AZ ÉS 2021/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.04.02.

P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Rohanunk valamibe

Mire fölfedeznénk a hazánkat, már nem is a miénk. Nem nagy felismerés. Egész részek kerülnek ki az állami vagyonleltárból, mert alázatos és népet szolgáló vezetők a javak jelentős részét tíz év alatt szétosztották az úgynevezett nagyvállalkozói körben. Ez a kör nagyjából egybeesik a baráti társasággal és az idők során hivatalba segített lojálisokkal. Nem sorolom tételesen, de elég bekapcsolni reggelente a rádiót, onnét megtudható, a legutóbbi éjjel ki milyen vagyoni elemhez jutott a hozzá kapcsolódó felújítási hitellel, ki kapta a gyáripar még kiosztható egységeit, melyik műkörmös szerez jó minőségű, zsíros állami földet vagy örökpanorámás hegyháti ingatlant. Így tavasznyíláskor iskolások ereszkednek a völgybe hűsítő forrást keresve, és ott is a forrás, de az agrárlicit óta kifeszített drótkerítés zárja el. Majd isznak a buszpályaudvaron.

Mi az, ami még van? Valami régből itt maradt homályosuló közösségi élmény. A nem kiárusítható értékek: a nyelv, a szokások, az emlékezet. Lassan ennyi jut az utókornak. Akik ezt az állami zsibvásárt működtetik, aligha gondolnak bele, mi lesz ebből, ha egyszer elzavarják őket. Ez ma még távoli, de lehet közeli is, a kiárusítás ma még mindenesetre zavartalanul folyik. Mint mindennek, egyszer ennek a vircsaftnak is vége szakad, mert az igazságtalanság és az urizáló pöffeszkedés, a kegyúri rendszer a végtelenségig nem tarthat. Már most is egyetlen ember fogja össze, és ezt ő pontosan úgy tudja, mint az udvaroncai: a ma még mindenkit bátran hülyének néző tévériportertől a magyar valóság állami segédlettel, helyenként uniós pénzzel kihizlalt mágnásaiig...

Hegyi Iván: Czibor, Farkas, Szoboszlai

Falus András: Valós idejű demokrácia

Gadó Gábor: A köteles tiszteletről

Váncsa István: Úton a szabadság felé

Bokros Lajos: Az újjáépítés csiszolatlan sarokkövei – II.
Helyi demokrácia, közteherviselés, szolidaritás

Hanák András: Egy életünk, egy halálunk

Deák Dániel: Egy győztes csata

Az EU Bírósága március 16-án közzétett két ítéletet. Az egyik tárgya a lengyel kiskereskedelmi adó (C-562/19. P.), a másiké a magyar reklámadó (C-569/19. P.). A lengyelek a Magyarországon 2010-től bevezetett ágazati különadók mintáját követték, és a magyarhoz hasonlóan a lengyel kormány is hamar összeütközésbe került az uniós versenyhatósági feladatokat ellátó Európai Bizottsággal. Utóbbi megítélése szerint ugyanis az árbevételtől függő, de a nyereségességtől független progresszív adóztatás tiltott állami támogatáshoz vezet...

Bárány Imre: Lovász László Abel-díjas

Csepi Lajos: Keletre tart a magyar MotoGP

Márton László: A spirói béke
Spiró György 75. születésnapjára

Széky János: A V4 meg a vírus

Darvas Béla: Bio

Molnár Erzsébet: Kocka asszony kimozdul

F E U I L L E T O N

Deczki Sarolta: „Szedukszen, szedukszen!”
A vicctechnika működése Tar Sándor novelláiban

I N T E R J Ú

Gönczöl Katalin: „Az elkövető saját magának is kárt okoz”
Beszélgetés Dénes Veronikával

V I S S Z H A N G 

Bokros Lajos: Saroktények, saroklogika

Sükösd Miklós: A céltáblák visszalőnek
Propagandaállam és karaktergyilkosság

Havas Attila: Több észt, kevesebb indulat

P Á R A T L A N

Lantai András: ROSSZINDULATÚAK

hágé: BEFUTÓ

aha: MEGSZÓLALT

Béla bácsi: TEJFÖLÖSDOBOZ

Salabakter: SIHAHA

(nyerges): VERITAS KONT­RA IGAZSÁG

-hg-: SONKA

Ladányi András: TE IS, FIAM, BLUE­TOOTH?

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2021/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.04.02.

K R I T I K A

Torma Tamás: Türjétől a Lovardáig

(A román kori templom rekonstrukciója Türjén és a Lovarda a Budai Várban)

Aztán előbb-utóbb előkerülnek a szakértők, illetve a felújításban is részt vevők, és kiderül, Türje felújítása a csornai prépostság kiemelt nagyprojektje volt, az új vakolatról született döntést tehát nyilván a műemlékvédelem is jóváhagyta. Továbbá éppen száz éve a korábbi barokkos külsőt Lux Kálmán restaurálta úgy, hogy a barokk alól mintegy „kiszabadította” a román téglaarchitektúrát, azaz ő is álmodott, amikor az északnémet téglagótika hatására a tégla szabadon hagyása mellett döntött, azaz a templomot téglásra visszaromanizálta. Állítólag a szakirodalomban régóta él a feltevés, hogy a középkori templomok leginkább vakoltak vagy meszeltek voltak, és az, hogy – a számunkra adatott idők kezdetétől – tégla volt a homlokzat, nem jelent semmit...

Molnár Zsófia: Lírai én, te, ő

(Szavalóverseny 1–3., Katona József Színház, Kortárs, március 13., 19. és 26.)

Háy darabja nem egyenletes – és ez bizony önmérsékletet kíván színésztől és rendezőtől egyaránt. Mert ellen kell állniuk a kísértésnek, hogy az (ön)iróniát cinizmussá élezzék, olyan óvatosan kell közelíteniük a szöveghez, hogy az elmélkedésen át-átszivárgó intellektuális fölény még véletlenül se csapjon át az olvasó lenézésébe, hogy a jelenre való (tisztán kifülelhető) utalások ne harsogják túl a költői képzeletet és játékosságot. De szerencsére mindketten remek egyensúly-, megbízható humor- és pontos ritmusérzékkel használják a bölcsészkliséket, teszik szerethetően kifejező eszközzé a sztereotípiákat, szabályozzák a kifigurázás hevét. Ahogy egyébiránt a költőnek is figyelnie kell a politikai korrektségre és a koronként változó divatokra, ha a megélhetését kockára téve egy-egy rosszul megválasztott (kenyeres vagy lánccsörgetős) hasonlattal nem akarja elriasztani a gluténérzékeny vagy nemzeti érzelmű olvasókat...

Grecsó Krisztián: Ki a Tisza vizét issza

(„A szemét útja a Tiszán: Ukrajnától Magyarországig”, Telex, március 24.)

Az ökológiai és szociális katasztrófa szélén egyensúlyozó ország legszegényebb területéről ritkán jön hír, tudósítás, kép. A Telexen ezért különösen nagy volt a felelősség, úgy körbejárni a témát, hogy ne kreáljanak bűnbakokat az ottani lakosságból, de tényleg megértessék, mi történik a Kárpátalján a szeméttel, mi változott meg ilyen radikálisan. Hogy a néző átlássa a helyzetet, értse a történeti változásokat, a közösség és az egyén felelősségét, a politikai erőtér zavarosságát...

Fáy Miklós: Ki az a Brockes?

(Händel: Brockes-passió – Alpha, 2020)

Valamikor azt hittem, hogy a Brockes-passió megjelenése átalakítja a passiópiacot. Egyrészt mégis könnyebb vele valami mást, újat mondani, mint Bachhal, másrészt legalább érti az ember, hogy Bach honnét indult, mihez vagy kihez képest a műfaj csúcsa, mitől olyan óriási. Ehhez képest szinte semmi nem történt. A Hungaroton-lemez közel húsz évvel későbbi, mint az első Brockes-album, szép nemzetközi siker volt, mindenki örült, hogy ha valakit épp ez érdekel, akkor meg tudja hallgatni. De a következő Brockes-passió lemez csak 2010-ben jelent meg...

