Szerző: SZENTE LÁSZLÓ
2022.04.01.
A műsor témája:
Milyen jogosítványokat kaptak a katonák lopakodó módon az utóbbi pár évben a civilekkel szemben?
2022. április 8., péntek
ÉLJEN A JOGÁVAL!
KLUBRÁDIÓ
Szerző: SZENTE LÁSZLÓ
2022.04.01.
Szabadságjogaink fogynak, de még nem fogytak el teljesen. Ami megmaradt, azt mi magunk tarthatjuk életben azzal, hogy élünk velük, kiállunk magunkért és másokért, ahelyett, hogy csak legyintenénk.
Szerző: SZENTE LÁSZLÓ
2022.04.01.
„A FIDESZ BEÁLDOZTA A POLGÁRSÁGOT” – HAJNAL MIKLÓS HEGYVIDÉKI SIKERRŐL ÉS ELLENZÉKI BUKÁSRÓL [HETIVÁLASZ 118]
VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.04.07.
Történelmi vereségbe vegyült történelmi győzelmet hozott a vasárnapi választás Hajnal Miklósnak. A Momentum elnökségi tagja 32 év folyamatosságot (MDF–Fidesz) tört meg azzal, hogy győzni tudott Buda talán leginkább polgárosodott választókerületében, miközben a kormánypárt országosan története legnagyobb győzelmét aratta, Hajnal pártja pedig még a legborúlátóbb várakozást is alulmúlta, várhatóan tizenegy fős frakciójával. Hogyan bukhatott ekkorát az ellenzék? Miért lett „oda Buda” a Fidesznek? Mekkora a felelőssége a kudarcban Márki-Zay Péternek, és mit rontottak el a háborús kommunikációban? HetiVálasz podcastunkban Hajnal Miklóst Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.04.07.
HADHÁZY: AZ ELLENZÉKI PÁRTOK AZONNAL VONJÁK VISSZA KÁDEREIKET A „KÖZSZOLGÁLATI KÖZALAPÍTVÁNY” KURATÓRIUMÁBÓL!
FACEBOOK
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2022.04.08.
Határozottan azt javaslom, hogy az ellenzéki pártok AZONNAL vonják vissza kádereiket a „Közszolgálati Közalapítvány” kuratóriumából. Ez az a szervezet, amelyik papíron a közmédiát felügyeli. Ha kicsit is komolyan gondoljuk, hogy nem akarjuk díszellenzékként legitimálni ezt a piszkos rendszert és meg akarunk küzdeni a propaganda ellen, akkor a három díszpintyet azonnal visszahívják a pártok. A DK-s Debreczeni József, a jobbikos Silhavy Máté és az MSZP-s Kránitz László természetesen semmit nem tehetett a mocskos propaganda ellen a kuratóriumban, hiszen kisebbségben vannak. Az ő – fizetett – állásuk egyetlen célja így éppen az, hogy a média demokratikus ellenőrzésének LÁTSZATÁT FENNTARTSA.
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2022.04.08.
Eddig is vállalhatatlan volt, hogy ott voltak, de a következő napokban igazán létfontosságú, hogy kimondjuk: vége az áldemokráciának. És ezt nem szavakkal, hanem tettekkel kell jelezni. Pl a három pártkáder búcsúzzon el egy kamu állástól!
A díszpintyek nagyon szép fizetést kapnak. A közalapítvány honlapján teljesen törvénytelenül nincsen kint az üvegzseb törvény által előírt adatok legnagyobb része, de a törvény előírja, hogy a közigazgatási államtitkári illetmény 22 százalékának megfelelő tiszteletdíj (ez most legalább 385 ezer forint havonta) és ennek felével egyenlő költségtérítés illeti meg őket.
A kuratórium amúgy még nagyobb szégyen, ha tudjuk: az elnöke Balogh László volt MDF-es képviselő, AKINEK SEMMILYEN DIPLOMÁJA NINCSEN, a legmagasabb végzettsége mezőgazdasági szakmunkásképző. A médiához pedig annyi köze volt, hogy a szegedi tévében kameramanként dolgozott.
A díszkáderek beküldéséről korábban volt egy apró, elkent vita az ellenzékben. A Mércének akkor Silhay azzal védte a fizetését, hogy majd nagyon harcolni fog és minden anomáliára felhívja a figyelmet, attól nagyon jó lesz nekünk. https://merce.hu/.../ujabb-evekre-megy-szelmalomharcba.../
Nos, biztosan küzdöttek, mint egy oroszlán, de a neten ennek egy Siklósi Beatrix kinevezését bíráló harcos közleményen kívül semmi nyoma sincs. És még ha lenne is: április 3. után végleg lejárt a közlemények ideje. Tettek kellenek, hogy a látszatdemokrácia fenntartásának a legkisebb látszatát is elkerüljük!
IGEN, NEM, NEMIGEN
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.04.08.
Varga Judit egyetlen közlendője a választás után annyi volt, hogy csupán az dőlt el, fiaink – esetleg lányaink – nem mennek háborúba, és gyermekeink meg lettek védve úgymond. Egy minimalista célkitűzés hamis interpretációja, amit az igazságügyi miniszter elibénk delirált, mert fiaink – netán lányaink – semmiképpen nem indultak volna a vérzivatarba, és senki nem is akarta lemetélni Orbán kis huszárainak fütyijét egyáltalán, sőt a kisleányok (mint leendő magyari édesanyák) sem lettek volna kényszerítve arra soha, hogy pajeszt és méteres szakállat növesszenek.
Ilyképp miniszterasszony közlésén, ha nem lenne cserepes az ajkunk, és nem csöpögne vértől karóba húzott lelkünk (a képet eladjuk egy kupa borért és hátlapogatásért Vörösmarty atyánknak), egyszóval, ha nem lenne rohadt szar a kedvünk, mosolyognánk jót, hogy a fülünkig érne a szájunk. Ilyesmi a fentiek miatt érthető okok miatt nem következik be, pedig a körülöttünk zúgó tébolyda immár kabaréjeleneteket kínál, ha elővesszük porosodó esztétikai ismereteinket, akkor tragédiába ojtott bohózatot, ismeretlen fajú színművet, ami az elcseszett életünk maga.
A választás eredménye az lett, ami, és a vele szinkronban zajló népszavazásé – amely kisdedjeink fütyijéről, puncijáról szólt –, szintén véget ért, mégpedig érvénytelenül. Innen nézvést Varga miniszterasszony ez irányú győzelmi jelentése hamisnak tűnik, a sörfoltos kocsmaasztalra könyökölve mondván: hazudik ez a némber, mint a vízfolyás, és ez az egyik. A másik, hogy a főnöke szerint, aki Orbán maga, az abban született népi döntést, miszerint megvédjük gyermekeinket (fütyi-punci), végre kell hajtani. Az nem zavarja doktorminiszter urat, hogy érvénytelenség okán végrehajtani nincs mit.
Egy fűszálat sem kell odébb rakni, harsogni pedig nem komilfó, de illemet ezek nem ismernek, ahogyan Istent és embert sem. És most, hogy elmeséltem a nyomorult éltünket, egy apró szösszenéssel kiszínezem, hogy miként folyik az ilyen szavazás minálunk, hogy hogyan irkálják a népek azt a nyomorult ikszet a papírra, amitől aztán választáskor a Fidesz mennybe megy már rend szerint. A népszavazások meg ugyan érvénytelenek, de az abból fakadó döntések végrehajtandók mégis, amitől az egész nyüves világ olyan lesz, mint az árnyképek a falon.
A komplett ország elképedve csodálkozott rá arra ugyanis, hogy egyik lankás falunkban, amely amúgy vérfideszes környék, szinte száz százalékban arra szavaztak a népek, hogy a gyermekvédelmi törvény rendelkezéseit ne hajtsák végre. Ergo, jóváhagyták mintegy a fütyimetélést, ami akkora trip, hogy az egész ország a csodájára is járt, kikiáltva a falut – a nevét kegyeleti okból nem említjük – az ország legliberálisabbjának, holott erről arrafelé nagy valószínűséggel az a meggyőződés, hogy az ilyesmit Soros fütyüli az ördög szájával, tehát maga a pokol...
Szerző: Rezeda
2022.04.08.
Ilyképp miniszterasszony közlésén, ha nem lenne cserepes az ajkunk, és nem csöpögne vértől karóba húzott lelkünk (a képet eladjuk egy kupa borért és hátlapogatásért Vörösmarty atyánknak), egyszóval, ha nem lenne rohadt szar a kedvünk, mosolyognánk jót, hogy a fülünkig érne a szájunk. Ilyesmi a fentiek miatt érthető okok miatt nem következik be, pedig a körülöttünk zúgó tébolyda immár kabaréjeleneteket kínál, ha elővesszük porosodó esztétikai ismereteinket, akkor tragédiába ojtott bohózatot, ismeretlen fajú színművet, ami az elcseszett életünk maga.
A választás eredménye az lett, ami, és a vele szinkronban zajló népszavazásé – amely kisdedjeink fütyijéről, puncijáról szólt –, szintén véget ért, mégpedig érvénytelenül. Innen nézvést Varga miniszterasszony ez irányú győzelmi jelentése hamisnak tűnik, a sörfoltos kocsmaasztalra könyökölve mondván: hazudik ez a némber, mint a vízfolyás, és ez az egyik. A másik, hogy a főnöke szerint, aki Orbán maga, az abban született népi döntést, miszerint megvédjük gyermekeinket (fütyi-punci), végre kell hajtani. Az nem zavarja doktorminiszter urat, hogy érvénytelenség okán végrehajtani nincs mit.
Egy fűszálat sem kell odébb rakni, harsogni pedig nem komilfó, de illemet ezek nem ismernek, ahogyan Istent és embert sem. És most, hogy elmeséltem a nyomorult éltünket, egy apró szösszenéssel kiszínezem, hogy miként folyik az ilyen szavazás minálunk, hogy hogyan irkálják a népek azt a nyomorult ikszet a papírra, amitől aztán választáskor a Fidesz mennybe megy már rend szerint. A népszavazások meg ugyan érvénytelenek, de az abból fakadó döntések végrehajtandók mégis, amitől az egész nyüves világ olyan lesz, mint az árnyképek a falon.
A komplett ország elképedve csodálkozott rá arra ugyanis, hogy egyik lankás falunkban, amely amúgy vérfideszes környék, szinte száz százalékban arra szavaztak a népek, hogy a gyermekvédelmi törvény rendelkezéseit ne hajtsák végre. Ergo, jóváhagyták mintegy a fütyimetélést, ami akkora trip, hogy az egész ország a csodájára is járt, kikiáltva a falut – a nevét kegyeleti okból nem említjük – az ország legliberálisabbjának, holott erről arrafelé nagy valószínűséggel az a meggyőződés, hogy az ilyesmit Soros fütyüli az ördög szájával, tehát maga a pokol...
TOVÁBBRA SEM VONZÓ A PEDAGÓGUSKÉPZÉS: HA MINDEN JELENTKEZŐT FELVENNÉNEK ÉS DIPLOMÁT SZEREZNE, AZ SEM LENNE ELÉG A KIESŐ TANÁROK PÓTLÁSÁRA
NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.04.08.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) számításai szerint öt év múlva nyolcezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket két-háromezer pályakezdő tanár nem tud pótolni.
Összesen 11 978-an jelentkeztek idén pedagógusképzésre, ami mintegy ezerrel kevesebb felvételizőt jelent ezen a területen a tavalyihoz képest – derült ki a felvi.hu friss adataiból.
