NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2016.12.08.
A keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint Orbán Viktor utasította Szijjártó Pétert, hogy azonnal indítsa el a kilépési folyamatot a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) nevű, átlátható kormányzást célzó nemzetközi programból.” (Kritizálta a kormányt a korrupcióellenes együttműködés, ezért inkább kilépünk
Megy ez nekünk, mint a Wehrmachtnak Nagy-Britannia megszállása. Egy határozott utasítás a megfelelő személytől, a többit pedig majd elintézi a legyőzhetetlen légierőnk.
Nem lesz itt semmi gond. Európát simán lerohanjuk a politikai korrektség ellen folytatott keresztes háború során. Majd pont mi fogunk nyíltan kormányozni letolt gatyában. Inkább szigorúan titkosítunk mindent, ami benne van.
Ami jól működik Azerbajdzsánban, azt miért ne vehetnénk át mi is gazdasági fejlődés
céljából? A pirospozsgás Tállai adómanó kijelentése szerint rögvest mi leszünk az Európai Unió legversenyképesebb, illetve legkiszámíthatóbb országa. Jelenleg ugyan még valahol hátul törünk előre rendületlenül, de ha kell, a nemzetközi statisztikákból is kilépünk. Készítünk magunknak egy nemzetit. Olyan nekünk jóval megfelelőbbet, mégpedig kizárásos alapon.
Abban az országban teljesen felesleges és meddő tevékenység korrupció után kajtatni, ahol ez a legfőbb gazdasági erőforrás. Ha valakit mégis idegesít az ilyesmi, az egy konkrét üggyel a kezében forduljon teljes bizalommal Polt Péterhez. Ő majd szépen elmagyarázza neki, hogy miért van minden a legnagyobb rendben, és milyen problémákat okozhat a túlzásba vitt érdeklődés.
Magyarország dugig meg van tömve szerencsés vállalkozókkal. Arról nem tehet a miniszterelnök, hogy a legtöbbjükkel valamiféle közeli atyafiságban van. Visszajelölte őket a Facebookon. Ez nem bűn. 3-4 lépésen keresztül bárki elérheti akár még az Egyesült Államok elnökét is. Mészáros Lőrinc pedig köztududomásúlag nem az. Ez a cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy – a rosszindulatú híresztelésekkel ellentétben – ő nem stróman, csupán talpig becsületes, tehetséges üzletember. Ugyanez vonatkozik Andy Vajnára, Tiborcz Istvánra, Rogán Antalnéra, született Cilikére, Schmidt Máriára, Csizmadia Lászlóra, Széles Gáborra. A lista nemtetszés szerint folytatható. Csupán nemzeti elkötelezettségű lottónyertesekről és spontán termett médiamogulokról van szó. Minek őket külföldről piszkálgatni? „Minőség, méltányosság és mértéktartás!” Legyen mindenki számára ennyi elég. Meg még az fancyság is, vagy mi a jó fene az.
Ezzel a „Nyílt Kormányzati Együttműködés”-sel (Open Government Partnership) amúgy sem mentünk volna sokra, mivel a következő körben valószínűleg úgy kivágtak volna minket, mint a macskát várost nézni. Sokkal felemelőbb érzés felemelt sisakrostéllyal, büszkén kilovagolni az egészből, aztán szabadon elvégezni a dolgunkat. Olyan nagyon amúgy sem fogunk hiányozni senkinek.
Méltóságteljes menekülésünk után már csak arról kell meggyőznünk az Európai Bizottságot, hogy ne nagyon fenyegessen minket sunyi módon pénzügyi szankciókkal azért, mivel megpróbáljuk megakadályozni az európai ügyészség felállítását.
Az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) eddig nem sok vizet zavart, mivel ez csak felhívhatta a figyelmet az uniós pénzek elköltésével kapcsolatos visszaélésekre, nyomozni azonban nem volt joguk. Ezeket a nemzeti függetlenségünket sértő, gaz támadásokat könnyedén vissza lehetett verni egy kurta „Nem is igaz. Bocs, de most más dolgunk van. Húzzatok már el innen!” odavetésével...
ITT OLVASHATÓ
2016. december 9., péntek
ÚJRA EGYÜTT - KÖZELEG A KÜLFÖLDÖN ÉLŐK KARÁCSONYI LÁTOGATÁSA
LELKIZÓNA BLOG
Szerző: SzabóElvira
2016.12.07.
Szerző: SzabóElvira
2016.12.07.
Mire figyeljünk, hogy felhőtlen legyen az együttlét? – vendégposzt
Karácsonykor sok külföldön élő rokonunk tér vissza Magyarországra és látogat haza. Repesve várjuk, hogy újra magunkhoz öleljük idegenbe tévedt fiunkat és lányunkat („mit főzzek? mivel kényeztessem?”), hogy híreket halljunk külföldön élő unokánkról, hogy a vacsoraasztalnál külhonban élő testvérünk szórakoztasson minket idegenbeli sztorijaival. Vajon milyen lesz a viszontlátás?
…Alighanem ilyesmik járnak sokunk fejében, nekünk, akik Magyarországon élünk. Szűcs Nóra külföldön élési tanácsadó, a Szárnyak és gyökerek. Külföldi élet – magyar nők szemével kötet szerzője évek óta Bécsben él, és a háta mögött jó néhány karácsonyi hazalátogatással csokorba gyűjtött néhány fontos szempontot a „nagy újratalálkozás” kapcsán. Az ő vendégcikke következik…
Természestes, hogy felderül előttünk a legutóbbi három, hat, tizenkét hónappal ezelőtti találkozás képe, amikor külföldön élő rokonunk viszontlátására gondolunk, és önkéntelenül is újraéljük a legutóbbi emlékeket. Milyen volt akkor a frizurája, milyen volt akkor az illata, milyen témák és gondok foglalkoztatták őt, és milyenek, nem, milyen zenét és ételt szeretett, és milyet nem, hogyan jött ki a munkáltatójával, és hogyan nem? Gondolatban ezt a (fény)képet másoljuk át a jelenbe, 2016 decemberére is. Mintha a köztes, kimaradt időszak meg sem történt volna.
De megtörtént.
Külföldön élő rokonaink is mások lettek, mi is megváltoztunk, a környezet sem ugyanaz, mint korábban volt. Látszólag ugyanazok vagyunk, közben mégis van egy idegen rész, amelyet nem ismerünk egymásban. Hogyan készülhetünk fel a találkozóra? Hogyan tehetjük a karácsonyi együttlétet kellemessé? Ehhez szeretnék néhány tanácsot adni:
SVEJKKEL AZ "ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG" ELLEN
GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Gusztos István
2016.12.08.
[Szerintem nem kellett volna, hiszen nem azért csináltak zalaptákolmány-bíróságot az Alkotmánybíróságból.]
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Gusztos István
2016.12.08.
Eddig is értékeltem, hogy – minden várakozásomra rácáfolva – Stumpf István csaknem teljes következetességgel védte a jogállam, mondhatni, a köztársasági alkotmány alapértékeit. Ám igazi tiszteletet legutóbbi megnyilatkozása váltott csak ki belőlem.
A zalaptákolmány-bíróság működik! Egymás után hozza döntéseit, hosszú, részletes indoklással, hivatkozásokkal – szóval egészen úgy, mintha komoly munkát végezne, mintha tevékenysége nélkülözhetetlen volna.
De ha e testület egyik tagja a Svejkre hivatkozva fogalmazza meg a maga különvéleményét, az úgy szerez az embernek derűs pillanatokat, hogy közben átérezheti az egész zalaptákolmány-bíráskodás teljes képtelenségét…
Röviden a témáról:
Egyszer, még a régi, a maiaknál mindenképp szebb időkben az ATV hírműsorában a hírolvasó szélsőjobboldalt említett a Jobbikról szólván. Elhúzódó jogi perpatvar keletkezett: lehet-e, szabad-e hírműsorban értékítéletet (is) tartalmazó minősítést használni. Az elsőfokú döntés szerint nem, aztán ezt másodfokon hatályon kívül helyezték. Ám a Kúria a másodfokú ítéletet helyezte hatályon kívül – így került aztán az ügy a zalaptákolmány-bíróság elé. Az pedig a fentebb hivatkozott határozatában kimondta, hogy a „szélsőjobboldal” említése véleményt tükröz, ezért hírműsorban nem, csak attól elválasztva használható.
„Álláspontom szerint sérült a panaszos Alaptörvény [szerintem: zalaptákolmány] IX. cikkében biztosított alapjoga, a sajtó szabadsága, s ezt az Alkotmánybíróságnak [szerintem: zalaptákolmány-bíróságnak] meg kellett volna állapítania.”
[Szerintem nem kellett volna, hiszen nem azért csináltak zalaptákolmány-bíróságot az Alkotmánybíróságból.]
Stumpf viszonylag hosszú indoklásából idézem az alábbi, minden bizonnyal korszakos jelentőségű részletet:
EZ A CIKI, NEM LÉVAI ANIKÓ OTTHONKÁJA
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2016.12.08.
Nem mintha nem lenne abszolút teljesen és tökéletesen mindegy, mert felőlem akár Németh Rezsi is lehetne, de úgy tűnik, nem ő lesz. Ellenben az atv.hu egy magas rangú, ám meg nem nevezett kormányzati szereplőre és forrásra hivatkozva adta hírül:
Az, hogy Áder lelép és megússza az első és utolsó mandátumát, amelyben azon kívül, hogy tökéletesen méltó utóda lett Schmitt Pálnak (akkor is ha esetleg az államfő szót két darab L betűvel írja), és az, hogy mivé lett az ország az elmúlt négy évben, nagyjából tét nélkülivé silányítja ezt a témát. Erre mondtam azt, hogy felőlem akár Németh Bunkó Szilárd, Tállai Fingomnincsmirőlvanszó András, vagy Kósa Seggbuta Lajos is lehetne a cím várományosa, nem osztana és nem szorozna a dolgon.
Mivel az időközben sárba tiport, felnégyelt és kukába kidobott Népszabadság már korábban megírta, hogy Balog Semmiheznemértő Zoltán lehet Orbán következő cinkosa a magyar jogállam, a magyar demokrácia és az élhető ország utolsó darabjainak szétverésében, remélhetőleg nem ismételve meg, amit a maga idején ezzel összefüggésben leírtunk, lenne pár szavam nekem is ehhez a sztorihoz:
ITT OLVASHATÓ
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2016.12.08.
Nem mintha nem lenne abszolút teljesen és tökéletesen mindegy, mert felőlem akár Németh Rezsi is lehetne, de úgy tűnik, nem ő lesz. Ellenben az atv.hu egy magas rangú, ám meg nem nevezett kormányzati szereplőre és forrásra hivatkozva adta hírül:
„Hivatalosan nem, de lényegében eldőlt, hogy Balog Zoltán lehet Áder János utóda az államfői székben”.A környezetvédő főhorgász és elfordított fejű koala-simogató – akinek úgy rohant el a mandátuma, hogy a nagy nullán és a szilveszteri vérfagyasztó mosolyú koccintások alkalmával összehordott gagyi közhelyeken kívül kvázi semmi érdemi nem jut eszembe róla (de, a síri csend, kussolás, sunnyogás nemzetileg korrupciós ügyekben, néhány erőtlen, államelnöki vétónak álcázott megmozdulással megbolondítva) – úgy tűnik csak egy ciklusra vállalta a köztársasági elnökséget. Ez azt jelenti, hogy miután jövő tavasszal (mivel az idei tavasz elmúlt) lejár a mandátuma, távozni fog a posztjáról. Ám mivel az Orbán nevű embernek még hatalmas ambíciói vannak a miniszterelnöki székben ülve, mindenképpen a megfelelő embert kell megtalálni Áder Azelnökakiottsemvolt János helyére.
Az, hogy Áder lelép és megússza az első és utolsó mandátumát, amelyben azon kívül, hogy tökéletesen méltó utóda lett Schmitt Pálnak (akkor is ha esetleg az államfő szót két darab L betűvel írja), és az, hogy mivé lett az ország az elmúlt négy évben, nagyjából tét nélkülivé silányítja ezt a témát. Erre mondtam azt, hogy felőlem akár Németh Bunkó Szilárd, Tállai Fingomnincsmirőlvanszó András, vagy Kósa Seggbuta Lajos is lehetne a cím várományosa, nem osztana és nem szorozna a dolgon.
Mivel az időközben sárba tiport, felnégyelt és kukába kidobott Népszabadság már korábban megírta, hogy Balog Semmiheznemértő Zoltán lehet Orbán következő cinkosa a magyar jogállam, a magyar demokrácia és az élhető ország utolsó darabjainak szétverésében, remélhetőleg nem ismételve meg, amit a maga idején ezzel összefüggésben leírtunk, lenne pár szavam nekem is ehhez a sztorihoz:
ITT OLVASHATÓ
NÉHA VÍZZEL KEVERT LISZTET KAP TEJ HELYETTA SZÍVSZORÍTÓ LEVELET ÍRÓ ALEX
444.HU
Szerző: Szily László
2016.12.08.
Egy nap alatt a magyar internet szomorú kedvence lett a nyolcéves Alex, aki arról írt levelet a Jézuskának, hogy azt szeretné, ha karácsonyra meleget, kenyeret és vajat hozna neki. A netes hírverés miatt azonnal rengeteg felajánlást kaptak, a családjának ez mégsem örömet, hanem rettegést okozott, a 444 tudomása szerint ugyanis azóta a falubeliek hangos gúnyolódásának a céltáblái lettek, vannak, akik szó szerint ott ordibálnak az ablakuk alatt, előre irigyelve azokat a dolgokat, amiket a család szerintük ezek után kapni fog.
