ÉLET ÉS IRODALOM 2021/4. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.01.29.

K R I T I K A

Károlyi Csaba: Öt mondat

Kácsor Zsolt: Cigány Mózes. Anarchista történet. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 270 oldal, 3990 Ft

Poétikájában izgalmas, stílusában megmunkált A cigány Mózes. Az ismétlések korábban is fontosak voltak, de A harminckét bolondban számomra sokszor fárasztónak tűntek. Most szépen fokozott ismétlésekkel találkozunk, mindezt az ószövetségi szövegre és a cigányfolklórra való rájátszás is indokolja. A számmánia, mely szintén jelen volt a korábbi regényben (32 halott, 32 fog, amiből egy se marad, mínusz 32 fok, 32 kártyalap, 32 festőnövendék) – most is virul, csak épp a számok sokféleségében (4 romagyilkos, 4 varázsló, 5 könyv, 12 kutya, 40 napos kivonulás, a gettóban hatszáztizenháromezren vannak, a Királynő haragja tizennégyezer hétszáz lázadót pusztít el). Ide tartozik, hogy a regény összesen öt mondatból áll. Minden fejezet egy-egy hosszú mondat. (Imádom az ilyen fogásokat: Esterházy Függője egyetlen, 185 oldalas mondat, Nádas Családregényében minden fejezet egy mondat!) Az öt mondatot – ez remek ötlet – oldalanként 2-3 fekete csíkon fehér betűvel futó kiemelés tagolja (érdekes, hogy mikor a negyedik fejezet ismétli az eredettörténetet, nem ugyanott vannak a kiemelések). ). Fontosak a motívumok: a kígyó, a felhő, az eső, a villám, a fasz, a vér, a szag, a kutya. Sajátos, hogy a kankutyaként szocializálódott falkavezér főhős kalandjai során mindig előkerülnek kutyatestvérei, amikor valami fontos történik – miként a Rettenetes Vlagyimirban is minden gyilkosság előtt megjelenik egy kutya. (...)

Gazdag, sűrű szövésű, káprázatos regény...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Domány András: Ex libris

Habsburg Ottó és az államhatalom
Tóth Imre: Két Anschluss között
Ügynökhistóriák a Lajtán innen és túl
Vakvágány

Schein Gábor: Felelőtlenségben eltelt életek

Géraldine Schwarz: Emlékezet nélkül. Fordította Ádám Péter, Kiss Kornélia. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2020,392 oldal, 3990 Ft

Géraldine Schwarz könyve a dokumentumok, levelezések és beszélgetések alapján rekonstruálható német-francia családtörténetet a saját emlékeivel együtt mesterien ágyazza a köztörténet folyamatába. Amikor a holokausztról beszél, a holokauszt eseményének és utótörténetének folytonossága érdekli, vagyis nem a tegnappal, hanem a mával foglalkozik. Elbeszélése nem az áldozatok és nem a tettesek nézőpontját rekonstruálja, hanem a Mitläufer tudatára kíváncsi. (...) A „Mitläufer” a szövetségesek kifejezése volt azokra, akik bizonyíthatóan se gyilkosságokat, se más háborús bűnt nem követtek el, valamilyen tudomással azonban rendelkeztek, becsukott szemmel, ellenállás nélkül sodródtak, és ha az új törvények bizonyos javak, előnyök megszerzésére módot adtak, habozás nélkül kihasználták a kínálkozó lehetőséget...

Jászberényi Sándor: Adom hírként és meseként

Kele Fodor Ákos: A szív vége. Cigány újmesék. Tea Kiadó, Budapest, 2018, 266 oldal,5900 Ft

Kele Fodor újcigány meséi minden archaizmusukkal és mágikus ismétlésükkel invokálják a beavatási rítusokat, ugyanúgy, akár a görög mítoszok. Ezt emeli ki Boldizsár Ildikó mesekutató és meseterapeuta is a könyv fülszövegében, hogy a cigány hiedelemvilág mellett A szív vége a mitikus-mágikus gondolkodásmódot szólítja meg minden emberben – azt a szorongásoldást, melyre mindannyian sóvárgunk az információ évezredében...

Svébis Bence: Kommentek kötve-fűzve

Lackfi János: Száll a kakukk a fészre. Helikon Kiadó, Budapest, 2020, 189 oldal, 3299 Ft

Nem egészen világos, kinek, kiknek szól ez a fajta humor, hiszen egyszerre van meg benne a közösségi média kommunikációjára jellemző laza, tömör és multikulturális nyelvezet, valamint ahhoz, hogy poénjai működjenek, az adott téma vagy költő alapos ismerete szükséges. A honfoglalás, a reformáció, az Ó- és Újszövetség, az impresszionisták, a szimbolisták, a nyugatosok üzenőfalába is bepillantást nyerhetünk, de mindez mit sem ér, ha nem ismerjük alaposan az adott közeget. A hangsúly itt az „alaposan” szón van, hiszen ez a fajta humor elsősorban akkor működik, ha nincs szükség hozzá tárgyának mélyre ható ismeretére...

Forgách Kinga: Kiszivattyúzott idő

Ketten egy új könyvről – Rakovszky Zsuzsa: Állapotváltozások. Válogatott versek 1981–2019. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 159 oldal, 3499 Ft

Rakovszky Zsuzsa új versgyűjteménye tavaly, hetvenedik születésnapja alkalmából jelent meg a Magvetőnél. A költő maga válogatta ki a számára legkedvesebb verseit eddig megjelent köteteiből, így az Állapotváltozásokat egyfajta költői önmeghatározásként is olvashatjuk, amelyben ő maga kísér minket végig pályájának legfőbb állomásain. Az Állapotváltozásokban nincsen se elősző, se utószó, és ciklusokba sincs rendezve az anyag, a versek szinte egymásba érnek, egymást értelmezik. Egy 1981-től 2019-ig tartó költői utat járhatunk be általuk: a fiatalkori versektől az idősebb koriak felé haladva merülhetünk bele Rakovszky Zsuzsa verseinek fény-árnyék játékába. A válogatást az ellentmondásos Állapotváltozások cím fonja egybe, amely a kötet végén olvasható rövid versesregény címe is egyben, és amely azt pedzegeti, hogy mi az állandó és mi a változó az életben, és mit lehet kezdeni az állandók változásával, illetve a változások állandóságával...

Domján Edit: „Árnyék elfutó vizen”

Ketten egy új könyvről – Rakovszky Zsuzsa: Állapotváltozások. Válogatott versek 1981–2019. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 159 oldal, 3499 Ft

Jelen és múlt sokrétű, ellentmondásos kapcsolata önmagában is tárgya sok Rakovszky-versnek. Az Egyirányú utca (1998) híres idő-versei a jelen örökös múlttá porladásának és a múlt jelenben való továbbélésének a tapasztalatát rögzítik tény- kép- és víziószerűen. S persze ott van a vágy is az idő visszaforgatására, a múlt korrigálására, egyúttal a fájdalom ennek megvalósíthatatlansága miatt: „És ha lehetne, ha mégiscsak visszatérne, / ki már soha, megint csak gázszámlákról beszélne, / csöpögő vízcsapokról, s te is csak azt felelnéd, / amit akkor, s nem mondanád: „Ne menj még! / Fél életem viszed magaddal, hogyha elmégy!” Az, hogy az élők maguk is árnyak, mert nem a saját életüket élik, a Téli napforduló (2006) című verses novellától lesz általánossá a Rakovszky-versek világában. Az árnylét egyik oka, hogy a történelem sodrába került ember nem alakíthatja az életét, elszenvedi, s így el is idegenedik tőle...

Wagner István: Fotográfus „furcsa páros”

(Shunk-Kender. Kunst durch die Kamera. Galerie für Zeitgenössische Kunst, Lipcse, február 14-ig tart, most járványzárlat.)...

Ruff Borbála: Csak túlél

(Bodor Ádám: A részleg. Előadja: Majsai-Nyilas Tünde. DIA-hangoskönyvek, dia.hu)

Aki ismeri Bodor Ádám A részleg című novelláját, a hosszas, ámde fontos felvezetés után megérti, miért írok elsőként erről a DIA-hangoskönyvről. Kiszolgáltatottság – legyen ez most az egzisztenciális kilátástalanság –, ameddig a szem ellát. Meg persze azért is, mert a szöveget előadó Majsai-Nyilas Tünde hangja összekeverhetetlen és izgalmas, és még nem hallottam hangoskönyvön felolvasni (ha jól tudom, ez az első ilyen munkája). A részleget pedig jó újra elővenni, noha azt gondolom, minden adaptáció nagyon markánsan újraírja Bodor Ádám 1982-es novelláját, így a „könyvformátumú” példány a hiteles forrás...

György Péter: Eltűnt idő, fennmaradt város

(Salgótarján, Dornyay Béla Múzeum)

Báron György: Auschwitz gyermekei

(Born in Auschwitz. Magyar dokumentumfilm. Rendező-operatőr: Cseke Eszter–S. Takács András. Spektrum Tv, jan. 27., jan. 31.)

