén még győzelmi jelentéseket küldött saját polgárai felé, ugyanis úgy gondolták, hogy az Európa Tanács által egyhangúlag elfogadott alku szerint legalább másfél, de az is lehet, hogy két évet nyertek, mivel a jogállamisági követelmények alkalmazásának törvényességi kontrollja legalább ennyi ideig fog tartani. Ehhez képest az EP sajtóközleménye a következőképpen fogalmaz: „Az Európa Tanács december 11-i következtetésének tartalma, amely szerint az Európai Bizottságnak nem kellene a jogállamisági eljárást alkalmazni addig, amíg az Európai Bíróság döntést nem hoz az eljárás megsemmisítéséről vagy fenntartásáról, ugyanakkor felesleges. A Parlament és a Tanács között létrejött megállapodás egyértelműen fogalmaz: a mechanizmus január elsejével életbe lép, hangsúlyozzák a képviselők.”...


ÁLDATLAN ÁLLAPOTOK VANNAK AZ ÁLDOTT ÜNNEPEKEN EGYES GYERMEKOTTHONOKBAN

HVG / ITTHON
Szerző: BIHARI ÁDÁM
2020.12.20.


Megalázóan alacsony bérek, munkaerőhiány, elviselhetetlen munkakörülmények, a Covid ehhez már csak a kegyelemdöfés volt - így jellemezték a gyermekotthonok egy részében uralkodó állapotokat az ott dolgozó, vagy a gyermekotthonok életére még a karantén alatt is rálátó forrásaink. A dolgozókat nem tesztelik, több otthonban felütötte már a fejét a koronavírus. A gyámok nem tudják látogatni a gyerekeket, egyes otthonokban gyereknek és gondozónak lenni is óriási kihívás. Az intézmények sokszor már abnormális szinten szorulnak adományozók, civilszervezetek segítségére. A kormány mindeközben szűkíti az örökbefogadás lehetőségeit, vagyis a már így is jócskán túlterhelt rendszerben még több gyerek maradhat benne.


“Minden idők egyik legnehezebb karácsonya” - visszhangzik mindenhonnan az első Covid-karácsony előtt, és kétségtelenül rengeteg ember idei ünnepét keseríti meg a munkanélküliség, a családtagok miatti szorongás, a szűk körű, vagy találkozásmentes karácsony. Mit szóljanak viszont azok, akiknek család sem jut a fa köré? Az előttük tornyosuló akadályok megsokszorozódtak és ez az esetek többségében szinte alig érdekel valakit.

Akiknek nem jár a taps

“Felháborító, hogy az egészségügyben az a műszaki dolgozó, aki adott esetben beteggel sem találkozik, megkapta az 500 ezer forint bruttó jutalmat, míg az a nevelő, gyermekfelügyelő, aki heti átlag 84 órát tölt Covid-pozitív gyerekekkel, köszönje meg, hogy túlórázhat, és még társadalmi elismerést sem kap” - fakadt ki egy budapesti gyermekotthonban dolgozó forrásunk. Mikor arról kérdeztük, mégis mennyit keres ő és a hozzá hasonló státuszban dolgozó kollégái, azt mondta, éjszakai és délutáni pótlékokkal, túlórákkal alulról súrolja a 200 ezer forintot, ami nagyjából a talpon maradásra elég, semmi másra. Aki hivatástudatból dolgozik, annak szinte mindig van másodállása is.

A második munkahely azonban sokszor a szektoron kívül esik, pedig a szociális szférában elképesztő a munkaerőhiány. Forrásaink szerint emiatt már eddig is számtalan esetben előfordult, hogy akár közmunkásokat is felvettek gyermekfelügyelőnek az otthonokba, mert ehhez már nyolc osztály elvégzése is elegendő. A vírus miatt munkájukat elvesztő “munkamenekültek” alkalmazásával is próbálják enyhíteni a hiányt, így előfordul, hogy “szakácsok, építőipari munkások, taxisok dolgoznak gyerekekkel az otthonokban”. A gondozóknak a környezet fertőtlenítésén túl nincs idejük semmire, így is megfeszítve dolgoznak. Felelősek a gyerekek tisztálkodásáért, a gyámmal, szülőkkel, iskolákkal való kapcsolattartásért. Felelnek a ház felszereléséért, a gyerekek ruházatáért, tisztálkodó szereiért, beosztást írnak a felnőtteknek, és közben persze kezelik a ház életében a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt konfliktusokat...

AZ ÉN KORONAVÍRUSOM HÁROM HÓNAPJA

TELEX
Szerzők: JOÓB SÁNDOR, SZILÁGYI MÁTÉ, SZILLI TAMÁS, HAÁSZ JÁNOS
2020.12.20.



Haász János, a Telex újságírója is elkapta a koronavírust: az elején csak köhögéssel kezdődött, de azután jóval súlyosabb formában is jelentkezett a vírus. Kórházba került, ahol majdnem három hetet töltött el, eközben végignézte más betegek viaskodását és az egészségügyi dolgozók megfeszített munkáját. És most, három hónappal az első tünetek megjelenése után még mindig ott van vele a vírus...


INKÁBB FELZABÁLJÁK AZ ORSZÁG JÖVŐJÉT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.12.20.


Krisztusi parancsoktól vezérelt jó reggelt kívánok, dicsértessék a sötétség az összeomló alagút végén! Nem először kényszerít rá a magasságos felcsúti világítótest és a NER arra, hogy onnan vegyem fel a fonalat, ahol korábban letettem, pedig bíztam benne, hogy jó helyen van ott. Nem szeretném, ha bárki azt hinné, a kormány embertelen, a normalitásra hivatkozó identitáspolitikai hergelése elhomályosította a látásomat, rágom a gumicsontokat, miközben a színfalak mögött és a rivaldában valójában sokkal nagyobb disznóságok történnek. Sajnos azt kell mondanom, ezek egyformán súlyos tényállások: a korrupció, a becstelenség normává emelése nem többé vagy kevésbé bocsánatos bűn, mint az emberi jogok, illetve a mi vagy embertársaink méltóságának semmibevétele. Ezek egyformán súlyosak, és egyaránt áldozatokat követelnek.

November 9-én – amikor viszont még nem követelte közel 8 ezer ember halálát a járvány és a kétharmados politikai dilettantizmus, amikor Szájer József még nem ragadt fel a kereszténykonzervatív erkölcsiség brüsszeli ereszcsatornájára, de a sűrű hazugságokból font kormányzati propaganda már rég nem volt képes elfedni a gazdasági földbeállás körvonalait – azt írtam, hogy érzésem szerint új kommunikációs színjátékkal rukkoltak elő a nertársak. Amikor is úgy tettek, mintha rájöttek volna, hogy érdekli őket: a kis- és középvállalkozásokat, amelyek a legtöbb kéményen dolgozó kisembert foglalkoztatják, sikerült az út szélén hagyniuk. Ezért előadták, hogy Parragh Csempés László kereskedelmi és iparkamara elnök javaslatára jól megmentik őket. Ameddig lesz vakcina és fény az alagút végén, ugye. Elbábozták a népeknek, hogy miként az egészségügyi intézkedésekről a járványügyi szakemberek döntenek, őket kell kurvaanyázni, ha valami nem tetszik, a gazdasági intézkedéseket is úgy hozzák, hogy a nagyságos mindenhez is értő kikéri a gazdasági szakemberek javaslatait. Úgyhogy az élőisten magához rendelte a bukott csempést, aki javasolt neki mindenféléket: például a társasági nyereségadó felére (5 százalékra) csökkentését és az iparűzési adó egy évre szóló felfüggesztését.

Azt is írtam, hogy ezek szerint ezt bírta kitalálni a stáb Orbán újabb nagyszerű gazdaságmegmentési terve gyanánt: hogy az eddig is két kézzel és lábbal szívatott, szorongatott, kizsigerelt önkormányzatokat (elsősorban a fővárosit) teljesen padlóra küldjék, hogy se a tömegközlekedés, se a közvilágítás, egyáltalán a lakosság mindennapi létezése ne legyen fenntartható. Vagyis arra jutottam: már nem szaroznak, hogy apránként fosszák meg az önkormányzatokat a bevételeiktől, elveszik az egészet. Tudniillik az iparűzési adó a Fővárosi Önkormányzat egyetlen adóbevétele. Már akkor is teljesen világos volt a szándék, a propaganda kedvenc szólama pedig a helyzetre aktualizálva már akkor is megállta a helyét: ha már segíteni nem hajlandóak, legalább ott ártanak, ahol tudnak. A legbátrabb magyar pedig nemhogy felvállalta volna, hogy ő az, akinek a kútfejéből ez az aljasság kipattant, nemhogy szégyellte volna magát, amiért megint mások nemiszervével veri a csalánt és hazudja felelős kormányzati gazdaságvédelmi intézkedésnek (lásd még: hitelmoratórium), hanem beleadta a rezsim egyik legkártékonyabb figurájának szájába. Mert Parragh nertárs úgysem akar miniszterelnök lenni 2022-ben. És mert mindenki tudja, hogy Orbán csak a szakemberek tanácsait fogadja meg, ő nem tehet semmiről, ő ott sem volt sehol, őt semmilyen felelősség nem terheli semmiért...