A jelentkezők között azoknak a száma is csökkent, akik úgy döntöttek, hogy első helyen jelölnek meg valamilyen pedagógiai felsőoktatási szakot: ők most 8678-an vannak, míg 2021-ben 9791-en voltak.
Ez 11,4 százalékos csökkenés a tavalyi adatokhoz képest.
A pedagógusképzésbe jelentkezők száma az elmúlt három évben esett vissza jelentősen. 2020-ban 11,1 ezren jelentkeztek erre a képzési területre, ami 36 százalékos visszaesést jelentett a 2019-es 17,4 ezerhez képest. Ez azért jelent problémát, mert egyre kevesebb a pályakezdő pedagógus, a 2020/2021-es tanévben számuk alig haladta meg a kétezer főt. Az egyetemre felvettek mintegy fele jut el a diplomáig, de közülük sem mindenki pedagógusként helyezkedik el, de azok közül is többen viszonylag gyorsan – egy-két éven belül – elhagyják a pályát, akik a végzettségüknek megfelelő munkakörben helyezkednek el...
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.04.08.
Összesen 11 978-an jelentkeztek idén pedagógusképzésre, ami mintegy ezerrel kevesebb felvételizőt jelent ezen a területen a tavalyihoz képest – derült ki a felvi.hu friss adataiból.
A jelentkezők között azoknak a száma is csökkent, akik úgy döntöttek, hogy első helyen jelölnek meg valamilyen pedagógiai felsőoktatási szakot: ők most 8678-an vannak, míg 2021-ben 9791-en voltak.
Ez 11,4 százalékos csökkenés a tavalyi adatokhoz képest.
A pedagógusképzésbe jelentkezők száma az elmúlt három évben esett vissza jelentősen. 2020-ban 11,1 ezren jelentkeztek erre a képzési területre, ami 36 százalékos visszaesést jelentett a 2019-es 17,4 ezerhez képest. Ez azért jelent problémát, mert egyre kevesebb a pályakezdő pedagógus, a 2020/2021-es tanévben számuk alig haladta meg a kétezer főt. Az egyetemre felvettek mintegy fele jut el a diplomáig, de közülük sem mindenki pedagógusként helyezkedik el, de azok közül is többen viszonylag gyorsan – egy-két éven belül – elhagyják a pályát, akik a végzettségüknek megfelelő munkakörben helyezkednek el...
NEMCSAK AZ A KÉRDÉS, HOGY MIT „RONTOTTAK EL” AZ ELLENZÉKI PÁRTOK, HANEM AZ IS, MIT TEHETÜNK MI
MÉRCE
Szerző: MÉRCE
2022.04.08.
Ismét úgy leptek meg bennünket a választási eredmények, ahogy legkevésbé szerettük volna. Akárcsak 2018-ban, a Fidesz nagyarányú győzelmét csak súlyosbítja, hogy sokan jobbat, mást reméltünk, még talán azok is, akik a kezdetektől nem bíztak abban, hogy a Jobbiktól a Párbeszédig ívelő összefogás, ez a politikailag nehezen értelmezhető hibrid működőképes lehet.
Ha már van is rutinunk, fájdalmas szembesülni azzal, hogy az a politikai recept, amely az egyetlen lehetőségnek tűnhetett az utóbbi években Orbán Viktor leváltására, vagy legalábbis megszorongatására, országos kudarcot vallott. Különösen fájdalmas azok számára, akik egyfajta utolsó esélyként reménykedtek ebben; azok számára, akik rengeteg munkát raktak bele az elmúlt hónapokban, sőt, akár években, hogy ne ezekkel az eredményekkel feküdjünk le vasárnap este.
Megdöbbentő szembesülni azzal, hogy Orbán Viktor és rendszere olyan négy év után kapott az eddigieknél is erősebb felhatalmazást, amikor a koronavírus-járvány félrekezelése emberéletekben volt mérhető, és amikor milliók mindennapi tapasztalata, hogy az állami egészségügy és oktatás az összeomlás szélére került. Amikor még magasabbra csavarták az uszítást a romák, a szexuális kisebbségek és, egészen a közelmúltig, a menekültek ellen – végül pedig a rendszer hazug és cinikus működésének új mélységet adott a háború. Orbán Viktor vasárnapi diadalittas beszédének nagy derültséget kiváltó „poénjai” közül a legemlékezetesebb talán az marad, amely az „ukrán elnököt” is besorolta a Fideszre támadó ellenfelek közé. Épp azon a napon, amikor ismertté váltak a bucsai mészárlás dermesztő dokumentumai.
És hiába vált ez is rutinná, szívszakasztó szembesülni azzal, hogy ez a kampány – hiába a Fidesz mögött duzzadó többség – csak megerősítette a falakat egy egyre atomizáltabb és polarizáltabb társadalomban, az ők és a mi, a NER hívei és az ellenzék szavazóinak tetszőleges kategóriái, falusiak-városiak, szegények és módosabbak, politizáltak és „tájékozatlanok”, olykor szomszédok, testvérek között...
Szerző: MÉRCE
2022.04.08.
Ha már van is rutinunk, fájdalmas szembesülni azzal, hogy az a politikai recept, amely az egyetlen lehetőségnek tűnhetett az utóbbi években Orbán Viktor leváltására, vagy legalábbis megszorongatására, országos kudarcot vallott. Különösen fájdalmas azok számára, akik egyfajta utolsó esélyként reménykedtek ebben; azok számára, akik rengeteg munkát raktak bele az elmúlt hónapokban, sőt, akár években, hogy ne ezekkel az eredményekkel feküdjünk le vasárnap este.
Megdöbbentő szembesülni azzal, hogy Orbán Viktor és rendszere olyan négy év után kapott az eddigieknél is erősebb felhatalmazást, amikor a koronavírus-járvány félrekezelése emberéletekben volt mérhető, és amikor milliók mindennapi tapasztalata, hogy az állami egészségügy és oktatás az összeomlás szélére került. Amikor még magasabbra csavarták az uszítást a romák, a szexuális kisebbségek és, egészen a közelmúltig, a menekültek ellen – végül pedig a rendszer hazug és cinikus működésének új mélységet adott a háború. Orbán Viktor vasárnapi diadalittas beszédének nagy derültséget kiváltó „poénjai” közül a legemlékezetesebb talán az marad, amely az „ukrán elnököt” is besorolta a Fideszre támadó ellenfelek közé. Épp azon a napon, amikor ismertté váltak a bucsai mészárlás dermesztő dokumentumai.
És hiába vált ez is rutinná, szívszakasztó szembesülni azzal, hogy ez a kampány – hiába a Fidesz mögött duzzadó többség – csak megerősítette a falakat egy egyre atomizáltabb és polarizáltabb társadalomban, az ők és a mi, a NER hívei és az ellenzék szavazóinak tetszőleges kategóriái, falusiak-városiak, szegények és módosabbak, politizáltak és „tájékozatlanok”, olykor szomszédok, testvérek között...
MERRE TART MAGYARORSZÁG? I INTERJÚ TÖLGYESSY PÉTERREL
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.04.07.
Tölgyessy Péter, jogász, politológus legutoljára az előválasztás második fordulójának estéjén volt a vendégünk, ahol többek között arról kérdeztük őt, hogy milyen dilemmákat jelenthet Orbán Viktornak, hogy kihívója nem a hagyományos politikai elitből érkezik. A választási eredmények fényében újból beszélgetünk: miért bukott a vártnál nagyobbat az ellenzék? Miért illant el a “Márki-Zay-varázs”? Hogyan fogja tudni kezelni Orbán Viktor a gazdasági problémákat, és képes lesz-e újrapozicionálni külpolitikáját? Mi lesz a végletesen polarizálódott magyar társadalommal?
Szerző: Partizán
2022.04.07.
Tölgyessy Péter, jogász, politológus legutoljára az előválasztás második fordulójának estéjén volt a vendégünk, ahol többek között arról kérdeztük őt, hogy milyen dilemmákat jelenthet Orbán Viktornak, hogy kihívója nem a hagyományos politikai elitből érkezik. A választási eredmények fényében újból beszélgetünk: miért bukott a vártnál nagyobbat az ellenzék? Miért illant el a “Márki-Zay-varázs”? Hogyan fogja tudni kezelni Orbán Viktor a gazdasági problémákat, és képes lesz-e újrapozicionálni külpolitikáját? Mi lesz a végletesen polarizálódott magyar társadalommal?
„EZ TÚL VAN MINDENEN” – STEINMETZ ÁDÁM KAMPÁNYRÓL, KUDARCRÓL, ELLENZÉKISÉGRŐL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.04.08.
Olimpiai bajnok vízilabdázóként egy ország nézett fel rá, vasárnap azonban másodszor sem tudott egyéni mandátumot szerezni Somogy 3-as választókerületében. Sőt: hat párt jelöltjeként most kevesebb szavazatot kapott, mint négy éve csupán a Jobbik jelöltjeként. Steinmetz Ádám akkor listáról került az Országgyűlésbe, négy évet húzott le a Jobbik frakciójában, de Márki-Zay Péter sportügyi felelőse is volt a kampányban. Sőt, éppen mellette állt, amikor a listavezető arról kezdett értekezni, hogy ők egyszerre képviselik a fasisztákat és a kommunistákat. Mit érzett akkor? Kié a felelősség a csúfos választási kudarcért? Mire jó még egyáltalán az ellenzékiség? Hogyan tovább az élsportolói után a parlamenti karrier végével? Nagyinterjú.
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.04.08.
15 ÉVES CSÚCSON AZ INFLÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - EGYRE NAGYOBB AZ ÁRNYOMÁS
PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.04.08.
Márciusban 8,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon – közölte a KSH péntek reggel. Ezzel 2007 nyara óta nem látott áremelkedést regisztrált a statisztikai hivatal, bár az adat kissé elmarad az előzetes várakozásoktól.
A februári 8,3%-ról tovább gyorsult az infláció Magyarországon, bár a 8,5%-os adat kicsivel elmarad az elemzői várakozásoktól. Korábban az MNB alelnöke is arról beszélt, hogy 8,5-9 százalék lehet a márciusi adat, ennek a sávnak az alsó szélén lett végül a tényadat. A maginfláció az előző havi 8,1%-ról 9,1%-ra gyorsult, míg a nyugdíjas infláció 8,3 százalékos volt. Egy hónap alatt februárhoz képest 1 százalékkal emelkedtek az árak...
Szerző: PORTFOLIO
2022.04.08.
A februári 8,3%-ról tovább gyorsult az infláció Magyarországon, bár a 8,5%-os adat kicsivel elmarad az elemzői várakozásoktól. Korábban az MNB alelnöke is arról beszélt, hogy 8,5-9 százalék lehet a márciusi adat, ennek a sávnak az alsó szélén lett végül a tényadat. A maginfláció az előző havi 8,1%-ról 9,1%-ra gyorsult, míg a nyugdíjas infláció 8,3 százalékos volt. Egy hónap alatt februárhoz képest 1 százalékkal emelkedtek az árak...
15 CIGÁNYFALUBAN IS 95 SZÁZALÉK FELETT KAPOTT A FIDESZ
G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.04.08.
