2019. augusztus 6., kedd

VÉDHETETLEN, HOGY AZ ORBÁN-KORMÁNY EGYSZERRE SZÓR PÉNZT A TRIESZTI KIKÖTŐRE ÉS A BUDAPEST-BELGRÁD VASÚTVONALRA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: UNYATYINSZKY GYÖRGY
2019.08.05.


A két beruházás egymás ellenében hathat a jövőben, hasznosságukat pedig már a jelenlegi körülmények között sem lehet igazolni.

Tengeri kikötők hiányában a magyar embernek jószerivel csak Jókai Mór Aranyembere alapján lehet némi fogalma arról, hogy mennyire jelentős hajózási kereskedelme volt az országnak a múlt század elején. A kort, amikor még az ország határait tengerek mosták, sokan dicső időszakként képzelik el, ez a nemzeti nosztalgia pedig most azt követően ébredhetett fel igazán, hogy a kormány júliusban bejelentette: megvásárolta az Olaszországban lévő trieszti kikötő egy részét.

A vásárlás értéke 31 millió euró, azaz átszámítva nagyjából 10,1 milliárd forintba került a terület a magyar adófizetőknek. Azonban az ingatlan erős fejlesztésre szorul, mert ott sem nagy hajó nem tud kikötni, sem megfelelő infrastruktúra, raktárhelyek nem állnak rendelkezésre. A kormány további 30 milliárd forintot tervez elkölteni a 300 méteres partszakasz fejlesztésére.

Ezzel szinte egy időben már előkészítő szakaszba lépett a jelentős kínai hitelből finanszírozott Budapest-Belgrád gyorsvasút megvalósítása, amit nagyjából 750 milliárd forintos keretből tervez megépíteni a kormány. A vasút jelentős részét Mészáros Lőrinc kormányközeli vállalkozó érdekköre építheti. De mi a a két beruházással a célja az Orbán-kormánynak?

- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a trieszti kikötő fejlesztését követően a magyar vállalkozások 24 órán belül elérhető tengeri kijárathoz juthatnak, az ottani logisztikai, raktározási tevékenység pedig az államnak is hasznot termelhet.
- A Budapest-Belgrád vasútvonal a kormány korábbi indoklása szerint magyar-szerb-kínai érdek. A kínai fejlesztési tervek (Egy út, egy övezet) arról szólnak, hogy a görög Pireuszba érkező áru vonaton minél gyorsabban legyen szállítható Európa belseje felé.

A közelmúltban Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) és Keresztes László Lóránt (LMP) országgyűlési képviselők a kormányhoz fordultak a megtérülés kérdését feszegetve. Előbbi politikust az érdekelte, hogy végül kikötőt vagy ipartelepet vásárolt-e a kormány, Keresztes pedig a két kereskedelmi útvonal kihasználtságáról, esetleges egymást kioltó hatásáról érdeklődött...

LAKÓTELEP, TE DRÁGA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VARGA DÓRA
2019.08.06.


Elképesztő tempóban drágulnak a panellakások. Szinte mindenki ezt a még ma is a legolcsóbbnak számító ingatlantípust keresi.

Furcsa helyzeteket teremt a lakáspiacon a megállíthatatlan áremelkedés: ma már néhány vidéki nagyvárosban vagy a külső pesti kerületekben egy családi házénál többet kérnek egy panellakás négyzetméteréért. Négy évvel ezelőtt ez még fordítva volt. Az azóta eltelt időszakban azonban a két ingatlantípus négyzetméterára eltérő sebességgel – a lakótelepi lakásoké 72, míg a családi házaké 14 százalékkal – emelkedett, míg végül néhány településen meg is fordultak az arányok. A panelek ára egyes vidéki városokban ugyanis még ennél is jobban elszabadult. 

 A KSH idei első negyedéves lakáspiaci elemzése szerint a debreceni és a szegedi lakótelepi lakások átlagos négyzetméter-ára például 2015 óta több mint kétszeresére, a miskolci, a pécsi és a székesfehérvári paneleké pedig majdnem a kétszeresére emelkedett. A kijjebb eső pesti és a külső pesti kerületek lakótelepein szintén több mint kétszeres volt az áremelkedés az elmúlt négy évben, a budai lakótelepeken duplázódtak az árak. Ezalatt a budai hegyvidék családi házainak drágulása „csupán” másfélszeres, a főváros többi területén pedig 60–80 százalék közötti volt. Így a fővárosban a pesti külső kerületek családi házainak fajlagos ára lett a legalacsonyabb a lakástípusok közül. A IV., XV., XVIII., XXI., XXIII. kerületekben átlagosan 384 ezer forintos négyzetméteráron lehet házat venni. Ugyanitt a paneleket viszont már 450 ezer forint feletti négyzetméteráron kínálják...

A JÓMÓDÚAK LAKHATÁSÁT TÁMOGATJA AZ ÁLLAM, A RÁSZORULÓKÉT NEM – INTERJÚ EGY UTCAJOGÁSSZAL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.08.06.


A 2010 óta működő Utcajogász Egyesület önkéntesei a szabadidejükben segítenek hajléktalan és lakhatási gondokkal küszködő embereknek. Jogi tanácsokat adnak, beadványokat írnak, peres képviseletet vállalnak ingyen, mert hisznek abban, hogy a szegényeket is megilletik az emberi jogok és a törvény előtti egyenlőség. Minden pénteken kitelepülnek a Blaha Lujza térre, de email-ben és telefonon is elérhetik őket a segítségre szorulók. Az egyesület egyik önkéntes jogászával, Mekler Kingával beszélgettünk a tevékenységükről és a hajléktalanokat büntető törvényről:...

DEVIZASZÁMLA: JÓL NÉZZE MEG, MIT KÍNÁLNAK A BANKOK! - LEHET A LEGOLCSÓBB ÉS A LEGDRÁGÁBB AJÁNLAT IS EGY HELYEN

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.08.06.


Mintegy 1200 milliárd forintnak megfelelő deviza hevert az idei év végén a bankoknál, ami 2014 azonos időszakához képest 37 százalékos növekedés. Rossz bankot választva sokat veszíthet, akinek van devizaszámlája. Mutatjuk a friss feltételeket.

Az idei első félév végén – számolta ki az Azénpénzem.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája alapján – körülbelül 1200 milliárd forintnak megfelelő devizát tartott a lakosság a bankoknál folyószámlán, illetve lekötve. Ez az összeg 2014 azonos időszakához képest 37 százalékos növekedés. Azonban nem csak ilyen változás következett be azóta, alaposan átrendeződött a lekötetlen és a lekötött összegek aránya.

Míg ugyanis korábban a folyószámlán hagyott deviza a teljes állománynak még egyharmadát sem tette ki, mostanra már 74 százalék hever lekötetlenül. Nagyjából ugyanaz játszódott tehát le, mint ami a forintbetéteknél és számlapénznél. A bankokat ez egyáltalán nem zavarja, hiszen a lekötetlen pénzre szerintük még a 0,01 százalékos kamatot sem kell kifizetniük. (Az euróra, dollárra vagy svájci frankra fizetett betéti kamatokat itt kalkulálhatja.)

MELYIK AZ IGAZI OTTHON?

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.08.06.


A kérdés így, a nyári hazalátogatások (na tessék…) idején talán még gyakrabban merül fel. Szóval vajon az az igazi otthon, ahol felnőttünk vagy ahol most élünk? Szerintem a legtöbb határátkelő egyetért abban, hogy az embernek lehet két otthona, szeretheti mindkettőt. Louise ugyanakkor úgy látja, ezzel az is együtt jár, hogy az embernek „két változata” él majd egymás mellett.

