Magyar Péter jóvoltából megtelt a Kossuth tér április 6-án. A tüntetés után a NER média rendesen beindult. A baj csak az, hogy már nem működik a hipnózis. Mert kipukkadt a fideszes propaganda lufi.
Magyar Péter már hetek óta uralja a belpolitikai közbeszédet. Hogy az érdeklődés meddig fenntartható, abban a mai nap mérföldkő lesz: nem mindegy, mekkora tömeget tud mozgósítani, és az sem, hogy mit tud bejelenteni a június 9-i indulással kapcsolatban. A tüntetés közvetítése mellett meghívott vendégeinkkel a stúdióból elemezzük a felbolydult magyar belpolitikát.
Vendégeink:
Csepregi Dávid és Schultz Nóra, a Belépési küszöb podcasterei
Bánszegi Rebeka (24.hu) és Dull Szabolcs, újságírók
Magyari Péter (Válasz Online) és Ruff Bálint
Oross Dániel, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa
Örömmel jelentem be, hogy a mai naptól a hivatalos felületünkön a https://talpramagyarok.hu/is elérjük egymást. Kérlek, ha innen nem nyílik meg, írjátok be külön a keresőbe.
Ezen az oldalon minden fontos információt megosztunk veletek és itt tudtok csatlakozni a közös munkához, egy új szuverén, modern, európai Magyarország felépítéséhez.
Ahogy a honlapon látni fogjátok a szerveztünk egyik alappillére a Legyél a változás! Egyesület. Köszönöm az alapítóknak, hogy átadták a Közösségünknek a korábban alapított szervezetet és kiléptek az általuk létrehozott Egyesületből, hogy ezzel is lehetővé tegyék a munka mielőbbi megkezdését és az oly sokak által ajánlott támogatások befogadását.
Az változás mi magunk vagyunk. Csatlakozzatok, dolgozzunk együtt a hazánkért! Rövidesen találkozunk
VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ Szerző: BÓDI MÁTYÁS 2024.04.06.
Lehet, hogy most sem fogjuk megtudni, melyik párttal próbál meg elindulni Magyar Péter a júniusi EP-választásokon. Az alábbiakban azért végigvettük a lehetőségeit. Csak rossz és még rosszabb opciók léteznek
Szombatra minél eddiginél nagyobb tömegmegmozdulást ígér Magyar Péter, aki Budapest belvárosába hirdetett „Nemzeti menetet”. Március 15-én, talán kicsit mindenkit meglepve volt képes a legnagyobb tömeget mobilizálni ünnepi zászlóbontó rendezvényére, majd március 26-án, a második ügyészségi meghallgatása és feleségével rögzített beszélgetése hangfelvételének nyilvánosságra hozatala után meghirdetett, spontán megszervezett demonstrációjára is több ezer ember ment el.
A hatalmas tömeg szombatra is garantált. Az előrejelzések alapján jó idő lesz, a Facebook-eseményen már több, mint 33 ezer ember fejezte ki érdeklődését. Ugyanakkor Magyar saját maga számára is megemelte ezzel a tétet. Tudnia kell majd mondani valami újat az egyre növekvő számú követőtábornak. Mi más lehetne ez, mint annak a pártnak a neve, aminek a logója alá be tudja csatornázni ezeket a tömegeket. Mivel új pártot az EP-választás előtt már nem alapíthat, csak egy létező pártot vehet át. Melyik lehet ez? Egyáltalán, hány bejegyzett párt van ma hazánkban? Melyek azok, amelyekkel együtt tudna működni Magyar Péter?
Kitakarta a napot
Februárban végén saját Facebook oldalunkon már felvetettük, hogy a kegyelmi botrány keltette hullámok akár veszélyesebbek is lehetnek az ellenzékre, mint a kormányra. Pedig Magyar Péter akkor még sokkal inkább tűnt politikai kommentátornak, valamint az egykori Vers mindenkinek rovat egy személyes előadójának, mintsem politikai szereplőnek, aki fenekestül forgathatja fel a jelenlegi pártstruktúrát.
Azóta teljesen kitakarta a napot az ellenzék elől. A Facebook-on márciusban már Orbánt is kiütötte, hazai politikai aktorokhoz képest online elérés tekintetében más ligában játszik, amit nagyon tudatos kommunikációs vonalvezetéssel alapozott meg. Most azonban egy olyan döntés előtt áll, amiben szinte csak rossz és még rosszabb opciók vannak, hiszen meg kell neveznie azt a pártot, amivel el tud indulni a június 9-ei EP választáson.
Magyar egyértelművé tette, hogy a jelenlegi parlamenti pártokkal kizárt az együttműködés. Maradnak tehát a parlamenten kívüli erők, melyek közül előbb tekintsük át az országosan is ismerteket. A közvélemény-kutatások alapján ezek közül egyedül az MKKP áll bejutásra az EP-választáson. A párt elnöke, Kovács Gergely viszont már a párt március 15-ei rendezvényén is inkább parodizálta Magyart, akinek a pár órával későbbi beszédét elég pontosan meg is jósolta a Szabadság hídon. Magyar Péter korábban a Partizánban azt nyilatkozta, hogy XII. kerületi lakosként nagyon sokra tartja Kovács Gergely munkáját és rá fog szavazni az önkormányzati választásokon, de ettől még biztosan nem lesz Magyar Péter az MKKP arca. A párt tagsága már a hegyvidéki előválasztás hallatán is majdnem asztalt borított. Mi lenne ha még Varga Judit volt férje is megjelenne a következő buszmegálló-felújításon?
A Vona Gábor vezette Második Reformkor lenne sok szempontból a legkézenfekvőbb megoldás. Kulturálisan, ideológiailag talán ők állnak a legközelebb egymáshoz. Ráadásul mindkét szereplő kifejezetten a fiatalok felé nyitna. Megkeresésünkre párt azonban tagadta, hogy Magyar Péter hozzájuk csatlakozna...
