Szerző: HORVÁTH BENCE
2022.08.22.
Négy cikket pedig külön is:
2022. augusztus 22., hétfő
ÖSSZTŰZ AZ ELMARADT TŰZIJÁTÉK UTÁN – A 444 NÉGY KÜLÖN IS AJÁNLOTT CIKKE MA REGGEL
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2022.08.22.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele az elmúlt napok legfontosabb-érdekesebb híreivel. Az esős időszak még nem ért teljesen véget, ma is lehetnek záporok-zivatarok, ajánljuk mellé is újságunkat!
Szerző: HORVÁTH BENCE
2022.08.22.
2022. augusztus 21., vasárnap
RÓNA PÉTER: AZ ÉPÍTŐIPAR HELYETT SOKKAL FONTOSABB NEMZETGAZDASÁGI CÉL LENNE A VÍZGAZDÁLKODÁS
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.08.21.
Magyarországon már nincs szükség arra a feszített építkezésre, ami az elmúlt 10-15 évet jellemezte. Annak az óriási építkezési hullámnak, amin átmentünk, a vége felé tartunk. Persze, mindig lesz építőipar, mindig lesz építkezés, de az a kapacitás, amit ez a kormány létrehozott ebben az évtizedben, az túl nagy. Ekkorára nincs szükség – nyilatkozta lapunknak Róna Péter közgazdász. Szerinte megfelelő politikával, programmal, tervvel, támogatással az a többlet munkaerőforrás, ami a túlzottra méretezett építőiparból felszabadul, találna munkát a vízgazdálkodásban. Úgy véli, egyébként is a vízgazdálkodás a következő évtizedek legnagyobb kihívása, és egyben komoly lehetőség is lenne Magyarországnak.
– Gyerekkoromban az a mondás járta, ha sok építkezés van egy országban, akkor a gazdaság rendben van. Az építőipar működése valóban egyfajta lakmusza a gazdaságnak?
– Nem. A modern gazdaság ennél sokkal összetettebb. Az építőipar bizonyos szempontból egy csapda is lehet. Épp egy nagyon aktív építőipari teljesítmény félrevezetheti a gazdaságot. Az építőiparnak a „bája” az, hogy nagyon sok, viszonylag nem képzett embert tud foglalkoztatni. Amikor egy ország munkanélküliséggel küszködik, akkor az építőipar fellendítése nagyon jó és szokásos politika ahhoz, hogy beindítsa a gazdaságot.
– Az építőiparban szinte az összes mutató kedvezőtlenül alakult júniusban. A több mint egy éve tartó növekvő trendet megtörve, jelentősen visszaesett a teljesítménye: az egy évvel ezelőttihez képest 8,1, májushoz képest 5,2 százalékkal csökkent a termelés volumene. Mi lehet az ok?
– A pénz hiánya. Az építőipari beruházás jelentős része – kiváltképp egy olyan országban, mint Magyarország – állami, illetve a mi esetünkben EU-s forrás. Hogyha ez nincs, akkor a projektek leállnak, és az építőipar visszaesik...
Szerző: MILLEI ILONA
2022.08.21.
– Gyerekkoromban az a mondás járta, ha sok építkezés van egy országban, akkor a gazdaság rendben van. Az építőipar működése valóban egyfajta lakmusza a gazdaságnak?
– Nem. A modern gazdaság ennél sokkal összetettebb. Az építőipar bizonyos szempontból egy csapda is lehet. Épp egy nagyon aktív építőipari teljesítmény félrevezetheti a gazdaságot. Az építőiparnak a „bája” az, hogy nagyon sok, viszonylag nem képzett embert tud foglalkoztatni. Amikor egy ország munkanélküliséggel küszködik, akkor az építőipar fellendítése nagyon jó és szokásos politika ahhoz, hogy beindítsa a gazdaságot.
– Az építőiparban szinte az összes mutató kedvezőtlenül alakult júniusban. A több mint egy éve tartó növekvő trendet megtörve, jelentősen visszaesett a teljesítménye: az egy évvel ezelőttihez képest 8,1, májushoz képest 5,2 százalékkal csökkent a termelés volumene. Mi lehet az ok?
– A pénz hiánya. Az építőipari beruházás jelentős része – kiváltképp egy olyan országban, mint Magyarország – állami, illetve a mi esetünkben EU-s forrás. Hogyha ez nincs, akkor a projektek leállnak, és az építőipar visszaesik...
MEKKORA BAJBAN VAN A MAGYAR GAZDASÁG?
QUBIT / PODCAST
Szerző: DOLLÁRPAPA
2022.08.20.
Mértékadó vélemények szerint, és ahogy nyilván a saját bőrünkön is érezzük, pénzügyi, gazdasági, megélhetési válság van kibontakozóban Magyarországon. Az infláció kétszámjegyű, a forintárfolyam szabadesésben, dühöng az ikerdeficit: a költségvetés es a fizetési mérleg szaldója negatív, a kormány rendeleti kormányzással, szektorális adókkal és egyéb unortodox megoldásokkal próbál a helyzeten úrrá lenni. De hova vezet mindez, mekkora a córesz?
Valóban a háború tehet minden bajról, amiben jelenleg a magyar gazdaság vergődik, vagy ennél sokkal árnyaltabb a helyzet? Mennyire vált a hazai infláció adaptívvá, önmagát gerjesztővé? Vajon a játékpénz kategóriába sorolt forint mellett átállunk-e minden elszámolásban euróra? Mennyire politikai lózung az extraprofitadó, és mennyire fogható meg közgazdaságilag? Milyen hatással van a rezsiharc az államháztartásra? És vajon az elmúlt években romlott vagy javult az ország presztízse?
A közgazdaság, a piac és a kapitalizmus problémáival foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában a magyar gazdaság kockázatairól, kitettségeiről, kilábalási lehetőségeiről beszélgettünk Győrffy Dóra közgazdásszal, a Corvinus Egyetem tanárával és állandó szerzőnkkel, Prinz Dániellel, a londoni Institute for Fiscal Studies kutatójával. Az adást a rezsinövelés bejelentésének napján vettük fel, a moderátor Kövesvári Krisztián.
Szerző: DOLLÁRPAPA
2022.08.20.
Valóban a háború tehet minden bajról, amiben jelenleg a magyar gazdaság vergődik, vagy ennél sokkal árnyaltabb a helyzet? Mennyire vált a hazai infláció adaptívvá, önmagát gerjesztővé? Vajon a játékpénz kategóriába sorolt forint mellett átállunk-e minden elszámolásban euróra? Mennyire politikai lózung az extraprofitadó, és mennyire fogható meg közgazdaságilag? Milyen hatással van a rezsiharc az államháztartásra? És vajon az elmúlt években romlott vagy javult az ország presztízse?
A közgazdaság, a piac és a kapitalizmus problémáival foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában a magyar gazdaság kockázatairól, kitettségeiről, kilábalási lehetőségeiről beszélgettünk Győrffy Dóra közgazdásszal, a Corvinus Egyetem tanárával és állandó szerzőnkkel, Prinz Dániellel, a londoni Institute for Fiscal Studies kutatójával. Az adást a rezsinövelés bejelentésének napján vettük fel, a moderátor Kövesvári Krisztián.
PILZ OLIVÉR: AZ ONLINE OKTATÁSBAN CSEKÉLY A MEGNYUGTATÓ SZÁMONKÉRÉS LEHETŐSÉGE
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.08.21.
Van rá lehetőség, hogy az iskolák átálljanak online oktatásra a megemelkedett rezsiköltségek miatt, de erről még nem lehet biztosat tudni – nyilatkozta a Hírklikknek Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, középiskolai tanár. Azt mondta, a pedagógusok tartanak ettől a megoldástól, mert tovább romolhat az oktatás színvonala. Az online oktatás alatt a gyerekeknek – főleg a kisebbeknek – a szocializációja a jelenléti oktatással szemben elmarad, a tananyagban sem lehet nyilvánvalóan úgy haladni, és a számonkérés is nagy gond...
Szerző: MILLEI ILONA
2022.08.21.
VAN EGY ORSZÁG… „A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL” – ZSURNALISZTIKAI SABLON
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: ODZE GYÖRGY
2022.08.19.
Van egy ország Európában, ahol a lakosság egyharmada a szegénységi küszöbön él, amelyiknek egészségügye lényegében összeomlott, az élelmiszerek ára az elmúlt két hónapban harminc százalékkal emelkedett, sok százezer család most azt számolgatja, hogyan alakul majd a rezsije, aminek „megvédését” olyan elszántan ígérte az áprilisban választást nyert párt. A miniszterelnök veje néhány év alatt a leggazdagabb magyar üzletemberek egyike lett, akinek törvényszegő vállalkozása miatt 2017-ben a magyar állam inkább lemondott az erre megítélt uniós támogatásról. A miniszterelnök általános iskolai barátja, akinek rendkívüli szellemi kihívást jelent egy összetett mondat megfogalmazása, azt üzeni saját médiája útján, hogy „nehéz évek következnek” – mondja ezt úgy, hogy vagyona a
Forbes magazin szerint 400 milliárd forint, és ezzel az összeggel az ország leggazdagabb embere. Ebben szinte nincs is semmi különös, a kormányzati nyelvezetben manapság már csak milliárdos összegek léteznek.
Az ország propagandaminiszterének – bár álszent módon nem így nevezik, de a köznyelv így használja – jövő évi költségvetését a kormány 2022-ben tízszeresére, azaz 500 milliárd forintra emelte, ami összeg az átlagember számára szinte felfoghatatlan. A kormány ezt a „háborús” veszélyhelyzettel indokolta, amit azért tart fent, hogy a parlamentet megkerülve rendeletekkel kedvére osztogasson ilyen hatalmas összegeket. Ugyanebben a veszélyhelyzetes időben a kormány kétszeresére emelte a vallás- és erkölcstanra néhány héttel korábban előirányzott költségvetési tételt. Egymiliárd forinttal megemelték az új köztársasági elnök keretét. Súlyos milliárdok mennek további egyházi intézményeknek, az összegeket és azok felhasználását nem lehet követni, mert azokat különböző ügynökségeken és alapítványokon át csatornázzák át. Nyomuk sem marad. És mindez, természetesen, ahogyan ebben az országban szokás, indoklás és magyarázat nélkül. Súlyos százmilliárdokért folyik a Várban egy új kormánynegyed építése, ennek középpontjában áll a miniszterelnök munkahelye, amit a szokásos álszent módon Karmelita kolostorként szokott nevezni a média. Ebben az elnevezésben benne van a miniszterelnök nagyravágyása, hogy fogalommá váljon az irodája, ahol dolgozik, akárcsak a Downing Street vagy a Kreml, innen üzen népének, ha fontos mondanivalója van. A mondanivaló lényege általában a szerénység, a személyes példamutatása és munkabírása, valamint a családbarát-országság...
Szerző: ODZE GYÖRGY
2022.08.19.
Forbes magazin szerint 400 milliárd forint, és ezzel az összeggel az ország leggazdagabb embere. Ebben szinte nincs is semmi különös, a kormányzati nyelvezetben manapság már csak milliárdos összegek léteznek.
Az ország propagandaminiszterének – bár álszent módon nem így nevezik, de a köznyelv így használja – jövő évi költségvetését a kormány 2022-ben tízszeresére, azaz 500 milliárd forintra emelte, ami összeg az átlagember számára szinte felfoghatatlan. A kormány ezt a „háborús” veszélyhelyzettel indokolta, amit azért tart fent, hogy a parlamentet megkerülve rendeletekkel kedvére osztogasson ilyen hatalmas összegeket. Ugyanebben a veszélyhelyzetes időben a kormány kétszeresére emelte a vallás- és erkölcstanra néhány héttel korábban előirányzott költségvetési tételt. Egymiliárd forinttal megemelték az új köztársasági elnök keretét. Súlyos milliárdok mennek további egyházi intézményeknek, az összegeket és azok felhasználását nem lehet követni, mert azokat különböző ügynökségeken és alapítványokon át csatornázzák át. Nyomuk sem marad. És mindez, természetesen, ahogyan ebben az országban szokás, indoklás és magyarázat nélkül. Súlyos százmilliárdokért folyik a Várban egy új kormánynegyed építése, ennek középpontjában áll a miniszterelnök munkahelye, amit a szokásos álszent módon Karmelita kolostorként szokott nevezni a média. Ebben az elnevezésben benne van a miniszterelnök nagyravágyása, hogy fogalommá váljon az irodája, ahol dolgozik, akárcsak a Downing Street vagy a Kreml, innen üzen népének, ha fontos mondanivalója van. A mondanivaló lényege általában a szerénység, a személyes példamutatása és munkabírása, valamint a családbarát-országság...
