NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.29.
Martin Schulz szerint teljesen perverz, hogy az unió finanszírozza Orbán Viktor illiberális rendszerét. Az EP volt elnöke emlékeztet arra, hogy a kormányfő a minap 5 milliárd eurót kapott csak az EU válságalapjából, pont akkor, amikor gyakorlatilag kiiktatta az Országgyűlést és dekrétumokkal rendelte alá az országot saját magának, illetve pártjának. Amit csinál, az persze roppant mód tetszik a saját klientúrjának és más jobboldali populistáknak. Pedig nem csupán uszít, hanem jéghideg politikai számításból hangulatot kelt a kisebbségek ellen, azokat diszkriminatív törvényekkel elnyomja. Ez ugyanaz, amit a tekintélyuralmi rendszerek a 20. században műveltek. De kérdés, hogy mikor szólal meg végre egy európai miniszterelnök ez ellen? – teszi fel a kérdést Schulz. Merthogy amíg Orbán azt látja, hogy megteheti, amihez csak kedve szottyan, addig meg is csinálja. Angela Merkel igazán felhasználhatná a 2. félévben a német elnökséget, hogy az Európai Tanácsban napirendre tűzze a kérdést. Schulz elrettentő példaként elmesélte, hogy annak idején, amikor Strasbourgban be kellett számolnia az állam- és kormnyfők előtt a Lengyelország ellen zajló szerződésszegési eljárásról, Orbán felállt és kijelentette: itt mondhat bárki, amit akar, meg teljesen mindegy, hogy mi lesz az eljárás vége, a kérdés így is, úgy is az Európai Tanácsban köt ki. Ott pedig Magyarország fellép ellene. Senki nem szállt vitába vele. A többiek pontosan tisztában vannak azzal, hogy be kell tartani a játékszabályokat, ám kényelmetlen beleszólni a másik dolgaiba. Ezt inkább áthárítják a Bizottságra, már ameddig ezt meg lehet tenni. Annak viszont a döntést megint csak jóvá kell hagyatnia a tagállamok vezetőivel, így ott vagyunk, ahol a part szakad. Hiszen amíg Orbán számíthat arra, hogy az EiT-ben valaki vétóz az érdekében, addig szabad keze van. Ez a legjobb módja, hogy az EU kitenyésszen egy tekintélyuralmi rezsimet. Schulz megoldásnak azt javasolja, hogy amikor a legközelebb módosítják az unió alapszerződéseit, azokba építsék be a jogállami klauzulát. Vagyis, hogy a tagállamok csak akkor kaphassanak Brüsszeltől támogatást, ha tartják magukat a demokratikus normákhoz. Németország hamarosan tehet ilyen javaslatot soros elnökként. A német szociáldemokrata Bundestag-képviselő arra is kitért, hogy Orbán a szokásos kettős stratégiát vetette be, miután az Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta a tranzitövezetekben alkalmazott eljárásmódot. Egyrészt közölte, hogy elfogadja az ítéletet, másrészt viszont figyelmeztetett az ítélet veszélyeire. Vagyis ködösíti a saját felelősségét, miközben ő maga a menedékkérők kötelező elosztásának legnagyobb ellenfele. Pedig mindössze 1290 embert kellene befogadnia.
Ha Európa egyről a kettőre akar jutni, akkor csak egyetlen út kínálkozik előtte: ha a tagállamok együttműködnek és nem egymás ellen dolgoznak. Erre figyelmeztet vendégkommentárjában a jó 100 éves amerikai kutató központ, a Brookings Intézet egyik vezető munkatársa. Constanze Stelzenmüller azonban rámutat, hogy a frontvonalak veszélyes időszakban rajzolódtak ki: a mélyebb unió és a nemzetállamok, az európai szolidaritás és a költségvetési óvatosság között. Ebben a közegben verte le a cölöpöket a közös, német-francia javaslat, amit azután megfejelt a Bizottság terve. Érdemes végigvenni, mi forog kockán. A Covid-19 olyan humanitárius katasztrófa, amelyet 1945 óta nem látott a világ. Egyben éles fényben mutatta meg a nemzetközi állapotokat. Az USA, Kína és Oroszország várhatóan meggyengülve kerül ki a válságból, de ez valószínűleg csak ráerősít vetélkedésükre, konfrontrációs kedvükre. A földkerekség kevésbé fejlett részén harc indulhat az erőforrásokért és új migrációs hullám kezdődhet. Különösen nagy veszélyben van az európai projekt, mert a térség gazdasága akár 15 százalékot is visszaeshet. Az első reakciók mégis döbbenetesen önzőek voltak, miután beütött a járvány. Látnivaló, hogy nem lehet visszatérni a laza együttműködés képzelt, napsütötte múltjához. A ragály egyben a modern nemzetállam válságát jelenti. És innen csak előre, az integráció felé lehet elmozdulni. Hiszen ezek az országok akkor erősek, ha összefognak. Megosztottan azonban gyengék. A nagy kérdés ugyanakkor az, mennyivel több Európa kell ahhoz, hogy megmaradjanak az eddigi eredmények és lehetővé váljon a stratégiai akciószabadság. Itt egyaránt szükség van arra, hogy Brüsszel további jogköröket kapjon, illetve hogy a döntéseket ott hozzák meg, ahol azokat a leginkább számon kérhetik. De a fő, hogy Merkel Németország teljes súlyával beállt az európai újjáépítés mögé. Ez azt bizonyítja, hogy a jövőről nem alkotmánybíróságoknak és jegybankároknak, hanem a kormányoknak kell dönteniük. A takarékos négyek ugyan elutasítják a mentőcsomagot, ám érzékelniük kell, hogy itt a történelmi pillanat az előrelépésre, a szorosabb EU felé. Csak ahhoz elengedhetetlen az összes tagállam jóváhagyása. Mindenesetre az üzenet az, hogy a földrészen kéz a kézben együtt jár az integráció és a szolidaritás.
