2021. augusztus 4., szerda

AHOL KORMÁNYHATÁROZAT MONDJA KI, HOGY MÉDIAPLURALIZMUS VAN, OTT NINCS SAJTÓSZABADSÁG

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.08.03.


Elfoglalták a közmédiát, a teljes vidéki sajtót, kivégezték a Népszabadságot (mert az majdnem mindenkinek járt), elfoglalták a leglátogatottabb online újságokat, egy központ alá szervezték azokat a médiumokat, amelyeket elfoglaltak (ez több mint négyszáz), uralmuk alá vették és kontrollálják a Magyar Távirati Irodát, propagandaminisztériumot hoztak létre, mint a nácik, a propagandagyár állítja elő a központi híreket, államilag irányított álhírgyártás zajlik, miközben eltörölték az információhoz való jogot. Agymosás zajlik a sajtóban, a kultúrában, az oktatásban és az utcákon.

A NER butasága elérte a fasiszta diktatúrák korlátoltságának szintjét, amikor kormányhatározatba foglalták, hogy Magyarországon médiapluralizmus van. Ahol valódi médiapluralizmus van, ott nem kell ezt kormányhatározatba foglalni, mert látszik, és természetes mindenki számára. A legröhejesebb az, amikor egy kormányhatározat bizonygatja, hogy sajtószabadság van, miközben egy kormánynak semmi köze nem lehetne a sajtóhoz, pláne a sajtószabadsághoz, mert az a civilszféra része.

Az Európai Bizottság jogállami jelentése súlyosan elmarasztalta Magyarországot, ami ezúttal is bizonyítja, hogy Magyarország nem jogálam. Ha most jelentkezne Magyarország az Európai Unióba, akkor nem vennék fel. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor lerombolt mindent, amit a magyar nemzet az 1989-es rendszerváltáskor célul tűzött maga elé, és elért. Magyarországot az Európai Unióból csak azért nem zárják ki, mert az Európai Unió jogrendszere nem készült fel egy ilyen helyzetre, amikor valaki szisztematikusan megsemmisíti a jogállamot és egy fasiszta diktatúrát vezet be...

KÉZDI GÁBOR, AZ ISKOLAI SZEGREGÁCIÓ ÉS A ROMÁK ELLENI DISZKRIMINÁCIÓ KUTATÓJA NEM FÉLT A NEHÉZ KÉRDÉSEKTŐL

QUBIT
Szerző: KOREN MIKLÓS
2021.08.04.


Az adat önmagában nem mond semmit: sok lépés és sok, jól megfontolt döntés eredményeképp lesz belőle tudás. Kézdi hitt abban, hogy ezek a lépések taníthatók, és ezt a szemléletet adta át diákok százainak. A kiváló közgazdász 50 évesen halt meg.


„Csöngetsz, egy középkorú nő nyit ajtót. – Jó napot, az albérlet miatt jöttem, már beszéltünk tele… – Sajnálom, de már kiadtuk – vág közbe a nő. – De… hát még csak egy órája beszéltünk! – Sajnálom, de kiadtuk! – mondja a nő, és becsukja az ajtót. Egy pillanatig bénán bámulod a névtáblát, majd lesietsz a lépcsőn. – A franc essen beléjük – mérgelődsz, mindjárt sötétedik, és még mindig nincs hol aludnod.”

Ez az élmény ismerős lehet bármelyik roma albérletkeresőnek. Ha végigjátsszuk Kardos Péter és Nyári Gábor Cigánylabirintus című szerepjáték-könyvét, egy pillanatra átélhetjük, miken megy keresztül egy 18 éves roma fiú, aki egy Vas megyei intézetből érkezik Budapestre, és alig várja, hogy végre a maga ura legyen. Hogyan keres albérletet, állást, hogyan vásárol, már ha beengedik a boltba? Döntéseink és a szerencse alakítja a könyv főhősének sorsát. (A könyvből készült játék egy online játszható verziója elérhető itt.)

Egy ilyen könyv érthetőbbé, érezhetőbbé teszi a diszkriminációt a nem cigány emberek számára, mint száz elemzés. Ki vagyunk éhezve a történetekre. A közgazdasági Nobel-díjas Robert Shiller új könyve, a Narrative Economics szerint a legtöbb gazdasági esemény megmagyarázható a történetek, narratívák virális terjedésével. Redditezők felkapják a GameStop boltok történetét (Dávid és Góliát története még ma is erős), felvásárlást indítanak el, ami a mainstream média segítségével újabb hívőket és ezáltal vevőket toboroz. Ehhez hasonló momentum-buborékok, ha kisebb méretben is, nagyon gyakoriak a részvénypiacon. Shiller elmélete nagyon eltér a racionális döntéshozók elméletétől, akiket leginkább adatok, számok, becslések, modellek, ábrák győznek meg. Száraz elemzések, amiket a közgazdászok és más tudósok ezerszámra gyártanak...

FEJETLENSÉG ÉS KÉSLEKEDÉS UTÁN 735 MILLIÓÉRT KELL KIPOFOZNI A BUDAPESTI JEGYAUTOMATÁKAT

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.08.04.


A fővárosi közösségi közlekedés jegyárbevétele a koronavírus-járványt megelőzően, 2019-ben még 67 milliárd forint volt, 2020-ban a korlátozások miatt ez 45 milliárdra csökkent. Ennek a bevételnek közel 60 százalékát a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a jegyautomatáival éri el. Ezeket a cég 2014-ben vásárolta a T-Systemstől, a többségében német tulajdonú Magyar Telekom Nyrt. leányvállalatátó
l.

Az eredetileg ötéves üzemeltetési szerződés bár elvileg már rég lejárt, még idén év végéig a T-csoport üzemeltetheti a rendszert, és most verseny nélkül jutott egy 735 millió forintos fejlesztési megrendeléshez is. Az eredetileg 5,6 milliárdosra becsült szerződés a kiegészítések és hosszabbítások hatására így már több mint duplájára nő. A legnagyobb növekedést a 2018-2019-es keretmegállapodás jelentette, ami alaposan kibővítette a jegyautomatákhoz kapcsolódó szolgáltatásokat – ez a két módosítás 3,6 milliárdos kerettel növelte a T-Systems lehetséges megrendeléseit, a piaci verseny kizárása mellett.

A szerződést akkor kötötték, amikor Vitézy Dávid vezette a BKK-t, a cégtől később az e-jegy-botrány miatt távozó Dabóczi Kálmán idején történtek a legjelentősebb módosítások, de az ellenzéki városvezetés alatt sem sikerült végre egy új, nyilvános tendert kiírva, piaci alapon kiválasztani a berendezések üzemeltetőit. A projekt ráadásul sok szálon kötődik a fővárosnak milliárdos károkat okozó e-jegyrendszer bukásában kulcsszerepet játszó szereplőkhöz...

HÁROM ORSZÁG KIVÉTELÉVEL ÚJRA LEHET LEVELEKET KÜLDENI A VILÁGBA

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.08.04.


Szokott leveleket küldeni Iránba, Jemenbe, a Gázai övezetbe vagy éppen Szomáliába? Valószínűleg nem, mert hiába vannak ott közeli cimborái, a posta fel sem veszi az olyan küldeményeket, amelyek célba juttatása akadályba ütközik. A Covid alatt volt olyan időszak, amikor tételesen fel kellett sorolni, hogy egyáltalán hova lehet levelet küldeni, de mára a helyzet normalizálódott.


2021-ben alighanem viszonylag természetesnek vesszük, hogy a világ össze van kapcsolva (ahogy az angol mondja: connected). Vagyis el tudjuk érni egymást. Azt gondoljuk, hogy nem lehet gond bárkivel telefonon beszélni, bárhova emailt írni vagy éppen levelet küldeni.

Ez nagyjából így is van, a világ döntő részével könnyű kapcsolatba lépni, az állampolgárok részesei a globális közösségnek, kevés olyan hely van (Észak-Korea talán az egyetlen állam, amire ez biztosan igaz), amelyik ebből az egészből teljesen kimarad. Igaz, ehhez hozzátehetjük, hogy van néhány erősen autoriter állam, ahol ugyan talán felhívhatjuk, elérhetjük a helyieket, de könnyen lehet, hogy ezzel egy életre az állam és a helyi szolgálatok kitüntetett figyelmével is megajándékozzuk őket...


VALÓTLANT ÁLLÍT, MANIPULATÍV, TENDENCIÓZUS – MI AZ? A KORMÁNYHATÁROZAT A JOGÁLLAMISÁGI JELENTÉSRŐL

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.08.04.


„Azért is ügyes megoldás, mert formailag minden tekintetben megfelelő, az a szerv hozta, amelyiknek kell, miközben tulajdonképpen valótlanságokat állít, manipulatív és tendenciózus, amiért azonban utóbb senki nem lesz felelősségre vonható” – mondta portálunknak Szentpéteri-Nagy Richard az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentésére válaszként kiadott kormányhatározatról. Az alkotmányjogász, politológus szerint a kormány keveri a műfajokat. Az egész komolytalan, hiszen nem a jelentést kiadott Európai Bizottságnak válaszolnak vele, hanem az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival akarják ismertetni a kormány álláspontját. „Ezzel az erővel, Varga Juditnak bárkit tájékoztatnia kell a határozat tartalmáról, akivel találkozik az utcán” – mondja némi iróniával Szentpéteri.