A héten másodszor járt az Alcsút melletti Hatvanpusztán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, ahol Orbán birtoka épül. Kedden a Gulyáságyú Médiával egy repülő fedélzetén nézte meg, hogy áll a hosszúra nyúlt építkezés. Így:
Kiderült, hogy egy új, nagyobb pálmaházat kapott a „majorság”. A lap egyébként úgy vette észre, a birtokon nagy a nyüzsgés, emellett felfedeztek egy új építkezést is. „Egyfajta hangár (talán termény vagy gép tárolására) épül a birtok jobb hátsó traktusában, legalábbis a betonalap erre utal” - írták. Tavaly nyáron úgy tűnt, hogy a lényegi részek már elkészültek, azt pedig már korábban bemutattuk, hogyan épült a birtok:...
Most egy tévéstábbal ment vissza Hadházy és ezúttal a földről tekintették meg a helyet. „Közben azt is láttuk, hogy gőzerővel ültetnek a kastély köré rengeteg új fát. Ennek oka az lehet, hogy a mostaninál jobban takarja el a luxus „majorságot” a kíváncsi szemek elől, bár igazán értelme csak akkor lesz, ha a kastély főbejáratához vezető, most még közutat eladják a Főnöknek és ő lezárja azt” – írja posztjában a politikus...
HÚZÓS PODCAST / ATV MAGYARORSZÁG Műsorvezető: RÓNAI EGON 2024.04.05.
Ligeti Miklós, az egykori belügyi és igazságügyi jogász több mint egy évtizede a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, őt kérdezi Rónai Egon az elmúlt két hónap eseményeiről. Kegyelmi ügy, kihúzott nevek és mondatok, családon belüli erőszak, az igazságügyminiszter zsarolhatósága és így tovább!
Az sem érdekel, ha egy időre a szakmámat el kell engednem, mert azt érzem, hogy most van egy olyan pillanat, amikor a haza mindenek előtt – mondta lapunknak Nagy Ervin színész, aki teljes mellszélességgel áll Magyar Péter mellett. Szerinte milliós nagyságrendben is lehetnek olyanok, akik normál európai léptékekben gondolkodnak, de politikai értelemben nem annyira aktívak. Interjú.
Ott lesz a színpadon a szombati tüntetésen Magyar Péter oldalán?
Igen, ott leszek, színpadon leszek, de nem valószínű, hogy most szavalni fogok. Kicsit hátrébb vonulok, mert azt szeretnénk, ha a körülöttünk lévő emberek közül egyre többen megszólalnának, mert fontos érezni, hogy nem csak ketten-hárman megyünk előre. Fontos, hogy mások is beszéljenek szakpolitikai kérdésekben is, akár a szegénység, a felzárkóztatás témakörében, hogy megszólaljon orvos, vagy külföldre szakadt hazánkfia. Szeretnénk olyan emberekkel képviseltetni magunkat, akik egy látleletet adnak erről az országról.
Sokszor megtapasztaltuk már az elmúlt években, akár a tanár- és diáktüntetések kapcsán, hogy nagyon nehéz fenntartani a lendületet. Mit vár a tüntetéstől, mivel lenne elégedett?
Százezer emberrel. És én úgy látom, hogy ez reális cél, bár a kormány láthatóan mindent megtesz, hogy keresztbe tegyen. De megállíthatatlanok az emberek, külföldről is irgalmatlan sokan jönnek csak ezért haza. A kormányoldalon megpróbálják baloldali, vagy legalábbis budai úri bulinak beállítani ezt az egészet, de amikor Péter arra kérte az embereket, hogy küldjék el, honnan jönnek majd a tüntetésre, kiderült, tulajdonképpen nincs az országnak olyan pontja, ahonnan ne indulnának el valahányan. Egyáltalán nem tartok attól, hogy kevesen leszünk, most van egy olyan húzása ennek a történetnek, hogy szinte önmagát szervezi. Nem azért megy előre ez a szekér, mert iszonyú pénzt költünk a Facebookon, hanem az emberek egymásnak adják át az információt, minden tiktoker, és youtuber az igazságérzete által vezérelve „dolgozik” nekünk, egy fillérünkbe nem kerül ez a történet.
Jó pár éve megnyilvánul közéleti kérdésekben, többek között kiállt a tanárok ügye mellett, de számos más kérdésben is kritizálta az ország vezetését. Januárban, még a kegyelmi botrány kirobbanása és Magyar Péter felbukkanása előtt interjút adott a Partizánnak, ahol hosszan beszélt arról: nincs olyan elsöprő erejű mozgalom, és olyan államférfiúi képességekkel rendelkező politikus, ami és aki mögé beállna. Most mégis többes szám első személyben beszél Magyar Péter politikai mozgalmáról. Mit lát benne, mivel győzte meg?
Ő a megtestesítője annak, amit én egy politikustól várok. Egyébként nem tud olyan nagyon különleges dolgot, én sem várok semmi bonyolultat, sőt, éppen a normalitást várom el. Amikor a bizonytalanok táboráról beszélnek, én mindig azt gondolom, hogy az valójában nem egy tábor, hanem a magyar nép törzse, a gerince. Ők azok, akik elhúzzák a szájukat, amikor a Gyurcsány Ferenc nem mond le, de akkor is elhúzzák a szájukat, amikor bántani akarják a melegeket, vagy ha blokkolják az EU-s pénzeket. Szerintem milliós nagyságrendű az az embercsoport, amely normál európai léptékekben gondolkodik, és politikai értelemben nem annyira aktív, mivel nem egy szélsőséges fajta. Ezt képviseli számomra Péter, aki olyan hatékonysággal képes ezt a közepet megszólítani és megtámadni a jelenleg regnáló hatalmat, hogy az védekezésre kényszerül és lépéshátrányba szorul. Valójában nem született szerintem eddig a Kárpát-medencében politikai talentum, aki ekkora sebességgel ilyen eredményt ért el. 1992-ben ilyen lehetett Orbán Viktor...
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.04.05.
Magyar Péter kommunikációs szokásához híven egy nappal a várhatóan eddigi legnagyobb gyűlése előtt csöpögtetni kezdte az információkat. A HVG-ben megjelent közlései szerint holnap bejelenti egy háromlépcsős politikai szerveződés létrehozását, amely gyakorlatilag a Fidesz újraszervezése, az új Fidesz megalapítása, a nemzeti együttműködés érdekében.
Mindebből az látszik, hogy Magyar Péter saját Fideszt akar Orbán nélkül, amelyet az általa elutasított baloldali és liberális pártoktól elcsábított szavazókra épít. Ez az új szerveződés célozza meg, hogy az Orbánt megunt fideszesek átlépjenek az újjászervezett Fideszbe és nemzeti egységre lépjenek az identitásukat elhagyó baloldaliakkal és liberálisokkal.
