2023. június 2., péntek

LANTOS CSABA AZ ENERGIAFALÓ IPARÁGAKRÓL: NEM ATTÓL JÖN A MAGASABB HOZZÁADOTT ÉRTÉK MAGYARORSZÁGRA, HOGY IDEKÖLTÖZNEK A DIGITÁLIS NOMÁDOK

TELEX / VIDEÓ
Szerzők: ELŐD FRUZSINA, BRÜCKNER GERGELY
2023.06.02.



Kevés fontosabb téma van mostanában az energiaügynél, nem véletlen, hogy a téma saját tárcát is kapott a magyar kormányban az energiaválság idején. A miniszteri posztot a korábban üzletemberként ismertté vált Lantos Csaba vállalta el, aki most a Téma podcast heti vendégeként beszélgetett Brückner Gergővel Magyarország legfontosabb energetikai kérdéseiről.



A műsorban szóba kerül többek között, hogy:

- Mit mond Lantos arra a kritikára, hogy a kormányzati iparpolitika sokak szerint szerencsétlen módon olyan ágazatokat vonz (pl. akkumulátorgyártás), amelyek nagyon energiaigényesek? 

- Miért nem látja súlyos problémának, hogy az általános elektrifikáció mellett az ipar is nagy mértékben növelni fogja az áramfogyasztást?

- Mi van most a szélerőművek kérdésével, amelyek újbóli engedélyezésére a közelmúltban több ígéret elhangzott? Min megy még a vita ezzel kapcsolatban az EU-val és mikorra lehet kész az új szabályozás?

- Hogy került elő újra a vízi erőművek ötlete a bős-nagymarosi rossz emlékek után, és hol épülhetnek ilyenek?

- Nem kellene-e nagyobb hangsúlyt tenni a nem megszokott irányokból érkező LNG-re (cseppfolyósított földgáz) a miniszter szerint? Milyen újabb gázútvonalaink vannak, amelyekkel az orosz gázról részben le tudunk válni?

- Miért ilyen magas még mindig és mikor mehet lejjebb a gáz nem támogatott fogyasztói ára, ami nagykereskedelmi szinten már rég visszatért a normál sávba? Miért tartja túlzottan hurráoptimistának a mostani piaci hangulatot és milyen kockázatokat hordoz a jövő tél?

- Mit gondol az MVM-ben történő, váratlan személycserékről? Hogyan szolgálják szerinte a változások az MVM-nél azt, hogy tőzsdére mehessen a cég és a Molhoz, OTP-hez hasonló nagyságrendű szereplő, regionális bajnok legyen?

- Fejlődhet olyan irányba a technológia, hogy valahogyan a hazai kőszenet is el tudjuk még használni a klímacélok tartása mellett?

- Mikor indulhat el a mostani becslések szerint a termelés Paks II-n? Van-e szükség Paks III-ra, és milyen típusú atomerőmű lehetne ez?


A MAGYAROK LEGGAZDAGABB EGY SZÁZALÉKA BIRTOKOLJA A HAZAI ÖSSZVAGYON EGYHARMADÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: PETE LUCA
2023.06.02.


Világszinten jelentős vagyoni koncentráció figyelhető meg, a világ vagyonának közel felét a szupergazdagok birtokolják. Magyarországon ennél enyhébb a helyzet, azonban Európában Törökország után nálunk a legerősebb a vagyoni egyenlőtlenség. Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, az ő becsült vagyona 660 milliárd forintot tesz ki. Infografikákon mutatjuk, hogy a teljes vagyon mekkora részét birtokolja a világban és Európa egyes országaiban a lakosság felső egy százaléka.


A gazdasági egyenlőtlenség az elmúlt években fokozatosan, ám egyre szembetűnőbben nőtt a világban. A legtöbb európai országban a felső egy százalék vagyona növekszik, és növekvő vagyonkoncentráció tapasztalható. A kontinensen azonban messze kiemelkedik Magyarország. A vagyoni megoszlásban jelentős regionális eltérések is láthatók: a nyugat-európai országokban általában alacsonyabb a koncentráció, míg a közép- és kelet-európai országokban általában magasabb egyenlőtlenség mérhető...

JÖN A KÖTELEZŐ ÁLLAMPAPÍR-TARTÁS A BEFALAPOKNÁL – HONNAN LESZ 500 MILLIÁRD ERRE?

PORTFOLIO
Szerző: ÁRGYELÁN ANDRÁS
2023.06.02.


Gyakorlatilag kötelező állampapír-vásárlást ír elő egyes befektetési alapok számára a kormány egy szerda esti rendeletben, de az intézkedés főként a kötvényalapokat érinti. Számításaink szerint a teljes befektetési alap piacon több mint 1500 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit kötvényben, de nem magyar államkötvényben tartanak a hazai alapok, azt viszont nehéz megbecsülni is, hogy ebből mennyi lehet a kötvény-, részvény- és vegyes alapokban. Ugyanakkor az is látszik, hogy nem a magyar államkötvények kötelező tartásán fogja „megkeresni” a magyar állam a plusz 500 milliárdot, sőt, ennél jóval több pénz is befolyhat magyar állampapírba...

SZÉTVERT MAGYAR KFOR-KATONÁK: „NEM TUDJUK, HOGYAN REAGÁLJUNK”

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.06.01.


Rég nem látott erőszakba torkollott hétfőn szerb tüntetők és a NATO békefenntartóinak összecsapása a koszovói Zvečanban. Az incidensben a KFOR több tucat katonája sérült meg, köztük 27 magyar. Hogyan történhetett meg mindez? Mi folyik Koszovóban és a Balkánon? Hol marad az Orbán-kormány más esetekben látványosan erélyes fellépése most, amikor magyar honvédeket ér – a baráti Belgrádból is gerjesztett – támadás? HetiVálasz podcastunkban erről kérdezzük Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet Balkán-kutatóját. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

Érte-e 1999-es létrehozása óta hasonló incidens a KFOR-t?

„Koszovó 2008-ban, egyoldalúan kikiáltott függetlensége óta nem. 2004-ben történt olyan eseménysorozat, amely talán még súlyosabb volt a mostaninál: Észak-Mitrovicában, a főleg szerbek lakta városrészben albánok követtek el elég súlyos bűncselekményeket az ottani szerb közösség ellen. Erre a KFOR hasonló módon reagált, sérültek meg KFOR-os katonák. De mindenki úgy volt vele, hogy »az már 2004-ben volt!«, mindenki legalábbis elhitte, hogy az elmúlt közel másfél évtizedben a biztonsági helyzet olyan szinten javult, hogy a KFOR-t – mint intézményt, amely megtestesíti Koszovóban a békét és a biztonságot – nem érheti olyan atrocitás, mint ami az elmúlt napokban történt. Ennek az illúziónak szakadt most vége.”

Hogyhogy mindig Észak-Koszovóban történik ilyesmi?

„Észak-Koszovó valóban az egyik balkáni gócpont. Négy járásában túlnyomó többségében szerbek laknak, de albán, bosnyák, illetve roma közösségek is megtalálhatók itt. Az egyébként tévhit, hogy csak itt élnek szerbek – délen is élnek. Ők azonban elfogadták azt a politikai realitást, hogy Koszovó független, s – tetszik vagy nem – próbálnak integrálódni a pristinai intézményrendszerbe. Ez Észak-Koszovóban sokkal nehezebb Szerbia közelsége, illetve maga Észak-Koszovó stratégiai helyzete miatt. Bár a régió az egyik legszegényebb része Koszovónak – illetve az volt Szerbiának is –, itt található egy elég fontos bányakomplexum, a trepčai, és az ehhez kapcsolódó ipari létesítmények, amelyek a szocialista időkben Koszovó és a tágabban értelmezett dél-szerbiai térség gazdasági motorját képezték. A legfőbb problémát az okozza, hogy a feldolgozó üzem legnagyobb része az albánok lakta Dél-Mitrovicában található, míg maga a bányakomplexum északon van. Ugyancsak stratégiai kérdés a vízellátás. A bánya és az ipari komplexum hűtésére szolgáló mesterséges tavak ugyanis az északi részen helyezkednek el, csakhogy ezekből fedezik a főváros, Pristina és Koszovó 20-25 százalékának vízellátását is. Ezért olyan fontos Koszovónak, hogy megpróbáljon teljes kontrollt gyakorolni Észak-Koszovó felett – és ezért is áll érdekében Szerbiának az, hogy ezt megakadályozza.”

