A vér antitestjei és a T-sejtek után most a csontvelőben található, antitesttermelő plazmasejtek és a memória B-sejtek szerepét kutatták az immunitás kialakulásában, biztató eredményekkel.
Hosszú hónapok óta folyik a vita arról, hogy mennyi ideig tarthat a fertőzés és az oltás után kialakult immunitás a koronavírussal szemben, és hogy a különböző esetekben milyen típusú (sejtes, antitestes) védettséget lehet szerezni. A napokban két olyan tanulmány is megjelent, amiből arra lehet következtetni, hogy a védettség hosszú időre szól – azok, akik átestek a fertőzésen, és később a védőoltást is megkapták, a jelek szerint évekre, vagy akár egész életükre biztosították magukat a SARS-CoV-2 újabb fertőzése ellen.
A St. Louis-i Washington Egyetem orvoskutatói a Nature-ben közölték annak a kutatásnak az eredményeit, amely során olyan embereket vizsgáltak, akik körülbelül egy évvel korábban, többnyire enyhe tünetekkel estek át a koronavírus-fertőzésen. Az alanyok csontvelőjében olyan sejteket azonosítottak, amelyek a fertőzés után hosszú ideig termelnek antitesteket a SARS-CoV-2 ellen, így a szakértők szerint nem kell attól tartani, hogy a vérben található antitestek számának gyors csökkenésével megszűnik a szervezet vírus elleni védekezőképessége...
Az EPPO feladata, hogy felderítse az uniós támogatási pénzekkel való visszaéléseket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint már a delegált ügyészek kiválasztása során felmerült a gyanú, hogy egyesek nem feltétlenül a szakmai minősítésük alapján kerülnek be.
Ma megkezdi munkáját az EU intézményrendszerének újonnan létrehozott szervezete, a luxembourgi székhelyű Európai Ügyészi Hivatal, angol rövidítéssel EPPO, amelynek az a feladata, hogy felderítse az uniós támogatási pénzekkel való visszaéléseket. Mennyire lesz független ez a hatóság a tagállamok befolyásától? – teszi fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes, konzervatív német lap Andrés Rittert, a korábbi rostocki főügyészt interjúvolta meg, aki most az EPPO vezetőjének, a román Laura Codruța Kövesinek az egyik helyettese. Ritter szerint az európai ügyészség létrejötte alapvető változást jelent. „Mi vagyunk az európai polgárok számára az ígéret, hogy semmilyen EU-eszközt nem fognak visszaélésszerűen felhasználni” – mondja.
Már négy évvel ezelőtt megszületett az a politikai döntés, hogy létre kell hozni egy európai nyomozó-bűnüldöző hatóságot. A tevékenységét most megkezdő EPPO a világon az első szupranacionális, vagyis nemzetek fölötti jellegű államügyészség – fogalmaz a német jogász. A projekthez ugyanakkor nem minden EU-tagország csatlakozott. Az uniós jog értelmében ilyenkor úgynevezett megerősített együttműködésre lépnek egymással a szorosabb integrációra hajlandó tagállamok. A 27 EU-tagországból öt nem részese az EPPO-nak: Írország, Dánia, Svédország, Magyarország és Lengyelország. Ezen tagállamok számára – írja az Allgemeine – túlságosan mélyen belenyúl a nemzeti joghatóságba.
Andrés Ritter úgy számol, hogy már az első hetekben több ezer ügy kerül az Európai Ügyészi Hivatal elé. Az EPPO illetékességéről szóló uniós irányelv ugyanis már 2017 novemberében hatályba lépett, és azóta gyűlnek az esetek, amelyeknek az áttekintésére hivatott szervezet eddig nem létezett. Az ügyhátralékon túl évente mintegy háromezer ügyre lehet számítani az Európai Bizottság becslése szerint. Ritter azonban úgy véli, hogy ennél lényegesen több lesz. Mindezek feldolgozásához az EPPO vezetése szerint mintegy 290 fős apparátusra lenne szükség, de a brüsszeli Bizottság eddig csupán 130 fős személyi keretet hagyott jóvá.
Az EPPO-t az különbözteti meg az EU régóta létező csalás elleni hivatalától, az OLAF-tól, hogy saját jogán vádat emelhet, míg az OLAF csak figyelemfelhívó-közvetítő szerepet láthat el, és az aktákat továbbíthatja a tagállami ügyészi szervekhez, amelyek aztán saját belátásuk szerint járnak el. Az uniós kimutatások szerint az ilyen OLAF-jelzéseknek csak mintegy a felét követi tényleges vádemelés – ez azonban az átlag, és igen nagyok az eltérések az egyes tagállamok között.
Az EPPO-nyomozásokat az úgynevezett delegált államügyészek végzik, akik ugyan a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerhez tartoznak, ám amikor az EU-hatóság nevében folytatnak nyomozást, akkor nem fogadhatnak el utasítást mástól. A Frankfurter Allgemeine szerint ez egyfelől előnyös, hiszen ők ismerik a legjobban saját államuk jogrendszerét, másrészt kétséges, hogy meg tudják-e őrizni saját függetlenségüket az őket delegáló államapparátustól. A választ csak az idő mondhatja meg, de már a delegált ügyészek kiválasztása során felmerült a gyanú, hogy egyesek nem feltétlenül a szakmai minősítésük alapján kerülnek be az EPPO-ba. A frankfurti lap szerint ez Bulgáriára, Máltára, illetve Portugáliára vonatkozik. Szlovéniában pedig Janez Janša minszterelnök a múlt héten leállította a jelölési eljárást, mire tiltakozásul lemondott az igazságügyi miniszter. „Harcolni fogunk a függetlenségünkért” – ígéri Andrés Ritter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva.
Digitális eszközökkel a bevándorlás ellen
És még egy téma, rövidebben. A világjárvány utáni Európa határán a migránsok valóságos digitális erődítménnyel találják szembe magukat – írja az AP amerikai hírügynökség, a Washington Post által is átvett, görögországi keltezésű cikkében.
A görög határőrök a török határon egyebek közt olyan hangágyút használnak, amely nem méretesebb, mint egy kisebbfajta tévékészülék, mégis szuperszonikus repülőgép hangerejét képes kibocsátani, és azt a fülsiketítő üzenetet küldi az illegális határátlépéssel próbálkozóknak, hogy maradjanak távol. A járványos időszak alatt alaposan megcsappant a személyek mozgása, és ezt az időszakot arra használták fel, hogy az Evrosz folyó mentén ahhoz hasonló acélfalat emeltek, amilyen az amerikai-mexikói határ mentén épült. A megfigyelő tornyokban nagy távolságra és éjjel is látó kamerákat, különféle érzékelőket helyeztek el. Az Európai Unió az AP adatai szerint hárommilliárd eurót fordított biztonságtechnikai kutatásra-fejlesztésre a 2015-16-os menekültválság után. A görög-török határ mentén tucatnyi ilyen projektet valósítottak meg, különböző futurisztikus elképzelések alapján. A személyek azonosítását mesterséges intelligenciát alkalmazó hazugságvizsgálók, virtuális kikérdező programok, illetve olyan biometrikus eszközök segítik, mint például a tenyérszkenner. A műholdképekből nyert információkat összekapcsolják a drónfelvételekkel, illetve víz alatti kamerák képeivel, hogy felderíthessék a határ közelében rejtőzködő embereket.
Az AP beszámolója ugyan a görögországi fejlesztésekről szól, de megemlíti, hogy hasonló technológiai kísérleteket Magyarországon, Lettországban, illetve az EU keleti határának más szakaszain is folytatnak.
Úgy tűnik, lassan túl vagyunk a koronavírus-járvány harmadik hullámán, a gyermekpszichiátrián azonban csak most kezd el igazán megmutatkozni, milyen hatással volt a fiatalokra egy évnyi bezártság és távolságtartás.