Ez utóbbiaknak a nemzeti egység és Orbán leváltása érdekében el kell hagyniuk elavult pártoskodó és sehova nem vezető baloldali és liberális identitásukat. Míg a Fideszből és szatellitpártjaiból átlépőknek főleg „polgárinak”, legfeljebb „konzervatívnak” kell nevezniük maguknak, bár az átállt baloldaliak már a jobboldali jelzővel is megbékültek.
Ha így lehet leváltani Orbánt, holnaptól jobboldaliak lesznek.
A jelszó minden bizonnyal a „modern polgári Magyarország” lesz, amit Magyar Péter még az eredeti Fideszben ismert és szeretett meg, és amelyet átmenteni méltónak nevezett egy korábbi nyilatkozatában. Magyar elölről kezdi azt, amit Orbán, ugyanazon a nyomon indul el, ugyanazt a struktúrát hozza létre, amit a Fidesz. Az már egyszer bevált és működött.
Ennek megfelelően lesz egy párt, amihez kapcsolódik egy pártalapítvány (ez ismerős, ezt már jól ismerjük), létrejön egy egyesület, amivel a terv szerint kicselezik és megkerülik a pártfinanszírozási szabályokat. Ez az elképzelés méltó a Fideszhez és hagyományaihoz. Ezt egészíti ki az új polgári körök mozgalma, csak a neve lesz más. Ez a Fidesz tükörképe.
Magyar Péter gyakorlatilag leképezi a Fideszt, csak mindennek új nevet ad, de megvan a Fidesz történetében és szervezeteiben mindennek a megfelelője. Magyar sikeresnek ítéli a Fidesz modellt és struktúrát, amiből az alapítót, az általa létrehozott bűnszervezetet és maffiát hagyná ki, ahelyett majd létrehoz egy másikat. Magyar saját Fideszt akar.
Minden valószínűség szerint mindenben koppintani fogja a Fideszt, Orbán lépéseit, és a „rossz Fidesz” helyett létrehoz egy „jó Fideszt”. Visszatér a Fidesz „polgári” gyökereihez, ez a csodafegyver. A nép ellenségei, mint amilyenek mi vagyunk, a Fidesz gyökereiben sem láttak semmi jót, azokról az első pillanatban megmondták, hogy fasiszta diktatúra lesz.
Ne húzzuk az időt, nyugodtan mondjuk meg előre most is: az Orbán nélküli Fidesz is fasiszta diktatúra lesz, mert nem lehet más. Ezekből a gyökerekből ugyanaz a fa nőhet ki. A magyarista magyarok elölről kezdik ugyanazt, ha Magyar Péterre építenek. Diktátort és maffiát cserélnek egy másikra, ahogy Magyar nem volt ellensége az pénznek sem.
Így már minden sokkal világosabb. A rendszerváltás olyan elképzelés szerint valósulna meg, hogy létrejön egy új Fidesz, amelybe átlépnek a tagok és a szimpatizánsok. Orbán egyedül marad az embereivel a kiüresített pártban, és eljelentéktelenedik. Az új Fidesz ugyanolyan „polgári” párt lenne, a liberálisok kedvéért elhagyva talán a jobboldali jelzőt.
Se nem jobboldali, se nem baloldali, csak Magyar párt. Ahogy Orbán Viktor megmondta, nincsenek is jobboldaiak és baloldaliak, csak magyarok vannak. Egy nemzet, egy vezér. Egy a tábor, egy a zászló. A baloldaliak és liberálisok örömmel fogadnak egy Orbán-másolatot, aki mindenben Orbánt utánozza és a helyére tör.
Ezért egyelőre, elsősorban az Orbán-rendszerbe belesimult, ellenzéki pártokban csalódott baloldali és liberális ellenzékiekre épül az új Fidesz, amelybe át kell lépniük a Fideszből is a csalódottaknak, akik így találkoznak a másik oldal csalódottjaival, és se nem jobb, se nem bal nemzeti egységpártot alkotnak. Amit hívhatunk nemzeti együttműködés rendszerének.
Magyar Péter pártjában megvalósul Orbán Viktor álma, Orbán Viktor nélkül. Az elképzelés tökéletesen találkozik a balliberális értelmiség öngyilkos gondolatával, amely szerint a Fideszt belülről kell fideszes által megdönteni, helyette létre kell hozni egy jobbközép pártot, irányítsa az Magyarországot, ha ők nem tudják a diktatúrát megdönteni.
Ezzel meglökik Magyarországot az argentin úton. Jó lesz végre győztesnek lenni a sok vesztesnek. Érezni a fideszes mámort. Most végre lelkifurdallás nélkül ők is fideszesek lehetnek. Ha Orbán kicsit megjavul, a nemzeti egység érdekében, még egymásra is találhat a két Fidesz. Magyar korábban nem zárta ki a koalíciót, attól függ mit kínálnak neki.
Az egymásra találás és a terv lelkesítő a baloldali ellenzék egy részének is, s az is marad, amíg nem derül ki, hogy a „polgári”, a „nemzeti” és a „jobboldali” mit jelent. „Keresztény” ideológiai alapokat (horthysta világnézetet), antiszemitizmust (amit majd tagad a magával meghasonlott magyarista balliberális tábor is). Magyarországon ez a hagyomány...
Néhány héttel 93. születésnapja előtt elhunyt Ferge Zsuzsa, a magyarországi szociológia legismertebb alakja, a hazai szegénység és társadalmi igazságtalanságok legalaposabb ismerője. 2021-ben, 90. születésnapja alkalmából készítettünk vele életútinterjút, most ennek teljes, vágatlan változatát közöljük. Az interjúban többek közt mesél arról, milyen volt József Attilával kirándulni, miért volt nehéz és veszélyes az egyenlőtlenségeket kutatni a létezett szocializmus idején, és hogyan nem vették figyelembe szakpolitikai javaslatait a rendszerváltás utáni kormányzatok, még a névleg baloldaliak sem.
