KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.08.29.
Hat évig várhatunk az első jogerős ítéletekre, miközben hónapról hónapra csökken a felelősségre vonás esélye? Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész szerint az ügyészség haldoklik, az új legfőbb ügyész pedig szinte megoldhatatlan csapdahelyzetbe kerülhet. A Mélyvízben arról is beszél, miért kell azonnal megkezdeni az ügyészség reformját, és mitől bukhat el már a rajtnál a vagyonvisszaszerzés.
A BŐRÜNKRE MEGY Műsorvezető: PANKOTAI LILI 2026.08.29.
Milyen állapotban van a magyar oktatás, és képes-e valódi változásra?
A Bőrünkre megy adásában Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke és Pacsmag Eszter, a Klubrádió munkatársa beszélgetnek az oktatás legfontosabb problémáiról Pankotai Lili műsorvezetővel.
Szóba kerül a társadalmi egyeztetés, a tankötelezettség 16 évre csökkentésének következményei, az új Nemzeti Alaptanterv és az, hogy hol húzódik a határ a szakmai vélemény és a gyerekek érdeke között. Beszélgetünk a pedagógushiányról, a tanári pálya felhígulásáról és arról is, hogy mekkora felelőssége van a tanároknak az oktatás állapotában.
Külön téma a mesterséges intelligencia: mit kellene tanítani a gyerekeknek egy olyan világban, ahol az AI egyre több feladatot képes átvenni? És vajon képes-e az oktatási rendszer alkalmazkodni ehhez?
A beszélgetés végül ahhoz a nagyobb kérdéshez is eljut, hogy egy politikai rendszerváltás önmagában elég-e a változáshoz, vagy a hatalomhoz való alkalmazkodás kultúráját is meg kell haladni.
Megúszhatja-e Rogán Antal, ha az elszámoltatás végén nem születik jogerős ítélet? A Fordulópont vendégei arról vitáznak, hitelesen indul-e a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, és miért okozott sokaknak csalódást Ligeti Miklós mellőzése. Kiderül, képes lehet-e Unger Anna visszaszerezni az elherdált vagyont, vagy már a kikötőben szétlőtték Magyar Péter „főhajóját”.
VÁLASZ ONLINE Műsorvezető: BORBÁS BARNA, ZSUPPÁN ANDRÁS 2026.08.27.
Óriási örömmel jelentjük be, hogy készül és saját oldalunkon már előrendelhető nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline legújabb, novemberben megjelenő száma: https://www.valaszonline.hu/termek/va...
Ez a kiadvány a magyar történelem egyik legfontosabb pillanatáról, az éppen ezekben a napokban 500 éve vívott mohácsi csatáról szól. „Nem voltak lúzerek – A helytállás pillanata. Mohács újraírt története” – ezeket az elsőre megdöbbentőnek hangzó sorokat írjuk címként a borítóra. Miért nem voltak lúzerek a mohácsi síkon csatát vesztő harcosok? Hogyan gondolkodjunk történelmünknek erről az elképesztő tragédiájáról? Miért hat ez szinte közvetlenül napjainkig? Ez mind benne lesz könyvújság formátumú kiadványunkban. Megjelenés novemberben, most pedig, az 500. évforduló hetében Varga Szabolcs történésszel beszéljük át a Válasz Offline-ban is kifejtett témákat.
Miért tanulunk a mai napig hülyeségeket a mohácsi csatáról? C. Tóth Norbert és Varga Szabolcs történészekkel beszéltük át az 500 évvel ezelőtti ütközet valódi körülményeit, és hogy miért terjedhetett el a magyar történelemtudatban és az emlékezetpolitikában ennyi súlyos tévedés a csatáról.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.08.28.
Súlyos százmilliárdok hiányoztak az Orbán-kormány által hátrahagyott költségvetésből, miközben néhány hónap alatt szinte a teljes éves hiányt elköltötték. Katona Tamás, a KSH volt elnöke elmondja, hová folyhatott el a pénz, és milyen állapotban vette át az ország kasszáját az új kormány. Szó lesz a várható megszorításokról, az inflációról, a nyugdíjakról és arról is, helyrehozható-e még az Orbán-korszak gazdasági öröksége.