A szorongás mindannyiunk életének része, egy bizonyos szintig kifejezetten hasznos társunk is, hiszen evolúciósan azért nem lépünk az úttestre, ha piros a lámpa, azért nem nyúlunk tűzbe, vagy nem ugrunk le nagy magasságból, mert megtanultuk, hogy mindez veszélyes. Bizonyos szorongásokkal meg kell tanulni élni, sőt van, amikor, kifejezetten jó hatással vannak a teljesítményre, abban az esetben viszont már célzottan érdemes foglalkozni velük, ha hátrányt okoznak.
A koronavírus-járvány globális szorongást idézett elő: félelmet a megbetegedéstől, a haláltól, a munkánk elvesztésétől, szeretteink féltését, magányt, motiválatlanságot. Még hosszasan folytatható a sor, hány fajta szorongás nyomta rá bélyegét az utóbbi egy évünk mindennapjaira. De hogyan élték meg mindezt a gyerekek, akik életkoruk, egyéni igényeik, kondícióik vagy helyzetük miatt alapvetően is sérülékenyebbek, mint a felnőttek? És felhőtlenül örülhetnek-e az élet újraindulásának?
Többek közt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban osztották meg tapasztalataikat egy online kerekasztal beszélgetésen a kisgyerekeknek és tinédzsereknek ambuláns, fekvőbeteg és nappali kórházi, valamint sürgős ellátást nyújtó Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és az UNICEF Magyarország szakemberei csütörtökön...
A napokban átadták Kaposváron a China National Machinery Import&Export (CMC) nevű kínai óriáscég fővállalkozásában, magyar állami támogatással megépült közel 100 megawattos napelemparkot. Kaposvárnak azonban „nincs köze” a beruházáshoz, miután azt a kormány a 322/2017. (XI. 8.) sz. rendeletével nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. Az itt termelt áram az országos energiarendszerbe kerül, a nyereséget pedig a kínai befektető fogja kivinni az országból. A földet pedig, amelyre telepítették (eredetileg a volt Kaposvári Egyetem által művelt) 220 hektárt, kivették a termelésből.
A szakmai körökben egyértelműen kitűnő szakembernek tartott, mintegy 15 éve a Janus Pannonius Múzeumban dolgozó dr. Bertók Gábort nevezte ki nyílt pályázat útján a tulajdonos pécsi önkormányzat a pécsi múzeumok élére. A Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrás Minisztérium azonban megvétózta a tulajdonos döntését – értesült a hírről a Szabad Pécs. A portál úgy tudja, a városházán jelenleg jogászokkal értelmezik a helyzetet és mérik fel a lehetőségeiket. Azt nem tudni egyelőre, hogy indokolta-e a döntést a minisztérium.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) elárverezte az egykori balatonberényi gyermeküdülőt, amely korábban évtizedekig a Vas megyei önkormányzat tulajdonában volt. A licit május 15-én reggel 8-kor indult, de május 25-én este háromnegyed kilencig nem történt semmi. Ekkor valaki felajánlotta a kikiáltási összeget, majd a licitet 15 perc múlva, 21 órakor lezárták. A nyertes nemcsak egy Balaton-parti épülettel lett gazdagabb, de ingóságokkal is, amelyek hozzátartoznak a nyaralóhoz, és amelyeknek összértékét 710 ezer forintra becsülte a MNV Zrt. Ez kétezer tárgyat takar, többek között bútorokat, ágyneműket, 420 porcelántányért, 76 tollasütőt. A 16 ezer négyzetméteres ingatlan 527 millió 760 ezer forintért, azaz kikiáltási áron kelt el.
Az agárdi szabadstrand egy részének ellehetetlenítése után, egy újabb ingyenes fürdőzési lehetőségtől esik el a városi lakosság és a Gárdonyba látogató emberek – írja a Gárdonyi Közlöny. A város jegyzője Gárdony Város Hivatalos Oldalán közleményben jelezte, hogy a 40 éve fürdőterületként használt Holdfény Sétányon ezentúl fürdőzni tilos. Emellett tudatta, súlyos önkormányzati szankciók várnak arra, akinek mégis fürdőzni támadna kedve a tóparton. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert nincsenek meg a strandoláshoz szükséges feltételek. Azt viszont nem tudni, mit kellett volna tennie a városnak, hogy hivatalosan, a megyei és országos szervek által is elismert strandként üzemelhessen a terület.
A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. a 2020-as üzleti évét 39,3 millió eurós (13,76 milliárd forintos) adózott eredménnyel zárta, amit teljes egészében kifizettek az alapító részére osztalékként – írja a portál a hvg.hu-ra hivatkozva. Vagyis a haszon nem maradt Magyarországon, hanem a német anyavállalathoz folyt be.
A Zemplén lábánál, a szlovák határ közelében fekvő Kéked sorsa sok szempontból hasonlít Északkelet-Magyarország nehéz sorsú településeihez. Az egykor 600-700 fős lakosság pár évtized alatt a harmadára esett, piaci munkalehetőségek nincsenek a községben. A roma lakosság csak közfoglalkoztatáson keresztül jut munkához, a nem romák közül pedig
szinte minden fiatal elhagyta a falut.
Az elmúlt években azonban jelentős változás állt be Kéked életében a földrajzi helyzetének köszönhetően. A szlovákiai ingatlanok árnövekedése és egy útépítés hatására egyre többen költöztek Szlovákiából a borsodi faluba, és ez a folyamat tavaly vált statisztikailag is látványossá.
A magyar települések közül Kéked lakossága nőtt a harmadik legnagyobb mértékben 2020-ban. Állandó lakossága egy év alatt 189-ről 266 főre nőtt, ami 41 százalékos növekedés egy év alatt. Ennél is nagyobb mértékben, 60 százalékkal nőtt a szomszédos Pányok lakossága, 104 főre. Egyedül Pányok előzte meg a szintén a szlovák határ mentén fekvő Rajkát, amelynek 58 százalékos növekedéssel 6111-re nőtt az állandó lakossága...
Nagyapám mesélte még az átkosban, hogy a kapitalizmusban nem kellett mindenkinek dogoznia. Voltak olyan tehetős emberek, akik vagyonukból részvényeket vásároltak szép, nagy mennyiségben, és amikor láblógatás után évente egyszer eljött az osztalékfizetés napja, akkor szépen levágták részvényeikről az osztalékszelvényeket, borítékba tették azokat, és pénzre váltották a papírdarabokat. Az értük kapott összegből azután vígan éltek újabb egy esztendeig.
Így megy ez mostanában is, több példa akad, ha az ember közel áll a miniszterelnökhöz. Itt van például a veje, Tiborcz István, aki a 2019-es eredmény után 2,3 milliárdos osztalékot, a 2020-as eredmény után pedig 1,2 milliárdos osztalékot (kis híján a teljes nyereséget!) vett ki a BDPST nevű cégéből. Így biztosan előbbre lép majd a 100 leggazdagabb magyar listáján, ahol eddig csak a 32. helyen állt.
Valamivel, de csak valamivel szerényebbek Orbán Viktor édesapjának cégéből, a Dolomit KFT-ből kivett osztalékok. Míg a 2019-es eredmények után 1,8 milliárdot vettek ki, a 2020-as eredményeket követően „csak” 1,1 milliárdot...
A Raw Development Kft. nevű cég újíthatja fel, a hamarosan 100 éves Magyar Nemzeti Bank székházát. Egy 54 milliárd forintos műemléki rekonstrukciós munkát laikusként nehéz értékelni, ami biztos: Somlai Bálint ugyanannak a szűk baráti körnek a tagja, mint Matolcsy Ádám (Matolcsy György jegybankelnök fia), és ahol sokan találják magukat remek MNB-közeli üzletekben. Az üzletembertől is megkérdeztük, hogy a méretes megbízásnak inkább baráti vagy inkább szakmai alapjai vannak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy felújítja a székházát. A pletykákban már régóta hallható megbízást, és így a vélhetően már hónapok óta érlelt bejelentést itt lehet elolvasni. Kiderül belőle, hogy
„a műemléki épület teljes külső és belső felújításának költsége 54 milliárd forint, amit a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez. A munkálatok az önálló magyar jegybank 1924. június 24-i alapításának centenáriumához igazodva, a Raw Development Kft.-vel kötött generálkivitelezői szerződés értelmében 2024-ben fejeződnek be.”