A FIDESZ-HÍVŐK ÉS A VALÓSÁG
NÉPSZAVA
Szerző: BOD TAMÁS
2022.08.20.
Vajon miként reagálna arra az összetartó és az Orbán iránti hűségét és rajongását soha meg nem szegő, neki vakon hívő Fidesz-tábor, ha Horn Gyula, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon miniszterelnökök egyik, minden valós képességek nélküli legjobb gyerekkori barátja, alig egy évtized alatt, egyszerű gázszerelőből az ország leggazdagabb (üzlet)embere lenne? Több száz milliárdos vagyonnal?
Vajon miként reagálna a saját Vezérét soha meg nem kérdőjelező, hűséges fideszes tábor, ha Horn, Medgyessy, Gyurcsány vagy Bajnai veje nem piaci, hanem kizárólag politikai kapcsolatok révén az ország első negyven leggazdagabb embere közé kerülne? Ráadásul úgy, hogy az ősbűnt, az Elios-projekt csalását azzal ismernék be, hogy megelőzendő a mindenre kiterjedő vizsgálatot, az állam adófizetői pénzből fizetné vissza az Európai Uniónak az erre kapott összeget. Így mentve ki a miniszterelnök közeli hozzátartozóját a jókora slamasztikából. Ilyet közép-amerikai banánköztársaságokban és Afrika legkorruptabb államaiban csinálnak. Ha egyáltalán. Itt, az EU keretein belül történt. Ne feledjük, ahogy ezt korábban Papp Zsolt megírta a Népszava hasábjain: „Az Elios-ügy, avagy más néven a Tiborcz-ügy az elmúlt tíz esztendő legjobban dokumentált korrupciós botránya. Az Unió csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálatai szerint a magyar önkormányzatok, politikusok és üzletemberek olyan csalási mechanizmust építettek fel, amely lehetővé tette az Elios Zrt. számára, hogy referencia és érdemi verseny nélkül több tucat város közvilágítását korszerűsítse uniós pénzekből. A projektek több helyen félresikerültek, a lámpák alig adtak fényt.” Így a történtek valóságosan és átvitt értelemben is a sötétről és a sötétben folyó machinációkról szóltak/szólnak. S mit szólna az Orbán iránt váltig hűséges Fidesz-tábor, ha mindezek után Horn, Medgyessy, Gyurcsány vagy Bajnai veje azt mondaná, hogy ő a saját lábán álló és járó üzletember?
Mit szólna a Fidesz-tábor, ha Horn, Medgyessy, Gyurcsány vagy Bajnai saját pártjuk egykori képviselőjelöltjét nevezte volna ki legfőbb ügyésznek, aki posztján nagyobb részt politikai feladatot lát el? Szakmainak hazudott érvekkel akadályoz meg szinte minden eljárást és vizsgálatot kormánypárti politikusok és NER-hez tartozó üzletemberek ellen, mert a honi hatalmi univerzumon belül ez a kijelölt feladata. Ám amikor mindezt sokan és sokszor szóvá teszik, akkor sértetten válaszol és a szakmai érveket hangoztat, holott feladatköre merőben más jellegű.
Mit szólnának a Fidesz szavazói, ha Horn, Medgyessy, Gyurcsány vagy Bajnai a közmédiumokat elképesztően primitív, de még ennél is elfogultabb politikai propagandájuk terepévé silányítanák, s oda fideszes politikusokat nem engednének be, ellenben állandóan szapulnák őket? Mit szólna a Fidesz-tábor, ha a bal-balközép egyik kormányfője közel ötszáz propagandamédiummal létrehozna egy elképesztő méretű, közpénzből működő hazugsággyárat, amely – nagyobb részt közpénzből – legalább négyszer annyi emberhez ér el, mint a független médiumok? Mit szólnának a sajtószabadság teljes lábbal tiprásához?
Szerző: BOD TAMÁS
2022.08.20.
Vajon miként reagálna a saját Vezérét soha meg nem kérdőjelező, hűséges fideszes tábor, ha Horn, Medgyessy, Gyurcsány vagy Bajnai veje nem piaci, hanem kizárólag politikai kapcsolatok révén az ország első negyven leggazdagabb embere közé kerülne? Ráadásul úgy, hogy az ősbűnt, az Elios-projekt csalását azzal ismernék be, hogy megelőzendő a mindenre kiterjedő vizsgálatot, az állam adófizetői pénzből fizetné vissza az Európai Uniónak az erre kapott összeget. Így mentve ki a miniszterelnök közeli hozzátartozóját a jókora slamasztikából. Ilyet közép-amerikai banánköztársaságokban és Afrika legkorruptabb államaiban csinálnak. Ha egyáltalán. Itt, az EU keretein belül történt. Ne feledjük, ahogy ezt korábban Papp Zsolt megírta a Népszava hasábjain: „Az Elios-ügy, avagy más néven a Tiborcz-ügy az elmúlt tíz esztendő legjobban dokumentált korrupciós botránya. Az Unió csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálatai szerint a magyar önkormányzatok, politikusok és üzletemberek olyan csalási mechanizmust építettek fel, amely lehetővé tette az Elios Zrt. számára, hogy referencia és érdemi verseny nélkül több tucat város közvilágítását korszerűsítse uniós pénzekből. A projektek több helyen félresikerültek, a lámpák alig adtak fényt.” Így a történtek valóságosan és átvitt értelemben is a sötétről és a sötétben folyó machinációkról szóltak/szólnak. S mit szólna az Orbán iránt váltig hűséges Fidesz-tábor, ha mindezek után Horn, Medgyessy, Gyurcsány vagy Bajnai veje azt mondaná, hogy ő a saját lábán álló és járó üzletember?
Mit szólna a Fidesz-tábor, ha Horn, Medgyessy, Gyurcsány vagy Bajnai saját pártjuk egykori képviselőjelöltjét nevezte volna ki legfőbb ügyésznek, aki posztján nagyobb részt politikai feladatot lát el? Szakmainak hazudott érvekkel akadályoz meg szinte minden eljárást és vizsgálatot kormánypárti politikusok és NER-hez tartozó üzletemberek ellen, mert a honi hatalmi univerzumon belül ez a kijelölt feladata. Ám amikor mindezt sokan és sokszor szóvá teszik, akkor sértetten válaszol és a szakmai érveket hangoztat, holott feladatköre merőben más jellegű.
Mit szólnának a Fidesz szavazói, ha Horn, Medgyessy, Gyurcsány vagy Bajnai a közmédiumokat elképesztően primitív, de még ennél is elfogultabb politikai propagandájuk terepévé silányítanák, s oda fideszes politikusokat nem engednének be, ellenben állandóan szapulnák őket? Mit szólna a Fidesz-tábor, ha a bal-balközép egyik kormányfője közel ötszáz propagandamédiummal létrehozna egy elképesztő méretű, közpénzből működő hazugsággyárat, amely – nagyobb részt közpénzből – legalább négyszer annyi emberhez ér el, mint a független médiumok? Mit szólnának a sajtószabadság teljes lábbal tiprásához?
...
HÁROM AZ IGAZSÁG - TÉMA: A KÖZOKTATÁS
KLUBRÁDIÓ / HÁROM AZ IGAZSÁG
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.08.15.
Téma: Közoktatás
Három ember, három nézőpont a műsorban: Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.08.15.
Három ember, három nézőpont a műsorban: Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.
EGY NAGY KAMUVAL AKARJA MEGTÉVESZTENI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT A MAGYAR KORMÁNY
24.HU
Szerző: DR. SÁNDOR ZSUZSA
2022.08.20.
Legalábbis így értékeli Sándor Zsuzsa a büntetőeljárásról szóló törvény tervezett módosítását, amellyel a magyar kormány szeretné közelebb hozni a megegyezést az Európai Bizottsággal. Ezzel a jogszabály-változtatással azonban egy lépést sem teszünk előre.
"Akinek pénze van, annak igaza van – akinek azonban igaza van, annak rendszerint nincs pénze".
Erre a szomorú igazságra Aszlányi Károly író, újságíró döbbent rá. Én meg arra, hogy az a törvénymódosítási tervezet, amely azért született, hogy az Európai Bizottság adja oda a helyreállítási alapból Magyarországnak járó, sok-sok milliárd eurót, fabatkát sem ér, ha valakinek nincs sok pénze és legalább annyi türelme. Vagy még akkor sem.
Hogy miért mondom ezt, az rögtön kiderül, amint egy kicsit elmélyedünk a már megnevezésében is szokatlan tervezetben, amelynek címe:„Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról”.
De mit is jelent ez a „megegyezés érdekében” született módosítás? Egyértelműen azt, hogy már az Európai Bizottságnak is feltűnt, milyen sok, korrupciógyanús ügy nyomozása akad el a rendőrségen, de főként az ügyészségen, különösen akkor, ha az ügyben érintett személy – finoman fogalmazva – közelebb áll a Fideszhez, mint a többi állampolgár.
Most tehát megszületett egy olyan javaslat, amely – elvileg – azt a célt szolgálja, hogyha bizonyos ügyekben a nyomozó hatóság/ügyészség elutasítja a feljelentést vagy megszünteti a nyomozást, akkor bármelyik állampolgár elérhesse: folytassák tovább a nyomozást, illetve a bíróság dönthessen arról, hogy kell-e büntetőeljárást indítani.
A tervezet felsorolja, mely bűncselekmények tartoznak ebbe a kiemelt körbe, összefoglaló nevükön „a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények” körébe. Lényegében
Szerző: DR. SÁNDOR ZSUZSA
2022.08.20.
"Akinek pénze van, annak igaza van – akinek azonban igaza van, annak rendszerint nincs pénze".
Erre a szomorú igazságra Aszlányi Károly író, újságíró döbbent rá. Én meg arra, hogy az a törvénymódosítási tervezet, amely azért született, hogy az Európai Bizottság adja oda a helyreállítási alapból Magyarországnak járó, sok-sok milliárd eurót, fabatkát sem ér, ha valakinek nincs sok pénze és legalább annyi türelme. Vagy még akkor sem.
Hogy miért mondom ezt, az rögtön kiderül, amint egy kicsit elmélyedünk a már megnevezésében is szokatlan tervezetben, amelynek címe:„Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról”.
De mit is jelent ez a „megegyezés érdekében” született módosítás? Egyértelműen azt, hogy már az Európai Bizottságnak is feltűnt, milyen sok, korrupciógyanús ügy nyomozása akad el a rendőrségen, de főként az ügyészségen, különösen akkor, ha az ügyben érintett személy – finoman fogalmazva – közelebb áll a Fideszhez, mint a többi állampolgár.
Most tehát megszületett egy olyan javaslat, amely – elvileg – azt a célt szolgálja, hogyha bizonyos ügyekben a nyomozó hatóság/ügyészség elutasítja a feljelentést vagy megszünteti a nyomozást, akkor bármelyik állampolgár elérhesse: folytassák tovább a nyomozást, illetve a bíróság dönthessen arról, hogy kell-e büntetőeljárást indítani.
