KORRUPCIÓINFÓ: TÖBB SZÁZMILLIÓS UNIÓS TÁMOGATÁS A PAKSI BERUHÁZÁSÉRT FELELŐS MINISZTER FIA CÉGÉNEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLE
2020.04.23.

Feljelentést készül tenni az Európai Unió csalás Elleni Hivatalánál (OLAF) Hadházy Ákos független képviselő, mert szerinte visszaélések lehettek egy heves megyei tehenészet fejlesztésére kapott uniós támogatások kapcsán. A telepet birtokló cég egyik tulajdonosa Süli Balázs, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János fia

Hadházy sajtótájékoztató-sorozaton (Korrupcióinfó) tár fel szerinte szerinte “mutyigyanús”, uniós támogatásokhoz kapcsolódó ügyeket több, mint két éve. A mai rendezvényén bemutatott esetet így foglalta össze:

“Ilyen a 21. századi feudalizmus. Aki hűséget fogad a királynak, az birtokot kap érte.”

Ha birtokot nem is, de több mint félmilliárd forintnyi uniós támogatást kapott egy tófalusi tehenészetet birtokló cég, a Biogas Productor Kft., melynek egyik tulajdonosa Süli Balázs, akinek a nevére az apja, Süli János íratta a céget, amikor őt tárca nélküli miniszternek nevezték ki...

ITT OLVASHATÓ

MIUTÁN A KORMÁNY ELVETTE A GÖDI ÖNKORMÁNYZATTÓL A SAMSUNG-GYÁR TERÜLETÉT, MILLIÁRDOKAT ÖNT A TERÜLETRE

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2020.04.23.

Miután a kormány pénteken a veszélyhelyzetre hivatkozva elvette az ellenzéki vezetésű Gödtől a Samsung-gyár területét, majd az ezzel járó adóztatási jogokkal együtt a fideszes többségű Pest Megyei Önkormányzatnak adta,

most 42 milliárdos infrastrukturális fejlesztéseket rendelt el rajta, hogy előkészítse a dél-koreai vállalat terjeszkedését.

A Samsung Közép-Európa legnagyobb akkumulátorgyárát építi fel a Pest megyei város mellett. Balogh Csaba, Göd polgármestere a 444-nek adott interjújában arról beszélt, hogy a Samsung az eddigi közel 40 hektáros terület mellett még egy 80 hektárnyi területet is beépítene. A beépítés következtében a veszélyes anyag felhasználása máshogy oszlik meg, de a kormányzati lépés miatt a helyieknek most nincs beleszólása a változtatásokba...

Megnyíltak a pénzcsapok

A kormány szerdán megjelent határozata szerint az állam a gödi ipari park területén 7,1 milliárd forinttal támogatja a közlekedési infrastruktúra fejlesztését. A rendelet melléklete szerint ebben szerepel:

- az új gödi csomópont kialakítása, vagyis az M2-es autóút 26+692 km szelvényben új félcsomópont létrehozása;

- új felüljáró építése az M2-es autóút felett;

- az északi út megépítése, vagyis az M2-es autóút meglévő gödi csomópontja és az iparterület közötti közvetlen útkapcsolat kialakítása;

- a déli út megépítése, vagyis új közúti kapcsolat létesítése az új gödi csomópont és Göd város településközpontja között, kerékpáros kapcsolatok kialakításával

- a déli út és a 2113. jelű összekötő út között új útkapcsolat kialakítása (második feltáró út)

- a déli út és az iparterület közötti útkapcsolat kialakítása (nyugati út).

Ezen felül a terület energiaellátásához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztéséhez 22,5 milliárd forintot biztosít a kormány. Ebből a villamos energia elosztó hálózati infrastruktúra-fejlesztésére a 2020-as költségvetésből 4 milliárd forintot szánnak, az átviteli hálózat fejlesztésére pedig további 6 milliárdot. A 2021-es költségvetésben pedig máris 12,5 milliárdot biztosítanak rá.

Az iparterület gázellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésére pedig még 415 milliót költ az állam.

A vízközmű hálózatot pedig 11,9 milliárdból fejlesztik a következő két évben. Ebben többek között szerepel a Fővárosi Vízművektől történő átvételéhez szükséges infrastruktúra kiépítése, vízkezelő technológia kialakítása, ipari vízvezeték építése, az ott keletkező ipari szennyvizek teljes körű tisztítása, valamint a gödi ipari park és a váci szennyvíztelep közötti ipari szennyvízvezeték kiépítése...

ITT OLVASHATÓ

„NINCS SOK KÖZÜK A VALÓSÁGHOZ” - CHIKÁN ATTILA AZ ELHIBÁZOTT VÁLSÁGKEZELÉSRŐL

MAGYAR NARANCS ONLINE

Szerző: BAROTÁNYI ZOLTÁN

2020.04.22.

A kormány gazdaságvédelmi csomagja méretét tekintve kicsi, szociálisan teljesen érzéketlen és már az alapkoncepciója is téves - Chikán Attila közgazdásszal, az első Orbán-kormány egykori gazdasági csúcsminiszterével készült teljes interjúnk a friss lapszámban olvasható

Magyar Narancs: Az Orbán-kormány válságkezelő csomagját ért kritikák kétirányúak: nem mozgósít elég pénzt a súlyos károk mérséklésére, szociális tekintetben pedig érzéketlen.

Chikán Attila: Mindenekelőtt irritáló, hogy a magyar gazdaságvédelmi csomag nem tudja kezelni a szociális válsághelyzetet: az az érzésem, mintha a csomag összeállítói egyszerűen nem akartak volna tudomást venni erről. Technikai eszköztárat sorolnak fel olyan problémákra, amelyek néha közvetve vagy közvetlenül maguk is kapcsolatban vannak a válsággal, de közben a szociális problémákat egyáltalán nem kezelik megoldandó feladatként. A munkanélkülit is pusztán gazdasági szereplőként kezelik és nem társadalmi cselekvőként. A háztartás egyszerűen nem is szerepel kategóriaként a csomagban – pedig még a mikroökonómiai elmélet számára is ez az egyik legfontosabb szereplő, hát még a társadalomban. (...)

MN: Az Orbán-csomagban szinte tételesen felsorolva megtalálhatók a területek, amelyeket kisegítenének, államilag finanszíroznának – de valóban a turizmus, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés, a filmgyártás, meg a rejtélyes kreatív ipar volna a legfontosabb?

CA: Figyelmesen tanulmányoztam én is ezt a listát, de nem találtam magyarázatot arra, hogy miért pont ezeket az ágazatokat emelték ki − bár nem vitatom, hogy nehéz helyzetben vannak. Valakik talán sugalmazhatták is egy-egy elemét, nem függetlenül a közvetlen érdekeltségeiktől, és e magánérdekek jelentek meg az állami preferenciák között. Sokszor íróasztal mögött született elgondolásokat látunk, amelyeknek nincs sok közük a valósághoz. Arra biztatják a turizmus, vendéglátás képviselőit, hogy a kényszerű leállás alatt inkább újítsanak fel – csakhogy az ebben az iparágban nehéz helyzetbe kerülő vállalkozói rétegnek éppen most nincs is pénze arra, hogy e célra költsön, és hiteleket sem biztos, hogy felvenne a bizonytalan jövőre...

