168 ÓRA ONLINE
Szerző: PARÁSZKA BORÓKA
2017.11.24.
Bérbababoom zajlik világszerte az elmúlt másfél évtizedben, csak 2006 és 2010 között tízszeresére nőtt a globális, üzleti alapú béranyaprogramok forgalma. India a legolcsóbb, itt már hat-hétezer dollárért is lehet „méhet bérelni”. Az Egyesült Államokban viszont klinikától függően a végösszeg elérheti a 160-170 000 dollárt is. A 168 Óra a grúz iparágat nézte meg közelebbről, itt attól függően, hogy egyes vagy ikerterhességet hord ki az anya, 10-12 000 dolláros bérre számíthat. A petedonor az „alapcsomagban” a kaukázusi rasszhoz tartozik, vagyis fehér ember. A grúz béranya olcsó, és szinte semmilyen joga nincs: a csecsemők anyakönyvi kivonatában nem jelenik meg a béranya, és akkor sem vállalhatja az anyaságot vagy a gyerek további nevelését, ha felmondja a megrendelővel kötött szerződést.
„A sorozatgyilkos és a béranya között az a különbség, hogy az első újra és újra öl, a második újra és újra szül” – e rejtélyes mondat egy grúz kollégától való, akivel egy késő őszi este találkoztunk Tbiliszi egyik kiskocsmájában. Nagy szó, hogy eljött, mert bár nemzetközi és grúz nőjogi szervezetekkel, kormányzati hivatalokkal is egyeztettünk, ahogy közeledett a beszélgetések időpontja, inkább lemondták a találkozót.
„Ez tabu” – magyarázza a helyi újságíró, és emlékeztet arra, hogy a béranyaságot Ilia pátriárka, a grúz egyház feje 2014 januárjában ekként bélyegezte meg: az így fogant és született gyerekek felnőttként „problémásak” lehetnek, azok a családok pedig, amelyek ilyen gyerekeket nevelnek, nem lehetnek boldogak.
A pátriárka szavai megrázták a mélyen vallásos, ám a béranyaiparágban erőteljesen érintett grúz társadalmat. Sokan tiltakoztak a megbélyegzés ellen, még Tamar Csugosvili emberi jogokért felelős egykori miniszterelnöki tanácsadó, a parlament jelenlegi alelnöke is. Ők úgy érveltek: minden gyereknek joga van az élethez és a boldogsághoz. A szóváltás aztán erőszakossá vált, a pátriárka rezidenciája előtt tüntetők összecsaptak Ilia támogatóival, s végül a rendőrségnek kellett közbeavatkoznia...
ITT OLVASHATÓ
2017. november 24., péntek
KORRUPCIÓINFÓ: MEGBÉNULT A HULLADÉKSZÁLLÍTÁS, JÖHETNEK AZ OLIGARCHÁK, ÁLLÍTJA HADHÁZY
ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2017.11.23.
Megkezdődött a szemétszállítási rendszer összeomlása. Hadházy Ákos (LMP) országgyűlési képviselő lakóhelye, Szekszárd és környéke példájával igazolta korábbi állítását: a végső cél a hulladékkezelés kijátszása oligarchakezekbe.
„Az elmúlt pár hónapban a szelektív hulladék és a zöld hulladék mennyisége, kiegészülve a lom hulladékkal oly módon megnőtt, hogy az általunk meghatározott gyűjtési napokon nem minden esetben tudjuk a szolgáltatást teljesíteni. (…) A hulladékszállítás finanszírozása a koordináló szervezet, az NHKV Zrt. részéről lassabban történik, mint ahogyan az együttműködési szerződésben megállapodtunk. Emiatt gépjárműveink javítása is lassabban halad, amely a késedelmes teljesítés egyik oka” – magyarázkodott október végi levelében a megyeszékhely Szekszárd, illetve kisebb környékbeli települések érdekeltségében álló Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője az egyik érintett település polgármesterének írt levelében.
A helyi lakosok türelme véges, Hadházy facebook-kommenteket mutatott és fotókat, amik a Szekszárdon készültek: ürítetlen kukák, mocskos környezet. Az egyik helyi lakos azt írta például: hosszú idő után végre kiürítették a szelektív tárolókat, csakhogy összeöntötték a papírt és a műanyagot a szállító járműben...
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2017.11.23.
Megkezdődött a szemétszállítási rendszer összeomlása. Hadházy Ákos (LMP) országgyűlési képviselő lakóhelye, Szekszárd és környéke példájával igazolta korábbi állítását: a végső cél a hulladékkezelés kijátszása oligarchakezekbe.
„Az elmúlt pár hónapban a szelektív hulladék és a zöld hulladék mennyisége, kiegészülve a lom hulladékkal oly módon megnőtt, hogy az általunk meghatározott gyűjtési napokon nem minden esetben tudjuk a szolgáltatást teljesíteni. (…) A hulladékszállítás finanszírozása a koordináló szervezet, az NHKV Zrt. részéről lassabban történik, mint ahogyan az együttműködési szerződésben megállapodtunk. Emiatt gépjárműveink javítása is lassabban halad, amely a késedelmes teljesítés egyik oka” – magyarázkodott október végi levelében a megyeszékhely Szekszárd, illetve kisebb környékbeli települések érdekeltségében álló Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője az egyik érintett település polgármesterének írt levelében.
A helyi lakosok türelme véges, Hadházy facebook-kommenteket mutatott és fotókat, amik a Szekszárdon készültek: ürítetlen kukák, mocskos környezet. Az egyik helyi lakos azt írta például: hosszú idő után végre kiürítették a szelektív tárolókat, csakhogy összeöntötték a papírt és a műanyagot a szállító járműben...
AZ ORSZÁGOT ELMEBETEGEK IRÁNYÍTJÁK!
GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: András
2017.11.24.
A Fidesz arra kérte a Fideszt, hogy a Fidesz által alkotott nemzeti konzultáció beküldési határidejét meghosszabbítani szíveskedjen.
A Fidesz majdnem két órát gondolkodott a Fidesz javaslatán. Már így is nagy siker a Fidesz konzultációja, így a Fidesz kérése talán alaptalan.
De a Fidesz nem hagyta magát, és meggyőzte a Fideszt. Két óra múlva a Fidesz elfogadta a Fidesz javaslatát. A nemzeti konzultáció így tovább dübörög, ezért a Fidesz hálás a Fidesznek.
A Fidesznek meg így több ideje van a senki által nem ellenőrzött konzultációról azt mondani amit csak mer. És a Fidesz tudja, hogy a Fidesz mer nagyot álmodni, és még attól is nagyobbat lopni, meg hozzá még nagyobbat hazudni. A Fidesz tehát ismeri a Fideszt.
A Fidesz legközelebb arra fogja megkérni a Fideszt, ne is legyen választás, Orbán Viktor legyen a király, és a Fidesz ezen nem fog két órát gondolkodni. Csak kérnie kell a Fidesznek a Fideszt, és a a Fidesz teljesíti amit a Fidesz kér.
Nincs a világon még egy olyan színházi rendező, mint a Fidesz, aki saját magának rendezi meg ilyen tökéletesen a darabot. És a néző csak tátott szájjal bámul, tudja hogy át van verve, nem a valóságot látja, de mégis ez történik vele. És ami a legrosszabb, ez a darab szünet nélkül folytatódik, nélkülözve a józan ész minden lehetőségét a befejezésre. Az országot elmebetegek irányítják, akik hülyének néznek mindenkit.
A Fidesz meg csak rendez, rendez, és rendez. A darab folytatódik...
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: András
2017.11.24.
A Fidesz arra kérte a Fideszt, hogy a Fidesz által alkotott nemzeti konzultáció beküldési határidejét meghosszabbítani szíveskedjen.
A Fidesz majdnem két órát gondolkodott a Fidesz javaslatán. Már így is nagy siker a Fidesz konzultációja, így a Fidesz kérése talán alaptalan.
De a Fidesz nem hagyta magát, és meggyőzte a Fideszt. Két óra múlva a Fidesz elfogadta a Fidesz javaslatát. A nemzeti konzultáció így tovább dübörög, ezért a Fidesz hálás a Fidesznek.
A Fidesznek meg így több ideje van a senki által nem ellenőrzött konzultációról azt mondani amit csak mer. És a Fidesz tudja, hogy a Fidesz mer nagyot álmodni, és még attól is nagyobbat lopni, meg hozzá még nagyobbat hazudni. A Fidesz tehát ismeri a Fideszt.
A Fidesz legközelebb arra fogja megkérni a Fideszt, ne is legyen választás, Orbán Viktor legyen a király, és a Fidesz ezen nem fog két órát gondolkodni. Csak kérnie kell a Fidesznek a Fideszt, és a a Fidesz teljesíti amit a Fidesz kér.
Nincs a világon még egy olyan színházi rendező, mint a Fidesz, aki saját magának rendezi meg ilyen tökéletesen a darabot. És a néző csak tátott szájjal bámul, tudja hogy át van verve, nem a valóságot látja, de mégis ez történik vele. És ami a legrosszabb, ez a darab szünet nélkül folytatódik, nélkülözve a józan ész minden lehetőségét a befejezésre. Az országot elmebetegek irányítják, akik hülyének néznek mindenkit.
A Fidesz meg csak rendez, rendez, és rendez. A darab folytatódik...
HADHÁZY SZERINT A KONZULTÁCIÓS ÍVEK SIKERE CSAK KAMU KORMÁNYPROPAGANDA
SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: Hír TV / SZTÁRKLIKK
2017.11.24.
Nincs nyilvántartás a beérkező nemzeti konzultációs ívekről - erre jutott az LMP társelnöke, miután betekinthetett a feldolgozásba. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda egyébként erőltetett menetre kényszerítette Hadházy Ákost, az ellenzéki politikusnak mindössze másfél órája volt arra, hogy Budapest három különböző pontjára eljusson, és megnézze a visszaküldött leveleket.
Hadházy arra jutott a látottak alapján, hogy a kormány állításával szemben nemhogy 1,7 millió, de 1 millió visszaküldött konzultációs ív sincs - írja a HírTv.
Alig másfél órát adott a Miniszterelnöki Kabinetiroda az LMP társelnökének, hogy három helyszínen betekinthessen a nemzeti konzultációs ívek feldolgozásába. Elsőként a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. egyik VIII. kerületi telephelyére várták. Az újságírók csak a kapuig kísérhették az LMP politikusát, egy helyszínre sem mehettek be, felvételeket csak a Kormány.hu fotósa készíthetett.
"Elvileg ezen a helyen a postáról áthozzák dobozokban az íveket, elvileg kiveszik a papírokat a dobozokból, és elméletileg átvilágítják, hogy nincs-e benne robbanószer - itt ennyi történik. Döbbenetes volt, amikor kérdeztük, hogy szeretnénk látni egy nyilvántartást, hogy egy nap alatt mennyi érkezik ezekből a konténerekből, azt mondták, hogy nincs ilyen" - nyilatkozta Hadházy Ákos.
Az LMP társelnökét elmondása szerint legalább féltucatnyian kísérték, köztük a propagandatárca egyik munkatársa, ám kérdéseire senki nem tudott válaszolni. A politikusnak csak bő negyedórája volt az első helyszínen vizsgálódni, a délutáni csúcsforgalomban ugyanis Zuglóba kellett átérnie...
Szerző: Hír TV / SZTÁRKLIKK
2017.11.24.
Nincs nyilvántartás a beérkező nemzeti konzultációs ívekről - erre jutott az LMP társelnöke, miután betekinthetett a feldolgozásba. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda egyébként erőltetett menetre kényszerítette Hadházy Ákost, az ellenzéki politikusnak mindössze másfél órája volt arra, hogy Budapest három különböző pontjára eljusson, és megnézze a visszaküldött leveleket.
Hadházy arra jutott a látottak alapján, hogy a kormány állításával szemben nemhogy 1,7 millió, de 1 millió visszaküldött konzultációs ív sincs - írja a HírTv.
Alig másfél órát adott a Miniszterelnöki Kabinetiroda az LMP társelnökének, hogy három helyszínen betekinthessen a nemzeti konzultációs ívek feldolgozásába. Elsőként a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. egyik VIII. kerületi telephelyére várták. Az újságírók csak a kapuig kísérhették az LMP politikusát, egy helyszínre sem mehettek be, felvételeket csak a Kormány.hu fotósa készíthetett.
"Elvileg ezen a helyen a postáról áthozzák dobozokban az íveket, elvileg kiveszik a papírokat a dobozokból, és elméletileg átvilágítják, hogy nincs-e benne robbanószer - itt ennyi történik. Döbbenetes volt, amikor kérdeztük, hogy szeretnénk látni egy nyilvántartást, hogy egy nap alatt mennyi érkezik ezekből a konténerekből, azt mondták, hogy nincs ilyen" - nyilatkozta Hadházy Ákos.
Az LMP társelnökét elmondása szerint legalább féltucatnyian kísérték, köztük a propagandatárca egyik munkatársa, ám kérdéseire senki nem tudott válaszolni. A politikusnak csak bő negyedórája volt az első helyszínen vizsgálódni, a délutáni csúcsforgalomban ugyanis Zuglóba kellett átérnie...
MÉSZÁROS LŐRINC VS. BOYENCÉ: A STRÓMAN NÉGYSZER ANNYIT KASZÁLT
B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr. Flynn Rider
2017.11.23.
Szerző: Mr. Flynn Rider
2017.11.23.
Beyoncé egy év alatt összesen kb. 105 millió dollárt (kb. 28 milliárd forintot) keresett. Ez a pitiáner összeg csak a negyede annak, amivel Mészáros Lőrinc összelopott magának a Fidesz segítségével.
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester egy év alatt 100 milliárd forinttal gyarapodott.
Ennek csak a negyedét kereste meg a legsikeresebb amerikai előadónő, Beyoncé. A Forbes friss listája szerint a zeneiparban 2017-ben a női előadók közül ő kereste a legtöbbet a Lemonade című albumával és a Formation világturnéval.
A legjobban kereső női sztárok között a 2. helyre Adele került, aki 69 millió dolláros bevételét főleg az idei turnéjából és a 2015-ben megjelent és eladási rekordokat döntő 25 című albumából szerezte. A brit énekesnő egy éve is 2. volt a ranglistán 80,5 millió dolláros adózatlan jövedelemmel.
A tavalyi listavezető, Taylor Swift a 3. helyre csúszott vissza a 44 millió dolláros bevételével, ami messze elmarad az előző évi 170 millió dollártól. Viszont a 27 éves énekesnő csak most indul turnéra, és nemrég jelent meg az új, Reputation című lemeze...