A tervezet felsorolja, mely bűncselekmények tartoznak ebbe a kiemelt körbe, összefoglaló nevükön „a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények” körébe. Lényegében
- a komolyabb vesztegetések,
- bizonyos hivatali visszaélések,
- a nemzeti és – az egyszerűség kedvéért – a közvagyon kárára elkövetett 5 millió forintot meghaladó sikkasztás, csalás, költségvetési csalás,
- vagy az ezekhez kapcsolódó bűnszervezetben való részvétel,
- pénzmosás,
– hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezzel a felsorolással talán nincs is különösebb baj. A gondok ott kezdődnek, amikor ön, kedves állampolgár úgy dönt, hogy belekezd ebbe a speciális eljárásba.
Azt a kezdeményezést, amit ön benyújthat, úgy hívja a tervezet, hogy „felülbírálati”, illetve „ismételt felülbírálati indítvány”, avagy – adott esetben – önt egy „vádindítvány képviseletére jogosult személynek” nevezi. És bármelyikről is legyen szó, ön már nyúlhat is a pénztárcájába, mert az ön számára kötelezően előírták, hogy legyen jogi képviselője. Jogi képviselő – gyakorlatilag ügyvéd – nélkül szóba sem állnak önnel, mi több, „költségkedvezmény iránti kérelmet sem terjeszthet elő”. Bármilyen szegény is legyen, nem kaphat pártfogó ügyvédet.
Ráadásul kizárólag elektronikus úton tarthat kapcsolatot a hatóságokkal, beadványait jogi képviselőjének is elektronikusan kell aláírnia. Ha tehát önnek netán nincs számítógépe, avagy nem értene az elektronikus kommunikációhoz, ne is próbálkozzon.
Viszont ha ön véletlenül elmulaszt egy törvény által előírt határidőt – mert például beteg, netán éppen kórházban vagy külföldön van –, ne is próbálkozzon azzal, hogy igazolja a mulasztását, mert az „eljárási cselekményre megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye”...
– hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezzel a felsorolással talán nincs is különösebb baj. A gondok ott kezdődnek, amikor ön, kedves állampolgár úgy dönt, hogy belekezd ebbe a speciális eljárásba.
Azt a kezdeményezést, amit ön benyújthat, úgy hívja a tervezet, hogy „felülbírálati”, illetve „ismételt felülbírálati indítvány”, avagy – adott esetben – önt egy „vádindítvány képviseletére jogosult személynek” nevezi. És bármelyikről is legyen szó, ön már nyúlhat is a pénztárcájába, mert az ön számára kötelezően előírták, hogy legyen jogi képviselője. Jogi képviselő – gyakorlatilag ügyvéd – nélkül szóba sem állnak önnel, mi több, „költségkedvezmény iránti kérelmet sem terjeszthet elő”. Bármilyen szegény is legyen, nem kaphat pártfogó ügyvédet.
Ráadásul kizárólag elektronikus úton tarthat kapcsolatot a hatóságokkal, beadványait jogi képviselőjének is elektronikusan kell aláírnia. Ha tehát önnek netán nincs számítógépe, avagy nem értene az elektronikus kommunikációhoz, ne is próbálkozzon.
Viszont ha ön véletlenül elmulaszt egy törvény által előírt határidőt – mert például beteg, netán éppen kórházban vagy külföldön van –, ne is próbálkozzon azzal, hogy igazolja a mulasztását, mert az „eljárási cselekményre megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye”...
NOVÁK A FASIZMUST ÉS ORBÁNT AJÁNLOTTA EURÓPÁNAK, AMELY LÁTHATÓAN NEM KÉR BELŐLE
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.08.20.
A köztársaság nélküli köztársasági elnök elmondta a NER-t létrehozó fasiszta párt ünnepi köszöntőjét, amiből ki lehet olvasni a lényeget, ha megtisztítjuk a nyálas mellébeszélés részleteitől. Novák a magyar államalapítás és az Európához, a Nyugathoz való csatlakozás alkalmából “Brüsszelnek” üzengetett, hogy mit kell tennie az Európai Uniónak, hogy megfeleljen Magyarország igényeinek. A legfontosabb, hogy “ne zsaroljanak” a pénzzel. Azzal a pénzzel, ami másoké, és aminek feltétele a csatlakozáskor elfogadott normák betartása lenne. De erre Magyarország nem hajlandó.
E rövid utalásokból is világos a magyar fasiszta állam álláspontja: az EU pénze kell, az uniós értékek és szabályok nem kellenek. Az Orbán-rendszer csődbe jutott, amint a kettőt összekapcsolta az Európai Unió, nagyon helyesen. Novák fordítva ül a dakota lovon, mert nem az EU zsarolja Magyarországot, hanem Magyarország zsarolja az EU-t, hogy az elfogadott közös alapszerződés, a közös értékek és szabályok nélkül is teljes jogú tagja lehessen az Uniónak, megkapja az Unió pénzét, ami nélkül Tündérország a nyomor tanyája, és még tisztelje is a fasizmust.
Novák azt is mondta, hogy Európa ne zsarolja az Orbán-rezsimet “a magyarok által elutasított ideológiákkal” se. Felhívjuk a református püspök babájaként pártfogoltjaként karriert építő Novák figyelmét, hogy az Európai Unió alapokmányaiból hiányzik a kereszténységre és a keresztény ideológiára (“gyökerekre”) való hivatkozás, legnagyobb bánatukra. Ezért az Európai Unió világnézeti semlegességet, semmiféle ideológiát nem képvisel, hanem éppen azt utasítja el, hogy egy állami ideológia alapján Magyarország korlátozza a civil élet és az egyének szabadságát.
Az Európai Unióban jogot védenek, nem ideológiát. A mindenféle ideológiához való jogot védik. Orbán fasiszta államában pedig egy ideológia nevében korlátozza a jogot. Csak egy féle ideológiához van jog.
Olyan pedig nincs, Novák, hogy “a magyarok”, mert Orbánnak köszönhetően már csak 8-9 millió magyarországi magyar van, majdnem 8-9 millió különböző felfogással, ideológiával, vallással és érdekkel, akik különféleképpen gondolkodnak, fogadnak el és utasítanak el bizonyos dolgokat, a legkülönfélébb halmazokat alkotva egymással. Amikor “a magyarokról” és “Magyarországról” van szó a NER-ben, az mindig egyetlen embert, Orbán Viktort, és az őt kiszolgáló jellemtelen, gerinctelen társaságot jelenti. Ezért mondja csak úgy: “Orbán által elutasított”, így igaz, és mindenki érti.
Magyarország egy ideológiai állam, Orbán alaptörvénye az állami kereszténység ideológiájára épül, és annak nevében korlátozza az alapvető emberi jogokat és az egyenlőséget. Az Európai Unió a jogállamiság nevében elutasítja, hogy egy állam ideológiai alapon megkülönböztesse a polgárait, korlátozza egyes polgárok szabadságát, akik nem követik az államvallás ideológiáját, azt követeli, hogy az állam legyen ideológiailag semleges. Novák egy ideológia nevében próbálja zsarolni az Európai Uniót, mintha ez a nemzeti önállóság lenne. De ez nem megy. Nem a farok csóválja a kutyát.
Aztán Novák, éppen akkor, amikor egy Trump-szimpatizáns orosz diktátor tömeggyilkos és népirtó háborút indított egy szomszédos, független ország ellen, aki megtestesíti ennek az ideológiának megfelelő “erős, bátor, határozott és bölcs vezető” típusát (ezt nevezzük Mussolini és Hitler óta fasiszta diktátornak, aki helyettesíti a demokratikus jogállamot és intézményrendszert), Nováknak van képe Európának azt ajánlani, hogy “bátor, határozott és bölcs vezetőkre” (értsd: trumpista fasiszta diktátorokra) van szüksége, egy éppen kéznél is van Magyarországon...
Szerző: Amerikai Népszava
2022.08.20.
E rövid utalásokból is világos a magyar fasiszta állam álláspontja: az EU pénze kell, az uniós értékek és szabályok nem kellenek. Az Orbán-rendszer csődbe jutott, amint a kettőt összekapcsolta az Európai Unió, nagyon helyesen. Novák fordítva ül a dakota lovon, mert nem az EU zsarolja Magyarországot, hanem Magyarország zsarolja az EU-t, hogy az elfogadott közös alapszerződés, a közös értékek és szabályok nélkül is teljes jogú tagja lehessen az Uniónak, megkapja az Unió pénzét, ami nélkül Tündérország a nyomor tanyája, és még tisztelje is a fasizmust.
Novák azt is mondta, hogy Európa ne zsarolja az Orbán-rezsimet “a magyarok által elutasított ideológiákkal” se. Felhívjuk a református püspök babájaként pártfogoltjaként karriert építő Novák figyelmét, hogy az Európai Unió alapokmányaiból hiányzik a kereszténységre és a keresztény ideológiára (“gyökerekre”) való hivatkozás, legnagyobb bánatukra. Ezért az Európai Unió világnézeti semlegességet, semmiféle ideológiát nem képvisel, hanem éppen azt utasítja el, hogy egy állami ideológia alapján Magyarország korlátozza a civil élet és az egyének szabadságát.
Az Európai Unióban jogot védenek, nem ideológiát. A mindenféle ideológiához való jogot védik. Orbán fasiszta államában pedig egy ideológia nevében korlátozza a jogot. Csak egy féle ideológiához van jog.
Olyan pedig nincs, Novák, hogy “a magyarok”, mert Orbánnak köszönhetően már csak 8-9 millió magyarországi magyar van, majdnem 8-9 millió különböző felfogással, ideológiával, vallással és érdekkel, akik különféleképpen gondolkodnak, fogadnak el és utasítanak el bizonyos dolgokat, a legkülönfélébb halmazokat alkotva egymással. Amikor “a magyarokról” és “Magyarországról” van szó a NER-ben, az mindig egyetlen embert, Orbán Viktort, és az őt kiszolgáló jellemtelen, gerinctelen társaságot jelenti. Ezért mondja csak úgy: “Orbán által elutasított”, így igaz, és mindenki érti.
Magyarország egy ideológiai állam, Orbán alaptörvénye az állami kereszténység ideológiájára épül, és annak nevében korlátozza az alapvető emberi jogokat és az egyenlőséget. Az Európai Unió a jogállamiság nevében elutasítja, hogy egy állam ideológiai alapon megkülönböztesse a polgárait, korlátozza egyes polgárok szabadságát, akik nem követik az államvallás ideológiáját, azt követeli, hogy az állam legyen ideológiailag semleges. Novák egy ideológia nevében próbálja zsarolni az Európai Uniót, mintha ez a nemzeti önállóság lenne. De ez nem megy. Nem a farok csóválja a kutyát.
Aztán Novák, éppen akkor, amikor egy Trump-szimpatizáns orosz diktátor tömeggyilkos és népirtó háborút indított egy szomszédos, független ország ellen, aki megtestesíti ennek az ideológiának megfelelő “erős, bátor, határozott és bölcs vezető” típusát (ezt nevezzük Mussolini és Hitler óta fasiszta diktátornak, aki helyettesíti a demokratikus jogállamot és intézményrendszert), Nováknak van képe Európának azt ajánlani, hogy “bátor, határozott és bölcs vezetőkre” (értsd: trumpista fasiszta diktátorokra) van szüksége, egy éppen kéznél is van Magyarországon...
MINDEN TOVÁBBI NÉLKÜL...
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.08.20.
Ha az Alaptörvény minden további nélkül eltüntethetett vagy 46 évet a magyar történelemből, deklarálva, hogy “hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk”, akkor most mi a gond azzal, hogy amikor nyugati magánhatalmak rossz időjárásnak, zápornak, zivatarnak álcázva magukat, Soros Gyuri bácsi (mert mi odahaza így mondjuk) sátáni kacajától kísérve, egy héten át fenyegetik katonanemzetünket, akkor ezt az augusztus 20-tól augusztus 27-ig terjedő nyűves kis hetet a kormány eltörli. És ha ez egyeseknek nem tetszik, akkor az eltörlést majd jól meghosszabbítják Bicskéig és Lovasberényig, szeptemberig és októberig, az idők végezetéig, a Csömöri úttól egészen a Filatori-gátig, s megint elölről.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.08.20.
