Szerző: STUMPF ANDRÁS
2023.10.30.
2023. október 30., hétfő
UNGÁR PÉTER: „AZ ELLENZÉKBEN VANNAK SZOBAFESTŐK, MEG VAN CHAGALL – UTÓBBI GYURCSÁNY”
VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2023.10.30.
Örömmel betöltené a DK SZDSZ-ének szerepét Ungár Péter, ha a Gyurcsány-párt egyszer hatalomra kerülne, de az LMP-t nem olvasztaná be az egykori kormányfő pártjába. Akit nem csupán Chagall-hoz, de egyenesen Mózeshez is hasonlít, s az ellen sem lenne kifogása, ha a DK bekebelezné a többi ellenzéki pártot. Ungárt lapunk újságíró-iskolája, a Válasz Műhely hallgatói kérdezték – többek között arról is, ráindít-e jelöltet Karácsony Gergelyre az LMP, s hogy milyen álnéven publikál verseket folyóiratokban. Nem mindenre kaptunk választ, az azonban kiderült: az LMP-nek 400 tagja van – ezen a bázison magyarázza Ungár, hogy nem hisztérikus, Orbán-központú politika kell, hanem inkább ügyekre kell koncentrálni. S hogy milyen sikerrel képvisel ő ügyeket? Interjú...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2023.10.30.
A HELYZET ROSSZ, ÉS MOST MÉG EZEN IS RONTANÁNAK - ELZÁRT INFORMÁCIÓK, MEGSZÁLLT KÖZMÉDIA
TELEX
Szerző: KÁRPÁTI MÁRTON
2023.10.30.
Elzárt információk, megszállt közmédia – öt súlyos pontban mutatjuk be, hogy milyen abszurd körülmények között működik ma Magyarországon a szabad sajtó, ami ellen most újabb támadás készülődik.
Szabad, befolyásmentes sajtó nélkül nem létezik demokrácia. Magyarországon az elmúlt évtizedben – főleg politikai hatások miatt – a magyar nyelvű, független nyilvánosság drámaian összezsugorodott. A magyar sajtószabadság jelenleg rendkívül rossz állapotban van. A Riporterek Határok Nélkül független szervezet minden évben világszerte megvizsgálja és listázza a sajtó helyzetét. Magyarország jelenleg a 72. helyen áll a listán, az uniós országok mezőnyében az utolsók egyike. 2010-ben a 23., 2006-ban a 10. helyen álltunk, a visszaesés tehát látványos és drámai.
A lecsúszás ellenére Magyarországon még mindig léteznek olyan helyi, politikától, politikusoktól és oligarcháktól független médiaműhelyek/-platformok, amelyekben tényalapú, minőségi munkát végeznek, a klasszikus újságírói etikát alkalmazva. Ezek között a legnagyobb a Telex, ami mögött/mellett nem áll senki, csak az újság készítői, akik most már tulajdonosai, részvényesei is a cégnek. A sajtószabadságért aggódást a hatalom és a propagandája pont erre hivatkozva szokta lesöpörni, mondván, ha a Telex (vagy más független vagy kormánykritikus lap/szerkesztőség) működhet, akkor nincs itt semmi látnivaló. Ennél persze sokkal többet jelent a sajtószabadság, és ennél sokkal több gond van vele ma Magyarországon.
A legtöbb európai országgal ellentétben Magyarországon mindennapos a kormányzati beavatkozás a médiapiacba, a sajtó működésébe. Annak ellenére, hogy vannak törvényeink, hogy van egy függetlennek szánt médiahatóságunk, a médiapiacon nagyon gyakran a kormánynak kedveznek a történések. A közszolgálati média a kormány Kreml-szerű propagandamasinájává vált, a reklámpiac teljesen torz, és nagy részben állami befolyás alatt áll, a nyilvánosságot és a szabad sajtót folyamatosan korlátozzák.
Bemutatjuk a magyarországi szabad sajtó öt legnagyobb nehézségét...
Szerző: KÁRPÁTI MÁRTON
2023.10.30.