Alex nyilvánosság előtti sztorija december 5-én indult, stílszerűen egy nem nyilvános, és nem is annak szánt facebookos levelezésben. Bruckner Zoltán, a Primus Capital nevű befektetési alap alapító-vezetője megosztott pár fotót a barátaival a családi mikulásozásukról. A kommentek közé aztán egyszer csak beposztolta Alex most már talán százezrek által ismert kézírásos levelét, a következő szöveggel:
Ezt a levelet egy nyolcéves gyerek írta tegnapelőtt. Ez az ötgyerekes Anyuka X-en, ahol novemberben voltunk egy rakománnyal. Gázt feltöltőkártyával vesznek. Tejet ritkán, a hároméves ilyenkor lisztes vizet kap, az hasonlít a tejhez. Gluténallergiás. Ha szeretnétek segíteni Alexéknek, jelezzetek es priviben elküldöm a bankszámlaszámukat. Mindennek jó helye lesz.
Bár a leírt szörnyűségektől felzaklatott Bruckner pár dolgot elírt - nem öt, hanem hat gyerek van a családban, nem Alex allergiás, hanem a húga - a levél nagy hatást gyakorolt a baráti körére. Egymás után érkeztek az újabb és újabb felajánlások Lego-készletekről, gluténmentes élelmiszerekről és pénzről. Ennek a baráti társaságnak ez azért nem volt teljesen szokatlan dolog. Bruckner gimnáziumi osztálytársa, Epres-Madarász Éva ugyanis már hat éve ismeri Alex családját és alkalmanként azóta támogatja is őket, a baráti körrel együtt.
Epres-Madarász teljesen véletlenül, egy vaterás pulóvervásárlás révén ismerkedett meg Alex anyjával, akivel levelezni kezdtek. Amikor megtudta, milyen körülmények között élnek, teljesen privát alapon támogatni kezdte őket. Néha pénzzel, néha ruhával és más dolgokkal. Hat év alatt évi egy-két alkalommal történt ilyen. Most Brucknerrel mentek le a faluba novemberben, az aktuális segítségadaggal. Ekkor találkoztak a levéllel.
Ami azért néz ki olyan rendesnek, mert iskolai feladatról van szó: a Kisjézusnak írott levél eredetileg fogalmazásfeladat volt.
A család egyébként nem élt mindig ilyen rettenetes sorban. Mindkét szülőnek volt rendes állása, aztán bedőlt a lakáshitelük. X-be az ország másik végéből költöztek, amikor a zsugorodó, iskoláját féltő település olcsó bérű lakhatást ajánlott nagycsaládos beköltözőknek. Később lelépett a férj, a hat gyerekével magára maradt anya pedig egy leépítés miatt elvesztette az állását.
Az egész sztori megmaradt volna az emlegetett baráti körben, ha az egyik ismerős nem posztolta volna ki a levelet publikus felületre december 7-én. Attól kezdve elképesztő tempóban kezdték megosztani az emberek, hogy a család vesztére a falujukban is megszimatolják, hogy róluk van szó. A szerencsétlen családnak - a gyerekek közül többen is betegek, ami azt is megakadályozza, hogy a nagyobbak pénzt tudjanak keresni - így most a szegénység mellett az előre irigykedőkkel is meg kell küzdenie. Attól is tartanak, hogy a sztori nyilvánossága miatt esetleg megpróbálják elszakítani az anyát a gyekektől, amit egyikük sem szeretne. bár az adományhullám ezen a helyzeten feltehetőleg segíteni fog.
A letaglózó szimpátiahullám arra indította Bruckneréket, hogy alapítványt hozzanak létre az Alexéhez hasonló családok érdemi támogatására, nemcsak anyagiakkal, de tanáccsal is.
A két érintett levelet írt azoknak, akik támogatnák Alexéket, benne praktikus információkkal. Ha adakoznál, olvasd el, ha nem, itt véget is ért a cikk.
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Szily László
2016.12.08.
Egy nap alatt a magyar internet szomorú kedvence lett a nyolcéves Alex, aki arról írt levelet a Jézuskának, hogy azt szeretné, ha karácsonyra meleget, kenyeret és vajat hozna neki. A netes hírverés miatt azonnal rengeteg felajánlást kaptak, a családjának ez mégsem örömet, hanem rettegést okozott, a 444 tudomása szerint ugyanis azóta a falubeliek hangos gúnyolódásának a céltáblái lettek, vannak, akik szó szerint ott ordibálnak az ablakuk alatt, előre irigyelve azokat a dolgokat, amiket a család szerintük ezek után kapni fog.
Alex nyilvánosság előtti sztorija december 5-én indult, stílszerűen egy nem nyilvános, és nem is annak szánt facebookos levelezésben. Bruckner Zoltán, a Primus Capital nevű befektetési alap alapító-vezetője megosztott pár fotót a barátaival a családi mikulásozásukról. A kommentek közé aztán egyszer csak beposztolta Alex most már talán százezrek által ismert kézírásos levelét, a következő szöveggel:
Ezt a levelet egy nyolcéves gyerek írta tegnapelőtt. Ez az ötgyerekes Anyuka X-en, ahol novemberben voltunk egy rakománnyal. Gázt feltöltőkártyával vesznek. Tejet ritkán, a hároméves ilyenkor lisztes vizet kap, az hasonlít a tejhez. Gluténallergiás. Ha szeretnétek segíteni Alexéknek, jelezzetek es priviben elküldöm a bankszámlaszámukat. Mindennek jó helye lesz.
Bár a leírt szörnyűségektől felzaklatott Bruckner pár dolgot elírt - nem öt, hanem hat gyerek van a családban, nem Alex allergiás, hanem a húga - a levél nagy hatást gyakorolt a baráti körére. Egymás után érkeztek az újabb és újabb felajánlások Lego-készletekről, gluténmentes élelmiszerekről és pénzről. Ennek a baráti társaságnak ez azért nem volt teljesen szokatlan dolog. Bruckner gimnáziumi osztálytársa, Epres-Madarász Éva ugyanis már hat éve ismeri Alex családját és alkalmanként azóta támogatja is őket, a baráti körrel együtt.
Epres-Madarász teljesen véletlenül, egy vaterás pulóvervásárlás révén ismerkedett meg Alex anyjával, akivel levelezni kezdtek. Amikor megtudta, milyen körülmények között élnek, teljesen privát alapon támogatni kezdte őket. Néha pénzzel, néha ruhával és más dolgokkal. Hat év alatt évi egy-két alkalommal történt ilyen. Most Brucknerrel mentek le a faluba novemberben, az aktuális segítségadaggal. Ekkor találkoztak a levéllel.
Ami azért néz ki olyan rendesnek, mert iskolai feladatról van szó: a Kisjézusnak írott levél eredetileg fogalmazásfeladat volt.
A család egyébként nem élt mindig ilyen rettenetes sorban. Mindkét szülőnek volt rendes állása, aztán bedőlt a lakáshitelük. X-be az ország másik végéből költöztek, amikor a zsugorodó, iskoláját féltő település olcsó bérű lakhatást ajánlott nagycsaládos beköltözőknek. Később lelépett a férj, a hat gyerekével magára maradt anya pedig egy leépítés miatt elvesztette az állását.
Az egész sztori megmaradt volna az emlegetett baráti körben, ha az egyik ismerős nem posztolta volna ki a levelet publikus felületre december 7-én. Attól kezdve elképesztő tempóban kezdték megosztani az emberek, hogy a család vesztére a falujukban is megszimatolják, hogy róluk van szó. A szerencsétlen családnak - a gyerekek közül többen is betegek, ami azt is megakadályozza, hogy a nagyobbak pénzt tudjanak keresni - így most a szegénység mellett az előre irigykedőkkel is meg kell küzdenie. Attól is tartanak, hogy a sztori nyilvánossága miatt esetleg megpróbálják elszakítani az anyát a gyekektől, amit egyikük sem szeretne. bár az adományhullám ezen a helyzeten feltehetőleg segíteni fog.
A letaglózó szimpátiahullám arra indította Bruckneréket, hogy alapítványt hozzanak létre az Alexéhez hasonló családok érdemi támogatására, nemcsak anyagiakkal, de tanáccsal is.
A két érintett levelet írt azoknak, akik támogatnák Alexéket, benne praktikus információkkal. Ha adakoznál, olvasd el, ha nem, itt véget is ért a cikk.
ITT OLVASHATÓ
NAPI FOGYASZTÁSOM: 1-1,5 LITER TÖMÉNY, 10-12 DOBOZ SÖR, 2-2,5G BIOFŰ, 11-12 DB EXTASY, KEDÉLYJAVÍTÓKÉS NYUGTATÓK
444.HU
Szerző: Ács Dániel
2016.12.06.
Felépülünk, dokumentumfilm, 78 perc, 2016
„Volt olyan nap, hogy háromszor élesztettek újra.”
Öt felépülő kábítószerfüggő mesél az életéről, a függőséggel való küzdelméről gyermekkortól napjainkig.
„A rekordom 21 nap szpídezés megállás nélkül.”Felépülünk Facebook-oldal.
„Akkor már csak mi ketten voltunk, az anyag meg én.”
Szereplők: Ferencz Attila, Gönczi Gábor, Józsa Péter, Kiss-Lukasik Tímea, Wenhardt Gábor; Rendező-szerkesztő: Novák Kristóf; Operatőr:Márton Balázs H.S.C.
ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ
Szerző: Ács Dániel
2016.12.06.
„Volt olyan nap, hogy háromszor élesztettek újra.”
Öt felépülő kábítószerfüggő mesél az életéről, a függőséggel való küzdelméről gyermekkortól napjainkig.
„A rekordom 21 nap szpídezés megállás nélkül.”Felépülünk Facebook-oldal.
„Akkor már csak mi ketten voltunk, az anyag meg én.”
Szereplők: Ferencz Attila, Gönczi Gábor, Józsa Péter, Kiss-Lukasik Tímea, Wenhardt Gábor; Rendező-szerkesztő: Novák Kristóf; Operatőr:Márton Balázs H.S.C.
ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ
TARKÓN LŐTTÉK AZ OKTATÁST, MAJD RÁFOGTÁK A GYILKOSSÁGOT A TANÁROKRA ÉS A DIÁKOKRA
KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2016.12.08.
Szerintem Lázár „farokcsóválja” János élvezi, ha a pedagógusok az utcán áznak-fáznak. Máskülönben vajon miért rúgna bele időről időre a pedagógustársadalomba, tökéletes alapot adva az indulatokra?
Vegyünk egy mély levegőt, és lássuk, mivel magyarázta Lázár a magyarázhatatlant, vagyis a friss PISA-eredményeket: „Nem a kormány áll a katedrán és ül a padban.”
…
Vegyünk még néhány nagy levegőt, mert innentől megint Gyurcsány van, meg 2004 óta romló eredmények, és végül a végső érv: „A kormány mindent megadott: pénzt, keretrendszert, ezt a rendszert kellene tartalommal megtölteni.”
…
És akkor kezdjük az elejétől. Hiába érvel Lázár azzal, hogy az oktatásra szánt pénz több, mint az uniós átlag. Az igazság az, hogy 2010 óta egyre kevesebb jut az oktatásra a költségvetésből. De ne kicsinyeskedjünk, ne a mocskos pénzügyekkel foglalkozzunk, mert abból maximum azt lehetne kihozni, hogy Lázár nem mond igazat, de ez nem olyan nagy újdonság.
Ennél ugyanis rosszabbról van szó. Lázár szerint nem a kormány áll a katedrán. Nos, a Miniszterelnökség első embere vagy hülye, vagy szimplán gonosz, amikor ilyesmit mond, vagy esetleg 2010 óta másik filmet néz (ez utóbbi nem valószínű…).
Annak a Fidesz-kormánynak az egyik első emberéről beszélünk ugyanis, amely szisztematikusan rombolta le 2010-től kezdve a magyar oktatási rendszert, az önkormányzatoktól elvett és központosított iskolákba maga nevezett ki igazgatókat, jogköreiktől megfosztotta őket, intézményeiket pedig a KLIK óvó szárnyai alá terelte, majd központosította a tankönyvkiadást, hogy aztán egyentankönyveket rendelhessen (kisebb szépséghibákkal ugyan), új alaptantervet kényszerített az iskolákba, megmondva, hogy mit lehet tanítani és mennyit, bekényszerítette a hittant és az erkölcstant a tananyagba, olyan ellenőrzési rendszert zúdított a pedagógusok nyakába, amely teljesen leszabályozza az életüket, majd a diákok terheit tovább növelte, hogy semmi esélyük ne legyen arra, hogy használható tudást sajátíthassanak el. Aztán rátelepedett a szakképzésre is, ellehetetlenítette az alternatív (tehát nem állami befolyás alá tartozó) iskolákat, szétverte a tanoda-rendszert, hogy végezetül karvalykörmeivel most éppen az egyházi iskolákba kezdjen belemarni...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2016.12.08.
Szerintem Lázár „farokcsóválja” János élvezi, ha a pedagógusok az utcán áznak-fáznak. Máskülönben vajon miért rúgna bele időről időre a pedagógustársadalomba, tökéletes alapot adva az indulatokra?
Vegyünk egy mély levegőt, és lássuk, mivel magyarázta Lázár a magyarázhatatlant, vagyis a friss PISA-eredményeket: „Nem a kormány áll a katedrán és ül a padban.”
…
Vegyünk még néhány nagy levegőt, mert innentől megint Gyurcsány van, meg 2004 óta romló eredmények, és végül a végső érv: „A kormány mindent megadott: pénzt, keretrendszert, ezt a rendszert kellene tartalommal megtölteni.”