Ennek csak a negyedét kereste meg a legsikeresebb amerikai előadónő, Beyoncé. A Forbes friss listája szerint a zeneiparban 2017-ben a női előadók közül ő kereste a legtöbbet a Lemonade című albumával és a Formation világturnéval.
A legjobban kereső női sztárok között a 2. helyre Adele került, aki 69 millió dolláros bevételét főleg az idei turnéjából és a 2015-ben megjelent és eladási rekordokat döntő 25 című albumából szerezte. A brit énekesnő egy éve is 2. volt a ranglistán 80,5 millió dolláros adózatlan jövedelemmel.
A tavalyi listavezető, Taylor Swift a 3. helyre csúszott vissza a 44 millió dolláros bevételével, ami messze elmarad az előző évi 170 millió dollártól. Viszont a 27 éves énekesnő csak most indul turnéra, és nemrég jelent meg az új, Reputation című lemeze...
SZELLEMFALU AZ ORBÁN-MAJORSÁG SZOMSZÉDJA, KÖZPÉNZBŐL ÉPÜL A KÖZELI CSÁNYI-GOLFKLUB
24.HU
Szerző: PETŐ PÉTER - SPIRK JÓZSEF
2017.11.24.
A Budapest 2024 olimpiai keretből adtak fejlesztési pénzt a Csányi család alcsútdobozi golfklubjának, amely Orbánék hatvanpusztai majorja és Mészáros Lőrinc birtoka szomszédságában működik. A jegyzőkönyvek szerint a golfszövetség elnöksége nem tárgyalta a támogatási szerződés tervezetét.
Főtér, utcácskák, mintegy 50 telek – egy kész kis falu képe rajzolódik ki a térképen Alcsútdoboz határában, az Orbán család hatvanpusztai majorja és az azt körülölelő Mészáros Lőrinc-földbirtokrendszer közvetlen szomszédságában. A falucska egy nagyszabású ingatlanfejlesztés keretében épült volna meg, de a területre eddig egyetlen házat sem húztak fel.
A 2000-es évek elején még hatalmas biznisznek tűnt a golf- és ingatlanfejlesztések összekapcsolása, Magyarország sem akart kimaradni az építkezési projektekből. Külföldi befektetők alapították meg Alcsútdobozon a Pannónia Golf & Country Clubot. Egy svájci-osztrák házaspár építtette a pályát, és mellé el is kezdték felhúzni a klubhelyiséget, kialakítani a teniszpályát és az úszótavat. A terv az volt, hogy a klub a külföldi golfturisták ideális vendéglátójává válik. Ezért tervezték azt, hogy apartmanházakat és hotelt is építenek. Ez viszont már nem jött össze: az ingatlanválságot követő veszteséges időszakban a szálláshelyek építését el sem kezdték, a házaspár kiszállt a bizniszből.
A Pannónia Clubot 2012-ben a Csányi család vette meg. Csányi Attila, az OTP-vezér fia több mint 2 milliárd forintért vásárolta meg a pályát és a hozzá tartozó ingatlanokat fenntartó céget.
A korábbi tervek szerint a Csányi-cég PSU Kft. vásárolta volna meg a pályával szemben, az Alcsútdobozra vezető út túloldalán fekvő földterületet is a hotelépítéshez. Az adásvétel azonban a mai napig nem jött létre, így egyelőre nem valósul meg a fejlesztés, ami gyakorlatilag összekapcsolná a golfklubot Orbánék Hatvanpuszta nevű birtokával. A miniszterelnök apja egy évvel Csányiék alcsútdobozi vétele előtt, 2011-ben vásárolta meg az egykori Habsburg-uradalmat egy hatalmas alapterületű műemléképülettel együtt...
Szerző: PETŐ PÉTER - SPIRK JÓZSEF
2017.11.24.
A Budapest 2024 olimpiai keretből adtak fejlesztési pénzt a Csányi család alcsútdobozi golfklubjának, amely Orbánék hatvanpusztai majorja és Mészáros Lőrinc birtoka szomszédságában működik. A jegyzőkönyvek szerint a golfszövetség elnöksége nem tárgyalta a támogatási szerződés tervezetét.
Főtér, utcácskák, mintegy 50 telek – egy kész kis falu képe rajzolódik ki a térképen Alcsútdoboz határában, az Orbán család hatvanpusztai majorja és az azt körülölelő Mészáros Lőrinc-földbirtokrendszer közvetlen szomszédságában. A falucska egy nagyszabású ingatlanfejlesztés keretében épült volna meg, de a területre eddig egyetlen házat sem húztak fel.
A 2000-es évek elején még hatalmas biznisznek tűnt a golf- és ingatlanfejlesztések összekapcsolása, Magyarország sem akart kimaradni az építkezési projektekből. Külföldi befektetők alapították meg Alcsútdobozon a Pannónia Golf & Country Clubot. Egy svájci-osztrák házaspár építtette a pályát, és mellé el is kezdték felhúzni a klubhelyiséget, kialakítani a teniszpályát és az úszótavat. A terv az volt, hogy a klub a külföldi golfturisták ideális vendéglátójává válik. Ezért tervezték azt, hogy apartmanházakat és hotelt is építenek. Ez viszont már nem jött össze: az ingatlanválságot követő veszteséges időszakban a szálláshelyek építését el sem kezdték, a házaspár kiszállt a bizniszből.
A Pannónia Clubot 2012-ben a Csányi család vette meg. Csányi Attila, az OTP-vezér fia több mint 2 milliárd forintért vásárolta meg a pályát és a hozzá tartozó ingatlanokat fenntartó céget.
A korábbi tervek szerint a Csányi-cég PSU Kft. vásárolta volna meg a pályával szemben, az Alcsútdobozra vezető út túloldalán fekvő földterületet is a hotelépítéshez. Az adásvétel azonban a mai napig nem jött létre, így egyelőre nem valósul meg a fejlesztés, ami gyakorlatilag összekapcsolná a golfklubot Orbánék Hatvanpuszta nevű birtokával. A miniszterelnök apja egy évvel Csányiék alcsútdobozi vétele előtt, 2011-ben vásárolta meg az egykori Habsburg-uradalmat egy hatalmas alapterületű műemléképülettel együtt...
ÉPÍTETTEK EGY KOLLÉGIUMOT TEHETSÉGES GYEREKEKNEK TAO-PÉNZBŐL, DE AZTÁN VALAHOGY WELLNESS HOTEL LETT BELŐLE
DIREKT36 BLOG
Szerző: VORÁK ANITA
2017.11.22.
Balatonfüred a környéken élő kézilabdázó gyerekeknek tervezett egy kézilabda akadémiát. A döntés érthető, a városban komoly hagyománya van a kézilabdának, a város csapata jelenleg is a bajnokság negyedik helyén áll, és a Balatonfüredi KSE utánpótlás csapatai is több korosztályban versenyeznek.
A bentlakásos kollégium felépítéséhez több mint félmilliárd forint TAO-támogatást kért és kapott a város kézilabdás alapítványa a Magyar Kézilabda Szövetségtől. Az egyemeletes, sok erkélyes épület tavasszal elkészült, de nem gyerekek költöztek be, hanem négycsillagos szállodaként nyitott ki. Most csak a neve, az Akadémia Sporthotel utal arra, hogy eredetileg mire szánták.
A hotel közvetlenül a város új, szintén tao-pénzből épült uszodája mellett áll. Kis híd köti őket össze, így a hotel vendégei könnyen átjárhatnak az uszoda wellness-részlegébe, amit ingyen használhatnak. A két épület története is szorosan kapcsolódik egymáshoz.
A balatonfüredi önkormányzat egyik cége 2011 augusztusában hozta létre a városi kézilabdasportot támogató Balatonfüred Kézilabda Sportjáért Közhasznú Alapítványt és az uszodát építő vízilabdás társát is. Mindkettő nagyon sikeresen gyűjtött tao-pénzeket az elmúlt években: az uszoda felépítése mellett ezekből újították fel több helyi iskola tornatermét, idén átadták a papíron kézilabda akadémiának épülő hotelt is, most pedig további közel egymilliárd forintnyi tao-pénzből új kézilabda csarnokot építenek.
A 2011-ben bevezetett tao-rendszernek az a lényege, hogy a nyereséges vállalkozások társasági adójuk egy részét sportcélokra ajánlják fel. A pénzhez az utánpótlásneveléssel foglalkozó foci-, kézilabda-, kosárlabda- és vízilabdaklubok és alapítványok pályázhatnak, hogy plusz bevételhez juthassanak, és végső soron a gyerekek jobb körülmények között sportolhassanak.
A balatonfüredi alapítványok a tao-támogatások megnyílásával egy időben jöttek létre, Bóka István polgármester bevallása szerint is azért, hogy kihasználják az új rendszerben rejlő lehetőségeket. Önkormányzatok ugyanis nem, csak olyan szervezetek pályázhatnak a támogatásra, amelyek tehetséggondozással foglalkoznak. Ahogy korábbi cikkeinkben bemutattuk, az uszoda építése sem igazán felel meg a tao-rendszer szellemiségének, de azt legalább sportolásra használhatják nemcsak a vízilabdázó gyerekek, hanem a város lakói is. A négycsillagos hotelhez viszont már úgy használtak fel több mint félmilliárd forint támogatást, hogy a megvalósult beruházásnak szinte semmi köze nincs az eredeti célhoz...
Szerző: VORÁK ANITA
2017.11.22.
Balatonfüred a környéken élő kézilabdázó gyerekeknek tervezett egy kézilabda akadémiát. A döntés érthető, a városban komoly hagyománya van a kézilabdának, a város csapata jelenleg is a bajnokság negyedik helyén áll, és a Balatonfüredi KSE utánpótlás csapatai is több korosztályban versenyeznek.
A bentlakásos kollégium felépítéséhez több mint félmilliárd forint TAO-támogatást kért és kapott a város kézilabdás alapítványa a Magyar Kézilabda Szövetségtől. Az egyemeletes, sok erkélyes épület tavasszal elkészült, de nem gyerekek költöztek be, hanem négycsillagos szállodaként nyitott ki. Most csak a neve, az Akadémia Sporthotel utal arra, hogy eredetileg mire szánták.
A hotel közvetlenül a város új, szintén tao-pénzből épült uszodája mellett áll. Kis híd köti őket össze, így a hotel vendégei könnyen átjárhatnak az uszoda wellness-részlegébe, amit ingyen használhatnak. A két épület története is szorosan kapcsolódik egymáshoz.
A balatonfüredi önkormányzat egyik cége 2011 augusztusában hozta létre a városi kézilabdasportot támogató Balatonfüred Kézilabda Sportjáért Közhasznú Alapítványt és az uszodát építő vízilabdás társát is. Mindkettő nagyon sikeresen gyűjtött tao-pénzeket az elmúlt években: az uszoda felépítése mellett ezekből újították fel több helyi iskola tornatermét, idén átadták a papíron kézilabda akadémiának épülő hotelt is, most pedig további közel egymilliárd forintnyi tao-pénzből új kézilabda csarnokot építenek.
A 2011-ben bevezetett tao-rendszernek az a lényege, hogy a nyereséges vállalkozások társasági adójuk egy részét sportcélokra ajánlják fel. A pénzhez az utánpótlásneveléssel foglalkozó foci-, kézilabda-, kosárlabda- és vízilabdaklubok és alapítványok pályázhatnak, hogy plusz bevételhez juthassanak, és végső soron a gyerekek jobb körülmények között sportolhassanak.
A balatonfüredi alapítványok a tao-támogatások megnyílásával egy időben jöttek létre, Bóka István polgármester bevallása szerint is azért, hogy kihasználják az új rendszerben rejlő lehetőségeket. Önkormányzatok ugyanis nem, csak olyan szervezetek pályázhatnak a támogatásra, amelyek tehetséggondozással foglalkoznak. Ahogy korábbi cikkeinkben bemutattuk, az uszoda építése sem igazán felel meg a tao-rendszer szellemiségének, de azt legalább sportolásra használhatják nemcsak a vízilabdázó gyerekek, hanem a város lakói is. A négycsillagos hotelhez viszont már úgy használtak fel több mint félmilliárd forint támogatást, hogy a megvalósult beruházásnak szinte semmi köze nincs az eredeti célhoz...
A POPULISTA A DEMOKRÁCIA ELLENSÉGE - MONDJA A NÉMET ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG FEJE - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.11.24.
- A populizmus célja, hogy a népre hivatkozva megszerezze és megtartsa a hatalmat
- Magyarország csúszik a szélsőjobb felé
- A magyar kormány már nem akarja megszerezni a jeruzsálemi osztrák zarándok vendégházat
FAZ
A német Alkotmánybíróság elnöke arra figyelmeztet, hogy a populisták a demokrácia ellenségei. Azt hirdetik, hogy ismerik a nép valódi akaratát, csak éppen nincs egységes nép, és nincs abszolút igazság sem. Hosszú tanulmányában Andreas Voßkuhle két receptet ajánl azoknak, akik meg akarják védeni a demokratikus vívmányokat. Ehhez azonban először azt veszi górcső alá, miért is rossz a populizmus és milyen veszélyeket rejt magában. A lényeg az, hogy itt egy stratégiáról van szó, a cél a hatalom megszerzése és megtartása, a tartalom ezek után már szinte tetszőleges. Nagyobb különbséget pl. már jóformán el sem lehet képzelni, mint amekkora Chavez és Trump céljai között húzódik. Fontos ugyanakkor, hogy a populizmus kibékíthetetlen ellentétet hirdet a tiszta nép és a korrupt elit között, és a figyelem középpontjába a pluralista-ellenes, antidemokratikus csapásirány kerül.
A jogász a demokrácia és a populizmus közötti alapvető különbségnek nevezi, hogy a populisták számára fogalmilag illegitim bármiféle ellenkező vélemény, hiszen csakis ők testesítik meg az erkölcsileg homogén nemzetet. Az sem zavarja őket, ha éppen elvesztenek egy-egy erőpróbát, lásd Orbán Viktort, aki 2002-ben kijelentette, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Azt hirdetik, hogy egyedül ők képviselik az egész népet, legalábbis a lakosságnak azt a részét, amely a szemükben a népet alkotja. A felsőbbrendű tudás hordozója gyakran a vezér, az ilyen pártoknál a legtöbbször nincs igény belső pluralizmusra. A cél, hogy a nép közfelkiáltással őket törvényesítse új elitként, amely azután a képviseleti demokrácia kiiktatásával fölülről lefelé irányítja az országot.