FÜL, SZÍV ÉS SZÁJ AKART LENNI, ALÁÍRÓ KÉZ LETT
TELEX
Szerző: SARKADI ZSOLT
2022.08.21.
.jpg)
Novák Katalin 100 napja, a beiktatása után azt mondta, ha száz jó törvényt kap, százat ír alá, ha száz rosszat, akkor százat küld vissza a parlamentnek. Úgy tűnik, a katatörvény módosítása vagy a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása jó törvény volt, mert Novák simán aláírta őket.
Szerző: SARKADI ZSOLT
2022.08.21.
.jpg)
„Fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé látunk, hallunk és értünk” – mondta Novák Katalin első köztársasági elnöki beszédében a beiktatási ceremóniáján május 14-én. Az azóta eltelt 100 nap tapasztalatai alapján azonban úgy tűnik, nem az elesettek füle, szíve és szája lett, hanem Orbán Viktor aláíró keze.
Első nagyinterjújában az M1-nek arról beszélt, hogy nem tartja szerencsésnek a „centivel való méricskélést”, és elődjéhez, Áder Jánoshoz hasonlóan azt az elvet fogja követni, hogy ha száz jó törvényt tárnak elé, százat ír alá, ha száz rosszat, ugyanennyit küld majd vissza. Úgy tűnik tehát, hogy az elmúlt 100 napban Nováknak kivétel nélkül csak jó törvényeket küldött a parlament, az államfő ugyanis mindent, de mindent aláírt.
Aláírta például a 11. alkotmánymódosítást, benne a vármegyékkel és az ispánokkal, valamint azzal – az ellenzéki pártok számára kifejezetten kellemetlen – újítással, hogy az Európai Parlamenti és az önkormányzati választásokat ezentúl egyszerre tartják.
A kérések és tüntetések ellenére aláírta a katatörvény módosítását, aminek következtében szeptembertől több százezer katázó térhet át más, bonyolultabb és drágább adózási formára vagy hagyhat fel tevékenységével Magyarországon. Az aláírás után indulő tüntetések miatt a Sándor-palotát is körbe kellett kordonozni. Novák a Facebookon publikált indoklásában azt írta:
„Rendkívüli időket élünk. A háború nyomában járó gazdasági válság felforgatja hétköznapjainkat. Rajtunk kívül álló erők kiszámíthatatlanná teszik a jövőt. Magyarország biztonságát az államháztartás, a költségvetés stabilitása is megalapozza. Válsághelyzetben biztos kézre, hideg fejre és együttérző szívre van szükség.
Helyes, ha ebben a helyzetben az államfő nem gördít akadályt az Országgyűlés döntésének érvényesülése elé.”
Novák nem gördített akadályt a pedagógussztrájkokat ellehetetlenítő törvény elé sem, simán aláírta a jogszabályt, ami korlátozza a magyar tanárok sztrájkjogait. A pedagógusszakszervezetek levélben kérték, fontolja meg a döntését, de az aláírás olyan villámgyors volt, hogy a levél valószínűleg meg sem érkezett a Sándor-palotába, amikor már száradt a tinta a törvényen...
Első nagyinterjújában az M1-nek arról beszélt, hogy nem tartja szerencsésnek a „centivel való méricskélést”, és elődjéhez, Áder Jánoshoz hasonlóan azt az elvet fogja követni, hogy ha száz jó törvényt tárnak elé, százat ír alá, ha száz rosszat, ugyanennyit küld majd vissza. Úgy tűnik tehát, hogy az elmúlt 100 napban Nováknak kivétel nélkül csak jó törvényeket küldött a parlament, az államfő ugyanis mindent, de mindent aláírt.
Aláírta például a 11. alkotmánymódosítást, benne a vármegyékkel és az ispánokkal, valamint azzal – az ellenzéki pártok számára kifejezetten kellemetlen – újítással, hogy az Európai Parlamenti és az önkormányzati választásokat ezentúl egyszerre tartják.
A kérések és tüntetések ellenére aláírta a katatörvény módosítását, aminek következtében szeptembertől több százezer katázó térhet át más, bonyolultabb és drágább adózási formára vagy hagyhat fel tevékenységével Magyarországon. Az aláírás után indulő tüntetések miatt a Sándor-palotát is körbe kellett kordonozni. Novák a Facebookon publikált indoklásában azt írta:
„Rendkívüli időket élünk. A háború nyomában járó gazdasági válság felforgatja hétköznapjainkat. Rajtunk kívül álló erők kiszámíthatatlanná teszik a jövőt. Magyarország biztonságát az államháztartás, a költségvetés stabilitása is megalapozza. Válsághelyzetben biztos kézre, hideg fejre és együttérző szívre van szükség.
Helyes, ha ebben a helyzetben az államfő nem gördít akadályt az Országgyűlés döntésének érvényesülése elé.”
Novák nem gördített akadályt a pedagógussztrájkokat ellehetetlenítő törvény elé sem, simán aláírta a jogszabályt, ami korlátozza a magyar tanárok sztrájkjogait. A pedagógusszakszervezetek levélben kérték, fontolja meg a döntését, de az aláírás olyan villámgyors volt, hogy a levél valószínűleg meg sem érkezett a Sándor-palotába, amikor már száradt a tinta a törvényen...
MOST JÖTT EL IGAZÁN A VÉRES PATTHELYZET UKRAJNÁBAN
G7.HU
Ha valaki nem nézett rá az utóbbi másfél hónapban az ukrajnai frontvonalak térképére, és most újra megteszi, erősen meresztenie kell a szemét, hogy bármifajta változást észrevegyen. Azóta, hogy az orosz csapatok július 3-án befejezték a legkeletebbi ukrán megye, Luhanszk elfoglalását, a frontvonalak lényegében befagytak, néhány kisebb város és pár falu cserélt gazdát.
De kezdjük egy kicsit messzebbről. A háború február 24-én kezdődött, azaz pár nap híján fél éve tart, és gyakran három részre szokták osztani. Az első április elejéig tartott, amikor az orosz politikai és katonai vezetés kénytelen volt belátni, hogy a Kijev – és az ország nagy részének – elfoglalására indított támadás kudarcot vallott, és kivonta az orosz csapatokat Ukrajna északi és északkeleti részéről, Zsitomir, Kijev, Csernyihiv és Szumi megyékből.
Az ekkor kialakított orosz hivatalos álláspont szerint az egész északi hadművelet csak a megtévesztést és az ukrán erők lekötését szolgálta, valójában a cél mindig is a Luganszki és Donyecki Népköztársaság „felszabadítása” volt. Ezeket Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én ismerte el önálló államnak Luhanszk és Doneck megye teljes területén. Ennek azért is volt nagy jelentősége, mert az oroszbarát szeparatisták 2015 óta csak az adott megye harmadát-harmadát ellenőrizték.
A háború második szakaszában tehát a megyehatárok elérése volt a hivatalos orosz cél, lehetőleg az itt védekező ukrán alakulatok bekerítésével. Az utóbbi azonban sem nagyobb, sem közepes verzióban nem sikerült. Luhanszk megyét végül úgy tudták elfoglalni, hogy az utolsóként védelmezett ikerváros, Szjeverodoneck és Liszicsanszk utánpótlási vonalait délről folyamatosan lőtte és támadta az orosz hadsereg, plusz lerombolta a két város közötti hidakat. Miután az utánpótlás lényegében ellehetetlenült, és a Szjeverodoneckben védekező csapatok rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek, az ukrán hadsereg feladta ezt a várost. Ezt követően pedig Liszicsanszkot csak napokig tudta tartani.
Luhanszk megye elfoglalását követően a nyugati elemzők várakozása leginkább az volt, hogy az addigi támadást vezető csapatok rotálását, feltöltését, pihentetését követően az orosz támadás továbbgördül Doneck megyében – alapvetően ugyanúgy, ahogyan Luhanszkban zajlott: nem lesznek nagy áttörések és látványos, nagy távolságot felölelő gépesített manőverek, hanem brutális orosz tüzérségi tűzhenger után lépésről lépésre kiszorítják a területről az életben maradt ukrán katonákat. Július elején tehát nem úgy nézett ki, hogy új szakasz jön a háborúban, mégis ez történt, alapvetően három ok miatt...
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2022.08.
De kezdjük egy kicsit messzebbről. A háború február 24-én kezdődött, azaz pár nap híján fél éve tart, és gyakran három részre szokták osztani. Az első április elejéig tartott, amikor az orosz politikai és katonai vezetés kénytelen volt belátni, hogy a Kijev – és az ország nagy részének – elfoglalására indított támadás kudarcot vallott, és kivonta az orosz csapatokat Ukrajna északi és északkeleti részéről, Zsitomir, Kijev, Csernyihiv és Szumi megyékből.
Az ekkor kialakított orosz hivatalos álláspont szerint az egész északi hadművelet csak a megtévesztést és az ukrán erők lekötését szolgálta, valójában a cél mindig is a Luganszki és Donyecki Népköztársaság „felszabadítása” volt. Ezeket Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én ismerte el önálló államnak Luhanszk és Doneck megye teljes területén. Ennek azért is volt nagy jelentősége, mert az oroszbarát szeparatisták 2015 óta csak az adott megye harmadát-harmadát ellenőrizték.
A háború második szakaszában tehát a megyehatárok elérése volt a hivatalos orosz cél, lehetőleg az itt védekező ukrán alakulatok bekerítésével. Az utóbbi azonban sem nagyobb, sem közepes verzióban nem sikerült. Luhanszk megyét végül úgy tudták elfoglalni, hogy az utolsóként védelmezett ikerváros, Szjeverodoneck és Liszicsanszk utánpótlási vonalait délről folyamatosan lőtte és támadta az orosz hadsereg, plusz lerombolta a két város közötti hidakat. Miután az utánpótlás lényegében ellehetetlenült, és a Szjeverodoneckben védekező csapatok rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek, az ukrán hadsereg feladta ezt a várost. Ezt követően pedig Liszicsanszkot csak napokig tudta tartani.
Luhanszk megye elfoglalását követően a nyugati elemzők várakozása leginkább az volt, hogy az addigi támadást vezető csapatok rotálását, feltöltését, pihentetését követően az orosz támadás továbbgördül Doneck megyében – alapvetően ugyanúgy, ahogyan Luhanszkban zajlott: nem lesznek nagy áttörések és látványos, nagy távolságot felölelő gépesített manőverek, hanem brutális orosz tüzérségi tűzhenger után lépésről lépésre kiszorítják a területről az életben maradt ukrán katonákat. Július elején tehát nem úgy nézett ki, hogy új szakasz jön a háborúban, mégis ez történt, alapvetően három ok miatt...
ISTEN ÚJRA HALNI KÉSZÜL
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.08.21.
A Magyar Ateista Társaság kampányba kezdett annak érdekében, hogy az őszi népszámláláson minél többen vallják magukat ateistának. A nevéből fakadóan istentagadó – és nem az inkvizíció, hanem az ontológia értelmében – grémium nem arra kéri az embereket, hogy ők tagadják meg istenüket, hanem sokkal inkább arra, ne hazudják azt, hogy van nekik, ha nincs. A társaság célja világos és ésszerű, ám még ők sem kényszerültek volna erre, ha a Fidesz és csatolmányai nem taknyoznának össze mindent a műkereszténységükkel kizárólag halami megfontolásból, ami mára már szinte keresztényi tébollyá fokozódott nagy valószínűséggel igazi társadalmi igény nélkül.
A társaság – mint írják – csupán arra szólít fel, hogy azok nyilatkozzanak agnosztikusan, „Akiknek elegük van a keresztény Magyarország szólamából, az egyházak és az állam összefonódásából, a régimódi kereszténydemokráciából azoknak fel szeretnénk hívni a figyelmét arra a lehetőségre, hogy a népszámláláson vallhatják magukat kifejezetten ateistának, felekezeten kívülinek, vagy megtagadhatják a válaszadást a világnézeti kérdésre”. – Mindenképpen méltánylandó igyekezet, és szándékaiban nem is a hitét kérdőjelezi meg senkinek, csupán arra bíztat, merje bevallani, hogy nem hisz. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek kimondva tűnik.
