2023. december 7., csütörtök

BÁNÓ ÉS BOLGÁR - HADHÁZY ÁKOS

TV13 / BÁNÓ ÉS BOLGÁR
Műsorvezetők: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2023.12.06.



Vendég: Hadházy Ákos

BUDAPEST A FIDESZ JÁTÉKSZERE VAGY AZ ELLENZÉK ESÉLYE?

VÉTÓ / PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.12.06.



Nagy lehetőséget kapott az ellenzék 2019-ben. Visszavették Budapestet és számos megyeszékhelyen is a közös ellenzéki jelölt aratott győzelmet. De vajon tudtak-e élni is ezzel a politikusok? Mi a szerepe a fővárosnak az Orbán-rendszer lebontásában? Mit lehet tanulni Demszky Gábor örökségéből? Elégséges jól üzemeltetni a kerületeket és a fővárost, vagy elsősorban a Fidesz rendszerével szemben kellene politizálni?

 A Vétó vendége Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője, akivel Budapestről beszélgettünk.

ALFÖLDI RÓBERT: ÖNTELTEK VOLTUNK, LENÉZTÜK AZOKAT, AKIK ELHISZIK A FIDESZES PROPAGANDÁT – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ / 444.HU
Műsorvezető: FICSOR BENDEK
2023.12.06.



– Van egy réteg, amelyik elhiszi a fideszes propagandát, de ezért felelősek vagyunk mi is, akik nem hisszük el, mert semmiféle párbeszédet nem folytattunk velük. Öntelt f...ok voltunk, és lenéztük ezeket az embereket – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Alföldi Róbert, akinek nemrég jelent meg Csáki Judit színikritikussal közösen készített, Rajtam nem múlt című interjúkötete. A színész-rendező, szerint ezért is tartunk ott, ahol tartunk. – Persze a kormány menjen a francba. Egyre abszurdabb dolgokat csinálnak, csupa olyasmit, amire azt mondjuk, hogy „na ezt már úgysem merik megtenni”, de megmerik, még háromszor annyira is megteszik. De hagyjuk, hogy megtegyék – fogalmazott Alföldi Róbert, aki a hatalom sikerének forrásáról is beszélt: „ezek nagyon okos emberek”. – Ha az elképesztő tudásukat, kitartásukat és összeszedettségüket nem a saját hatalmuk bebetonozására és a pénz ellopására használnák, akkor ez maga lenne a Kánaán. 

• Helyet cserélne-e Vidnyánszky Attilával? 

• Mit tenne, ha nem engednék színpadra lépni? 

• Miért nem lát reményt a független színházak megmenekülésére? 

• Miért tartja különlegesnek a magyar színházi világot? 

• Miért támadta hevesen a kormánysajtó az „Alföldi színházaként” emlegetett Átriumot? 

A műsorvezető Ficsor Benedek, a Magyar Hang főmunkatársa.

A STATISZTIKA ANNYIT ÉR, AMENNYIRE MEGBÍZNAK BENNE, A KSH PEDIG BIZALOMVESZTÉSBEN VAN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.12.07.


„Nem szabad félrevezetni az embereket!” – húzta alá Mellár Tamás azzal kapcsolatban, hogy a Központi Statisztikai Hivatal minden valószínűség szerint befolyásolta az inflációs adatot. Így a papíron kimutatott javulást nem a gazdasági eredményekben következett változás eredményezte. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökétől, országgyűlési képviselőtől megtudtuk, hogy a nagy cégek ma már saját profi statisztikai csapattal dolgoznak, s az alapszámokból kiszámolják, hogy mi is a valós helyzet. A KSH iránti bizalom szintjét ez is mutatja. „Szerintem egyébként kormányzati szinteken is ez a gyakorlat, hiszen a valóságot azért nekik is tudniuk kell – más persze a nép számára propagandacélból használt adat és más az, amivel a kormánynak is dolgoznia kell” – tette hozzá.


Mellár Tamás november végén a Hírklikknek írt cikkében hívta fel a figyelmet arra, hogy egy tavaly végrehajtott módszertani változtatás nélkül októberben az infláció 11-12 százalékos lett volna. „Ha a Központi Statisztikai Hivatal két külön terméknek vette volna a piaci és rezsivédett árazású gázt, és úgy számolta volna az árindexet, akkor nem sikerült volna 10 százalék alá szorítani a fogyasztói árindexet. Akkor az valahol 11-12 százalék körül lett volna” – írta a Hírklikkben Mellár Tamás. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökének, jelenleg a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének a véleményét utóbb több más kollégája is igazolta, így a Népszavának nyilatkozó Katona Tamás, aki úgyszintén volt KSH-elnök, valamint Róna Péter közgazdász.

Mellár Tamás cikkében a következőképpen vezette le azt, hogyan jutott erre a következtetésre (s mind Katona, mind Róna hasonlóképpen gondolkodott): a gázárak esetében két termékről van szó: egyfelől a piaci áras (bár valójában ez a monopol-helyzetben lévő szolgáltató által diktált ár) termékről, másfelől pedig a rezsitámogatott gázról. Az előbbinek az ára jelentősen, 30 százalékkal csökkent, az utóbbi árak változatlanul maradtak. Ha ezt a két árváltozást a tényleges felhasználási értékekkel (1 és 7) súlyozzuk, akkor azt kapjuk, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal csökkent. És az adott helyzetben ez az érték áll a legközelebb a valósághoz. Azaz, ha a KSH két külön terméknek vette volna a piaci és rezsivédett árazású gázt és úgy számolta volna az árindexet, akkor nem sikerült volna 10 százalék alá szorítani a fogyasztói árindexet, hanem az valahol 11-12 százalék körül lett volna – jutott a következtetésre Mellár Tamás...

KEMÉNY FIGYELMEZTETÉST KAPOTT MAGYARORSZÁG: HAMAR MEGBÜNTETHET A PIAC, HA A KSH TRÜKKÖZIK AZ ADATOKKAL

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2023.12.07.


Egyre komolyabb kétségek merülnek fel a magyar statisztikai adatok megbízhatóságával kapcsolatban, ha pedig kiderül, hogy ennek felülről érkező nyomás az oka, akkor az már a piaci szereplőkre is hatással lehet – írja csütörtök reggeli kommentárjában a Commerzbank. A bank szakemberei szerint eddig jellemzően a hitelminősítők által befektetésre nem ajánlott országok esetében kerültek szóba hasonló kétségek - miközben Magyarország nem tartozik ezek közé -, ami már önmagában árulkodó.


Az elmúlt hónapokban több sajtóhír is megjelent azzal kapcsolatban, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai esetleg felsőbb sugalmazásra alakulnak kifejezetten jól. Elsősorban a második negyedéves GDP-adat revíziója és az októberben 10 százalék alá süllyedő infláció kapcsán voltak aggodalmak az elemzők egy részében. Ezzel kapcsolatban szerdán írt egy cikket a Népszava, melyben közgazdászokat, illetve a statisztikai hivatal volt vezetőit idézték. A szakértők szerint

A KORÁBBI MÓDSZERTANNAL AZ OKTÓBERI INFLÁCIÓ 11-12 SZÁZALÉK LETT VOLNA SZEMBEN A KSH ÁLTAL KÖZÖLT 9,9 SZÁZALÉKKAL.


