A TINGEL-TANGEL SZÍNHÁZTÓL AUSCHWITZIG

ÉLET ÉS IRODALOM / FEUILLETON
Szerző: FRIED ILONA
2018.01.26.

A náci megszállások idején több gettóban is tudunk kulturális, sőt színházi, zenei tevékenységről, így például lengyel gettókban vagy a vilniusi és rigai gettóban. A kulturális élet elviselhetőbbé tette a mindennapokat, s gyakran igyekeztek dokumentálni is a tevékenységeket a jövő számára.

A húszas évek egyik német vicce így szólt: „Mindenről a zsidók és a biciklisták tehetnek.” „Miért a biciklisták?” „Miért a zsidók?” A kabaré a nácizmus kezdeti fenyegetéseit még megpróbálta iróniával fogadni. Friedrich Hollaender például 1931 szeptemberében színházában, a Tingel-Tangelben, a Kísértetek a Stern Villában című műsorban a fent idézett viccre utalva, Mindenről a zsidók tehetnek címmel Bizet Carmenjének Habanera-dallamára írt dalszöveget. A dalban a szerző a legkülönbözőbb, részben a legbanálisabb jelenségekről szól: foglalt a telefon, kilyukadt a kád, gyenge a sör, melyekre rendre a dal címe csap vissza a refrénben. Hollaender világsikerét többek között a Kék angyal című 1930-as filmben Marlene Dietrichnek írt dalainak is köszönhette, ezekkel futott be először a színésznő. 1931-ben még ha fájdalmasan is, de el tudta viccelni a fenyegető veszedelmet, a nácizmus hatalomra jutását követően azonban egyre fogyott a levegő a kabaré körül. Afféle zsidó szélhámosságnak tekintették, s a göbbelsi kultúrpolitika még a zsidókhoz nem köthető kabarékat is egymás után záratta be. Az egyre fenyegetőbbé váló totalitárius rendszer nem bírta eltűrni a szabad kritikus szellemet, a humort, az iróniát.

A hatvanas években egy római édesapa gyakran mesélt kislányának fiatalsága Berlinjéről. Az édesapa magyar származású volt, aki bécsi középiskolái után a húszas évek végétől Hitler hatalomra jutásáig Berlinben járt a Műegyetemre. Emlékezetében Berlin mint a modernitás, a szabadság, sőt a szabadosság városa élt: még Párizsnál is izgalmasabbnak tűnt számára, az európai kultúra fővárosának látta. Ismerte ugyan Max Reinhardt színházát, valamint Brecht Koldusoperájáról is tudott, ám a kulturális élet sokszínűségét számára elsősorban a kabaré jelentette, amelynek nagyszerű színészei nemegyszer a filmben is kiemelkedőt alkottak. A Berlin mítoszában felnövő kislányból – akit Antonella Ottainak hívnak – színháztörténész lett, és nemrégiben kutatóként járt utána a gyermekkori mítosznak, a nácizmus hatalomra jutását közvetlenül megelőző berlini kabaré világának, valamint annak, ami az édesapa meséiből kimaradt: a nagy művészek további sorsának. 2016-ban publikált könyvében felidézi a berlini kabaré világát a húszas évek végén, a harmincas évek elején, szembeállítva a Hitler hatalomra jutása utáni Berlinnel. Félelmetes, ahogy a náci diktatúra a korábbi sokszínű és szabad szellemű várost hihetetlenül rövid idő alatt teljességgel átalakította, s e folyamat részeként a kabarét is fokozatosan felszámolta. Hitler hatalomra kerülése után néhány évvel a kabaré csillagai már a holland Westerbork, valamint a cseh Theresienstadt átmeneti táboraiban vittek színre kabaré-előadásokat. Az előadásokról készült, immár az interneten közreadott néhány szívszorító fotó a visszaemlékezésekkel összhangban „igazi” színházi előadásokat, színészi jelenlétet mutat...

ITT OLVASHATÓ

MÁS LYUKAKAT TÖMTEK BE A FOGORVOSOK PÉNZÉVEL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.01.31.

Sok helyen, köztük jobboldali vezetésű településeken is lenyúlták az alapellátó fogorvosoknak szánt hárommillió forintos támogatást – értesült a Népszava.

Nem jutott el minden alapellátó fogorvoshoz a kormány hárommillió forintos év végi ajándéka – tudta meg lapunk. Noha ezt a pénzt feltétel nélkül, szabad felhasználásra utalta az állam, hogy javítsanak a fogorvosi praxisok finanszírozásán, az önkormányzatok által működtetett körzetek jó részében a helyhatóságok nem adták tovább az összeget az érintetteknek. Annak ellenére sem, hogy az intézkedést bejelentő sajtótájékoztatón november végén Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azt közölte: bár az esetek egy részében önkormányzatoknak utalnak, a pénz nem az övék, azt azonnal tovább kell utalniuk az ellátást végző fogorvosnak.

Régi panaszuk volt a tb-ellátást nyújtó fogorvosoknak, hogy miközben a háziorvosok finanszírozása évről-évre javult, addig ők régóta sokkal kevesebb pénzt kapnak, mint amennyiből praxisaik még működtethetők. Előbb kérték a kormányt, hogy ezt pótolja, majd szeptemberben nyomatékul ezer körzetben háromnapos demonstrációt is tartottak. Az akció után Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Ónodi-Szűcs Zoltán személyesen is fogadta a tiltakozó akciót szervező Nagy Ákos keszthelyi fogorvost. Majd az év végére megszületett egy kormányrendelet: működési formától függetlenül 3 millió forintot utalt a kormány az érintetteknek. A vállalkozási formában üzemelő praxisokba maradéktalanul megérkezett az összeg januárban. Csakhogy a mintegy 2400 alapellátó körzet harmadát az önkormányzatok működtetik. S ezek egy részében a helyhatóságok nem adták tovább a pénzt az érintetteknek...

ITT OLVASHATÓ

LEZSÁK HORTHYRÓL

SZTÁRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.01.31.

Minden hazugság kipukkad egyszer. Ez elég hamar. A Horthy emlékmiséről azt állították, csak figyelmetlenségből esett volna a Holokauszt emléknapjára. A Magyar Hírlap most közzé tette Lezsák Sándor tervezett beszédét, amely éppen hogy összekapcsolja a két eseményt: "nem botrány tehát -inkább természetes gesztus-, hogy az embertelen Holokauszt emléknapján...emlékezünk Magyarország kormányzójára".

Horthy t.i. Lezsák szerint csak mentette a zsidókat - arról nem világosít fel az emlékbeszéd, hogyan fért ez össze a még jóval Hitler előtt megkezdett magyar zsidótörvényekkel, Kamenyev-Podolszk "idegenrendészetnek" hazudott tömeggyilkosságával, a magyar csendőrség és az erre utasított közhivatalnoki kar segítségével halálba küldöttek gondos kifosztásával és bevagonírozásával.

Igen, a budapesti zsidók egy része -már akik nem haltak éhen a gettóban vagy nem lőtték őket a Dunába- élve maradt. Ha ehhez Horthy beavatkozása kellett, az önmagában mutatja: lett volna módja beavatkozni a vidéki zsidók, cigányok sorsába is. Ami azt illeti, be is avatkozott. Az általa kormányzott magyar állam és gépezete nélkül soha nem sikerült volna ilyen módszeres alapossággal és gyorsasággal összeszedni csecsemőtől aggastyánig minden kiszemelt áldozatot.

Országgyűlésünk alelnöke szerint viszont Horthy csupán "történelmi, politikai karaktergyilkosság áldozata".

Ó, milyen szomorú. Az a többszázezer viszont valódi gyilkosság áldozata. A maguk részéről könnyebben kibékültek volna a karaktergyilkossággal. Azt túl lehet élni, szemben a gázkamrával...

ITT OLVASHATÓ

HORTHY MEGÍTÉLÉSE NEM ZSIDÓ ÜGY!

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.01.31.

Auschwitz felszabadulásának évfordulóján rendeztek volna emlékmisét Horthy Miklósnak, a Magyar Királyság egykori kormányzójának. Az eseményt végül lemondták, egyes állítások szerint Erdő Péter, a katolikus egyház feje kérte, hogy maradjon el a szertartás, mások szerint az izraeliek fejezték ki rosszallásukat, egy harmadik pletyka szerint meg az amerikaiak szóltak, ezt azért nem kéne. Egyet tudunk, nem a Fidesz mondott le Horthy kultuszáról (még ha meglepő módon, a fideszesített Mandineren jelent is meg ilyen cikk).

Ezt bizonyítja az is, ahogy Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, az esemény meghívott vendége így kommentálta a történteket:

“Nem botrány tehát – inkább természetes gesztus –, hogy az iszonyú és embertelen holokauszt, a vészkorszak emléknapján, szentmise keretében katolikus hívőként emlékezünk Magyarország kormányzójára, családjára is. Zsidó honfitársaink példát vehetnének azon zsidó honfitársainkról, akik méltányolták Horthy Miklós kormányzó bátor döntéseit, és ezt számos formában kifejezésre is juttatták. Részükről sem kellene több, mint méltányosság a megítélésben”

Van annak egy bája, amikor Lezsák a holokausztot túlélő magyar zsidóságot felszólítja, tessék már úgy emlékezni, hogy a zsidó törvényeket meghozó, bevallottan antiszemita kormányzót (még ha a gazdag zsidók közül személyesen többet kedvelt is), aki a deportálások megkezdése idején még betöltötte tisztségét, köszönet illeti.

