ISTEN NEVET – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2021.01.28.

A TARTALOMBÓL:

– „A harsány Orbán-gyűlölet elriasztja a bizonytalanokat” – Bencsik János szerint megengedhetetlen luxus, hogy a NER-en és az O1G-n kívüli világot képviselők között ne legyen együtt gondolkodás. Interjú

– Csernus Imre: Isten nevet – A Noszvajon otthonra lelt pszichiáter a járvány lelki hatásairól, az élet tartalommal való megtöltéséről és a választás örökké meglévő szabadságáról. Interjú

– Az okos fiúk és a bunkó MSZP – Kőszeg Ferenc szerint az ezredforduló után kétpártrendszerű országgá váltunk, hiányzik a középpárt. Interjú

– Napi bevétel: 900 forint – Több népszerű étterem és kávézó feladta a küzdelmet a jánjványhelyzet miatt. Túl lehet élni a karantént?

– Túl a járvány csúcsán? – Továbbra is hazánkban az egyik legmagasabb a napi halálozásszám az Európai Unióban

– Rosszul áll a Fidesz fiataloknál? – Jöhet a 25 év alattiak adómentessége. Az oktatás hatékonyabbá tétele túlságosan fárasztó feladat

– Zsíros szerződést hoztak az ünnepek a volt miniszternek – Az ITM olyan feladatra szerződött a Fellegi-céggel, amelyért az már nem felel

– „Szabad akaratból” – egyetemek privatizálása Fidesz-módra – Az alapítványokhoz guruló adóforintok nemes egyszerűséggel elveszítik közpénzjellegüket

– Értelmezhetetlen ígéret a háziorvosi bérek rendezése – A kancelláriaminiszter bejelentésének hangzatos voltához aligha fér kétség, ám hogy pontosan mi várható az ágazatban, nem lehet tudni

– Te vagy a fény az éjszakában? – Őrzi a legendát, szarvasi lámpákat készít manufaktúrájában a bezárt gyár egykori mérnöke. Portré

– A sárkunyhótól a „szégyenházig” – Málnázás, mosoda, takarító-tanfolyam: Ötvöskónyi újabb romaintegrációs programba fogott. Riport

– A szárligeti oldschool suszter Achilles-sarka – Szőke Ferenc műhelyéhez hasonló Magyarországon talán ha öt-hat működhet még. Portré

– Conte megy, hogy maradhasson – A bizalmi szavazást túlélte az olasz kormány, a szenátusban azonban továbbra sincs többsége, így a miniszterelnök előre menekül

– Arab télbe fordult az arab tavasz – Fegyveres konfliktusok, polgárháborúk, több százezer halálos áldozat – így összegezhető röviden a tíz éve kezdődött arab tavasz egyenlege

– Hová lett az Iszlám Állam pénze? – Mire költik rengeteg pénzüket?

– Kijev egyre magabiztosabb – A kapcsolatok újabb mélypontra jutása után a párbeszéd fenntartása jegyében telt Szijjártó Péter vizitje

– Trump volt Amerika legrosszabb elnöke?

– Kékek kéke – Annak a művésznek, aki a kék non plus ultráját akarja vásznára kenni, igencsak a zsebébe kell nyúlnia

– Senki sem különálló sziget – A trauma hatása nem áll meg annál a generációnál, amelyik ténylegesen átéli, a megélt szenvedés hullámokat vet a leszármazottak életében is – mondja a Magyar Hangnak Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus. Interjú

– Fordítva főzni – a Magyarságkutató két éve – Évi sok száz millió forintból működik, de mit hoz létre? Van-e, és ha igen, mi értelme ennek az egésznek?

– Aki tőlünk vásárol, egy világot kap ajándékba – Autistic Art: az alapítvány, amely a művészet segítségével teszi láthatóvá az autizmussal élő embereket

– „Már gyermekkoromban is a kompromisszumokat kerestem” – Mintha a jobboldali fősodor magával a Mádl-karakterrel szakított volna

– Melyik kudarc fáj kevésbé? – Hatalmas anyagi és presztízsveszteség lenne Japánnak, ha lefújnák a járvány miatt idén nyárra halasztott tokiói olimpiát, mégis egyre kevesebb dolog szól az esemény megrendezése mellett

Publicisztika:
– Puzsér Róbert: Holokausztszorongás és holokauszt-bűntudat
– Lányi András: Temetni, nem dicsérni
– György Zsombor: Kés a szívben – Álláspont
– Tallár Ferenc: Levél Lányi Andráshoz
– Pápay György: Legyen-e minden körzetben előválasztás? – Több a zászló
– Mellár Tamás: Lemaradunk, mert nem akarunk változtatni
– Híd Jenő rajzol: Megújuló színészképzés
– Pethő Tibor: Ízlik? – Ószleng
– Gazda Albert: Írók és olvasók
– Szerető Szabolcs: Államfutball – Szotyola
– Dévényi István. Akasszuk fel? Könyörgöm…
– Marabu: Majdcsak

Tárca:
– Rácz Sarolta: Az unikornis sörénye
– Szenczi Tóth Károly: Diétázók

Kritika:
– Hogyan jönnek rá a tudósok a dolgokra? – Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
– Modern barlangrajzok – Yuval Noah Harari et al.: Sapiens – Rajzolt történelem
– Korszerű népzene – Erdőfű Népi Kamarazenekar
– Szalonzene másnapos démonoknak – En Minor: When the Cold Truth Has Worn Its Miserable Welcome Out
– Darálok, tehát vagyok – Zsolnai György: Spoiler – Esszék a minőségi sorozatok világáról (szerk.: Vass Norbert)
– Boldog emberek mindenhol élnek – Helen Russell: Boldogságatlasz – A boldog élet titka Dániától Bhutánig

ITT OLVASHATÓ

„SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY – MINDENNÉL FONTOSABB NEKEM” – ELŐSZÖR KORLÁTOZTA NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG A RENDŐR IGAZOLTATÁSI JOGÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐSZEG FERENC
2021.01.28.

...Magyar állampolgár tehát, ha jogait az állam, különösen, ha az állam legfontosabb és legerősebb szerve, a rendőrség sérti meg, mindenekelőtt a strasbourgi bíróságnál remélhet jogorvoslatot. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához 2013. szeptember 13-án benyújtott kérelem szerint a rendőrség eljárása három ponton sértette az emberi jogok európai egyezményét, amely Magyarországon 1992. november 5-én lépett hatályba.

Az Egyezmény 5. cikke tiltja a személyes szabadságtól való önkényes megfosztást; az 5. cikk első pontjának hat alpontja felsorolja azokat az eseteket, amikor a személyes szabadságtól való megfosztás jogszerű. Az igazoltatás, ha általában csak rövid időre is, megfosztja az igazoltatott személyt a szabadságától. Ezt nem alapozhatja meg olyan általános, időben nem korlátozott felhatalmazás, amilyent a fokozott ellenőrzés elrendelése jelent.

Az Egyezmény 8. cikke értelmében az emberek magán- és családi élete, lakása, levelezése védelmet élvez, ettől a védelemtől az állam az egyént csak indokolt esetben, szigorú szabályok szerint foszthatja meg, egy demokratikus jogállamban elfogadható mértékben. A jármű, a csomag, a ruházat átvizsgálására, az igazoltatott kikérdezésére vonatkozó szabályok a 2007-ben beiktatott módosítás ellenére, jelenleg is túlságosan általánosak, így nem zárják ki a visszaélésszerű alkalmazásukat.

Az Egyezmény 13. cikke szerint a kérelmező számára biztosítani kell e hatékony jogorvoslat lehetőségét.

A strasbourgi bíróság eljárása sokáig tart. Hét év alatt azonban megszületett az ítélet: 2021. január 14-én a bíróság kimondta, hogy az igazoltatásra, a fokozott ellenőrzésre vonatkozó magyar jogszabályok sértik az Egyezmény 5. és 8. cikkét. A 13. cikk vonatkozásában az állam azzal védekezett, hogy még egy Alkotmánybírósági panaszt is be kellett volna adni, továbbá a kérelmezőnek a magyar ítélettel szemben a Kúriához is kellett volna fordulni, de már az ítélet bevezetése nyilvánvalóvá teszi, hogy a kérelmezőnek nem állt rendelkezésére több hatékony jogorvoslat. Az ügy érdemével, vagyis az immár 26 éve fennálló korlátlan jogosultságokkal kapcsolatban a kormány nem válaszolt a kérelmező kritikus észrevételeire.

A nemzeti szuverenitás szép dolog, de azért azt nem teszi lehetővé, hogy az állam ne tartsa tiszteletben a nemzetközi szerződéseket, amelyekhez korábban csatlakozott.

A Bíróság 1000 Euró kártérítés és 4080 Euró perköltség kifizetésére kötelezte a magyar államot. A határozatot egyhangúlag hozta meg a hét bíróból álló kamara; ez azért érdekes, mert a testületnek Paczolay Péter is tagja volt, az Alkotmánybíróság volt elnöke. A döntés még nem jogerős, de kevéssé valószínű, hogy a magyar állam fellebbezzen ellene. A strasbourgi ítélet jelentős esemény, de nagy áttörést egyelőre nem várhatunk tőle. Az ítélet nem kötelezi az államot az elmarasztalt jogszabály megváltoztatására. A börtönzsúfoltság ellen sok elítélt fordult Strasbourghoz, de ők az elviselhetetlen fogva tartási körülmények miatt szánták rá magukat a pereskedésre. Az igazoltatott autósok a negyedórás késedelem miatt nem fogják tömegével vállalni az évekig tartó pereskedést.

De azért az Orbán-kormány hitele ezzel az ítélettel is tovább kopik. Fazekas Tasmásnak, Tóth Balázsnak, Víg Dávidnak bízvást gratulálhatunk a megnyert perhez. Dávidnak azért is, mert időközben ő lett az Amnesty International magyar szekciójának az igazgatója.