Miért nem ítéli el Budapest a magyar KFOR-katonák sebesülésével is járó hétfői incidenst, míg a szintén jelentős KFOR-hozzájáruló, illetve balkáni érdekekkel bíró Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni ezt – nevek említése nélkül, de – megtette?

„Paradox helyzet alakult ki. Az Orbán–Vučić kapcsolat nagyon jó, a szerb–magyar kapcsolatok soha nem voltak még ilyen jók. Ezért úgy tűnhet: az, hogy elítéljük a koszovói szerbek erőszakos cselekedeteit, ebbe a kapcsolatrendszerbe nem férhet bele. Nem szeretnénk Szerbia bütykére lépni, másfelől viszont Koszovóban is fenn akarjuk tartani a kapcsolatrendszerünket. A kommunikációs vákuumnak tehát alapvetően ez az oka, hogy nem tudjuk, hogyan reagáljunk úgy, hogy senkivel se vesszünk össze, vagy legalábbis a megnyilatkozásainkkal ne haragítsunk magunkra valakit. Azt javasolnám a magyar vezetésnek, hogy vegyenek példát az olasz kollégáikról: ők is elítélték magát az erőszakot, amit szerintem a magyar kormány is megtehet anélkül, hogy veszélyeztetné a balkáni kapcsolatait.”...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

LENGYEL: NEM SZABAD ELZÁRKÓZNI A KIEGYEZÉSTŐL

MEGBESZÉLJÜK... / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.06.01.


A Fideszben vannak olyan valós hatalommal bíró politikusok, akik nem követnék a szakadékba Orbán Viktort  – állítja Lengyel László. A közgazdász szerint az ellenzéknek nem szabad elzárkóznia tőlük, mert így sikerülhet megmenteni az országot. Szent-Iványi István volt szlovén nagykövet szkeptikus az ügyben, nem tudja, hogy azoknak fideszes szereplőknek – akikkel "lehet és kell tárgyalni" – van-e befolyásuk az eseményekre.

Lehetséges-e a kiegyezés a politikai oldalak közti kiegyezés az összeomlás felé rohanó Magyarországon? Ezzel, valamint a kiegyezés módjaival kapcsolatban kérdeztük  a Megbeszéljük csütörtöki műsorában Lengyel László közgazdászt, akivel a Népszavában megjelent cikke kapcsán.

"Minél jobban közelítünk a szakadék felé, annál nehezebb lesz a hatalom oldalán lévőknek kitartani amellett, hogy együtt kövessék a rendszerrel a szakadékba a vezetőjüket" – mondta Lengyel, hozzátév, a látszat ennek ellentmond.

Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a hatalom belső körében lévők szerinte tisztán látják ezt, míg például Navracsics Tibort súlytalan politikusnak tartja.

"Az igazi kérdés, hogy mi történik a Fideszen belül zajló háborúban" – mondta. A Fideszen belül minden komolyabb szereplő mögött egész apparátusok állnak, akik felé ugyanúgy el kell számolniuk az egyes vezetőknek, amikor nem sikerül bármilyen kérdésben kedvező döntést kicsikarniuk. És míg a Fidesz legnagyobb blöffje, egyben egyetlen üzenete a szavazótáborának, hogy "tartsatok ki", beslő üzenete a vezetők felé: "oldd meg". De Lengyel szerint ehhez semmi nem áll rendelkezésre.

Szerinte az autoriter rendszerek olyan versenyt futnak, amely arról szól, hogy rendszer bukik meg előbb, vagy az ország. Törökországban a választáson eldőlt, hogy az ország bukásáig kitart a rendszer mellett. Másik példának Putyin Oroszországát emelte ki, amely szerinte az orosz-ukrán háborúval megágyazott az ország bukásának.

Ezek alapján a közgazdász úgy véli, a valóban hatalommal bíró politikusok pontosan látják a rendszer vesztét, és levonhatják következtetéseiket. Két megállapításra juthatnak:

Van az az álláspont, "ha Orbán Viktor bukik, akkor a Fidesz összeomlik". Lengyel szerint ők "a Rogán-vonal", a megingathatatlanok, akik kérdés nélkül követik Orbánt a szakadékba is.

Van azonban egy olyan álláspont is, amelyet Lázár-vonalnak nevez (ide sorolja Lázár Jánost, Varga Mihályt, Lantos Csabát, Matolcsy Györgyöt akik szerinte nyugatbarát politikát folytatnak), és amelynek üzenete, hogy a Fidesznek csak akkor van esélye a fennmeredásra, ha Orbán nincs. László szerint kiegyezés velük lehetséges, épp ezért fontos lenne, hogy ne zárkózzon el az ellenzék a velük való kommunikációtól, mert lehet, hogy szükség lesz rájuk az ország megmentéséhez.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ZÚGOTT A „MOCSKOS FIDESZ!” A DIÁKOK ÉS TANÁROK TÜNTETÉSÉN – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.02.



Matricázásért mennyit lehet kapni…?


A tüntető diákok „megelőző jellegű igazoltatása” mindenképp felvet kérdéseket a TASZ jogásza szerint


A tomboló focidrukkerekkel is megtörtént. Ja, nem.

Bayer Zsolt cége 89 milliós pluszba fordult tavaly

A Szerencsejáték Zrt.-től idén januárban kapott 40 milliós szponzorpénz nincs benne.

Hamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családja

A kormányfő apjának cége a bányászati ágazatban kiugró nyereségrátával dolgozik, hatmilliárd forintos árbevétel mellett 2 milliárdos adózott eredményt mutatott fel, ez az ágazati átlag duplája.

Szijjártó Péter feleségének cége milliárdos bevételt termelt működő honlap és nyilvános telefonszám nélkül

A tulajdonos 436 millió forint osztalékot szavazott meg magának, a fennmaradó részt az eredménytartalékba helyezte.

Legalább 169 millió forintba került a pénzügyminiszter balatoni luxusháza

Mivel más vagyontárgya és bevétele továbbra sincs az ingatlant eladó cégnek, ez újra azt a látszatot kelti, hogy a Gyenes Resortot csak a pénzügyminiszter nyaralója miatt hozták létre. Az adásvételig Vargáék a 204 négyzetméteres, medencés, kertes, garázzsal ellátott luxusházért 2020-tól “piaci árat“, 150.000 forintot fizettek.

A bankoknak kell levelet küldeniük arról, mennyit buktak, akik nem állampapírba fektettek

“A rendelet alapján felhatalmazást kap az általános politikai koordinációért felelős miniszter, hogy a figyelemfelhívó értesítés formáját és tartalmát – a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg.”

Mindeközben:

Szégyenpadon a magyar gyermekgyógyászat

Az Eurostat adatai szerint a magyar gyerekek csaknem 5 százaléka nem jutott ellátáshoz, amikor szüksége lett volna rá.

Magyar cég is beszállított az orosz hadsereget ellátó egyik moszkvai cégnek

A budapesti társaság tagadja, hogy gazdasági kapcsolatban állna az orosz céggel.

