Szerző: CSILLAG DÁVID
2025.10.22.
Megszüntették a herdálást és csodák történtek! | Nagy Márton dőzsöl...
2025. október 22., szerda
MEGSZÜNTETTÉK A HERDÁLÁST ÉS CSODÁK TÖRTÉNTEK! | NAGY MÁRTON DŐZSÖL
CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG DÁVID
Megszüntették a herdálást és csodák történtek! | Nagy Márton dőzsöl...
Szerző: CSILLAG DÁVID
Megszüntették a herdálást és csodák történtek! | Nagy Márton dőzsöl...
ÚJABB TITKOS PÉNZGYÁRAT AZONOSÍTOTTUNK TIBORCZ ISTVÁN KÖZELÉBEN
VÁLASZONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2025.10.22.
Akad egy kormányzati terület, amelyre biztosan hatással van a miniszterelnök lánya: ez az idegenforgalom, az országmárkaépítés, a divat- és kreatívipar. Nem tudhatjuk, Orbán Ráhel informális szerepe érinti-e a pénzosztásokat, ám korábban igazoltuk, hogy a központi szállodafejlesztési százmilliárdok minden ötödik-hatodik forintja a Tiborcz család közelébe gurult. Most pedig azt vettük észre, hogy az állam külsős turisztikai kommunikációs ügynökségeként működő Mediator Group Kft.-ből is „kicsavart” közel 10 milliárd forintot egy olyan részvénytársaság, amely rejtegeti tényleges haszonhúzóját, de minden egyéb adata erősen Tiborcz-gyanús. A Mediator a BDPST Csoport marketingjében is részt vett, majd a kft.-t nemrég egy Nagy Márton köreihez sorolt, állami pénzzel telepumpált magántőkealap vette magához – ezzel újabb pénzkötegekhez juttatva a titkos haszonhúzót...
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2025.10.22.
ORBÁN VIKTOR FÉL A VÁLASZTÁSTÓL? – EZÉRT HOSSZABBÍTOTTÁK MEG A VESZÉLYHELYZETET
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.22.
Orbán Viktor kormánya újra meghosszabbította a veszélyhelyzetet – immár a választások utánra is. Vajon miért kell még mindig különleges jogrendet fenntartani, amikor már nincs járvány, nincs háború Magyarország határain belül, és nincs indok, csak hataloméhség? A KlikkTV Egyenleg című elemző műsorában Lakner Zoltán politológus, a Jelen című hetilap főszerkesztője és Vicsek Ferenc újságíró beszélnek arról, hogyan vált a „rendkívüli jogrend” a Fidesz politikai pajzsává, és miért jelenti ez az ország számára a legnagyobb demokratikus veszélyhelyzetet.
👉 Lakner Zoltán szerint a veszélyhelyzet meghosszabbítása nem más, mint Orbán Viktor menekülési útvonala a választások előtt és után. A kormány ezzel megkerüli a parlamentet, és rendeleti úton irányítja az országot – akár a választás utáni átmeneti időszakban is, amikor már a népakarat más irányt mutatna.
👉 Vicsek Ferenc rámutat: a Fidesz saját félelmét árulja el ezzel a lépéssel. A hatalom tart attól, hogy elveszíti a kétharmadot – ezért bebetonozza a döntési jogot minden eshetőségre. A „veszélyhelyzet” így már nem a nemzetet védi, hanem a NER-t, amely még a távozás pillanatában is magához ragadna mindent, amit csak lehet – közvagyont, intézményeket, hatalmat.
💬 A műsorban elhangzik az is, hogy az elmúlt öt év alatt a kormány több száz rendeletet hozott a demokratikus egyeztetést megkerülve. Hajléktalanokat, újságírókat, vállalkozásokat érintő döntések születtek egyetlen aláírással – viták, fékek és ellensúlyok nélkül.
És miközben Orbán Viktor az EU-t és a háborút hibáztatja, Magyarország rekordmértékű eladósodása, inflációja és bizalmi válsága kizárólag a Fidesz politikájának következménye.
Ez az adás nem csak politikai elemzés – ébresztő Magyarország számára. Mert valóban veszélyhelyzet van, csak nem az, amit a kormány mond: 🟥 a demokrácia van veszélyben, nem a hatalom.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.22.
Orbán Viktor kormánya újra meghosszabbította a veszélyhelyzetet – immár a választások utánra is. Vajon miért kell még mindig különleges jogrendet fenntartani, amikor már nincs járvány, nincs háború Magyarország határain belül, és nincs indok, csak hataloméhség? A KlikkTV Egyenleg című elemző műsorában Lakner Zoltán politológus, a Jelen című hetilap főszerkesztője és Vicsek Ferenc újságíró beszélnek arról, hogyan vált a „rendkívüli jogrend” a Fidesz politikai pajzsává, és miért jelenti ez az ország számára a legnagyobb demokratikus veszélyhelyzetet.
👉 Lakner Zoltán szerint a veszélyhelyzet meghosszabbítása nem más, mint Orbán Viktor menekülési útvonala a választások előtt és után. A kormány ezzel megkerüli a parlamentet, és rendeleti úton irányítja az országot – akár a választás utáni átmeneti időszakban is, amikor már a népakarat más irányt mutatna.
👉 Vicsek Ferenc rámutat: a Fidesz saját félelmét árulja el ezzel a lépéssel. A hatalom tart attól, hogy elveszíti a kétharmadot – ezért bebetonozza a döntési jogot minden eshetőségre. A „veszélyhelyzet” így már nem a nemzetet védi, hanem a NER-t, amely még a távozás pillanatában is magához ragadna mindent, amit csak lehet – közvagyont, intézményeket, hatalmat.
💬 A műsorban elhangzik az is, hogy az elmúlt öt év alatt a kormány több száz rendeletet hozott a demokratikus egyeztetést megkerülve. Hajléktalanokat, újságírókat, vállalkozásokat érintő döntések születtek egyetlen aláírással – viták, fékek és ellensúlyok nélkül.
És miközben Orbán Viktor az EU-t és a háborút hibáztatja, Magyarország rekordmértékű eladósodása, inflációja és bizalmi válsága kizárólag a Fidesz politikájának következménye.
Ez az adás nem csak politikai elemzés – ébresztő Magyarország számára. Mert valóban veszélyhelyzet van, csak nem az, amit a kormány mond: 🟥 a demokrácia van veszélyben, nem a hatalom.
2025. október 21., kedd
ÓZD KÖRNYÉKÉN NYOMOZ AZ ÜGYÉSZSÉG!🆘/ ORBÁN SZERINT A TISZÁSOK HÁBORÚPÁRTIAK!🤬
MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?! / Norbi
2025.10.21.
00:00 A MAI ADÁSBAN, INTRO
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?! / Norbi
2025.10.21.
00:00 A MAI ADÁSBAN, INTRO
02:06 ELŐSZÓ
02:18 ÓZD KÖRNYÉKÉN NYOMOZ AZ ÜGYÉSZSÉG!
07:17 BIZALMATLANOK A MAGYAROK A RENDŐRSÉGGEL KAPCSOLATBAN!
10:00 CSAK AZ ÍGÉRGETÉS MEGY! (MEGINT)
13:55 AKI NEM FIDESZES, AZ HÁBORÚPÁRTI!
15:28 NAGY MÁRTON LUXIZIK!
19:20 KÖSZÖNET, OUTRO!
JÁMBOR ANDRÁS: EGY HAZUGSÁG ANATÓMIÁJA – A TISZA ÉS A „NYUGDÍJADÓ” HAZUGSÁG TÖRTÉNETE
LÉNYEG PODCAST
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2025.10.19.
Orbán megint hazugsággal próbálja megfélemlíteni az embereket – most épp azzal, hogy a Tisza megadóztatná a nyugdíjasokat. Nézzük meg együtt, mi az igazság, és hogyan gyárt a kormány félelmet, ha fogy a hatalma.
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2025.10.19.
Orbán megint hazugsággal próbálja megfélemlíteni az embereket – most épp azzal, hogy a Tisza megadóztatná a nyugdíjasokat. Nézzük meg együtt, mi az igazság, és hogyan gyárt a kormány félelmet, ha fogy a hatalma.
DIGITÁLIS SZOMÁLIA – VILÁGUNK POLITIKAI ÉS TECHNOLÓGIAI HADURAK KEZÉBEN
VÁLASZ ONLINE / RECENZIÓ
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.10.16.
Mi a közös a reneszánsz kényúr Cesare Borgiában és Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegben? Az olasz–svájci Giuliano da Empoli esszéista Ragadozók kora című könyvéből kiderül: jóval több, mint elsőre gondolnánk. Napjaink egyik legdivatosabb gondolkodója egy zoológus érdeklődésével vizsgálja a globális világunkat meghatározó politikai és technológiai nagyvadakat. Végkövetkeztetése szerint a kizárólag nyers erőt alkalmazó hatalmasságok réges-régi hatalmi logikát érvényesítenek döbbenetes hatékonysággal, ami a mesterséges intelligenciával kombinálva társadalmaink számára áttekinthetetlen világot eredményez. Recenzió...
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.10.16.
BARROT: PUTYIN LÁTOGATÁSÁNAK CSAK AZONNALI TŰZSZÜNET ESETÉN VAN ÉRTELME - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI APSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.10.21.
Következik az EU első szélsőjobboldal-ellenes csúcstalálkozója -írja a Politico a csütörtökön és pénteken esedékes brüsszeli eseményről, a tagországok állam-, illetve kormányfőinek Európai Tanácsként emlegetett hivatalos őszi üléséről. A portál kiemeli, hogy a lakhatás, a közösségi média szabályozása, a migráció és a védelmi kiadások ügye egyaránt szerepel a napirenden, amivel a politikai fősodor igyekszik megfékezni a populisták menetelését.
Európában a második világháború óta a jobbközép, a balközép és a liberális politikusok vannak nyeregben, de hatalmuk szemmel láthatóan visszaszorul. Abban reménykednek, hogy a most következő EU-csúcs meg fogja mutatni, hogy az unió igenis foglalkozik azokkal az ügyekkel, amelyekkel kapcsolatban a szavazók elégedetlenek – fogalmaz a Politico, és figyelmeztet arra, hogy az EU nagy fővárosaiban, Párizstól Rómáig, Amszterdamtól Berlinig már most vagy kormányon vannak, vagy éppen „a kapuk előtt állnak” nacionalista, sőt oroszbarát erők. „Az európai projekt megvédése ma nem csupán azt jelenti, hogy többet kell fordítani a haderőre: azt is jelenti, hogy teljesíteni kell az Európát összetartó szociális ígéreteket” – nyilatkozott Hannah Neumann zöldpárti EP-képviselő. Ennek megfelelően – írja a portál – ezt a csúcstalálkozót olyan témák uralják, amelyek az alapvető kihíváshoz kapcsolódnak: meg kell akadályozni az olyan forgatókönyvet, amely szerint néhány év múlva négy-öt szélsőjobboldali vezető az Európai Tanács asztalánál ülve, az EU puszta létezését is elutasíthatja.
A populisták nyomulása már most is igencsak valós jelenség – állapítja meg a Politico, utalva arra, hogy Orbán Viktor és a szlovák Robert Fico az Európai Tanács asztalánál ülve időnként megakadályozza a szükséges egyöntetűséget. Hamarosan csatlakozhat hozzájuk Csehország, s jobboldali populista Andrej Babišsal, miközben Szlovéniában az ultrakonzervatív Janez Janša volt miniszterelnök pártja vezet a közvélemény- kutatásokban. Az EU két legnagyobb országában, Franciaországban és Németországban szintén feljövőben van a szélsőjobb, a Nemzeti Tömörülés, illetve az Alternatíva Németországnak.
A Politico a szociális válsággal összefüggésben azt írja: különösen a lakhatás kérdése az, amelyről néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy az Európai Tanács napirendjére kerüljön. A lakásárak alakulása azonban jelentős mértékben növelte a szélsőjobb támogatottságát, egyebek közt Hollandiában és Portugáliában.
A fegyverkezés, a maga munkahelyteremtő képességével szintén olyan terület, amely kifoghatja a szelet a szélsőjobb vitorlájából. Számítások szerint a tagországok összesített védelmi költségvetése az elkövetkező négy évben eléri a 2,4 billió eurót. A védelmi ipar boomja elvben képes lehet arra, hogy helyettesítse Európa gyengélkedő autóiparát, amely közel 14 millió munkahelyet jelent.
Az uniós erőfeszítések további irányát a közösségi média szabályozása jelenti, a szélsőjobbos hullám elhárítása érdekében. Az EU csatába bonyolódott Washingtonnal az olyan amerikai tech óriásokra vonatkozó szabályokat illetően, mint a Meta és az X. Az utóbbi Elon Musk tulajdona, és ő arra használta a platformot, hogy a legutóbbi német választásokra felerősítse a szélsőjobboldali hangokat, így az Alternatíváét. A TikToknak pedig azt rótta a terhére az EU, hogy jelentős szerepe volt a szélsőjobboldali üzenetküldések ösztönzésében a legutóbbi romániai választáson. A csütörtök-pénteki EU-csúcson elfogadásra javasolt végkövetkeztetések szerint „döntő fontosságú, hogy előre lépjenek Európa digitális átalakításában, megerősítsék szuverenitását és nyitott digitális ökoszisztémáját”. Hogy azonban mindez milyen konkrét lépéseket tesz szükségessé, egyelőre kevéssé kézzelfogható.
Ami az úgynevezett zöld napirendet illeti, azt a Politico meglátása szerint felvizezték a szélsőjobboldal nyomására: a vezetők azt fogják megvitatni, miként nyessék vissza a 2040-re szóló kibocsátási célkitűzéseket.
A migráció területén az figyelhető meg, hogy a mainstream szemében egykor tabunak számító elgondolást – a menedékkérelmeknek az EU határain kívül, elzárt központokban történő elbírálását – most már szabályszerűen megvitatják, és még a szocialista dán Mette Frederiksen is emellett van, ami azt jelenti, hogy Orbán Viktor szélsőjobboldali magyar miniszterelnök 2016-ban elhangzott szavait visszhangozza.
Az uniós csúcs előkészületei egyébként – érthető módon - ezúttal jóval kevesebb figyelmet kapnak a médiában, mint a Budapestre tervezett Trump-Putyin találkozó. Ezzel kapcsolatban se szeri, se száma az esélylatolgatásoknak és előzetes állásfoglalásoknak, amelyek közül most csak egyet emelek ki. Mint a londoni The Telegraph írja, Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter tegnap Luxembourgban azt mondta: annak, hogy Vlagyimir Putyin az Európai Unió területére betegye a lábát, csak akkor van értelme, ha ennek nyomán azonnali és feltétel nélküli tűzszünet jön létre.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.10.21.
