KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖRSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2022.10.28.
A The Wall Street Journal cikke szerint két szerzője szerint Európa kormányai attól tartanak, hogy a magas energiaárak miatt tiltakozások gyengíthetik Ukrajna támogatottságát. Azonban nem ugyanazon okokból.
Növekszik Európában az elégedetlenség, amint az Oroszországgal vívott gazdasági háború felfelé nyomja a megélhetési költségeket – állapítja meg a The Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető lapja. Az írás két szerzője szerint a kontinens kormányai attól tartanak, hogy a magas energiaárak miatt tiltakozások gyengíthetik Ukrajna támogatottságát. A cikkben – amellett, hogy utalásszerűen megemlítik a korántsem azonos motivációjú belgiumi, csehországi, illetve magyarországi tiltakozásokat is – részletesen foglalkoznak a németországi és a franciaországi demonstrációkkal.
Német vonatkozásban úgy fogalmaz a Wall Street lapja, hogy az ottani tiltakozások széles kiterjedésűek, bár eddig viszonylag kis létszámúak voltak, és főként az ország keleti, volt kommunista térségére koncentrálódtak. A centrista politikai pártok, szakszervezetek és civil társadalmi szervezetek tartózkodtak a szankcióellenes megnyilvánulásoktól, de a szélsőjobboldali, Oroszország-párti Alternatíva, az AfD ebből hasznot tudott húzni: népszerűsége a februári – invázió előtti – 10 százalékról 15 százalékra növekedett. Időközben pedig a mérsékelt pártok és szakszervezetek is kezdenek gyűléseket szervezni az ország más részein, ígaz, nem Ukrajna támogatása ellen, hanem a lakosságnak nyújtott támogatás növelése érdekében. Történik ez annak ellenére, hogy a Németországban - a Bruegel elnevezésű brüsszeli gazdasági elemző intézet adatai szerint - Európa messze legnagyobb volumenű támogatási csomagját állították össze a lakosság és az üzleti szféra számára, összesen 264 milliárd euró értékben. A cikk idézi Manfred Güllnert, a Forsa közvélemény-kutató vezetőjét, aki szerint az, ami most tapasztalható, a vihar előtti csend, és az emberek nem érzékelik, hogy lenne a kormánynak megvalósítható stratégiája a válság ellen.
Franciaországban is tüntetéseket szerveznek, magasabb pénzügyi juttatásokat követelve. A szakszervezek országos sztrájkot hirdettek november 10-re. A párizsi vezetés a Bruegel szerint eddig 71,6 milliárd eurót fordított az energia drágulásának kompenzálására. Franciaországban viszonylag kevéssé feszítő az inflációs helyzet: szeptemberben 6,2 százalékos drágulást mértek. Emmanuel Macron elnök így is további inflációellenes intézkedéseket ígért, és elismerte bizonyos béremelési követelések jogosságát. A legtöbb francia ugyanakkor továbbra is támogatja az Oroszország elleni szankciókat és az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.
Az európai demokráciák ellenállóképessége
Lényegében ugyanezt a problémakört boncolgatja az EUObserver brüsszeli uniós hírportál elemzése, amelyben Zalán Eszter felteszi a kérdést, túléli-e a telet Ukrajna európai támogatása. Mint a portál munkatársa megállapítja, a gázárak emelkedését valamelyest sikerült ugyan megszelidíteni, ám a recesszió szerte Európában fenyeget. Alexander De Croo belga miniszterelnök a Financial Timesnak adott interjújában kijelentette: a lakosság olyan számlákat kap, hogy az komplett elmebaj, és érthető, ha az emberek dühösek.
Az EUObserver által összegyűjtött közvélemény-kutatási adatok szerint májusban még az európaiak 80 százaléka támogatta a gazdasági szankciókat, és 59 százalék elégedettnek mondta magát az EU lépéseivel. Júliusban azonban Németországban a válaszadók 47 százaléka már úgy vélekedett, hogy az ország a szankciókkal többet árt saját magának, mint Oroszországnak, és fordítva ezt csak 12 százalék gondolta. Franciaországban a szankciók feltétel nélküli támogatottsága a márciusi 46 százalékról mostanra 40 százalékra zsugorodott.
Az ECFR-ként rövidített, Külkapcsolatok Európai Tanácsa elnevezésű elemző intézet által tíz európai országban elvégzett felmérés szerint Lengyelország kivételével mindenütt többen tartják a legfontosabb és legsürgetőbb célnak a háború mielőbbi befejezését, mint Oroszország megbüntetését. Az ECFR tanulmánya szerint az európai demokráciák ellenállóképessége leginkább annak a függvénye, hogy mennyire képesek a kormányok fenntartani annak a politikai irányvonalnak a köztámogatottságát, amely végső soron fájdalmasan hat különböző társadalmi csoportokra. Az EUObserver szerint a közvélemény részéről a támogatás megtartása alighanem azzal biztosítható, ha a háztartások megsegítése mellett az európai egységet hangsúlyozzák, és kiemelik az Európára leselkedő orosz veszélyt. Vannak azonban olyan politikai csoportok, amelyek igyekeznek a maguk számára előnyt kovácsolni a gazdasági következményekből, és ki akarják használni a növekvő megosztottságot – írja a portál szerzője, és felhívja a figyelmet Orbán Viktor kijelentéseire, miszerint Brüsszel ígéreteivel ellentétben az európai polgárok fizetik meg az energia büntető felárát. Az úgynevezett „nemzeti konzultációt” folytató Magyarország mellett az osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt is népszavazást követel a szankciók ellen. Az EUObserver szerint egy nemrégiben közzétett amerikai hírszerzési jelentés azt állítja, hogy Oroszország 300 millió eurót fordított eddig az EU-n belüli propagandára, részben egyes európai pártok támogatására.
Magyarország milliárdos nagyságrendű uniós támogatások elvesztését kockáztatja
Egy másik uniós hírportál, az EurActiv közölte Botár Alexának, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelmi és energia-programigazgatójának a cikkét, amely szerint Magyarország milliárdos nagyságrendű uniós támogatások elvesztését kockáztatja, ha továbbra is a szén felhasználásába eszközöl beruházásokat. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a lignitet használó Mátrai Erőmű az egyik legszennyezőbb ilyen létesítmény az EU-ban, a magyar energiaszektor szén-dioxid-kibocsátásának csaknem feléért felelős. Botár szerint inkább a napenergiába kellene beruházni.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
.jpg)