De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy ez egy taktika. Két eset van, vagy szándékos taktika, akkor még rosszabb, vagy egyszerűen Lezsák nem is érti, miért káros az, amit mond, és ahogyan mondja.

Ugyanis itt Lezsák azt a keretet teremti meg, amiben a zsidók vitatkoznak Horthy megítéléséről, márpedig ez így nem igaz...

ITT OLVASHATÓ

FERGE ZSUZSA: A FIDESZ SZÁMÁRA MINDENKI ÉLETE NYITOTT KÖNYV

VÁROSI KURÍR - KULTÚRA
Szerző: bl
2018.01.31.

Nincs olyan határ – még az emberek magánszférája sem az – ami előtt megtorpannának a kormányzati ötletrohamok. A Fidesz sokszor kevésbé fontos ügyekkel tesztelgeti a társadalom tűrőképességét. Teszi mindezt szép fokozatosan, hogy részben észre sem vesszük. Ferge Zsuzsa szociológus gondolatai a kormányzati szándékokról.

Az a bizonyos határ

A szociológus a Vasárnapi Híreknek adott interjújában beszélt arról, hogy úgy látja, a Fidesz teszteli, hogy az emberek meddig tűrnek, egy-egy kérdésben meddig lehet elmenni:

“Ha kiderül, hogy valamilyen javaslattal átléptek egy határt, akkor könnyű visszavonulni, és helyette előszedni a sorosozást a maga legfelháborítóbb és gyűlöletkeltőbb módján.”

Ferge kiemelte, nagyon sok, kisebb jelentőségű ügynél van ilyen próbálkozás, de ha komoly kérdésről van szó, akkor az ellenállás ellenére végigviszik, amit akarnak.

“Ellentétben az 50′ -es évekkel, amikor a hatalom nyomulása azonnali volt és mindent elsöprő, most ez szép fokozatosan történik. Részben észre sem vesszük, részben pedig már nem nagyon vagyunk felkészülve ellenállásra. Például megszüntették egy tollvonással a korábbi társadalombiztosítási rendszert, ami tragikus lépés volt, de szinte senki sem vette észre.”

A szakember szerint napjainkban rengeteg lista készül, amelyek összekapcsolhatóak, így mindent lehet tudni az emberekről:

“Tökéletes profiljuk van mindenkiről, és az új technológiák segítségével valójában mindenki élete nyitott könyv, és bármilyen anyag bármikor felhasználható. Telefonbeszélgetéseink, e-mailjeink sem jelentenek titkot.”

A szociológus szerint szokatlanul erőteljes a gyűlöletkeltés, a kormány mindent bevet annak érdekében, hogy különböző gyűlöletekkel megossza az országot. Erősödik a cigánygyűlölet, a migránsok elleni gyűlölet, az antiszemitizmus, a szegényekkel és a munkanélküliekkel szembeni előítélet:

“Nincs egyértelmű határ a magánélet védelménél, így nehéz a határ átlépését kimutatni és ellene lázadni. Ha valamilyen lépések esetleg a középosztálybelieket érintenék, akkor még lenne némi felháborodás. De a társadalom alsó, kétmilliós rétege esetében nem. Ott naponta történik meg minden, ami megtörténhet: gyerekelvétel, kilakoltatás, vagy épp az, hogy különösebb ok nélkül őrizetbe vesznek valakit.”

Ferge szerint a legérdekesebb a Fidesz politikájában, hogy csupa rögtönzésből áll össze, egy rendkívül egységes irány:

“Ilyen konzisztens politika a sztálinizmus óta nem volt. A spanyoloknál vagy az olaszoknál a különböző krízisek idején ugyanilyen rögtönzéseket lehetett látni, de ott nincs egy “vezérfonal a cselekvéshez”. Nálunk van. Ennyiben teljesen bolsevik jellege van a politikának.

ITT OLVASHATÓ

SZÍRIÁBÓL NÉMETORSZÁGBA KEREKESSZÉKKEL - NUJEEN MUSTAFA TÖRTÉNETE

ÁTLÁTSZÓ - SZAKIRODALOM BLOG
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2018.01.31.

Milyen érzés kisgyerekként átélni, hogy bombák hullanak az égből, és hogy a szomszéd ház a földdel válik egyenlővé? Vagy hogy egyszer csak hír érkezik arról, hogy az Iszlám Állam megölte a nagybácsit és nagynénit? És vajon hol van az a pont, amikor egy család úgy dönt: mostmár menni kell, biztonságba kell helyezni a gyerekeket? Nujeen Mustafa története alulnézetből mutatja meg a szíriai polgárháborút és a menekültválságot: a mozgássérült kislány és nővére a 2015-ös menekülthullámban elérnek Németországig.

A menekültválság csúcspontján, 2015 szeptemberében a határkerítés bezárása előtt néhány nappal Röszke közelében láttam egy szívszorító jelenetet: egy teljes család jött át Szerbia felől Magyarországra. A nagymamát is hozták magukkal, aki fekete ruhában, fekete fejkendőben ült a tolószékében. Akkor már csak a vasúti síneknél volt nyitva a határ, ott kellett áttolni a kerekesszéket, ami különösen nehéz feladat volt a családfőnek.

A magyar katonák szíve megenyhült: akkor már egyetlen szűk csatornán, a síneken engedték csak közlekedni az embereket, de a kerekesszékes asszonynak és családjának megengedték, hogy letérjenek róla és a kényelmesebb úton tegyék meg a gyűjtőpontig az egy kilométert, ahonnét buszokkal vitték őket a menekülttáborba.

Nujeen Mustafa – Christina Lamb: Nujeen – Hogyan menekültem el Szíriából kerekesszékkel (Athenaeum Kiadó, 2017, 317 oldal)

Már akkor elgondolkodtam azon: hogyan jut el valaki kerekesszékkel a Közel-Keletről Magyarországig – menekültként, azaz nem kényelmesen utazva? Nujeen Mustafa és Christina Lamb könyve erre ad választ: elmeséli nekünk, hogyan jutott el a születésekor megsérült és ezért járni nem képes Nujeen az észak-szíriai kisvárosból, Manbijból Németországig, ahol végül menedékjogot kapott.

A könyv jelentős részét teszi ki a szíriai évek leírása. Megtudjuk, mit jelent mozgássérültként élni a Közel-Keleten, hogy milyen nehézségekkel kell szembe néznie egy családnak, amelynek sérüléssel születik gyermeke. A vidám szavak mögött felsejlik a magány is: a kislány kerekesszék nélkül arra van kárhoztatva, hogy naphosszat a lakásban üljön és tévét nézzen.

Ezt ugyanakkor a saját javára is fordítja: a tévéből megtanul angolul és nagyon sokat olvas, minden tudást magába szív. Ám az csak a könyv végén derül ki, hogy fejlesztő foglalkozások és gyógytorna nélkül egyedül öltözni vagy enni is képtelen: minderre Németországban tanítják meg, az önállóságba is akkor kóstol bele először.

A narrátor végig Nujeen, aki az arab tavasz, majd a szíriai polgárháború kitörésekor még csupán kisgyermek. Ám a történetet lejegyző és formába öntő Christina Lamb a világtörténelmet is beleszövi a könyvbe és Nujeen szájába adja. Amikor mindezt a tüntetésekről hazatérő családtagok, testvérek történetén keresztül teszi, akkor még nem feltűnő a máskor már kissé túlzó az igyekezet.

Ám van, amikor nem tudja másként megoldani: hírszerűen felsorolja, mi történt. Beszámol az Iszlám Állam megjelenéséről, az Európai Bizottságban történt vitákról vagy jóval később, a kölni szilveszteri utcai molesztálásokról.

Mindez pedig furcsán hangzik úgy, hogy Nujeen, azaz a kislány meséli. Hiszen máskor valóban az ő szemén keresztül látjuk a történteket: hosszasan lelkesedik kedvenc amerikai szappanopera-hőseiért vagy retteg a ház mellett álló ciprustól, illetve a tetőn járkáló macskáktól. Ettől erősen elüt a szíriai politikai helyzet részletes elemzése, ami nehezen hihető egy 11 évestől, aki saját bevallása szerint sem néz híreket.

A magyarul tavaly nyár végén megjelent könyv a polgárháború kitörése után végigkíséri Nujeen és családja útját Aleppón át a szír-török határ másik oldaláig, Gaziantep városába. A szülők innen már nem mennek tovább, ám a gyerekek lehetőségekre, munkára vágynak, így sok százezer menekülttel együtt elindulnak Európa felé...

ITT OLVASHATÓ

A KAMARA MÁR A SPÁJZBAN VAN

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2018.01.31.