Részben a kritikára reagálva jelentetett meg szakmai cikket szerdán a KSH, melyben leszögezik, hogy „az infláció számítása teljes mértékben az európai statisztikai irányelvekkel összhangban történik”. Szerintük a publikált inflációs adatok helytállóságát számos további tényező támasztja alá. Egyrészt az, hogy az infláció erősen csökkenő trendje nem egyedülálló, Európa-szerte általános jelenség. Az éves pénzromlás ütemét tekintve Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll az EU tagállamai között, de a 2023 januárjában megfigyelt lemaradás folyamatosan csökken. Másrészt az infláció mérséklődése irányában erőteljesen hat a bázishatás, amely – figyelembe véve a 2022 második felében dinamikusan növekvő árakat – most az éves index esetében erőteljesen visszafogó hatású. Harmadrészt kiemelik, hogy a KSH által közzétett 2023. októberi, 9,9%-os adat csak minimálisan tér el a piaci elemzők által előzetesen várt 10,3%-tól, ami szintén a mutató hitelességét erősíti. Ugyanakkor emlékezetes, a kormányzat egy ideje hangsúlyozza, hogy az idei év végére 10% alá fog süllyedni az infláció, így a 9,9%-os adat éppen ezért okozott némi fejtörést az elemzőknek...

AZ ÖNKORMÁNYZÁS AZ ÖSSZEHANGOLÁS MŰVÉSZETE (V. NASZÁLYI MÁRTA, I. KERÜLET)

KATAPULT - TÜTTŐ KATA PODCAST
Szerző: TÜTTŐ KATA
2023.12.03.



Hány ezer ember sétál át egy nap a Szentháromság téren? Hogyan röntgenezzünk meg egy fát? Hány turistabusz tudna jó támogatórendszerrel zavarokozás nélkül mozogni az I. kerületben? Miért drágább mindannyiunknak a 3 centis fű, mint a természet saját működése? Mikor jön a budapesti vetőmag? No és a budavári? Miként adhatnánk teret a zöld élet körforgásának? Hová vezetett agg Simeon kitartása?

SZUVERENITÁS – TULAJDONKÉPPEN MIT AKAR A FIDESZ MEGVÉDENI, ÉS KITŐL?

SZTORIBAN / SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.12.06.



A kormány szerint veszélyben van az ország szuverenitása, meg kell védeni. Az Országgyűlés a napokban elfogadhatja azt a törvényjavaslatot, amely a Fidesz retorikája szerint ezt szolgálja. A tiltakozó civilek szerint viszont a kormány folytatja a társadalmi nyilvánosság felszámolását...

A SZÓLÁS SZABADSÁGA: KÉT BESZÉD, EGY VÉLEMÉNY: ORBÁN, GYURCSÁNY EGY MŰSORBAN, 2005. / F.A. 239.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2023.12.06.



Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc - az egyetlen, 2006-os miniszterelnök-jelölti vitát leszámítva - soha nem szerepelt együtt, közös műsorban nem mutatkozott. Kivéve 2005-öt, amikor Friderikusz Sándornak sikerült rábeszélnie Orbánt is, Gyurcsányt is, hogy a 2005.évi évértékelőjük után jöjjenek be A szólás szabadsága stúdiójába és ha már együtt nem is hajlandók, legalább egymástól függetlenül adjanak interjút.

Végül is mindkét fél rábólintott erre, de mielőtt Orbán és Gyurcsány megszólalt volna, Paul Lendvait, a magyar származású osztrák újságírót kérdezte a műsorvezető a két politikus évértékelőjének tartalmáról és színvonaláról.

PUZSÉR RÓBERT: A 444 VALÓTLANUL CÍMŰ FILMJE – A LEJÁRATÓ KAMPÁNYOK ÉS A HATALOM HAZUGSÁGAINAK BEHÓDOLÓ TÁRSADALOM

ÖNKÉNYES MÉRVADÓ
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2023.12.06.



Elhangzott a Spirit FM-en, az Önkényes Mérvadó című műsorban. | 2023.11.22. 
Puzsér Róbert, Horváth Oszkár, Kovács 4 Zoli


PARRAGH ÉS ORBÁN SZÖVETSÉGE IS HOZZÁJÁRULHATOTT AHHOZ, HOGY A RÉGIÓ EGYIK LEGALACSONYABB MINIMÁLBÉRE LEGYEN A MAGYAR

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2023.12.07.


Ugyan jól hangzik, hogy Magyarországon decembertől 15 százalékkal emelkedik a minimálbér, de a régióban más országokban is a várható infláció felett, és akár ennél jóval nagyobb mértékben tervezik emelni a legalacsonyabb béreket. Ezért várhatóan 2024-ben sem változik meg az a helyzet, hogy régiós összehasonlításban alacsonynak számít a magyar minimálbér:

- Szlovákiában januártól a minimálbér reálértéke várhatóan 2 százalék körül (7 százalékos emelés 5 százalékos várható infláció mellett),

- Romániában 4 százalék körül (10 százalékos, októberben bevezetett emelés 6 százalékos várható infláció mellett, de tárgyalások folynak a további emelésről),

- Csehországban 6-9 százalék körül (9-12 százalékos emelés 3 százalékos várható infláció mellett) emelkedik,

- amihez képest nem alacsony a magyar minimálbér reál értelemben várhatóan 10 százalékos emelkedése (5 százalékos várható infláció mellett).

Az emelés mértékét tekintve is kiemelkedik viszont ebből az országcsoportból a mezőnyben legerősebbnek számító lengyel minimálbér, amit jövőre kétszer, januártól, majd júliustól is emelni terveznek, összesen 22 százalékkal. Ez a várhatóan 5-6 százalékos infláció mellett a régión belül is kiemelkedő, 16-17 százalékos emelést jelentene az árak változását is figyelembe véve.

Az alábbi ábra alapján könnyen kiszámítható, hogy bruttóban és az árkülönbség kiszűrésére használt vásárlóerő-paritáson a cseh minimálbér 7 százalékkal magasabb idén a magyarnál, így a tervezett emelések hatására nem változik majd ebből a szempontból a két ország a régión belüli pozíciója. Sőt, várhatóan egyáltalán nem változik majd a régiós sorrend...

VOLTAKÉPPEN MIÉRT IS?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.12.05.


Egy igen kedves barátom, aki maga is a Harvardon végzett, rendszeresen elküldi azokat a híreket, nyilvánosságnak szánt leveleket, állásfoglalásokat, amelyek október 7., vagyis a Hamász izraeli terrorakciója óta foglalkoztatja a Harvardot, valamint az amerikai és a nemzetközi egyetemi közeget.

A legfrissebb levelekből kiderül, hogy a Harvard jelenlegi vezetői, az oktatók és a hallgatók zöme a világot két részre osztja: elnyomókra és elnyomottakra. A Harvardon uralkodó szellemiség szerint a zsidók fehérek, tehát elnyomók és gyarmatosítók, következésképp az antiszemitizmus és az Izrael-ellenesség jogos és érthető reakció, amelynek felszabadító ereje van. A fehérek továbbá heteroszexuálisak, vagyis az LMBTQ-közösség tagjainak elnyomói is egyben. Viszont a színesbőrűek mind elnyomottak, következésképp gyarmatosítottak, akiknek a helyzete megegyezik az ugyancsak elnyomott LMBTQ-státuszúakéval. Mivel az indiaiak és más ázsiaiak sikeres teljesítőknek bizonyultak az elmúlt évtizedek során, ezért ők is hátrányos helyzetbe kerültek mind az oktatók, mind a hallgatók körében. Összességében tehát az elnyomók osztályát alapvetően a fehér, heteroszexuális férfiak, köztük a zsidók és más sikeres nemzetekhez tartozók alkotják, az elnyomottak pedig a színesbőrűek, az LMBTQ-közösség tagjai, akik az előbbiek gátlástalan elnyomásának vannak kitéve. A Harvardon a fentiekből következően az oktatók foglalkoztatása és a hallgatók felvételije során nyíltan diszkriminálják a fehér, heteroszexuális, zsidó elnyomókat.