Angéla ma Montrealban él, anya és többszörös nagymama. Bár Auschwitzról aligha lehetett személyes tapasztalata, túlélőnek mondja magát, miként annak tartja magát Kati, a lánya is. Az unokák talán már nem. Kérdés, a negyedik generáció, a dédunokáké, mit kezd a rémmesék világába hulló régmúlttal. Róluk, a túlélőkről s leszármazottaikról szól az On the Spot szerzőpárosa, Cseke Eszter és S. Takács András egészestés dokumentumfilmje, a Born in Auschwitz...

Végső Zoltán: Ügyes!

(Mandoki Soulmates: Living in a Gap – Hungarian Pictures – Sony, 2020)

A Living in a Gap egy hazaszeretetre egyszer csak ráébredő disszidens számvetése, és mivel a bevezetésben leírt okok miatt van is miért szeretnie eredeti hazáját, hát pántlikának elkészítette a magyar motívumokban bővelkedő Bartók-lemezt...

Herczog Noémi: Különutasok

(Szépművészeti Múzeum: Textúra 2020, eSzínház)

Az idősebb Jan Brueghel állatos képéhez tartozó etűd legnagyszerűbb részei pedig Keresztes Tamás elképesztő állathangjai. A tikkes teremőr a ráosztott majom mellett még számos további állat bőrébe belebújik, ami összehasonlíthatatlanul izgalmasabb, mint amiről beszél. Mert – reklám ide vagy oda – az idei Textúra legjobb jelenetei inkább arról szólnak, hogy mi most a magyar színház, mintsem a művészeti területek közti párbeszédről...

Fáy Miklós: Anderszewski elé

(Das wohltemperierte Klavier, Warner, 2021)

Nem tudok ellenállni a rossz humornak: enged a negyvennyolcból, nem kívánja a hallgatótól, hogy ott üljön a lemezjátszója előtt órákon át, hanem válogatást kínál a Wohltemperiertes Klavier második kötetéből, tizenkét prelúdiumot és fúgát ajánl a figyelmünkbe. Ami azt illeti, lehet, hogy nem is bennünket kímél, hanem önmagát, erről a tizenkettőről van sajátos mondanivalója vagy értelmezése, miért is kellene akkor megkínlódnia a maradékkal. Ez pontosan nem derül ki, annyi bizonyos, hogy a válogatás a kötet első darabjával indul és az utolsóval zárul, ami arra utal, hogy Anderszewski szerint a CD így kerek, így teljes, ne tessék a folytatást várni, hogy aztán gondos szerkesztők a helyes sorrendbe rakják a darabokat, és az egész ötlet elenyésszen...

Siba Antal: Piaci viszonyok

(Csatt, ATV)

A futballügyekben igen aktív kormányfő is kifejtette, hogy a tao-pénz magánpénz, hiszen a vállalkozó ajánlja föl, bár azügyben adós maradt, hogyan ajánlhat föl a vállalkozó olyan pénzt, amelyet be kell fizetni az államkasszába. Ennek a lehetetlen hercehurcának a végére bírósági ítélet tett pontot, amikor kimondta, hogy a tao-befizetés állami pénz, és azt nyilvánossá kell tenni a befizetés összegszerűségétől a felhasználásig.

IRODALOM

Benkő Attila: Álom az álmatlanságról

Benkő Attila: Reklám

Benkő Attila: A kertem és a ragály

Csobánka Zsuzsa Emese: Házszentelő

Csobánka Zsuzsa Emese: Androgün

Mészáros Gábor: Utópia és halogatás

Selyem Zsuzsa: Némán vonulók

A töltés folyó felőli oldalán különféle kidobott tárgyak kezdték el lassú, szívós beépülésüket a talajba, a színük már passzolt a terephez, állaguknak kéne még pár száz év. A töltés másik, civilizáció felőli oldalán az Emerson-telep, úgy is, mint a Ferguson, Missouriban székelő multicég kolozsvári leányvállalata. Szóval itt van, gondoltam magamban, ez az a hely, ahol alkalmazottnak lenni jó, versenyképes bérek, a szabad­idődet megszervezi a cég, nonstop a mosolygás. Klímaberendezések, elektromos divájszok, a kedves fogyasztók lenyugodhatnak a picsába, hogy nincs az a kihívás, amelyre ne állnának elő egy bravúros megoldással. Szlogenjük: a világot jobb állapotban hagyjuk, mint ahogyan kaptuk.

A következő látványosabb emberi megvalósítás a sintértelep, amely hangeffektjeivel, szagával jóval korábban hírt adott magáról, mintsem megpillanthattuk volna. Ha ember vagy, pontosan olyannak találod, amilyennek elképzeled, ha célszemély, akkor minden porcikád tiltakozik a szűk ketrecek ellen, a mézgás félelemszag és folyamatos ugatás ellen, amitől nő benned a félelem, újra meg újra nekicsapod magad a drótkerítésnek, és veszettül ugatsz. Álszent napok, Idő leányai, mezítlábas dervisként siketek, végtelen sorban némán vonulók – na, Ralph Waldo, a mi sorunk nem volt éppen végtelen, de a többi stimmelt...

Darvasi László: Halhatatlanok

A sofőr aztán hallgatott, kidobta a csikket, egy tócsa mellett kanyarította vékony füstjét tovább, hát jó, talán. Talán csak kap visszafelé egy kis négercsókos szájhabot. Erna! Eljátssza a grófnőt, a ruhájába öltözik. A gróf úr meg ne tudja, abból méretes botrány kerekedne! Kirakta szépen a lányt a fotográfusi műterem előtt, nem szállt ki a járműből, duzzogtatta a motort, várta, hogy Erna bemenjen Zalatnai úrhoz, aki akkor is ordított, amikor csak súgni akart valami különleges indiszkréciót. Kiszállt Bézsé, flegma tartást vett föl, a kocsi oldalának dőlt. Így várakoznak a komoly sofőrök. Fél keze volt, mégis mennyi barátnő itt-ott a városban! Női hódolók! Egy félkezű sofőr! Hogy pillognak rá a lányok, illegetik magukat, kacarásznak, mint a kicsi pávák. Elég szépen, férfiasan mutat, az már igaz. Sofőrsapka, kockás zakó, finom mintás sál a nyakban, ő is néz divatfüzeteket, és máshogy ölel, ahogy a kétkezűek. Erna te kis dög, te cafka.

Mészöly 100 – Tematikus próza-összeállítás

A „Mészöly-hónapot” Bazsányi Sándor esszéjével indítottuk három hete, majd Károlyi Csaba esszéjével folytattuk a múlt héten a Feuilleton rovatban, és – bár még biztosan találkozunk majd újraolvasási kísérletekkel az Élet és Irodalomban – az emlékezést Darvasi László és Péterfy Gergely Mészölynek dedikált prózájával és Mikola Gyöngyi esszéjével zárjuk...

Mikola Gyöngyi: Labazov herceg tündöklése

A Családáradás különös Tolsztoj-kódjának van azonban egy másik aspektusa is. Mindkét mű befejezetlen, pontosabban Mészöly műve szándékosan imitálja a befejezetlenséget: a szöveg a szó közepén marad abba, majd verzállal írja, hogy VÉGENINCS. Vagyis amikor Mészöly Tolsztojhoz utalja kódfejtő olvasóját, mintegy a tolsztoji nagyregény ellenstratégiájaként a megíratlan, mert megírhatatlan mű koncepcióját is fölkínálja az értelmezőnek.

Mészöly Tolsztoj-olvasásainak nyomait kutatva az alábbi noteszbejegyzésre bukkanok A tágasság iskolájában: „A homéri hömpölygés, a nyomasztóan nagyszabású etika stb. mögött (kiemelés az eredetiben) a magában elhallgattatott Tolsztoj! – mint a műbe szelídített kompenzálás nyersebb humusza. Nyers – de milyen normához képest, ami megérhetne bármilyen elhallgatást? Keveset (alig) foglalkozunk a megíratlan művek részletes, filológiai pontosságú elemzésével... Már csak ezért is, diagnózisaink féldiagnózisok...”