Európában a második világháború óta a jobbközép, a balközép és a liberális politikusok vannak nyeregben, de hatalmuk szemmel láthatóan visszaszorul. Abban reménykednek, hogy a most következő EU-csúcs meg fogja mutatni, hogy az unió igenis foglalkozik azokkal az ügyekkel, amelyekkel kapcsolatban a szavazók elégedetlenek – fogalmaz a Politico, és figyelmeztet arra, hogy az EU nagy fővárosaiban, Párizstól Rómáig, Amszterdamtól Berlinig már most vagy kormányon vannak, vagy éppen „a kapuk előtt állnak” nacionalista, sőt oroszbarát erők. „Az európai projekt megvédése ma nem csupán azt jelenti, hogy többet kell fordítani a haderőre: azt is jelenti, hogy teljesíteni kell az Európát összetartó szociális ígéreteket” – nyilatkozott Hannah Neumann zöldpárti EP-képviselő. Ennek megfelelően – írja a portál – ezt a csúcstalálkozót olyan témák uralják, amelyek az alapvető kihíváshoz kapcsolódnak: meg kell akadályozni az olyan forgatókönyvet, amely szerint néhány év múlva négy-öt szélsőjobboldali vezető az Európai Tanács asztalánál ülve, az EU puszta létezését is elutasíthatja.
A populisták nyomulása már most is igencsak valós jelenség – állapítja meg a Politico, utalva arra, hogy Orbán Viktor és a szlovák Robert Fico az Európai Tanács asztalánál ülve időnként megakadályozza a szükséges egyöntetűséget. Hamarosan csatlakozhat hozzájuk Csehország, s jobboldali populista Andrej Babišsal, miközben Szlovéniában az ultrakonzervatív Janez Janša volt miniszterelnök pártja vezet a közvélemény- kutatásokban. Az EU két legnagyobb országában, Franciaországban és Németországban szintén feljövőben van a szélsőjobb, a Nemzeti Tömörülés, illetve az Alternatíva Németországnak.
A Politico a szociális válsággal összefüggésben azt írja: különösen a lakhatás kérdése az, amelyről néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy az Európai Tanács napirendjére kerüljön. A lakásárak alakulása azonban jelentős mértékben növelte a szélsőjobb támogatottságát, egyebek közt Hollandiában és Portugáliában.
A fegyverkezés, a maga munkahelyteremtő képességével szintén olyan terület, amely kifoghatja a szelet a szélsőjobb vitorlájából. Számítások szerint a tagországok összesített védelmi költségvetése az elkövetkező négy évben eléri a 2,4 billió eurót. A védelmi ipar boomja elvben képes lehet arra, hogy helyettesítse Európa gyengélkedő autóiparát, amely közel 14 millió munkahelyet jelent.
Az uniós erőfeszítések további irányát a közösségi média szabályozása jelenti, a szélsőjobbos hullám elhárítása érdekében. Az EU csatába bonyolódott Washingtonnal az olyan amerikai tech óriásokra vonatkozó szabályokat illetően, mint a Meta és az X. Az utóbbi Elon Musk tulajdona, és ő arra használta a platformot, hogy a legutóbbi német választásokra felerősítse a szélsőjobboldali hangokat, így az Alternatíváét. A TikToknak pedig azt rótta a terhére az EU, hogy jelentős szerepe volt a szélsőjobboldali üzenetküldések ösztönzésében a legutóbbi romániai választáson. A csütörtök-pénteki EU-csúcson elfogadásra javasolt végkövetkeztetések szerint „döntő fontosságú, hogy előre lépjenek Európa digitális átalakításában, megerősítsék szuverenitását és nyitott digitális ökoszisztémáját”. Hogy azonban mindez milyen konkrét lépéseket tesz szükségessé, egyelőre kevéssé kézzelfogható.
Ami az úgynevezett zöld napirendet illeti, azt a Politico meglátása szerint felvizezték a szélsőjobboldal nyomására: a vezetők azt fogják megvitatni, miként nyessék vissza a 2040-re szóló kibocsátási célkitűzéseket.
A migráció területén az figyelhető meg, hogy a mainstream szemében egykor tabunak számító elgondolást – a menedékkérelmeknek az EU határain kívül, elzárt központokban történő elbírálását – most már szabályszerűen megvitatják, és még a szocialista dán Mette Frederiksen is emellett van, ami azt jelenti, hogy Orbán Viktor szélsőjobboldali magyar miniszterelnök 2016-ban elhangzott szavait visszhangozza.
Az uniós csúcs előkészületei egyébként – érthető módon - ezúttal jóval kevesebb figyelmet kapnak a médiában, mint a Budapestre tervezett Trump-Putyin találkozó. Ezzel kapcsolatban se szeri, se száma az esélylatolgatásoknak és előzetes állásfoglalásoknak, amelyek közül most csak egyet emelek ki. Mint a londoni The Telegraph írja, Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter tegnap Luxembourgban azt mondta: annak, hogy Vlagyimir Putyin az Európai Unió területére betegye a lábát, csak akkor van értelme, ha ennek nyomán azonnali és feltétel nélküli tűzszünet jön létre.
"ORBÁN VIKTOR RANDOM RÁBORÍTOTTA AZ ASZTALT A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKRA" | HEGEDŰS DÁNIEL
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.10.20.
A Reggeli személy 2025 október 20-i adásában Szénási Sándor vendége Hegedűs Dániel a German Marshall Fund regionális igazgatója volt.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.10.20.
A Reggeli személy 2025 október 20-i adásában Szénási Sándor vendége Hegedűs Dániel a German Marshall Fund regionális igazgatója volt.
MI LESZ UKRAJNA SORSA? - KÉRI LÁSZLÓ VENDÉGE SZENES ZOLTÁN VOLT VEZÉRKARI FŐNÖK // KÉRI KÉRDI
KÉRI KÉRDI
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2025.10.20.
Egy évvel ezelőtt is vendége volt a KÉRI KÉRDI című műsorunknak Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, korábbi vezérkari főnök, akivel Kéri László politológus ezúttal is az orosz-ukrán háború lehetséges kimeneteléről, valamint a budapesti Putyin-Trump csúcstalálkozó várható esélyeiről beszélget. De szóba kerül az is, hogy milyen hatással lehet a magyarországi választásokra a szomszédos Ukrajnában zajló háború.
(Kéri Lászlónak és Szenes Zoltánnak, a Magyar Honvédség korábbi parancsnokának a beszélgetését október 17-én rögzítettük)
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2025.10.20.
Egy évvel ezelőtt is vendége volt a KÉRI KÉRDI című műsorunknak Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, korábbi vezérkari főnök, akivel Kéri László politológus ezúttal is az orosz-ukrán háború lehetséges kimeneteléről, valamint a budapesti Putyin-Trump csúcstalálkozó várható esélyeiről beszélget. De szóba kerül az is, hogy milyen hatással lehet a magyarországi választásokra a szomszédos Ukrajnában zajló háború.
(Kéri Lászlónak és Szenes Zoltánnak, a Magyar Honvédség korábbi parancsnokának a beszélgetését október 17-én rögzítettük)
MAGYAR PÉTER ORSZÁGJÁRÁSA ELŐBEN HALÁSZTELEKRŐL
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2025.10.20.
Magyar Péter országjárása előben Halásztelekről.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2025.10.20.
Magyar Péter országjárása előben Halásztelekről.
Lásd még:
A KOMMENT A LEGJOBB FEGYVER, AZ EGYSZERŰ NEM BUTA, ORBÁN VIKTOR A PIROS ÁSZ – ERRE TANÍTOTTÁK A HARCOSOKAT AZ EDZŐTÁBORBAN
TELEX
Szerzők: VORÁK ATTILA, LOVAS GERGŐ
2025.10.20.
Orbán Viktor csak az utolsó sztárfellépő volt vasárnap délben a Harcosok Klubja kétnapos edzőtáborában. Mire ő elmondta, hogy miért fontos a kétharmad, mit vár a harcosoktól és mit gondol az ellenfélről, a résztvevők már túl voltak Menczer Tamáson, Bohár Dánielen, Orbán Balázson, Lázár Jánoson és Dukász Magoron is.
A Telexhez nemcsak Orbán Viktor, hanem a többiek előadásának hangfelvételei is eljutottak. Végighallgattuk őket, hogy megtudjuk, mit mondanak a Fidesz kampányának fontos arcai azoknak, akiket a legelszántabb követőikként hívtak meg Zánkára, és azt várják tőlük, hogy segítségükkel a Fidesz meg tudja nyerni a 2026-os választásokat. Ha más nem is, az kirajzolódott belőle, hogy mit gondol a Fidesz a közösségi médiáról, és milyen stratégiát állítottak a követőik elé.
Ebből a szempontból a legfontosabb beszédet az Orbán Viktor előtt fellépő Dukász Magor tartotta. Bár a magyar nyilvánosságban szinte soha nem szerepelt, Dukász Magor 2016 és 2022 között a Fidesz digitális igazgatójaként vett részt hazai és nemzetközi fórumokon is. Szoros kapcsolata volt a Megafonnal is, most pedig a digitális marketinggel foglalkozó, a kormánytól elvileg független Digitális Szuverenitás Központ vezetője. A cég abban az irodaházban működik, ahol a Megafon központja is van, és ahol az elmúlt hónapokban megfordult Rogán Antal és Orbán Viktor is, de eddig sem a kormány, sem a Fidesz nem nyilatkozott arról, hogy milyen kapcsolatban vannak a szervezettel. Vasárnap már Orbán is elmondta, hogy „a digitális harcba bevonjuk a Magorékat”...
Szerzők: VORÁK ATTILA, LOVAS GERGŐ
2025.10.20.
A Telexhez nemcsak Orbán Viktor, hanem a többiek előadásának hangfelvételei is eljutottak. Végighallgattuk őket, hogy megtudjuk, mit mondanak a Fidesz kampányának fontos arcai azoknak, akiket a legelszántabb követőikként hívtak meg Zánkára, és azt várják tőlük, hogy segítségükkel a Fidesz meg tudja nyerni a 2026-os választásokat. Ha más nem is, az kirajzolódott belőle, hogy mit gondol a Fidesz a közösségi médiáról, és milyen stratégiát állítottak a követőik elé.
Ebből a szempontból a legfontosabb beszédet az Orbán Viktor előtt fellépő Dukász Magor tartotta. Bár a magyar nyilvánosságban szinte soha nem szerepelt, Dukász Magor 2016 és 2022 között a Fidesz digitális igazgatójaként vett részt hazai és nemzetközi fórumokon is. Szoros kapcsolata volt a Megafonnal is, most pedig a digitális marketinggel foglalkozó, a kormánytól elvileg független Digitális Szuverenitás Központ vezetője. A cég abban az irodaházban működik, ahol a Megafon központja is van, és ahol az elmúlt hónapokban megfordult Rogán Antal és Orbán Viktor is, de eddig sem a kormány, sem a Fidesz nem nyilatkozott arról, hogy milyen kapcsolatban vannak a szervezettel. Vasárnap már Orbán is elmondta, hogy „a digitális harcba bevonjuk a Magorékat”...
SEMJÉN ZSOLT A DK-S KÁLMÁN OLGÁNAK: KI ZSOLTI BÁCSI? NEM KI, HANEM MI! A MAGUK POLITIKAI TERMÉKE.
TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS, HORVÁTH DÓRA
2025.10.20.
Az azonnali kérdések órájában Orbán Viktort, Semjén Zsoltot és Lázár Jánost kérdezték a képviselők a parlamentben. Percről percre követtük a felszólalásokat.
Szerző: CSEKE BALÁZS, HORVÁTH DÓRA
2025.10.20.
RENNER ERIKA: NAGYON IS DÜHÖS VAGYOK!
NÉPSZAVA PODCAST
Műsorvezető: HERCZEG SZONJA
2025.10.20.
„Amikor megkérdeztem a rendőrségen, hogy az elég lesz-e, ha megöl, a szemembe néztek és azt mondták, igen” - mondta Renner Erika a Népszava új podcastje, a mentális egészséggel foglalkozó Túlpörgetve első adásában. Renner Erikát a lúgos orvos áldozataként ismerték meg, de kár lenne rá csak így hivatkozni. A tragédia okozta fájdalmat, dühöt ugyanis abba csatornázta, hogy tapasztalati szakemberként és aktivistaként tevékenykedik.
Az adásban Herczeg Szonjával, a Népszava újságírójával és Villányi Gergő pszichológiai tanácsadóval a zaklatásról beszélgettek, hiszen Renner Erikát nem csak Bene Krisztián zaklatta a lúgos támadás előtt: amikor kicsit fellélegezhetett volna, bántalmazójának - mondhatni – rajongója, R. László vette célba, aki őrizetbe vételéig hosszú éveken át fenyegette. Az adásból kiderül: hogyan kezdődött a zaklatás, miért nem elég valakit letiltani az interneten, és milyen hatással van a zaklatás az áldozatra, illetve annak a környezetére.
Műsorvezető: HERCZEG SZONJA
2025.10.20.
„Amikor megkérdeztem a rendőrségen, hogy az elég lesz-e, ha megöl, a szemembe néztek és azt mondták, igen” - mondta Renner Erika a Népszava új podcastje, a mentális egészséggel foglalkozó Túlpörgetve első adásában. Renner Erikát a lúgos orvos áldozataként ismerték meg, de kár lenne rá csak így hivatkozni. A tragédia okozta fájdalmat, dühöt ugyanis abba csatornázta, hogy tapasztalati szakemberként és aktivistaként tevékenykedik.
Az adásban Herczeg Szonjával, a Népszava újságírójával és Villányi Gergő pszichológiai tanácsadóval a zaklatásról beszélgettek, hiszen Renner Erikát nem csak Bene Krisztián zaklatta a lúgos támadás előtt: amikor kicsit fellélegezhetett volna, bántalmazójának - mondhatni – rajongója, R. László vette célba, aki őrizetbe vételéig hosszú éveken át fenyegette. Az adásból kiderül: hogyan kezdődött a zaklatás, miért nem elég valakit letiltani az interneten, és milyen hatással van a zaklatás az áldozatra, illetve annak a környezetére.
Megtört a Fidesz dominanciája?