ITT OLVASHATÓ

VENDÉGLÁTÓSOK: AZ ADÓSSÁGOK JÖNNEK, MEG AZ ÉHENHALÁS

TELEX
Szerzők: PINTÉR LUCA, BOZZAY BALÁZS
2021.01.29.

Kinyitás szigorú létszámkorlátozással, több adóelengedés, nagyobb anyagi segítség – néhány javaslat azok közül, amelyet az utóbbi időben a vendéglátósok, főként a kocsmárosok megfogalmaztak a kormány felé.

Az elmúlt hetekben egyre több vendéglátós emelte fel a hangját – páran ki is nyitottak –, egyre többen szeretnék, hogy a kormány enyhítsen a korlátozásokon, vagy adjon több segítséget, mert már hónapok óta szinte semmi bevételük nincs. Van, aki már csődbe ment, de 

akik talpon maradtak, azokat is szorítja az idő.

Orbán Viktor november 9-én jelentette be, hogy az egyre intenzívebbé váló járvány miatt Magyarországon is komoly szigorításokat vezetnek be, és ezek a korlátozások azóta is – több mint két és fél hónapja – érvényben vannak. A vendéglátósokat ezek közül leginkább az este 8 utáni kijárási tilalom és a helyben fogyasztás tilalma sújtja.

Az elvben könnyebbséget jelenthet, hogy a vendéglátósoknak nem kell járulékot fizetniük a munkaviszonyban lévő alkalmazottaik után, és amennyiben a vendéglátóhelyek nem bocsátanak el senkit a járványügyi korlátozások ideje alatt, az állam megtéríti a munkaadónak az általa kifizetett bruttó munkabérek 50 százalékát is. Az iparűzési adó részleges elengedése viszont nem jelent segítséget, hiszen a nulla bevétel utána amúgy sem fizetnének. A szektort sújtó válság ennél jóval összetettebb, mondják azok a vendéglátósok, akikkel az elmúlt egy év tapasztalatairól beszélgettünk...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

TRUMP VERESÉGE NEM JELENTI AZ EURÓPAI POPULISTA MOZGALOM VÉGÉT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.01.29.

Donald Trump veresége nem jelenti az európai populista mozgalom végét, hiszen az okok, amelyek lehetővé tették a felemelkedését, továbbra is fennállnak, jelzi azonban azt, hogy a populisták képzeletét már nem az Egyesült Államok ragadja meg, hanem készek tudatosabban együttműködni más autoriter rezsimekkel – olvashatjuk a Financial Timesban. Ivan Krasztev ismert bolgár elemző szerint különösen annak a veszélye jelentős, hogy Magyarország Kínát vagy Oroszországot illetően megtöri a Nyugat egységét. Kárpáti János lapszemléjében olvashatnak a Frontex magyarországi kivonulásáról is.

Két Trump-hívő meghal, és bejut a mennyországba, ahol fogadja őket az Úr. „Kérünk Urunk, mondd meg nekünk, mi volt a 2020-as elnökválasztás valódi eredménye? Ki állt a csalások mögött?” „Gyermekeim – válaszol az Úr – nem történt csalás.” Döbbent csönd, majd egyikük odasúgja a másiknak: „A szálak annál is magasabbra vezetnek, mint ahogy gondoltuk volna.”

Ezzel a viccel indította írását a londoni Financial Timesban Ivan Krasztev ismert bolgár elemző, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának a vezetője. A poénnal – mint folytatta - azt kívánta érzékeltetni, hogy a politikai megosztottságról most az derül ki, sokkal mélyebb, mint ahogy gondoltuk volna. Eddig azt hihettük, Trump imázsa olyannyira megsérült Európában, hogy nincs az a nacionalista vezető, aki arról álmodozna ezek után, hogy őt nevezik majd a „német Trumpnak” vagy az „olasz Trumpnak”. Ám a bekövetkezett fordulat nem változtatta meg sok populista szavazó azon meggyőződését, hogy Trump politikája helyes volt.

A szerző szerint a közép-európai populisták a saját bőrükön érzik Trump vereségének a hatását: Lengyelország és Magyarország nem csupán egy szövetségest veszített el - számukra egyenesen fenyegetésszámba megy Joe Biden Amerikája. De - folytatja – a legtöbb európai országról elmondható, hogy nem csitul az establishmenttel, a megállapodott elittel szembeni ellenszenv, a liberalizmus hibái nem nyertek bocsánatot. Ami megváltozott, az a Covid következtében változott meg: a politika ismét lokálisabb, a szűkebb környezethez erősebben kötődő dologgá vált.

Trump vereségének eredményeként az összeurópai populista mozgalom ígérete elveszítette lendületét. Kettévált az útja Trump eddigi európai szövetségeseinek - akik Nyugat-Európában ellenzékben, Közép-Európában viszont hatalmon vannak. Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban a nemzeti populista pártok igyekeznek hasznot húzni, választói támogatottságot szerezni a járványügyi lezárások miatti, növekvő haragból. Ezzel szemben Lengyelországban és Magyarországon a populisták annak bizonygatásával próbálják megőrizni a hatalmukat, hogy a lezárások meghozzák a maguk eredményét.

Krasztev emlékeztet Orbán Viktor azon állítására, hogy korábban megtapasztalták, az amerikai demokraták diplomáciája morális imperializmusra épült. Most pedig – állapítja meg a bolgár elemző - Budapest és Varsó a belügyeibe beavatkozás vágyaként értelmezi mind az új amerikai kormányzat azon elkötelezettségét, hogy saját prioritásai közé emeli a nemzetközi korrupció elleni harcot, mind az EU-nak azt a lépését, amellyel a pénzügyi támogatásokat a jogállamiságtól teszi függővé.

Trump veresége nem jelenti az európai populista mozgalom végét, hiszen az okok, amelyek lehetővé tették a felemelkedését, továbbra is fennállnak, jelzi azonban azt, hogy a populisták képzeletét már nem az Egyesült Államok ragadja meg, hanem készek szövetségeseket és támogatókat keresni a nyugati világon kívül – hangsúlyozza a Financial Times vendégszerzője. Közülük sokaknak rokonszenves volt az olyan autoriter vezető, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, vagy a kínai gazdasági modell. De a Trump-érában Orbán, továbbá az olasz Matteo Salvini és a lengyel Jaroslaw Kaczynski inkább Washington szövetségét választotta, és a Nyugat védelmezőjeként tüntette fel önmagát. Most, hogy Biden van a Fehér Házban, nem lesz meglepő, ha ezek a tényezők hátat fordítanak Amerikának, és tudatosabban működnek együtt más autoriter rezsimekkel.

Krasztev úgy véli, különösen annak a veszélye jelentős, hogy Magyarország Kínát vagy Oroszországot illetően megtöri a Nyugat egységét. A magyar kormány azon döntését, hogy Budapesten megnyithatja campusát a kínai Fudan egyetem, miután kiűzték a Közép-európai Egyetemet, a Soros György által alapított CEU-t, nyomatékos üzenetnek kell tekinteni.

A civilizálatlan kulturális háborúnak még nincs vége sem Amerikában, sem Európában – írja Kasztev. Az eredeti angol szövegben rejlő szójáték lefordíthatatlan: az „uncivil cultural war” kifejezést használja, utalva arra, hogy ami zajlik, az polgárháborúnak – civil war – sem nevezhető, „uncivil” jelenség.

E cikknek a némiképp hosszúra nyúlt ismertetése után már csak arra maradt időm, hogy röviden megemlítsem: a Frontexnek, az EU határvédelmi ügynökségének a Magyarországról történő kivonulását bőséges terjedelemben tálalja a világsajtó. A Washington Post által közölt AP hírügynökségi tudósítás azt emeli ki, hogy az EU figyelmezteti Magyarországot: változtatnia kell migrációs politikáján. Idézi Chris Borowski Frontex-szóvivőt, aki szerint akkor újítják majd fel magyarországi tevékenységüket, ha Budapest eleget tesz saját törvényhozásában az Európai Bíróság ítéletének - ez azonban a tudósító szerint még jókora időt igénybe vehet.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÁLLAM A PÁRTBAN

MÉRCE
Szerző: RÓNA DÁNIEL
2021.01.29.

Január 22-én pénteken e-mailt kaptam a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, feltehetően több százezer, oltásra jelentkező honfitársammal együtt. Az e-mailben semmilyen oltással kapcsolatos praktikus, hasznos információ nem szerepelt, ehelyett az aznap reggeli miniszterelnöki rádióinterjú üzenetét és nyelvezetét tükrözte vissza a levél: „A kormány úgy döntött, hogy a brüsszeli vakcinabeszerzésen kívül más (orosz és kínai) vakcinák vásárlásáról is tárgyal. Ennek az az oka, hogy a Brüsszel által megrendelt oltóanyagok az eddigi tapasztalatok alapján jóval lassabban érkeznek a szükségesnél. A szállítmányok akadozása több európai országban is tiltakozást váltott ki.”

Ez persze senkit sem lep meg, aki csak egy kicsit is figyelte a magyar közéletet. Pedig az e-mail egy nagyon is átfogó és releváns jelenség megnyilvánulása volt. A hírlevélre feliratkozók oltásra jelentkeztek, nem kommunikációs kampányra: az államhoz fordultak segítségért, de egyelőre csak a Fideszt, azaz egy pártot kaptak helyette.