Szabad, befolyásmentes sajtó nélkül nem létezik demokrácia. Magyarországon az elmúlt évtizedben – főleg politikai hatások miatt – a magyar nyelvű, független nyilvánosság drámaian összezsugorodott. A magyar sajtószabadság jelenleg rendkívül rossz állapotban van. A Riporterek Határok Nélkül független szervezet minden évben világszerte megvizsgálja és listázza a sajtó helyzetét. Magyarország jelenleg a 72. helyen áll a listán, az uniós országok mezőnyében az utolsók egyike. 2010-ben a 23., 2006-ban a 10. helyen álltunk, a visszaesés tehát látványos és drámai.
A lecsúszás ellenére Magyarországon még mindig léteznek olyan helyi, politikától, politikusoktól és oligarcháktól független médiaműhelyek/-platformok, amelyekben tényalapú, minőségi munkát végeznek, a klasszikus újságírói etikát alkalmazva. Ezek között a legnagyobb a Telex, ami mögött/mellett nem áll senki, csak az újság készítői, akik most már tulajdonosai, részvényesei is a cégnek. A sajtószabadságért aggódást a hatalom és a propagandája pont erre hivatkozva szokta lesöpörni, mondván, ha a Telex (vagy más független vagy kormánykritikus lap/szerkesztőség) működhet, akkor nincs itt semmi látnivaló. Ennél persze sokkal többet jelent a sajtószabadság, és ennél sokkal több gond van vele ma Magyarországon.
A legtöbb európai országgal ellentétben Magyarországon mindennapos a kormányzati beavatkozás a médiapiacba, a sajtó működésébe. Annak ellenére, hogy vannak törvényeink, hogy van egy függetlennek szánt médiahatóságunk, a médiapiacon nagyon gyakran a kormánynak kedveznek a történések. A közszolgálati média a kormány Kreml-szerű propagandamasinájává vált, a reklámpiac teljesen torz, és nagy részben állami befolyás alatt áll, a nyilvánosságot és a szabad sajtót folyamatosan korlátozzák.
Bemutatjuk a magyarországi szabad sajtó öt legnagyobb nehézségét...
A FŰRÉSZLÁBÚ SZÖCSKE ESETE A KERESZTÉNYSÉGGEL
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.30.
A Nagy-Szénás hegy ormára valakik engedély nélkül odasuvasztottak egy keresztet még régebben. Mindennapos eset kies hazánkban, hogy itt-ott, a legváratlanabb helyeken és időkben keresztek jelennek meg akárha bolondgomba, hirdetve ha nem is Isten, de Orbán dicsőségét leginkább. De ebben a tragédiában most ne merüljünk el. Ahogyan abba se gondoljunk bele alaposabban, hogy a legújabb népszámlálási adatok szerint milyen iszonytatóan zuhan azok száma, akik kereszténynek vallják magukat.
Megy a dilemmázás, morfondírozás azon, hogy Istenbe, az egyházba vagy Orbánba csömörlöttek-e bele külön-külön, vagy egy kupacban az egész hóbelevancba, a végeredmény ugyanaz. De nem is ez, hanem a Nagy-szénási kereszt. Ezt odarakták, párszor kidőlt, hányatott egy sorsa volt nagyon. Ám minden szenvedés elmúlik egyszer, ezé a kereszté is természetszerűleg, mert amilyen hirtelenül lett ott annak idején a semmiből, hasonképp tűnt is el, mintha soha ott sem lett volna egyáltalán. Mert illékony dolog egy kereszt.
De tudjuk, hogyan mennek a dolgok. Ha engedély nélkül is volt ott, akkor az a nagymagyar legendáriumban már az ő helye az idők végezetéig, így hát Menczer államtitkár – ki más is a kupiból – nekilátott élénken visítani, mintha neki, mint kereszténynek a bőrét nyúznák éppen, vagy oroszlánok elé lenne vetve az arénában. Üldözés, üldöztetés, modernkori keresztényüldözés, ilyeneket lehetett hallani tőle a kereszt eltűnte kapcsán, s holott ilyenről addig szó nem volt, kijelentette, hogy azt a keresztet elégették.
Mintha látta volna, akárha Mózes az égő csipkebokrot a szent könyvben. És még mindig Menczernél tartunk, aki e kis közjáték után, amit bízvást nevezhetünk hazugságnak is, de nem ez a lényeg, ezért ezt a vonalat elengedjük, szóval Menczer et. hitet tett amellett, hogy ott kereszt fog állni újra, engedélyekkel most sem foglalkozva. Mintha, ha valaki elhatározná valami delírium kapcsán, hogy valahová neki egy különös sugallatra keresztet kell állítani, akkor nincs az a hatalom, amely ebben őt megakadályozhatná.