A legutóbbi népszámláláskor uszkve ötvennégy százaléknyi magyar vallotta magát kereszténynek, és akkor még a vallásukat nem gyakorlókról, a rendszeres templomjárók sokkal kisebb arányáról nem is beszéltünk. Ám, mint azt mi mindannyian a saját életünkben és életünkön tapasztaljuk, a regnáló hatalmat ez a lehető legkisebb mértékben sem akadályozza meg abban, hogy keresztény Magyarországról, keresztény kultúráról óbégasson minden valódi tartalom nélkül. Mint mondtuk, tisztán és egyértelműen a hatalom megtartásának érdekében, noch dazu a pénzek ellopásának lehetősége miatt, lévén, ember nincs, aki ellenőrizni tudná, mi a sorsa az egyházak számára lepasszolt immár ezermilliárdoknak.
A Magyar Ateista Társaság azt szeretné elérni, hogy a magukat kereszténynek vallók aránya a mostani népszámlálás után ötven százalék alá essen, ám számunkra nem világos, mi az a cél a tisztánlátás mellett, amit ezzel el szeretnének érni. Kétharmadot is lehet szerezni egyharmadnyi szavazattal, egy ötven százaléknál alig kevesebb eredmény az a Fidesznek száz százalékos többség, de tovább menve a hatalom működési mechanizmusának még az is édesmindegy lenne, ha nulla százalékban lennének a Krisztusban hívők az országban, Alaptörvényünk akkor is keresztényi gyökereken nyugodna, mint ahogyan a homokos Szájert sem igazán zavarta a homofób pártja, míg le nem bukott...
Szerző: Rezeda
2022.08.21.
A társaság – mint írják – csupán arra szólít fel, hogy azok nyilatkozzanak agnosztikusan, „Akiknek elegük van a keresztény Magyarország szólamából, az egyházak és az állam összefonódásából, a régimódi kereszténydemokráciából azoknak fel szeretnénk hívni a figyelmét arra a lehetőségre, hogy a népszámláláson vallhatják magukat kifejezetten ateistának, felekezeten kívülinek, vagy megtagadhatják a válaszadást a világnézeti kérdésre”. – Mindenképpen méltánylandó igyekezet, és szándékaiban nem is a hitét kérdőjelezi meg senkinek, csupán arra bíztat, merje bevallani, hogy nem hisz. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek kimondva tűnik.
A legutóbbi népszámláláskor uszkve ötvennégy százaléknyi magyar vallotta magát kereszténynek, és akkor még a vallásukat nem gyakorlókról, a rendszeres templomjárók sokkal kisebb arányáról nem is beszéltünk. Ám, mint azt mi mindannyian a saját életünkben és életünkön tapasztaljuk, a regnáló hatalmat ez a lehető legkisebb mértékben sem akadályozza meg abban, hogy keresztény Magyarországról, keresztény kultúráról óbégasson minden valódi tartalom nélkül. Mint mondtuk, tisztán és egyértelműen a hatalom megtartásának érdekében, noch dazu a pénzek ellopásának lehetősége miatt, lévén, ember nincs, aki ellenőrizni tudná, mi a sorsa az egyházak számára lepasszolt immár ezermilliárdoknak.
A Magyar Ateista Társaság azt szeretné elérni, hogy a magukat kereszténynek vallók aránya a mostani népszámlálás után ötven százalék alá essen, ám számunkra nem világos, mi az a cél a tisztánlátás mellett, amit ezzel el szeretnének érni. Kétharmadot is lehet szerezni egyharmadnyi szavazattal, egy ötven százaléknál alig kevesebb eredmény az a Fidesznek száz százalékos többség, de tovább menve a hatalom működési mechanizmusának még az is édesmindegy lenne, ha nulla százalékban lennének a Krisztusban hívők az országban, Alaptörvényünk akkor is keresztényi gyökereken nyugodna, mint ahogyan a homokos Szájert sem igazán zavarta a homofób pártja, míg le nem bukott...
2022. augusztus 20., szombat
„DÖNTÖTT AZ OPERATÍV TÖRZS: A RENDEZVÉNYSZERVEZŐKRE BÍZZÁK, HOGY LEFÚJJÁK-E AZ AUGUSZTUS 20-AI ESEMÉNYEKET.”
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.08.20.
„Döntött az operatív törzs: a rendezvényszervezőkre bízzák, hogy lefújják-e az augusztus 20-ai eseményeket.”
Ha nagy leszek, operatív törzs leszek, de persze ezzel az erővel lehetnék akár az atomerőmű elnöke, az agysebészet főigazgatója, tűzoltó főparancsnok, a terrorelhárítás vezetője, váltókezelő és mozigépész, Magyarország elnöke vagy miniszterelnöke, vadakat terelő juhász, csak azt kell majd felelősen szem előtt tartanom, hogy sosem én, hanem mindig mások mérlegelése alapján üzemeltessük az atomerőművet, műtsünk agyat, terrorelhárítsunk, vagy oltsunk tüzet.
A lényeg az, hogy bármely posztra rendeljen is a gondviselői akarat, piszokul jól legyek megfizetve.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.08.20.
Ha nagy leszek, operatív törzs leszek, de persze ezzel az erővel lehetnék akár az atomerőmű elnöke, az agysebészet főigazgatója, tűzoltó főparancsnok, a terrorelhárítás vezetője, váltókezelő és mozigépész, Magyarország elnöke vagy miniszterelnöke, vadakat terelő juhász, csak azt kell majd felelősen szem előtt tartanom, hogy sosem én, hanem mindig mások mérlegelése alapján üzemeltessük az atomerőművet, műtsünk agyat, terrorelhárítsunk, vagy oltsunk tüzet.
A lényeg az, hogy bármely posztra rendeljen is a gondviselői akarat, piszokul jól legyek megfizetve.
AZ ORSZÁGOS GAZDATÜNTETÉS SZERVEZŐJE KÉRI A GAZDÁKAT, HOGY VÁRJANAK A TRAKTOROS INDULÁSSAL
TELEX
Szerző: IVÁN-NAGY SZILVIA
2022.08.20.
„Egyelőre azt kérem mindenkitől, aki várakozik, hogy legyenek türelemmel” – mondta Szabó Bálint önkormányzati képviselő, az országos gazdatüntetés szervezője szombaton reggel egy Facebook-videóban. Szabó délután négy órára szervezi a gazdatüntetést, és állítása szerint az ország több pontjáról 1800 mezőgazdasági gép és 2200 autós várja az indulást a főváros felé...
Szerző: IVÁN-NAGY SZILVIA
2022.08.20.
MEGDÖBBENTŐ RÉSZLETESSÉGŰ BESZÁMOLÓT TETT KÖZZÉ AZ AMERIKAI HÍRSZERZÉS AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ ELŐESTÉJÉRŐL
PORTFOLIO
Szerző: ÁCS BENCE
2022.08.19.
A Washington Post soha nem látott részletességű beszámolót tett közzé az ukrán-orosz konfliktusról, melyben részletesen kifejtik a NATO tagállamok titkosszolgálatai, valamint az ukrán államvezetés közötti kommunikációt a háborút megelőző hónapokban. Az első, orosz inváziós tervekről szóló információmorzsáktól a február 23-i támadás pillanatáig követhetjük végig az eseményeket...
Szerző: ÁCS BENCE
2022.08.19.
ORBÁN SZENT ISTVÁNNAL SZEMBEN A NYUGATTÓL VALÓ ELSZAKADÁST KÉSZÍTI ELŐ - MIT JELENTHET, HOGY EDDIG FUTBALLNEMZET VOLT A MAGYAR, MOST MÁR KATONANEMZET?
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.08.19.
Az előző átkoshoz hasonlóan, meg kell tanulnunk a sorok között olvasni, hogy megértsük, mit akarnak mondani az ország urai, mire akarják felkészíteni a lakosságot. A hangsúlyok látványosan eltolódtak a stadionokról a hadsereg fejlesztésére, a retorika ennek megfelelően harcias, és burkoltan háborús konfliktusban való részvételre készíti fel az egykori futballnemzetet, amely most már inkább katonanemzet, nem futballnemzet, ahogy azt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi hadügyminiszter elmondta a nemzeti ünnep alkalmából.
Az is sokat elmond, hogy egy olyan országban, ahol a propaganda a nemzeti fő termék, a nemzeti ünnep előtt egy nappal a hadügyminiszter nyilatkozik, és az ő szövegeit terjesztik.
Katonanemzetnek olyan országot neveznek a vezetői, amely tudatosan háborúra készül, és arra készíti fel az ország polgárait is. Nincs ésszerű magyarázat arra a haderőfejlesztési programra, amit Szalay-Bobrovniczky Közép-Európa legjelentősebb haderőfejlesztési programjának nevezett. A NATO buzdítja a tagjait arra, hogy a haderőre megfelelő pénzt fordítsanak, fejlesszék, kvótákat is előír, amit általában a tagállamok nem tartanak be, mert az amerikai haderőre bíznak mindent, ha baj van. De a magyarok túlteljesítenek, és nem a NATO-t akarják ezzel erősíteni, ellenkezőleg.
Szalay-Bobrovniczky homályosan, de azért érthetően azt mondta, hogy Magyarországnak el kell fordulni a Nyugattól, a NATO-tól és önálló haderőt kell felépítenie. Ezt mondta: “Magyarország ismét útelágazáshoz érkezett, akárcsak Szent István idejében, és ebben a helyzetben is joga van megvédenie magát.” Mint ismert, Szent István idejében az elágazást az jelentette, hogy a nyugati vagy a keleti ortodox államokhoz csatlakozik, Szent István pedig a Nyugathoz való csatlakozást választotta. Az ország a rendszerváltás után ezt a választást megismételte, belépett az EU-ba.
Ez a mondat azonban azt jelenti, hogy Orbán fordított irányba akarja vinni Magyarországot, Szent Istvánnal szemben a Nyugattal való szakítást, s a Kelethez való csatlakozást készíti elő...
Szerző: Amerikai Népszava
2022.08.19.
Az is sokat elmond, hogy egy olyan országban, ahol a propaganda a nemzeti fő termék, a nemzeti ünnep előtt egy nappal a hadügyminiszter nyilatkozik, és az ő szövegeit terjesztik.
Katonanemzetnek olyan országot neveznek a vezetői, amely tudatosan háborúra készül, és arra készíti fel az ország polgárait is. Nincs ésszerű magyarázat arra a haderőfejlesztési programra, amit Szalay-Bobrovniczky Közép-Európa legjelentősebb haderőfejlesztési programjának nevezett. A NATO buzdítja a tagjait arra, hogy a haderőre megfelelő pénzt fordítsanak, fejlesszék, kvótákat is előír, amit általában a tagállamok nem tartanak be, mert az amerikai haderőre bíznak mindent, ha baj van. De a magyarok túlteljesítenek, és nem a NATO-t akarják ezzel erősíteni, ellenkezőleg.
Szalay-Bobrovniczky homályosan, de azért érthetően azt mondta, hogy Magyarországnak el kell fordulni a Nyugattól, a NATO-tól és önálló haderőt kell felépítenie. Ezt mondta: “Magyarország ismét útelágazáshoz érkezett, akárcsak Szent István idejében, és ebben a helyzetben is joga van megvédenie magát.” Mint ismert, Szent István idejében az elágazást az jelentette, hogy a nyugati vagy a keleti ortodox államokhoz csatlakozik, Szent István pedig a Nyugathoz való csatlakozást választotta. Az ország a rendszerváltás után ezt a választást megismételte, belépett az EU-ba.
Ez a mondat azonban azt jelenti, hogy Orbán fordított irányba akarja vinni Magyarországot, Szent Istvánnal szemben a Nyugattal való szakítást, s a Kelethez való csatlakozást készíti elő...