Cikkünkben a Raw Development Kft. és annak százszázalékos tulajdonosa, vagyis Somlai Bálint Fülöp bemutatására teszünk kísérletet...
Arról nincs szó, hogy Ausztria máris olyan lenne, mint Magyarország, és a nagyobbik osztrák kormánypárt képviselői határozottan vissza is utasítanak minden párhuzamot a kancellár és Orbán Viktor között, ezzel együtt kétségek merülnek fel a kancellár demokrácia felfogása körül. Így értékeli az elemzés, miután a lap hét végi száma a Fidesz ismételt hatalomra jutásának 11-ik évfordulóján éppen azt taglalta, hogy milyen közös vonások vannak a két miniszterelnök között.
Mert ugyan az osztrák demokráciát nem lehet egy lapon említeni az egyre erősebb magyar tekintélyuralmi rendszerrel, Ausztriában még egyetlen fontos demokratikus intézményt sem hallgattatott el a hatalom, de a bírálók szerint ez nem azért van, mert a kormányfő ne követné szívesen a magyar példát. Hanem, mert még nem sikerült neki. Orbánnak is több nekifutásba és jó pár évébe telt, amíg be tudta betonozni uralmát.
A világban sok példát lehet találni arra, hogy a győzelem után a politikusok nem voltak hajlandók megválni a hatalomtól: Magyarországtól Lengyelországig, Brazíliától Mexikóig, de Trump alatt még az USA is idetartozott. Törökország, Oroszország és Belarusz pedig azt mutatja, hogy leváltásuk annál nehezebb, minél tovább maradnak posztjukon az ilyen autokraták. Merthogy közben szorgosan bontják le a demokratikus intézményeket.
A kérdés az, hogy mi a fontos egy vezető számára: a játék vagy a győzelem. A liberális demokráciákban az előbb sokkal többet számít, ezért menetközben nem változtatják meg a szabályokat, betartják a sportszerűséget és lovagiasan elfogadják a vereséget. Aki viszont ideológiai küldetéstudattól, személyes becsvágytól vagy korrupt személyes mohóságtól vezérelve 10 körömmel kapaszkodik a kormányzásba, az kész arra, hogy szükség esetén tönkre tegye az egész játékot.
Ausztriában lakmusz tesztként szolgál majd a Néppárti beállítottság felmérésére, amikor a nyáron megválasztják a közmédia új főintendánsát. Ha egy ÖVP-s vazallus lesz az illető, azt intő jelnek kell tekinteni. De leginkább a konzervatívoknak kell emlékeztetniük a kancellárt, hogy a választási győzelem szép dolog, ám nem éri meg érte meggyengíteni a demokratikus normákat. Ausztria a játék folytán oly sikeres, és nem attól, hogy ki a győztes.
A magyar vidéken már megkezdődött a választási kampány, különösen ott, ahol két éve jól szerepelt az ellenzék: a kormány közeli KESMA új kiadvánnyal rukkolt ki, részben az ellenzék lejáratására, részben a hatalom dicsőítésére. A 24-oldalas, ingyenes City7-et kéretlenül bedobják mindenki postaládájába. A legutóbbi szám dicshimnuszt zeng a járvány elleni küzdelem sikereiről – Szalay Dániel, a media1.hu főszerkesztője szerint azért, hogy az ellenzékre kenje a felelősséget a bajért, a sok halottért.
Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója azt mondja, figyelemelterelő hadművelet folyik, mert az emberek többsége elégedetlen az egészségüggyel. És a 30 ezer áldozat kifejezetten sok a lakosság összlétszámához viszonyítva.
A kiadó Mediaworks nem válaszolt arra, hogy az egyes helyeken mi alapján választják ki a témákat, és hogy mekkora a példányszám. Az bizonyosnak látszik, hogy a számokat a KESMA szerkesztői állítják össze, alighanem másodállásban, és a tartalom nagy hasonlóságot mutat azzal, ami a regionális lapokban megjelenik. Vagyis ráerősít a hivatalos mondandóra.
Güth Ervin, a Szabad Pécs független portál munkatársa úgy véli: itt bulvárba oltott kormányzati propagandáról van szó. Ilyen kísérlet már előfordult 2005-6-ban, csak akkor Magyar Vizslának hívták a megfelelő orgánumot. Akkor a célpont a Gyurcsány-kabinet volt. Egyébiránt független adatok azt mutatják, hogy KESMA-birodalom regionális lapjai két év alatt 72 ezer olvasót veszítettek, ezért Güth Ervin nem gondolja,hogy a City7 sikeres lesz.
Félelmet nem ismerő, vakmerő szakemberként mutatja be a lap az erdélyi román jogászt, Codruta-Kövesit, a mától működő Európai Ügyészség vezetőjét, aki máris tengelyt akasztott a szlovén kormányfővel, miután az erősen orbáni vonásokat mutat a jogállam ügyében. A nyílt vitát az váltotta ki, hogy Jansa nem volt hajlandó kinevezni a két kiválasztott nemzeti jogászt a luxemburgi székhelyű szervezethez.
A szervezet fő feladata a korrupció elleni küzdelem, de alighanem más országok is megpróbálnak majd keresztbe tenni neki. Magyarország és Lengyelország, továbbá három másik tag eleve nem is csatlakozott hozzá, éppen akkor, amikor az EU-nak minden eddiginél jobban tartania kell a „belső eróziótól”, amint arra a német szociáldemokrata Katarina Barley volt igazságügyi miniszter, az EP alelnöke tegnap figyelmeztetett.
Az EPPO – jelenleg 130 munkatárssal – szakértők segítségével irányítja a nemzeti hatóságok nyomozását ott, ahol felmerül a csalás gyanúja a közösségi pénzek felhasználása kapcsán. Azaz nem lesz szükség az eddigi bonyolult jogsegélyeljárásra. Az európai ügyészek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint nemzeti kollégáik és ez hatalmas előny.
Már az amerikai védelmi miniszter sem állta meg és kikelt az őskonzervatív republikánus szenátor, Ted Cruz ellen, aki a magyar Alapjogokért Központ egyik munkatársának tézisét átvéve nyámnyilasággal, puhasággal vádolta meg az amerikai hadsereget. Lloyd Austin, aki maga is tábornok, azt mondta, nem érdekli, hogy mit mond Oroszország vagy Kína, Neki az a dolga, hogy megszervezze az ország védelmét, de nem jó az, ha egy törvényhozó lovat ad Moszkva és Peking alá. Ily módon nagyobb károkat okoz a katonaságnak, mint az orosz és kínai propaganda.
Cruz ugyanis lecsapott arra, hogy az Alapjogokért Központ egyik munkatársa, Koskovács Zoltán egymás mellé tette az amerikai, illetve az orosz fegyveres erők egyik toborzófilmjét és azt a következtést vonta be belőlük, hogy az első puhány, mert a sokszínűség jegyében azt hirdeti, hogy mindenkinek helye van a seregben, aki megfelel a kritériumoknak. A másik viszont annál férfiasabb. (Egyébként az újság szélsőjobbosnak minősíti a magyar kormányt, külön kiemelve, hogy az Putyin szövetségese.)
A kommentár óv attól, hogy a koronaválság után autokraták uralják a világhálót, ezért a Nyugatnak sürgős dolgának nevezi, hogy véget vessen az ellenséges dezinformációnak, a hekkelési akcióknak és a zsarolóprogramok alkalmazásának, annál is inkább, mivel a szabadságjogok mindenütt szorulnak vissza. A járványnak persze a technológia oldalán volt kedvező hatása is, hiszen villámgyorsan elkészültek a vakcinák, a gazdaságon nagyot lendített a távmunka, és jobb lett a közegészségügy.
Ezzel szemben áll viszont, hogy nagy sebességre kapcsoltak az interneten a rosszindulatú szereplők, a tekintélyuralmi rendszerek. Az USA és Európa azzal vádolja Kínát és Oroszországot, hogy azok fokozzák az információs hadviselést, a Covid-19-cel kapcsolatos összeesküvés elméletektől kezdve az oltóanyagokról terjesztett álhírekig, de idetartozik a nyugati célpontok elleni sorozatos kíbertámadás, valamint saját polgáraik jogainak további szűkítése.