Még itt: Szele Tamás: A lufihadsereg

Böjte Csaba Szovátán is hozta a formáját

Kicsit imádkozott, majd hosszan szapulta a sajtót.

Ki mondta?

„Év végére, ha a fene fenét eszik is, le kell vinni az inflációt egy számjegyűre.”

“Az ukránok nem érnek el jobb eredményt a csatamezőn, mint a háborút megelőzően tárgyalásokkal elérhettek volna.”

„Ha magyar vagy, ki kell állnod az igazadért. Ha magyar vagy, állni kell a sarat”.

NOVÁK ELNÖK ÉS A KOMOLY EMBEREK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.06.02.


Az EP lehengerlő többséggel szavazta meg azt az állásfoglalást, amely megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát arra, hogy betöltse az EU Tanácsának soros elnökségét. A parlament ezzel szeretne nyomást gyakorolni az Európai Tanácsra (mint döntéshozóra), hogy lépje meg azt, amire eddig még nem volt példa. A képviselők alá is támasztották, miért szavaztak úgy, ahogy, és hosszan sorolták miért alkalmatlan a magyar kormány (Orbán meg a Fidesz) erre a feladatra, és az indokok között fölsejlett az egész elcseszett életünk, amit a NER-ben vagyunk kénytelenek lepergetni kilátástalanul.

Perszehogy megszólalt a falka Varga Judittól kezdve a legutolsó talpnyalóig, antidemokratikusságot emlegetve meg a baloldalt, Sorost és Gyurcsányt. Már csak a kismalac kunkori farka hiányzott az okok és indokok közül, mint ami nemzetünkre tör, de a legszebb az egészben az a Fidesz-közlemény volt, ami szerint így akarnak minket belesodorni a háborúba. Ez a téboly is megérne egy délelőtti misét, mégis Novák ’álamelnökkel vagyunk kénytelenek foglalkozni, mint akinek a felböffenése viszi a prímet, mert nála fölsejlik az ontológia, a magyar – illetve Fidesz – felsőbbrendűség tudata, az übermensch-lét esszenciája.

Novák nacsasszony nem cifrázta különösebben, és karakánul azt jelentette ki, „…fel sem merül komoly emberek közt, hogy az európai uniós elnökséget el lehetne vitatni Magyarországtól”. Mint kitetszik, itt új fogalom lép be a visongásba, a „komoly ember”, mint mértékadó tényező, föladva nekünk ezzel azt a feladatot, hogy belelássunk Novák fejébe, és kihüvelyezzük valahogyan azt, abban ki számít komoly embernek, mint akinek a szavára valamit is adni lehet, és ki ennek az ellentettje, aki a komolytalan, következésképp hiába jártatja a száját, mert Novák és a galeri többi tagja abba fenségesen beleszarik. Miközben vigyorog.

Ha vannak komolytalanok, akiknek a szava érdektelen, akkor ebből az fakad, hogy velük szemben állnak a komolyak, a tudás, bölcsesség, erény és józanság hordozói, akik közé tartozik Novák, mint a Fidesz tagja és oszlopa, illetve értelemszerűen az összes többi tróger Orbánnal az élükön. Már megint kétosztatú lett a világ, a mi, kurvára komolyak és mérvadók, velünk szemben pedig a komolytalanok, akiknek nem osztottak lapot. De lefordítva a dolgot, Novák nacsasszony az Európai Parlament tagjait tartja komolytalanoknak, akik ezek szerint mintha nem is volnának, létük a Fidesz szempontjából érdektelen és felesleges.

Nos, akkor mit kezdjünk mondjuk Deutsch Tamással és az összes többivel, akik szintén ennek a halmaznak a tagjai, de ehhez képest élénken verik a nyálukat, ezt majd Nováknak el kell döntenie magában. De a lényeg nem ebben rejtezik, hanem abban, hogy azok a képviselők, akik szavazás útján jutottak oda, tehát demokratikusan, Novák világképében nem játszanak. Illetve díszek csupán Orbán kalapján, hogy ők mit mondanak, érdektelen, komolytalanok. Komolytalanságuk pedig abban nyilvánul meg, hogy mint kitetszik, már ők is rühellik a Fideszt, ezek szerint tehát a komolyság az, ha Orbán valagát nyalja valaki.

Innen nézve egyre viccesebb a világ, mert mind kevesebb benne az Orbán-rajongó, és egyre keletebbre vannak. Komolyak tehát türk testvéreink, a kínaiak, no meg Putyin, illetve manapság a katariak, még az is kiderülhet, az a komoly ember, akit Orbán vagy át tud verni, vagy pedig megfejni. Aki pedig bemutatja neki a középső ujját, legott komolytalanná válik. De más szemszögből érteni véljük Novákot, aki azt szerette volna jelezni, az EP bekaphatja, mert nincs döntési helyzetben. Erre akart utalni a másik naccsága, Varga is, amikor azt hőbörögte, fölösleges volt az egész szavazósdi. De ki kell ábrándítsuk őt is. Nem igazán.

Ha ugyanis figyelembe vesszük, Hogy a Novák által „komolynak” tartott világ hogyan reagál arra, ami Magyarországon történik, azt kell látnunk, ezek a komolyak – miniszterek, miniszterelnökök, etc. – hasonképp nyilvánulnak meg, mint az EP, és azon törik a fejüket, hogyan állítsák meg Arturo Uit. Azt már kitalálták – ami elég komoly dolog -, hogy egy centet sem kap a magyar lator, de Novákkal közöljük azt a számára sajnálatos tényt is, már ők is azon gondolkodnak, még ezen kívül mivel lehet megzabolázni – ha lehet egyáltalán – a magyar veszedelmet, és ha sikerül kitalálniuk, akkor az rohadtul komoly lesz. És fájni is fog nagyon.

LEGALÁBB 5 MILLIÁRD FORINTBÓL HIRDETTÉK A CSÚSZTATÁST, HOGY A MAGYAROK 97 SZÁZALÉKA ELLENZI A SZANKCIÓKAT

LAKMUSZ
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2023.06.01.


Rogán Antal minisztériumában nézhettünk bele, mennyit költöttek a nemzeti konzultáció eredményének hirdetésére. Volt például fókuszcsoportos kutatás 1,8 millióért - a plakáttervet már itt hiányosnak és túlzónak nevezték, még egy bomba pedig sok lett volna a megkérdezetteknek.


2023 első hónapjaiban a kormány elárasztotta az országot azzal az üzenettel, hogy a legutóbbi nemzeti konzultáción a magyarok 97 százaléka mondott nemet az EU Oroszország elleni szankcióira.

Kormányzati plakátok hirdették, hogy „a magyarok döntöttek: 97% NEM a szankciókra”, és ezt visszhangozta a szankcióellenes videós hirdetés is.

A Lakmuszon több cikkben foglalkoztunk a konzultációval és az eredmények kommunikálásával:

Bemutattuk, milyen manipulatív és irányított kérdéseket, illetve csúsztatásokat tartalmazott maga a konzultációs kérdőív és Orbán Viktor ehhez mellékelt levele.

Elmagyaráztuk hogy a konzultációt kitöltők nem reprezentálják a teljes népességet, ezért túlzás azt állítani, hogy „a magyarok 97 százaléka” ellenzi a szankciókat. Valójában 1,35 millió fő, a választópolgárok 16,5 százaléka válaszolt nemmel a kormány kérdéseire.

- Bár azt tudjuk, hogy a kormányzati hirdetéseken egyes cégek milliárdokat keresnek, megírtuk, hogy az erre szánt közpénzt mennyire átláthatlanul költik el. Nyilvános dokumentumokból azt sem lehetett tudni, mennyi pénz ment a 97 százalékos reklámokra.