Az újságíró kamaráról van szó, amelynek létrejötténél Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője sertepertél, aki egyébként a felcsúti focikomplexumnál (vagy komplexusnál?) igazgatta a kommunikáció dolgait.

Természetesen az újságírók érdekeiről lenne szó. (Reméljük, a védelmüket egyelőre nem ambicionálja a mindenféle védelemben oly tevékeny kormányzat.) Annyiban érdekelt vagyok az ügyben, hogy a kilencvenes évek végétől – sok kollégával együtt – a Magyar Újságírók Országos Szövetségénél (MÚOSZ) ezügyben fáradoztunk. Az Érdekvédelmi Bizottság tagjait a szövetség választotta, nekem az adminisztráció kézben tartása volt a feladatom, szerény díjazás fejében, a kollégák azonban társadalmi munkában dolgoztak, egyéb munkájuk mellett.

Muszáj néhány szót szólni az akkori körülményekről. Zajlott az írott sajtó kiadóinak eladása, megjelentek a kereskedelmi tévék, rádiók (internet még nem volt). A szakma sohasem volt egységes: a tévések, rádiósok kissé lesajnálták a lapoknál dolgozókat, hiszen egy kétperces képernyős jelenlét ismertséget hozott, míg egy újságban megjelenő nevét sem nagyon jegyezték meg. Az újságot írók lenézték a szereplőket – nem is tudnak fogalmazni, csak felmondják, amit más leír. Az operatőrök a fotósokat, és viszont. Mégiscsak hitelesebb egy mozgókép, mint egy merev fotó versus könnyű egy népes csapattal a hátuk mögött villogni. Az országos médiánál dolgozók a helyi, vidéki orgánumoknál dolgozókat. Hiába no, ez egy individuális szakma.

Ezt a sokféle csapatot akarta összetartania MÚOSZ. (Eredetileg minden újságíró tagja volt a MÚOSZ-nak de nem azért, mert kötelező lett volna. Ellenkezőleg. Például azért, mert 1990-ig a szövetség működtette Magyarország egyetlen, elfogadott végzettséget adó újságíró iskoláját, a Bálint György Akadémiát. Egyetemeken nem volt újságíró képzés.) A MÚOSZ egyébként a mai napig társadalmi egyesület, ami meghatározza egyben azt is – milyen eszközöket vehet igénybe az érdekvédelemben. Bár évtizedekig fel-felmerült a közgyűléseken, hogy legyen szakszervezet, vagy kamara, de a közgyűlések többsége mindig elvetette a javaslatot.

Még egy „apróság”. 1989-ben a közgyűlés úgy döntött: a függetlensége érdekében egyetlen kormánytól sem kér a továbbiakban állami támogatást. Ez a mai napig így van. Elsősorban a tagdíjakból gazdálkodik, amit változó mértékben egészítettek ki a saját tulajdonban lévő ingatlanok bérbeadása, az oktatás fizetőssé tétele, az első években meg szponzorok támogatása. A kiadóvállalatok ebben nem jeleskedtek: mindössze a Word Press fotó pályázati díjait állták, és az 1990-ig a MÚOSZ Sportújságírók Szakosztályának az Év sportolója pályázatát.(Szőllősi Magyar Sportújságírók Egyesülete ugyanis a MÚOSZ-ból önállósult, és hosszú évekig a szakosztály volt elnöke, Novotny Zoltán vezette.) De nagyobb cégek azért akadtak: presztízs értékű volt, ha sajtótájékoztatójukat a MÚOSZ székházában tarthatták.

Az 1989-ben még 20-40 fős apparátus, ami szervezte a vitákat, tájékoztatókat, fenntartotta a székházat, az üdülőket, orvosi rendelőt, könyvtárat, 2000-re 10-12 főre apadt, közöttük is kevés főállásúval.

Az érdekvédelmi munka – ahogy az etikai is – elsősorban a tagok társadalmi munkáján alapult.

Teljesen világos volt: a szövetség nem tud állást adni a tömegesen elbocsátott újságíróknak, csak a foglalkoztatás-elbocsátás körülményeit kérheti számon. Arra meg társadalmi egyesületként végképp nem volt joga, hogy egy-egy lap, műsor megszüntetését megakadályozza. Sokan megsértődtek ezért – pedig normális sajtóviszonyok esetén ez lenne a természetes. Kirívó eseteknél ugyan hallatta a hangját – de az állásfoglalások – ha egyáltalán megjelentek, visszhang nélkül haltak el. Az állásban maradt kollégák sem szólaltak meg. Amikor – talán még1990-ben – szinte egyidőben megszűnt többszáz üzemi és intézményi lap, és utcára került kb. félezer újságíró, az egyik országos ülésen az egyik rádiós kolléga így szólt (a szolidaritás nagyobb dicsőségére):épp ideje volt, micsoda alakok dolgoztak ott. Mintha a rádiónál csupa Ady-tollú Grál lovag töltötte volna meg a műsoridőt. Amikor pár év múlva ő került lapátra, és felháborodva követelte, hogy védje meg a MÚOSZ – nyeltem egyet, és becsszó, nem voltam kárörvendő...

ITT OLVASHATÓ

LEONARD BERNSTEIN: MEGTALÁLTAM A VILÁGMINDENSÉGEMET...

LIBRARIUS
Szerző: MAGÓCSI ANIKÓ
2018.01.30.

Pályája egy bravúros beugrással indult, próba nélkül vezényelte a New York-i Filharmonikusokat a Carnegie Hallban, ráadásul szürke öltönyben. Egycsapásra Amerika kedvencévé vált, s hamarosan meghódította az egész világot. Leonard Bernstein igazi showman volt, aki nemcsak karmesterként, hanem zongoristaként, a zenei ismeretterjesztés úttörőjeként és zeneszerzőként is beírta magát a zenetörténetbe. Munkássága utóbbi szelete és az amerikai zene kerül fókuszba február 4-én a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös maratonján.

Egy nap alatt akár tizenegy koncertet meghallgatni? Sokak „piros betűs ünnepként” jegyzik a BFZ és a Müpa maratonját, ahol évről-évre egy-egy zeneszerző munkássága köré szerveződik a délelőttől késő estig tartó koncertfolyam. A tizenegyedik maraton főszereplője Leonard Bernstein lesz, de a nap során más amerikai szerzők – George Gershwin, Scott Joplin, Steve Reich, John Cage, Elliot Cole, Red Norvo, Samuel Barber, Stephen Foster, Charles Ives, Harold Meltzer, John Harbison, Ned Rorem és William Bolcom – művei is elhangzanak. Már délelőtt érdemes lesz beülni a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe, hiszen a maraton nyitókoncertjén a MÁV Szimfonikusok Leonard Bernstein Slava-nyitányával kezdenek. A politikai nyitányt a szerző Rosztropovicsnak ajánlotta, s erre maga a cím is utal, hiszen a Slava a világhírű gordonkaművész-karmester beceneve volt. A mű másik érdekessége, hogy több részt Bernstein az 1976-ban bemutatott – csak pár előadást megért – 1600 Pennsylvania Avenue című musicaljéből mentett át. Ezt Grofé híres Grand Canyon-szvitje követi, ami filmekből és rajzfilmekből is sokaknak ismerős lehet...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ KEDDEN KIPRÓBÁLTA AZ EGÉSZ A TELJES FACEBOOK-HADSEREGÉT

444.HU
Szerző: Haszán Zoltán
2018.01.31.

Hadgyakorlatot tartott kedden déltől egyig a Fidesz központból irányított Facebook-hadsereg, amelynek felépítését és működését az egyik tag mutatta be nekünk részletesen éppen kedden megjelent cikkünkben.

Az akció némileg emlékeztetett a Magyar Néphadsereg tesztelésére, amikor előre szóltak a katonáknak, hogy éjjel riadó lesz, nem berúgni, mindenki készítse be a menetfelszerelését és egyenruhába feküdjön le, hogy flottul menjen minden.

A Fidesz hétfőn jóelőre jelezte a kampányra kiépített Facebook-csapatának a saját fejlesztésű, titkos rendszerén keresztül, hogy kedden délben mindenki legyen résen, mert a központ fontos üzenetet küld, amit egy órán belül meg kell osztani valamennyi képviselőjelölt Facebook-oldalán és terjesztenie kell az aktivistáknak is. Ilyen rövid határidővel még nem küldtek ki feladatot, általában 1,5-2 napot adtak az utasítások végrehajtására.

A villámhadjárat főpróbája a párt új, minden eddiginél színvonaltalanabb és pofátlanul hazug plakátjának terjesztése volt, amit a Fidesz a saját oldalán 12:03-kor tett ki, majd ment az sms-értesítés az új utasításról a kampánycsapatoknak...

ITT OLVASHATÓ

AMIT AZ ORBÁN ÉS A CSALÁDJA TESZ, AZÉRT MÁS EURÓPAI ORSZÁGBAN MÁR BÖRTÖNBEN ÜLNÉNEK

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.01.31.

Az egész család nyeri el az állami pénzeket, a vejénél súlyos korrupciós gyanú merült fel. Az ügyeknél csak a miniszterelnök pofátlan reakciója a felháborítóbb...