A NYOMOR SZÉLE / HVG BLOG Szerző: L. RITÓK NÓRA 2026.08.28.
Nem hagyom ki, hogy bemenjek hozzájuk, mikor arra járok, és megnézzem az alig kéthetes apróságot. Imádom a gyerekeket, az ilyen piciket is. Az anyja tudja, az előző kettőt sem hagytam ki, nem is kérem, már nyújtja is a kezembe a kisbabát. Az ölemben édesen nyitogatja a kis száját, kicsit összebandzsít, nem bírok betelni vele.
Kicsit beszélgetünk, megkérdezem, hogy van, van-e teje, mondom, hogy szoptassa mindig, ha kéri, mert nagy a meleg, és a folyadékra neki is nagy szüksége van. Kérdezem persze azt is, volt-e a védőnő, mit mondott, rendben talált-e mindent.
Meleg van, kint is, bent is. A középső kicsi a földön ül, egy kisautóval játszik, a nagyobbik meg egy nagy kupac ruha között válogat. Most megy oviba, és ma volt ruhaosztás, nézegeti, melyik jó rá, melyik tetszik neki.
“Legyen nagyon szép életed!”-mondom a mesebeli jókívánságot, mikor eljövünk… amin aztán sokáig gondolkodom itthon is. Vajon milyen élete lesz?
A különleges, tvsorozatból származó név vajon milyen életutat fémjelez majd? Eléri ezt a boldogságot, amit a filmben szereplő élete testesít meg? Azt biztosan nem… ahhoz tényleg mesebeli fordulat kellene. Én már azzal is elégedett lennék, ha annyival jobb élete lenne, mint amennyivel az anyukájának, az ő szüleihez viszonyítva.
Az alapítvány egyik szociális bérlakásában élnek. Szerencsések, hogy ők kaphatták meg. Ahol előzőleg laktak, onnan biztosan kiemelték volna előbb-utóbb a gyerekeket, rossz állapotú ház volt, a falon egyetlen, barnára égett konnektorból szerezhető áram, ami állandó veszélyforrás volt, áramütésre éppúgy, mint tűzre. A bútorok a szokásos fekvőhelyekből álltak, no meg egy szekrény, más nem. Ránézésre kívülről sem volt alkalmas a ház normális életre.
Ahonnan ideköltöztek, az a vályogház életveszélyessé vált, tudás és akarat kellett volna a rendbehozatalához, lassan rogyott meg a fala, és került visszafordíthatatlan állapotba. Az udvart felverte a gaz, még benne éltek, mikor erre is azt lehetett mondani, mint a másikra: ránézésre sem alkalmas élettér.
Nagy dilemma volt, hogy nekik adjuk-e a felszabaduló bérlakást. Vajon boldogulunk-e velük? Képesek lesznek megfelelni a szerződésben rögzített feltételeknek? Tudunk-e új szokásokat kialakítani náluk? A mi szociális bérlakás programunk atipikus… a tapasztalataink tanítottak meg minket arra, hogy ez milyen beavatkozási pont legyen a stratégiaszerű munkánkban.
Mert azt gondoljuk, hogy nem szabad az önfenntartási képességeiben hiányos családnak olyan komfortfokozatú lakást adni, aminek a használatára nem képes. Hamar leamortizálódik benne minden, régről megvannak a történetek, talán még a rendszerváltás előttről is a feltüzelt parkettáról, elégetett ajtókról, leszedett és eladott csapról, kilincsekről.
Nyilván a rendszer ehhez is alkalmazkodik. De nem úgy, hogy megpróbálja a családokat képessé tenni arra, hogy élni tudjanak egy összkomfortos lakás lehetőségeivel, hanem úgy, hogy az elkészült bérlakásokat olyannak adják ki, akik “nem annyira mélyen vannak”, akikkel nincs borítékolva a kudarc lehetősége, akikkel nem kell annyit foglalkozni.
De akik “annyira mélyen vannak”, ott is vannak gyerekek. Onnan kerülnek leginkább kiemelésre, és ott ismétlődik a nyomorúság köre, megtörhetetlenül.