Károlyi Csaba: Íróasztal

(Hangjáték, benne a Kugler Art Szalon Íróasztalom című felvételei. Klubrádió, szombatonként 14.00–15.00)

A Klubrádióban – honlapja szerint – 2020 júniusa óta megy a Hangjáték című műsor. Általában rádiójátékokat hallhatunk benne, melyek például Bruno Schulz novelláiból, Federico Fellini írásaiból vagy Radnóti Miklós naplójából készültek. Kortárs írókat is többször „rádióra alkalmaztak” már, például Gerőcs Péter Árvaképek című regényét. A hangjátékok, a dramatizált művek is nagyon fontosak. Én mégis jobban szeretem az író hangját. Decemberben Egressy Zoltán is fölolvasott, az elmúlt három héten pedig Kukorellyt, Zoltán Gábort és Szilasi Lászlót hallhattuk a Hangjáték műsorsáv Íróasztalom alcímű produkcióiban...

Csuhai István: Barátsággal üdvözli

Herman Koch: Tisztelt M. úr! For­dí­totta Wekerle Szabolcs. Euró­pa Könyvkiadó, Budapest, 2020, 464 oldal, 4399 Ft

Univerzalizmus, igen, ez a jó hívószó, mert Koch regényei, és ez a legnyilvánvalóbb vonásuk, tele vannak ugyan jellegzetes holland vagy nagyon lokális, helyhez, speciális helyszínhez kötött utalásokkal, melyek egy része egyúttal konkrét történelmi vagy közelmúltbeli politikai eseményekhez is kapcsolódik, ezeknek a regényeknek bármelyike mégis jól érthető, követhető és áttetsző mindenki számára, aki látott már étterem előtt cigarettát elszívó vendéget, nyaralás közben vízparton hancúrozó családot, holland rendszámú lakókocsit, osztályteremben és iskolapadban ücsörgő diákokat, sűrű hóesésben gyalogoló férfiakat stb....

Ladányi István: Ex libris

A 28-as nemzedék
A címzett: Bori Imre
Bányai János: Különös effektusok
Hosszmetszet

Szokács Kinga: Fiktív leletek

Judith Schalansky: Különleges veszteségek jegyzéke. Fordította Nádori Lídia. Corvina Kiadó, Budapest, 2020, 255 oldal, 3490 Ft

Az egyes szövegekhez fotók is tartoznak, ám ezeken alig, vagy egyáltalán nem kivehetőek az ábrázolt dolgok. Az író maga is könyvtervező, saját bevallása szerint enciklopédista, ám teljes mértékben magára veszi az elmúlás melankóliájának minden zöngéjét. Könyve maga is rom, ugyanakkor szentély is, amely engem leginkább Aby Warburg Mnémoszüné-atlaszára emlékeztet. Schalansky számára az irodalom egyfajta kutatómunka, amelynek során a romok visszhangjainak állít emléket...

Weiss János: Az irodalom filozofikuma

Mészáros András (szerk.): Fi­lo­zó­fia és irodalom. Magyar Tu­do­má­nyos Akadémia–Szlovákiai Ma­gyar Akadémiai Tanács, Bu­da­pest–Somorja, 2020, 206 oldal, ármegjelölés nélkül

A végén nem tudjuk meg, hogy minden műnek van-e filozofikuma, és ha igen, mi lenne ez. Nem baj, a konferenciakötetek esetében így szokott lenni. De legalább kaptunk egy körképet...

Csehy Zoltán: Az emberi nyelv csak dadogás

Adamik Tamás: Latin irodalom az átmeneti korban. 9–11. század, Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 464 oldal, 5990 Ft

Adamik Tamás élénk színekkel ragadta meg a keresztény Európa kiteljesedésének korszakát: szemelvényekben, saját fordításokban gazdag műve kiemelkedően fontos már csak a korai magyar írásbeliség kontextualizálása miatt is...

Kiss A. Kriszta: A hosszmetszetek kapcsolódási pontjai

Ketten egy új könyvről – Margócsy István: Színes tinták. Tanulmányok, esszék a magyar irodalom különböző arcairól és nézeteiről. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 424 oldal, 3990 Ft

A Kultusztörténet című első fejezetben Margócsy az egyik legkedvesebb témájához, Petőfi Sándorhoz, vagyis a XIX. századi irodalomfelfogás legreprezentatívabb alakjához nyúl: rajta keresztül mutatja be a magyar irodalom kultikus jellegének kialakulását és máig fennmaradó nyomait. (...) A kötet műfaji és stilisztikai heterogenitásának legjobb példája az a pamflet, amely Petőfi állítólagos szibériai tartózkodásának és ott keletkezett műveinek „kutatására” reagál – az, hogy ez a humoros írás megfér a kötetben, azzal magyarázható, hogy Margócsy stílusában egyébként is fellelhető a finom humor, az irónia, esetenként a gúny...

Szilágyi Márton: „Színes tintákról álmodom”

Ketten egy új könyvről – Margócsy István: Színes tinták. Tanulmányok, esszék a magyar irodalom különböző arcairól és nézeteiről. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 424 oldal, 3990 Ft

Margócsy tényleg nem „monografikus” alkat (erre egyébként maga is céloz jelen kötet előszavában: „S habár e tanulmányok vagy tanulmánycsoportok egyike sem akart sohasem monografikus igénnyel fellépni,….”). Ez persze kár, mert jelen kötet is jelez néhány olyan csomópontot, amelyet jó lenne nagyobb terjedelemben és alaposan végiggondolt formában kidolgozni (ilyen például Jókai Mór életműve). Az is világos, hogy még most sem kristályosodott ki a szerző életművének az a törzsanyaga, amelyet egy összkiadás, még ha válogatott is, klasszifikálni tudna – hiszen most is folyvást gazdagodik és árnyalódik. S talán az is megkockáztatható (bár tévednék…), mintha Margócsy ennek a kötetnek a kiadásával lemondott volna arról, hogy a XVIII. századra vonatkozó, egyébként nagyon fontos műelemző és kritikatörténeti tanulmányait összerendezze (merthogy eredetileg ez lett volna a negyedik és az ötödik kötet)...

Ruff Borbála: Vedd el az anyját

(Fekete István: Vuk. Előadja Gyabronka József. Móra Kiadó)

Hihetetlen, mennyit lehet nyerni a Dargay-rajzfilmmel, de számottevő a veszteség is, ha az alapműhöz viszonyítunk. Nem sok marad meg abból, ami Fekete István-i, „a fehér ködpárát magukra húzó, didergő virágok” vagy a „köd és sötétség hona” atmoszférájának nyoma sincs, és csak a hangoskönyvön tűnik ismét fel. De ott hangsúlyosan...

Wagner István: Rodin és Arp randevúja

(Rodin / Arp, Fondation Beyeler, Riehen / Basel. Újra nyitva március 1-től, meghosszabbítva május 16-ig.)

Mélyi József: Műcsarnok és intézménye

(A Hét év, 150 kiállítás – 125 éves a Műcsarnok című tárlat jelenleg a Műcsarnok honlapján tekinthető meg, virtuális séta formájában.)

Stőhr Lóránt: Full contact

(Pippa Ehrlich és James Reed: Tanítóm, a polip. Netflix dokumentumfilm)

A férfi kitartó érdeklődésére a polip kíváncsisággal válaszolt, és a huszonhatodik napon megtörtént a csoda: az első fizikai kontaktus. A polip lábának és az ember kezének a kölcsönös kapcsolatfelvételt kinyilvánító érintkezése lekörözi az E.T. Spielberg-féle szentimentális emelkedettségét, egész egyszerűen azért, mert a víz alatti tapogatózás – s ez a dokumentumfilm éltetője – valóságos volt. Az első érintkezést az egyre erősödő bizalom, egyre intenzívebb és differenciáltabb együttléti formák követték, mígnem eljutottak a „full contact”-ig, a polip teljes testével rátapadt a filmkészítő testére.