JELEN HETILAP / KIJUTUNK?
Műsorvezető: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2025.10.19.
Megtört a Fidesz dominanciája? Bár a nyári offenzíva során a kormánypárt Orbán Viktort is bevetette a Tisza Párt előretörésének megállítására, a közvélemény-kutatások szerint érdemi áttörés nem történt. Ez Orbán Viktor személyes veresége? Erről és a választás lehetséges kimeneteléről beszélgettek a Jelen "Kijutunk?" című bookazine-jának bemutatóján a téma szakértői.
A beszélgetés résztvevői:
Műsorvezető: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2025.10.19.
Megtört a Fidesz dominanciája? Bár a nyári offenzíva során a kormánypárt Orbán Viktort is bevetette a Tisza Párt előretörésének megállítására, a közvélemény-kutatások szerint érdemi áttörés nem történt. Ez Orbán Viktor személyes veresége? Erről és a választás lehetséges kimeneteléről beszélgettek a Jelen "Kijutunk?" című bookazine-jának bemutatóján a téma szakértői.
A beszélgetés résztvevői:
László Róbert, választási szakértő
Szabó Andrea, szociológus, politológus
Vető Balázs, szociológus, politológus
A beszélgetés főbb témái, amelyekre kerestük a választ:
A beszélgetés főbb témái, amelyekre kerestük a választ:
- Mennyire példátlan a Tisza Párt gyors felemelkedése a rendszerváltás óta?
- Miért mondható ki, hogy Orbán Viktor személyes kudarca a nyári kampányoffenzíva sikertelensége?
- Miért nem működik már a Fidesz bevált ellenségkereső kampánya (pl. ukránozás)?
- Mely pontokon és mikor nyúlhat hozzá a Fidesz a választási törvényhez, ha vesztésre áll? - - - Bevezethetnek akár egy teljesen listás rendszert is?
- Demográfiai szakadék: Miért nem tudja a Fidesz megszólítani a fiatalokat , és miért ennyire stabil az idősebb, elsősorban női szavazótábora?
- Kinek kedvez a Meta és a Google politikai hirdetési tilalma: a Fidesz felkészült hálózatának vagy a Tisza óriási organikus elérésének?
- Miért mondható ki, hogy Orbán Viktor személyes kudarca a nyári kampányoffenzíva sikertelensége?
- Miért nem működik már a Fidesz bevált ellenségkereső kampánya (pl. ukránozás)?
- Mely pontokon és mikor nyúlhat hozzá a Fidesz a választási törvényhez, ha vesztésre áll? - - - Bevezethetnek akár egy teljesen listás rendszert is?
- Demográfiai szakadék: Miért nem tudja a Fidesz megszólítani a fiatalokat , és miért ennyire stabil az idősebb, elsősorban női szavazótábora?
- Kinek kedvez a Meta és a Google politikai hirdetési tilalma: a Fidesz felkészült hálózatának vagy a Tisza óriási organikus elérésének?
- Miért "Schrödinger választása" a következő, és mi dönti el a végeredményt az utolsó pillanatban?
A beszélgetés a Jelen "Kijutunk" című bookazine-jának bemutatóján hangzott el. A kiadvány azt járja körül, hogyan jutottunk el a 2022-es ellenzéki depresszióból a jelenlegi, nyílt versenyhelyzetig, és hogy leomlani látszik-e az a 16 éves társadalmi pszichózis, hogy "csak a Fidesz van".
A beszélgetés a Jelen "Kijutunk" című bookazine-jának bemutatóján hangzott el. A kiadvány azt járja körül, hogyan jutottunk el a 2022-es ellenzéki depresszióból a jelenlegi, nyílt versenyhelyzetig, és hogy leomlani látszik-e az a 16 éves társadalmi pszichózis, hogy "csak a Fidesz van".
A kiadvány megrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/
BUDAPESTI BÉKECSÚCS: ORBÁN ÉS PUTYIN TITKOS TERVE
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.20.
Orbán Viktor, Putyin és Trump Budapesten? – valóban a „béke szigete” Magyarország, vagy csak egy újabb kampánydíszlet? A KlikkTV Egyenleg című műsorában Cseh Katalin, a Momentum országgyűlési képviselője és Galgóczi Eszter politológus beszélgetnek arról, hogyan vált a budapesti békecsúcs a kormány legújabb politikai eszközévé.
👉 Szóba kerül Orbán Viktor szerepe az orosz–amerikai tárgyalásokban, a Putyin-látogatás háttere, az Európai Unió tehetetlensége, és az is, hogy Ukrajna nélkül lehet-e valódi békéről beszélni.
A beszélgetés nemcsak elemzi, hanem le is leplezi, hogyan működik a „szelfi-diplomácia”: amikor a hatalom a béke jelszavát csak választási kampánycélokra használja. Kiderül, miért veszélyes Magyarország elszigetelődése, mit jelent a „trójai faló az Unióban”, és hogyan alakítja mindezt a magyar belpolitika.
Ha érdekel, hogyan látják a szakértők a békecsúcs valódi tétjét, miért nem ül le Putyin Zelenszkijjel, és hogy mit veszít ezzel Magyarország, ez a műsor neked szól.
🎥 Nézd meg, oszd meg, és gondolkodjunk együtt: vajon tényleg békét hoz a békecsúcs – vagy csak újabb politikai díszletet?
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.20.
Orbán Viktor, Putyin és Trump Budapesten? – valóban a „béke szigete” Magyarország, vagy csak egy újabb kampánydíszlet? A KlikkTV Egyenleg című műsorában Cseh Katalin, a Momentum országgyűlési képviselője és Galgóczi Eszter politológus beszélgetnek arról, hogyan vált a budapesti békecsúcs a kormány legújabb politikai eszközévé.
👉 Szóba kerül Orbán Viktor szerepe az orosz–amerikai tárgyalásokban, a Putyin-látogatás háttere, az Európai Unió tehetetlensége, és az is, hogy Ukrajna nélkül lehet-e valódi békéről beszélni.
A beszélgetés nemcsak elemzi, hanem le is leplezi, hogyan működik a „szelfi-diplomácia”: amikor a hatalom a béke jelszavát csak választási kampánycélokra használja. Kiderül, miért veszélyes Magyarország elszigetelődése, mit jelent a „trójai faló az Unióban”, és hogyan alakítja mindezt a magyar belpolitika.
Ha érdekel, hogyan látják a szakértők a békecsúcs valódi tétjét, miért nem ül le Putyin Zelenszkijjel, és hogy mit veszít ezzel Magyarország, ez a műsor neked szól.
🎥 Nézd meg, oszd meg, és gondolkodjunk együtt: vajon tényleg békét hoz a békecsúcs – vagy csak újabb politikai díszletet?
HA EZ KIDERÜL, ORBÁN VIKTORNAK MAGYARÁZKODNIA KELL
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető. SEBES GYÖRGY
2025.10.21.
Kiskorú érintettek a Szőlő utcai ügyben? Meddig titkolhat még a kormány, és miért fél a vizsgálóbizottságtól? A KlikkTV Egyenleg című műsorában Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője és Palotás János közgazdász arról beszélnek, milyen mélyen nyúlnak a felelősségi szálak a Szőlő utcai botrányban, és miért nem akar Orbán Viktor kormánya valódi vizsgálatot.
👉 A beszélgetésben szó esik gyermekvédelemről, állami felelősségről, a rendőrség szerepéről és arról, hogyan működik ma a „rendszer”, ahol a hatalom mindent lefojt, ami kellemetlen lehet számára.
A téma súlyos, de fontos: ha valóban volt kiskorú sértett, akkor az nemcsak jogi, hanem erkölcsi katasztrófa is. Miért nem engedik, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság feltárja az igazságot? Mitől fél a Fidesz?
Varju László és Palotás János kendőzetlenül beszélnek arról, hogyan fonódik össze a politika, a jog és az elhallgatás kultúrája, és miért kell erről nyíltan beszélnünk — most, nem később.
Műsorvezető. SEBES GYÖRGY
2025.10.21.
Kiskorú érintettek a Szőlő utcai ügyben? Meddig titkolhat még a kormány, és miért fél a vizsgálóbizottságtól? A KlikkTV Egyenleg című műsorában Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője és Palotás János közgazdász arról beszélnek, milyen mélyen nyúlnak a felelősségi szálak a Szőlő utcai botrányban, és miért nem akar Orbán Viktor kormánya valódi vizsgálatot.
👉 A beszélgetésben szó esik gyermekvédelemről, állami felelősségről, a rendőrség szerepéről és arról, hogyan működik ma a „rendszer”, ahol a hatalom mindent lefojt, ami kellemetlen lehet számára.
A téma súlyos, de fontos: ha valóban volt kiskorú sértett, akkor az nemcsak jogi, hanem erkölcsi katasztrófa is. Miért nem engedik, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság feltárja az igazságot? Mitől fél a Fidesz?
Varju László és Palotás János kendőzetlenül beszélnek arról, hogyan fonódik össze a politika, a jog és az elhallgatás kultúrája, és miért kell erről nyíltan beszélnünk — most, nem később.
ORBÁN POLITIKÁJA KIFELE VEZET AZ EU-BÓL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.10.18.
Bod Péter Ákos és Németh Péter beszélgetése a Mélyvíz c. műsorban.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.10.18.
Bod Péter Ákos és Németh Péter beszélgetése a Mélyvíz c. műsorban.
ELTŰNT MILLIÁRDOK: MATOLCSY KÖRE ÉS A LUXUSNYARALÓK REJTÉLYE
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.10.21.
Matolcsy Ádám, Somlai Bálint és a jegybanki alapítványok körüli botrány új részletei! Míg a Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós részletesen elmagyarázza, milyen bűncselekmény-gyanús lépések történhettek, addig KlikkTV műsorvezetője egy valós példán keresztül mutatja be, hogyan tüntethetett el egy vállalkozó több százmilliós vagyont. Ingatlanok, ajándékozások, pénzmosás, hűtlen kezelés, MNB, Varga Mihály – mindezek a kulcsszavak most egy történetbe fonódnak. Vajon miért nem lépett időben a hatóság? És valóban elúszott-e a közpénz, vagy még visszaszerezhető?
A beszélgetésben szóba kerül:
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.10.21.
Matolcsy Ádám, Somlai Bálint és a jegybanki alapítványok körüli botrány új részletei! Míg a Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós részletesen elmagyarázza, milyen bűncselekmény-gyanús lépések történhettek, addig KlikkTV műsorvezetője egy valós példán keresztül mutatja be, hogyan tüntethetett el egy vállalkozó több százmilliós vagyont. Ingatlanok, ajándékozások, pénzmosás, hűtlen kezelés, MNB, Varga Mihály – mindezek a kulcsszavak most egy történetbe fonódnak. Vajon miért nem lépett időben a hatóság? És valóban elúszott-e a közpénz, vagy még visszaszerezhető?
A beszélgetésben szóba kerül:
- hogyan lehet jogilag visszavenni az elajándékozott vagyont
- miért nem zár alá vették az ingatlanokat
- miért hallgat az ügyészség és a rendőrség
- miért nem indít polgári pert a Magyar Nemzeti Bank
- milyen szerepe volt Varga Mihálynak és Papcsák Ferencnek
Ez az interjú nemcsak jogi, hanem morális és politikai kérdéseket is felvet: vajon lehet-e jogállam ott, ahol a bűn büntetlen marad?
Ez az interjú nemcsak jogi, hanem morális és politikai kérdéseket is felvet: vajon lehet-e jogállam ott, ahol a bűn büntetlen marad?
Tarts velünk, és nézd meg, hogyan kapcsolódik össze Matolcsy György, Somlai Bálint, Varga Mihály és a „elvesztett” milliárdok története!
2025. OKTÓBER 21. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS PLENÁRIS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE
ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2025.10.21.
Az Országgyűlés plenáris ülésének élő közvetítése...
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2025.10.21.
Az Országgyűlés plenáris ülésének élő közvetítése...
VOSZKA ÉVA SZÉKFOGLALÓ ELŐADÁSA (2025.10.15.)
MAGYARORSZÁG TALAJTANI NAGYHATALOM – A VALÓSÁG MÉGIS SÍRNIVALÓ
ZÖLD VÁLASZ PODCAST
Szerző: LITKAI GERGELY
2025.10.20.
Élelmünk és életünk alapul rajta, mégis a leginkább elhanyagolt erőforrásunk. Mi az? A talaj, amelyen járunk és amelyen termelünk. Litkai Gergely vendége a friss Zöld Válaszban Dobos Endre talajtani kutató, a Miskolci Egyetem professzora, aki YouTube-erként is aktív. Most adásunkban is bizonyítja, hogy nála érthetőbben, szórakoztatóbban kevesen képesek a talaj problémáinak boncolgatására.
Milyen állapotban vannak a hazai talajok, hogyan változott ez az elmúlt évtizedekben? – teszi fel a kérdést Dobos Endrének a Zöld Válasz friss adásának elején Litkai Gergely. Gyorsan kiderül, hogy bár ez nem szép történet, akár lehetne az is.
Magyarország ugyanis talajtani nagyhatalom – csak épp nem becsüljük meg az ország erőforrásainak 40 százalékát adó szegmenst. Az adásból kiderül, hogy a világ első nemzetközi talajtani konferenciája a Stefánia úton volt, Zsigmond Elek pedig, aki a Műszaki Egyetemen tanított, mindenhol ismert – az ő könyvét tanulta az egész világ.
Magyarország adottságai is csodálatosak, 50 kilométer alatt teljesen más talajtani világok tárulnak fel itt. Mégis katasztrofálisak az állapotok mára: olyan mértékű a talajpusztulás az országban, hogy a Dunántúli-dombságon a talajok egyharmada odavan. Lehet, hogy a szép barnás talajban gyönyörködnek egyesek, aki viszont ért hozzá, annak ez sírnivaló. Szétdarált, sok helyen a kőzetig amortizálódott talajt találunk.
S hogy mi ennek az oka? Dobos Endre szerint egyrészt a tudatosság hiánya. Az, hogy „a budira is kocsival megyünk”. Meg az, hogy a mezőgazdaság kapott gépeket, lóerőt, gázolajat. 15-20 tonnás eszközök vágtatnak a talajon. „Képzeljük el, mi lesz abból a talajmorzsából, amelyen átmegy egy ilyen.” A szerves anyagot aztán kiveszik a talajból, márpedig ha biológia nincs, nincs többé talajszerkezet sem. Inkább földtani közegnek nevezhetjük, ami marad. A műtrágya pedig látszólag megoldja a tápanyag problémáját, amit eredetileg a talaj oldott meg szerves módon. Így viszont azt mondja: ha nem kellek, hát nem kellek. És eltűnik. Felmorzsolódik, ledarálódik, elviszi a szél.