ITT OLVASHATÓ 

MÉSZÁROS LŐRINC GYEREKEINEK CÉGE LETAROLTA A FÁKAT AZ ATLÉTIKAI STADION HELYSZÍNÉN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.04.23.

A barnamezős, egykori VITUKI-telepen a stadion felépítése és a parkosítás után alig fog nőni a zöldfelület nagysága, pedig még kormányrendeletet is módosítottak, így már az atlétikai pálya füvét is beleszámíthatják. Ráadásul a stadiont a volt ipartelep egyetlen olyan pontján húzzák fel, ahol 
egy fás parkot kell miatta kiirtani. 

Az atlétikai stadiont a IX. kerületben a Duna, a HÉV és a Ráckevei (Soroksári)-Duna által határolt barnamezős területen húzzák fel. 2018 év végén a magyar főváros kapta meg a jogot a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésére. Az építkezés az egykori VITUKI-telepen (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) még nem kezdődött meg, jelenleg a terület előkészítése van folyamatban, amit a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér – B.Á.L. Zrt. a Föld-Trans Kft.-vel közösen 4 milliárd forintért végez. A munkát januárban kezdték el, és a tervek szerint novemberre rozsdamentes lesz a terület. A tervezett 40 ezres atlétikai stadiont a verseny után 15 ezresre bontanák vissza.

Nemrég írtunk arról, hogy a stadionra a koronavírus okozta gazdasági válságban is lesz 190 milliárd forint, és hogy az eddigi előkészítő munkálatok az adófizetőknek 28 milliárd forintba kerültek. Nemrég a Momentum egyébként arra kérte Baranyi Krisztinát, a IX. kerület polgármesterét, hogy állítsa le az atlétikai stadion építését, mert a járvány utáni gazdasági válságban ezt a luxusberuházást nem engedheti meg magának az ország...

ITT OLVASHATÓ

MÓDOSÍTOTT A KORMÁNY: 112 EZER FORINT IS LEHET AZ ÁLLAMI BÉRTÁMOGATÁS, DE EZ NEM SEGÍT AZON, AKI MINDENT ELVESZTETT

24.HU
Szerzők: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA, VITÉZ F. IBOLYA
2020.04.23. 

Tíz nappal a kihirdetése után már át is írták – az Orbán Viktor által a legfontosabb célok között említett – munkahelymegőrzés támogatására íródott bértámogatási rendeletet. Mint táblázatunkból látható, szinte minden fő elemét megváltoztatták, miután kiderült, hogy a megszabott feltételek mellett nem sok vállalkozás tudna élni a bértámogatással, így az intézkedés aligha állítja meg a tömeges elbocsátásokat.

A módosításnak köszönhetően a bértámogatás plafonja 37 ezer forinttal több, 112 ezer forint lett...

ITT OLVASHATÓ

SOKKAL NAGYOBB A BAJ A ZENEIPARBAN PÁR VISSZA NEM VÁLTOTT JEGYNÉL

STENK BLOG

Szerző: SAJÓ DÁVID

2020.04.22.

Áll a bál a magyar zeneiparban, miután az egyik legnagyobb állandó hazai szabadtéri koncerthelyszínnek számító Budapest Park bejelentette, hogy a koronavírus-járvány miatt új időpontokra kerülő koncertjeikre eladott jegyek árát egész egyszerűen nem váltják vissza. De ez csak a kezdődő válság első súlyosabb tünete.

A már megvásárolt jegyek automatikusan érvényesek lesznek az új dátumra. Amennyiben ez az időpont biztosan nem felel meg neked, kérünk, 30 napon belül írj nekünk levelet az utalvany@budapestpark.hu-ra, ahol a jegyárnak megfelelő értékű utalványt kapsz. Ezt a mai naptól számított 6 hónapban lesz lehetőséged eldönteni, melyik 2020-as vagy 2021-es Budapest Parkos koncertjegyre szeretnéd beváltani.

Ezt április 15-én posztolta a Budapest Park a Facebook-oldalára azzal kapcsolatban, hogy a járvány okozta veszélyhelyzet miatt az április 23. és május 16. között tervezett koncertjeiket elhalasztják, vagyis – reményeik szerint – más időpontban tartják meg. A kommentelők a Facebookon őrjöngenek, de a hazai élőzenei szektor szereplői is a fejüket csóválják. Még azok is, akik aláírták az egy nappal korábban megjelent nyílt levelet, amellyel a Budapest Park megágyazott a nem túl népszerű bejelentésnek...

Nyílt levél, amit sokan el sem olvastak

A 32 klub, fesztivál, koncertszervező, promoter és más iparági szereplő által aláírt levélben többek között ez áll:

"Tudjuk, hogy békeidőben programlemondás esetén a jegyárakat automatikusan vissza szokás téríteni, de jelen helyzetben ezt sokan nem tehetjük meg, mert ez azonnali csődhelyzetet eredményezne. Szeretnénk elmondani, mi zajlik a kulisszák mögött és milyen gazdasági megfontolások állnak az esetenként eltérő döntéseink hátterében."

A könnyűzenei programoknál bevett gyakorlat, hogy amikor egy meghirdetett koncertet ilyen-olyan okok miatt új időpontra kell áttenni, a megvásárolt jegyek birtokosainak adnak 15-30 napot, hogy eldöntsék, beváltják-e a jegyüket az új időpontban, vagy inkább visszakérik a pénzt. Ezzel a szokással megy most totálisan szembe a Budapest Park azzal, hogy nem adják vissza a jegyek árát. Ráadásul az eladott jegyek helyett úgy adnak utalványokat, hogy még a legmagabiztosabb szakértők sem tudják, mikor tér magához a szórakoztatóipar, mikortól lehetnek újra turnék és koncertek. Egy magyar előadó fellépését könnyebb itthon pótolni pár hónappal később, mint egy külföldiét, akinek Budapest csak egy a tucatnyi európai turnéállomás közül. A Park ráadásul nem fedett helyszín, tavasztól őszig tart a szezon, és a legbátrabb becslések szerint is leghamarabb ősz végére, de inkább 2021 első felére kezdhet el visszatérni minden a régi kerékvágásba. Magyarul, aki karácsonyra vett koncertjegyeket egy 2020-as Park-koncertre, az nagy valószínűséggel csak valamikor 2021-ben kap érte valamilyen zenei élményt...

ITT OLVASHATÓ

TOVÁBB SÚLYOSBÍTOTTA A JÁRVÁNY AZ OTTHONÁPOLÁS VÁLSÁGOS HELYZETÉT

HVG ONLINE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2020.04.23.

Létrehoztak egy olyan közösségi gondozási rendszert, amelyben családoknak adnak tanácsokat, hogyan lássák el a kórházakból hazaküldött beteg hozzátartozóikat, illetve hogyan találjanak ápolót. Támogatás híján hetente két család életét tudják megkönnyíteni.