Hogy erről tisztább képet kapjunk, közérdekű adatigénylést küldtem a kormányzati kommunikációért felelős minisztériumnak, a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodának.

Rogán minisztériuma nem küldte el a kért dokumentumokat, viszont „betekintést” engedélyezett a Kabinetiroda épületében.

Az esetenként több száz oldalas médiatervek teljes részletességű feldolgozására a helyszínen nem volt lehetőségem, de így is kiderült jópár érdekesség a konzultáció úgynevezett „eredménykommunikációjáról”:

- Az általam megtekintett dokumentumok összesen bruttó 10,66 milliárd forintnyi kommunikációs költésről szólnak. Ebből közel 5,1 milliárdot tett ki a konzultáció eredménykommunikációja, de elképzelhető, hogy ez még nem is az eredménykampány teljes költsége.

- A kampány előtt fókuszcsoportos kutatásban tesztelték a plakát és a videós hirdetés terveit. Ez a kutatás bruttó 1,8 millió forintba került.

- Volt olyan plakátterv, amin egy bomba is szerepelt, de ezt a visszajelzések alapján elvetették. Az egyik megkérdezett a „97 % NEM” üzenetet hiányosnak és túlzónak találta...

MAGYARORSZÁG UNIÓS TAGSÁGA KÉRDŐJELEZŐDIK MEG AZZAL, HOGY NEM LEHET SOROS ELNÖK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.06.1.


Nem tudni, mikor jut el az Európai Unió ahhoz a kérdéshez, hogy lehet-e az EU tagja olyan ország, amely nem választható meg az EU Tanács soros elnökének, mert az katasztrófához vezetne, mivel szándékosan rombolja a közösséget és szemben áll mindennel, amit az EU jelent. Kérdés, mikor lesz valaki, aki összekapcsolja a soros elnökségre való alkalmatlanságot a tagságra való alkalmatlansággal.

A kettő ugyanis nem választható el egymástól. Ha Magyarország alkalmas az EU tagságra, akkor nem lehet alkalmatlan a soros elnökségre, s ha alkalmatlan a soros elnökségre, akkor tagnak is alkalmatlan. Az Európai Parlament óriási többséggel mondta ki azt, hogy Magyarország nem alkalmas a feladatra, és határozatában felszólította az Európai Tanácsot, hogy akadályozza meg azt a katasztrófát, amit Orbán elnöksége jelentene (ne feledjük, Magyarország nem létezik önállóan, Magyarország Orbánt jelenti).

Magyarország nem jogállam, nem demokrácia, hanem egy önkényuralom, amelyben minden hatalom egyetlen ember kezében van, korlátlan hatalmát pedig az emberi jogok korlátozására, a demokratikus működés kiüresítésére és megszüntetésére használja. Mindez nem elég, Orbán illiberális ideológiája az Európai Unió alapértékeit nyíltan és konzekvensen tagadja, azok ellen folytat harcot. Orbánnak az EU ellenség, az EU ellensége (Oroszország) neki barát.

Az Európai Parlament határozata elég jól összeszedte a Magyarországgal kapcsolatos kifogásokat, melyek érintenek minden alapvető emberi jogot és demokratikus értéket, beleértve az uniós szerződés minden fontos pontját, mindazokat a megállapodásokat és közös vállalásokat, értékeket, melyekhez Magyarország önként csatlakozott, s amelyeket nem tart be, sőt azokkal szemben áll, azokkal szemben indított harcot. Ez abszurd helyzet, érthetetlen, hogy ezek alapján miért nem a tagságát kérdőjelezik meg.

Annál is inkább, hogy a kifogásokra az Orbán-rezsim nem békítő hangon reagál, hanem szokásának megfelelően bárdolatlanul, provokatívan és durván, mint a felcsúti kisvasút esetében. A kifogásokra úgy reagálnak, hogy Magyarország a soros elnöki tisztét erre a harcra kívánja felhasználni, a soros elnöki tisztségből kérdőjelezné meg az európai demokratikus értékeket, a pozícót az illiberális fasizmus képviseletére, terjesztésére, legitimálására kívánja felhasználni, ami maga a bolondok háza.

Az EP-határozat nagyon helyesen felhívja a figyelmet, hogy Magyarország ténykedése önmagában is súlyosan veszélyezteti az Európai Unió hitelességét. Az a közösség, amely egy ilyen tendenciózus és koncepcionális fasiszta diktatúrát megtűr a soraiban, elveszíti a hitelességét a vallott emberi jogi, demokratikus és európai értékek képviseletében.

Ma már feloldhatatlan az ellentmondás az Orbán-rendszer és az Európai Unió között, amely nemcsak a gyakorlati lépésekben, hanem teoretikusan és ideológiailag és megfogalmazódik, mert Orbán nyíltan hirdeti a „magyar modellt” (nyugodtan nevezzük a fasizmus 21. századi változatának, mutációjának), mint az EU és a demokratikus Nyugat alternatíváját. Nyílt hadüzenet az Orbán-rendszer az oroszok oldalán a nyugati demokratikus szabad világ ellen. Meddig tűrhető ez, és miért kell ezt eltűrni?
...

MÉLYEN HALLGAT AZ ORBÁN-KORMÁNY A NYÁRI NYUGDÍJEMELÉSRŐL, TOVÁBBRA SEM CÁFOLJA A NÉPSZAVÁT

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.06.02.


Továbbra sincs szó az idősek ellátásának rendkívüli emeléséről, csak egy esetleges korrekcióról beszél a kabinet. A novemberi kiigazítást a törvény garantálja.


Noha álhírterjesztéssel vádolta a Népszavát, továbbra sem cáfolja a Pénzügyminisztérium az elmaradó nyári nyugdíjkorrekcióról írt állításunkat. A Magyarország Kormánya Facebook-oldalon ez áll: ha a becsültnél magasabb lesz az infláció, januárig visszamenőleg jár a nyugdíjkorrekció, ahogy az elmúlt 12 évben. A napokban Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke is rákérdezett Varga Mihály pénzügyminiszternél, tervez-e nyárra nyugdíjemelést a kormány. Varga helyett Tállai András, a tárca parlamenti államtitkára válaszolt: amennyiben az évközi adatok alapján a kormány azt állapítja meg, hogy a becsültnél magasabb lesz az éves várható infláció mértéke, – januárra visszamenőleg – nyugdíj korrekciót hajt végre.

Amit a kormány és a minisztérium közölt, az nem más, mint annak a jogszabálynak a betartása, ami nem 12 évre – ahogy állítják -, hanem sokkal régebbre nyúlik vissza. Az 1997-es, máig hatályos társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szól arról, hogy „ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja (…) a januári emelést, (…) akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.” A korrekciónál az év első nyolc hónapjának nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árnövekedését kell figyelembe venni...

MIUTÁN FELMONDTAM - BLOG

MIUTÁN FELMONDTAM
Szerző: MIUTANFEMONDTAM.WORDPRESS.COM
2023.05.


A Miután Felmondtam két pályaelhagyó pedagógus civil társasága, akik ugyan a klasszikus köznevelésből kiléptek, de az oktatást nem hagyták magára!

Személyes történetek gyűjtésével próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy az oktatás összeomlóban van.

Társulásunkban egy megyeszékhelyi, köznevelésből kilépett fejlesztőpedagógus és egy fővárosi elitgimnázium volt tanára azon dolgoznak, hogy minél több ember számára világos legyen az, hogy az oktatásban most van baj, nem majd 10-20 év múlva.

ZÚGOTT A "MOCSKOS FIDESZ!" A DIÁKOK ÉS TANÁROK TÜNTETÉSÉN A BELÜGYMINISZTÉRIUM ELŐTT

TELEX / VIDEÓ
Szerző: TELEX.HU
2023.06.02.