Érdekes formát talált ki a kormány az Európai Bizottság által a közelmúltban kiadott, és magyar kormány gyakorlatát élesen bíráló jogállamisági jelentésre „hivatalos” válaszként. (A jogállamisági jelentés Magyarországra vonatkozó fejezete, angol nyelven teljes egészében itt olvasható.) A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározat (1527/2021. (VIII. 2.) kormányhatározat az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentéséről) ugyanis részben lózungokat puffogtatva bírálja az Európai Bizottságot (például: „uniós hatáskörön kívüli politikai követeléseit általános jogállamisági követelményként állítja be”; „a saját maga által finanszírozott civil szervezetek véleményét ismétli meg ellenőrzés, indoklás nélkül”; figyelmen kívül hagyja a magyar álláspontot; „forrásai egyoldalúak és politikailag elfogultak, emiatt ténymegállapításai pontatlanok és tendenciózusak”; „kettős mércét tükröznek” és a Bizottság részéről hatalommal való visszaélést jelent).

A kormányhatározat ezután egyenként elutasítja a jogállamisági jelentésben őt ért bírálatokat. Így a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, szervezetét és igazgatását ért kritikákat; „a megalapozatlan és politikailag motivált aggodalmakat a magyarországi korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatban”; rögzíti, hogy „valódi pluralizmus érvényesül a médiában”; s megállapítja, hogy „az Európai Bizottság megalapozatlan aggodalmaival szemben Magyarországon a civil társadalom sokszínűségét a mintegy hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet bizonyítja”...

ELÁRULTA AZ MNB, MIÉRT HALOGATJUK AZ EURÓ BEVEZETÉSÉT - ÖSSZEFOGLALTUK, MILYEN UTAT JÁRT BE EDDIG A FORINT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: LENKEI GÁBOR
2021.08.03.


Magyarország nem mondott le az euróról, de nem akar áldozatokat hozni érte – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) konferenciáján, amit a forint bevezetésének 75. évfordulóján tartottak. A sikeres bevezetés feltételeit a jegybank „kiáltványban” fogalmazta meg.

Vasárnap ünnepelte 75. születésnapját a forint. Sokak szerint jócskán túllépte már a nyugdíjkorhatárt, mégis vannak, akik még jó ideig munkában tartanák. Az MNB – mint az az évfordulón tartott konferenciáján több ízben el is hangzott – még 10-12 évig tenné ezt. Szerencsés esetben. Ugyanis ennyi időre becslik, míg sikerül teljes felzárkózni az eurózónában levőkhöz.

Az euró sikeres bevezetésének feltételei:

1. A gazdaságpolitika elsődleges feladata a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásának biztosítása. Az euro bevezetése nem lehet öncélú lépés.

2. A sikeres euróbevezetés kulcsa a megfelelő időzítés és az euróérettség elérése.

3. A Magyar Nemzeti Bank elkötelezett az euro sikeres és biztonságos bevezetése mellett.

4. Az euro bevezetéséről és annak időzítéséről egy higgadt, mindenre kiterjedő költség-haszon elemzés alapján kell dönteni.

5. A sikeres és biztonságos eurócsatlakozás feltételeit egy új, széles körű kritériumrendszer alapján kell értékelni (Maastricht 2.0).

6. A sikeres bevezetés feltétele a megfelelő reálgazdasági érettség.

7. A fenntartható felzárkózás alapja egy átfogó, az euro bevezetésén túlmutató versenyképességi reformterv kialakítása és végrehajtása.

8. Az euróövezeti csatlakozás előtt elengedhetetlen az árstabilitás újbóli helyreállítása és az inflációs várakozások megfelelő horgonyzása.

9. A jövőbeli gazdasági kihívások sikeres kezelése miatt kiemelt fontosságú a növekedés és az egyensúly egyidejű megteremtése, amelyhez nélkülözhetetlen a megfelelő fiskális politikai mozgástér elérése.

10. A gazdasági egyensúlytalanságok kialakulásának elkerülése miatt az euroövezettel szinkronizált üzleti és pénzügyi ciklusokra van szükség. A pénzügyi ciklusok szabályozásában továbbra is hatékony prudenciális politikát kell folytatni.

11. A magyar pénzügyi és bankrendszer mélyítése és versenyképességének javítása érdekében fel kell gyorsítani a digitalizációs fejlesztéseket.

12. Digitális és a környezeti feltételekkel összhangban lévő fenntarthatósági fordulatra van szükség, amit már az euro bevezetése előtt meg kell kezdeni.

Forrás: MNB Kiáltvány
Mondhatni pedig, hogy jócskán megöregedett születése óta forint, és már jó ideje nincs ereje teljében. 1946-ban, amikor a világ legnagyobb inflációján átesett pengőt kellett leváltania, elvben még 13,2 forintért lehetett 1 gramm aranyat venni (0,0757575 gramm aranyat ért egy forint). Már persze, ha a már jó ideje bevezetett kötött pénzügyi gazdálkodás követeztében bárki vásárolhatott volna érte a sárga fémből. Jelenleg szabadon lehet vásárolni – 1 gramm aranyat mintegy 20 ezer forintért.

Hosszú ideig persze mesterségesen állapították meg mind az arany, mind az olyan kulcsvaluták árfolyamát, mint a dollár. Utóbbi kezdetben 11,7 forintot ért (volna). A hivatalos árfolyam nem sokkal később már 32 forint volt, az idősebbek pedig emlékezhetnek még arra is, hogy a hatvanas években nyugati turistautakhoz 60 forintért lehetett hozzá jutni háromévente 70 dollárhoz. Mai szemmel külön érdekesség lehet, hogy az MNB a külföldi valutákra hosszú ideig kétféle, külön kereskedelmi és turistaárfolyamot árfolyamot jegyzett...

NEMZETI KONZULTÁCIÓ: MENJEN ORBÁN BÖRTÖNBE?

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.08.03.



Laza nyári beszélgetés Orbán-interjú helyett

BRETSCHEIDER ASZTALÁNÁL

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2021.07.30.


Orbán szerint az Európai Bizottság azt követeli, hogy változtassuk meg a gyermekvédelmi törvényt, de ezen túlmenően is óriási nyomás alá helyeztek bennünket Brüsszelből. Zsarolnak, fenyegetőznek, kötelezettségszegési eljárást indítanak. Hozzáfűzte, a magyar emberek lenézése azt állítani, hogy a kormány valamilyen témáról el akarja terelni a figyelmet a gyermekvédelmi népszavazással.

Szinte hihetetlen, hogy egy ilyen rövid nyilatkozatba ennyi félrevezető és megtévesztő állítást bele lehet gyömöszölni. Először is megtévesztő egy melegellenes, kirekesztő törvényről azt állítani, hogy az gyermekvédelmi. Másodszor, nem zsarolnak, nem fenyegetőznek, hanem egy korábbi törvénynek igyekeznek érvényt szerezni, nevezetesen annak, hogy – igen leegyszerűsítve fogalmazva – helyre kell állítani a jogállami rendszert, és az Európai Bizottság további korrupcióelleni intézkedéseket vár a magyar kormánytól: a pénzek szabályos felhasználását garantáló lépéseket. Ezt világosabban aligha lehet megfogalmazni. Mivel hazánk nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez (EPPO), Brüsszelben eleve indokoltnak tartják a további garanciákat. A magyar kormánynak nyilván kellemesebb lenne fölmarkolni a pénzt, aztán bevetnie magát a hazai korrupció sűrű setét erdejébe, csakhogy Brüsszel pótlólagos garanciákat kérhet a magyar kormánytól a terv jóváhagyásáért cserébe. Az elmúlt tizenegy év alapján jó oka van rá. Ez egyébként Orbán állításaival szemben nemcsak Brüsszel, hanem a befizető országok állampolgárainak érdeke is, meg azoknak a magyar cégeknek, amelyeknek a fideszes főúri vállalkozói réteg ellenében alig jut valami, ha jut egyáltalán. A kormányfő már megint úgynevezett magyar érdekeket véd, amikor legföljebb a környezetében sikeresen egerésző, neki fontos kört védi. Azt csinálja, amit egész életében: saját érdekeit kinevezi magyar érdeknek, mögé bújik, és onnét kiabál kifelé a világnak. Ezt megtette pályája kezdetekor is, amikor az igencsak gennyes bányaügyben apját húzva maga elé úgy nyilatkozott, nehéz dolog miniszterelnöknek lenni, rossz azt látni, hogy az apját bántják. Még egyszer tehát: nem Magyarországot, nem a magyar embereket nézik le Brüsszelben, hanem attól félnek, hogy a helyreállítási alap szőrén-szálán eltűnik. Hogy mindenki értse: elbugázzák majd a lét...


A KORMÁNY LAKÁSPOLITIKÁJA KÉTSZER IS MEGBUKOTT: EGYSZER AZ ALAPELV DŐLT MEG, MÁSODSZOR PEDIG MÁR AZ ALAPOK IS HIÁNYOZTAK

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2021.08.04.