„CSAK CSODÁLKOZTAM, ENNEK MI KÖZE AUGUSZTUS 20-HOZ, ÉPPEN SZENT ISTVÁN VOLT AZ, AKI TŰZZEL-VASSAL IRTOTTA A POGÁNYSÁGOT”20.
NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2022.08.20.
Augusztus 20-a apropóján Pótó János történész arról is beszélt, hogy miért nem szabad az államnak ugyanarra a napra különböző tartalmú ünnepeket szerveznie. Márpedig nem csak a szocializmus korszakának kezdetén, hanem 1989-ben is ez történt.
Milyen szerepet töltenek be a nemzeti ünnepek egy ország életében?
A nemzeti ünnepek elsősorban a politika által meghatározott alkalmak. Tehát a mindenkori politikai szféra, politikai irány határozza meg azt, hogy mit tekint a múltból kiemelendőnek, mi az, amire emlékezni akar és mi az, amire emlékeztetni akarja a társadalmat. Az ünnepek mindig felülről szervezettek, azok nem alulról jövő kezdeményezések.
Mikor és hogyan lett éppen augusztus 20-a Magyarország legfontosabb állami ünnepe?
Legutóbb a rendszerváltáskor határozták meg, hogy melyek legyenek Magyarország nemzeti ünnepei. Március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át választották. Nem vita nélkül alakult úgy, hogy augusztus 20-a lett a fő ünnep. Sokan akarták október 23-át is. 1956-nak akkoriban azért volt felülreprezentálva az emlékezete, mert korábban nem volt semmiféle emlékezete, illetőleg csak ellenforradalomként emlegették. Március 15-ének szép hagyományai voltak ugyan, de többé-kevésbé ezt az ünnepet is elnyomták a szocializmus évtizedeiben...
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2022.08.20.
Milyen szerepet töltenek be a nemzeti ünnepek egy ország életében?
A nemzeti ünnepek elsősorban a politika által meghatározott alkalmak. Tehát a mindenkori politikai szféra, politikai irány határozza meg azt, hogy mit tekint a múltból kiemelendőnek, mi az, amire emlékezni akar és mi az, amire emlékeztetni akarja a társadalmat. Az ünnepek mindig felülről szervezettek, azok nem alulról jövő kezdeményezések.
Mikor és hogyan lett éppen augusztus 20-a Magyarország legfontosabb állami ünnepe?
Legutóbb a rendszerváltáskor határozták meg, hogy melyek legyenek Magyarország nemzeti ünnepei. Március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át választották. Nem vita nélkül alakult úgy, hogy augusztus 20-a lett a fő ünnep. Sokan akarták október 23-át is. 1956-nak akkoriban azért volt felülreprezentálva az emlékezete, mert korábban nem volt semmiféle emlékezete, illetőleg csak ellenforradalomként emlegették. Március 15-ének szép hagyományai voltak ugyan, de többé-kevésbé ezt az ünnepet is elnyomták a szocializmus évtizedeiben...
ENGEDÉLY NÉLKÜL DOLGOZHATNAK KÜLFÖLDIEK A PAKSI BŐVÍTÉSEN, HATTYÚHÍD ÉPÜL FELCSÚTON
ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.08.19.
444: Mészáros Lőrinc cégének is jut állami támogatás a kínai akkugyár előkészítésénél
Egy csütörtöki módosítással a kormány bevette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek közé azt az infrastruktúra-fejlesztést is, ami a kínai CATL betelepülését készíti elő a debreceni Déli Gazdasági Övezetben. Eszerint a magyar kormány 2026-ig nettó 87,7 milliárd forinttal támogatja a beruházást. Ebből a Mészáros Lőrinc céguniverzumába tartozó OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. 16,6 milliárd forintot kap hálózati fejlesztések megépítéséhez.
Válasz Online: Valaki nagyon megbocsátott: Simicska-emberek kezébe kerül a teljes magyar úthálózat
Simicska Lajos egykori főbizalmasa, Németh Lászlóné lesz a Magyar Közút felügyelőbizottsági elnöke és a kormány által 35 évre kiszervezett sztrádafejlesztés és -üzemeltetés magáncégeit is olyanok irányítják, akik a kormányfővel összekülönbözött pénztárnok-üzletember legfontosabb bástyái voltak. Például az egykori államtitkár, a vízummutyikat is segítő Farkas Imre, valamint a kitaszított milliárdossal mindig egy lapon említett Szőke Gábor. De Varga Judit igazságügyi miniszter férje, a közszférától az év elején visszavonult Magyar Péter is visszatér.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.08.19.
Egy csütörtöki módosítással a kormány bevette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek közé azt az infrastruktúra-fejlesztést is, ami a kínai CATL betelepülését készíti elő a debreceni Déli Gazdasági Övezetben. Eszerint a magyar kormány 2026-ig nettó 87,7 milliárd forinttal támogatja a beruházást. Ebből a Mészáros Lőrinc céguniverzumába tartozó OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. 16,6 milliárd forintot kap hálózati fejlesztések megépítéséhez.
Válasz Online: Valaki nagyon megbocsátott: Simicska-emberek kezébe kerül a teljes magyar úthálózat
Simicska Lajos egykori főbizalmasa, Németh Lászlóné lesz a Magyar Közút felügyelőbizottsági elnöke és a kormány által 35 évre kiszervezett sztrádafejlesztés és -üzemeltetés magáncégeit is olyanok irányítják, akik a kormányfővel összekülönbözött pénztárnok-üzletember legfontosabb bástyái voltak. Például az egykori államtitkár, a vízummutyikat is segítő Farkas Imre, valamint a kitaszított milliárdossal mindig egy lapon említett Szőke Gábor. De Varga Judit igazságügyi miniszter férje, a közszférától az év elején visszavonult Magyar Péter is visszatér.
RTL.hu: Másfél milliárd forint állami pénzből épül hattyúhíd, kilátó és üvegfalú étterem Felcsúton – miközben rengeteg beruházást visszafognak
Bár 1150 milliárd forintnyi beruházást takarékossági okokból felfüggesztett a kormány, a felcsúti mesterséges szigetre vezető hattyúhíd és az üvegfalú étterem tovább épül. Hadházy Ákos szerint az eltékozolt uniós és költségvetési pénzek jelképe lesz a látványosság. A hivatalos indoklás szerint a híd Felcsút turisztikai fejlesztését szolgálja majd.
Bár 1150 milliárd forintnyi beruházást takarékossági okokból felfüggesztett a kormány, a felcsúti mesterséges szigetre vezető hattyúhíd és az üvegfalú étterem tovább épül. Hadházy Ákos szerint az eltékozolt uniós és költségvetési pénzek jelképe lesz a látványosság. A hivatalos indoklás szerint a híd Felcsút turisztikai fejlesztését szolgálja majd.
Hvg.hu: Engedély nélkül dolgozhatnak a paksi bővítésen külföldi munkavállalók
Engedély nélkül dolgozhatnak a harmadik országbeli (vagyis EU-n és Európai Gazdasági Térségen kívüli külföldi) állampolgárok a paksi beruházás fő- és alvállalkozóinak. A csütörtök este közzétett kormányrendelet egyik pontja szerint a Paksi Atomerőmű két új blokkjának „tervezésével, beszerzésével, létesítésével, üzembe helyezésével, valamint az üzemeltetésre történő előkészítésével” összefüggő külföldi munkaerő-foglalkoztatással kapcsolatos eljárásban a megyei kormányhivatalnak sem kell szakhatóságként részt vennie.
Engedély nélkül dolgozhatnak a harmadik országbeli (vagyis EU-n és Európai Gazdasági Térségen kívüli külföldi) állampolgárok a paksi beruházás fő- és alvállalkozóinak. A csütörtök este közzétett kormányrendelet egyik pontja szerint a Paksi Atomerőmű két új blokkjának „tervezésével, beszerzésével, létesítésével, üzembe helyezésével, valamint az üzemeltetésre történő előkészítésével” összefüggő külföldi munkaerő-foglalkoztatással kapcsolatos eljárásban a megyei kormányhivatalnak sem kell szakhatóságként részt vennie.
Telex: Miniszteri biztosa lett a villamosenergia-ellátásnak és a lignittermelésnek is
A kormány most két új miniszteri biztost is kinevezett rezsitémában a friss Magyar Közlöny szerint: Horváth László hevesi országgyűlési képviselő, Fidesz-szóvivő a villamosenergia ellátásbiztonságáért felelős miniszteri biztos lesz 2022. szeptember 1. és 2024. augusztus 31. között, Riz Gábor ózdi országgyűlési képviselő pedig a hazai lignittermelés növeléséért, a villamos energia ellátásbiztonságáért, valamint a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos lesz 2022. szeptember 1. és 2024. augusztus 31. között.
A kormány most két új miniszteri biztost is kinevezett rezsitémában a friss Magyar Közlöny szerint: Horváth László hevesi országgyűlési képviselő, Fidesz-szóvivő a villamosenergia ellátásbiztonságáért felelős miniszteri biztos lesz 2022. szeptember 1. és 2024. augusztus 31. között, Riz Gábor ózdi országgyűlési képviselő pedig a hazai lignittermelés növeléséért, a villamos energia ellátásbiztonságáért, valamint a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos lesz 2022. szeptember 1. és 2024. augusztus 31. között.
AZ EMBER VESZÉLYESEBB AZ ÁLLATNÁL, MERT UTÓBBI ÖSZTÖNBŐL MŰKÖDIK, ELŐBBI SZABAD AKARATÁBÓL BÁNTJA EMBERTÁRSÁT
SZABAD EURÓPA / SZELFI
Szerző: BÁTHORY RÓBERT
2022.08.20.
Családját hitük miatt üldözték Iránban, neki gyerekként, Ausztriában felnőve megkülönböztetésben volt része. Dr. Ajang Armin Farid most igazságügyi fogorvosszakértőként segít harapásnyomok vizsgálatával kézre keríteni gyilkosokat, erőszaktevőket, és azonosítani tömegszerencsétlenségek áldozatait.
Szerző: BÁTHORY RÓBERT
2022.08.20.
SZÁZMILLIÁRDOKAT VESZÍT A MAGYAR LAKOSSÁG AZ INFLÁCIÓ MIATT HAVONTA
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.08.20.
Az infláció nagyon jól jön a kormányzatnak, de nagyon rosszul a magánembereknek. Míg az adóbevételek automatikusan növekednek az árak emelkedésével, az éves költségvetésben rögzített kiadások java nem, vagy csak legalább egy éves késéssel követi a pénzromlást. Ez igen rosszul érinti az állampolgárokat, hiszen az olyan szociális juttatások, mint a családi pótlék, vagy éppen az otthonteremtési támogatások folyamatosan vesztenek az értékükből.
A kormányzat számára ezért az infláció nem feltétlenül problémás, de komoly kockázatot jelent, ha nem sikerül féken tartani.
Csábító lehet az infláció folyamatos alábecslése a kormányzatoknak, hiszen így a kiadásaikat az alacsonyabb premisszák alapján tudják megtervezni és kifizetni, a bevételeik azonban a valós, magasabb áremelkedésnek megfelelően folynak be. Ezt a magyar kormányok a rendszerváltás óta rendszerszerűen alkalmazták is – Mellár Tamás tanulmányában részletesen elemezte az 1990 és 2004 közti időszakra vonatkozóan.
A megugró áremelkedés az államnak segítség lehet, a magánemberek vagyonát azonban csökkenti. Nem véletlenül hívják inflációs adónak is a pénzromlást, hiszen végső soron a pénzeszközök ára és értéke folyamatosan csökken. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a pénzeszközök hozama ne legyen kisebb, mint az infláció mértéke.
A kormányok a hatósági árakkal jelentősen befolyásolják a fogyasztói árak emelkedésének mértékét, ebben pedig a Fidesz új szintre lépett, amikor korábban piacgazdasági keretek között itthon nem ismert módon, néhány piaci termék árát is maximalizálta. De nem csak az árakon keresztül növekednek a lakosság és a vállalatok költségei:
a készpénz értéke magas inflációs környezetben gyorsan csökken, de az inflációnál alacsonyabb látra szóló folyószámla kamatok és lekötött betét-kamatok is jelentősen csökkentik a lakossági és vállalati vagyont...