FELFELÉ A LEJTŐN

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.12.20.


Válságos időkben különösen jó hír, ha naponta arathatunk győzelmeket, ha a sok-sok vigasztalan esemény végtelen sorozatát megtörheti egy-egy látványos siker is. A sikerek kiváltotta örömöket azonban gyakran beárnyékolhatja az, ha mindezeket a pillanatok varázsán túl, hosszabb távlatokban, több évnyi összefüggések között is megpróbáljuk értelmezni. Így van ez az államadósság elmúlt évtizedének karriertörténete esetében is.


A közelmúlt

2009 végén Varga Mihály azt hangoztatta, hogy a „Fidesz nem támogat olyan gazdaságpolitikát, ami az államháztartás hiányának növekedését eredményezi”. 2010 szeptemberében a párt gazdasági szakértői bizottsága (vezetője Varga Mihály volt) a magyar gazdaság helyzetét feltáró jelentésében többek közt azt javasolta, hogy „a költségvetési egyensúly nem áldozható fel a gazdasági növekedés oltárán”. Ez a megállapításuk akkor már szembement a gazdasági miniszter, Matolcsy György véleményével, aki úgy látta, hogy fel kell adni a „poros, ódon, lejárt szavatosságú, egyensúlyra törekvő pályát”, mert az államháztartás egyensúlya nem a kiindulópont, hanem a fejlesztéspolitika végeredménye. Úgy vélte, hogy a helyes, követendő gazdaságpolitika az adócsökkentés, s nem kell semmiféle deficitmérséklő megszorítás. Emiatt – igaz, átmenetileg – megemelkedik a költségvetés hiánya, de azt rövid időn belül is vissza lehet vágni. Részint az általa akkor 800 milliárd forintra taksált bürokráciacsökkentéssel, részint pedig azzal, hogy az Orbán-kormány olyan hitelességnövekedést tud felmutatni, aminek köszönhetően jóval olcsóbban képes a nemzetközi piacokon kölcsönöket felvenni, amitől több százmilliárd
forintos kamatmegtakarítás remélhető. Mindez zene volt Orbán Viktor füleinek...

AZONNAL VONJA VISSZA A KORMÁNY AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG FELSZÁMOLÁSÁVAL FELÉRŐ DÖNTÉSÉT — ÉS ADÓZZON INKÁBB MÉSZÁROS LŐRINC!

FACEBOOK
Szerző: SZÉL BERNADETT
2020.12.20.


...A kormány - ismét visszaélve a felhatalmazással - az önkormányzatok számára végzetes megszorításra készül. A gazdasági válságkezelés címén bejelentett intézkedések a válság vesztesein egyáltalán nem segítenek, az önkormányzatokat viszont megfosztják alapfeladataik ellátásához szükséges bevételeiktől. Tiltakozunk a 30 éve fennálló önkormányzatiság felszámolása ellen és felszólítjuk a kormányt, hogy ha már segíteni nem tud, legalább ne lehetetlenítse el az önkormányzatok működését. A válság alatt is a vállalkozásokon nyerészkedő Parragh László ötletei helyett pedig vezesse be a közpénzen meggazdagodott oligarchák szolidaritási hozzájárulását, és abból segítse a kisvállalkozásokat.

👉🏻 https://m.hvg.hu/…/20201220_Fuggetlen_orszaggyulesi_kepvise…

A kormány a díjemelések megtiltásával és az iparűzési adóbevételek jelentős részének elvonásával gyakorlatilag felszámolja a helyi önkormányzatokat Magyarországon. A kisebb településeket kormányzati gyámság alá helyezik, a 25 ezer fő feletti települések kompenzálásáról pedig nyíltan politikai alapon döntenek majd. Orbán Viktor bejelentéseinek semmi köze a válságkezeléshez: a Fidesz egyszerűen képtelen elfogadni a 2019-es önkormányzati választások eredményét, ezért a pénzügyi kivéreztetés eszközéhez nyúl. ‼️Ez nem más, mint visszamenőlegesen elkövetett választási csalás és a választók büntetése – ráadásul járvány idején – azért, mert nem a megfelelő helyre húzták az ikszet.‼️

Fontos látni: van alternatíva, amelyet tavasszal törvényjavaslat formájában be is terjesztettünk a parlament elé. Az elmúlt tíz évben Orbán Viktor közpénzes megbízásokkal kitömött oligarchái voltak a gazdasági növekedés legnagyobb haszonélvezői – az a minimum, hogy most ők segítenek a bajba jutott kisvállalkozásoknak szolidaritási hozzájárulás befizetésével. Emellett szintén javasoltuk nemrég, hogy az önkormányzatok kivéreztetéséhez ötleteket adó Parragh László magán kezdje a válságkezelést: mondjon le a Parragh-adóról, a kormány pedig törölje el a kötelező kamarai hozzájárulást, az ugyanis csak ebben az évben 3 milliárd forinttal sarcolta meg a vállalkozásokat.


NOVEMBER ELSEJE ÓTA ÁTLAGOSAN 10 PERCENKÉNT HAL MEG KORONAVÍRUSOS BETEG MAGYARORSZÁGON

444.HU
Szerző: haszanz
2020.12.20.


Március 15-e óta hivatalosan 8099 áldozata van Magyarországon a koronavírusnak.

A napi jelentések talán hozzászoktatták a közvéleményt ahhoz, hogy újabb mérföldkőhöz értünk, de hogy milyen sok 8000 halott, annak érzekeletésére:

- 7720 gyerek született havonta idén átlagosan Magyarországon

- 2008 és 2019 között, vagyis 12 év alatt összesen 8129-en haltak meg közúti közlekedési balesetben Magyarországon

- 2015-19-ben, vagyis öt év alatt 8473 öngyilkosság történt Magyarországon

- A járvány feltűnően laza kezelése miatt tavasszal sokat kritizált Svédországban lakosságarányosan már kevesebben hunytak el, mint nálunk. Ott a király szerint elbukott a járvány elleni védekezés.

- Amikor Orbán Viktor szeptember 4-én a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy „a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri”, akkor 621 áldozata volt a járványnak itthon. Most már 13-szor annyi.

November elseje óta átlagosan 10 percenként nő a koronavírus áldozatainak a száma Magyarországon.

És ez csak az áldozatok hivatalos száma, jóval többen hunyhattak el a járványban vagy annak következményeként. Erre utalnak a Központi Statisztikai Hivatal adatai is...

ÜZENT-E FERENC PÁPA ORBÁN VIKTORNAK ÉS NOVÁK KATALINNAK?

24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2020.12.20.


Politikusok nevét nem írja le az új könyvében a katolikus egyházfő, de keményen állást foglal a migránsellenes, nemzeti-keresztény populizmus ellen, és kijelenti, hogy nem kereshetnek a nők kevesebbet, mint a férfiak. Könyvkritika.


Nem hittem volna, mikor belevágtam az olvasásba, hogy a kegyes-cuppogós című Álmodjunk együtt – úton egy jobb jövő felé, vagyis a katolikus egyházfő kötetbe rendezett, terjedelmes homíliája az egyik legjobb könyvélményem lesz idén. Nem feltétlen tesz jót a kritikának, ha a szerzője rajongó, ezért megnyugtatok mindenkit: nem vagyok az (még csak katolikus sem), de úgy gondolom, ez a kötet úgy kellett a világnak, mint egy falat kenyér. A továbbiakban el is mondom, miért gondolom így...

SZABAD SZEMMEL: LENGYELORSZÁG KÉNYTELEN LESZ VISSZAFOGNI MAGÁT, DE MAGYARORSZÁGON MÁS A HELYZET - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.12.20.


Washington Post


Biden Európában kíván hozzákezdeni, hogy helyreállítsa az Amerikáról korábban alkotott nemzetközi képet, amit Trump módszeresen rombolt le az eltelt négy évben. Az új elnök számára a régi kontinens a hagyományos kályha, amitől el tud indulni, miután szövetségesekre van szüksége más területeken, ám az öreg kontinens már messze nem olyan, mint volt, amikor az amerikai politikus – Obama alelnökeként – kivált a kormányzati munkából.

Magyarország és Lengyelország demokráciaellenes irányzatra állt rá. A törökök NATO-szövetségeseket hívnak ki maguk ellen, a britek éppen távoznak az EU-ból. Merkelnek pedig már kevesebb, mint egy éve van hátra. Hogy Biden hivatalba lép, az persze helyből sokat javíthat az USA megítélésén. Jelenleg ugyanis úgy áll, hogy az oroszok jobb véleménnyel vannak az Egyesült Államokról, mint a németek vagy a britek.