…
És akkor kezdjük az elejétől. Hiába érvel Lázár azzal, hogy az oktatásra szánt pénz több, mint az uniós átlag. Az igazság az, hogy 2010 óta egyre kevesebb jut az oktatásra a költségvetésből. De ne kicsinyeskedjünk, ne a mocskos pénzügyekkel foglalkozzunk, mert abból maximum azt lehetne kihozni, hogy Lázár nem mond igazat, de ez nem olyan nagy újdonság.
Ennél ugyanis rosszabbról van szó. Lázár szerint nem a kormány áll a katedrán. Nos, a Miniszterelnökség első embere vagy hülye, vagy szimplán gonosz, amikor ilyesmit mond, vagy esetleg 2010 óta másik filmet néz (ez utóbbi nem valószínű…).
Annak a Fidesz-kormánynak az egyik első emberéről beszélünk ugyanis, amely szisztematikusan rombolta le 2010-től kezdve a magyar oktatási rendszert, az önkormányzatoktól elvett és központosított iskolákba maga nevezett ki igazgatókat, jogköreiktől megfosztotta őket, intézményeiket pedig a KLIK óvó szárnyai alá terelte, majd központosította a tankönyvkiadást, hogy aztán egyentankönyveket rendelhessen (kisebb szépséghibákkal ugyan), új alaptantervet kényszerített az iskolákba, megmondva, hogy mit lehet tanítani és mennyit, bekényszerítette a hittant és az erkölcstant a tananyagba, olyan ellenőrzési rendszert zúdított a pedagógusok nyakába, amely teljesen leszabályozza az életüket, majd a diákok terheit tovább növelte, hogy semmi esélyük ne legyen arra, hogy használható tudást sajátíthassanak el. Aztán rátelepedett a szakképzésre is, ellehetetlenítette az alternatív (tehát nem állami befolyás alá tartozó) iskolákat, szétverte a tanoda-rendszert, hogy végezetül karvalykörmeivel most éppen az egyházi iskolákba kezdjen belemarni...
ITT OLVASHATÓ
MÉGSEM DŐLT A DOMINÓ, DE ERRŐL HALLGATNAK
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2016.12.08.
Trump megválasztása után az orosz titkosszolgálat által irányított szélsőjobboldali propaganda arról beszélt az egész világon (Magyarországon is), hogy a dominóelv működésbe lép, és az egész világ a szélsőjobboldal, a populista demagógok, az antiliberális konteó-hívő pszichopata diktátorok kezébe kerül.
Egyelőre a dominóelv nem működik, mert Ausztriában éppen azért ment el rengeteg ember szavazni, hogy ne így legyen. Pedig Ausztria az egyik gyenge láncszemnek számított, de az osztrákok megmutatták, hogy nem akarnak újabb osztrák "festőket". Ha az osztrák szélsőjobb győzelme a fasiszták világszintű győzelmét előlegezte volna meg, akkor az osztrák szélsőjobb veresége miért nem előlegezi meg a fasiszták világszintű vereségét?
Az olasz népszavazás is paradox módon, nem az EU-ellenes és antiliberális szélsőjobb igazát erősíti, még akkor sem, ha az olasz miniszterelnök rosszul mérte fel saját esélyeit, kormányát teljesen feleslegesen egy zsákutcába vezette a népszavazással, amire semmi szükség nem volt. Orbán példája mutatja, hogy még lemondania sem kellett volna. Igaz, Olaszországban demokrácia van.
De az olasz népszavazás éppen arról szólt, hogy kapjon-e nagyobb jogokat az ország miniszterelnöke, csökkenjenek-e az ellensúlyt képező szenátus jogai, és az olasz szavazók erre mondtak nemet. Ezzel nem gyengítették a liberális demokráciát, hanem erősítették. Még akkor is, ha ez kormányválsághoz vezetett és bizonytalanságot idézett elő. De Olaszország a hetvenes évektől permanens kormányzati válságban él.
Ha Ausztriában győz a szélsőjobb, akkor hatalmas szalagcímek tudatták volna, hogy a világ "elitellenes" (értsd: antiliberális, antiszemita) "lázadása" megállíthatatlanul megy előre, vége a politikai korrektségnek, az emberi és egyéni jogokra épülő világnak, vége a liberális demokráciáknak, amelyek végérvényesen megbuktak. Vajon milyen beszédet mondott volna Orbán és az összes európai fasiszta?
Az osztrák szélsőjobb vereségével azonban semmi hasonló nem történt, nincsenek szalagcímek, hogy a liberális demokrácia, a szabad és liberális Európa győzött, s nincs vége a szabad világnak, nem söpri el megállíthatatlanul a fasiszmus a demokráciákat. Nincsenek hatalmas cikkek arról, hogy mindez csak az embereken múlik, hogy ellene állnak-e a pszichopaták hazugságainak, a szélsőjobb propagandájának.
Ehelyett csendesen tudomásul vették a lapok, hogy nem győzött a szélsőjobb, amely azonban már a francia és a német választásokra hangol, hogy ott döntse meg a jogok társadalmát, a liberális demokráciát, és hirdesse ki a fasizmus végleges győzelmét az egész világon. Ha bárhol győz a szélsőjobb a hazug propagandával, uszítással és a gyűlöletkeltő populista demagógiával, akkor ezerrel keltik a végső győzelem hangulatát...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Amerikai Népszava
2016.12.08.
Trump megválasztása után az orosz titkosszolgálat által irányított szélsőjobboldali propaganda arról beszélt az egész világon (Magyarországon is), hogy a dominóelv működésbe lép, és az egész világ a szélsőjobboldal, a populista demagógok, az antiliberális konteó-hívő pszichopata diktátorok kezébe kerül.
Egyelőre a dominóelv nem működik, mert Ausztriában éppen azért ment el rengeteg ember szavazni, hogy ne így legyen. Pedig Ausztria az egyik gyenge láncszemnek számított, de az osztrákok megmutatták, hogy nem akarnak újabb osztrák "festőket". Ha az osztrák szélsőjobb győzelme a fasiszták világszintű győzelmét előlegezte volna meg, akkor az osztrák szélsőjobb veresége miért nem előlegezi meg a fasiszták világszintű vereségét?
Az olasz népszavazás is paradox módon, nem az EU-ellenes és antiliberális szélsőjobb igazát erősíti, még akkor sem, ha az olasz miniszterelnök rosszul mérte fel saját esélyeit, kormányát teljesen feleslegesen egy zsákutcába vezette a népszavazással, amire semmi szükség nem volt. Orbán példája mutatja, hogy még lemondania sem kellett volna. Igaz, Olaszországban demokrácia van.
De az olasz népszavazás éppen arról szólt, hogy kapjon-e nagyobb jogokat az ország miniszterelnöke, csökkenjenek-e az ellensúlyt képező szenátus jogai, és az olasz szavazók erre mondtak nemet. Ezzel nem gyengítették a liberális demokráciát, hanem erősítették. Még akkor is, ha ez kormányválsághoz vezetett és bizonytalanságot idézett elő. De Olaszország a hetvenes évektől permanens kormányzati válságban él.
Ha Ausztriában győz a szélsőjobb, akkor hatalmas szalagcímek tudatták volna, hogy a világ "elitellenes" (értsd: antiliberális, antiszemita) "lázadása" megállíthatatlanul megy előre, vége a politikai korrektségnek, az emberi és egyéni jogokra épülő világnak, vége a liberális demokráciáknak, amelyek végérvényesen megbuktak. Vajon milyen beszédet mondott volna Orbán és az összes európai fasiszta?
Az osztrák szélsőjobb vereségével azonban semmi hasonló nem történt, nincsenek szalagcímek, hogy a liberális demokrácia, a szabad és liberális Európa győzött, s nincs vége a szabad világnak, nem söpri el megállíthatatlanul a fasiszmus a demokráciákat. Nincsenek hatalmas cikkek arról, hogy mindez csak az embereken múlik, hogy ellene állnak-e a pszichopaták hazugságainak, a szélsőjobb propagandájának.
Ehelyett csendesen tudomásul vették a lapok, hogy nem győzött a szélsőjobb, amely azonban már a francia és a német választásokra hangol, hogy ott döntse meg a jogok társadalmát, a liberális demokráciát, és hirdesse ki a fasizmus végleges győzelmét az egész világon. Ha bárhol győz a szélsőjobb a hazug propagandával, uszítással és a gyűlöletkeltő populista demagógiával, akkor ezerrel keltik a végső győzelem hangulatát...
ITT OLVASHATÓ
LÁZÁR SZERINT A NÉMETEKNEK MEGÉRI, HOGY A MAGYAROK SZÉTLOPJÁK AZ UNIÓS PÉNZEKET
ÁTLÁTSZÓ - MUTYIMONDÓ BLOG
Szerző: Katona Fruzsina
2016.12.08.
Ezekről ne maradj le!
Hiénák Kulcsár feketepénzei körül (Átlátszó)
A legokosabb ember a szobában (444)
Visegrádon is szállodát szerezhettek Tiborczék (HVG)
Ha van 3 perced:
Hiénák Kulcsár feketepénzei körülGyanús körülmények között került Fintha-Nagy Ádám ügyvédhez a Kulcsár Attila-féle K&H-s brókerbotrányban eltűnt tízmilliárdokból vásárolt, 30 százaléknyi Kartonpack-részvénycsomag. Fintha-Nagy volt az V. kerületi ingatlanbiznisz egyik nagy kedvezményezettje, ráadásul a szálak rajta keresztül elvezetnek a Quaestor-csoportig és egy még régebbi, 1998-as brókerbotrányhoz is. (Átlátszó)
A legokosabb ember a szobábanA Quaestor-ügy koronatanúja Kámory Ferenc treasury igazgató, a vád gyakorlatilag az ő sztorijára építi a vádiratot. Kámorynak jó kapcsolatai voltak fideszes körökben és mint kiderült, ő intézte el, hogy az utolsó pillanatban visszautalják az állami kereskedőház milliárdjait. A koronatanú ugyan folyamatosan arra panaszkodott, hogy Quaestornál túl magasak a fizetések és túl drágák a cégautók, magától nem sajnálta egyiket sem. (444)
Visegrádon is szállodát szerezhettek Tiborczék2007-2008-ban építették azt a félkész visegrádi luxushotelt, amit az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatójához, Szivek Norberthez köthető kör vett meg. Ugyanez a csoport a minap Budapest belvárosában szerzett meg egy teljes háztömböt. (HVG)
Az Eximbank tovább titkolózik a 16 milliárdos pályázatrólA Forbes magazin 2016. márciusban derítette ki, hogy Rogán Antal szomszédai járhattak jól az Eximbank tenderén. A 16 milliárd forintos alapkezelői pályázat győztesei a Pasa parkban laknak, és szintén ott él az Eximbank üzletfejlesztési igazgatóhelyettese. Schiffer András, az LMP volt társelnöke most azért indított pert, hogy nyilvánosak legyenek a pályázati dokumentumok és kiderüljön a döntéshozók személye is. (Hír TV)
Ha van még két perced:
Nem téríti meg az állam egy soroksári társasház lakóinak kárát, a ház alatti mérgek továbbra is szennyezik a talajt, és az ottlakók többféle betegség tüneteit is felfedezték magukon. (Átlátszó)
Lázár János szerint Németország és Ausztria csak nyer azzal, hogy Magyarországon szétlopják az uniós pénzeket. (24)
Több budapesti bíróságon dolgozik évtizedek óta az a vagyonvédelmi cég, amely feketén foglalkoztatta a vagyonőreit, a NAV nyomozást indított. (Index, Bors)
Költségvetési csalás miatt nyomoz Simonka György fideszes képviselő ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség, erre egy másik feljelentés miatt derült fény. (RTL Klub)
Javaslatok tömkelegét fogalmazta meg az Állami Számvevőszék vidéki múzeumokkal szemben, többek között azért, mert nem átlátható náluk a közpénzek felhasználása. (444)
Nem olvasottság vagy nézettség alapján döntött arról a kormány, hogy hol hirdessen a kvótakampányban, sőt, semmiféle indoklás nem volt. (Átlátszó blog)
Ismét vásárolt a Magyar Nemzeti Bank az Értéktár-program keretében, például egy Kossuth Lajost ábrázoló dagerrotípiát és egy 43 millió forintos betonasztalt. (Privátbankár)
Nem volt egyszerű menet, de végre eldőlt: a Magyar Posta fogja kézbesíteni a karácsonyi Erzsébet-utalványokat a nyugdíjasoknak. (444)
Továbbjutott a 2024-es budapesti olimpiai pályázat a harmadik körbe, de ez inkább csak annyit jelent, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem akar túl kevés pályázót. (HVG)
Két hónapja van Magyarországnak, hogy összehangolja az energetikai szabályozását az uniós irányelvekkel, különben az Európai Bíróság előtt találhatja magát. (Index)
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Katona Fruzsina
2016.12.08.
Ezekről ne maradj le!