„Amikor visszatértem a karácsonyi ünnepekre Németországból, ahol az előző négy hónapot töltöttem, egy barátom megkérdezte: mikor megyek haza? A haza alatt Németországot értette. A kérdést vádlónak is lehetett venni, hogy az ország, ahol felnőttem, nem az az otthonom többé, ha egyszer elhagytam, hogy már máshol éljek.

Bármely határátkelő azt fogja mondani, hogy lehet két otthonod és szeretheted mindkettőt, de olyan, mintha két verziód lenne. Olyan, mintha a szíved ketté hasadna és egy rész jutna mindkét helyre. Az itteni és az ottani éned, az ottani életed és az, amelyben élsz, bárhol is vagy.

A szülőhazádban mindannak a betetőzése vagy, ami valaha is voltál, az iskolás gyerektől a meg nem értett tinédzseren át a felnőttig. Úgy érezheted, nincs menekülés az egész történettől. A szülőhazádtól távol viszont csupán az vagy, akinek mutatod magad, a múlt nélkül, nem valakinek a gyerekeként vagy testvéreként.

A múltadon, annak tényein nem változtathatsz, de a hozzájuk kapcsolódó érzéseken igen Képlékeny, hogy mi az otthon és hogy mit akarsz tőle. Lehet, hogy névtelenséget keresel, ezért távozol, de a meghittség miatt térsz vissza.

Az élet könnyen válhat e kettősség közötti folyamatos huzavonává: az ember szeretné levetni a múltját (vagy annak egy részét), ugyanakkor szeretné azt is, hogy ismerjék. Sóvárog valami új, más iránt, de közben szereti az ismerősség nyújtotta kényelmet is. Hasonló a helyzet a helyismeret és az újrakezdés esetében is...

ANTON BRUCKNER OLASZ SZIMFÓNIÁJA

ÉLET ÉS IRODALOM / FEUILLETON
Szerző: JÓLESZ GYÖRGY
2019.08.02.



Anton Bruckner (1824–1896) munkásságát még zenész körökben is szokás úgy megítélni, hogy egysíkú. Hogy aki egy szimfóniáját ismeri, az ismeri az összest. Ez az állítás természetesen nem igaz, még akkor sem, ha tekintetbe vesszük, hogy Beethoven vagy Mahler szimfóniatermése jóval sokszínűbb képet mutat. Izgalmas volna kimutatni, egymástól mennyire eltérő három egyéniség az V., a VI. és a VII. szimfónia, ez azonban másik tanulmány tárgya lehetne. Ám a VI. szimfónia méltó figyelmünkre a tudattalan hatások kutatásánál is.

Az 1881-ben keletkezett mű hangneméül Bruckner a közmegegyezés szerinti egyik legderűsebbet, az A-dúrt választotta, ez Mendelssohn IV. (Olasz) szimfóniájának is a hangneme. Megpróbálunk szemügyre venni néhány furcsa hasonlóságot, esetleg analógiát a két alkotás között
.

Kezdjük egy méretes közhellyel: nincs magában álló művészeti alkotás, az elődök és a kortársak hatása kivédhetetlen. Ez természetesen igaz a zenében is, nincs – mert nem lehet – tökéletesen izolált zenemű, melynek semmi köze ne lenne egyik egyéb zeneműhöz sem. A (kölcsön)hatásokat két csoportra oszthatjuk, a tudatosan vállalt és a tudattalanul munkáló hatások halmazára, de minden esetben közös az új mű születése.

Az első csoport fokozatokban és lehetőségekben felettébb gazdag. Ide tartoznak a különböző átiratok. Ezekről szólva még vitathatóan jogos új műről beszélnünk. Amikor a Chopin-noktürnök vagy Bartók Román népi táncai zongora helyett hegedűn és zongorán vagy kamarazenekaron szólnak, az ilyen átiratokat tekinthetjük – az amúgy dicséretes – népszerűsítő törekvés gyümölcsének, de új műről beszélni túlzás volna. Másrészt, amikor Bach orgonaátiratot készít Vivaldi concertóiból, vagy Ravel nagyzenekarra ülteti át Muszorgszkij zongoraciklusát, az Egy kiállítás képeit, azt már hajlamosak vagyunk új minőségnek, ilyenformán új műnek tekinteni, noha az átdolgozó esetleg egyetlen plusz hangot sem komponált bele az eredetibe, és ki sem hagyott abból.

Más kategória a parafrázis, amikor a szerző az elkölcsönzött témával (rendszerint nem is csak eggyel) szabadon bánik, és megmutatja, mit tud hozzátenni az anyaghoz, illetve mit lehet kihozni a témákból. Ilyenek Liszt operaparafrázisai, de ide sorolhatjuk a Jacques Loussier Trió vagy Michael Schiefel (vagy egy generációval följebbieknek: a Swingle Singers) a jazz világába átjárást biztosító Bach-feldolgozásait is. A diszkrét hivatkozás esete, amikor Bartók a Cantata profanát úgy indítja, hogy a maga képére formálva, de jól fölismerhetően idéz Bach Máté-passiójából.

A másik műre történő hivatkozás természetesen egyidős a zenével. Némi középkori előzménnyel a reneszánszban virágzott ki a cantus firmus (szilárd ének) mise formája, melyben az egyik (rendszerint felső) szólam a felhasznált dallamot énekli, a többi pedig ellenpontozza. A cantus firmus az esetek zömében gregorián dallam volt, de forrásul bármit, akár világi dalt is lehetett választani. A kor egyik legnépszerűbb cantus firmusa a L’ homme armé(A fegyveres) volt, melyről sok minden elmondható, de hogy egy kicsit is áhítatos volna, az bajosan. A cantus firmus-eljárás lényegében a mai napig használatos, de kiemelkedően szép pillanatai hallhatók Bach korálharmonizációiban, korálelőjátékaiban, illetve minden olyan tételében, ahol valami mozgalmasabb zenei anyag fölött kimértebb ritmusban megszólal egy – általában protestáns – korál.

Szintén előfordul Bachnál a paródiamise, illetve a globális önidézet műfaja, amikor – rendszerint az alkotásra fordítható idő szűkössége miatt – nemcsak egy szólamot használunk fel forrásul, hanem teljes tételeket szőröstül-bőröstül, éppen csak a szöveget kicserélve az aktuálisra.

Ugyancsak vitathatatlanul új mű a másik szerző témájára írt variációsorozat; az ilyen művek esetében a témát adó szerző, illetve a téma nem több afféle – esetenként nagyon is megbecsült – apropónál. És még hosszan sorolhatnánk...


ÚJABB MUNKÁCSY-MŰKINCSEKET VÁSÁROLHAT FEL AZ ORBÁN-KORMÁNY

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: GERGELY ZSÓFIA
2019.08.06.


Egy újabb Munkácsy-gyűjtemény megvásárlását és ennek bemutatása érdekében egy új Munkácsy-múzeum létrehozását tervezi a kormány – derül ki a birtokunkba került, még titkos előterjesztésből. Már javában zajlik az egyeztetés a gyűjtemény tulajdonosával, Pákh Imrével, aki a Golgota eladása után így ismét jól járhat az állami műkincsbiznisszel. Még nem dőlt el az új múzeum helye, de a Várkert Bazár Casino tűnik befutónak. Az ötletet egy nem nyilvános kormánydöntésbe bújtatták volna el, de sikerült előre megtudnunk a részleteit:...