Emitt, a világ ezen szegletében viszont folyton arról értesülhetek, hogy a felvilágosítónak szánt plakátokon valahogy véletlenül mindig zsidó pónemet öltött háttérhatalom pénzügyi irányítása, sajtó- és propagandabefolyása alatt áll a politikusok kilóra megvett garnitúrája, és a háttérhatalom fütyülésére ropja engedelmes táncát egész Európa.

Tehát megint én jártam jól: heteroszexuális fehér vagyok, ráadásul zsidó, így hát elnyomó, reggeltől estig kolonializálok, nem csoda, hogy gigantikus gyarmatbirodalommal rendelkezem, bennem ölt testet a háttérhatalom, a bőröm alatt pénz csörgedezik, az én kezemben van a teljes sajtó, a szerkesztőségek és a kiadók, csak ülök és fütyürészek, s az egész világot egy grandiózus táncparketté változtattam át, ahol a füttyömre perdül táncra kicsi és nagy, fiatal és idős, az összes színesbőrű és LMBTQ-közösséghez tartozó. S lám, micsoda szerencse, hogy azért ott van a Harvard (és sok más amerikai és európai egyetem), amely az én elnyomó fütyülésemtől óvja és védi meg a világ táncikáló elnyomottjait.

Persze azóta sem derült ki, hogy voltaképpen miért is fütyülök naphosszat. Vajon azért, amiért a Brian életének végén felcsendülő Always Look on the Bright Side of Life című számot füttykórus adja elő, vagy azért, mert ahogy A Hortobágy poétája című versében Ady írta: „De ha a piszkos, gatyás, bamba / Társakra s a csordára nézett, / Eltemette rögtön a nótát: / Káromkodott vagy fütyürészett.”

ITT OLVASHATÓ

KOMÁROMI ZOLTÁN: COVID-JÁRVÁNY ELLENÉRE SEM VÁRHATÓ HITELES TÁJÉKOZTATÁS A KORMÁNYZATTÓL

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.12.06.


Influenzajárvány nincs az országban, viszont egyre több covid-fertőzöttel találkozik Komáromi Zoltán orvos. A DK országgyűlési képviselője arról beszélt a Megbeszéljük című műsorban, hogy a kormányzat semmilyen tájékoztatást nem ad a fertőzöttek számáról, illetve az oltási lehetőségekről.


Hogy ha valaki belázasodik, köhög, nehezen kap levegőt, rossz a közérzete, nagyon gyengének érzi magát, akkor ne kezdjen el azon spekulálni, hogy vajon influenzás-e vagy sem, mivel annak vírusa nincs jelen most az országban, viszont terjed a covid-járvány, ezt pedig a helyén kell kezelni – figyelmeztetett Komáromi Zoltán háziorvos, a DK országgyűlési képviselője. Hozzátette, ne ijedjen meg, aki covid-pozitív, hiszen sokan akár kétszer-háromszor is elkaphatják a vírus különböző mutációit egy szezonban, ugyanakkor ezzel javul az adott illető coviddal szembeni védekezőképessége. Megfelelő immunválasz esetén pedig nem kell azon aggódnia, hogy hozzájut-e a védőoltáshoz – magyarázta a DK árnyékkormányának egészségügyi minisztere.

Vakcinához hozzájutni egyébként is problémás lenne, hiszen a kormányzat nem hajlandó kommunikálni sem erről, sem pedig arról, hogy hány covid-fertőzött van az országban. Komáromi Zoltán szerint a kormányzat azért nem tud tervezni a Pfizer és a BioNTech által gyártott oltóanyagokkal, mivel ez a két cég beperelte a magyar államot. A gyógyszercégek az eljárást 3 millió adag megrendelt vakcina ellenértéke, mintegy 60 millió euró miatt indította, mivel a magyar fél az ukrajnai háborúra mint elháríthatatlan külső akadályra hivatkozva tagadta meg a fizetést.

Ha ez a per nem volna, akkor a Pfizerrel nem is kellene tárgyalni, mivel az Európai Unió lekötött egy bizonyos mennyiségű oltóanyagot erre a legújabb vírustörzsre, ezért mindössze be kellene jelentkezni az Európai Uniónál, de ehelyett a magyar kormány inkább a Modernával tárgyal az oltóanyagok beszerzéséről. Ezzel kapcsolatban az Országgyűlés népjóléti bizottságának meghallgatásán például Pintér Sándor belügyminiszter nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy a vakcinákat oltópontokon vagy háziorvosok által tervezik-e beadatni – számolt be az ülésről az országgyűlési képviselő.

Magyarország kormánya a védőoltásból és a járványügyből is politikai kérdést csinál, ezért inkább a kínai és az orosz vakcinát vették meg, és oltatták be vele a lakosságot akkor, amikor még ez a vírus életveszélyes volt – mondta Komáromi Zoltán. Hozzátette, akkor még vita volt arról, hogy a Pfizer jó-e vagy sem. "Az, hogy megmentettünk néhány tízezer vagy százezer ember életét, azt ugye senki nem hozza föl. Az viszont szomorú tény, hogy lakossághoz viszonyítva Magyarországon volt a legtöbb haláleset, 48 ezer ember halt meg, ami egy kisvárosnyi embernek feleltethető meg" – fogalmazott a DK országgyűlési képviselője.

ORBÁN KERESKEDIK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.07.


Uszkve – kis föllel – huszonegy milliárd forinttal tartozik a magyar állam (vö.: Fidesz) a Pfizernek Covid-vakcinákért, amit nem akar kifizetni, holott az árut megkapta. Már a megrendelés is mesébe illő történet, ugyanis ezek uniós közös beszerzésű oltóanyagok voltak, amelyből Orbán először nem kért, mert tele volt a spájz orosz-, és kínai löttyel. Csak, amikor bebizonyosodott, hogy azok nem mindenkinek adhatók be, szó szerint visszakönyörögte magát a közös buliba, és innen kezdődik el a történet.

Nem is az alapsztori az érdekes, hanem a magyar állam (FideszOrbán) indokai és kommunikációja, illetve az a mód, ahogyan amúgy a járványt mindeközben kezelték, és mégis ide jutottak. A vakcinákért azért nem akar fizetni a magyar fél, mert (sic) azok közös uniós beszerzését korrupció gyanúja lengte körül, erre a vásárlásra őt elmondása szerint rákényszerítették (lásd: visszakönyörgés), illetve, mert a dumájuk szerint abban az időben az orosz-ukrán háború kiürítette a kincstárat, mert minden pénzt a menekülőkre költöttek.

Szó szerint az írták a Pfizernek, hogy „sajnálatos módon az ukrajnai konfliktus gazdasági és társadalmi következményei nehéz helyzetbe hozták az Ukrajnával szomszédos államokat, így Magyarországot is, hiszen el kell látnia a háború elől hozzájuk menekülőket”. – Ez nagyon szépen hangzik, csak sajnos, tudjuk róla, hogy ordas hazugság, ahogyan az is, amikor Szijjártó azzal hőbörög, hogy kies hazánk másfél millió ukránt menekültet fogadott be, mert az országon való gyors áthaladás is befogadásnak minősül ezek szerint.