Egyszerűsítés, egységesítés, átláthatóság – ez a hármas jelszava a kiszivárgott új kulturális törvénytervezetnek. Nemes célok, csak az a baj, hogy az egységesítésen kívül a másik két kritériumnak épp az ellenkezője valósulna meg a tervezet elfogadásával. Még több bürokrácia, még több kötelezettség hárulna a kulturális intézményekre, ezzel párhuzamosan pedig az olyan csúcsszervek, mint a Magyar Nemzeti Múzeum vagy a Petőfi Kulturális Ügynökség még nagyobb beleszólási lehetőséget kapnának.
A tervezet célja emellett az lenne, hogy a Covid, az infláció és a források elapadása miatt alaposan megtépázott kulturális terület állapotán javítson, amit a tervezet virágnyelven csak kihívásokkal teli időszakként említ.
Még az elején érdemes leszögezni, hogy a sajtóban először az Indexen ismertetett tervezet munkaanyag, amely hozzánk is eljutott, még változhat a parlament elé benyújtása előtt, és hiányoznak belőle részletek, de a minisztérium szándéka egyértelműen kirajzolódik belőle. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a tervezet kiszivárgásakor még cáfolta a központosítást, de a terv világosan felrajzolja azt az állami kulturális piramist, amiben még a könyvtárak kínálatát is irányítani lehet.
Van ebben a tervezetben sok olyan kultúrpolitikai kérdés, amiről lehetne beszélni, de az anyagon dolgozó vagy abban említett szervezetek nem válaszoltak eddig kérdéseinkre. Demeter Szilárd, aki a Nemzeti Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség igazgatójaként is érintett a témában, a szivárványszínű, repülő egyszarvúak anatómiájának megvitatásához hasonlította, ha erről a tervezetről kellene nyilatkoznia. Az említett okok miatt azonban érdemes közelebbről, néhány fontos pontban megnézni, hogy milyen szándék vezérli az új kultúrtörvényt...
Valószínűleg az ellenzéki szavazók döntő többsége is tudja, hogy az Orbán-kormány leváltása nem máról holnapra megvalósítható terv, hanem olyan cél, amiért érdemes dolgozni – értékelte Magyar Péter felhívását Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője.
Magyar Péter azzal a követeléssel hívja szombat kora délután utcára az embereket, hogy „a kormány adja vissza a hatalmat és a választás lehetőségét a népnek”.
Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője szerint ez elegánsabb megfogalmazása annak, hogy „mondjon le a kormány”. Legalábbis nehéz lenne másképpen értelmezni a felhívást, ami Magyar Péter korábbi megnyilvánulásaihoz is jól illeszkedik. Amikor nyilvánosságra hozta azt a titokban készített hangfelvételt, amelyen volt felesége, Varga Judit előző igazságügyi miniszter szavait rögzítette, akkor is azt közölte, hogy ebbe bele kell buknia a kormánynak.
Ha másfajta országban élnénk, ahol a nyilvánosság demokratikusabban működik, ahol a kormány kénytelen érdemben reagálni a közvélemény elé tárt terhelő információkra, akkor valóban nagyon súlyos válság alakulna ki kormányon belül is, és az lenne a minimum, hogy miniszterek leköszönnek posztjukról – jelentette ki Győri Gábor. Nálunk azonban a kormány kivárásra rendezkedik be, és annak is csekély a valószínűsége, hogy „hiteles nyomozás” indul az ügyben.
A kormány lemondását régóta követelik eredménytelenül az ellenzéki pártok. Győri Gábor szerint most sem arról van szó, hogy ez valóban megtörténjen, inkább arról, hogy Magyar Péter összehozzon, aztán összetartson egy olyan politikai erőt, amely egyszer talán képes lesz elérni a kormány távozását. Valószínűleg az ellenzéki szavazók döntő többsége is tudja, hogy a kormány leváltása nem máról holnapra megvalósítható terv, hanem olyan cél, amiért érdemes dolgozni, ami sokak erkölcsi felfogásával találkozik. Magyar Péter felhívása tehát nem elsősorban a kormánynak szól, hanem azoknak a szavazóknak, akik egyetértenek ezzel a követeléssel...
A Széchenyi-díjas társadalomtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 93 éves volt.
Életének 93. évében elhunyt Ferge Zsuzsa szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja – tudatta családja az MTI-vel. A Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus április 4-én hunyt el, szűk körű temetéséről a család gondoskodik.
Ferge Zsuzsa Kecskeméti Zsuzsanna néven budapesti értelmiségi családban született 1931-ben, felsőfokú tanulmányait 1948-ban a Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdte meg. Egyik tanára hívta a Központi Statisztikai Hivatalba (KSH) dolgozni, diplomáját a munka mellett szerezte meg 1953-ban. Végzése után átkerült a KSH gazdasági főosztályára.
A rétegződéskutató osztály vezetője volt 1959 és 1968 között, majd az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott 1988-ig, többek között tudományos főmunkatársként és a társadalompolitikai osztály vezetőjeként. Csoportja foglalkozott iskolaszociológiával, a társadalmi előnyök-hátrányok átöröklésével, a szegénység különböző megjelenési formáival.
Társadalmi újratermelés és társadalompolitika című tanulmányával 1982-ben szociológiai doktori címet szerzett.
Az ELTE Szociológiai Intézetében szociológiát tanított, 1988-ban teljes állású egyetemi tanár lett, majd az egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének és Továbbképző Központjának tanszékvezetőjévé nevezték ki. A katedrának 2001-ben mondott búcsút, nyugdíjba vonulása után professor emerita lett.
Külföldi egyetemeken is dolgozott vendégtanárként, 1997-ben az Edinburghi Egyetem díszdoktorává választották. 1993-ban az Európai Akadémia, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2004-től rendes tagja lett. 2018-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagjává választották. Az oktatás és a tudományos kutatás mellett közéleti szerepvállalása is jelentős volt, több szakmai szervezet munkájában is részt vett.
A szegénység mellett fő kutatási területe volt a társadalmi struktúra, a társadalmi egyenlőtlenségek és integrációs zavarok vizsgálata. Több mint háromszáz tanulmánya jelent meg, és több könyvben beszámolt kutatásai eredményéről.
Tevékenységéért 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Pro Urbe Budapest, 2004-ben Radnóti Miklós-, 2005-ben Prima-díjat, 2007-ben Nagy Imre-érdemrendet kapott. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2009-ben Budapest díszpolgára lett. 2011-ben megkapta az UNICEF Nagyrabecsülésének csokrát és az Európai Polgár Díjat. 2017-ben neki ítélték a Mensch Nemzetközi Alapítvány Mensch-díját.