Orbán Viktor megválik különleges jogosítványaitól, így túlzásnak bizonyult, hogy bizonyos sajtóorgánumok és politikusok „diktatúrától” tartottak, amit persze a magyar kormány a saját hasznára aknázott ki. Varga Judit ennek megfelelően azon füstölgött, hogy teljesen szokatlan dezinformációs hadjárat irányult az ország ellen az uralkodó liberális média részéről, mind Magyarországon, mind külföldön. Nem zavartatta magát attól, hogy a valóság azért más, a Bizottság pedig nem tartotta szükségesnek, hogy eljárást indítson a felhatalmazási jogszabály miatt. A lap azt írja, két hónap alatt jó pár kétséges döntés látott napvilágot, például amikor kiürítettek több ezer kórházi ágyat és súlyos betegeket eresztettek szélnek. Vagy amikor anyagi forrásokat vettek el az ellenzék irányítása alatt álló településektől. Szabó Máté a TASZ-tól azt mondja, hogy a kormány a saját szakállára dönthetett, minden ellensúly nélkül, ám ez olyasmi, ami a tekintélyelvű rezsimekre jellemző. Szerinte Orbán azért akart különleges jogkört, mert félt, hogy veszélybe kerül a kétharmad, ha netán ágynak esik egy-két fideszes képviselő. De már látja, hogy a járvány nem lesz olyan vészes, ezért készséggel megválik a különleges hatalomtól. A minősített többség továbbra is rendelkezésre áll, ám azért már készül a jogszabály az egészségügyi szükségállapotról, vagyis ha úgy adódik, Orbán megint dekrétumokkal kormányozhat. A felmérések szerint ettől függetlenül mégsem gyengül a Fidesz népszerűsége. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint azonban a neheze csak most jön, hiszen brutális gazdasági válság közeleg.
Sok bírálat érte az Orbánnak adott különleges felhatalmazást, így az most véget ér, csak éppen jó pár dekrétumból törvény lesz. Arról nem beszélve, hogy ha jóváhagyják, a kormány a tiszti főorvos kezdeményezésére akár féléves időtartamra újból kihirdetheti a szükségállapotot. A hatalom kezdettől fogva visszautasította, hogy a speciális jogkörökkel tartósan meg akarná kerülni a Parlamentet. Ám ez idő alatt az Országházban igencsak vitatott döntések születtek. Például a születéskori nem kötelező nyilvántartásáról. Másfelől kérdés, hogy mi lesz egy sor olyan rendelettel, amely a járvány alatt látott napvilágot. Például jogszabályban kívánják rögzíteni a párttámogatások megrövidítését és az önkormányzatok rendelkezésére álló anyagi források egy részének elvonását. Marad a bankokra, illetve a kiskereskedelemre kivetett különadó is. Külön tészta a különleges gazdasági övezetek bevezetése, amelyről az ellenzék azt gyanítja, hogy az általa vezetett települések ellen irányul és semmi köze sincs a járványhoz. Kovács Zoltán most az állítja, hogy itt nem dekrétumról van szó, az nem a felhatalmazási törvény alapján, hanem normális kormányzati rendelkezésként született. Bizonytalan azonban, hogy el lehetett volna-e fogadtatni, ha nincs a vészhelyzet. Ugyanakkor a rémhírterjesztés gyanújával előállított két férfi ügye azt tanúsítja, mekkora megfélemlítési potenciál van a büntető jogszabályokban, hiába ejtette az ügyészség gyorsan mind a két ügyet. Mert az ilyen eseteknek a kis településeken azért gyorsan híre járja. Ám ez a rendelkezés továbbra is hatályban marad, bár Kovács Zoltán bizonygatja, hogy csak akkor alkalmazzák, ha ismét szükséghelyzetet kell elrendelni. De nem vonatkozik például a migrációra.