I R O D A L O M

Szaniszló Judit: Huszonegy fok

Miért és miről hazudtál még? Teszi fel egyik ember a másik embernek a kérdést, miközben liftbe szállnak, boltba mennek, kilincsért nyúlnak, de egyelőre még együtt, egyelőre még azonos irányba. Ha más is hallja, zavarba ejtőbb lelki életet élni. A lelki élet viszont ilyen, nem tud csak a négy fal közé szorulni. Van, hogy éppen egy pénztáros hallja kiszakadni ezeket az egészen intim kirohanásokat, és olyan is akad, hogy egy buszvezetőnek kell satuféket nyomnia, mert egy véletlenül kiderülő és épp számonkérésre kerülő hazugság miatt egy nő vagy egy férfi egy piros lámpánál akar átkelni a világnak a hazugság előtti egyik partjáról a hazugság utáni másik partjára. A hirtelen felindulás nem disztingvál, nem mérlegel kint és bent, diszkrét és indiszkrét között...

Paulon Viktória: A moldvai

– Voltam már itt elégszer.

– Most hol vagy?

– Bukarestben.

– Na, fene! Minek? – A férfi az út és a lány között váltogatta tekintetét. – Tanulni, gondolom.

A lány hümmögött.

– Korán jön az ősz! – sóhajtott a férfi, és előremutatott a ködpamacsokra, amik a völgyet pettyezték.

A lány bólogatott.

– Sásveresen rokonok vannak?

– Nem igazán.

– Hanem?

– Meglátogatok valakit.

Az autó kacsázva kerülte a gödröket. Az út mellett egy sovány férfi és egy nagydarab nő állt két-két vödörrel.

– Na, ezeket már nem veszem fel.

A lány hátrafordult, ahogy elhaladtak mellettük.

– Ismerem a nőt.

– Én is. A bánya mögött laknak. Akkor mégis idevaló vagy! – rikkantott a férfi örömmel.

– Mondjuk. Csak már régen elmentem...

Barna Imre: Rabod vagyok

– Na? Mit szól a luxuséttermünkhöz? – mutat körbe. Hellyel kínál, leülünk. – Pincér! – kiáltja el magát.

Valahonnan jön is már kelletlenül a műhelybeli lompos nő, a kezében tálca. A tálcán vizeskorsó, egy zöld palack, négy pohár, fekete kenyér, uborka, paradicsom. Leteszi elénk, és hang nélkül távozik. A főnök telitölt két poharat vízzel, egyet magának, egyet nekem, majd nyakon csípi a zöld palackot.

– Tudja, mi van ebben? Tiszta szesz – közli lelkesen, és a zöld palackból is tölt a másik két pohárba mindkettőnknek. – Ez ám csak a gyógyszer! A halott is feltámad tőle.

A palackot letéve, bal kézzel megmarkolja a vizespoharát, a jobbal pedig a tiszta szeszt.

– Sztálinra! – emeli meg mindkettőt. – A győzelemre!...

Benyák Zoltán: A díler

– Helló – mondom a nőnek. Valamiért egyikünk sem tartja röhejesnek, hogy esőben napszemüveget visel. Jó a hatásvadászat. Én szeretem, talán ő is.

– Helló – válaszolja. Szép az ajka. Rúzs van rajta. Pedig az tiltott kiegészítő már vagy három éve.

– Mi érdekli?

– Milye van?

A sarkon álló fekete szedánhoz lépek, még utoljára gyorsan körbepillantok, de nincs felettünk drón, a sarki kamerákról pedig tudom, hogy egy hete nem működnek. Felnyitom a csomagtartót.

– Ez szép gyűjtemény! – közli, miután elismerőn csücsörít.

– Köszönöm...

Hegedűs Ágota: Hanyatthübrisz

Hiszen ez a küllem megérdemli a világhírt, hogy-hogy sem egyszerre rengeteg barát veszi majd körül, hogy miért, azt a gondolatot nem engedi meg magának továbbgondolni, végigvinni, de mire idáig jutna, már a futáson jár az esze, pontosan nem is tudja felidézni, de mintha már hallotta volna valahol, hogy hasznos. Előtte egy partra vetett hínár a homokban a komolyság és a komolytalanság határmezsgyéjét zöldelli. Megbabonázva nézi, átlépje-e. Végül igen. És ott szembetalálkozik egy felé futó, kitűnő küllemű csokornyakkendőssel. Sokáig szuggerálják egymást, némán, mire a kép hideg és világos lesz. Ez megszólítja amazt. Kérdez is. A gondolatnak leesik, hogy megítéltetett, és kevésnek találtatott, hiszen már ezerkilencszáznyolcvanötben megszületett az a másik remek kinézetű, világhírű és szemmel láthatóan futni is tudó kiválóság...

Benkő Attila: Reggel a lépcsőházban

Benkő Attila: Kísérő

Benkő Attila: Infarktus

Kukorelly Endre: Ó, alt, öreg, ős, régies

ITT OLVASHATÓ

„KERESZTÉNYKÉNT PÉLDÁT MUTATNI” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2021.03.31.

A TARTALOMBÓL:

– Keresztényként példát mutatni – Csókay András idegsebész, a Honvédkórház főorvosa és Szalma Botond, egykori budapesti KNDP-elnök, a közéletben továbbra is aktív hajózási szakember vitája demokráciáról, a Fidesz kereszténységéről, zöld legyeiről és farizeusairól, az ellenzék esélyeiről, politikai erkölcsről, az egyház kiszolgáltatottságáról és a járványhelyzet kezeléséről

– „Helyes döntés volt a keleti vakcinák felé fordulni” – Jávor Benedek: A Néppárt elhagyásával politikai peremvidékre szorult a Fidesz. Interjú

– „Ha kell, mindenkit végigtelefonálunk” – A hátrányos helyzetű kistelepülésen, Gyürén is egyre többen oltatnak, miután a hétköznapi emberek számára is láthatóvá vált a betegség. Riport

– Kirándulni szabad, vidrát nézni tilos – A túlélésért küzd a Petesmalmi Vidrapark, Magyarország egyetlen vidramenhelye, amely csak a látogatói belépődíjakból él, de a járvány miatt tavaly november óta zárva van

– Francia muszlimnak magyar bárányt – Egészséges, nálunk mégis ritkán kerül az asztalra a húsvét áldozati étele

– Valaki jól járt a furcsa flottával – „Jóárasított” használt kocsikat vásárolt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság egyik fővárosi szervezete

– Soha nem látott turistaáradat a kirándulóhelyeken – Egyre többen hagyják figyelmen kívül a kötelező védőtávolságot is

– „Mindenki úgy lopta itt a telket, ahogy akarta” – Háros egykor önálló település volt, ma a periférián élők kalyibáinak telepe. Riport

– Hogyan élhetünk gazdagon, sikeresen és egészségesen? – Soha nem látott pénzből, 681 milliárd forintból épül akkumulátorgyár Iváncsán. Riport

– Levegőt – Mivel Magyarországon nem engedik be a sajtót az egészségügyi intézményekbe, nyilatkozni pedig lényegében mindenkinek tilos, újra ezernégyszáz kilométert utaztunk, Székelyudvarhelyig, hogy egy intenzív osztályon dolgozó „inas”, dr. Tubák Nimród rezidens orvos elmagyarázza olvasóinknak, milyen fokozatai vannak a súlyos állapotú koronavírusos betegek lélegeztetésének

– Miért jár Orbán Viktor Közép-Ázsiába? – A régió komoly gazdasági lehetőségekkel kecsegtet, ebből azonban egyelőre nem sokat látunk

– Berlin a négy fal között – Állami segítség menti meg a vendéglátóhelyeket Németországban – riport