Vasárnap 137 választóból 136-an a Fideszre szavaztak Csenyétén, az ország egyik legszegényebb, teljesen cigány lakosságú településén. A Belső-Cserehát más gettófalvaiban is bőven 90 százalék felett kapott a kormánypárt. Fájon 99, Szakácsiban 98, Rakacaszenden 96 százalék szavazott rájuk listán, és egyéniben is hasonló támogatást ért el Demeter Zoltán, a Fidesz református lelkész képviselője. Ezt az előzetesen többek által billegőnek tartott, kazincbarcikai központú választókerületet Demeter nagyon simán, több mint 20 százalékpontos különbséggel nyerte meg. Minden településen ő végzett az élen, de szembetűnő, hogy messze legjobban éppen a legszegényebb, jelentős részben roma többségű településeken szerepelt. Gadnán egyenesen száz százalékot kapott.
A Fidesz az ország más régióiban is kiugróan sok szavazatot gyűjtött be a gettófalvakban. A közeli Tornanádaskán 96 százalék szavazott rájuk, a pesti értelmiség körében leginkább freskófaluként ismert, de a kulturális-idegenforgalmi projektből ma már nem igazán profitáló Bódvalenkén pedig szintén 100 százalék választotta a Fideszt. Tiszabőn, az ország egy másik híresen nehéz sorsú településén 98 százalék. Mellette, Tiszaburán – ahol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat próbálja egy komplex programmal előmozdítani a társadalmi felzárkóztatást – 92. Az Ormánság néhány falvából a listás eredmény a Fidesz szempontjából: Alsószentmártonban 98, Piskón 99, Gilvánfán 91 százalék.
Az összefüggés országos szinten is jól látszik. A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatai szerint a legnagyobb cigány népességaránnyal rendelkező 25 településen a Fidesz mindenhol legalább 85 százalékot ért el, de a legtöbb helyen tízből kilenc szavazatot is megkapott. A 100 legnagyobb cigány népességarányú településen a Fidesz átlagosan 81 százalékot ért el.
A népszámlálás nemzetiségi adatait általában érdemes körültekintéssel kezelni*, de pontosabb országos adat híján még mindig ez jelenti a legjobb kiindulópontot az etnikai arányok megbecsülésére...
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.04.08.
A Fidesz az ország más régióiban is kiugróan sok szavazatot gyűjtött be a gettófalvakban. A közeli Tornanádaskán 96 százalék szavazott rájuk, a pesti értelmiség körében leginkább freskófaluként ismert, de a kulturális-idegenforgalmi projektből ma már nem igazán profitáló Bódvalenkén pedig szintén 100 százalék választotta a Fideszt. Tiszabőn, az ország egy másik híresen nehéz sorsú településén 98 százalék. Mellette, Tiszaburán – ahol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat próbálja egy komplex programmal előmozdítani a társadalmi felzárkóztatást – 92. Az Ormánság néhány falvából a listás eredmény a Fidesz szempontjából: Alsószentmártonban 98, Piskón 99, Gilvánfán 91 százalék.
Az összefüggés országos szinten is jól látszik. A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatai szerint a legnagyobb cigány népességaránnyal rendelkező 25 településen a Fidesz mindenhol legalább 85 százalékot ért el, de a legtöbb helyen tízből kilenc szavazatot is megkapott. A 100 legnagyobb cigány népességarányú településen a Fidesz átlagosan 81 százalékot ért el.
A népszámlálás nemzetiségi adatait általában érdemes körültekintéssel kezelni*, de pontosabb országos adat híján még mindig ez jelenti a legjobb kiindulópontot az etnikai arányok megbecsülésére...
A HÁBORÚRÓL, A FEGYVEREKRŐL, ZELENSZKIJ ÉS ORBÁN KAPCSOLATÁRÓL – INTERJÚ UKRAJNA MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETÉVEL
SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA (UKRAJNA)
2022.04.07.
Ukrajna budapesti nagykövete nem lát feszültséget az ukrán elnök és az újraválasztott magyar miniszterelnök között. Ljubov Nepop ezt a Szabad Európa ukrán szolgálatának adott exkluzív interjújában mondta, kommentálva Orbán Viktor nyilatkozatát, amelyben ellenfelének nevezte Volodimir Zelenszkijt.
A magyarországi választások másnapján, így még a külügyminisztériumi berendelés előtt készült interjúban Ukrajna magyarországi nagykövete emellett beszélt a magyar külügyminiszter Kijev elleni vádjairól, az állítólagos beavatkozási kísérletekről a magyarországi parlamenti választásokba. Szijjártó Péter szerint erről a forgatókönyvről a diplomata telefonon egyeztetett az ukrán külügyminiszterrel.
Orbán Viktor, aki továbbra is irányítani fogja az országot a választások megnyerése után, nyilvánosan egyik ellenfelének nevezte Volodimir Zelenszkijt. Mit jelent ez a gyakorlatban, és milyen lényeges változásokra kell számítani Kijev és Budapest viszonyában az ilyen nyilatkozatok után?
Mindannyian értjük, hogy Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke nem volt és nem is lehetett ellenfele Magyarország miniszterelnökének vagy Magyarország bármely politikusának, mint ahogy Ukrajna sem volt és nem is lehetett résztvevője a választási folyamatnak. Kizárólag a magyar nép kiváltsága és joga eldönteni, milyen lesz a következő parlamentje, és annak mekkora hatalma lesz. A magyar nép pedig választott, és ezt a választást mi tiszteletben tartjuk.
De meg kell érteni, hogy a választások mindig érzelmi folyamatok. A győzelemre adott reakció is érzelmi. Őszintén reméljük, hogy most, miután vége a választásnak, a választási kampánynak, alábbhagynak az érzelmek. Képesek leszünk majd előre lépni és aktívan együttműködni, minden erőnket arra a veszélyre összpontosítani, amely nemcsak Ukrajna, de Magyarország számára is kiemelt fontossággal bír. Mindig hangsúlyozom, hogy Ukrajna nem csak a saját és Európa biztonságát védi. Ha Ukrajna nem védi meg magát, holnap orosz tankok lesznek a magyar határ közelében.
Magyarország nem akar beavatkozni a háborúba – ezzel indokolták hivatalosan a magyar illetékesek, hogy gátolják a közvetlen fegyverszállítást Magyarországon keresztül Ukrajnába. Lehet, hogy Orbán valóban fél Vlagyimir Putyintól?
Külön kell választani a választás előtti napot és időszakot a választás utánitól. Van egy az előtt lévő időszak, hogy azt láttuk Bucsában, Irpinyben, Gosztomelben, amit más megszállt városokban nem, és van egy ez utáni periódus. Nekem úgy tűnik, hogy most elérkeztünk ehhez. Minden partnerünknek, különösen Magyarországnak egyértelműen el kell ítélnie ezt a tettet...
Szerző: SZABAD EURÓPA (UKRAJNA)
2022.04.07.
A magyarországi választások másnapján, így még a külügyminisztériumi berendelés előtt készült interjúban Ukrajna magyarországi nagykövete emellett beszélt a magyar külügyminiszter Kijev elleni vádjairól, az állítólagos beavatkozási kísérletekről a magyarországi parlamenti választásokba. Szijjártó Péter szerint erről a forgatókönyvről a diplomata telefonon egyeztetett az ukrán külügyminiszterrel.
Orbán Viktor, aki továbbra is irányítani fogja az országot a választások megnyerése után, nyilvánosan egyik ellenfelének nevezte Volodimir Zelenszkijt. Mit jelent ez a gyakorlatban, és milyen lényeges változásokra kell számítani Kijev és Budapest viszonyában az ilyen nyilatkozatok után?
Mindannyian értjük, hogy Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke nem volt és nem is lehetett ellenfele Magyarország miniszterelnökének vagy Magyarország bármely politikusának, mint ahogy Ukrajna sem volt és nem is lehetett résztvevője a választási folyamatnak. Kizárólag a magyar nép kiváltsága és joga eldönteni, milyen lesz a következő parlamentje, és annak mekkora hatalma lesz. A magyar nép pedig választott, és ezt a választást mi tiszteletben tartjuk.
De meg kell érteni, hogy a választások mindig érzelmi folyamatok. A győzelemre adott reakció is érzelmi. Őszintén reméljük, hogy most, miután vége a választásnak, a választási kampánynak, alábbhagynak az érzelmek. Képesek leszünk majd előre lépni és aktívan együttműködni, minden erőnket arra a veszélyre összpontosítani, amely nemcsak Ukrajna, de Magyarország számára is kiemelt fontossággal bír. Mindig hangsúlyozom, hogy Ukrajna nem csak a saját és Európa biztonságát védi. Ha Ukrajna nem védi meg magát, holnap orosz tankok lesznek a magyar határ közelében.
Magyarország nem akar beavatkozni a háborúba – ezzel indokolták hivatalosan a magyar illetékesek, hogy gátolják a közvetlen fegyverszállítást Magyarországon keresztül Ukrajnába. Lehet, hogy Orbán valóban fél Vlagyimir Putyintól?
Külön kell választani a választás előtti napot és időszakot a választás utánitól. Van egy az előtt lévő időszak, hogy azt láttuk Bucsában, Irpinyben, Gosztomelben, amit más megszállt városokban nem, és van egy ez utáni periódus. Nekem úgy tűnik, hogy most elérkeztünk ehhez. Minden partnerünknek, különösen Magyarországnak egyértelműen el kell ítélnie ezt a tettet...
KAMPÁNY A FACEBOOKON: 50 NAP, 3 MILLIÁRD FORINT
TELEX
Szerző: HANULA ZSOLT
2022.04.08.
A magyar politikai élet kicsit úgy működik, mint Hosszú Katinka fénykorában, és itt sajnos nem arra gondolunk, hogy sokkal magasabb színvonalon űzi a maga sportját, mint bárki más a világon. Az úszózseni folyamatosan versenyzett, akkor is, amikor elvileg felkészülési vagy pihenő időszakának kellett volna lennie. A politika hasonlóképpen: folyamatosan kampány van, nemcsak a klasszikus módon, a választások előtti rövid időszakban, hanem mindig, éjjel-nappal, minden percben. Hogy akkor mi értelme van a hivatalos, 50 napos kampányidőszaknak? Hát, nem sok, talán csak annyi, hogy erre az időszakra külön kampányfinanszírozási szabályok vonatkoznak. Amiket persze röhögve játszik ki mindenki.
A hazai kampányfinanszírozás a gyakorlatban kb. annyira átlátható, mintha az ember egy Christopher Nolan-filmet nézne, fejjel lefelé, hang nélkül, a jeleneteket véletlenszerű sorrendbe keverve, miközben frontális lobotómiát hajtanak végre rajta érzéstelenítés nélkül, egy fagylaltos kanállal (és maguk a kampányok nagyjából ennyire élvezetesek is). Az egyetlen transzparens részlet a közösségi médiás hirdetéseké, azon belül is a legfontosabb felületnek számító Facebooké (a YouTube is az, de ott sokkal kisebb pénzek forognak). Pár hete már elemeztük a választási kampány első 30 napját a Facebook Ad Library adatai alapján, és most ugyanezt fogjuk tenni a teljes, 50 napos kampányidőszakkal, február 12. és április 3. között. Ha úgy érezte, hogy elviselhetetlen mennyiségben ömlött mostanában a Facebookból a politikai reklám, teljesen igaza van – mi pedig pontosan kimértük, hogy mi mennyi pénzzel járult hozzá ehhez.