Hiénák Kulcsár feketepénzei körül (Átlátszó)
A legokosabb ember a szobában (444)
Visegrádon is szállodát szerezhettek Tiborczék (HVG)
Ha van 3 perced:
Hiénák Kulcsár feketepénzei körülGyanús körülmények között került Fintha-Nagy Ádám ügyvédhez a Kulcsár Attila-féle K&H-s brókerbotrányban eltűnt tízmilliárdokból vásárolt, 30 százaléknyi Kartonpack-részvénycsomag. Fintha-Nagy volt az V. kerületi ingatlanbiznisz egyik nagy kedvezményezettje, ráadásul a szálak rajta keresztül elvezetnek a Quaestor-csoportig és egy még régebbi, 1998-as brókerbotrányhoz is. (Átlátszó)
A legokosabb ember a szobábanA Quaestor-ügy koronatanúja Kámory Ferenc treasury igazgató, a vád gyakorlatilag az ő sztorijára építi a vádiratot. Kámorynak jó kapcsolatai voltak fideszes körökben és mint kiderült, ő intézte el, hogy az utolsó pillanatban visszautalják az állami kereskedőház milliárdjait. A koronatanú ugyan folyamatosan arra panaszkodott, hogy Quaestornál túl magasak a fizetések és túl drágák a cégautók, magától nem sajnálta egyiket sem. (444)
Visegrádon is szállodát szerezhettek Tiborczék2007-2008-ban építették azt a félkész visegrádi luxushotelt, amit az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatójához, Szivek Norberthez köthető kör vett meg. Ugyanez a csoport a minap Budapest belvárosában szerzett meg egy teljes háztömböt. (HVG)
Az Eximbank tovább titkolózik a 16 milliárdos pályázatrólA Forbes magazin 2016. márciusban derítette ki, hogy Rogán Antal szomszédai járhattak jól az Eximbank tenderén. A 16 milliárd forintos alapkezelői pályázat győztesei a Pasa parkban laknak, és szintén ott él az Eximbank üzletfejlesztési igazgatóhelyettese. Schiffer András, az LMP volt társelnöke most azért indított pert, hogy nyilvánosak legyenek a pályázati dokumentumok és kiderüljön a döntéshozók személye is. (Hír TV)
Ha van még két perced:
Nem téríti meg az állam egy soroksári társasház lakóinak kárát, a ház alatti mérgek továbbra is szennyezik a talajt, és az ottlakók többféle betegség tüneteit is felfedezték magukon. (Átlátszó)
Lázár János szerint Németország és Ausztria csak nyer azzal, hogy Magyarországon szétlopják az uniós pénzeket. (24)
Több budapesti bíróságon dolgozik évtizedek óta az a vagyonvédelmi cég, amely feketén foglalkoztatta a vagyonőreit, a NAV nyomozást indított. (Index, Bors)
Költségvetési csalás miatt nyomoz Simonka György fideszes képviselő ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség, erre egy másik feljelentés miatt derült fény. (RTL Klub)
Javaslatok tömkelegét fogalmazta meg az Állami Számvevőszék vidéki múzeumokkal szemben, többek között azért, mert nem átlátható náluk a közpénzek felhasználása. (444)
Nem olvasottság vagy nézettség alapján döntött arról a kormány, hogy hol hirdessen a kvótakampányban, sőt, semmiféle indoklás nem volt. (Átlátszó blog)
Ismét vásárolt a Magyar Nemzeti Bank az Értéktár-program keretében, például egy Kossuth Lajost ábrázoló dagerrotípiát és egy 43 millió forintos betonasztalt. (Privátbankár)
Nem volt egyszerű menet, de végre eldőlt: a Magyar Posta fogja kézbesíteni a karácsonyi Erzsébet-utalványokat a nyugdíjasoknak. (444)
Továbbjutott a 2024-es budapesti olimpiai pályázat a harmadik körbe, de ez inkább csak annyit jelent, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem akar túl kevés pályázót. (HVG)
Két hónapja van Magyarországnak, hogy összehangolja az energetikai szabályozását az uniós irányelvekkel, különben az Európai Bíróság előtt találhatja magát. (Index)
ITT OLVASHATÓ
KEDVES KORMÁNY, EZ NEM PISA, EZ SZAR...
PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2016.12.09.
Már elnézést a kissé rusztikus fogalmazásért, mentségemre szolgáljon a középerős felindulás.
Merthogy mégiscsak felháborító, hogy ide jutottunk, hogy a magyar diák évről évre egyre alacsonyabb színvonalon képes produkálni a nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment) teszten, miközben a múltban az országok élvonalában teljesítettünk.
De ez még hagyján, ellenben az illetékes kormányzati fejesek produkciója kifejezetten szánalmas, felháborító és hazug is, nem is értem, hogy a régen oly hatékony Fidesz-propaganda miért nem képes felmérni, hogy mennyire kontraproduktív a szerecsenmosdatás, melyet folytat.
Lázár miniszter például odáig ment, hogy kijelentette: mivel nem Balog Zoltán miniszter vagy Palkovics László államtitkár áll az iskolai katedrán, ezért nem lehet őket személyesen felelősségre vonni, hogy a diákok mit nem tudnak.
A tananyagot a tanároknak kell megtöltenie érdemi tartalommal, így a felelősség rájuk nehezedik. Hozzátette, hogy nem a pedagógusokon kívánják számonkérni az eredményt.
Csak említeném, ha Japánban összeütközne két egymást követő metrószerelvény, lemondana a közlekedési miniszter, ha a Shinkanzennel esne meg ez, akkor lemondana a miniszterelnök.
Ha az oktatás ilyen színvonalra esne vissza. lehet, lemondana a császár.
Arrafelé ugyanis ismerik a személyes felelősség fogalmát, és a felelősségnek következménye is szokott lenni.
Nálunk szeme se rebben egyik felelősnek sem, Lázár miniszter szerint a kormány odaadja az oktatáshoz szükséges pénzt (nem adja oda...), oszt a többi az iskola dolga.
Mintha kapna a zsebébe valamennyit, aztán odaállítanák az Orbán erkélye és a Parlament kupolája között kifeszített kötélhez, hogy akkor most sétáljon át rajta bátran - adná az ég, hogy megpróbálja...
Azért ehhez pofa kell.
Szanaszéjjel verték a közoktatást, állami iskolákból a cigányok szegregálásának szent célja jegyében egyházi iskolákat csináltak, a tanárokból oktatógépeket próbálnak faragni.
A tananyagot teljesen homályos és zavaros masszává tették, mely úgy növekedett, mint Rogán lakása, a diákok leterheltsége egyre nőtt, a tanárokból meg idegrángásokkal küzdő, kiszolgáltatott rabszolgák lettek.
Az iskolák körül nem volt nyugalom, és erről nem a pedagógusok tehettek.
Az állami iskolákban egyentankönyvből, egyentananyagot oktatnak a diákoknak, kiken egyenruha lesz - értsük úgy, hogy egyen lesz ruha, a többieken meg rongyok.
Az egyházi iskolákban pedig, ha a pedagógus tanítani akar, akkor csapágyasra forgathatja ég felé fordított szemét és hányhatja magára a keresztet.
Szerintem a legnagyobb gond az olvasási képességek romlása, a szövegértés alacsony színvonala.
A XXI. század nem viseli az analfabétákat, még szerencse, hogy az oktatásért felelős Balog miniszter szerint ha valaki el tud olvasni egy szót, akkor azt meg is értette, ez részben meg is magyarázza az elért eredményt.
Balog miniszter lesz a modell, ha egyszer majd megalkotja valaki a miniszteri alkalmatlanság szobrát, és ezen az se változtat, hogy Lázár János védelmébe vette, szomorúszemű államtitkárával együtt...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: PuPu
2016.12.09.
Már elnézést a kissé rusztikus fogalmazásért, mentségemre szolgáljon a középerős felindulás.
Merthogy mégiscsak felháborító, hogy ide jutottunk, hogy a magyar diák évről évre egyre alacsonyabb színvonalon képes produkálni a nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment) teszten, miközben a múltban az országok élvonalában teljesítettünk.
De ez még hagyján, ellenben az illetékes kormányzati fejesek produkciója kifejezetten szánalmas, felháborító és hazug is, nem is értem, hogy a régen oly hatékony Fidesz-propaganda miért nem képes felmérni, hogy mennyire kontraproduktív a szerecsenmosdatás, melyet folytat.
Lázár miniszter például odáig ment, hogy kijelentette: mivel nem Balog Zoltán miniszter vagy Palkovics László államtitkár áll az iskolai katedrán, ezért nem lehet őket személyesen felelősségre vonni, hogy a diákok mit nem tudnak.
A tananyagot a tanároknak kell megtöltenie érdemi tartalommal, így a felelősség rájuk nehezedik. Hozzátette, hogy nem a pedagógusokon kívánják számonkérni az eredményt.
Csak említeném, ha Japánban összeütközne két egymást követő metrószerelvény, lemondana a közlekedési miniszter, ha a Shinkanzennel esne meg ez, akkor lemondana a miniszterelnök.
Ha az oktatás ilyen színvonalra esne vissza. lehet, lemondana a császár.
Arrafelé ugyanis ismerik a személyes felelősség fogalmát, és a felelősségnek következménye is szokott lenni.
Nálunk szeme se rebben egyik felelősnek sem, Lázár miniszter szerint a kormány odaadja az oktatáshoz szükséges pénzt (nem adja oda...), oszt a többi az iskola dolga.
Mintha kapna a zsebébe valamennyit, aztán odaállítanák az Orbán erkélye és a Parlament kupolája között kifeszített kötélhez, hogy akkor most sétáljon át rajta bátran - adná az ég, hogy megpróbálja...
Azért ehhez pofa kell.
Szanaszéjjel verték a közoktatást, állami iskolákból a cigányok szegregálásának szent célja jegyében egyházi iskolákat csináltak, a tanárokból oktatógépeket próbálnak faragni.
A tananyagot teljesen homályos és zavaros masszává tették, mely úgy növekedett, mint Rogán lakása, a diákok leterheltsége egyre nőtt, a tanárokból meg idegrángásokkal küzdő, kiszolgáltatott rabszolgák lettek.
Az iskolák körül nem volt nyugalom, és erről nem a pedagógusok tehettek.
Az állami iskolákban egyentankönyvből, egyentananyagot oktatnak a diákoknak, kiken egyenruha lesz - értsük úgy, hogy egyen lesz ruha, a többieken meg rongyok.
Az egyházi iskolákban pedig, ha a pedagógus tanítani akar, akkor csapágyasra forgathatja ég felé fordított szemét és hányhatja magára a keresztet.
Szerintem a legnagyobb gond az olvasási képességek romlása, a szövegértés alacsony színvonala.
A XXI. század nem viseli az analfabétákat, még szerencse, hogy az oktatásért felelős Balog miniszter szerint ha valaki el tud olvasni egy szót, akkor azt meg is értette, ez részben meg is magyarázza az elért eredményt.
Balog miniszter lesz a modell, ha egyszer majd megalkotja valaki a miniszteri alkalmatlanság szobrát, és ezen az se változtat, hogy Lázár János védelmébe vette, szomorúszemű államtitkárával együtt...
ITT OLVASHATÓ
2016. december 8., csütörtök
A BERLINI FAL EGYÁLTALÁN NEM ÚGY OMLOTT ÖSSZE, AHOGY MOST EMLÉKSZÜNK RÁ
INDEX.HU
Szerző: MUNK VERONIKA
2016.12.08.
A berlini fal leomlása, a 9/11 vagy az 56-os magyar forradalom: mind olyan események, amelyek maradandóak, rengetegen tudnak róluk és emlékeznek rá, még akkor is, ha meg sem születtek a történés idejében. És akkor is, ha az esemény egyáltalán nem is úgy történt, ahogy emlékezni szokás rá. Tudta például, hogy a berlini fal leomlása egy kínos sajtótájékoztatóval kezdődött? Sonnevend Júlia médiakutatóként dolgozik a Michigani Egyetemen, új könyvében a globálisan ismert, mítoszszerű, ikonikus történésekről ír a berlini fal példáján keresztül. Véleménye szerint a Trump-győzelem is egy mítosz, egy elképzelt és sosemvolt Amerika iránti nosztalgia megtestesülése.
Van a nagyszerű LolMyThesis nevű oldal, ahol komoly tudományos szövegeket, sok száz oldalas doktori disszertációkat foglalnak össze egyetlen mondatban a szerzők. Gonosz kérdés, de most mégis azt kérem, foglalja össze egy mondatban, miről szól az Oxford University Pressnél frissen megjelent Stories Without Borders című könyve.
A berlini fal leomlásának médiavisszhangját és a jelenkori visszaemlékezéseket elemzem, azt vizsgálva, hogyan építenek fel bizonyos eseményeket az elbeszélők úgy, hogy azok sokáig az emberek emlékezetében maradjanak.
A berlini falra szerintem valahogy úgy gondolnak az emberek, hogy állt ott az a csupa graffitis nagy valami, ami egyszer csak megszűnt létezni, és hopp, megdőlt a rendszer, és máris ott volt a nagy szabadság. Miért pont ezt az eseményt választotta fő példának?
Elvittem Panni unokahúgomat a berlini Legolandbe, ahol döbbenten láttam a berlini fal ledöntésének legóábrázolását: egyetlen falat, amit kis legófigurák kalapáccsal támadnak és ha a látogató benyom egy gombot, akkor a fal egyszerűen, puff, leomlik.
Ami hiányzott, az épp a valós történés: a bürokratikus hibák, a sajtó szerepe, az unalmas politikai és jogi átalakulás folyamata. Helyette egy pillanatnyi csodát látunk, váratlan, semmiből érkező varázslatos történést, amelyet nem előz meg hosszú előkészítő folyamat, esetlegesség, zavarodottság vagy éppen termékeny káosz. Viszont szerintem ez a legóábrázolás rámutat arra, hogy miképpen válik egy bonyolult és zavaros esemény meghatározó nemzetközi mítosszá, amihez huszonhét év után is könnyen viszonyulhat egy kínai látogató éppúgy, mint egy magyar...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: MUNK VERONIKA
2016.12.08.