– Az egyszerű ember megy, a problémák maradnak – Dicstelen végjáték jutott Igor Matovic szlovák miniszterelnöknek

– Harminc év után is kísért a véres húsvét – Még mindig várni kell a horvátok és a szerbek teljes megbékélésére

– Hogyan kerül baba a vakcinába? – Oltásellenes és egyéb szélsőséges csoportok a Johnson & Johnson oltóanyaga közeledtével újult erővel sulykolják azt a régi lózungot, hogy egyes vakcinák előállításához „emberi magzatokat áldoztak fel”

– Békakonty és rigópohár – A legtöbben nincsenek is tudatában annak, hogy az orchideák nemcsak a trópusokon honosak, hanem nálunk is él legalább hetven fajuk

– A tavasz íze – Ilyenkor még a medvehagymát is medvehagymával kell enni

– Rémálmaimban elrontok egy Kubrick-filmet – Interjú Havasi Ivett hollywoodi filmproducerrel, aki Stanley Kubrick egy befejezetlen művét akarja megvalósítani

– Hit, remény és a fényesre csiszolt NER – Egy olasz kapitány és néhány száz milliárd forint tartást adott a világbajnoki szereplésért küzdő magyar labdarúgó-válogatottnak, amely még azt is átvészelte, hogy egyik játékosa nyilvánosan szembement a kormánnyal

Időgép – A Magyar Hang történelmi melléklete
– Benedek Szabolcs: Nagyapáim áprilisa
– Arisztokrata rövidnadrágban – Ablonczy Balázs: Az biztos, hogy a szovjeteknek Teleki nem tetszett volna. Interjú
– Egy kép anatómiája: Budapest, Eötvös tér, háttérben a Lánchíd, 1960
– Kalapácsütések a vonaton – A Steinherz-sztori, avagy kilencven éve történt az egyik legkülönlegesebb magyarországi bűnügy
– Talált tárgy: a föld alól mentette ki 

Publicisztika:
– Dévényi István: Adjátok vissza a szokásainkat!
– Gulyás Balázs: Egyre erősödő intellektuális folyamat – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Reichert János: Mi nem fér bele?
– Ficsor Benedek: Hosszú covid
– Szécsei József: Bűn és bocsánat
– Pápay György: Húszezer – Több a zászló
– Verebes István: In virus veritas
– Nagygéci Kovács József: Nem félni
– Fehér Anikó: Aranymiatyánk
– Kovács Zoltán: Isten teremtette? – A felelősség a miénk, hogy mire használjuk a hitet és mire a tudományt
– Híd Jenő rajzol: A tradíció az tradíció
– Wekerle Szabolcs: Lorenzo, Safranek – Újbeszél
– Gazda Albert: A klasszikus
– Szerető Szabolcs: Erős gyomor, magas ingerküszöb – Szotyola
– Puzsér Róbert: Szájer József visszakönyörgi magát
– Marabu: Péntek

Pár perc próza:
– Maros András: Kézmosás extrákkal
– Szenczi Tóth Károly: Húsvét hangjai

Kritika:
– A világ elveszítette minden humorérzékét – Q: A vihar felé. HBO
– Pilóták az erdőben – Matt Richards és Mark Langthorne: A rejtőzködő sereg
– Híres kórságok – Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek – Az ókortól napjainkig

ITT OLVASHATÓ

ÁDER JÁNOS ELVESZETT TISZTESSÉGE

HÍRKLIKK

Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.04.03.

Áder János 2012-ben elvállalt egy munkát: a dicstelen körülmények között, plágium miatt távozó Schmitt Pál helyett lett kénytelen köztársasági elnök lenni. Nem önként és dalolva vállalta a feladatot, jó volt neki odakint Brüsszelben, nem panaszkodott soha a brüsszeli bürokratákra, nem mondta, hogy az ottani urak és asszonyságok olyanok, mint Moszkva volt valamikor, gyarmattartók és elnyomók. Jól érezte magát, a családja is beilleszkedett, nemigen akaródzott neki hazajönni, de nem volt más választása. Orbán Viktor hívta és az ő invitálására nem szerencsés nemet mondani.

Áder János munkája az lett volna, hogy köztársasági elnökként őrködjön a nemzet egységén, pártoktól függetlenül minden magyar ember érdekében óvja a törvényességet. Megválasztásakor azt mondta, hogy igyekszik majd ennek a kihívásnak eleget tenni, és száz jó törvény közül százat aláír, száz rossz törvényből pedig százat visszaküld a Parlamentnek, vagy az Alkotmánybíróságnak.

Áder János nem tartotta be az ígéretét, mert nem minden magyar ember, hanem a Fidesz köztársasági elnöke lett. Akárcsak dicstelen elődje, Schmitt Pál, ő is abba a helyzetbe került, hogy szinte csupa jó törvényt toltak az orra elé aláírásra, rossz törvénnyel, amely ellen kikelhetett volna, gyakorlatilag alig találkozott. Néha azért – a látszat kedvéért – futott egy kört, volt, hogy egy törvényt visszaküldött a Parlamentnek, hogy majd másodszorra, változtatás nélkül aláírja...

ITT OLVASHATÓ

HETI ABSZURD: GAZSÁG ÉS MINTHA

NÉPSZAVA
Szerző: N. B. Gy.
2021.04.04.

Hogy egyeztet-e Orbán Viktor naptárával az ismeretlen plakátharcos, azt nem tudjuk. De tény: a meghekkelt kormányzati üzenet tökéletesen rímel arra, amit Orbán Viktor Üzbegisztánban közlésbe tett (közérthetőbben blöffölt). Országszerte arcba gúnyolják az embert a kabinet sikerplakátjai, például itt van az, amelyik alap nélkül hirdeti (jó, erről nem a reklámhordozó felület tehet), hogy „újraindítjuk a gazdaságot”. Van, aki bólogat erre. Van, aki legyint. Van, aki köp. És van, aki átír: a da betűket kötőjellé formálja, és máris a valóság veszi át a sikerpropaganda helyét, miszerint: újraindítjuk a gaz-ságot. (Persze jogos a felvetés, hogy mikor hagyott fel vele a hatalom, de kár elveszni a részletekben.) 

Nem kérdés, hogy politikai gazság, amit a miniszterelnök beszél, miszerint azért vizitál Üzbegisztánban, mert Magyarország épp a kanyarban előz – azaz a válság közepette is erősíti gazdaságát, és az utóbbi évek kormányzati politikájával helyzetbe hozott kis- és középvállalatok a türk világban (lényegében odahaza, hisz kipcsákok volnánk) ruháznak be, és szedik meg magukat. Csakhogy épp a munkavállalók mintegy háromnegyedét foglalkoztató kis- és középvállalkozások rogynak térdre tömegesen a válságban, és a kormány nem lohol lihegve a megsegítésükre. Például a 10 milliós, kamatmentes, a vendéglátósoknak járó állami hitel kiosztási gyakorlata is meglehetősen kirekesztő: ha 2019-ben bevetted a barátnődet a cégbe; ha 2019-ben nincs meg az üzleti éved, legyen bármilyen sikeres a vállalkozásod; ha 2019-ben fejlesztettél és munkahelyet teremtettél, így a mérleg – tervezetten – mínuszba ment – nos, akkor egyik esetben sem jár segítség. A prosperálás és az innováció a jelek szerint nem számít. 

Így erőst kérdéses, milyen kis- és középvállalkozásokra gondolt Orbán, amelyek majd megpörgetik a közép-ázsiai országok gazdaságát. Persze ha az állami pénzen hizlalt oligarchákra gondolt, akkor az egy gazsággal felérő álszentség. Persze az is lehet, hogy nem gondolt senkire, csak a mostanában szokásos szereposztást tolja, hogy az ő ajkairól a jövőbeni boldogság méze csorog, miközben a kórus próbálja a magyar valóságra nyitni az emberek szemét. Akik erősen szorítják a szemhéjukat, nehogy szembesülni kelljen az őket körülvevő járványvilággal – hiszen élni akarnak, nem túlélni. És ezt a látszólagos ellentmondást precízen jelzik is a közvélemény-kutatások, márpedig a közzel ilyen romló állapotok között nem dacol az újraválasztásáért küzdő kormánypárt. Akkor sem, ha netán a köz a vesztébe rohan...