Mi is tipródtunk persze itt is… de végül a gyerekek miatt belevágtunk velük is. A szerződés feltételeit be kell tartaniuk. Élni a házban, de vigyázni a bútorokra, berendezési tárgyakra, kályhára, szekrényre, gáztűzhelyre, hűtőre, keverőtárcsás mosógépre, stb. Tölteni a kártyás mérőórára, egyáltalán rendet tartani. Kapcsolódni az alapítvány közösségi programjaihoz, hogy a közösség értékrendje is megerősítően hasson rájuk. Együttműködni a családmentorral, aki a három év alatti gyermekek fejlesztésében segíti az anyukákat, tudást adva nekik is. No meg a szociális területen dolgozó munkatársainkkal is, akik figyelnek, és segítenek tartani a szabályokat.
No és persze nem eladósodni, megtanulni beosztani a pénzt, a háztartásvezetést, a kert művelését. Mindent, amit mi az önfenntartási képességek közé sorolunk. A bérleti díj jelképes, az áramot ők fizetik.
Aztán, ha minden jól működik, akkor léphetünk majd egy szintet. Az alapítvány beköti a vizet az utcáról az udvarra. Ez is tetemes költség, 4-500 ezer forintra is rúg. De komfortosabb lesz így, és eggyel több lesz a fizetnivaló is…hiszen innen a víz sincs ingyen. Aztán, ha továbbra is megnyugtatóan alakulnak a dolgok, készülhet egy kis fürdőszoba is, szintén az alapítvány költségén. Ha jól halad a társadalmi vállalkozásunk, talán munkalehetőséget is tudunk adni a szülőknek.
A gyerekek pedig, akikkel születésüktől foglalkozunk, becsatornázódnak a tanodánkba, ahol egyénre szabott fejlesztéseket kaphatnak egészen a szakmaszerzésig.
Minden lehetőség adott tehát ahhoz, hogy életstratégiát váltsanak. De az, hogy ebből mivel tudnak majd élni, mi az, ami beépül, sikeresek leszünk-e velük, vagy kudarcot vallunk, az a jövő zenéje.
Nem lehetünk még biztosak semmiben. Tény, hogy a baba érkezése előtt kimeszeltek, a falak most tiszták, a bútorok rendben vannak, van kiságy is a picinek, kiskád, ruhák, pelenka. Az apuka nem volt otthon, most nagyon kell a pénz, két műszakot is vállal egymás után egy távolabbi konzervgyárban. Hajnali négykor indul, és éjfél, mire hazaér. Biztosan nem tartós munkahelyet jelent ez, de most menni kell.
A kertművelésnek még nincs nyoma náluk. Ott még nem tartunk. A kapcsolat az alapítvánnyal együttműködő, a közösségben akad konfliktusuk, sokszor kell mediálnunk, hogy helyére kerüljön minden.
Szóval, van még sok lépcsőfok előttünk, de ha a szülői házhoz viszonyítunk, vagy ahhoz a két házhoz, ahol eddig éltek, azt kell mondanunk, jól alakulnak a dolgok. Talán ennek az apróságnak, aki most érkezett, talán kicsit jobb élete lesz. Nem állami gondozásban nő fel, mint az anyja, remélhetőleg az ő szüleit képessé tudjuk tenni arra, hogy családban neveljék fel a gyerekeket.
Ezért dolgozunk. Hogy képesek legyenek rá. És pontosan tudjuk, hogy a körülmények, az mindig egy következmény. Az ok azokban az életvezetési képességhiányokban van, aminek az eredménye mindaz, amiben élnek. Azokat kell bepótolni, hogy változás legyen. Hogy akarat legyen a változtatáshoz, majd másféle szülői minta legyen a gyerekek előtt. Olyan, ami kifele mutat a generációs szegénységből.
KOSSUTH RÁDIÓ Műsorvezető: MAGYARI PÉTER 2026.08.28.
A hatvanpusztai zebrák akaratukon kívül lettek a 2026-os választás főszereplői. Jelképekké váltak, ahogy az őket tartó vadászok is. A Nyílt titok első adásából arra is találunk egy valószínű magyarázatot, hogy minek és kiknek tartják őket. A műsort Magyari Péter vezeti, szerkesztő-riporterek Báthory Róbert és Kovács Áron, közreműködő Tatár Tímea.
