Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.03.24.
Az AP emlékeztet arra, hogy bár a magyar kormány elítéli a háborút, de elutasította, hogy Ukrajna fegyvereket kapjon, és hogy Magyarországon átengedjen Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat. Azzal is fenyegetőzött, hogy megvétózza a Moszkva elleni európai uniós szankciókat, továbbá hátráltatta a Kijevnek szánt, nagyobb összegű uniós támogatási csomag elfogadását, e hét elején pedig nem volt hajlandó aláírni a másik 26 EU-országgal együtt azt a határozatot, amely támogatja a Putyin elleni nemzetközi büntetőbírósági letartóztatási parancsot.
A Politico Ivo Daalder volt amerikai NATO-nagykövet vendégkommentárját közli a Putyin elleni letartóztatási paranccsal kapcsolatban, aki valószínűtlennek tartja, hogy az orosz elnök a hágai bírói testület elé kerül, de szerinte igenis fennáll annak az eshetősége, hogy egyszer felelősségre vonják a tetteiért, miként Slobodan Miloševićnek is bíróság elé kellett állnia.
Ennek kapcsán Daalder a bűnök következmények nélküliségéről, a büntetlenségről fejti ki gondolatait. Beszámol arról, hogy a Globális Ügyek Chicagói Tanácsa nevű elemző műhely, ahol ő jelenleg tevékenykedik, összefogott az Eurázsia Alapítvány nevű londoni think tankkel, és elkészítette a büntetlenség világatlaszát, amely azt igyekszik számszerűsíteni, milyen mértékű a felelősségre vonás elmaradása az egyes országokban. A legrosszabb osztályzatot Afganisztán kapta, a legjobbat pedig Finnország. Magyarországnak a 123. hely jutott a világrangsorban, ami a legrosszabb az EU-országok között.
Vlagyimir Putyin az Oroszország túléléséért folytatott harcnak állítja be az ukrajnai háborút, és azzal vádolja a Nyugatot, hogy Oroszország elleni faltörő kosként, illetve gyakorlótérként használja Ukrajnát – írja a The Hill washingtoni lap. A cikk szerint az orosz elnök interpretálásában a háborút a Nyugat kezdte, és a küzdelemben Oroszországot az fenyegeti, hogy minden elveszít. Megszólaltatja Kadri Liiket, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának az egyik vezető kutatóját, aki szerint Putyin összekapcsolta a háborúval saját politikai és fizikai sorsát.
A The Hill megállapítja: nehéz ugyan áttekinteni, hogy az orosz közvéleményre milyen mértékben hatnak Putyin állításai, hiszen olyan kemény jogszabályokat hoztak, amelyek korlátozzák a tiltakozást, így például a fegyveres erők lejáratását, mégis, úgy tűnik, hogy az elnök narratívája hatást fejt ki. A dekadens Nyugatról szóló történeteket jól el lehet adni Oroszországban – mondja Szergej Radcsenko, az amerikai Johns Hopkins egyetem nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó intézetének a professzora.
Charles Kupchan a Külkapcsolatok Tanácsa elnevezésű amerikai intézmény vezető kutatója arra hívja fel a figyelmet, hogy például a nyugati gyarmatosításra tett – helytálló elemeket is tartalmazó – utalásokat olyan eltorzított, nacionalista szövegkörnyezetbe ágyazza Putyin, hogy mondandójának már semmilyen valóságalapja nincs. Hacsak Oroszország ki nem terjeszti a harcokat NATO-államokra is, a Nyugat részéről fenyegető támadás veszélyére való putyini hivatkozás teljesen abszurd – állítják a The Hill által megkérdezett szakértők. Hein Goemans, a rochesteri egyetem professzora ugyanakkor azt emeli ki, hogy Ukrajna elvesztése valós kihívást jelentene az orosz identitás alapvető tételével szemben. Az oroszok társadalmi önazonosság-tudata nagyon erősen összekapcsolódik Ukrajnával, hihetetlenül nehéz elfogadniuk, hogy két különálló államról és két különálló nemzetről van szó – mondja az elemző.