Mégis, milyen ügyekről van szó?

A legszembetűnőbb Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor vejének volt cége, az Elios, amely sorozatban nyert el milliárdos állami megbízásokat úgy, hogy
- az esetek túlnyomó részében senki mással nem kellett versenyeznie a munkákért;

- melyek természetesen iszonyúan túlárazottak voltak;

- valamint eleve a pályázatot olyan cég készítette elő, amelynek tulajdonosa a későbbi nyertesben is érdekelt volt.

Összesen több mint két tucat, direkt rájuk kiírt közbeszerzést nyertek meg, több mint 10 milliárd forint értékben.

A botrány már 2015-ben kirobbant (cikkeink itt és itt 2015-ből) a rengeteg megnyert pályázat és pénz miatt. Elindult az OLAF vizsgálata és elindult egy itthoni rendőrségi nyomozás (ahol persze nem találtak semmit). Végül idén januárban az EU csalás elleni hivatala, az OLAF azt indítványozta az ügyészségnek, indítson eljárást az ügyben. (Részletes cikk az ügyben itt.) A Polt-féle ügyészség bejelentette, hogy el is kezdi az eljárást. Borítékolhatjuk az eredményt.

Családtagok az állami pénzek körül

A Direkt35 cikksorozatban tárta fel, hogy az elmúlt években látványosan növekvő Orbán-cégek teljesítményéhez számos állami, főként EU-s finanszírozású munka járult hozzá. Részt vettek több nagy csatornázási és útépítési munkában, illetve megjelentek a Balaton déli partján zajló vasútfelújítási projektben is. Ebben nem csak beszállítóként, de alvállalkozóként is: a Nehéz Kő Kft. nevű fuvarozó cég közel 300 millió forinthoz jut ebből a projektből. A 2004-ben alapított cégnek korábban Orbán Viktor két öccse, ifjabb Orbán Győző és Orbán Áron is tulajdonosa volt, tavaly október óta azonban idősebb Orbán Győző kizárólagos tulajdonában áll. A Nehéz Kő Kft. 2012 óta végzi a - szintén Orbán édesapjának többségi tulajdonában álló - Dolomit Kft. építőanyagainak szállítmányozását, áll a cég honlapján...

A Szántód és Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres vasútvonal felújításánál ismerős cégekre bukkant az oknyomozó portál: a beruházás kivitelezője a Déli-part 2016 Konzorcium, amelynek három tagja van

• a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Építőipari Kft.,
• a V-Híd Zrt.
• és a konzorciumvezető Swietelsky Vasúttechnika Kft., az osztrák Swietelsky cégcsoport egyik leányvállalata.

A beruházást az eredetileg tervezettnél 16,9 milliárd forinttal drágábban, összesen 72,4 milliárd forintból valósítják meg. A költségek 79 százalékát európai uniós forrásból finanszírozzák – tárta fel a Direkt36, amely a TASZ segítségével kiperelte az államtól az alvállalkozók listáját, ott bukkantak Orbán családjának és Mészáros Lőrincnek a nyomára. (Aki a sajtónak megerősítette: luxus magánrepülővel jár focimeccsre.)

ITT OLVASHATÓ

OLIGARCHÁK A NETEN: MEGVAN A VÉLEMÉNYÜNK RÓLUK

TÉNYGYÁR BLOG
Szerző: Ténygyár
2018.01.29.

- Sokat beszélnek a magyarok az interneten Mészáros Lőrincről, Andy Vajnáról, Tiborcz Istvánról, Simicska Lajosról és Garancsi Istvánról, az új magyar elit tagjairól

- A vélemények többsége erősen negatív, az kormány kedvenc üzletembereit strómanoknak vagy oligarcháknak tartja a véleményt formálók többsége

- A legjobban Mészáros Lőrincz Zuckerberg-nyilatkozata és Kósa Lajos anyjának sertéstelepe verte ki a biztosítékot a közösségi médiában

A Ténygyár felkérésére az Y-nsight social listening kutatócég 2017 januárjától egy éven keresztül vizsgálta, hogyan jelennek meg az új magyar gazdasági elit szereplői az online beszélgetésekben – a közösségi médiában, a blogszférában és a kommentekben. A kutatásból kiderül, hogy a magyarok kifejezetten sokat foglalkoznak az általuk leginkább oligarcháknak és strómanoknak tartott üzletemberekkel. Mészáros Lőrinc, Andy Vajna, Tiborcz István, Simicska Lajos és Garancsi István kapcsán leginkább a meggazdagodásuk körülményeit, a politikai kapcsolataikat és az ehhez kapcsolódó korrupciót tartják érdekesnek.

„Én inkább Mészáros Lörincnek vagy Habony Árpádnak utalnám a fizetésem. Legyen stadion és kisvasút minden faluba, és világitson Tiborcz Pista…

Legyen mindenki fideszes, egyen narancsot vagy aranyat, mint Andy Vajna felesége Vajna Timi… Legyen az ország államformája Magyar Nemzeti Elmegyógyintézet :-)”

Hogy az oligarchák érdeklik a magyarokat, nem kérdés: erről árulkodik, hogy egy év alatt 127400 bejegyzés született a témában. A beszélgetésekben azonban ennél kevesebben vettek részt: egy kommentelő ugyanis átlagosan hétszer szólt hozzá a témához. Akiket tehát az új elit érdekel, nem elégszenek meg egy kommenttel, hajlandóak akár hevesen is vitatkozni róluk. A bejegyzések 67%-a online cikkekben és az azokra érkező felhasználói kommentekben jelent meg, míg 33%-a a közösségi média platformjain és blogokon. A diskurzusokban összesen több mint 18 ezer ember vett részt, túlnyomó többségben (74%) férfiak; a kutatásból úgy tűnik, nők kevésbé szívesen szólnak hozzá az új elit ügyéhez...

ITT OLVASHATÓ

NINCS KÉT ORSZÁG! SZALAI JÚLIA KÖSZÖNTÉSE

MÉRCE
Szerző: MISETICS BÁLINT
2018.01.30.

„a falvakban »színmagyar« és »színcigány« iskolák néznek egymással farkasszemet, a tehetős nyugdíjasoknak telente egyiptomi luxusutat szerveznek az utazási irodák, miközben a legszegényebbek a fagyos utcán a szupermarketek előtt kukáznak – egy szélsőségesen hasadt világ előképei vesznek körül bennünket mindenütt. Jól látjuk ma már: mindezt nem írhatjuk az »átmenet« számlájára – a mi világunk ilyen.”[1]

Ma van Szalai Júlia 70. születésnapja. Az évforduló kiváló alkalmat ad arra, hogy mindazok figyelmébe ajánljuk az írásait, akik szeretnék jobban megérteni a magyarországi társadalom kettészakadását, és esetleg tenni is akarnak egy valóban – a szegénységben élőkkel és a cigány magyarokkal egyaránt – közös ország létrehozásáért. [2]

Szalai Júlia írásait olvasva megérthetjük, miként történhetett, hogy a rendszerváltás éveiben a társadalom jelentős részét sújtó elszegényedés mellett „észrevétlen maradt az »igazi« szegények évtizedes eredetű, soha fel nem számolt, a kérdéses években viszont leszakadássá mélyülő szegénysége”, és miként vezetett a társadalom végletes kettészakadásához a hazai településfejlődés szélsőséges egyenlőtlensége és a cigány magyarok – jelentős részben a rendszerváltás előtti kényszerasszimiliációs folyamatok zsákutcáiból következő – társadalmi kirekesztődése. [3]

Megismerhetjük a társadalompolitika rejtett társadalmi funkcióit, mögöttes társadalmi érdekviszonyait – és szimbolikus jelentőségét. Megérthetjük, hogy a jóléti újraelosztás nem csupán pénzt oszt, hanem „a különböző támogatási formák szimbolikus tartalma” révén legitim vagy megbélyegzett társadalmi pozíciókat – elismerést – is, és ily módon a társadalmi törésvonalak enyhítése helyett azok elmélyítésének és igazolásának is eszköze is lehet. [4]

Megtudhatjuk, hogy a szegénységben élők támogatásának az elaprózott, helyi önkormányzati szintű rendszere miért volt már a kezdetektől elhibázott [5], és hogy az elvben a szegénység enyhítésére szolgáló segélyezés miként szolgálja a szegénységben élők kiskorúsítását és intézményes elkülönítését, és egyúttal a legrosszabb munkák iránt mutatkozó kereslet szükség szerinti kielégítésének biztosítását [6]. Azt is megtudhatjuk, hogy a „munkához jutó legszegényebbek mindenki máson túltéve – az őket sújtó közvélekedésre pedig jócskán rácáfolva – látástól vakulásig dolgoznak”. Ha ugyanis „valami szerencse folytán legalább az informális gazdaságban nagy ritkán munkához jutnak, akkor nemcsak hogy élnek az alkalommal, de többet is dolgoznak mindenki másnál”. [7]

Bepillantást nyerhetünk azokba a folyamatokba, amelyek révén a roma diákok az iskolás éveik végére belsővé teszik, hogy „másságuk” a továbbtanulás és munkavállalás terén is másodrendű pozícióra kárhoztatja őket. [8]

Feltárulhat előttünk az iskolai elkülönítés abban rejlő társadalmi funkciója, hogy „a mélyszegénységben élő társadalmi csoportok és a »többi szegény« közötti választóvonalak kijelölésével és intézményesítésével széles alsó-középosztályi rétegek társadalmi pozícióvesztését kompenzálja, a margón kívülre sodródottak elkülönítése révén pedig kidomborítsa az utóbbi csoport relatív fölényét és – elszenvedett veszteségei ellenére töretlen – többségi beágyazódását.”[9]

Írásai a szegényellenes társadalompolitika 2010 előtti előképeire is emlékeztetnek. Például – közvetlen előzményként – a második Gyurcsány-kormány „Út a munkához” programjára, amit Szalai Júlia nem annak deklarált célja (a segélyezés helyett a „munkahelyteremtés” hangsúlyozása), hanem a szegénység etnicizálása és az etnicizált szegénység intézményesítése szempontjából tartott határkőnek. Ő ehelyett egy „az állampolgároknak a megélhetés minimális szintjéhez fűződő szociális alapjogain” nyugvó támogatási program (lényegében egy garantált minimumjövedelem rendszer bevezetése) mellett érvelt. [10] ...