ITT OLVASHATÓ

MEGHALOL, HOGYHA RÁNÉZEL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.04.04.

Tap Lóránt ücsörgött a konyhájában a hokedlin, forgatta a lapot a győzelmi jelentésekkel, hogy állunk a stadionban az oltási dobogón, nyakunkban az aranyérem, kezünkben a kupa, fejünkön babérkoszorú, és a százezernyi közönség ütemesen tapsol és ordít, hogy Vik-Tor, Vik-Tor, Vik-Tor, a sapkák pedig röpködnek a levegőben. A vezércikkben Gyurcsányné lepleződött le, hogy összefertőzte a világot, miközben az ura nem elég, hogy ellopta a nyugdíjasok tizenharmadik haviját, meg az egészségügyet verte szét a vizitdíjjal, most meg rohangál az országban, és tépi ki a fecskendőt az orvosok kezéből, dobog a patájával és kénkőszaga van.

Amúgy idilli volt a világ, az ablak nyitva, csácsogtak a madarak, a macskák nyávogtak, a rádió megnyugtató montonon mondta a híreket, ugyanazt, mint a Tap Lóránt kezében lévő lap is. Tap Lórántné, született Bun Kornélia pucolgatta a krumplit, főtt a káposzta, a gőz a kontya alá ütött, és ő is a híreket hallgatta. Hány százezermillió vakcina jön épp most, hogy bár húsvét van, de a Viktor dolgozik hajnalhasadástól napnyugodásig, fogadja a vakcinákat a reptéren, nyitásról, zárásról beszélget gondterhelten professzor urakkal, szóval annyira szép volt minden, hogy Tap Lórántnét (született Bun Kornélia) elöntötte a szerelem, és megszólalt halkan, hogy te, Lóránt.

Ezt azonban egyáltalán nem kellett volna, mert az ura úgy nekilátott ordítani, mint a féreg, aki fába szorult, hogy nem megmondtam, hogy ki ne nyisd a pofád, fölállt, mit fölállt, fölugrott, hogy a hokedli elborult, kitépte a hűtő ajtaját, sört rántott elő belőle, megpisszentette, és úgy, ahogy volt, atlétában, suhogós gatyában meg strandpapucsban rohant ki az udvarra. Bun Kornéliából egycsapásra elszállt a szerelem, vakargatta a krumpliját, pityergett kicsit, de csak egészen kicsit, a vak komondor pedig elégedetten nyújtózott a sarokban. Tap Lórántot az udvaron már várta a barátja, akivel a világ folyását okosan és határozottan szokták megvitatni, levonni a tapasztalatokat, ilyenek...

ITT OLVASHATÓ

FÉLTVE ŐRZÖTT TITKOK – NYILAS ELKÖVETŐK A CSALÁDBAN, 3. RÉSZ

MÉRCE
Szerzők: LÉNÁRT ANDRÁS ÉS SZLÁVY ADRIENNE
2021.04.03.

A 1944-45-ös nyilas erőszak legtöbb elkövetője soha nem került bíróság elé. A később kampányszerűen, politikai megfontolásból lefolytatott eljárások – mint az 1967-es zuglói nyilasper – célja pedig nem a trauma társadalmi feldolgozása, hanem a politikai elrettentés és nyilvános megbüntetés volt, mely az elkövetők ártatlan hozzátartozóit is elérte. Lénárt András és Szlávy Adrienne fegyveres nyilas pártszolgálatosok 1967-ben elítélt tagjainak közeli rokonait keresték fel. Mi történt e családokban? Tudtak-e rokonuk sötét múltjáról, és mit szólt ahhoz környezetük? A tárgyalás, majd a súlyos büntetés hogyan befolyásolta életüket? Van-e, lehet-e tanulság? Az első részben a szerzők második világháborús tettes-kutatásainak előkészületeiről volt szó, a másodikban az egyik család története következett. A záró rész néhány következtetés levonására vállalkozik...

ITT OLVASHATÓ

A népirtástól a népbíróságig

Endre László, Baky László, Jaross Andor. E nevek viselői 1944 tavaszán és nyarán kulcsszerepet játszottak a magyar holokauszt legvéresebb epizódjában, a vidéki zsidóság gettósításában és elhurcolásában. Három főbűnös neve, amelyekre mára – a magyar állam és politikai osztály érdekének megfelelően – a szemérmes felejtés fátyla hull. Pedig az ország demokratikus újjáépítésének munkájától lelkesült magyarok 1945-ben még tisztában voltak azzal, hogy ki felelt a 437 ezer Auschwitzba és más német táborokba deportált honfitárs hiányáért, és fontosnak tartották a bűnök feltárását és a főbűnösök megbüntetését.

Endre, Baky és Jaross népbírósági perének 75. évfordulóján A népirtástól a népbíróságig címen indítunk sorozatot, amivel az igazságszolgáltatás, valamint a magyar és kelet-európai népirtás kulcspillanatait idézzük fel, miközben feltesszük a kérdést: mik a felejtés okai, és milyen következményekkel jár a szembenézés hiánya?

...

ITT OLVASHATÓ

„SOKSZOR BELEFUTUNK ABBA, HOGY MÁR NINCS ÉRTELME LÉLEGEZTETŐGÉPRE RAKNI” – ÁPOLÓK A KÓRHÁZAK LETERHELTSÉGÉRŐL

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2021.04.02.

Mária egy kelet-magyarországi város kórházában dolgozik ápolóként. A második hullám idején a Covid-osztályon dolgozott, maga is átesett a betegségen, pszichésen mégis a mostani napok a leginkább megterhelőek. „A második hullámhoz képest az a megdöbbentő, hogy erős, jó állapotú fiatalokat mennyire letaglóz a vírus” – mondta.

Míg korábban jellemzően egyéb ellátóhelyekről, szociális intézményekből kerültek be hozzájuk idősebb betegek, most alapvetően otthonukból szállítanak be középkorúakat. Több esetben azonban már menthetetlenek, amire beérnek.

"Sokszor belefutunk abba, hogy olyan szinten roncsolódott a tüdeje, hogy már nincs értelme lélegeztetőgépre rakni".

– mondta Mária. Szerinte náluk a betegek 80-90 százaléka nem jön le élve a lélegeztetőgépről, és ez nem kivételes az orvosi kamara tapasztalatai alapján.

A kórház Covid-osztályán huszonéves fiatalokat is ápolnak, a többség pedig a 30-as, 40-es, 50-es éveiben jár. „Ezek nagyon beteg emberek, nagyon küzdenek a lélegzetvétellel. Oxigénmaszk nélkül alig jutnak el a WC-ig” – jellemezte a kórházba kerülő koronavírusosokat...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ÚJ KERÍTÉSE: ÍGY ÉPÍTETT MAGÁNAK POLITIKAI TERMÉKET OLTÁSOKBÓL

HVG360
Szerző: GERGELY MÁRTON
2021.04.03.

Aki az életeket menti, az a miniszterelnök – így foglalta össze Orbán Viktor mindazt, amit a járványkezelésből magára vállal. A halálozásért Brüsszel, a DK és az egyén a felelős, teszi hozzá a kormánypropaganda. Orbán az oltásügyből is migránskérdést teremtett.

"Csak azt a válságot szeretik a populista kormányok, amelyet ők alkottak maguknak"

– mondta a világjárvány kapcsán Ivan Krasztev politológus egy év eleji háttérbeszélgetésen. Ekkor vált egyértelművé, hogy a kelet-közép-európai államok beérik és megelőzik a nyugatiakat a lakosságarányos halálozásban. Orbán Viktor azonban nem lenne fekete öves illibernyák, ha nem mutatta volna be, hogy egy nehezen kezelhető válság idején is képes alkotni egy másikat, amely felett fényes diadalt arat. Kellett hozzá hazárdjátékos hozzáállás, előrelátás, tervezés, valamint jó adag szerencse is.