L1 Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi 2024.04.05.
Kinek mekkora a Nemzeti menete? Demonstráció április 6-án. Azahriah CIPOEjével Origot, Puzsér Dopemant, Megaf0st, és "vajdát" aláz. Puhuló phőni Makón. Hatalmi és magánügyek: a belpolitikai helyzet még annál is sokkal tovább fokozódik.
Magyar Péter Rangos Katalin és a Spinoza ház vendége volt, így a Megafon tudott miből dolgozni. Schadl György pedig a Telex miatt idegállapotba került.
Témáink: • Magyar Péter gigatüntetésre készül • Összefogott a DK, az MSZP és a Párbeszéd • Magyar szállal bíró orosz hálózatot fogott a cseh titkosszolgálat • Kitől lophatna még a Fidesz?
Tóta W. Árpádot nagyon érdekli, hogy Stumpf András hozzáért-e Magyar Péterhez, amikor interjúzott vele. Lukácsi Katalin és Szerető Szabolcs is a vendége volt e héten Gulyás Balázs műsorvezetőnek.
Íme egy Háromharmad, mely nem Magyar Péterrel kezdődik! Hanem előbb EP-választás, „Brüsszel elfoglalása”, oktatás-egészségügy-infláció, török minta, s csak aztán leheletnyi MP. A stúdióban Kerner Zsolt, Pető Péter, valamint Nagy József.
00:00:00 Vesszőparipa górcső alatt: Orbán elfogadja vagy elfoglalja Brüsszelt? 00:16:10 Csak Trump igazolhatja azt az orbáni mondatot, hogy „év végére mi leszünk a többség a nyugati világban”
GRUNDRECORDS Szerző/Előadó: BRÓDY JÁNOS 2024.04.05.
Dalszöveg:
Figyeljetek, az itt a rend
A vár ura maradjon fent
Ki nem lojális, elmehet akárhová
De hős itt nem lehet
Szívet szorít a félelem
Imádkozol, ne így legyen
Plakátviharban veszted el a lelkedet
Hát mondd, te mit hiszel
Richelieu exceljében kimért adattömeg
Kimérten ömlik rád a kódolt gyűlölet
Na nézd, a Mámoros Gező
Kész konteókkal áll elő
A pártközpont így méri fel, lazán
A népe mit hisz el
Lakájok és gazemberek
Valótlanul terjesztik el
S a belső zsebből dől a lé, a cash ma
Hát mondd, te mit hiszel
Karaktergyilkosságért busásan jár a bér
Magánszorgalmú kiskutyák szájában alvad a vér
A megafon recseg ropog
Megint jönnek a gyilkosok
Hazudnak rendületlenül, figyelj
Ma még büntetlenül
Kevés a józan értelem
A bárány most is védtelen
A farkasokkal szembe néz és érzi
Szívében már a kés
************************
A Kossuth- és Liszt-díjas Bródy János új dallal jelentkezett, talán annak a régi hagyománynak a szellemében, hogy az Illés zenekarban és később a Fonográfban is, mindig a születésnaposnak kellett valamilyen ajándékkal felhívni a figyelmet a jeles napra, különben a többiek nem vettek róla tudomást. Akkoriban ez általában alkoholos italokat jelentett, most ebből az alkalomból egy sodró lendületű klasszikusokat idéző dalt kapott a Bródy János művészetét értő szívvel követők tábora.
A legendás szerzőpáros máig aktív alkotója éppen 60 éve áll a színpadon, 1964 tavaszán került be az ős Illés zenekarba, 18 évesen, még az érettségi előtt. Mint a zenekar legfiatalabb tagja, hamarosan megkapta a Tinédzser becenevet, és ennek következtében szakmai körökben a mai napig hajlamosak Tininek szólítani a szép korokat megélt dalszerzőt. - 2024.
FLASZTER / MAGYAR HANG Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN 2024.04.04.
Mennyien szavaznának Magyar Péterre? – sokakat foglalkoztat a kérdés, műsorunk szereplői is feltették tehát. Ahogyan szó esett Bayer Zsoltról, Magyar Péterről és a halálról, a kormánypárti publicista egyik friss írása kapcsán. És még a témánál maradva: törvényesítenék a „Tónizást”. Hogy ez mit jelent? Kiderül az adásból. 400 ezer/fotó – reped a NER? – ez is téma lesz.
Akik pedig mindezeket átbeszélik Dévényi István műsorvezetése mellett: Ónody-Molnár Dóra és Lakner Dávid.
FRIDERIKUSZ PODCAST Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR 2024.04.05.
A Friderikusz Podcast néhány hete a generációkról szóló mini-sorozatba kezdett, amelyhez Steigervald Krisztián generációkutatót kértük fel. Az első részben a szakértő beszélt a generációk és az életkor különös és meghatározó összefüggéseiről, legutóbb lépésről-lépésre vette végig két generáció, a Veteránok és a Baby Boomerek sajátosságait, ebben a mostani epizódban pedig az X-, Y-, Z-, és az Alfa-generációk jellemzőit foglalja össze.
Az X-esek 1965 és 1980 között születtek, ők az első generáció, amelynek tagjai már „szülő nélkül" nőttek fel, mert a munka világa beszippantotta a szülőket. Az X-es kulcsos gyerekek úgy mentek haza az iskolából, hogy otthon nem várta őket senki. Ezért az X-esek generációja bizonytalan lett, de másképp, mint a veteránok. Az X-eseknek annyi változáson kellett átesniük, hogy a bizonytalanságra nem a biztonság keresése lett a válaszreakciójuk, hanem a változáshoz való folyamatos alkalmazkodás, ennek eszköze pedig a maximalizmus.
Az Y-osok, az 1980–1995 között születettek az utolsó olyan generáció, amelynek tagjai még offline világba születtek bele. Mivel ők azt látták, hogy van egy bizonytalan generáció, az X-esek, az Y-osok már nem akartak bizonytalanok lenni. A 2008-as pénzügyi válság az ő alapélményük lett, azt látták, hogy a szüleik, akik halálra dolgozták magukat és igen lojálisak voltak, a válság hatására elvesztették az állásukat, majd jött a devizakölcsönök bukása, elvesztettek lakásokat, autókat, és arra jutottak, ők nem lesznek lojálisak, elkezdtek tehát saját magukkal foglalkozni.