A berlini fal leomlása, a 9/11 vagy az 56-os magyar forradalom: mind olyan események, amelyek maradandóak, rengetegen tudnak róluk és emlékeznek rá, még akkor is, ha meg sem születtek a történés idejében. És akkor is, ha az esemény egyáltalán nem is úgy történt, ahogy emlékezni szokás rá. Tudta például, hogy a berlini fal leomlása egy kínos sajtótájékoztatóval kezdődött? Sonnevend Júlia médiakutatóként dolgozik a Michigani Egyetemen, új könyvében a globálisan ismert, mítoszszerű, ikonikus történésekről ír a berlini fal példáján keresztül. Véleménye szerint a Trump-győzelem is egy mítosz, egy elképzelt és sosemvolt Amerika iránti nosztalgia megtestesülése.
Van a nagyszerű LolMyThesis nevű oldal, ahol komoly tudományos szövegeket, sok száz oldalas doktori disszertációkat foglalnak össze egyetlen mondatban a szerzők. Gonosz kérdés, de most mégis azt kérem, foglalja össze egy mondatban, miről szól az Oxford University Pressnél frissen megjelent Stories Without Borders című könyve.
A berlini fal leomlásának médiavisszhangját és a jelenkori visszaemlékezéseket elemzem, azt vizsgálva, hogyan építenek fel bizonyos eseményeket az elbeszélők úgy, hogy azok sokáig az emberek emlékezetében maradjanak.
A berlini falra szerintem valahogy úgy gondolnak az emberek, hogy állt ott az a csupa graffitis nagy valami, ami egyszer csak megszűnt létezni, és hopp, megdőlt a rendszer, és máris ott volt a nagy szabadság. Miért pont ezt az eseményt választotta fő példának?
Elvittem Panni unokahúgomat a berlini Legolandbe, ahol döbbenten láttam a berlini fal ledöntésének legóábrázolását: egyetlen falat, amit kis legófigurák kalapáccsal támadnak és ha a látogató benyom egy gombot, akkor a fal egyszerűen, puff, leomlik.
Ami hiányzott, az épp a valós történés: a bürokratikus hibák, a sajtó szerepe, az unalmas politikai és jogi átalakulás folyamata. Helyette egy pillanatnyi csodát látunk, váratlan, semmiből érkező varázslatos történést, amelyet nem előz meg hosszú előkészítő folyamat, esetlegesség, zavarodottság vagy éppen termékeny káosz. Viszont szerintem ez a legóábrázolás rámutat arra, hogy miképpen válik egy bonyolult és zavaros esemény meghatározó nemzetközi mítosszá, amihez huszonhét év után is könnyen viszonyulhat egy kínai látogató éppúgy, mint egy magyar...
ITT OLVASHATÓ
AZ ÚJRAÉRTELMEZETT HAGYOMÁNY - A KÁDÁR KORSZAK DEMOKRATIKUS ELLENZÉKE ÉS ELŐDEI
TÖRTÉNELEMTANÁROK EGYLETE
Szerző: Rainer M. János
2016.12.07.
A címben szereplő „demokratikus ellenzék” fogalmán az alábbiakban azt a másként gondolkodói csoportot értem, amely magát a hetvenes évek közepétől ezen a néven határozta meg. Eredete a hatvanas évek harmadik harmadától létező különféle (politikai, irodalmi, művészeti) kritikai, a hivatalos értékrenddel és hatalmi intézményrendszerrel szembeforduló, többnyire budapesti értelmiségi szubkultúra-jellegű körökre vezethető vissza. A hetvenes évek közepétől mind szervezettebb és tudatosabb tevékenységük középpontjában az emberi és állampolgári jogok követelése és demonstratív gyakorlása, a hivatalos-kontrollálttól független nyilvános szóbeli és írásbeli kommunikáció került. A nyolcvanas évek elejétől a Beszélő és más sokszorosított szamizdat folyóiratok váltak a tevékenység fő színterévé. A demokratikus ellenzék historiográfiája egyelőre nem túl gazdag, elsősorban a magyar politikatudomány középnemzedékének legjelentősebb képviselői foglalkoztak ezzel a kérdésse.
A jelen szöveg a demokratikus ellenzéket a magyar politikai gondolkodás 1945 utáni történetében szemléli. Ha a szovjet típusú rendszer hazai időszakát politikatörténeti szakaszokra osztjuk (presztalinizáció 1945-47, klasszikus sztalinizmus 1948-53, korrekció/rekorrekció1953-56, Kádár-korszak 1956-87, átmenet 1987-) akkor vizsgálódásunk szempontjából két szakasz érdemel különleges figyelmet: a Kádár-korszak (annak is inkább középidőszaka a hetvenes évektől a válságig) és az 1945 utáni átmenet évei. A hetvenes évek ellenzéke közvetlen eszmetörténeti előzményei ugyanis részben a háború utáni évekre nyúlnak vissza, elsősorban Bibó István gondolataihoz és megközelítéseihez. Bibóra, mint a 20. század utolsó harmadában is lehetséges és érvényes politikai gondolkodóra a demokratikus ellenzék hosszú kerülő után talált rá. 1953-tól ugyanis egy negyedszázadon át a marxista revizionizmus kvázi-demokratikus politikai ideológiája volt a jószerével egyetlen lehetséges politikai gondolkodásforma (kivéve talán a forradalom néhány néhány hetét). A revizionizmus nem tárgya ennek a szövegnek, amely a mai magyar demokratikus gondolati hagyomány kiegészítésére tesz javaslatot. Mint előzmény és kontextus azonban nem kerülhető meg.
1. A magyar politikai gondolkodás helyzete 1945 után
A demokratikus politikai gondolkodás súlyos tehertételekkel indult a háború után. Személyi állománya megfogyatkozott, a túlélők/maradók elbizonytalanodtak. A baloldali, de nem demokrata irányzatok (szovjet kommunizmus alig álcázott formája, radikális-agrárius populizmus) hatalmas offenzívába kezdtek és igen kedvező recepcióra találtak a háborút meg- és túlélt fiatalság körében. A szovjet megszállás gyakorlata és perspektívái, az úgynevezett népi demokrácia és visszásságai, a kommunisták szerepe, a politikai rendőrség korán tabutémák lettek. Ez az offenzív fellépés megszülte a maga defenzív reakcióját: elejét vette a Horthy-korszakra vonatkozó értelmes (ön)kritikának, átadva a terepet a differenciálatlan kiátkozásnak.
E kedvezőtlen feltételek ellenére a politikai gondolkodás nem vált azonnal lehetetlenné. Eredményei értékes hagyományt képeznek ma is a társadalmi reform, a politikai forradalom és a demokrácia témakörében. E hagyomány legértékesebb része Bibó István gondolatvilága. Azt példázza, hogy 1945 után is lehetséges volt érvényes gondolatokat megfogalmazni, még a jelzett korlátok között is. Maga Bibó 1956-ban, később követői és a tőle tanulók is ide, az 1945 után általa kifejtettekhez tértek vissza.
Bibó abból indult ki, hogy a 20. század közepére érő Magyarország demokratikus modernizációja csak valamilyen forradalmi átalakulással lehetséges. Ezt nevezte az emberi méltóság forradalmának. „Ez a forradalom nincs kötve társadalmi és gazdasági fejlődési időszakhoz: a társadalmi és gazdasági fejlődési átmenetek megtörténhetnek nagyobb politikai megrázkódtatások nélkül is, de az emberi méltóság egyetlen forradalmának […] valamikor le kell zajlania ahhoz, hogy demokráciáról beszélhessünk.” 1945 elsöpörte a régi rendszert, de forradalom nélkül – ezt érezte Bibó a magyar demokrácia válságának.
Pontosabban úgy érzékelte, hogy a változások nem demokratikus irányba tartanak, a tovább élő nem-demokratikus, alattvalói mentalitások pedig megkönnyítik a szovjetizálók dolgát. Bibó megoldási javaslata a határolt forradalom: egyes részterületeken forradalmi átalakítás, másutt teljes konszolidáció. Ennek érdekében kész volt elfogadni az 1945-ös választási eredmények akár antidemokratikus korrekcióját és az FKgP megtisztítását is. Indítványának része volt a szovjeteknek tett feltételes szuverenitási ajánlat: általános katonai-stratégiai igényeiket elfogadjuk, de ne erőltessék az országra a politikai uralom szovjet rendszerét. Bibó adaptálói a hetvenes évek végén teljes joggal vonták kétségbe, hogy a szovjetek és a magyar kommunisták vezetői ezt a szabályrendszert valaha is elfogadták volna. Ugyanakkor a már berendezkedett, válságokat túlélt és belátható időn belül megdönthetetlennek tűnő szovjet rendszer belső változása szempontjából a határolt rendszerváltozás gondolata továbbra is érvényesnek tűnt. „[Bibó] maga is szocialista volt, s hasonlóan a majdani revizionista kommunistákhoz, abból indult ki, hogy a gazdaság szocialista berendezkedése és a politikai demokrácia intézményei nem taszítják, hanem vonzzák egymást. Úgy látta, hogy a modern történelem és két párhuzamos fejlődési iránya csak átmenetileg került szembe az orosz forradalomban.”...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Rainer M. János
2016.12.07.
A címben szereplő „demokratikus ellenzék” fogalmán az alábbiakban azt a másként gondolkodói csoportot értem, amely magát a hetvenes évek közepétől ezen a néven határozta meg. Eredete a hatvanas évek harmadik harmadától létező különféle (politikai, irodalmi, művészeti) kritikai, a hivatalos értékrenddel és hatalmi intézményrendszerrel szembeforduló, többnyire budapesti értelmiségi szubkultúra-jellegű körökre vezethető vissza. A hetvenes évek közepétől mind szervezettebb és tudatosabb tevékenységük középpontjában az emberi és állampolgári jogok követelése és demonstratív gyakorlása, a hivatalos-kontrollálttól független nyilvános szóbeli és írásbeli kommunikáció került. A nyolcvanas évek elejétől a Beszélő és más sokszorosított szamizdat folyóiratok váltak a tevékenység fő színterévé. A demokratikus ellenzék historiográfiája egyelőre nem túl gazdag, elsősorban a magyar politikatudomány középnemzedékének legjelentősebb képviselői foglalkoztak ezzel a kérdésse.
A jelen szöveg a demokratikus ellenzéket a magyar politikai gondolkodás 1945 utáni történetében szemléli. Ha a szovjet típusú rendszer hazai időszakát politikatörténeti szakaszokra osztjuk (presztalinizáció 1945-47, klasszikus sztalinizmus 1948-53, korrekció/rekorrekció1953-56, Kádár-korszak 1956-87, átmenet 1987-) akkor vizsgálódásunk szempontjából két szakasz érdemel különleges figyelmet: a Kádár-korszak (annak is inkább középidőszaka a hetvenes évektől a válságig) és az 1945 utáni átmenet évei. A hetvenes évek ellenzéke közvetlen eszmetörténeti előzményei ugyanis részben a háború utáni évekre nyúlnak vissza, elsősorban Bibó István gondolataihoz és megközelítéseihez. Bibóra, mint a 20. század utolsó harmadában is lehetséges és érvényes politikai gondolkodóra a demokratikus ellenzék hosszú kerülő után talált rá. 1953-tól ugyanis egy negyedszázadon át a marxista revizionizmus kvázi-demokratikus politikai ideológiája volt a jószerével egyetlen lehetséges politikai gondolkodásforma (kivéve talán a forradalom néhány néhány hetét). A revizionizmus nem tárgya ennek a szövegnek, amely a mai magyar demokratikus gondolati hagyomány kiegészítésére tesz javaslatot. Mint előzmény és kontextus azonban nem kerülhető meg.
1. A magyar politikai gondolkodás helyzete 1945 után
A demokratikus politikai gondolkodás súlyos tehertételekkel indult a háború után. Személyi állománya megfogyatkozott, a túlélők/maradók elbizonytalanodtak. A baloldali, de nem demokrata irányzatok (szovjet kommunizmus alig álcázott formája, radikális-agrárius populizmus) hatalmas offenzívába kezdtek és igen kedvező recepcióra találtak a háborút meg- és túlélt fiatalság körében. A szovjet megszállás gyakorlata és perspektívái, az úgynevezett népi demokrácia és visszásságai, a kommunisták szerepe, a politikai rendőrség korán tabutémák lettek. Ez az offenzív fellépés megszülte a maga defenzív reakcióját: elejét vette a Horthy-korszakra vonatkozó értelmes (ön)kritikának, átadva a terepet a differenciálatlan kiátkozásnak.
E kedvezőtlen feltételek ellenére a politikai gondolkodás nem vált azonnal lehetetlenné. Eredményei értékes hagyományt képeznek ma is a társadalmi reform, a politikai forradalom és a demokrácia témakörében. E hagyomány legértékesebb része Bibó István gondolatvilága. Azt példázza, hogy 1945 után is lehetséges volt érvényes gondolatokat megfogalmazni, még a jelzett korlátok között is. Maga Bibó 1956-ban, később követői és a tőle tanulók is ide, az 1945 után általa kifejtettekhez tértek vissza.
Bibó abból indult ki, hogy a 20. század közepére érő Magyarország demokratikus modernizációja csak valamilyen forradalmi átalakulással lehetséges. Ezt nevezte az emberi méltóság forradalmának. „Ez a forradalom nincs kötve társadalmi és gazdasági fejlődési időszakhoz: a társadalmi és gazdasági fejlődési átmenetek megtörténhetnek nagyobb politikai megrázkódtatások nélkül is, de az emberi méltóság egyetlen forradalmának […] valamikor le kell zajlania ahhoz, hogy demokráciáról beszélhessünk.” 1945 elsöpörte a régi rendszert, de forradalom nélkül – ezt érezte Bibó a magyar demokrácia válságának.