Moszkva és Peking felbátorította a hasonszőrű rezsimeket, lásd a belorusz gépeltérítést. Lukasenko blokkolja a világhálót, amióta kétes módon megnyerte a választásokat. Az emberrablás azt tanúsítja, hogy bírálói immár sehol sincsenek biztonságban. Ami az ellenstratégiát illeti, egy kockázatelemző azt mondja, a szankciókon túl fokozott támogatást kell nyújtani a fehérorosz civil társadalomnak, alternatív netes oldalakat kell nyitni.
Ügyelni kell továbbá arra, hogy a világháló felügyeletére kidolgozott eszközök ne kerülhessenek az olyanok kezébe, mint a belorusz elnök. Hiszen az már most is amerikai berendezéssel blokkolja a netet. Egyben a nyilvánosság előtt néven kell nevezni a feltételezett számítógépes bűnözőket és meg kell fenyegetni azokat a kormányokat, amelyek nem hajlandóak felelősségre vonni őket. Jobban oda kell figyelni a darknet piacokra. Mert ha a demokráciák nem segítik a jó oldalt, ugyanakkor nem szabnak gátat a rossz fiúknak, akkor digitálisan hosszú árnyékot vet a járvány.
Meglehetősen nyugtalan a német kormány nagyobbik ereje a vasárnap esedékes tartományi erőpróba előtt, mert ha a CDU szavazókat veszít Szász-Anhaltban, akkor szélsőjobbos előretörést hozhat a szeptember végén esedékes országos választás. Vagyis az eredmény afféle előrejelzésnek lehet tekinteni – írja az amerikai Brookings Intézet egyik munkatársa. Hozzáteszi azonban, hogy Berlinnek nem csupán az AfD miatt fáj a feje. Nagyon oda kell figyelnie, nehogy a párt helyi képviselői megint megpróbáljanak összeállni a radikálisokkal, ami nagy botrányt okozott tavaly Thüringiában. Majdnem belebukott a szövetségi kormány, az akkori pártelnöknek le kellett mondania.
A CDU kutyaszorítóban van az egykori NDK-ban, ahol igen erős az AfD, de népszerű a posztkommunista Balpárt is. Szász-Anhaltban a jóslatok alapján többféle koalíció is létrejöhet, de ha a szélsőjobb jól szerepel, az megnehezítheti az ősszel a konzervatívok kancellárjelöltjének a helyzetét. A leginkább persze úgy, hogy ha a CDU bizonyos körei netán megkísérlik beemelni a hatalomba a riválist. Ezért Laschetnek ajánlatos igen keményen szembeszállnia saját sorain belül a szélsőségesekkel. Már a párt ha nem akar az amerikai konzervatívok sorsára jutni.
Máskülönben azt is kockáztatja, hogy a jobbközép szavazók tömegesen állnak át a zöldekhez és a liberálisokhoz. Ez esetben a végkimenetel még az is lehet, hogy a környezetvédők adják a kancellárt és a kormányszövetségben nem kapnak helyet a kereszténydemokraták. Na, az volna csak a forradalom!
Azt mondta a kedves vezető tegnap a parlamentben, ha veszít is jövőre, akkor is marad a nyakunkon, illetve a mostani ellenzék nyakán, és még húsz évig fog ücsörögni képviselőként az ódon falak között. Vajda ugrott be elsőként, meg a hegyei, akiknek a jege húsz év múlva az ő szíve voltak, amit nem bántott már a szenvedély. Másodjára a most megült születésnap, az ötvennyolcadik, ami alapján Orbán azt delirálja, hogy hetvennyolc évesen még ott rontja a levegőt. Aztán sorban az ellenzéki léte kordonbontással, a haza ellenzéki létének tagadásával, és mindazzal, ami ebből fakadt.
Most képzeljük el, ahogyan a vénöreg Orbán mint ellenzéki haza ücsörög bepelenkázva, és boldog karácsonyt kíván a függöny mögül. Még továbbá eszünkbe jut Wolowitz az Agymenőkből, aki, mikor megtudta, hogy nem kell az űrbe mennie, megkönnyebbülten kiáltott fel, miszerint Istennek hála, nem fog Föld körül pályán meghalni. Ehelyett – sóhajtotta még hozzá – a Teremtő rendelése szerint halálozik majd el ötvenes éveiben zsírtól felrobbanó szívvel. Mindezzel csak arra utaltam, senki nem tudja, meddig él, Orbán korában húsz évre tervezni tehát felelőtlenség.
Főleg úgy, ha elég tökös a jelenlegi ellenzék, mert akkor ugyan megélheti a hetvennyolcat, de nem a parlament falai között, hanem valami zártabb intézményben. Ezek csak ábrándok bilibe lógó ujjakkal, az ilyen kijelentések azonban, hogy még húsz év múlva is a levegőt óhajtja rontani ez a semmitérő, lehangoló erősen. Azt mutatja, hogy a manusnak tényleg semmi víziója nincsen. Eszébe sem jut, hogy élvezze a lopott vagyont, játszódjon a kisunokákkal, lóbálódjon egy hintaszékben, süttesse a hasát, mert a szarkavarásra tette fel az életét. Ötven évig szeretné kavarni.
Látszik, hogy elméjében kijegecesedett, ő örök időkre a Fidesz nevű maffia vezetője lesz, ott ül haláláig vagy még tovább, mint egy igazi keresztapa a macskáját simogatva. Orbán ezzel a kiszólásával az ellenzéknek akart odaszúrni egyet, de csak magáról állított ki lehangoló bizonyítványt. Valószínűleg már a saját szobrának terve is készen áll a fejében, amely tíz méteres kell legyen, s valahol a Kossuth-tér közepén fog állani. Viszont emlékszünk a legutóbbi vereségére, ami úgy megütötte, hogy hetekig elő sem került, és egészen különös pletykák keringtek arról, hol is lehet valójában...
Rogán Antal új feleségének falujában, Dédestapolcsányon az a vállalkozó vásárolhatta meg a műemlék kastélyt, aki anno több V. kerületi ingatlanhoz kedvezményes áron jutott hozzá Rogán Antal polgármestersége idején. A falubeliek már mindenhol Rogánt látnak, mióta az ezer hold földet nem vásárolta meg a propagandaminiszter családja.
„Tóni megvette a dédesi kastélyt” – ez a legmenőbb beszédtéma ma Dédestapolcsányon és néhány szomszédos településen, amelyek vidékén, a Bükkalján Rogán Antal ifjú feleségének rokonai/barátai/ismerősei nem vásároltak meg ezer hektárnyi földet tavaly 1,6 milliárd forintért. A kastély új gazdájáról terjedő szóbeszédet nem csak a kútba esett földügylet alapozza meg, hanem az is, hogy a propagandaminiszter ifjú felesége, Obrusánszki Barbara, azóta már Rogán Barbara Dédestapolcsányba való, ahol családja jelenleg is jelentős házfelújítást végez.
Utánajártunk a szóbeszédnek: a lapunk birtokába került dokumentumok alapján nem fedi a valóságot, Rogán Antal neve ugyanis nem került a Serényi-kastély tulajdoni lapjára.
"Az új tulajdonos egy V. kerületi ügyvéd-üzletember, aki Rogán polgármesterkedése idején számos belvárosi önkormányzati ingatlanhoz jutott kedvező áron."
A műemléki státuszú dédestapolcsányi Serényi-kastélyt a Serényi grófok építtették 1898 és 1903 között eklektikus stílusban. A grófi nyaralót utolsóként gróf Serényi Ödön lakta, később pedagógusüdülő, majd szociális otthon lett. Az 5 ezer négyeztméter alapterületű kétszintes épületet a földhivatal így is tartja nyilván, kivett szociális otthonként. Tekintélyes hozzáadott értéket képvisel a kastélyt övező közel 5 hektáros park, a pazar panoráma a Bükkre, a dédesi várra és az arra húzódó völgyre, nem beszélve az ingatlan területén található sziklákban megbúvó kis barlangokról és a kastélyhoz vezető gesztenyesorról...