NINCS SZAKORVOS, KÉSZENLÉTET RENDELTEK A SZENT MARGIT KÓRHÁZBAN A GYOMORVÉRZÉSES BETEGEK MIATT

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2019.08.06.


Az orvoshiány és a nyári szabadságolások különösen nehéz helyzetet teremthetnek a kórházakban. Miután nincs gasztroenterológus az óbudai Szent Margit Kórházban, a főigazgató augusztus 1-től készenléti ügyeletet rendelt el, hogy az akut gyomor- és bélvérzéses betegeket el tudják látni. 

Az Index birtokába jutott főigazgatói körlevél szerint miután a kórházban nincs gasztroenterológiai szakorvos, augusztus 1-től új eljárásrendet vezetnek be a gasztrointesztinális vérző betegek ellátására. Ugyan a kórháznak alapesetben nem feladata a súlyos gyomor- és bélvérzéses betegek fogadása, de felmerülhetnek ilyen problémák a már bent fekvő betegeknél is.

Erre az eshetőségre felkészülve ezért a főigazgató irányításával készenléti ügyeletet szerveztek kórházi orvosok és külső, vállalkozó orvosok bevonásával. A főigazgató ugyanakkor azt írja, "a rendelkezésre álló humánerőforrás kapacitás függvényében az előttünk álló időszakban lehetnek olyan napok, amelyeken ilyen készenléti ügyelet nem biztosítható"....

ERZSÉBETVÁROSI TÖRTÉNET

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2019.08.05.


„Múlt szerdán elköszöntem attól a szűkebb politikai közösségtől, ahol az elmúlt 26 évben politizáltam. Elmondtam és megindokoltam a döntésemet. Elfogadták és megértették. Korábban azért tértem vissza a helyi politika fősodrába, mert a velem történtek után rehabilitálódni szerettem volna. Ez számomra azt jelenti, hogy bármilyen választáson elindulhassak jelöltként. Országgyűlési képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként vagy önkormányzati képviselőjelöltként, ez tulajdonképpen mindegy. Határozott véleményem ugyanis az, hogy csak a választók tudnak rehabilitálni egy meghurcolt politikust.” – így üzent közösségi oldalán olvasóinak Hunvald György, az MSZP egykori politikusa.

Ezt követően azt is bejelentette, hogy független jelöltként indul a VII. kerületi polgármester választáson, azaz az ellenzéki pártok többségének támogatásával rendelkező jelölt (Niedermüller Péter) riválisa lesz. Vattamány Zsolt (FIDESZ) mostani kerületi polgármester - gondolom - a nagy melegben már ki is kérte az első pohár sörét, és elégedetten csettintett: ellenzéki összefogás helyett totális ellenzéki széthúzás (Nidermüller, Hunvald). A jelenlegi polgármesternek csak annyi a feladata, hogy ne „zavarja” a két jelölt gladiátori küzdelmét: a kifáradt életben maradott harcost majd ő döfi le.

Nem vagyok erzsébetvárosi, nem vagyok polgármesterjelölt és nem vagyok tagja egyik pártnak sem. Mégis úgy érzem, hogy jogom van megkérdezni: hogy a bánatban lehet/lesz valaki 26 év direkt politizálást követően (Hunvald MSZP-s országgyűlési képviselő és MSZP-s polgármester volt) egy pillanat alatt független?! Vagy a párthoz kötődése volt hamis és haszonelvű, vagy a mostani „függetlensége” hiteltelen. Hunvald György emberi keserűségét megértem, politikai sasszézását és felelőtlenségét viszont nem fogadom el...

OBAMA EL PASO UTÁN: FEL KELL SZÓLALNUNK VEZETŐINK ELLEN, AKIK FÉLELMET ÉS GYŰLÖLETET SZÍTANAK

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2019.08.06.


Félreérthetetlenül üzent Donald Trumpnak Barack Obama volt amerikai elnök azok után, hogy két brutális vérengzés történt egymás után az Egyesült Államokban augusztus első napjaiban. 

El Paso-ban legkevesebb 20 ember vesztette életét, és 26-an megsérültek, miután egy feltehetően rasszista motivációval bíró férfi t üzet nyitott egy Walmartban. Alig néhány órával később Daytonban kilencen meghaltak és 16-an megsebesültek, miután a 24 éves Connor Betts lövöldözni kezdett egy helyi bárnál.

Obama konkrétan nem akarta kommentálni Trump bevándorláspolitikáját, jobban mondva azt a retorikát, ahogy az elnök a migrációról beszél. De hétfőn kiadott egy közleményt, amiben ezzel együtt is elég egyértelműen fogalmazott:

Hangosan vissza kell utasítanunk, ha vezetőink olyan nyelven szólnak hozzánk, amely félelmet, gyűlöletet kelthet, és amely elfogadható színben tüntet fel tesz rasszista nézeteket. Azokat a vezetőket, akik démonizálják azokat, akik nem úgy néznek ki, mint mi, vagy azt sugallják, hogy mások - bevándorlók - fenyegetik az életünket; vagy akik úgy beszélnek másokról, mint alacsonyabb rendű emberekről, és azt a benyomást keltik, hogy Amerika csak bizonyos típusú emberekhez tartozik.”...

"AKI E NYUGDÍJSZABÁLYOKAT KITALÁLTA, NEM MERTE ORBÁNNAK ELMONDANI, HOGY MILYEN ÁRUK VAN"

NAPI.HU
Szerző: K. KIS GERGELY
2019.08.05.


Egyre inkább felszínre bukkannak a magyar nyugdíjrendszer méltánytalanságai, amelyek a jövőben nem csak az idősek körében fokozzák a feszültséget, hanem költségvetést is megrengethetik. A kormányzat egyelőre nem hajlik semmilyen párbeszédre, ám hamarosan komoly korrekcióra kényszerülhet - vélekedett lapunknak Simonovits András közgazdász, nyugdíjszakértő.

- A médiában és az ellenzéki pártok körében is mind gyakrabban emlegetik, hogy az utóbbi években egyre nagyobb rés nyílik, nemcsak az új és a régebbi, hanem még az új nyugdíjak között is. Ez alapján úgy fest: a legfőbb igazságtalanság a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése volt, amely miatt hamarosan a többmilliós nyugdíjakat zsebre vágók kisebbsége fog farkasszemet nézni a 100 ezer forint alatti ellátásban részesülők tömegével.

- Szerintem túl sokat beszélnek a nyugdíjplafon eltörléséről, ami valóban megnyitja a milliós nyugdíjak előtt az utat. Ezekből egyelőre csak néhány akad, de hogy mennyi, azt sokáig titkolták. Szembetűnő aránytalanságról van szó, amelyet egyszerű megérteni és majdnem mindenki ellenzi is. Azonban a jelenség nagyon kevés embert érint. A 2013-ban eltörölt nyugdíjplafont korábban a bruttó átlagbér háromszorosánál húzták meg - vagyis, aki ennél többet keresett, annak az e fölötti részre nem kellett egyéni nyugdíjjárulékot fizetnie. Amennyiben továbbra is megmaradt volna a rendszer, az a dolgozók mindössze a 3 százalékát fedné le.

Ez tehát csak a jéghegy csúcsa, amely alatt ott rejlik a progresszív személyi jövedelemadó (szja) eltörlése, amely sokkal jobban polarizálja a nyugdíjakat. Ráadásul a szóródás a fogyasztói árakat követő százalékos nyugdíjemeléseknél megőrződik.