A modernkori, magyarországi keresztényüldözőket Petiminiszter államtitkára a környezetvédőkben lelte meg. Kettőt is megjelölt a falka számára későbbi leendő célpontul, névvel, címmel, mindennel, azt óbégatva, hogy nem hisz nekik. Nem hiszi, hogy igaz volna, amit egyikük állít, miszerint „a keresztállítással kipusztítanák a leánykökörcsint, az árvalevelű lent és a borzas vértőt”. Tájékozatlanok vagyunk borzas vértő ügyben, a magunk részéről az árvalevelű lent sem igazán ismerjük, a környezetvédők viszont nagy valószínűséggel igen.
Ugyanúgy kétségei vannak a kereszténység védelmezőjének azügyben, hogy „az elnökasszony és csapata is azt állítja, hogy ha a keresztet újra felállítják, akkor kivégzik a nagy rókalepkét, a fűrészlábú szöcskét, és elpusztítják a kövér daravirágot”. Az elnökasszony ebben a kontextusban a másik modernkori keresztényüldöző. De mind közül minket leginkább a fűrészlábú szöcske leendő sanyarú sorsa hatott meg, aki veszélybe kerülne a kereszttől. Minden bizonnyal, ha a sok menczerek ott tipródnának az élőhelyén, azért.
Ezek szakmai dolgok, megjegyeznénk azonban Menczer vértanú számára azt, hogy a fűrészlábú szöcske és az összes többi felsorolt jószágok is Isten teremtményei, ha már ezen a vonalon haladunk, míg a kereszt egy kétséges emberi szimbólum csupán, így a mindenhatónak is jobban tetszik, ha ők megmaradnak, a nyüves kereszt pedig feledésbe merül. Mert ezeknek a dolgoknak így kellene működniük. De nem így működnek, ugyanis, mint látjuk, vannak meneczerek, de különösen ez az egy példány, aki korlátoltnak látszik.
Viszont a szája hatalmasan hangos, és tutul vele. Olyanokat, hogy „fontos ügynek gondolja a környezetvédelmet, azonban nyilvánvaló, hogy itt nem a környezet védelméről van szó”. – Hát akkor miről aranyom, kérdenők, de minek tennénk ilyet, hiszen az is látszik, hogy nem is a kereszténység védelméről, pláne nem üldözéséről, hanem egy beteg ember rögeszméjéről van szó. S ha most Menczer et. kikérné magának, hogy nem beteg, nem is, nem is, akkor ráhagynánk, nem aranyom, akkor egy szervilis kis pöcs vagy.
Ilyképp eldönthetné, melyik akar lenni. Az esszencia azonban a dologban újólag az artikuláltalan tutulás, az ellenség kijelölése, a környezetvédők megbélyegzése, akik a fűrészlábú szöcske mögé bújva indítottak támadást a hit, a kereszt, az egyház, a haza és minden ellen, amit Menczer és az ő nyomán a bávatagok visongva el tudnak képzelni. Menczer mindig is mélyen volt valahol, de ezzel a produkcióval sikerült csúcsot döntenie – megint -, és elérni a ganaj idiótaság eleddig ismeretlen bugyrait. De a meccs megy tovább, lesz még lejjebb.
Szerző: Rezeda
2023.10.30.
Megy a dilemmázás, morfondírozás azon, hogy Istenbe, az egyházba vagy Orbánba csömörlöttek-e bele külön-külön, vagy egy kupacban az egész hóbelevancba, a végeredmény ugyanaz. De nem is ez, hanem a Nagy-szénási kereszt. Ezt odarakták, párszor kidőlt, hányatott egy sorsa volt nagyon. Ám minden szenvedés elmúlik egyszer, ezé a kereszté is természetszerűleg, mert amilyen hirtelenül lett ott annak idején a semmiből, hasonképp tűnt is el, mintha soha ott sem lett volna egyáltalán. Mert illékony dolog egy kereszt.
De tudjuk, hogyan mennek a dolgok. Ha engedély nélkül is volt ott, akkor az a nagymagyar legendáriumban már az ő helye az idők végezetéig, így hát Menczer államtitkár – ki más is a kupiból – nekilátott élénken visítani, mintha neki, mint kereszténynek a bőrét nyúznák éppen, vagy oroszlánok elé lenne vetve az arénában. Üldözés, üldöztetés, modernkori keresztényüldözés, ilyeneket lehetett hallani tőle a kereszt eltűnte kapcsán, s holott ilyenről addig szó nem volt, kijelentette, hogy azt a keresztet elégették.