A Z-generáció az 1995 és 2010 között születettek nemzedéke. Az első olyan generáció, amely már az internettel nőtt fel. A Z-sek ugyan belekerültek egy olyan világba, ami láthatóan az ő igényeik szerint fejlődik, de senki nem tudja, hogy hogyan és merre, nem kaptak kulcsot hozzá. Emiatt a Z-sek bizonytalanok lettek abban, hogy valóban a szülőktől, a felnőttektől tudják-e megtanulni a hasznos dolgokat, vagy inkább a kortársaiktól.
Az Alfa-generációsok, a 2010 utáni nemzedék már beleszületett az okos eszközök rendszerébe, az Alfa körül minden és mindenki digitális. A nagymamával úgy tud beszélgetni egy alfás, hogy látja őt a mobiltelefon képernyőjén, a születési fényképeket nem a fotóalbumba teszi, hanem a felhőbe vagy a Facebook-csoportba.
Steigervald Krisztián előadása tehát most ennek a négy generációnak a sajátosságait összegzi, közben visszaidéz néhány olyan embert, akik az elmúlt időszakban vendégei voltak a Friderikusz Podcastnak, és akik jól példáznak bizonyos generációs sajátosságokat.
PÉNTEK REGGEL / PARTIZÁN PODCAST Szerző: PARTIZÁN 2024.04.03.
Két napot töltött a magyar nagykövetségen Jair Bolsonaro, Brazília korábbi elnöke, miután puccstervezéssel vádolták meg a hatóságok.
Ezen a héten Basch Gábor, egy Brazíliában élő magyar antropológus segít nekünk eligazodni, mekkora politikai súlya van most a vírustagadó, botrányhős exelnöknek, akit máig nyíltan támogat Orbán Viktor.
A Péntek Reggel e heti hírlevelében pedig felidézzük a leghíresebb nagykövetségi bujkálásokat Mindszenty Józseftől Erich Honeckeren át egészen Julian Assange-ig. Az e heti Péntek Reggelt Báthori Benjámin, Beke Anna, Feledy Botond, Gondel András, Irsik Bence, Kecskeméti Bálint, Laki Gergely, Szurovecz Illés és Tóth Norbert hozta el neked.
Interjút adott a Szabad Pécsnek és a Szabad Európának a friss Kossuth-díjas Visky András. Az interjú felvétele néhány nappal a Kossuth-díj kihirdetése és átvétele előtt készült, Pécsett. Visky András 1957-ben született, erdélyi magyar író, drámaíró, dramaturg, egyetemi tanár, színházi teoretikus. A Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, művészeti aligazgatója, a Babes-Bolyai Egyetem Színházi tanszékén kezdett tanítani, de a Yale, vagy a michigani Calvin College vendégtanára is volt. A költőként, színpadi szerzőként és dramaturgként számon tartott Visky első, 2022-ben megjelent megrendítő prózai művével, a Kitelepítéssel jelentős szakmai és közönségsikert ért el.
A Kitelepítés című regény nemcsak megrendítő erejű írás, hanem az emberi méltóság és a szabadság himnusza is egyben. Könyvére az első díjat az Artisjustól kapta Visky, majd a Margó Irodalmi Fesztivál után a Nők Lapja Irodalmi Díját is elnyerte a Kitelepítés. 2024 március 14-én pedig a Kossuth-díjat is átvehette Visky András, aki interjúnk készítése idején egy hónapon át Pécs rezidens írója volt...
Nagyon szeret kommenteket olvasni, Pintér Béláért a mai napig rajong, Mikszáthot és Csáth Gézát olvas, és azt mondja, nem tartozik egyik politikai oldalhoz sem. Most jövök interjú Gálvölgyi Jánossal, akit pályafutása fontos pillanatai mellett lejárató cikkekről, valamint politika és színház viszonyáról is kérdeztünk.
KLIKK TV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2024.04.04.
Elfáradt, megöregedett ez a mostani kormányzat, nagyon sok kárt okozott annak a területnek, ami számomra a legkedvesebb, az alkotmányosságnak, a jognak, a jogrendnek, a nemzetközi kapcsolatoknak, ezeket mind nagyon súlyosan károsította ez a hatalom, és nem tud helyette felmutatni olyan eredményeket, amik ezt ellensúlyoznák – erről beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Bárándy Péter, korábbi igazságügyi miniszter, aki jelenleg Magyar Péter tanúsegítője.
Az ügyvéd nem gondolkodott egy percig sem azon, hogy elvállalja a feladatot, hogy képviselje Magyar Pétert azokon a helyeken, ahol őt tanúként hallgatják meg. Egyetért Magyar Péterrel abban, hogy a regnáló hatalom eddigi ténykedéséből már elég kára származott az országnak, meg kellene szűnnie. A Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételben nem érzi úgy, hogy Varga Judit nyomás alá helyezve mondta volna, hiszen kényszer vagy fenyegetés alatt az ember rövid válaszokat ad.
A műsorban szóba került még, hogy az ügyészség tisztességtelenül járt el valamint, hogy ha Varga Judit ilyen házasságban élt volna, annak ki kellett volna derülnie átvilágítása során, és hogy valójában ura-e a helyzetnek Polt Péter.
A médiában felülreprezentált a baloldal, filmekre pedig több támogatást kapnak a kritikus alkotók, mint a jobboldaliak. Novák Katalinnak az első cikk után le kellett mondania, Balog Zoltánnak pedig nem lesz kellemes elszámolnia a lelkiismeretével. Kétórás vágatlan interjú Rákay Philippel Megafonról, Fideszről, kultúrharcról és a Most vagy soha! című filmről is.
Aki felveteti magát a kisebbségi – nemzetiségi – névjegyzékbe, gyakorlatilag elveszti a jogát, hogy pártlistára szavazzon. Az pedig abszolút Alkotmány-ellenes, hogy egy választópolgár ne szavazhasson a pártlistákra, miközben az Alaptörvényben is benne van: a választójog egyenlő – magyarázta Tóth Zoltán. A választási szakértővel annak apropóján beszélgettünk, hogy a Nemzeti Választási Iroda emlékeztetett, a hazai kisebbségekhez tartozó választók május 31-én kérhetik utoljára felvételüket a nemzetiségi névjegyzékbe.