Az jó, hogy a Fehér Ház leendő gazdája azt ígéri, országa visszatér a nemzetköz porondra, no meg az is, hogy Anthony Blinkent választotta külügyminiszternek, mert neki is fontos Európa. A többi közt Oroszország és Irán miatt. A legnagyobb falatot azonban Kína jelenti, de itt Washingtonnak meg kell találnia a megfelelő arányt a verseny, sőt, időnként az ütközés, illetve az együttműködés között, és ehhez azért idő kell.

Ráadásul Amerika kívülről mélyen megosztottnak és befelé fordulónak látszik. Ezért azt gondolják róla, hogy igazából nem tudja visszavenni korábbi szerepét a világban. A sikeres váltáshoz azonban az is kell, hogy Biden odahaza eredményt tudjon felmutatni a járvány elleni küzdelemben és a gazdasági helyzet javításában, mert sokat elárul majd a világnak a kilátásokról, hogy Amerika miként vélekedik saját magáról Trump után.

The Times

A konzervatív újság azt írja az Amerika elleni súlyos orosz kibertámadás után, hogy a nyugati világ elítéli Putyint, de még mindig úgy táncol, ahogy az elnök fütyül. Ezért ki kell találnia a hibrid hadviselés ellenszerét. Valami olyasmit, mint ami a hidegháború idején a feltartóztatás stratégiája volt. Félő ugyanis, hogy az egyre szorultabb helyzetben lévő orosz vezetés minden eddiginél élesebb nacionalista kampánnyal próbálja meg növelni hazai népszerűségét.

A mostani behatolás az amerikai kormányzat számítógépes rendszerébe olyan mértékű volt, hogy azt sokan hadüzenethez hasonlítják. De hát a Nyugat félreismerte az államfőt, aki azonban ily módon megindította a hibrid hadviselést, benne dezinformációs kampánnyal, illetve a világhálón végrehajtott diverzáns akciókkal. Ez pedig már erősen közelít a fegyveres viszályhoz.

Ily módon azonban Oroszország messze nagyobb befolyásra tett szert, mint amennyi tényleges súlyából következne. Putyin az autokraták példaképe lett a világban, miközben omladozik a szénhidrogének kivitelére épülő gazdasága. Ám a szegénység és a korrupció miatt odahaza erősen megingott a népszerűsége. Az élelmiszer árak befagyasztása illusztrálja, mennyire fél a rezsim a népfelkeléstől. De az is példa rá, hogy a parlament döntése értelmében az államfőt nem lehet semmiért sem felelősségre vonni, amit hivatalos tisztségében csinált.

Az orosz gondolkodást hagyományosan az összeesküvés-elméletek határozzák meg, talán azért, mert az országot évtizedeken át körbekerítették. Putyin a bajokért az ellenfeleket okolja, nem pedig saját kleptokrata rendszerét. Az ő szemében az oroszok állandó ostrom alatt állnak a hatalmas Nyugat részéről, annak titkosszolgálata éjjel-nappal dolgozik, hogy bajt okozzon. Pont ez a paranoia idézte elő a Szovjetunió bukását, miután az elherdálta hatalmas természeti és emberi erőforrásait. Árnyékokkal hadakozott, ahelyett, hogy az emberek életét tette volna jobbá. És most megint ugyanitt tart. Ezért jól képzett emberek tömegesen hagyják el az országot, mert normálisabb jövőt akarnak maguknak.

Time

Dombos Tamás a Háttér Társaságtól arcrezdülés nélkül fogadta, hogy az Országgyűlés a minap korlátozta az LMBT-jogokat. Az mondja, ez része a közösség elleni kormányzati keresztes hadjáratnak, hiszen az illetékesek már másfél éve nyomják a gyűlöletbeszédet, és olyan törvényeket hoztak, amelyek főként a transz nemű emberek jogait sértik. A további kilátások is nagyon sötétek.

A melegjogi aktivista véleménye azt az összeállítást vezeti fel, amelyben a lap körképet ad a Közép- és Kelet-Európában tapasztalható fokozódó támadásokról a nemi kisebbségek és a nők jogai ellen. Hozzáértők azt mondják, Trump csak felbátorította a kampányt. Valószínűleg nagy szerepe volt abban, hogy autoriter vezetők csak még hevesebb rohamokat indítottak ezen a területen.

Terry Reintke, az EP LMBT-jogokkal foglalkozó bizottságának társelnöke bizakodik, hogy Bidennel olyan, épeszű valaki kerül a Fehér Házba, akivel együtt tudnak majd működni. Merthogy a távozó adminisztráció csak lovat adott az ultrakonzervatív amerikai vallási, illetve jobboldali szervezetek alá, amelyek hatalmas összegekkel segítették európai szövetségeseiket.

Tavaly az amerikai kormányzat egyik illetékese részt vett a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényén, amelynek témája Orbán családvédelmi akcióterve volt. Utóbbi a családi értékek védelmét hangoztatja, és gyerekvállalásra ösztökéli a nőket. Pompeo külügyminiszter hozta alá a Genfi Egyetértési Nyilatkozatot, amelyet 35, nagyrészt illiberális kormányzat írt alá, köztük Magyarország, Lengyelország, Brazília és Szaúd-Arábia.

Egy brüsszeli szakértő szerint egyértelmű, hogy Biden nem fogja eltűrni az LMBT-ellenes retorikát, úgy hogy Lengyelország bizonyosan kénytelen lesz visszafogni magát. Magyarországon – az orosz kapcsolat miatt – kicsit más a helyzet, mert a kormány erőt meríthet Moszkva keményen melegellenes politikájából. Dombos Tamás ugyanakkor abban bízik, hogy magyar gyökerei folytán Blinken fokozottan odafigyel majd a magyarországi jogsértésekre.

Azon kívül várhatóan Pete Buttigied lesz a szállítási miniszter, márpedig ő meleg, és ilyen politikus még soha nem volt egyetlen amerikai kormányzatban sem. Ennek pedig erős az üzenete. Reintke azt mondja, a továbblépés útját az jelenti, hogy erősítik a partnerséget Európa és az USA között és főleg az emberi jogokat, a demokráciát, valamint a jogállamot tartják szem előtt. 

Neue Kronen Zeitung

Tegnap óta – néhány pontosan meghatározott kivételtől eltekintve – 10 napra karanténba kell vonulnia mindenkinek, aki Ausztriába érkezik. A kormány egyúttal – előreláthatólag január 10-éig – megerősített ellenőrzést rendelt el a határon, hogy visszaszorítsa a járvány újabb hullámát. Ennek érdekében megerősítették a hadsereg egységeit a magyar, szlovák, cseh, német, olasz és szlovén átkelőkön. A vesztegzár esetében annyi könnyítést engedélyeztek, hogy aki jól érzi magát, az az 5. nap után, saját zsebre tesztnek vetheti alá magát.

Ugyanakkor a karantén nem vonatkozik azokra, akik rendszeresen ingáznak, továbbá legalább havonta egyszer meglátogatják Ausztriában élő családjukat, illetve élettársukat. Nem kell tesztet felmutatni akkor sem, ha az utazást elő nem látható, halaszthatatlan ok teszi szükségessé, pl. súlyos megbetegedés, haláleset, temetés, gyerekszületés vagy rászoruló emberek gondozása.

Az idősek ellátása érdekében minden további nélkül beléphetnek azok az országba, akik ilyen embereket látnak el napi 24 órában. Továbbá diplomaták, egészségügyi kísérők is. De valamennyiüknek rendelkezniük kell 72 óránál nem régebbi orvosi igazolással, hogy az PCR- vagy antigén vizsgálat nem állított meg náluk fertőzést.

FORRADALMÁR SZÜLETIK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.12.20.


A kedves vezető tegnap mintegy az adventi ünnepkör lezárásaként és buzgó keresztényi szeretettől áthatva csak annyit mondott pár millió magyarnak: bár dögölnétek meg. Ők a városlakók, akiknek az a bűnük, hogy nem rá szavaztak. Ne égjen a lámpa ott, ne járjon a villanyos, gaz verje fel a térkövek közeit, s úgy általában ne legyen ott semmi, ahol őtet nem szeretik kellőképpen. Amit ugyan hülyén – mert hogyan máshogy is tudná – idézett a Terror Háza avatásakor, miszerint „mint a lámpa, ha lecsavarom, ne élj, mikor nem akarom”. Ezt mondta a kedves vezető a tévelygő választópolgároknak városuk újabb megszívatásával.

Tudtuk, hogy Orbán Viktor szaralak, de nem hagyja, hogy elfeledjük ezt a kis hibáját. Muszáj neki naponta igazolni iránta táplált megvetésünk helyes voltát, de így van ezzel mind az összes is. Ha már a Terror Háza szóba került, eszünkbe ötlik Schmidt Mária igazgató asszony, és az ő forradalmárgyártó buzgalma. Egyszer már előállított egy Dózsa László 1942-őt, most épp Deutsch Tamás 1966-on dolgozik erősen. Nem tudom, ha Deutschot most épp nem rühellenék annyira az EPP-ben, képbe került volna-e, mint a Schmidt nagyasszony által alapított Petőfi-díj kitüntetettje, de így vagy úgy, megkapta. Nem nagy ügy, Bayernak meg horog-, pardon, lovagkeresztje van.