Mészöly 100 – Tematikus próza-összeállítás

A „Mészöly-hónapot” Bazsányi Sándor esszéjével indítottuk három hete, majd Károlyi Csaba esszéjével folytattuk a múlt héten a Feuilleton rovatban, és – bár még biztosan találkozunk majd újraolvasási kísérletekkel az Élet és Irodalomban – az emlékezést Darvasi László és Péterfy Gergely Mészölynek dedikált prózájával és Mikola Gyöngyi esszéjével zárjuk.Tovább

Péterfy Gergely: Szalamandra

Egy asszony felgyújtott hajjal rohan át az erdőn, miközben a szekér ráfodul a rómaiak után itt maradt borostyánútra, mely nyílegyenesen tart Észak felé. Az úton meztelen bűnbánók menete, ahogy meglátják a reverendát, a seggüket fordítják felé és széthúzzák farpofáikat. Nicolò, ahogy megérzi a világ szövetének fellazulását, egy pillanatra elbizonytalanodik; pont most járja be fél Európát egyetlen könyvért, mikor kétséges, hogy egyáltalán marad valaki jövő tavaszra, aki elolvassa? És pont akkor gyakorolja az erényt, amikor senki sincs, aki számon kérje rajta? Az egyetlen remény Vetahida, a kolostornak őriznie kell a józan önfegyelmet még akkor is, ha az emberiség odakint úgy dönt, hogy inkább felszámolja önmagát, mielőtt áldozatul esne a ragálynak.

Mészöly 100 – Tematikus próza-összeállítás

A „Mészöly-hónapot” Bazsányi Sándor esszéjével indítottuk három hete, majd Károlyi Csaba esszéjével folytattuk a múlt héten a Feuilleton rovatban, és – bár még biztosan találkozunk majd újraolvasási kísérletekkel az Élet és Irodalomban – az emlékezést Darvasi László és Péterfy Gergely Mészölynek dedikált prózájával és Mikola Gyöngyi esszéjével zárjuk.

ITT OLVASHATÓ

ERRE A MŰTÉTRE VÁRNAK A LEGTÖBBEN AZ ORSZÁGBAN

MFOR.HU
Szerző: KORMOS OLGA
2021.01.29.

November 10. óta, azaz majdnem három hónapja halasztják azokat a műtéteket az egészségügyi veszélyhelyzet miatt, amelyek nem életbevágóan fontosak. Rápillantottunk a kórházi várólistákra, mit tükröznek a számok az egy hét híján egy negyedév számainak tükrében.

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere tavaly rendelte el az egyre növekvő számú koronavírusos beteg folyamatos ellátásának biztosítása érdekében a halasztható műtétek - ideértve az egynapos sebészetet is – felfüggesztését november 10-től. Kivételt képeznek a rendelkezés alól a sürgősségi ellátások, amelyek nélkül a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

Továbbra is meg kell kapniuk a szükséges ellátást a rákbetegeknek, menniük kell tovább a szervezett onkológiai szűrővizsgálatoknak, nem maradhatnak el a fontos kardiológiai ellátások, biztosítani kell meddőségi kezeléseket is, és szervátültetéseket is lehet végezni a járványügyi óvintézkedések szigorú betartása mellett...

ITT OLVASHATÓ

A 168 ÓRA JANUÁR 28-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2021.01.28.

Nemrég debütált a Netflixen Mundruczó Kornél új filmje, a Pieces of a Woman. Az SZFE modellváltásáról és a film egyik szereplőjének zaklatási botrányáról is kérdeztük a rendezőt.

Mutánsok évadja

Magyarországra is megérkezett a COVID–19-járvány vírusának B.1.1.7. jelű mutánstörzse, amely a német vizsgálatok szerint 56 százalékkal gyorsabban fertőz – így sokkal több ember életét fenyegeti –, mint a korábban elterjedt domináns változat. A brit mutánsként emlegetett kórokozó a múlt év végén elsősorban az Egyesült Királyságban terjedt el, de ma már a világ 60 országában jelen van, az Európai Unió több államában újabb korlátozásokkal próbálnak védekezni ellene. Belgiumban március 1-jéig megtiltottak minden olyan utazást, amelyet nem igazol halaszthatatlan indok. Portugália felfüggesztette az Egyesült Királyságból érkező repülőjáratokat, Hollandia a Dél-Amerikából és a Dél-afrikai Köztársaságból érkező forgalmat is leállította. Szigorítottak a franciák és a finnek is.

A Szputnyik célba juttatása

Múlt szerdán még az orosz vakcinagyártók gépsorai mellett vizsgálódtak az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) ellenőrei, amikor az Origo honlap hírül adta: a hatóság engedélyezte a Szputnyik V oltóanyag behozatalát. Az OGYÉI honlapján erről csak másnap jelent meg közlemény, majd pénteken megtörtént, amit a politikusok jelzései már a szakhatóság bejelentése előtt valószínűsítettek. Szijjártó Péter külügyminiszter egyezményt írt alá az orosz diplomácia irányítójával, Szergej Lavrovval az oltóanyag behozataláról. Lapzártakor derült ki: a készítmény veszélyes lehet a krónikus betegségekben szenvedőkre.

Putyini naplemente

Vírusinvázió, gazdasági zuhanás, ukrán beavatkozás, sikertelen világhatalmi ambíciók, kétbalkezes merényletkísérletek, mindent átható csúcskorrupció. Húsz év után a volt KGB-ügynök, Vlagyimir Putyin rendszere láthatóan mélypontra zuhan. Sokan a főnök távozásáról, mások titokzatos betegségéről beszélnek, miközben elnökségének időbeli kereteit alkotmányos úton 2036-ig meghosszabbította. A pandémia a rendszer ingatagságát jól láthatóan felerősítette. Az idegméreggel támadott Alekszej Navalnij „moszkvai bejövetele”, a „palotajáró videó” online sikere az aluszékony orosz közvéleményt is megrendítette. És ráadásul nyakunkon a csúcsvakcina, a Szputnyik, amelyből Magyarország egymillió, két körben beadható adagot rendelt. Milyen megfontolásból? Sz. Bíró Zoltán történésszel, az orosz politika követőjével beszélgettünk.

Több vakcinát akar Európa

A koronavírus elleni oltóanyag-ellátás javítását sürgették, valamint a járványügyi intézkedések összehangolásáról vitáztak – jelentősebb kézzelfogható eredmény nélkül – az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői idei első videokonferenciájukon.

Amíg ereje engedi, Auschwitzról beszélnie kell – Fahidi Éva tanúsága

Tanúja azoknak a borzalmaknak, amelyeket csak kevesen éltek túl. Élete a haláltábor kapujában azon múlott, hogy Josef Mengele, a halál náci angyala, a birkenaui rámpán 18 évesen a „túlélő” oldalra állította. Kilenc hónapig az allendorfi hadüzemben végzett kényszermunkát, és a buchenwaldi táborba is fogva tartották. A családjából egyedül ő maradt életben, negyvenkilenc rokonát a krematóriumok nyelték el. Öt évtizedig magába zárta minden fájdalmát, nem beszélt a múltról. A 96 éves Fahidi Éva imádja az életet, és rendkívül aktív: kortárs szemtanúként különböző rendezvényeken vesz részt, rendszeresen felemeli hangját a rasszizmus, az antiszemitizmus ellen. Küldetésének tekinti, hogy a fiatal generáció megőrizze emlékezetében a holokausztot, és aktívan küzdjön a rasszizmus minden formája ellen. Auschwitz felszabadulásának évfordulóján beszélgettünk.

A Wichmann-nal együtt omlik össze az önkormányzatiság

A Wichmann-kocsma története tökéletesen demonstrálja, mennyit ér egy önkormányzat véleménye, illetve maga az önkormányzatiság Magyarországon. Bár úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzet és az állami elvonások jelentik a legnagyobb csapást az önkormányzatok számára, valójában ez csak egy régóta elindult folyamat újabb, ám rendkívül kellemetlen eleme.

Minimálbér, minimális emeléssel

Amióta az Orbán-kormány megszüntette az Érdekegyeztető Tanácsot, csupán formalitás, mit gondolnak a munka világának szereplői arról, hogy mekkora legyen a minimálbér összege. A kormány ugyanis azt nem szokta figyelembe venni, hogy a munkavállalók és a munkaadók mit javasolnak – hatalmi szóval dönt. Ebben pedig a munkaadók és a kisebb szakszervezeti szövetségek is partnerek szoktak lenni. A tárgyalások végén maguk is a kormányzati elképzelések mellett teszik le a voksot.

Iránytű nélkül

Amerikában egyszerű elnökváltásnál többnek mondható hatalomváltás zajlik, és az Egyesült Államok a korábbi külpolitikai hagyományokat felélesztve tér vissza a nemzetközi porondra. Eközben Kína világméretű gazdasági nyomulását – amely a távol-keleti tengereken katonastratégiai térhódítással is párosul – a pandémia sem tudta lassítani, sőt, a jelek szerint még gyorsította is. Az Európai Uniótól a britek kiválása után, a német–francia összhang jegyében, az eddiginél egységesebb nemzetközi fellépésre lehet számítani. Oroszországnak is döntenie kellene, kiket tekint partnernek és kiket vetélytársnak a globális sakktáblán. Valamiféle új stratégiának azonban még semmi jele Moszkvában.

Navalnij kiengedte az orosz szellemet a palackból

A Putyin-rezsim az eddigi legnagyobb kihívásával néz szembe, és ebben nagy szerepe van Alekszej Navalnijnak és alapítványának. Az Egyesült Oroszország Párt népszerűsége mélypontra került, az oroszok pedig már jobban érzik a bőrükön a gazdasági visszaesést, mint a fagyos időjárást, Jakutszkban még mínusz 50 fokban is sokan vonultak az utcára.