- Az egykulcsos szja hatása hogyan gyűrűzik be a nyugdíjakhoz?

- A hatás ugyanaz mint a béreknél. A 2011 előtti progresszív rendszerben két szja-kulcs volt: a többség 17 százalékkal adózott, az ötmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkezőknek pedig 32 százalékot kellett fizetniük. Ráadásul a minimálbér gyakorlatilag adómentes volt a már szintén eltörölt adójóváírás miatt, amely a nem túl sokkal a legkisebb bér felett keresők körében is sokaknak jelentett könnyítést. Ma azonban mindenki egységesen 15 százaléknyi szja-t fizet.

Sematikus példa alapján ezt úgy képzeljük el, hogy korábban az átlag alatt mondjuk 10 százaléknyi szja-t fizettek az emberek, az átlag fölött pedig 30 százalékot. Amint fölemelték az alacsony bérűek 10 százalékos terhelését 15 százalékra, abban a pillanatban nekik csökkent a nettó bérük adott jövedelem esetén. A magasabb keresetűeket nézve, amikor a 30 százalékos kulcs leesett 15 százalékra, akkor nekik növekedett a jövedelmük. A nettó bérek között kitágult a rés, és ez egy az egyben "átmegy" a nyugdíjakra is...

ORBÁN TERASZA LETT BUDAPEST ÚJ PARTIHELYSZÍNE

444.HU
Szerző: haszanz
2019.08.06. 


„Egyébként ez a Hauszmann-terv annak a fedősztorija, hogy Orbán Viktor szeretne egy dolgozószobát a Várban, amelynek az ablaka a Dunára néz, lába alatt az egész Budapest látképe, csak így becsomagolta az egészet egy általános projektbe?

Nem
.”

Ez a kérdés-válasz még azelőtt hangzott el a Hetek című lap újságírója és a Vár visszaalakítását akkor még államtitkárként felügyelő L. Simon László között, hogy Orbán Viktor idén januárban beköltözött a Várba. A pikírt újságírói megjegyezés már csak azért sem állja meg a helyét, mert azóta kiderült, hogy Orbánnak nem ablaka lesz a Dunára. Hanem olyan erkélye, ami soha nem volt a 250 éves Karmelita kolostor épületén. Ami kicsit megdöccentette azt az Orbán által meghirdetett koncepciót, hogy a történelmi épületek felújítását „minden legyen úgy, ahogy régen volt, semmi átalakítás”.

L. Simon annak idején azzal magyarázta a költözést, hogy „a magyar történelmi hagyományok okán a végrehajtó hatalomnak a Várban helye van”. Ez annyiban igaz, hogy a miniszterelnökség a második világháború előtt a Várban volt, de a Karmelitával szomszédos Sándor-palotában. Eredetileg ide költözött volna vissza Orbán, még a legelső kormányzati ciklusában, de mire 2002-ben elkészült a felújítás, a Fidesz elveszítette a választást, az MSZP-SZDSZ kormány pedig inkább az államfőnek adta a renovált Sándor-palotát. Aminek egyébként szép erkélye van.

Orbán Viktornak a Parlament épületében is volt erkélye, de ott a vendégeknek megmutatott panorámába időnként bezavart egy zászló...

AZ ELMÚLT KILENC ÉVBEN MAGYARORSZÁG EGYETLEN KÜLFÖLDI VESZTEGETÉSI ÜGYBEN SEM INDÍTOTT VIZSGÁLATOT

HUPPA
Szerző: Huppa
2019.08.05.


- Jelentősen növelni kell a már ismert, és az előre jelzett külföldi vesztegetések kezelésére biztosított forrásokat, és nyomozási eszközöket kell alkalmazni.

- Intézkedéseket kell hozni, hogy semmi ne zavarhassa meg a külföldi vesztegetésekkel kapcsolatos nyomozásokat, például bizonyos tisztségviselők immunitása révén.
- Az ügyek bonyolultsága miatt sürgősen meg kell hosszabbítani a kétéves időhatárt, amelyre a nyomozás az ilyen ügyekben jelenleg korlátozódik.
- Fokozni kell a magyar cégek és a külföldi cégek leányvállalatai éberségét, tudatosságát az exporttevékenységben jelentkező ilyen jellegű kockázatokkal kapcsolatban, és abban hogy intézkedéseket hozzanak az ilyen veszélyes kezelésére.
- Fejleszteni kell a lehetőséget, hogy a vonatkozó konvencióhoz csatlakozott azonnali és hathatós segítséget kapjanak a külföldi vesztegetési ügyekkel kapcsolatos nyomozásokban...

MEGNÉZTÉK, MI A MOZGÁSTÉR – AZ ORBÁN-KORMÁNYNAK A MEGOSZTÁS AZ IGAZI ERŐSSÉGE, VÉGLEGESNEK TŰNIK AZ ÁPOLÁSI DÍJ KETTÉVÁGÁSA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2019.08.06.


Civil tiltakozás nyomán változtatott tavaly a kormány az ápolási díj összegén és szerkezetén. A módosítás mikéntje azonban újabb problémához vezetett. A gyermekek otthon gondozási díjának (gyod) bevezetésével elvált egymástól a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeküket gondozók támogatása azokétól, akik más hozzátartozójukat ápolják. Az idei követelések egyik témája ezért a támogatások kiegyenlítése, miközben az érintetteket az is foglalkoztatja, mit várhatnak a jogosultság felülvizsgálatára kidolgozott új pontrendszertől.

„Fontosabb volt sípolni és dudálni, mint az ápolásra szoruló gyerekeken segíteni” – pörkölt oda Rétvári Bence Ungár Péternek, aki arról kérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, milyen visszaélések történtek az ápolási díj igénylése során. Az államtitkár a válaszban arra utalt, hogy a gyod bevezetéséről és az ápolási díj emeléséről a parlament azon az ülésén döntött, amelyen az ellenzéki képviselők tiltakoztak a rabszolgatörvény elfogadása ellen.

Az LMP-s képviselő írásbeli kérdésében azt tudakolta, mire gondolt Gulyás Gergely miniszter, amikor azt mondta: amiatt nem lehetséges az ápolási díj emelése, mert visszaélések tapasztalhatók. Ez már csak azért is meghökkentő, mivel most veszi kezdetét a jogosultságok felülvizsgálata. Ha tehát a kormány csalást orront, rögvest alkalom kínálkozik ennek letörésére...

ORBÁN KÖRMÖNFONT STRATÉGIÁJA ÉS A GRIMM-MESÉK

NÉPSZAVA ONLINE 
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.08.05.


A keresztényi szabadságszeretet vizsgálta a Neue Zürcher Zeitung.

Orbán Viktor részéről a liberalizmus ostorozása nem más, mint körmönfont stratégia, hogy a politikus a nemzeti identitás és a keresztényi hit ürügyén korlátozza a szabadságot. Így látja a helyzetet a Neue Zürcher Zeitung kommentárja a miniszterelnök idei tusványosi beszéde után, rámutatva, hogy a kormányfő ezúttal csak rátett egy lapáttal mindarra, amit 5 éve az illiberális demokráciáról fejtegetett. Így rémképet festett a liberalizmusról, ami szerinte messzebb esik a valóságtól, mint a Grimm-fivérek meséi. Valójában azonban épp az ellenkezője az igaz annak, amit mondott, mert igazából a liberalizmus teszi lehetővé, hogy az emberek akár a kisebbségek tagjaiként is ápolják vallásukat, kultúrájukat, nyelvüket. Amit „keresztény szabadság” címen igyekszik rásózni a világra, az csupán trükkös csomagolás és a szabadság ellentétét jelenti. Nyilvánvalóan az lebeg a szemei előtt, hogy egy államban csupán egyetlen vallás, nyelv és kultúra számára van hely. 