Hogy miképp nyaligálják ezek egymás seggét, az teljességgel érdektelen, az azonban nem, hogy az ilyen plecsniktől elkezd nőni az arcuk, óriásivá dagad, hogy már be sem bírnak nézni vele a mi kis szaros ablakunkon. Elemelkednek mintegy az anyaföldtől, és lebegnek a tajtékos egünkön. Deutsch azért kapta a díjat, mert sokat tett a térség népeinek szabadságáért, és megértette, hogy a Nyugatnak ő nem jelent sokat. Ez a díj laudációjában szerepel, és arra utalhat, hogy Deutsch ifjú korában Prágában hőbörgött. Most már lassan ott tartunk a narrációban, hogy Orbán Pestről űzte el az oroszokat, Deutsch pedig Prágából...

2020. december 19., szombat

UNGVÁRY RUDOLF: A SZŐNYEG ALÁ SÖPRÉS KORA

NÉPSZAVA
Szerző: UNGVÁRY RUDOLF
2020.12.19.


Egy sokkal hatalmasabb ellenféllel áll szemben az EU, amely nem kívül található, hanem az egész euroatlanti kultúrán, így az EU-n is belül van jelen. Az ostobák kezdték el újra az osztályharcukat az okosak elle
n.

Ha a magyarok többsége se gondolja, hogy a rendszerük fasisztoid, és fasiszta klónok a kormányzat és holdudvarának tagjai, akkor bizonnyal így is van. Máskülönben már rég elkezdték volna a nyílt ellenállást, mert az orbáni rendszert választások útján már nem lehet, vagy legfeljebb átmenetileg lehet megdönteni. Ezen nem változtat, hogy talán a magyarok azért nem mennek az utcára, mert télen hideg van, nyáron meg túl meleg. Nincs tehát erkölcsi alap a felháborodásra, amiért Merkel & Co a magyar nép és az ellenzék helyett nem dönti meg az orbáni rendszert. Ennek jelenlegi állapotát jellemzi, hogy például Gyurcsány és köre – a választókat becsapva – az orbáni győzelmet elnevezte vereségnek. Szép, archaikus önámítás, mint amikor a rossz hír hírnökének leütik a fejét. 

Azzal, hogy az Unió – egyelőre – engedett, azt üzente, hogy legitimnek tart politikai gazemberek által fenntartott rendszereket, és méltánylandót talál a zsarolásban. Volt már ilyen.

„Jóbarátaim, történelmünk során másodszor tért vissza Németországból egy brit miniszterelnök, aki becsülettel békét hozott. Úgy gondolom, hogy ez a mi korunk békéje (...) Menjenek haza és aludjanak jól!” – mondotta volt 1938-ban hírhedté vált nyilatkozatában Neville Chamberlain a müncheni konferenciáról hazatérve. Az „első” visszatérés, amelyre célzott, Benjamin Disraeli miniszterelnöké volt az 1878-as berlini konferenciáról, melyen a Balkán-kérdést rendezték. Ő is analógiákban beszélt...

HOGY ÉP ÉSSZEL ÁTVÉSZELJÜK A JÁRVÁNYT, FEL KELL ISMERNÜNK, HOGY TEHETETLENNEK ÉREZZÜK MAGUNKAT

444.HU
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2020.12.19.


Hatodik, idei utolsó adásával jelentkezik a Pozitív, a 444.hu podcast sorozata, amelyben arra keressük a választ, hogyan alakulhat át a világ a koronavírus-járvány után. A mai adásban azzal foglalkozunk, hogy mi befolyásolja, hogyan érezzük magunkat és hogyan viselkedünk a járvány alatt, és hogyan lehetnénk egyénileg és társadalmi szinten könnyebben túl ezen a krízisállapoton.

A podcast első felében Mogyorósy-Révész Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológussal arról beszélgetünk, hogy miért és hogyan okoz sokakban szorongást, félelmet, stresszt, adott esetben poszttraumás tüneteket a járványhelyzet és a bezártság. Arról is szó lesz, hogy mit tehetünk, hogyan próbálhatunk változtatni a napi rutinunkon, a gondolkodásunkon, vagy csak azon, hogy hogy tartjuk a kapcsolatot a szeretteinkkel, hogy könnyebben viseljük a járvány lelki megpróbáltatásait...

EZ NEM SEGÍTSÉG, HANEM BOSSZÚ, ÉS ORBÁN FELELŐS A KÖVETKEZMÉNYEIÉRT

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.12.19.


Normálisan működő demokráciákban lehet azt mondani, hogy nem a kormány a felelős valamiért. Van olyan, hogy a kormány jó döntést hoz, amit rosszul hajtanak végre, vagy hogy a kormány jót akar, de más érdekcsoportok szembemennek vele. Normálisan működő demokráciákban mondhatjuk, hogy a kormány megpróbálta, de nem sikerült.

Magyarország azonban nem normálisan működő demokrácia. Azt, hogy ma nálunk mindenről, ami fontos, Orbán Viktor dönt, nem nagyon kell magyarázni. Nincs már Simicska Lajos, nincs árnyékkormány, nincsenek más erőcsoportok a Fideszben, csak Orbán van. Minden politikai hatalom tőle ered, ezért minden döntést ő hozhat meg. És ha minden döntést ő hozhat meg, akkor minden felelősség nála van, bármennyire próbál is kibújni alóla.

Az MSZP-s Gurmai Zita nemrég arra volt kíváncsi a parlamentben, hogy milyen járványügyi döntések várhatók, hiszen ezekért a kormányfő a felelős.

"Nem azért betegszenek meg az emberek, és nem azért fordul válságosra az állapotuk, mert az orvosok vagy az ápolónők ne végeznék el a munkájukat. Önök folyamatosan azt a benyomást keltik, hogy a magyar egészségügyi dolgozók tehetnének arról, hogy betegek vannak, és nem tudnak mindenkit meggyógyítani. Ez tiszteletlenség azoknak a munkájával szemben, akik egész nap mást sem tesznek, mint megpróbálják megmenteni ezeknek a megbetegedett embereknek az életét. Hiába próbálja támadni a kormányt, ebben az ügyben semmilyen felelősség nem terheli"

reagált erre Orbán, egyenlőségjelet téve az egészségügyi dolgozók és a saját teljesítménye közé. De azt is mondta, hogy a járványügyi védekezéssel kapcsolatos döntéseket az operatív törzs hozza, azt pedig a szakmai testületekkel konzultálva, orvosok véleménye alapján döntik el, hogy kiket tesztelnek, ez nem a kormány felelőssége.

Persze pontosan lehet tudni, hogy a döntéseket nem az operatív törzs hozza, hanem Orbán Viktor. Onnan is lehet tudni, hogy minden döntést az irodájában ülve, ingujjban, személyesen mond bele a kamerába. Ezekért ő a felelős...

A KORRUPCIÓ A DRÁGA, NEM AZ ÖNKORMÁNYZATOK FELADATELLÁTÁSA

FACEBOOK
Szerző: PIKÓ ANDRÁS
2020.12.19.


A kormány megszünteti a magyar önkormányzatiságot, visszahozza a tanácsrendszert. Stílusos karácsonyi ajándék a járvány sújtotta magyar embereknek, hogy egy mai kormányhatározat megtiltja az önkormányzatok számára a veszélyhelyzet alatt a különböző szolgáltatási díjak emelését és elvonja az iparűzési adó egy részét, azt a hamis látszatot keltve, mintha ezek jelentenének súlyos terheket az emberek életére nézve.

Amikor a kormány megakadályozza, hogy önkormányzatok bevételekre tegyenek szert, akkor lakosaik számára pótolhatatlan feladataik ellátásában akadályozza a helyhatóságokat. Nem az embereket védi, épp ellenkezőleg: saját állampolgáraira támad rá. Nem az önkormányzatok, hanem Orbán Viktor korrupt rendszere a súlyos teher az országon: a kormányfő apjának bányájából kitermelt túlárazott kő, Tiborcz István kastélyprogramja, vagy Mészáros Lőrinc járvány idején elnyert állami közbeszerzései. A kormány célja, hogy ne lehessen helyben igazságos lakáspolitikát megvalósítani, az elesetteken segíteni, közalkalmazottakat munkájuk mértékének megfelelően elismerni, közszolgáltatásokat fenntartani. A kormány, ahogyan az elmúlt években rárontott a sajtóra, a civilekre, az igazságszolgáltatásra, a felsőoktatásra, úgy jelölte ki fő ellenségévé idén az önkormányzatokat. Csakhogy az önkormányzat nem a polgármestert jelenti, nem is a megválasztott képviselőtestületet, hanem mindazokat a kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek ellátásával legalább helyi szinten működik az ország. A kormány ezekkel a lépéseivel megszünteti a 30 éves magyar önkormányzatiságot és visszahozza Magyarországra a tanácsrendszert. A saját népe ellen fordul pont akkor, amikor a járvány sújtotta ország lakói naponta megtapasztalják, valódi segítséget a bajban csak helyben kaphatnak .