A kisebbségi választásokról szóló törvényt az országgyűlés 1993-ban fogadta el, 1994-ben volt először kisebbségi választás. Abban az időben ennek a törvénynek két célja volt. Az egyik, hogy a Magyarországon legalább 100 éve honos kisebbségek politikai képviseletet kapjanak. A másik pedig, hogy a cigányságnak egy saját értelmiségi rétege, amely képes arra, hogy képviselje a kisebbség érdekeit, emancipálja a többségi társadalomban – idézte fel Tóth Zoltán.
Ezek a célok nem valósultak meg – jelentette ki a választási szakértő, aki szerint majdnem tíz év kellett ahhoz, hogy ez bizonyossá váljon. „E tíz év alatt a korabeli parlamenti pártok mindegyike arra használta fel a kisebbségi választást, hogy annak ürügyén pénzt húzhassanak ki a költségvetésből, amit aztán saját maguk hasznára fordítottak. Tehát az eredeti törvényi célokhoz képest egy homlokegyenest ellenkező cél valósult meg.”
Ahogy Tóth Zoltán magyarázta, az időközben megalakult és működő kisebbségi önkormányzatokat, ez a folyamat teljesen lehetetlen helyzetbe hozta. Mert látszólag működött a képviselet, de a valóságban nem. A kisebbségi önkormányzatok azonban nem egyenlő mértékben „romlottak meg”. A pénzfelhasználás körüli anomáliák a legrosszabbat a cigány kisebbségnek tették, amely maga is igyekezett minél nagyobb részt kihasítani a költségvetésből. Viszont a pénzt nem közösségi célokra fordították. Más volt a helyzet azokkal a kisebbségekkel, amelyeknek volt politikai kultúrája, náluk ez a folyamat kevésbé volt romboló.
Újabb változás 2010 után történt, akkor módosították érdemben a kisebbségi választást – folytatta Tóth Zoltán. Onnantól a társadalmi nyilvánosság előtt ment tönkre a cigány kisebbségi önkormányzat, a többiek pedig döntően vegetálnak. Bár egyes intézményeik – például iskolák, gimnáziumok – kétségkívül társadalmilag hasznos tevékenységet folytatnak.
Jelen pillanatban a kisebbségi önkormányzatok a Fidesz szavazóbázisának megerősítését szolgálják – véli a választási szakértő, aki szerint ennek a legjobb példája a német nemzetiségi önkormányzat, amelynek vezetője már 10 éve rendíthetetlen tagja - akár választás nélkül is – a parlamentnek. Nyilván az általuk folytatott politika teljes egészében a Fidesz támogatásából áll – magyarázta Tóth Zoltán...
SZABAD EURÓPA Szerzők: KERÉNYI GYÖRGY, WIEDEMANN TAMÁS 2024.04.05.
A letelepedési kötvényhez hasonlóan könnyen megszerezhető tartózkodási engedélyt kínál júliustól a kormány a külföldieknek, ezzel friss pénzt a számára fontos hazai üzleti köröknek. Ahogy a korábbi program, ez is főleg kínaiaknak szól, akik már tűkön ülve várják az indulását. Állampapír helyett most lakást kell vásárolni vagy ingatlanalapba fektetni – ezek tulajdonosai között ott a NER-elit. A magyar államnak semmilyen előnye nem származik az üzletből, viszont ismét drágulhatnak a nagyvárosi ingatlanok; más EU-országokban ezért is hagytak fel az ilyen letelepedési programokkal. Egy későbbi rendelet nevesítheti majd a közvetítőcégeket, amelyek – ahogy a kötvénybiznisznél – most is busás profitra számíthatnak.
„Kínában ez nagyon be van hirdetve, már itt is tömegesen jelentkeznek az aranyvízumot értékesítő kínai irodák” – mondta egy külföldiek letelepedési és tartózkodási ügyeit régóta intéző cég névtelenséget kérő vezetője.
A parlament 2023 karácsonya előtt pár nappal csöndben új idegenrendészeti törvényt fogadott el, amely a menekültügytől kezdve a letelepedésig újraszabályozza a külföldiek magyarországi tartózkodását.
A kínaiak által nagyon várt új jogi státusz a vendégbefektetői. A vendégbefektetőnek nem kell a tízéves és újabb tíz évre meghosszabbítható tartózkodási engedélyért (és a vele járó szabad uniós utazásért) befektetnie a reálgazdaságba. Befektetéssel ingatlanalapokba, illetve egyszerű ingatlanvásárlással (amihez elég bemutatni, hogy rendelkezésre áll a pénz) teljesíteni lehet a vízum, majd a tízéves tartózkodási engedély feltételeit.
A törvényt annyira előkészítetlenül fogadta el a parlament, hogy a végrehajtásról rendelkező szabályozás csak február legvégén született meg. Forrásaink szerint emiatt január–februárban teljesen le is állt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) működése; ez idő alatt automatikusan meghosszabbodtak az akkor lejáró tartózkodási engedélyek. (Cikkünkhöz több kérdéssel – így a leállásra vonatkozóval is – fordultunk a Belügyminisztériumhoz és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz, de nem válaszoltak.)
A törvénynek a vendégbefektetői státuszt érintő része az önkormányzati és európai parlamenti választások után, július 1-jén lép életbe. (A vendégmunkásokkal foglalkozó paragrafusok már március 1-jétől élnek.) Ingatlanvásárlás révén szerezhető, úgynevezett aranyvízumprogram más uniós országokban is volt, de egy idő után utcai tiltakozások indultak a beözönlő külföldi ingatlanvásárlók nyomán egekbe szökő ingatlanárak miatt, ezért a legtöbb helyen leállították. Nálunk most indítják el, de azért csak a választások után...
Évek óta nincs mérlege, egy ideje vezetése sem, sőt a Magyar Nemzeti Bank már a tőzsdei kibocsátólistáról is törölte azt az OTT-One Nyrt.-t, ami pár éve még sok milliárd forintért vehetett részt a lélegeztetőgép-beszerzésekben. A történetben az a legfurcsább, hogy a többféle MNB-bírság ellenére a mai napig nem tudjuk igazán, hogy pontosan mi okozta a társaság döbbenetes lejtmenetét, amin rengeteg kisbefektető bukott nagyot.