A populisták azt állítják, hogy a nép képviselőinek egyszerűen a polgárok szándékait kell követniük. Csakhogy nem ritkán épp ők sugallják, hogy mit akarjanak az emberek, a parlamentet pedig igyekeznek jelentéktelenné tenni. Lényeges jellemzőjük egyébiránt, hogy szét akarják verni a demokratikus intézményeket. A populista államot azzal a felkiáltással alakítják át tekintélyelvűvé, hogy kizárólag ily módon lehet végrehajtani a nép igaz óhaját. Ezt lehet látni Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban. Nem véletlenül védi ennyire a német Alkotmány a sajtószabadságot. A populisták számára a demokratikus jelszavak csak arra szolgálnak, hogy leplezzék általuk a csírázó önkényuralmat.
Nem szabad félni a nyílt vitáktól, ideértve az erős megfogalmazásokat. Hiba ugyanakkor, ha bárki megpróbálja kizárni a populizmus szószólóit a nyilvános szócsatákból. Azzal is számolni kell, hogy ezek az erők sokáig hatalmon tudnak maradni, amint azt megint csak a kelet-európai példa mutatja. Akkor pedig nem riadnak vissza attól, hogy felülről lerombolják a demokratikus-jogállami rendet. Az ellenszer először is az, hogy következetesen büntetni kell, amikor megsértik a jogi kereteket. Ez leginkább az állami intézményekre, illetve a független bíróságokra hárul. Ha ezeket az adott hatalom megvesztegeti vagy elfoglalja, akkor az EU-nak kell közbelépnie. Nem szabad engedékenynek lenni, mert a pusztulásba vezet. A másik, hogy meg kell vívni a populisták követeléseivel, be kell mutatni az alternatívákat, hogy a polgárnak legyen választási lehetősége. Egyúttal bizonyítani kell, hogy a másik oldal miért fűrészeli folyamatosan a demokrácia alappilléreit...
Szerző: SZELESTEY
2017.11.24.
- A populizmus célja, hogy a népre hivatkozva megszerezze és megtartsa a hatalmat
- Magyarország csúszik a szélsőjobb felé
- A magyar kormány már nem akarja megszerezni a jeruzsálemi osztrák zarándok vendégházat
FAZ
A német Alkotmánybíróság elnöke arra figyelmeztet, hogy a populisták a demokrácia ellenségei. Azt hirdetik, hogy ismerik a nép valódi akaratát, csak éppen nincs egységes nép, és nincs abszolút igazság sem. Hosszú tanulmányában Andreas Voßkuhle két receptet ajánl azoknak, akik meg akarják védeni a demokratikus vívmányokat. Ehhez azonban először azt veszi górcső alá, miért is rossz a populizmus és milyen veszélyeket rejt magában. A lényeg az, hogy itt egy stratégiáról van szó, a cél a hatalom megszerzése és megtartása, a tartalom ezek után már szinte tetszőleges. Nagyobb különbséget pl. már jóformán el sem lehet képzelni, mint amekkora Chavez és Trump céljai között húzódik. Fontos ugyanakkor, hogy a populizmus kibékíthetetlen ellentétet hirdet a tiszta nép és a korrupt elit között, és a figyelem középpontjába a pluralista-ellenes, antidemokratikus csapásirány kerül.
A jogász a demokrácia és a populizmus közötti alapvető különbségnek nevezi, hogy a populisták számára fogalmilag illegitim bármiféle ellenkező vélemény, hiszen csakis ők testesítik meg az erkölcsileg homogén nemzetet. Az sem zavarja őket, ha éppen elvesztenek egy-egy erőpróbát, lásd Orbán Viktort, aki 2002-ben kijelentette, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Azt hirdetik, hogy egyedül ők képviselik az egész népet, legalábbis a lakosságnak azt a részét, amely a szemükben a népet alkotja. A felsőbbrendű tudás hordozója gyakran a vezér, az ilyen pártoknál a legtöbbször nincs igény belső pluralizmusra. A cél, hogy a nép közfelkiáltással őket törvényesítse új elitként, amely azután a képviseleti demokrácia kiiktatásával fölülről lefelé irányítja az országot.
A populisták azt állítják, hogy a nép képviselőinek egyszerűen a polgárok szándékait kell követniük. Csakhogy nem ritkán épp ők sugallják, hogy mit akarjanak az emberek, a parlamentet pedig igyekeznek jelentéktelenné tenni. Lényeges jellemzőjük egyébiránt, hogy szét akarják verni a demokratikus intézményeket. A populista államot azzal a felkiáltással alakítják át tekintélyelvűvé, hogy kizárólag ily módon lehet végrehajtani a nép igaz óhaját. Ezt lehet látni Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban. Nem véletlenül védi ennyire a német Alkotmány a sajtószabadságot. A populisták számára a demokratikus jelszavak csak arra szolgálnak, hogy leplezzék általuk a csírázó önkényuralmat.
Nem szabad félni a nyílt vitáktól, ideértve az erős megfogalmazásokat. Hiba ugyanakkor, ha bárki megpróbálja kizárni a populizmus szószólóit a nyilvános szócsatákból. Azzal is számolni kell, hogy ezek az erők sokáig hatalmon tudnak maradni, amint azt megint csak a kelet-európai példa mutatja. Akkor pedig nem riadnak vissza attól, hogy felülről lerombolják a demokratikus-jogállami rendet. Az ellenszer először is az, hogy következetesen büntetni kell, amikor megsértik a jogi kereteket. Ez leginkább az állami intézményekre, illetve a független bíróságokra hárul. Ha ezeket az adott hatalom megvesztegeti vagy elfoglalja, akkor az EU-nak kell közbelépnie. Nem szabad engedékenynek lenni, mert a pusztulásba vezet. A másik, hogy meg kell vívni a populisták követeléseivel, be kell mutatni az alternatívákat, hogy a polgárnak legyen választási lehetősége. Egyúttal bizonyítani kell, hogy a másik oldal miért fűrészeli folyamatosan a demokrácia alappilléreit...
ESŐ UTÁN KÖPÖNYEG
MÉRCE
Szerző:DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2017.11.23.
6 hét, vagyis 42 nap. Ennyi idő alatt egy képzett és felszerelt hegymászó felhág a Mount Everest csúcsára. Egy hirdetés szerint ennyi idő alatt meg lehet tanulni alapfokon spanyolul (amire azért ne vegyünk mérget), Tom Cruise állítólag egyszer ennyi idő alatt fogyott 5 kilót, és idén nyáron hat hét alatt összesen 1400 földrengést mértek a Yellowstone Nemzeti Parkban. Ja, és hat hét kellett ahhoz, hogy Soros György is kifejtse a véleményét a Soros-konzultációról.
Október 9-én indult a legújabb Nemzeti Konzultáció Magyarországon, 42 nap múlva érkezett rá válasz az érintettől. Nehéz kérdés, hogy vajon szükség volt-e egyáltalán arra, hogy Soros György megszólaljon. Valójában ugyanis nem csak erről az ominózus hat hétről, 42 napról van szó. Hanem arról az immár több mint fél éve tartó, szisztematikus hadjáratról, amit nem csak Soros György, de a sorosbérencek, sorosügynökök, soroskatonák ellen folytat a kormány, méghozzá egyetlen céllal: hogy olyan ellenségképet kreáljon, amely ellen hatékonyan fellépve erősítheti a mindenható uralkodó képet. Hatalomtechnika, manipuláció, előre megfontolt szándék. Egy játék, aminek a szabályait a kormány alkotja és aminek a tétje egyértelműen és mindent kizáróan a 2018-as választások megnyerése.
Idén tavasszal a CEU és a civilek kerültek célkeresztbe. És nem csak retorikai szinten, nem csak álságos sajtótájékoztatókon és Fidesz-közleményekben, vagy a propagandalapok hasábjain folyt a verbális hadakozás. Németh Szilárd némi célozgató felvezetés után egészen pontosan 2017. január 9-én kezdte el belengetni az „átláthatatlan” civilek (egész pontosan a „Soros-birodalom álciviljeinek”) megrendszabályozását szorgalmazó terveket.
Nem kell végigvennünk, mi minden történt azóta...
Szerző:DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2017.11.23.
6 hét, vagyis 42 nap. Ennyi idő alatt egy képzett és felszerelt hegymászó felhág a Mount Everest csúcsára. Egy hirdetés szerint ennyi idő alatt meg lehet tanulni alapfokon spanyolul (amire azért ne vegyünk mérget), Tom Cruise állítólag egyszer ennyi idő alatt fogyott 5 kilót, és idén nyáron hat hét alatt összesen 1400 földrengést mértek a Yellowstone Nemzeti Parkban. Ja, és hat hét kellett ahhoz, hogy Soros György is kifejtse a véleményét a Soros-konzultációról.
Október 9-én indult a legújabb Nemzeti Konzultáció Magyarországon, 42 nap múlva érkezett rá válasz az érintettől. Nehéz kérdés, hogy vajon szükség volt-e egyáltalán arra, hogy Soros György megszólaljon. Valójában ugyanis nem csak erről az ominózus hat hétről, 42 napról van szó. Hanem arról az immár több mint fél éve tartó, szisztematikus hadjáratról, amit nem csak Soros György, de a sorosbérencek, sorosügynökök, soroskatonák ellen folytat a kormány, méghozzá egyetlen céllal: hogy olyan ellenségképet kreáljon, amely ellen hatékonyan fellépve erősítheti a mindenható uralkodó képet. Hatalomtechnika, manipuláció, előre megfontolt szándék. Egy játék, aminek a szabályait a kormány alkotja és aminek a tétje egyértelműen és mindent kizáróan a 2018-as választások megnyerése.
Idén tavasszal a CEU és a civilek kerültek célkeresztbe. És nem csak retorikai szinten, nem csak álságos sajtótájékoztatókon és Fidesz-közleményekben, vagy a propagandalapok hasábjain folyt a verbális hadakozás. Németh Szilárd némi célozgató felvezetés után egészen pontosan 2017. január 9-én kezdte el belengetni az „átláthatatlan” civilek (egész pontosan a „Soros-birodalom álciviljeinek”) megrendszabályozását szorgalmazó terveket.
Nem kell végigvennünk, mi minden történt azóta...
2017. november 23., csütörtök
MIT ÍGÉRNEK A PÁRTOK A NYUGDÍJASOKNAK? - 1. RÉSZ
MÉRCE
Szerző: BÜTTL FERENC
2017.11.23.
Az alábbi írás egy hosszabb elemzés első része, amely az ellenzéki pártok nyugdíjasokat érintő főbb ígéreteit, elképzeléseit elemzi. Ki mit adna, mennyivel emelne, mit adna vissza, venne el, vagy éppen vezetne be? Ezeket az „ígéreteket”, programpontokat vesszük át az első és a második részben, jelezve a lehetőségeket és a korlátokat. Végül a harmadik rész látleletet ad a magyarországi időskorú népességről és megkísérli kijelölni egy valóban baloldali időspolitika alapjait. A dolgozat sem első, sem második részét illetően nem teljes és nem is kíván többet, mint rávilágítani problémákra, jelezni néhány felmerülő kérdést és részleges alternatíváját mutatni a jelenlegi megközelítéseknek. Az elemzés nem foglalkozik a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával, reformjával, és egyéb kifejezetten szak-közgazdaságtani kérdésekkel – ezekről remek cikkek és könyvek születtek már hozzá(bb)értő emberek tollából.
Első rész
Fél évvel a választások előtt egyre nagyobb a tülekedés a nyugdíjasok szavazataiért. Varga Mihály – természetesen függetlenül a jövő évi választásoktól – extra kifizetést (nyugdíjprémiumot) ígér novemberre. A Fidesz telefonos kampányt folytat Vona Gábor és a Jobbik ellen, hogy annak kifejezetten a Fidesz radikális nyugdíjas támogatóira vonatkozó szavait úgy tüntesse fel, mintha általában a nyugdíjasokra vonatkozna.
A pellengérre állított Jobbik válaszul megalakította a párt nyugdíjas tagozatát és azzal kampányol, hogy lehetővé tennék a férfiak számára is, hogy 40 évnyi munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. Vona Gáborék emellett differenciált nyugdíjemelést és speciális „magyar” indexálást ígérnek.
A korábbi szocialista miniszterelnök jelölt, Botka László 13. havi nyugdíjat ígért és maga mellé állította a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnökét. Korózs Lajos ezt pontosítva havi 120 ezer forintos 13. havi kiegészítésről beszélt és arról, hogy az MSZP visszatérne a svájci indexáláshoz. A párt honlapján jelenleg Molnár Gyula szavai olvashatóak a témában, aki az idősek világnapja alkalmából 60 ezer forintos nyugdíjminimumról beszél és a nyugdíjas (szociális) otthonok számának megduplázásáról.
Az LMP jó szándéka jeléül a napokban törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelyben ötvenezer forintra emelnék az öregségi nyugdíjminimum összegét, bevezetnék nyugdíjas infláció szerinti indexálást (ha az magasabb, mint az infláció) és az alacsony nyugdíjakat nagyobb mértékben növelő nyugdíjemelési módszertant javasolnak.
Az Együtt egyéni nyugdíjszámlákat ígér, korengedményes nyugdíjat bizonyos szakmákban, nyugdíjkorrekciós programot, rugalmas nyugdíjkorhatárt, 500 ezer forintos nyugdíjplafont és a nyugdíj célú magán-megtakarítások támogatását.
A Párbeszéd 90 ezer forintos minimum nyugdíjat kínál a nyugdíjasoknak (az alapjövedelem-program részeként), az alacsony nyugdíjak gyorsabb növelését és nyugdíjplafon bevezetését. Újraélesztenék a korengedményes nyugdíjat és a szolgálati nyugdíjat.
A DK alapnyugdíjat és egyéni számlához kötődő munkanyugdíjat ígér, nyugdíjas fogyasztói kosár alapú indexálást, nyugdíj extrát – nyugdíjprémiumot – jó gazdasági teljesítmény esetén, gátat a magas nyugdíjaknak, adókedvezményes nyugdíj-előtakarékosságot. A DK programjában megjelenik az időskorúakra fókuszáló szociális, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a gondozás, az ápolás, a nyugdíjas otthonok és a nyugdíjas közösségek támogatása is.
A liberálisok (MLP) nyugdíjas szavazókat érintő aktuális elképzelései nem találhatóak meg a párt honlapján. A 2014-es választási programból annyi derül ki, hogy szeretnék, ha a nyugdíjasok aktív és megbecsült tagjai maradnának a társadalomnak.
A Momentum Mozgalom programjában 35 ezer forintos öregségi nyugdíjminimumot ígér, ehhez korrigált alacsony nyugdíjakkal, nyugdíjas lakóotthonokat, kisbuszos közlekedési hálózatot, nyugdíjjárulék plafont az évi 10 millió feletti fizetések esetében, az öngondoskodás támogatását, és az idősebb korúak munkavállalásának segítését (információt, képzést, rugalmas munkavégzési formákat).