Mintha látta volna, akárha Mózes az égő csipkebokrot a szent könyvben. És még mindig Menczernél tartunk, aki e kis közjáték után, amit bízvást nevezhetünk hazugságnak is, de nem ez a lényeg, ezért ezt a vonalat elengedjük, szóval Menczer et. hitet tett amellett, hogy ott kereszt fog állni újra, engedélyekkel most sem foglalkozva. Mintha, ha valaki elhatározná valami delírium kapcsán, hogy valahová neki egy különös sugallatra keresztet kell állítani, akkor nincs az a hatalom, amely ebben őt megakadályozhatná.
A modernkori, magyarországi keresztényüldözőket Petiminiszter államtitkára a környezetvédőkben lelte meg. Kettőt is megjelölt a falka számára későbbi leendő célpontul, névvel, címmel, mindennel, azt óbégatva, hogy nem hisz nekik. Nem hiszi, hogy igaz volna, amit egyikük állít, miszerint „a keresztállítással kipusztítanák a leánykökörcsint, az árvalevelű lent és a borzas vértőt”. Tájékozatlanok vagyunk borzas vértő ügyben, a magunk részéről az árvalevelű lent sem igazán ismerjük, a környezetvédők viszont nagy valószínűséggel igen.
Ugyanúgy kétségei vannak a kereszténység védelmezőjének azügyben, hogy „az elnökasszony és csapata is azt állítja, hogy ha a keresztet újra felállítják, akkor kivégzik a nagy rókalepkét, a fűrészlábú szöcskét, és elpusztítják a kövér daravirágot”. Az elnökasszony ebben a kontextusban a másik modernkori keresztényüldöző. De mind közül minket leginkább a fűrészlábú szöcske leendő sanyarú sorsa hatott meg, aki veszélybe kerülne a kereszttől. Minden bizonnyal, ha a sok menczerek ott tipródnának az élőhelyén, azért.
Ezek szakmai dolgok, megjegyeznénk azonban Menczer vértanú számára azt, hogy a fűrészlábú szöcske és az összes többi felsorolt jószágok is Isten teremtményei, ha már ezen a vonalon haladunk, míg a kereszt egy kétséges emberi szimbólum csupán, így a mindenhatónak is jobban tetszik, ha ők megmaradnak, a nyüves kereszt pedig feledésbe merül. Mert ezeknek a dolgoknak így kellene működniük. De nem így működnek, ugyanis, mint látjuk, vannak meneczerek, de különösen ez az egy példány, aki korlátoltnak látszik.
Viszont a szája hatalmasan hangos, és tutul vele. Olyanokat, hogy „fontos ügynek gondolja a környezetvédelmet, azonban nyilvánvaló, hogy itt nem a környezet védelméről van szó”. – Hát akkor miről aranyom, kérdenők, de minek tennénk ilyet, hiszen az is látszik, hogy nem is a kereszténység védelméről, pláne nem üldözéséről, hanem egy beteg ember rögeszméjéről van szó. S ha most Menczer et. kikérné magának, hogy nem beteg, nem is, nem is, akkor ráhagynánk, nem aranyom, akkor egy szervilis kis pöcs vagy.
Ilyképp eldönthetné, melyik akar lenni. Az esszencia azonban a dologban újólag az artikuláltalan tutulás, az ellenség kijelölése, a környezetvédők megbélyegzése, akik a fűrészlábú szöcske mögé bújva indítottak támadást a hit, a kereszt, az egyház, a haza és minden ellen, amit Menczer és az ő nyomán a bávatagok visongva el tudnak képzelni. Menczer mindig is mélyen volt valahol, de ezzel a produkcióval sikerült csúcsot döntenie – megint -, és elérni a ganaj idiótaság eleddig ismeretlen bugyrait. De a meccs megy tovább, lesz még lejjebb.
AZ ÖNKORMÁNYZATOK SEMMIRE JÓRA NEM SZÁMÍTHATNAK AZ ÚJ TÖRVÉNYTŐL – BEZZEG MÉSZÁROS LŐRINC...
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.10.30.