Hírhedt börtönben tartják Navalnijt

Az ellenzéki politikust abba a moszkvai börtönbe dugták, ahova általában a kegyvesztett politikusokat, oligarchákat, azaz Putyin ellenségeit zárják. Ott raboskodott Mihail Hodorkovszkij is, Szergej Magnyickij pedig ott halt meg.

A rejtekhely, ahonnan a halál árad

Onkalo nem templom, gát vagy felhőkarcoló. Onkalóban nincs semmi magasztos vagy művészi. Onkalóból csak a halál árad. Mégis ez az eddigi egyelten emberi alkotás, amely százezer év múlva is tanúskodni fog rólunk.

Tech gigászok a célkeresztben

Adottak-e a földi élet feltételei globális internetes keresőmotor hiányában? A kérdésre most „ausztrál kutatók” keresik a választ. Az internet nagyágyúi azonban nem csupán késhegyig menő üzleti viták főszereplői, hanem a politikai erőtérbe is belesodródtak.

Drónok harca

A dróntörvényként emlegetett módosítás rendkívüli szigora és bonyolultsága nagy ribilliót okozott a drónosok és a modellezők körében, pedig a többszintű hazai szabályozást eddig sem lehetett áttekinthetőnek, vagy felhasználóbarátnak nevezni. Egyelőre úgy tűnik, a kormány egyetlen szempontja a számára kellemetlen kukkolás megakadályozása, miközben egy sportág, egy szakma, és több szabadidős hobbi veszhet oda.

Tokióban nincs B terv

A japánok többsége is azt szeretné, hogy a járvány miatt tavaly elhalasztott olimpiát az idén se rendezzék meg. A tokiói kormány azonban egyelőre eltökélt, és arra készül, hogy megrendezik az eseményt. A magyar sportolók is bizonytalanságban élnek, de úgy számolnak: ha lesz olimpia, akkor tizenhárom érmet szerezhetnek.

Tízezer papírkönyv

A hazai kortárs gyermekirodalom egyik legtermékenyebb és legkeresettebb szerzője, díjnyertes meseíró, mindemellett négygyerekes anyuka, világjáró és könyvgyűjtő. Berg Judit legismertebb hőse, Rumini, a kisegér, épp a kínai piacot hódítja meg. Mesékről, hullámokról, illusztrációkról és a készülő felnőttregényéről beszélgettünk.

ITT OLVASHATÓ

ISTEN NEVET – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2021.01.28.

A TARTALOMBÓL:

– „A harsány Orbán-gyűlölet elriasztja a bizonytalanokat” – Bencsik János szerint megengedhetetlen luxus, hogy a NER-en és az O1G-n kívüli világot képviselők között ne legyen együtt gondolkodás. Interjú

– Csernus Imre: Isten nevet – A Noszvajon otthonra lelt pszichiáter a járvány lelki hatásairól, az élet tartalommal való megtöltéséről és a választás örökké meglévő szabadságáról. Interjú

– Az okos fiúk és a bunkó MSZP – Kőszeg Ferenc szerint az ezredforduló után kétpártrendszerű országgá váltunk, hiányzik a középpárt. Interjú

– Napi bevétel: 900 forint – Több népszerű étterem és kávézó feladta a küzdelmet a jánjványhelyzet miatt. Túl lehet élni a karantént?

– Túl a járvány csúcsán? – Továbbra is hazánkban az egyik legmagasabb a napi halálozásszám az Európai Unióban

– Rosszul áll a Fidesz fiataloknál? – Jöhet a 25 év alattiak adómentessége. Az oktatás hatékonyabbá tétele túlságosan fárasztó feladat

– Zsíros szerződést hoztak az ünnepek a volt miniszternek – Az ITM olyan feladatra szerződött a Fellegi-céggel, amelyért az már nem felel

– „Szabad akaratból” – egyetemek privatizálása Fidesz-módra – Az alapítványokhoz guruló adóforintok nemes egyszerűséggel elveszítik közpénzjellegüket

– Értelmezhetetlen ígéret a háziorvosi bérek rendezése – A kancelláriaminiszter bejelentésének hangzatos voltához aligha fér kétség, ám hogy pontosan mi várható az ágazatban, nem lehet tudni

– Te vagy a fény az éjszakában? – Őrzi a legendát, szarvasi lámpákat készít manufaktúrájában a bezárt gyár egykori mérnöke. Portré

– A sárkunyhótól a „szégyenházig” – Málnázás, mosoda, takarító-tanfolyam: Ötvöskónyi újabb romaintegrációs programba fogott. Riport

– A szárligeti oldschool suszter Achilles-sarka – Szőke Ferenc műhelyéhez hasonló Magyarországon talán ha öt-hat működhet még. Portré

– Conte megy, hogy maradhasson – A bizalmi szavazást túlélte az olasz kormány, a szenátusban azonban továbbra sincs többsége, így a miniszterelnök előre menekül

– Arab télbe fordult az arab tavasz – Fegyveres konfliktusok, polgárháborúk, több százezer halálos áldozat – így összegezhető röviden a tíz éve kezdődött arab tavasz egyenlege

– Hová lett az Iszlám Állam pénze? – Mire költik rengeteg pénzüket?

– Kijev egyre magabiztosabb – A kapcsolatok újabb mélypontra jutása után a párbeszéd fenntartása jegyében telt Szijjártó Péter vizitje

– Trump volt Amerika legrosszabb elnöke?

– Kékek kéke – Annak a művésznek, aki a kék non plus ultráját akarja vásznára kenni, igencsak a zsebébe kell nyúlnia

– Senki sem különálló sziget – A trauma hatása nem áll meg annál a generációnál, amelyik ténylegesen átéli, a megélt szenvedés hullámokat vet a leszármazottak életében is – mondja a Magyar Hangnak Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus. Interjú

– Fordítva főzni – a Magyarságkutató két éve – Évi sok száz millió forintból működik, de mit hoz létre? Van-e, és ha igen, mi értelme ennek az egésznek?

– Aki tőlünk vásárol, egy világot kap ajándékba – Autistic Art: az alapítvány, amely a művészet segítségével teszi láthatóvá az autizmussal élő embereket

– „Már gyermekkoromban is a kompromisszumokat kerestem” – Mintha a jobboldali fősodor magával a Mádl-karakterrel szakított volna

– Melyik kudarc fáj kevésbé? – Hatalmas anyagi és presztízsveszteség lenne Japánnak, ha lefújnák a járvány miatt idén nyárra halasztott tokiói olimpiát, mégis egyre kevesebb dolog szól az esemény megrendezése mellett

Publicisztika:
– Puzsér Róbert: Holokausztszorongás és holokauszt-bűntudat
– Lányi András: Temetni, nem dicsérni
– György Zsombor: Kés a szívben – Álláspont
– Tallár Ferenc: Levél Lányi Andráshoz
– Pápay György: Legyen-e minden körzetben előválasztás? – Több a zászló
– Mellár Tamás: Lemaradunk, mert nem akarunk változtatni
– Híd Jenő rajzol: Megújuló színészképzés
– Pethő Tibor: Ízlik? – Ószleng
– Gazda Albert: Írók és olvasók
– Szerető Szabolcs: Államfutball – Szotyola
– Dévényi István. Akasszuk fel? Könyörgöm…
– Marabu: Majdcsak

Tárca:
– Rácz Sarolta: Az unikornis sörénye
– Szenczi Tóth Károly: Diétázók

Kritika:
– Hogyan jönnek rá a tudósok a dolgokra? – Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
– Modern barlangrajzok – Yuval Noah Harari et al.: Sapiens – Rajzolt történelem
– Korszerű népzene – Erdőfű Népi Kamarazenekar
– Szalonzene másnapos démonoknak – En Minor: When the Cold Truth Has Worn Its Miserable Welcome Out
– Darálok, tehát vagyok – Zsolnai György: Spoiler – Esszék a minőségi sorozatok világáról (szerk.: Vass Norbert)
– Boldog emberek mindenhol élnek – Helen Russell: Boldogságatlasz – A boldog élet titka Dániától Bhutánig

ITT OLVASHATÓ

„SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY – MINDENNÉL FONTOSABB NEKEM” – ELŐSZÖR KORLÁTOZTA NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG A RENDŐR IGAZOLTATÁSI JOGÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐSZEG FERENC
2021.01.28.

...Magyar állampolgár tehát, ha jogait az állam, különösen, ha az állam legfontosabb és legerősebb szerve, a rendőrség sérti meg, mindenekelőtt a strasbourgi bíróságnál remélhet jogorvoslatot. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához 2013. szeptember 13-án benyújtott kérelem szerint a rendőrség eljárása három ponton sértette az emberi jogok európai egyezményét, amely Magyarországon 1992. november 5-én lépett hatályba.