Ahogy a cikk címében már jól elspoilereztük, a hivatalos kampány 50 napján politikai üzenetekre összesen 3 milliárd forint ment el a Facebook magyar fertályán. A 30 napos állás 1,2 milliárd volt, szóval alaposan odaléptek a gázra a hajrában a versenyzők. Hárommilliárd forint rengeteg pénz, kijön belőle például 13 millió kiló hatósági áras csirke far-hát, vagy Matolcsy Ádám Patek Philippe órájából húsz darab, ízlés szerint. A Facebook Ad Library 2019 áprilisában indult, vagyis pont három éve létezik, ezalatt 8,1 milliárd forintnyi magyar politikai-közéleti hirdetést regisztrált. A hároméves összeg 37 százaléka a mostani kampányban füstölt el, azon belül is az utolsó 20 napban 22 százalék. Ha kampány előtti időszakot nézzük – nevezzük ezt most „békeidőnek” –, egy napra kb. 5 millió forintnyi reklámpénz jutott. A kampányhajrában ugyanez az átlag napi 90 millió volt, vagyis az utóbbi három hétben a megszokott politikaireklám-dózisunk 18-szorosát kaptuk. Ilyen túladagolást már Csernobilban sem intéztek el egy „not good, not terrible”-lel...
Szerző: HANULA ZSOLT
2022.04.08.
A hazai kampányfinanszírozás a gyakorlatban kb. annyira átlátható, mintha az ember egy Christopher Nolan-filmet nézne, fejjel lefelé, hang nélkül, a jeleneteket véletlenszerű sorrendbe keverve, miközben frontális lobotómiát hajtanak végre rajta érzéstelenítés nélkül, egy fagylaltos kanállal (és maguk a kampányok nagyjából ennyire élvezetesek is). Az egyetlen transzparens részlet a közösségi médiás hirdetéseké, azon belül is a legfontosabb felületnek számító Facebooké (a YouTube is az, de ott sokkal kisebb pénzek forognak). Pár hete már elemeztük a választási kampány első 30 napját a Facebook Ad Library adatai alapján, és most ugyanezt fogjuk tenni a teljes, 50 napos kampányidőszakkal, február 12. és április 3. között. Ha úgy érezte, hogy elviselhetetlen mennyiségben ömlött mostanában a Facebookból a politikai reklám, teljesen igaza van – mi pedig pontosan kimértük, hogy mi mennyi pénzzel járult hozzá ehhez.
Ahogy a cikk címében már jól elspoilereztük, a hivatalos kampány 50 napján politikai üzenetekre összesen 3 milliárd forint ment el a Facebook magyar fertályán. A 30 napos állás 1,2 milliárd volt, szóval alaposan odaléptek a gázra a hajrában a versenyzők. Hárommilliárd forint rengeteg pénz, kijön belőle például 13 millió kiló hatósági áras csirke far-hát, vagy Matolcsy Ádám Patek Philippe órájából húsz darab, ízlés szerint. A Facebook Ad Library 2019 áprilisában indult, vagyis pont három éve létezik, ezalatt 8,1 milliárd forintnyi magyar politikai-közéleti hirdetést regisztrált. A hároméves összeg 37 százaléka a mostani kampányban füstölt el, azon belül is az utolsó 20 napban 22 százalék. Ha kampány előtti időszakot nézzük – nevezzük ezt most „békeidőnek” –, egy napra kb. 5 millió forintnyi reklámpénz jutott. A kampányhajrában ugyanez az átlag napi 90 millió volt, vagyis az utóbbi három hétben a megszokott politikaireklám-dózisunk 18-szorosát kaptuk. Ilyen túladagolást már Csernobilban sem intéztek el egy „not good, not terrible”-lel...
A NEGYEDIK ORBÁN-KORMÁNY ALAPOSAN KISZÚRT AZ ÖTÖDIK ORBÁN-KORMÁNNYAL – HUPPA LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.04.08.
Orbán Viktornak még soha nem kellett ilyen nehéz körülmények közt kormányt alakítania és kormányoznia
A helyzetet nehezíti, hogy elődje, Orbán Viktor sok problémát nem oldott meg, pedig a békeévekben lett volna lehetőség. Sőt a választási győzelem érdekében Orbán Viktor újabb problémákat termelt, amiket most utódjának, Orbán Viktornak kell rendbe tennie.
Szerző: huppa.hu
2022.04.08.
A helyzetet nehezíti, hogy elődje, Orbán Viktor sok problémát nem oldott meg, pedig a békeévekben lett volna lehetőség. Sőt a választási győzelem érdekében Orbán Viktor újabb problémákat termelt, amiket most utódjának, Orbán Viktornak kell rendbe tennie.
Az energiaárak robbanása miatt idén akár 1300 milliárd forintba is kerülhet a rezsicsökkentés
A szakértők számításai alapján így a rezsicsökkentés fenntartása családonként idén már 320 ezer forintba kerülhet.
A szakértők számításai alapján így a rezsicsökkentés fenntartása családonként idén már 320 ezer forintba kerülhet.
Mi került az állatkert által megrendelt hatástanulmányon 300 millióba?
Teljes érdektelenségbe fulladt az előző önkormányzati ciklusok korrupciós ügyeit vizsgáló Havasi Gábor vezette bizottság szerdai ülése.
Teljes érdektelenségbe fulladt az előző önkormányzati ciklusok korrupciós ügyeit vizsgáló Havasi Gábor vezette bizottság szerdai ülése.
Az Orbán-kormány már a belarusz diktátor rezsimjével tárgyal biztonsági kérdésekről
„A felek megvitatták a belarusz-magyar kapcsolatok helyzetét és kilátásait, különös tekintettel a kereskedelmi és gazdasági együttműködésre.”
„A felek megvitatták a belarusz-magyar kapcsolatok helyzetét és kilátásait, különös tekintettel a kereskedelmi és gazdasági együttműködésre.”
Kijev lassan fellélegzik, de Kelet- és Dél-Ukrajnában folytatódik az orosz offenzíva
Visszatért közben Kijevbe Litvánia ukrajnai nagykövete.
Visszatért közben Kijevbe Litvánia ukrajnai nagykövete.
Nincs már akadály az orosz milliárdos cégének angyalföldi projektje előtt
A Pest megyei kormányhivatal szerint a 332 lakásos társasház létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentést adott a környezeti hatásvizsgálat elkészítése alól.
A Pest megyei kormányhivatal szerint a 332 lakásos társasház létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentést adott a környezeti hatásvizsgálat elkészítése alól.
Reneszánsz „palotát” építenek a Mathias Corvinus Collegiumnak a Gellért-hegyen
A választás előtti utolsó munkanapon megadták az építési engedélyt a a fideszes tehetségondozó új épületének.
A választás előtti utolsó munkanapon megadták az építési engedélyt a a fideszes tehetségondozó új épületének.
Nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította a kormány az E.On Áramszolgáltató Kft. MVM általi felvásárlását
A tranzakció a Dunántúlon, illetve a Tiszántúlon csaknem 2,5 millió ügyfelet érint.
A tranzakció a Dunántúlon, illetve a Tiszántúlon csaknem 2,5 millió ügyfelet érint.
A Kúria döntése alapján be kell fizetnie a 11 milliárdos bírságot a Nitrogénműveknek
„A mostani kormány helyett a tarka macskámat is tudnám ajánlani” – mondta Bige László a Partizánban novemberben.
„A mostani kormány helyett a tarka macskámat is tudnám ajánlani” – mondta Bige László a Partizánban novemberben.
Mennyit keres Hernádi Zsolt Mol-vezérként?
Igen, annyit…
Igen, annyit…
Objektíven mutatják be a háborút a hazai televíziók az NMHH szerint
Az NMHH közlése szerint, a hatósághoz február 24. óta kilenc, a háború bemutatásával összefüggő beadvány érkezett. Ezekről a médiatanács megállapította, hogy nem tekinthetők kiegyensúlyozottsági kérelmeknek.
Az NMHH közlése szerint, a hatósághoz február 24. óta kilenc, a háború bemutatásával összefüggő beadvány érkezett. Ezekről a médiatanács megállapította, hogy nem tekinthetők kiegyensúlyozottsági kérelmeknek.
Egy amerikai kísérlet rámutatott, hogyan befolyásolja az emberek véleményét a pártkötődésű média
A kísérlet egyik tanulsága, hogy senkit sem lehetetlen elérni. A politikai befolyásolásnak az a módja, amikor a pártos média egyszerűen figyelmen kívül hagyhatja a kényelmetlen történteket, komoly kihívást jelent a demokratikus elszámoltathatóság számára.
A kísérlet egyik tanulsága, hogy senkit sem lehetetlen elérni. A politikai befolyásolásnak az a módja, amikor a pártos média egyszerűen figyelmen kívül hagyhatja a kényelmetlen történteket, komoly kihívást jelent a demokratikus elszámoltathatóság számára.
Továbbra is hallgat a közmédia a nemváltó műtétekről szervezett kormányzati népszavazás érvénytelenségéről
Ld. eggyel feljebb.
Ld. eggyel feljebb.
Kövér tanár úr bukfence
Kövér László – van-e, ki e nevet nem ismeri? – benevezett Karinthy Frigyes örökbecsű játékába (A főherceg vizsgája) és nyilvánosan előadta a tanár szerepét.
Kövér László – van-e, ki e nevet nem ismeri? – benevezett Karinthy Frigyes örökbecsű játékába (A főherceg vizsgája) és nyilvánosan előadta a tanár szerepét.
HONT ANDRÁS: A JÖVŐ ITT VAN, ÉS SOSE LESZ VÉGE I.
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HONT ANDRÁS
2022.04.07.
Az ellenzék szinte felfoghatatlan vereséget szenvedett a vasárnapi országgyűlési választáson. A kijelentésben nem csupán a „vereség” kifejezés lényeges, de a „felfoghatatlan” is. Mert valójában nem az, és nem is váratlan, ám tényleg nem fér bele abba a képbe, amelyet az ellenzéket körbefonó véleményformálók és az ellenzéki média kreált. A mostani vereség legalább annyira az értelmiségé és a sajtóé, mint a politikusoké...
Szerző: HONT ANDRÁS
2022.04.07.
LENDVAI PÁL: BUDAPESTEN ÉS BELGRÁDBAN IS PUTYIN GYŐZÖTT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.04.08.
.jpg)
Magyar politikai élet a választás után: a magyar politikai rendszer eljutott arra a pontra, ahonnan már nincs visszatérés. Az elmúlt években Kelet-Európában nacionalista-autoriter rezsimek érdekszövetsége jött létre, és ezért társfelelősséget viselnek a rövid távú gazdasági érdekek által elvakított vagy megbénult európai uniós intézmények. Nemzetközi lapszemle.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.04.08.
.jpg)
A parlamenti választáson a Fidesz jelentős népi támogatást szerzett, az viszont valószínűtlen, hogy Orbán Viktor hajlandó lenne lemondani a hatalomról, ha ez a támogatás a jövőben elpárologna - írja Zgut Edit politológus, a Visegrad Insight elemző műhely kutatója a Persuasion elnevezésű liberális portálon. Ennek alapján úgy vélekedik, hogy a magyar politikai rendszer eljutott arra a pontra, ahonnan már nincs visszatérés.
Megállapítja, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta Magyarországon ment végbe a demokrácia legmélyebb eróziója az Európai Unión belül. Orbán sikeresen manipulálta a magyar rendszert úgy, hogy népi támogatottsága legyőzhetetlen választási többséget eredményezzen. Tankönyvi példáját nyújtja annak, miként képesek autokraták minimális kockázatokkal aláásni a liberális demokráciát.