A magyar kormányfő így foglalta össze utolsó márciusi rádiónyilatkozatában a kormánya járványkezelését: „A vírus elleni, lassacskán most már azt mondom, hogy első számú vagy egyetlen védekezési eszközünk az oltás.” Mondta ezt akkor, amikor rekordszámú beteg volt kórházban és lélegeztetőgépen, 8 millió polgárnak még nem jutott vakcina, viszont az eredetileg kéthetesnek szánt bolt- és iskolazár egyre tovább nyúlik. A gyerekes szülők a távoktatás hangjai mellett próbálnak megfelelni munkaadójuknak, és ők még jó helyzetben vannak, mert a pincéreknek, fodrászoknak, recepciósoknak semmi bevételük nincs...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB MINT 8500 FERTŐZÖTT, 242 HALOTT AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN

TELEX
Szerző: KOROKNAI GERGELY
2021.04.03.

Napi új fertőzöttek száma: 

8637 (előző naphoz képest: -418)

Napi új halálos áldozatok száma: 

242 (előző naphoz képest: -25)

Kórházi ellátást igénylők száma: 

11 383 (előző naphoz képest -364)

Lélegeztetőgépre szorulók száma: 

1437 (előző naphoz képest -30)

Az első dózissal oltottak száma: 

2 235 731 (+79 051 a pénteki közlés óta)

Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 

891 002 (+27 807 a pénteki közlés óta)

Nagypénteken egy nap alatt több mint 100 ezer adag oltást adtak be a koronavírus-járványról tájékoztató központi oldal szombati közlése alapján. A 8637 új regisztrált fertőzött és a 242 áldozat mellett jelentősen csökkent a kórházban ápoltak száma, és szintén csökkent a lélegeztetőgépen levő betegek száma is.

Orbán Viktor miniszterelnök nagypénteken sem hagyta ki szokásos péntek reggeli rádióinterjúját. Ebben arról beszélt, hogy még két-három hét, mire átbillen a hazai járványkezelés, és látványosan megmutatkozik az oltás jelentette hatás, vagyis jelentősen csökkenhetnek az újonnan regisztrált fertőzöttek és a halottak napi számai. Orbán számításai szerint április 13-ra 3 millió fölött lehet az első oltásukat megkapók száma.

A koronavírus áldozatainak száma a héten csúcsra ért, szerdán egy nap alatt 302 áldozatot jelentettek, ez csütörtökön 258, pénteken 267 volt...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

SZABAD SZEMMEL: NEHÉZNEK BIZONYUL ORBÁN PRÓBÁLKOZÁSA, HOGY EGY JOBBOS PÁRTSZÖVETSÉGET KALAPÁLJON ÖSSZE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.04.03.

Le Figaro

Magyarország nagy publicitást csapott a két nappal ezelőtti hármas egyeztetésnek, és maga Orbán nem is rejtette véka alá az örömét. Milan Nic, a Német Külkapcsolati Tanács szakértője azonban úgy gondolja, hogy legkésőbb az év vége felé fel kell mutatni valamit, mert akkor osztják újra a tisztségeket az Európai Parlamentben. Ám ha a fideszes törvényhozók még akkor is a függetlenek között csücsülnek, akkor csak nézhetnek a posztok után és a legcsekélyebb súlyuk sem lesz a házban. Ez pedig elképzelhetetlen Orbán számára, aki Merkelt leszámítva a legrégebben hivatalban lévő államférfi a földrészen.

Úgyhogy a visszaszámlálás már megkezdődött. Ha minden kötél szakad, beléphet az Identitás és Demokrácia-csoportba, ahol tag az AfD, ám ily módon a szakítást kockáztatná a CDU-val. Ugyanakkor ez a frakció semmilyen formában nem áll kapcsolatban az Európai Tanáccsal. Márpedig a magyar vezető arra vágyik, hogy tekintélye legyen. Betársulhat a konzervatívokhoz és reformerekhez, de ott meg a PiS túl erős ahhoz, hogy Budapest komolyan fontolóra vegye ezt az alternatívát.

Ennél azonban nagyobbat álmodik. A törekvése az, hogy ő ossza a lapokat, azaz hogy megalakuljon a populisták és euroszkeptikusok nagy pártja. Az ötlet nem új, csak éppen idáig mindig hamvába holt. Ha most mégis végremegy a közeledés, az elégtétel volna a Néppárt korábbi fenegyereke számára. Egy sor megfigyelő azonban emlékeztet arra, hogy addig még igen jelentős akadályokat kellene venni.

Hogy mi történik, azt végsősoron Kaczynski mondja meg, akit nem könnyű meggyőzni. Hiszen a múlt év végén Orbán kénytelen volt elzarándokolni Varsóba, hogy rávegye a vétófenyegetésre az EU pénzügyi csomagja, illetve a jogállami mechanizmus ügyében. A lengyel erős ember közismerten nem szeret utazni. Egyébiránt mit ad isten, a hármak legközelebb pont a lengyel fővárosban adtak randevút egymásnak.

Libération

Adoptálásra pártcsaládot keres magának az illiberális magyar jobboldal – írja „Nacionalizmus”-felcímmel a lap. Hiszen képviselői magukra maradtak az EP-ben és ezt Orbán Viktor nem hagyhatja annyiban. Frakció nélkül ugyanis elvesztette a védőpajzsot és nem tudja érvényesíteni akaratát. Ezért pár hete csábtáncot lejt azoknál a csoportoknál, amelyek hasonló nézeteket vallanak.

Célja azonban nem egyszerűen az, hogy kiakassza a kéményre a közös elveket. A demokrácia-ellenes vezető azt reméli, hogy pártja körül új formáció alakul ki Strasbourgban. De az persze még messze van. Anais Voy-Gillis, az Haute-Alsace-i Egyetem elemzője úgy értékeli, hogy a terv még csak a puhatolózás szakaszánál jár. De többféle alternatíva is elképzelhető. Így akár az, hogy a Fidesz belép a PiS fémjelezte konzervatívokhoz és reformerekhez.

Ám az is belefér, hogy a magyar párt összesen három pártcsaládból tud támogatókat toborozni, ideértve a szélsőjobb két csoportján kívül a Néppártot is. Viszont az kevésbé valószínű, hogy csatlakozna az Identitás és Demokráciához, mert Orbán nem szélsőségesnek tartja magát, hanem sokkal inkább a kereszténydemokrácia örökösének. Ezért gondja is volt a budapesti sajtótájékoztatón arra, hogy hangsúlyozza atlanti elkötelezettségét.

Süddeutsche Zeitung

Nem történt semmi Budapesten: a strasbourgi szuperfrakció továbbra is csupán a képzeletben létezik – állapítja meg a legnagyobb német lap kommentárja. Túlságosan is nagy akadályt jelent ugyanis a lehetséges partnerek hiúsága. Amúgy a rendezés alighanem Salvininak tetszett a legjobban, mert úgy kezelték a házigazdák, mintha miniszterelnök volna és nem egyszerű szenátor.

Konkrét eredmény viszont az égvilágon semmi sem született, minthogy a pártok álláspontja a legfőbb kérdésekben változatlanul jócskán eltér egymástól. De még ennél is lényegesebb a rátartiság. Ha a PiS összeszövetkezne a Ligával, akkor kisebbségbe kerülne a mostani domináns pozícióból, mert az olaszoknak több képviselőjük van. Azon kívül a Fidesz a 3. helyre szorulna az új frakcióban, ennélfogva az olasz és lengyel társak már csak ezért sem várnának a magyarok parancsaira.

Szóval nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani a lármának. Azon felül a hatalmi viszonyok nem változtak meg Strasbourgban attól, hogy a Fidesz hátat fordított a Néppártnak. A túlnyomó többség változatlanul kitart az európai béketerv mellett.