A kórházaknak április 15-ig az ágyak 60 százalékát, nagyjából 40 ezer férőhelyet kellett Kásler Miklós miniszter utasítására szabaddá tenniük a koronavírus-járvány miatt. Az Emmi sajtóosztálya a döntést azzal indokolta, hogy „tömeges megbetegedések várhatók Magyarországon is, fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is”. A minisztérium azt is közölte, hogy az új helyzet mindenkitől együttműködést igényel, azoktól a családoktól is, ahol a beteg otthonápolása megoldható, Müller Cecília pedig szerdán már azt jelentette be, hogy az ágyak felét sikerült is felszabadítani, bár szerinte ténylegesen nem kellett sok beteget hazaküldeni.

A miniszteri utasítás megjelenése után többen is megkeresték szerkesztőségünket. Volt, aki azt mesélte, nagypéntek délután hívták föl, hogy kedden viszi haza a mentő a magatehetetlen, fél oldalára bénult édesapját, akinek számos krónikus betegsége van. Ellenkezni nem volt módja, arról viszont fogalma sincs, hogyan fogják megoldani az ellátását. Máshoz a végstádiumban lévő rákos fiát akarták visszavinni. A fiú egy hónapja, nagyon rossz állapotban került kórházba, akkor már enni sem tudott. Infúziót és morfiumtapaszt kapott, szondája viszont nincs, így az édesanyja nem tudja otthon mivel etetni.

"Az otthonápolás nagyon nehéz műfaj"

– mondta a hvg.hu-nak Milánkovics Kinga, közgazdászból, egyetemi tanárból lett „feketeöves” otthonápoló. Az elmúlt 10 évben dolgozott Magyarországon, Máltán és Angliában is gondozóként, magát csak úgy hívja, „kelet-európai, migráns ápoló”...

ITT OLVASHATÓ

A JÁRVÁNY CSÚCSÁRA TERVEZETT ÉRETTSÉGI: AZ OKTATÁSIRÁNYÍTÁS URALJA A PILLANATOT, DE VAJON A VÍRUSOKAT IS?

G7.HU
Szerzők: ERCSE KRISZTINA, JUHÁSZ ÁGNES
2020.04.21.

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata. Ercse Kriszta oktatáskutató, interkulturális szakértő, Juhász Ágnes szakképzési és pályaorientációs szakértő.)

2010 óta nincs más lehetőségünk, mint tehetetlenül figyelni azt az ámokfutást, amit az Orbán-kormány az oktatás területén (is) művel. Az elhibázott intézkedések a lézerpontos szakértői előrejelzéseknek megfelelően fejtik ki pusztító hatásukat. Gondoljunk csak a szakképzés már sokadik újra-átalakítására vagy a brutálisan megnövekedett tanulói és tanári terhelésre, esetleg a Nemzeti alaptantervre, amelynek 2012-es verziója kevés híján forradalmat robbantott ki, és a feszültségcsökkentésnek beígért, 2018-2020-as variációk – hosszú, nyűgös vajúdás után is – csak rontottak a helyzeten. És most, a járvány idején tökéletesen nyilvánvalóvá vált az oktatásirányítás felkészületlensége és alkalmatlansága.

Az eddigi teljesítményről

Amikor a hivatalban lévő kormányzat 2010-ben megkezdte az oktatási rendszer totális átalakítását, az átgondolatlan, előkészítetlen intézkedések összesített hatásaként a magyar közoktatás teljesítményének egésze* földcsuszamlás-szerűen megindult, és ráállt egy negatív spirál pályára.* Ezért megnőtt a korai iskolaelhagyók aránya, a funkcionális analfabéta 15 évesek aránya*, és az oktatási rendszert kiemelkedően jellemző szelekció mértéke is tovább növekedett*. Elhibázott pedagóguspolitikájuk miatt csökkent a pedagógusellátottság – egyre több helyen képesítés nélküli, illetve nem szakos tanár tart órát. A szülők számos alkalommal fejezték ki fokozódó elégedetlenségüket és kritikájukat az kormány oktatáspolitikai intézkedéseivel kapcsolatban...

ITT OLVASHATÓ

KOCSMA GŐZE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.04.23.

Bencsik János, független képviselő megsértette a kocsmák jó hírét. Negatív színben tüntette fel a műintézményeket, amikor az ország házát hozzájuk hasonlította, mondván, kormánypárti képviselők a bezárt egységek helyett használják tivornyázásra a parlamentet. Az ivók ezt az összevetést kikérik maguknak, mert egyrészt ők kormánypárti képviselőket nem tűrnének meg a falaik között, másrészt pedig a kocsma nem egyszerű töltőhely, ahol hiphop bedűttünk valami szeszt, mint a parlamenti büfében, hanem ott filozófia is van, az élet nagy kérdései, az életé meg a halálé, valamint a csapos lány csöcsei.

Sok mindent lehetne még sorolni a parlament és a kocsma evolúciós, etimológiai, szakrális, spirituális és ontológiai különbségeiről, amiből mindig az ivó jönne ki jobban, de ebben a helyzetben nem ez a lényeg, hanem a kormánypárti képviselők. Akik felőlem annyit isznak, amennyit akarnak, de azért menjenek az édes anyukájukba. Egy nappal ezelőtt tapssal fojtották belé a szót Szabó Tímeába, most pedig a sarokba okádtak a tisztelt házban, vagy valami ilyesmi. Mert nem tudható, mit takar Bencsik képviselő fogalmazása, miszerint a „Ház” méltóságát sértően viselkedtek. Más kérdés, hogy magam már nem sok méltóságot látok a „Ház”-ban.

És megint csak kósza meglátás, hogy Kövér házmester szigora sehol sem volt. Igaz, nem ő elnökölt, de a szelleme csak ott lebegett, mégis, a kormánypárti képviselők csinálhatták a fesztivált zavartalanul, mert övék volt a világ. Még erre sem kapná fel a fejét az ember, bunkók mindenhol vannak, még a kocsmában is akadnak, ez ellen tenni nincs mit. Ámde ezek a kormánypárti képviselők akkor dajdajoztak, amikor épp azon ment a diskurzus, hogy húszezer kulturális területen dolgozó honfitársunk életét miképp tegyék tönkre, és ez azért érdemel valami figyelmet talán. Vagy pedig fideszi szempontból ez sem, de akkor tényleg elmennek az anyjuk csúnyájába...

ITT OLVASHATÓ

VILÁGTÜKÖR: „TEHETETLENKEDIK ORBÁNNAL SZEMBEN, ÉS A BŰNTÁRSÁVÁ VÁLT”

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.04.23.

Most már tényleg ébredjen fel Brüsszel! Nemhogy megbüntetné, inkább pénzt ad a még nagyobb és még nagyobb hatalomra törő magyar kormányzatnak, és ezzel hozzájárul a magyar ellenzék gyengítéséhez – erről jelent meg cikk a New York Timesban. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár közben azt állítja, lincselés folyik Magyarország ellen. A magyar kormány embere a BBC-nek nyilatkozott. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

A koronavírust használja fel a magyar és a lengyel kormány az ellenzék megbüntetésére – állítja a New York Times terjedelmes cikkben, amelyben az Európai Uniót a szerző, Steven Erlanger nemcsak tehetetlennek, de bűntársnak is minősíti. Mivelhogy pénzügyi támogatásával hozzájárul ahhoz, hogy még nagyobb hatalmat ragadjon magához a két ország vezetése, s így ahhoz is, hogy a rezsimek ellehetetlenítsék az ellenzéküket. Az uniónak tehát szerinte nem pénzt kellene osztania számukra, hanem megbüntetnie a két országot a jogállam semmibevétele miatt.