Ha szétszabdaljuk az ökológiai láncolatokat, összeomlik a rendszer. A kukorica nem fog cukrot termelni és odaadni a gombának, amely mikroelemeket termel neki. Hiszen ami neki kellett, megkapta a műtrágyából. Jönnek aztán mikroelem-összeomlások, ami a végtermékre, az élelmiszerre is hatással van. Ha a talajgombákat nem etetjük, elpusztulnak. Ha elpusztulnak, a talaj is elpusztul idővel. Ráadásul a gombaölő sem csak a kártékony gombát öli meg, s szép lassan a teljes biológiai rendszert szétveri.
További részletek a Zöld Válasz friss adásában.
Szerző: LITKAI GERGELY
2025.10.20.
Milyen állapotban vannak a hazai talajok, hogyan változott ez az elmúlt évtizedekben? – teszi fel a kérdést Dobos Endrének a Zöld Válasz friss adásának elején Litkai Gergely. Gyorsan kiderül, hogy bár ez nem szép történet, akár lehetne az is.
Magyarország ugyanis talajtani nagyhatalom – csak épp nem becsüljük meg az ország erőforrásainak 40 százalékát adó szegmenst. Az adásból kiderül, hogy a világ első nemzetközi talajtani konferenciája a Stefánia úton volt, Zsigmond Elek pedig, aki a Műszaki Egyetemen tanított, mindenhol ismert – az ő könyvét tanulta az egész világ.
Magyarország adottságai is csodálatosak, 50 kilométer alatt teljesen más talajtani világok tárulnak fel itt. Mégis katasztrofálisak az állapotok mára: olyan mértékű a talajpusztulás az országban, hogy a Dunántúli-dombságon a talajok egyharmada odavan. Lehet, hogy a szép barnás talajban gyönyörködnek egyesek, aki viszont ért hozzá, annak ez sírnivaló. Szétdarált, sok helyen a kőzetig amortizálódott talajt találunk.
S hogy mi ennek az oka? Dobos Endre szerint egyrészt a tudatosság hiánya. Az, hogy „a budira is kocsival megyünk”. Meg az, hogy a mezőgazdaság kapott gépeket, lóerőt, gázolajat. 15-20 tonnás eszközök vágtatnak a talajon. „Képzeljük el, mi lesz abból a talajmorzsából, amelyen átmegy egy ilyen.” A szerves anyagot aztán kiveszik a talajból, márpedig ha biológia nincs, nincs többé talajszerkezet sem. Inkább földtani közegnek nevezhetjük, ami marad. A műtrágya pedig látszólag megoldja a tápanyag problémáját, amit eredetileg a talaj oldott meg szerves módon. Így viszont azt mondja: ha nem kellek, hát nem kellek. És eltűnik. Felmorzsolódik, ledarálódik, elviszi a szél.
Ha szétszabdaljuk az ökológiai láncolatokat, összeomlik a rendszer. A kukorica nem fog cukrot termelni és odaadni a gombának, amely mikroelemeket termel neki. Hiszen ami neki kellett, megkapta a műtrágyából. Jönnek aztán mikroelem-összeomlások, ami a végtermékre, az élelmiszerre is hatással van. Ha a talajgombákat nem etetjük, elpusztulnak. Ha elpusztulnak, a talaj is elpusztul idővel. Ráadásul a gombaölő sem csak a kártékony gombát öli meg, s szép lassan a teljes biológiai rendszert szétveri.
További részletek a Zöld Válasz friss adásában.
KISS TAMÁS: „ERDÉLYBEN EGYESEK NÉGY-ÖTCSILLAGOS SZÁLLODÁK BIRTOKÁBA JUTNAK MAGYAR KÖZPÉNZBŐL”
VÁLASZONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.10.21.
Miközben a romániai magyar iskolákból az országos átlagnál nagyobb arányban morzsolódnak le a diákok, a magyar állam felzárkóztatás helyett erdélyi luxusszállodák építésére költ milliárdokat – ez is kiderül többek között az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom és az Átlátszó Erdély által közösen végzett kutatásból, amely a magyar állam elmúlt másfél évtizedének támogatáspolitikáját tekintette át. Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa végezte a munka dandárját, s állítja: a budapesti köldökzsinórra kötött vállalkozások éppen olyan életképtelenek lesznek, mint az egy erőközpontba szervezett erdélyi sajtó, amely a magyarországi támogatások megszűnése után azonnal bedőlt.
– Először nem értettük, miért érdemel önálló kutatást a romániai magyarságnak folyósított magyar állami támogatások kérdése, hiszen – gondoltuk – minden fent van az interneten. Gyors keresés után kiderült, hogy ez nagyon távol áll a valóságtól. A hiányt érzékelve fogtak bele a munkába?
– Igen, ez volt az egyik kiindulópont. Ennél azonban általánosabb igény is vezérelt minket. Azt érzékeltük, hogy erről a kérdésről egyre kevésbé lehet racionálisan, közpolitikai szempontból beszélni. A politikailag szélsőségesen polarizált kommunikáció ugyanis egyfajta zsákutcába vezetett minket. A 2004. december 5-i népszavazás után alakult ki az a végletes megosztottság, amit mi „december 5-i paradigmának” nevezünk. 2010 után az állampolgársági, majd a választójogi törvény módosítása ezt nem szüntette meg, a megosztottságot a magyarországi politikai szereplők – elsősorban a Fidesz – ez követően is tudatosan fenntartották. Számukra a határon túli magyarok támogatása politikai eszközzé vált, amin keresztül a magyarországi választóknak az üzenték, hogy ők és csakis ők a „nemzeti ügyek letéteményesei”. A másik oldalon, a Gyurcsány Ferenc által dominált ellenzék ezzel szemben egy antinacionalista pozíciót vett fel, és nem kis mértékben a határon túli magyarokkal szemben jóléti sovinizmusra építő ellenszenv mentén termelte újra a saját politikai táborát. Az erdélyi magyar közösségben sokan átvették a Fidesz narratíváját. Eszerint a támogatások, amiket csakis a Fidesz biztosíthat, a közösség gyarapodását szolgálják. Maga a kisebbségi közösség itt egy monolit egységként jelenik meg, vagyis nem nagyon tehető fel az a kérdés, hogy a beérkező pénzek ténylegesen kikhez, milyen csoportokhoz kerülnek. Vannak Erdélyben olyanok is, akik nem azonosulnak ezzel az elképzeléssel. Ők azonban sokszor az ellenzéki oldalon megjelenő jóléti sovinizmust teszik magukévá. Én egyértelműen ennek tekintem, ha valaki az erdélyi templomfelújításokat a magyarországi kisnyugdíjasok sanyarú sorsával egy mondatban említi. Sajnos ez erdélyi, vagy erdélyi származású közéleti szereplőknél is megtörténik. Mi a kérdést ebből a reménytelen összefüggésből szerettük volna kiemelni, hogy érdemi vita kezdődhessen arról: milyen is lehetne egy valóban közösségi alapú támogatáspolitika.
– Az erdélyi magyarok jelentős része a jelenlegi helyzetet úgy éli meg, hogy hosszú évtizedek ínsége után a magyar kormány végre figyel rájuk, támogatja őket. A baloldal már bőven eltűnése előtt diszkreditálta magát, a Tiszáról még nem sokat tudnak. Miért mondják önök, hogy a jelenlegi helyzet az erdélyi magyar közösség szempontjából nem jó?
– Pont erről beszélek. Ez maga a „december ötödikei paradigma”, amiből nekünk, erdélyi magyaroknak a saját jól felfogott érdekünkben kellene minél hamarabb kilépnünk. Mi nem azon gondolkodunk, hogy kevesebb vagy több támogatás kellene, hanem azt mondjuk: ami jön, annak más módon kellene érkeznie. A jelenlegi rendszernek ugyanis két alapvető problémája van. Egyrészt teljességgel átláthatatlan és nem elszámoltatható. Másrészt hiányoznak a világos közpolitikai célkitűzések. Komoly gondnak tartjuk, hogy sem az egyedi támogatásokat kezelő Bethlen Gábor Alap (BGA), sem a gazdasági támogatásokat folyósító Külgazdasági és Külügyminisztérium nem publikál rendszeresen az álalunk készítetthez hasonló jelentéseket saját magáról. A BGA esetében az információ legalább részben visszakövethető volt, a Külügyminisztérium azonban gyakorlatilag annyit közöl, hogy mennyit utal a támogatásokat szétosztó Pro Economica Alapítványnak. A BGA-nál a fő probléma, hogy maga a pályázati rendszer nem nyitott. Nem tudni ki, miért, milyen teljesítmény okán és milyen célok jegyében kap meg bizonyos összegeket. A második probléma tartalmi jellegű: milyen közpolitikai célok mentén osztják szét a pénzeket?
...
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.10.21.
– Először nem értettük, miért érdemel önálló kutatást a romániai magyarságnak folyósított magyar állami támogatások kérdése, hiszen – gondoltuk – minden fent van az interneten. Gyors keresés után kiderült, hogy ez nagyon távol áll a valóságtól. A hiányt érzékelve fogtak bele a munkába?
– Igen, ez volt az egyik kiindulópont. Ennél azonban általánosabb igény is vezérelt minket. Azt érzékeltük, hogy erről a kérdésről egyre kevésbé lehet racionálisan, közpolitikai szempontból beszélni. A politikailag szélsőségesen polarizált kommunikáció ugyanis egyfajta zsákutcába vezetett minket. A 2004. december 5-i népszavazás után alakult ki az a végletes megosztottság, amit mi „december 5-i paradigmának” nevezünk. 2010 után az állampolgársági, majd a választójogi törvény módosítása ezt nem szüntette meg, a megosztottságot a magyarországi politikai szereplők – elsősorban a Fidesz – ez követően is tudatosan fenntartották. Számukra a határon túli magyarok támogatása politikai eszközzé vált, amin keresztül a magyarországi választóknak az üzenték, hogy ők és csakis ők a „nemzeti ügyek letéteményesei”. A másik oldalon, a Gyurcsány Ferenc által dominált ellenzék ezzel szemben egy antinacionalista pozíciót vett fel, és nem kis mértékben a határon túli magyarokkal szemben jóléti sovinizmusra építő ellenszenv mentén termelte újra a saját politikai táborát. Az erdélyi magyar közösségben sokan átvették a Fidesz narratíváját. Eszerint a támogatások, amiket csakis a Fidesz biztosíthat, a közösség gyarapodását szolgálják. Maga a kisebbségi közösség itt egy monolit egységként jelenik meg, vagyis nem nagyon tehető fel az a kérdés, hogy a beérkező pénzek ténylegesen kikhez, milyen csoportokhoz kerülnek. Vannak Erdélyben olyanok is, akik nem azonosulnak ezzel az elképzeléssel. Ők azonban sokszor az ellenzéki oldalon megjelenő jóléti sovinizmust teszik magukévá. Én egyértelműen ennek tekintem, ha valaki az erdélyi templomfelújításokat a magyarországi kisnyugdíjasok sanyarú sorsával egy mondatban említi. Sajnos ez erdélyi, vagy erdélyi származású közéleti szereplőknél is megtörténik. Mi a kérdést ebből a reménytelen összefüggésből szerettük volna kiemelni, hogy érdemi vita kezdődhessen arról: milyen is lehetne egy valóban közösségi alapú támogatáspolitika.
– Az erdélyi magyarok jelentős része a jelenlegi helyzetet úgy éli meg, hogy hosszú évtizedek ínsége után a magyar kormány végre figyel rájuk, támogatja őket. A baloldal már bőven eltűnése előtt diszkreditálta magát, a Tiszáról még nem sokat tudnak. Miért mondják önök, hogy a jelenlegi helyzet az erdélyi magyar közösség szempontjából nem jó?
– Pont erről beszélek. Ez maga a „december ötödikei paradigma”, amiből nekünk, erdélyi magyaroknak a saját jól felfogott érdekünkben kellene minél hamarabb kilépnünk. Mi nem azon gondolkodunk, hogy kevesebb vagy több támogatás kellene, hanem azt mondjuk: ami jön, annak más módon kellene érkeznie. A jelenlegi rendszernek ugyanis két alapvető problémája van. Egyrészt teljességgel átláthatatlan és nem elszámoltatható. Másrészt hiányoznak a világos közpolitikai célkitűzések. Komoly gondnak tartjuk, hogy sem az egyedi támogatásokat kezelő Bethlen Gábor Alap (BGA), sem a gazdasági támogatásokat folyósító Külgazdasági és Külügyminisztérium nem publikál rendszeresen az álalunk készítetthez hasonló jelentéseket saját magáról. A BGA esetében az információ legalább részben visszakövethető volt, a Külügyminisztérium azonban gyakorlatilag annyit közöl, hogy mennyit utal a támogatásokat szétosztó Pro Economica Alapítványnak. A BGA-nál a fő probléma, hogy maga a pályázati rendszer nem nyitott. Nem tudni ki, miért, milyen teljesítmény okán és milyen célok jegyében kap meg bizonyos összegeket. A második probléma tartalmi jellegű: milyen közpolitikai célok mentén osztják szét a pénzeket?
...
GÁBOR GYÖRGY: AZ ESET TRAGIKOMIKUS, DE TANULSÁGOS
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.10.18.
Október 16-án az ELTE Bölcsészettudományi Kar egyik tantermében különös győzelmet aratott a kor szelleme: a zaj diadalmaskodott az értelem fölött. Alexander Yakobson, a Jeruzsálemi Héber Egyetem történésze – egyike azoknak, akik munkásságukat a demokrácia, a pluralizmus és a sokszínű izraeli társadalom kutatásának szentelték – nem tarthatta meg előadását, mert néhány hangos és kellően agresszív, humanistának álcázott erkölcsi inkvizítor ezt nem engedte.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.10.18.
A „palesztin kendős” tiltakozók nem vitatkozni jöttek, hanem elhallgattatni. Az érvek helyett jelszavakat hoztak, a gondolat helyett zajt, a kíváncsiság helyett indulatos hitet. „Nem engedjük, hogy propagandát folytassanak a népirtás mellett!” – harsogták, miközben az előadás címe Diverzitás és demokrácia az izraeli társadalomban volt. Vagyis pontosan az, aminek megértésétől ők látványosan elzárkóztak.