A státusztörvény ellen tüntettek a Belügyminisztérium előtt, és felmatricázták az épület falát is. De mi értelme van úgy tüntetni, ha bő egy év alatt csak rosszabbra fordult a helyzet?

AZ OKTATÁSBAN MIND TUDATOSABB AZ ELLENÁLLÁS, EGYRE TÖBB A RÉSZTVEVŐ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.06.02.


A pedagógusok, szülők, diákok ellenállása egyáltalán nem csökken, sőt, létszámában és elszántságában is egyre inkább nő azok szerint, akik az oktatásért, a státusztörvény bevezetése ellen tiltakozó akciókat szervezik. Abban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Miklós György, a Szülői Hang csapatának tagja, Pilz Olivér, a Tanítanék társelnöke és Schermann Fruzsina, az ADOM Diákszövetség elnöke egyetért, nem szabad a kormány hibájába esni, nem szabad összekeverni a hallgatást az egyetértéssel.


Azon a napon, amikor az Európai Parlament 442 igennel, 144 nemmel és 33 tartózkodással megszavazta, hogy Magyarország nem alkalmas az uniós elnökségre, és a döntést megelőző vitában a francia Gwendolin Delbos-Corfield – aki korábban a magyar jogállamiságról készített jelentést – a tanárok státuszát megváltoztatni készülő törvénytervezetet kritizálta, azon a napon, amikor Magyarországon 16 városban egyszerre tartottak Levegőt címmel tüntetést, és azon a napon, amikor az Egységes Diákfront a Sándor-palota előtti virrasztással akarta rábírni a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a státusztörvényt, azzal a kérdéssel fordultunk az ellenállási akciók szervezőihez, kifulladt-e tiltakozás az oktatás ügyében. Arra is kíváncsiak voltunk, ha mégsem ez történt, mire készülnek a továbbiakban.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője szerint azt nem lehet mondani, hogy kifulladt volna az ellenállás, sőt, egyáltalán nincs kifulladóban. Ő is hivatkozott arra a 16 városra, ahol a NoÁr és a Tanítanék Mozgalom kezdeményezésére csütörtökön tartottak akciót „Levegőt” címmel. Elmondta, hogy az Eötvös 10 Kulturális Központban pedagógusnapi gálára készül az ADOM Diákmozgalom június 5-én, amire itt lehet regisztrálni, ugyancsak azon a napon 16 órától a PDSZ és az ADOM Diákmozgalom, a Pedagógus Egység, a Tanítanék, a Civil Közoktatási Platform 16 órára pedagógusnapi kiállást hirdetett. A résztvevők az Oktogonon találkoznak...

ÁRVÁCSKÁK – AZ ELRABOLT UKRÁN GYEREKEK SORSA

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2023.06.01.


Meglehetősen aljas dologról lesz ma szó, ugyanis kiderült – bár eddig se nagyon titkolták – hogy ennek a mostani háborúnak az egyik fő célja az orosz demográfiai mutatók javítása. Hogyan lelhet öldöklés útján javítani a népesedésen, mikor az csak rontani képes rajta, hiszen halálozással jár?

Egyszerű: gyermekrablás útján.

De mielőtt aprólékosabban bemutatom a helyzetet, lássuk az adatokat.

Márpedig a statisztikai adatok valóban tragikusak. A Rosstat adatai szerint 2022 októberében 107,2 ezer újszülött született Oroszországban, 12,8 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban ugyanebben a hónapban. A születési ráta éves szintű csökkenése – 10,7% – legalább 2020 óta a legerősebb volt. Oroszországban 10 hónap alatt összességében 1,092 millió gyermek született, ami 77,8 ezerrel (-6,2%-kal) kevesebb, mint 2021 azonos időszakában. Ugyanakkor a termékenység relatív szintje – 9 gyermek 100 ezer főre vetítve – 2001 óta a legalacsonyabb lett.

A Krím elcsatolása előtti szintekhez képest, amikor Oroszországban évente közel 2 millió gyermek született, a születési ráta csaknem harmadával csökkent. És ez csak a kezdete annak a folyamatnak, amely a háború miatt elkerülhetetlenül felgyorsul: a születési ráta mélypontja, amelyet a posztszovjet gazdasági katasztrófa után, az 1990-es évek végén állapítottak meg, jövőre fog áttörni – prognosztizálja Igor Jefremov, a Gajdar Intézet demográfusa.

A születések száma 2023-ban 1,2 millióra, 2024-ben pedig egymillióra csökken, ami Jefremov becslései szerint az ország modern kori történetében (a második világháború óta) az abszolút minimum lesz. 

A népességcsökkenés ügyét már a kormány tárgyalja, egyelőre Misusztyin miniszterelnök a felelős annak megállításáért – de hát mit tehetne? Egy dolog segíthetne, még Jefremov szerint is: egy olyan társadalom kialakítása, amelyben lehet tervezni, akár évtizedekre is, ahol nem viszik el a papát (sőt, esetleg a mamát is) „részleges mozgósítás” esetén katonának, ahol stabilak a bérek és az árak, elegendő a lakás, és állandóan magas az életszínvonal.

Nos, ez nem fog menni.

Akkor hogy lesz mégis több orosz a mostaninál?

Ha másként nem: rabolnak. Ukrán gyerekeket rabolnak, belőlük nevelnek majd oroszt, legalábbis Putyin és Matia Lvova-Belova „gyermekjogi” biztos tervei szerint. Arról, hogy ez hogyan néz ki a gyakorlatban, a Vazsnije Isztorii közölt részletes, tényfeltáró írást, ezt kivonatolom a következőkben.

Tudnunk kell, hogy Oroszországban állami adatbázis létezik az árvákról és a szülői gondoskodás nélkül maradt gyerekekről. Olyan gyermekek profilját teszi közzé, akiket gondozásba vehetnek vagy örökbe fogadhatnak. A Vazsnije Isztorii megállapította, hogy az Ukrajnából deportált gyerekek megjelentek az adatbankban. Az orosz hatóságok által nyíltan nevelőszülőkhöz közvetített ukrán gyermekek száma közel két és félezerre tehető. A rendszer nem foglalkozik azzal, hogy ukrán rokonokat keressenek ezeknek a gyerekeknek, akik gondozásba vennék őket. Oroszország ugyanis nem biztosít lehetőséget a gyerekeknek arra, hogy Ukrajnában maradjanak...

ITT OLVASHATÓ

HEGEDŰS ISTVÁN: A '93-AS ORBÁN VIKTORBAN MÁR SOK MINDEN BENNE VOLT, AMI A MAIBAN IS

MEGBESZÉLJÜK... / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.05.31.


Egy Fideszen belüli viszály során Kövér László és Orbán Viktor részéről már '93-ban megjelent az a leegyszerűsítő fekete-fehér logikai, amit ma is ismerünk – mondta Hegedűs István. A Magyarországi Európa Társaság elnöke arról beszélt a Megbeszéljük című műsorban, hogy a szerdán 60 éves Orbán pályáját egyszerre egy ideológiai gondolkodás vezérli, másrészről pedig az eseményekkel való sodródás jellemzi.


Bár a Fidesz '88-as megalakulásakor még az akkori rendszer lebontása volt a céljuk, már ekkor látszott, hogy Orbán Viktorban van meg az a karizma és szónoki képesség, amely alkalmassá tette, hogy jelentős politikai figurává váljon a majdani demokratikus Magyarországon – emlékezett vissza Hegedűs István szociológus, a Magyarországi Európa Társaság elnöke. Hozzátette, azt nem gondolta volna '88-'89-ben, hogy ép Orbán lesz, aki ezt a létrejövő liberális demokráciát elkezdi lebontani, és egy egészen más rendszert épít ki.