Természetesen ez nem az első alkalom, még a Covid kapcsán sem. Az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ, leánykori nevén OEP) 2020. november 8-án „óriási tévedés és szakmailag teljesen megalapozatlan” értékeléssel reagált a főpolgármester kezdeményezésére, miszerint antigén-tesztekkel kívánja szűrni a fővárosi pedagógusokat. Pár nappal később, amikor a miniszterelnök szóról-szóra ugyanezt az intézkedést jelentette be, az NNK semmilyen módon nem nyilvánult meg, nem hangoztatta az antigén-tesztekkel szembeni – pár napja még nagyon is létező – aggályait. Az NNK pont ugyanúgy járt el, mint a kormánypárti sajtó. Amikor a Pesti úti idősek otthonában terjedt el a koronavírus, Müller Cecília minden létező eszközt bevetett, hogy felhívja rá a figyelmet, amikor viszont a második hullámban számos vidéki idősotthonban történtek hasonlóan tragikus esetek, a tisztifőorvos mélyen hallgatott, úgy kellett belőle utólag kihúzni a fontos statisztikákat. Ebben a kérdésben pont úgy nyilvánult meg, mint a kormánypárti sajtó.

A vírus előtt is számos állami intézmény kommunikált pártlogika szerint.
Amikor a Magyar Postát az ellenzéki pártok a túlóratörvényről kérdezték, válasz helyett sorosozást kaptak. Nem a Fidelitastól, hanem a postától. Egy olyan intézménytől, aminek csak a levelek szállításával kapcsolatban kellene, hogy mondanivalója legyen...

ITT OLVASHATÓ

PUSZTAI ERZSÉBET: AKI HOLNAP BETEG LESZ, ANNAK NEM AZ OLTÁS, HANEM A KEZELÉS A MEGOLDÁS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.01.29.

Lehet vírusölő egészségügyi maszkot készíteni, Pusztai Erzsébet infektológus szerint, de ez alapvetően nem változtat a dolgokon. Az egészségügyi szakértő azt mondja, az is katasztrofális, hogy amióta a járvány elkezdődött, mindenki csak az oltásról beszél, és nem beszélnek a korai kezelésről. Van olyan szer már, ami megelőzi a fertőzés súlyossá válását, köztük a Szlovákiában most engedélyezett Ivermectin, amit a WHO kevés mellékhatása miatt csodaszernek tart, és amit ha igaz, nálunk is vizsgálnak már november óta.

- Megjelent egy hír, hogy a koronavírus ellen is hatékony vírusölő egészségügyi maszkot fejlesztett ki egy francia cég, amely néhány hónapon belül piacra kerülhet. Lehetséges vírusölő maszkot gyártani?

- Minden bizonnyal, ha valami olyan szerrel impregnálják, amelyik vírusölő hatású.

- Miért kellett erre az ötletre ennyit várni?

- Nem tudom, nyilván most találtak megfelelő anyagot. Eddig és ez után is az a fontos, hogy ne terjesszük a környezetbe és ne is kerüljön onnan belénk a vírus. Ha a maszk megöli a rá került vírust az jó, de ez még nem akadályozza meg a fertőzést, ha nem vigyázunk...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN MEGINT KIVERTE A BIZTOSÍTÉKOT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS

2021.01.29.

A világsajtó a Frontex kivonulásával, egyúttal a magyar kormány migrációs politikájával foglalkozik.

Washington Post/AP

Az unió belügyi biztosa arra figyelmeztette az Orbán-kormányt, miután a Frontex bejelentette távozását az országból, hogy változtassa meg bevándorlási politikáját és tartsa tiszteletben a migránsok jogait. Az EU Határvédelmi Ügynöksége azért szánta rá magát a példátlan lépésre, mert Magyarország nem tesz eleget az Európai Bíróság decemberi ítéletének. Ylva Johansson hangsúlyozta, hogy minden menekültnek alapvető joga menedékért folyamodni, és azt védeni kell. Ezért elvárja, a magyar vezetés a jövőben engedélyezze, hogy az érintettek magyar területen adhassák be a kérelmet.

Arra is kitért, hogy a Frontex nem segíthet az érkezők feltartóztatásában, ha a magyar fél figyelmen kívül hagyja a migránsok alapjogait, illetve a közösségi szabályokat. Az ügynökség idáig 20 emberrel, valamint megfigyelő járművekkel és más eszközökkel működött közre a határtérség ellenőrzésében. Egyben nyomon követte az embercsempészek mozgását is a nyugat-balkáni fő menekülő útvonalon.

A fejleményre Kovács Zoltán úgy reagált, hogy a Frontex eddig sem sok vizet zavart, de úgy néz ki, hogy Brüsszel még azt a keveset is el akarja venni. Ám mint twitterezte, Magyarország nem fog engedni a migrációbarát erőknek, továbbra is védi a magyar népet, az ország, valamint Európa határait.

Süddeutsche Zeitung

A Frontex azért függeszti fel magyarországi tevékenységét, mert nem akarja kitenni magát a vádnak, hogy becsukja a szemét a törvénytelen kitoloncolások láttán. Mindenesetre a szervezet szóvivője azt közölte, hogy csak akkor tudnak sikeresen dolgozni a határvédelmen, ha tevékenységük összhangban áll az uniós jogszabályokkal.

Ugyanakkor hogy a Bizottság illetékes biztosa üdvözölte az ügynökség bejelentését, az arra utal, hogy Johansson nagyobb hitelt ad az egész problémát felvető Magyar Helsinki Bizottságnak, mint jobboldali-nemzeti Orbán-kabinetnek. A civil szervezet nevében Léderer András felhívta a figyelmet, hogy az illegális kitoloncolások nem titokban, hanem teljesen nyíltan zajlanak. Ugyanakkor a lap sem hagyja szó nélkül Kovács Zoltán szokásos durva megnyilvánulását.

A magyar gyakorlat kiváltotta az UNHCR éles bírálatát. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága fél, hogy a magyarok iskolát teremtenek, így a migránsokat másutt is erővel teszik át a határon. Miközben egy év alatt majdnem negyedével csökkent az Európába érkező menekültek száma: tavaly már csak 95 ezren jöttek.

Süddeutsche Zeitung

A kommentár rámutat, hogy több európai ország erővel rakja át a határain kívülre a migránsokat, azaz módszeresen tapodja lábbal a jogot, ám ezt nem szabad tudomásul venni. Mellesleg pedig a földrész szégyellheti magát a gyakorlatért. A görögök visszakényszerítik a csónakokat Törökországba, a horvátok szó szerint embereket vernek vissza Boszniába, de a menekültjogot nem szabad hatályon kívül helyezni. Erre a járvány épp oly kevéssé szolgál mentségül, mint a táborokban uralkodó állapotok.

Ha az EU legalább valamennyire hiteles szeretne maradni a világ szemében, saját területén pedig ki akar állni a jogállam mellett, akkor az ilyen eseteket nem szabad elfogadni az érintett országok részéről. Jogvédők Magyarországon 2016 óta több tízezer olyan ügyet regisztráltak, amikor az illegális bevándorlókat simán áttették Szerbiába és azok nem terjeszthettek elő menekültkérelmet. Ily módon legfőbb ideje, hogy a Frontex leállítja ottani működését. Úgy néz ki, hogy van némi foganatja a nyomásnak a civil társadalom és EP-képviselők részéről.

FAZ

A magyar külügyminiszter több tiszteletet követel Amerikától. Szijjártó Péter reméli, hogy a kétoldalú kapcsolatok az új washingtoni kormányzattal is olyan jók maradnak, mint Trump alatt, kritikára azonban nem tart igényt. Szerinte a bírálat arról tanúskodik, hogy a másik fél nem bízik eléggé Magyarországban. A lap emlékeztet arra, hogy a jobboldali-nemzeti Orbán Viktor kifejezetten jó viszonyt ápolt a leváltott elnökkel. A külügyek gazdája ugyanakkor élesen támadta Bident, és annak fiát kapcsolatba hozta egy ukrán korrupciós üggyel. Ám kijelentését azóta sem bánta meg.

FAZ

Budapest és Prága Kelet felé fordul és kínai, illetve orosz vakcinát kíván engedélyeztetni, miközben az EU-t bírálja, mondván, hogy az nem gondoskodik elég oltóanyagról. A magyar kormány nevében Gulyás Gergely kifogásolta, hogy Brüsszel kerékkötő a tömeges oltás megszervezésében, ezért az ország pótlólagos forrásokra szorul. Ám sem az orosz, sem a kínai készítmények nem kapták meg még az uniós gyógyszerhatóság jóváhagyását.

Orbán már novemberben arról beszélt a közrádióban, hogy az ellenanyag kapcsán nem alakulhat ki új kelet-nyugati hidegháború. Esetében ez beleillik a keleti nyitás politikájába, mivel csökkenteni szeretné az ország függését az uniótól. Az injekciók megvétele körüli nehézségek láttán most igazolva érezheti magát. Hiszen a hónap közepén meglehetős keménységgel odanyilatkozott, hogy az EU ne magyarázatokkal, hanem oltóanyaggal szolgáljon.

Egyébiránt a magyar fél nem csupán a Szputnyik V-ről, hanem jelentős gázszállításokról is megegyezett az oroszokkal, akik utóbbi kötelezettségüket könnyebben teljesítik, mint az előbbit. Hiszen úgy hírlik, hogy gondok vannak a szer gyártása körül. Die Welt

Most már a Szputnyik V is azok között a szerek között van, amelyek beszerzését Európa komolyan fontolgatja, miután a földrész igencsak lemaradt az oltások beadásában. De hát nincs elég oltóanyag. Az illetékes gyógyszerészeti hatóság jelenleg 50 gyártóval tárgyal, és közülük 23-mal már a konkrét szállítási időpontok meghatározásáig jutottak. Persze hogy az oroszok majd kihúzzák a csávából, arra pl. Németország nemigen számíthat, mert az még nem jutott túl a kipróbálás 3. szakaszán, azaz még nem bizonyosodott be, hogy megfelel a nemzetközi előírásoknak.

Az orosz illetékesek mindenesetre már megadták a szükségengedélyt, viszont attól még ódzkodnak a potenciális fő vásárlók, mint India és Brazília. Magyarország kezdetben szóvátette, hogy az oroszoknál nincs elég kapacitás az előállításra, de azután az ország megint csak külön utat választott és jóváhagyta a Szputnyik V-t, miután Orbán bírálta az EU totojázását. Persze egy nem egészen 10 milliós állam reménykedhet az orosz segítségben, de Németország és a többi nagy európai nemzet aligha.