A Bokros Lajos-féle MOMA (Modern Magyarországért Mozgalom) annyit közöl a látogatóval, hogy a svéd nyugdíjmodellre való áttérést tartanák célszerűnek, valamint növelnék az önkéntes magánnyugdíj-pénztárak szerepét.
Látható, hogy alig akad ellenzéki politikai párt, amely ne adna (lehetőleg bőkezűen és sokat) a nyugdíjas szavazóknak, legalábbis az ígérete szintjén. Mivel a téma óriási, az olvasó figyelmét pedig nehéz hosszan lekötni, így a teljesség igénye nélkül szeretnék néhány elemet kiemelni és kritikailag értelmezni a problémahalmazból...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: BÜTTL FERENC
2017.11.23.
Az alábbi írás egy hosszabb elemzés első része, amely az ellenzéki pártok nyugdíjasokat érintő főbb ígéreteit, elképzeléseit elemzi. Ki mit adna, mennyivel emelne, mit adna vissza, venne el, vagy éppen vezetne be? Ezeket az „ígéreteket”, programpontokat vesszük át az első és a második részben, jelezve a lehetőségeket és a korlátokat. Végül a harmadik rész látleletet ad a magyarországi időskorú népességről és megkísérli kijelölni egy valóban baloldali időspolitika alapjait. A dolgozat sem első, sem második részét illetően nem teljes és nem is kíván többet, mint rávilágítani problémákra, jelezni néhány felmerülő kérdést és részleges alternatíváját mutatni a jelenlegi megközelítéseknek. Az elemzés nem foglalkozik a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával, reformjával, és egyéb kifejezetten szak-közgazdaságtani kérdésekkel – ezekről remek cikkek és könyvek születtek már hozzá(bb)értő emberek tollából.
Első rész
Fél évvel a választások előtt egyre nagyobb a tülekedés a nyugdíjasok szavazataiért. Varga Mihály – természetesen függetlenül a jövő évi választásoktól – extra kifizetést (nyugdíjprémiumot) ígér novemberre. A Fidesz telefonos kampányt folytat Vona Gábor és a Jobbik ellen, hogy annak kifejezetten a Fidesz radikális nyugdíjas támogatóira vonatkozó szavait úgy tüntesse fel, mintha általában a nyugdíjasokra vonatkozna.
A pellengérre állított Jobbik válaszul megalakította a párt nyugdíjas tagozatát és azzal kampányol, hogy lehetővé tennék a férfiak számára is, hogy 40 évnyi munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. Vona Gáborék emellett differenciált nyugdíjemelést és speciális „magyar” indexálást ígérnek.
A korábbi szocialista miniszterelnök jelölt, Botka László 13. havi nyugdíjat ígért és maga mellé állította a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnökét. Korózs Lajos ezt pontosítva havi 120 ezer forintos 13. havi kiegészítésről beszélt és arról, hogy az MSZP visszatérne a svájci indexáláshoz. A párt honlapján jelenleg Molnár Gyula szavai olvashatóak a témában, aki az idősek világnapja alkalmából 60 ezer forintos nyugdíjminimumról beszél és a nyugdíjas (szociális) otthonok számának megduplázásáról.
Az LMP jó szándéka jeléül a napokban törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelyben ötvenezer forintra emelnék az öregségi nyugdíjminimum összegét, bevezetnék nyugdíjas infláció szerinti indexálást (ha az magasabb, mint az infláció) és az alacsony nyugdíjakat nagyobb mértékben növelő nyugdíjemelési módszertant javasolnak.
Az Együtt egyéni nyugdíjszámlákat ígér, korengedményes nyugdíjat bizonyos szakmákban, nyugdíjkorrekciós programot, rugalmas nyugdíjkorhatárt, 500 ezer forintos nyugdíjplafont és a nyugdíj célú magán-megtakarítások támogatását.
A Párbeszéd 90 ezer forintos minimum nyugdíjat kínál a nyugdíjasoknak (az alapjövedelem-program részeként), az alacsony nyugdíjak gyorsabb növelését és nyugdíjplafon bevezetését. Újraélesztenék a korengedményes nyugdíjat és a szolgálati nyugdíjat.
A DK alapnyugdíjat és egyéni számlához kötődő munkanyugdíjat ígér, nyugdíjas fogyasztói kosár alapú indexálást, nyugdíj extrát – nyugdíjprémiumot – jó gazdasági teljesítmény esetén, gátat a magas nyugdíjaknak, adókedvezményes nyugdíj-előtakarékosságot. A DK programjában megjelenik az időskorúakra fókuszáló szociális, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a gondozás, az ápolás, a nyugdíjas otthonok és a nyugdíjas közösségek támogatása is.
A liberálisok (MLP) nyugdíjas szavazókat érintő aktuális elképzelései nem találhatóak meg a párt honlapján. A 2014-es választási programból annyi derül ki, hogy szeretnék, ha a nyugdíjasok aktív és megbecsült tagjai maradnának a társadalomnak.
A Momentum Mozgalom programjában 35 ezer forintos öregségi nyugdíjminimumot ígér, ehhez korrigált alacsony nyugdíjakkal, nyugdíjas lakóotthonokat, kisbuszos közlekedési hálózatot, nyugdíjjárulék plafont az évi 10 millió feletti fizetések esetében, az öngondoskodás támogatását, és az idősebb korúak munkavállalásának segítését (információt, képzést, rugalmas munkavégzési formákat).
A Bokros Lajos-féle MOMA (Modern Magyarországért Mozgalom) annyit közöl a látogatóval, hogy a svéd nyugdíjmodellre való áttérést tartanák célszerűnek, valamint növelnék az önkéntes magánnyugdíj-pénztárak szerepét.
Látható, hogy alig akad ellenzéki politikai párt, amely ne adna (lehetőleg bőkezűen és sokat) a nyugdíjas szavazóknak, legalábbis az ígérete szintjén. Mivel a téma óriási, az olvasó figyelmét pedig nehéz hosszan lekötni, így a teljesség igénye nélkül szeretnék néhány elemet kiemelni és kritikailag értelmezni a problémahalmazból...
ITT OLVASHATÓ
SZEGÉNYKELTETŐ ISKOLÁK
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: RADÓ PÉTER
2017.11.17.
A tömeges és tartós szegénységgel együtt élni: rettenetes morális teher. Egy Magyarországhoz hasonló közepesen fejlett országban ez a morális feszültség a (köz)politikával szembeni elvárásokban kellene hogy testet öltsön. Az állampolgárok közötti szolidaritás minimuma és a közszolgálat ethosza arra kellene hogy késztesse a politikát, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel a szegénység visszaszorítására törekedjen. A magyar politikai elit azonban morálisan erősen leépült; politikusaink többsége azt tekinti „realizmusnak”, ha tetteiket egy nagyon szűk pártpolitikai referenciaközösség elvárásai, a referenciacsoportjukon belüli erővonalak által kijelölt pillanatnyi mozgástér, s nem a helyes cselekvésről szóló morális meggyőződések határozzák meg. A közpolitika morális kiüresedését pedig mintha az egész társadalom elfogadná, mint a dolgok megváltoztathatatlan rendjét; a szegényellenes politika „egyfajta” politika, s nem az állampolgári közösség egy hatalmas csoportjával való szembefordulás, a közszolgálat eredeti céljának elárulása lenne. Ebben az írásban ezt a morális válságot a magyar kormány oktatáspolitikai gyakorlatán keresztül próbálom meg szemléltetni...
A szegénység újratermelődése
Az Eurostat adatai szerint a „szegénység kockázatának kitett személyek” aránya 2016-ban a Magyarországéhoz hasonló adottságokkal és lehetőségekkel rendelkező Csehországban 13,2 százalék, Szlovákiban 18,1 százalék, Magyarországon viszont 26,3 százalék volt. (Ez Magyarországon körülbelül két és fél millió ember jelent.) A szegénységgel kapcsolatos kormányzati viselkedés kétféle módon is értékelhető: mit tesz a kormányzat a szegénység hatásainak mérséklése érdekében, s mit a szegénység generációk közötti újratermelődésének megakadályozása érdekében? Az első lényegében nem oktatáspolitikai, hanem a legszélesebb értelemben vett szociálpolitikai probléma. E tekintetben a második és harmadik Orbán-kormány 2010 óta egy brutális fordulatot hajtott végre. A szociális ellátó rendszer által nyújtott támogatások és szolgáltatások visszaszorítása, a szegényektől a magasabb jövedelműek felé az adórendszeren keresztül közösségi támogatásokat átcsoportosító „perverz újraelosztás”, a munkaerőpiaci intervenciók erőforrásainak és intézményrendszerének csonkolása, a mindezek helyébe lépő, a kiszolgáltatottságot tartósító közmunkaprogram, valamint számtalan szimbolikus lépés (mint például a hajléktalanság kriminalizálása) együttesen egy szegényellenes kormányzati összeesküvés képét alakítja ki.
Az oktatásra általában úgy tekintünk, mint a szegénység újratermelődését megakadályozni hivatott legfontosabb eszközre. Ennek következtében az oktatás mozgásterével kapcsolatban rengeteg illúzió van forgalomban, aminek az iskolák többnyire nem képesek megfelelni. Az iskolák nem légüres térben működnek. A tanulók szüleinek szegénysége egyúttal a tanulással kapcsolatos hátrányok sokaságát teremti meg, ami rettenetes nyomás alá helyezi az iskolákat. Ennek ellenére az oktatásnak vannak eszközei arra, hogy jobb életesélyekhez és életminőséghez segítsen egyes fiatalokat, és nagyon nem mindegy, hogy ezt a mozgásteret egy ország oktatási rendszere milyen mértékben képes kihasználni. Egy jó színvonalú oktatási rendszer egyúttal erősíti a méltányosságot is, amennyiben nem zárja rövidre a társadalmi hátrányok és az iskolai kudarc közötti kapcsolatot. A magyar oktatás e tekintetben soha nem teljesített jól, az Orbán-kormány által 2011-ben elindított, mindenre kiterjedő oktatásátalakítás hatására pedig egyre katasztrofálisabban teljesít. Az iskolák államosítása, az iskolai autonómia teljes felszámolása, a központosított bürokratikus adminisztratív kontroll, a központi túlszabályozó tanterv, az állami egyentankönyv, a tanulók és pedagógusok munkaterhelésének drámai növelése, a forráskivonás és számos más változtatás azonnali súlyos minőségromlást okozott a magyar közoktatásban. Ez minden tanulói csoport teljesítményét lerontotta, de természetesen a legnagyobb teljesítményromlást a hátrányos helyzetű szegény tanulók szenvedték el. Az iskola kudarcok mértéke korábban nem látott szintre ugrott: az előző évtized lassú, de folyamatos teljesítményjavulása után 2011 óta drasztikusan zuhan az oktatásban tanuló 17 és 18 évesek aránya, és nő a korai iskolaelhagyók aránya. Az iskolai kudarcok szaporodása tetten érhető a mért tanulási eredményekben is. Az OECD PISA mérések eredményei szerint 2009 és 2015 között a 15 éves funkcionális analfabéta tanulók aránya 18-ról 28 százalékra, az elemi természettudományos kompetenciákkal sem rendelkező tanulóké 16 százalékról 26 százalékra, a matematikai eszköztudás minimumával sem rendelkező tanulóké pedig 22 százalékról 28 százalékra nőtt. Másképpen fogalmazva: még ha a következő években ezek az adatok nem romlanak is tovább, a magyar közoktatás évente körülbelül kétszázezerrel növeli majd azoknak a magyar polgároknak a számát, akik használati utasítás alapján nem tudnak beindítani egy új számítógépet, nem tudják kiszámolni a boltban a visszajáró pénzt, és nem értik majd, hogy mitől villámlik vihar idején. Jelenlegi tudásunk fényében ráadásul a magyar oktatás eredményességének további romlása elkerülhetetlen...
Szerző: RADÓ PÉTER
2017.11.17.
A tömeges és tartós szegénységgel együtt élni: rettenetes morális teher. Egy Magyarországhoz hasonló közepesen fejlett országban ez a morális feszültség a (köz)politikával szembeni elvárásokban kellene hogy testet öltsön. Az állampolgárok közötti szolidaritás minimuma és a közszolgálat ethosza arra kellene hogy késztesse a politikát, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel a szegénység visszaszorítására törekedjen. A magyar politikai elit azonban morálisan erősen leépült; politikusaink többsége azt tekinti „realizmusnak”, ha tetteiket egy nagyon szűk pártpolitikai referenciaközösség elvárásai, a referenciacsoportjukon belüli erővonalak által kijelölt pillanatnyi mozgástér, s nem a helyes cselekvésről szóló morális meggyőződések határozzák meg. A közpolitika morális kiüresedését pedig mintha az egész társadalom elfogadná, mint a dolgok megváltoztathatatlan rendjét; a szegényellenes politika „egyfajta” politika, s nem az állampolgári közösség egy hatalmas csoportjával való szembefordulás, a közszolgálat eredeti céljának elárulása lenne. Ebben az írásban ezt a morális válságot a magyar kormány oktatáspolitikai gyakorlatán keresztül próbálom meg szemléltetni...
Az Eurostat adatai szerint a „szegénység kockázatának kitett személyek” aránya 2016-ban a Magyarországéhoz hasonló adottságokkal és lehetőségekkel rendelkező Csehországban 13,2 százalék, Szlovákiban 18,1 százalék, Magyarországon viszont 26,3 százalék volt. (Ez Magyarországon körülbelül két és fél millió ember jelent.) A szegénységgel kapcsolatos kormányzati viselkedés kétféle módon is értékelhető: mit tesz a kormányzat a szegénység hatásainak mérséklése érdekében, s mit a szegénység generációk közötti újratermelődésének megakadályozása érdekében? Az első lényegében nem oktatáspolitikai, hanem a legszélesebb értelemben vett szociálpolitikai probléma. E tekintetben a második és harmadik Orbán-kormány 2010 óta egy brutális fordulatot hajtott végre. A szociális ellátó rendszer által nyújtott támogatások és szolgáltatások visszaszorítása, a szegényektől a magasabb jövedelműek felé az adórendszeren keresztül közösségi támogatásokat átcsoportosító „perverz újraelosztás”, a munkaerőpiaci intervenciók erőforrásainak és intézményrendszerének csonkolása, a mindezek helyébe lépő, a kiszolgáltatottságot tartósító közmunkaprogram, valamint számtalan szimbolikus lépés (mint például a hajléktalanság kriminalizálása) együttesen egy szegényellenes kormányzati összeesküvés képét alakítja ki.