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.08.20.
A kormányzat számára ezért az infláció nem feltétlenül problémás, de komoly kockázatot jelent, ha nem sikerül féken tartani.
Csábító lehet az infláció folyamatos alábecslése a kormányzatoknak, hiszen így a kiadásaikat az alacsonyabb premisszák alapján tudják megtervezni és kifizetni, a bevételeik azonban a valós, magasabb áremelkedésnek megfelelően folynak be. Ezt a magyar kormányok a rendszerváltás óta rendszerszerűen alkalmazták is – Mellár Tamás tanulmányában részletesen elemezte az 1990 és 2004 közti időszakra vonatkozóan.
A megugró áremelkedés az államnak segítség lehet, a magánemberek vagyonát azonban csökkenti. Nem véletlenül hívják inflációs adónak is a pénzromlást, hiszen végső soron a pénzeszközök ára és értéke folyamatosan csökken. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a pénzeszközök hozama ne legyen kisebb, mint az infláció mértéke.
A kormányok a hatósági árakkal jelentősen befolyásolják a fogyasztói árak emelkedésének mértékét, ebben pedig a Fidesz új szintre lépett, amikor korábban piacgazdasági keretek között itthon nem ismert módon, néhány piaci termék árát is maximalizálta. De nem csak az árakon keresztül növekednek a lakosság és a vállalatok költségei:
a készpénz értéke magas inflációs környezetben gyorsan csökken, de az inflációnál alacsonyabb látra szóló folyószámla kamatok és lekötött betét-kamatok is jelentősen csökkentik a lakossági és vállalati vagyont...
LEHULL AZ ÁLARC
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BOKROS LAJOS
2022.08.19.
„Helló, diktátor – talán szokatlan köszöntés az Európai Unió egyik vezetőjétől. De Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke éppen ezeket a szavakat használta, amikor fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az EU 2015. májusi csúcsértekezletén.
Szerző: BOKROS LAJOS
2022.08.19.
„Helló, diktátor – talán szokatlan köszöntés az Európai Unió egyik vezetőjétől. De Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke éppen ezeket a szavakat használta, amikor fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az EU 2015. májusi csúcsértekezletén.
Metsző tréfa volt annak érdekében, hogy elsimítson egy nagyon kényelmetlen helyzetet. Az EU liberális demokráciák közösségének számít. Büszkén hirdeti, hogy segít biztosítani a politikai szabadságot Közép- és Kelet-Európában, ami sok évig szenvedett a szovjet tábor részeként. Az EU-hoz való csatlakozás érdekében Magyarországnak és a többi újoncnak el kellett fogadniuk a »koppenhágai követelményeket«, a demokráciát középpontba helyező politikai értékeket tartalmazó nyilatkozatot.
De 2015 nyarára már világossá vált, hogy Orbán Viktor Magyarországa az ellenkező irányba megy. Kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött Orbán folyamatosan koptatta és pusztította az ország független intéz ményeit, amikor a bíróságokat, a médiumokat, a közszolgálatot, az egyetemeket és a kulturális intézményeket pártja ellenőrzése alá vonta. Azok a civil szervezetek, amelyek ellenezték Orbán egyre növekvő önkényét, adóellenőrzést kaptak, vagy egyenesen bezárták őket. A miniszterelnök haverjai pedig magas állásokat és gyümölcsöző állami szerződéseket nyertek el.”
Az idézet Gideon Rachman idén megjelent, Az erős ember kora című kitűnő könyvéből származik (89. oldal). A kötetben a Financial Times vezető külpolitikai kommentátora külön fejezetet szentel Putyin orosz, Hszi kínai, Trump amerikai, Erdogˇan török, Bolsonaro brazil, López Obrador mexikói, Duterte Fülöp-szigeteki elnököknek, de marad benne hely Johnson volt brit, Modi indiai, Netanjahu volt izraeli, Ahmed etióp miniszterelnökök, valamint Mohammed bin Salman szaúdi trónörökös, illetve Jarosław Kaczyński lengyel vezető számára is. Bevezetőjében a szerző igyekszik megragadni az „erős ember” jellemvonásait, elismerve, hogy távolról sem egyformák. Mégis, a hasonlóságok erőteljesek, sőt meghatározóak. Rachman a közös vonások között említi a személyi kultuszra való törekvést, a jogállam megvetését, hivatkozást a népre és annak állítólagos képviseletét a korrupt elittel szemben (populizmus), továbbá a félelemre és a nacionalizmusra alapozott politikai vonalvezetést.
A kiváló brit újságíró könyvét mindenkinek javaslom elolvasni, még akkor is, ha az Orbánra vonatkozó fejezetet magyar szemmel nézve maradt két erős hiányérzetem. Az egyik a konkrét magyarországi helyzetelemzésre vonatkozik, és vitatja, hogy a romlás csak 2015-ben vált volna világossá. A másik általánosabb; noha az „erős ember” kifejezés a külvilág érzékelése alapján megáll, nemcsak Orbán, hanem jó néhány más kollégája esetében is ennél sokkal többről van szó. A szerzőnek látnia kellene, és kimondania, hogy a populista-nacionalista vezető felfogását a szélsőjobboldalon csak egyetlen lépés, sokszor talán még annyi sem választja el a valóban ordas eszmétől, a fasizmustól...
AZ ÉS 2022/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)A CSURKA-DOLGOZAT EGYES MONDATAI MA IS ÜTNEK, ÉS VAN KÖZTÜK OLYAN, AMIBŐL KORMÁNYPOLITIKA LETT
TELEX
Szerző: TÓTH-SZENESI ATTILA
2022.08.19.
Nem volt írás a rendszerváltás utáni magyar politikatörténetben, ami olyan heves reakciókat váltott volna ki, annyira megosztó lett volna, mint Csurka István MDF-alelnök Néhány gondolata harminc évvel ezelőtt, 1992. augusztus 20-án.Debreczeni József MDF-képviselő (ma DK-s politikus) „komplett náci ideológiai alapvetésnek” nevezte Csurka művét.
Szerző: TÓTH-SZENESI ATTILA
2022.08.19.
- Antall József miniszterelnök a parlamentben arról beszélt, hogy Csurka írása számos káros és téves megállapítást tartalmaz, amivel nem tud azonosulni.
- A fideszes Kövér László a tanulmányt náci-szelleműnek, antiszemitának tartotta és a miniszterelnököt támadta, amiért a náci szellemiségű írásműtől nem határolódott el.
- A washingtoni képviselőházban a másfél órán keresztül vitáztak a dolgozatról, amit többen a nácizmus megnyilakozásaként értelmeztek.
- Csurka Istvánt decemberben megfosztották MDF-alelnöki posztjától, majd a politikus kilépett a pártból, és a pamflet megjelenése után kevesebb mint egy évvel megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, ami 1998 és 2002 között a parlamentbe is bejutott...
SZÉN, GYERE FEL
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.08.20.
Emlékszünk még ezen a Szent Istvántól hömbölgő és fortyogó napon, hogy a kedves vezető milyen bájos tanácsot, mintegy útmutatást adott az ő éhen veszni készülő népének. Azt javallotta a megnyuvadás ellen, hogyha nincsen elég pénze rezsire, ne fogyasszon annyi gázt, egyebet, ne hörbölje mintegy átszellemülten a naftát, hanem fújjon visszavonulót, hátráljon meg csendesen a fűtés és világítás elől. De – emelte fel atyaian duci kis ujját egyetlenünk – az is gyógyír a bajra, ha több pénzt keres. Amióta ez a bölcsesség elhangzott, mindenki elindult pénzt keresni, de jól eldugták, s emiatt a kedves vezető anyukája manapság sűrűn csuklik.
A Fidesz, és ami vele egy, a NER arról híres, hogy megoldani dolgokat nem képes. Visítást generálni igen, a helyzetet fokozni még jobban, így momentán az ország valami tehetetlenségi erőtől hajtva eldöcög egy darabig, aztán hamarosan zökken egyet, s megáll. Addig is ordítunk. Ebben a Párt és annak tagjai, mindenféle funkcionárusok, miniszterek és más állatfajták járnak az élen. Egy hatalmas gyurcsánysorosbrüsszel az élet, nekünk pedig az atyai tanácsok maradnak. Lefordítva ezt kocsmában is érthető nyelvre, sörhabosan ezt kapjuk: felőlem föl is fordulhatsz. Ez jár a fejünkben a pénz keresése közben, amit persze nem találunk.
Eldugták egészen mélyre valahová. És úgy rójuk kietlen életünk szikes tájait, hogy közben tudván tudjuk, van, akire másképpen süt a nap. Mert létezik a Fidesz fazoka, ami a galeri törzshelyének közepén rotyog, és meregetnek belőle, kinek mennyi, hogy jutmarad a nagyok után, mint a krokodil fogait tisztogató kis madárkáknak, ha a krém a sűrejét már elvitte. Kegyetlen az élet ott a fazék körül, a helyzet jelen állása szerint csak a legelvetemültebbek maradnak színen, de ez csupán mellékszál a közlendőnkben. Mert a fideszistáknak is kell rezsit fizetni, a tél közelít, rövidülnek a napok és jön a soha véget nem érő éjszaka.
A gyurcsánysorosbrüsszel üvöltés által generált helyzetben nem létező veszélyekre találnak ki egyáltalán nem működő és nem lehetséges megoldásokat, amelyek közül a legszebb az az orbáni ábránd, mintegy lázálom, hogy az energiaválság ellenszere a magyari széntermelés felfuttatása, hogy ipari-agrár ország legyünk újra. De ez csak a zamata az egésznek a múlt század ötvenes éveiből fölszivárogva – ütemes taps –, mert mondani mindent lehet. Amint megszületett ez az eszement idea, az ehhöz értők azonmód mondták, ezt nem lehet, egészen konkrétan fizikailag lehetetlen, évekbe telhet a bányák újra nyitása, és bányász sincsen.
Mit nekünk ész, mit nekünk érv, a kurzus ragaszkodik a hülyeségéhez, és fokozza a helyzetet megint, amikor két fideszistát jobb név híján szénbiztossá nevez ki...
Szerző: Rezeda
2022.08.20.
A Fidesz, és ami vele egy, a NER arról híres, hogy megoldani dolgokat nem képes. Visítást generálni igen, a helyzetet fokozni még jobban, így momentán az ország valami tehetetlenségi erőtől hajtva eldöcög egy darabig, aztán hamarosan zökken egyet, s megáll. Addig is ordítunk. Ebben a Párt és annak tagjai, mindenféle funkcionárusok, miniszterek és más állatfajták járnak az élen. Egy hatalmas gyurcsánysorosbrüsszel az élet, nekünk pedig az atyai tanácsok maradnak. Lefordítva ezt kocsmában is érthető nyelvre, sörhabosan ezt kapjuk: felőlem föl is fordulhatsz. Ez jár a fejünkben a pénz keresése közben, amit persze nem találunk.
Eldugták egészen mélyre valahová. És úgy rójuk kietlen életünk szikes tájait, hogy közben tudván tudjuk, van, akire másképpen süt a nap. Mert létezik a Fidesz fazoka, ami a galeri törzshelyének közepén rotyog, és meregetnek belőle, kinek mennyi, hogy jutmarad a nagyok után, mint a krokodil fogait tisztogató kis madárkáknak, ha a krém a sűrejét már elvitte. Kegyetlen az élet ott a fazék körül, a helyzet jelen állása szerint csak a legelvetemültebbek maradnak színen, de ez csupán mellékszál a közlendőnkben. Mert a fideszistáknak is kell rezsit fizetni, a tél közelít, rövidülnek a napok és jön a soha véget nem érő éjszaka.