Pénteken a brit fővárosban járt a magyar miniszterelnök. Találkozott brit kollégájával, majd „spontán módon” beugrott egy pubba, ahol mit ád isten, találkozott egy ott dolgozó magyarral. A találkozóról videó is készült, nézzük, mit akart üzenni vele Orbán Viktor.
Állítólag hosszú egyeztetés előzte meg, hogy a magyar kormányfőt fogadják a Downing Street 10-ben, a találkozó végül pénteken lezajlott. (Orbán Viktor mindössze a második uniós miniszterelnök volt, akit a Brexit óta fogadott Boris Johnson.)
Nem mennénk bele az ilyenkor szokásos diplomáciai közleményekbe, a találkozóról csak annyit, hogy a brit miniszterelnöki hivatal úgy tájékoztatott, a kétoldalú megbeszélésen Boris Johnson komoly aggályainak adott hangot az emberi jogok magyarországi helyzetével, a genderegyenlőséggel, az LMBT-közösség jogaival és a médiaszabadsággal kapcsolatban.
A brit miniszterelnök hivatala szerint a két vezető számos külpolitikai kérdést is áttekintett, szóba került egyebek mellett Oroszország, Fehéroroszország és Kína. Boris Johnson arra biztatta Magyarországot, hogy vesse latba befolyását a demokrácia és a stabilitás előmozdítása érdekében – áll a Downing Street közleményében...
A vizsgált termékek mintegy harmadánál állapított meg legutóbb kettős minőséget az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Azt, hogy pontosan mely cikkeknél kapnak vacakabbat a kintinél a magyar fogyasztók, legkorábban egy év múlva tudhatjuk meg.
Alig több mint négy éve jelentette be drámaian az agrárminiszter, hogy konkrét vizsgálatok bizonyítják: a multik nagy arányban gyártanak, illetve szállítanak silányabb minőségű termékeket Magyarországra. Azokat a vizsgálatokat, amelyekre hivatkozott, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) végezte el. Akkoriban kigyűjtöttük a négy füzetből álló, összesen 200 oldalas 2017 termékösszehasonlítás nevű kiadványból az érdekes részleteket. Megdöbbentő módon egyébként az derült ki, hogy számos olyan cikk akad, ami a magyar üzletekben jobb minőségű vagy ízletesebb a határon túlinál.
A botrány az elmúlt években többször is fellángolt, és nem csak nálunk (eleve a szlovák agrártárca jelzése után mozdultak a magyar hatóságok). Volt itt már minden! Két éve a fogyasztóvédelemért is felelős uniós biztos kijelentette: ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult termékek egyharmada lehet gyengébb minőségű vagy eltérő összetételű bizonyos tagállamokban. 2019 nyarán az Európai Bizottság kutatóközpontja, a JRC azt közölte: nincs bizonyíték arra, hogy Kelet-Európában rosszabb minőségűek lennének az azonos néven forgalmazott élelmiszerek.
A magyar fogyasztók azonban saját tapasztalataikra alapozva váltig állítják, hogy a multik itthon vacakabb termékeket árulnak. Általános vélemény, hogy az osztrák csokik, a Nutella, sőt még a leveskockák is sokkal finomabbak, mint amit a magyar üzletekben ugyanazon a néven be lehet szerezni. Hasonló a benyomás a mosó- és tisztítószerekről, de akár a WC-papírról, papír zsebkendőről is. Sokszor emlegetik még a különböző tejtermékeket, külön hangsúlyozva a joghurtokat...
Bár a hazai kaszinók 2020-as üzleti teljesítményén is meglátszott a pandémia hatása, az eddig közzétett beszámolók szerint ezeket a cégeket messze nem érintette olyan súlyosan a járvány, mint a vendéglátás más szegmenseit. Persze ez abból a szempontból nem meglepő, hogy a kormányközeli tulajdonban lévő kaszinók még akkor is nyitva tarthattak, amikor minden más szórakozási lehetőséget megszüntettek a koronavírusjárvány miatt, ráadásul az online szolgáltatásokból származó bevételeiket még növelni is tudták.
Járványban is jól ment
A budapesti kaszinóbiznisz hosszú évekig Andy Vajna magyarországi cégbirodalmának fejőstehene volt. Az egykori filmmogul 2014-ben szerezte meg mind az öt fővárosi kaszinókoncessziót, ami azt jelentette, hogy ettől kezdve csak neki voltak ilyen létesítményei a fővárosban. Így nagyjából évi 4 milliárd forintos koncessziós díjért cserébe az üzlet minden haszna őt gazdagította. Ez pedig már Andy Vajna halála előtt is 20 milliárd fölötti tiszta profitot jelentett...
Miután elsőre nem kapott érdemi választ, Ungár Péter ismét megkérdezte Palkovics Lászlót, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, hogy a Fudan Egyetem budapesti kampuszának építését megalapozó szerződés tartalmaz-e stabilitási záradékot.
Az LMP országgyűlési képviselője kérdésében egy tanulmányra hivatkozik, amely a Kínai Eximbank és a Kínai Fejlesztési Bank kölcsönszerződéseit elemezte. Mintegy száz szerződés elemzéséből az derült ki, hogy a megállapodások kilencven százalékában szerepel egy úgynevezett stabilitási záradék. Ez a záradék azt jelenti, hogy ha a hitelt felvevő cég országa, avagy az azt felvevő állam munkaügyi, vagy környezetvédelmi politikájában jelentős változás állna be, a kínai fél ezt szerződésbontási oknak fogja venni, és azonnali visszafizetést követel.
„A válaszában kérem az utódpárt, Gyurcsány Ferenc, Soros György kifejezések mellett a kérdésre a nem vagy az igen szavakat is próbálja meg használni” – fogalmazott Ungár a levélben.
„Jelentős tudománydiplomáciai siker, hogy a Fudan elsőként Magyarországon indít külföldi helyszínű saját képzést” – válaszolt Palkovics helyett Schanda Tamás. Az államtitkár szerint Magyarország regionális tudásközponttá válhat, a magyar és közép-európai diákok így Budapesten szerezhetnek diplomát a világ legjobbjai közé sorolt Fudan Egyetemen. A konkrét kérdésre a beruházás méltatása mellett ismét nem válaszolt Schanda, mindössze annyit írt, hogy a Fudan Egyetemmel kötött megállapodás fent van a kormány oldalán.
Egy nyolcoldalas stratégiai együttműködési megállapodás valóban megtalálható kormányzati oldalon, de ebben egy szó sincs a hitelkonstrukcióról, így az se derül ki belőle, hogy van-e stabilitási záradék, amelyre Ungár kíváncsi volt.
Április elején írta meg a Direkt36, hogy a magyar kormány egy kínai állami óriásvállalattal szeretné megvalósítani a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építését...
A parlament tavaszi-nyári időszaka rendszerint június végén, július elején ér véget. Ez alól csak akkor van kivétel, amikor ennél is fontosabb dolgok történnek, például labdarúgó Európa-bajnokságot rendeznek a magyar válogatott részvételével. A Népszava vette észre, hogy bár a honnak atyjai számára a magyar emberek felemelkedése és gyarapodása elsőrendű nemzeti ügy, van, ami még ennél, is fontosabb. Focinak hívják, ami a törvénykezésnél is fontosabb, ez az a sportág, amely a ma születésnapját ünneplő – Isten éltesse a bérből és fizetésből élő Orbán Viktort! – miniszterelnök számára még ennél is előbbre való.
Legalábbis erre kell gondolnunk, ha azt nézzük, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően, idén hamarabb kezdhetik meg a jól megérdemeltet a képviselők. Míg a korábbi években általában június végéig, július elejéig vitatkoztak az ország lakóinak életét jobbá tevő törvényekről, idén ez másként lesz. Úgy, ahogyan az öt évvel ezelőtt, 2016-ban volt, amikor szintén Európa-bajnokságon játszottak nemzetünk legjobbjai. Abban az évben június 14-én játszotta első mérkőzését a magyar válogatott, ezért a parlament már egy nappal korábban, június 13-án bezárt, így Orbán Viktor és néhány hozzá közelálló notabilitás ott lehetett az osztrákok elleni, magyar győzelemmel végződő mérkőzésen.