Pontosan ennyire értelmetlen, amikor kijelenti, hogy a liberalizmusnak semmi köze a hagyományhoz. A teória tehát hibás, de ha a többség képviseli, akkor még demokratikus is lehet. Csak éppen bizonyosan sem nem szabadságszerető, sem nem keresztényi.

KÍGYÓ A PLAFONBÓL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.08.06.


Nigéria Ondo szövetségi államának parlamentjében félbeszakadt az ülés. Nem azért, mert a helyi Kövér lefújta a bulit, hanem, mert a plafonról egy kígyó pottyant a képviselők nyakába, aminek – bár szokva vannak Isten különös teremtményeihez – mégsem örültek, tán érthető okokból. A következtetések levonásakor nem mindegy, hogy a plafonról, vagy plafonból esett a lábatlan jószág. Az elativusi helyrag (ból) azt mutatja, hogy a plafon belsejéből pottyant volna a csábító ördögfattya, míg a delativusi (ról) pedig azt jelzi, hogy a felszínéről zúgott alá az almával kísértő bibliai alak (ez is fontos lesz majd).

Hogy kívülről vagy belülről zuhant le a jószág, tényleg nem mindegy, az viszont igen, hogy görög-latinul (a’la Sziszi) hogyan nevezik ezeket a helyragokat (elativus, delativus), mert ezt csak azért mutattam meg, még ezt is tudom, hogy Novák Katalin államtitkár asszonyelvtárs ne szomorkodjon annyira. Tegnap ugyanis abbéli bánatának adott hangot, hogy a NER ellenségei kulturálatlan taplók, ezért, gondoltam, megcsillantom ebbéli képességeimet, ne ríjon már annyira. Egy elativus ér annyit, mint a CSOK, a delativus pedig a családvédelmi akciótervvel vetekszik, mint Novák asszonyelvtárs agyának felemelő összes tartalma.

De térjünk vissza Nigériába. Az Africanews azt írja, Ondo állam parlamentjének épülete annyira lepusztult, hogy bizonyára nem okozott gondot a kedves kígyónak tanyát verni a plafonban, ahonnan, elvesztvén hasának tapadását, alázúgott a képviselők közé. Képzeljünk el egy ilyen jelenetet a mi tiszteletlen házunkban, ahogy Kövér pedelluson, esetleg az állatok nagy barátján, Semjén elvtárson, vagy egyenesen Orbán Viktor Mihály zsíros tarkóján landol egy égből pottyant csúszómászó, hogy milyen visítás lenne ottan. Nem győzne érette imádkozni Matthew Hassan Kukah nigériai megyéspüspök, aki egymillió eurót kapott a magyar adófizetők pénzéből...

2019. augusztus 5., hétfő

KÓLABOTRÁNY

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2019.08.04.


Néhány napja kint van egy plakátpár a metróban, az egyiken az látható, hogy két szép fiatal felnőtt lány összehajol és kólát isznak, a másikon az, hogy két szép fiatal srác összehajol és kólát isznak. Lehetnének akár testvérek vagy barátok is, csakhogy oda van írva, #loveislove, a szeretet (szerelem), az szeretet (szerelem), ami egy ismert elfogadáspárti szlogen. Te jó ég, akkor ezek az emberek melegek!

Az egyik kormányoldali heccfelület hamarabb kiszúrta ezt, mint mondjuk én, aki pedig igazán érzékeny vagyok a melegügyekre, és metróval is sokat járok. Egy még tőlük is szokatlanul zűrzavaros szövegben az egészet összekutyulták a pedofíliával. Lelkük rajta, miért és hogyan ugrott be nekik éppen ez két-két egymásra mosolygó felnőtt emberről, miként ugyebár a plakátok is éppen azt nem tartalmazzák, amivel a melegeket vádolni szokták, hogy ugyanis rózsaszínű bőrtangában kéjelegnek a nyílt utcán.

Mégis, a felháborodott (megrendelt felháborodást mímelő?) szerzők úgy látják, a reklámot nem a kólagyártó, hanem egyenesen „a homoszexuális lobbi” tetette ki, hogy az üdítőfogyasztáson keresztül rántsa bele a plakátnézegető fiatalokat az azonos nemű emberek közötti szexualitás mételyébe. Hiszen, ha a metróban szabad a melegeknek kólát inni mindenki szeme láttára, akkor már mindent szabad...

MEGÚJÍTOTT MÓDSZEREKKEL TÁMADNAK A NETKALANDOROK - TELEFON HELYETT MARGARINKOCKA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.08.05.


Ahogy egyre ismertebbé válnak a kriptovaluták adta üzleti lehetőségek, úgy szaporodnak az erre a területre „szakosodott” csalók. A netes rendelések is okozhatnak igen kellemetlen meglepetést. Ahogy a kuponos „nyeremények” is.

Már legalább egy évtizede ismétlődnek unos-untalan a felhívások, amelyek a netes vásárlókat, banki ügyfeleket, különféle szolgáltatások felhasználóit figyelmeztetik a körültekintésre, a biztonsági szabályok betartására a világhálón. Mégis mindig akadnak, akik újra meg újra elcsábulnak a hihetetlenül jó (és épp ezért nem is valós) ajánlatoknak, és beleesnek a csalók, adathalászok, zsarolók csapdájába. Persze az internet kalandorai is igyekeznek megújítani módszereiket, egyben arra is számítanak, hogy a nagy számok törvénye alapján még a legátlátszóbb trükköknek is mindig beugrik néhány balek, ha elég nagy tömegben küldik szét a csaló ajánlataikat.

Ma már az adathalászok és csalók külön célcsoportját jelentik a különféle kriptovaluták hívei. Többnyire informatikailag viszonylag képzett, ám kockázatvállalásra hajlamos, izgalmakat kedvelő, gyors (néha túl gyors) döntéseket hozó emberekről van szó. 2017-ben hozták létre az ethereummal kapcsolatos csaló oldalakat listázó oldalt. Itt egy év alatt 38 179 ETH (mintegy 23 millió dollár) értékű csalást jelentettek be. A ma már nem frissülő adatbázis megszűnésekor 6912 vizsgált oldalból 676-et jelölt csalónak. Idén egy új webhely lépett a helyére, amely a teljes kriptovaluta ökoszisztéma megfigyelését tűzte ki célul...

A TOKIÓI ÁLOM

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.08.05.


Vajon miről álmodnak a japánok? És mi az álma egy Tokióban élő magyarnak? Nemrégiben futott egy sorozat, ami annak próbált meg utánajárni, mi jelenti az álmot a különböző országokban élőknek, legyenek helyiek vagy határátkelők. Most tehát Japánba látogatunk Tshaabee segítségével.

„Jó sok idő eltelt, mióta legutóbb billentyűzetet ragadtam. (Na jó, ez így nem igaz, különben rég kirúgtak volna a melóhelyemről.) De az tény, hogy az elmúlt időben meglehetősen kevés energiát fektettem az írásba, mivel másutt (másütt?) le lett szívva mind, úgy a munkahelyen, mint a magánéletben. Most viszont igyekszem megtörni ezt a néhány hónapos trendet egy régóta érlelődő témával.