Bár a mostani járványhelyzetben az EU – ismeri el a cikk szerzője – nem véletlenül ítélt meg magasabb összeget a koronavírus elleni védekezésre a legszegényebb és gyenge egészségügyi rendszerrel rendelkező államoknak, kiderült, hogy Olaszországban és Spanyolországban jobb helye lett volna a támogatásnak.

A cikkíró a magyar kormányzatról kialakított véleményét friss információkra alapozza, értesült a fővárosi önkormányzatot ért támadások részleteiről, az iparűzési adó elvételéről épp úgy, mint a parkolási bevételek megvonásáról az ingyenes parkolás bevezetésével., valamint a gödi Samsung gyár területének átminősítéséről is tudomása van.

Ébresztő, Brüsszel!

Az európai stabilitási kezdeményezés (European Stability Initiative – ESI) elnevezésű think tank alapítója, Gerlad Knaus szerint az igazságtalan pénzelosztás, valamint az, hogy az Európai Parlament nemegyszer felszólította az Európai Bizottságot a szankciók alkalmazására – aminek következtében hazánk és Lengyelország elveszítheti uniós szavazati jogát – ám még sem tett semmit az uniós vezetés – nos, ez nemcsak abszurd, de figyelmeztetés is kell legyen: Ébresztő, Brüsszel!

Ráadásul három nappal a pénzosztás előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt állította, hogy az Európai Unió semmit nem tesz Magyarországért a koronavírus-válságban. A helyzet iróniája, véli a szerző, hogy épp akkor hozták nyilvánosságra a támogatási alapokat, március 30-án, amikor a magyar parlament felruházta Orbánt a rendeleti kormányzás jogával. Varga Judit igazságügyi miniszter pedig kettős mérce alkalmazásával vádolja Brüsszelt.

Kovács: Lincselés folyik Magyarország ellen

A BBC Hard Talk műsorának adott interjút Kovács Zoltán államtitkár politikai lincseléssel és hazugsággal rágalmazva Brüsszelt, mert nem engedi, hogy Magyarország a saját útját járja, amikor kihívásokkal szembesül a koronavírus idején. Stephen Sackur viszont – szemben a CNN-es Christiane Amanpourral – nagyobb felkészültségről tett tanúbizonyságot, az asztalára bekészített anyagokat, idézeteket jókor, jó helyen szúrta be Kovács érvelései közé.

A Magyarországon bevezetett időhatár nélküli rendeleti kormányzásra rákérdező 23 perces interjúban – amelynek egyelőre csak egy pár perces beharangozója elérhető – Kovács tagadta, hogy diktatúra lenne Magyarországon, hisz szerinte az ország vezetése az alkotmányához és a jogállami normákhoz tartja magát.
Megszokták, már nem érdekli őket

A riporter idézett az Európa Tanács főtitkára, Marija Pejčinović Burić Orbánhoz intézett aggódó hangú márciusi leveléből, amely Kovács állításaival nem volt teljesen összhangban. Mire na nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár azzal védekezett, végtelen az ellenük felhozható igaztalan kritikák száma, 2010 óta szinte már megszokták.

„Kovács úr, csak nem akarja politikai lincseléssel megvádolni az Európa Tanács vezetőjét?”– tette fel a kérdést a riporter. „Hát, dehogynem, amikor a nyugati sajtón és a liberális európai pártokon keresztül vádolnak minket!” – jött a válasz, majd Kovács Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnökének nem igazán egyértelmű nyilatkozatával takarózott. Mire Sackur: „Értem én, tisztelettel, de ön egy biztost idéz, én pedig többet is tudnék, ennek ellenkezőjét állítva, de vegyük csak a bizottsági elnök, Ursula von der Leyen véleményét!”

Kovács közölte, állnak minden vizsgálat elé, hogy Brüsszel meggyőződhessen róla, Magyarország épp azt teszi, mint másik négy tagállam, ahol szintén nincs időkerete a rendeleti kormányzásnak. Majd hozzátette, nem érdekli többé Magyarországot ez a fajta politikai vélemény. Egyúttal arra kérte az újságírót, vegye figyelembe, helyes úton jár a magyar kormány, amikor rendelkezéseket hoz, hisz nálunk nem az a helyzet, mint Nagy-Britanniában, Olaszországban vagy éppen Spanyolországban. Magyarország ura a helyzetnek és ezt a koronavírusra vonatkozó adatok is egyértelműen bizonyítják – állította Kovács Zoltán államtitkár...

ITT HALLGATHATÓ MEG

AZ ORBÁN-RENDSZER SIKEREIT LEGINKÁBB A PROPAGANDA ADJA

MÉRCE
Szerző: BOGÁR ZSOLT
2020.04.22.

A magyarok szemében a „gazdasági sikerek” legitimálják az Orbán-rendszert, miközben a társadalom többsége azt is látja, hogy a rezsim a gazdagoknak kedvez. Az orbáni propaganda hatása elementáris, ugyanakkor a koronavírus okozta válsághelyzet nyomán kiderülhet, hogy a kommunikáció kevés. A Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung közös kutatását, mely az elmúlt tíz év kormányzásának társadalmi megítélését vizsgálta, ma délután mutatták be egy online beszélgetés keretében. 

„Az Orbán-korszak három legnépszerűbb intézkedése összhangban van azzal, aminek a kommunikációjára a kormány a legtöbbet költötte”

– kezdte az előadását Bíró-Nagy András kutatásvezető, a Policy Solutions igazgatója a Závecz Research bevonásával készült kutatásról, amely az elmúlt tíz év kormányzati teljesítményének társadalmi megítélését vizsgálta egy 1000 fős reprezentatív mintán. (A kutatás itt elérhető.)...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN10 - AZ ELMÚLT ÉVTIZED A MAGYAR TÁRSADALOM SZEMÉVEL

FRIDRICH-EBERT-STIFTUNG
- POLICY SOLUTION
Szerző: BÍRÓ-NAGY ANDRÁS, LAKI GERGELY
2020.

T a r t a l o m j e g y z é k 

1. Az elmúlt tíz év kormányzati teljesítménye 

1.1. Az elmúlt tíz év legfontosabb kormányzati intézkedései 
1.2. Az elmúlt tíz év legnagyobb közpolitikai problémái 
1.3. A kormányzati teljesítmény megítélése pártpreferencia szerint 


2. Magyarország elmúlt tíz évének megítélése 

2.1. Magyarország általános állapota 
2.2. A demokrácia helyzete 
2.3. A magyar gazdaság állapota 
2.4. A sajtószabadság helyzete 
2.5. A gyermekvállalás feltételei 
2.6. Az egészségügy helyzete 
2.7. A közoktatás állapota 
2.8. Magyarország nemzetközi megítélése 
2.9. A cigányság helyzete 
2.10. Az életszínvonal Magyarországon 
2.11. A korrupció mértéke 
2.12. A szegényebbek felemelkedésének esélyei 
2.13. A magyar falvak helyzete 
2.14. A magyar kultúra helyzete 

3. Élet a NER-ben – állampolgári vélemények 

3.1. Személyes boldogulás a NER-ben 
3.2. Jobban él a többség, mint tíz éve? 
3.3. Kinek kedvez a Fidesz kormányzása? 
3.4. Az érvényesülés lehetőségei a NER-ben 
3.5. Információszabadság 

4. A demokratikus kormányváltás esélyei 

5. Konklúziók: Az Orbán-kormány tíz éve a magyar választók szemében 

ITT OLVASHATÓ, INNEN LETÖLTHETŐ (PDF)

TÍZ ÉVNYI NER MÉRLEGE: A FIDESZESEK FELE SZERINT A KORMÁNY A GAZDAGOKNAK KEDVEZ, ÉS ORBÁN NEM VÁLTHATÓ LE DEMOKRATIKUS ÚTON

168 ÓRA
Szerző: 168 ÓRA
2020.04.22.