A magyar modell Zgut Edit szerint a demokráciára leselkedő formális és informális fenyegetésekből áll össze. A formális, amit Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogász autokrata legalizmusnak nevez, azt jelenti, hogy Orbán a saját érdekeinek megfelelően írja át az alkotmányos szabályokat. Legalább ennyire fontosak azonban az informális elemek is, így az, hogy a Fidesz az adófizetők pénzéből vív állandó polgárháborút a másként gondolkodókkal szemben. Az ellenzéket kizárják az állami médiából, illetve negatív módon állítják be. Az eltorzított közszférában az olyan hibák, mint például Márki-Zay Péter elfuserált tévés kijelentése az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokról, a valóságosnál sokkal jelentősebbnek tüntethetők fel.
A szerző a demokráciára nézve fenyegetést jelentő informális elemek közt megemlíti a határon túli szavazatok összegyűjtési módját, a szegények - köztük romák - megfélemlítettségét, a közmunkaprogrammal való nyomásgyakorlást, illetve a rezsicsökkentést, ami a kampány egyik kulcskifejezése volt. Kitér a voksvásárlásra is, idézve azokat a médiabeszámolókat, miszerint egyes kisebb településeken öt adag friss sertéshús és 10 ezer forint volt egy szavazat ára.
Mindemellett - írja Zgut Edit - el kell ismerni, hogy Orbán a választók hangján szólal meg, tökéletesen ráérez a magyar néplélekre, sikeresen lovagolja meg az egzisztenciális félelmeket. Az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán a biztonság és stabilitás jelszavával sikerült elfogadtatnia azt a hamis ellentétpárt, hogy a békét jelentő Fidesz és a háborút képviselő ellenzék között kell választani. Ukránellenes érzelmeket szított, és Volodimir Zelenszkij elnököt pofozózsáknak használta.
A Fidesz kereszténydemokrata pártként hirdeti magát, de ellentétben Lengyelországgal, az Orbán-rendszernek nincs következetesen konzervatív ideológiája: valójában a konzervatív-kollektivista értékek közül csak azokat használja, amelyek az érdekeit szolgálják - állapítja meg a Visegrad Insight elemzője. Szerinte az Európai Unió nem lesz képes orvosolni azokat a károkat, amelyeket a fent említett informális hatalmi elemek okoznak, Orbán pedig „nem fog itt megállni”, fokozni fogja a bírósági rendszerre gyakorolt nyomást, és tovább fogja szűkíteni a közbeszéd terét a független média átpolitizálásával.
Budapesten és Belgrádban is Putyin győzött - kommentálja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban a magyar parlamenti, valamint a szerb parlamenti és elnökválasztás kimenetelét. Nem véletlen - írja, hogy a két erős ember, Orbán Viktor és Aleksandar Vučić szerb elnök szoros politikai barátságban van egymással. Orbán visszatérően sürgeti Szerbia felvételét az Európai Unióba, és támogatja a szerb szeparatistákat Boszniában. Menedéket nyújt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnöknek, akinek a nacionalista pártja szintén élvezi a magyar kormányfő támogatását. Nem lehet azonban eltekinteni attól - folytatja Lendvai Pál -, hogy Orbán és Vučić sikere egyben Vlagyimir Putyin győzelmét is jelenti. Mindkét autoriter politikus az orosz uralkodó megbízható szövetségese. Mindketten tartózkodtak attól, hogy akár egyetlen szóval is elítéljék Putyint, illetve valódi együttérzést mutassanak a megtámadott Ukrajnával.
Az elmúlt években Kelet-Európában nacionalista-autoriter rezsimek érdekszövetsége jött létre, és ezért társfelelősséget viselnek a rövid távú gazdasági érdekek által elvakított vagy megbénult európai uniós intézmények is - hangoztatja a publicista. Szerinte különösen Orbán győzelmét kell figyelmeztetésnek tekinteni, mert az azt bizonyítja, hogy Orbán találmánya, a „demokratúra”, vagyis a látszólag demokratikus dekorációval ellátott autoriter, korrupt egyeduralom még a koronavírus-járvány halottainak rekordmagas száma és az EU-pénzek fenyegető megnyesése ellenére is a siker receptje maradt.
2022. április 7., csütörtök
KI A BŰNÖS, KI A BŰNBAK? – AZ ELLENZÉKI ÖSSZEOMLÁS VALÓDI OKAIRÓL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.04.06.
Nem véletlen, hogy Jakab Péter rögtön a választás estéjén nekiállt rákenni az ellenzéki összeomlásért viselendő felelősséget Márki-Zay Péterre: a számok alapján leginkább a Jobbik elnökének lenne miért elnézést kérnie. Ha még régebbre tekintünk, akkor azonban látjuk: a baj már az ő ideje előtt megtörtént, Márki-Zay szereplésén pedig legfeljebb a kétharmad múlhatott. Ha egyáltalán. Elemzés.
„A blame game-et általában az nyeri, aki kezdi” – az állítólagos aranyszabályra egy Jobbik-közeli elemző hívta fel a figyelmünket, amikor arról érdeklődtünk nála: ugyan miért esett neki Jakab Péter már vasárnap este az ellenzéki listavezető Márki-Zay Péternek? A Jobbik elnökének persze még akkor sincs könnyű dolga, ha a szabály működik és valóban nagyobb eséllyel nyeri a bűnbakkeresési játékot, aki először kiáltja azt a másikra. A tények ugyanis makacs dolgok, s ha valamikor, egy választáson aztán tényleg mérhető, mi történt a szavazatokkal. Márpedig ezek már a választás éjszakáján mutattak valami nagyon fontosat, s a Jobbik számára igazán kedvezőtlent: 2018-hoz viszonyítva az ellenzéki pártok 677 103 szavazója tűnt el. (Négy éve 2 488 097 fő szavazott a mostani összefogás pártjaira külön listán, most, együttes erővel pedig 1 810 994 szavazatot tudtak begyűjteni.) Történelmi mélypont ez az összellenzéknek: soha nem kaptak még ilyen kevés szavazatot. Jakab nem véletlenül igyekezett villámtempóban felelőssé tenni Márki-Zayt, amikor kijelentette: a listavezető az ellenzék leváltását ígérte, de ehelyett megbuktatta azt. Nem is a köztudott ellenszenv volt az ok, amely a két politikus viszonyát kölcsönösségi alapon jellemezte az elmúlt időszakban.
A sietségre a Jobbik-elnöknek jó oka volt. A Mi Hazánk meglepetésszerű parlamentbe jutása 6 százalék fölötti eredménnyel ugyanis túl árulkodó ahhoz, hogy ne pártja felelősségét kezdje firtatni bárki – akinek csak néhány perce van akár az elemzésre. Ha a Toroczkai-csapat rosszul szerepel, nem jut a parlamentbe, legalábbis képlékenyebb lenne annak megítélése, mi történt a valóságban.
Így azonban tetemes mennyiségű, szám szerint 319 ezer szavazatról nem lehet vitát nyitni. Aligha van legalábbis, aki azt gondolná, hogy kiábrándult LMP-sekből áll az ismét frakcióállításra képes széljobbos szavazótábor – ezt a voksmennyiséget egészen biztosan a Jobbik veszítette el. Kevésbé számszerűsíthető egzakt módon, de a helyi adatokból kikövetkeztethető, hogy a Fideszhez is tetemes mennyiségű exjobbikos vándorolt át: noha a kormánypárt a még nem végleges adatok szerint országosan csupán 23 ezerrel növelte listás szavazatai számát 2018-hoz képest (ez 100 százalékos feldolgozottságnál vélhetőleg még nőni fog), a kistelepülési szinten, korábbi Jobbik-bázisokon már most is sokkal nagyobb mértékben. A nagyságrend itt is százezres. Ennek belátásához érdemes egy pillantást vetnünk a Political Capital által készített grafikonra, amely megyei bontásban tartalmazza, hogy a 2018-as összellenzéki szavazattömegben mekkora volt a Jobbik (illetve a többi párt) részaránya. Ami jól látszik: ahogy nő a Jobbik 2018-as súlya, úgy romlik a 2022-es összellenzéki mozgósítás (a korreláció a két érték között -0,81). „Azokban a megyékben sikerült kevésbé a mozgósítás, ahol négy évvel ezelőtt magas volt a Jobbik szavazóinak részaránya (a másik három nagyobb párt esetében a kapcsolat előjele ellentétes, azaz az MSZP-Párbeszéd, a DK és az LMP erősebb megyéiben jellemzően eredményesebb volt idén a mozgósítás)” – állapítja meg az intézet...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.04.06.
„A blame game-et általában az nyeri, aki kezdi” – az állítólagos aranyszabályra egy Jobbik-közeli elemző hívta fel a figyelmünket, amikor arról érdeklődtünk nála: ugyan miért esett neki Jakab Péter már vasárnap este az ellenzéki listavezető Márki-Zay Péternek? A Jobbik elnökének persze még akkor sincs könnyű dolga, ha a szabály működik és valóban nagyobb eséllyel nyeri a bűnbakkeresési játékot, aki először kiáltja azt a másikra. A tények ugyanis makacs dolgok, s ha valamikor, egy választáson aztán tényleg mérhető, mi történt a szavazatokkal. Márpedig ezek már a választás éjszakáján mutattak valami nagyon fontosat, s a Jobbik számára igazán kedvezőtlent: 2018-hoz viszonyítva az ellenzéki pártok 677 103 szavazója tűnt el. (Négy éve 2 488 097 fő szavazott a mostani összefogás pártjaira külön listán, most, együttes erővel pedig 1 810 994 szavazatot tudtak begyűjteni.) Történelmi mélypont ez az összellenzéknek: soha nem kaptak még ilyen kevés szavazatot. Jakab nem véletlenül igyekezett villámtempóban felelőssé tenni Márki-Zayt, amikor kijelentette: a listavezető az ellenzék leváltását ígérte, de ehelyett megbuktatta azt. Nem is a köztudott ellenszenv volt az ok, amely a két politikus viszonyát kölcsönösségi alapon jellemezte az elmúlt időszakban.
A sietségre a Jobbik-elnöknek jó oka volt. A Mi Hazánk meglepetésszerű parlamentbe jutása 6 százalék fölötti eredménnyel ugyanis túl árulkodó ahhoz, hogy ne pártja felelősségét kezdje firtatni bárki – akinek csak néhány perce van akár az elemzésre. Ha a Toroczkai-csapat rosszul szerepel, nem jut a parlamentbe, legalábbis képlékenyebb lenne annak megítélése, mi történt a valóságban.
Így azonban tetemes mennyiségű, szám szerint 319 ezer szavazatról nem lehet vitát nyitni. Aligha van legalábbis, aki azt gondolná, hogy kiábrándult LMP-sekből áll az ismét frakcióállításra képes széljobbos szavazótábor – ezt a voksmennyiséget egészen biztosan a Jobbik veszítette el. Kevésbé számszerűsíthető egzakt módon, de a helyi adatokból kikövetkeztethető, hogy a Fideszhez is tetemes mennyiségű exjobbikos vándorolt át: noha a kormánypárt a még nem végleges adatok szerint országosan csupán 23 ezerrel növelte listás szavazatai számát 2018-hoz képest (ez 100 százalékos feldolgozottságnál vélhetőleg még nőni fog), a kistelepülési szinten, korábbi Jobbik-bázisokon már most is sokkal nagyobb mértékben. A nagyságrend itt is százezres. Ennek belátásához érdemes egy pillantást vetnünk a Political Capital által készített grafikonra, amely megyei bontásban tartalmazza, hogy a 2018-as összellenzéki szavazattömegben mekkora volt a Jobbik (illetve a többi párt) részaránya. Ami jól látszik: ahogy nő a Jobbik 2018-as súlya, úgy romlik a 2022-es összellenzéki mozgósítás (a korreláció a két érték között -0,81). „Azokban a megyékben sikerült kevésbé a mozgósítás, ahol négy évvel ezelőtt magas volt a Jobbik szavazóinak részaránya (a másik három nagyobb párt esetében a kapcsolat előjele ellentétes, azaz az MSZP-Párbeszéd, a DK és az LMP erősebb megyéiben jellemzően eredményesebb volt idén a mozgósítás)” – állapítja meg az intézet...