Pontosabban úgy érzékelte, hogy a változások nem demokratikus irányba tartanak, a tovább élő nem-demokratikus, alattvalói mentalitások pedig megkönnyítik a szovjetizálók dolgát. Bibó megoldási javaslata a határolt forradalom: egyes részterületeken forradalmi átalakítás, másutt teljes konszolidáció. Ennek érdekében kész volt elfogadni az 1945-ös választási eredmények akár antidemokratikus korrekcióját és az FKgP megtisztítását is. Indítványának része volt a szovjeteknek tett feltételes szuverenitási ajánlat: általános katonai-stratégiai igényeiket elfogadjuk, de ne erőltessék az országra a politikai uralom szovjet rendszerét. Bibó adaptálói a hetvenes évek végén teljes joggal vonták kétségbe, hogy a szovjetek és a magyar kommunisták vezetői ezt a szabályrendszert valaha is elfogadták volna. Ugyanakkor a már berendezkedett, válságokat túlélt és belátható időn belül megdönthetetlennek tűnő szovjet rendszer belső változása szempontjából a határolt rendszerváltozás gondolata továbbra is érvényesnek tűnt. „[Bibó] maga is szocialista volt, s hasonlóan a majdani revizionista kommunistákhoz, abból indult ki, hogy a gazdaság szocialista berendezkedése és a politikai demokrácia intézményei nem taszítják, hanem vonzzák egymást. Úgy látta, hogy a modern történelem és két párhuzamos fejlődési iránya csak átmenetileg került szembe az orosz forradalomban.”...
ITT OLVASHATÓ
EZÉRT VISÍTANAK, MINT A MEGSZÚRT MALAC
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet
2016.12.08.
Mára virradóra – de lehet, hogy már tegnapra – Magyarországon megszűnt a korrupció. Tényszerűen felszámolta a kormány és ha már lendületben voltak, akkor az egészségügy helyzetét is rendezték. Sőt, az oktatás is rendben van. Minden tökéletes, lehet oszlásnak indulni.
Az történt, hogy az Európai Unió létre kíván hozni egy korrupcióellenes nyomozati jogokkal rendelkező európai ügyészséget. Magyarország – és Lengyelország – pedig nem akarja. Sőt! Kikérjük magunknak, hogy belepofázzon az Unió a nemzeti önrendelkezésünkbe. Drága – teljesen effektív módon drága – uraim a NER-ben, a CÖF-ben és további három, négy és ötbetűs rövidítésekben! Értem én a felháborodást, mert az mégis zavaró lenne, ha a békés lopkodásba beleugatna az, akinek a pénzéből olyan jól tetszenek élni a mi rovásunkra.
De az úgy van, hogy amennyiben én elkezdem terrorizálni a saját családomat, elveszem az idős szüleim nyugdíját, a párom fizetését, a családi pótlékot, mindezt magamra költöm, miközben a családtagjaim éheznek és fáznak, ha pedig szólni mernek, még jól össze is verem őket, akkor teljes joggal jöhet a rendőrség, a bíróság és a börtön. Az nem a családi ügyeimbe való beavatkozás, hanem jogos eljárás. Ugyanez érvényes akkor is, ha nem a saját családommal, hanem a szomszéddal csinálom meg ugyanezt.
Jelen állás szerint az van, hogy az Európai Unió minden tagállama befizet a közös kasszába. Magyarország is, ez tény. Csakhogy ameddig például Németország egy töredékét kapja vissza a befizetéseinek, Magyarország a sokszorosát. Tehát Magyarország a német adófizetők pénzéből is kap. Nem alamizsna ez, hanem az Európai Uniónak jól átgondolt érdeke, hogy a tagországok nagyjából azonos szinten legyenek. A gyengébb országokat azért támogatják anyagilag, hogy azok az országok is fel tudjanak zárkózni infrastruktúrában, oktatásban, gazdasági versenyképességben.
Ezek az uniós források nem azért érkeznek Magyarországra, hogy azokból egyik helyről a másikra átpakolt térköveket rakjanak le aranyárban, kamu tanösvényeket építsenek, egy tízszer tíz méteres útelágazást 10 milliárdból újítsanak fel, játszóteret építsenek olyan falvakba, ahol gyerek sincs. Mert ezek a beruházások kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a tízszeres túlárazások segítségével magánzsebekbe lapátolják az uniós forrásokat.
Továbbá a közösség nem arra adja a pénzt, hogy a Mészáros, Orbán, Garancsi, Tiborcz pereputty ész nélkül gazdagodhasson. Az a baj, drága országrontó urak (a hölgyeket azért hagyom ki a felsorolásból, mert önök nem csak korrupt gazemberek, de hímsoviniszták is), hogy önök úgy lopnak, olyan természetességgel, szemrebbenés nélkül, pofátlanul és cinikusan, hogy az valami egészen elképesztő.
Ezt a szabadrablást, ennek a lehetőségét nem szeretnék elveszíteni, ezért hőbörögnek az ügyészség ellen. Jelzem, ezért adott utasítást az Orbán nevű is a Nyílt Kormányzati Együttműködés programból való kilépésre. A felállítandó európai ügyészség nem egy adott tagország belügyeibe akar ám beavatkozni, kizárólag a közösség pénzének elköltését vizsgálnák. Illetve fogják vizsgálni. Már csak azért is, mert az átlaghülyemagyarral ellentétben más uniós polgárok felháborítónak tartják, hogy a rengeteg támogatás ellenére Magyarország nem fejlődik, már amennyiben a visszafejlődést unortodoxul ki nem nevezzük fejlődésnek. Látják azt, amit mi is láthatunk, hogy ezeket a forrásokat – ami áttételesen a magyar polgárokat illetné meg, nem szétosztva, hanem a fejlődésen keresztül – néhány kiválasztott család teszi zsebre...
ITT OLVASHATÓ
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet
2016.12.08.
Mára virradóra – de lehet, hogy már tegnapra – Magyarországon megszűnt a korrupció. Tényszerűen felszámolta a kormány és ha már lendületben voltak, akkor az egészségügy helyzetét is rendezték. Sőt, az oktatás is rendben van. Minden tökéletes, lehet oszlásnak indulni.
Az történt, hogy az Európai Unió létre kíván hozni egy korrupcióellenes nyomozati jogokkal rendelkező európai ügyészséget. Magyarország – és Lengyelország – pedig nem akarja. Sőt! Kikérjük magunknak, hogy belepofázzon az Unió a nemzeti önrendelkezésünkbe. Drága – teljesen effektív módon drága – uraim a NER-ben, a CÖF-ben és további három, négy és ötbetűs rövidítésekben! Értem én a felháborodást, mert az mégis zavaró lenne, ha a békés lopkodásba beleugatna az, akinek a pénzéből olyan jól tetszenek élni a mi rovásunkra.
De az úgy van, hogy amennyiben én elkezdem terrorizálni a saját családomat, elveszem az idős szüleim nyugdíját, a párom fizetését, a családi pótlékot, mindezt magamra költöm, miközben a családtagjaim éheznek és fáznak, ha pedig szólni mernek, még jól össze is verem őket, akkor teljes joggal jöhet a rendőrség, a bíróság és a börtön. Az nem a családi ügyeimbe való beavatkozás, hanem jogos eljárás. Ugyanez érvényes akkor is, ha nem a saját családommal, hanem a szomszéddal csinálom meg ugyanezt.
Jelen állás szerint az van, hogy az Európai Unió minden tagállama befizet a közös kasszába. Magyarország is, ez tény. Csakhogy ameddig például Németország egy töredékét kapja vissza a befizetéseinek, Magyarország a sokszorosát. Tehát Magyarország a német adófizetők pénzéből is kap. Nem alamizsna ez, hanem az Európai Uniónak jól átgondolt érdeke, hogy a tagországok nagyjából azonos szinten legyenek. A gyengébb országokat azért támogatják anyagilag, hogy azok az országok is fel tudjanak zárkózni infrastruktúrában, oktatásban, gazdasági versenyképességben.
Ezek az uniós források nem azért érkeznek Magyarországra, hogy azokból egyik helyről a másikra átpakolt térköveket rakjanak le aranyárban, kamu tanösvényeket építsenek, egy tízszer tíz méteres útelágazást 10 milliárdból újítsanak fel, játszóteret építsenek olyan falvakba, ahol gyerek sincs. Mert ezek a beruházások kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a tízszeres túlárazások segítségével magánzsebekbe lapátolják az uniós forrásokat.
Továbbá a közösség nem arra adja a pénzt, hogy a Mészáros, Orbán, Garancsi, Tiborcz pereputty ész nélkül gazdagodhasson. Az a baj, drága országrontó urak (a hölgyeket azért hagyom ki a felsorolásból, mert önök nem csak korrupt gazemberek, de hímsoviniszták is), hogy önök úgy lopnak, olyan természetességgel, szemrebbenés nélkül, pofátlanul és cinikusan, hogy az valami egészen elképesztő.
Ezt a szabadrablást, ennek a lehetőségét nem szeretnék elveszíteni, ezért hőbörögnek az ügyészség ellen. Jelzem, ezért adott utasítást az Orbán nevű is a Nyílt Kormányzati Együttműködés programból való kilépésre. A felállítandó európai ügyészség nem egy adott tagország belügyeibe akar ám beavatkozni, kizárólag a közösség pénzének elköltését vizsgálnák. Illetve fogják vizsgálni. Már csak azért is, mert az átlaghülyemagyarral ellentétben más uniós polgárok felháborítónak tartják, hogy a rengeteg támogatás ellenére Magyarország nem fejlődik, már amennyiben a visszafejlődést unortodoxul ki nem nevezzük fejlődésnek. Látják azt, amit mi is láthatunk, hogy ezeket a forrásokat – ami áttételesen a magyar polgárokat illetné meg, nem szétosztva, hanem a fejlődésen keresztül – néhány kiválasztott család teszi zsebre...
ITT OLVASHATÓ
(TESZT) TE FUNKCIONÁLIS ANALFABÉTA VAGY? A MAGYAR DIÁKOK NEGYEDE SAJNOS AZ! ÉS EZ MIÉRT BAJ...?
IFL, AZ ŐSZINTE GAZDASÁG BLOG
Szerző: Szarvas Norbert
2016.12.07.
Szerző: Szarvas Norbert
2016.12.07.
Az Index számolt be róla, hogy a magyar tinédzserek negyede a Pisa teszt eredményei szerint funkcionális analfabéta. Kemény leszek, de szerintem a felnőttek között is ugyanez az arány. Tegnap kiváncsiságból feltettem egy szakmai csoportban egy nagyon egyszerű kérdést és a kommentelők fele teljesen másról kezdett el beszélni. Ijesztő számok és a teszt után levezetem, hogy miért hatalmas probléma ez:
AZ ÜGYÉSZSÉG ELŐLRŐL KEZDENÉ A BKV-PERT - LENNE MIT ÚJRAVIZSGÁLNI
B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Spectra
2016.12.08.
Hatályon kívül helyeztetné az elsőfokú ítéletet a fellebbviteli főügyészség Hagyó Miklósék ügyében másodfokon, és azt szeretné, hogy a bíróság rendeljen el új eljárást.
Egyetértünk. Bőven lenne mit újravizsgálni - különösen a nyomozás igencsak megkérdőjelezhető módszereit. A bírósági tárgyaláson a vádlottak és a tanúk sorra vallottak arról, hogy az ügy nyomozati szakaszában kényszervallatásnak vetették alá őket.
Az ügyészség persze a védelmi fellebbezéseket egyetlen vádlott esetében sem ítéli alaposnak. A BKV két korábbi vezérigazgatója, valamint más korábbi felső vezetők esetében a kiszabott büntetés súlyosítását, míg Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes és több vádlott-társa esetében a tényállás megalapozatlansága és a “törvénysértően enyhe” elsőfokú ítélet miatt indítványoztak új eljárást.
Nem biztos azonban, hogy az ügyészség számára kedvező döntés születik, ha új eljárás indul az ügyben. Dr. Kádár Éva Jogi Fórumon megjelent írása részletesen bemutatja a kényszervallatások gyanúját a BKV-ügyben. A vádlottak és tanúk vallomásai megdöbbentő körülményekről árulkodnak:
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Spectra
2016.12.08.
Hatályon kívül helyeztetné az elsőfokú ítéletet a fellebbviteli főügyészség Hagyó Miklósék ügyében másodfokon, és azt szeretné, hogy a bíróság rendeljen el új eljárást.
Egyetértünk. Bőven lenne mit újravizsgálni - különösen a nyomozás igencsak megkérdőjelezhető módszereit. A bírósági tárgyaláson a vádlottak és a tanúk sorra vallottak arról, hogy az ügy nyomozati szakaszában kényszervallatásnak vetették alá őket.
Az ügyészség persze a védelmi fellebbezéseket egyetlen vádlott esetében sem ítéli alaposnak. A BKV két korábbi vezérigazgatója, valamint más korábbi felső vezetők esetében a kiszabott büntetés súlyosítását, míg Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes és több vádlott-társa esetében a tényállás megalapozatlansága és a “törvénysértően enyhe” elsőfokú ítélet miatt indítványoztak új eljárást.
Nem biztos azonban, hogy az ügyészség számára kedvező döntés születik, ha új eljárás indul az ügyben. Dr. Kádár Éva Jogi Fórumon megjelent írása részletesen bemutatja a kényszervallatások gyanúját a BKV-ügyben. A vádlottak és tanúk vallomásai megdöbbentő körülményekről árulkodnak:
- “Mesterházy Ernő bírósági vallomásában a nyomozók által alkalmazott lélektani nyomásgyakorlásról beszélt, amely szerint folyamatosan nyilvánvalóvá tették: amennyiben Hagyóra és Demszky Gáborra terhelő vallomást tenne, úgy véget érhetne fogva tartása, és ügyét kedvezőbben bírálnák el.