A kormány többek között a lakástörvény módosításával – tehát a világörökségi területeken található állami és önkormányzati tulajdonú lakások áron aluli privatizációját lehetővé tévő törvénnyel – párhuzamosan szavazta meg, hogy a korábban a Nemzeti Eszközkezelő, majd rövid ideig a Teleki László Alapítvány tulajdonában, tehát végső soron állami kézben lévő lakásokat átadják a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat frissen alapított cége, az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. tulajdonába.

Amellett, hogy az állam ezzel lemond a kimentett devizahitelesek lakásainak tulajdonjogáról, és a bérlőkkel együtt átadja őket az egyházi szervezetek kezelésébe, még apanázst is ad az ingatlanok mellé: 2022-ben és ‘23-ban összesen hatmilliárd forintot állagmegóvásra és felújításra, valamint évi legalább 1,1 milliárdot az üzemeltetésre. Hogy ez mit is jelenthet, és milyen hatással lehet a magyarországi lakhatási szférára, annak a lakhatási- és lakáspolitikai kérdésekkel is foglalkozó Periféria Központ segítségével jártunk utána...

ORBÁN, A MEGVÁLASZTOTT TEKINTÉLYURALOM PÉLDÁJA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.08.04.


Az Egyesült Államok legnépszerűbb és legismertebb konzervatív tévés műsorvezetője Magyarországon dolgozik. Orbán Viktorral is interjút készít, és bemutatja az országot, ami Trump szemszögéből nézve maga a Paradicsom. Orbán úgy gondolja, hogy ezzel a saját nemzetközi imázsát emelheti, míg Carlson, a Republikánus Pártot jelenleg uraló Trump-szárny megjelenítőjeként úgy tekinthet Orbánra, mint a megválasztott tekintélyuralom példájára
.

Amerikai idő szerint hétfő este sugározta először Budapestről a Fox amerikai tévéhálózat Tucker Carlson kőkonzervatív műsorvezető mindennapi politikai talkshow műsorát, így végig a program alatt a magyar főváros volt látható a háttérben. A talkshow legnagyobb részében egyébként a Biden-kormány járványügyi politikáját ostorozta a műsorvezető.

Carlson egész héten Magyarországon tartózkodik, találkozott és interjút készített Orbán Viktorral - ez valamikor a közeli napokban kerül adásba -, dokumentumfilmet forgat az országban, szombaton pedig előadást tart a Mathias Corvinus Collegium - a Fidesz-kormány elitkáderképző intézete - MCC Feszt elnevezésű rendezvényén.

Tucker Carlson magyarországi megjelenéséről írva a Washington Post emlékeztet arra, hogy a tévés már korábban is dicsérte a demokratikus szabadságjogok visszaszorítása miatt nemzetközi bírálat kereszttüzében álló magyar miniszterelnököt. Így 2019-ben a csökkenő magyar születésszám kapcsán arról beszélt: Orbán nem szolgáltatta ki a magyar fiatalokat a libertáriusoknak, hanem tevőlegesen segíti a családok növekedését. (A magyar kormány 265 ezer dollárt - 80 millió forintot - forintot fizetett egy washingtoni lobbicégnek, hogy létrejöjjön egy 2019-es Szijjártó-interjú a Fox Newson Carlsonnal, állítja az amerikai Open Secrets oknyomozó újságíró csoport - A szerk.)

A lap idézi Ruth Ben-Ghiatot, a New York-i Egyetem történészprofesszorát, aki szerint Carlson világlátása ijesztő mértékben egybeesik Orbán Viktoréval, aki Magyarországot illiberális demokráciának nevezi ugyan, de „2020 óta rendeletekkel kormányoz”.

A Post Daniel Kelement, a Rutgers Egyetem politikatudósát is megszólaltatta, aki szerint Carlson és Orbán találkozója mindkettőjük számára fontos: Orbán úgy gondolja, hogy ezzel a saját nemzetközi imázsát emelheti, míg Carlson, a Republikánus Pártot jelenleg uraló Trump-szárny megjelenítőjeként úgy tekinthet Orbánra, mint a megválasztott tekintélyuralom példájára.

A Washington Post azt is felemlegeti, hogy 2018 februárjában Tucker Carlson a bevándorlás ügyének kezeléséért méltatta Orbán Viktort, mondván: személyében „legalább egy olyan európai politikus akad, aki rettenthetetlenül kongatja a vészharangot, mert az európai elit olyan társadalmat akar teremteni, amelyet csaknem valamennyi európai polgár elutasít”.

A magyar miniszterelnök - hangoztatta akkor az amerikai kommentátor - felhívta a brüsszeli, berlini és párizsi politikusok figyelmét arra, hogy az ellenőrizetlen, tömeges migráció iránti lelkesedésükkel elpusztítják a nyugati civilizációt.

„Ha Önnek fontos a nyugati civilizáció, a demokrácia és a család, és aggodalmat keltenek azok a heves támadások, amik ezt a három dolgot érik a globális intézmények részéről, akkor tudniuk kell arról, mi történik itt és most, Magyarországon” - mondta a műsorban Tucker Carlson.

A Washington Post szerint a Fox-csatorna nézőinek milliói ezen a héten minden bizonnyal olyan Magyarország-képet kapnak, amely a nemzeti karakter védelmezőjeként láttatja Orbán Viktort. A lap részletesen kifejti: ezzel szemben az igazság az, hogy az Európai Unió vezetői az autoriter fordulat miatt bírálják a magyar kormányfőt - azért, mert Magyarország elfordult a liberális demokrácia hagyományaitól, amelyek szellemében a hatalmat szabad és tisztességes választások útján lehet elnyerni.

A burgenlandi határövezet fölött ott lebeg 2015 árnyéka - ezzel a címmel közöl helyszíni tudósítást a Magyarországgal határos térségből a bécsi Der Standard, kiemelve azt, hogy a tartományban ismét növekszik az illegális határátlépők száma. Az elmúlt héten 607 migránst fogtak el a magyar határnál, miközben Tirolban, a Brenner-hágónál az idei év folyamán összesen csak 699-et - panaszkodik Hans Peter Doskozil, Burgenland szociáldemokrata tartományfőnöke, korábbi rendőrfőnök.

Burgenlandban idén eddig 5 ezer fő próbált illegálisan átjutni - főleg afgánok, szíriaiak, irakiak -, míg a legnagyobb tömegű menekülthullámot jelentő 2015 után következő, tehát az első, akkor még csak mérsékelten lecsengő 2016-os esztendőben összesen 6500-an. A csempészek Magyarországon egészen a határig viszik a migránsokat, akik aztán gyalog igyekeznek átjutni, és a burgenlandi erdőkben található gyűjtőpontokra igyekeznek, onnan pedig immár az Ausztriában működő csempészek taxival viszik Bécsbe azokat, akiknek nem Ausztria a végcélja.

A közvetlen kiváltó okok a világpolitikai folyamatokban, a közel-keleti, illetve az afgán hegyekben tapasztalt helyzetben keresendők, de a burgenlandi tartományfőnök szerint az is közrejátszik, hogy Magyarországon jövőre választás lesz, Németországban pedig idén ősszel, vagyis Ausztria szomszédságában senki nem akar migránstömeget látni.

120 ÉV LEGMELEGEBB NYARA - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.08.04.


Jó reggelt! Éjjel nem volt újabb magyar érem.

4 legfontosabb cikkünk most

- Újabb fordulattal nem Varsóba, hanem Bécsbe tart Cimanovszkaja

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik....

BOLSEVISTA TRÜKKÖK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.04.


...A NER-ben szakértelemre – mint bolsevista trükk – szükség nincsen, és a lojalitás sem elég. A NER-ben vakon hinni kell a magas hivatalért miniszterségtől takarító néniig bezárólag. Aki a hitében kicsit is meginog, nem alkalmas csinovnyiknak, legyen akár bármilyen kiváló szakember, de itt, az orbánizmus tizenegyedik évében ilyen veszélyek nem fenyegetnek egyáltalán. Itt már totális a kontraszelekció, viszont országot irányítani így nem lehet. De nem is sikerül, mint érezzük a köznapokat megülő szarszagot, és hallgatjuk a kopogó esőt. Nem újdonság ez, és nem is most kezdődött, hiszen elég csak Torgyán József mezőgazdasági szakértelmére gondolnunk, ami a chilei cseresznyében csúcsosodott ki.

Amúgy csak egy fehér öltönyös bohóc volt, de az Isten nyugtassa azért, ha nem is nagyon. Van egy íve a szakértelemnek Orbán első uralkodásától a második végnapjaiig, és nem bántásból, hanem elrettentésként mélázzunk el Németh Szilárd katonai szakértőn a velőspacaljával együtt, vagy Kásleren, aki lehet, hogy valaha onkológus volt, de ma már csak egy eszement és outsider ősmagyarkutató, aki az egészségügyhöz egyáltalán nem ért. De végig mehetnénk az egész kormányon, ki mihez ért, illetve a szemszögükből inkább, ki miben hisz és mennyire. Mert a feltétel ez. Innen fakad, ha Novák még pár Orbán-sapkás szelfit megereszt, az idők – illetve Orbán – végezetéig miniszter lesz. Aztán, hogy utána milyen földönfutó, az már az ő baja. Mert az lesz.