„Katasztrófa! Az pedig nevetséges, hogy miközben Mészáros Lőrinc cégei üptre visznek mindenféléket, mindenféle szörnyű árakon, addig az önkormányzatokat ezzel is próbálják megfojtani.” Ez a gyors véleménye Witthinghoff Tamásnak az állami beruházásokról szóló törvényről, amelyet a parlament szerdán – második nekifutásra – elfogadott. A budaörsi polgármester szerint az eljárásban olyan szervek kapnak szerepet, amelyek – az eddigi tapasztalatok szerint – lassan működnek, „ami pedig biztosan nagyon nehéz helyzetbe hozza ez az önkormányzatokat”. De nem csak ezzel, hanem az új építészeti törvénnyel is komoly problémák vannak – tette hozzá.
Mint arról a Hírklikk is beszámolt, szerdán fogadta el a parlament – 133 igennel, 38 nemmel, 13 tartózkodással – a Lázár János építési miniszter által jegyzett törvényjavaslatot, pontosabban annak újabb verzióját. Ez a legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszírozott építési projekteket állami beruházásként definiálja és azokra vonatkozik. Az eredeti, júliusban megszavazott törvényt Novák Katalin államfő az Alkotmánybíróságra küldte, a testület pedig alaptörvény-ellenesnek minősítette egyes rendelkezéseit és megsemmisítette. Az Ab azt állapította meg, hogy a jogalkotó általános felhatalmazást adott a törvénytől való eltérésre, ám nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén, így a miniszteri hatáskör terjedelme, korlátai nem tisztázottak, nem megismerhetők, nem kiszámíthatók. Ezután került ismét az országgyűlés elé a törvénytervezet 2.0 verziója, amibe egy olyan módosító került be, amely elvben szigorít az általánosabb felhatalmazó rendelkezésen, s a beruházásért felelős miniszter helyett a kormány jogává teszi a mentesítések engedélyezését.
Jellemző amúgy a törvény szellemére, hogy Vitézy Dávid, az Orbán-kormány korábbi közlekedési államtitkára a napokban úgy fogalmazott a Telexen publikált véleménycikkében, hogy az „Budapest és más magyar nagyvárosok szempontjából érdemi és indokolatlan centralizációt tartalmaz: miniszteri hatáskörbe vonná gyakorlatilag az összes európai uniós forrásból megvalósuló városi, települési szintű beruházást, legyen az közlekedés-, közmű- vagy köztérfejlesztés, vagy bármilyen más infrastrukturális beruházás.”...
Szerző: NVZS
2023.10.30.
Mint arról a Hírklikk is beszámolt, szerdán fogadta el a parlament – 133 igennel, 38 nemmel, 13 tartózkodással – a Lázár János építési miniszter által jegyzett törvényjavaslatot, pontosabban annak újabb verzióját. Ez a legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszírozott építési projekteket állami beruházásként definiálja és azokra vonatkozik. Az eredeti, júliusban megszavazott törvényt Novák Katalin államfő az Alkotmánybíróságra küldte, a testület pedig alaptörvény-ellenesnek minősítette egyes rendelkezéseit és megsemmisítette. Az Ab azt állapította meg, hogy a jogalkotó általános felhatalmazást adott a törvénytől való eltérésre, ám nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén, így a miniszteri hatáskör terjedelme, korlátai nem tisztázottak, nem megismerhetők, nem kiszámíthatók. Ezután került ismét az országgyűlés elé a törvénytervezet 2.0 verziója, amibe egy olyan módosító került be, amely elvben szigorít az általánosabb felhatalmazó rendelkezésen, s a beruházásért felelős miniszter helyett a kormány jogává teszi a mentesítések engedélyezését.
Jellemző amúgy a törvény szellemére, hogy Vitézy Dávid, az Orbán-kormány korábbi közlekedési államtitkára a napokban úgy fogalmazott a Telexen publikált véleménycikkében, hogy az „Budapest és más magyar nagyvárosok szempontjából érdemi és indokolatlan centralizációt tartalmaz: miniszteri hatáskörbe vonná gyakorlatilag az összes európai uniós forrásból megvalósuló városi, települési szintű beruházást, legyen az közlekedés-, közmű- vagy köztérfejlesztés, vagy bármilyen más infrastrukturális beruházás.”...