Pedig Alexander Yakobson nem a politikai hatalom apologétája, hanem a demokrácia és az emberi jogok kutatója. Két munkája is ott áll sokunk polcán: az egyik, az Elections and Electioneering in Rome (1999), a Római Köztársaság utolsó évszázadának politikai rendszerét elemzi, és megmutatja, hogy a nép szerepe korántsem volt puszta díszlet: az elitnek valóban meg kellett küzdenie a köznép támogatásáért. Yakobson ezzel új fényt vet a hatalom és a társadalom viszonyára: a politika nem statikus uralom, hanem folytonosan megszerzendő és megőrzendő bizalom. A mű finoman, de világosan rámutat: a népakarat, a manipuláció és a politikai felelősség feszültsége nemcsak az ókor története, hanem a mai demokráciáké is.
A másik, Amnon Rubinsteinnel közösen írt könyve, az Israel and the Family of Nations (2008), azt vizsgálja, miként egyeztethető össze Izrael zsidó nemzeti jellege a demokratikus elvekkel.
A szerzők meggyőző érvekkel bizonyítják, hogy a „zsidó állam” fogalma semmivel sem idegenebb a demokrácia gyakorlatától, mint bármely európai nemzetállamé, amely kapcsolatot ápol határon túli rokonnépeivel.
Nem kormányzati politikát védelmező munka ez, hanem – ahogy Yakobson a Jerusalem Postnak adott interjúban elmondta – egy ideológiai támadásra adott válasz, amely a zsidó állam eszméjét és a kétállami megoldás alapelvét igyekszik aláásni. Akadnak, akik szerint Izraelnek módosítania kellene a Visszatérési Törvényt az állam „normalizálása és demokratizálása” érdekében. Yakobson és Rubinstein ezzel szemben rámutatnak: ez a felfogás ellentétes a demokratikus nemzetállamok, különösen az európaiak gyakorlatával.
Részletesen bemutatják, hogy 2001-ben európai jogtudósok bizottsága – a Velencei Bizottság, azaz az Európa Tanács Alkotmányos Jogokért Felelős Bizottsága – kimondta: „Európában elfogadott normának számít, hogy egy nemzetállam hivatalos kapcsolatokat tarthat fenn határain kívüli etnokulturális rokonnépeivel, és bizonyos területeken (például bevándorlás és honosítás) előnyben részesítheti őket.” A könyv számos példát sorol: Írország, Görögország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Oroszország és Örményország is rendelkezik olyan jogszabályokkal, amelyek kedvezményes honosítást vagy támogatást biztosítanak határon túli rokonnépcsoportoknak. Hasonló nemzetközi megállapodások léteznek például Ausztria és Olaszország (a tiroli németajkúak védelme), Dánia és Németország, illetve Olaszország és Szlovénia között. A német alkotmány például automatikus állampolgárságot biztosít a volt Szovjetunió területéről származó etnikai németeknek, függetlenül attól, hogy valaha kapcsolatban álltak-e a modern Németországgal. A finn jogrendszerben pedig a finn nyelvű „visszatérési törvény” már a 17. század óta külföldön élő finn származásúaknak biztosít kedvezményeket és támogatásokat, sőt bevándorlásukat „hazatelepülésként” definiálja. Yakobson megjegyzi: a palesztinok is hasonló elven fogják megszervezni saját államukat — „mindenki tudja, hogy ha és amikor létrejön egy palesztin állam, annak lesz saját visszatérési törvénye.”
Részletesen bemutatják, hogy 2001-ben európai jogtudósok bizottsága – a Velencei Bizottság, azaz az Európa Tanács Alkotmányos Jogokért Felelős Bizottsága – kimondta: „Európában elfogadott normának számít, hogy egy nemzetállam hivatalos kapcsolatokat tarthat fenn határain kívüli etnokulturális rokonnépeivel, és bizonyos területeken (például bevándorlás és honosítás) előnyben részesítheti őket.” A könyv számos példát sorol: Írország, Görögország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Oroszország és Örményország is rendelkezik olyan jogszabályokkal, amelyek kedvezményes honosítást vagy támogatást biztosítanak határon túli rokonnépcsoportoknak. Hasonló nemzetközi megállapodások léteznek például Ausztria és Olaszország (a tiroli németajkúak védelme), Dánia és Németország, illetve Olaszország és Szlovénia között. A német alkotmány például automatikus állampolgárságot biztosít a volt Szovjetunió területéről származó etnikai németeknek, függetlenül attól, hogy valaha kapcsolatban álltak-e a modern Németországgal. A finn jogrendszerben pedig a finn nyelvű „visszatérési törvény” már a 17. század óta külföldön élő finn származásúaknak biztosít kedvezményeket és támogatásokat, sőt bevándorlásukat „hazatelepülésként” definiálja. Yakobson megjegyzi: a palesztinok is hasonló elven fogják megszervezni saját államukat — „mindenki tudja, hogy ha és amikor létrejön egy palesztin állam, annak lesz saját visszatérési törvénye.”
A szerzők a cionizmust gyakran kolonializmussal azonosító érveléseket is részletesen cáfolják. Yakobson és Rubinstein maliciózus iróniával jegyzi meg: „A cionizmus minden tekintetben gyarmatosító jelenség, kivéve, hogy nem gazdasági indíttatású, menekültek hajtották végre, nem volt mögötte gyarmattartó hatalom, és történeti kapcsolatban állt a zsidó nép identitásával.” Majd felteszik a kérdést: „A nemzeti önrendelkezés joga valami olyan klub, amelynek bejáratán ott a tábla: ‘Zsidóknak belépni tilos’? Ha a világ baloldala általános elvként fogadja el az önrendelkezést – például a palesztinok esetében –, miért tagadják meg ugyanezt a jogot a zsidó néptől?”
Ezek a könyvek éppenséggel kiváló alapot adhattak volna egy izgalmas és szellemi értelemben termékeny vitához. Remek alkalmat és lehetőséget kínált volna az álláspontok történeti és jelenbeli tisztázására, arra, hogy tanuljunk egymástól. De nem: a mai palesztin kendős nem tanulni akar, hanem tudás és ismeretanyag nélkül ítélkezni. Nem odafigyelni a másik érveire, elvégre neki nincsenek érvei, csak jelszavai. Az érvek őt nem érdeklik. Nem tanulni akar, hiszen minek is: a hülyeség és az egydimenziós tudatállapot kényelmesebb, zavartalanabb, és semmiféle önreflexiót nem igényel.
Yakobson, a párbeszéd híve, megpróbálta mederbe terelni a jelenetet, de a párbeszéd ma gyanús tevékenység: aki beszélni próbál, máris gyanús. Aki elhallgattatni kényszerít, az hős. A szervezők tehetetlenek voltak, a biztonságiak nem boldogultak, a dékáni hivatal pedig – a mai kor szelleméhez méltón – inkább a konfliktus megszüntetését választotta: az előadás felfüggesztését. Így az önjelölt igazságosztók elérték céljukat: a tudás hallgat, a tudatlanság triumfál.
Az eset tragikomikus, de tanulságos. Késve ugyan, de Magyarországra is begyűrűzött a nyugati campusok jól ismert járványa: a „progresszív” antiszemitizmus, amely erkölcsi fölénybe csomagolja a legősibb előítéletet. Az új kor előítélete már nem karszalagot visel, hanem jelszavakat. Nem a zsidókat nevezi meg, hanem az „elnyomás” és a „népirtás” elleni harc jelszavaiban talál új nyelvet magának. Nem olvas, hanem ítélkezik; nem kérdez, hanem reagál. A meggyőződés helyébe a póz, az ismeret helyébe a kóruslélek lépett.
Ha ismernék Yakobson munkásságát – amit természetesen nem ismernek –, meglepődve fedeznék fel, hogy a történész egyes kérdésekben közelebb áll hozzájuk, mint azt sejtenék, igaz, ehhez ismeretekre és gondolkodásra volna szükség, amitől viszont irtóznak. Az új gyűlöletnek nincs szüksége ismeretre. Elég a címke: izraeli, tehát elutasítandó. Zsidó, tehát hallgasson.
Mert ez a lényege minden antiszemitizmusnak, mindegy, milyen köntösben jelenik meg: abból a tudatlan, ostoba és rasszista előfeltevésből fakad, hogy minden zsidó egyforma – legyen politikailag bármilyen oldali, éljen bárhol a nagyvilágban, s gondolkozzék bárhogyan is –, következésképp egyforma bánásmódban kell részesedniük.
Az egyetem, amely valaha a gondolkodás terepe volt, ma a szellemi restség oltára, az értelmi tunyaság ünnepi menete. Ott, ahol valaha érvek ütköztek, ma jelszavak visszhangzanak. Ott, ahol a szellem szabadsága otthon volt, ma a félelem és az öncenzúra uralkodik.
A tudatlanság tehát új, kendős egyenruhát kapott. A különbség csupán annyi, hogy most nem a sötétség nevében, hanem a „haladás” zászlaja alatt lép fel. És miközben önelégülten ünnepli saját erkölcsi fölényét, észre sem veszi, hogy pontosan azt a szellemi sivatagot építi, amely ellen állítólag küzd.
A kendő mögött nem a palesztin nép, hanem a tudatlanság rejtezik. És ez a tudatlanság ma újra hangosabb, mint a tudás.
SZAVAK – KÉPEK – JELENTÉSEK. BESZÉLGETÉS PARTI NAGY LAJOSSAL
ANALOG FEELING
Kérdező: LISZKA JÓZSEF
2025.10.19.
Szavak – képek – jelentések. Beszélgetés Parti Nagy Lajossal.
Kérdező: LISZKA JÓZSEF
2025.10.19.
Szavak – képek – jelentések. Beszélgetés Parti Nagy Lajossal.
SZ.BÍRÓ ZOLTÁN: NEM A NUKLEÁRIS HÁBORÚTÓL, A NYUGATI TÁRSADALMAK POLITIKAI VÁLTOZÁSAITÓL FÉLEK
SZUBKONTRA
Szerző: SZUBKONTRA / BALÁZS ZSUZSANNA
2025.10.21.
Mit nyer Orbán Viktor, netán Magyarország azzal, hogy Budapesten találkozik Donald Trump és Vlagyimir Putyin? Mi a nyugati országok felelőssége abban, hogy Putyin birodalomépítő vágyai Ukrajna megtámadásához vezettek? Van-e valós alapja annak a félelemnek, hogy Putyin további európai országokat támadjon meg? Mennyiben hasonlít és mennyiben különbözik az orosztól a magyar autokratikus állam? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keressük a választ Sz. Bíró Zoltán történésszel, aki ezekben a hetekben fejezi be harmadik Oroszországról szóló kötetét.
00:00 Putyin-Orbán dva bratanki
Szerző: SZUBKONTRA / BALÁZS ZSUZSANNA
2025.10.21.
Mit nyer Orbán Viktor, netán Magyarország azzal, hogy Budapesten találkozik Donald Trump és Vlagyimir Putyin? Mi a nyugati országok felelőssége abban, hogy Putyin birodalomépítő vágyai Ukrajna megtámadásához vezettek? Van-e valós alapja annak a félelemnek, hogy Putyin további európai országokat támadjon meg? Mennyiben hasonlít és mennyiben különbözik az orosztól a magyar autokratikus állam? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keressük a választ Sz. Bíró Zoltán történésszel, aki ezekben a hetekben fejezi be harmadik Oroszországról szóló kötetét.
00:00 Putyin-Orbán dva bratanki
02:00 Győzelem-e Orbánnak a politikai csúcs?
04:30 A magyarok viszonya Zelenszkijhez
08:00 NATO és EU
21:00 Orosz gazdaság felturbózása
26:00 Ukrajnát vissza kell építeni
36:00 Nyomor és közhangulat Oroszországban
43:00 Orbán és Putyin
55:00 Orosz kollaboránsok Európában
61:30 Putyin-könyv
ORBÁN HAJÓJA SÜLLYED: JÖHET EGY ÚJABB RENDSZERVÁLTÁS
KLIKKTV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.10.19.
Orbán Viktor Brüsszel ellen, Magyar Péter az Orbán-rendszer ellen — Lendvai Pál a Mélyvízben Bolgár Györggyel
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.10.19.
Orbán Viktor Brüsszel ellen, Magyar Péter az Orbán-rendszer ellen — Lendvai Pál a Mélyvízben Bolgár Györggyel
Ebben a 10 című műsorban Bolgár György vendége Paul Lendvai, Bécsben élő író, újságíró, aki évtizedek óta elemzi Közép-Európa politikai folyamatait. A beszélgetésben szó esik Orbán Viktor „Brüsszel-elfoglalási” vágyáról, a populizmus terjedéséről Európában, a magyar ellenzék helyzetéről és Magyar Péter esélyeiről a 2026-os választásokon.
Lendvai szerint Orbán rendszere nem legyőzhetetlen: a Fidesz hajója süllyed, a társadalom egyre inkább rendszerváltást akar. Vajon tényleg közeleg a fordulat? Mi vár Magyarországra, ha a populista hullám tovább nő Ausztriában, Franciaországban vagy Szlovákiában?
🎙 Témák:
Lendvai szerint Orbán rendszere nem legyőzhetetlen: a Fidesz hajója süllyed, a társadalom egyre inkább rendszerváltást akar. Vajon tényleg közeleg a fordulat? Mi vár Magyarországra, ha a populista hullám tovább nő Ausztriában, Franciaországban vagy Szlovákiában?
🎙 Témák:
– Orbán Viktor és a „Brüsszel-háború” mítosza
– Populizmus, nacionalizmus, illiberalizmus Európában
– Magyar Péter bátorsága és a TISZA mozgalom jövője
– A DK és az ellenzéki egység kérdése
– Lesz-e valódi rendszerváltás 2026-ban?
ROMOKBAN A FIDESZ PROPAGANDA-GÉPEZETE
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.20.
Mi állhat a New York Times-ban megjelent interjú mögött, amelyben a Nézőpont Intézet vezetőjének szavait idézték? Valóban elismerte Mráz Ágoston Sámuel, hogy „nem találnak fogást Magyar Péteren”? Vagy csupán félreértésről van szó? Erről beszélgetünk Szentpéteri Nagy Riharddal és Baka Zoltánnal a KlikkTV elemző műsorának új részében.