ITT OLVASHATÓ

FÜGGETLEN SZAKÉRTŐK SZERINT NEM GARANTÁLJA PAKS II. FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGÁT AZ ELVÉGZETT FÖLDTANI KUTATÁS - VIDEÓRIPORT

ÁTLÁTSZÓ 
Szerző: Átlátszó
2018.01.30.

A Paks II. projektcég a közelmúltban 8 milliárd forintot költött egy földtani kutatásra, hogy bebizonyítsa: bár valóban vannak aktív tektonikus törésvonalak azon a területen, ahová az új paksi blokkokat építenék, ezek a létesítményre nem jelentenek veszélyt. Gerner Péter geológus nemrégiben az Átlátszón megjelent tanulmányában figyelmeztetett, hogy ezzel a kutatással több komoly szakmai probléma is van, emiatt pedig egyelőre nem lehet megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy a területre lehet-e atomerőművet engedélyezni. Videóriportunkban megszólal Timár Gábor geofizikus is, aki szerint csúnyán ráfizethetünk, ha egy földrengésveszélyes helyre építjük az új atomerőművet...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

FÉLELEM NÉLKÜL NEM LEHET ÉLNI - HÁJOS RÓBERT: A BIZALOM IS TANULHATÓ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2018.01.31.

Hájos Norbert biológus-agykutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Hálózat-Idegélettani Kutatócsoportot vezeti. Azt vizsgálják, hogy a félelemmel kapcsolatos emléknyomok hol és hogyan rögzülnek az agyban. Nemrég – a világon először – ők tártak fel az agy „félelemközpontjában” található idegsejtek között egy olyan kapcsolatrendszert, amely felelős a negatív érzelmi emléknyomok kialakulásáért, és a viselkedésünket szabályozza.

– Miért épp a félelmet kutatja?

– Tudományos kihívásnak tekintettem, hogy az agy mandulamagjával, vagyis az amygdalával kezdjek foglalkozni. Ez egy páros agyi régió, a halántéklebenyben kétoldalt található. Meghatározó szerepe van például a félelemmel kapcsolatos érzelmi emléknyomok kialakításában és a válaszreakciók előhívásában. Ezt kísérleti pszichológiai kutatások is igazolták már. Ám arról, hogy az amygdalát egyáltalán milyen idegsejtek alkotják, hogyan vannak összekapcsolva és miként áramlik bennük az információ, nagyon keveset lehetett tudni.

– Mi ennek az oka?

– Az amygdala általunk vizsgált részében hasonló idegsejtek vannak, mint az agykéregben, amely jól rétegzett, strukturált terület. Az agykéregről készített felvételeken könnyű megkülönböztetni, milyen sejteket látunk. Az amygdala azonban nem ilyen. Ahhoz tudnám hasonlítani, mintha nagyon sok neuront összeráznánk egy dobozban. Nincsenek rétegei, és az idegsejtek alakja sem felismerhető. Ezért genetikailag módosított egértörzseket kellett létrehoznunk a vizsgálatainkhoz. Amikor 2012-ben az MTA Lendület pályázat segítségével, munkatársaimmal elkezdtük a kutatásainkat, először olyan módszereket és műszereket kellett kifejlesztenünk, amelyekkel az amygdala belső szerkezetébe pillanthatunk, és meg tudtuk különböztetni a sejteket. Ezzel lehetővé vált a köztük lévő kapcsolatok megfejtése is. Azelőtt ilyen módszerek nem voltak. De más is motiválta a kutatásainkat.

– Mégpedig?

– Ez az agyi terület nemcsak a félelemi reakciókat kódolja, hanem sokféle más viselkedést is. Például a pánikreakciók innen indulnak, vagy az undor érzelmi nyomai is itt rögzülnek. Ha valaki egy étteremben romlott ételt kap, és rosszul lesz tőle, oda többé nem fog bemenni. A kellemetlen, fájdalmas emléknyomok memorizálása és a válaszreakciók kialakítása az amygdalától függ. Mi azt próbáltuk feltárni, milyen sejtközi kapcsolatok szabályozzák ezeket a folyamatokat.

– Felfedezték, hogy az amygdalában minden serkentő neuronhoz két gátlósejt kapcsolódik. Ezek a gátlósejtek párhuzamosan, egymástól függetlenül működnek, de más-más szerepük van, és eltérő módon járulnak hozzá a félelmi emléknyomok kialakításához. Mi a jelentősége ennek?

– Egyrészt tudományos jelentősége van, mivel ezt a speciális kapcsolódási mintázatot az agykérgi hálózatokban eddig sohasem sikerült feltérképezni. A felfedezésünk gyakorlatilag új frontvonalat nyitott az agykutatásban, segít annak a megértésében, hogy az emlékezés miként valósul meg az idegsejthálózatok szintjén. Az persze korábban is ismert volt, hogy az emléknyomok kialakulásának egyik mechanizmusa az asszociatív tanulás. A klasszikus pavlovi kísérletben az állat például fényjelzést kap, és rögtön utána enyhe elektromos sokkot. Ha ezt néhányszor megismétlik, az állat már a fény felvillanására félelmi reakciót mutat. Az emberek mindennapi félelmi tanulása is ehhez hasonló. Mondjuk valaki belép egy szobába, ahol valamilyen nagyon kellemetlen élmény éri. A későbbiekben igyekszik elkerülni azt a helyet. De mi zajlik le ilyenkor az agyában? Ahhoz, hogy az amygdalában egy ilyen emlék bevésődjön, sokféle impulzust kell egyszerre rögzíteni. A neuronoknak „emlékezniük” kell arra, hogy hol történt a kellemetlen dolog, mikor, milyen volt az időjárás, ki volt a szobában, mit csinált és a többi. És nagyon fontos a sokféle memórianyomot időben is összekapcsolni. Ebben van meghatározó szerepük az amygdala párhuzamosan működő gátlósejtjeinek. Az egyik azt szabályozza, hogy a kódolást végző serkentő neuronok mikor aktivizálódjanak, és működésüket időben összehangolja. A másik gátlósejt pedig azt határozza meg, hogy melyek legyenek azok a neuronok, amelyek az adott emléknyomot elraktározzák...

ITT OLVASHATÓ

AZ UNIÓ ELŐBB-UTÓBB ALÁGYÚJT AZ ILLIBERÁLIS FALÓNAK - BEST (WORST) OF, AVAGY SZELESTEY LAJOS VÁLOGATÁSA AZ UTÓBBI KÉT HÉT NEMZETKÖZI SAJTÓJÁBÓL

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2018.01.30.

Látnivaló, hogy a német nagykoalíció ugyan ezúttal fogós műtéttel jön a világra, de ahogy közelednek a megállapodáshoz, úgy kapnak erőre Európában az uniópárti erők. Az alaphangot maga Merkel adta meg, aki Davosban ismét bejelentkezett az EU-reformok vezetőjeként. Egészen pontosan azt mondta, hogy a földrész napjainkban hasonló bajokkal szembesül, mint az 1. világháború után, ám a protekcionizmus és a nacionalizmus nem jelent gyógyírt (Die Welt).

Osztrák kollégájával lezajlott berlini megbeszélésén a kancellár külön is üzent egy bizonyos, hepciáskodó közép-európai vezérnek, kiemelve, hogy az unió külső határait ugyan meg kell védeni, de az nem megy, hogy egyes államok kivonják magukat az európai szolidaritásból (FAZ). Az illetékes olasz miniszter ezt drasztikusan ugyan, de úgy érzékeltette, hogy bizonyos kormányok teljesen EU-barátok, amikor a hatalmas brüsszeli támogatásokat kell bezsebelni, ám nacionalisták, ha 100 menekültek kell befogadni (Guardian).