FIZETÉSEK AZ MTVA-BAN, GYŐZIKE A FRADI MECCSEN - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.10.30.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Az idei októberből már csak nagyon kevés van hátra, és az előrejelzések szerint indokolatlanul meleg, de szeles idővel érhet véget a hónap. Ezekhez a körülményekhez ajánljuk cikkeinket, például ezt a négyet:
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.10.30.
Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.
Az élet itthon
A hétvége legnagyobb hullámokat vető hazai sztorija alighanem az volt, hogy a szélsőjobboldali, összeesküvés-elméleteket terjesztő párt simán elérte a kormánynál, hogy mostantól csak 18 éves kor felett lehessen látogatni a Nemzeti Múzeum kiállítását. Meg is mutattuk, mik azok a fényképek, melyek miatt összejött ez a koalíció.
Dögrováson van-e az Orbán-rendszer, készülődnek-e már a Fideszben az új Grósz Károlyok és Pozsgayk? Szörnyű sötétség, maffiaállamok és a lengyel választás tapasztalatai az Eötvös Intézet szombati rendezvényén, melyet a helyszínen tekintettünk meg, hogy aztán írjunk róla.
A hétvége legnagyobb hullámokat vető hazai sztorija alighanem az volt, hogy a szélsőjobboldali, összeesküvés-elméleteket terjesztő párt simán elérte a kormánynál, hogy mostantól csak 18 éves kor felett lehessen látogatni a Nemzeti Múzeum kiállítását. Meg is mutattuk, mik azok a fényképek, melyek miatt összejött ez a koalíció.
Dögrováson van-e az Orbán-rendszer, készülődnek-e már a Fideszben az új Grósz Károlyok és Pozsgayk? Szörnyű sötétség, maffiaállamok és a lengyel választás tapasztalatai az Eötvös Intézet szombati rendezvényén, melyet a helyszínen tekintettünk meg, hogy aztán írjunk róla.
És ez még semmi, ugyanezen a hétvégén rácsúsztunk a DK új telefonos appjára is.
Kiderült az is, hogy Mészárosék zsebelhetik be a Fundamenta-Lakáskasszát, a Fideszhez dörgölőzésben versenyt fut egymással éppen Szikora Róbert és Győzike, és felhívásunkra, hogy olvasóink küldjenek akciósnak hirdetett, de valójában nem nagyon akciós terméket, erősebbnél erősebb fotókat kaptunk, egyet már be is mutattunk belőle.
Hír volt még itthonról, hogy
Kiderült az is, hogy Mészárosék zsebelhetik be a Fundamenta-Lakáskasszát, a Fideszhez dörgölőzésben versenyt fut egymással éppen Szikora Róbert és Győzike, és felhívásunkra, hogy olvasóink küldjenek akciósnak hirdetett, de valójában nem nagyon akciós terméket, erősebbnél erősebb fotókat kaptunk, egyet már be is mutattunk belőle.
Hír volt még itthonról, hogy
- titkosszolgálati jelentés készült a déli határnál megjelenő terrorkockázatokról,
- kiperelte a DK a közmédiából, hogy mennyit keresnek a legismertebb arcai,
- 39 kommunikációs szerződésből 39-et Balásy cégei nyertek, 15,5 milliárdot kapott Rogán hivatalából,
- túl nagy volt a kézipoggyásza a sümegi önkormányzat fideszes képviselőjének, aztán elszakadt a cérna,
- nem tetszett Berettyóújfalu fideszes polgármesterének, hogy a településen szállásoltak el a BMW-gyáron dolgozó vendégmunkásokat
- Ádám Zoltán, a Corvinus egyetem kirúgott docense is arra biztat mindenkit, hogy vegyenek részt a diákok alternatív népszavazásán,
- töltött fegyvert vitt be az iskolába egy vadász a pályaorientációs napra, véletlenül el is sütötte az egyik diák,
- és hogy Novák Katalin szerint Magyarország kétmillió ukránt fogadott be, ami egyszerűen nem igaz.
Ítélet
Pető Attila ügye 20 éve zajlik, 7 éve a nyilvánosság előtt, de ennek a történetnek az egyik – a bírósági – szakasza most lezárul. A gyerekkorában egy katolikus pap által molesztált férfi 2019-ben sokadszorra is megpróbált információkat kapni az esztergomi érsekség vezetőitől, akik válasz helyett az „isteni jog védelmében” feljelentették zaklatásért. Pető most úgy döntött, nem viszi az ügyet a Kúriára, A 444-nek küldött nyilatkozatában azt írta: „ezt a küzdelmet nem a tárgyalótermekben kell megnyernem”.