JÖTT A BOSSZÚ, BÉRLEVONÁSSAL, PÓTÓRÁKKAL, IGAZOLATLAN TÁVOLLÉT BEÍRÁSÁVAL BÜNTETIK A SZTRÁJKOLÓ TANÁROKAT - A SZAKSZERVEZETEK BÍRÓSÁGHOZ FORDULHATNAK
NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.04.07.
Rengeteg panasz érkezett a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) olyan tanároktól, oktatási-nevelési dolgozóktól, akik részt vettek az érdekképviseletek által meghirdetett, március 16-án indult sztrájkban. Annak ellenére, hogy a munkabeszüntetést jogszerűen szervezték meg, több tankerületben számos túlkapás történt a sztrájkolókkal szemben.
A legtöbb panasz az aránytalan bérlevonásokkal kapcsolatos: sok tanár egész napra nem kapott fizetést, holott az adott napon csak egy-két óráját nem tartotta meg. Egy budai gimnáziumban tanító pedagógus például öt nap alatt mindössze öt tanórát nem tartott meg, mégis öt egész napi bért vontak le tőle, miközben minden más feladatát elvégezte. Ez a sztrájktörvénnyel és a Munka törvénykönyvének előírásaival is ellentétes. A PSZ-hez érkezett egy olyan panasz is, amelyből kiderült, az egyik vidéki tankerületi központ igazgatója elrendelte, hogy a sztrájkban részt vevő pedagógusok a megtartott, adminisztrált óráikat is töröljék a rendszerből. Máshol igazolatlan távollétet írtak be a sztrájkoló pedagógusoknak, holott végig az intézményben tartózkodtak.
A PDSZ pedig olyan esetekről is tud, hogy a március 16-17-18-ai sztrájkkal érintett napokra utólag, két-három héttel a sztrájk után rendelt el rendkívüli szünetet az intézményvezető, egyes esetekben nem az egész iskola, csak bizonyos osztályok tekintetében. A PDSZ szerint ez egyértelműen jogellenes, rendkívüli szünet visszamenőleges hatályú elrendelésére a törvények nem adnak lehetőséget. Ahogy arra sem, hogy a jogellenesen elrendelt rendkívüli szünet miatt a tanév rendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapra – így például április 13-ára – munkavégzést rendeljenek el, egyes intézményekben ez mégis megtörtént. Az intézményvezetők ezen a napon pótoltatnák be a sztrájk miatt elmaradt tanórákat, amire egyébként csak akkor lenne szükség, ha az elmaradás olyan mértékű, hogy nem lehetne lezárni miatta a tanévet...
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.04.07.
A legtöbb panasz az aránytalan bérlevonásokkal kapcsolatos: sok tanár egész napra nem kapott fizetést, holott az adott napon csak egy-két óráját nem tartotta meg. Egy budai gimnáziumban tanító pedagógus például öt nap alatt mindössze öt tanórát nem tartott meg, mégis öt egész napi bért vontak le tőle, miközben minden más feladatát elvégezte. Ez a sztrájktörvénnyel és a Munka törvénykönyvének előírásaival is ellentétes. A PSZ-hez érkezett egy olyan panasz is, amelyből kiderült, az egyik vidéki tankerületi központ igazgatója elrendelte, hogy a sztrájkban részt vevő pedagógusok a megtartott, adminisztrált óráikat is töröljék a rendszerből. Máshol igazolatlan távollétet írtak be a sztrájkoló pedagógusoknak, holott végig az intézményben tartózkodtak.
A PDSZ pedig olyan esetekről is tud, hogy a március 16-17-18-ai sztrájkkal érintett napokra utólag, két-három héttel a sztrájk után rendelt el rendkívüli szünetet az intézményvezető, egyes esetekben nem az egész iskola, csak bizonyos osztályok tekintetében. A PDSZ szerint ez egyértelműen jogellenes, rendkívüli szünet visszamenőleges hatályú elrendelésére a törvények nem adnak lehetőséget. Ahogy arra sem, hogy a jogellenesen elrendelt rendkívüli szünet miatt a tanév rendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapra – így például április 13-ára – munkavégzést rendeljenek el, egyes intézményekben ez mégis megtörtént. Az intézményvezetők ezen a napon pótoltatnák be a sztrájk miatt elmaradt tanórákat, amire egyébként csak akkor lenne szükség, ha az elmaradás olyan mértékű, hogy nem lehetne lezárni miatta a tanévet...
AZ ELLENZÉK VISSZAJUTOTT AZ ALAPVETŐ KÉRDÉSHEZ, SZABAD-E BEMENNI A PARLAMENTBE ÉS FELESKÜDNI AZ ALAPTÖRVÉNYRE?
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.04.07.
A bukás okainak tisztázása után az ellenzéki tájkép csata után úgy néz ki, mint amikor még nem jött létre az összefogás, az ellenzéknek esélye sem volt Orbánt megszorítni, csak a kollaborációra volt esélye, hogy a választáson való részvételével és a parlamentbe való beülésével legitimálja az önkényuralom működését, és biztosítsa pénzért a demokrácia hamis látszatát a diktatúrához. Ezzel az ellenzék visszakerült abba a szerepkörébe, amiben korábban volt, miszerint az Orbán-rendszer hazugságának és működésének nélkülözhetetlen és legerősebb bástyái...
Szerző: Amerikai Népszava
2022.04.07.
„LESZAVAZTAK A FIDESZRE, DE KÖZBEN MINDENKI PANASZKODOTT” – PÖRÖGNEK A SZAVAZATSZÁMLÁLÓK BESZÁMOLÓI
G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2022.04.07.
István, a 45 éves budapesti vállalkozó egy különösen hátrányos helyzetű borsodi település „neccesebb” szavazókörében számolt szavazatokat. Úgy volt vele, hogy a választás tisztáságának biztosításával szívesen hozzájárul a változás esélyéhez – most az ország elhagyását tervezgeti. „Kérdéses, hogy ilyen körülmények között van-e a választásnak tétje. Nem a szavazókörben történik a csalás, nem is történhet számottevő mértékben. De a szavazatvásárlás, a plusz mozgósítás és a mindenkori propaganda olyan finomra csiszolt rendszert alkot, hogy elműködik könnyedén akár az idők végezetéig is. Akkor is, ha holnaptól Orbán Viktor helyére lépne mondjuk Szijjártó Péter vagy Orbán Ráhel.” István úgy vette le, hogy „egy szavazat árfolyama nap elején 5 ezer, a végén akár 30 ezer forint körül mozog. A szavazókat pár autó hordta oda a szavazóhelyiség elé.”
A jó nevű budapesti egyetemre járó Anna egy Bács-Kiskun megyei, mintegy ötezer fős település szavazókörében vett részt a számolásban, és bár a folyamatot alapvetően korrektnek írta le, a fideszes delegált telefonos napközbeni mozgósítása egyértelmű volt: „nem kellett látnia a névjegyzéket, mindenkit ismert, és külön strigulázta, hány fideszes jött már el, így tudta, kire lehet még számítani.” Anna hangsúlyozza: tudta eddig is, hogy budapesti buborékban él, de a szavazók általános rossz szellemi és fizikai állapota így is megrázta. „A 2018-as Fidesz-győzelem után erős volt az az ellenzéki narratíva, hogy vidéken nem értik a világot, persze, hogy a Fideszre szavaznak. Most megértettem, hogy valójában annyira kiszolgáltatottak a rendszernek, hogy fel sem merülhet alternatíva. De el sem jut hozzájuk.”
Az országgyűlési választást megelőző kampánynak köszönhetően idén az egyesült ellenzék majdnem az összes szavazókörbe delegált szavazatszámlálókat. Az összefogó hat pártnak, a 20k22 – Húszezren a tiszta választásért csoportnak és a Számoljuk Együtt Mozgalomnak köszönhetően mintegy 19 700 önkéntest delegáltak szavazóbiztosnak a 10 285 szavazókör valamelyikébe, hogy így biztosítsák a választás és népszavazás tisztaságát, és ezen keresztül erősítsék a magyar demokráciába vetett bizalmat...
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2022.04.07.
A jó nevű budapesti egyetemre járó Anna egy Bács-Kiskun megyei, mintegy ötezer fős település szavazókörében vett részt a számolásban, és bár a folyamatot alapvetően korrektnek írta le, a fideszes delegált telefonos napközbeni mozgósítása egyértelmű volt: „nem kellett látnia a névjegyzéket, mindenkit ismert, és külön strigulázta, hány fideszes jött már el, így tudta, kire lehet még számítani.” Anna hangsúlyozza: tudta eddig is, hogy budapesti buborékban él, de a szavazók általános rossz szellemi és fizikai állapota így is megrázta. „A 2018-as Fidesz-győzelem után erős volt az az ellenzéki narratíva, hogy vidéken nem értik a világot, persze, hogy a Fideszre szavaznak. Most megértettem, hogy valójában annyira kiszolgáltatottak a rendszernek, hogy fel sem merülhet alternatíva. De el sem jut hozzájuk.”
Az országgyűlési választást megelőző kampánynak köszönhetően idén az egyesült ellenzék majdnem az összes szavazókörbe delegált szavazatszámlálókat. Az összefogó hat pártnak, a 20k22 – Húszezren a tiszta választásért csoportnak és a Számoljuk Együtt Mozgalomnak köszönhetően mintegy 19 700 önkéntest delegáltak szavazóbiztosnak a 10 285 szavazókör valamelyikébe, hogy így biztosítsák a választás és népszavazás tisztaságát, és ezen keresztül erősítsék a magyar demokráciába vetett bizalmat...
KIMUTATTÁK, ENNYIT BUKTAK AZ OROSZ OLIGARCHÁK - AFRIKAI SZINTRE IS SÜLLYEDHET AZ ORSZÁG A SZUPERGAZDAGOK TOPLISTÁJÁN
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.04.07.
Közel 13 ezermilliárd forintnak megfelelő összeget veszített a 10 leggazdagabb orosz pénzember 2022 március végéig az ukrajnai invázió miatt hozott nyugati szankciók eredményeként. Szakértő szerint Oroszország akár Afrika mögé is visszacsúszhat a szupergazdagok regionális toplistáján.
Oroszországban 2021-re a legalább 1 millió dollárral rendelkező vagyonos réteg (HNWI) létszáma elérte a 312 ezer főt, miután 5 év alatt 50 százalékos bővülést produkált. A 30 millió dollárnál is vagyonosabbak (UHNWI) száma 6200 főre rúgott tavaly, holott 2016-ban még csak 3700 orosz állampolgár számított UHNWI személynek. Azaz a legmagasabb vagyonkategóriában is markáns, 68 százalékos növekedés történt - közölte a Blochamps Capital.