Idézünk még a Kormányzati Tájékoztató Központ szövegéből is, amit a propagandasajtó számára kiadtak, ami ez: „az Európai Bizottságban a Pfizer-beszerzéseket a korrupció gyanúja lengte körbe, nyilvánvaló, hogy ezeket a vakcinákat feleslegesen nagy mennyiségben rendelték meg és kényszerítették a tagállamokra”. Az elébb az ordas hazugság kifejezést használtuk, most sem tehetnénk egyebet, így hát ezúttal hallgatunk, hogy maradjon jelzőnk a továbbiakra is. Mert fel kell idéznünk a magyar járványkezelés pár aspektusát.

Előtte azonban még annyit, hogy annak idején a Pfizer felajánlotta a szegény, koldus Magyarországnak, heti részletekben is fizethet, de azt állították, annyira nyomorult az eklézsia, hogy erre sem futja. No most, ha egy államnak nincsen huszonegy milliárd forintja, ott elég nagy a baj, de, ha belegondolunk, mindeközben mi folyt az országban, akkor rá kell jönnünk, ennek a nemfizetésnek egészen más okai voltak. Illetve csak egy hatalmas, hogy ezen a bolton nem lehetett senkinek sem meggazdagodni a sleppből...

ÍGY ROHAD SZÉT AZ EURÓPAI UNIÓ – ITT A VÁLASZ FESZTEN RÖGZÍTETT ADÁSUNK!

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.12.07.


Történelmi műsor: először vettünk fel HetiVálasz podcastot közönség előtt, a lapunk ötéves fennállására szervezett Válasz Feszten, a budai Tranzit Art Caféban. Ez alkalomból ismét állandósult szerkesztőségi triónk beszélgetett az elmúlt egy hónap fontos eseményeiről. Mit jelez Hollandiában Geert Wilders győzelme? „Úgy táncolunk, ahogy ők fütyülnek” az EU-s pénzekért? Lesz-e baj a Von der Leyen–Soros-plakátokból? Ezekre – és a közönség kérdéseire – válaszol Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. (A Válasz Feszt egészen vasárnapig tart, a programot itt lehet megtekinteni.)


Részletek a műsorból:


Mit jelez Geert Wilders november 22-i választási győzelme Hollandiában?

Ablonczy Bálint: „Wilders nagyon jó taktikai érzékkel rendelkező politikus, aki megérzett valamit, ami ott van a levegőben – nemcsak Hollandiában, hanem számos más európai országban. Ez a bevándorlás kérdése. Hollandia megtelt: tavaly 400 ezer új bevándorló érkezett, a távozókkal együtt is plusz 200 ezer polgárral kell számolni. Nem kell antantszíjas, darutollas, szélsőjobboldali különítményesnek lenni, hogy rájöjjünk, ez probléma tud lenni. Egyetlen ország – legyen az bármilyen fejlett, bármilyen gazdag, bármilyen tehetős az oktatási, egészségügyi rendszere, lakhatása – sem képes ezzel lépést tartani. Ezt érezte meg Wilders, és ehhez jött a friss gázai háború története. Hollandia minden felmérés szerint – a Szabadságpárt különösen – kifejezetten Izrael-párti. Érezhető volt a megdöbbenés, amikor a palesztinpárti – ám az anticionizmus és az antiszemitizmus határát nagyon sokszor nem apró lépésekkel átlépő – tömegtüntetések megtörténtek. Wilders erre azt kérdezte: »Honnan jönnek, kicsodák ezek az emberek?« Ez egy olyan mondat, ami elég jól leképezi, ahogy nagyon sok, messze nem csak a Szabadságpárt-szavazó holland érzett.”

Mi vár Európára a populista győzelmek után?


Magyari Péter: „Ami ebből a szempontból valóban meghatározó és fontos lehet, az a viszonyulás az EU-hoz mint jogi entitáshoz és mint magától értetődő politikai rendszerhez. Wilders például olyan dolgokat ígért a kampányban, amelyek konkrétan ellentmondanak az EU-s jognak. Nem azt mondta, hogy »én majd szeretném megváltoztatni az EU-s jogot ebben a tekintetben, és ehhez majd szövetségeseket keresek. Például ott van az a szimpatikus magyar miniszterelnök, majd vele átnyomjuk a Tanácsban.« Hanem azt mondja, hogy »nem törődöm azzal, hogy mi az EU-s jog, és megcsinálom«. Bővül azon országok és kormányok köre, amelyek ezt egyre magától értetődőbbnek tekintik – így rohad szét az Európai Unió. Ezt a legpontosabban Orbán Viktor fogalmazta meg a Fidesz 30. kongresszusán, amikor azt mondta, hogy a hajó eresztékei elengednek: úgy esik szét az egész, hogyha a saját szabályaikat sem tartják be. Bár ő az Európai Bizottságra utalt, és arra, hogy nem adják oda a pénzt Magyarországnak.”

Úgy tűnik, uniós pénzekhez jut Magyarország – mennyihez és miből?

Magyari Péter: „Az a pletyka járja, hogy december 13-án az Európai Bizottság azt fogja mondani: a bírósági reformokat illetően Magyarország teljesítette a horizontális feljogosító feltételeket. Nagyságrendileg 10 milliárd euró lehívhatóvá válik 2027 (valójában 2030) végéig. Összesen 22 milliárd euró kohéziós támogatás ezekre az évekre – ezt szoktuk általában EU-s pénznek nevezni, mert ebből lehet metrót építeni, térkövezni a főteret meg új kazánt venni az általános iskolának. Ez az összeg most teljesen be van fagyasztva. 2021. január elseje óta lehetne ezt szétosztani Magyarországon, és ebből egyenlőre egy eurócentet sem utalnak el nekünk. Képzeljük el, hogy a pénz benne van egy nagy ládában, de a ládában további ládák vannak, mindegyiken van egy lakat, és a kulcsokat különböző feltételek teljesítésével lehet megszerezni. Ebben a nagy ládában van ez a 22 milliárd euró. Ebből, ha a nagy kulcsot megszerezzük, nagyjából 10 milliárd kivehető lesz, a többi pedig különböző ládákban még benne van elrejtve. Miért történhet meg, hogy a 10 milliárdot felszabadítja a Bizottság? Azért, mert májusban a magyar kormány módosított több helyen a magyar igazságszolgáltatási törvényeken, és azóta is ezt-azt ki kell rajta egészíteni, kormányrendeleteket, pénzt hozzátenni. Valójában tehát az történt, hogy a magyar kormány teljesítette azt, amit elé feltétlenül állítottak. Úgy táncoltunk, ahogy ők fütyültek.”

Szerezhetünk-e több pénzt Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak blokkolásával – amire egy kiszivárgott Orbán Viktor-levél utal?

Ablonczy Bálint: „Ez elég okos stratégia a magyar kormány szempontjából. Egyrészt beérnek az európai események. Brüsszel nagyon sajátos pszichológiájú hely, ahol minden egyes ilyen tagállami változásra nagyon tudnak reagálni. Amikor győzött az ellenzék Lengyelországban, a Bizottság ablakai kinyíltak a megkönnyebbült sóhajoktól. Amikor Wilders nyer, akkor meg: »Úristen, egy alapító tagállamban jön a furcsa frizurás populista, mi lesz velünk?« Erre a belső pszichológiára játszik rá a kormány. Meg rájátszik a külső pszichológiára is, mert jönnek már komoly elemzések arról, mi lesz az ukrajnai háborúval, meddig lehet finanszírozni; feszültségek vannak az ukrán vezetésen belül, Ukrajna és az amerikaiak között; fáradtság is érzékelhető. Ebben a kontextusban a magyar kormány szavai teljesen máshogy csengenek, mint akár fél évvel ezelőtt. Nem véletlen, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke idejött Budapestre, és Macron is fog még Orbánnal találkozni a jövő heti EU-csúcs előtt: puhítani akarják. Ilyenkor kiteszik a fiúk a pisztolyokat az asztalra: mit akarsz, mit kérsz, mit adunk cserébe, hol van a politikai mozgástér… Tusnádon a miniszterelnök el is mondta, hogy ebben a helyzetben kell majd odaállni a zsákkal. Lényegében ez történik: odaállunk a zsákkal, de van a kezünkben egy jó nagy bot. Majd most kiderül, hogy kinél van a nagyobb.”...