A '90-es évek elején a Fideszen belül kiéleződtek olyan konfliktusok, amelyek során világossá vált, hogy mást gondol liberalizmusról, politikáról, erkölcsről, harcmodorról, a széles közvéleményhez, a polgárokhoz való viszonyról az orbánista szárny, mint a Hegedűs és társai alkotta kisebbség. Az ideológiai fordulatot '93 körül hajtotta végre Orbán, illetve a személyiségében is bekövetkezett egy változás – tette hozzá Hegedűs. "Ha '93-hoz viszonyítom a mai Orbán Viktort, akkor már nagyon sok minden benne volt az ő személyiségében, gondolkodásmódjában, amit akkor először párton belül képviselt a hatalmi harc logikájának megfelelően, amit most már országosan, sőt a nemzetközi politikában is képvisel" – nyilatkozta a szociológus.

Hegedűs szerint '89-ben Orbán jóval nyitottabb volt, és szerette a vitát. A Fidesz vezetőségében egyenrangú emberek alternatív álláspontokat képviseltek, ugyanakkor Kövér László már ekkor kilógott a sorból, mivel ő kevésbé méltányolta, hogy ha másoknak az övétől eltérő véleménye van. Később '93-ban Orbán Kövérrel együtt, már úgy kezdett el gondolkozni egy belháborúban, hogy megjelent a fekete-fehér, barát-ellenség logika – tette hozzá a Magyarországi Európa Társaság elnöke.

"Ma már egy olyan vezérfigura lett, akinek nincsenek igazán barátai és társai, inkább olyanok, akik elfogadják az orbánizmust, az orbáni gondolkodásmódot, és ezen belül lehet már vele beszélgetni, vitatkozni, de a lényeget mindenkinek vallania kell, különben nem kerülhet vele egy platformra" – mondta Hegedűs.

2023. június 1., csütörtök

TIZENÖT VÁROSBAN TÜNTETNEK CSÜTÖRTÖKÖN A STÁTUSZTÖRVÉNY ELLEN

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2023.06.01.


Június elsején tizenöt városban tüntetnek újra az oktatásért és a státusztörvény bevezetése ellen. A „Levegőt” elnevezésű eseményt Molnár Áron „noÁr” és a Tanítanék Mozgalom szervezi. Szerintük ugyanis „a státusztörvény nem a közoktatás minőségének javításáról és az oktatás szabadságának elismeréséről szól, hanem kicsinyes bosszú és hatalomfitogtatás”.

Budapesten kívül megmozdulás lesz még Sopronban, Pécsen, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Szentesen, Egerben, Szolnokon, Szombathelyen, Veszprémben, Nagykanizsán, Dunaújvárosban, Szekszárdon és Balassagyarmaton is.

A fővárosban az oktatásért is felelős Belügyminisztérium előtt lesz a tüntetés délután 5-től. Azt egyelőre nem tudni, hogy terveznek-e utána más akciót.

Mi az a státusztörvény?

A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a kormány honlapján a pedagógusok és a diákok által „bosszútörvénynek” nevezett státusztörvény tervezetét. A státusztörvény bevezetésével megszűnne a tanárok közalkalmazotti jogviszonya, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni. Több bevezetni tervezett változtatásról már korábban is lehetett hallani, ilyen például a bérrendezés kérdése vagy a pedagógusi előmeneteli rendszer helyett a teljesítményértékelés bevezetése.

A tervezetből az látszik, hogy a jövőben a pedagógusok és tantestületek inkább véleményezési joggal fognak rendelkezni a saját iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozná meg. Jelentősen megváltoztatnák a pedagógusok munkaidejére, terheltségére vonatkozó szabályokat is. Az általános teljes napi munkaidő a 8 órát meghaladhatja majd azzal a kitétellel, hogy a napi munkaidő mértéke a 12, a heti munkaidő mértéke pedig a 48 órát nem haladhatja meg. Éppen ezek miatt gondolja azt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy a jogszabálytervezet nemcsak az intézményi autonómiát korlátozná, hanem számos szerzett jog elvesztésével is járna.

A státusztörvényt azért kritizálják a szakszervezetek és más értelmiségiek – köztük volt miniszterek, államtitkárok is –, mert szerintük az új szabályok a minőségi oktatás elemi feltételeit veszélyeztetik. A tiltakozók szerint a státusztörvény a tanárhiány megoldására alkalmatlan, sőt, éppen a pálya elhagyására készteti a pedagógusokat. A törvénytervezet azért kapta a „bosszútörvény” nevet, mert a kritikusok szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.

Pedagógusokat képviselő szakszervezetek szerint a jogszabálytervezet miatti bizonytalanság csak fokozza a pályaelhagyást. Eddig már több mint négyezer tanár jelezte, hogy ha elfogadják a törvényt, akkor beadja a felmondását. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erre egy korábbi kormányinfón azt mondta: ez csak az aktív pedagógusok 3 százaléka, és nem érdemes addig a státusztörvény hatásáról beszélni, amíg a törvényjavaslatot be nem nyújtják a parlamentnek...


A BÖJTE-HÁZAK KONCEPCIÓJÁBA KÓDOLVA VAN A GYERMEKBÁNTALMAZÁS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.05.31.


Böjte Csaba „árvaházaival” kapcsolatban számos tévhit kering, ezek közül az egyik legnagyobb, hogy ezek árvaházak lennének. Böjte gyermekotthonaiban nem árvákat nevelnek, hanem szegénysorsú családok gyermekeit, akiket nem az utcán szednek össze, ahogy azt sokan képzelik, hanem Böjte és az emberei csalják ki a gyerekeket a családjaiktól, jobb sorsot és jobb ellátást ígérve.

A másik lényeges kérdés, hogy a gyerekeket nem szakképzett, fizetett nevelőkre bízzák, hanem olyan emberekre, akik szintén ápolásra és gondozásra szorulnak. A Böjte-házak koncepciója az, hogy Böjte „menedéket” nyújt a gyerekeken kívül elesett, sokszor lezüllött, gyermekeikről és önmagukról gondoskodni képtelen embereknek is, majd rájuk bízza a gyerekeket, s belőlük lesznek a „nevelők”.

Mindkét halmaz problémás, külön-külön gondozást igényelnének, de Böjte egymásra ereszti őket. Azok feladata lesz a családjaiktól kikönyörgött, kicsalt gyerekek nevelése, akik maguk is szociális, mentális és pedagógiai gondozásra és ápolásra szorulnának. Böjte pedig ezekre az emberekre bízza a gyerekek sorsát, mert ezeknek nem kell fizetni, csak eltartani őket, vagy csak keveset.

A „nevelőnek” kinevezett embereket egyetlen alapon teszi Böjte nevelővé, hogy felnőttek. De ez nem elég indok, mert ezeknek a nehézsorsú befogadott felnőtteknek jelentős része még a saját gyerekei nevelésére sem alkalmas. Számos esetben pszichológiai, mentális és alkoholproblémákkal küzdő emberekről van szó, akiknek amúgy is fáj az élet, Böjte pedig ezek kezébe löki a gyerekeket. Vagy olyanokéba, akik ott nőttek fel, és ebben a borzalomban szocializálódtak.

Ezeket a „nevelőket” egészítik ki magyarországi és egyéb „önkéntesek” (ezek attól önkéntesek, hogy Böjte nem akar fizetni nekik, holott lenne miből), akik emiatt csak rövid ideig maradhatnak, ha nincs egyéb bevételük. Ezek az önkéntesek évek óta dickensi állapotokról számolnak be, embertelen és kegyetlen büntetésekről, verésekről, fizikai és szexuális erőszakról, de ezekkel nem foglalkozott senki.