Karagich István, a pénzügyi tanácsadó és business intelligence cég ügyvezetője szerint Oroszország egyik fő gazdasági pillére a stabil és lojális nemzeti oligarcha réteg. Mint kifejtette: a gazdasági-pénzügyi-politikai kohézió alaptézise, hogy az orosz elnök megteremti a pénzügyi elitben való mozgás kereteit, de bármikor meg is vonhatja a bizalmat. A vagyoni elit tagjai így nem csupán a rezsimhez lojálisak különösen, hanem egymáshoz is úgy kapcsolódnak mind pénzügyi, mind ideológiai relációban, mint a szoros, kovalens kötésben lévő molekulák.
Az ezredforduló után – részletezte (szerintünk továbbgondolásra érdemesen) Karagich – rengeteg állami tulajdonú vagyon, vállalat és pénzintézet hevert parlagon Oroszországban, amelyekhez csak egy rendkívül szűk, jó kapcsolatokkal rendelkező, okos, ambiciózus rétegnek volt hozzáférése, és amelynek tagjai meg is ragadták a kínálkozó pénzügyi eszközöket, valamint a velük járó lehetőségeket. Az oligarchák azonban rendkívül gyorsan hatalmasra nőttek, és az elnöknek korlátoznia kellett az erejüket. Ezért lassan egy olyan függőségi-kötelmi rendszert épült ki, amelyben a legfelső vagyoni elit mozgástere és hatalma tőle, illetve az általa biztosított hozzáférésektől, garanciáktól függ...
Szerző: Azénpénzem
2022.04.07.
Oroszországban 2021-re a legalább 1 millió dollárral rendelkező vagyonos réteg (HNWI) létszáma elérte a 312 ezer főt, miután 5 év alatt 50 százalékos bővülést produkált. A 30 millió dollárnál is vagyonosabbak (UHNWI) száma 6200 főre rúgott tavaly, holott 2016-ban még csak 3700 orosz állampolgár számított UHNWI személynek. Azaz a legmagasabb vagyonkategóriában is markáns, 68 százalékos növekedés történt - közölte a Blochamps Capital.
Karagich István, a pénzügyi tanácsadó és business intelligence cég ügyvezetője szerint Oroszország egyik fő gazdasági pillére a stabil és lojális nemzeti oligarcha réteg. Mint kifejtette: a gazdasági-pénzügyi-politikai kohézió alaptézise, hogy az orosz elnök megteremti a pénzügyi elitben való mozgás kereteit, de bármikor meg is vonhatja a bizalmat. A vagyoni elit tagjai így nem csupán a rezsimhez lojálisak különösen, hanem egymáshoz is úgy kapcsolódnak mind pénzügyi, mind ideológiai relációban, mint a szoros, kovalens kötésben lévő molekulák.
Az ezredforduló után – részletezte (szerintünk továbbgondolásra érdemesen) Karagich – rengeteg állami tulajdonú vagyon, vállalat és pénzintézet hevert parlagon Oroszországban, amelyekhez csak egy rendkívül szűk, jó kapcsolatokkal rendelkező, okos, ambiciózus rétegnek volt hozzáférése, és amelynek tagjai meg is ragadták a kínálkozó pénzügyi eszközöket, valamint a velük járó lehetőségeket. Az oligarchák azonban rendkívül gyorsan hatalmasra nőttek, és az elnöknek korlátoznia kellett az erejüket. Ezért lassan egy olyan függőségi-kötelmi rendszert épült ki, amelyben a legfelső vagyoni elit mozgástere és hatalma tőle, illetve az általa biztosított hozzáférésektől, garanciáktól függ...
NEKIMEGY A KÜLFÖLDI KISKERLÁNCOKNAK A KORMÁNY - MÉGIS MI LESZ EBBŐL?
PORTFOLIO
Szerző: CSÍKI GERGELY
2022.04.07.
Úgy tűnik, a kormány újra meghirdetheti harcát az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor hazai tulajdonba vétele céljából és logikusnak tűnik az is, hogy ki lesz ezen a területen Orbán Viktor harcostársa. Az elmúlt 12 év ebből a szempontból nem hozott egyelőre áttörést, azonban az elmúlt évek hoztak új megközelítéseket. Bemutatjuk, hogy a kormány a kisker-szektorban milyen kiinduló állapottal néz szembe és annak átalakítására milyen régi-új eszközei lehetnek.
Régi-új cél, régi-új emberrel?
A kormány már régóta tervezi - eddig nem túl nagy sikerek mellett - a hazai élelmiszer-kiskereskedelem átalakítását, és Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján erről a céljáról 12 év után sem mondott le. Ezzel kapcsolatban két határozott megjegyzése volt a miniszterelnöknek:
- Nem lehetetlen, hogy a kiskereskedelmi láncok közül a külföldieket kiszorítja a kormány, és a következő kormányzati ciklusnak ez is lehet egy feladata.
2020 decemberében a Portfolio agrárkonferenciáján nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében. Az eseményen úgy fogalmazott, hogy a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. Ebben offenzívnek kell lenni, mert kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem. Ahogy a kormánybiztos fogalmazott, ezt a piacot uralnunk kell, a saját érdekünkben.
Alig egy évvel később, 2021 novemberében a Portfolio-nak adott interjújában arról beszélt, hogy überelni kell a külföldi kiskereskedelmi láncokat, diszkontokat, abcúg multik, vivát magyarok! A kiskereskedelem nemzeti tulajdona ügyében szerinte sokkal határozottabban kell előre menni és akkor üdvözölte Jellinek Dániel üzletember belépését az Auchanon keresztül a szektorba.
Többen is elkezdtek spekulálni arra Orbán Viktor kijelentései alapján, hogy Lázár János valamifajta élelmiszeripart, kiskereskedelmet, tehát agráriumot/teljes vidéket érintő feladatot kap a kormányban. Igaz szerda este a politikus úgy fogalmazott, hogy nem hajt pozícióra, de ha ez szóba kerül Orbán Viktorral, akkor beszélni fog majd róla...
Szerző: CSÍKI GERGELY
2022.04.07.
Régi-új cél, régi-új emberrel?
A kormány már régóta tervezi - eddig nem túl nagy sikerek mellett - a hazai élelmiszer-kiskereskedelem átalakítását, és Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján erről a céljáról 12 év után sem mondott le. Ezzel kapcsolatban két határozott megjegyzése volt a miniszterelnöknek:
- Nem lehetetlen, hogy a kiskereskedelmi láncok közül a külföldieket kiszorítja a kormány, és a következő kormányzati ciklusnak ez is lehet egy feladata.
- Nem lehetetlen szerinte az sem, hogy Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter a sikeres választási szereplése után visszatér a kormányba.
A két ügy akár össze is függhet. A hódmezővásárhelyi kormánypárti politikus ugyanis régóta aktív szószólója annak, hogy a kiskereskedelemben nagyobb magyar tulajdonra van szükség és azt sem szabad elfelejteni, hogy minisztersége idején a "kereskedelempolitika kormányzati összehangolásával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős" miniszteri biztost is kinevezett Szatmáry Kristóf (most is a parlamentbe jutó fideszes politikus) személyében. Lázár János a közelmúltban két alkalommal is határozottan nyilvánult meg a kiskereskedelem nemzeti tulajdonba vétele kapcsán:
A két ügy akár össze is függhet. A hódmezővásárhelyi kormánypárti politikus ugyanis régóta aktív szószólója annak, hogy a kiskereskedelemben nagyobb magyar tulajdonra van szükség és azt sem szabad elfelejteni, hogy minisztersége idején a "kereskedelempolitika kormányzati összehangolásával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős" miniszteri biztost is kinevezett Szatmáry Kristóf (most is a parlamentbe jutó fideszes politikus) személyében. Lázár János a közelmúltban két alkalommal is határozottan nyilvánult meg a kiskereskedelem nemzeti tulajdonba vétele kapcsán:
2020 decemberében a Portfolio agrárkonferenciáján nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében. Az eseményen úgy fogalmazott, hogy a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. Ebben offenzívnek kell lenni, mert kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem. Ahogy a kormánybiztos fogalmazott, ezt a piacot uralnunk kell, a saját érdekünkben.
Alig egy évvel később, 2021 novemberében a Portfolio-nak adott interjújában arról beszélt, hogy überelni kell a külföldi kiskereskedelmi láncokat, diszkontokat, abcúg multik, vivát magyarok! A kiskereskedelem nemzeti tulajdona ügyében szerinte sokkal határozottabban kell előre menni és akkor üdvözölte Jellinek Dániel üzletember belépését az Auchanon keresztül a szektorba.
Többen is elkezdtek spekulálni arra Orbán Viktor kijelentései alapján, hogy Lázár János valamifajta élelmiszeripart, kiskereskedelmet, tehát agráriumot/teljes vidéket érintő feladatot kap a kormányban. Igaz szerda este a politikus úgy fogalmazott, hogy nem hajt pozícióra, de ha ez szóba kerül Orbán Viktorral, akkor beszélni fog majd róla...
RENDRE A FIDESZ REJTÉLYES PEREMSZAVAZÓI DÖNTIK EL A VÁLASZTÁSOKAT
TELEX
Szerző: TÓTH GERGELY
2022.04.06.
A héten túlzás nélkül minden napra jut legalább egy konferencia, ami a 2022-es országgyűlési választás nyilvánosságot, közvélemény-kutatókat, sőt, magát a győztest is meglepő eredményeit próbálja értelmezni és magyarázni. A Political Capital elemzőintézet szakértők bevonásával tartott szerdai beszélgetése az ellenzék pocsék – 2018-hoz képest összesen 889 ezer szavazat elvesztésével járó – szereplésének egyik kulcstényezőjét, a jobbikos szavazatok elszivárgását járta körül, de érdekes előadást lehetett hallani a Fidesz hagymaszerűen felépülő, mozdíthatatlan szavazói tömbjéről...
Szerző: TÓTH GERGELY
2022.04.06.
A JOBBIK SZAVAZÓI HIÁNYOZHATTAK LEGINKÁBB AZ ELLENZÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÖGÜL
POLITICAL CAPITAL
Szerző: Political Capital
2022.04.04.
Túl sokfélék az Orbán-rendszerrel kritikus szavazók ahhoz, hogy egy táborba terelhetők legyenek. Gyorselemzésünk szerint illúzió volt azt feltételezni, hogy a korábbi Jobbik szavazóinak nagy része képes a bal-közép pártokkal egy irányba szavazni. Az ötödik Orbán-kormány mozgásterét a gazdasági és külpolitikai kényszerek fogják csak beszűkíteni, belpolitikai értelemben minden korábbinál könnyebb dolga lesz.
Szerző: Political Capital
2022.04.04.
ORBÁN MAGA CÁFOLTA MEG POLITIKÁJÁNAK KERESZTÉNYDEMOKRATA, POLGÁRI VOLTÁT
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.04.07.
„Hazugság, hogy Orbán és politikája kereszténydemokrata, polgári és hazafias lenne” – szögezte le sommásan Szentpéteri Nagy Richard, aki szerint ez a hármas cél jó és vonzó, de Orbánék esetében nem igaz, „számukra ez, ennek mind a három eleme csak egy politikai termék”. A kormányfő választási győzelmi beszédében elhangzottakkal kapcsolatban kerestük meg az alkotmányjogász, politológust. Mint leszögezte: „Azzal hogy Orbán illiberálisnak nyilvánította a saját rendszerét, önmaga cáfolta azt, hogy ő kereszténydemokrata lenne, hiszen egy kereszténydemokrata mindig alkotmányos demokráciában akar élni”. Ami pedig a „polgári” politikát illeti, Szentpéteri emlékeztetett arra, hogy maguk vallották be, ez nem más, mint egy politikai termék. A „hazafi” értelmezése nehezebb, már csak azért is, mert mindenki hazafi valamilyen szinten, ám „ezt nagyon hangoztatni, sem nem kereszténydemokrata, sem nem polgári” – hívta fel a figyelmet.
Nagyon tanulságos, sok kitételében mélységesen felháborító és valótlanságokkal is megtűzdelt választási győzelmi beszédet mondott április 3-án este Orbán Viktor. Ebben a cikkünkben azonban csak egyetlen félmondatát vizsgáljuk meg, de azt alaposan. Azt, amikor azt mondta: „...az egész világ láthatta ma este itt, Budapesten, hogy a kereszténydemokrata politika, a konzervatív, polgári politika és a hazafias politika győzött”.
Orbán politikája valóban kereszténydemokrata, polgári és hazafias lenne? Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogászt, politológust kértük, válaszoljon meg a kérdésre...
Szerző: NVZS
2022.04.07.
Nagyon tanulságos, sok kitételében mélységesen felháborító és valótlanságokkal is megtűzdelt választási győzelmi beszédet mondott április 3-án este Orbán Viktor. Ebben a cikkünkben azonban csak egyetlen félmondatát vizsgáljuk meg, de azt alaposan. Azt, amikor azt mondta: „...az egész világ láthatta ma este itt, Budapesten, hogy a kereszténydemokrata politika, a konzervatív, polgári politika és a hazafias politika győzött”.
Orbán politikája valóban kereszténydemokrata, polgári és hazafias lenne? Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogászt, politológust kértük, válaszoljon meg a kérdésre...
MÁRKI-ZAY PÉTER: DÖNTÖTTEM: MEGVÉDEM A VÁSÁRHELYI GYEREKEKET!
FACEBOOK
Szerző: MÁRKI-ZAY PÉTER
2022.04.06.
Hosszas mérlegelés után úgy döntöttem, hogy nem ülök be a parlamentbe – nekem most Vásárhelyen kell megvédenem a vásárhelyi gyerekeket attól, hogy a Fidesz elvigye őket golyófogónak Ukrajnába, köztük négy, még csak nem is katona fiaimat.
Szerző: MÁRKI-ZAY PÉTER
2022.04.06.
Orbán Viktor ugyanis számtalanszor bebizonyította, hogy amivel bennünket minden alap nélkül vádol, azt saját maga rendre megteszi:
– évente 40-50 ezer migránst telepít hazánkba a távozó magyarok pótlására
– a teszteknél már fizetőssé tette az egészségügyet, a magánosításra máris százmilliókat költött
– vasárnap már azt sem tagadta, hogy meg akarja szüntetni a rezsicsökkentést
Már a választás előtt is sokszor elmondtam kérdésekre válaszolva, hogy a választás eredménye akkor sem legitim, ha mi győzünk – és nem elsősorban a választási csalások, a házhoz vitt levélszavazatok, a törvényesített voksturizmus és az állásuk elvesztésével fenyegetett vagy megvásárolt vidéki választók miatt. A választók jelentős részét ugyanis teljesen félretájékoztatta az egyoldalú, hazug propagandagépezet. Védtelenek voltak a Fidesz hazugságaival szemben, tényleg elhitték, hogy a sorkatonaságba szerelmes, még a kórházakba is katonákat küldő Orbán a béke garanciája, az ellenzék pedig ki sem képzett fiatalokat küldene meghalni Ukrajnába – egy 44 milliós országba, ahová a NATO sem küld embereket, hanem kiberbiztonsági tanácsadással nyújt katonai segítséget.
Ma már a Fidesz propagandagépezete a fehérről is képes elhitetni, hogy fekete, egy jobboldali, hétgyermekes, vidéki keresztény polgármesterről, hogy Gyurcsány embere, hogy utálja a vidékieket, valamint hogy saját gyermekeit is elküldené meghalni egy idegen háborúba…
Ebben a helyzetben még a látszatát sem szeretném fenntartani annak, hogy Magyarország egy parlamentáris demokrácia, ahol a parlamentben az ellenzék bármit is elérhet, ezért nem ülök be a listavezetőként megszerzett helyemre. Az átjelentkezett szavazókkal együtt valószínűleg megfordul Lázár János néhány szavazatos előnye a városon belül, de Hódmezővásárhely polgármestereként így is az a legfontosabb feladatom most, hogy szeretett városom bizalmát megerősítsem, megőrizzem a korrupció- és politikamentes városvezetést, a felelős gazdálkodást, és teljesítsem ígéreteim fennmaradó részét.
Vidéki polgármesterként sem fogom azonban magára hagyni azt a 106 hőst, aki a választáson elindult, ahogy az előválasztás jelöltjeit sem, a 27 ezer szavazatszámlálót, a több százezer fiatalt, a milliós roma közösséget és a kétmillió ellenzékit. Ebben a rendszerben bebizonyosodott, hogy választásokon nem lehetett leváltani a Fideszt – de ez semmit nem vesz el abból a dicsőségből, hogy egy hősies küzdelemben magyarok százezrei küzdöttek velünk aktívan egy becsületes, nyugati elkötelezettségű, emelkedő Magyarországért. Továbbra is felelősséget érzek azért, hogy ez a közösség együtt maradjon, és hazafias ellenállókként mindannyian küzdjünk a korrupció és az önkény ellen. Szent célunk adjon erőt nekünk. Találjuk ki együtt, hogyan védjük meg egymást.
Nekünk, akik tiszta lelkiismerettel megtettünk mindent egy becsületes, tisztességes országért, most sem szabad feladnunk ezt a történelmi küzdelmet. Tartsunk ki egymás mellett, nyújtsunk vigaszt a csüggedőknek, álljunk ki az üldözöttekért. Isten óvja Magyarországot!
A LEGFŐBB OK
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.04.06.
Sok mindenről esik szó a súlyos vereség apropóján, nagyon helyesen, ám meggyőződésem, hogy ezek sorában az egyik legjelentősebb és legmeghatározóbb tényező a legelemibb demokratikus politikai, jogi és erkölcsi szabályokat és követelményeket páros lábbal tipró, azokat meggyalázó és semmibe vevő, rendszerszíntű, de az ellenzék által idejekorán vagy kellőképpen fel nem ismert, netán kevésbé jelentősnek vélt, ám az Orbán-rezsim strukturális részét képező, legalább nyolc éve folyamatosan fenntartott, azaz nem csak a választások idején működtetett választási csalás intézményének aprólékosan kidolgozott, s hatalmas állami pénzekből realizált mechanizmusa és vezérelve. A választási-, vagy kampányidőszak csak csúcsra járatja a négy vagy inkább nyolc éve rendületlenül fenntartott és működtetett rendszert, amelynek részelemeit, ha csak önmagukban látjuk és elemezzük, legfeljebb annak megállapításáig juthatunk, hogy „nahát, már ezt is meg merték tenni ” (most csak a médiánál maradva: beszántották, megszüntették, lenyúlták, okkupálták ezt is, meg azt is), miközben minden egyes „nahát, ezt is meg merték tenni” logikus része a választási csalás nagy és permanens folyamatának, taktikailag és stratégiailag, mint megannyi részfogaskerék, egyre tökéletesebben és egyre finomabb hangolásban illeszkedve a választás elcsalásának vezérelvéhez. Nem retorikai túlzás azt állítani, hogy az Orbán-rendszer leglényege: mindenáron, a legpiszkosabb eszközöket is igénybe véve hatalomban tartani önmagukat, s megőrizni valamennyi kiváltságukat, hiszen ez az egyetlen garanciája és biztosítéka annak, hogy négy (nyolc stb.) éven át háborítatlanul azt tesznek, amit csak akarnak. Éppen úgy, ahogy az Alaptörvény nevű tákolmánynak is a legfőbb funkciója, hogy kőbe vésse az Orbán-rezsim örök fennmaradását.
Pedig az ellenzéknek sok tennivalója lehetett volna, egészen az ellenállás legkülönbözőbb formáinak kitalálásáig és megszervezéséig. Sikeres példákat találni a világ különböző részein, de persze lehetett volna innovatívnak is lenni. A világ közvéleményét egyértelműen tájékoztatni kellett volna – az egyszerűség kedvéért most megmaradva a média példázatánál – hogy a legszennyesebb pártpropagandává züllesztett „közmédia” és az MTI, az ellehetetlenített Klubrádió, a likvidált Népszabadság, a gátlástalanul elrabolt Origo és a felismerhetetlenségig széttrancsírozott Index, stb., stb., vagy ami bizonyos tekintetben még kártékonyabb, ám az ellenzék által még most sem appercipiált valóság, tudniillik a hatalmas kegyúri kormánypénzek és kormányjóindulat általi támogatás ellenében engedelmesen üzemeltetett televízió és újabban rádió, amely az ellenzékiség illúzióját keltve szakmányban vezet félre százezreket, milliókat, szóval hogy mindezek nem egyes részleteikben felháborítóak és elemzendőek, hanem egészükben ugyanannak a rendszernek a nélkülözhetetlen elemei, kellékei és fenntartói.
Nem elég különálló disznóságokként felemlegetni a megtörténteket, hanem együttesen és rendszerszerűen szükséges látni és láttatni az egyes mozaikdarabokat, amelyek közösen a strukturális választási csalásra épülő Orbán-rezsim lényegéhez vezetnek el.
Az emlékezetes „Mi sohasem akarnánk elhallgattatni olyanokat, akik nem értenek egyet velünk” hatalmas nevetést kiváltó szemforgató hazugsága nem az állami cenzori hivatal nemlétéről tett őszinte tanúvallomás volt, hanem az Orbán-rezsim strukturális lényegének, a választási csalásra épülő valóságának elszólásszerű kimondása.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.04.06.
Pedig az ellenzéknek sok tennivalója lehetett volna, egészen az ellenállás legkülönbözőbb formáinak kitalálásáig és megszervezéséig. Sikeres példákat találni a világ különböző részein, de persze lehetett volna innovatívnak is lenni. A világ közvéleményét egyértelműen tájékoztatni kellett volna – az egyszerűség kedvéért most megmaradva a média példázatánál – hogy a legszennyesebb pártpropagandává züllesztett „közmédia” és az MTI, az ellehetetlenített Klubrádió, a likvidált Népszabadság, a gátlástalanul elrabolt Origo és a felismerhetetlenségig széttrancsírozott Index, stb., stb., vagy ami bizonyos tekintetben még kártékonyabb, ám az ellenzék által még most sem appercipiált valóság, tudniillik a hatalmas kegyúri kormánypénzek és kormányjóindulat általi támogatás ellenében engedelmesen üzemeltetett televízió és újabban rádió, amely az ellenzékiség illúzióját keltve szakmányban vezet félre százezreket, milliókat, szóval hogy mindezek nem egyes részleteikben felháborítóak és elemzendőek, hanem egészükben ugyanannak a rendszernek a nélkülözhetetlen elemei, kellékei és fenntartói.
Nem elég különálló disznóságokként felemlegetni a megtörténteket, hanem együttesen és rendszerszerűen szükséges látni és láttatni az egyes mozaikdarabokat, amelyek közösen a strukturális választási csalásra épülő Orbán-rezsim lényegéhez vezetnek el.
Az emlékezetes „Mi sohasem akarnánk elhallgattatni olyanokat, akik nem értenek egyet velünk” hatalmas nevetést kiváltó szemforgató hazugsága nem az állami cenzori hivatal nemlétéről tett őszinte tanúvallomás volt, hanem az Orbán-rezsim strukturális lényegének, a választási csalásra épülő valóságának elszólásszerű kimondása.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)