Szerző: PAPP LÁSZLÓ
2021.08.02.
az eladó ingatlanok áraiban lassulhat, illetve meg is szűnhet a növekedés a következő időszakban.
A hazai kereslet visszaesését ugyanakkor mérsékelhetik a kormány által nyújtott támogatások.
Az ingatlanhitelek mellett egyéb hitelek kamata, illetve törlesztőrészlete is emelkedik: ahol változó kamatozású a beruházási hitel vagy éppen a lízingszerződés, ott a mezőgazdasági gép vagy éppen egy komplett beruházási hitel törlesztője is emelkedik. Ez a vállalkozások számára magasabb kiadást jelent, amely kitolhatja egyes beruházások megtérülési idejét, illetve addicionális beruházások késleltetését, elhalasztását is eredményezheti. A vállalatokat azonban kevésbé érintheti érzékenyen a hitelkamatok emelkedése, mint a lakosságot, ugyanis a törlesztő részletek emelkedését áremeléssel tudják kompenzálni.
A fogyasztók szempontjából több hatás is érvényesül, hiszen a vállalkozások a termékeik, szolgáltatásaik árában érvényesíthetik a magasabb költségeiket. Erre már számos példát láttunk idehaza, és ez a folyamat a leginkább domináns a hazai infláció berobbanása szempontjából.
Az infláció a pénzünk vásárlóértékének csökkenését jelenti, vagyis azokért a termékekért, amit ma helyezünk a bevásárlókosarunkba, a következő hónapban már többet kell fizetnünk. A magas infláció jövedelemátrendeződést is okozhat, például az adós-hitelező viszonyban. A kölcsönzött pénz később kevesebbet fog érni, az adós jobban, a hitelező rosszabbul jár. Egy konkrét példán szemléltetve:
4 százalékos infláció mellett egy a zsebünkben lévő 10 ezer forintos bankjegy minden nap egy forinttal ér kevesebbet.
Ez egyik napról a másikra nehezen értelmezhető veszteség, de ettől még minden olyan pénzt érint, amely nincs befektetve...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.