Az oktatásra általában úgy tekintünk, mint a szegénység újratermelődését megakadályozni hivatott legfontosabb eszközre. Ennek következtében az oktatás mozgásterével kapcsolatban rengeteg illúzió van forgalomban, aminek az iskolák többnyire nem képesek megfelelni. Az iskolák nem légüres térben működnek. A tanulók szüleinek szegénysége egyúttal a tanulással kapcsolatos hátrányok sokaságát teremti meg, ami rettenetes nyomás alá helyezi az iskolákat. Ennek ellenére az oktatásnak vannak eszközei arra, hogy jobb életesélyekhez és életminőséghez segítsen egyes fiatalokat, és nagyon nem mindegy, hogy ezt a mozgásteret egy ország oktatási rendszere milyen mértékben képes kihasználni. Egy jó színvonalú oktatási rendszer egyúttal erősíti a méltányosságot is, amennyiben nem zárja rövidre a társadalmi hátrányok és az iskolai kudarc közötti kapcsolatot. A magyar oktatás e tekintetben soha nem teljesített jól, az Orbán-kormány által 2011-ben elindított, mindenre kiterjedő oktatásátalakítás hatására pedig egyre katasztrofálisabban teljesít. Az iskolák államosítása, az iskolai autonómia teljes felszámolása, a központosított bürokratikus adminisztratív kontroll, a központi túlszabályozó tanterv, az állami egyentankönyv, a tanulók és pedagógusok munkaterhelésének drámai növelése, a forráskivonás és számos más változtatás azonnali súlyos minőségromlást okozott a magyar közoktatásban. Ez minden tanulói csoport teljesítményét lerontotta, de természetesen a legnagyobb teljesítményromlást a hátrányos helyzetű szegény tanulók szenvedték el. Az iskola kudarcok mértéke korábban nem látott szintre ugrott: az előző évtized lassú, de folyamatos teljesítményjavulása után 2011 óta drasztikusan zuhan az oktatásban tanuló 17 és 18 évesek aránya, és nő a korai iskolaelhagyók aránya. Az iskolai kudarcok szaporodása tetten érhető a mért tanulási eredményekben is. Az OECD PISA mérések eredményei szerint 2009 és 2015 között a 15 éves funkcionális analfabéta tanulók aránya 18-ról 28 százalékra, az elemi természettudományos kompetenciákkal sem rendelkező tanulóké 16 százalékról 26 százalékra, a matematikai eszköztudás minimumával sem rendelkező tanulóké pedig 22 százalékról 28 százalékra nőtt. Másképpen fogalmazva: még ha a következő években ezek az adatok nem romlanak is tovább, a magyar közoktatás évente körülbelül kétszázezerrel növeli majd azoknak a magyar polgároknak a számát, akik használati utasítás alapján nem tudnak beindítani egy új számítógépet, nem tudják kiszámolni a boltban a visszajáró pénzt, és nem értik majd, hogy mitől villámlik vihar idején. Jelenlegi tudásunk fényében ráadásul a magyar oktatás eredményességének további romlása elkerülhetetlen...
A HITTANRÓL
KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG
- VENDÉG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2017.11.23.
Összeszedtem némi borsót, amit négy és fél évvel ezelőtt hánytam a falra, most újra fellódítom. Molnár Bálint írt egy nagyon fontosat (Kolozsvári Szalonna, 2017-11-22) talán a legfontosabbról, ami ennek a tömeggyilkos hordának (a kormányra gondolok) a leggyilkosabb kártevése, idézek tőle: “Miközben a magyar gyerekek semmivel sem butábbak, ostobábbak, mint finn vagy szingapúri társaik, a fidesz-féle alattvaló-képzés, az istenverte hazafias nevelés, a hittan és a hátrafelé nyilazás erőltetése versenyképtelen, leszakadó, szarul teljesítő, az egyéni készségek tekintetében megnyomorított, a lexikális tudást alkalmazni képtelen emberanyag hagyja el az iskolák padjait.”
Valamennyi közül a legförtelmesebbről mondanék itt most megint valamit, az összes többinek az alapjáról, ami teljesen lehetetlenné öli a gondolkodás képességének még a kezdeményét is – a hittan “oktatásról”. Hinni abban lehet (nem kell, csak lehet), amit az ember nem tud. A körülöttünk lévő világ megismerésében a nemtudás csökevény, fajunk életben maradásához egy eséllyel kevesebb. Minden egyes nemtudás egy-egy veszélyforrás, az ismeretekben lévő hézag. Amiben hisz az ember, azt nem tudja. A hit a nemtudástól való félelem jelzése, az ember, aki hisz, magasabb rendűnek véli a hitet, mint a tudást. A hit az ismeretlentől, a rettegéstől való menekülés. Isten majd megbocsát. Pedig nem. De az sem baj, mert ha mégsem bocsát meg, sőt ártatlant büntet, akkor arra azt mondjuk, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek és jobb, ha ebbe mindenki belenyugszik.
És akkor a hitre bazírozó vallásról még nem szóltam egy szót sem, mint ahogyan arról sem, minő ostobaság a kettőt azonosítani. Hinni valamiben még valamelyest elfogadható, tényleg nagyon keveset tudunk a világról, sokféle fenyegetésnek vagyunk kitéve, az ember az a védtelen élőlény, amelyik nagyjából sejti, milyen kiszolgáltatott, és sokan tisztában vannak vele, hogy meg fognak halni. Az állatvilág egyetlen más fajának sincs haláltudata. Melléver a szíve, akkor az ember azt mondja, istenem segíts. Érthető, rendben van. Azaz nincs rendben, de a fejlődésnek ezen az ijesztően alacsony fokán ez szinte természetes.
A vallás az más. Arra nincs mentség. A katolikus büszkeségre például, amelyben a „hívők”, pontosabban a vallásosok azt hiszik, ők magasabb rendűek, mint az Andamán szigetcsoport bennszülöttei, akik kicsi fűkunyhókat építenek az istenüknek, és bizonyos időközönként belesnek, amikor az istenük odabent táncol. Nincs a világtörténelemben az egyháznál kártékonyabb intézmény (az atlanti térség egyházairól beszélek, mindenféle keleti vallásokkal és egyéb hitvilágokat szipolyozó szervezetekkel nem foglalkozom). Nem szívesen mennék bele olyan vitákba, amelyek az egyház létének pozitívumait sorolják, cáfolandó az iménti kijelentéseimet, mert bár soha nem tettem a mérleg egyik serpenyőjébe az egyházi építészet, zene, képző- és iparművészet kétségtelen értékeit, a másikba meg a meggyilkolt embermilliók és a mentálisan megnyomorított milliárdok tetemeit, meggyőződésem, hogy ez a statisztikai súlyozás iszonyatosan lehúzná az utóbbi serpenyőt. Ne-ne, ne tessék a boldog lelki szegényekkel jönni nekem, mert túlságosan egyszerű, alattomos és cinikus dolog a mennyek országát kínálni nekik valami megfogható és emberi alternatíva helyett...
- VENDÉG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2017.11.23.
Összeszedtem némi borsót, amit négy és fél évvel ezelőtt hánytam a falra, most újra fellódítom. Molnár Bálint írt egy nagyon fontosat (Kolozsvári Szalonna, 2017-11-22) talán a legfontosabbról, ami ennek a tömeggyilkos hordának (a kormányra gondolok) a leggyilkosabb kártevése, idézek tőle: “Miközben a magyar gyerekek semmivel sem butábbak, ostobábbak, mint finn vagy szingapúri társaik, a fidesz-féle alattvaló-képzés, az istenverte hazafias nevelés, a hittan és a hátrafelé nyilazás erőltetése versenyképtelen, leszakadó, szarul teljesítő, az egyéni készségek tekintetében megnyomorított, a lexikális tudást alkalmazni képtelen emberanyag hagyja el az iskolák padjait.”
Valamennyi közül a legförtelmesebbről mondanék itt most megint valamit, az összes többinek az alapjáról, ami teljesen lehetetlenné öli a gondolkodás képességének még a kezdeményét is – a hittan “oktatásról”. Hinni abban lehet (nem kell, csak lehet), amit az ember nem tud. A körülöttünk lévő világ megismerésében a nemtudás csökevény, fajunk életben maradásához egy eséllyel kevesebb. Minden egyes nemtudás egy-egy veszélyforrás, az ismeretekben lévő hézag. Amiben hisz az ember, azt nem tudja. A hit a nemtudástól való félelem jelzése, az ember, aki hisz, magasabb rendűnek véli a hitet, mint a tudást. A hit az ismeretlentől, a rettegéstől való menekülés. Isten majd megbocsát. Pedig nem. De az sem baj, mert ha mégsem bocsát meg, sőt ártatlant büntet, akkor arra azt mondjuk, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek és jobb, ha ebbe mindenki belenyugszik.
És akkor a hitre bazírozó vallásról még nem szóltam egy szót sem, mint ahogyan arról sem, minő ostobaság a kettőt azonosítani. Hinni valamiben még valamelyest elfogadható, tényleg nagyon keveset tudunk a világról, sokféle fenyegetésnek vagyunk kitéve, az ember az a védtelen élőlény, amelyik nagyjából sejti, milyen kiszolgáltatott, és sokan tisztában vannak vele, hogy meg fognak halni. Az állatvilág egyetlen más fajának sincs haláltudata. Melléver a szíve, akkor az ember azt mondja, istenem segíts. Érthető, rendben van. Azaz nincs rendben, de a fejlődésnek ezen az ijesztően alacsony fokán ez szinte természetes.
A vallás az más. Arra nincs mentség. A katolikus büszkeségre például, amelyben a „hívők”, pontosabban a vallásosok azt hiszik, ők magasabb rendűek, mint az Andamán szigetcsoport bennszülöttei, akik kicsi fűkunyhókat építenek az istenüknek, és bizonyos időközönként belesnek, amikor az istenük odabent táncol. Nincs a világtörténelemben az egyháznál kártékonyabb intézmény (az atlanti térség egyházairól beszélek, mindenféle keleti vallásokkal és egyéb hitvilágokat szipolyozó szervezetekkel nem foglalkozom). Nem szívesen mennék bele olyan vitákba, amelyek az egyház létének pozitívumait sorolják, cáfolandó az iménti kijelentéseimet, mert bár soha nem tettem a mérleg egyik serpenyőjébe az egyházi építészet, zene, képző- és iparművészet kétségtelen értékeit, a másikba meg a meggyilkolt embermilliók és a mentálisan megnyomorított milliárdok tetemeit, meggyőződésem, hogy ez a statisztikai súlyozás iszonyatosan lehúzná az utóbbi serpenyőt. Ne-ne, ne tessék a boldog lelki szegényekkel jönni nekem, mert túlságosan egyszerű, alattomos és cinikus dolog a mennyek országát kínálni nekik valami megfogható és emberi alternatíva helyett...
A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS NEM ELŐVÁLASZTÁS
MAGYAR NARANCS - LIBERÁLIS SZEMMEL - REPUBLIKON BLOG
Szerző: MIKECZ DÁNIEL
2017.11.23.
Gulyás Márton téved, amikor azt hiszi, hogy átvállalja a politikai munkát, amit a pártoknak kellett volna elvégezniük.
A Közös Ország Mozgalom (KOM) múlt héten tartott „választási nagygyűlésén” jelentette be Gulyás Márton, hogy közvélemény-kutatásokkal kívánják megmérni mind a 106 egyéni választókerületben, hogy kik a többség támogatását élvező ellenzéki jelöltek. A kutatás a Medián, a Tárki és a Závecz Research részvételével valósul meg, és választókerületenként 1000 főt kérdeznének meg, aminek költsége így meghaladja a 200 millió forintot. A KOM úgy tervezi, hogy közösségi finanszírozás segítségével sikerülhet előteremteni a szükséges pénzügyi forrásokat. A KOM kezdeményezésére az abban részt vevő közvélemény-kutatók közül Hann Endre úgy hivatkozott, mint az „előválasztás szimulációja”, Róna Dániel szerint az egy „nulladik forduló”, amelynek az előválasztáshoz hasonlóan legnagyobb előnye a választópolgárok bevonása a jelöltállítási folyamatba.
A KOM által kezdeményezett közvélemény-kutatás azonban nem tudja azokat a funkciókat betölteni, mint az előválasztás. A Republikon Intézet 2015 májusában mutatta be előválasztási javaslatát, majd később egy kötetet is megjelentettünk az előválasztásról neves hazai politikai elemzők, szakértők közreműködésével. Az előválasztás legfontosabb funkciója persze a legalkalmasabb és legnagyobb helyi támogatottsággal bíró jelölt kiválasztása. A további érvek közé tartozik a média figyelmének felkeltése, az ellenzéki választók mozgósítása és a cselekvőképesség demonstrálása.
Egy előválasztási kampány olyan szintű esemény, amelyet nem hagyhatott volna figyelmen kívül a média. Az ellenzéki pártok nem lettek volna rászorulva, hogy köztéri performanszba oltott sajtótájékoztatókkal érjék el a sajtó figyelmét. Minden kétely ellenére az előválasztás az ellenzéki választókat is mobilizálhatta volna, hiszen valódi téttel bíró politikai eseményről lett volna szó. Ráadásul először lett volna lehetőségük beleszólni abba, hogy kik legyen az ellenzéki jelöltek. Végül az ellenzéki pártok megmutathatták volna, hogy képesek a politikai cselekvésre, tudnak érvelni, vitatkozni, álláspontjukat képviselni. A politika lényegéhez tartozó nyílt viták mára a teljes magyar politikából hiányoznak, így az előválasztási fórumok valódi politikai eseményekké válhattak volna. A megtalált jelöltek aztán társadalmi támogatottsággal a hátuk mögött készülhettek volna fel a kampányra...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: MIKECZ DÁNIEL
2017.11.23.
Gulyás Márton téved, amikor azt hiszi, hogy átvállalja a politikai munkát, amit a pártoknak kellett volna elvégezniük.
A Közös Ország Mozgalom (KOM) múlt héten tartott „választási nagygyűlésén” jelentette be Gulyás Márton, hogy közvélemény-kutatásokkal kívánják megmérni mind a 106 egyéni választókerületben, hogy kik a többség támogatását élvező ellenzéki jelöltek. A kutatás a Medián, a Tárki és a Závecz Research részvételével valósul meg, és választókerületenként 1000 főt kérdeznének meg, aminek költsége így meghaladja a 200 millió forintot. A KOM úgy tervezi, hogy közösségi finanszírozás segítségével sikerülhet előteremteni a szükséges pénzügyi forrásokat. A KOM kezdeményezésére az abban részt vevő közvélemény-kutatók közül Hann Endre úgy hivatkozott, mint az „előválasztás szimulációja”, Róna Dániel szerint az egy „nulladik forduló”, amelynek az előválasztáshoz hasonlóan legnagyobb előnye a választópolgárok bevonása a jelöltállítási folyamatba.