- A bírósági eljárás során a szó szoros értelmében vett kényszervallatás kérdése először 2012. szeptember 25-én merült fel, amikor Antal Attila bírósági vallomásában feltárta, hogy milyen módon vették rá a nyomozati szakaszban arra, hogy Hagyóra terhelő vallomást tegyen. Másnap a KNyF sajtótájékoztatón utasította vissza a vádakat, és hamis vád miatti feljelentést helyezett kilátásba Antallal, és a többi vádlottal szemben is arra az esetre, ha ők is Antaléhoz hasonló vallomást tennének.
ITT OLVASHATÓ
TUD VALAKI SÖTÉTEBB POLITIKUST ENNÉL A TAGNÁL?
MENTÁLIS DEFICIT BLOG
Szerző: Szárnythy Géza
2016.12.06.
Ha az emberi butaságot szoborba kellene önteni, szinte bizonyos, hogy Tállai András NAV-góré és államtitikár lenne a legtökéletesebb modell. Egyébként is, de a nyugdíjasok Erzsébet-utalványának örvén előadott peformance-aival rohamléptekkel csinált totélisan hülyét magából.
Ugye ez az az ember, aki Varga Mihály helyett (muhaha) ért az adózáshoz, és szaki meg uptodate minden részletkérdésben. Hiszen ez a munkája. Ehhez képest kétszeri próbálkozásra sem sikerült neki megoldania azt az egyébként nem túl nehezen teljesíthető feladatot, hogy hogy lesz tízezer forint juttatásból 15 ezer forint költség.
A templomból kijövet a derék államtitkár azt sem tudta, hogy hol van, nemhogy értelmes mondat el tudta volna hagyni a száját. Sebaj, van ilyen, még mindig az isteni emanáció hatása alatt állt - vagy nem ment még ki a reggeli pálesz hatása, elvégre vasárnap van, a kurvaélet, hadd igyon már az államtitkár is egy felest. Hozzá kell tenni, hogy a HírTv-s riporternél is nehezen lehetett volna tájékozatlanabb embert keríteni, az embernek halvány fingja sem volt arról, hogy mit is kell kérdezni, kerverte a szezont a fazonnal, de azért
Tállainak csípőből illettt volna két mondatban megmagyarázni a kis butusnak, mi is a csízió.
Arra azonban nincs magyarázat, amit másnap hajtott végre az adóügyi szakember. A témához nem értő számára is rendkívül kínos a hablatyolás, amit Tállai produkált. Külön paraszt dolog néven nevezni a riportert, mondván nem kérdezett értelmesen, de ez már szokássá vált úgy látszik. Szemmel láthatóan Tállai magolta a szöveget, vagy azért, mert magától nem tud egy összetett mondatot legyártani, vagy csak nagyon pontosan akart fogalmazni. De a legszánalmasabb az, hogy ezt a magyarázatot is sikerült elbasznia ahol csak lehet.
Azzal kezdte, hogy a természetbeni juttatásról van szó. Neki azért illene tudnia, hogy már nincs ilyen terminus a törvényben, épp ő és a cimborái írták át ugyanis, 2011 óta már hozzá lehetett volna szokni az újhoz, ami meglehetősen kretén kifejezés amúgy - egyes meghatározott juttatások. Aztán a matematika se nagy barátja Tállaniak, hiszen egyszer azt mondta, hogy a juttatást szorozzuk meg 19 százalékkal. Azt most hagyjuk, hogy legfejlebb lehet venni adott összeg 19 százalékát, de így is hülyeség.
A törvény nem szarozza túl, azt írja, hogy a juttatás értékét fel kell szorozni 1,19-cel, nem százalékozik, mert minek. Ez valójában persze azt jelenti, hogy a juttatás értékhez hozzáadom annak 19 százalékát, ez lesz az adóalap. ami kurvára nem ugyanaz, mint megszorozni 19 százalékkal. A százalékos problematika megmarad a továbbiakban is, hiszen az szja kiszámítására is azt mondja: 0,15 százalék szja-t kell fizetni. Az mondjuk milyen fasza lenne, de sajnos csak az alapműveletekkel nincs tisztában a NAV nagytudású vezetője...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Szárnythy Géza
2016.12.06.
Ha az emberi butaságot szoborba kellene önteni, szinte bizonyos, hogy Tállai András NAV-góré és államtitikár lenne a legtökéletesebb modell. Egyébként is, de a nyugdíjasok Erzsébet-utalványának örvén előadott peformance-aival rohamléptekkel csinált totélisan hülyét magából.
Ugye ez az az ember, aki Varga Mihály helyett (muhaha) ért az adózáshoz, és szaki meg uptodate minden részletkérdésben. Hiszen ez a munkája. Ehhez képest kétszeri próbálkozásra sem sikerült neki megoldania azt az egyébként nem túl nehezen teljesíthető feladatot, hogy hogy lesz tízezer forint juttatásból 15 ezer forint költség.
A templomból kijövet a derék államtitkár azt sem tudta, hogy hol van, nemhogy értelmes mondat el tudta volna hagyni a száját. Sebaj, van ilyen, még mindig az isteni emanáció hatása alatt állt - vagy nem ment még ki a reggeli pálesz hatása, elvégre vasárnap van, a kurvaélet, hadd igyon már az államtitkár is egy felest. Hozzá kell tenni, hogy a HírTv-s riporternél is nehezen lehetett volna tájékozatlanabb embert keríteni, az embernek halvány fingja sem volt arról, hogy mit is kell kérdezni, kerverte a szezont a fazonnal, de azért
Tállainak csípőből illettt volna két mondatban megmagyarázni a kis butusnak, mi is a csízió.
Arra azonban nincs magyarázat, amit másnap hajtott végre az adóügyi szakember. A témához nem értő számára is rendkívül kínos a hablatyolás, amit Tállai produkált. Külön paraszt dolog néven nevezni a riportert, mondván nem kérdezett értelmesen, de ez már szokássá vált úgy látszik. Szemmel láthatóan Tállai magolta a szöveget, vagy azért, mert magától nem tud egy összetett mondatot legyártani, vagy csak nagyon pontosan akart fogalmazni. De a legszánalmasabb az, hogy ezt a magyarázatot is sikerült elbasznia ahol csak lehet.
Azzal kezdte, hogy a természetbeni juttatásról van szó. Neki azért illene tudnia, hogy már nincs ilyen terminus a törvényben, épp ő és a cimborái írták át ugyanis, 2011 óta már hozzá lehetett volna szokni az újhoz, ami meglehetősen kretén kifejezés amúgy - egyes meghatározott juttatások. Aztán a matematika se nagy barátja Tállaniak, hiszen egyszer azt mondta, hogy a juttatást szorozzuk meg 19 százalékkal. Azt most hagyjuk, hogy legfejlebb lehet venni adott összeg 19 százalékát, de így is hülyeség.
A törvény nem szarozza túl, azt írja, hogy a juttatás értékét fel kell szorozni 1,19-cel, nem százalékozik, mert minek. Ez valójában persze azt jelenti, hogy a juttatás értékhez hozzáadom annak 19 százalékát, ez lesz az adóalap. ami kurvára nem ugyanaz, mint megszorozni 19 százalékkal. A százalékos problematika megmarad a továbbiakban is, hiszen az szja kiszámítására is azt mondja: 0,15 százalék szja-t kell fizetni. Az mondjuk milyen fasza lenne, de sajnos csak az alapműveletekkel nincs tisztában a NAV nagytudású vezetője...
ITT OLVASHATÓ
TAGADOTT, FENYEGETŐZÖTT, AZTÁN MÉGIS KIJAVÍTOTTA A VAGYONNYILATKOZATAIT TASÓ LÁSZLÓ
DIREKT36.HU
Szerző: Wirth Zsuzsanna
2016.12.07.
Kényelmetlen napja volt augusztus 16-án Tasó László fideszes államtitkárnak, aznap javította és egészítette ki több ponton összesen tizenegy vagyonnyilatkozatát. Ez hálátlan feladat lehetett Tasó számára azután, hogy júliusban még több interjúban és Facebook-bejegyzésben bizonygatta, hogy a nyilatkozatai rendben vannak, minden olyan információt feltüntetett bennük, amire a vagyonnyilatkozati szabályok kötelezik. A javításokból az derül ki, hogy Tasó végül belátta, hogy ez nem volt igaz.
A Direkt36 a 444.hu-val és a Transparency Internationallel közös projektjében még nyáron közölt több cikket azokról a képviselőkről, akik kihagytak vagy hibásan tüntettek fel valamit a vagyonnyilatkozataikban. A cikksorozat foglalkozott Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárral, aki éveken át kihagyott a vagyonnyilatkozataiból olyan értékes földterületeket, amelyek a tulajdonában voltak. Más hibákat is vétett, például hallgatott több millió forintnyi, földjei után járó állami támogatásról.
Tasó nyilvánosan egyszer sem ismerte el, hogy hibázott, sőt, több felháborodott nyilatkozatban tagadta cikkünk állításait és tett személyeskedő megjegyzéseket a cikk szerzőjére. „Ön tájékozatlan és rosszindulatú, megrendelésre dolgozó, fizetett provokátor” – reagált például emailben még a cikk megjelenése előtt neki feltett kérdésekre. Az ATV Híradójának pedig azt nyilatkozta, hogy a Direkt36 újságírója „sok esetben mellényúlt, vagy szándékosan ferdítette el [a valóságot]. Én inkább erre gyanakszom.” Közleményt is kiadott, amely szerint „az újabb valótlan állítások és szándékosan meghamisított adatok, a rágalmazások és nyilvánvaló lejárató szándék miatt Tasó László […] a cikk szerzője ellen büntetőfeljelentést tesz, a hírportállal szemben helyreigazítási pert indít.” Nyilvánosan legalább nyolc alkalommal ígért jogi lépéseket...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Wirth Zsuzsanna
2016.12.07.
Kényelmetlen napja volt augusztus 16-án Tasó László fideszes államtitkárnak, aznap javította és egészítette ki több ponton összesen tizenegy vagyonnyilatkozatát. Ez hálátlan feladat lehetett Tasó számára azután, hogy júliusban még több interjúban és Facebook-bejegyzésben bizonygatta, hogy a nyilatkozatai rendben vannak, minden olyan információt feltüntetett bennük, amire a vagyonnyilatkozati szabályok kötelezik. A javításokból az derül ki, hogy Tasó végül belátta, hogy ez nem volt igaz.
A Direkt36 a 444.hu-val és a Transparency Internationallel közös projektjében még nyáron közölt több cikket azokról a képviselőkről, akik kihagytak vagy hibásan tüntettek fel valamit a vagyonnyilatkozataikban. A cikksorozat foglalkozott Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárral, aki éveken át kihagyott a vagyonnyilatkozataiból olyan értékes földterületeket, amelyek a tulajdonában voltak. Más hibákat is vétett, például hallgatott több millió forintnyi, földjei után járó állami támogatásról.
Tasó nyilvánosan egyszer sem ismerte el, hogy hibázott, sőt, több felháborodott nyilatkozatban tagadta cikkünk állításait és tett személyeskedő megjegyzéseket a cikk szerzőjére. „Ön tájékozatlan és rosszindulatú, megrendelésre dolgozó, fizetett provokátor” – reagált például emailben még a cikk megjelenése előtt neki feltett kérdésekre. Az ATV Híradójának pedig azt nyilatkozta, hogy a Direkt36 újságírója „sok esetben mellényúlt, vagy szándékosan ferdítette el [a valóságot]. Én inkább erre gyanakszom.” Közleményt is kiadott, amely szerint „az újabb valótlan állítások és szándékosan meghamisított adatok, a rágalmazások és nyilvánvaló lejárató szándék miatt Tasó László […] a cikk szerzője ellen büntetőfeljelentést tesz, a hírportállal szemben helyreigazítási pert indít.” Nyilvánosan legalább nyolc alkalommal ígért jogi lépéseket...
ITT OLVASHATÓ
VÁLASZ LENCSE MÁTÉNAK
TANÍ-TANI ONLINE
Szerző: Lannert Judit
2016.12.07.
Válasz Lencse Máté Tanoda? című írására.
Köszönöm Lencse Máténak, hogy reagált a tanodákról szóló blogbejegyzésemre. Remélem egy termékeny szakmai vita kezdőpontja ez. Minden elismerésem azoké a tanodáké – mint, ahogy jeleztem a blogban is –, akik az állam nélkül is működnek és megpróbálnak szakmai és pedagógiai tartalmat is belecsempészni a tevékenységeikbe. Az ilyen tanodák létét, amiket a helyi közösség igényei alapján és jobb esetben a helyi közösség erőforrásaiból, vagy ha az nincs, akkor önkéntes felajánlásokból, pályázatokból lehet működtetni, egyáltalán nem vonom kétségbe. Ugyanakkor fel kell tenni azt a kérdést, amit Lencse Máté nem tesz fel. Az adófizetők pénzét tényleg itt tudja az állam legjobban elkölteni, ha a roma gyerekek problémáját meg akarja oldani? Nem reflektál a szerző arra sem, hogy a tanodákkal egyben az iskola válláról levesszük a roma tanulók minőségi oktatásának a terhét, pedig nekik kellene azt megoldaniuk a költségvetés pénzén.
Szerző: Lannert Judit
2016.12.07.
Válasz Lencse Máté Tanoda? című írására.