Hiszen a szerből odahaza hivatalos adatok szerint csupán 7 millió embert tudnának beoltani, de ennél csak jóval kevesebben kapták meg az utóbbi két hónapban. Pedig itt saját fejlesztésről van szó. Viszont adatokat két hete nem közölnek. Európának azonban így is jól jönne az orosz segítség, ha Moszkva képes volna felfuttatni a termelést. De előbb a már érvényes külföldi megrendeléseket kell teljesítenie, még akkor is, ha a végén az EU mégiscsak bejelentkezik. Azonban úgy néz ki, hogy az unió már megint elkésik.

Libération

A vezércikk szerint oltás-ügyben Európa számára nyomasztóak a számok: a briteknél már a felnőtt lakosság több mint 10 százalékának adták be a szert, míg az EU-ban csak 2 százaléknál tartanak. Igaz, Nagy-Britannia júliusban leadta a rendelését, míg Brüsszel csak novemberben. Az unió azt mondja, most kell új gyártósorokat létrehozni, új szerződéseket aláírni és kikényszeríteni az együttműködést e szörnyű válság győztesei és vesztesei között.

Mindez igaz középtávon, ám jelenleg, amikor új, halálos mutánsok söpörnek végig a kontinensen, félő, hogy a következő három hónap rettenetes lesz. A szervezetnek azonban ki kell tartania, mert a tekintélye odalenne, ha szétesne a szolidaritás. Az első jelek máris nyugtalanítóak: Magyarország az oroszokkal kötött egyezséget, a németek külön megállapodást akarnak több gyártóval. Ez azonban csak az előjáték lehet a készletekért megvívandó háborúhoz.

A földrész nem tudja fokozódó feszültségek esetén megnyerni ezt a harcot, hanem csak akkor, ha gyors és megfelelő megoldásokat talál, szükség esetén a megszokott kereteken kívül. Franciaországnak ezt kell szorgalmaznia.

Washington Post

Esély nincs a járvány megállítására, amíg nem kapja meg minden ország az oltóanyagot, csakhogy itt szegényebb államok alighanem megint a rövidebbet húzzák – mutat rá Fareed Zakaria, aki negyedszázaddal ezelőtt megalkotta az illiberális demokrácia fogalmát. Mint rámutat: senki se ringassa magát illúziókban, mert a dolgok jelenlegi állása alapján esély sincs a világméretű nyájimmunitás elérésére. Közben pedig a vírus él és virul, és főleg mutálódik. Úgy hogy egyes helyeken még évek múlva is újabb és újabb hullám jelentkezik majd, ezért a kormányoknak ismét el kell rendelniük a zárlatot, hacsak nem akarnak számtalan halottat.

A fő gond az, hogy miként osztják el a vakcinát a világban, ám ezt leginkább a pénz szabja meg. A leggazdagabb országok sokkal nagyobb mennyiséget vettek, mint amennyire ténylegesen szükségük van. Ugyanakkor Afrikában egy sor helyen a kísérletre használják a lakosságot, ám a Szahara alatti övezetben jóformán nincs állam, amelynek érdemi adag jutott volna. Egy tanulmány azt jósolja, hogy 2024-ig nem fogják beoltani az embereket a fejlődő világ jó részén. Azaz szabad a pálya kórokozónak.

És itt nem csupán a közegészségügyről van szó. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara hívta fel a figyelmet arra, hogy ha az oltás nem terjed ki az egész földkerekségre, akkor az 1,5-9,2 billió dolláros gazdasági okoz, mert a gazdaságok oly mértékben összekapcsolódtak. Ezért ha egyes helyeken leülnek, akkor azt a többi is jócskán megérzi. Egy másik elemzés ugyanakkor arra jutott, hogy ha a tehetős kormányok segítik az ellenszer beszerzését a 3. világ számára, akkor az erre fordított összeg az ötszörösét hozza vissza számukra a gazdasági kihatás folytán.

Ám úgy néz ki, hogy mégis erősödik a vakcina nacionalizmus. Az persze nem kifogásolható, hogy a jómódú államok először a saját népüknek akadnak védettséget. Ám van mód az elosztás ésszerű megszervezésére, és akkor a betegség gyorsabban szorul vissza. Ehhez már megfelelő keretet jelent a Covax. Az új amerikai vezetés pedig bizonyíthatja, hogy képes összehozni a nemzeteket a közös cél érdekében, segít előteremteni hozzá az anyagi alapokat és így hozzájárul a legsúlyosabb világprobléma megoldásához.

Bloomberg

Amerikában sokkal több a vírushalott, mint Európában, ám az EU elfuserálta a saját vakcina politikáját. És erre akár még rá is mehet az unió. Hiszen nincs elég szer, miközben az emberek a tévén azt látják, hogy másutt javában zajlik az oltás. Az öreg földrészen viszont áprilisig nemigen lehet előrelépésre számítani ezen a területen. Márpedig itt a közösség tekintélyéről van szó. Hiszen a beszerzést Brüsszel intézte és ha kudarcot vall az emberemlékezet óta legsúlyosabb válságban, akkor nem tudja igazolni létjogosultságát.

Azon felül a tagok rájöhetnek, hogy simán figyelmen kívül hagyhatják az uniót a legfontosabb kérdésekben. Magyarország máris orosz vakcinát rendelt, habár az még nem kapta meg az európai jóváhagyást. Be lehet perelni a gyártókat, de a következmény az lesz, hogy azok hátrébb sorolják az integrációt a megrendelők sorában. A vége pedig az lehet, hogy az európaiak úgy érzik: vezetőik cserbenhagyták őket és hiába volt a hónapokon át tartó zárlat, cserében a tömegek nem sokat kaptak. Most minden a lendületen múlik, ám azt nem sok országban lehet tapasztalni.

Tages-Anzeiger

Milliárdos hitelek, befektetők és most még jön a Fudan Egyetem is – Magyarország egyre inkább fontos fordítókorong lesz Peking számára Európában. A tanintézet előbb több tízezer maszkot küldött Budapestre, hogy segítse a ragály elleni harcot, hamarosan pedig megnyitja ottani részlegét. Az egyik legjobb kínai egyetemről van szó, vagy legalábbis az volt, ám alapszabályából nemrégiben törölték az akadémiai függetlenséget és az iskola elkötelezte a KKP „hazafias „útmutatása mellett.

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, az kiderült tavaly áprilisban, amikor az egyetem közzétette, hogy megjelentetés előtt ellenőrizni kell a Covid-19 eredetével foglalkozó tanulmányokat. A bejegyzést később törölték a honlapról. Ugyanakkor a campus-on díszhely illeti meg Mao szobrát. A diktátor milliókat záratott be, végeztetett ki, vagy rendelt agymosásnak alá, egyszerűen tönkretette az ország tudományos életét.

Orbán az illiberális demokrácia híveként egyre inkább a kínai kommunisták táskahordozójaként lép fel az EU-ban, diplomatái Brüsszelben megkontrázzák vagy felvizezik a Pekinget bíráló nyilatkozatokat. Ellenben a független kutatással szemben kőkeményen jár el, lásd a CEU kipaterolását. A mintául szolgáló egyetem túl liberális, túl kritikus és túl Európa-barát volt a szemében. Arról nem beszélve, hogy Soros már jó ideje a kedvenc ellenségének számít.

Magyarországon öt Konfuciusz-tanszék működik ezek a bírálók szerint valójában propaganda és kémközpontok a Kínai Népköztársaság számára. Az új selyemút-kezdeményezés keretében fontos szerep jut a magyar kormánynak, hogy Peking nagyhatalom lehessen.

Frankfurter Rundschau

Orbán Viktor nyomdokain halad a szlovén kormányfő, amikor magyar mintára alakítja át országát, ami azt jelenti, hogy egyre jobban szorítja vissza a demokráciát. Most pl. annak örül veszettül, hogy a kisebbik koalíciós partner javaslatára új vezető kerül az ország legfontosabb televíziójának élére. Merthogy Jansa hónapok óta kampányt folytatott a tévé ellen, mondván, hogy az hazugságokat terjeszt. A twitteren útnak indított gyalázkodásai már megszólalásra késztették az Európa Tanácsot, valamint az Európai Műsorsugárzók Szövetségét, de nem sok eredménnyel.

Éppen a sajtóra gyakorolt nyomás volt az egyik fő ok, hogy korábbi szövetségese, Erjavec szembefordult vele és bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentben. Merthogy a hatalom egyre inkább orbanizálja az országot. Szlovénia fű alatt fokozottan számolja fel a hatalmi ágak önállóságát. ahogy azt a magyar vezető is csinálja – mondja egy szakértő. Ő is igyekszik átvenni az ellenőrzést az állami intézmények fölött, bizalmasait ülteti mindenhová, amit csak tetéz a Balkánon szokásos urambátyám-rendszer.

Ugyanakkor Fidesz-közeli magyar üzletemberek megvettek több fontos szlovén sajtóorgánumot, amiért Ljubljana megágyaz a magyar tőkének. Jansa odahaza nem győz kirohanni ellenfelei ellen, Brüsszelben viszont – Orbánnal ellentétben – feltűnő hallgatásba burkolózik. Novemberben ugyan a jogállami vitában lándzsát tört Budapest, illetve Varsó mellett, ám a Néppárton belül még nem okozott semmiféle galibát.

Mindezt persze azzal is összefügg, hogy az EU-nak a ragály miatt kisebb gondja is nagyobb annál, mi van Szlovéniában. De ezen felül Jansa meghúzza magát az uniós rendezvényeken. Egyébiránt a következő félévtől az ország lesz az unió következő soros elnöke.