A Határátkelőn már megy egy ideje a "mindenféle országokbeli álom" jellegű sorozat, úgyhogy gondoltam, írok a japán részéről a dolognak. Aztán belegondoltam, hogy akkora itt a különbség a "nagyváros" meg a "vidék" között, hogy jobb, ha inkább az előbbire szorítkozom, mivel azt egy kicsit jobban átlátom. Meg mégiscsak ott lépdelek apránként (többnyire) előrefelé én is...

Ha az ember egyszer megszokja itt a belvárosi létet, akkor onnantól nagyon nehéz rászánnia magát, hogy némileg tágasabb környékre költözzön. Leginkább mivel itt minden rettentő közel van, ami elég kényelmes életvitelt biztosít.

(Például nincs igazán szükség heti nagybevásárlásra, mert a melóból hazafelé útba esik a szupermarket a metrómegálló felett, meg ilyenek.) Amire rátesz még egy lapáttal, ha az ember családja is itt lakik a közelben, a mi (kettőnk közül elsősorban nem az én) esetünkben konkrétan a szembeszomszédban. :D...

NEM TANULTUNK ZENÉLNI, MI CSAK CSAPATJUK – PARNO GRASZT-INTERJÚ


HVG ONLINE
Szerző: CZEGLÉDI PANNI
2019.08.05.


Egy szabolcsi kis faluból indultak, ma már a legtöbb budapesti helyet meg tudják tölteni: kanyargós út vezetett idáig, először külföldön váltak ismertté, a hazai zenei véráramba pedig A Dal után kerültek be. Egy-egy ügy apropóján ők is felemelik a hangjukat a rasszizmus ellen, de nem akarnak polgárjogi harcosokká válni. A zenekar vezetőjével, Oláh Józseffel, és menedzserükkel, László Sándorral beszélgettünk, többek között az új Parno Graszt-albumról:...

VONAKODÓ VÁDLÓ, VITATHATATLAN VÁD -A MULLER-MEGHALLGATÁS

NÉPSZAVA ONLINE / SZÉP SZÓ
Szerző: AVAR JÁNOS
2019.08.04.


Meghallgatták – két képviselőházi bizottságban is – a posztjáról tavasszal távozott különleges ügyészt a demokraták, s azóta is latolgatják, hogy mire mentek vele. Mueller legendás szófukarsága alighanem a tévénézők idegeire ment. „Igen”, „ez így van” – felelgette rendíthetetlenül órákon át. S előre kikötötte, hogy ő bizony nem olvassa fel a vaskos jelentése állításait, ezt rátestálva a demokrata honatyákra, akik ki is szemelték gondosan a Trump elnököt leginkább vádló mondatokat. Ám ez sovány pótléka volt az általuk – Mueller becitálásával – remélt megsemmisítő politikai shownak, hiszen az országos közönség ekként nem a vádló szájából hallhatta a vádakat. 

Holott e meghallgatással a Watergate-ügyben 1973 nyarán elhangzott Dean-vallomás megrendítő hatását szerették volna megismételni. Akkor a tévénézők azt hallhatták órákon át a Fehér Ház volt jogtanácsosától, hogy Nixon elnök miként sértette meg sorozatosan a törvényeket, akadályozta az igazságszolgáltatást és próbálta rávenni Deant a bűnbak szerepére. Az elnök kulcsemberei persze ugyane kongresszusi fórumon siettek cáfolni Dean vádjait, de azok a nagy nyilvánosság folytán a levegőben maradtak. S amikor pár hétre rá egy (eskü alatt valló) fehérházi munkatárs kénytelen volt elárulni, hogy az ovális irodában titkos magnóval rögzítette Nixon minden beszélgetését, az akkori ügyész érthetően beidézte a hangszalagokat, eldöntendő: ki mondott igazat? Kezdetét vette a hosszú jogi csata a magnótekercsek kiadásáról, hogy a végén (a főbíróság döntésére) Nixon rákényszerüljön és lemondjon...

BEER MIKLÓS: VESZÉLYESEN ALAKUL EGYHÁZ ÉS POLITIKA KAPCSOLATA

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Szerző: Klubrádió / SZÉNÁSI SÁNDOR
2019.08.05.


Gyakran hallani, hogy politikusok a kereszténységre hivatkoznak, miközben sokan nehezen tudják megfogalmazni, hogy ez a szó mit is jelent, pedig – véli Beer Miklós püspök – megvan az egyértelmű válasz: együttérzés, segítségnyújtás, egymás felkarolása. A migránsoké is. A váci egyházmegye volt vezetője arról is beszélt, szerinte nagyon veszélyes elfogadni az egyháznak juttatott állami támogatásokat, főleg ha az egyház közben nem teszi a dolgát. Hogy nem veszi észre az egyszeri béka, hogy épp megfő? És milyen lélektani folyamatok zajlanak a Ferenc pápával pimaszkodókban?
...

MOST BEZZEG NEM A FINNEKNEK SZURKOL ORBÁN VIKTOR!

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.08.05.


Olyan országok bírálják pártunk és kormányunk politikáját, melyekben a polgárok egy pillanatra sem kételkednek a jogállamiság értékeiben, ahol az EU egy értékközösségen alapuló politikai közösség, melyben nincs helye az ellenséggel való kokettálásnak, és a közös elvek elárulásának. Ezekben az országokban fontos a gazdasági érdek, de nem bocsátják áruba a legfontosabb értékeiket, a közösen megszerzett szabadságot, és a törvény előtti egyenlőséget. Orbán számára azonban ezek nem egyeztethetők össze az általa vallott illiberális maszlaggal, így rendszerint kardcsörtetés a vége azoknak kritikának, melyek ezekből az országokból érkeznek.

Bizonyára észrevették már, hogy a magyar kormány rendszeresen összezörren a skandináv országok valamelyikével, esetleg beszól a Benelux országok közül valamelyiknek. Volt már ajtócsapkodós konfliktus Svédországgal, Norvégiával, Dániával, és most éppen a lenézett, bár gazdag rokon finnekkel keménykedik Szijjártó Péter és csapata. Az igazán nagy balhé azonban Hollandiával támadt, amikor annak távozó nagykövete elég kemény szavakkal jellemezte a Nemzeti Együttműködés Rendszerét egy interjúban.

Pedig ezek az országok soha nem voltak ellenségeink, sőt, mint az EU nettó befizetői (kivétel persze Norvégia, melytől más csatornákon kapunk pénzt) sokat tettek azért, hogy Magyarország behozza több évtizedes lemaradását Európa fejlettebb részeihez képest. Cserébe csak annyit kérnek, hogy a támogatásokat jól használja fel a magyar fél, azaz ne vándoroljon magánzsebekbe ezeknek a hatalmas összegeknek egy jelentős hányada...

KÁDÁRÉK TOLMÁCSA, ORBÁN BARÁTJA, A MAGYAR TUDOMÁNY ÚJ VEZETŐJE

INDEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2019.08.05.


Maróth Miklóst, saját barátját és tanácsadóját nevezte ki Orbán Viktor az Akadémiától elvett kutatóintézeti hálózat vezetőjének. A jobboldali tudományosság nagy embere, a migránskampány tudós arca a Pázmány alapítója, de már a Kádár-rendszerben is jó kapcsolatokkal rendelkezett. A machiavellisztikusnak mondott tudós 76 éves bölcsészként újítaná meg az innovációt. Portré az államszocializmustól a menetrendszerű migránsozásig...

ÚJ UTCÁT IS ÉPÍTENEK A 116 MILLIÁRDOS BUDAPESTI SPORTCSARNOKHOZ

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.08.05.