Két napja Kovács Zoltán az Euronewson, most pedig a magyar igazságügyi miniszter asszony az EUobserveren noszogatja a Nyugatot, hogy az kérjen bocsánatot azért a „példátlan és összehangolt kampányért, sőt, hisztériáért”, ami a vészhelyzet bevezetését kísérte. Varga Judit szerint a magyar kormányt éppen a járvány elleni fellépés legkényesebb szakaszában érték a támadások, amelyek egyre képtelenebb módon megkérdőjelezték a hozott intézkedéseket, aláásták a döntések legitimitását. A lap azt írja, Magyarország egy csapásra olyan hely lett, ahol veszélybe kerültek az alapvető jogok, noha voltak államok, amelyek felfüggesztették az Európai Emberi Jogi megállapodást. A kormány az alaptörvénnyel összhangban rendelte el a rendkívüli helyzetet, míg másutt ad hoc módon, kétes jogi alapokon hoztak egyedi döntéseket. Ugyanakkor a Bizottság még mindig adós azzal az ígéretével, hogy összehasonlítja az egyes országokban adott felhatalmazásokat. A tárcavezető ezúttal is felrója, hogy Magyarországot eredetileg nem hívták meg az EP vitájára, ahogy a ragály miatt magyar szabályozást vitatták meg. A testület elnöke csak Varga Judit közbenjárására ajánlotta fel a lehetőséget Orbán Viktornak, bár az köztudott volt, hogy az nem tud elmenni Brüsszelbe. Az igazságügyi minisztertől ugyanakkor megtagadták, hogy ott lehessen és felszólalhasson. Most pedig, hogy az Orbán-kabinet visszaadja a különleges jogosítványokat, egyértelmű, hogy a vészhelyzet nem csupán szükséges, arányos és sikeres, hanem ideiglenes is volt, az eredeti szándéknak megfelelően. Szóval Magyarországnak kijárna a bocsánatkérés, de tudjuk, hogy itt egy olyan szóról van szó, amit nagyon nehéz kimondani – fejeződik be Varga Judit levele.
A befektetők számára nagy megrázkódtatás, hogy váratlanul megvált tisztségétől az MNB alelnöke, az ultralaza, unortodox pénzpolitika atyja. Hiszen Nagy Márton mindig fontos tényező volt, amikor meg kellett fejteni az egyre összetettebb monetáris irányvonal rejtelmeit. A francia Société Générale egyik londoni elemzője emlékeztet arra, hogy a szakember nyilvános megjegyzéseire, beszédeire mindig nagyon odafigyelt a piac, őt tartották a Monetáris Tanács legtekintélyesebb tagjának. Nagy pár éve összekülönbözött Matolcsy Györggyel, Orbán bizalmasával, de félretették az ellentéteket. Az elnök inkább az elmélet emberének számított, 44 éves helyettese viszont átültette a gyakorlatba a főnök vízióit. Azon kívül kifelé a legtöbbször ő nyilatkozott. A kérdés, hogy ki lesz utód, mert az nagyon nem mindegy a befektetők számára, bár azért időnként a poszt eddigi gazdájával sem volt könnyű. Ideértve, hogy egyszer-kétszer tévedett is, de valahogy folyton kikeveredett belőle. Tim Ash, a Bluebay Vagyonkezelőtől mindazonáltal úgy értékeli, hogy a személycserét jól időzítették, mert a magyar piac jelenleg eléggé stabil.
FAZ
A konzervatív lap úgy értékeli, hogy Orbán Viktor tévesen értelmezte az Európai Bíróság legutóbbi ítéletét, mert az nem mondta ki, hogy nem szabad őrizetbe venni a menedékkérőket. Ám az csak négy hétig tarthat és minden egyes esetben el kell rendelni. Szükséges továbbá, hogy a döntés ellen a bírósághoz lehessen fordulni. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy 2015-ben a német és az osztrák vezetés méltatlannak minősítette a menekültek fogva tartásának körülményeit, ugyanakkor igyekezett elérni, hogy a migránsok ne utazhassanak minden további nélkül nyugatra a zöld határon át. Erre volt válasz a határkerítés megépítése, bár a kampány egyértelműen belpolitikai célokat szolgál. Tranzitzónák egyébként Németországban is vannak, például a frankfurti repülőtéren. Ott vizsgálják meg az első körben, gyorsított eljárással, 19 nap alatt, hogy a kérelmezőnek van-e reménye a menedék elnyerésére. Ha nincs, akkor visszafordítják. Ha van, beléphet az országba és a szokásos úton beterjesztheti folyamodványát. Németország azt szeretné, ha a jövőben lenne ilyen előzetes ellenőrzés az EU külső határain is, ám ezt keresztezi az EUB határozata. Mert ott hiába vennék átmenetileg őrizetbe az érkezőket, illuzórikus, hogy mindegyikük esetében külön-külön lefolytassák az ellenőrzést.