Pető Attila ügye 20 éve zajlik, 7 éve a nyilvánosság előtt, de ennek a történetnek az egyik – a bírósági – szakasza most lezárul. A gyerekkorában egy katolikus pap által molesztált férfi 2019-ben sokadszorra is megpróbált információkat kapni az esztergomi érsekség vezetőitől, akik válasz helyett az „isteni jog védelmében” feljelentették zaklatásért. Pető most úgy döntött, nem viszi az ügyet a Kúriára, A 444-nek küldött nyilatkozatában azt írta: „ezt a küzdelmet nem a tárgyalótermekben kell megnyernem”.
Gáza
Rendkívül intenzív izraeli bombázásokat és a szárazföldi invázió kezdetét hozta el a hétvége. Netanjahúék elmondása szerint a háború már a második szakaszába lépett, közben világszerte egyre többen követelik a tűzszünetet, hogy kezdeni lehessen valamit a palesztin területen kialakul humanitárius katasztrófával. Az ENSZ-ben is elfogadtak egy ezzel kapcsolatos, nem kötelező érvényű határozatot, mely ellen csak kevés ország, köztük Magyarország szavazott nemmel.
Közben pogromhoz közeli állapotok alakultak ki Mahacskalában, ahol több száz fős tömeg várta a menetrend szerinti tel-avivi járatot, és ahol csak reggelre sikerült kiüríteni a repülőteret. És írtunk a hétvégén arról is, hogy a McDonald's globális birodalma is kettészakadt a gázai–izraeli háborúban.
Rendkívül intenzív izraeli bombázásokat és a szárazföldi invázió kezdetét hozta el a hétvége. Netanjahúék elmondása szerint a háború már a második szakaszába lépett, közben világszerte egyre többen követelik a tűzszünetet, hogy kezdeni lehessen valamit a palesztin területen kialakul humanitárius katasztrófával. Az ENSZ-ben is elfogadtak egy ezzel kapcsolatos, nem kötelező érvényű határozatot, mely ellen csak kevés ország, köztük Magyarország szavazott nemmel.
Közben pogromhoz közeli állapotok alakultak ki Mahacskalában, ahol több száz fős tömeg várta a menetrend szerinti tel-avivi járatot, és ahol csak reggelre sikerült kiüríteni a repülőteret. És írtunk a hétvégén arról is, hogy a McDonald's globális birodalma is kettészakadt a gázai–izraeli háborúban.
A világ
Magyar idő szerint vasárnap hajnalban derült ki, hogy meghalt Matthew Perry, a Jóbarátok egykori sztárja. Amerikai hírességek üzenetekkel, míg a rajongók lájkokkal búcsúztak a színésztől, mi pedig bemutattuk azt a rész, melyet a sorozat egy nézője készített, elképzelve, hogy mi lett volna a Jóbarátokkal, ha Chandler meghal.
És hír volt még a hétvégén, hogy
Magyar idő szerint vasárnap hajnalban derült ki, hogy meghalt Matthew Perry, a Jóbarátok egykori sztárja. Amerikai hírességek üzenetekkel, míg a rajongók lájkokkal búcsúztak a színésztől, mi pedig bemutattuk azt a rész, melyet a sorozat egy nézője készített, elképzelve, hogy mi lett volna a Jóbarátokkal, ha Chandler meghal.
És hír volt még a hétvégén, hogy
- kapott egy végső haladékot a világ legeladósodottabb ingatlanos cége a felszámolás előtt,
- meghalt a diáklány, akit az iráni erkölcsrendészet azért vert meg, mert nem viselt fejkendőt,
- visszalép a republikánus elnökjelöltségtől Mike Pence volt amerikai alelnök,
- és egy cseh influenszer egymillió dollárt szórt ki egy helikopterből.
Podcastok
Esterházy Mátyás focistaként kezdte, de idővel belátta, hogy nagy sikereket a pályán nem fog elérni, ezért menedzsernek állt. Szoboszlai Dominik 13 éves volt, amikor a fiú családjának panellakásában először kezdték el tervezni a közös jövőt. A nemzetközileg is jegyzett magyarokat bemutató Kiment, bejött podcast újabb adása.