A vita a magyar politikai kommunikáció legmélyebb rétegeit érinti: mennyire független a kormánypárti elemzői világ, és hol húzódik a határ a propaganda, a szakmai elemzés és az etikai felelősség között? A beszélgetés során szóba kerül a Fidesz kampánystratégiája, Magyar Péter elleni támadások, a propaganda gépezet működése, valamint a választási esélyek alakulása is.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.20.
Mi állhat a New York Times-ban megjelent interjú mögött, amelyben a Nézőpont Intézet vezetőjének szavait idézték? Valóban elismerte Mráz Ágoston Sámuel, hogy „nem találnak fogást Magyar Péteren”? Vagy csupán félreértésről van szó? Erről beszélgetünk Szentpéteri Nagy Riharddal és Baka Zoltánnal a KlikkTV elemző műsorának új részében.
A vita a magyar politikai kommunikáció legmélyebb rétegeit érinti: mennyire független a kormánypárti elemzői világ, és hol húzódik a határ a propaganda, a szakmai elemzés és az etikai felelősség között? A beszélgetés során szóba kerül a Fidesz kampánystratégiája, Magyar Péter elleni támadások, a propaganda gépezet működése, valamint a választási esélyek alakulása is.
TRUMP ÉS PUTYIN BUDAPESTEN; NYUGDÍJADÓ ÉS A 14. HAVI; FÖLÉNYESEN VEZET A TISZA; MÁVOSJÁNOS, A KOCSIS
POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.10.21.
Trump és Putyin Budapesten; Nyugdíjadó és a 14. havi; Fölényesen vezet a Tisza; MávosJános, a Kocsis...
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.10.21.
Trump és Putyin Budapesten; Nyugdíjadó és a 14. havi; Fölényesen vezet a Tisza; MávosJános, a Kocsis...
MEGVEHETŐK-E A MAGYAROK A KÁRPÁTALJA VISSZAFOGLALÁSÁT MEGSEJTETŐ ORBÁN GEOPOLITIKAI NAGYSÁGÁVAL?
KLUBRÁDIÓ
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2025.10.21.
Bolgár György interjúja Puzsér Róberttel a Klubrádióban 2025.október 20-án.
2025.10.21.
Bolgár György interjúja Puzsér Róberttel a Klubrádióban 2025.október 20-án.
ENYING - ÉLŐ - 80 NAP ALATT MAGYARORSZÁG KÖRÜL (MAGYAR PÉTER) TISZA TV
TISZA TV
Szerző: TISZA TV
2025.10.20.
A 80 napos országjárás ÉLŐ közvetítése.
Lásd még:
- Tárnok - 80 nap alatt Magyarország körül
Szerző: TISZA TV
2025.10.20.
A 80 napos országjárás ÉLŐ közvetítése.
- Tárnok - 80 nap alatt Magyarország körül
NÁLUNK DŐLHET EL UKRAJNA SORSA | MINDEN, AMIT A PUTYIN-TRUMP TALÁLKOZÓRÓL TUDNI KELL
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2025.10.20.
Lassan 4 éve zajlik az orosz-ukrán háború, és bár az oroszok folyamatosan nyomulnak előre a frontokon, továbbra sem sikerült stratégiai győzelmet aratniuk. Ukrajna közben a teljesítőképessége határát feszegeti, ráadásul az amerikai segély is elapadt. Ilyen körülmények között jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy Alaszka után, Budapesten fog találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egy esetleges békekötés előkészítésére. Milyen hadihelyzetben kerülhet sor a békecsúcsra? Mik azok a kulcspontok, ahol a legnehezebb lesz megegyezni? Egyáltalán, hogyan érdemes Európának tekintenie a vélt és a valós orosz fenyegetésekre? És mennyire forgatják fel a geopolitikai körülmények a magyar és régiós belpolitikát.
Szerző: PARTIZÁN
2025.10.20.
Lassan 4 éve zajlik az orosz-ukrán háború, és bár az oroszok folyamatosan nyomulnak előre a frontokon, továbbra sem sikerült stratégiai győzelmet aratniuk. Ukrajna közben a teljesítőképessége határát feszegeti, ráadásul az amerikai segély is elapadt. Ilyen körülmények között jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy Alaszka után, Budapesten fog találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egy esetleges békekötés előkészítésére. Milyen hadihelyzetben kerülhet sor a békecsúcsra? Mik azok a kulcspontok, ahol a legnehezebb lesz megegyezni? Egyáltalán, hogyan érdemes Európának tekintenie a vélt és a valós orosz fenyegetésekre? És mennyire forgatják fel a geopolitikai körülmények a magyar és régiós belpolitikát.
Vendégeink: Jarábik Balázs, politikai kockázatelemző, nemzetközi fejlesztési szakember Pap Szilárd, politikai elemző, a Partizán szerkesztője Magyari Péter, a Válasz Online újságírója
ITT NÉZHETŐ MEG
Pap Szilárd Substack: https://koztes.substack.com/
ITT NÉZHETŐ MEG
Pap Szilárd Substack: https://koztes.substack.com/
Válasz Online: https://www.valaszonline.hu/
2025. október 20., hétfő
KÉRI ÉS PETSCHNIG DUNASZERDAHELYEN MAGYARÁZTA EL, MIÉRT NEM TETSZIK AZ ORBÁN-RENDSZER AZ EMBEREKNEK
PARAMÉTER
Szerző: PARAMÉTER
2025.10.19.
Október 16-án a dunaszerdahelyi NFG Klub vendége volt Kéri László politológus és Petschnig Mária Zita közgazdász. Kettejük előadása átfogó képet adott a résztvevőknek arról, hogyan alakult Magyarország helyzete az elmúlt időszakban. Egyrészt megtudhattuk, miért van szükség a szomszéd országban gazdasági rendszerváltásra, és melyik az az út, amiről inkább lebeszélnék Szlovákiát. De arról is szót ejtettek a szakértők, miért gondolja a magyar lakosság döntő többsége azt, hogy elég volt abból, ami most odaát van, és történjen már valami más.
Szerző: PARAMÉTER
2025.10.19.
Október 16-án a dunaszerdahelyi NFG Klub vendége volt Kéri László politológus és Petschnig Mária Zita közgazdász. Kettejük előadása átfogó képet adott a résztvevőknek arról, hogyan alakult Magyarország helyzete az elmúlt időszakban. Egyrészt megtudhattuk, miért van szükség a szomszéd országban gazdasági rendszerváltásra, és melyik az az út, amiről inkább lebeszélnék Szlovákiát. De arról is szót ejtettek a szakértők, miért gondolja a magyar lakosság döntő többsége azt, hogy elég volt abból, ami most odaát van, és történjen már valami más.
ORBÁN VIKTOR MINDENT MEGÍGÉR A VIDÉKI VÁROSOKNAK, DE BUDAPESTTEL TÁRGYALNI SEM HAJLANDÓ
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2025.10.20.
Az Orbán-kormány továbbra sem ül tárgyalóasztalhoz a főváros vezetőivel, miközben Orbán Viktor országjárása során bőkezű ígéreteket tesz az önkormányzatoknak.
Az Orbán-kormány januártól átveszi a debreceni közösségi közlekedés terheinek felét az önkormányzattól – mondta egy széken állva Orbán Viktor Cívisváros Digitális Polgári Kör szeptember végi rendezvényén. Egerben a minap megígérte, hogy a kormány év végéig legalább 1,5 milliárd forintot biztosít a város pénzügyi stabilitásának megőrzésére és tárgyalások folynak arról is, hogy 9 milliárd forintot visszakapjanak fejlesztésekre. Gödöllőn bejelentette, hogy 40 milliárdból megújul a Grassalkovich-kastély, igaz, a pénz felét az OTP adja. Ehhez képest Pesterzsébeten a Tátra téri piacon már csak aláírásgyűjtésre és buzdításra futotta. A miniszterelnök elismerte, hogy Budapesten „nem áll jól a szénájuk”, de úgy gondolta, hogy a külső kerületekben az ellenfeleikkel azonos eséllyel vágnak neki a választásnak és arra biztatott mindenkit, hogy szavazzanak a kormánypárti jelöltre, mert a külső kerületek mandátumait „be kell húzni”. Ígéret egy se volt. Így üres kézzel távozott a rendezvényre kilátogató Szabados Ákos, a XX. kerület, és Bese Ferenc, a XXIII. kerület független polgármestere.
Hiába vár a főváros pénzügyi helyzetét rendező tárgyalások folytatására Karácsony Gergely főpolgármester is. Holott teljesült a Gulyás Gergely kancelláriaminiszter által szabott feltétel, a kormány által megbízott szakértő is átvilágította a fővárosi önkormányzat gazdálkodását. A havi 2,7 millióért vizsgálódó volt Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezér, Domokos László a dokumentumban bőven idéz az ÁSZ szintén mostanra elkészült hasonló tárgyú jelentéséből. A két átvilágítás nagyjából ugyanarra jutott: a főváros pénzügyi helyzete tarthatatlan. Domokos úgy fogalmaz: „megállapítható Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi fizetésképtelensége, amely valójában egy technikai csőd (...) a szeptember 10-től indult iparűzési adó befizetések önmagukban nem elegendőek a főváros pénzügyi helyzetének stabilizálásához. 2025 szeptemberére gyakorlatilag már elköltötték a 2026. évi költségvetés közel egynegyedét". Az ÁSZ szerint a Fővárosi Önkormányzat likviditási nehézségei a 2025. évben oly mértékben súlyosbodtak, hogy a szükséges intézkedések hiányában a IV. negyedévében fizetésképtelenné válhat, amelynek következtében a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet...
Szerző: SZALAI ANNA
2025.10.20.
Az Orbán-kormány januártól átveszi a debreceni közösségi közlekedés terheinek felét az önkormányzattól – mondta egy széken állva Orbán Viktor Cívisváros Digitális Polgári Kör szeptember végi rendezvényén. Egerben a minap megígérte, hogy a kormány év végéig legalább 1,5 milliárd forintot biztosít a város pénzügyi stabilitásának megőrzésére és tárgyalások folynak arról is, hogy 9 milliárd forintot visszakapjanak fejlesztésekre. Gödöllőn bejelentette, hogy 40 milliárdból megújul a Grassalkovich-kastély, igaz, a pénz felét az OTP adja. Ehhez képest Pesterzsébeten a Tátra téri piacon már csak aláírásgyűjtésre és buzdításra futotta. A miniszterelnök elismerte, hogy Budapesten „nem áll jól a szénájuk”, de úgy gondolta, hogy a külső kerületekben az ellenfeleikkel azonos eséllyel vágnak neki a választásnak és arra biztatott mindenkit, hogy szavazzanak a kormánypárti jelöltre, mert a külső kerületek mandátumait „be kell húzni”. Ígéret egy se volt. Így üres kézzel távozott a rendezvényre kilátogató Szabados Ákos, a XX. kerület, és Bese Ferenc, a XXIII. kerület független polgármestere.
Hiába vár a főváros pénzügyi helyzetét rendező tárgyalások folytatására Karácsony Gergely főpolgármester is. Holott teljesült a Gulyás Gergely kancelláriaminiszter által szabott feltétel, a kormány által megbízott szakértő is átvilágította a fővárosi önkormányzat gazdálkodását. A havi 2,7 millióért vizsgálódó volt Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezér, Domokos László a dokumentumban bőven idéz az ÁSZ szintén mostanra elkészült hasonló tárgyú jelentéséből. A két átvilágítás nagyjából ugyanarra jutott: a főváros pénzügyi helyzete tarthatatlan. Domokos úgy fogalmaz: „megállapítható Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi fizetésképtelensége, amely valójában egy technikai csőd (...) a szeptember 10-től indult iparűzési adó befizetések önmagukban nem elegendőek a főváros pénzügyi helyzetének stabilizálásához. 2025 szeptemberére gyakorlatilag már elköltötték a 2026. évi költségvetés közel egynegyedét". Az ÁSZ szerint a Fővárosi Önkormányzat likviditási nehézségei a 2025. évben oly mértékben súlyosbodtak, hogy a szükséges intézkedések hiányában a IV. negyedévében fizetésképtelenné válhat, amelynek következtében a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet...
A PEDOFÍLIA POLITIKAI FEGYVER LETT
KLIKKTV / CENTERPÁLYA
Műsorvezető: TRENCSÉNI DÁVID
2025.10.19.
A Centerpálya legújabb részében egy olyan témát boncolgatunk, amitől minden jóérzésű ember gyomra összerándul: a gyermekvédelem rendszerszintű válságát. Miért történhet meg, hogy intézmények falai mögött évtizedek óta ugyanazok a tragédiák ismétlődnek? Miért tűrik el sokan, ha gyerekekkel történik a legnagyobb baj? És hogyan vált a pedofília politikai fegyverré a magyar közéletben?
Ábrahám Róbert és Trencséni Dávid őszintén beszélnek arról, hogy a gyermeki áldozatok sorsa miként vált politikai eszközzé, miközben a rendszer maga továbbra is védi a bűnösöket. Felmerül a kérdés: van még valódi erkölcsi minimum Magyarországon? Vagy már tényleg csak az számít, ki melyik oldalhoz tartozik?
A beszélgetés kendőzetlen, kemény, de szükséges. Mert amíg a gyerekek áldozatok maradnak, addig mindannyian vesztesek vagyunk.
Műsorvezető: TRENCSÉNI DÁVID
2025.10.19.
A Centerpálya legújabb részében egy olyan témát boncolgatunk, amitől minden jóérzésű ember gyomra összerándul: a gyermekvédelem rendszerszintű válságát. Miért történhet meg, hogy intézmények falai mögött évtizedek óta ugyanazok a tragédiák ismétlődnek? Miért tűrik el sokan, ha gyerekekkel történik a legnagyobb baj? És hogyan vált a pedofília politikai fegyverré a magyar közéletben?
Ábrahám Róbert és Trencséni Dávid őszintén beszélnek arról, hogy a gyermeki áldozatok sorsa miként vált politikai eszközzé, miközben a rendszer maga továbbra is védi a bűnösöket. Felmerül a kérdés: van még valódi erkölcsi minimum Magyarországon? Vagy már tényleg csak az számít, ki melyik oldalhoz tartozik?
A beszélgetés kendőzetlen, kemény, de szükséges. Mert amíg a gyerekek áldozatok maradnak, addig mindannyian vesztesek vagyunk.
MARKÓ BÉLA: ORBÁNÉKNAK OLYAN SZEREPLŐKRE VAN SZÜKSÉGÜK A RÉGIÓBAN, AKIK TÁMOGATJÁK A SZUVERENISTA, EU-ELLENES IRÁNYT
TELEX
Szerző: VÍG EMESE (TRANSTELEX)
2025.10.20.