„Már az is eredmény lesz, ha sikerül a repülőt kihúzni a dugóhúzóból” – véli Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára lapunknak adott interjújában.
Akasztják már a hóhért?
Akasztják, de legalább ki lehet próbálni, amit az ember nagy szájjal, kibicként bekiabált, az hogy néz ki akkor, amikor odajut a dolgok közelébe.
Volt már olyan pillanat az elmúlt száz napban, amikor azon kapta magát, hogy ugyanazt a mondatot mondja, amit a korábbi államtitkároktól hallott és utált?
Nem, olyan még azért nem volt.
Visszavágyik a műtőbe?
Az egy-két naponta előfordul.
Tudott meg valamit az egészségügy működéséről, amit kamarai vezetőként nem tudott vagy félreértett?
Hatalmas meglepetés még nem nagyon ért. Viszont tanulnunk kell a közigazgatás működését, a szabályrendszert, a nyelvet és azt, hogy szabályos eljárás mellett mi mennyi ideig tart. Azoknak, akik kívülről érkeztek, komoly kihívás...
TELEX /2X26 PODCAST Szerző: NÁDOR ANDRÁS 2026.08.28.
„Tudom, hogy mindenki az elszámoltatást várja, tudom, hogy mindenki a bilincsek kattanását várja, és tudom, hogy mindenki szeretné hallani a zörgő rácsokat, de létre kell hozni a hivatalt, meg kell választani még három elnökhelyettest” – mondta Unger Anna, akit pénteken titkos szavazáson választott meg az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére. Megválasztása után először a Telexnek adott interjút.
Unger azt ígérte, a következő hetekben azon lesz, hogy megtalálja a legjobb munkatársakat az elnökhelyettesekkel együttműködve minden lehetséges pozícióra. Azt mondta, nem rajta múlik, hogy a bíróságok mikor hoznak ítéleteket, az NVVH arra tud vállalkozni, hogy többek között feltárja a visszaéléseket, biztosítsa a vagyonvisszaszerzés lehetőségeit, amikorra már megszületnek az ítéletek. A hivatal szerinte azt tudja vállalni, hogy felkutatja az eltűnt közvagyont, amiről „mindannyian tudjuk, hogy 20 és 60 ezer milliárd forint között van”.
Unger azt mondta, az év végéig már elindulhatnak a vizsgálatok, azt viszont csak a hivatal működésének hatodik éve végére ígérte, hogy teljesen feltárják, pontosan mennyi pénz tűnt el. Semmiképpen sem elméleti kutatóintézet lesz a hivatal, de lesz egy olyan része, ami nemcsak a feltárt ügyekről, hanem magáról a korrupciós rendszer bemutatásáról fog szólni. Szerinte az emberek nem buták, ha közzéteszi a hivatal az erről szóló információkat, akkor meg fogják érteni, hogyan működött a rendszer.
Korábban is használta már a Felcsúti Számvevőszék kifejezést, amiről most azt mondta, alapvetően arra utal, hogy egy jól körülhatárolható kör döntötte el, mi legyen az 500 milliárd forint feletti állami beruházások sorsa. Szerinte „Orbán Viktor nem egyszer utalt erre”, és az oknyomozó újságírók munkája alapján okkal feltételezhető, hogyan hoztak döntéseket az ilyen, nagy értékű beruházásokról. Attól viszont Unger többszöri kérdésre is elzárkózott, hogy bárkit is megnevezzen. Szerinte „lesz bizonyíték, lesz eljárás”, de törvényt sértene, ha „az emlékei és olvasmányélményei” alapján megmondaná, kik ellen fognak vizsgálódni.
„Nem vagyok hülye a joghoz” – mondta az NVVH megválasztott elnöke a személyét ért kritikákra reagálva. Azt mondta, politológusként nagyon sok jogi tárgyat hallgatott. Elmondta azt is, hogy a Tiszából senkivel, Ruff Bálinttal sem egyeztetett arról, hogy pályázni fog. Ezt egyedül két jogásznak, a férjének és „az ország egyik legjobb közigazgatási jogászának” mondta el.