TGM ESETE A JOBBIKKAL ÉS SOK MINDEN MÁSSAL

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2021.08.02.


TGM írt egy rövid publit a Mércére a Jobbikról, mármint, hogy nem szabad rájuk szavazni, mert nácik voltak.

Én ma Mellár Tamást, Pálinkás Józsefet, Bod Péter Ákost és Jeszenszky Gézát támogatom, és a Válasz a kedvenc lapom. Öt éve ez nem egészen így volt. Az idők változnak, Jakab Péter is változhatott, ahogy egyébként Heller Ágnes is változott (igen, egy mondatban írtam le JP és HÁ nevét, és ki tudja mire lennék még képes). Amikor Heller 85 éves volt, Szilvayék az 1970-ben, Vajda Mihállyal közösen írt, "Családforma és kommunizmus" című munkájával "köszöntötték". 1973-ban jelent meg a Filozófiai Szemlében az a feljelentőleges cikk, amelyben Heller egy lengyelországi előadását és Vajda Telos-cikkét idézték az akkori szilvayk, néhány héttel később HÁ és VM már állástalanok voltak.

Ha Jakab Péter lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje nem fogom magam túl jól érezni, de most sem érzem magam túl jól. És igen, TGM-nek igaza van, ezek általában nácik voltak, nem is olyan régen voltak nácik (akkor, amikor Thürmer ma orbánista sztárújságíró lánya még orbánellenes sztálinista volt). Nem hiszem, hogy szívesen söröznék velük. Bár azt hiszem, ha Lukács Gyuri bácsival beszélgetnék egy Double Punk IPA vagy egy Mikkeler Black mellett, akkor is kerülnék pár témát.

TGM írt egy hosszabb publit is az ÉS-be A kulturális háború halottai címmel, amelyet sokkal kevesebben fognak elolvasni, pedig sokkal érdekesebb, és egy árva szó nincs benne a Jobbikról. Tamás professzor ebben a cikkben a munkásosztállyal szakít, akik valahogy saját maguk árulójává válva középosztályosodtak, a represszív kispolgárság részéve lettek és Netflixet néznek (én is), a züllött represszív-szadisztikus hivatásos sportot nézik (előfordult velem az utóbbi időben), kommersz "zenét" hallgatnak (Nina Simone és Janis Joplin gondolom kommersz, Ray Charles is, de voltam én már Péterfy Bori koncerten, az meg zicher, hogy kommersz). Egy vegán woke (na, amit ezért kapnék, jujj) egyetemista-aktivista még átmegy, ha olvasta lengyelül a Történelem és Osztálytudatot. TGM-mel egy fair trade herbatea mellett szinte minden témát kerülnöm kéne...

HALVÁNY FOGALMAD SINCS, MENNYIRE KI VAGY SZOLGÁLTATVA AZ OKOSTELEFONODNAK

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.08.03.


Közhely, hogy az okostelefon mindent tud rólunk, viszont egyre nehezebb és egyre kényelmetlenebb lejönni róla, miközben az adatvédelem irritáló pop-up ablakká degradálódott, amit ki kell kattintani, hogy a kosarunkba pakolhassuk az újabb Ingared asztali lámpát. Kiutat jelenthet az adattudatosság erősítése, a digitális minimalizmus vagy az, ha a techcégek fizetnek a felhasználók adataiért.

Az okostelefonok felhasználói olyan csigákká változtak, akik a zsebükben hordják a házukat, miközben az eszközeik kedvéért barátaikat és családjukat is hajlamosak háttérbe szorítani - állapította meg májusban a University College London (UCL) kutatói csapata, miután 11 antropológus 16 hónapon keresztül tanulmányozta felnőttek okostelefon-használati szokásait Afrika, Ázsia, Európa és Dél-Amerika kilenc országában. A kutatást vezető Daniel Miller professzor szerint az okostelefon nem használati tárgy többé, hanem életterünké vált. A kutatók szerint az okostelefon eddig az egyetlen, amelyik az otthon és valószínűleg a munkahelyen töltött idővel is képes versenybe szállni.

A kényszeres telefoncsekkolás a kutatók szerint pedig évről évre erősödik: Larry Rosen, a Kaliforniai Állami Egyetem nyugalmazott pszichológia-professzora és kollégái tanulmánya, amelyben középiskolások és fiatal felnőttek okostelefon-használatát monitorozták, arra jutott, hogy 2016-ban naponta átlagosan 56-szor, míg 2018-ban már 73-szor oldották fel a résztvevők a telefonjukat, ami óriási növekedést jelent. Kérdés, hogy miközben a fizikai otthonunkat zárral, riasztóval és harapós kutyával védjük az illetéktelen behatolóktól, meg tudjuk-e hatékonyan védeni saját magunkat, a privát szféránkat, a mentális egészségünket, vagy éppen az adatainkat? Létezik-e még alternatívája az okostelefon-használatnak? Sok esetben úgy tűnik ugyanis, hogy kényelmes és egyre szélesebb körű szolgáltatásokért cserébe, ingyen átadott szenzitív adatainkkal együtt fejest ugrunk az online térbe, ahonnan aztán technológiai cégek, hackerek, kormányok, és a felhasználók által még csak nem is sejtett harmadik felek a kárunkra veszik ki azt, amire éppen szükségük van...

VENEZUELÁBÓL A NÓGRÁDI ERDŐBE: TITKOS PROGRAMBAN HAZAMENEKÍTETT GYEREKEK TÁBORÁBAN JÁRTUNK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.08.03.


Július végén a Börzsöny lábánál a magyar mellett sárga-kék-piros zászlót lengetett a szél. Ez volt az idei nyár legkülönlegesebb gyerektábora: a káoszba, utcai terrorba fulladt Venezuelából egy titkos állami program segítségével Magyarországra menekített családok gyerekeinek cserkésztábora. Keserédes magyar sztori: a „repatrizációs” akció minden elemében szép és jó, de a kormány nem igazán szeret róla beszélni, mert nem passzol a bevándorlásellenességre kondicionált közvéleménnyel, az ellenzék pedig direkt terjesztett ostobaságokat róla. A Válasz Online lehetőséget kapott, hogy meglátogassa a Dél-Amerikából két-három éve átjött gyerekekből szervezett cserkészcsapat történetének első nyári táborát
.

¡Por favor, todos traigan csajka a la bandera! – szól a vezetői parancs valamivel reggel 8 óra előtt a Börzsöny és a Naszály lábánál, a katalinpusztai erdő mélyén. A mondat manyolul van: spanyolul, magyar beütéssel. Annyit tesz: mindenki hozza a csajkáját a zászlóhoz! Mondhatnának a csajka helyett valami hosszú, dallamos spanyol kifejezést arra, hogy kés, kanál, tányér, de nem akarnak. A csajka az csajka.

Érkezésünkkor már több mint egy hete manyol mondatoktól hangos az erdő Nógrád délnyugati szegletében. Itt táborozik az 1008. számú Orinoco Cserkészcsapat, alapítása óta először. A la bandera!, ismétli a napostiszt, mire a sátrak közül és a kézzel, széldeszkából és spárgából épített tábori asztalok mellől nagyjából húsz fiatal gyűlik a zászlórúdhoz, egyenruhában, zöld nyakkendőben. A cserkészinduló magyarul, az ima spanyolul csendül fel a fák között. A zászlórúdon piros-fehér-zöld és sárga-kék-piros lobogó emelkedik. Egészen biztos, hogy idén nincs ennél különlegesebb csapattábor Magyarországon...

LANTOS GABRIELLA: A PRAXISKÖZÖSSÉGEK MELLÉ MEG KELL SZERVEZNI AZ EGÉSZSÉGÜGYI CALL CENTERT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.08.03.


Megkezdődött a modellváltás az egészségügyben. A tervek szerint szeptember 1-jén elindulhatnak a praxisközösségek. Lantos Gabriella, az Új Világ Néppárt egészségpolitikusa szerint a praxisközösség létrehozása jó irány. Ha jól csinálják, és komoly minőségi követelményeket támasztanak az új finanszírozási rendszerrel szemben, akkor a meglévő betegek több és jobb ellátást kaphatnak. Ennek a lehetősége benne van, de nem oldja meg a hiányzó praxisok problémáját. Nem elég a meglevő praxisokból közösségeket csinálni ahhoz, hogy az ellátatlan területeken ugyanolyan minőségű ellátás legyen. A betegek biztonságérzetének növelése érdekében, a praxisközösségek mellé meg kell szervezni az egészségügyi call centert is.


928 üresen álló praxis van Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint. Ebből júliusban 648 betöltetlen háziorvosi praxisban nem volt orvos, új kilépőként pedig tízen jelezték, hogy nem dolgoznak tovább. A tartósan betöltetlen fogorvosi praxisok száma 280 volt, a nyári hónapban nyolc praxis szűnt meg. Jelentette ez, hogy ellátatlanul maradtak betegek Magyarországon?

– Persze. Ez abszolút azt jelenti. Elméletileg hasznos, fontos dolog a praxisközösségek megalapítása, és nem csak ebből a célból, de attól tartok, pont ezt a célt fogja a legkevésbé szolgálni. Egyébként ez az egész egészségügyi reformnak egy része, és nagyon jó irány. Maximálisan egyetértek vele, csak attól tartok, a szabályozás nem lesz olyan alapos, hogy pont a hiányzó praxisok helyét pótolni tudja...