Idén is június közepén kezdi meg sorozatát a nemzeti tizenegy, Portugália ellen június 15-én futnak ki a pályára a legjobb magyar labdarúgók, de a meccs csak este kezdődik, így délelőtt és kora délután még lesz lehetőség, hogy Orbán Viktor 133 bátor embere tegyen valamit a magyarságért. Vagyis, elfogadjon néhány törvényt, köztük azt, ami a Fudan kínai elvtársegyetem építéséről szól, és amely mellett eddig egyetlen értelmezhető érvet hozott fel a kormányzati kommunikáció. Ez az érv így hangzik: mi vagyunk többen, ezért erőből politizálunk, akinek nem tetszik, kapja be!
Sosem készült még akkora bulvárarzenállal a kampányra a Fidesz, mint most. A „tömegmédia-divízió” több fontos átalakításon esett át, és szűk egy évvel a választás előtt immár készen áll: a Ripost karcsúbb, de gátlástalanabb lett, irányba állt a Bors, a billegő városok (és csak azok) pedig külön ingyenes politikai bulvárlapot kaptak. A kormányzati sajtóholding világszinten is új minőséget hozott létre: az alpáribbnál alpáribb címeket nem kis részben állami pénzből gyártó bulvársajtót. A bulvár kormányfüggésének különlegessége továbbá: míg a briteknél a bulvár alighanem hónapokig vesézte volna az ország leggazdagabb emberének egy celebbel kötött házasságát, annak minden részletét, a hazai, kontrollált bulvársajtó Mészáros Lőrinc szája íze szerint hozta a Várkonyi Andrea-történetet is...
A kormány formálisan eleget tesz a luxembourgi bíróság ítéletének, de az ÁSZ bevetésével mégsem tér le a putyini útról.
A parlament május 18-i ülésén hatályon kívül helyezte a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2017-es törvényt (köznyelvi nevén civiltörvényt vagy civilellenes törvényt), egyben elfogadott egy új jogszabályt a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról, ezzel felhatalmazta az Állami Számvevőszéket a legalább 20 millió forintos mérlegfőösszeggel rendelkező egyesületek és alapítványok ellenőrzésére.
Az új törvényt a május 27-i Magyar Közlönyben ki is hirdették, július 1-jével lép hatályba. A TASZ a parlamenti szavazáskor kiadott közleményében alkotmányellenesnek nevezte az új szabályozást, a Civilizáció Koalíció nevű ernyőszervezet pedig még a törvényjavaslat benyújtásakor fogalmazta meg aggályait. "Félő, hogy a Számvevőszék közpénzzel nem gazdálkodó civilekkel szembeni mozgósítása nem más, mint egy újabb lehetséges eszköz a civilek lejáratására és megbélyegzésére" - írták...
A lakástörvény módosítását célzó törvényjavaslat gyakorlatilag a szociális alapú lakásbérlés végét jelentheti. A törvény módosításával ugyanis az alig egy-két éve önkormányzati bérlakásban élők is igen kedvezményes áron vásárolhatnák meg az általuk bérelt ingatlant, anélkül, hogy az önkormányzatoknak lenne beleszólása. 2019-es adatok szerint több mint százezer lakás, közel ezermilliárdos vagyon lehet érintett. Megkérdeztük a legnagyobb ingatlanvagyonnal rendelkező önkormányzatokat, hogy pontosan mekkora összeg forog kockán.
Korábbi hírek szerint eredetileg elsősorban az I. kerületi lakosokat érintette volna az a törvénymódosítás, amely szerint kedvezményes áron vehetik meg az önkormányzattól műemléki védettség alatt álló lakást bérlők az ingatlant. A törvényjavaslatot május 11-én késő este nyújtotta be Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő.
A tervezet szerint a lakás megvásárlására minden olyan bérlő jogosult lehet, aki legalább 2020. december 31. óta lakik állami vagy önkormányzati tulajdonú lakásban – vagyis akár fél éves bérleti szerződés is elegendő lehet ahhoz, hogy valaki vásárlási szándékkal álljon elő. A bérlők a forgalmi érték 15–30%-áért vásárolhatják meg a lakást, a pontos ár attól függ, hogy milyen régóta lakik valaki az ingatlanban.
Ha viszont valaki úgy dönt, hogy egy összegben fizeti ki a vételárat, akkor mindössze 70%-os árral kell számolnia, így aki elég régóta lakik az adott ingatlanban, akár 10,5%-os áron is megszerezheti azt.
Konkrét példával illusztrálva: a 24. hu számolta ki, hogy a főváros egyik legdrágább kerületében egy 50 millió forint forgalmi értékű lakást akár 5,25 millióért is megvásárolhat az a bérlő, aki legalább 15 éve lakik az ingatlanban. Eladási tilalom hiányában azonban a lakásokat akár már a megvásárlást követően piaci áron lehetne értékesíteni.
Azokat a lakásokat azonban nem lehetne megvásárolni, amelyek átalakításra, felújításra vagy bontásra kijelölt épületben vannak, de többek között a szociális alapon történő bérbeadás céljából épített lakásokra, a vállalati és szolgálati ingatlanokra sem vonatkozna a vételi jog...
19,5 milliárd forintba kerülhetett a néhai Andy Vajna játéktermeinek megszerzése. A jegybanki hitel mellé Hongkongból is érkezett pénz.
Hivatalosan tavaly április végén vette át a néhai Andy Vajna öt budapesti kaszinóját a Garinvest Projekt Zrt., amely Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös érdekeltsége. Ez a cég lett a tulajdonosa a kaszinókoncessziókat birtokló Las Vegas Casino Zrt. részvényeinek, miután az egykori Vajna-birodalom offshore hálózatához tartozó luxemburgi székhelyű Las Vegas Casino s.á.r.l. helyébe lépett. Valójában az adásvételről már jóval korábban aláírták a szerződést – derül ki a cégbírósági dokumentumokból.
Az új tulajt 2019 novemberében alapította a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi, aki 60 százalékban részes a Garinvest Zrt.-n keresztül, valamint Habony Árpád bajtársa, az egykori londoni nagykövet, Szalay-Bobrovniczky, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, aki 40 százalékot jegyez a London Capital Zrt.-n keresztül...
Minden bizonnyal napjaink legfontosabb médiapolitikai kérdéseit feszegető beszélgetést szervezett nemrég az Új Egyenlőség Csigó Péter, Hammer Ferenc és Sükösd Miklós médiakutató szociológusok részvételével A társadalmi kiegyezés lehetőségei Magyarországon sorozat keretében.
Éppen ezért nagy kár, hogy a szervezők és Pogátsa Zoltán moderátor komoly erőfeszítései ellenére néhány valóban fontos gondolatot leszámítva megfeneklett a beszélgetés a NER alatti évek tipikus, független média tematikájú eszmecseréinek szokásos zátonyain. Az intézményes politikai erőviszonyok taglalásán, az erős közmédia felépítésének fontosságán, illetve a visszhangkamrák és párhuzamos valóságok problémáján.
A beszélgetés felvetése a következő volt: megoldásokat kell találni arra, hogy hogyan kapjanak megszólalási, reprezentációs lehetőséget a médiatérben a sérülékeny vagy kiszolgáltatott csoportok: a vidéken élők, a szegények, a fogyatékkal élők vagy éppen a nők.
Ennek a kérdéskörnek Pogátsa Zoltán moderátor igen alapos felvezetéssel ágyazott meg: felsorolta, hogy a rendszerváltás utáni médiarendszer már eleve problematikus volt a tulajdonosi szerkezet szempontjából is, a médiaháborúk pedig csak átpolitizálták, de társadalmilag igazán hasznos funkciót nem találtak a közmédia számára. A kereskedelmi média pedig alapvetően piaci szempontokat szem előtt tartva, a szórakoztatást leszámítva szintén nem látta el az olyan feladatokat, mint a közönség csoportjainak képviselete.