De nem sokkal volt diplomatikusabb az olasz és a görög miniszterelnök, aki a Világgazdasági Fórumon igen epésen emlegette Magyarországot, amiért az kerítést állított a szerb határon (Daily Telegraph). És éppenséggel az sem ígér túl jót a magyar tervek szempontjából, hogy a minap a Bundestagban a képviselők felállva ünnepelték a francia Nemzetgyűlés elnökét, amikor az határozottan elutasította a populizmust, hangsúlyozva, hogy az a nacionalizmussal párosulva minden nemzetet fenyeget. A konzervatív Die Welt hozzá is tette, hogy Nyugaton nagy az aggodalom a magyar és a lengyel kormány miatt, mivel azok magukra nézve már nem tartanak kötelezőnek olyan értékeket, mint a jogállam, a véleményszabadság és a migrációs politika.

Szóval, ahogy a Bloomberg megfogalmazta, megkezdődött a harc Európa jövőjéért, de mintha a magyar és a lengyel vezetésnek a küzdelemben nem igazán lennének szövetségesei. A V4-csúcson ugyan egységes állásfoglalás született a kvóták elutasítása ügyében, és Zeman győzelme is némi reményt adhat Orbán Viktornak. Utóbbi fejlemény ügyében néhány szalagcím:

- A cseh elnök sikere ajándék a földrészen az euroszkeptikus erőknek, feldobja a liberális, multikulturális értékek ellen hadakozó pártokat, soraikban Orbánnal és a PiS-szel (Bloomberg)

- Egy Macron nem csinál tavaszt Európában, viszont Csehországban az nyert, aki a félelmet gerjeszti (Süddeutsche Zeitung)

- Zeman kerekedett felül és ez megvilágítja, milyen szilárdak a hatalmon lévő pártok pozíciói Közép-Kelet-Európában (Wall Street Journal)

- A Nyugat csak ne nagyon finnyáskodjon, mert az államfő sok mindenben ugyanazokat az eszközöket alkalmazta eddigi politikájában, mint pl. Trump (Washington Post)

Egy faragatlan, alkoholista politikus győzelménél azonban talán többet nyom a latban az európai hogyantovábbot illetően az, amit az EPP strasbourgi frakcióvezetője, a CSU-s Weber fejtett ki: 2018 döntő év lesz az EU megújítása szempontjából, mert dűlőre kell jutni pl. a menedékkérők áttelepítése ügyében. Egyetlen kormány sem jelentheti ki, hogy nem fogad be menekülteket, és ha nem sikerül konszenzusra jutni, akkor többségi alapon kell dönteni (FAZ). Az meg alighanem súlyos csapással ér majd fel a nagy közép-európai stratégának, ha beválik, amit a Spiegel jósol, hogy ti. Manfred Schulz lesz a következő német külügyminiszter. Ugyanez a lap úgy foglalja össze a most kovácsolódó brüsszeli terveket, hogy ha nincs jogállam, nincs uniós támogatás. Megjegyzi, hogy a készülő új konstrukció alig leplezett fenyegetés

Magyarország, Lengyelország és Románia címére, hiszen pl. az Orbán-kabinet kiskorúsítja a civil szervezeteket, mind jobban korlátozza a menekültek emberi jogait, valamint a tanszabadságot...

ITT OLVASHATÓ

KOLLEKTÍV MASZTURBÁCIÓ

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.01.31.

Olvasgatom a facebook bejegyzéseket, és a guta ütöget.
Csak a DK!
Csak a Feri!
Ki a rokonszenvesebb, Karácsony vagy Feri?
Lehet utána csinálni!
Lehet embernek lenni!
DK. A demokratikus párt.
Töröm a fejem, mi értelme van ennek?
Nem találom értelmét, sőt, a jelenlegi helyzetben egyenesen kontraproduktívnak tartom, mert a szavahihetőség rovására megy, hiszen Karácsony a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, míg Gyurcsány úgy ezerötszázszor tette nyilvánvalóvá, hogy nem kíván ezen a választáson miniszterelnöki babérokra törni – hát akkor, hogy jön ide Karácsony?
És ki a DK jobb ötlete?

Gyurcsány vagy beszáll a ringbe, vagy nem, de ez a lebegtetéses attrakció nem tisztességes a választóval szemben, mert nem teremt tiszta helyzetet...

ITT OLVASHATÓ

KÖZMUNKATÁBOR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.01.31.

Lázár János valaha volt fatornyosában kampányolt. Elment, hogy a pártközpont igéit hirdesse annak érdekében, hogy a hozzá hasonló tenyeres-talpas legyen a gauleiter, élet és halál ura Hódmezővásárhelyen. Polgármestert választanak arrafelé ugyanis.

Valahogyan úgy érezte, hogy a NER világraszóló eredményei közt meg kell említenie a közmunka és a közbiztonság egymásra gyakorolt jótékony hatását. Jobban teljesítenek, mint az tudvalévő, így a meredten és kábán figyelő hallgatóság megtudhatta, hogy azért jó neki, mert többen ülnek börtönben, viszont nem elegen.

De még a közmunka is abban segít, hogy ne vágják át a hódmezővásárhelyi polgár torkát, és ezt valami egészen egyedi gondolatmenettel támasztotta alá az annyit is ér filozófiájának megalkotója. Érdemes ezt betűhíven megtekinteni, mert eszonta ő maga a saját szájával, aki erősen tudja, mit kell beszélnie, hogy a nép imádja az egész csürhéjét:

„Százhetven-száznyolcvanezer ember van közmunkában. Akinek reggel hatkor el kell mennie melózni, és mondjuk Hegedűs Laci dolgoztatja itt, a hódmezővásárhelyi városházán, annak délután háromkor már nem sok kedve marad, hogy elmenjen lopni. Beszéljünk világosan és egyértelműen. Ráadásul egy idő után rájön arra, hogy hatvan-hetvenezret kap úgy, hogy dolgozik reggel hattól délután kettőig, akkor minek akkora kockázatot vállalni.”

Hegedűs Laci dolgoztatja a városházán a proletárt, olyannyira, hogy elmenjen a kedve a lopástól. Ennek olyan munkatábor, olyan közmunkatábor szaga van, nem tudom, érezzük-e a kijelentés pikáns, náci bukéját. Nem tudható, hogy Hegedűs Laci karikás ustorral veszi-e el az emberek kedvét attól, hogy teaidőben lopjanak, vagy csupán diót töret velük, mint a szabolcsi szerencsétlenekkel, hogy teljesen belekábuljanak, ez végül is tökmindegy.

Mindemellett kábé kétszázezer ember lelkébe gázolt bele, mert a logikájából az jön ki, hogy közmunkás=tolvaj. Semmi más. Ezt az egész delírt kiegészíthetjük az év eleji kijelentésével is, amikor arról értekezett, hogy nevelési céllal nem emelik a közmunkások bérét, holott tehetnék, és ez megint csak a szögesdróttal beszegett vad, tölgykerítés barakk képzetét erősíti az emberben...

ITT OLVASHATÓ

KORNAI JÁNOS: EZT AZ AUTOKRATA KORMÁNYT NEM LEHET BÉKÉSEN LEVÁLTANI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.01.30.

Aggasztanak a Magyarországon végbement változások: romba dőlt a demokratikus átmenet számos vívmánya, szisztematikusan szétverték az emberi jogok garanciáit, a fékek és ellensúlyok rendszerét – ezt mondta a kilencvenedik születésnapja alkalmából tartott konferencián a Budapesti Corvinus Egyetemen Kornai János. Az ünnepelt a hazai közgazdaság-tudomány kiemelkedő alakja, a Harvard Egyetem és az eseményt szervező intézmény professor emeritusa. Hozzátette, a jövőben is tanulmányozni fogja e folyamatokat, és felhívja a figyelmet mindarra, ami nyugtalanítja.

Kornai János Látlelet című, több tanulmányt tartalmazó kötete, amelyben az Orbán-rendszer működéséről szóló megfigyeléseit foglalta össze, az elmúlt év végén jelent meg. Álláspontja szerint az a politikai kormányzati forma, amelyben élünk, már nem tekinthető demokráciának – igaz, nem is diktatúra. Ez a berendezkedés autokrácia, amely nem átmenet az előbbi kettő között, hanem önálló működési mód. Ismertetőjegyei közé tartozik, hogy csak formálisan léteznek azok az intézmények, amelyek garantálnák a kormány leválthatóságát, a parlamenti ellenzékkel szemben pedig represszív (akadályozó, gátló) eszközöket alkalmaznak. Nem függetlenek a fékek és ellensúlyok szerepét betöltő intézmények, az uralkodó csoport szinte minden fontos tisztségre saját embereit nevezte ki. Gyenge és folyamatosan támadásoknak van kitéve a civil szféra, a részvétel jogi keretei nem érvényesülnek, a sajtószabadságot jogi és gazdasági eszközökkel is korlátozzák.