SZABAD SZEMMEL: MAGYARORSZÁG A TEKINTÉLYURALMI NACIONALIZMUS FELÉ FORDULT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELETEY LAJOS
2021.08.04.


Tucker Carlson, az amerikai őskonzervatív Fox News politikai beszélgető műsorának vezetője rögtön fel is bukkant Orbán Viktor oldalán.

Washington Post


Ezen a héten Budapesten hirdeti az igét az amerikai őskonzervatív Fox News politikai beszélgető műsorának vezetője, aki már találkozott a Várban a populista Orbán Viktorral. Tucker Carlson úgy tekinti az utat, hogy az részben diplomáciai küldetés, részben politikai kirándulás, részben hittérítés.

A vendég a hétfő esti adásban arról beszélt, hogy ha valaki törődik a nyugati civilizációval, a demokráciával és a családokkal, és azzal a dühödt támadással, amelyet nemzetközi intézmények indítottak mindhárom ellen, akkor érdemes tudnia, mi történik Budapesten. Az újságíró egyébként már máskor is leült olyan politikussal, akinek a demokratikus pedigréje nem a legkifogástalanabb.

Szombaton a saját világképét népszerűsíti majd Mathias Corvinus Cellegium rendezvényén. Az MCC-t a New York Times nemrégiben káderképzőnek nevezte a jövő konzervatív elitje számára. Carlson egyébként már eddig is dicsérte Orbánt, noha azt éles nemzetközi bírálatok érik a demokrácia visszaszorítása miatt.

Ruth Ben-Ghiat, a New Yorki Egyetem tekintélyes történelem professzora, akinek szakterülete a tekintélyelvűség arra figyelmeztet, hogy műsorvezető világa riasztó mértékben esik egybe a ravasz Orbánéval, aki azt állítja, hogy Magyarország illiberális demokrácia, de azért tavaly óta rendeletekkel kormányoz.

R. Daniel Kelemen a Rutgers Egyetemről azt mondja: mindkét érintett fontosnak tartja az egykori Karmelita Kolostorban lezajlott találkozót. Orbán azt hiszi, hogy jól jön neki, ha feltupírozza nemzetközi ismertségét. De emellett jobbra tart mind a Republikánus Párt, mind a Fidesz. Amerikában a Carlson-Trump szárny uralja a köztársaságiakat. A magyar kormányfőt egyfajta modellnek tekintik, hiszen választási autokráciát épített ki, egyetlen párt uralmával, de úgy, hogy közben azért vannak demokratikus választások. Ám az erőviszonyokat oly mértékben módosította a maga javára, hogy az szavatolja számára az uralmat.

Washington Post

A lap úgy értékeli, hogy miután Magyarország a tekintélyuralmi nacionalizmus felé fordult, Carlson értelemszerűen felkereste Budapestet. Ám akik nem követik rendszeresen a műsorait, valószínűleg nem ismerik fel, mit képvisel. Sokszor terjeszt összeesküvés elméleteket, álhíreket, pl. a vírus elleni oltások hatékonyságáról. De ez csak arra szolgál, hogy becsalogassa a közönséget a saját univerzumába, ahol azután meglovagolhatja a elégedetlenségüket saját vesszőparipája érdekében, vagyis, hogy mekkora veszélyt jelentenek az USA számára migránsok, akik beszennyezik az országot.

Nagyon sok fehér nacionalistához hasonlóan ezt úgy keretezi, hogy nagy csata folyik a nyugati civilizáció és az idegen hordák között, amelyeket egy elit klikk bátorít, mert a hagyományos értékek összeomlására játszik. Akik védik a Nyugatot, azok az ő tálalásában az ügy hősei. Jó 3 éve pl. azt mondta Orbánról, hogy az az EU-t oltalmazza a bevándorlókkal szemben. Olyan politikusnak nevezte, aki egyedül, félelem nélkül riadót fúj, mert az elitek olyan társadalmat igyekeznek tető alá hozni, amelyet szinte az összes európai elutasít, egyöntetűen.

Továbbá: az EU vezetői autoriternek minősítik, ami nagyszerű, mert azt kell nézni, ki mondja. Ők ugyanis azt akarják, hogy a másik kövesse, amit mondanak neki, mert ha nem, akkor megbélyegzik, hogy gyűlöli a demokráciát. Hogy ez mennyire orwelli!

Igazából az unió azért tartja tekintélyelvűnek Orbánt, mivel az kifejezetten el akarja téríteni országá a liberális demokráciától, amelyben szabad és tisztességes választások döntenek arról, ki gyakorolja a hatalmat. Azon felül az autokráciát nyomatja.

Két éve az Economist bemutatta, hogy a Fidesz központosította az ország irányítását, kezébe kaparintotta mind a három hatalmi ágat. Ily módon egyfajta egypártrendszert épített ki, erőszak nélkül, széles társadalmi támogatottsággal. Ez azonban rossz a magyar szabadság és az ország hosszú távú kilátásai szempontjából. Egyben lecke, hogy mi mindent tehetnek másutt az autokraták, illetve az autokrata jelöltek.

Neue Zürcher Zeitung

Orbán Viktor rendkívül tehetséges, cinikus vezető, aki hatalmi politizálást folytat, de fennáll a veszély, hogy túlfeszíti a húrt. Ezt Paul Lendvai mondta a lapnak adott hosszú interjúban. Véleményét azzal indokolta az osztrák elemző, hogy a magyar vezetővel elszállt a ló. Milliárdokat költ stadionokra, miközben az egészségügy és a felsőoktatás húzza a rövidebbet. Hogy a hatalmi viszonyokat látni lehessen, ahhoz azt kell figyelni, ki ül vele együtt a díszpáholyban. Tisztára, mint egykor a Szovjetunióban, a Kreml emelvényén. Csak kérdés, nem megy-e túl messzire, amikor az EU-val ütközik.

Sikereinek titka, hogy vidéki gyerekként beszéli a falusi emberek nyelvét. Jól ismeri a népet és annak lelkét. Azon kívül van politikai érzéke, amit tanúsított a menekültválság. Ellenőrzi a sajtót és saját pártját, ahol egyetlen szó bírálat nem hangzik el ellene.

Az uniós költségvetésből milliárdokat fog kapni az elkövetkező időben, ennek nagy részét a választások előtt költi majd el. Ha nyer, viszont nem jön több pénz Brüsszelből, akkor lehet, hogy elmosódik egy láthatatlan határ. Magyarországon napjainkban egyetlen ellenzékit sem vesznek őrizetbe, de ha az EU többé már nem áll az útban és keményre fordul a helyzet, akkor lehet, hogy Orbán lehúzza a kesztyűt. Az országban mindig is megvolt a hajlam a túlzásra és a szélsőségre.

Lendvai ugyanakkor nem számít arra, hogy Magyarország még az ő életében visszatér a demokratikus viszonyokhoz. Ami a Nyugat hozzáállását illeti, arról azt mondja: nem szabad tanítómesterként kioktatásokat tartani, de az sem megengedhető, hogy az unió ilyen enyhekezűen bánjon korrupt és autoriter kormányokkal. Úgy, mintha bizonyos tagok betegek volnának. Ugyanakkor a régi demokráciák egyensúlyoznak a gazdasági és erkölcsi érdekek között.

Keleten sok helyütt az az érzés terjedt el, hogy kéregetőként kerültek be az EU-ba. Sokan úgy érzik a külföld megalázta országukat, amit a populisták kiaknáznak. Úgy állítják be magukat, mint aki a nemzeti identitás védelmezője. A nacionalizmust mindig be lehet dobni. Magyarország ugyanakkor nem fenyegeti a szomszédjait, de a gyerekek gyakorta olyan könyvekből tanulnak az iskolákban, amelyek nacionalista alapokon meghamisítják a történelmet. Ez pedig szörnyű, hiszen az ország visszatér a múltjához.

Politico

A portál 5 útját-módját látja annak, hogy Európában véget érjen a Magyarország és Lengyelország körüli demokratikus válság, bár pillanatnyilag úgy áll, hogy a jogállami fejfájásból súlyos migrén alakul ki és nagyon úgy néz ki, hogy senkinek sincs orvossága rá. Az aggodalmak tovább erősödtek az utóbbi hónapokban, miután az Orbán-kormány megütközött a Nyugattal az LMBT-ellenes törvény miatt, a lengyel vezetés pedig gyakorlatilag meghirdette, hogy nem fogadja el az uniós jog elsőbbségét.

Brüsszel képtelen volt bármelyik államot is meggyőzni a maga igazáról, sőt, csak mélyült a kelet-nyugati szakadék az értékek ügyében. De hogy mi lehet az út a zsákutcából, arra az öt lehetséges forgatókönyv a következő:

1. Budapest és Varsó meghátrál, ha az unió jelentős pénzügyi szankciókkal fokozza a nyomást. Ezáltal a süllyesztőbe kerülhet több vitatott terv is. A Bizottság már késlelteti a kifizetést a Fideszneki és a PiS-nek az újjáépítési alapból, hogy jelezze: némi engedményt kell letenni az asztalra a milliárdok fejében. Csak éppen mindkét ország a politikai központi elemének tekinti a csörtéket Brüsszellel, így nem világos, milyen mértékben hajlandóak iránymódosításra, anélkül, hogy elveszítenék hazai táborukat.