Mindenki felkapta a fejét arra a hírre, hogy Markó Béla nem ment el az RMDSZ kongresszusára. Az a Markó, aki harminc éven át soha nem hiányzott ezekről az eseményekről, most úgy döntött, hogy távol marad. A kongresszus után megkerestük, és tőle hallottuk azt a szellemes, de árulkodó választ: nemcsak ő és a román államfő, Nicușor Dan hiányoztak, hanem Beethoven is, mert ezúttal az Európai Unió himnusza sem hangzott el – és ez szerinte pontosan megmutatja, hol tart most mentálisan a szövetség.
Az RMDSZ volt elnöke szerint a szövetség feladata nem az lenne, hogy egy párt szekerét tolja, hanem hogy az erdélyi magyar közösség érdekeit képviselje – minden irányban. Éppen ezért súlyos hibának látja, hogy Magyarországon gyakorlatilag kizárólag a Fidesszel ápol politikai kapcsolatot. Egy ilyen stratégia nemcsak beszűkíti a mozgásteret, hanem veszélyessé is válik, ha politikai változás jön. Márpedig változás mindig jön.
És hogy mit mondott volna a kongresszuson, ha ott lett volna? Azt, hogy az RMDSZ nem lehet semmilyen párt meghosszabbított keze Erdélyben. Azt, hogy egy kisebbségi közösség számára az EU nem ellenség, hanem túlélési keret. És azt, hogy a határon túli magyarok képviselete nem lehet egyoldalú, mert Erdélyből nézve egy bezárkózó, szuverenista Európa nem lehet jövőkép, csak zsákutca.
Engedje meg, hogy rögtön a lényegre térjek: sokak számára feltűnő volt, hogy ön, aki korábban soha egyetlen RMDSZ-kongresszusról sem hiányzott, most nem jelent meg a zsukiménesi rendezvényen. Az ön közéleti súlyát tekintve ez nehezen értelmezhető egyszerű távolmaradásként, inkább tudatos döntés, jelzésértékű gesztus volt a részéről. Jól gondolom?
Valóban nem szoktam hiányozni ilyen eseményekről, ahogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának üléseiről sem, bár egy-két SZKT-ülést az utóbbi években kihagytam. Főként amíg elnök voltam, természetes volt, hogy minden testületi munkában részt veszek. Ezúttal viszont, annak ellenére, hogy eredetileg készültem rá, hiszen még mindig tagja vagyok az RMDSZ elnökségének és az Állandó Tanácsnak, végül nem mentem el.
Őszintén szólva, nehezen döntöttem el, hogy mi legyen. Már azt is végiggondoltam, mit mondanék ott, hiszen számomra magától értetődő, hogy ha elmegyek, akkor nem ülök csendben, hanem megszólalok. Nem a protokoll kedvéért, hanem mert ilyenkor a vélemények ütköztetése volna a legfontosabb, és nemcsak a dicséretet, hanem a kritikát is meg kellene fogalmazni.
Voltak persze teljesen hétköznapi indokaim is, az elmúlt időszak rendkívül zsúfolt volt számomra, és másnap egy írószövetségi konferenciát is le kellett vezetnem itt Marosvásárhelyen, ami ma már éppen olyan fontos nekem, mint a politika. De ettől még elmehettem volna. Az az igazság, hogy nem akartam „ünneprontó” lenni...
Szerző: VÍG EMESE (TRANSTELEX)
2025.10.20.
Mindenki felkapta a fejét arra a hírre, hogy Markó Béla nem ment el az RMDSZ kongresszusára. Az a Markó, aki harminc éven át soha nem hiányzott ezekről az eseményekről, most úgy döntött, hogy távol marad. A kongresszus után megkerestük, és tőle hallottuk azt a szellemes, de árulkodó választ: nemcsak ő és a román államfő, Nicușor Dan hiányoztak, hanem Beethoven is, mert ezúttal az Európai Unió himnusza sem hangzott el – és ez szerinte pontosan megmutatja, hol tart most mentálisan a szövetség.
Az RMDSZ volt elnöke szerint a szövetség feladata nem az lenne, hogy egy párt szekerét tolja, hanem hogy az erdélyi magyar közösség érdekeit képviselje – minden irányban. Éppen ezért súlyos hibának látja, hogy Magyarországon gyakorlatilag kizárólag a Fidesszel ápol politikai kapcsolatot. Egy ilyen stratégia nemcsak beszűkíti a mozgásteret, hanem veszélyessé is válik, ha politikai változás jön. Márpedig változás mindig jön.
És hogy mit mondott volna a kongresszuson, ha ott lett volna? Azt, hogy az RMDSZ nem lehet semmilyen párt meghosszabbított keze Erdélyben. Azt, hogy egy kisebbségi közösség számára az EU nem ellenség, hanem túlélési keret. És azt, hogy a határon túli magyarok képviselete nem lehet egyoldalú, mert Erdélyből nézve egy bezárkózó, szuverenista Európa nem lehet jövőkép, csak zsákutca.
Engedje meg, hogy rögtön a lényegre térjek: sokak számára feltűnő volt, hogy ön, aki korábban soha egyetlen RMDSZ-kongresszusról sem hiányzott, most nem jelent meg a zsukiménesi rendezvényen. Az ön közéleti súlyát tekintve ez nehezen értelmezhető egyszerű távolmaradásként, inkább tudatos döntés, jelzésértékű gesztus volt a részéről. Jól gondolom?
Valóban nem szoktam hiányozni ilyen eseményekről, ahogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának üléseiről sem, bár egy-két SZKT-ülést az utóbbi években kihagytam. Főként amíg elnök voltam, természetes volt, hogy minden testületi munkában részt veszek. Ezúttal viszont, annak ellenére, hogy eredetileg készültem rá, hiszen még mindig tagja vagyok az RMDSZ elnökségének és az Állandó Tanácsnak, végül nem mentem el.
Őszintén szólva, nehezen döntöttem el, hogy mi legyen. Már azt is végiggondoltam, mit mondanék ott, hiszen számomra magától értetődő, hogy ha elmegyek, akkor nem ülök csendben, hanem megszólalok. Nem a protokoll kedvéért, hanem mert ilyenkor a vélemények ütköztetése volna a legfontosabb, és nemcsak a dicséretet, hanem a kritikát is meg kellene fogalmazni.
Voltak persze teljesen hétköznapi indokaim is, az elmúlt időszak rendkívül zsúfolt volt számomra, és másnap egy írószövetségi konferenciát is le kellett vezetnem itt Marosvásárhelyen, ami ma már éppen olyan fontos nekem, mint a politika. De ettől még elmehettem volna. Az az igazság, hogy nem akartam „ünneprontó” lenni...
L. RITÓK NÓRA: TÚLÉLÉSI-, VAGY ÉLETVEZETÉSI STRATÉGIA?
A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2025.10.18.
Amikor a céljainkat kezdtük szavakba önteni, azt hiszem, már akkor éreztem, hogy a kettő között markáns különbség van. Azt hamar rögzíteni tudtuk, hogy életstratégia-váltásért dolgozunk, azért, hogy a generációs szegénységben élő családok képesek legyenek erre.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2025.10.18.
Azt is pontosan tudtuk, hogy ez nem megy hamar. Generációk óta beidegződött szocializációval, túlélési mintákkal kellene szakítani, megtanítani élni az új lehetőségekkel, új impulzusok között. A rögzült mintákat megtörni, miközben a felgyorsult világ hatásait még mi, segítők sem tudjuk rendesen értelmezni, nagy kihívás.
Szóval, már a kezdetén kezdtem elemezgetni a túlélési stratégiák és az életstratégiák közötti különbséget. Persze a kettő összefügg, és lehetséges, hogy a túlélési stratégiák láncolata életstratégiává válhat, mégis más.
A túlélési stratégia mindig rövid életű. A cél az, hogy azt a napot túlélje valaki, vagy azt a hónapot, esetleg az évszakot. Főleg a napi szükséglet-kielégítés határozza meg a célokat. Egy jelentős részben az alapszükségletek vannak fókuszban, legyen ennivaló, legyen mivel fűteni, világítani. Más részét a fogyasztói világ mozgatja, és ebben azok lesznek célként hangsúlyosak, amelyektől azt érzik, ők is ehhez a világhoz tartoznak. Mert nekik is kell a mobiltelefon, a tv, a márkásnak tűnő póló, a műköröm, és még annyi más, ami “jár” azoknak, akik az élet naposabb felére születtek.
Ez sokszor érthetetlen azoknak, akik még mindig a 19. századi szegénységeszményben gondolkodnak. Mert ott a fejet hajtó, a helyzetét elfogadó, gürcölő, nagy magasságokba nem vágyakozó viszonyulás volt megtalározó, a “mindenki tudta, hol a helye” elgondolás mentén hierarchizálva az embereket. De a mai világban már nem értelmezhetők az ilyen viszonyulások.
Ma a meghatározó a pénz. Az ad hatalmat, erőt, és eddig valahogy nem sikerült tömegesen a társadalmi leszakadásban ehhez a tudást, a tanulást kapcsolni. Az valahogy ott maradt a „Kincskereső kisködmön”, vagy a „Légy jó mindhalálig” világában. Az oka pedig világos: a rövid túlélési stratégiákban szocializálódás.
A tanulás ugyanis csak a távoli jövőben ígér pénzt, a túlélés viszont több azonnali kaput talál. Ott vannak az ügyeskedés kapui, a szürke-feketezóna, az alkalminak álcázott feketemunka, ami fizikai munka, és azonnal fizet, zsebbe. A szükségletkielégítés, akár az alapszükségletről beszélünk, akár a “jólétet mutató” dolgokról, azonnal megtörténhet.
És ott az átörökített példa a boltocskázásra, az élelmiszerrel, dohánnyal, itallal való kereskedésre, a pénzért fuvarozásra, bárminek az értékesítésére. Mert mindenből próbálnak pénzt csinálni. No, és ne hagyjuk ki, hogy a pénzkölcsönzés, az uzsora is ilyen. Többnyire akik erre is képesek, ők vannak a hierarchia csúcsán, és hozzájuk kapcsolódik a pénz “rangja”.
Aztán ott vannak a digitális térben elérhető túlélési források. Csak el kell érni azokat az embereket, akik szociálisan érzékenyek, és segítséget kell kérni. Minél drámaibb képet festenek az életükről, annál nagyobb az esély az adományra. A digitális térben ellenőrizhetetlenné válnak az információk, és a túlélési stratégia ebben is fel tud épülni. Ezek is rövid életűek, de a “piac” nagy, lehet újat találni. (Kíváncsi vagyok, ebben mikor jelenik meg a mesterséges intelligencia. Mert nincs kétségem, hogy be fog csatornázódni ez is.)
Források a túlélésre a személyi kölcsönök, a nulla forintos áruhitelek is. Ezek miatt adósodtak el a generációs szegénységben élők, kilábalni ezekből teljesen esélytelenek. A múltkor mondta nekem egy asszony: “ha még egyszer fiatal lennék, nem venném fel azt a kölcsönt. De akkor nem gondolkodtam így, mint most, és most meg nem tudok kimászni belőle. Akkora a kamat…”
A karácsonyi áruhitelekkel való túlélésre szemléletes példa volt egy tavalyi történet, talán már írtam is róla. A GLS vitte a 300 ezer Ft-os tévét, amiért csak a következő hónaptól kellett fizetni. A sofőr pakolta volna le, de a megrendelő azt kérdezte, 100 ezerért megveszi-e? Az, hogy a következő hónaptól nem fizeti senki, nem érdekelte. Megy a többi behajtócéges tartozás mellé, van bőven. A 100 ezer forint viszont, amit kaphat érte, egy ideig segíti a túlélést.
Amikor egy gyerek előtt ilyen példák vannak, akkor ő is ebben a túlélési, gyors megoldásokban gondolkodik, és ebbe nem épül bele sem a tanulás, sem a jövőképben való gondolkodás, pl. társadalombiztosítás, nyugdíj, sem a jogkövető magatartás.
No és ott a média is, ami folyamatosan mutatja a csodás karriereket, amihez nem kell tudás, a “való világ” típusú műsorokkal, a celebekkel, akik nem a tudást, hanem a botrány által megszerzett hírnevet, és az ezzel járó jólétet teszik a fókuszba. És ne feledjük el azt a hatást sem, amikor a hatalommal bírók tisztességtelenül megszerzett vagyonáról hallanak, ami büntetlen marad… Ez is hat, azzal az üzenettel, hogy a jog értelmezése széles skálán mozog, és akinek hatalma van, az megúszhat mindent.
A túlélési stratégia azonban nemcsak az anyagiakban mutatkozik meg, hanem az általános attitűdbe is beépül. Pl. túlélni a részeges élettársat, vagy apát. Az agresszív jeleneteket, a családon belüli erőszakot is. A gyerekek is megtanulnak túlélni. Ágy alá bújni, ablakon kimenekülni, máshol éjszakázni. Mert tudják, ez is csak rövid idejű. Túl kell élni, és az élet megy tovább.
Hat ez az attitűd a konfliktuskezelésre is, mindenhol. Az indulat fellángol tettlegességig, aztán másnap nyoma sincs. Milyen soká értettem meg ezeknek a dinamikáját! Egyik nap rémült telefont kapunk, hogy segítsünk, mert tragédia lesz, másnap már teljes a béke, csak mosolyognak rajtunk is: nem volt az “olyan” komoly.
Szóval a túlélés lelki terhe gátja a jövőben való gondolkodásnak. A túlélésben csak a “most” van. Ebben rögzül minden viszonyulás.
Az életstratégia az más. Abban vannak alapértékek, melyek nem cserélődnek le akkor, ha a pillanatnyi érdek úgy kívánja. Abban más az attitűd. Abban vannak célok, önbecsülés, értékrend, jövőkép is. Abban a vágyakhoz vezető úton való gondolkodás is megjelenik.
Ma a generációs szegénységben élők életstratégiája nem igazi stratégia, hanem túlélések láncolatának működtetése. Az, hogy ezt felváltsa egy másfajta tervezés, főleg, hogy ez életstratégiává erősödjön, nagy munka. És azt hiszem, közösségi megerősítés nélkül nem megy.
Szóval, már a kezdetén kezdtem elemezgetni a túlélési stratégiák és az életstratégiák közötti különbséget. Persze a kettő összefügg, és lehetséges, hogy a túlélési stratégiák láncolata életstratégiává válhat, mégis más.