Kornai, aki az úgynevezett nem egyensúlyi rendszerek és a posztszocialista átmenet nemzetközileg elismert elemzőjének számít, azt állítja, az autokrácia és a diktatúra közös vonása, hogy felülről vezérlik őket, minden fontos szereplőt megpróbálnak egy hatalmi, parancsuralmi láncba terelni. Kornai már egy 2012-es írásában a társadalom és a gazdaság működésére negatív hatást gyakorló centralizáció 33 példáját sorolta fel az MNB felett átvett irányítástól kezdve a felügyeleti szabályozó szervek és az önkormányzatok jogkörének megnyirbálásán keresztül az Országos Bírósági Hivatal és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap létrehozásáig.

A szerző felsorolja és osztályozza azokat az intézkedéseket, amelyekkel az Orbán-rezsim megsértette a magántulajdonhoz fűződő jogokat, alapjaiban korlátozva ezzel a kapitalizmus normális működését. Az ilyen intézkedések között akadtak olyan egyszeri lépések, mint a magánnyugdíjpénztárak államosítása vagy a végkielégítések megsarcolása visszamenőleges hatályú törvényhozással. Ám ebbe a kategóriába tartoznak olyan, naponta ismétlődő jelenségek is, mint egyes cégek szándékos meggyengítése, majd felvásárlása, utóbb a rokoni-baráti körbe tartozó tulajdonosoknak való átjátszása potom pénzért, vagy az uniós és az állami pályázatok manipulációja. A cél leginkább az, hogy a gazdaság irányítóit befűzze abba az úr-szolga kapcsolatrendszerbe, amelynek engedelmes tagjai az ellenőrző rendszer vezetői is...

ITT OLVASHATÓ

AZ IGAZI CSALÓDÁS MAGYARORSZÁG VOLT - HA ORBÁN VIKTOR ÁLLAMFÉRFI, BEVEZETI AZ ORSZÁGOT AZ EURÓZÓNÁBA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.01.29.

Magyarországot egyre gyakrabban emlegetik a fejlett Nyugattól, de még a visegrádi országoktól is egyre inkább leszakadó gazdaságként. Bruno Dallago olasz közgazdász szerint semmi értelme a visegrádi államokat egy kalap alá venni, mindegyiket magához mérten kell megítélni. Ebből a szempontból Magyarország valóban elmulasztott lehetőségeket. Szerinte a magyarok részét képezik a nyugati kultúrának, és ha Orbán Viktor államférfi, akkor készít egy reális tervet, amellyel bevezeti az országot az eurózónába. A közgazdászprofesszor a Corvinuson rendezett Kornai90 konferencián tartott előadást.

– Az államszocializmus bukása után a kelet-európai társadalmak különböző kapitalista utakat választottak. Magyarország a többi visegrádi országgal együtt a beágyazott neoliberális gazdaság irányába indult el. Mitől függött, hogy ezen belül ki mit részesített előnyben?

– Szerintem eleve nincs értelme a visegrádi országokat egyben nézni, mert nem összehasonlíthatók. Nagyon különböző pozíciókban voltak az átmenet időszakában, s ennek következtében más-más úton és megoldásokkal jutottak el a neoliberális gazdaságpolitikához. Lengyelország például óriási gazdasági válságot élt át a nyolcvanas években, az állam eladósodott a külföld felé, tömeges volt a munkanélküliség és a kivándorlás. A foglalkoztatottakat átterelték a mezőgazdaságba, ami a visszafejlődés egyik tipikus jele. Az első demokratikus lengyel kormánynak nem volt szabadsága, rendeznie kellett a hiteleket, stabilizálnia a gazdaságot és a politikai helyzetet. Ez a korai válság lett a szerencséjük.

– A javukra tudták fordítani?

– Olyan, vegyes stabilizációs programot vezettek be, amelynek a gazdasági lába mellett volt egy szociális is, vagyis nem hagyták tovább nőni a munkanélküliséget. Ráadásul a folyamatos politikai és szakmai viták kereszttüzében képtelenek voltak megegyezni egy privatizációs törvényben, ezt csak 1996-ban fogadták el. Ezért aztán a nagy állami cégek magánosítása helyett az erőforrások – a humán és a pénzügyi is – a hazai kis- és középvállalkozásokhoz vándoroltak. Új vállalkozások jöttek létre, azok versenyhelyzetbe kerültek, így vált lehetővé, hogy az egykori lengyel kisvállalkozásokból multinacionális cégek nőttek ki.

– Csehszlovákia ugyanebben az időszakban virágzott.

– Olyannyira, hogy csodaországnak tartották. Nem volt sem külső, sem belső államadóssága, gazdasága fegyelmezetten, jól működött. Bármit tehettek a kormányok, a lakosság hagyta. Meg is csinálták a bajt, az állami vállalatokat állami bankok privatizálták, s ezzel utat nyitottak a gyenge vállalatvezetésnek és a korrupciónak. Majd amikor Csehszlovákia 1993-ban szétvált, a várakozásokkal szemben nem a cseh, hanem a szlovák helyzet lett kedvezőbb, egyrészt az említett privatizációk miatt, másrészt, mert a szlovákoknál maradt a híres csehszlovák fegyveripar. Vladimír Mečiar érdeme, hogy nem sietett, hagyott elég időt az új ország megszervezésére, beindítására. Persze a barátait helyezte a nagy cégek élére, viszont el tudta érni náluk, hogy a tőke az országban maradjon. Később pedig a Dzurinda-kormány sikeresen liberalizálta a gazdaságot. Az igazi csalódás Magyarország volt.

– Pedig gazdasági szempontból Magyarország vágott bele a legkedvezőbb feltételekkel a rendszerváltásba.

– Látszólag igen. Kádár János próbálta nyitni a gazdaságot, de elmaradt a várt reakció.

– Minek kellett volna történnie?

– Magyarország hasonló stratégiát folytatott, mint amit korábban Lengyelország, amely rengeteg kölcsönt vett fel külföldről. A lengyeleknek az volt a tervük, hogy az olcsó hitelből modern gépeket importálnak, felszerelik velük a vállalatokat, s az így gyártott versenyképes termékeket exportálják, a beérkezett pénzből pedig törlesztik a kölcsönöket. A cégek örömmel vették a pénzt meg az új gépeket, aztán itt vége is lett a történetnek...

ITT OLVASHATÓ

A LÉT ÉS NEMLÉT KÉRDÉSE AZ ÚJSÁGÍRÁSBAN

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2018.01.30.

„Teljesen átalakítaná a sajtóviszonyokat az a kezdeményezés, amely ha megvalósul, az újságíróknak is lenne kamarájuk. A résztvevők állítják nem politikai kezdeményezésről van szó. «Nem az újságírókat, hanem a kormánymédiát kellene szabályozni» – reagált a MÚOSZ” (Közös karámba terelnék az újságírókat)

A praktikus kezdeményezés természetesen a kormány háza tája felől érkezett, mivel őket zavarja leginkább az, hogy az állampárt képviselői, meg az egész kiszolgáló személyzet úgy menekül a nem baráti sajtó kérdései elől, hogy 2010 óta figyelemre méltó fejlődést értek el rövid távú futásban mért szinteredményeikben. A végén valamelyik potrohos pártkatonát ennek következtében jó alaposan megüti a guta, ezzel aztán vége szakad a szabad sajtó és a vágtázó illetékes elvtársak közötti harmonikus versengésnek. Annak, hogy az egyik kérdez valamit, a másik meg zavarában nem válaszol rá semmit, esetleg úgy tesz mint aki nem igazán beszél magyarul, sőt a világ egyetlen nyelvén sem.

A Magyar Művészeti Akadémia mellett igazán időszerűvé vált, hogy a kormánypárti írógépeket is valamiféle kontrollálható szervezetbe tömörítsék, majd elhalmozzák őket mindenféle előjogokkal, valamint korlátlan mennyiségű sózott mogyoróval. Akik nem lesznek ennek a magasztos céhnek felkent tagjai, azok a lézengő ritterek maximum 500 méteres távolságig és kizárólag szemből közelíthetik meg mondjuk Kövér Lászlót. Ez nem túlságosan nagy probléma, mivel ezek az oktondi kíváncsiskodok legfeljebb majd távolról, barátságosan integetnek őkegyelmének, aki ügyet sem vet rájuk. A betolakodók eddig se nagyon tehettek sokkal többet, legfeljebb közelebbről csodálhatták meg az örökké feszült házelnök fenséges vonulását. Néha azért kaptak tőle egy-egy megvető megjegyzést, esetleg mélyen lesújtó pillantást. A szerencsések mindkettőből bőségesen részesültek.

A lényeg, hogy a kormány, a párt, azaz maga Orbán Viktor többszörös áttételeken keresztül ki tudja majd nevezni az arra érdemeseket kaiserlich und königlich újságírónak. Vége lesz az „Én már gyerekkoromban is újságíró szerettem volna lenni, de apám addig verte a fejemet egy szobabiciklivel, amíg inkább elmentem hajóácsnak. A nehézségek ellenére titokban nem tettem le terveimről, így álnéven vidám anekdotákat írogatok a múltban bekövetkezett ipari katasztrófákról egy rendkívül népszerű hajózási szaklapban.” típusú partizánkodásoknak.