2. Hatalomváltás. Ez esetben bizonyosan enyhülne a feszültség az unióval és más szövetségesekkel. Ám mindkét párt igen ügyes, amikor a választási győzelem a tét. Emellett mellettük van a média jelentős része. Ugyanakkor az ellenzék könnyen széteshet, vagyis hiba volna leírni akár a fiatal demokratákat, akár a Jog és Igazságosságot.

Ám nagy változás ígérkezik, ha az egyikük alulmarad odahaza, mert akkor összeomlik a szövetségük. Ez pedig nagy lendületet adni az EU-nak.

3. Megy tovább a gittrágás. Nem látni, miként kívánja alkalmazni a szervezet az új jogállami mechanizmust, és hogy az elég nyomást tud-e gyakorolni Orbánra, valamint Kaczynskira. Gwendoline Delbos-Corfield, az EP magyar jelentéstevője mindenesetre rá akarja venni Franciaországot, hogy az a következő soros elnökként vesse be azt a lehetőséget, amelynek révén négyötöddel is ki lehetne mozdítani a holtpontról a 7-es paragrafus alapján zajló eljárást.

4. A két ország kilép, vagy saját elhatározásából, vagy a többiek értésükre adják, hogy kívül tágasabb. Ám mindkét lehetőség igen távolinak tűnik. A magyar vezetők egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek a tagság kapcsán. Elemzők ugyanakkor rámutatnak, hogy a magyar lakosság erősen EU-párti, Orbán pedig tökéletesen látja a bennmaradás előnyeit. Így az euroszkeptikus retorika kiszámíthatatlan következményekkel járhat.

5. Még populistább lesz az EU, mert szélsőjobbos pártok kerülnek hatalomra az olaszoknál és/vagy a franciáknál. Ezért mérséklődnek a jogállami aggodalmak.

A COVID ELLENI HARMADIK OLTÁSOK INDULÁSA KAPCSÁN KÉSZÜLT FÜGGETLEN SZAKÉRTŐI ELEMZÉS ÉS JAVASLAT - A MOK AJÁNLÁSÁVAL

MAGYAR ORVOSI KAMARA
Szerző: MOK ELNÖKSÉGE
2021.08.01.


A COVID negyedik hulláma itt áll a küszöbön, majdani méretét, súlyosságát egyelőre nem ismerjük. A felkészülésben is lennének még feladataink, de megelőzéséért – illetve most már inkább alacsony, kontrollálható szinten tartásáért - továbbra is legtöbbet a vakcinációval tehetjük. Magyarországon jelenleg az oltási kedv sajnos nem nagy, a beoltottak számának növekedése megtorpant, arányuk egyelőre elégtelen a közösségi immunitás kialakulásához.

Mindemellett kérdések merültek fel a már beoltottaknál - különösen a Sinopharm vakcinát kapott, 6o éven felüli honfitársainknál - a kialakult védettséggel kapcsolatban.

A kormány a közelmúltban meghirdette a harmadik oltás felvételének lehetőségét, melynek lebonyolításáról, irányelveiről a négy nappal az oltások megkezdése előtt, július 27-én megjelent a 45277-1/2021/JIF iktatószámú eljárásrend rendelkezik. A kiadott iránymutatás azonban - noha a dokumentum a kísérő kommunikáció szerint számos szakmai szervezet és szakember bevonásával készült – kevés kézzelfogható segítséget jelent az oltásokat majdan valóban beadó háziorvosok és változatos szakmai hátterű, az oltópontokra rendelt orvosok számára.

E hiányosságot észlelve egészségügyi szakemberek egy csoportja elkészítette saját, a vakcináció jelenlegi magyar helyzetét áttekintő elemzését és az oltások beadásának folytatására vonatkozó, részletes, érthető és átlátható, szakmai érvekkel, valamint szakirodalommal kellően alátámasztott ajánlását.

Ezt a munkát, mint elveivel és értékeivel megegyezőt – egyebek mellett tudományos alapon nyugvó, transzparens, rugalmasan alkalmazható és felülvizsgálható – a Magyar Orvosi Kamara elnöksége nagy örömmel üdvözli és köszöni!

Tagjainknak jó szívvel ajánljuk figyelmébe e nagy segítséget jelentő, igényes szakmai véleményt!

LETÖLTÉS

2021. augusztus 3., kedd

MERT MI VAGYUNK A FOLTOZOTT IRHÁJÚ MAGYAR ZSOLDOSOK... - MAGÁNHADSEREGET HOZ LÉTRE EGY MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR.

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.08.02.


Ki engedélyezte ezt neki, az titok, de nincs az a titok, melyre fény ne derülne előbb-utóbb.
Egyelőre ezer főt kíván toborozni katonai, rendőri, büntetésvégrehajtási múlttal rendelkező állampolgárokból, akik aztán majd küldetésekben vesznek részt a világ forró térségeiben.
A tervezett alakulat parancsnoka, a fadugós generális elmondása szerint Afganisztánban a kabuli repülőteret kívánják védeni, Irakban feltételezhetően a keresztény értékeket, de szó van egy afrikai kikötő védelméről is.
Csodálkoznék, ha a nyertes nem Mogadishu, Kismayo, Berbera vagy Bosasso közül kerülne ki - ezek Szomália kikötői kalózokkal, polgárháborúval, vérrel, halállal, miegymással.
Kabul repülőterének védelmére már saját csüngőhasú Napóleonunk is tett ajánlatot, de ez valószínűleg nem nyerte el a NATO illetékeseinek tetszését, ezért hát most meghosszabbítja Bicskéig vagy Lovasberényig.
Ha mint Magyar Állam nem vállalhatja, majd a szövetségi rendszer döntéshozóinak háta mögött megállapodik valamelyik hadúrral okosba, legalább az olajkútja mellé lesz mákföldje is.
Ha nem lesz elég magyar jelentkező a nemzetközi húsdarálóba, hát jöhetnek a csehek és a lengyelek is, cserébe majd vendégül láthatunk néhány afgán és arab terroristát.
A fegyverzetet - állítólag - majd valamelyik kaukázusi és Kaszpi-tenger menti államban államban szerzik be, Azerbajdzsán, Törökország, Grúzia esélyes elnyerni a Nagy Biznyákot. Szinte már látom is magam előtt Botond mai utódait, ahogy vitézül forgatják a baltát szendergő ellenségeik feje felett...
Bizony mondom néktek, ezek hülyék, mint a seggg. (A harmadik "g" a könnyebb azonosíthatóságot segíti elő...) 
...

LASSULHAT VAGY MEG IS ÁLLHAT AZ INGATLANÁRAK EMELKEDÉSE A KAMATEMELÉSEK MIATT

G7.HU
Szerző: PAPP LÁSZLÓ
2021.08.02.


...A kamatemelés visszavetheti a hazai lakáspiaci keresletet. Amennyiben a forint stabilizálódik, és a hazai kereslet visszaesik, akkor azt várhatóan nem fogja pótolni a külföldi kereslet, így

az eladó ingatlanok áraiban lassulhat, illetve meg is szűnhet a növekedés a következő időszakban.


A hazai kereslet visszaesését ugyanakkor mérsékelhetik a kormány által nyújtott támogatások.

Az ingatlanhitelek mellett egyéb hitelek kamata, illetve törlesztőrészlete is emelkedik: ahol változó kamatozású a beruházási hitel vagy éppen a lízingszerződés, ott a mezőgazdasági gép vagy éppen egy komplett beruházási hitel törlesztője is emelkedik. Ez a vállalkozások számára magasabb kiadást jelent, amely kitolhatja egyes beruházások megtérülési idejét, illetve addicionális beruházások késleltetését, elhalasztását is eredményezheti. A vállalatokat azonban kevésbé érintheti érzékenyen a hitelkamatok emelkedése, mint a lakosságot, ugyanis a törlesztő részletek emelkedését áremeléssel tudják kompenzálni.

A fogyasztók szempontjából több hatás is érvényesül, hiszen a vállalkozások a termékeik, szolgáltatásaik árában érvényesíthetik a magasabb költségeiket. Erre már számos példát láttunk idehaza, és ez a folyamat a leginkább domináns a hazai infláció berobbanása szempontjából.

Az infláció a pénzünk vásárlóértékének csökkenését jelenti, vagyis azokért a termékekért, amit ma helyezünk a bevásárlókosarunkba, a következő hónapban már többet kell fizetnünk. A magas infláció jövedelemátrendeződést is okozhat, például az adós-hitelező viszonyban. A kölcsönzött pénz később kevesebbet fog érni, az adós jobban, a hitelező rosszabbul jár. Egy konkrét példán szemléltetve:

4 százalékos infláció mellett egy a zsebünkben lévő 10 ezer forintos bankjegy minden nap egy forinttal ér kevesebbet.


Ez egyik napról a másikra nehezen értelmezhető veszteség, de ettől még minden olyan pénzt érint, amely nincs befektetve...


A KORMÁNY SOHA NEM FOGJA BELÁTNI, HOGY MELLÉFOGOTT A SINOPHARMMAL

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.08.02.