Politico

Egyelőre várnia kell a konzervatív forradalomnak, mert hiába próbálta Orbán és Morawiecki becserkészni Salvinit: csupán annyiban maradtak, hogy májusban találkoznak legközelebb. Az olasz vezető azt emelte ki a sajtótájékoztatón, hogy nem lehet gyors eredményre számítani, csak hosszabb távon tudnak célba jutni. Mint mondta, számára az a fontos, hogy az első legyen.

Elképzelhető, hogy a szélsőséges Liga pont ezért tartja nyitva a lehetőséget, hogy egy nap akár egy nagyobb pártcsaládhoz csatlakozzon. A Néppártban egyesek máris hangosan gondolkodnak erről a lehetőségről. Vagyis Salvininak miért kellene lerombolnia máris minden hidat azzal, hogy betársul egy olyan frakcióba, amelyben benne van a szélsőjobbos AfD, az EPP legnagyobb tagpártjának, a CDU-nak az esküdt ellensége?

Süddeutsche Zeitung

Nehéznek bizonyul Orbán próbálkozása, hogy egy jobbos pártszövetséget kalapáljon össze. Budapesten három olyan férfiú tárgyalt, aki közösen kívánja átalakítani Európát. Közülük Orbán pártja politikailag hontalan, amióta a Fidesz szakított az EPP-vel, viszont ennek megfelelően jókorát veszített befolyásából.

Az új tömörülés a középtől jobbra állna, de a gyakorlatban körülményes életre segíteni. Olyan hatalmasak az ellentétek, pl. Oroszország és Kína kapcsán. Azon kívül Salvini szerepet vállalt az új olasz kormányban és ez minden bizonnyal megnehezíti a szövetséget Orbánnal.

Der Standard

Az aranycsinálással próbálkozik Orbán Viktor, amikor új frakciót igyekszik tető alá hozni a szélsőjobbon. Össze kellene bútoroznia az konzervatívok és reformereknek, illetve a Identitás és Demokrácia populistáinak és szélsőségeseinek. Az EP 2. legerősebb csoportja jönne létre ily módon, amihez a Fidesz szolgálna katalizátorul.

Strasbourgban változnak az erőviszonyok és lehet, hogy a végén sikerül a fúzió. De aligha lesz könnyű az érintettek számára, hogy elfedjék a nemzetközi nacionalizmus természetes repedéseit. Azután ott van Moszkva, amellyel szemben a PiS olyan ellenérzéseket táplál, hogy ez eleve kizáró ok lehet az új frakció útjában.

Euractiv

Az Orbán-Morawiecki-Salvini-trió azt ígéri, hogy új politikai formációt alkot az Európai Néppárttól jobbra, de sok részletet nem árult el a jövendőbeli együttműködésről. Daniele Albertazzi, a Birmighami Egyetem tanára nem tekinti kizártnak, hogy a végén összejön a próbálkozás, mert erős gyakorlati és pénzügyi ösztönzők támasztják alá. Így az sem számít, hogy bizonyos kérdésekben ideológiai ellentétek választják el egymástól a szereplőket. Pl. a Liga vezére egészen mást gondol a menedékkérőkről, mint a magyar miniszterelnök.

EUobserver

A London School of Economics legújabb tanulmánya úgy látja: túl nagy ellentétek szabdalják szét az európai jobboldalt ahhoz, hogy az átfogó szövetséget tudjon alkotni Strasbourgban. A 45-oldalas elemzés, amely pont a budapesti hármas találkozó idején jelent meg, kiemeli, hogy a gazdasági és politikai nacionalizmus folytán ezek az erők legfeljebb csak az igen távoli jövőben tudnak egyesülni. A szerzőhármas, a Duisburg-Esseni Egyetem tanárai, külön is rámutatnak, hogy ez az ideológia ráadásul egymás ellen fordítja a potenciális keleti és nyugati partnereket.

A szélsőjobb ugyan helyből vonzódik a tekintélyuralomhoz, de az Oroszországhoz és Kínához fűződő viszony éket ver az érintett pártok közé. A nyugati szélsőségesek általában csodálják Moszkva erejét, a keletiek többnyire hajbókolnak Putyin előtt. A nyugatiak gazdasági okokból óvatosak Pekinggel kapcsolatban, a keletiek kitárják a kaput a kínai beruházások előtt.

Ez a megosztottság tökéletesen visszatükröződik abban, miként szavaztak ezek a pártok 2014-19 között az Európai Parlamentben. Az derül ki az összesítésből, hogy az összes többi frakció sokkal, de sokkal egységesebb, mint a szélsőjobb. És ezt csak súlyosbítja a kelet-nyugati szembenállás.

Die Welt

Németország első számú virológusa úgy számol, hogy az ország nem tudja elkerülni az újabb komoly zárlatot. Droste, aki a berlini Charité Kórházban dolgozik, azzal érvel, hogy az agresszív mutáns ellen semmire sem jók a részleges lezárások, ezt már látni a párizsi és londoni tapasztalatok alapján. Hiába voltak az ilyen-olyan intézkedések, tovább emelkedett a súlyos esetek, illetve a halottak száma.

A nagy német településeken viszont még el lehet kerülni, hogy ilyen fordulatot vegyenek az események, de ehhez a politikának kell lépnie, emellett kell az is, hogy az emberek tartsák be a tilalmakat – mutatott rá Droste. Németországban is tarol a brit mutáns, a fertőzöttek 88 %-ánál mutatták ki. Ezért a küzdelmet irányító Robert Koch Intézet azzal számol, hogy még többen kerülnek kórházba.

DW

Orbán Viktor harcol a koronavírus és a kedvezőtlen hírek ellen. Mert az ország ugyanis az összes európai tagállamnál gyorsabban oltja be a lakosságot, amihez az EU-ban nem engedélyezett orosz és kínai vakcinát is felhasználja, mégis gyorsan nő az áldozatok száma. Folyik a versenyfutás a járvánnyal, de eközben a sajtó nem kívánatos.

Békássy Szabolcs, dunavarsányi körzeti orvos azt tapasztalja, hogy az egyre terjedő fertőzések miatt, amit csak tetéz, hogy újabban az igen súlyos brit variáns okozza, az emberek nagyon is hajlandóak beoltatni magukat.

A kórházak azonban túlterheltek, úgy hogy már az orvosegyetemistákat is berendelték munkára. Közülük többen hajmeresztő esetekről számoltak be a közösségi médiában. Orbán mégis nyitni akar, részben, hogy újraindítsa a gazdaságot. A kormány egyben visszautasít minden bírálatot, és azt állítja: kézben tartja a helyzetet.

Hogy ez így van-e, arról nemigen lehet meggyőzni, mert a sajtó nem léphet be a kórházakba, az orvosok, ápolók pedig nem állhatnak szóba újságírókkal. A Deutsche Wellének is azt mondták, hogy kívül tágasabb, interjúkérelmét visszautasították.

FT

A bolgár miniszterelnök ellen egyre sűrűbben hangzanak el korrupciós vádak, de Boriszov nem ugrál a Néppártban, így aztán a politikusnak nem sok gondja akad Németország miatt – hangsúlyozza a kommentár a vasárnapi bulgáriai választások előtt. A politikus különben nem tartott egyetlen kampányrendezvényt sem. Járja az autópálya építkezéseket és ezeket az eseményeket élőben sugározzák a neten, mert azzal akar nyerni, hogy ő az, aki becsatornázza az uniós pénzeket az EU legszegényebb államának fejlesztésére.

Csakhogy a bírálók szerint ezek a beruházások tele vannak vesztegetésekkel és a klienseket hozzák helyzetbe. A reformok viszont továbbra is váratnak magukra. Ugyanakkor a korrupció már olyan szintet ért el, hogy 10 év alatt a GDP 28 %-áról 2 %-ra esett vissza a külföldi befektetések aránya.