ITT OLVASHATÓ

HÁT, ELMENT A FRONTEX

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.01.29.

„Nem mintha eddig olyan sok segítséget kapott volna Magyarország az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynökségétől (Frontex), de Brüsszel a jelek szerint még ezt a keveset is el akarja venni.” – írta Kovács levelező tegnap, miközben szemüvege furán csillogott, ahogyan konstatálta, hogy Brüsszel már meg is lopja a mimagyarokat. Pokol az élet. Olyan ízű ez a szó, ez a Frontex, mintha a doktor bácsi mondaná, hogy felír belőle egy dobozzal, mégpedig delírium ellen, hogy a delikvens ne lásson minden bokorban és ablak mögött Sorost, rézfaszú baglyot, és Manyi nénit leteperő turbánost Allah nevével ajkain, zsebében a mimagyarok munkahelyével.

„Magyarország nem hátrál meg a migrációpárti erők nyomásgyakorlásának hatására, továbbra is meg fogjuk védeni a magyarokat.” – hüppögte még Kovács levelező, és mondom, furán csillogott a szemüvege, rángatóztak az ajkai, hogy be kellene vennie egy Frontexet, ha már a Xanax elfogyott. Ha a tárgyiasítást kivonjuk ebből a Frontexből, akkor az van, hogy a migrációpárti határvédő szervezet kijelentette, tele van a töke a mimagyarokkal, és nem vesz részt tovább a törvénysértéseikben. Unja, hogy kies hazánk nem tartja be az uniós bíróság ítéletét, amely arra utasítja a nagy honvédőket, emberként kellene bánni a menekülőkkel, és nem magyar hajléktalanként viszonyulni hozzájuk.

Erre föl nem hátrál meg Magyarország, hanem kijelent, vonyít. Ez a habitusa a Fidesz-Magyarországnak, hogy ül a magas lovon. Varga igazságügyis elvárja Portugáliától, hogy csöndesen nézze Orbán rendszerének tombolását, Szijjártó kijelenti, hogy a főnöke a demokratizmus csimborasszója, és újólag azt, Biden megsértette a magyarokat. Ezek ennek a hétnek a folyásai, következésképp Frontex az egész világ, amelyik előbb-utóbb odahagyja azt a tébolydát, ami kies hazánk maga. Rájön mindenki, illetve már rá is jött, hogy nem valók vagyunk a klubba, belehugyozunk a zongorába és fölborogatjuk a sakkbábukat, miközben pöckösen járunk föl és alá...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: GYILKOSOK EMLÉKMŰVE (DOKUMENTUMFILM)

444.HU
Rendező: ÁCS DÁNIEL
2021.01.27.

A második világháború alatt a körbezárt fővárosban egy budai kerület lakosai embervadászatba kezdtek. Egy péksegéd, egy fűszeres, egy villanyszerelő és egy pap vezetésével rabolták ki, kínozták meg, majd mészárolták le fegyvertelen honfitársaikat, többek között a saját szomszédaikat. A tömeggyilkosságok közvetlen közelében ma az általuk használt jelkép, egy kardot markoló madár áll, ami újra és újra emlékeztet a kerület feldolgozatlan múltjára. 

Rendezte: Ács Dániel; Vágás és grafika: Kiss Bence; Fényképezte: Botos Tamás, Kőrösi Máté, Szász Zsófia; Fényelés: Budai Balázs; Hangmérnök: Terner Péter; Produkciós munkatárs Kiss Veronika; FPV drón: Cinewhoop Hungary 

A film a 444 Kör tagjainak támogatásával készült.

ITT NÉZHETŐ MEG 

ZOLTÁN GÁBOR: ORGIA (E-KÖNYV)

ZOLTÁN GÁBOR: SZOMSZÉD - ORGIA ELŐTT ÉS UTÁN (E-KÖNYV)

LÁZÁRI ÖTLET: ORBÁN MARADÁSA NÉGYEZER MILLIÁRDBA KERÜL

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.01.28.

Sokféleképpen értelmezhető Lázár János 24.hu-nak adott interjúja. A legtöbben úgy fordították le, hogy leginkább egy hűségeskü Orbán Viktor mellett. Kétségtelen, a beszélgetés tele van a miniszterelnöknek tett gesztusokkal. Én mégis inkább azt olvastam ki belőle, hogy sok-sok burkolt, vagy nyílt bírálat van benne, üzenet – nem is annyira Orbánnak, mint a választónak. Álljon itt ennek illusztrálására egy idézet az interjúból: „háborúban nem lehet országot építeni. Országépítésre vagyok alkalmas, nem az ellenfél megsemmisítésére. A 2018-as háttérbe lépésemnek van egy felbecsülhetetlen haszna: most nemcsak arra jut időm, hogy tegyem, amit tennem kell, hanem azon is gondolkodhatok, mit kellene tenni. Beleástam magam a vidékpolitikába, végtelenül inspirál és határtalanul élvezem, ahogy kémlelhetem a látóhatárt.”

Nem hinném, hogy Lázár ne tudná, hogy éppen Orbán áll állandó háborúban, ő használja örökkön-örökké a harci nyelvezetet, és most – talonba téve – van ideje azon gondolkodni, hogy mit is tegyen. Majd. Majd, amikor eljön az ideje. Mert jó alaposan megjegyezte főnöke – Orbán – korábbi intelmét, amely így szól: János, ha nem tudsz együttműködni azokkal, akiknek szintén van erejük és mondandójuk az országról, akkor a konfliktusaidtól nem erősebb leszel, hanem gyöngébb”...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG TOVÁBBRA IS AZ EGYIK LEGKORRUPTABB ORSZÁG AZ EU-BAN

TELEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2021.01.28.

Hazánk korrupciós fertőzöttsége globálisan Dél-Afrikával, Jamaicával és Tunéziával van azonos szinten a Transparency International éves jelentése szerint. A koronavírus-járvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók ráadásul felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását, értékelte a TI az elmúlt év eseményeit, és megállapították azt is: „a jogállamiság továbbra is tetszhalott állapotban van Magyarországon”.

Magyarország 2020-ban 44 pontot szerzett meg a Transparency International 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött országokig) terjedő skáláján, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett – derül ki az antikorrupciós szervezet éves jelentéséből. Ezzel hazánk a korrupció érzékelési index megelőző, 2019. évi felmérésben elért eredménnyel azonos pontszámot szerzett, és a globális rangsorban egy helyezéssel ugyan előrébb került, nem mintha ez a rendszerszintű korrupcióban bekövetkezett javulással is együtt járt volna – írja a nemzetközi elemzés...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

A MAGYAR POLITIKA OLTÁSÜGYBEN IS A SZEMÜNK ELŐTT DARÁLJA BE A SZAKMÁT

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2021.01.28.

Gulyás Gergely miniszter a mai kormányinfón azt mondta, Magyarországon minden olyan koronavírus oltást engedélyeznek, amellyel – bárhol a világon – már legalább egymillió embert beoltottak, bármilyen engedélyekkel.

Hogy ez mit jelent, azt egyelőre nehéz pontosan értelmezni, de a legvalószínűbb verzió leegyszerűsítve az, hogy a kormánynak elfogyott a türelme a gyógyszerészeti intézettel szemben, és “elhárít minden bürokratikus akadályt” a kínai vakcina gyors engedélyezése elől. Más olvasatban: a politika egyszerűen megkerüli a szakmai hivatalt, átírja annak működési játékszabályait.

Orbán Viktor már két hete, a szokásos rádióinterjújában jelezte egyáltalán nem burkoltan, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezési eljárását lassúnak tartja, hiszen minden nap meghal csaknem száz ember, miközben a kínai vakcinához Magyarország gyorsan hozzá tudna jutni.

Ezt a verbális, de nagyon erős nyomásgyakorlást aztán pontosan egy héttel ezelőtt már egy sokkal konkrétabb lépés követte. Január 21-én az OGYÉI közölte, hogy egy kormányrendelet alapján engedélyezte a brit AstraZeneca koronavírus oltásának hazai használatát (az orosz vakcinával kapcsolatos hasonló döntéssel egy időben). Az intézet azt mondta, hogy egy kormányrendelet azon passzusa alapján adta meg az ideiglenes engedélyt, amely kimondja, hogy az Egyesült Királyságban jóváhagyott gyógyszerek Magyarországon is jóváhagyhatók.

Az OGYÉI tehát nem vizsgálta be a brit oltást, csak élt egy jogi lehetőséggel, amely szerint az angol emgedély alapján megadhatja a magyart is. A párhuzam most adja magát, hiszen ha egy kormányrendeletbe most azt írják bele, hogy az intézet bármit engedélyezhet, amit legalább egymillió embernek már beadtak bármilyen más engedéllyel, akkor ezúttal sem kell mást tenni, mint a papírokat aláírni...

ITT OLVASHATÓ

KÁRTYÁVAL FIZETNE? SOK KERESKEDŐ MÉG MINDIG BEINTHET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.01.28.

Sokan panaszolják (az Azénpénzem.hu olvasói közül is), hogy hiába vált kötelezővé az idén az elektronikus fizetés a kereskedőknél, megszokott boltjukban továbbra sem használhatnak kártyát. Mint kiderült: semmit sem kockáztat az a vállalkozó, aki továbbra is csak kápét fogad el.

Pult alá dugott, kérésre is csak kelletlenül elővett terminálról, meghibásodásra hivatkozásról, de egyenes megtagadásról is beszámoltak már olvasóink. Meglehetősen sokan jelezték, hogy a kereskedőknek az idén hiába kötelező elfogadniuk a kártyás fizetést. (A kép forrása: Mastercard.)

