VALÓTLANT ÁLLÍT, MANIPULATÍV, TENDENCIÓZUS – MI AZ? A KORMÁNYHATÁROZAT A JOGÁLLAMISÁGI JELENTÉSRŐL

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.08.04.

„Azért is ügyes megoldás, mert formailag minden tekintetben megfelelő, az a szerv hozta, amelyiknek kell, miközben tulajdonképpen valótlanságokat állít, manipulatív és tendenciózus, amiért azonban utóbb senki nem lesz felelősségre vonható” – mondta portálunknak Szentpéteri-Nagy Richard az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentésére válaszként kiadott kormányhatározatról. Az alkotmányjogász, politológus szerint a kormány keveri a műfajokat. Az egész komolytalan, hiszen nem a jelentést kiadott Európai Bizottságnak válaszolnak vele, hanem az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival akarják ismertetni a kormány álláspontját. „Ezzel az erővel, Varga Juditnak bárkit tájékoztatnia kell a határozat tartalmáról, akivel találkozik az utcán” – mondja némi iróniával Szentpéteri.

Érdekes formát talált ki a kormány az Európai Bizottság által a közelmúltban kiadott, és magyar kormány gyakorlatát élesen bíráló jogállamisági jelentésre „hivatalos” válaszként. (A jogállamisági jelentés Magyarországra vonatkozó fejezete, angol nyelven teljes egészében itt olvasható.) A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározat (1527/2021. (VIII. 2.) kormányhatározat az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentéséről) ugyanis részben lózungokat puffogtatva bírálja az Európai Bizottságot (például: „uniós hatáskörön kívüli politikai követeléseit általános jogállamisági követelményként állítja be”; „a saját maga által finanszírozott civil szervezetek véleményét ismétli meg ellenőrzés, indoklás nélkül”; figyelmen kívül hagyja a magyar álláspontot; „forrásai egyoldalúak és politikailag elfogultak, emiatt ténymegállapításai pontatlanok és tendenciózusak”; „kettős mércét tükröznek” és a Bizottság részéről hatalommal való visszaélést jelent).

A kormányhatározat ezután egyenként elutasítja a jogállamisági jelentésben őt ért bírálatokat. Így a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, szervezetét és igazgatását ért kritikákat; „a megalapozatlan és politikailag motivált aggodalmakat a magyarországi korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatban”; rögzíti, hogy „valódi pluralizmus érvényesül a médiában”; s megállapítja, hogy „az Európai Bizottság megalapozatlan aggodalmaival szemben Magyarországon a civil társadalom sokszínűségét a mintegy hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet bizonyítja”...

ITT OLVASHATÓ