Boriszovot pont ilyen okból Orbánhoz hasonlítják, aki keményen kézben tartja a hatalmat, közben azonban legjobb barátja az ország leggazdagabb embere lett – vízszerelőből. Brüsszel mégsem figyel úgy oda a bolgár vezetőre, mert nem tekintette homokzsáknak az EU-t a belpolitikában. Nem úgy, mint a Fidesz vagy az PiS. Ezért nem is néztek annyira a körmére, mert ahogy egy európai diplomata megfogalmazta: nem akarnak ellenségeket, és kerülik a harcot. Azon felül Zsivkov egykori testőre látja azt, amit egykor Orbán is tudott, hogy ti. nem harapunk bele abba a kézbe, amelyik enni ad.

Ennélfogva Bulgária támogatta az év végén az új jogállami mechanizmus megteremtését és élvezi a Néppárt támogatását. Odahaza viszont egyre népszerűtlenebb az egymást követő vesztegetési ügyek miatt. Fény derült egy olyan építkezésre, ahol 30-40 %-ot osztottak vissza az uniós pénzekből. Következmények azonban nincsenek. A Legfelsőbb Bíróság elnöke azt meséli: a hatalom megmondja az igazságszolgáltatásnak, hogy mikor milyen ítéletet kell hozni. Mégsem várható, hogy az EU a sarkára áll, mert a Bizottság több fronton is Magyarországgal és Lengyelországgal csörtézik.

Euronews

A magyar társadalom nyomott hangulatát fejezi ki, hogy a Ferencvárosban egy nap után ledöntötték és összetörték a „Fekete életek számítanak”-kampányhoz kapcsolódó szobrot. Egyben azt is mutatja, hogy az emberek milyen élesen képesek összecsapni egymással, csak azért, mert az adott kérdésben eltér a véleményük. Az alkotó, Szalay Péter úgy nyilatkozott, hogy pontosan erre számított, de ezek után még érdekesebb lesz a mű utóélete. De azért annak örül, hogy nem akkor tört ki valamiféle atrocitás, amikor elhelyezték az alkotást, hiszen a MI Hazánk Mozgalom eredetileg azzal fenyegetőzött, hogy nem is engedi felállítani.

A művész arról is beszélt, hogy a szivárványszín kétségtelenül fölöttébb irritálja a vandálokat, már a szín sértés a szemükben, habár az bibliai jelkép. Azt jelezte a Vízözön után, hogy elmúlt a katasztrófa.

ITT OLVASHATÓ

ROKKANTAK ARCULVERÉSE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.04.03.

A magyar fideszkormány, plusz KDNP 2011-ben elvonta a rokkantnyugdíjak egy részét. Olyan bájosan, ahogyan csak a fideszkormány, plusz KDNP (a továbbiakban aljas rohadédok) tudja. Mégpedig keresztényileg, hogy a rokkantnyugdíjakat állapotjavulásra hivatkozva úgy csökkentették akár ötven százalékkal is, hogy a nyugdíjas tényleges fizikai állapotában javulás nem következett be. Emlékszünk a NER történetének erre a fejezetére, amikor az első társadalmi csoportot hagyták az út szélén. Illetőleg nem is, inkább belerúgták az árokba. De a társadalom nagy többsége „nem vagyok rokkantnyugdíjas” felkiáltással rendezkedett be a saját túlélésére, s amikor ő került sorra, érte sem ejtett egy csepp könnyet sem senki.

De ez organikusabb, majdhogynem néplélektani probléma (lásd Kertész Ákos), és ezen a szép nagyszombaton nem azért gyűltünk össze, hogy önmagunkat ostorozzuk, hanem, hogy az aljas rohadékok gazságát bemutassuk megint és mint máskor is, mindig és egyfolytában. Úgy mellékesen jut eszembe, mutatok pár Boris Vian regénycímet, és mindenki válassza ki a szívének kedveset, mi ötlik fel benne, ha mondjuk Semjént látja – mert főszereplő lesz ő máma – a galeriből. Íme a címek: “Tajtékos napok”, “Venyigeszú és a plankton”, “Köpök a sírotokra”, és végezetül “Öljünk meg minden rohadékot”. Ennyit az irodalomról közbevetőleg. De nézzük inkább a nagybüdös életet, ami minket felemészt, illetve naturálisabban, fölzabál, mint valami húsevő baktérium.

Mivel az aljas rohadékok ritkán hoznak olyan törvényt, amely megfelel a humánusan bevettnek, másképpen fogalmazva megfelel az európai normáknak, mert ők ilyen kipcsakok, nos, ez a törvény a még amúgy legyalult Alkotmánybíróságnak is sok volt. 2018-ban mondták ki a talárosok, hogy ez a törvény alkotmánysértő, mert nem felel meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének. Így az aljas rohadékok 2019. március 31-ig kaptak határidőt, hogy megszüntessék az alkotmánysértő helyzetet, ami természetesen nem történt meg, hisz mint nagyon jól tudjuk, a törvényeket nem szeretik betartani, az ítéleteket vonakodnak végrehajtani az aljas rohadékok. Az ítélet arról szól köznapian, hogy a rokkantaknak ki kellene fizetni azt a pénzt, amit nem fizettek ki nekik.

Sok év, sok pénz, a vadászkiállítás meg rohadt drága. Mert hogy, hogy nem, fölbukkan nekünk a sztoriban Semjén rohadék is, aki éjszakánként terjeszt be mostanában mindenféle aljas törvényjavaslatokat, mint ahogyan most is, mint ahogyan ebben az esetben is. Mégpedig azt, hogy a rohadékok nem kártalanítják teljes körűen a rokkantakat, hanem odadobnak nekik egyszeri ötszázezer forintot, holott jóllehet, az eltelt évtized alatt milliókkal lopták meg őket. Egészen profánul arról van szó, hogy vagy elfogadják az ötszázezer forintot, amit meg is kaphatnak nagy duzzogva, vagy még akár évekig is várhatnak, hogy hozzájuthassanak az alkotmánysértő módon tíz éven át elvont rokkantsági járandóságukhoz...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG AZ ÁTOLTOTTSÁG TERÉN, DE SAJNOS A HALÁLLISTÁN IS MÁSODIK HELYEN ÁLL AZ UNIÓBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZABÓ KRISZTIÁN
2021.04.02.

2021. március 30-án, kedden újabb mérföldkőhöz érkezett az oltási terv: 2 millió fölé nőtt azok száma, akik megkapták az első adag védőoltásukat. 2021. április 2-ig pedig már a teljes lakosság 22,06%-a megkapta a a vakcina első adagját. Ezzel hazánk második helyen áll az EU-s rangsorban. Viszont a járvány másik fontos mérőszámát, az elhunytakat tekintve is másodikok vagyunk az Unióban: lakosságarányosan nálunk csak Csehország áll rosszabbul. A lélegezetőgépes kezelésre szoruló kórházi ápoltak számában egy hete stagnálás látható, ami alapján feltételezhető, hogy a kórházi befogadóképesség elérte a felső határát. Erről viszont hivatalos információkat nem kaphatunk mindaddig, amíg fel nem számolják az egészségügyi cenzúrát. Heti összefoglalónk.

A harmadik hullám 2021. február 1-i kezdete óta a mostani volt az első hét, amikor először látszódik tartósabb csökkenés a fertőzöttek számában: ez az alábbi diagramon a hétnapos átlagról olvasható le. Az egy napon megfertőződöttek száma legutóbb 2021. március 26-án volt a legmagasabb, 11 265 fővel. Azóta enyhe csökkenés látszódik, 2021. április 2-án 9055 fő volt a bejelentett új esetek száma. Az összes fertőzött így 670 776 főre emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma továbbra is növekvő tendenciát mutat. A második hullám csúcsát (198 785 fő) március 26-án lépte át ez az érték, 2021. április 2-án 236 144 koronavírusos beteg van egyidejűleg az országban...

ITT OLVASHATÓ