Sokszor és sokféle üzlettel kecsegtette a befektetőket a korábban a tőzsdén jegyzett OTT-One Nyrt. informatikai vállalkozás. Ha egészen a kezdetekig visszanyúlunk, a cég jogelődje, a Hybridbox Nyrt. 2010-ben lépett színre, és egy Netflix-jellegű streamingszolgáltatást tervezett kínálni a magyar piacon. Ez nem jött be, a cég nevet változtatott (Fuso Nyrt. néven reinkarnálódott), de az újabb próbálkozás sem volt sikeres.
Majd megint jött egy névváltoztatás, ekkor már OTT-One Nyrt. néven egy modern, sikeresebbnek tűnő cég jelei tűntek fel. A társaság leginkább mobiloperátoroknak, tévétársaságoknak szállított megoldásokat, a TV2-nek például a Spíler-csatornák videostreamingjét, de dolgozott a Columbia Picturesnek is. Egy horvát partnernek a Google Drive-hoz hasonló szolgáltatást fejlesztett, a régebben Telenor (ma Yettel) néven futó mobilcégnek pedig a MyTelenor szolgáltatásán dolgozott évekig. De a sajtóban megjelent információk szerint olyan izgalmas projektekben is részt vett, mint például egy mesterségesintelligencia-alapú növényfelismerő (kokacserje-azonosító) rendszer szállítása a kolumbiai hadseregnek. A nagy buli
A cég Kínával is kapcsolatba került, egy egészségügyi oktatási rendszeren dolgozott állandó szakmai partnerével, a lengyel tőzsdén jegyzett Polaris hazai, iSRV nevű leányvállalatával. Májer Bálint, az OTT-One vezérigazgatója elő is adott Kínában, aminek azért volt jelentősége, mert 2020-ban a társaság meglepő, milliárdos egészségügyi üzleteket kötött: részt vehetett a kínai lélegeztetőgép-beszerzésekben.
De hogy jött képbe ez az üzlet? Májer Bálint, a cég akkori vezetője akkoriban arról beszélt a Telexnek, hogy amikor 2020 márciusában beütött a Covid, és az államok maszkért és lélegeztetőgépekért szaladgáltak, mindenki ilyen gépeket szeretett volna venni, bármi áron. A beszerzési feladatot itthon a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapta meg, a külügyi, vagyis a diplomáciai világ úgyis eléggé leállt, senki nem repült, így a külgazdasági feladatokkal is ellátott minisztérium tényleg ráállhatott a beszerzésekre.
A 444 írt arról, mely cégek szereztek be ekkoriban lélegeztetőgépeket. A listán voltak külföldi (kínai, maláj, szlovák, izraeli, szlovén) vállalkozások, de magyarok is, köztük egyetlen tőzsdei társaságként az OTT-One Nyrt. Mint hallottuk, a korábbi külföldi üzletek miatt már volt a cégnek kapcsolata a KKM-mel, és az említett iSRV partnercég talált nekik kínai beszerzési forrást.
„Az állam segítséget várt, nem feszült rá a szigorú kötbérezésre, vagy egy közbeszerzés kiírására, arra egyszerűen nem volt idő”
– hallottuk akkoriban. Mivel a cég tőzsdén jegyzett volt, a különböző kötelezően közzétett dokumentációiból kiderültek az üzleteinek a pontos feltételei is. Először a KKM megbízásából vett 500 lélegeztetőgépet 4,7 milliárd forint értékben, vagyis 9,4 millió forintos átlagáron. Majd a Duna Aszfaltnak vásárolt 100 ezer maszkot 120 millió forintért. Végül az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) vásárolt maszkot, lélegeztetőgépet és kiegészítő berendezéseket 7,7 milliárd forintos összesített áron. (A feleslegesen nagy mennyiségben bevásárolt gépektől azóta már árverésen próbált megszabadulni a magyar állam, legutóbb 13 ezer forintos darabáron, de nem kellettek senkinek.)....
A volt igazságügyi miniszter és fideszes parlamenti képviselő egy interjúban azt állította: a válásakor anyagilag is borzasztóan rosszul járt. Megnéztük, hogy alátámasztják-e ezt az eddigi vagyonnyilatkozatai. Magyar Péter ugyanakkor azt állítja: a vagyonmegosztásról szóló megállapodás aláírása után Varga Judit megköszönte neki a rugalmasságát. Lapunknak azt is elárulta, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza a saját vagyonnyilatkozatát.
"Egyezséggel váltunk. Minden feladtam! Anyagilag is borzasztó rosszul jártam, de egy bugyiban eljöttem volna igazság szerint. Meg lehet nézni a nyilvános vagyonnyilatkozatomat, hogy én hogy jártam a válással"
– ezt mondta a Hajdú Péternek adott interjújában a minap Varga Judit, akinek a válása nem csak magánéleti, de belpolitikai vihart is kavart. Miután Varga februárban a kegyelmi botrány kirobbanását követően bejelentette, hogy lemond a parlamenti mandátumáról, és visszavonul a közélettől, volt férje, Magyar Péter ugyancsak lemondott a Magyar Közútnál és a Volánbusznál betöltött pozícióiról. Magyar ezután politikai hadjáratba kezdett, és a Partizánnak adott első interjúját követően bő egy hónappal eljutott a pártalapítás gondolatáig.
Magyar kezdetben a volt feleségével kapcsolatban barátságos, már-már védelmező hangnemet ütött meg (főleg a kegyelmi ügy vonatkozásában), Varga pedig nem szólalt meg, ám az utóbbi pár hétben igen elmérgesedett a nyilvánosság előtt folytatott párbeszédük. Varga Judit párkapcsolati erőszakkal vádolta meg volt férjét, Magyar pedig hazugságnak nevezte ezt. A történet kicsúcsosodása volt a Hajdú Péter YouTube-csatornáján leadott interjú, amelyben Varga azt állította, az erőszakos férjétől való elválása nem csak érzelmi, de anyagi terhet is rótt rá. Cikkünkben a volt igazságügyi miniszter felszólítását követve a vagyonnyilatkozatai alapján nézzük meg, mire utalhatott...