A PÉNZEMBEREK MEGÉRZIK A SIKER SZAGÁT - BESZÉLGETÉS SARAS SARASVATHY PROFESSZORRAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: FÓTI TAMÁS
2023.12.01.


Saras Sarasvathy indiai–amerikai közgazdász, a virginiai egyetem professzora, a vállalkozói világ elemzője. Tavaly a tekintélyes Globális Vállalkozáskutatás Díjával (Global Award for Entrepreneurship Research) tüntették ki. Kutatásai alapvetően változtatták meg a vállalkozások vizsgálatának szemléletét, a laudáció szerint „a vállalkozói döntéshozatal és a vállalkozási folyamat úttörő kutatásáért” részesült az elismerésben. A közelmúltban ő tartotta Bilbaóban az Európai Unió kis- és középvállalatok éves konferenciájának nyitóelőadását, amelyben ismertette a vállalatalapítás folyamatának öt alapelvét. Vallja, akárkiből lehet vállalkozó, de egy dolgot szem előtt kell tartania: „nyitottnak kell lennie a változásokra, és együttműködőnek partnereivel”. A kkv-kat sújtó késedelmes kifizetések problémájának megoldásához a nemzetközi bankokat igyekszik meggyőzni, hogy nyújtsanak alacsony kamatozású áthidaló kölcsönöket. Csakhogy „a bankokat nem ösztönzi semmi arra, hogy szerepet vállaljanak szociális problémák megoldásában”...


AZ IDŐ MINDENKINEK AZ ELLENSÉGE LETT, DE MOST MÁR INKÁBB A NÉMETEKNEK DOLGOZIK

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABÓ M. ISTVÁN
2023.12.07.


Miközben Dubajban, az ENSZ-klímacsúcson több európai ország is helyeselte a napokban azt az amerikai kezdeményezést, hogy drasztikusan felértékeljék a nukleáris energia fontosságát a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében, Németország első atomerőmű-mentes tele előtt áll. Kiderülhet végre, hogy tévedtek-e a németek?


Len Ackland 2009-ben írt egy rövid tanulmányt arról, hogy a németek tényleg hülyék-e, hogy le akarnak mondani az atomenergiáról. Sokan odafigyeltek a Chicago Tribune egykori riporterére, a coloradói egyetem Környezetvédelmi Újságíróközpontjának alapítójára, az amerikai tudományos-oknyomozó újságírás doyenjére, mert Ackland e területen legendás, feddhetetlen és pedáns újságírónak számított. A Bulletin of the Atomic Scientists máig hivatkozott, a csernobili atomerőmű-balesetről szóló különszámát (1987) is ő szerkesztette, tizenhárom évvel később pedig legalább ekkora visszhangot keltett, amikor megírta Rocky Flats történetét. A dokumentumregény (Making a Real Killing: Rocky Flats and the Nuclear West, 1999) az évtizedekig titokban, Denver közelében üzemelő, atomfegyver-alkatrészeket gyártó komplexumról szól; az eltitkolt plutóniumtüzekről és más nukleáris szennyezésekről, valamint a vállalati és állami szintű felelőtlenségről.

A fukusimai katasztrófa előtt két évvel, a már akkor egymásnak feszülő német politikai nézeteket és akciókat összerendezve Acklandnak valójában egyetlen, de többszörösen összetett kérdése volt: vajon reális elképzelés-e, hogy az árammixben 2009-re épp csak 15 százalékig felkapaszkodó zöldenergia-szektor 2020-ra (vagy annak környékére) elérje a negyvenszázalékos határt, és ha igen, akkor ezzel vajon képes lehet-e kiváltani az aktuálisan 28 százalékos tortaszeletbe kapaszkodó atomerőműveket? Mindezt ráadásul úgy kellene produkálni, hogy az előrejelzések alapján várhatóan nőni fog az energiafogyasztás (tehát az áramigény), és meg kell kezdeni a szénerőművek kivonását is az egyenletből.

A többdimenziós feltételrendszer teljesítése nem tűnt reálisnak. Az Energy Charts adatbázisából előhívható, 2009-re vonatkozó ábra azt is átláthatóvá és érthetővé teszi, hogy az amerikai újságíró-professzor miért jutott arra a következtetésre, hogy a cél inkább nem az...

ITT A GOOGLE FORRADALMI MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁJA, A GEMINI, AMI MÉG A CHATGPT-NÉL IS TÖBBRE KÉPES

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2023.12.07.


Bár a generatív mesterséges intelligencia (AI), vagyis a chatbotok, képgenerátorok és más felhasználói eszközök szárnyalása az elmúlt egy évben leginkább a ChatGPT-t is fejlesztő OpenAI (és legnagyobb befektetője, a Microsoft) nevével forrt össze, a Google már a hirtelen kialakult őrület legelején jelezte, hogy esze ágában sincs lemaradni a versenyben: a cég még februárban bejelentette saját chatbotja, a Bard érkezését, ami végül júliusban vált Európában is elérhetővé.

A Google-nél nem véletlenül tört ki a pánik, amikor az OpenAI 2022 második felében sorra jött ki AI-eszközeivel (a ChatGPT előtt a DALL-E 2 képgenerátort is elérhetővé tették), hiszen a vállalat már jó tíz éve az AI-kutatások éllovasaként volt ismert, és az elmúlt években a terület legnagyobb szenzációi a Google nevéhez fűződtek, a magukat sakkozni vagy videójátékozni is megtanító gépektől a forradalmi fehérjekutató algoritmusokig.

Most azonban megdőlni látszik az elmúlt hetekben botrányt botrányra halmozó OpenAI egyeduralma: a Google szerdán bejelentette legújabb AI-modellje, a Gemini érkezését, ami a közzétett adatok alapján nemcsak a ChatGPT fizetős verzióját működtető GPT-4, hanem most először szakértő emberek teljesítményét is felülmúlta egy előre meghatározott, 57 témát (matematika, történelem, jog stb.) felölelő feladatsor elvégzésében. A Gemini ráadásul egy úgynevezett multimodális nagy nyelvi modell, vagyis a gépi tanulás során nemcsak szövegekkel ismertették meg, hanem képekkel, videókkal, hangokkal és programozási nyelvekkel is...

KISS AMBRUS FŐPOLGÁRMESTER-HELYETTES AZ ORBÁN-KORMÁNYNAK: KÖSZÖNJÜNK EL EGYMÁSTÓL

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.12.07.


A közösségi közlekedés után a főváros második legtöbb pénzt felemésztő kötelező feladatává lépett elő a kabinet finanszírozása, amely 2024-ben már 38 milliárd forintba fog kerülni – mondja Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki Budapest jövő évi költségvetéséről beszélt a Népszavának. Szerda reggel mínusz 5,4 milliárd forint volt az önkormányzat számláján, de a BKK nem készül jegyáremelésre. Interjú.


Minden beszélgetést azzal nyit, hogy aznap reggel mennyi pénz volt a főváros számláján. Ez már beépült a napi rutinjába: kávézás előtt egy gyors számlaellenőrzés?