Azt mondta: „nincs eredményességi kritérium” a munkaköri leírásában, bármennyi visszaszerzett vagyonnal elégedett lenne. Egyelőre viszont fel kell tárni, mennyi tűnt el, aztán ebből minél többet visszaszerezni.
MAGYAR PÉTER HIVATALOS Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS 2026.08.28.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal ma megválasztott elnöke és nyomozati elnökhelyettese a legveszélyesebb munkára vállalkoztak: a maffia elleni küzdelemre.
Lehet a mai döntést kritizálni, azzal egyet nem érteni, de a TISZA képviselőinek és minisztereinek rendszerváltás iránti elkötelezettségét megkérdőjelezni nem.
Sok sikert kívánok a nyomozóknak, rendőröknek, ügyészeknek, pénzügyi szakembereknek és vezetőknek!
Miért nem Ligeti Miklós kapott szerepet, és hogyan robbantotta be egy Hadházy-poszt a vitát? Vendégeink ütköztetik az érveket, és azt is megvizsgálják, milyen politikai szempontok állhatnak a döntés hátterében. Kemény kérdések, eltérő vélemények és egy ügy, amely messze túlmutat egyetlen személyen.
NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK? Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN 2026.08.29.
Óriási felzúdulást keltett, hogy a politológus Unger Annát úgy választották meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére, hogy arról beszélt: 2032-ig ne is számítsunk arra, hogy csukódik a rácsos ajtó a fideszes főkolomposok mögött. A Magyar-kormány legfontosabb kulcspozícióját így egy minden eddiginél vitatottabb jelölt kapta meg. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Frank Zsófia és Muhari Judit belpolitikai újságírók, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán műsorvezető próbálták megfejteni, miért volt fontos a Tisza többségnek a semmilyen büntetőjogi, vádképviseleti tapasztalattal nem rendelkező társadalomtudós kinevezése.
A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Balogh Judit vendége Bőhm Kornél kommunikációs szakember volt, akivel a Fidesz elmúlt időszakban tapasztalt, helyenként kaotikusnak tűnő üzeneteit és stratégiáját elemezték. A beszélgetés során górcső alá került Havasi Bertalan meglepő hangnemváltása, Lázár János és Navracsics Tibor politikai mozgásának kommunikációs lecsapódása, valamint Orbán Viktor látványos nyári háttérbe vonulása is. A szakértő rávilágított arra, miként alakul át az egykori kormánypárt egy kisebb középpárttá, és milyen hosszú távú kockázatokat rejt magában a jelenlegi kivárásra épülő stratégia.
Havasi Bertalan atipikus pálfordulása és a belső feszültségek
A műsorvezető, Balogh Judit rögtön a beszélgetés elején felidézte a sajtófőnök, Havasi Bertalan két, egymástól alig három hétre elhangzott nyilatkozatát. Míg július közepén még arról beszélt, hogy a Fidesz napja jelenleg nem jó, és a helyzet helyenként kaotikus, addig alig húsz nappal később Lázár János távozása kapcsán már azt hangoztatta: kiváló állapotban van a párt, és kizárt a szakadás. Bőhm Kornél szerint ez a pálfordulás rendkívül szokatlan volt. „Zavarba ejtő a dolog, mert a Havasi Bertalan kommunikációja szerintem nagyon váratlan és nagyon szokatlan volt az elmúlt időszakban olyan értelemben, hogy önkritikus volt, ugye ez nem jellemző, soha nem volt jellemző a Fidesz kommunikációjára. Feltárt olyan problémákat, amikről nem szoktak nyilvánosság előtt beszélni.”
A szakértő rámutatott, hogy a sajtófőnök nem politikai szereplőként ugyan, de egy nagyon „belemenős”, a Fidesztől idegen hangnemet vállalt fel a Karmelitánál, ami után a friss, hirtelen megnyugtató nyilatkozata kifejezetten atipikusnak hat. Bőhm Kornél úgy véli, ez a két üzenet feltűnően nem koherens és nyíltan ütközik egymással. A szakember feltételezése szerint a hirtelen jött békülékeny hangnem elsősorban a Lázár János kiválásának és a Navracsics Tibor-féle vonalnak a kezelésére szolgált. A megnyugtató nyilatkozat célja az volt, hogy kifelé azt demonstrálja: a Fidesz továbbra is egy egységes, nagy konglomerátum maradt, még akkor is, ha ez teljesen szembemegy a hetekkel korábban produkált belső kritikákkal.