Tíz évi Fidesz-kormányzás – mit tartanak a kormánypárti szavazók a legfontosabb eredményeknek, hogyan vélekednek a NER-ben uralkodó viszonyokról és érvényesülési lehetőségekről, mennyit javultak életkörülményeik, ha javultak, mi aggasztja őket leginkább. Erre is kereste a választ átfogó kutatásában a Policy Solutions, amit a hvg.hu szemlézett, s amelyet már az intézet honlapján is meg lehet tekinteni.

Bíró-Nagy András társalapító és az intézet igazgatója, valamint Laki Gergely elemző nem kizárólag a kormánypárti szavazók véleményét kérte ki, de talán mégis a legbeszédesebb eredménye a kutatásnak, hogy egyrészt

a fideszes szavazók szűk többsége (55 százalék) is úgy véli, hogy Magyarországon urambátyám rendszer uralkodik, jóban kell lenni a kormánnyal a boldoguláshoz,

másrészt körükben többségben van az az álláspont, ami szerint a kormány nem váltható le demokratikus úton. Majdnem felük, 48 százalék osztja ezt a véleményt – szemben 39 százalékkal, akik bíznak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének demokratikusságában –, az összes választó között ugyanez az arány 43 százalék. A lakosság 40 százaléka pedig hisz abban, hogy a NER-t választáson fogja megbuktatni a magyar nép.

Hogy mit gondolnak a fideszesek a kormányról, azon belül is Orbán Viktorról, azzal a 168 Óra is foglalkozott:

ITT OLVASHATÓ

ORBÁNRA BORULHAT AZ ORSZÁG! AKÁR A LAKOSSÁG TIZEDE MUNKA NÉLKÜL MARADHAT

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.04.22.

Drámai prognózis jelent meg a napokban a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése alapján. A járványveszély egy hónapja alatt, közel 50 000-en veszítették el az állásukat s ez a szám akár meg is duplázódhat. A kormány rapid gazdasági mentőcsomagot kalapált össze, amit pár nap alatt módosított is, miután a külföldi multik közölték – tömeges elbocsájtásokra kényszerülnek. Vértes András, a GKI vezetője szerint, ennél is nagyobb veszély fenyegethet.

A gazdasági szakértő úgy véli, egy olyan gazdasági mentőcsomagra lenne szükség, amit még Németországban találtak ki, s arról szól, hogy ha olyan nagy gazdasági összeomlás van, mint jelenleg, akkor az a legfontosabb teendő, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló lehetőleg minél tovább ott tudjon maradni annál a tevékenységnél, amit végez és ezt anyagilag meg kell támogatni. Amennyiben ezt sikerül biztosítani, sokkal gyorsabb és könnyebb a gazdasági újraindulás a veszélyhelyzet elmúltával, mint a kényszerelbocsátásokat követően, mivel helyben marad a munkavállaló és a munkáltató is és azonnal megkezdhetik a tevékenységüket anélkül, hogy újra kelljen szervezni és építeni a vállalkozások elemeit.

Magyarországon azt hirdette a kormány, hogy mindezt átvállalja, de a kelleténél jóval kevesebb áldozattal – közölte a Hírklikk megkeresésére Vértes András. Az osztrák rendszert hozta fel pozitív példaként, ahol akár három hónapon át 80-90 százalékban kifizeti az állam azt a kieső jövedelmet, ami a járvány miatt kialakult helyzetben jelentkezik a munkáltatónál és a munkavállalónál. A magyar kormány „mentőcsomagja” mindezt első körben siralmasan alulteljesítette, mivel az állásv-esztettek mindössze 25-30 százaléka tudott volna élni a kormányzati segítséggel. Pár nap alatt valószínűleg megértették a kialakuló helyzet kockázatát – tette hozzá –, és meghallgatva a gazdasági szereplők javaslatait, módosították az eredeti koncepciót: ahol 25 százalékos a bérkiesés, ott támogatást nyújtanak...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ÍGY TESZI ORBÁN NEVETSÉGESSÉ AZ EU-T - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE

Szerző: SZELESTEY LAJOS

2020.04.23.

Németország a második félév soros elnökeként állítólag odacsap a kevésbé jogállamoknak.

Az Európa-ügyi német államminiszter azt közölte, hogy a következő uniós költségvetésről zajló egyeztetéseken már igencsak közel járnak a megállapodáshoz, tehát, hogy a jövőben igenis járjon anyagi következményekkel, ha egy tagállam módszeresen megszegi a jogállami előírásokat, tudósít a FAZ. Michael Roth megerősítette, hogy Berlin ezt a kikötést a második félévben, az EU soros elnökeként bele akarja foglalni az európai jogba. Mert az nem járja, hogy ne legyenek szankciók, amikor valaki kulcselveket sért meg. A büntetés mellett foglalt állást a francia diplomácia vezetője is, de ezen túlmenően általánosnak mondható az egyetértés – hangsúlyozta Roth. Az illetékes miniszterek a tegnapi telekonferencián arra bátorították a Bizottságot, hogy az minden kormány esetében vizsgálja meg, mennyire egyeztethetőek össze a rendkívüli intézkedések az uniós szabályokkal. Ez főleg Magyarországra és Lengyelországra vonatkozik. Kovács Zoltán azt mondta, hogy az Orbán-kabinet bizonyosan nem fogja elfogadni, ha Európa ezúttal is politikai boszorkányüldözésbe kezd, és kettős mérce alkalmazásával próbálja megbüntetni egyik tagját.

Elhalkultak a kifogások

Orbán Viktor megvezeti az EU-t, visszaveri az európaiak bágyadt bírálatát és örül a Brüsszelből érkező új pénznek, mondja a Frankfurter Rundschau. A miniszterelnök immár csaknem egy hónapja dekrétumokkal irányítja országát, anélkül azonban, hogy tudni lehetne, mennyi ideig tart a jogköre. Az elején felzúdult a hazai ellenzék, a német külügyminiszter pedig azt követelte, hogy az ügynek legyenek anyagi következményei, hiszen itt az alapjogokat korlátozzák, ami elfogadhatatlan. Ám három héttel később erről már szó sincs. Sőt, az első ütemben a vírus miatt igen sok támogatás érkezhet uniós alapokból Budapestre. Legalábbis ettől tartanak EP-képviselők. Györkös Péter, a berlini magyar nagykövet ugyanakkor arról beszél, hogy minőségben és mennyiségben megdöbbentően intenzív hadjárat folyik Magyarország ellen, ennek a kinövését jelentik az ilyen támadások. Von der Leyen számára, aki részben Orbán kiállásának köszönheti megválasztását, a jelek szerint nem könnyű egyértelmű politikai választ találni a magyar formáljogi érvelésre. Miközben azt hirdeti, hogy helyre kívánja állítani az európai egység bizonyos szintjét. Ám ahhoz szüksége van minden tagállamra. Ilyen okoknál fogva elhalkultak a kifogások az orbáni szükségállapot politika kapcsán. Miközben az ország még jobban visszacsúszott a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság ranglistáján. De hát a magyar média kormányellenőrzés alatt áll.