Köszönöm Lencse Máténak, hogy reagált a tanodákról szóló blogbejegyzésemre. Remélem egy termékeny szakmai vita kezdőpontja ez. Minden elismerésem azoké a tanodáké – mint, ahogy jeleztem a blogban is –, akik az állam nélkül is működnek és megpróbálnak szakmai és pedagógiai tartalmat is belecsempészni a tevékenységeikbe. Az ilyen tanodák létét, amiket a helyi közösség igényei alapján és jobb esetben a helyi közösség erőforrásaiból, vagy ha az nincs, akkor önkéntes felajánlásokból, pályázatokból lehet működtetni, egyáltalán nem vonom kétségbe. Ugyanakkor fel kell tenni azt a kérdést, amit Lencse Máté nem tesz fel. Az adófizetők pénzét tényleg itt tudja az állam legjobban elkölteni, ha a roma gyerekek problémáját meg akarja oldani? Nem reflektál a szerző arra sem, hogy a tanodákkal egyben az iskola válláról levesszük a roma tanulók minőségi oktatásának a terhét, pedig nekik kellene azt megoldaniuk a költségvetés pénzén.
Nem önmagában a tanodák létét kérdőjelezem meg tehát, hanem azt, hogy az uniós pénzekből ilyen nagy tanodaprogramot vigyen a vállán az állam, olyan céllal, ami az általános iskolák feladata lenne. A tanoda ugyanis, lehet bármilyen jó is, biztosan nem tudja kiváltani a magyar oktatási rendszer hatékony működtetését. A magyar állam viszont leginkább ezt várja el tőle. Persze a tanoda sokkal inkább hatásos lehetne a nem kognitív készségek fejlesztésére, amit fel is vállalnának, de ezek mérése nem könnyű és csak hosszú idő elteltével lehetséges. És itt sem biztos, hogy a tanoda a megoldás, a kontrollcsoportos mérés bizony kimutatta a tanoda szegregáló hatását, a kortársakkal való kapcsolatok és kommunikáció terén a tanodások elmaradtak a kontrollcsoportos társaiktól!
A temérdek uniós pénz gigaprojekteket kíván, miközben a tanodák esetében éppenséggel a lassan járj, tovább érsz igazsága érvényesül. Én éppen ezért csak kis körben támogattam volna a tanodákat az állam helyében, ráadásul csak azokat, akik már bizonyítottak azzal, hogy akkor is működtek, amikor nem volt erre pénz az államtól. Utána ezekből a tanodákból lehetett volna olyan mintatanodákat létrehozni, amelyek az iskolával való eredményes együttműködés módszereit kidolgozzák (a kognitív képességek mellett nagy hangsúlyt fektetve a nem kognitív skillek mérésére és fejlesztésére) és utána (ha kicsiben már látszik az eredmény) hálózatszerűen lehetett volna hozzájuk csatlakozni. Sajnos ehelyett nagyon más történik, az állam a látványos megoldásokat és a klientúrájának építését előtérbe helyezi a valódi problémamegoldásnak. Ez nem kis részt a feneketlen uniós források hibája, amik rövid idejű túlméretezett és túlfinanszírozott projektekben teljesülnek ki, aminek több a kára, mint a haszna. (Erről Váradi Balázs írt egy nagyon jó cikket a Magyar Narancsban nemrég.)...
ITT A LOPOTT PÉNZT MEG IS PÁNTLIKÁZZÁK
VÁSÁRHELYI MÁRIA BLOGJA
Szerző: Vásárhelyi Mária
2016.12.06.
A NER egyebek mellett abban különbözik a korábbi korrupt rendszerektől, hogy itt a lopott pénzt meg is pántlikázzák.
Amikor valamelyik oligarcha a közvagyon egy jelentősebb szeletét magánvagyonná alakíthatja, akkor meg van neki mondva, hogy melyik független, kormánykritikus orgánumot kell megvennie és tönkretennie. Mert azt 100 százalékos biztonsággal állíthatom, hogy ezekbe a fideszes médiabirodalmakba egyetlen oligarcha egyetlen fillért sem tett bele a magánvagyonából (ha egyáltalán volt neki ilyenje).
Ehelyett először ellopják a mi pénzünket, majd utána ennek a pénznek a felhasználásával teszik tönkre azokat a sajtótermékeket, amelyek nem feküdtek be a rendszernek. Vagy ezeknek a pénzeknek a segítségével hoznak létre olyan faliújságokat, amelyek feladata az adófizetők dezinformálása.
Schmidt Máriának azért kellett megvennie a Figyelőt, hogy a "minőségi, méltányos és mértéktartó" lapot tönkretegye. És erre a feladatra nem is találhattak volna alkalmasabb jelöltet, hiszen egy fordított alkimista; az aranyból is tud sz@rt varázsolni...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Vásárhelyi Mária
2016.12.06.
A NER egyebek mellett abban különbözik a korábbi korrupt rendszerektől, hogy itt a lopott pénzt meg is pántlikázzák.
Amikor valamelyik oligarcha a közvagyon egy jelentősebb szeletét magánvagyonná alakíthatja, akkor meg van neki mondva, hogy melyik független, kormánykritikus orgánumot kell megvennie és tönkretennie. Mert azt 100 százalékos biztonsággal állíthatom, hogy ezekbe a fideszes médiabirodalmakba egyetlen oligarcha egyetlen fillért sem tett bele a magánvagyonából (ha egyáltalán volt neki ilyenje).
Ehelyett először ellopják a mi pénzünket, majd utána ennek a pénznek a felhasználásával teszik tönkre azokat a sajtótermékeket, amelyek nem feküdtek be a rendszernek. Vagy ezeknek a pénzeknek a segítségével hoznak létre olyan faliújságokat, amelyek feladata az adófizetők dezinformálása.
Schmidt Máriának azért kellett megvennie a Figyelőt, hogy a "minőségi, méltányos és mértéktartó" lapot tönkretegye. És erre a feladatra nem is találhattak volna alkalmasabb jelöltet, hiszen egy fordított alkimista; az aranyból is tud sz@rt varázsolni...
ITT OLVASHATÓ
A LEGOKOSABB EMBER A SZOBÁBAN
444.HU
Szerző: Kasnyik Miklós
2016.12.08.
A Quaestor bukásának napján, 2015. március 9-én idegesen dolgoztak a csoport brókercégénél, a Váci úti székház hatodik emeletén. A legtöbb alkalmazott sejtette, hogy valami nagyon nincs rendben. A cégen belül a jobban értesültek körében már nyílt titok volt, hogy a kötvényeket kibocsátó Quaestor Hrurira csődbe fog menni. Ráadásul technikai problémák is voltak: a pénzüket kikérő befektetők rohama miatt úgy döntött a cégvezetés, hogy csak később utalják ki a pénzt. Ehhez az elszámolási rendszerhez szükséges szoftveres megoldás viszont nem működött. Ráadásul délelőtt megjelentek a pénzügyi felügyelet ellenőrei is.
Az utolsó napi kiutalások
Ezen a lázas hétfői napon a Quaestor Értékpapír vezetői sietve el akarták varrni a szálakat: tudták, hogy hamarosan elvesztik az irányítást a cégük felett, és a hatalom jóakaratára lesznek bízva. Ezért egy csomó pénz azonnali kiutalására adtak megbízásokat. A felügyeletisek aznap még nem állították le a céget, estig mehetett tovább a munka. Mire a brókercég vezérigazgatója, Májer Zsolt este hét körül megemlítette a fiktív kötvényes csalást a meglepett felügyeletiseknek, már rég lezárták a pénzügyi napot, elmentek az utolsó utalások.
Ezekről az utolsó napi utalásokról nemrég megjelent egy lista a sajtóban, és bár több helyen arról írtak, hogy ez egy bizonyítja, valakik bennfentes információkkal, a Quaestor várható összeomlásának tudatában vettek ki pénzeket a számlájukról az utolsó nap, valójában sem az nem biztos, hogy a listán lévő ügyfelek megkapták a pénzüket, sem az, hogy ők kérték volna a kifizetéseket. (Magyarországon egyébként olyan a törvény, hogy csak tőzsdei műveleteknél merülhet fel bennfentesség.)
A nyomozati anyagban lévő bizonyítékok – tanúvallomások és emailek – alapján úgy tűnik, a tervezett öncsőd körüli helyzetre szerettek volna felkészülni a Quaestor vezetői, és maguk kezdeményezték a pénz kiutalását. Kifizettek néhány stratégiailag fontos ügyfelet, amivel jóindulatot szerettek volna vásárolni maguknak.
Az utalásokat intéző back office vezető vallomása alapján ez úgy nézett ki, hogy két ember, a kulcsügyfelekkel kapcsolatot tartó Sz. Gábor és a brókercéget vezető későbbi másodrendű vádlott, Májer Zsolt leültek mellé egy-egy kinyomtatott listával, és az azon lévő nevek, cégek számláin lévő összegeket kiutaltatták még hétfőn. De úgy tűnik, nem csak ez a két quaestoros döntött a kifizetésekről.
Az utolsó napon kiutalt pénzek közül magasan kiemelkedik a Magyar Nemzeti Kereskedőház – a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium alá tartozó cég –, amely visszakapott egyben 3,8 milliárd forintot, anélkül, hogy erre megbízást adott volna. (A cég eredetileg 9 milliárd forintot fektetett be a Quaestornál 2013 tavaszán, de ennek nagy részét a közpénzszórásban őrült jó állami cég folyamatosan lehívta százmilliós darabokban és elköltötte.)
Ennek az utalásnak a körülményeibe láthatunk bele három telefonbeszélgetésen keresztül, amiket a Quaestor Értékpapír telefonközpontja rögzített a csőd napján. A nagyobb kötvényes ügyfelekkel foglalkozó dealing részleg egyik brókere, B. Bálint és az egyik back officeos adminisztrátor, V. Melinda beszélgetnek. Először dél előtt öt perccel telefonált az adminisztrátor a brókernek:
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Kasnyik Miklós
2016.12.08.
A Quaestor bukásának napján, 2015. március 9-én idegesen dolgoztak a csoport brókercégénél, a Váci úti székház hatodik emeletén. A legtöbb alkalmazott sejtette, hogy valami nagyon nincs rendben. A cégen belül a jobban értesültek körében már nyílt titok volt, hogy a kötvényeket kibocsátó Quaestor Hrurira csődbe fog menni. Ráadásul technikai problémák is voltak: a pénzüket kikérő befektetők rohama miatt úgy döntött a cégvezetés, hogy csak később utalják ki a pénzt. Ehhez az elszámolási rendszerhez szükséges szoftveres megoldás viszont nem működött. Ráadásul délelőtt megjelentek a pénzügyi felügyelet ellenőrei is.
Az utolsó napi kiutalások
Ezen a lázas hétfői napon a Quaestor Értékpapír vezetői sietve el akarták varrni a szálakat: tudták, hogy hamarosan elvesztik az irányítást a cégük felett, és a hatalom jóakaratára lesznek bízva. Ezért egy csomó pénz azonnali kiutalására adtak megbízásokat. A felügyeletisek aznap még nem állították le a céget, estig mehetett tovább a munka. Mire a brókercég vezérigazgatója, Májer Zsolt este hét körül megemlítette a fiktív kötvényes csalást a meglepett felügyeletiseknek, már rég lezárták a pénzügyi napot, elmentek az utolsó utalások.
Ezekről az utolsó napi utalásokról nemrég megjelent egy lista a sajtóban, és bár több helyen arról írtak, hogy ez egy bizonyítja, valakik bennfentes információkkal, a Quaestor várható összeomlásának tudatában vettek ki pénzeket a számlájukról az utolsó nap, valójában sem az nem biztos, hogy a listán lévő ügyfelek megkapták a pénzüket, sem az, hogy ők kérték volna a kifizetéseket. (Magyarországon egyébként olyan a törvény, hogy csak tőzsdei műveleteknél merülhet fel bennfentesség.)
A nyomozati anyagban lévő bizonyítékok – tanúvallomások és emailek – alapján úgy tűnik, a tervezett öncsőd körüli helyzetre szerettek volna felkészülni a Quaestor vezetői, és maguk kezdeményezték a pénz kiutalását. Kifizettek néhány stratégiailag fontos ügyfelet, amivel jóindulatot szerettek volna vásárolni maguknak.
Az utalásokat intéző back office vezető vallomása alapján ez úgy nézett ki, hogy két ember, a kulcsügyfelekkel kapcsolatot tartó Sz. Gábor és a brókercéget vezető későbbi másodrendű vádlott, Májer Zsolt leültek mellé egy-egy kinyomtatott listával, és az azon lévő nevek, cégek számláin lévő összegeket kiutaltatták még hétfőn. De úgy tűnik, nem csak ez a két quaestoros döntött a kifizetésekről.
Az utolsó napon kiutalt pénzek közül magasan kiemelkedik a Magyar Nemzeti Kereskedőház – a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium alá tartozó cég –, amely visszakapott egyben 3,8 milliárd forintot, anélkül, hogy erre megbízást adott volna. (A cég eredetileg 9 milliárd forintot fektetett be a Quaestornál 2013 tavaszán, de ennek nagy részét a közpénzszórásban őrült jó állami cég folyamatosan lehívta százmilliós darabokban és elköltötte.)
Ennek az utalásnak a körülményeibe láthatunk bele három telefonbeszélgetésen keresztül, amiket a Quaestor Értékpapír telefonközpontja rögzített a csőd napján. A nagyobb kötvényes ügyfelekkel foglalkozó dealing részleg egyik brókere, B. Bálint és az egyik back officeos adminisztrátor, V. Melinda beszélgetnek. Először dél előtt öt perccel telefonált az adminisztrátor a brókernek:
ITT OLVASHATÓ
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


