Ebbe a konstrukcióba kódolva van a gyermekbántalmazás, mert a nevelővé tett szerencsétlen sorsú emberek szükségből és nem szeretetből „nevelnek” gyerekeket, akik nyűg a nyakukon. A „nevelők” szakképzetlenek, semmiféle iskolát nem végeztek, nem hivatásuk a nevelés, hanem kényszerhelyzet. Ehhez társul, hogy Böjtét nem érdeklik a gyerekek, akik csak eszközök a sztárpap kezében.

Ebből a katyvaszból alakult ki a Böjte-házak gyakorlata, amely azonnal kivet magából mindenkit, aki a propagandának megfelelően emberséges és szeretettel teli közösséget próbálna teremteni. Akinek van szíve, az alkalmatlan a Böjte-rezervátumban végzett munkára, ami a keménységre, a durvaságra, a büntetésre épül. Böjte eközben teremt mítoszt a gyermekotthonok köré és gyűjti a pénzt, meg az ingatlanokat. Ha bárkinek baja van, az idegesíti, alapszabály, hogy mindenki jobban jár, ha nem szól...

NEM LESZ ITTHON OLCSÓ BENZIN – A HORVÁTOK ÉS AZ UKRÁNOK EGYÜTT EMELIK AZ ÁRÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.06.01.


A Barátság vezetéket óvja ugyan a hazánkból Ukrajnába visszapumpált dízel (a kormányzati szólamok ellenére most is folyik a nálunk finomított üzemanyag szállítása), a horvát kapzsiságnak viszont semmi sem vet gátat. A magyar kormány éppen egy éve állította be óriási győzelemként, hogy sikerült kihúznia magát a Moszkvára kivetett EU-s olajembargó alól, csakhogy az orosz olaj Kárpát-medencébe pumpálása kockázatos: egyre kevesebbet szabad használni belőle, az egyetlen lehetséges alternatívája pedig brutálisan megdrágult. Így foszlik szerte az illúzió, hogy a szankciók megkerülésével majd olcsón lehet tankolni itthon.


„A MOL-nak nem volt más választása, mint a megállapodás aláírása (…) A MOL úgy véli, hogy a jelenlegi megállapodás nem teremt tartós és versenyképes helyzetet (…)” – ezek a mondatrészek a Mol május közepi közleményében szerepelnek, amelyben beszámoltak arról, hogy a cég egy év alkudozás után szerződést kötött a horvátokkal az Adria olajvezeték további használatáról. A közleményből kiolvasható panasz arról szól, hogy a vezeték díja nagyon magas lett. Ugyanazon a héten az ukrán olajvezetékes cég jelezte, hogy júniusban, majd augusztusban is tovább emeli a Mol által fizetendő tranzitdíjat, miután januárban is felemelték már. Kényelmetlen mostanában olajat hozni a Kárpát-medencébe, pedig pont egy éve még úgy tűnt, hogy itt lehet a legolcsóbb a benzin egész Európában.

Az orosz–ukrán háború árnyékában kibontakozó európai energiagondok közül a földgázhiányról esett a legtöbb szó eddig, mert azt volt a legnehezebb megoldani. Még úgy is igaz volt ez európai szinten, hogy olajból is rengeteg orosz eredetűt égetett a kontinens a háború előtt: az EU-ban elhasznált nyersolaj 30, míg a dízel 40 százaléka érkezett Oroszországból, és ez a mennyiség megközelítette az orosz gáz arányát. Csakhogy az olajat könnyebb szállítani, mint a gázt, és emiatt kiváltani is könnyebb. Kivéve, ha egy országnak nincs tengeri kikötője, és ugyanúgy csővezetékből veszi az olajat, mint a gázt. Magyarországnak nincs tengerpartja, viszont van két vezetéke. Most éppen mindkettő körül sok a bizonytalanság.

Orosz szempontból az olaj a földgáznál érzékenyebb kérdés, mert az ország bevételeinek sokkal nagyobb részét adta, mint a gáz, és az olajuk felét 2022-ig az EU-nak adták el. Ezzel legalább kétszer annyit kerestek, mint az Európába eladott gázzal.

Nem véletlen, hogy az EU az orosz földgázra sosem vetett ki szankciót: annak pótlása drága és nehézkes, viszont az oroszok kára nem lett volna drámai. Az orosz olajra kivetett szankciókról viszont már tavaly júniusban döntöttek, és azóta két részletben be is vezették ezeket: tavaly decemberben és idén februárban...

ELHANYAGOLT EGÉSZSÉGÜGY – SIKERPROPAGANDÁBA CSOMAGOLVA

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.06.01.


„A számok is azt mutatják, hogy Orbán és kormánya hihetetlen felelőtlenséggel és cinizmussal hanyagolja az egészségügyet, a felelős tisztségviselők és politikusok pedig elképesztően gátlástalan, hazug sikerpropagandába csomagolják mindezt.” Egyebek között erről beszélt a Hírklikknek Kökény Mihály, akit egy, a minap napvilágot látott reprezentatív felmérés kapcsán kerestünk meg. Ebben arra jutottak, hogy az utóbbi évben a magyarok mintegy harmada vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, átlagosan 137 ezer forintot hagyva ott. A korábbi egészségügyi miniszter szerint egyáltalán nincs rendben, hogy az egészségügyre kiadott minden száz forintból körülbelül egyharmadot a magánszolgáltatókra költünk, miközben rendületlenül fizetjük az egészségbiztosítási járulékot. Kiutat azonban egyelőre nem lát ebből a helyzetből.


A magyarok csaknem harmada járt magánorvosnál az elmúlt egy évben, ők tavaly átlagosan 137 ezer forintot hagytak ott. 2022-ben átlagosan 74 ezer forintot ment el gyógyszerekre – derül ki az UNION Biztosító megbízásából az NRC által 1200 fő megkérdezésével elvégzett reprezentatív kutatásból. Az Adózóna által kiszúrt felmérésből az is megtudható, hogy azért hajlandóak a magyarok fizetni a magánorvosi ellátásért, mert gyorsabban juthatnak hozzá és ott jobban figyelnek is rájuk. Ugyanakkor sokaknak nincs pénzük a fizetős ellátásra, vagy sokallják annak költségeit. A fiatalabb és iskolázottabb rétegek választják inkább a magánellátást, ahol elsősorban a fogorvost és a nőgyógyászt, valamint az orvosi hiányszakmákban dolgozó doktorokat keresik fel a leggyakrabban.

A magánszolgáltatás révén a páciens gyorsabban jut szakemberhez; nem kell várakoznia, illetve alaposabb vizsgálatnak vetik őket alá és az ellátásuk is alaposabb – vélik a megkérdezettek. Emellett előnynek tartják, hogy olyan vizsgálatot, kezelést is elvégeznek, amit az állami rendszerben dolgozók nem...

LEMONDOTT RÁCZ ZSÓFIA, FELJELENTETTÉK A SZITTYA VEZÉRKARI FŐNÖKÖT, NOVÁK REKORDOT DÖNTÖTT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.01.



Miniszteri bizonytalan


A fiatalokért felelős helyettes államtitkár – ahogy az események mutatják – nem nagyon értett szót a célközönségével. A sajtóval sem. Viszont kiválóan tudott gyurcsányozni.ű

Egy nap alatt 22 embernek adott kegyelmet Novák Katalin

Ezzel harmadik rekordját is megdöntötte.

Böröndi Gábor állítólag megalázta a honvédség sofőrjeit

Úgy tűnik, meg is kínoztatta őket. Ez a szittya virtus, amire utalt?

A helyi szerbek a magyar békefenntartókat vádolják az összecsapások kirobbantásával

Így Zvecsanban most annak ellenére sem jó magyarnak lenni, hogy az Orbán-kormány igazi jó barátnak és szövetségesnek tartja Szerbiát és a szerbeket.