„Ha engem kérdez, a kormány soha nem fogja belátni, s beismerni, hogy hibázott a Sinopharm vakcinával” – szögezte le Pusztai Erzsébet. A hétvégén tette közzé egy neves szakértőkből álló, független csoport a maga protokollját a harmadik oltásra, kvázi válaszként a kormány – sokak szerint eljárásrendnek nem is nevezhető – útmutatására. A korábbi egészségügyi államtitkár szerint néhány hónappal az eredeti oltás után, semmi nem indokolja a harmadikat, hacsak nem Sinopharmmal beoltott idősekről van szó.


„Ahelyett, hogy a kormány beismerné: a kínai oltóanyaggal beoltott hatvan évnél idősebbeknek szükségük van a harmadik oltásra, azt mondják, hogy mindenkinek lehetősége van harmadik oltás felvételére” – reagált Pusztai Erzsébet kérdésünkre, vajon mi kell még ahhoz, hogy a kormány belássa, melléfogott a Sinopharmmal?

Egyáltalán, szerinte eljuttatható-e a kormány odáig, hogy belássa, hibázott a Sinopharmmal? – ezt is megkérdeztük tőle. „Nem fogja belátni, nem fogja beismerni” – mondta a szakértő, aki szerint azonban nem csak ez a kormány célja a harmadik oltással, hanem az is, hogy megpróbálja elsózni a nyakukon maradt rengeteg kínai vakcinát...

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETRE TERVEZNEK 200 FÉRŐHELYES PARKOLÓT A TITOKBAN OSZTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSBÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.08.02.


A Tihany Rév mellé tervezett központi parkoló egy összefüggő erdős részen valósulna meg, ami miatt több tucat fát kell kivágni. A rév körüli fejlesztésekre 1,5 milliárd forintot kapott „fű alatt” az önkormányzat. A beruházás országos jelentőségű védett természeti területen történik, így előzetes vizsgálati engedélyezési eljárás folyik, az építkezés leghamarabb 2022-ben kezdődhet el. Az önkormányzat által rendelt előzetes vizsgálat szerint a beruházás miatt „jelentős környezeti hatások nem várhatók”, sőt, még „esztétikusabb” is lesz a telek, miközben számos élőlény otthona semmisül meg a 150-200 férőhelyes parkoló, a piac és a fogadóépület miatt.

Egy tihanyi lakos küldte el lapunknak a „tihanyi mestertervet” tartalmazó dokumentumot, amely a Tihany Rév mellé épülő központi parkoló tervét tartalmazza. A parkoló építése a Balaton kapuja-projekthez kapcsolódik, aminek a céldátuma 2030...

SZABAD SZEMMEL: A MAGYAR PÉNZÜGYMINISZTER NYILATKOZATÁTÓL ZENG A NEMZETKÖZI SAJTÓ - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.03.


Varga Mihály gyakorlatilag közölte, hogy Magyarország uniós tagságát az évtized vége felé felülvizsgálná, amikor kedvezményezettből nettó befizetővé válik hazánk
.

Bloomberg


A hírügynökség sokatmondónak tartja Magyarország uniós tagsága ügyében, amit Varga Mihály mondott az ATV-nek, hogy az évtized végére új megítélés alá eshet az ügy, ha az ország az évtized vége felé kedvezményezettből nettó befizetőbe megy át. A nyilatkozat újra nyitja a vitát arról, hogy bent marad-e hosszabb távon az ország az EU-ban.

A jelentés hozzáteszi, hogy a miniszter az egyik legmérsékeltebb figura az Orbán-kabinetben, ezért a véleménye csak ráerősít az aggályokra, mármint hogy az egyre harciasabb viszony esetleg a magyarok kiválásával végződik. Egyben nagyobb hangsúlyt ad annak a nyomásnak, hogy Brüsszel az támogatások egy részének megvonását fontolgatja, mert úgy látja, hogy Budapest aláássa a nemzeti értékeket. Mellesleg Varga azt is kifejtette, hogy a „maradni-menni”-kérdés úgy perspektívát kaphat, ha az unió folytatja a támadásokat az értékekre hivatkozva.

Az ügy alighanem kulcsfontosságú lesz a jövő évi választásokon. Orbán ugyan azt hajtogatja, hogy nem áll szándékában kivinni az országot az EU-ból, de ettől még forgalomban vannak ilyen feltételezések, miután egyre inkább tekintélyuralmi vonala rendre felmerül a brüsszeli csúcsértekezleten, mert az uniónak kezd elege lenni belőle.

Daily Telegraph

Varga Mihály kijelentése újra feltüzelte a tagság ügyében zajló vitát a tavaszi választás előtt. A jobboldali lap, amely azt is idézi a minisztertől, hogy ha most merülne fel a belépés kérdése, akkor ő igennel voksolna, szóval, az újság emlékeztet arra, hogy Magyarország mindig is több pénzt kapott Brüsszeltől, mint amennyit 2004 óta a befizetett a közösbe. 3 éve pl. összesen 4,25 milliárd fontnak megfelelő összeg érkezett Brüsszelből, főleg a felzárkózás céljaira.

Ám úgy néz ki, hogy ez az előnyös helyzet 2030-ra megfordul. Emellett a Bizottság késlelteti a kifizetést a járvány utáni gazdasági helyreállítást szolgáló segélyalapból. Hivatalos indoklás nincs, de egyértelmű, hogy a lépés összefügg a vadonatúj jogállami mechanizmussal. Mind Budapest, mind Varsó ellen kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a demokratikus normák felrúgása miatt, ideértve a szabad sajtó visszaszorítását, az igazságszolgáltatás politikai befolyásolását, a civil szervezetek szorongatását.

A lap véleményt akart kérni Brüsszeltől a Varga-nyilatkozatról, de a szóvivő csupán azt ismételte meg, amit ilyenkor mondani szokott: nem kommentál kommentárokat.

Guardian

Lewis Hamilton kiállt versenyzőtársa, a négyszeres világbajnok Sebastian Vettel mellett, akit elmarasztalt a versenyigazgatóság, mivel a német pilóta a szabályokat megszegve szivárványszínű mezben hallgatta végig a Hungaroringen a magyar himnuszt, ráadásul a pólón az volt a felirat: ugyanaz a szerelem. A brit versenyző élesen bírálta az elöljáróság döntését és közölte: legközelebb ő is ilyen trikót vesz fel. Hozzátette: roppant büszke német társára, mert senki sem mondhatja meg, milyen T-shirtot hordjál.

„Azon kívül, nem lehet kifogásolni, ha valaki támogatja az LMBT-közösséget. Ez butaság. Jól csináltad, Seb!” – írta. Vettel ugyanakkor arra hivatkozott, hogy mivel elkezdett esni az eső Mogyoródon, megfeledkezett a trikóról. Egyébként Bottas, Sainz és Stroll is figyelmeztetést kapott, mert ők meg olyan dresszben voltak, amelyre a Formula új kampányjelszavát írták, hogy ti. „Egyként versenyzünk”.Az előírás azonban az, hogy amikor a rendező ország himnusza szól, akkor csakis az istállók overallja lehet a sportolókon. 

Süddeutsche Zeitung

A lap nevetségesnek tartja a Vettel-ügy kapcsán, hogy a Formula-1 vezetői szerint korlátozni kell a tiltakozást, és pont ott, ahol az üzenetnek konkrét címzettje van. Merthogy a szivárványszínt éppen a homofób Orbán előtt lengessék be? Hát még mit nem. Hiszen a versenyautók egyfolytában keringenek a megbízhatóan fizető magyarok pályáján, amióta csak megépítették a Hungaroringen a pusztában, 35 évvel ezelőtt.

Time

Az oroszok és a kínaiak azt remélték, hogy geopolitikai előnyökhöz jutnak a Covid-vakcina segítségével, ám ebből nem lett semmi. Így látja a helyzetet Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport kockázatelemző vezérigazgatója, aki alkalmazott geopolitikai tudományokat oktat a Columbia Egyetemen. Pedig mint írta, mind Moszkva, mind Peking bízott abban, hogy bizonyítani tudja tudománya fejlettségét, továbbá hogy nagyvonalúbbak, mint a nyugati országok, amelyek az elején lemaradtak a vakcina gyártásában. Ilyenformán nagy lehetőséget szalasztottak el.

A Sinovacot ugyan több mint 80 fejlődő állam alkalmazza, mert a tárolása nem igényel mélyhűtést csak éppen a hatékonysága messze elmarad attól, amit a Pfizer vagy a Moderna produkál. Utóbbinál jó 90 %-os a védettségi mutató, a kínai szernél viszont csupán 51 %. Azon kívül a kínaiak beismerték, hogy a készítményt nem próbálták ki igazából a 60 feletti korosztálynál. A Sinopharm az esetek 79 %-ában hat, de ott is kétséges, hogy mennyire használható az idősebbeknél.

Azon felül az sem ismeretes, hogy mennyire védenek a Delta-variánssal szemben, amely úgy néz ki, hogy sok helyütt egyre inkább tarol, beleértve az USÁ-t is. Viszont jóü pár országban, ahol oltanak a két kínai vakcinával, megugrott az fertőzések száma az utóbbi hetekben.