Nem vagyok ennyire szorongós típus, de az kétségtelen, hogy nem szokványos a városműködtetési gyakorlat. Folyamatosan sakkozni kell, hogy fizetőképes maradjon az önkormányzat. A normális az lenne, ha az éves bevétel meghaladná az éves kiadást és a maradványt felújításokra beruházásokra fordíthatnánk. De ettől messze vagyunk, így marad a napi menedzselés.

Ma mennyivel indították a napot?


Szerda reggel mínusz 5,4 milliárd forint volt az önkormányzat számláján, vagyis ismét folyószámlahitelből finanszírozzuk a fővárost. Decemberben a kerületek pénzével együtt legfeljebb 10-12 milliárd adóbevételre számíthatunk, de továbbra is vannak kintlevőségeink, mint például a trolibeszerzéshez ígért uniós források. A járművek már itt vannak, a pénz még nincs. Ebből kell összematekozni, hogy az év végén nullán álljon a számláló...

EGYETLEN PONTON OKOZHAT KELLEMETLENSÉGET A MAGYAR KORMÁNYNAK AZ ÚJ UNIÓS MÉDIASZABÁLYOZÁS

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2023.12.07.


Nagyobb hatalmat kaphatnak a városok a média támogatásában, ami menekülő útvonalnak akár jó is lehet majd a magyar kormány számára. Hiába változtatna sokat az új szabályozás, nem sok konkrét eszközt tartalmaz.

"Brüsszel orwelli világot teremt a szemünk előtt. Fegyvereket vásárolnak és szállítanak az Európai Békekereten keresztül, közben pedig az európai médiatörvényen keresztül akarják irányítani a médiát. Nem azért harcoltunk a kommunisták ellen, hogy 1984-ben végezzük!"

– írta Orbán Viktor magyar miniszterelnök az X-en az Európai Unió új médiaszabadság-törvényének (EMFA) elfogadása után. Orbán több kommunikációs támadást is indított a médiaszabályozás ellen. Érdemes megnézni, mi zavarhatja a magyar kormányt a szövegben.

A média eleve egy érdekes terület az EU-n belül. Nem uniós kompetencia, az alapszerződés nem is említi, így nehéz lenne uniós szinten szabályozni a tagállamok médiapiacát. Ezt sokáig az EU is így látta, de több tagországban annyit romlott a médiaszabadság és a pluralitás helyzete, hogy az unió vezetése úgy látta, valamit kénytelen kezdeni a helyzettel.

Mivel a pluralitást megemlíti az Európai Unióról szóló szerződés második, az unió alapértékeit leíró pontja, akár ezzel is kezdhettek volna valamit, de az unió mindig akkor volt a leghatékonyabb, amikor piacokat próbált szabályozni, ezért most is erre mentek tovább. A médiapiac ugyanis ma már országhatárokon átívelő, komoly iparág, és ennek a versenyjogi részét igyekezhet az EU szabályozni.

Az EMFA kidolgozását Vera Jourova cseh biztos vállalta magára. Jourova nincs baráti viszonyban az Orbán-kormánnyal, pedig pont a korábbi cseh kormány vezetője, az Orbán Viktorral közösen kampányoló Andrej Babis jelölte a biztosi posztra.

A magyar kormány azt feltételezi, hogy a szabályozás kifejezetten a magyar és az előző lengyel kormány megrendszabályozására született, de valójában több olyan uniós tagország is akad, ahol hasonlóan komoly, gyakran látványosabb problémák vannak a médiával.

Görögországban, Máltán és Szlovákiában például gyakoribbak az újságírók ellen elkövetett erőszakos támadások, és sok helyen rendszerszinten használják az úgynevezett SLAPP-pereket. Ezeknek az a célja, hogy pénzügyi nyomást helyezzenek a médiára: egyszerűen nagyon drága, hogy folyton jogi eljárásokat kell finanszírozniuk.

A benyújtott törvénytervezetben viszont nem is sok olyan rész található, amely alkalmas lehet a magyar média befolyásolására, ezeket az alkotmányjogi szaktekintélynek számító Verfassungsblog elemezte. Az egyik alapvető probléma pont a szabályozás struktúrájával van. Az EMFA lényege az lenne, hogy az EU a nemzeti médiahatóságokat koordinálja egyetlen szervezetté, de nem sok eszköze van arra, hogy ezekre a médiahatóságokra bármilyen nyomást gyakoroljon, ha a kormány az irányítása alá vonta őket. Márpedig az EU-ban gyakran emlegetett ügyek között is van egy, amelynél felmerül ennek a gyanúja: a Klubrádió frekvenciahosszabbításának ügye, ami sokszor kerül elő Brüsszelben.

A tervezet hetedik pontja ugyan kimondja, hogy a tagállami médiahatóságoknak függetlenül, politikai ráhatás nélkül kell működniük, de ennek elérésére csak korábban is létező szabályozási kereteket hoz fel, nem teremt olyan új eszközt, amellyel ezt el is lehetne érni. Márpedig az eddigi szabályozás nyilvánvalóan nem volt elég ahhoz, hogy például a magyar médiahatóság teljesen megszabaduljon a politikai kontrolltól...

A TRUMP PÁRT AZ OROSZOKNAK ADHATJA UKRAJNÁT ÉS EURÓPÁT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.12.06.


Az amerikai Trump Párt (egykori Republikánus Párt) megakadályozhatja, hogy az Egyesült Államok tovább támogassa a megszálló orbánista orosz hadsereg ellen honvédelmi harcot folytató Ukrajnát. Ez vélhetően azzal egyenértékű, hogy Ukrajna kénytelen lesz megadni magát az oroszoknak, s mivel Magyarország az orosz birodalom részének tekinthető, ezzel az oroszok azonnal Európa határán lesznek.

Az nyilvánvaló, hogy ha az ukrán hadsereg a sikertelen ellentámadás után támogatás hiányában kapitulál, akkor az oroszok nem állnak meg a jelenleg elfoglalt területeken, hanem megszállják egész Ukrajnát, eltávolítják a széteső ukrán kormányt, s bosszút állnak az ukránokon az ellenállás és az okozott károk miatt. Erőszak, vér, szenvedés, halál, Orbán orosz barátainak teljes repertoárja következik.

Ez nem minden, az oroszok máris további területek elfoglalásáról beszélnek.

Orbán hazug állításaival szemben az ukránok fegyverletétele, vagyis a „béke”, nem a III. világháború megelőzését jelenti, hanem annak veszélyét, mert az oroszok újabb támadása már a NATO közvetlen beavatkozását jelentheti, hacsak addigra nem a fasiszta bűnöző Trump lesz az amerikai elnök, aki úgy biztosítja a világbékét, hogy nem áll ellene az orosz terjeszkedésnek, hanem átadja a világot az oroszoknak...

A MOBILTELEFON HASZNÁLATA AZ ISKOLÁKBAN NEM AZ ÁLLAM DOLGA, NE IS AKARJA SZABÁLYOZNI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.07.


Sikamlós talajra lépett Csák János, amikor a parlament népjóléti bizottságában arról beszélt, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztériumban (KIM) „most dolgoznak azon, hogy brit mintára az osztálytermekbe beengedjük-e a mobiltelefonokat, vagy ne”. Egyrészt, mert ez a magyar iskolákban már szabályozva van, másrészt az órákon való kreatív használata csak a diákok érdekét szolgálná. Sőt, az iskolákban ma már inkább a mesterséges intelligenciával kellene foglalkozni, hogy felkészítsék a gyerekeket, miképpen használják majd.


Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a mobiltelefon használatát már szabályozták az iskolákban, jó ideje eldöntött tény, hogy beengedjék azokat. A mobiltelefonok benn vannak az iskolákban, de sajnos az órákon nem használják kreatív módon, nagyon sokszor a táskákba vannak rejtve. Viszont, ha teljesen el lennének zárva, az azt jelentené, hogy megszakadna a családtagok közötti kommunikációs kötelék. „Ezt mi diákok, így az ADOM sem tartana szorgalmazandó dolognak” – tette hozzá.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője felidézte, hogy központilag már régóta bele akarnak szólni a mobiltelefon használatába. Épp ezért a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének már ki is adott erről egy állásfoglalást. Úgy vélik, a szabályozást az adott pedagógusközösségre, nevelőtestületre kell bízni, miután mindig az adott helyen tudják jobban, mire van szükség. Hozzátette, egyelőre most is ez a helyzet. Majd eldöntik, hogy a házirendbe mit írnak bele: engedik, vagy sem a mobiltelefon használatát és mikor, az órán is, vagy csak a szünetekben. Az ügyvivő kifejtette, Csák János, aki ebben a dologban totálisan inkompetens, ne akarjon általános szabályt hozni, már csak azért sem, mert nagyon különböző tevékenységekről van szó. Van, amihez éppenséggel kell is a mobiltelefon, erre ő általános, generális szabályt ne hozzon, azt bízza az adott nevelőközösségre. Számos olyan órai tevékenység van, ahol szükség van rá, olyan feladatokat kaphatnak a diákok, amikben a megfelelő választ a telefonjukon a megfelelő jelre kattintva tudják kiválasztani. Ez élvezetesebb is, mint egy egyszerű dolgozat megírása, és a gyerek tanul is vele. Ehhez viszont kell mobiltelefon, mivel az iskolákban e célra általában nincs elegendő számítógép. Ilyen módon lehet modern formában oktatni. Nagy Erzsébet feltételezi, azért kezdtek most a politikusok is – mint Csák – az iskolai mobiltelefon-használattal foglalkozni, mert felröppentek olyan bulvár hírek, hogy melyik országban hogyan tiltották meg azt. „Ám túl azon, hogy ezeknek a híreknek a fele sem igaz, a kormánypárti politikusok csak meg akarnak felelni az ő vélt szavazóbázisuknak, ami leginkább olyan emberekből áll, akik nem a modern szemlélet hívei. Ezt mutatja a nagyon hamis hagyománytiszteletük, a lózungok, amiket bevesznek, a köztereken szemmel látható ízlés, a régi, punnyadt és giccses szemlélet és életérzés. Az oktatásban totálisan inkompetens kormánypárti politikusok erre hangolódnak rá, ezzel akarnak jó pontot szerezni a telefonhasználat szóba hozásával” – mondta. A PDSZ ügyvivőjét az egész a géprombolás időszakára emlékezteti, arra, hogy primitív eszközökkel próbálják megállítani azt, amit az idő magával hoz. Nem képesek a jelenben élni. Az iskolának ma már a ChatGPT-vel, a mesterséges intelligenciával kellene foglalkoznia. A gyerekeket fel kell készíteni rá, hogyan használják...

ELFOGLALTÁK AZ OROSZOK A FÖLDIG ROMBOLT MARJINKÁT – HELYZETKÉP A 649. NAPON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2023.12.06.


A tél ellenére az oroszok nem álltak le az offenzívával, és mostanra szinte teljesen elfoglalták a háború kezdete óta folyamatosan támadott Marjinkát. A frontváros a harcokban romhalmazzá vált. Erősödtek az orosz pozíciók Avdijivka és Bahmut körzetében is. Az ukrán titkosszolgálat Orbán ukránellenességére hivatkozva megtiltotta Porosenko volt elnök találkozóját a magyar kormányfővel, mivel ez indoklásuk szerint orosz célokat szolgálhatott volna. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 649. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző:  Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Az oroszok a Donbaszban haladnak előre
  • Moszkva emeli a fegyveres erők létszámát
  • Változás állt be a drónok bevetésének orosz taktikájában, az ukrán légvédelem hatékonysága csökkent
  • A drónelleni harc támogatására Kijevnek a legmodernebb Martlet rakétákat küldhetett a brit kormány
  • Az ukránok tömeges dróntámadást hajtottak végre
  • Ukrán becslés: az összes terület felszabadításához tizenhétmillió darab tüzérségi lőszerre van szükség
  • Megakadályozta az ukrán titkosszolgálat, hogy Petro Porosenko volt elnök az országot elhagyva Orbánnal találkozzon

Részletes helyzetkép:

December elején az orosz erők Marjinka délnyugati részéről kiszorították a védőket. A város azon nagyobb része, melyben az eddigi harcokban teljesen megsemmisült, jelenleg az agresszor ellenőrzése alatt található. Az ukránok pusztán a település északnyugati külterületén tartják magukat, az általuk ellenőrzött terület becsült nagysága az összterület tíz százaléka. A betolakodók a többi irányban sem állították le a támadásokat; egyes támadások során erőik többszáz méter és egy kilométer közötti távolságot haladnak előre. Az elmúlt napokban Kreminnától északnyugatra, Terni [Терни] és Jampolivka [Ямполівка] irányában, illetve Bahmuttól nyugatra jegyeztek fel újabb előrehaladást, Bahmutnál a védőket a város délnyugati elővárosaiból Ivanivszke [Іванівське] irányába szorítva vissza. Avdijivkától északra az orosz erők Sztepovét [Степове] átkarolva terjesztették ki a vasútvonaltól nyugatra fekvő, általuk ellenőrzött területet. December 1-jén Szjevernét [Сєверне] átkarolva a várostól nyugatra található megerődített ukrán vonal egy részén is átkeltek, s ezzel nyugat felől Avdijivka egyik megerősített kerületéhez, az ún. 9. kerülethez közelednek [ford. kieg.: itt található a városi kórház is]...

ITT OLVASHATÓ

AZ EGYHÁZ VISSZAVENNE HÓDMEZŐVÁSÁRHELYTŐL EGYMILLIÁRD FORINTNYI TERÜLETET, DE MÁRKI-ZAY EZT NEM HAGYNÁ

TELEX
Szerző: MÓRA FERENC SÁNDOR
2023.12.04.


Hódmezővásárhely belvárosának egy részét a saját tulajdonába akarja venni a református egyház. Emellett a Kossuth tér egyik műemléképületét és a régi védelmi téglafal egy szakaszát is egy törvény alapján, ingyen akarja megkapni a várostól a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség. Tovább folyik a vita az egyház által igényelt iskolaépületekről is. Az önkormányzat nem akarja átadni az ingatlanokat, így várhatóan bíróság fog dönteni, de végül akár helyi népszavazást is kiírhatnak. A kormányoldal helyi sajtója egyházellenes gyűlöletkeltésről ír.


Az Ótemplomi Református Egyházközség a város főteréből, illetve az ahhoz csatlakozó utcából mintegy 1600 négyzetméteres részt akar a saját tulajdonába venni az újra megnyitott egyházi kárpótlási törvény alapján. Ez a terület a belváros központjában, a reformátusok temploma körül fekszik. Az egyház a Magtár nevű, egykor az egyházi gabona tárolására használt, mintegy 280 éves műemléképületet is visszavenné. A belvárost régen 3 kilométer hosszan övező, 1879-81 között árvízvédelmi céllal épített téglafalhoz hasonló, korábban épült, a templomhoz kapcsolódó védfalra is igényt tart az egyház.