Az előírás szerint 2021. január 1-jétől valamennyi online pénztárgépet használó kereskedőnek lehetővé kell tenniük az elektronikus fizetést, ami azt jelenti, hogy 60 ezer kereskedőt kellett (volna) bekötni valamilyen módon a rendszerbe. A legegyszerűbben a kártyás fizetés jöhetne szóba, de nem véletlen, hogy ezek a vállalkozások eddig sem éltek a lehetőséggel. Ez ugyanis nem kevés pénzbe kerül, a költségét pedig a kereskedő állja. Lehetnének más megoldások is, de például a banki fejlesztések által használt szabvány QR-kódra még mindig egyre csak várunk...

ITT OLVASHATÓ

FELEJTÉS ÉS SZEMBENÉZÉS - AUSCHWITZ FELSZABADÍTÁSÁNAK 76. ÉVFORDULÓJA

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.01.27.

Élő adásban emlékezünk az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 76. évfordulójára. A Mércén olvasható A népirtástól a népbíróságig cikksorozat szerkesztőjével, Laczó Ferenccel a magyar állam intézményeinek felelősségéről, Schein Gáborral a Mitläuferek traumájáról beszélgetünk.

Vendégünk Ács Dániel és Rab László, akik a 444 új dokumentumfilmje (A gyilkosok emlékműve) kapcsán érkeznek a stúdióba.

A holokauszt tanításának lehetőségeiről Kenesei Marcellt, a Bálint Ház igazgatóját és Repárszky Ildikót a Történelemtanárok Egyletének alelnökét kérdezzük.

Szó lesz még a kárpótlások és jóvátételek kérdésről, az „elfelejtett” roma holokausztról és a generációkon átívelő trauma feldolgozásainak lehetőségeiről. Beszélgetőtársak: Szántó T Gábor, Tóth Ridovics Máté, Szász Anna Lujza, Klacsmann Borbála.

ITT NÉZHETŐ MEG

MEGBILLENT A FIDESZ NÉPSZERŰSÉGE ÉS ORBÁN VIKTOR HITELESSÉGE

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2021.01.28.

A Szociális Demokráciáért Intézet január 20-21-én 10 ezer fős országos reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatása szerint a Fidesz utat tévesztett.

A decemberi politikai közvélemény-kutatások döntő többsége már rögzítette, hogy mintegy másfél évvel a következő országgyűlési választások előtt, a Fidesz-KDNP elvesztette vezető helyét az MSZP, Párbeszéd, DK, Jobbik, Momentum, LMP alkotta demokratikus ellenzéki szövetséggel szemben. A kutatások már hibahatáron belüli ellenzéki vezetést mértek a legtöbb esetben, leszámítva természetesen a kormánypártokhoz közelállónak tartott kutatóintézeteket.

A Szociális Demokráciáért Intézet mostani kutatása már a hibahatárt jóval meghaladó nagyságú támogatottságot mért az ellenzéki lista esetében az összes szavazó körében. Az önálló pártpreferenciák esetében pedig a hat ellenzéki párt összesített támogatottsága mintegy 15 százalékkal haladja meg a Fidesz-KDNP támogatottságát.

A kutatás eredményének valószínűségét egy olyan adat erősíti meg, amilyen Orbán Viktor eddigi miniszterelnöki ciklusai alatt nem fordult elő. A választók 63 százaléka szerint a miniszterelnök nem veszi figyelembe „a zemberek” véleményét. Úgy tűnik, hogy a kormánypárti botrányok (Borkai-, Szájer-ügy, Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselők elleni vádemelések), a Covid19 járvány elleni gazdaságvédelmi intézkedések alig-alig érezhető hatása, az azt kísérő korrupciós gyanú, az uniós vétó körüli hercehurca megtépázták a miniszterelnök nimbuszát. A járvány egészségügyi kezelése, az oltások körüli szerencsétlenkedés nem csak a kormánypárt támogatottságát csökkentették, hanem az abba „beleálló” Orbán Viktor hitelét is kikezdték. Nem lehet véletlen, hogy a kormányhoz közelálló kutatóintézet utoljára 2020. júliusában publikált a miniszterelnök népszerűségére vonatkozó adatot...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT FONTOSABB A VENDÉGLÁTÁS ÉS A KULTÚRA, MINT MINDAZ, AMI MOST KORLÁTOZZA?

AZONNALI
Szerző: KARDOS GÁBOR
2021.01.27.

...Egyetlen anekdotába sűrítve is el lehet mondani mindezt: egy koncert után valami katonatiszt azzal gratulált a művésznek, hogy mindez szép, de ha a katonák nem védenék meg a hazát, akkor a zenészek sem játszhatnának. Mire a művész így válaszolt: ha nem lenne művészet és kultúra, nem lenne érdemes megvédeni a hazát. Az anekdota mai változatában nyilván az operatív törzs kerül a katonatiszt helyére a történetben – de a lényeg nem változott. Nem lenne szabad változnia.

Mi lenne, ha végre megfordítanánk a kultúra képviselőivel szembeni diszkrimináció egész érvelését, miszerint a kultúra kábé „felesleges dekoráció” a gazdasághoz, reáltudományhoz, joghoz, orvostudományhoz képest? Mi lenne, ha az egyre pandémikusabb ökológiai válságban végre meglátnánk az egyoldalúan uralkodóvá vált „reáliák” és egész technokrata világrendjük felelősségét?

Ha netán igazuk lenne is abban, hogy a humán kultúra „felesleges”, még az is sokkal jobb, mint egy ökológiailag és társadalmilag ennyire károsnak bizonyult technokrácia, amiért a reálszektor globális egyeduralmát kiemelt történelmi felelősség terheli. Ki kell mondani végre: az évtizedek óta aránytalanul fontosabbnak tartott gazdasági-hatalmi szféra technokráciája a fő felelős a példátlan globális válságért.

A humán kultúra megerősödése legalább nem volna ilyen destruktív természeti és humán környezetünkre nézve, mint amilyennek a reál-technokrácia bizonyult. Inkább domináljon a jövőben egy feleslegesnek vélt humán világ, mint a reálszféra természetellenes technokráciája, a világ elfogyasztását „gazdasági növekedésnek” hazudó rendszer.

Lassan egy éve láthatjuk, milyen a vakcinákat gyártó multik és a hirdetéseikből élő tömegmédiában megszólaltatott virológusok által irányított világban élni, milyen az, mikor a maradék kiskereskedőt is kiszorítják a netmultik a piacról,

hogy inkább mindenki neten rendeljen mindent. Az eredmény egy rettenetesen elidegenedett, élhetetlen világ, ami egyáltalán nem csupán a járvány valódi veszélyei miatt lett ilyen szörnyen elidegenedett. A technokrácia nem a megoldás, hanem inkább maga a fő rendszerprobléma.

Még Magyarország agyonmódosított Alaptörvényében is ott áll, hogy „tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni”, de nem azt írja alkotmányunk, hogy kizárólag a kormány és a virológusok dönthetnek a társadalom sorsáról avagy a közjó kérdéséről, mert ebben legalább annyira kompetensek a társadalomtudományok képviselői és általában a humán tudományok. Ideje lenne észrevenni: fordítva ülünk a lovon, ezért nem látjuk az előre vezető utat...

ITT OLVASHATÓ

EGY ÉVTIZED MUNKÁJA BEÉRETT: AZ EU LEGKORRUPTABB ORSZÁGA LETTÜNK

HVG
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2021.01.28.

Eddig legalább Bulgária korruptabb volt nálunk, most azonban velük és Romániával hármas holtversenyben az EU legkorruptabb országa lettünk a Transparency International korrupcióérzékelési indexe szerint. A most kiadott, 2020-ról szóló elemzés arra jut: a kormány arra használja fel a járványt, hogy tovább erősítse a hatalmát és hogy még több közpénzt alakítson magánpénzzé.

2010-ben az EU kilencedik legkorruptabb országának számított Magyarország a Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexe szerint, azóta pedig szinte minden évben hátrébb csúsztunk a listán. Eddig legalább Bulgária mögöttünk volt, most azonban elkészült a TI legfrissebb listája, és ebben már a bolgárokat sem utasítottuk magunk mögé:

Magyarország, Bulgária és Románia hármas holtversenyben áll az EU utolsó helyén.

A 0-tól 100-ig tartó skálán, ahol a 100 a tökéletesen korrupciómentes állam, pontosan ugyanúgy 44 pont lett a magyar és a román teljesítmény, mint egy éve ilyenkor, az európai listán a bolgárok javítása miatt csúsztunk hátrébb. Globálisan a 180 ország közül egy helyet javítottunk, a 70.-ről a 69. helyre jöttünk fel. Hogy értsük, mit jelent Bulgáriával egy szinten lenni korrupciós kitettségben: arról az országról van szó, ahol tavaly az év botránya az volt, hogy az alvó miniszterelnököt aranytömbök, pénzkötegek és a fegyvere mellett fényképezték le titokban...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN FENYEGETVE ÉRZI MAGÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZIS SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.01.28.

Donald Trump az eltelt négy évben diktátorokkal flörtölt, odahaza pedig aláásta a demokratikus intézményeket. Ezt a magyarországi kormányzat előszeretettel koppintotta, Joe Biden érkezésével azonban minden megváltozott.

Business Insider

A világ vezetői aggódnak, hogy Trump jóvátehetetlen károkat okozott a demokráciának. Ezt a Bizottság elnöke fejtette ki a Világgazdasági Fórum virtuális konferenciáján, külön kiemelve azt a döbbenetet, amit az amerikai törvényhozás megostromlása okozott. Von der Leyen szerint a roham, amelyet az elnök provokált ki, megmutatta, milyen fontos, hogy a politikusok foglalkozzanak a digitális világ árnyoldalaival. Ő maga el nem tudta volna képzelni, hogy a csőcselék lerohanja a Kongresszust.

Mint mondta, természetesnek vesszük, hogy a demokratikus értékek benne vannak a mai ember DNS-ében, és ez igaz is. Ám nap mint nap meg kell védeni a jogállamot a gyűlöletbeszéddel, a dezinformációval, az álhírekkel és az erőszakos uszítással szemben. Hiszen Vízkereszt napján mindenki láthatta, milyen rövid út vezet a vad összeesküvés elméletektől egy rendőr haláláig.