Hadd világítsam meg egy példával, hogyan csökkentett díjat (nem emelt, csökkentett!) a józsefvárosi önkormányzat, és spórolt százmilliókat a kerületiek számára egy olyan évben, amikor lehetetlen gazdasági körülmények között léteztünk. A recept végtelenül egyszerű: megváltunk attól az előző fideszes vezetés által kiválasztott és helyzetbe hozott közétkeztetési cégtől, amelynek túlárazott, ezer sebből vérző szerződésének megtartása valóban az emberek - családok, gyerekek, idősek - érdekei ellen volt. Százmilliókat spóroltunk a józsefvárosiaknak, ebből jutott új takarítógépre és más hasznos dolgokra, és csökkentettük a közétkeztetési díját - kaptunk is érte a Fidesztől rendesen. Megszüntettük azokat a Fidesz-közeli szerződéseket, amik semmilyen más célt nem szolgáltak a kerületben, mint a párt embereinek eltartását. A választók többsége ebben minket támogat, és ez elviselhetetlen a kormánypárt számára. Ezért kell utólag a választói akaratot felülírva olyan helyzetet létrehozniuk, amelyben nem tudjuk elvégezni a munkánkat. Ebbe bele fognak bukni.

Mert ami igaz helyben, az igaz országosan is: lehet igazságos a közteherviselés, jó minőségű szolgáltatásokkal, de annak első és legfontosabb feltétele, hogy a Fidesz korrupt rendszerétől megszabadítsuk Magyarországot.

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.12.17.


P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Jóhírterjesztés

Hajnali órán a lakásából vitték el a rendőrök a legismertebb magyar vírustagadót, de nem azért, mert bömböltette a tévét, vagy ölte a családját, vagy pláne, mert csalt, lopott, sikkasztott volna, hanem mert vírust tagadott, vagyis a nagyérdemű publikumot különféle zagyvaságokkal traktálta. Magyarországon eszerint hülyeségeket beszélni hatóságilag tilos, ergo azok a honfitársaink, akik a nagy nyilvánosság előtt rezsimkompatibilis módon szoktak megnyilatkozni, számíthatnak rá, hogy a zsandár egyszer őket is elviszi. A Btk. ide vágó paragrafusát nem találjuk, annyi azonban nyilvánvaló, hogy amennyiben a magyar törvények szerint esztelenül szólni bűncselekmény, akkor a nemzetünk legjobbjaira kiszabható büntetési tételeket csakis évszázadokban, évezredekben, sőt eonokban lehetne mérni, ha egyáltalán lehetne, és ha rájuk is ugyanazok a törvények vonatkoznának, mint mindenki másra. Elkeseredésre azonban semmi ok, először is nem ugyanazok vonatkoznak, másodszor pedig tudományos felismerésekre támaszkodva joggal remélhetjük, hogy illiberális államunkra mind szebb jövő köszönt...

Nyerges András: Színrebontás
Csattan-e a válasz?

Fleck Zoltán: A jogállam hétköznapi esztétikája

Sz. Bíró Zoltán: A szélmalomharc vége?

Moszkva új FÁK-politikája

Várhegyi Éva: Kis magyar válságkezelés

Az idei év sok szempontból drámai volt, és ez alól a magyar gazdaság sem kivétel. Bár annak hanyatlása, az életszínvonal romlása és a társadalom további polarizálódása a járványból fakadó világjelenség, mértékük a válságkezelés módjától is függ. Az Orbán-kormány mulasztásai részben az ideológiájából, részben a hatalmi és a személyes üzleti érdekeit előtérbe helyező politikájából származnak. A parciális érdekek vezérelte, a leginkább rászorulókat cserben hagyó magyar válságkezelés túl azon, hogy tovább élezi a szociális feszültségeket, a gazdaság egésze szempontjából sem hatékony...

Mártonffy Marcell: Szegények várakozása
Megjegyzések Lukács karácsonyi történetéhez

Vásárhelyi Mária: A gyűlölet megeszi a lelkeket

Gadó Gábor: A kormány szeret

Petschnig Mária Zita: A gazdaság szekere a holtak csontjain át


Széky János: Lake Marie
Műelemzés

Molnár Erzsébet: Déryné

Lipovecz Iván: Vaku

Kovács Zoltán: Kik ezek a férfiak?

Az év közéleti fotója

Bokros Lajos: A gyertyafény utolsó fellobbanása
Kronstadt, 1921

Jövő év február utolsó napján lesz pontosan századik évfordulója annak, hogy a kronstadti erőd mellett jégbe fagyva horgonyzó Petropavlovszk hadihajó fedélzetén összegyűlt tengerészkatonák 14 pontban megfogalmazták követeléseiket a bolsevik egyeduralom ellen. Ebben a politikai dokumentumban kiemelt helyen szerepelt a szólás- és sajtószabadság helyreállítása, gyülekezési jog a szakszervezetekben és a paraszti egyesületekben, szabad választások a szovjetekben, az akkor még neves népképviseleti tanácsokban. A parasztkatonák végtelen jóhiszeműségükben akkor még hitték, hogy békés nyomásgyakorlással a forradalom visszatérhet eredeti szeplőtelen ideáljaihoz. Nem így történt. Lenin kormánya nem volt hajlandó tárgyalni, mert nem kívánt lemondani kizárólagos uralmáról. A bolsevik diktatúra kizárólag az erőszak nyelvén beszélt és értett. A kronstadti felkelést nagy vérontás árán fegyveres erővel két hét múlva leverték...

Majtényi László: Száz év roncsderbi – száz év szabadság
Szerény kényurak és nagyravágyó demokraták

Halmai Gábor: Trump és Orbán
– avagy kit hibáztassunk autokratánk sikeréért

Hegyi Iván: Örökzöld ászok

Losoncz Miklós: Kétesélyes végjáték: kemény vagy még keményebb Brexit


Az EU-ból való brit kilépésig hátralévő idő rövidsége ellenére jelentős a távolság a két fél vitatott kérdésekkel kapcsolatos álláspontja között. Az uniós intézmények elvi alapokon nyugvó tárgyalási stratégiája egyértelmű, a brit kormányé továbbra is homályos és kiszámíthatatlan. Várhatóan folytatódik az év végéig a nyomásgyakorlással kombinált kölcsönös fárasztás. A kimenetel egyaránt lehet szerződéssel történő és rendezetlen kiválás. A szerződéses Brexit politikai döntés és elhatározás kérdése, elsősorban brit részről...

Kőszeg Ferenc: Feljegyzések – járvány idején

Hanák András: Tünedező idők nyomában

Szenczi Tóth Károly: Orvosi történetek


Sándor Iván: Az Ördög-háromszög fölött
A várható ismeretlen: 2021

Balla Eszter: Városkép COVID idején

Cseresnyési László: Japán karácsony

P Á R A T L A N

Nógi: MIRŐL ÁLMODIK?

pá- ti-: TUTI TIPP

-átkai: (J)AJÁNDÉK!

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

jos: TALLEYRAND

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.12.17.


F E U I L L E T O N

Keresztes Balázs: Négy Fal Között
– de miért pont Shakespeare-rel? –

I N T E R J Ú

Károlyi Csaba: „Elérkezett az ideje, hogy mindent pontosan megírjak”
Beszélgetés Bereményi Gézával

K R I T I K A

Fehér Dávid: Hontalan festészet

(Philip Guston Now, elhalasztva 2022-re.)

Mélyi József: Eltűnő szobrok

György Péter: Múzeumokról


(Köszönettel Friedrich Juditnak)

Báron György: Mank

(Mank. Amerikai film. Rendező: David Fincher. A Netflix bemutatója.)

Nem tudni, Fincher miért vélte jó ötletnek a lejárt lemezt újra feltenni. Önmagában nem elvetendő gondolat filmet készíteni a háttérbe szorult Mankról, akinek a neve, miután kikövetelte, Wellesé mellett ragyog az Aranypolgár főcímén, s az Oscar-díjon is osztoztak. Salieri-sztori ez, a nagyság mellett árnyékba került tehetséges emberről, az örök másodikról, aki meghasonlik, s az önpusztításba menekül. Peter Shaffer hasonlóból fabrikált ügyes sikerdarabot. Remek film készülhetett volna Mank sorsából is...