A teljhatalom módot ad a bokáztatásra

A magyar és a lengyel kormány arra használja a koronavírust, hogy megbüntesse az ellenzéket, az EU pedig tehetetlennek, de még inkább bűntársnak tűnik, pedig a két tekintélyelvű rezsim saját hatalmát erősíti a válság révén, írja a New York Times. Számukra váratlan ajándék a fertőzés. Az unió gyorsan segíteni próbált, azért átcsoportosított 37 milliárd eurót, de a két legnagyobb kedvezményezett Budapest és Varsó lett, nem pedig a ragály által erősen sújtott olaszok és spanyolok. Vagyis Brüsszel nem hogy szankciókat rendelt volna el, amiért a két állam megkérdőjelezi a demokratikus értékeket a földrész szívében, hanem inkább megjutalmazta őket. Ez azután újabb kérdéseket vet fel, hiszen az EU vonakodik bírálni a két vezetést, amely továbbra is megszegi a jogállami normákat. Daniel R. Kelemen, a Rutgers Egyetem politológia professzora azt mondja, hogy Orbán a teljhatalom birtokában megtalálja a módját az ellenzék bokáztatására. A Bizottság pedig csak segít neki. Ugyanakkor az állam- és kormányfők nem akarnak ütközni egyik társukkal. Így az unió pénzt ad, de nem követel cserében elszámolást. Knaus, a berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű elemző intézet vezetője azonban jónak tartaná, ha az integráció a demokrácia tiszteletben tartásától tenné függővé a szerkezeti támogatások folyósítását. Krekó Péter úgy értékeli, hogy Orbán még nem tett semmi olyan a felhatalmazási törvény birtokában, mint amit ne tehetett volna meg egyébként is. Ám pont az a rettenetes, amit idáig csinált. Nem kétséges, hogy a magyar politikus taktikája modellül szolgál Kaczynskinak, aki a járvány kellős közepén akar sort keríteni az elnökválasztásra.

Kovács Zoltán úgy reagált a rendeleti kormányzás bevezetése miatt érkező nemzetközi bírálatokra, hogy az utóbbi 10 évben mindig ezt történik, vagyis hogy bizonyos körök valami okból politikai lincselésbe kezdenek, ha Magyarország úgy dönt, hogy a saját módján kíván megoldani valamilyen gondot, tudósít a BBC. És ezt vonatkoztatta az Európa Tanács elnökére is, aki a minap külön levelet írt a magyar miniszterelnöknek a demokrácia védelmében. A szóvivő a brit közszolgálati tévé „Kemény beszéd”. című műsorának nyilatkozott, és megismételte, hogy az újonnan elfogadott jogszabály belül marad az alkotmány és a jogállam keretein. Visszautasította a beszélgetőtárs véleményét, miszerint Orbán Viktor meghatározatlan időre példátlan jogkört kapott, és hogy ez diktatúrát jelent. Szerinte négy példát is lehet találni Európában, amikor a törvényhozás hasonló jogokkal ruházta fel a végrehajtó hatalmat. Ugyanakkor a magyar kormánynak folyton nekimegy a nyugati sajtó, valamint Strasbourgban a balliberális pártok közössége. Felhozta, hogy a Bizottság alelnöke szerint semmi olyan nem történt idáig Magyarországon, ami sértené az európai értékeket. Arra a megjegyzésre ugyanakkor, hogy von der Leyen figyelni kívánja, miként él Magyarország a különleges felhatalmazással, Kovács úgy válaszolt, hogy csak tessék, de körül kell nézni a többi tagállamban is. Kitért arra, hogy a magyar fél csupán a lehető legjobb megoldást igyekezett megtalálni a válságra és az adatok azt tanúsítják, hogy ez sikerült is.

Pluszhatalom és pénz párban jár

Sajnos, Orbán nevetségessé teszi az EU-t, amikor bebizonyítja, hogy a járvány elleni harc ürügyén milyen könnyen egyeduralommá lehet változtatni egy parlamenti rendszert, írja a Spiegel. Nem egyszerűen diktátori jogokat szerzett, hanem azt is megmutatja, hogy közben még jól is járhat anyagilag. Hiszen több mint kétszer annyit kap az unió koronaválság alapjából, mint fertőzés gócpontjának számító Olaszország. A miniszterelnök a térség Fehéroroszországává változtatja Magyarországot. Brüsszel mégsem rendel el szankciókat, hanem inkább megjutalmazza. Így kell ezt csinálni, ha valaki ki akarja nevettetni az értékközösséget. Macron ugyan időnként rendkívül baljós jövendölésekbe bocsátkozik, pl. amikor agyhalottnak minősítette a NATO, de most igaza van, amikor úgy gondolja, hogy vége az EU-nak, ha az nem tanúsít szolidaritást a déli államok iránt. Merthogy az együttműködés helyett a kisállami széthúzás érvényesül, így az unió még sosem tűnt ennyire megroggyantnak. Az országok bezárkóznak, az elvekről vitáznak, miközben a pénz forog kockán. Marshall-segélyről beszélnek, de a következő költségvetésről sem képesek megegyezni. Az egészségügy nemzeti hatáskörbe tartozik, ám azt senki sem írta elő, hogy a kormányok ezen a jogcímen tetszés szerint állíthatják le a kivitelt, illetve zárhatnak le a határokat. Brüsszel veszít befolyásából és nem tudni, hogy valaha is vissza tudja-e szerezni. Ugyanakkor az egyes országok megmentési programjai nincsenek összhangban az egységes piac elveivel. Így azután egy sor közösségi szabályt hatályon kívül helyeztek, csak kérdés mikor lépnek azok újból érvénybe. A helyzetet senki sem foglalta össze találóbban, mint de a 90 éves de Larosiére, a Valutaalap egykori főnöke, amikor kijelentette, hogy most sok tekintetben olyan, mintha a két világháború között lennénk: a nemzetek valutaháborúba és protekcionizmusba bonyolódnak. Épp ezért az olasz államadósság megosztását javasolja, de erről aligha esik szó az állam- és kormányfők mai videókonferenciáján. Az viszont biztos, hogy ha szétesik az EU, az nem egyetlen robbanással következik be, hanem szép, lassan, mint egykor a Habsburg birodalom kimúlása.