A gyurcsánysorosbrüsszel üvöltés által generált helyzetben nem létező veszélyekre találnak ki egyáltalán nem működő és nem lehetséges megoldásokat, amelyek közül a legszebb az az orbáni ábránd, mintegy lázálom, hogy az energiaválság ellenszere a magyari széntermelés felfuttatása, hogy ipari-agrár ország legyünk újra. De ez csak a zamata az egésznek a múlt század ötvenes éveiből fölszivárogva – ütemes taps –, mert mondani mindent lehet. Amint megszületett ez az eszement idea, az ehhöz értők azonmód mondták, ezt nem lehet, egészen konkrétan fizikailag lehetetlen, évekbe telhet a bányák újra nyitása, és bányász sincsen.
Mit nekünk ész, mit nekünk érv, a kurzus ragaszkodik a hülyeségéhez, és fokozza a helyzetet megint, amikor két fideszistát jobb név híján szénbiztossá nevez ki...
HÉTVÉGI OLVASNIVALÓ A TESZTEKET ÁTVERŐ COVIDTÓL A KÉRÉSZEKET MEGZAVARÓ LÁMPÁKIG
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2022.08.20.
Jó reggelt kívánok! István van! De augusztus 20-án is összeszedtük a hét legjobb, leghosszabb, legérdekesebb cikkeit a napindító hírlevelünk hétvégi kiadásárában. (Vannak más hírleveleink is.)
Szerző: HERCZEG MÁRK
2022.08.20.
A Lakmusz három újságban megnézte, a (vár)megyei lapok hogyan tudósítottak az elmúlt időszak országos jelentőségű eseményeiről: a 400 forint feletti euróról, a rezsicsökkentés megvágásáról és Orbán fajelméleti fejtegetéséből.
Orbán az új kormány megalakuláskor bejelentette, hogy 2200 új határvadászt akarnak kiképezni. Kedden Nyírbátoron tartottak ünnepélyes képzésindító eseményt az 55 megyei jelöltnek. Hogy milyen volt? A riport és a képek magukért beszélnek...
2022. augusztus 19., péntek
NEM IS AZ ÖVÉ A SZENT JOBB? KOPPÁNY AZ „IGAZ MAGYAROKAT” VEZETTE? ISTVÁN KIRÁLY ÉS A FAKE NEWS (2. RÉSZ)
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2022.08.19.
Nem is az államalapító keze a Szent István-bazilikában őrzött ereklye – vallja egy angliai magyar történész. Koppány személyében az elgermánosodó István az „eredeti Magyarországot” győzte le – szól a minden augusztus 20-án előkerülő turanista lelkületű toposz. Mi igaz ezekből az állításokból? (Spoiler: nem sok.) A Válasz Online Szent István-napi összeállítása.
Betiltotta a rovásírást, hibás kép van róla a tízezresen, német ügynök volt, augusztus 20-án alapított államot – csupán néhány az első királyunkról szóló legszívósabb álhírek, tévedések, történelmi mítoszok közül. Három évvel ezelőtt csokorba gyűjtöttük őket, a cáfolatokkal együtt. Azóta újabb gyanús tételekre lettünk figyelmesek. Következzen a történelmi fake news-összeállításunk második része!
Szerző: BORBÁS BARNA
2022.08.19.
Betiltotta a rovásírást, hibás kép van róla a tízezresen, német ügynök volt, augusztus 20-án alapított államot – csupán néhány az első királyunkról szóló legszívósabb álhírek, tévedések, történelmi mítoszok közül. Három évvel ezelőtt csokorba gyűjtöttük őket, a cáfolatokkal együtt. Azóta újabb gyanús tételekre lettünk figyelmesek. Következzen a történelmi fake news-összeállításunk második része!
+
+
„A legnagyobb magyar államférfi” – Thoroczkay Gábor történész Szent Istvánról és hamis szenzációkról
ELÉRKEZETT A FORDULAT? ALIG TUDTAK MEGTAKARÍTANI AZ EMBEREK - NEM SOK JÓT SUGALL AZ MNB LEGFRISSEBB JELENTÉSE
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2022.08.19.
A második félévben alig nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona. Közben úgy tűnik, hogy az infláció elszabadulásával nagyot fordultak a lakosság megtakarítási szokásai. A legtöbb friss pénzt befektetési jegyekbe és részvényekbe tették a megtakarítók – derül ki az MNB legfrissebb adataiból. A statisztika azonban elfedi a lényeget.
Mindössze 692 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2022. második negyedévében – derült ki az MNB legfrissebb adataiból. A nettó pénzügyi vagyon mostani negyedéves gyarapodása 2017 harmadik negyedéve óta a legalacsonyabb, mivel a megtakarítások összege (az eszközök növekedése) három éve nem volt ezer milliárd forintnál kevesebb, és utoljára öt éve, 2017 második negyedévében volt alacsonyabb a mostaninál – írja az MTI.
A legfrissebb adatok szerint a háztartások (bruttó) pénzügyi vagyona 78788 forintra emelkedett 2022. június végére, míg a kötelezettsége (hitelek) 13588 milliárd forintot tettek így, így a nettó pénzügyi vagyon 64930 milliárd forint lett...
Szerző: LOVAS JUDIT
2022.08.19.
Mindössze 692 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2022. második negyedévében – derült ki az MNB legfrissebb adataiból. A nettó pénzügyi vagyon mostani negyedéves gyarapodása 2017 harmadik negyedéve óta a legalacsonyabb, mivel a megtakarítások összege (az eszközök növekedése) három éve nem volt ezer milliárd forintnál kevesebb, és utoljára öt éve, 2017 második negyedévében volt alacsonyabb a mostaninál – írja az MTI.
A legfrissebb adatok szerint a háztartások (bruttó) pénzügyi vagyona 78788 forintra emelkedett 2022. június végére, míg a kötelezettsége (hitelek) 13588 milliárd forintot tettek így, így a nettó pénzügyi vagyon 64930 milliárd forint lett...
AZ ÉS 2022/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.08.19.
P U B L I C I S Z T I K A
Váncsa István
Egy hős család
A bíróság igazságot szolgáltat, az igazságot kereső szubjektum (esetünkben a bíró) pedig mindig is fölfelé tekint. Árpád bölcs magzatjai az idők kezdete óta vallják, hogy igazság az, amit a hatalom akként kezel, s aminek a megismerése a mi számunkra gyakorlati és működőképes direktívát tud nyújtani. Be kell látnunk továbbá, hogy egy állítás igaz vagy hamis volta nem valamiféle benne rejlő, változatlan tulajdonság. „Az igazság megtörténik valamely eszmével. Az eszme igazzá válik, az események igazzá teszik. Igazsága valójában esemény, folyamat: mégpedig önigazolásának folyamata” – a többit lásd William James Pragmatizmus című karcsú, ám velős munkájában. Ez utóbbi az élet szokványos dolgait illetően is releváns filozófiai szöveg, más kérdés, hogy ilyen irányú továbbképzésre Árpád bölcs magzatjai szorulnak rá a legkevésbé.
Ha tehát a kúria elnökének feleségéből annak ellenére lesz a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, hogy riválisához képest kevesebb mint feleannyi szavazatot kapott, az magyar ésszel, magyar szívvel közelítve nemcsak elfogadhatónak mutatkozik, hanem célravezetőnek, sőt üdvösségesnek is. Ami történt, azt nagy valószínűséggel egyenest a legfőbb személynek köszönhetjük, hatása tehát per definitionem áldásos leend. Vagy ha mégse, akkor a fogaskerekek közé ezúttal nem homokszem, hanem roppant méretű szikla került. Utóbbit, mint mindig, most is Brüsszelből gurították ide avval a céllal, hogy az uniós forrásokból momentán épp nem csörgedező pénzpatakok útjában újabb akadályt képezzen, noha ilyenekből amúgy is van elég.Tovább
Bokros Lajos
Lehull az álarc
Gadó Gábor
Hol az ellenzék mostanában?
Aljakszej Kazsarszki
Orbán – Lukasenka nyomában?
Odze György
Van egy ország…
„A teljesség igénye nélkül” – zsurnalisztikai sablon
Turbucz Péter
A történész feladata háború idején
Marczali Henrik szerepfölfogása 1914–1918 között
Dobozi István
IRA
Deák Dániel
A sokféleség gazdagsága
Molnár Erzsébet
Vinkli
Kovács Zoltán
Bérek, pedagógusok
Nemes Gábor
Jöhetnek-e az oroszok?
Zeöld Zsombor
Vészhelyzet az Oderán
Csepi Lajos
Aszály Törzs
Aszalós Sándor
Háborús okok
Zsigmond Anna
Alapkérdés részletezve
Meggyes Máté
Mint a moziban
Grecsó Krisztián
A Csalog-interjúhoz
Csabai
CSALÁN ÉS FAROK
-átkai
DIVERZIFIKÁLUNK
Ladányi András
HATÁRTALANUL
pá- ti-
FAK(L)OPÁCSOK
-n-a
SAPKÁT LE!
Huszár Ágnes
SZÁRAZ TÓNAK
(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS
Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ
Szerző: ÉS
2022.08.19.
Egy hős család
A bíróság igazságot szolgáltat, az igazságot kereső szubjektum (esetünkben a bíró) pedig mindig is fölfelé tekint. Árpád bölcs magzatjai az idők kezdete óta vallják, hogy igazság az, amit a hatalom akként kezel, s aminek a megismerése a mi számunkra gyakorlati és működőképes direktívát tud nyújtani. Be kell látnunk továbbá, hogy egy állítás igaz vagy hamis volta nem valamiféle benne rejlő, változatlan tulajdonság. „Az igazság megtörténik valamely eszmével. Az eszme igazzá válik, az események igazzá teszik. Igazsága valójában esemény, folyamat: mégpedig önigazolásának folyamata” – a többit lásd William James Pragmatizmus című karcsú, ám velős munkájában. Ez utóbbi az élet szokványos dolgait illetően is releváns filozófiai szöveg, más kérdés, hogy ilyen irányú továbbképzésre Árpád bölcs magzatjai szorulnak rá a legkevésbé.
Ha tehát a kúria elnökének feleségéből annak ellenére lesz a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, hogy riválisához képest kevesebb mint feleannyi szavazatot kapott, az magyar ésszel, magyar szívvel közelítve nemcsak elfogadhatónak mutatkozik, hanem célravezetőnek, sőt üdvösségesnek is. Ami történt, azt nagy valószínűséggel egyenest a legfőbb személynek köszönhetjük, hatása tehát per definitionem áldásos leend. Vagy ha mégse, akkor a fogaskerekek közé ezúttal nem homokszem, hanem roppant méretű szikla került. Utóbbit, mint mindig, most is Brüsszelből gurították ide avval a céllal, hogy az uniós forrásokból momentán épp nem csörgedező pénzpatakok útjában újabb akadályt képezzen, noha ilyenekből amúgy is van elég.Tovább
Bokros Lajos
Lehull az álarc
Gadó Gábor
Hol az ellenzék mostanában?
Aljakszej Kazsarszki
Orbán – Lukasenka nyomában?
Odze György
Van egy ország…
„A teljesség igénye nélkül” – zsurnalisztikai sablon
Turbucz Péter
A történész feladata háború idején
Marczali Henrik szerepfölfogása 1914–1918 között
Dobozi István
IRA
Deák Dániel
A sokféleség gazdagsága
Molnár Erzsébet
Vinkli
Kovács Zoltán
Bérek, pedagógusok
Nemes Gábor
Jöhetnek-e az oroszok?
Zeöld Zsombor
Vészhelyzet az Oderán
Csepi Lajos
Aszály Törzs
V I S S Z H A N G
Háborús okok
Zsigmond Anna
Alapkérdés részletezve
Meggyes Máté
Mint a moziban
Grecsó Krisztián
A Csalog-interjúhoz
P Á R A T L A N
Csabai
CSALÁN ÉS FAROK
-átkai
DIVERZIFIKÁLUNK
Ladányi András
HATÁRTALANUL
pá- ti-
FAK(L)OPÁCSOK
-n-a
SAPKÁT LE!
Huszár Ágnes
SZÁRAZ TÓNAK
(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS
Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)