A KOM által kezdeményezett közvélemény-kutatás azonban nem tudja azokat a funkciókat betölteni, mint az előválasztás. A Republikon Intézet 2015 májusában mutatta be előválasztási javaslatát, majd később egy kötetet is megjelentettünk az előválasztásról neves hazai politikai elemzők, szakértők közreműködésével. Az előválasztás legfontosabb funkciója persze a legalkalmasabb és legnagyobb helyi támogatottsággal bíró jelölt kiválasztása. A további érvek közé tartozik a média figyelmének felkeltése, az ellenzéki választók mozgósítása és a cselekvőképesség demonstrálása.
Egy előválasztási kampány olyan szintű esemény, amelyet nem hagyhatott volna figyelmen kívül a média. Az ellenzéki pártok nem lettek volna rászorulva, hogy köztéri performanszba oltott sajtótájékoztatókkal érjék el a sajtó figyelmét. Minden kétely ellenére az előválasztás az ellenzéki választókat is mobilizálhatta volna, hiszen valódi téttel bíró politikai eseményről lett volna szó. Ráadásul először lett volna lehetőségük beleszólni abba, hogy kik legyen az ellenzéki jelöltek. Végül az ellenzéki pártok megmutathatták volna, hogy képesek a politikai cselekvésre, tudnak érvelni, vitatkozni, álláspontjukat képviselni. A politika lényegéhez tartozó nyílt viták mára a teljes magyar politikából hiányoznak, így az előválasztási fórumok valódi politikai eseményekké válhattak volna. A megtalált jelöltek aztán társadalmi támogatottsággal a hátuk mögött készülhettek volna fel a kampányra...
ITT OLVASHATÓ
MINDEN BÍRÓ KOMCSI?
KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2017.11.22.
Szerző: Karvalyok Földje
2017.11.22.
Rémisztő dolog lehet a kormány számára, hogy bárhogy is ügyködnek a teljes társadalom NER-kompatibilis irányba állításán, még mindig vannak olyanok, akik nem lépnek egyszerre. Mert ugyan a bírói hatalom, mint önálló hatalmi ág a demokráciák alapkövetelménye, de azt is tudjuk, mi illiberális valamit építünk, ott meg csak zavaró tényező, ha a bírók nem úgy táncolnak, ahogy a hatalom fütyül és képesek azt hinni, hogy Magyarországon a bíróság független és pártatlan csak azért, mert az Alaptörvényben azt olvasták.
A bírók bedarálásának igénye nem újkeletű, hiszen melyik hatalmon lévő politikust (pártot) ne zavarná, hogy vannak, akik ellent mernek mondani? Ezt a hibát a különböző rendszerek különbözőképpen próbálják orvosolni, a magyar megoldás most éppen az, hogy bármilyen ítéletet is hoz a bíróság, azt a kormányunk tagjai (illetve a kormányközeli haverok) nem teljesítik, legyen az a tao pénzek sorsának nyilvánosságra hozatala vagy sajtóhelyreigazítási kérelemnek helyt adás. A bíróság ítélete immáron csak pusztába kiáltott szó, természetesen csak akkor, ha nem fideszes érdekeket szolgál. Mert ha azt, akkor maga a szent írás, isteni kinyilatkoztatás.
Jelenlegi politikai rendszerünk két legnagyobb ellensége a nyilvánosság és a tények (illetve a valóság), tehát ezek ellen bármi áron fel kell lépni. A valóság ugyan alakítható propaganda fronton, erre szolgál a kormánylojális média meg minden olyan hirdetés, aminek célja a választók agymosása, de azért korlátlanul nem hazudhatnak még a kormány tagjai sem az internet korában, bármennyire is dühítő ez. Sőt, a szabad sajtó földbe döngölésének is vannak korlátai mindaddig, amíg Észak-Korea szintjére nem küzdi le magát hazánk.
Azonban a kormányunk igen jó irányba tart ahhoz, hogy teljesen kiüresítse a független ítélkezést, hiszen sok ügyben már elértünk oda, hogy hiába tesz pontot hazai legfelsőbb vagy nemzetközi bírósági fórum a vita végére, attól még a helyzet változatlan marad és az illetékesek a fülük botját sem mozgatják, a jogtalan állapotot meg végképp nem szüntetik meg. Mert ugyan ki az, aki ellenszegülhet a mai kormánynak, akadályozva a fékek és ellensúlyok teljes megszüntetését, a demokrácia kiüresítését? Ma már bármelyik ellenzéki politikus, bíró, tanár, stb. megkaraktergyilkolható, bárkire mondhatja a kormánylojális sajtó azt, hogy meleg (náci, Soros-bérenc, terrorista, stb.), annak nincs következménye, ahogy annak sem, ha a bírókat komcsizza le kollektíve olyan, aki anno az átkosban katonai ügyészként tevékenykedett. És sokan le mernék tenni a lantot amellett, hogy az egykor még a pártállamnak dolgozó, mára már „megvilágosodott” illető már ügyészként is rühellte a bírókat meg mindenféle komplexusokat szerzett velük szemben, különben nem ragadtatná magát felelős pozíciót betöltve ilyen, önmagát is minősítő kijelentésre...
ORBÁN "KONZULTÁLT" ÉS VÉGREHAJTJA A "SOROS-TERVET" - A NAGY ÁTVERÉS, AZ ORBÁNI PÁVATÁNC SZAVAZATOKÉRT, ÉS UNIÓS PÉNZÉRT
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HAJNAL ÉVA
2017.11.22.
Miközben dübörög az idegenellenes kormányzati propaganda, mi is egy “erős” szegedi anyagra bukkantunk, amit muszáj a kedves olvasókkal megosztanunk. Az alábbi videó elég sokat elárul a magyar társadalomról, valamint egyik-másik szavazópolgártársunk mentális állapotáról is.
Mondjuk a trash-bulváros Körmendi Gábor, aki a műfaj önjelölt és szakavatott riportere, mindig is “minőségi” tartalmakat szállított, legyen szó Kiszel Tünde vetkőzéseiről, Győzike eltitkolt szeretőiről, vagy ez esetben éppen a menekültekről.
Szegeden aláírásokat gyűjtenek az úgy nevezett Botka-terv ellen, amiről azt híresztelik a “jól informált” fideszes és KDNP-és polgártárs aktivisták, hogy meg kell akadályozni a migránsok betelepítését a városukba.
Mindezt úgy, hogy idén a Menekültügyi Hivatal legfrissebb adatsora szerint több, mint ezer menekültet fogadott már be Magyarország, holott ez a szám az ötszázat sem érte el tavaly. Valamint soha annyi oltalmazotti státust sem osztottak még ki hazánkban, mint az idén. Ez azt jelenti, hogy miközben Orbán uszítja a magyarokat a “konzultációval”, végrehajtja az álatal Soros-tervnek nevezett kvótát, hogy megkapja az uniós pénzeket, különben a saját lábán álló diktatúrája kártyavárként omlana össze. A pávatáncos valójában tényleg csak egy nagy Geci.
Oltalmazotti státust olyanok kaphatnak, akiket nem személyes ok miatt üldöznek hazájukban, hanem általános okokból adódóan, például a háború miatt kell onnan elmenekülniük. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a menekült és az oltalmazotti státus között az a lényegi különbség, hogy az oltalmazottak nem élhetnek a családegyesítési jogukkal.
Országunk drága Fidesz szavazói minden bizonnyal fel is vannak háborodva! Hiszen nem ezt konzultálták meg. De hát erről biztosan a Soros plakátok hátoldalán vagy a lábjegyzetben írtak a hőn szeretett narancsos szupersztárok. Nagyon úgy néz ki, hogy már nem használ a rózsafüzér sem, és jobb híján a kormány is a “Soros-tervet” teljesíti. Kicsit furcsa is ez a kvóta elleni küzdelem, különösen az új számok ismeretében.
Nem más ez, mint az igazi orbáni pávatánc a híveknek és Brüsszelnek is. Nemsokára úgyis elkezdődik az EU-s milliárdok szétosztása a tagországok között a következő költségvetési időszakra. Amire természetesen Magyarországnak semmi szüksége sincs, mivel az már a saját lábán áll. Arról nem is beszélve, hogy mint látjuk, nagy cécó ide vagy oda, de túl van már teljesítve a kvóta bőven. Ne felejtsük el azt a húszezer letelepedési kötvényest sem, és a több ezer vendégmunkást sem, akikkel pótolják Magyarországon a munkaerőhiányt. Aranyszájú Orbán igazat mond, hazánkban ugyanis tényleg nincs betelepítés...
Szerző: HAJNAL ÉVA
2017.11.22.
Miközben dübörög az idegenellenes kormányzati propaganda, mi is egy “erős” szegedi anyagra bukkantunk, amit muszáj a kedves olvasókkal megosztanunk. Az alábbi videó elég sokat elárul a magyar társadalomról, valamint egyik-másik szavazópolgártársunk mentális állapotáról is.
Mondjuk a trash-bulváros Körmendi Gábor, aki a műfaj önjelölt és szakavatott riportere, mindig is “minőségi” tartalmakat szállított, legyen szó Kiszel Tünde vetkőzéseiről, Győzike eltitkolt szeretőiről, vagy ez esetben éppen a menekültekről.
Szegeden aláírásokat gyűjtenek az úgy nevezett Botka-terv ellen, amiről azt híresztelik a “jól informált” fideszes és KDNP-és polgártárs aktivisták, hogy meg kell akadályozni a migránsok betelepítését a városukba.
Mindezt úgy, hogy idén a Menekültügyi Hivatal legfrissebb adatsora szerint több, mint ezer menekültet fogadott már be Magyarország, holott ez a szám az ötszázat sem érte el tavaly. Valamint soha annyi oltalmazotti státust sem osztottak még ki hazánkban, mint az idén. Ez azt jelenti, hogy miközben Orbán uszítja a magyarokat a “konzultációval”, végrehajtja az álatal Soros-tervnek nevezett kvótát, hogy megkapja az uniós pénzeket, különben a saját lábán álló diktatúrája kártyavárként omlana össze. A pávatáncos valójában tényleg csak egy nagy Geci.
Oltalmazotti státust olyanok kaphatnak, akiket nem személyes ok miatt üldöznek hazájukban, hanem általános okokból adódóan, például a háború miatt kell onnan elmenekülniük. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a menekült és az oltalmazotti státus között az a lényegi különbség, hogy az oltalmazottak nem élhetnek a családegyesítési jogukkal.
Országunk drága Fidesz szavazói minden bizonnyal fel is vannak háborodva! Hiszen nem ezt konzultálták meg. De hát erről biztosan a Soros plakátok hátoldalán vagy a lábjegyzetben írtak a hőn szeretett narancsos szupersztárok. Nagyon úgy néz ki, hogy már nem használ a rózsafüzér sem, és jobb híján a kormány is a “Soros-tervet” teljesíti. Kicsit furcsa is ez a kvóta elleni küzdelem, különösen az új számok ismeretében.
Nem más ez, mint az igazi orbáni pávatánc a híveknek és Brüsszelnek is. Nemsokára úgyis elkezdődik az EU-s milliárdok szétosztása a tagországok között a következő költségvetési időszakra. Amire természetesen Magyarországnak semmi szüksége sincs, mivel az már a saját lábán áll. Arról nem is beszélve, hogy mint látjuk, nagy cécó ide vagy oda, de túl van már teljesítve a kvóta bőven. Ne felejtsük el azt a húszezer letelepedési kötvényest sem, és a több ezer vendégmunkást sem, akikkel pótolják Magyarországon a munkaerőhiányt. Aranyszájú Orbán igazat mond, hazánkban ugyanis tényleg nincs betelepítés...
ADY ÜZENETE KÓSA LAJOSNAK
GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Gépnarancs
2017.11.23.
...Gondolatai, írásai ma is megdöbbentően aktuálisak. Mivel nem feltételezem, hogy Kósa Lajosnak bonyolult közfeladatai ellátása mellett van ideje Ady prózai műveit olvasni, ezért talán gazdagíthatom ismereteit az alábbi idézetekkel:
„Dicsekvésnek ne lássék: az egész világon nincs annyi sikkasztó, mint ebben az ezeréves, szép magyar hazában. Nem is város, amelyiknek nincs meg a maga külön sikkasztója, s már nem messze van az az idő, mikor a jövő Kriványjáért hét magyar város fog versenyezni. Szóval az álladalmi és társadalmi élet egyik mezején sem értünk el olyan gyönyörű rekordot, mint a sikkasztás terén.” (Tóth Benőék, Debreczen, 1899. május 17.)
„Nálunk a nemzetet gyilkolják meg. Pár százezer ember kisajátítva tartja a országot. A nép milliói jogtalan rabszolgák. Az ország koldus és leigázott. A parlament urai pedig liferálják a népet, a nép jogait, a hazát. Ilyen nemzetveszejtő ocsmányságot nem mutat föl a világhistória. Orgiája ez az összegyülemlett bűnöknek. Beteljesülése a kérlelhetlen fátumnak. Fölfakadt seb vagyunk most Európa testén. Lesz-e balzsam erre a sebre, vagy egyszerűen ki fogják égetni?… Rettenetes, rettenetes történet ez…” (Panama és anarchia, Nagyváradi Napló, 1903. július 30.)
„A patrióta nevet ugyan sokszor kompromittálták már, de még mindig szentebb fogalom köpenye, hogysem a nacionalizmust födhesse. A hazafiság valami olyan sine qua non-ja az embernek és a társadalomnak, hogy még fogalommá sem kell sűríteni s szót sem keresni hozzá. A közös kultúrában s közös társadalmi munkában álló, becsületes, munkásemberek mind azok. Hazafiak, ha úgy tetszik. Aki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha örökösen nem tesz is egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli.” (A nacionalizmus alkonya, Budapesti Napló, 1905. április 8.)
„Néznek bennünket a kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni,zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk, rögtön sietünk felfortyanni bizonyos ezeréves múltkiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. Mi lesz ennek a vége, szeretett úri véreim? ” (Menjünk vissza Ázsiába, Nagyváradi Napló, 1902. január 31 /...
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Gépnarancs
2017.11.23.