Az Egyezmény 5. cikke tiltja a személyes szabadságtól való önkényes megfosztást; az 5. cikk első pontjának hat alpontja felsorolja azokat az eseteket, amikor a személyes szabadságtól való megfosztás jogszerű. Az igazoltatás, ha általában csak rövid időre is, megfosztja az igazoltatott személyt a szabadságától. Ezt nem alapozhatja meg olyan általános, időben nem korlátozott felhatalmazás, amilyent a fokozott ellenőrzés elrendelése jelent.

Az Egyezmény 8. cikke értelmében az emberek magán- és családi élete, lakása, levelezése védelmet élvez, ettől a védelemtől az állam az egyént csak indokolt esetben, szigorú szabályok szerint foszthatja meg, egy demokratikus jogállamban elfogadható mértékben. A jármű, a csomag, a ruházat átvizsgálására, az igazoltatott kikérdezésére vonatkozó szabályok a 2007-ben beiktatott módosítás ellenére, jelenleg is túlságosan általánosak, így nem zárják ki a visszaélésszerű alkalmazásukat.

Az Egyezmény 13. cikke szerint a kérelmező számára biztosítani kell e hatékony jogorvoslat lehetőségét.

A strasbourgi bíróság eljárása sokáig tart. Hét év alatt azonban megszületett az ítélet: 2021. január 14-én a bíróság kimondta, hogy az igazoltatásra, a fokozott ellenőrzésre vonatkozó magyar jogszabályok sértik az Egyezmény 5. és 8. cikkét. A 13. cikk vonatkozásában az állam azzal védekezett, hogy még egy Alkotmánybírósági panaszt is be kellett volna adni, továbbá a kérelmezőnek a magyar ítélettel szemben a Kúriához is kellett volna fordulni, de már az ítélet bevezetése nyilvánvalóvá teszi, hogy a kérelmezőnek nem állt rendelkezésére több hatékony jogorvoslat. Az ügy érdemével, vagyis az immár 26 éve fennálló korlátlan jogosultságokkal kapcsolatban a kormány nem válaszolt a kérelmező kritikus észrevételeire.

A nemzeti szuverenitás szép dolog, de azért azt nem teszi lehetővé, hogy az állam ne tartsa tiszteletben a nemzetközi szerződéseket, amelyekhez korábban csatlakozott.

A Bíróság 1000 Euró kártérítés és 4080 Euró perköltség kifizetésére kötelezte a magyar államot. A határozatot egyhangúlag hozta meg a hét bíróból álló kamara; ez azért érdekes, mert a testületnek Paczolay Péter is tagja volt, az Alkotmánybíróság volt elnöke. A döntés még nem jogerős, de kevéssé valószínű, hogy a magyar állam fellebbezzen ellene. A strasbourgi ítélet jelentős esemény, de nagy áttörést egyelőre nem várhatunk tőle. Az ítélet nem kötelezi az államot az elmarasztalt jogszabály megváltoztatására. A börtönzsúfoltság ellen sok elítélt fordult Strasbourghoz, de ők az elviselhetetlen fogva tartási körülmények miatt szánták rá magukat a pereskedésre. Az igazoltatott autósok a negyedórás késedelem miatt nem fogják tömegével vállalni az évekig tartó pereskedést.

De azért az Orbán-kormány hitele ezzel az ítélettel is tovább kopik. Fazekas Tasmásnak, Tóth Balázsnak, Víg Dávidnak bízvást gratulálhatunk a megnyert perhez. Dávidnak azért is, mert időközben ő lett az Amnesty International magyar szekciójának az igazgatója.

ITT OLVASHATÓ

VENDÉGLÁTÓSOK: AZ ADÓSSÁGOK JÖNNEK, MEG AZ ÉHENHALÁS

TELEX
Szerzők: PINTÉR LUCA, BOZZAY BALÁZS
2021.01.29.

Kinyitás szigorú létszámkorlátozással, több adóelengedés, nagyobb anyagi segítség – néhány javaslat azok közül, amelyet az utóbbi időben a vendéglátósok, főként a kocsmárosok megfogalmaztak a kormány felé.

Az elmúlt hetekben egyre több vendéglátós emelte fel a hangját – páran ki is nyitottak –, egyre többen szeretnék, hogy a kormány enyhítsen a korlátozásokon, vagy adjon több segítséget, mert már hónapok óta szinte semmi bevételük nincs. Van, aki már csődbe ment, de 

akik talpon maradtak, azokat is szorítja az idő.

Orbán Viktor november 9-én jelentette be, hogy az egyre intenzívebbé váló járvány miatt Magyarországon is komoly szigorításokat vezetnek be, és ezek a korlátozások azóta is – több mint két és fél hónapja – érvényben vannak. A vendéglátósokat ezek közül leginkább az este 8 utáni kijárási tilalom és a helyben fogyasztás tilalma sújtja.

Az elvben könnyebbséget jelenthet, hogy a vendéglátósoknak nem kell járulékot fizetniük a munkaviszonyban lévő alkalmazottaik után, és amennyiben a vendéglátóhelyek nem bocsátanak el senkit a járványügyi korlátozások ideje alatt, az állam megtéríti a munkaadónak az általa kifizetett bruttó munkabérek 50 százalékát is. Az iparűzési adó részleges elengedése viszont nem jelent segítséget, hiszen a nulla bevétel utána amúgy sem fizetnének. A szektort sújtó válság ennél jóval összetettebb, mondják azok a vendéglátósok, akikkel az elmúlt egy év tapasztalatairól beszélgettünk...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

TRUMP VERESÉGE NEM JELENTI AZ EURÓPAI POPULISTA MOZGALOM VÉGÉT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.01.29.

Donald Trump veresége nem jelenti az európai populista mozgalom végét, hiszen az okok, amelyek lehetővé tették a felemelkedését, továbbra is fennállnak, jelzi azonban azt, hogy a populisták képzeletét már nem az Egyesült Államok ragadja meg, hanem készek tudatosabban együttműködni más autoriter rezsimekkel – olvashatjuk a Financial Timesban. Ivan Krasztev ismert bolgár elemző szerint különösen annak a veszélye jelentős, hogy Magyarország Kínát vagy Oroszországot illetően megtöri a Nyugat egységét. Kárpáti János lapszemléjében olvashatnak a Frontex magyarországi kivonulásáról is.

Két Trump-hívő meghal, és bejut a mennyországba, ahol fogadja őket az Úr. „Kérünk Urunk, mondd meg nekünk, mi volt a 2020-as elnökválasztás valódi eredménye? Ki állt a csalások mögött?” „Gyermekeim – válaszol az Úr – nem történt csalás.” Döbbent csönd, majd egyikük odasúgja a másiknak: „A szálak annál is magasabbra vezetnek, mint ahogy gondoltuk volna.”

Ezzel a viccel indította írását a londoni Financial Timesban Ivan Krasztev ismert bolgár elemző, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának a vezetője. A poénnal – mint folytatta - azt kívánta érzékeltetni, hogy a politikai megosztottságról most az derül ki, sokkal mélyebb, mint ahogy gondoltuk volna. Eddig azt hihettük, Trump imázsa olyannyira megsérült Európában, hogy nincs az a nacionalista vezető, aki arról álmodozna ezek után, hogy őt nevezik majd a „német Trumpnak” vagy az „olasz Trumpnak”. Ám a bekövetkezett fordulat nem változtatta meg sok populista szavazó azon meggyőződését, hogy Trump politikája helyes volt.

A szerző szerint a közép-európai populisták a saját bőrükön érzik Trump vereségének a hatását: Lengyelország és Magyarország nem csupán egy szövetségest veszített el - számukra egyenesen fenyegetésszámba megy Joe Biden Amerikája. De - folytatja – a legtöbb európai országról elmondható, hogy nem csitul az establishmenttel, a megállapodott elittel szembeni ellenszenv, a liberalizmus hibái nem nyertek bocsánatot. Ami megváltozott, az a Covid következtében változott meg: a politika ismét lokálisabb, a szűkebb környezethez erősebben kötődő dologgá vált.

Trump vereségének eredményeként az összeurópai populista mozgalom ígérete elveszítette lendületét. Kettévált az útja Trump eddigi európai szövetségeseinek - akik Nyugat-Európában ellenzékben, Közép-Európában viszont hatalmon vannak. Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban a nemzeti populista pártok igyekeznek hasznot húzni, választói támogatottságot szerezni a járványügyi lezárások miatti, növekvő haragból. Ezzel szemben Lengyelországban és Magyarországon a populisták annak bizonygatásával próbálják megőrizni a hatalmukat, hogy a lezárások meghozzák a maguk eredményét.