Végső Zoltán: Kibontakozóban

A Swans ördögi, kikészítő varázslata jutott eszembe a két óránál is hosszabb anyagról, ami lemezről meghallgatva is átgyalogol az elménken, élőben azonban a kőkemény baritonszaxofon riffek, a sűrű ritmusok és a beszippantó megszólalás még mételyezőbb lehet. Tényleg csak azok hallgassák meg, akik valamiféle kapitális őrületnek látják azt, ahol ma a világ tart; bizonyára vannak mostanság jó néhányan. A zenei merítés sem kisebb, mint maga a témaválasztás, az „eon”, ami a wikipédia szerint a „legnagyobb időegység a földtörténeti időskálán”, és ha jól értem, ezeket az időszakokat gyömöszölték ebbe a hatalmas formába...

Herczog Noémi: Sz­aba­dság­gyakorlat

(A szerző az egyetem óraadó tanára volt)

Amikor a hallgatók megalapították a Titkos Egyetemet – a Tanköztársaságot –, akkor ez a fórum, a fikció lett a valóság. Mert amit még mindig kerget a kormány által kirendelt állami egyetemfoglalók hada, az már nem igazi egyetem: csak az avatatlan szem számára tűnhet annak. Igaziak a falai, nincs azonban benne élet. Az autonómiával együtt odaveszett az identitása. Az igazi egyetem most a Tanköztársaság: fizikai és időbeli határok nélküli, imaginárius iskola. Az évek óta folytatott törekvés pedig, hogy megvalósuljon az együttműködés az egyetem különböző szakjai között, végre sosem volt intenzitással állt össze ebben az elképzelt, összművészeti térben...

Fáy Miklós: Alain Lombard, a kármester

(Mozart: Die Zauberflöte – Decca, 2020)

Hogyan lehet ilyen szereposztással ennyire rossz lemezt készíteni? A stílus szanaszét van, Gruberova fenomenális, mintha azt kérdezné éneklés közben: ennyi az egész? Nem lehetne még egy-két hanggal magasabban is megpróbálni? Kiri áriázik, szépen, de kissé beleszorulva az operaéneklés keretei közé. Ehhez jön Peter Hofmann, aki egészen ijesztően nyers és primitív, a hangi kifejezése az semleges és a brutális között váltakozik, a hangszín maga fémes és erőszakos, torokból szól az ének, mintha Tamino a tüdejét köpné ki, csak hogy csatlakozhasson a kiválasztottakhoz. Szép tőle az igyekezet, de a kiválasztottakhoz csak kiválasztottak csatlakozhatnak, köszönjük az érdeklődést, de ez a lemez arról szól, hogy hercegem, ez sajnos nem jött össze...

Fuchs Lívia: Édes és keserű

Kétségtelen, hogy az átdolgozások zöme kritikátlanul örökíti tovább azt az etnocentrista nézőpontot, amelyet a balett a XIX. századtól örökölt: a feketére mázolt, óriási szájú és szögletes-tág mozgású négert, az erotikus hastáncot járó, kéjtárgyra emlékeztető arab táncosnőt, az ujjait égnek fordító, pipiskedve ugráló és egyre csak hajlongó kínait. Ezekben a zárt számokban a blackface és yellowface gyakorlatának reflektálatlan továbbélése azért is hagy keserű szájízt, mert egyébként a balett szinte minden elemét és pillanatát átformálták már. A koreográfusok zöme azonban ma sem talál semmi kivetnivalót ebben az idejétmúlt sztereotipizálásban, s nyilván a nézők sem, különben nem kapkodnák el évről évre a jegyeket...

Siba Antal: Romlunk

(Orbán Viktor uniós bejegyzései, videói saját Facebook-oldalán)

A videón a kormányfő beszél, alighanem már Brüsszelből üzen. A Facebook-oldalára feltöltött kockákon az uniós csúcs fejleményeit taglalja, most épp azt, hogy ugyan nehéz a helyzetet pontosan fölmérni, de a magyar pozíciók erősek. Erre egy kártyás hasonlatot is említett: „hatlapos ulti van a kezemben, negyvennel és két ásszal”. Azt nem teszi hozzá, hogy még inkább a vétólehetőség, amit valamikor a tagországok nemzeti érdekvédelmének végső intézményeként fogalmaztak bele az alapokmányba, nem pedig a belpolitikai túlhatalom, valamint korrupciós ügyletek fedezésére...

Csehy Zoltán: Lagúnákban a kultúrmassza

Bánki Éva: Telihold Velencében. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020, 218 oldal, 3499 Ft

Itáliában élni sokak számára azt jelenti: múzeumban (vagy kincstárban) élni. Még a kórház is az, még a mosogató is archaikus márvány, a város Bánki olvasatában történelmi értelemben a „mindent túlszabályozó öreg férfiak” kitárt törvénykönyve, s nem egyszer enged bepillantást a közgazdasági, közigazgatási, politikai világ szabályrendszerébe, vág csapást e létezés paragrafuserdejében. A múzeumban minden a régiség jogán szerez érvényt magának, nem csoda, hogy a futurizmus egyik ellenségét épp ebben a városban találta meg. A futurista hagyományellenesség kiáltványában két központi kategória szerepel: az édes és a sza…ros. Velence természetesen a sza…ros kategóriába tartozik, Giullaume Apollinaire nyilván boldogan írja alá a „tanúsítványt”. Bánki Éva Velence-könyvében Velence sokszor túlcukrozott meseország, Eszter (sokszor ironikusnak ható) terminusával élve „pazarissimo”, de ez az édes nem a futuristák édese, sokkal jobban inklinál a másik minősítés felé, de azt még a legszélsőségesebb esetekben sem érdemli ki...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni.

A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Lapis József: Ex libris

Klaus Hagerup: A kislány, aki meg akarta menteni a könyveket
Afonso Cruz: Időtlen napló
Valentina Giannella: Greta vagyok
Amikor a kukák világgá mentek

Deczki Sarolta: A világ a feje tetején

Ménes Attila: Műanyag szalonna. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 230 oldal, 2699 Ft

A cím jól jelzi, nagyjából mire számíthat az olvasó: kelet-európai groteszkre. A szalonna ugyanis vagy disznóból van, vagy nem szalonna. Ha mégis műanyagból van, akkor biztos, hogy a lengyel piacon árulják, a fej nélküli androgün próbababa és a távolkeleti, rigópatából őrölt potencianövelő szer között. A piacoknak ez a festőisége, abszurd kavalkádja kedves terepe a szerzőnek, az előző könyve, a Folyosó a Holdra egyik fontos jelenete is ott játszódik. S afféle kelet-európai piacot idéz a jelen kötet is, hiszen van ebben is minden, mint a búcsúban...

Weiss János: Az abszurditás dicsérete?

Almási Miklós: Az abszurd Shakespeare. Rendhagyó olvasópróbák. Park Könyvkiadó, Budapest 2020, 282 oldal, 2990 Ft

Az elemzések kiindulópontja szerint a Shakespeare-darabokat egy bizonyos kétértelműség jellemzi: „A szerző mesterien bontja ki az előtér cselekményét, élvezheted, nevetsz vagy sírhatsz rajta.” (276.) Ez az a sík, amelyet Walter Benjamin kifejezésével a „kommentár” föltárhat. De e mögött van egy másik sík is, amelyen képtelen fordulatok, nehezen értelmezhető, rejtvényszerű jelenségek és események játszódnak le. Benjamin azt mondaná, hogy ennek feltárása a „kritika” feladata. Almási elemzéseinek alapvető tétele, hogy ezt a síkot (Shakespeare esetében) döntően az „abszurd” vagy az „abszurditás” fogalmával ragadhatjuk meg. Ezeket a megragadási kísérleteket nevezi Almási a könyv alcímében „olvasópróbáknak”.

Király Júlia: Egyedül nem megy

Csillag István: Egy miniszter inas­évei. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 191 oldal, 3500 Ft

Saját bevallása szerint Csillag sosem készült erre a pályára, csak botcsinálta miniszter lett belőle (a könyv szerint az SZDSZ-ben egyszerűen senki sem vállalta rajta kívül), és nem is volt sokáig az. Nagyon rokonszenves az első fejezet, amelyben kendőzetlen őszinteséggel leírja: „Három fontos célt tűztem magam elé, és egyiket sem tudtam elérni”. Azért viszont, amit elért, igencsak rokonszenves módon köszönetet mond kollégáinak, államtitkárainak. Nem mindig világos, hogy mihez is járult hozzá ez a csapat, hiszen például A korszakváltás programja, az adórendszer átalakítása Csillag István személyes szellemi terméke, ő küzdött értük, s ő is bukott el...