A beszélgetés alaptézise az volt, hogy a Fidesz 2010-es győzelmében és az azt követő kétharmadokban vastagon benne van, hogy a ‘89 és 2010 közti időszakot nemcsak az intézményes politika szintjén nem érezték magukénak a tömegek, hanem ezzel együtt a saját problémáikat, érdekeiket sem látták viszont a médiában.
Azonban a központi témával kapcsolatos tényleges kérdésekre fájóan kevés válasz érkezett a szakértőktől. Hammer Ferenc a tények relativizálódását és a párhuzamos valóságok eltávolodását fájlalta, Sükösd Miklós pedig a politikai konszenzus hiányát nevezte meg mint az erős közmédia felépítésének első számú akadályát (hozzátéve, hogy az erős közmédia az, amely a Pogátsa által felvetett, képviseletiséggel kapcsolatos hiányokat orvosolni tudná). Maga a képviseletiség kérdése azonban mintha teljesen elsikkadt volna...
Amióta a közvélemény-kutatások szerint látszik esély rá, hogy a jövő évi országgyűlési választáson a szövetkezett ellenzék megszerezze a parlamenti mandátumok többségét, sok szó esik arról, vajon mit lehet tenni kétharmados többség híján – mert az valószínűtlen – Orbán önkényuralmi rendszerének lebontásáért, az orbáni Alaptörvénytől való megszabadulásért. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján a következőképpen utasította el az effajta gondolatokat: „De ha ők térnének vissza a hatalomba (...), akkor is világos szabályai vannak az Alkotmány, illetve a törvények módosításának. Ezeket a szabályokat be kell tartani. (...) Szeretném azt is hozzátenni, hogy az alkotmányos rend megváltoztatása lehetséges alkotmányosan és nem alkotmányosan. Ha nem alkotmányosan történik, akkor az pillanatnyilag súlyos bűncselekmény, és ezen változtatni nem lehet. Az alkotmányos rendnek törvényes keretek között való megváltoztatására van mód, az alaptörvény módosítása alkotmánymódosítás esetén kétharmados többséget jelent, a kétharmados törvényeknél kétharmados többséget jelent, és az egyszerű többséget igénylő törvényeknél pedig ilyen többséget igényel. (...) Kis János egy filozófus, épeszű jogász ilyet nem mond. Filozófiailag persze a legabszurdabb gondolatok is felvethetőek, de az, amit ő ír, az egy jogi képtelenség.”
Nem az. Maga a gondolat, hogy egy esetleges ellenzéki többségű Országgyűlés első ülésén kétharmados többség nélkül is semmissé nyilvánítsa az alkotmányellenesen létrejött orbáni Alaptörvényt és az annak talaján született további törvényeket, Vörös Imre egykori alkotmánybírótól származik, akinek épeszű jogász voltát talán még Gulyás sem vonja kétségbe. Vörös már 2012-ben, az Alaptörvény hatálybalépésekor megállapította, hogy a köztársasági jogrend lebontásával az Orbán-kormány államcsínyt hajtott végre, hiszen megsértette a kizárólagos hatalomgyakorlás alkotmányos tilalmát. Kis János ezt a gondolatot fogadja el, és Vörös Imre gondolata egyáltalán nem abszurd, sőt talán jogászi szemmel sem képtelenség...
Nincs olyan kiskereskedelmi lánc, amelyik ne kommunikálna valamilyen formában arról, hogy náluk milyen magas a magyar beszállítók, élelmiszerek aránya. A magyar színekben pompázó termékek is szinte minden polcon ott vannak már. A magyar élelmiszeripar megmentése évtizedek óta folyamatos kormányprogram, és számos kezdeményezés indult erre. Átfogó módon azonban eddig senki nem mondta meg, hogy pontosan mekkora a magyar termékek aránya a boltokban, és ez hogyan változott.
A Fidesz-kormányzat 2010 óta konzekvensen a hazai élelmiszer-kiskereskedelem átalakítására készül, ezt szolgálták a különadók, a plázastop és számos más intézkedés. Ennek ellenére folyamatosan csökkent a hazai tulajdonú láncok piaci részesedése. 2020 decemberében Lázár János bejelentette, hogy azon dolgoznak, hogy kiszorítsák a külföldi láncokat, és idén márciusban lényegében erről beszélt Nagy István agrárminiszter is.
Az alábbi ábrán a legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi láncok éves bevételei alapján az látható, hogy a hazai tulajdonú cégek részesedése a 2010-es 40,6 százalékról egy évtizedes kormányzati segítés után 34 százalékra csökkent. Az egyes láncok éves bevételeit a Trade Magazin gyűjti évente, amit néhány nagyobb kereskedelmi cég adataival egészítettünk ki...
Én nem tudom, Gulyás Gergely honnan gondolja, hogy az őt kérdező gyerek, aki aziránt érdeklődött, a minisztereknek milyen volt a bizonyítványuk, miniszter akar lenni, és nem mondjuk tűzoltó vagy katona. Vadakat terelő juhász esetleg. Mindenesetre Gulyás megnyugtatta a gyereket, mindegy, milyen a bizonyítványa, ő is lehet miniszter, ergo, nem baj, ha hülye vagy, legfeljebb olyan leszel, mint én – sugallta. Hogy ki terelgette a szerencsétlen gyerekeket minisztereket és pláne a kedves vezetőt kérdezgetni a rendkívüli kormányinfón gyereknap alkalmából, vagy ki találta ki ezt a borzalmat, azt én nem tudom. De óvatos volt, mert tizenhárom évben húzta meg a kérdezési korhatárt.
No most, Gulyás válaszolhatta volna a kérdező szerencsétlen gyereknek azt is, aggódnia nincs mit, ha miniszter nem is, de tizenhat évesen munkanélküli már lehet, mint azon pár napja aléltam el. Hogy mit kínál a magyari gyermekeknek a magyari hazájuk, az ebben sokkal inkább benne van, mint a gyereknapi műmájerkedésben, hogy lehetsz te is miniszter, ha elvész az ártatlanságod és megromlasz. Ha kellőképp használt leszel, ha cafatokban lóg rajtad a lelked, erkölcseid és emberséged, lehetsz bábu te is. Viszont az is igaz, hogy egészséges társadalmakban a gyerekeknek fingja nincs arról, ki a miniszterelnök és kik a miniszterek, de megengedem, még a szüleiknek sem.
Csak mifelénk él az a tévképzet, hogy a miniszterség és miniszterelnökség az emberi létformák csúcspontjai. Ezt már Antall alatt meg lehetett figyelni, neki az államtitkárai elkezdtek levitálni, és valami tébolyi tűz égett a szemükben. A mostaniakból a láng kiveszett, ezek csak eszelősök vagy számító karrieristák. Ez kell a miniszterséghez, de ezt Gulyás nem mesélte el a szerencsétlen gyereknek, csak azt, elég, ha hülye vagy. Végül is, az őszinteség csírája ebben is benne van, a kérdező gyermek megnyugodhatott, nem kell mindig a leckével bajlódia, mehet focizni a térre. Bár már az a foglalatosság is kiveszett, grundok nincsenek, Puskás Akadémia van.
De megtudtuk azt is, hogy csúfolják a politikusokat. Egy bizonyos tizenegy éves Nóri kérdezte ezt Novák nacsasszonytól, hogy milyen érzés is ez. Itt is fölvetődik a dilemma, hogy a tizenegy éves Nóri honnan az anyám valagából tudja ezt a politikuscsúfolást, tán reggeltől estig az M1-en csügg, és hallgatja a kurvaanyázást. Azért elbeszélgetnék Nóri anyukájával, hogy miért nem babázik inkább a kislányával, vagy, ha nem, miért engedi, hogy bimbózása közepette ilyen novákok megrontsák. Bár a kedves vezető meg Londonban interjúvolt egy ott élő szakácslányt, akinek a szülei rajonganak a köpcösért. Az lett volna a delikát, ha a szakácslány csak annyit felelt volna: boldog karácsonyt...
KOLOZSVÁRI SZALONNA Szerző: MOLNÁR BÁLINT 2021.05.30.