A zsugorodó tábor és a tartalomhiány csapdája
Arra a kérdésre, hogy a választók mennyire hisznek még a pártnak, Bőhm Kornél őszinte diagnózist adott a szervezet jelenlegi állapotáról. Véleménye szerint kívülről egyértelműen látszik, hogy nincs jó állapotban a Fidesz, és nehéz helyzetben vannak, mert nincs mit kommunikálniuk. „Itt az üzenethiány vagy a tartalomhiány az, ami a fontosabb, nem a megfogalmazás módja.” A szakértő hangsúlyozta, hogy a párthíveknek sem tesz jót a jelenlegi helyzet, miközben a vezetés részéről csak nyaralós vagy szórakozó képek érkeznek a nyilvánosság felé, mialatt itthon komoly krízis uralkodik. Hozzátette ugyanakkor, hogy jelenleg nincs választási helyzet, így egy nagy bukás után a pártnak elvileg a sebek nyalogatásáról és a csendes építkezésről kellene szólnia, ám a kommunikáció kaotikussága ezt gátolja.
A Fidesz társadalmi bázisának átalakulásáról Bőhm Kornél egyértelmű prognózist vázolt fel. Úgy látja, hogy a párt szimpatizánsi köre komoly átalakuláson és szűkülésen megy keresztül. „A tábor az szűkülőben van, tehát egy nagyon nagy táborból most vonul át tulajdonképpen a Fidesz egy középpártiság, vagy talán még az alá is egy picit be fog állni ez a tábor, vagy ez a fajta politikai erő.” A szakértő szerint meg kell különböztetni a korábbi széles szavazóbázist – amelynek tagjait érzékenyen érinti a vezetés politikai passzivitása – és a szűkebb magot. Ez a kemény mag a végsőkig kitart, a többiek viszont egyre nehezebben tolerálják a koherens üzenetek teljes hiányát.
Orbán Viktor kivárásra játszik a fehér ló stratégiájával
Balogh Judit felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor a választások óta több olyan ígéretét sem tartotta meg, amely sértheti a hitelességét – például nem ült be a parlamentbe, és az energiaválság tetőfokán hetekre teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, egyetlen mozgósító vagy összefogásra buzdító bejegyzést sem közzétéve. Bőhm Kornél szerint ez a fajta távolságtartás és a szinte teljes online csend nem véletlen hiba, hanem egy nagyon is tudatos döntés eredménye. A politikus mindössze néhány jelentéktelen, „lesipuskás” bejelentéssel és az ország köszöntésével jelentkezett, ami nem minősül markáns megszólalásnak.
„Ez a fajta távolságtartás egy nagyon tudatos kivonódás az ő részéről” – magyarázta Bőhm Kornél. A szakember szerint a miniszterelnök az eltűnéssel a hibázás lehetőségét igyekszik minimalizálni ebben a forrongó, krízissel teli helyzetben. Nem akar beállni az irányító erők mögé az összefogás szorgalmazásával, de nyíltan szembemenni sem akar a folyamatokkal. A szakértő a tusványosi beszédre utalva rávilágított a Fidesz hosszú távú taktikájára, amely a politikai ellenfél bukására bazírozik. Orbán Viktor most hátrébb vonul, megvárja, amíg a helyzet magától eszkalálódik vagy összeomlik, hogy aztán a krízis végén, megmentőként, „fehér lovon” térhessen vissza a politikai küzdőtér első vonalába.
Miközben Orbán Viktor nyaral, és zajlik az orbánizmus decentralizációja, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének megválasztását és a közmédia felügyeletének átalakítását övező káoszról is beszélgettünk a 444 stúdiójában.
A műsorban említett cikkek:
- Rényi Pál Dániel: Bukásra áll a közmédia felügyeletének átalakítása:
