KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖRSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2023.06.02.
Közismert, hogy Orbán Viktornak kevés barátja akad Brüsszelben – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, hozzátéve, hogy a tagállami jogok megvonására az EU alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás alapján kerülhet sor. A lap szerint a soros elnökség ellátásának megtagadása csak rossz precedenst teremthet.
Magyarország most leginkább az Európai Parlamentben tegnap elfogadott, súlyosan elmarasztaló tartalmú határozat kapcsán szerepel a nemzetközi médiában, és a legtöbb beszámoló azt emeli ki, hogy a képviselők nagy többsége kétségbe vonja a magyar kormány alkalmasságát az EU soros elnökségének az ellátására a jövő év második felében.
A Politico amerikai hírportál európai kiadása hangsúlyozza: az a tény, hogy az állásfoglalást – amely egyébként semmilyen konkrét kötelezettséget nem ró az uniós intézményekre - 442-144-es szavazataránnyal, a szélsőbaltól a jobbközépig terjedő politikai spektrum öt frakciójának az egyetértésével hagyták jóvá, jelzi a magyarországi demokrácia elmúlt években tapasztalt visszaszorulása miatti elégedetlenséget. A portál mindazonáltal homályosnak nevezi a dokumentum megfogalmazását, miszerint az uniós Tanácsnak mielőbb „alkalmas megoldást” kell találnia a magyar elnökség ügyében, különben „megfelelő intézkedésekre” számíthat a Parlament részéről. A Politico szerint néhány EP-képviselő hajlik arra, hogy a szükséges minimumra korlátozzák az együttműködést az esetleges magyar elnökséggel, illetve, hogy a rendezvényeken másként gondolkodó újságíróknak, tudósoknak is megszólalási lehetőséget biztosítsanak a hivatalos magyar tisztségviselők mellett.
"Ne változtass a szabályokon, ha azt várod el másoktól, hogy tartsák magukat a szabályokhoz"
Az EurActiv uniós hírportál diplomáciai forrásokból úgy értesült: kicsi az esélye annak, hogy a tagállamok csatlakozzanak a Parlamenthez, és a magyar elnökség felfüggesztését szorgalmazzák. Idézi ugyan a portál Anna Lührmannt, a német kormány Európa-ügyi miniszterét, aki e héten azt mondta újságíróknak, vannak kétségei az iránt, hogy képes-e Magyarország sikeres elnökséget lebonyolítani, mégis csekélynek látja az érdeklődést az ügy iránt brüsszeli diplomáciai körökben. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság dán alelnöke úgy nyilatkozott az EurActivnak: a soros elnökséget ellátó országnak tisztességes közvetítői szerepet kell ellátnia, semlegességet kell tanúsítania a napirenden levő kérdésekben, és ha ez lesz a magyarok hozzáállása, akkor rendben. A portál szerint a nyugati diplomaták jellemző hozzáállása az, hogy „ne változtass a szabályokon, ha azt várod el másoktól, hogy tartsák magukat a szabályokhoz”.
Az EurActiv meg is nevezi azt az EP-képviselőt, aki sajtótájékoztatón felvetette, a szükséges minimumra kellene korlátozni az együttműködést a magyar elnökséggel. A holland liberális Sophie in ‘t Veldről van szó, aki a magyar másként gondolkodóknak biztosítandó fórum mellett azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az EP-képviselők bojkottálják majd azokat a háromoldalú egyeztetéseket, amelyeken a Tanács és az Európai Parlament megbízottai szoktak tárgyalni a javaslattevő-végrehajtó Bizottsággal az egyes szabályozási javaslatokról.
Ugyanebben a cikkében a brüsszeli hírportál kitér arra, hogy miközben a fő figyelem most Magyarországra összpontosul, az Európai Bizottság újabb frontot nyitott a Lengyelországgal fennálló jogállamisági vitasorozatában. Az EurActiv betekintést nyert abba a levélbe, amelyet Didier Reynders igazságügyi biztos intézett a varsói kormányhoz. Reynders szerint az Unió jogával való összeegyeztethetőséget illetően súlyos aggályokat ébreszt az az új lengyel törvény, amely különbizottság felállításáról rendelkezik a lengyel belbiztonságra 2007 és 2022 között gyakorolt orosz befolyás kivizsgálása érdekében. A törvény ugyanis jelentős hatalmat ad egy adminisztratív testület kezébe, lehetővé téve azt is, hogy egyéneket közhivatal ellátásától tiltsanak el, ami jogaik korlátozásához vezethet – vélekedik az uniós jogi normák érvényesülése fölött őrködni hivatott brüsszeli testület igazságügyi biztosa.
Nem kell túlbecsülni a tanácsi soros elnökség szerepét
Visszatérve a magyar EU-elnökség körüli vitákhoz, kiemelésre kívánkozik, hogy a tekintélyes konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárban szögezi le: nem tartja jó gondolatnak az elnökség ellátásának a megtagadását a magyar kormánytól. Nikolas Busse külpolitikai felelős szerkesztő, az írás szerzője szerint az ilyen lépés jelentős következményekkel járna az uniós intézményrendszerre nézve, másfelől pedig csekély lenne a politikai hatása.
Az, hogy Orbán Viktornak kevés barátja akad Brüsszelben, közismert. Vezetése alatt Magyarországon rosszul áll a jogállamiság ügye, Ukrajna kérdésében pedig a miniszterelnök megint csak az ár ellen – sőt, ez utóbbi tekintetben egykori lengyel rokonlelkével, a PiS vezetőjével is szemben – úszik, sorolja a frankfurti lap kommentátora az Orbánt illető kifogásokat. Ámde – folytatja – a tagállami jogok megvonására az EU alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás alapján kerülhet sor. Az, hogy az ilyen döntés egyhangúságot igényel, most kétségkívül kezére játszik Magyarországnak és Lengyelországnak, alapvetően mégis ez a helyes módszer, mert ha ettől eltérnek, akkor könnyen előállhat olyan helyzet, hogy politikai véleménykülönbségek intézményes blokádot eredményeznek. Erre utal az Ukrajnához való magyar hozzáállás is – érvel a Frankfurter Allgemeine, és hozzáteszi: különben sem kell túlbecsülni a tanácsi soros elnökség szerepét. A kommentátor szerint a rossz irányú magyarországi fejlemények kiigazítását rá kell bízni az Európai Bizottságra.
Magyarországot nehezen lehetne megfosztani az elnökségtől
A párizsi Les Echos hasonlóképpen ítéli meg a helyzetet: beszámolója szerint Magyarországot nagyon nehezen lehetne megfosztani az elnökségtől, és az Európai Parlament kezdeményezése pusztán jelképes jelentőségű. Laurence Boone francia EU-ügyi államtitkár szerint Párizs azt várja a magyar elnökségtől, amit minden más elnökségtől is: semlegességet, pártatlanságot – írja a lap.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