...Gondolatai, írásai ma is megdöbbentően aktuálisak. Mivel nem feltételezem, hogy Kósa Lajosnak bonyolult közfeladatai ellátása mellett van ideje Ady prózai műveit olvasni, ezért talán gazdagíthatom ismereteit az alábbi idézetekkel:
„Dicsekvésnek ne lássék: az egész világon nincs annyi sikkasztó, mint ebben az ezeréves, szép magyar hazában. Nem is város, amelyiknek nincs meg a maga külön sikkasztója, s már nem messze van az az idő, mikor a jövő Kriványjáért hét magyar város fog versenyezni. Szóval az álladalmi és társadalmi élet egyik mezején sem értünk el olyan gyönyörű rekordot, mint a sikkasztás terén.” (Tóth Benőék, Debreczen, 1899. május 17.)
„Nálunk a nemzetet gyilkolják meg. Pár százezer ember kisajátítva tartja a országot. A nép milliói jogtalan rabszolgák. Az ország koldus és leigázott. A parlament urai pedig liferálják a népet, a nép jogait, a hazát. Ilyen nemzetveszejtő ocsmányságot nem mutat föl a világhistória. Orgiája ez az összegyülemlett bűnöknek. Beteljesülése a kérlelhetlen fátumnak. Fölfakadt seb vagyunk most Európa testén. Lesz-e balzsam erre a sebre, vagy egyszerűen ki fogják égetni?… Rettenetes, rettenetes történet ez…” (Panama és anarchia, Nagyváradi Napló, 1903. július 30.)
„A patrióta nevet ugyan sokszor kompromittálták már, de még mindig szentebb fogalom köpenye, hogysem a nacionalizmust födhesse. A hazafiság valami olyan sine qua non-ja az embernek és a társadalomnak, hogy még fogalommá sem kell sűríteni s szót sem keresni hozzá. A közös kultúrában s közös társadalmi munkában álló, becsületes, munkásemberek mind azok. Hazafiak, ha úgy tetszik. Aki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha örökösen nem tesz is egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli.” (A nacionalizmus alkonya, Budapesti Napló, 1905. április 8.)
„Néznek bennünket a kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni,zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk, rögtön sietünk felfortyanni bizonyos ezeréves múltkiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. Mi lesz ennek a vége, szeretett úri véreim? ” (Menjünk vissza Ázsiába, Nagyváradi Napló, 1902. január 31 /...
VAN, AKI SZERINT SOROS TITKOSÜGYNÖKÖKKEL IS DOLGOZIK - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE
KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2017.11.23.
Az orosz állami támogatással működő Russia Today amerikai politikust interjúvolt meg a Soros-tervről, illetve arról, hogy valóban beavatkozik-e a magyar belpolitikába Soros György. Richard Black, Virginia állam szenátora szerint szinte drámai, amennyire beavatkozik Soros a magyar belpolitikába. A szenátor üdvözölte, hogy Orbán Viktor gátat vet Soros intézkedéseinek.
A Russia Todaynek beszélő amerikai szenátor Sorost erkölcstelennek és nemzetellenesnek bélyegezte meg, aki a globalista oligarchák pártján állva olyan politikát hirdet, ami nem a nép, a náció érdekeit képviseli. Ezért Orbán Viktor pártján állva Black szenátor is a nacionalista nemzetállam eszmény mellett teszi le voksát, merthogy meg kell menteni a keresztény Európát a beáramló migránsoktól. Meggyőződése, hogy Soros az alapítványain keresztül titkosügynökökkel, a CIA, az MI6 és a francia hírszerzés embereivel is együtt dolgozik, hogy a világot a maga képére formálja.
Az orosz TASZSZ hírügynökség a Rosztechnadzor felügyelet jelentésére hivatkozva azt állítja, hogy a ruténium-106 izotóp sugárzása Cseljabinszk térségében, amit augusztus végétől októberig mértek a Mayak atomerőmű közelében, nem lépte túl a megengedett értéket. A Mayak atomerőmű - amelyik többek között atomfegyverekhez gyárt részegységeket a Roszatom számára - szintén azt jelentette: semmilyen túlzó radioaktivitást nem észleltek. A Roszatom ugyanezt erősítette meg. Cseljabinszk kormányzó-helyettese hasonlót állított, cáfolva számos ügynökség állítását. Sőt, egy német híradást is idéznek, amelyik szintén arról jelentett, hogy ugyan Romániában mérték a legmagasabb értéket, de német területen egészségre nem ártalmas értéket mutattak ki.
Az állami orosz hírügynökségi jelentéssel szemben több külföldi, sőt orosz tudósítás is ennek az ellenkezőjét állítja. A Lenta orosz online újság szerint messze, méghozzá csaknem 1000-szeresen meghaladta a megengedett értéket a cseljabinszki Argajas térségben mért sugárzás, ami nemcsak Kelet-Európába, de még Nyugatra, még Franciaországba is eljutott. Az orosz hatóságok cáfolták ezeket az állításokat. A Roszatom – a Lenta szerint – elismerte a ruténium-106 sugárzását, de azt mondta, nem orosz erőműből származik. A Greenpeace pedig ügyészségi vizsgálatot kezdeményez, követeli a titkolt és félrevezető adatok azonnali nyilvánosságra hozatalát. A sugárzás egészségre veszélyes következményei, annak esetleges rákkeltő hatása és annak jelei mintegy másfél év múlva jelentkezhetnek...
Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2017.11.23.
Az orosz állami támogatással működő Russia Today amerikai politikust interjúvolt meg a Soros-tervről, illetve arról, hogy valóban beavatkozik-e a magyar belpolitikába Soros György. Richard Black, Virginia állam szenátora szerint szinte drámai, amennyire beavatkozik Soros a magyar belpolitikába. A szenátor üdvözölte, hogy Orbán Viktor gátat vet Soros intézkedéseinek.
A Russia Todaynek beszélő amerikai szenátor Sorost erkölcstelennek és nemzetellenesnek bélyegezte meg, aki a globalista oligarchák pártján állva olyan politikát hirdet, ami nem a nép, a náció érdekeit képviseli. Ezért Orbán Viktor pártján állva Black szenátor is a nacionalista nemzetállam eszmény mellett teszi le voksát, merthogy meg kell menteni a keresztény Európát a beáramló migránsoktól. Meggyőződése, hogy Soros az alapítványain keresztül titkosügynökökkel, a CIA, az MI6 és a francia hírszerzés embereivel is együtt dolgozik, hogy a világot a maga képére formálja.
Az orosz TASZSZ hírügynökség a Rosztechnadzor felügyelet jelentésére hivatkozva azt állítja, hogy a ruténium-106 izotóp sugárzása Cseljabinszk térségében, amit augusztus végétől októberig mértek a Mayak atomerőmű közelében, nem lépte túl a megengedett értéket. A Mayak atomerőmű - amelyik többek között atomfegyverekhez gyárt részegységeket a Roszatom számára - szintén azt jelentette: semmilyen túlzó radioaktivitást nem észleltek. A Roszatom ugyanezt erősítette meg. Cseljabinszk kormányzó-helyettese hasonlót állított, cáfolva számos ügynökség állítását. Sőt, egy német híradást is idéznek, amelyik szintén arról jelentett, hogy ugyan Romániában mérték a legmagasabb értéket, de német területen egészségre nem ártalmas értéket mutattak ki.
Az állami orosz hírügynökségi jelentéssel szemben több külföldi, sőt orosz tudósítás is ennek az ellenkezőjét állítja. A Lenta orosz online újság szerint messze, méghozzá csaknem 1000-szeresen meghaladta a megengedett értéket a cseljabinszki Argajas térségben mért sugárzás, ami nemcsak Kelet-Európába, de még Nyugatra, még Franciaországba is eljutott. Az orosz hatóságok cáfolták ezeket az állításokat. A Roszatom – a Lenta szerint – elismerte a ruténium-106 sugárzását, de azt mondta, nem orosz erőműből származik. A Greenpeace pedig ügyészségi vizsgálatot kezdeményez, követeli a titkolt és félrevezető adatok azonnali nyilvánosságra hozatalát. A sugárzás egészségre veszélyes következményei, annak esetleges rákkeltő hatása és annak jelei mintegy másfél év múlva jelentkezhetnek...
ENNÉL GYOMORFORGATÓBB ÁLDOZATHIBÁZTATÁST MÉG NEM LÁTTAM
SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: SZABÓ TÍMEA
2017.11.23.
A Fidesz-Kdnp képviselői cinikus hazugságokkal söpörték le a rákgyógyszerekre vonatkozó javaslatomat. A fideszes Molnár Ágnes közölte, hogy a betegek a hibásak a rossz halálozási statisztika miatt, mert nem mennek el szűrésre.
Ennél gyomorforgatóbb áldozathibáztatást még nem láttam. De ha már szűrés, a Honvéd Kórházban nyár eleje óta nem lehet mammográfiára időpontot kapni, mert elmondásuk szerint rossz a gép. Feltételezem, hogy nem a kórház hibájából nem javították meg fél év alatt.
Kovács József alelnök pedig azt mondta, hogy az egyéni gyógyszerengedélyezés is prímán halad. Ehhez képest nemrég kaptam egy levelet egy rákbeteg hozzátartozójától, aki 9(!) hónapja vár egy gyógyszerjóváhagyásra. Ennyire jól halad a dolog!...
Szerző: SZABÓ TÍMEA
2017.11.23.
A Fidesz-Kdnp képviselői cinikus hazugságokkal söpörték le a rákgyógyszerekre vonatkozó javaslatomat. A fideszes Molnár Ágnes közölte, hogy a betegek a hibásak a rossz halálozási statisztika miatt, mert nem mennek el szűrésre.
Ennél gyomorforgatóbb áldozathibáztatást még nem láttam. De ha már szűrés, a Honvéd Kórházban nyár eleje óta nem lehet mammográfiára időpontot kapni, mert elmondásuk szerint rossz a gép. Feltételezem, hogy nem a kórház hibájából nem javították meg fél év alatt.
Kovács József alelnök pedig azt mondta, hogy az egyéni gyógyszerengedélyezés is prímán halad. Ehhez képest nemrég kaptam egy levelet egy rákbeteg hozzátartozójától, aki 9(!) hónapja vár egy gyógyszerjóváhagyásra. Ennyire jól halad a dolog!...
INNEN NÉZVE - UNOKÁK NÉLKÜLI ORSZÁG?
NÉPSZAVA ONLINE - VÉLEMÉNY
Szerző: SOMFAI PÉTER
2017.11.23.
Az egyik fapados légitársaságnál utaskísérőként dolgozó ismerősöm mondta a minap: nagy tétben merne fogadni, hogy a londoni, az amszterdami, a párizsi, a frankfurti, a zürichi, az oslói, a koppenhágai, meg a római járataikra az idősebb utasok többsége nem azért vesz jegyet, hogy megtakarított nyugdíjából világot látni induljon. Nagypapák, nagymamák utaznak unokanézőbe.
Innen nézve már érthető az a hirdetés is, amelyet a kerületi lap egyik legutóbbi számában találtam: a közösségi házban ingyenes számítógépes tanfolyamot szerveztek nyugdíjasoknak. A munkaügyi központok a hasonló tanfolyamoknál a táblázatkezelést és a prezentáció szerkesztést hangsúlyozzák, itt a skype és a facetime használatát emelték ki. Nem írták oda, de alighanem kimondatlanul is arra gondoltak a szervezők, leginkább ilyen ismeretekre van szükségük az itthon „árván” maradt nagypapáknak, nagymamáknak.
Bevallom, magam is hasonló cipőben járok. Ha a nyári vakáció két hetét leszámítva szeretnék egy kis időt gyorsan cseperedő unokáimmal tölteni, kénytelen vagyok elővenni a bőröndöt, és elindulni vagy Hollandiába, vagy Svájcba. Én még csak beérem azzal, ha esténként megcsörgetjük a „kintieket”, és a hatéves, félig holland „uncsim” elcsicsergi sajátos magyar nyelvén - de szabatosan -, mi történt vele aznap az iskolában, és megmutatja, mit rajzolt a nagyinak. Közben meg egyáltalán nem csodálkozom, ha rendre a Svájcban élő nagyobbik srác veszi fel apja vagy anyja telefonját, és azonnal beavat abba, mi újat fedezett fel aznap - hétévesen - a kezéből ki sem eső okos telefonján vagy tabletjén. Az „internetes nagymama” szerepét a feleségem viseli nehezebben, mert ő arra készült, hogy ha majd eljön az ideje, süt-főz az unokáknak, meg segít kicsit könnyíteni a gyerekeink életén, ahogyan annak idején nekünk is segített az édesanyja, miközben ő nyugodtan dolgozhatott akár napi tíz, tizenkét órát is az „ország üdvéért”...
Szerző: SOMFAI PÉTER
2017.11.23.
Az egyik fapados légitársaságnál utaskísérőként dolgozó ismerősöm mondta a minap: nagy tétben merne fogadni, hogy a londoni, az amszterdami, a párizsi, a frankfurti, a zürichi, az oslói, a koppenhágai, meg a római járataikra az idősebb utasok többsége nem azért vesz jegyet, hogy megtakarított nyugdíjából világot látni induljon. Nagypapák, nagymamák utaznak unokanézőbe.
Innen nézve már érthető az a hirdetés is, amelyet a kerületi lap egyik legutóbbi számában találtam: a közösségi házban ingyenes számítógépes tanfolyamot szerveztek nyugdíjasoknak. A munkaügyi központok a hasonló tanfolyamoknál a táblázatkezelést és a prezentáció szerkesztést hangsúlyozzák, itt a skype és a facetime használatát emelték ki. Nem írták oda, de alighanem kimondatlanul is arra gondoltak a szervezők, leginkább ilyen ismeretekre van szükségük az itthon „árván” maradt nagypapáknak, nagymamáknak.
Bevallom, magam is hasonló cipőben járok. Ha a nyári vakáció két hetét leszámítva szeretnék egy kis időt gyorsan cseperedő unokáimmal tölteni, kénytelen vagyok elővenni a bőröndöt, és elindulni vagy Hollandiába, vagy Svájcba. Én még csak beérem azzal, ha esténként megcsörgetjük a „kintieket”, és a hatéves, félig holland „uncsim” elcsicsergi sajátos magyar nyelvén - de szabatosan -, mi történt vele aznap az iskolában, és megmutatja, mit rajzolt a nagyinak. Közben meg egyáltalán nem csodálkozom, ha rendre a Svájcban élő nagyobbik srác veszi fel apja vagy anyja telefonját, és azonnal beavat abba, mi újat fedezett fel aznap - hétévesen - a kezéből ki sem eső okos telefonján vagy tabletjén. Az „internetes nagymama” szerepét a feleségem viseli nehezebben, mert ő arra készült, hogy ha majd eljön az ideje, süt-főz az unokáknak, meg segít kicsit könnyíteni a gyerekeink életén, ahogyan annak idején nekünk is segített az édesanyja, miközben ő nyugodtan dolgozhatott akár napi tíz, tizenkét órát is az „ország üdvéért”...