És itt az állami irányítás

A Kartonpack sorsára utalva a FAZ úgy fogalmaz: csomagolás kérdése, miként ítéli meg valaki, hogy Orbán mire akarja felhasználni a vírusválság során kiadott dekrétumokat. Mindenesetre a teljhatalom széleskörű kritikát váltott ki. A francia külügyminiszter egyenesen koronadiktatúrát emlegetett. De ha megnézzük, hogy idáig milyen rendeletek születtek, azok része bizonyosan a járvánnyal függ össze. Másik részük a gazdaságot érinti, pl. úgy, hogy egyes esetekben el lehet tekinteni a közbeszerzési előírásoktól. Továbbá nem kell megindokolni a döntéseket. Ugyanakkor nagy feltűnést keltett Göd ügye, bár Kovács Zoltán szerint csupán azért minősítették át különleges gazdasági övezetté az ottani ipari parkot, mert ott hatalmas, 1,1 milliárd eurós beruházás készül, ami 2700 munkahelyet teremt. Ilyen körülmények között az is nagy visszhangot váltott ki, hogy állami irányítás alá helyezték a debreceni Kartonpackot. A céget a kormány nem tekinti rendszerbarátnak, de ebbe a kategóriába sorolnak más vállalatokat is, azokat mégsem vették nemzeti tulajdonba. De lehet, hogy a hatalom egy korábbi vitát rendezett ily módon az Rt-vel. Ugyanez történt Gödön is: a ragály alkalmat kínált, hogy egyetlen tollvonással megoldják az ügyet. Az sem jelent akadályt, ha emiatt ellenzéki polgármesterek tiltakoznak.

A második hullámtól félnek

Az osztrák kancellár bejelentette, hogy e hónap végén lefújják Ausztriában a kijárási korlátozásokat, vagyis májustól ismét lehet találkozni a családdal és a legközelebbi barátokkal. Kurz szerint azonban még bizonyosan hónapokig tart, amíg vissza lehet térni a korábbi, megszokott élethez, írja a Neue Kronen Zeitung. De ehhez az kell, hogy mindenki változatlanul kövesse a szükségintézkedéseket. Hiszen erősen félő, hogy jön a második fertőzéshullám. A vírus még mindig bent van az országban. Kurz védelmébe vette a megszorításokat. Arra hivatkozott, hogy azok nélkül olyan állapotok alakultak volna ki, mint Olaszországban. Így viszont most más államok másolják az osztrák megoldást. A nyárra mindenesetre az a jelszó, hogy annyi szabadságot kell adni az embereknek, amennyi csak lehetséges, ám azért korlátozások így is lesznek.

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: KRESZ TANFOLYAM (38 + 5 RÉSZ)

KRESZ TV
Szerző: Kreszprofesszor
2019-2022. 

  Pető Attila a Kreszprofesszor megtanít 
  mindenre, amire a KRESZ-vizsgán 
  szükséged lehet. 

  Kitűnő kiegészítés az e-learninges 

  tananyaghoz is. 

  El ne felejtsd megnézni mind a 38 részt!

  ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: AKI JOGSIT SZERETNE...

KRESZ TV
Szerző: Kreszprofesszor
2020.04.19.

Aki jogsit szeretne...  1. rész

Hogyan lesz jogosítványom? 1. rész

Minden, amit a jogsiszerzésről tudni

kell, lépesről lépésre.

Az 1. rész tartalma:

- A motiváció

- Életkori feltételek

- További feltételek

- Az iskolaválasztás szempontjai

- A beiratkozás

- Az orvosi alkalmassági

A leghasznosabb oktatóanyag, ami a sikeres KRESZ-vizsgához kell: https://kreszbirsag.hu/kresz_live Ha még nincs jogsid, budapesti vagy és szeretnél a Kreszprofesszor csapatánál megtanulni vezetni: http://autosiskola-noknek.hu/engem-er...

Aki jogsit szeretne... 2. rész

Hogyan lesz jogosítványom? 2. rész Minden, amit a jogsiszerzésről tudni kell, lépesről lépésre. Az 2. rész tartalma: - A jogosítvány ára - Felkészülés a KRESZ-vizsgára - Tanterem vagy e-learning? - A KRESZ-vizsga

Aki jogsit szeretne...  3. rész

Hogyan lesz jogosítványom? 3. rész Minden, amit a jogsiszerzésről tudni kell, lépesről lépésre. Az 3. rész tartalma: - A vöröskeresztes tanfolyam - Határidők a jogosítványszerzésben - Az oktatóválasztás - Milyen időbeosztásban járj vezetni?

Aki jogsit szeretne... 4.rész

Hogyan lesz jogosítványom? 4. rész Minden, amit a jogsiszerzésről tudni kell, lépesről lépésre. Az 4. rész tartalma: - Tudnivalók a vezetési órákról - A forgalmi vizsga - A hálapénz kérdése - A jogosítvány átvétele

ITT NÉZHETŐ MEG

HA NEM TETSZIK, EL IS TAKARODHATUNK ÉS KUSSOLHATUNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.04.22.

Nahátakkor. Ne kerteljek, ne köntörfalazzak, ne teketóriázzak, ne álljak egyik lábamról a másikra, hanem húzzak bele szépen. Egészséges jó reggelt kívánok, máris szerda van! Közszolgálati jelleggel szeretném közölni, hogy a járvány lassításában a legszélesebb körű összefogásra van szükség. Azt olvastam az egyik Orbán Viktort ábrázoló, facebookos propaganda plakáton (a sokadik ilyenen, amin a miniszterelnököt reklámozzák), hogy az állami felelősség nem mellőzhető, de ennek ki kell egészülnie a családfők, a családok, a falvak és a városok felelősségével. A felsorolás önmagában is finom, de az külön finom, hogy a rendkívüli és korlátlan teljhatalmukat úgy próbálják beállítani, mintha azzal nem kizárólagos felelősséget viselnének a válságkezelésben, hanem mintha mellékesen nekik is lenne valami egészen minimális szerepük ebben az egészben.

Nos, így kell elképzelni a legszélesebb körű összefogást, ennél jobban semmi nem fejezi az elvtársak valódi összefogási szándékait:

"Majd te is megszokod, te szörnypofájú, nemzetáruló gazember, akinek az a legnagyobb problémája, hogy a kormány védőeszközöket küld a határon túli magyaroknak. Majd megszokod. Ha pedig nem tetszik, eltakarodhatsz a jó büdös francba. Sőt: még kussolhatsz is. Világos?"

Lehet hogy valami nekem kimaradt, sőt. Lehet, hogy tíz éve folyamatosan kimarad valami. De most akkor kinek van korlátlan felhatalmazása arra, hogy bármit megtegyen a járvány megfékezéséért (is)? A fenti disztingvált fröcsögés gazdájának elvtársai netán ellenzékben vannak, csak nekem nem tűnt fel? Nincsenek ellenzékben? Választási kampányban vannak netán? Nincsenek? Akkor miért dobálják a politikai sarat most is? A járvány elleni küzdelem és amagyaremberek megvédése, a transzparens kommunikáció, a társadalom felnőttnek nézése helyett mi a francért mozgósítanak rengeteg energiát az ellenzék legyőzésébe? Miért nincsenek válaszok a mindenkit jogosan foglalkoztató kérdésekre, helyette miért Szabó Tímea alázásával, Karácsony Gergely lejáratásával foglalkoznak?