Ruff Borbála: Irodalom pop stílusban


Szederkényi Olga: Irodalmi pop­iko­nok. Helikon Kiadó, Budapest, 2020, 348 oldal, 4999 Ft

Mert mi érdekli Szederkényit, illetve mit gondol, mire „vevő” az olvasó? Elsősorban különleges magánéleti epizódokra, furcsa személyiségvonásokra, vagy egyes esetben úgy érzi – ilyen Robert Wilson rendező és a Švejkről készült interjú –, maga a válaszoló tarthat rendkívüli érdeklődésre számot. A beszélgetésekben Szederkényi leginkább arról kérdez, miért nem volt Hemingway píszí, hogy Agatha Christie miképp alkotott (mosogatás közben találta ki témáit), hogy miért Szabó Magda Sophie Marceau egyik kedvenc írója, vagy hogy miért volt Gárdonyi Juhász Gyula szerint a magyar irodalom legkevésbé erotikus szerzője. Nem kérdéses, van, akit könnyű ezzel megfogni, de az is bizonyos, hogy másokat – köztük engem – ennek a fajta hírértéknek a túlsúlya biztosan nem hoz lázba...

Gábor György: Az ész trónra ültetése

Gyenge Zoltán: Idegen és Más. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2020, 133 oldal, 1990 Ft

Gyenge Zoltán könyve a gondolkodás képességétől menekülő-retiráló korunkban elegáns elkötelezettséggel ülteti vissza a neki kijáró trónra a jelenünkben detronizált filozófiát, miközben könyvének vezérmotívuma a világot nem egyszínűnek, de még csak nem is pusztán feketének és fehérnek érzékelni és láttatni kívánó ember gondolkodói és lelkiismereti szabadsága...

Visy Beatrix: Lehetne bárhogy

Lehetnék bárki. Kortárs és kortalan versek. Válogatta és szerkesztette Péczely Dóra, Tilos az Á Könyvek, Budapest, 2020, 290 oldal, 3490 Ft

A Lehetnék bárki válogatásában sokkal fontosabbnak tűnik, hogy a pályájuk elején járó maiak (és kortalanok) életre-létre vonatkozó kérdései, életérzése és a kortárs líra új kifejezésmódjai megmutatkozhassanak, akár gyengeségeikkel együtt is, olyan témákban, amelyekhez a mai kamaszok is tudnak kapcsolódni, mint „kikalapálni” a harminc év alattiak Parnasszusának antológiáját. Kérdés – azon túl, hogy ez a törekvés elfogadható –, mennyire lesz füle, érzékenysége az olvasóknak erre az esendőségre, tekintettel a versválogatás másik nem titkolt küldetésére: lelkes versolvasóvá tenni a mai kamaszokat. És igazán nagy élményeket mégiscsak a jó versek adhatnak. Nem mintha a kötetben ne lennének remek darabok. Nagyon is vannak, ám olyanok is, amelyek zseniális indításokat, kiváló sorokat, szakaszokat tartalmaznak, a nagy tehetség ígéretét, ám a vers egészének színvonala ingadozó.

I R O D A L O M

Beck Zoltán:nagyszoba

Tárcatár 2020 – a búcsú
TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS

1992-ben, 28 éve indult az Élet és Irodalom Tárcatára. Széky János vezette akkor a prózarovatot, utána tizenöt évig Dérczy Péter. A hagyomány szerint minden évben három új szerzőt kérünk fel, hogy – Szív Ernő mellett – egy éven át, havi rendszerességgel írjon a „vonal alá”. 2020-ban Beck Zoltán, Grecsó Krisztián és Kiss Tibor Noé írásait olvashatták. Szívből köszönjük, hogy velünk voltak!

Jövőre három új szerzővel folytatja a Tárcatár négyesfogata. Hogy kik ők, maradjon a januári számok meglepetése.

Grecsó Krisztián: Bárcsak ne

Tárcatár 2020 – a búcsú
TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS

1992-ben, 28 éve indult az Élet és Irodalom Tárcatára. Széky János vezette akkor a prózarovatot, utána tizenöt évig Dérczy Péter. A hagyomány szerint minden évben három új szerzőt kérünk fel, hogy – Szív Ernő mellett – egy éven át, havi rendszerességgel írjon a „vonal alá”. 2020-ban Beck Zoltán, Grecsó Krisztián és Kiss Tibor Noé írásait olvashatták. Szívből köszönjük, hogy velünk voltak!

Jövőre három új szerzővel folytatja a Tárcatár négyesfogata. Hogy kik ők, maradjon a januári számok meglepetése...

Kiss Tibor Noé: Har­minc­hat­nyolc, anyu

Tárcatár 2020 – a búcsú
TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS

1992-ben, 28 éve indult az Élet és Irodalom Tárcatára. Széky János vezette akkor a prózarovatot, utána tizenöt évig Dérczy Péter. A hagyomány szerint minden évben három új szerzőt kérünk fel, hogy – Szív Ernő mellett – egy éven át, havi rendszerességgel írjon a „vonal alá”. 2020-ban Beck Zoltán, Grecsó Krisztián és Kiss Tibor Noé írásait olvashatták. Szívből köszönjük, hogy velünk voltak!

Jövőre három új szerzővel folytatja a Tárcatár négyesfogata. Hogy kik ők, maradjon a januári számok meglepetése...

Keresztury Tibor: Hűlt helyem

Ekkor hányhatott a bárszék alá, mit csinálsz, ordított Pistára, aki egy felmosófával a lábánál matatott, az nem por, az az édesanyám, te barom! A pultos megértően bólintott a taccs felmosása közben, aha, mondta, ezt nem tudtam, ne haragudj. Ennyi együttérzéstől a hősöm teljesen elérzékenyült. Ne sértsél meg, drága ember, igyál velem egy ampulla Stroh rumot. Neked se hiányzik már. Ne bántsál meg, boríts nekem akkor egy utolsót, tudod, meghalt az édesanyám. Knock out. Filmszakadás. A harmadik menetben kiütéssel nyert a Stroh rum. Lefordult a bárszékről, de szerencsére talpra érkezett. Félig futva átgázolt az önmagában gyönyörködő, meg nem értett bluesénekesen, és a küszöbben megbotolva lendületből kizuhant a Rózsaszín Párduc nyitott ajtaján...

Kollár-Klemencz László: Örökké ismétlődő napok

Két slukk, megáll, kifújja a második végét is, nem, még egy pici, csak éppen beleszív még egyet, de a füstjét nem tüdőzi le, bemegy vele a tévéhez. Bekapcsolja, nyomkodja, néhány másodpercre elidőz egy-egy képkockán, ami lehetne jó is, ha belemenne a történetbe, de a figyelme most inkább a színészek apró mozdulataira koncentrálódik, meg a képek beállítására, a fényekre, a látvány hangulata nagyon fontos neki ma este, és akkor elég hamar ráakad egy filmre, ahol a férfi éppen felkel az ágyból, jó színész, szép ágy, amerikai, jó a beállítás, természetes az egész lendület, ahogy a szereplő odacsap a rádióra, ami épp öt óra ötvenkilenc percről hat órára vált, és beindul az ébresztő zene, majd időjárás-jelentés szólal meg: „Ma hóvihar várható!” – figyelmeztetnek a rádióban, a férfi nyújtózkodik, elhúzza a függönyt, és kinéz a befagyott ablaküvegen, de sehol sincs még hó...

Mán-Várhegyi Réka: Várjuk a téli napfordulót

Ebben a szobában tíz évvel ezelőtt még az apám élt, a cserépkályha melletti fotelben ült, onnan nézte a tévét, amit a halála után a tévéasztalkával együtt betoltunk a sarokba. Addig a hátsó szobákban laktunk, majd, miután szegény apámat elvitte a mentő, kirajzottunk a nagyszobába. Fel sem merült, hogy bármit kidobjunk a tárgyai közül, különben a gyerekek még kicsik voltak, nem akartunk azzal foglalkozni, hogy felújítsuk a lakást, ne adj’ isten átalakítsuk az igényeinknek megfelelően. Engem a lakberendezés egyébként sem érdekelt soha, rendesen takarítani sem tudok, sokáig észre sem veszem, ha rendetlenség vagy kosz van. Gondolom, ennek is az az oka, hogy anya nélkül nőttem fel...

Cserna-Szabó András: Végül

Aztán elindultunk a temetkezési vállalkozóhoz. mit tész türvéntelen Ő azt mondta, ha két urnát veszek, akkor nagy kedvezményt ad. mért hol bíüntelen És hát bocsánat, de azért már az édesapja se fiatal, jobb erre is gondolni, mondta. fugvá, husztuzvá Apám kiment az autóba cigizni. üklelvé, këtvé Kifizettünk mindent, aztán hazafelé indultunk ebédelni. ülüd A kocsiban jutott eszembe, elfelejtettem, mit mondott anyám végül. kegyüggyetük Pedig reggel még az eszemben volt. ne légy kegyülm mogomnok Még gondoltam is rá, hogy leírom valami cetlire. ovogy ha˙lál kináa˙l De aztán úgy voltam vele, hogy nem írom le, mert ezt nem lehet elfelejteni. a˙nyát ézës fiáa˙l Az ember nem felejti el az anyja utolsó szavait. ëgyembelű üllyétük Aztán persze elfelejtettem. volék sirolm-tudotlon Három éve töröm a fejem, vajon mit mondott anyám végül. sirolmol sepedëk Például este az ágyban elalvás előtt...