Magyarország csapást mért a transz neműek jogára, amikor Európában idáig egyedülálló módon előírta, hogy fel kell tüntetni a személyi okmányokban, ha valaki megváltoztatta a nemét. A lépés a jelenleg is zajló kulturkampf része. A kormány immár egy évtizede festi le ördögnek a képzelt ellenségeket: a muzulmán migránsokat, Sorost, Brüsszelt, a civil társadalmat, a hajléktalanokat, a külföldi egyetemeket, a romákat és a független sajtót. Ám a bevándorlás már nem olyan égető kérdés, a világ pedig a ragállyal küszködik, ezért a magyar vezetésnek kellett egy új, potenciális fenyegetésforrás: erre szolgáltak a transz neműek. A jogszabály miatt, amelyet
Áder János már alá is írt, 23 érintett az Emberi Jogok Bíróságához fordult. Ügyvédjük azt mondja, a szabályozás teljesen egyedülálló, egyaránt sérti a nemzetközi és a hazai emberi jogi normákat. Hogy Orbán teljesen átalakítja Magyarországot, annak része a kulturális harc, amely zajlik a színházakban, a közoktatásban, az egyetemeken, a vallásban és a történelem értelmezésében. De egyre jobban kiterjed a társadalmi nemre, illetve a szexuális irányultságra is. Szántó Miklós, a hatalombarát Alapjogok Központ igazgatója azt állítja, hogy a frissiben hatályba lépett törvény csupán a jogi bizonytalanságot kívánta felszámolni a transz nemű emberek esetében. Szerinte a kérdés körül kibontakozott harcban világnézetek csapnak össze. Azon kívül a szabályozás azért ütközik az európai joggyakorlattal, mert az fundamentalista módon közelíti meg a kérdést. Egy érintett, aki két éve Berlinben él, mert idehaza fenyegetések érték és aggódott, hogy színészként milyen szakmai lehetőségei maradtak Magyarországon, azt mondja, az uniótól ebben az ügyben szép, de üres szavakon kívül másra nem futja. Úgy hogy ő már az EU-ban sem érzi biztonságban magát.
Az Európai Bíróság főügyésze azt javasolja, hogy a testület utasítsa el Magyarország és Lengyelország beadványát a tartós kiküldetésben dolgozók ügyében. A két kormány azt akarja elérni, hogy az EUB mondja ki semmisnek a Bizottság két éve kiadott iránymutatását, amely arról szól, hogy egy év elteltével a munkáltató által kiküldött alkalmazottaknak hozzávetőleg ugyanolyan fizetés jár, mint fogadó állam polgárainak. A cél a bérdömping megakadályozása. Németország, Franciaország, Hollandia, Svédország és a Bizottság az ellenoldalon szállt be a küzdelembe. A végső ítélet megalapozását célzó szakvélemény éppen azt emeli ki, hogy az intézkedés gátolja a tisztességtelen versenyt és védelmet nyújt az érintett munkavállalóknak. Még akkor is, ha továbbra is lehetségesnek tartja, hogy különbség legyen a vendégmunkások jövedelme és az adott ország bérszintje között. Ily módon továbbra is megmarad az alacsony bérű államok versenyelőnye.
A londoni azeri nagykövet úgy reagált a minap megjelent cikkre, amely az Európai Bíróság döntésével foglalkozott a baltás gyilkos kiadatása kapcsán, hogy az örmény-azeri vita alapját képező Hegyi-Karabah Azerbajdzsán elidegeníthetetlen része. Ezt négy ENSZ-határozat is kimondta, ám Örményország mégsem vet véget a több mint 25 éve tartó megszállásnak. Emiatt a terület jó egymillió lakosa volt kénytelen elhagyni lakóhelyét. Safarov ezt a sorsot élte meg gyerekként, amikor családjával együtt elhagyni kényszerült szülővárosát. Ami pedig azt illeti, hogy Magyarország – 8 év letöltése után – átadta Bakunak, ehhez megvoltak a jogi alapok. Az pedig minden államfőnek szuverén joga, hogy megbocsásson a polgárainak.