A pompás ötlet, egy kamara létrehozásának meghirdetője Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, Orbán Viktor (erősen) lekötelezettje, szóval elég egyértelmű az, mi is a célja ennek a nagy-nagy igyekezetnek. Nem politikai kezdeményezésről, hanem érdekvédelemről van szó. Mégpedig Orbán Viktor és kiterjedt üzleti kapcsolatainak hatékony védelméről.

A pártállam a média nagy részét könnyedén bedarálta, a maradékot a kamarai tagság segítségével majd szépen kiszelektálja. Aki pedig a kamarán belül véletlenül kellemetlen kérdéseket tesz fel valamelyik bandatagnak, azt egyszerűen kizárják, valami olyan indokkal, hogy nem tartotta be a magyar nyelvhelyesség szabályait, mivel szó szerint idézte Németh Szilárdot.

Orbánék talán már sejtik, a következő ciklusuk nem lesz túlságosan könnyű. A megszorításoknak és az elvonásoknak köszönhetően a gazdaság papíron teljesen rendben van. Egy csomó adatot, kimutatást, indexet, és más efféle torzszülöttet lehet büszkén mutogatni, hogy ez itt a miénk és milyen szép lett. Ami pedig közben rohad, az direkt van...

ITT OLVASHATÓ

TESIS, KISVÁROSI, KLEPTOKRATA IZÉBEN ÉLÜNK

24.HU - POSZT ITT
Szerző: TOMPA IMRE
2018.01.30.



A bozgorokról. Vélemény.

A bozgor sértő és bántó gúnyneve az erdélyi magyaroknak, ilyennek veszik a hazátlant jelentő gúnynevet, én egy sajátos jelentés jelölésére használom, a mai, súlyosan terhelt mainstream magyar nemzeti érzés jelölésére, mely sztem születési hibás, súlyos strukturális nyavalyában szenved, amitől pedig a nemzet jobb sorsra érdemes nagyobbik része szenved. Azért használom ezt a szót, mert feltűnt, hogya legobskurusabb hülyeségeket, a legagyamentebb konteókat és a legszemenszedettebb kormánypropagandista hazugságokat minden kritika nélkül elhívők között felülreprezentáltak a kisebbségi gyökerekkel rendelkezők.

Az oké, hogy aki kisebbségi gyökerekkel rendelkezik, érzékenyebb a hazafiasság kérdésében, és még az is tök oké, hogy rosszul van Trianontól, az ország megcsonkítása szinte gyógyíthatatlan seb, és nemigen volt olyan ember Magyarországon, aki ne érezte volna igazságtalannak és ne akarta volna visszaváltoztatni a trianoni határokat, ez a tömegérzelem meghatározta az akkori magyar állam mozgásterét, és ehelyütt tekintsünk el az ország szétszedésének okaitól, illetve a magyar eliteknek a történtekben való felelősségétől...

ITT OLVASHATÓ

A MANIPULÁCIÓ REJTETT FEGYVEREI

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2018.01.30.

Kis becsapós stratégiák, amelyek arra késztetnek bennünket, hogy igent mondjuk. Miért vagyunk befolyásolhatók? Miért nem sikerül nemet mondanunk? Miért hagyjuk magunkat manipulálni? Christophe Carré A manipulációs titkos fegyverei című könyvében megpróbál válaszolni ezekre a kérdésekre.

A konfliktusok megoldásának specialistája, a hivatásos mediátor szerint mindenki hagyja magát többé-kevésbé befolyásolni, egyszerűen azért, mert emberek vagyunk, nem gépek. Mindenki manipulál mindenkit, az emberi kapcsolatok bonyolultak, mindenki manipulált és manipulálható egyben.

A manipulációnak sokszor nincs negatív hatása és nem egyszer összefügg a barátsággal, a szerelemmel. A békesség kedvéért manipulálunk, hogy kielégítsük a hozzánk közelállókat. Az is lehetséges, hogy a manipuláció azért befolyásolja érzéseinket, hogy megfékezze kritikáinkat.

Vannak egyszerű módjai a védekezésnek. Ha felismerjük a manipulálási szándékot, időben megállíthatjuk azt. Ébernek kell lenni, figyelnünk kell, mi történik, használnunk kell megérzésünket. Két síkon kell cselekedni, először is, össze kell szedni az információkat arra vonatkozóan, hogy a partner hazudik-e és ha igen, milyen célból, milyen szándékkal. Így lehet, ha szükséges, tiszta vizet önteni a pohárba...

ITT OLVASHATÓ

KÖSZ, NEM KELL IMPORTPASI!

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Pamela
2018.01.30.

Ha azt mondom, Tenerife, akkor mindenkinek a napsütés, pálmafák, vízpart és csomó kellemes dolog jut az eszébe. Irigyelni való? Bizonyos szempontból persze. Csakhogy mint az Pamela posztjából is kiderül, a dolgok ennél bonyolultabbak, a napsütésben is lehet néha fázni, az otthon maradtak pedig egészen furcsán tudnak viselkedni.

„Több, mint öt hónapja költöztünk Tenerifére, ami nem nagy idő, de már kimondhatom: itt élünk. Sok mindent készen kaptunk, de mindeközben meg kell küzdenünk minden nap magunkkal, a nyelvi nehézségekkel és a „jé, ezt sem ismerem, pedig itthon vagyok” érzéssel.

És természetesen foglalkozni kell az otthonhagyott családtagokkal, barátokkal, ismerősökkel. És sokuk beszólásaival. Már nem kapom fel a vizet, de minden nap jönnek a kis furkálódások, a beszólások és egyre kevéssé fogadom nyitottan az otthonról érkező tanácsokat. Ne általánosítsunk: szerencsére ez a kisebbség, egy csomó normális rokonom és barátom van!

Az ismeretségek sokkal gyorsabban kopnak, mint gondoltam

Még a költözés utáni pár hónapban folyton jelzett a Messengerem. És szinte napról napra halkul. Persze én sem keresek sokakat. Van pár pending üzenetem egy régi-régi baráttól, és még megnézni sincs kedvem. Talán mert ő tényleg hiányzik, és ő érti meg mindezt a legjobban.

„Szia! Mikor hívhatlak?” Írom, hogy bármikor / 6-kor / amikor neked jó. És azóta nem hallok felőle. Majd egy újabb fellángolás és már én sem akarom keresni..."...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN RENDSZERE MINDEN ÍZÉBEN KORRUPT

VÁROSI KURÍR BLOG
Szerző: Városi Kurír
2018.01.30.

A korrupció megítélését, és az állami újraelosztás egyes kérdéseit vizsgálta közvélemény-kutatásában a Vasárnapi Hírek megbízásából a Publicus Intézet. Lássuk, mire jutottak az országot átszövő korrupció kérdésében!

Korrupt közbeszerzések

Nem meglepő, hogy tízből hét (70 százalék) megkérdezett úgy látja, a közbeszerzések többsége nem tisztességes és előre le van játszva, és a válaszadók kevesebb ötöde (17 százalék) gondolja azt, hogy a közbeszerzések többsége tisztességes.

Azonban még a Fidesz szavazók körében is azok vannak többségben, akik szerint tisztességtelenek és előre lejátszottak a közbeszerzések (45 százalék, 34 ellenében), és figyelemreméltó, hogy ebben a körben vannak a legtöbben, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre (21 százalék).

Stróman Lőrinc

A nemzet gázszerelője gazdagodása nem igazából osztja meg a magyar embereket, hiszen a válaszadók majd’ fele (46 százalék) úgy látja, hogy a felcsúti polgármester, Orbán Viktor és a Fidesz segítségével gyűjtötte vagyonát és nem az övé, csak a nevén van. A megkérdezettek további ötöde (20 százalék) gondolja úgy, hogy a Mészáros vagyona korrupció eredménye. Ezzel, összességében, az érdemben válaszolók majd’ kilencven százaléka korrupciót sejt Mészáros Lőrinc meggazdagodása mögött.

A Fidesz szavazók többsége is így gondolkodik, felük (49 százalék) sejt korrupciót, és a legtöbb válaszadó (27 százalék) szerint Mészáros vagyona valójában nem az övé. Mindössze a Fidesz szavazók tizede (12 százalék) gondolja azt, hogy politikától függetlenül, becsületes munkával felhalmozott a vagyona. Azonban figyelemre méltó, hogy ebben az esetben is messze a Fidesz szavazói azok, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre, tízből négyen (39 százalék).

A Publicus kutatása azt mutatja, hogy a magyar lakosság többsége egyértelműen korruptnak tartja a Fidesz – kormányt. Sokak meggyőződése, hogy Mészáros Lőrinc a vagyont nem saját magának, hanem Orbánnak gyűjtögeti, jobb időkre. Ezek után már csak a kérdés marad: büntetik-e mindezért a választók a szavazófülke magányában a Fideszt, és annak vezérét Orbán Viktort. Aki számára még nem lenne egyértelmű: Magyarországon ma egy feudális, hűbéres rendszer működik, amelynek élén a király, akarom mondani a legfőbb hűbérúr, Orbán Viktor áll.

ITT OLVASHATÓ