A nálam nagyságrendekkel okosabb és bölcsebb kollégák szerint az elmúlt héten legalább nyolcszor mondtam el, hogy ez mindent alulmúl, amit az elmúlt tíz évben műveltek. Akkor ez azt is jelenti, hogy most tartunk a kilencediknél, és ez még mindig csak pont annyi, ahányszor tizenegy év alatt az alkotmányozó fideszes többség nekirongyolt az alaptörvénnyé züllesztett alkotmánynak.
Mégis komolyan gondolom, hogy annál aligha lehet már lejjebb menni – azzal együtt se, hogy a fideszes vallás önmagában is predesztinálja az abban érintetteket egy rakás olyan dologra, amire tisztességes mezei polgár soha nem vetemedne -, hogy gyermeknap alkalmából az ország krémje választási kampányvideót tesz közzé Rendhagyó Kormányinfó Plusz – gyermeknapi kiadás jeligére. Amelyben véletlenül sem a gyerekek a főszereplők, hanem Orbán Hagyjákbékénagyarekeinket Viktor miniszterelnök és az ő udvartartása.
Szerintem nem tudott olyat mutatni a politikai pedofília eszközéhez előszeretettel nyúló politikai elit az elmúlt tíz évben (de, tudott, amikor 2017 decemberében Csepregen egy polgármesteri útavatáshoz óvodásokat térdeltettek le az aszfaltra), ami aláment volna ennek az súlyosan életszerűtlen, hiteltelen, hajánál fogva rángatott, megalázó performansznak. Aminek a lényegét Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő imígyen vezette fel:
"Kedves gyerekek! Ez a gyermeknapi Kormányinfó Plusz, ahol ti kérdezhettetek, most pedig jönnek rá mindjárt a válaszok. Köszönöm a sok kérdést, és tudom, hogy az elmúlt időszak nem csak a felnőtteknek, nem csak a szüleiteknek volt nehéz, hiszen nem tudtatok olyan megszokott módon önfeledten együtt játszani, együtt lenni iskolában, óvodában, ahogy megszokhattátok. Remélem, hogy ezek a válaszok csalnak egy kis mosolyt az arcotokra, és meglepetésvendégekkel is készültem, ami a válaszolókat jelenti, fogadjátok szeretettel a válaszokat".
És tényleg. Jöttek is szépen a Főnök után a MEGLEPETÉSVENDÉGEK – nem sorrendben: Novák, Nagy István, Varga Judit és Mihály, Szijjártó, Gulyás, Palkovics -, és összesen 8 percben mindannyian megválaszoltak egy-egy óvodás vagy kisiskolás gyereket minden bizonnyal közelről érdeklő kérdést. Mert annyira evidens, hogy egy 5-7-10 éves gyerek a miniszterelnök bácsi, valamint a miniszter nénik és bácsik bokros tevékenységének megfigyelésével kel és fekszik, hogy muszáj volt azzal kedveskedni nekik, hogy akkor most ünnepileg kielégítik a kíváncsiságát. De főleg a könnybe lábadt szemű nagyikákét, akik most Erzsébet-utalvány helyett ezt az életszagú, aranyos kis filmecskét kapják ajándékba az onokák szívből jövő örömén keresztül. És ráadásul pénzbe se kerül.
Tudom, hogy Ceaușescu elvtársat beleértve egy rakás rosszarcú diktátor is nagyon szerette a gyerekeket, akikkel mindent el lehet adni. Sőt, azt is tudom, hogy semmi nem írja felül azt a nemzeti érdeket, hogy az egykor pirosbetűs igazgatói figyelmeztetésben részesült kis Viktorka (és lám, mégis milyen sikeres ember lett belőle) zsinórban negyedszer is kormányra kerüljön. Ez viszont tényleg valami penetránsan vérlázító. Ahogy a gépi (gyerek)hangon beolvasott, kizárólag pozitívan megválaszolható, az egyébként is emberarcú kormány legemberibb arcának megvilágítására alkalmas propagandakérdésekre támaszkodva önmagukat fényezik 8 percen keresztül...
Antall József néhai miniszterelnök kisebbik fia sokáig nehezen talált magának stabil egzisztenciát biztosító munkát. Az 1964-ben született Antall Péter a rendszerváltás éveiben sajtófotósként dolgozott, és csak 40 évesen szerzett diplomát. Évekig munkanélküli volt, majd apja pártja, az MDF révén kapott állást, előbb Dávid Ibolya miniszter titkárságán, később pedig a párt alapítványánál.
Az elmúlt tíz évben azonban nagyot változott vele a világ. Ő vezeti az Antall József Tudásközpont (AJTK) nevű alapítványt, amelyet eddig több mint négymilliárd forinttal támogatott az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből.
A Direkt36 számos belső dokumentumot szerzett meg a Tudásközpont pénzügyeiről, és interjúkat készítettünk tíz, a szervezet működését közelről ismerő forrással. Ezek segítségével többek között a következőket derítettük ki:
- Antall Péter juttatásai a Tudásközpontnál eltöltött időszakban meredeken emelkedtek: míg 2013-ban még havi átlag 719 ezer forintot keresett, addig 2019-ben – ekkori a legutolsó ismert juttatása – már havi átlagban bruttó 4,6 milliót kapott.
- Az AJTK egyfajta családi üzletként is működik Antall Péter számára. A felesége az intézet igazgató-helyettese, és ott dolgozik a feleség ikertestvére is. A feleség két vállalkozása is szerződésben áll az intézettel.
- A járvány előtt évi 15-20 külföldi utazást bonyolított Antall Péter a kollégáival, és ezeken rendszerint pazar hotelekben szálltak meg, például az ausztráliai Ayers-szikla, az isztambuli Hagia Szophia, a New York-i Central Park vagy éppen a washingtoni Fehér Ház közvetlen közelében. 2019-ben az USA legmagasabb felhőkarcolói közül kettőben is megszálltak az AJTK utazó delegációi.
- Az utazásokra évente több tízmillió forint ment el. A Direkt36 által megszerzett belső iratokból kiderül, hogy időnként közpénzből számolták el olyan kirándulások költségeit is, amelyek nem voltak részei a hivatalos programnak.
- Több százezer forintot költöttek Samsonite bőröndökre, és alapítványi pénzből jutott magánkórházra, két professzionális fényképezőgépre, de előfordult, hogy néhány zacskó Dunakavicsot vagy párezres minibár-fogyasztást is elszámoltak költségként.
- Antall Pétert és AJTK-s rendezvényeket népszerűsítő PR-cikkekért legalább 20 millió forintot fizettek.
- 6,5 milliót fizettek egy tanulmányért egy olyan cégnek, amely korábban egy falusi turkálót üzemeltetett, egyik volt tulajdonosa pedig ma egy benzinkút alkalmazottja.
- Az évről évre növekvő kormányzati támogatás ellenére az alapítvány kasszája gyakran kiürült. Az alkalmazottak többször heteket-hónapokat vártak arra, hogy fizetést kapjanak. Ez 2021-ben is megtörtént.
- Miközben az alapítvány 2016-ban olyan nehéz helyzetben volt, hogy folyószámlahitelből fizette a béreket is, egy háromfős delegáció skandináv körútra ment, amelynek során útba ejtettek egy festői fjordot is.
- A kiadások 2018-ra annyira megszaladtak, hogy a kormánynak az éves támogatáson túl további 250 millióval kellett megtámogatnia a szervezetet. Papíron egy másik kormánypárti alapítvány adta a pénzt, költségvetési támogatást ugyanis tilos adósságkezelésre fordítani.
A Direkt36 nem talált arra utaló információt, hogy a kormány kifogásolta volna az alapítvány gazdálkodását. Pedig az általunk megszerzett dokumentumok azt mutatják, hogy a működési támogatást nyújtó Miniszterelnökség könyvelői tüzetesen ellenőrizték az elszámolt költségeket és számlákat formai szempontból. Miután az alapítvány egyik kuratóriumi elnöke a „polgári jóízlés” szempontjából kritizálta a költéseket, távoznia kellett.
A Miniszterelnökség a Direkt36 kérdéseire most úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott közpénzt...