Krasztev emlékeztet Orbán Viktor azon állítására, hogy korábban megtapasztalták, az amerikai demokraták diplomáciája morális imperializmusra épült. Most pedig – állapítja meg a bolgár elemző - Budapest és Varsó a belügyeibe beavatkozás vágyaként értelmezi mind az új amerikai kormányzat azon elkötelezettségét, hogy saját prioritásai közé emeli a nemzetközi korrupció elleni harcot, mind az EU-nak azt a lépését, amellyel a pénzügyi támogatásokat a jogállamiságtól teszi függővé.

Trump veresége nem jelenti az európai populista mozgalom végét, hiszen az okok, amelyek lehetővé tették a felemelkedését, továbbra is fennállnak, jelzi azonban azt, hogy a populisták képzeletét már nem az Egyesült Államok ragadja meg, hanem készek szövetségeseket és támogatókat keresni a nyugati világon kívül – hangsúlyozza a Financial Times vendégszerzője. Közülük sokaknak rokonszenves volt az olyan autoriter vezető, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, vagy a kínai gazdasági modell. De a Trump-érában Orbán, továbbá az olasz Matteo Salvini és a lengyel Jaroslaw Kaczynski inkább Washington szövetségét választotta, és a Nyugat védelmezőjeként tüntette fel önmagát. Most, hogy Biden van a Fehér Házban, nem lesz meglepő, ha ezek a tényezők hátat fordítanak Amerikának, és tudatosabban működnek együtt más autoriter rezsimekkel.

Krasztev úgy véli, különösen annak a veszélye jelentős, hogy Magyarország Kínát vagy Oroszországot illetően megtöri a Nyugat egységét. A magyar kormány azon döntését, hogy Budapesten megnyithatja campusát a kínai Fudan egyetem, miután kiűzték a Közép-európai Egyetemet, a Soros György által alapított CEU-t, nyomatékos üzenetnek kell tekinteni.

A civilizálatlan kulturális háborúnak még nincs vége sem Amerikában, sem Európában – írja Kasztev. Az eredeti angol szövegben rejlő szójáték lefordíthatatlan: az „uncivil cultural war” kifejezést használja, utalva arra, hogy ami zajlik, az polgárháborúnak – civil war – sem nevezhető, „uncivil” jelenség.

E cikknek a némiképp hosszúra nyúlt ismertetése után már csak arra maradt időm, hogy röviden megemlítsem: a Frontexnek, az EU határvédelmi ügynökségének a Magyarországról történő kivonulását bőséges terjedelemben tálalja a világsajtó. A Washington Post által közölt AP hírügynökségi tudósítás azt emeli ki, hogy az EU figyelmezteti Magyarországot: változtatnia kell migrációs politikáján. Idézi Chris Borowski Frontex-szóvivőt, aki szerint akkor újítják majd fel magyarországi tevékenységüket, ha Budapest eleget tesz saját törvényhozásában az Európai Bíróság ítéletének - ez azonban a tudósító szerint még jókora időt igénybe vehet.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÁLLAM A PÁRTBAN

MÉRCE
Szerző: RÓNA DÁNIEL
2021.01.29.

Január 22-én pénteken e-mailt kaptam a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, feltehetően több százezer, oltásra jelentkező honfitársammal együtt. Az e-mailben semmilyen oltással kapcsolatos praktikus, hasznos információ nem szerepelt, ehelyett az aznap reggeli miniszterelnöki rádióinterjú üzenetét és nyelvezetét tükrözte vissza a levél: „A kormány úgy döntött, hogy a brüsszeli vakcinabeszerzésen kívül más (orosz és kínai) vakcinák vásárlásáról is tárgyal. Ennek az az oka, hogy a Brüsszel által megrendelt oltóanyagok az eddigi tapasztalatok alapján jóval lassabban érkeznek a szükségesnél. A szállítmányok akadozása több európai országban is tiltakozást váltott ki.”

Ez persze senkit sem lep meg, aki csak egy kicsit is figyelte a magyar közéletet. Pedig az e-mail egy nagyon is átfogó és releváns jelenség megnyilvánulása volt. A hírlevélre feliratkozók oltásra jelentkeztek, nem kommunikációs kampányra: az államhoz fordultak segítségért, de egyelőre csak a Fideszt, azaz egy pártot kaptak helyette.

Természetesen ez nem az első alkalom, még a Covid kapcsán sem. Az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ, leánykori nevén OEP) 2020. november 8-án „óriási tévedés és szakmailag teljesen megalapozatlan” értékeléssel reagált a főpolgármester kezdeményezésére, miszerint antigén-tesztekkel kívánja szűrni a fővárosi pedagógusokat. Pár nappal később, amikor a miniszterelnök szóról-szóra ugyanezt az intézkedést jelentette be, az NNK semmilyen módon nem nyilvánult meg, nem hangoztatta az antigén-tesztekkel szembeni – pár napja még nagyon is létező – aggályait. Az NNK pont ugyanúgy járt el, mint a kormánypárti sajtó. Amikor a Pesti úti idősek otthonában terjedt el a koronavírus, Müller Cecília minden létező eszközt bevetett, hogy felhívja rá a figyelmet, amikor viszont a második hullámban számos vidéki idősotthonban történtek hasonlóan tragikus esetek, a tisztifőorvos mélyen hallgatott, úgy kellett belőle utólag kihúzni a fontos statisztikákat. Ebben a kérdésben pont úgy nyilvánult meg, mint a kormánypárti sajtó.

A vírus előtt is számos állami intézmény kommunikált pártlogika szerint.
Amikor a Magyar Postát az ellenzéki pártok a túlóratörvényről kérdezték, válasz helyett sorosozást kaptak. Nem a Fidelitastól, hanem a postától. Egy olyan intézménytől, aminek csak a levelek szállításával kapcsolatban kellene, hogy mondanivalója legyen...

ITT OLVASHATÓ

PUSZTAI ERZSÉBET: AKI HOLNAP BETEG LESZ, ANNAK NEM AZ OLTÁS, HANEM A KEZELÉS A MEGOLDÁS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.01.29.

Lehet vírusölő egészségügyi maszkot készíteni, Pusztai Erzsébet infektológus szerint, de ez alapvetően nem változtat a dolgokon. Az egészségügyi szakértő azt mondja, az is katasztrofális, hogy amióta a járvány elkezdődött, mindenki csak az oltásról beszél, és nem beszélnek a korai kezelésről. Van olyan szer már, ami megelőzi a fertőzés súlyossá válását, köztük a Szlovákiában most engedélyezett Ivermectin, amit a WHO kevés mellékhatása miatt csodaszernek tart, és amit ha igaz, nálunk is vizsgálnak már november óta.

- Megjelent egy hír, hogy a koronavírus ellen is hatékony vírusölő egészségügyi maszkot fejlesztett ki egy francia cég, amely néhány hónapon belül piacra kerülhet. Lehetséges vírusölő maszkot gyártani?

- Minden bizonnyal, ha valami olyan szerrel impregnálják, amelyik vírusölő hatású.

- Miért kellett erre az ötletre ennyit várni?

- Nem tudom, nyilván most találtak megfelelő anyagot. Eddig és ez után is az a fontos, hogy ne terjesszük a környezetbe és ne is kerüljön onnan belénk a vírus. Ha a maszk megöli a rá került vírust az jó, de ez még nem akadályozza meg a fertőzést, ha nem vigyázunk...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN MEGINT KIVERTE A BIZTOSÍTÉKOT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS

2021.01.29.

A világsajtó a Frontex kivonulásával, egyúttal a magyar kormány migrációs politikájával foglalkozik.

Washington Post/AP

Az unió belügyi biztosa arra figyelmeztette az Orbán-kormányt, miután a Frontex bejelentette távozását az országból, hogy változtassa meg bevándorlási politikáját és tartsa tiszteletben a migránsok jogait. Az EU Határvédelmi Ügynöksége azért szánta rá magát a példátlan lépésre, mert Magyarország nem tesz eleget az Európai Bíróság decemberi ítéletének. Ylva Johansson hangsúlyozta, hogy minden menekültnek alapvető joga menedékért folyamodni, és azt védeni kell. Ezért elvárja, a magyar vezetés a jövőben engedélyezze, hogy az érintettek magyar területen adhassák be a kérelmet.

Arra is kitért, hogy a Frontex nem segíthet az érkezők feltartóztatásában, ha a magyar fél figyelmen kívül hagyja a migránsok alapjogait, illetve a közösségi szabályokat. Az ügynökség idáig 20 emberrel, valamint megfigyelő járművekkel és más eszközökkel működött közre a határtérség ellenőrzésében. Egyben nyomon követte az embercsempészek mozgását is a nyugat-balkáni fő menekülő útvonalon.

A fejleményre Kovács Zoltán úgy reagált, hogy a Frontex eddig sem sok vizet zavart, de úgy néz ki, hogy Brüsszel még azt a keveset is el akarja venni. Ám mint twitterezte, Magyarország nem fog engedni a migrációbarát erőknek, továbbra is védi a magyar népet, az ország, valamint Európa határait.