A MOMENTUM "HARMADIKUTASSÁGÁHOZ": A HAMIS REALIZMUSON TÚL
1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.11.23.
Lássuk csak, mi az első két út, mert a "harmadik útról" a magyar szellem- és politikatörténetben csaknem minden generáció hoz egy új paradigmát. Németh Lászlóval és Bibóval szemben -- a továbbélő tanulságaik mellett -- az első útnak az etno-nacionalizmust (etnicizmust) nevezem, amely a magyar nemzetté válás meghatározó ideológiája és kétszáz éves sikertelenségének egyetlen legfőbb oka. A másodiknak a fölvilágosító radikalizmust (progresszivizmust), amelynek alakváltozatai végigkísérik az utóbbi száz évünket. A kettő együtt hatásosan szorította vissza a magyar konzervativizmust és liberalizmust, amelyekből a Horthy-rendszerbe befordulva már semmi értelmezhető nem maradt. Nem tudtak lábra kapni ezek 1989 után sem. Ami volt helyettük -- szemfényvesztő módon -- az az etnicizmus és a progresszivizmus újraszerveződése nyomán a konzervativizmus és a liberalizmus gyarmatosítása, belekényszerítésük a hagyományos magyar politikai krédóba.
Innen is látszik, hogy a politikai krédónk masszívan kollektivista. Az SZDSZ-en belül annak idején volt egy vékony konzervatív-individualista (Tölgyessy, Hack) és egy vékony piaci-liberális (Tardos, Bauer) vonulat, de ezeket a "nagy teoretikusok" (Kis, TGM) tévelygésének is köszönhetően kiszorította -- nem is egyszerűen -- a fölvilágosító radikalizmus és a szocialista pragmatizmus szövetsége (progresszivizmus), hanem -- magunk között szólva -- legfőképp az elvtelenség, az erkölcsi züllés, majd praktikusan a korrupció. Amikor ma Fodor Gábor mögött Bibó és Göncz képét láthatja a nagyérdemű, az éppen olyan bonyolult politikai élethazugság, mint amikor Orbán nemzeti érdekről, netán nagy néha konzervativizmusról beszél. Speciel Bibónak sem volt igaza már alapvető dolgokban, különösen ami a modernizáció exigenciáit és a szocializmus lehetőségeit illeti, Göncz aztán még kevésbé tudott semmiről, bár a maga módján a bölcsesség auráját hordozta és humanista volt, no de őket Fodor mögött látni az SZDSZ-emlékezet szűrőjén át, ez maga a szellemi perverzió...
Szerző: HaFr
2017.11.23.
Lássuk csak, mi az első két út, mert a "harmadik útról" a magyar szellem- és politikatörténetben csaknem minden generáció hoz egy új paradigmát. Németh Lászlóval és Bibóval szemben -- a továbbélő tanulságaik mellett -- az első útnak az etno-nacionalizmust (etnicizmust) nevezem, amely a magyar nemzetté válás meghatározó ideológiája és kétszáz éves sikertelenségének egyetlen legfőbb oka. A másodiknak a fölvilágosító radikalizmust (progresszivizmust), amelynek alakváltozatai végigkísérik az utóbbi száz évünket. A kettő együtt hatásosan szorította vissza a magyar konzervativizmust és liberalizmust, amelyekből a Horthy-rendszerbe befordulva már semmi értelmezhető nem maradt. Nem tudtak lábra kapni ezek 1989 után sem. Ami volt helyettük -- szemfényvesztő módon -- az az etnicizmus és a progresszivizmus újraszerveződése nyomán a konzervativizmus és a liberalizmus gyarmatosítása, belekényszerítésük a hagyományos magyar politikai krédóba.
Innen is látszik, hogy a politikai krédónk masszívan kollektivista. Az SZDSZ-en belül annak idején volt egy vékony konzervatív-individualista (Tölgyessy, Hack) és egy vékony piaci-liberális (Tardos, Bauer) vonulat, de ezeket a "nagy teoretikusok" (Kis, TGM) tévelygésének is köszönhetően kiszorította -- nem is egyszerűen -- a fölvilágosító radikalizmus és a szocialista pragmatizmus szövetsége (progresszivizmus), hanem -- magunk között szólva -- legfőképp az elvtelenség, az erkölcsi züllés, majd praktikusan a korrupció. Amikor ma Fodor Gábor mögött Bibó és Göncz képét láthatja a nagyérdemű, az éppen olyan bonyolult politikai élethazugság, mint amikor Orbán nemzeti érdekről, netán nagy néha konzervativizmusról beszél. Speciel Bibónak sem volt igaza már alapvető dolgokban, különösen ami a modernizáció exigenciáit és a szocializmus lehetőségeit illeti, Göncz aztán még kevésbé tudott semmiről, bár a maga módján a bölcsesség auráját hordozta és humanista volt, no de őket Fodor mögött látni az SZDSZ-emlékezet szűrőjén át, ez maga a szellemi perverzió...
HOLNAP IS HASAD TOVÁBB - MIÉRT NEM SZABAD, HOGY KETTÉSZAKADJON AZ EGÉSZSÉGÜGY?
MAGYAR NARANCS
- MATERIA MEDICA BLOG
Szerző: KINCSES GYULA
2017.11.22.
Legutóbb Lénárd Rita írt ebben a blogban Kettészakadt egészségügy címen igen kiválót a magánegészségügy terjedéséről, és az egészségügy ebből fakadó kettészakadásáról, ennek megelőzési lehetőségeiről. Nem mintha a remek írás kiegészítenivalót hagyna maga után, de a téma annyira nagy, olyan sok oldalról megközelíthető, hogy úgy gondoltam, megér egy utánlövést. És abban is biztos vagyok, hogy a mostani írásom sem az utolsó ebben a témában.
Létezik, hogy nem tudunk semmit arról, ami az egészségügy egyik (már szinte nagyobb) felében történik?
Igen, létezik. Annak ellenére, hogy a magánegészségügy már rég nem választékbővítő, egyáltalán nem csak kiegészítő jellegű, hanem az egészségügyi ellátás jelentős, hiánypótló szegmense, valójában szinte semmit nem tudunk róla. Pontosabban két dolgot tudunk, és azt is csak jól-rosszul. Az egyik, amit végre az idén nyáron publikált a MÉRTÉK tanulmány, az a magánszolgáltatók kapacitásai, azaz, hogy az ÁNTSZ hol, hány rendelési órára, ágyra adott ki működési engedélyt. A szám drámai, hiszen először szembesülünk azzal, hogy már több az úgynevezett engedélyezett óraszám (ami azt mutatja, hogy egy orvos, egy rendelő, magánklinika heti hány óra rendelésre kért engedélyt) a magánellátásban, mint a közellátásban. Igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy a magánellátásban jelentős a fogászat (heti 70 ezer óra) és a fizioterápia szerepe, de az alternatív gyógymódokat nyújtók is közel heti 38 ezer órás kapacitással részesednek a magánrendelések óraszámából...
- MATERIA MEDICA BLOG
Szerző: KINCSES GYULA
2017.11.22.
Legutóbb Lénárd Rita írt ebben a blogban Kettészakadt egészségügy címen igen kiválót a magánegészségügy terjedéséről, és az egészségügy ebből fakadó kettészakadásáról, ennek megelőzési lehetőségeiről. Nem mintha a remek írás kiegészítenivalót hagyna maga után, de a téma annyira nagy, olyan sok oldalról megközelíthető, hogy úgy gondoltam, megér egy utánlövést. És abban is biztos vagyok, hogy a mostani írásom sem az utolsó ebben a témában.
Létezik, hogy nem tudunk semmit arról, ami az egészségügy egyik (már szinte nagyobb) felében történik?
Igen, létezik. Annak ellenére, hogy a magánegészségügy már rég nem választékbővítő, egyáltalán nem csak kiegészítő jellegű, hanem az egészségügyi ellátás jelentős, hiánypótló szegmense, valójában szinte semmit nem tudunk róla. Pontosabban két dolgot tudunk, és azt is csak jól-rosszul. Az egyik, amit végre az idén nyáron publikált a MÉRTÉK tanulmány, az a magánszolgáltatók kapacitásai, azaz, hogy az ÁNTSZ hol, hány rendelési órára, ágyra adott ki működési engedélyt. A szám drámai, hiszen először szembesülünk azzal, hogy már több az úgynevezett engedélyezett óraszám (ami azt mutatja, hogy egy orvos, egy rendelő, magánklinika heti hány óra rendelésre kért engedélyt) a magánellátásban, mint a közellátásban. Igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy a magánellátásban jelentős a fogászat (heti 70 ezer óra) és a fizioterápia szerepe, de az alternatív gyógymódokat nyújtók is közel heti 38 ezer órás kapacitással részesednek a magánrendelések óraszámából...
JÚLIUSTÓL OKTÓBERIG 4,9 MILLIÁRD FORINTOT KÖLTÖTT PROPAGANDÁRA A KORMÁNY
ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2017.11.23.
1,3 milliárd forint volt az Erzsébet-táborok reklámozása, 489 millió a vizes vb kampánya, 846 millióért jelentek meg PR-cikkek a kormányzati intézkedésekről, és 2,3 milliárd ment el a Soros-terves hirdetésekre. Mészáros Lőrinc médiacégeinél összesen 1,24 milliárd forint landolt ezekből a kormánykampányokból, de Tombor András, Habony Árpád, és Andy Vajna cégei is jól jártak. Az adatokért megint költségtérítést kért tőlünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Szeptember végén számoltunk be arról, hogy az idei első nemzeti konzultációt 7,2 milliárd forintért reklámozta a kormány. Mivel évek óta folyamatosan igyekszünk nyomon követni, hogy mennyi közpénzt költenek állami hirdetésekre, október elsején egy újabb közadatigénylésben kikértük a júliusi, augusztusi, és szeptemberi kampányokra vonatkozó számokat.
Ezt is Mészáros Lőrinc nyerte
Az általunk kérdezett három hónapban négy nagyösszegű médiakampányt rendelt meg a Kabinetiroda szokásos partnerétől, Balásy Gyula cégeitől, a Lounge Design Kft.-től és a New Land Media Kft.-től.
Július végétől augusztus utolsó napjáig futottak az Erzsébet-táborok hirdetései 1,27 milliárd forintért, közben augusztus 8-tól 20-ig ment a július végén befejeződött vizes vb közel 500 milliós reklámkampánya, aztán szeptemberben a kormányzás eredményeiről beszámoló pr-cikkek jelentek meg 846,8 millióért, majd szeptember végétől jöttek a Soros-terves hirdetések 2,3 milliárd forintért.
A 4,89 milliárd összértékű kampányok legnagyobb nyertese Mészáros Lőrinc médiabirodalma lett: a Mediaworksnél és az Echo TV-ben összesen 1,24 milliárd forint értékben jelentek meg a különböző kormányzati hirdetések.
A haszonélvezők listájának második helyezettje Habony Árpád hitelezője, Tombor András. A különböző tévécsatornák reklámidejét értékesítő Atmedia, és az annak tulajdonában lévő, rádiók és tévék reklámidejét értékesítő Media Services Company Kft. (MSC), valamint a Tombor által júniusban megvásárolt Mandiner összesen 869 millió forintot kapott a kormánykampányokból.
Harmadik helyen maga Habony Árpád végzett, a nyomtatott és online Lokált, valamint a 888.hu-t kiadó Modern Media Group (MMG) Zrt. összesen 479,6 millió forintot kaszált a négyféle kampánnyal...
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2017.11.23.
1,3 milliárd forint volt az Erzsébet-táborok reklámozása, 489 millió a vizes vb kampánya, 846 millióért jelentek meg PR-cikkek a kormányzati intézkedésekről, és 2,3 milliárd ment el a Soros-terves hirdetésekre. Mészáros Lőrinc médiacégeinél összesen 1,24 milliárd forint landolt ezekből a kormánykampányokból, de Tombor András, Habony Árpád, és Andy Vajna cégei is jól jártak. Az adatokért megint költségtérítést kért tőlünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Szeptember végén számoltunk be arról, hogy az idei első nemzeti konzultációt 7,2 milliárd forintért reklámozta a kormány. Mivel évek óta folyamatosan igyekszünk nyomon követni, hogy mennyi közpénzt költenek állami hirdetésekre, október elsején egy újabb közadatigénylésben kikértük a júliusi, augusztusi, és szeptemberi kampányokra vonatkozó számokat.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a már megszokott módon költségtérítést kért (26.400 forintot) az adatokért, majd szkennelt pdf-eket küldött. Meglepő módon azonban most az iratok minősége szinte kifogástalan, és bár az OCR-ező program még így sem bírt velük, viszonylag gyorsan végeztünk a kézi feldolgozásukkal...
Az általunk kérdezett három hónapban négy nagyösszegű médiakampányt rendelt meg a Kabinetiroda szokásos partnerétől, Balásy Gyula cégeitől, a Lounge Design Kft.-től és a New Land Media Kft.-től.
Július végétől augusztus utolsó napjáig futottak az Erzsébet-táborok hirdetései 1,27 milliárd forintért, közben augusztus 8-tól 20-ig ment a július végén befejeződött vizes vb közel 500 milliós reklámkampánya, aztán szeptemberben a kormányzás eredményeiről beszámoló pr-cikkek jelentek meg 846,8 millióért, majd szeptember végétől jöttek a Soros-terves hirdetések 2,3 milliárd forintért.
A 4,89 milliárd összértékű kampányok legnagyobb nyertese Mészáros Lőrinc médiabirodalma lett: a Mediaworksnél és az Echo TV-ben összesen 1,24 milliárd forint értékben jelentek meg a különböző kormányzati hirdetések.
A haszonélvezők listájának második helyezettje Habony Árpád hitelezője, Tombor András. A különböző tévécsatornák reklámidejét értékesítő Atmedia, és az annak tulajdonában lévő, rádiók és tévék reklámidejét értékesítő Media Services Company Kft. (MSC), valamint a Tombor által júniusban megvásárolt Mandiner összesen 869 millió forintot kapott a kormánykampányokból.
Harmadik helyen maga Habony Árpád végzett, a nyomtatott és online Lokált, valamint a 888.hu-t kiadó Modern Media Group (MMG) Zrt. összesen 479,6 millió forintot kaszált a négyféle kampánnyal...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





