Nyolcszáz férőhelyes parkolót és egy új utcát is kap a jelen állás szerint közel 116 milliárd forintból megépülő új budapesti multifunkcionális sportcsarnok. Mivel az első ajánlatok alapján a komplexum a 190 milliárdból épülő Puskás Ferenc Stadion után az elmúlt időszak második legnagyobb budapesti beruházása lehet, ezért megpróbáltuk összeszedni, mi is épül ennyiből a Népliget szomszédságában.

Bár a közbeszerzési eljárás során közzétett dokumentumokból elég sok minden nem derül ki, néhány részletet azért a nyilvános iratokban is feltüntettek. Azt már korábban is tudni lehetett, hogy az Eb-re egy 20 ezer fő befogadására alkalmas, a későbbiekben az igényeknek megfelelően alakítható csarnokot szeretnének felhúzni. Március végén egy kormányrendeletből az is kiderült, hogy erre – legalábbis a Nemzeti Sport korábbi közlése szerint – a IX. kerületben, a Népligeti buszpályaudvar mögötti egykori laktanya területén kerülhet sor. A rendelet alapján nagyjából 11-12 hektáron...

SIKERSZÖVEG TUSNÁDFÜRDŐN

HVG ONLINE
Szerző: BAUER TAMÁS
2019.08.05.


Amíg az ellenzék nem talál saját világképet, Orbánnak igaza lesz, mert a kérdéseket is ő teszi fel.

Olvasom, hallom a hol indulatos, hol gúnyos reakciókat Orbán újabb tusnádfürdői fellépésére. Csupa hazugság, mondják egyesek, egy beteg ember tévképzetei, mérgelődnek mások. Nem tartom szerencsésnek ezeket a reakciókat. Akkor tudunk Orbán ellen a siker minimális esélyével harcolni, ha megértjük, hogy miért neki van jelenleg sikere. Ez a fellépés – miként a korábbiak is – egy jelenleg sikeres politika ideológiáját tartalmazza. Magunkat csapjuk be, ha egy legyintéssel vagy szidalmazással elintézzük, ahelyett, hogy komolyan elgondolkoznánk róla.

Akár tetszik, akár nem, Orbán ebben az előadásban – merthogy nem beszédet tartott Tusnádfürdőn, hanem szabadegyetemi „előadást”, és ehhez felvette a töprengő, morfondírozó tanári pózt a megszokott harcos szónoki fellépés helyett – alapjában véve igazat mondott.

Az előadás két alapvető állításra épül, és mindkét állítás igaz. Az egyik: amit ő és társai az elmúlt három évtized alatt csináltak, az számukra példátlan sikert hozott. Igaz, nem azonnal. A kilencvenes években a „függetlenség kivívásának” és az első, „liberális rendszerváltásnak”, a „szocialista tervgazdaság helyett tőkés piacgazdaság építésének” és „eközben a demokratikus jogi és politikai intézményrendszer parlamenti demokrácia felépítésének” ők – az 1998 és 2002 közötti négy évet kivéve – nem irányítói, csak az alapokat illetően egyetértő részvevői voltak. Ezt Orbán bizony elkeni az előadásban, de 1989 és 2010 között valóban így történt. (Külön kérdés, hogy miért tartotta fontosnak sajnálkozni az SZDSZ sorsán, de ezt most tegyük félre.)

Az is igaz, hogy ez az első, „liberális” rendszerváltás nem az ő ellenükre, hanem az ő részvételükkel történt (hiszen az első években még ők maguk is liberálisnak vallották magukat), azt sem kellett kudarcként, vereségként megélniük. A 2010-ben, a kétharmados választási győzelemmel kezdődött második szakasz viszont meghozta számukra a teljes sikert. Ez volt tehát az első igaz állítás Tusnádfürdőn.

A másik pedig az – mondta már korábban is, de most megismételte –, hogy az ő nagy tettük a nyugati értelemben vett liberális demokrácia felszámolása Magyarországon. Hát nem igazat mondott? És ebben itthon nem is találtak, és ma sem találnak érdemi ellenállásra, rendszerüket csak kívülről fenyegetik veszélyek. Lássuk be, ez is igaz.

Arra, hogy ezt így előadta, két tekintetben sem helyes legyinteni, vagy akár indulatosan mérgelődni. (Miközben az indulatokat persze megértem, magam is osztozom bennük.) Egyrészt azért nem helyes, mert ha szemben az olyan apologetikus érveléssel, hogy az Orbán-rendszer az igazi demokrácia, ő második rendszerváltásként írja le a maga hatalmi rendszerének felépítését, az közelebb viszi a közgondolkodást egy fontos felismeréshez. Ha egyszer 1989 és 2010 között a nyugat-európaihoz hasonló liberális demokrácia volt Magyarországon, és ennek helyébe – Orbán szerint is – másfajta rendszer lépett, akkor tisztázni kell, hogy mi is ez a másfajta rendszer. Orbán maga is felteszi ezt a kérdést, és újra azt mondja, hogy ez „illiberális állam”.

Az illiberális szó riasztó volta miatt egyszer már átnevezte kereszténydemokráciára, ami nyilván nem működik, hiszen a kereszténydemokrácia nem rendszer, hanem egyfajta politikai irányzat. Ezért most új terminust talált ki: „keresztény szabadság”. Tudjuk, a szabadság az ő beszédeiben már hosszú ideje nem a polgárok szabadságát jelenti a hatalommal szemben, hanem a „nemzet” szabadságát a külső kötöttségektől, ami valójában az ő szabadságát, sem külső hatalmak, sem belső intézmények által nem korlátozott hatalmát jelenti, és semmi köze ahhoz, amit ma bárki más Európában szabadságon ért.

A „keresztény szabadság” tehát nem is titkolt példaképének, az immár száz évvel ezelőtt indult keresztény-nemzeti kurzusnak felújítása. Ha lelkiismeretesen megvizsgáljuk az Orbán által a magyar demokrácia romjain kialakított rendszert, akkor arra fogunk jutni, hogy az – akárcsak az egykori keresztény-nemzeti kurzus világa – nemcsak nem liberális, de nem is demokrácia, hanem, ahogy Heller Ágnes szerette nevezni, zsarnokság, más szóval önkényuralom. Orbán maga az előadásban ezt eufemisztikusan úgy fogalmazta meg, hogy ők felismerték, hogy „a társadalom, a közösség szerveződési módját radikálisan meg kell változtatni”. Ez a változtatás valójában a szabadságelvű berendezkedésről a függőségelvű berendezkedésre, vagyis zsarnokságra, önkényuralomra való áttérést jelentette. (Ő közösségelvű rendszernek is nevezi az előadásban, de hát a mi életünkben már volt egy, magát közösségelvűnek hirdető rendszer, a szocializmus, és az bizony igazi önkényuralom, diktatúra volt. Ahol az egyént alávetik a „közösségnek”, melyet persze a hatalmon levők képviselnek, ott önkényuralom terem.)...

KINEK A MŰVELTSÉG, KINEK AZ ELNYOMÁS: A NEMZETI ALAPTANTERVRŐL

MÉRCE
Szerző: SZARKA ALEXANDRA
2019.08.05.


Nagy napokat él a magyar közoktatás, régóta szar a helyzet, de rég volt ennyire szar. Akik figyelemmel kísérik az oktatási rendszer kivéreztetését, fejből mantráznak mint Arya Stark a Trónok Harcában, éjjel lefekvés előtt nevek helyett: tankötelezettség, lemorzsolódás, bértábla, pedagógushiány, KLIK, szakképzés, taigetosz, nyelvvizsga, tüntetés, konzultáció, petíció, ováció – még egy törvény. Senki meg nem lepődésére nemrég aláírtak egy újabbat.