A város önkormányzata a novemberi ülésén megtárgyalta volna a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség ingatlanigényeiről szóló napirendi pontot, de a közgyűlést megelőző napon este 7 után újabb iratokat nyújtott be az egyház a követelései alátámasztására, és az iratok elemzésére már nem volt elég idő. Ezért Petrovics György aljegyző javaslatára a témát levették a napirendről. Petrovics azt is elmondta:

a hivatal álláspontja szerint a város tulajdonában álló ingatlanok átadásának a törvényi feltételei nincsenek meg.

Az ülésen ennek ellenére is éles vita folyt a reformátusok igényeiről: a Fidesz képviselői támogatták, Márki-Zay Péter polgármester és az ő oldalán állók elutasították az egyház követeléseit...

BRUTÁLIS IDŐK: HÓ, HÁBORÚ, TAYLOR SWIFT - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.12.07.


Rommá bírságolt ellenzék, talpon maradt éttermek, üldözött civilek, Ukrajna veszélyben és a G.E.C.I. a 444 reggeli hírlevelében.


Jó reggelt kívánok! December 7. van, a Mikulás már tegnap megjött a fideszeseknek, mostanra pedig a hó is mindenkinek.

Ez a Reggel 4, a 444 reggeli hírlevele (de nem az egyetlen), benne az elmúlt nap legfőbb híreivel, mindenek előtt pedig 4 kiemelt anyaggal:

RENDSZER

Pardavi Márta szerint kormányzás címszó alatt állampolgárokat riogatnak. Civilekre, újságírókra, bárkire vonatkozhat a szuverenitásvédelmi törvény, aki közügyekkel foglalkozik, a kormány azt üzeni: foglalkozz valami mással, vagy rád szállunk – mondja a Helsinki Bizottság társelnöke.

Az Állami Számvevőszék 260 millióra büntette az ellenzéki pártokat, de fejenként félmilliárd is lehet a vége: egyenlő arányban osztották el a büntetést a hat párt között, az egész működésük veszélybe kerülhet, a kampányolási képességükről nem is beszélve – akár már az EP- és önkormányzati választások előtt. A Jobbik máris azt mondja: Karácsony és Márki-Zay „pénzezgettek”.

A Fideszt máris megihlette a Mi Hazánk választási javaslata, itt-ott javítgattak rajta technikailag, de Novák Elődék javaslata jó úton halad a megszavazás felé.

Szijjártó Péter szerint David Pressmannal ellentétben mi a jó amerikai-magyar kapcsolatban vagyunk érdekeltek, ezért a külügyminiszter önuralmat gyakorol, és nem kommentálja az amerikai nagykövet kirohanásait.

Egy kutatás szerint száz fiatal közül csak hat képzeli el biztosan a jövőjét Magyarországon, és minden második fiatal nem érzi jól magát.

- Októberben 6,5 százalékkal költöttünk kevesebbet a boltokban, mint tavaly, az üzemanyagon spóroltunk a leginkább.

- Karácsony Gergellyel kiegészülve tárgyalt a DK-s árnyékkormány, Dobrev Klára több figyelmet kért a főleg DK-s vezetésű külvárosi kerületeknek.

Nagy Feró nem homofób, csak zavarja, ha egy férfi bejelenti, hogy a párja egy férfi, szerinte David Pressman amerikai nagykövet „nyíltan provokál minket” ezzel.

GAZDASÁG

Egy év alatt 60 jó budapesti étteremből egy zárt be, és az sem a gazdasági válság miatt. Fővárosi étterem-tulajdonosokkal beszéltünk arról, miért tudtak talpon maradni, és mit hozhat a jövő. Amiben egyetértenek: egyre kevesebb alkohol fogy, és nem a fine dining évei jönnek.

A MÁV már vonathelyettesítő autóbuszokat is megszüntet, egyre kevesebb az esély, hogy a nyáron bezárt 10 vasúti mellékvonalon valaha visszaáll a vasúti közlekedés.

- Varga Mihály helyett Nagy Márton kapta meg az eddiginél szélesebb hatáskörű gazdasági kabinet vezetését.

JOG

Fabiny Tamás evangélikus püspök Karsai Dánielről és az eutanáziáról azt mondta: az evangélikus teológiai gondolkodás lehetővé teszi, hogy egyes helyzetekre alkalmazzuk Isten igéjét, fontos, hogy ilyenkor „hús-vér embereket magunk előtt látva, rájuk tekintettel hozzunk adott esetben döntést”.

A hatósági vizsgálat több jogsértést is feltárt a recski bányával kapcsolatban, többek között azt, hogy a növényzet letakarítása lényegesen meghaladta az engedélyezett mértéket.

- Miután Több mint három évig a periratokat sem vette át, ellenkérelmet nyújtott be a 3-as metró kocsijait felújító orosz cég a BKV perében.

HÁBORÚ

A Fidesz a parlamenttel mondatná ki, hogy Ukrajna nem áll készen az EU-s csatlakozásra, Orbán Viktor ezt a határozatot lobogtathatná a következő EU-s csúcson. Az EU-ban Orbán a bot a küllők között, Amerikában a republikánusok kötnék össze az ukránok támogatását a migrációs szigorítással, de Kijev szerint az újabb támogatás nélkül elveszíthetik a háborút.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője felhívta Szijjártót, hogy előkészítsék Orbán és Zelenszkij találkozóját, de a magyar külügyminiszter szerint ennek csak akkor van értelme, ha a találkozó pozitív eredménnyel zárul.

- Moszkva mellett öltek meg egy oroszbarát ukrán politikust, Ilja Kivát.

Izrael minden eddiginél hevesebben támadja Gázát: az IDF kedden elérte a Gáza déli részén fekvő Hán Júnisz központját, és körbevették a várost.

- Az USA után Németország is kitiltaná az EU-ból a szélsőséges izraeli telepeseket.

SPORTÉRTÉK

Taylor Swift lett az év embere a Time magazinnál, többek között The Eras elnevezésű turnéjának köszönhetően.

- Szoboszlai Dominik megszerezte a második gólját a Premier League-ben.

- A türkmén volt elnök alapított egy focicsapatot, ami az első szezonjában bajnok lett.

- A nemzetközi sakkszövetség új indexet vezetett be a nemi egyenlőség mérésére, a neve: G.E.C.I.

- Irán állatokat lőtt fel az űrbe.

- Hódmezővásárhelyen bukkantak rá az év talajára.

VILÁG

Ez lesz a történelem legmelegebb éve: zsinórban a hatodik hónapban dőltek meg a melegrekodrok.

A venezuelai megszállástól tartó Guyana segítséget kért az ENSZ-től, miután Nicolas Maduro kinézte magának a szomszéd ország olajban gazdag területét.

Olaszország kilép az Egy övezet, egy út kezdeményezésből, Giorgia Meloni már korábban is hibának tartotta, hogy csatlakoztak a kínai programhoz.

Boris Johnson vállalta a felelősséget a járványkezelés alatt meghozott döntéseiért, bár a meghallgatáson azt nem tudta felsorolni, mit csinálhatott volna másképp.

Robert Fico kormánya enyhébben büntetné a korrupciót, és felszámolná a kényes ügyekkel foglalkozó speciális ügyészséget.

18 év után feloszlott a német Linke parlamenti frakciója, a pártszakadást kiprovokáló Sahra Wagenknecht januártól új pártjával folytatja a politizálást.

- Kim Dzsongun sírva utasította az észak-koreai nőket, hogy szüljenek többet, a gyerekeket pedig neveljék úgy, hogy szeressék az autoriter államot.

- Előre megfontolt galambgyilkosság miatt vettek őrizetbe egy taxisofőrt Japánban.