Amit a főpolgármesterrel művelnek a Pesti úti idősotthon ügyében, ahogy az országos tisztifőorvos politikai szerepbe tolták csak azért, hogy Karácsonyra tudjanak mutogatni, ahogy a nevüket nem vállaló propagandistáik gyártják a kamusztorikat, ahogy karigeriznek (egyesek kariferiznek), ahogy Hollikok és Farkas Örsök és Deutsch Tamások törölgetik a lábukat idős emberek nyomorúsága fölött a főpolgármesterbe, az egészen döbbenetes. Már csak a leghülyébbek nem látják, hogy a kormány konkrétan nagyobb hangsúlyt fektet a fővárosi önkormányzat és a főpolgármester befeketítésére, mint a járvány elleni védekezésre. Szarnak ők az emberekre, betegekre, ők egy állandó választási kampányban vannak, amit mindenáron meg kell nyerniük. Pedig egyrészt lenne feladat bőven, másrészt a főnökük, uruk és parancsolójuk is azt hazudta pénteken, hogy nem most kell porciózni a felelősséget, most bajtársiasan össze kell fogni, aztán majd ha túl vagyunk a tragédián, akkor le kell vonni a tanulságokat.

Azóta még nagyobb elszántsággal és gyűlölettel gyepálják Karácsonyt, és 10 napnak kellett eltelnie, ameddig a Sára Botond által vezetett kormányhivatal kitalálta, mit válaszoljon a főpolgármester által április 12-én nyilvánosságra hozott levelükre. Amely levélre hivatkozva a kórházak elutasították az idősotthon vezetőjének tesztelésre vonatkozó kérését, holott a fővárosi önkormányzat hetek óta kérte a kormány illetékeseit, hogy ne küldhessenek vissza a kórházak idős embereket az idősotthonokba negatív koronavírusteszt nélkül...

ITT OLVASHATÓ

A FEGYVEREK NEM SZÓLNAK EURÓPÁBAN, DE A GAZDASÁGI HADVISELÉS A SZEMÜNK ELŐTT ZAJLIK

MÉRCE
Szerző: ANDOR LÁSZLÓ
2020.04.22.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bocsánatot kért az olaszoktól, mivel az európai országok túl lassan nyújtottak segítséget Olaszországnak a járvány kezdetén. Ezzel a bocsánatkéréssel két probléma is van.

Az egyik, hogy valójában neki magának, illetőleg a brüsszeli székhelyű EU-intézményeknek nincs miért bocsánatot kérniük, mert az olaszok nem Brüsszelhez fordultak, hanem egyes tagországokhoz. Egészségügyi kapacitásokkal, segítségnyújtási képességgel nem a brüsszeli székhelyű intézmények rendelkeznek, hanem az EU tagországai, amelyek viszont a válság korai szakaszában – tehát mielőtt a járványt hivatalosan is pandémiává nyilvánították volna – a fülük botját se mozgatták. Sőt, inkább olyan jellegű intézkedéseket tettek, amelyekkel nehezítették a kölcsönös segítségnyújtást (exporttilalom, határzár stb.).

A másik ok, ami miatt von der Leyen bocsánatkérése problémás, az, hogy Olaszország számára csak az elmúlt 6-8 hét során volt az a fő kérdés, hogy a járványügyi válsághoz, a kórházi kapacitások kiegészítésével kap-e segítséget. A neheze ezután jön.

A következő időszakban ugyanis az EU-nak létre kell hoznia egy olyan pénzügyi keretrendszert, amely minden tagország számára lehetővé teszi a válságból való kilábalást. Mivel pedig az egészségügyi rendszerek teherviselő képessége miatt a lakosság a munkahelyekről haza lett küldve, és így a gazdasági tevékenység jelentős része leállt, a járványból óriási gazdasági válság lesz, az azt követő fellendülést viszont egy minden korábbinál nagyobb rekonstrukciós alapból kellene finanszírozni.

Az európai közgazdászok döntő többsége úgy látja : ez most csak az eurózóna tagországainak közös kötvénykibocsátásából tud összejönni, ami egyben az egyetlen lehetséges módja annak is, hogy a válság után egy megszorítási hullám ne okozzon megint drámai polarizációt, és végül szakadást az eurózónán belül.

Az eurózónán belüli Észak és Dél vitájából már kaptunk ízelítőt 2011-13-ban. Ahhoz képest mára a határvonalak elmozdultak. Franciaország, amely 2012-ben a gyáva oroszlán szerepét játszotta el, most élére állt a közös kötvényt követelő kórusnak, míg a korábban hanza jelmezbe öltözött északi országok tömbje fellazult.

Igazi áttöréshez azonban – legalábbis az eurózónán belül – konszenzusra van szükség, viszont Hollandia pénzügyminisztere (aki a következő választások után szívesen venné át a miniszterelnöki posztot is akár), keményen ellenáll. A német kormány kompromisszumot keres, és valószínűleg hálás az intranzigens holland miniszternek, hogy ezúttal nem nekik kell elvinniük a balhét a hatékony és egyben humánus megoldás megakadályozása miatt.

Bocsánatkérők hosszú sorának készülődéséről nincs hír ; arról sincs, hogy Görögországtól és más, a legutóbbi válság során értelmetlenül meggyötört országoktól vajon valaha kér-e valaki bocsánatot.

Ha a nagy kérdésekben nincs is áttörés, azért kis lépések történtek, és ezeket értékelni kell. Például, amit von der Leyen bejelentett, mint jelentős új segítséget, az a SURE névre keresztelt program, amely lényegében a munkaidő-rövidítést (német kifejezéssel Kurzarbeit) támogatja. A SURE programhoz egy nagy összeget kapcsoltak, ami pontosan 100 milliárd euró, de tudni kell, hogy egy évben ennek csak egytizede folyósítható, mégpedig nem segélyként, hanem kölcsönként...

ITT OLVASHATÓ

AKIKNEK A MUNKAHELYÉT NEM VÉDTE MEG A KORMÁNY – SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK ELBOCSÁTOTTAKTÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2020.04.22.

Egy hét alatt 11 960 fővel növekedett a munkanélüliek száma, és idén összesen több mint 320 ezren vesztettek el a munkájukat Magyarországon. Vagyis egyelőre úgy tűnik, hogy az Orbán Viktor által bejelentett gazdasági mentőcsomag sokaknak nem jelent megoldást. A számok mögött családok és sorsok állnak – ezekből mutatunk most be néhányat országos körképünkben. Van, aki hét év után lett újra munkanélküli, másnak az éppen felfutó vállalkozását tette tönkre a kijárási korlátozás, de olyan is akad, akinek három családról kellene egyszerre gondoskodnia, miközben egy forintot sem kap a munkahelyétől.

Az ATV Híradó birtokába került adatok alapján már a 320 ezret is meghaladja a munkájukat elvesztettek száma Magyarországon. Az ATV az Innovációs -és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárságától származó dokumentumra hivatkozva közölte, hogy

“a regisztrált álláskeresők száma a vizsgált időszakban (március 30.-április 12.) a 14. heti 308 664 főről 15. hétre 320 624 főre nőtt, azaz egy hét alatt 11 960 fővel növekedett a munkanélküliek száma”.

A száraz adatok mögött emberi sorsok állnak. Néhányan névvel, más név nélkül vállalták, hogy elmesélik az Átlátszónak, hogyan változtatta meg az életüket a koronavírus...

ITT OLVASHATÓ