Süddeutsche Zeitung

A Frontex azért függeszti fel magyarországi tevékenységét, mert nem akarja kitenni magát a vádnak, hogy becsukja a szemét a törvénytelen kitoloncolások láttán. Mindenesetre a szervezet szóvivője azt közölte, hogy csak akkor tudnak sikeresen dolgozni a határvédelmen, ha tevékenységük összhangban áll az uniós jogszabályokkal.

Ugyanakkor hogy a Bizottság illetékes biztosa üdvözölte az ügynökség bejelentését, az arra utal, hogy Johansson nagyobb hitelt ad az egész problémát felvető Magyar Helsinki Bizottságnak, mint jobboldali-nemzeti Orbán-kabinetnek. A civil szervezet nevében Léderer András felhívta a figyelmet, hogy az illegális kitoloncolások nem titokban, hanem teljesen nyíltan zajlanak. Ugyanakkor a lap sem hagyja szó nélkül Kovács Zoltán szokásos durva megnyilvánulását.

A magyar gyakorlat kiváltotta az UNHCR éles bírálatát. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága fél, hogy a magyarok iskolát teremtenek, így a migránsokat másutt is erővel teszik át a határon. Miközben egy év alatt majdnem negyedével csökkent az Európába érkező menekültek száma: tavaly már csak 95 ezren jöttek.

Süddeutsche Zeitung

A kommentár rámutat, hogy több európai ország erővel rakja át a határain kívülre a migránsokat, azaz módszeresen tapodja lábbal a jogot, ám ezt nem szabad tudomásul venni. Mellesleg pedig a földrész szégyellheti magát a gyakorlatért. A görögök visszakényszerítik a csónakokat Törökországba, a horvátok szó szerint embereket vernek vissza Boszniába, de a menekültjogot nem szabad hatályon kívül helyezni. Erre a járvány épp oly kevéssé szolgál mentségül, mint a táborokban uralkodó állapotok.

Ha az EU legalább valamennyire hiteles szeretne maradni a világ szemében, saját területén pedig ki akar állni a jogállam mellett, akkor az ilyen eseteket nem szabad elfogadni az érintett országok részéről. Jogvédők Magyarországon 2016 óta több tízezer olyan ügyet regisztráltak, amikor az illegális bevándorlókat simán áttették Szerbiába és azok nem terjeszthettek elő menekültkérelmet. Ily módon legfőbb ideje, hogy a Frontex leállítja ottani működését. Úgy néz ki, hogy van némi foganatja a nyomásnak a civil társadalom és EP-képviselők részéről.

FAZ

A magyar külügyminiszter több tiszteletet követel Amerikától. Szijjártó Péter reméli, hogy a kétoldalú kapcsolatok az új washingtoni kormányzattal is olyan jók maradnak, mint Trump alatt, kritikára azonban nem tart igényt. Szerinte a bírálat arról tanúskodik, hogy a másik fél nem bízik eléggé Magyarországban. A lap emlékeztet arra, hogy a jobboldali-nemzeti Orbán Viktor kifejezetten jó viszonyt ápolt a leváltott elnökkel. A külügyek gazdája ugyanakkor élesen támadta Bident, és annak fiát kapcsolatba hozta egy ukrán korrupciós üggyel. Ám kijelentését azóta sem bánta meg.

FAZ

Budapest és Prága Kelet felé fordul és kínai, illetve orosz vakcinát kíván engedélyeztetni, miközben az EU-t bírálja, mondván, hogy az nem gondoskodik elég oltóanyagról. A magyar kormány nevében Gulyás Gergely kifogásolta, hogy Brüsszel kerékkötő a tömeges oltás megszervezésében, ezért az ország pótlólagos forrásokra szorul. Ám sem az orosz, sem a kínai készítmények nem kapták meg még az uniós gyógyszerhatóság jóváhagyását.

Orbán már novemberben arról beszélt a közrádióban, hogy az ellenanyag kapcsán nem alakulhat ki új kelet-nyugati hidegháború. Esetében ez beleillik a keleti nyitás politikájába, mivel csökkenteni szeretné az ország függését az uniótól. Az injekciók megvétele körüli nehézségek láttán most igazolva érezheti magát. Hiszen a hónap közepén meglehetős keménységgel odanyilatkozott, hogy az EU ne magyarázatokkal, hanem oltóanyaggal szolgáljon.

Egyébiránt a magyar fél nem csupán a Szputnyik V-ről, hanem jelentős gázszállításokról is megegyezett az oroszokkal, akik utóbbi kötelezettségüket könnyebben teljesítik, mint az előbbit. Hiszen úgy hírlik, hogy gondok vannak a szer gyártása körül. Die Welt

Most már a Szputnyik V is azok között a szerek között van, amelyek beszerzését Európa komolyan fontolgatja, miután a földrész igencsak lemaradt az oltások beadásában. De hát nincs elég oltóanyag. Az illetékes gyógyszerészeti hatóság jelenleg 50 gyártóval tárgyal, és közülük 23-mal már a konkrét szállítási időpontok meghatározásáig jutottak. Persze hogy az oroszok majd kihúzzák a csávából, arra pl. Németország nemigen számíthat, mert az még nem jutott túl a kipróbálás 3. szakaszán, azaz még nem bizonyosodott be, hogy megfelel a nemzetközi előírásoknak.

Az orosz illetékesek mindenesetre már megadták a szükségengedélyt, viszont attól még ódzkodnak a potenciális fő vásárlók, mint India és Brazília. Magyarország kezdetben szóvátette, hogy az oroszoknál nincs elég kapacitás az előállításra, de azután az ország megint csak külön utat választott és jóváhagyta a Szputnyik V-t, miután Orbán bírálta az EU totojázását. Persze egy nem egészen 10 milliós állam reménykedhet az orosz segítségben, de Németország és a többi nagy európai nemzet aligha.

Hiszen a szerből odahaza hivatalos adatok szerint csupán 7 millió embert tudnának beoltani, de ennél csak jóval kevesebben kapták meg az utóbbi két hónapban. Pedig itt saját fejlesztésről van szó. Viszont adatokat két hete nem közölnek. Európának azonban így is jól jönne az orosz segítség, ha Moszkva képes volna felfuttatni a termelést. De előbb a már érvényes külföldi megrendeléseket kell teljesítenie, még akkor is, ha a végén az EU mégiscsak bejelentkezik. Azonban úgy néz ki, hogy az unió már megint elkésik.

Libération

A vezércikk szerint oltás-ügyben Európa számára nyomasztóak a számok: a briteknél már a felnőtt lakosság több mint 10 százalékának adták be a szert, míg az EU-ban csak 2 százaléknál tartanak. Igaz, Nagy-Britannia júliusban leadta a rendelését, míg Brüsszel csak novemberben. Az unió azt mondja, most kell új gyártósorokat létrehozni, új szerződéseket aláírni és kikényszeríteni az együttműködést e szörnyű válság győztesei és vesztesei között.

Mindez igaz középtávon, ám jelenleg, amikor új, halálos mutánsok söpörnek végig a kontinensen, félő, hogy a következő három hónap rettenetes lesz. A szervezetnek azonban ki kell tartania, mert a tekintélye odalenne, ha szétesne a szolidaritás. Az első jelek máris nyugtalanítóak: Magyarország az oroszokkal kötött egyezséget, a németek külön megállapodást akarnak több gyártóval. Ez azonban csak az előjáték lehet a készletekért megvívandó háborúhoz.

A földrész nem tudja fokozódó feszültségek esetén megnyerni ezt a harcot, hanem csak akkor, ha gyors és megfelelő megoldásokat talál, szükség esetén a megszokott kereteken kívül. Franciaországnak ezt kell szorgalmaznia.

Washington Post

Esély nincs a járvány megállítására, amíg nem kapja meg minden ország az oltóanyagot, csakhogy itt szegényebb államok alighanem megint a rövidebbet húzzák – mutat rá Fareed Zakaria, aki negyedszázaddal ezelőtt megalkotta az illiberális demokrácia fogalmát. Mint rámutat: senki se ringassa magát illúziókban, mert a dolgok jelenlegi állása alapján esély sincs a világméretű nyájimmunitás elérésére. Közben pedig a vírus él és virul, és főleg mutálódik. Úgy hogy egyes helyeken még évek múlva is újabb és újabb hullám jelentkezik majd, ezért a kormányoknak ismét el kell rendelniük a zárlatot, hacsak nem akarnak számtalan halottat.

A fő gond az, hogy miként osztják el a vakcinát a világban, ám ezt leginkább a pénz szabja meg. A leggazdagabb országok sokkal nagyobb mennyiséget vettek, mint amennyire ténylegesen szükségük van. Ugyanakkor Afrikában egy sor helyen a kísérletre használják a lakosságot, ám a Szahara alatti övezetben jóformán nincs állam, amelynek érdemi adag jutott volna. Egy tanulmány azt jósolja, hogy 2024-ig nem fogják beoltani az embereket a fejlődő világ jó részén. Azaz szabad a pálya kórokozónak.