A lap kitér arra, hogy Trump az eltelt négy évben diktátorokkal flörtölt, odahaza pedig aláásta a demokratikus intézményeket. Folyamatosan megszegte a bevett normákat és megmutatta, miként viselkednek a tekintélyelvű vezetők. Ugyanakkor a Hamilton College egyik politológusa szerint másutt is alááshatja a demokráciát, hogy az elnök megpróbálta megfordítani a választási eredményt. Hiszen magyar, török és más kormánypolitikusok már koppintják a Trump módszerét, amikor fake news-zal igyekeznek elhárítani a kritikát.

FT

A közép-európai populisták érzik annak a következményét, hogy Trump lelépett a színről, mert Magyarország és Lengyelország nem egyszerűen a szövetségesét vesztette el - számukra Biden fenyegetést jelent. Így látja a helyzetet Ivan Krasztev, bolgár politológus, aki rendszeresen publikál a legnagyobb világlapokban. Egyben azonban felhívja a figyelmet, hogy a demagóg pártok támogatói közül nagy sokan változatlanul úgy látják: a volt elnök helyes politikát folytatott.

A legtöbb európai országban nem enyhült az elégedetlenség a vezetéssel szemben, nem bocsátották meg a liberalizmus hiányosságait. Új viszont, hogy a járvány miatt ismét a helyi ügyekre összpontosít a politika, amire csak ráerősített Trump veresége. Az eredmény az lett, hogy gyengült a populista összefogás esélye. Ezek az erők nyugaton próbálják meglovagolni a fertőzés miatt tapasztalható lázongást, a magyaroknál és a lengyeleknél viszont igyekeznek megőrizni a hatalmukat, ezért az bizonygatják, hogy beváltak a korlátozások.

De éppen a kontinens középső részén érzik leginkább, hogy Biden bajt hozhat rájuk. Hiszen az új adminisztráció harcot hirdetett a nemzetközi korrupció ellen, miközben az EU a jogállam betartásától tette függővé az anyagi támogatásokat. Ám Budapest és Varsó szemében mindkettő beavatkozást jelent a belügyekbe. Washington azonban el van szánva arra, hogy megnehezíti az illiberális rendszerek számára a talpnyalók tisztára mosását.

Ily módon azonban vége annak, hogy Közép-Európa csodálattal adózik az Egyesült Államoknak, inkább másfelé keres szövetségeseket és pártolókat. Sokan közülük jó ideje rokonszenveznek Putyinnal, illetve a kínai modellel. De Trump alatt Orbán, Salvini és Kaczynski inkább Amerika felé fordult és úgy állította be, hogy a Nyugatot védi. Innentől kezdve viszont más tekintélyelvű rezsimek társaságát fogja keresni.

Főleg Magyarország esetében igencsak megnőtt a veszély, hogy megtöri a nyugati egységet, Kína, valamint Oroszország kapcsán. A Fudan Egyetem felbukkanása a CEU kipaterolása után jelzés, méghozzá nagybetűs. A civilizálatlan kulturkampf megy tovább, mind a tengerentúlon, mind Európában.

EUobserver

Másnaposan ébredt Kelet-Európa Trump kudarca után. Ezek az országok hagyományosan úgy tekintenek az Egyesült Államokra, hogy a szuperhatalom képes őket megvédeni az esetleges orosz betöréstől. Ez alaposan bele is ivódott a közgondolkodásba. Az előző elnök pedig Németországgal és Franciaországgal veszekedett, ugyanakkor ideológiai okokból előnyben részesítette Magyarországot és Lengyelországot – mondja Armand Gosu, a térség szakértője.

A magyar, lengyel és szlovén erős ember hatalmas szövetségest látott Trumpban, akinek lépéseit igazolásnak tekintették saját politikájuk alátámasztására, legyen szó a bevándorlásról, a jogállamról, Oroszországról vagy a demokratikus normákról. A kontinens nyugati fele üdvözölte Biden győzelmét, viszonyt Orbán és Duda ezek után valószínűleg csak még jobban elszigetelődik.

Van remény arra, hogy az új vezetés alatt Washington megint csak bátorítja a hatalmi ágak szétválasztását és a sokszínűséget Magyarországon és Lengyelországban, ahol veszélyben vannak a demokratikus normák. De a régió is bízik abban, hogy Biden jobban odafigyel a térség biztonságára, valamint a Nyugat-Balkán integrációjára.

Gosu azt várja, hogy Amerika nyomást gyakorol a két illiberális rendszerre, mármint hogy azok álljanak be a sorba. Az eddiginél következetesebb és kiszámíthatóbb washingtoni külpolitika azt jelenti, hogy Kelet-Európa jobban meg tud majd birkózni a szuverenitás és a demokrácia elleni külső-belső támadásokkal.

Washington Post/AP

Egyelőre beszünteti magyarországi működését az EU Határvédelmi ügynöksége, és hogy felújítsa, ahhoz az kell, hogy a Bizottság a későbbiekben kimondja: az Orbán-kormány már nem sérti meg az Európai Bíróság múlt hónapban hozott határozatát, miszerint törvénytelen módon zsuppolják ki Szerbiába az illegális határátlépőket. A Frontex először hozott ilyen döntést valamely tagállam ügyében, de a szóvivő szerint a helyzet értékelése alapján más választásuk nem volt. A magyar fél ugyanis nem nyújt védelmet a rászorulóknak, viszont ha marad a szervezet, akkor könnyen az a látszat keletkezhetett volna, hogy segédkezet nyújt a jogsértésekhez.

A Frontex a 2015-ör menekültválság után embereket, járműveket és felderítő eszközöket küldött magyar földre, részben a határőrizet segítésére, részben pedig a hamis dokumentumok, lopott autók kiszűrésére.

A magyar fél egyelőre nem kívánt reagálni a Frontex elhatározására, de az Orbán-kabinet elutasítja a bevándorlást és hallani sem hajlandó a menedékkérők elosztásáról. A törvénytelen gyakorlatra a múlt héten a Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a magyar hatóságok csak az EUB ítélete óta 4400 embert kényszerítettek vissza szerb földre, anélkül, hogy azok menedékért folyamodhattak volna. A Bizottság illetékese üdvözölte a Frontex bejelentését.

Washington Post

Az unió egy hónapot adott, hogy Lengyelország válaszoljon a bírósági rendszer átalakítása miatt felmerült brüsszeli aggályokra. Az EU ugyanis attól fél, hogy az új fegyelmi kamara felállításával veszélybe került a Legfelsőbb Bíróság önállósága, ezért ha Varsó nem oszlatja el a kétségeit, akkor a felhívás jelezte, hogy az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

Az új testület ugyanis már több esetben is érvénytelenítette bírák mentelmi jogát, felfüggesztette őket állásukból, csökkentette fizetésüket. Ám uniós megítélés szerint a kamara nem független, hiszen túlnyomórészt a hatalom embereiből áll. Így viszont nem lehet biztosra venni, hogy működése nyomán nem születnek-e elfogult ítéletek a Legfelsőbb Bíróságon.

New York Times

Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan Szlovéniában is javában zajlik a kulturkampf, a Jansa-kormány az utóbbi 10 hónapban öt múzeum igazgatóját cserélte le, ideértve a Nemzeti Múzeumot is. Értelmiségi ellenzék szerint a populista vezető a kulturális háborúval ellenőrzése alá kívánja vonni az érintett intézményeket, hogy konzervatívabb és nacionalista pályára állítsa azokat. Ezt azonban a hatalom cáfolja, és azt állítja, hogy szó sincs politikai kinevezettekről, a jelölteket nyilvános pályázaton választották ki. Továbbá hogy a „normális” művészeknek nincs mitől félniük.

A másik oldal viszont úgy értékeli, hogy a miniszterelnök próbálja fenekestül felforgatni a kulturális életet, ezért rendszeresek a tiltakozások, tüntetések, nyílt levelek. De a múlt hónapban 150 nyugat-európai, illetve amerikai tudós is közös állásfoglalásban ítélte el a kormány irányvonalát. Sokan attól félnek, hogy Jansa is a magyar, illetve lengyel példát követi, ám ezt hátráltatja, hogy azokkal ellentétben többsége igen törékeny.

Bloomberg

A nemzetközi piacot célozza meg Mészáros Lőrinc, amikor az összeáll a svájci Stadlerral, hogy közösen gyártsanak vasúti teherkocsikat Magyarországon. Az üzletember, akit a jelentés Orbán legfőbb üzleti szövetségesének nevez, benne van a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításában, ezen felül vannak érdekeltségei az energetikában, az idegenforgalomban, a pénzügyi szektorban és a sajtóban. Akkor lódult meg a szekere, amikor a kormányfő összekülönbözött Simicskával.

Cégei szakmányban kapnak állami megbízásokat, részben uniós pénzekből. Orbán és Mészáros azonban többször is cáfolta, hogy bármiféle üzleti kapcsolat lenne köztük. Magyarország ugyanakkor nagyot zuhant a Transparency International korrupciós listáján, a civil szervezet szerint az EU-ban egészen kivételes az az intézményes korrupció, ami a magyaroknál érhető tetten.

A Stadler tulajdonosát, a milliárdos Peter Spuhlert mostanában bírálják, mert összeállt a térség egy másik ellentmondásos vezetőjével is, amikor 8 éve üzemet épített Minszk közelében. Civil szervezetek kérték az iparmágnást, hogy határolódjon el Lukasenkótól, ám az azt üzente vissza, hogy gazdasági szereplőként neki nem ez a dolga.