A túlélési stratégia mindig rövid életű. A cél az, hogy azt a napot túlélje valaki, vagy azt a hónapot, esetleg az évszakot. Főleg a napi szükséglet-kielégítés határozza meg a célokat. Egy jelentős részben az alapszükségletek vannak fókuszban, legyen ennivaló, legyen mivel fűteni, világítani. Más részét a fogyasztói világ mozgatja, és ebben azok lesznek célként hangsúlyosak, amelyektől azt érzik, ők is ehhez a világhoz tartoznak. Mert nekik is kell a mobiltelefon, a tv, a márkásnak tűnő póló, a műköröm, és még annyi más, ami “jár” azoknak, akik az élet naposabb felére születtek.
Ez sokszor érthetetlen azoknak, akik még mindig a 19. századi szegénységeszményben gondolkodnak. Mert ott a fejet hajtó, a helyzetét elfogadó, gürcölő, nagy magasságokba nem vágyakozó viszonyulás volt megtalározó, a “mindenki tudta, hol a helye” elgondolás mentén hierarchizálva az embereket. De a mai világban már nem értelmezhetők az ilyen viszonyulások.
Ma a meghatározó a pénz. Az ad hatalmat, erőt, és eddig valahogy nem sikerült tömegesen a társadalmi leszakadásban ehhez a tudást, a tanulást kapcsolni. Az valahogy ott maradt a „Kincskereső kisködmön”, vagy a „Légy jó mindhalálig” világában. Az oka pedig világos: a rövid túlélési stratégiákban szocializálódás.
A tanulás ugyanis csak a távoli jövőben ígér pénzt, a túlélés viszont több azonnali kaput talál. Ott vannak az ügyeskedés kapui, a szürke-feketezóna, az alkalminak álcázott feketemunka, ami fizikai munka, és azonnal fizet, zsebbe. A szükségletkielégítés, akár az alapszükségletről beszélünk, akár a “jólétet mutató” dolgokról, azonnal megtörténhet.
És ott az átörökített példa a boltocskázásra, az élelmiszerrel, dohánnyal, itallal való kereskedésre, a pénzért fuvarozásra, bárminek az értékesítésére. Mert mindenből próbálnak pénzt csinálni. No, és ne hagyjuk ki, hogy a pénzkölcsönzés, az uzsora is ilyen. Többnyire akik erre is képesek, ők vannak a hierarchia csúcsán, és hozzájuk kapcsolódik a pénz “rangja”.
Aztán ott vannak a digitális térben elérhető túlélési források. Csak el kell érni azokat az embereket, akik szociálisan érzékenyek, és segítséget kell kérni. Minél drámaibb képet festenek az életükről, annál nagyobb az esély az adományra. A digitális térben ellenőrizhetetlenné válnak az információk, és a túlélési stratégia ebben is fel tud épülni. Ezek is rövid életűek, de a “piac” nagy, lehet újat találni. (Kíváncsi vagyok, ebben mikor jelenik meg a mesterséges intelligencia. Mert nincs kétségem, hogy be fog csatornázódni ez is.)
Források a túlélésre a személyi kölcsönök, a nulla forintos áruhitelek is. Ezek miatt adósodtak el a generációs szegénységben élők, kilábalni ezekből teljesen esélytelenek. A múltkor mondta nekem egy asszony: “ha még egyszer fiatal lennék, nem venném fel azt a kölcsönt. De akkor nem gondolkodtam így, mint most, és most meg nem tudok kimászni belőle. Akkora a kamat…”
A karácsonyi áruhitelekkel való túlélésre szemléletes példa volt egy tavalyi történet, talán már írtam is róla. A GLS vitte a 300 ezer Ft-os tévét, amiért csak a következő hónaptól kellett fizetni. A sofőr pakolta volna le, de a megrendelő azt kérdezte, 100 ezerért megveszi-e? Az, hogy a következő hónaptól nem fizeti senki, nem érdekelte. Megy a többi behajtócéges tartozás mellé, van bőven. A 100 ezer forint viszont, amit kaphat érte, egy ideig segíti a túlélést.
Amikor egy gyerek előtt ilyen példák vannak, akkor ő is ebben a túlélési, gyors megoldásokban gondolkodik, és ebbe nem épül bele sem a tanulás, sem a jövőképben való gondolkodás, pl. társadalombiztosítás, nyugdíj, sem a jogkövető magatartás.
No és ott a média is, ami folyamatosan mutatja a csodás karriereket, amihez nem kell tudás, a “való világ” típusú műsorokkal, a celebekkel, akik nem a tudást, hanem a botrány által megszerzett hírnevet, és az ezzel járó jólétet teszik a fókuszba. És ne feledjük el azt a hatást sem, amikor a hatalommal bírók tisztességtelenül megszerzett vagyonáról hallanak, ami büntetlen marad… Ez is hat, azzal az üzenettel, hogy a jog értelmezése széles skálán mozog, és akinek hatalma van, az megúszhat mindent.
A túlélési stratégia azonban nemcsak az anyagiakban mutatkozik meg, hanem az általános attitűdbe is beépül. Pl. túlélni a részeges élettársat, vagy apát. Az agresszív jeleneteket, a családon belüli erőszakot is. A gyerekek is megtanulnak túlélni. Ágy alá bújni, ablakon kimenekülni, máshol éjszakázni. Mert tudják, ez is csak rövid idejű. Túl kell élni, és az élet megy tovább.
Hat ez az attitűd a konfliktuskezelésre is, mindenhol. Az indulat fellángol tettlegességig, aztán másnap nyoma sincs. Milyen soká értettem meg ezeknek a dinamikáját! Egyik nap rémült telefont kapunk, hogy segítsünk, mert tragédia lesz, másnap már teljes a béke, csak mosolyognak rajtunk is: nem volt az “olyan” komoly.
Szóval a túlélés lelki terhe gátja a jövőben való gondolkodásnak. A túlélésben csak a “most” van. Ebben rögzül minden viszonyulás.
Az életstratégia az más. Abban vannak alapértékek, melyek nem cserélődnek le akkor, ha a pillanatnyi érdek úgy kívánja. Abban más az attitűd. Abban vannak célok, önbecsülés, értékrend, jövőkép is. Abban a vágyakhoz vezető úton való gondolkodás is megjelenik.
Ma a generációs szegénységben élők életstratégiája nem igazi stratégia, hanem túlélések láncolatának működtetése. Az, hogy ezt felváltsa egy másfajta tervezés, főleg, hogy ez életstratégiává erősödjön, nagy munka. És azt hiszem, közösségi megerősítés nélkül nem megy.
GÁBOR GYÖRGY: A GYŰLÖLET A JÓINDULAT NYELVÉN SZÓL, A KIREKESZTÉS AZ ERKÖLCS NEVÉBEN, AZ ERŐSZAK A BÉKE VÉDELMÉBEN
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.10.20.
Az elmúlt hetekben Európa ismét erkölcsileg fellángolt, s úgyszólván valamennyi jelentős városában lehet a szeretet és barátság kályhái mellett melegedni.
Barcelona, Madrid, Róma, Milánó, Berlin, London, Amszterdam – mindenütt a „béke” nevében törtek-zúztak a pro-palesztin tüntetők. Kirakatokat vertek be, éttermeket rongáltak meg, kóser boltokat dúltak fel (valójában „felszabadították” ezen kereskedelmi egységeket a neokolonialista elnyomás alól), hiszen – mint maguk mondták – humanitárius indíttatásból cselekedtek.
Philón, a filozófus-szemtanú az In Flaccum-ban számol be arról, hogy a helytartó, Flaccus, úgy tett, mintha a békét védené, de valójában a lázadásnak engedett szabad utat. A zsidónegyedet karantén alá helyezték, a zsidókat „a város érdekében” elzárták, házaikat kifosztották, sokukat megölték. Flaccus a közrendre hivatkozva a békét védte, miközben a békét verte szét.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.10.20.
Barcelona, Madrid, Róma, Milánó, Berlin, London, Amszterdam – mindenütt a „béke” nevében törtek-zúztak a pro-palesztin tüntetők. Kirakatokat vertek be, éttermeket rongáltak meg, kóser boltokat dúltak fel (valójában „felszabadították” ezen kereskedelmi egységeket a neokolonialista elnyomás alól), hiszen – mint maguk mondták – humanitárius indíttatásból cselekedtek.
Malmőben törölték a Zsidó Nemzetközi Filmfesztivált, természetesen a zsidó szervezetek, intézmények és rendezvények biztonságának növelése érdekében, Londonban egy ügyvédet azért vettek őrizetbe, mert Dávid-csillagos nyakláncot viselt, és – a rendőrség indoklása szerint – „az ő érdekében” kellett kimenekíteni a velejéig „filoszemita” tömegből.
Birminghamben izraeli fociszurkolókat tiltottak ki a stadionból, miután egy brit–pakisztáni származású muszlim prédikátor radikalizálva a városban élő hitsorsosait, nyíltan uszított ellenük; a hatóság magyarázata szerint az intézkedés szintén „a zsidó szurkolók védelmében” történt. Olaszországban egy francia apát a saját gyermeke előtt verték meg, mert kipát viselt: az ütlegek is „nevelő célzatúak” voltak: ne hordja azt a kipát, elvégre semmit sem véd az a hűvös időjárás ellen.
Mindenki jót akar. Mindenki megvéd. Mindenki a békét szolgálja.
Petíciók születnek, egyenlőségjelek kerülnek a gyilkosság és az önvédelem közé, hogy aztán a béke nevében saját, képzelt közösségüket is szétverjék, majd áldozati füstként békét sóhajtsanak. Kicsit zokognak a romok fölött, és készséggel vállalják a további morális útmutatást és újraépítést: mostantól kéz a kézben, együtt a harmóniáért! Pazar álszentség, gáláns képmutatás, és mindez egy-két jól időzített televíziós szereplésért, egy színpadias mondatért.
Békegalambok szállnak a levegőben, minden merő idill és egyetértés.
A gyűlölet Európában sosem úgy beszél, mint gyűlölet. Mindig az erkölcs nyelvén szólal meg.
Azt mondja: „a rend érdekében”, „a közjóért”, „a nyugalom fenntartásáért”, „a társadalmi békéért”, „a közösségünkért”, „mindannyiunkért”. Az éppen üldözötteket mindig a saját érdekükben üldözik. Így működik a morális kirekesztés logikája.
Azt mondja: „a rend érdekében”, „a közjóért”, „a nyugalom fenntartásáért”, „a társadalmi békéért”, „a közösségünkért”, „mindannyiunkért”. Az éppen üldözötteket mindig a saját érdekükben üldözik. Így működik a morális kirekesztés logikája.
Nem új ez a hang.
Már az i. sz. 38-as alexandriai pogrom idején is így beszéltek. Alexandria a hellén világ egyik legműveltebb, legkozmopolitább városa volt, virágzó zsidó közösséggel. Amikor Caligula császár szobrát be akarták vinni a zsinagógába, s a zsidók ezt megtagadták, a város görög polgárai fellázadtak – a város egységének és békéjének nevében.
Philón, a filozófus-szemtanú az In Flaccum-ban számol be arról, hogy a helytartó, Flaccus, úgy tett, mintha a békét védené, de valójában a lázadásnak engedett szabad utat. A zsidónegyedet karantén alá helyezték, a zsidókat „a város érdekében” elzárták, házaikat kifosztották, sokukat megölték. Flaccus a közrendre hivatkozva a békét védte, miközben a békét verte szét.
A logika ugyanaz volt, mint ma: a gyűlöletet a közjó nyelvére fordította.
Ugyanerről a mechanizmusról ír Flavius Josephus is (Contra Apionem): a zsidókat azért rekesztik ki rendre, mert nem illenek a város szellemébe, nem tisztelik a közös isteneket, nem osztoznak a közös ünnepeken. A kirekesztés retorikája így szólt: „önmaguk védelmében” kell őket elkülöníteni, nehogy bajuk essen. Ez a „kíméletes gyűlölet” logikája. Nem azért rekesztik ki őket, mert gyűlölik mindet, hanem azért, mert óvni akarják valamennyiüket.
A középkorban ugyanez tért vissza. A zsidókat a lakosság nyugalmának és a béke fenntartásának érdekében zárták külön negyedekbe. A királyi ediktumok és városi rendeletek tele vannak ezzel a nyelvvel: pax (béke, harmónia), tranquillitas (nyugalom, rend), quies (pihenés, nyugalom, csend), ordo publicus (közrend), pro pace regni (a királyság békéjéért), pro tranquillitate civitatis (a város nyugalma érdekében), in pace et ordine (béke és rend közepette). Spanyolországban a kiűzést így indokolták: por el bien e la paz e sosiego de los dichos mis reynos – a királyság javára, békéje és nyugalma érdekében. Franciaországban a zsidókat pro pace regni száműzték – a királyság békéjéért. Olasz városok tanácsi jegyzőkönyveiben olvashatjuk: per la quiete et pacifico viver dei boni come per castigo degl’insolenti – „a jók békés életéért és a vakmerők megbüntetésére”. A 15. századi városi levelek és ítéletek hemzsegnek ezektől a formuláktól: ser complidero a nuestro servicio y a la paz e sosiego de la dicha çibdad, e a la execuçión de su justiçia, bien e paz e tranquilidad de los dichos mis reynos. Mind ugyanazt jelentik: a béke érdekében üldözni, a rend érdekében kizárni, a nyugalom nevében elhallgattatni.
A mai Európa tehát nem új történetet ír, csak új szavakkal mondja ugyanazt. Izraeli művészeket nem gyűlöletből tiltanak ki, hanem „a béke érdekében”. Izraeli sportolókat nem politikai alapon zárnak ki, hanem „a feszültség elkerüléséért”. Zsidó szimbólumokat nem ellenséges jelekként tiltanak, hanem „a közrend védelmében”. És amikor valakit megvernek, mert kipa van a fején, az is „nevelő célzatú”: ne provokáljon, hiszen „a békéért” történik minden.
A nácizmus nem kivétel volt, hanem csúcspont: a logika már régen készen állt. Kétezer-párszáz éve ugyanaz a formula tér vissza, csak a díszítése változik. A gyűlölet a jóindulat nyelvén szól, a kirekesztés az erkölcs nevében, az erőszak a béke védelmében.
Európa mindig is tudott békésen gyűlölni.
Európa mindig is tudott békésen gyűlölni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)