És itt nem csupán a közegészségügyről van szó. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara hívta fel a figyelmet arra, hogy ha az oltás nem terjed ki az egész földkerekségre, akkor az 1,5-9,2 billió dolláros gazdasági okoz, mert a gazdaságok oly mértékben összekapcsolódtak. Ezért ha egyes helyeken leülnek, akkor azt a többi is jócskán megérzi. Egy másik elemzés ugyanakkor arra jutott, hogy ha a tehetős kormányok segítik az ellenszer beszerzését a 3. világ számára, akkor az erre fordított összeg az ötszörösét hozza vissza számukra a gazdasági kihatás folytán.

Ám úgy néz ki, hogy mégis erősödik a vakcina nacionalizmus. Az persze nem kifogásolható, hogy a jómódú államok először a saját népüknek akadnak védettséget. Ám van mód az elosztás ésszerű megszervezésére, és akkor a betegség gyorsabban szorul vissza. Ehhez már megfelelő keretet jelent a Covax. Az új amerikai vezetés pedig bizonyíthatja, hogy képes összehozni a nemzeteket a közös cél érdekében, segít előteremteni hozzá az anyagi alapokat és így hozzájárul a legsúlyosabb világprobléma megoldásához.

Bloomberg

Amerikában sokkal több a vírushalott, mint Európában, ám az EU elfuserálta a saját vakcina politikáját. És erre akár még rá is mehet az unió. Hiszen nincs elég szer, miközben az emberek a tévén azt látják, hogy másutt javában zajlik az oltás. Az öreg földrészen viszont áprilisig nemigen lehet előrelépésre számítani ezen a területen. Márpedig itt a közösség tekintélyéről van szó. Hiszen a beszerzést Brüsszel intézte és ha kudarcot vall az emberemlékezet óta legsúlyosabb válságban, akkor nem tudja igazolni létjogosultságát.

Azon felül a tagok rájöhetnek, hogy simán figyelmen kívül hagyhatják az uniót a legfontosabb kérdésekben. Magyarország máris orosz vakcinát rendelt, habár az még nem kapta meg az európai jóváhagyást. Be lehet perelni a gyártókat, de a következmény az lesz, hogy azok hátrébb sorolják az integrációt a megrendelők sorában. A vége pedig az lehet, hogy az európaiak úgy érzik: vezetőik cserbenhagyták őket és hiába volt a hónapokon át tartó zárlat, cserében a tömegek nem sokat kaptak. Most minden a lendületen múlik, ám azt nem sok országban lehet tapasztalni.

Tages-Anzeiger

Milliárdos hitelek, befektetők és most még jön a Fudan Egyetem is – Magyarország egyre inkább fontos fordítókorong lesz Peking számára Európában. A tanintézet előbb több tízezer maszkot küldött Budapestre, hogy segítse a ragály elleni harcot, hamarosan pedig megnyitja ottani részlegét. Az egyik legjobb kínai egyetemről van szó, vagy legalábbis az volt, ám alapszabályából nemrégiben törölték az akadémiai függetlenséget és az iskola elkötelezte a KKP „hazafias „útmutatása mellett.

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, az kiderült tavaly áprilisban, amikor az egyetem közzétette, hogy megjelentetés előtt ellenőrizni kell a Covid-19 eredetével foglalkozó tanulmányokat. A bejegyzést később törölték a honlapról. Ugyanakkor a campus-on díszhely illeti meg Mao szobrát. A diktátor milliókat záratott be, végeztetett ki, vagy rendelt agymosásnak alá, egyszerűen tönkretette az ország tudományos életét.

Orbán az illiberális demokrácia híveként egyre inkább a kínai kommunisták táskahordozójaként lép fel az EU-ban, diplomatái Brüsszelben megkontrázzák vagy felvizezik a Pekinget bíráló nyilatkozatokat. Ellenben a független kutatással szemben kőkeményen jár el, lásd a CEU kipaterolását. A mintául szolgáló egyetem túl liberális, túl kritikus és túl Európa-barát volt a szemében. Arról nem beszélve, hogy Soros már jó ideje a kedvenc ellenségének számít.

Magyarországon öt Konfuciusz-tanszék működik ezek a bírálók szerint valójában propaganda és kémközpontok a Kínai Népköztársaság számára. Az új selyemút-kezdeményezés keretében fontos szerep jut a magyar kormánynak, hogy Peking nagyhatalom lehessen.

Frankfurter Rundschau

Orbán Viktor nyomdokain halad a szlovén kormányfő, amikor magyar mintára alakítja át országát, ami azt jelenti, hogy egyre jobban szorítja vissza a demokráciát. Most pl. annak örül veszettül, hogy a kisebbik koalíciós partner javaslatára új vezető kerül az ország legfontosabb televíziójának élére. Merthogy Jansa hónapok óta kampányt folytatott a tévé ellen, mondván, hogy az hazugságokat terjeszt. A twitteren útnak indított gyalázkodásai már megszólalásra késztették az Európa Tanácsot, valamint az Európai Műsorsugárzók Szövetségét, de nem sok eredménnyel.

Éppen a sajtóra gyakorolt nyomás volt az egyik fő ok, hogy korábbi szövetségese, Erjavec szembefordult vele és bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentben. Merthogy a hatalom egyre inkább orbanizálja az országot. Szlovénia fű alatt fokozottan számolja fel a hatalmi ágak önállóságát. ahogy azt a magyar vezető is csinálja – mondja egy szakértő. Ő is igyekszik átvenni az ellenőrzést az állami intézmények fölött, bizalmasait ülteti mindenhová, amit csak tetéz a Balkánon szokásos urambátyám-rendszer.

Ugyanakkor Fidesz-közeli magyar üzletemberek megvettek több fontos szlovén sajtóorgánumot, amiért Ljubljana megágyaz a magyar tőkének. Jansa odahaza nem győz kirohanni ellenfelei ellen, Brüsszelben viszont – Orbánnal ellentétben – feltűnő hallgatásba burkolózik. Novemberben ugyan a jogállami vitában lándzsát tört Budapest, illetve Varsó mellett, ám a Néppárton belül még nem okozott semmiféle galibát.

Mindezt persze azzal is összefügg, hogy az EU-nak a ragály miatt kisebb gondja is nagyobb annál, mi van Szlovéniában. De ezen felül Jansa meghúzza magát az uniós rendezvényeken. Egyébiránt a következő félévtől az ország lesz az unió következő soros elnöke.

ITT OLVASHATÓ

HÁT, ELMENT A FRONTEX

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.01.29.

„Nem mintha eddig olyan sok segítséget kapott volna Magyarország az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynökségétől (Frontex), de Brüsszel a jelek szerint még ezt a keveset is el akarja venni.” – írta Kovács levelező tegnap, miközben szemüvege furán csillogott, ahogyan konstatálta, hogy Brüsszel már meg is lopja a mimagyarokat. Pokol az élet. Olyan ízű ez a szó, ez a Frontex, mintha a doktor bácsi mondaná, hogy felír belőle egy dobozzal, mégpedig delírium ellen, hogy a delikvens ne lásson minden bokorban és ablak mögött Sorost, rézfaszú baglyot, és Manyi nénit leteperő turbánost Allah nevével ajkain, zsebében a mimagyarok munkahelyével.

„Magyarország nem hátrál meg a migrációpárti erők nyomásgyakorlásának hatására, továbbra is meg fogjuk védeni a magyarokat.” – hüppögte még Kovács levelező, és mondom, furán csillogott a szemüvege, rángatóztak az ajkai, hogy be kellene vennie egy Frontexet, ha már a Xanax elfogyott. Ha a tárgyiasítást kivonjuk ebből a Frontexből, akkor az van, hogy a migrációpárti határvédő szervezet kijelentette, tele van a töke a mimagyarokkal, és nem vesz részt tovább a törvénysértéseikben. Unja, hogy kies hazánk nem tartja be az uniós bíróság ítéletét, amely arra utasítja a nagy honvédőket, emberként kellene bánni a menekülőkkel, és nem magyar hajléktalanként viszonyulni hozzájuk.

Erre föl nem hátrál meg Magyarország, hanem kijelent, vonyít. Ez a habitusa a Fidesz-Magyarországnak, hogy ül a magas lovon. Varga igazságügyis elvárja Portugáliától, hogy csöndesen nézze Orbán rendszerének tombolását, Szijjártó kijelenti, hogy a főnöke a demokratizmus csimborasszója, és újólag azt, Biden megsértette a magyarokat. Ezek ennek a hétnek a folyásai, következésképp Frontex az egész világ, amelyik előbb-utóbb odahagyja azt a tébolydát, ami kies hazánk maga. Rájön mindenki, illetve már rá is jött, hogy nem valók vagyunk a klubba, belehugyozunk a zongorába és fölborogatjuk a sakkbábukat, miközben pöckösen járunk föl és alá...

ITT OLVASHATÓ