Hogy mi van az új köznevelési törvényben, kulcsszavakban – hogy mint felelésnél, vissza tudjuk mondani a szókapcsolatokat – a teljesség igénye nélkül: kötelező óvodakezdés 4 éves korban, magántanulói státusz eltörlése és helyette egyéni munkarend, alternatív iskolák kerettantervtől való eltérése max 30 százalékban, az iskolaigazgatót meg majd visszahívja és kinevezi a Jóisten. Jó lenne abbahagyni, de hát van ott még, ahonnan ez jön: mindjárt itt a legújabb nemzeti alaptanterv, katonásan, hazafiasan, erősítette meg Bódis József oktatásért felelős államtitkár, szülész-nőgyógyász.

9 éve nincs egy unalmas pillanat az oktatásban, ami jó alkalmat adhat arra, hogy ha már ég is egy ideje a ház (a tüzet eloltani egyelőre pedig nem tudjuk), legalább ránézzünk a nyílászárókra meg az alapzatra, hogy mi az, ami keretezi, meg mi az, ami tartja. Már csak azért is, hogy ezek a közvetlenül több mint egymillió gyereket, közvetetten az egész társadalat érintő kérdések, ne csak az oktatással és neveléssel foglalkozó szakembereket kínozzák.

Például elgondolkodhatnánk azokról az oktatás tartalmi részeit szabályozó dokumentumokról, mint a Nemzeti alaptanterv és kerettantervek, amik – elvileg, de erről később – alapvetően határozzák meg a pedagógusok munkáját és a diákok tanulásának folyamatát. Ha már most az alternatív iskolák ellehetetlenítését övező hangos felháborodás okán amúgy is felmerül, hogy mennyiben lehet eltérni a kerettantervektől, meg lehet nézni azt is, hogy egyáltalán mi az, amitől az eltérést korlátozzák. A felháborodás persze hangos, mert most olyan csoportoknak fáj, akiknek hallható a hangja, és a felháborodásuk veszélybe kerülésük okán érthető is. A korábbi, hangtalan alsóbb rétegeket érintő intézkedésekkel szembeni szolidaritás hiánya már kevésbé (lásd szakképzés tönkretétele).

Persze nem véletlen, hogy előbb a kisebb érdekérvényesítő erővel rendelkező többséget emészti meg a rendszer, őket sokkal könnyebb lenyelni...

KÓLÁT ISZOL? BUZI-E VAGY?

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.08.05. 


Új ellenség született. Mégpedig a Coca-Cola, amely ármány #loveislove, azaz “a szerelem az szerelem” feliratú plakátjain azonos nemű párokkal hirdeti a boldogságot, így akarván romba dönteni a Fideszt, a hazát és megfertőzni a pöttyös seggű, huszárcsákós magyar gyermekeket. Akkora a cirkusz meg a hangzavar, hogy minden józan hangot elnyom. Ez egy fasiszta ország fasiszta pártjának, fasiszta lakosainak artikulálatlan ordítása, hogy ezt is megértük megint és itt tartunk újra. Hangulatában hasonlít ahhoz, mint amikor Thomas Mann-nak kellett szinte menekülnie az olasz tengerpartról, mert meztelenül fürdött a két éves gyereke.

Másrészt az aggódás azért is fokozódik az emberben, mert a melegeknek eddig a csupán a családalapítást, a gyerekvállalást tiltották meg, most már szeretni sem szabad nekik egymást, amitől egy lépés, hogy élniük sem muszáj, illetve nem tanácsos. Bojkottálja a Coca-Cola fogyasztását elsősorban Boldog István fideszes képviselő. Mint írta: “Elhatárolódom a Coca-Cola plakátkampányától. Amíg nem távolítják el provokatív plakátjaikat Magyarországról, addig én nem fogyasztom a termékeiket!” – amibe a cég nem fog beleremegni, de abba sem, hogy sok degenerált csatlakozott hozzá. A Heinekent sem rázta mag nagyon, hogy Lázár Csiki sört ivott csakis.

Az ilyesmi dolgok szimbólumok. Annak mutatói, hogy hazánk sötét egy hely, veszélyes jövővel és kilátástalan jelennel. A Coca-Cola ettől a ponttól a melegek itala lehet, aki ilyet szopogat forró nyári napokon, az gyanús identitásában, a gyerekektől is eltiltjuk az üdítőt, mert megfertőzi őket, és elbuzulnak. Ez nem túlzás és nem hülyeség, így működik a Fidesz-választó agya. De nem is kell messze mennem, elég a saját szaros kis életem az illusztrációra. Emlékezhetünk a hajdanvolt csodavilágra, amelyben a Coca-Cola mámorban fetrengő imperialista fiatalokról mesélt nekünk az újság, mint ahogyan most is – ki más – a prostisrácok robbantotta ki a dilit...


IGÉNYESSÉG ÉS MAGAS SZÍNVONAL

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÉVAY ANDRÁS
2019.08.03.


A számos különböző szellemi hatásokból táplálkozó zsidó kultúra bemutatása fontos feladat. Hiszen a közös kultúra köti össze a zsidókat és nem zsidókat, a vallásosokat és nem vallásosokat, a fiatalokat és időseket, az anyaországi és a határon túli magyarokat. Erre a feladatra vállalkozik évek óta Budapest legnagyobb zsidó rendezvénye, a most már 22. alkalommal megrendezett Zsidó Kulturális Fesztivál.

A 22. Zsidó Kulturális Fesztivált szeptember 1. és 9. között rendezik meg a hazai zsidóság olyan kitüntetett helyszínein, mint a Dohány utcai, a Hegedűs Gyula utcai, a Frankel Leó úti zsinagóga, a Goldmark terem és a Bálint ház, de várják a közönséget az egykori Erőműházban a Wesselényi17-ben és a IX. kerületi Mátyás utca 8-ban, a Budapest Music Centerben is. Az idén, csakúgy, mint az előző években, az igényesség és a magas színvonal kettős jelszava vezette a rendezőket. Ennek megfelelően a kortárs zenei élet kiválóságai fogadták el a meghívást, a komolyzene, a klezmer, a táncdalok, a népzene, a színművészet legjobbjai, olyanok, akiket már régóta tisztel és szeret a közönség, akiknek a fellépésére már hetekkel az előadások előtt nem lehet jegyet kapni...

A FIDESZNEK VAN FÉLNIVALÓJA, ORBÁN VIKTOR EL IS KEZDTE ZSAROLNI AZ EURÓPAI UNIÓT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2019.08.05.


Életünk, mindennapjaink része lett, hogy mi történik az Európai Unióban. Ha az Egyesült Királyság kiválása megrázkódtatásokat okoz, azt mi is megérezzük majd. Magyar belpolitikává lesz, hogy Ursula von der Leyen EB-elnök megelégszik-e a bizottság élén azzal a végrehajtói feladattal, amelyet Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében szánt neki, vagy politikai tényezővé erősödik. Képessé válik-e arra, hogy kompromisszumépítőként járuljon hozzá a feszültségek kezeléséhez, akár a menekültpolitikában, akár a jogállamiság ügyében, akár abban, miként reagál az unió a klímakatasztrófa fenyegetésére. Krekó Péter politikai elemzővel beszélgettünk:...