Balázs Attila: A holdbéli bádogos

Akkor már nyolcadik napja játszottam fogadásból Beethoven Holdfény szonátáját csak annyi megállással, amennyit a test funkciói mindenkoron elengedhetetlenül szükségessé tesznek. Mivel úgy gondoltam, összekötöm a kellemest a hasznossal, felhívtam a Rekordok Könyvét, hogy amennyiben érdemesnek tartják, írják bele ezt is bővítés előtt álló kiadványukba. Némi csodálkozásomra belementek azzal a kikötéssel, hogy egy ellenőrnek szüntelenül jelen kell lennie. És így is lett. A kontrollszemélyzet valamelyik tagja – bánatomra mind búskomor férfi – ott ült egy támlátlan széken a falnál. Szemem sarkából láttam, hogy kinek előbb, kinek utóbb, de menthetetlenül oldalt billen a feje, majd hosszú küzdelem után bedobja a törülközőt...

Szilasi László: A Koppantyú lovagjai

A mérnök Szentesen született, egy elmagyarosodott-elnémetesedett török családban, ezért volt a neve Martin Uzemer. Vasmagyar lett belőle, a harcok idején Uzémer Márton néven utász századosként szolgálta Görgey tábornokot. Hatalmas termetű, tagbaszakadt ember volt, tenyere akár a sütőlapát, széles arca fejszével lett kifaragva, valamikor az ősi, skandináv időkben. Bajuszt és szakállat nem viselt, haja szőke volt, és hosszú, többnyire butának tartották, és ha végképp nem volt mit csinálnia, dobótőreit hajigálta a sátorkunyhóhoz közel álló gesztenyefába. Az volt a terve, hogy kidönti. Zavarba ejtően vékony volt a hangja, a kezével is erősen mutogatott, amikor kiosztotta kemény utasításait...

Kiss Ottó: Csendesen telik

Az elnök három hete kérte fel, hogy foglalja össze pályafutása fontosabb állomásait a kezdetektől a válogatott meccseken át a búcsúmérkőzésig. Kapott hozzá régi fotókat is, amelyeken a helyi csapattal látható még ifista korában. A klubelnök kis könyvet ígért a szövegből a képanyaggal együtt, nem öncélúan persze, hanem hogy azzal is motiválják majd a gyerekeket. Lássák, ha keményen dolgoznak, innen, a kisvárosi csapatból is el lehet jutni bármeddig...

Dragomán György: Cipősdoboz

Jaceknek egyszerre Graz jutott eszébe, az óratorony, az a tél, még a polgárháború előtt, amikor neki kellett elkísérni oda a nagymamáját népi szőtteseket árulni, évek óta nem jutott eszébe, nem akart menni, de nagymamája ragaszkodott hozzá, azt mondta, nem a semmiért fizette neki a német magánórákat, most legalább gyakorolja a nyelvet, a régiségkereskedés jutott eszébe, ott a templom mellett, ahova először bementek, és ahol ő egyáltalán nem tudott megszólalni, de úgy, mintha kuka lett volna, csak állt és hallgatott, a csend egyre mélyebb és súlyosabb lett – az orgona közben már régen elhallgatott, már rég számolnia kellett volna magában, kurac, szakadt ki belőle a szó, aj kurac, rászorított a csúszófékre, hogy elengedjék a sodronyt szépen a fékpofák...

Bán Zsófia: Merülőforraló
(Bolgár útikalauz)

Volt még benne fürdőruha, bikini, bikini, bikini, törölköző, és amikor ő törölköz, a szőke karpihéin megcsillan a nap, ő szőke ő, én meg barna ő. Aztán volt még benne bolgár bédekker, egy bolgár bédekker magyarul. Svájcibicska apától, mindig legyen nálad svájcibicska, kés, villa, olló, dugóhúzó, reszelőcske, gombocska, minden, ami neszeszer egy ilyen vidám kempingútra, gumipapucs, flipflop, flipflop, klaffog a kereke, napolaj, ragtapasz, mondd utánam, rak tapasz, ha csurog a vér, rak, ha nyílik a seb, rak, ha hullanak a könnyek, ha fáj, rak, rak, rak, legyen rá tapasz, de ha nincs – legyen! –, de ha nem ragad, ha homok kerül alá, ha homok kerül a gépezetbe, hát akkor meg kell napolajozni, csillagom...

Garaczi László: Weszteg
(avagy hogy kezeljük helyén a világvégét)

Világjárványok hároméves ritmusban. Egyszerre fagyasztják le a hardvert és a tüdőt. Lokális, nemzetállami megoldások. Piszmogás, totojázás, pitiánerség, taplóság, néphülyítés, parasztvakítás. Szakértői véleményekre alapozott közös hiedelemrendszer. Megfigyelő és rendelkező állam. Erős adatkinyerési és ellenőrző potenciál. Szabad normakövetés. Arany kényszerzubbony. Etnicista alapú, trendi szociálkibernetika. Pólusképző alternatív hatalmi modellek...

Márton László: Csombordi őrködik

Alvinczi viszont abba a nem túl nagy titokba avatott be, hogy Pincur egyáltalán nem hasonlít Koncz Zsuzsához. Pincur egy magas termetű lány, ezért is becézik tréfásan Pincurnak. Csombordinál másfél fejjel magasabb, és benne volt a Dr. Petru Groza Elméleti Líceum kosárlabdás lánycsapatában. Továbbá szőke, göndör haja van, ami Koncz Zsuzsára nem kimondottan jellemző.

Ezt a fenn nem álló hasonlóságot az ő földije és kenyeres pajtása azért találta ki, mert valójában nem is Pincurba, hanem Koncz Zsuzsába szerelmes, de nem meri bevallani. Arról, ugyebár, mégsem ábrándozhat, hogy Koncz Zsuzsát magával viszi Japánba szőlőt művelni...

Darvasi László: Halhatatlanok

Majd vesz csokoládét, magyarázott Hanna néni, így, kisfiam, nem lehet hazajönni, micsoda lelketlenség. Mondhatna faragatlanságot is!

Ajándék nélkül, hogy gondolod berúgni az ajtót?!

Egyszer az Emil ajándék nélkül jött meg a bécsi rokonlátogatásról, egy szarházi kis hajcsat se volt nála, hát mit tettem, azt tettem, hogy nem szóltam hozzá, csitt. A nevét is elfelejtettem, hogy Emil. Semmi közeledés, semmi viszonyulás. Meddig csináltam, fiam? Addig, míg ki nem utazott újra, a Kärtner Strassén vett egy helyes kis sálat meg néhány tábla csokoládét, és már fordult is vissza. Tudod, milyen kicsi ember...

Háy János: A néni háza

Neki olyan ház nem kellene, amiben felnőtt Abádszalókon, minek a föld, mindent megvesz olcsón az Aldiban vagy Lidliben, másnak meg kell, pestieknek. Nem tud mindenki a Balaton mellett venni házat, a befektetők felnyomták az árakat. Mindenki tudja, hogy a horvát tengerpart olcsóbb, mint a magyar tenger partján hozzájutni akár csak egy kis kalyibához. Kiszorultak a vásárlók, s hát persze megtalálták a Tisza-tavat, mert a Balaton után az a legnagyobb vízfelület. Az ember csak ránéz a Magyarország-térképre, és ott a tó. Ráadásul ez még olyan, hogy lehet rajta motorcsónakkal is menni, meg jetskivel, de mindezek ellenére egy ökológiai paradicsom. Itt a környezetszennyezés és a környezetvédelem még kéz a kézben jár...

Nádasdy Ádám: Boldog új évet!

Schein Gábor: Nem adtam nekik

Gerevich András: Lélegzetről lélegzetre

Markó Béla: Allegória

Gergely Ágnes: Levélváltás
Két régi vers

Simon Bettina: George Clooney vagy anya

Hevesi Judit: Terapeuta

Zalán Tibor: Utak

Vörös István: A nem lecserélhető dolgokról

Turi Tímea: Budapest, 2020. ősz

Nagy Márta Júlia: Üdülőtelep

Villányi László: Villamos

Szolcsányi Ákos: Szülötti beszéd

Visky András: Három szerelem MM-nek

Marno János: Gyermekdaldarabolás

Kántor Péter: Négykézláb őszintébben


Tóth Krisztina: Vatera

Bertók László: Mintha vele ülnél

(Firkák a szalmaszálra)

Falcsik Mari: O tannenbaum

Szabó T. Anna: Pedig a gyertyák

Deres Kornélia: Inváziós sapka

Szijj Ferenc: A körhinta

Takács Zsuzsa: A gépies fiúk

Krusovszky Dénes: Előszó


Simon Márton: Vasárnap reggelre tízfokos lehűlés

Babiczky Tibor: A kalapács beszél