A Szputnyik V-t csaknem 70 országban adják be az embereknek, általában jónak és hatásosnak tartják, más a baj vele. Hiányoznak hozzá a vizsgálati adatok, ezért sem a WHO, sem az Európai Gyógyszerügynökség még nem hagyta jóvá. Ennek ellenére pl. Magyarország vállalta a kockázatot, hogy beveti, mert az elején még nem volt elég nyugati készítmény.

Ám ily módon illuzórikus az az orosz bejelentés, hogy az év végéig világszerte 800 millió embert oltanak be vele. Ráadásul Moszkva késlekedése folytán nem tudják megszervezni a gyártást egy sor országban. Az orosz cégek viszont nem képesek elegendő mennyiséget előállítani. Májusig csupán alig 16 milliót szállítottak külföldre, ám a bizalmi gondokat igen jól illusztrálja, hogy odahaza június végéig mindössze a lakosság 15 %-a kapta meg legalább az első adagot. Miközben az ország rekordokat döntöget a Covid-halottak számát tekintve.

Az értékelés azzal zárul, hogy a Pfizer és a Moderna bizonyosan jóval hatásosabb a Delta ellen, de az orosz és a kínai gyógyszer is sokkal jobb, mint a semmi.

Le Figaro

Az előző párizsi magyar nagykövet úgy véli: az EU hibát követ el, amikor úgy bánik Magyarországgal, ahogyan, miközben egy független államról van szó. Károlyi György, akinek a véleményét a konzervatív lap ugyanazon az oldalon közli, mint az Európai Parlament néppárti, illetve szociáldemokrata alelnökének közös cikkét. Utóbbi éppen egy hete a szintén jobboldali Die Weltben jelent meg és azt sürgeti, hogy meg kell állítani Orbán Viktort, mert már az európai alapértékeket veszélyezteti.

A volt diplomata ezzel szemben úgy látja, hogy a Nyugat azt veti Közép-Európa szemére: az nem eléggé nyitott társadalmi kérdésekben, ám szerinte az érvet meg lehet fordítani, mert miként is gondolja a másik fél, hogy bárkire is rákényszerítheti saját vízióját? Majd hozzáteszi, hogy Magyarország ostorozásához ezúttal egy olyan törvény szolgáltat ürügyet, amely a gyermekeket kívánja megvédeni, ám pont ezt az értelmét senki sem akarja tudomásul venni.

Nem kell persze nagy tudósnak lenni annak belátásra, hogy a Nyugat és Kelet gondolkodásmódja soha nem esik egybe. De az EU-nak éppen a társadalmi kérdések kapcsán kellene megengednie a sokszínűséget. Károlyi megjegyzi, hogy Orbánnak lassan 12 éve hányják a szemére: aláássa a demokráciát, ám úgy véli: igazából nincs gond sem a hatalmi ágak megosztásával, sem a parlamenti rendszerrel, sem a sajtószabadsággal.

Azt a vádat meg egyenesen gyermetegnek nevezi, hogy Orbán bűnbakok keres a közfigyelem elterelésére, illetve hogy csapdákat állítson fel. A demokrácia ugyanis a választásokra épül, azok pedig nem lehetségesek ütközés nélkül. De miért nem mondhatná meg a miniszterelnök, hogy ki tekint ellenfelének? Mert lehet ugyan nem egyetérteni vele, de azt nem ilyen arrogáns módon, rosszhiszeműen kellene csinálni. Nem kellene kétségbe vonni a jogát, hogy másként gondolkodjon.

Ilyen alapon ugyanis nem lehetséges a vita. Az ország módszeres lejáratása után ugyanakkor igencsak meglepő, hogy a magyarok 85 %-a még mindig pártolja az uniós tagságot.

„A MAGYAR ÁLLAM MA IS ELSUNNYOGJA A TÖBBSÉGI TÁRSADALOM FELELŐSSÉGÉT” - FŐVÁROSI MEGEMLÉKEZÉSEK A ROMA HOLOKAUSZT NEMZETKÖZI EMLÉKNAPJÁN

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2021.08.02.



Az Idetartozunk Egyesület szervezésében idén is megemlékezéseket tartottak a fővárosban a roma holokauszt, a porajmos nemzetközi emléknapján. A második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás Nehru-parti emlékművét megkoszorúzták hétfőn, az eseményen pedig beszédet mondott Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes is.


Baranyi Krisztina beszédében azt emelte ki, hogy a roma holokauszt témája Magyarországon „agyon van hallgatva”. Ennek szerinte nemcsak az az oka, hogy a roma elleni népirtásnak alig maradtak a koncentrációs táborokat megjárt túlélői, hanem az állam évtizedeken és politikai rendszereken átívelő szándéka is. Mint Baranyi felidézte, a roma holokausztot övező kollektív hallgatást méltó megemlékezések és méltatlan hazugságok váltották fel. Utóbbira példaként a Szabadság téri, történelemhamisító német megszállási emlékművet hozta fel. Szerinte a mai magyar állam már nem feledkezik meg az áldozatokról, de „elsunnyogja” a korabeli többségi magyar társadalom felelősségét.

Willy Brandt egykori NSZK-kancellár a varsói gettófelkelés áldozatainak emlékműve előtti térdelésére utalva Baranyi azt mondta: mivel a magyar állam azóta sem ismerte el a népirtásban vállalt felelősségét, a magyar miniszterelnöknek „itt kéne térdelnie”, de mi sem áll távolabb a kormánytól.

A térdelés – folytatta Baranyi – nem egyszerű múltba révedés, hanem a ma élők számára is fontos gesztus lenne. „Akik ma bőrszínűk, vallásuk vagy szexuális orientációjuk alapján alapján ítélnek meg másokat, semmit sem tanultak a múltból. Bármit is állítanak magukról, a náci ideológia lényegével azonosulnak” – mondta.

„Akik ma hangosan cigányoznak, buziznak, zsidóznak, azért tűnnek nácinak, mert nácik.”

A kormány politikáját – utalva az újabb és újabb uszító propaganda-hadjáratokra – „rémesen képmutatónak”, „végtelenül kártékonynak” és „életveszélyesnek” nevezte, amely képes életeket tönkretenni, és benne van a nemzeti tragédia kockázata.

Az elődeink által elkövetett vétkekért való felelősség vállalásának fontosságára – az önfelmentés és az áldozati szerep helyett – hívta fel a figyelmet Kerpel-Fronius Gábor is...

ÖNLESZOPÁS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.03.


Hahó fészbúkosok, mondotta a kedves vezető tegnap, és a nemzeti konzultáció kitöltésére buzdított egyben mutatva azt a csodát, hogy ő maga, mint a nép egyszerű gyermeke, akárha vagyontalan Irma néni is tölti ki az íveket, mert ezek szerint megérkezett hozzá ez is. Nem cseszték el a címzést, épp jó helyre jött, és a kedves vezető reszkető kézzel tépte fel a borítékot, mi van, ki írt és mit neki, de látja ám dermedten, hogy ő írt magának, azaz, a kedves vezető Tatjana és Anyegin egy testben. De ez már messzire vezet, az ilyenek megbillentik a magyari lelket.

Ám halványan emlékezett még, amikor leragasztotta a borítékot, elmormolta, én írok magamnak, és megigazította a főkötőjét, viszont a szuszpenzor meg szorított, ki érti ezt. A jelenséget, amit ím, előállított a kajla történelem, önleszopásként határozza meg a szakirodalom, viszont nem egyedi és nem kivételes. Ellenben korhatáros, így, hogy beleférhessen az ovisok kifestő könyvébe, hívjuk a saját farkába harapó kígyónak, amin már a kis húgyosok is elálmélkodhatnak, mi pedig eltelten dőlünk hátra, hogy sikerült meghatározni azt a trágyát, aminek örvendezhetünk napra nap.

De azért képzeljük el játszásiból, hogy minden igaz. Mert ugyan tudjuk, hogy ez egy nagyon mocskos és nagyon aljas színjáték, ám legyünk a nép egyszerű és elhülyített gyermeke bátran, aki látja, hogy a kedves vezető ott görnyed az ívek fölött, és töri a fejét, hogy mit válaszoljon arra a baromságra, amit ő maga tett fel. Hogy benne van a dilemma erősen, igent mondjon-e arra, hogy a kis gumigatyások kukacát levágják a doktor bácsik, hogy akkor a gumigatyás még közjószág-e, vagy elveszíti erre való jogait, és más, hasonló nívójú kérdések gyötrik az embert.

Mer ez folyik itt az orrunk előtt, ezt bábozza a bávatagoknak a kedves vezető, amiből kitetszik, hogy semmibe sem veszi őket. Egy szarkupacnak tartja a saját szavazóit, mert őszintén azt nem gondolhatja, hogy ezt rajtuk kívül valaki is komolyan veszi és kibírja röhögés vagy hányás nélkül. És ez a delikát, hogy a reakciók választéka ez a kettő, a nap pedig mégis zavartalanul süt, mint akármilyen temetésen, azaz, meg kell a szívnek szakadni. Mégsem teszi, mert emlékszik a tiéd az ország, magadnak építed rákosista szlogenjére, és mi ilyen kis diliházat csináltunk belőle...