Die Presse

Csehország is mérlegeli, hogy Magyarországhoz hasonlóan Oroszországtól vesz ellenszert a koronavírus ellen, miután az EU csak lassan halad a beszerzéssel. Prága már maga is megpróbálkozott, hogy Brüsszel megkerülésével becserkésszen két gyárat, ám azok nemet mondtak neki. A kormány tanácsadója, aki egy hónapig egészségügyi miniszter volt, a maga részéről szorgalmazza a Szputnyik V alkalmazását, bár elismerte, hogy még nem olvasta a vakcinával kapcsolatos nagy tanulmány eredményeit.

Azt azonban megjegyezte, hogy az oltás javarészét nyugati készítményekből oldanák meg, mert az oroszok – kapacitásgondok miatt – nem tudnak elég ellenanyagot küldeni. Ugyanakkor úgy véli, hogy fontolóra kell venni az üzletet a kínai Sinopharmmal is, mert annak a készítménye valószínűleg képes hatástalanítani az új vírustörzseket is. Viszont nagyjából félévente újra és újra be kell adni, mert csak rövidebb időre nyújt védettséget.

Ugyanakkor az egészségügyi tárca jelenlegi vezetője visszautasította, hogy orosz szert vásároljanak. Csehországban a lakosság 65 %-a szeretne immunitást, eddig 220 ezer embert oltottak be.

FAZ

A Holokauszt Emléknap alkalmából Orbán Viktor arról biztosította a Zsidó Világkongresszus elnökét, hogy Magyarország nulla toleranciát tanúsít az antiszemitizmussal szemben. A Laudernak küldött levélben a kormányfő kiemeli, hogy levontuk a tanulságokat a történelem sötét fejezetéből, amely igen sok zsidó honfitársunk életében került. Egyben legmagasabb elismerését fejezi ki a címzettnek az áldozatok emlékének megőrzéséért, illetve a zsidóellenesség újraéledésének megakadályozását célzó munkájáért. Továbbá együttműködést ajánl a közös értékek alapján. A lap megjegyzi, hogy bírálók szerint a magyar kormány a Soros elleni kampány során antiszemita eszközöket vetett be.

ITT OLVASHATÓ

A VENDÉGLÁTÁS EGYIK RÉSZÉT MAGÁRA HAGYTA A KORMÁNY, A MÁSIK RÉSZÉNEK NEM UTALJA A MEGÍGÉRT TÁMOGATÁST

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2021.01.28.

Az egyik dunántúli kisváros sörözője nem sokban különbözik a magyar kiskocsmák ezreitől. Jellegtelen kockaépület egy lakótelep peremén, kockás terítővel, régi törzsvendégekkel és egy nehéz helyzetbe került üzemeltetővel. A sörözőt egyedül, egyéni vállalkozóként működtető Margit mindig arra vágyott, hogy legyen egy ilyen helye, mint mondta, a vendéglátás az élete.

Miután novemberben be kellett zárnia a korlátozások miatt, egyéni vállalkozóként nem tudott élni a vendéglátósokat célzó állami bértámogatással. A vállalkozást ezért szünetelteti, és elment dolgozni egy gyárba. A rezsit továbbra is fizeti – a bérleti díjat szerencsére nem kell – és százezres értékű árut kénytelen kidobni a lejáró szavatosságok miatt.

"Megpróbálok kitartani a végsőkig, mert hiányoznak a vendégeim, és ők is naponta hívnak, hogy mikor lesz már nyitás. Rosszul élem meg ezt a helyzetet, mert ez a hely volt a vágyam, és most elvették tőlem. Ebből nem lettem volna milliomos, de nem is akarok az lenni"

– mondta Margit...

ITT OLVASHATÓ

NEM LEHET RENDESEN HALADNI A TANANYAGGAL? II. – MICSODA ÍGÉRETES KEZDET!

MÉRCE
Szerző: TÓTHA TAMÁS MÁJUS
2021.01.28.

Az első rész itt olvasható.

A krízishelyzet a társadalom működésével együtt az oktatás helyzetéről is lerántja a leplet. Az „oktatás-ipar sem mentes természetesen a tőkés társadalmi viszonyoktól és azok következményeitől”, olvashatjuk a Részeg Hajó újság legújabb számában. A karantén-oktatás „plusz terheit egyrészt a bérmunkásokra, tanárokra hárítják; másrészt a diákokra: az online-oktatás eszközeinek beszerzési-fenntartási költségeit például. És azok a diákok, akik a kizsákmányoltak, kisemmizettek, alávettetek anyagi lehetőit bírják csak, azok számára az »e-tandíj plusz«, vagyis az eszközök stb. beszerzése gyakran megfizethetetlen”.

Az oktatással összefüggő társadalmi egyenlőtlenségek persze nem a járvány alatt jöttek létre, ezeket mindössze felerősítette és felhangosította a válság, még jobban láthatóvá váltak például a gyerekek közötti társadalmi szakadékok is.

Amiről viszont kevesebb szó esik, az az, hogy a járványhelyzet mennyire kiszolgáltatottá tette az iskolákat és ezáltal a gyerekeket is az oktatási piac (és így voltaképp a tőke) logikáinak. A digitális kapitalizmusban egy ekkora méretű átállás a távoktatásra nemcsak sok-sok pénzt jelent az oktatástechnológiai vállalatok számára, hanem egyben lehetőséget is teremt arra, hogy a tech-óriások globális léptékben próbálják ki, mi minden válna számukra lehetségessé, ha a jövőben a minél átfogóbb digitalizáció irányába mozdíthatnák az oktatási rendszereket. (Ugyanúgy, ahogy globális léptékben lehetett most letesztelni, hogy mit lép a nép a biohatalom túlcsordulására.)...

ITT OLVASHATÓ

A VÁLASZTÓ EGY SOKFEJŰ LÉNYT LÁT, AMELYIK HALKAN CSIPOG

444 / TLDR
Szerző: MAGYARI PÉTER
2021.01.28.

- Ruff Bálint politikai kommunikációs tanácsadó szerint még nagyon sok dolga van az ellenzéknek, ha meg akarja nyerni a 2022-es választást.

- Szerinte hiba volt, hogy a 2019-es önkormányzati választás után a győztes ellenzékiek nem lepleztek le fideszes visszaéléseket.

- Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt személye kulcskérdés, és nem csodálja, hogy sokan félnek a megmérettetéstől, mert nagyon durva támadások várnak rá.

- Az ellenzék mostani kommunikációját szétesőnek, gyengének tartja.

Ruff Bálint volt 2017-ben Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt kampányának főtanácsadója, ám Botka visszalépett fél évvel a választás előtt, miután kiderült, hogy nem képes egy szélesebb ellenzéki összefogást megvalósítani. Ruff azóta is politikai tanácsadással foglalkozik, több polgármesternek is dolgozik, fő megbízója Botka László, Szeged immár párton kívüli polgármestere.

Januárban végigsöpört a sajtóban, hogy egyes felmérések szerint az ellenzék „most vasárnap” megnyerné a parlamenti választást. Másrészt megjelentek kétkedőbb elemzések is, amelyek szerint nem ilyen erős valójában az ellenzék. Ön mit olvas ki az adatokból?

...

ITT OLVASHATÓ

KUNETZ ZSOMBOR: NYITNI KELL! RÉSZLEGESEN, ELLENŐRZÖTTEN.

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PÁLINKÁS-SZÜTS RÓBERT
2021.01.27.

Az emberek nagy részének elege van a teljes bezártságból. Kő kövön nem marad, ha a teljes átoltottságra vár a kormány. Oltani és nyitni kell! – mondja az egészségügyi szakértő.

A járvány kezelése nem politikai, még csak nem is egészségügyi játéktér, a megoldáshoz a lakosságra is szükség van. Meg kell értenie és be kell tartania a korlátozó intézkedéseket. Ám a teljes bezártságból elege van a társadalomnak. Azon túl, hogy ez az alkoholfogyasztás ugrásszerű növekedésével járt, hogy mentális betegségeket hozott elő, pszichikai problémákhoz vezetett, még annak a veszélye is fennáll, hogy valakik önkényesen próbálnak „kiszabadulni”. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő ezért szorgalmazza, sürgeti a korlátozó intézkedések részleges és ellenőrzött enyhítését.

Példaként hozta, hogy ha egy korszerű FFP2-es maszk megfelel azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik covidos betegeket gyógyítanak, akkor ilyen maszkot használva miért ne mehetnének emberek moziba, színházba, ha megfelelő távolságra ülnek le egymástól. Egy kávézó teraszát miért ne lehetne szigorú szabályok mellett megnyitni, ha egyszer az ember ugyanazzal az ismerősével, akivel ott beszélgetne, nyugodtan trécselhet a járdán.

Kunetz Zsombort –aki egyébként nincs egyedül a részleges nyitást szorgalmazó véleményével- két csoport támadja, amikor a témáról van szó. Elmondása szerint az egyik a „karanténtáliboké”, akik szeretnék fenntartani a bezártságot, mert egy jógamatraccal jól érzik magukat, a másik a maszkelleneseké, akiknek most nagyon felerősödött a hangjuk. Ez is jelzi a társadalomban kialakult feszültségeket.

A szakértő beszélt arról a gyógyszerről is, amit személyesen Kásler Miklós miniszter mutatott be azzal, hogy a használatával több fertőzött kerülheti el a kórházba kerülést, így enyhül a nyomás az intézményrendszeren. Van azonban egy kis bökkenő: ezt infúzióban kell beadni, azaz a páciensnek egy órán át megfelelő körülmények között kell feküdnie, hogy a folyadék bejusson az érrendszerébe. Hol, ki fogja ezt beadni? Valószínűleg nem véletlen, hogy nem terjedt még el a világban, ahol egyébként minden megoldáson, módszeren, készítményen kapva kapnak. Az orosz vakcinával kapcsolatban pedig azt Mondta Kunetz Zsombor, hogy abban a pillanatban, ahogy az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte, véleménye szerint be lehet vetni, mert minél hamarabb el kellene érni azt az oltottsági szintet, amelynél fel lehet oldani a korlátozásokat.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