Borkai belecsapott a lecsóba

Álharc vagy igazi? Ha igazi, ki nyer? És tényleg indul a polgármesteri székért 2024-ben? Vannak itt kérdések…

Győr megvenne 140 millióért egy temetkezési céget

Tudnak valamit…? (Az ügyben jelenleg nyomozás folyik.)

A miniszterelnök úr nem szereti, ha favorizálják

Nehéz volt idén a nagy nyilvánosság előtt s*gg*t nyalni: Orbán töröltette a szülinapi posztokat. A megafonosokét is. Pedig lett volna mit meghálálni:

Dőltek a támogatások a kormánypárti influenszerekhez: az osztó kopasz és a Megafon 3,4 milliárdot kapott

A Kutyapárt budapesti részlege a szerdán közzétett éves beszámolóban bukkant rá a támogatásról szóló adatra.

Történelmi, 400 milliárdos veszteség a jegybanknál

Megoldották okosba’: az Országgyűlés tavaly decemberben módosította a jegybanktörvényt. Korábban ugyanis akkor, ha a jegybank vesztesége meghaladta az eredménytartalékát (felhalmozott korábbi nyereségét), akkor a különbözetet a központi költségvetésnek 8 napon belül meg kellett térítenie a jegybanknak.

Majd’ duplájára emelik a lakossági megtakarítások adóját

Az állampapírok felé tereli a nyájat a kormány.

Inkább Kína, semmint az OTP érdekében vétózhatja a magyar kormány az újabb uniós szankciót

Az unió ugyanis azokat az országokat tervezi büntetni, amelyek segítenek Oroszországnak megkerülni az eddigi szankciókat. Az új lista kifejezetten árthat a távol-keleti szuperhatalomnak.

Még itt: The Strategist: “Putyin mindent elveszíthet, ha végleg beleáll az ukrajnai háborúba”

Egymás után fordulnak a nyilvánossághoz a NER által megzsarolt cégek

Eddig, ha valaki nagy és befolyásos volt, az a piaci viszonyokat tükröző, udvarias megkeresést kapott (ez történt a Vodafone-nal), a kicsikkel pedig inkább a hivatali packázás, az üzengetés és a fenyegetőzés eszközeivel igyekeztek megértetni a célzást. Ám most ez a módi is változni látszik, például az üzleti ügyekkel elvileg nem foglalkozó miniszterelnök egy katari beszélgetésen elejtett félmondatban üzente meg a Budapest Airport jelenlegi tulajdonosának, hogy einstand lesz.

Egymás után vallottak a polgármesterek arról, hogyan kellett volna visszagurítaniuk az uniós pénzeket a Fidesz kampányába

Három Jász-Nagykun-Szolnok megyei polgármester is arról vallott szerdán a Fővárosi Törvényszéken, hogy a 2018-as választások előtt a térség fideszes képviselőjének emberei azzal keresték meg, gurítsanak vissza 10-20 százalékot a településnek járó uniós pénzből a kampányra.


OSZTALÉKIDŐ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.06.01.


Milliárdos lett Habony Árpád – tudtuk meg tegnap a hírekből, s azonmód vontuk meg a vállunkat. Nagy ügy – vontunk rajta még egyet –, ki nem az azok közül, akik Orbán Viktor szívének kedvesek. Aztán csordogált a nap a maga kitaposott, nyomorúságos medrében, és kiderült, többről is szó van, mint arról, hogy a kokós fiatalembernek sem lesz már anyagi gondja a hátra lévő földi élete során, hanem ez volt az a nap, amelyik, ha amúgy nem is akarta, de betekintést engedett a NER-be. Azon oldalába, amely azt mutatja, hogy hordják szét, és teszik saját széfjeikbe az ország minden pénzét a NER-bárók, lovagok és lovaginák.

Habony Árpád a soknevű katonás miniszter üzletrészét vette át a kaszinóbizniszben, ez fialt neki szaros ötmilliárdot. Ez az a pénz, amiért az ég egy világon semmit nem kellett tennie azon kívül, hogy Fideszes, és közel ül a fazékhoz. A kaszinóboltból egyébként Garancsi is kikapott magának tavalyról tízmilliárdot, de nála ez már nem hír, ő régebb óta fölözi a pénzünket, még az is lehet, ez a tízes már csak egy kis apró, perselypénz csupán. Aztán jöttek a többi beszámolók is május utolsó napján, mert ez az a hónap, amikor elkészülnek a zárszámadások, ki lehet venni az osztalékokat a cégekből, és a neristák nem is restek ezt megtenni.

Sorban, egymás után lehetett olvasni, ki mennyit vett ki a közösből, kicsik, nagyok, többet, kevesebbet, Mészáros, Várkonyi, Orbán papa, Balásy, Szijj László, Kovács Ákos, etc., valahány Fidesz név a naptárban, vitték a lóvét a százmillióktól az ötven milliárdig bezárólag. Lezárult az aktus a folyamat végén, amikor is a közpénzek magánpénzzé szublimálódnak, és eltűnnek mindenféle magánszámlákon, egyéb helyeken. A tegnap volt a rablás legalizálása, a maffia átmosta a pénzt, ami immár patyolatfehér, viszont számunkra örökre szaga lesz, de mégis cseszhetjük. Más összefüggések is föltárultak azonban, mert ennek már híre van.

Hogy maffiáról beszélünk, az nem öncélú dehonesztálása a NER-nek, hanem a lényege maga, amiről már tanulmányok is születtek. Most pedig – jó hírünket messze víve a nagyvilágban – az Európai Parlamentnek készülnek panaszt tenni kies tájékunkon működő külföldi cégek arról, miként noszogatja őket Orbán országa, hogy a cégüket adják át a haveroknak, s ha ezt szépszerével nem akarják, milyen módon vegzálja, próbálja ellehetetleníteni őket a hatalom a hatóságaival (NAV és egyebek). De erről magyar cégek is be tudnának számolni, csak nekik nincsen hol Polttal és Pintérrel Orbán oldalán az ország.

Nem jönnek az uniós pénzek – egyre inkább úgy néz ki, nem is jönnek soha -, a hordát azonban etetni kell, a módszerek tehát durvulnak. Viszont be kell látnunk, kicsi és szegény ország vagyunk, nincs erőforrásunk száz oligarchát és tízezer NER-lovagot, lovaginát a végtelenségig etetni, s innen nézvést lehet olyan reményünk, hogy ezek előbb-utóbb egymást fogják fölfalni, de most még nem látszik eljönni ez az idő. Ha az utolsó garast is, de azért kipréselik belőlünk a pénzt, hiába mondja már például Cser-Palkovics, ’Fehérvár fideszista polgármestere, hogy az nem megy, a városát agyonadóztatják. Ha sokat ugrál, majd lecserélik.

S ha már itt tartunk, az adóknál, arról viszont egyáltalán semmilyen hír nem jött tegnap, hogy a súlyos milliárdokat osztalékként zsebre tevő oligarchákra bármilyen extraprofitadó ki lenne vetve. Míg viszont másokra nem is a nyereség, hanem az árbevétel alapján róják ki ezt, s ha emiatt fölhorgadnak – lásd Ryanair -, akkor még százmilliós büntetést is a nyakukba sóznak, hogy megtanulják, hol lakik az úristen. Mi tudjuk, a Karmelitában, ott szövögeti omló álmait, amelyekből párat meg is oszt a nagyvilággal... Utalgatások, üzenetek formájában, amit már régebben is elkezdett, amikor az osztrák vircsaftot akarta megszüntetni...

VARJAK, MÁGIÁK ÉS EGY FELÜLRŐL ELRONTOTT SZÜLETÉSNAPI BULI - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.06.01.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Például ezzel a néggyel:






Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.