És volt új Borízű is, itt hallgatható.
Esterházy Mátyás focistaként kezdte, de idővel belátta, hogy nagy sikereket a pályán nem fog elérni, ezért menedzsernek állt. Szoboszlai Dominik 13 éves volt, amikor a fiú családjának panellakásában először kezdték el tervezni a közös jövőt. A nemzetközileg is jegyzett magyarokat bemutató Kiment, bejött podcast újabb adása.
És volt új Borízű is, itt hallgatható.
Tévé
Elindult az RTL-en a Sztárbox, a műsor, amiben celebek verik össze egymást, és amit, ha jól értjük, leginkább olyanoknak érdemes nézniük, akiknek fogalmuk sincs a bokszról.
Film
Moldovai Katalin első filmje egy erdélyi irodalomtanár kirúgását dolgozza fel, aki meleg költőkről szóló művet ajánlott diákjainak. Az Elfogy a levegő halmozza a fesztiválsikereket, de a magyar nézőnek keserűen ismerős a történet minden eleme, így elmarad a katarzis.
És írtunk a Kádár-korszak egyik legnagyobb korrupciós ügyért bemutató alkotásról: Onódy Lajosnak, a hatvanas évek vendéglátós császárának csodálatos felemelkedéséről és csúfos bukásáról nagyszerű filmet készített Almási Tamás.
Elindult az RTL-en a Sztárbox, a műsor, amiben celebek verik össze egymást, és amit, ha jól értjük, leginkább olyanoknak érdemes nézniük, akiknek fogalmuk sincs a bokszról.
Film
Moldovai Katalin első filmje egy erdélyi irodalomtanár kirúgását dolgozza fel, aki meleg költőkről szóló művet ajánlott diákjainak. Az Elfogy a levegő halmozza a fesztiválsikereket, de a magyar nézőnek keserűen ismerős a történet minden eleme, így elmarad a katarzis.
És írtunk a Kádár-korszak egyik legnagyobb korrupciós ügyért bemutató alkotásról: Onódy Lajosnak, a hatvanas évek vendéglátós császárának csodálatos felemelkedéséről és csúfos bukásáról nagyszerű filmet készített Almási Tamás.
Könyv
Britney Spears könyve nem azért fontos, mert kiderül belőle, hogy Justin Timberlake rohadék volt: 13 évnyi pokolian szigorú felügyelet után először kapott lehetőséget és saját platformot, hogy elmondhassa, kik hogyan és mennyire használták, illetve csinálták ki őt.
Britney Spears könyve nem azért fontos, mert kiderül belőle, hogy Justin Timberlake rohadék volt: 13 évnyi pokolian szigorú felügyelet után először kapott lehetőséget és saját platformot, hogy elmondhassa, kik hogyan és mennyire használták, illetve csinálták ki őt.
2023. október 29., vasárnap
ORBÁNT MOSTANTÓL NÁDORNAK KELL NEVEZNI, HATVANPUSZTA A NÁDORSÁG KÖZPONTJA
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.10.28.
Orbán Viktor megkezdte az „érzékenyítést” a Hatvanpusztai hercegi birtok használatával. Elkezdtek csordogálni a hírek, hogy Orbán urunk Hatvanpusztára tette át a széhelyét, és onnan irányítja a birodalmat. Jelképes, hogy Orbán József nádor birtokába költözött, azzal is demonstrálva, hogy a király utáni második legmagasabb méltóságot tölti be. Király pedig majd kerül idővel a feje fölé a családból, mi 2010 óta Ráhel királynőre tippelünk.
Az Amerikai Népszava 2010 óta mondja, hogy ennek királyság lesz a vége, méghozzá az Orbán-dinasztia megalapításával. Ez a dinasztia vagy 300 évig fog uralkodni, vagy már a második generációt sem éri meg, mert a tagjait nyilvánosan felakasztják, a többiek pedig a lopott vagyonnal elmenekülnek, az ostoba magyar demokraták pedig a „békesség” nevében elengedik őket a pénzükkel együtt. Mindenesetre a dinasztiához a szaporulat megvan.
Nincs abban semmi különös, hogy az uralkodónak van vidéki birtoka, hercegi kastélya, és onnan intézi az államügyeket. A szokatlan ebben az, hogy nem egy királyi család (még az erre a célra létrehozott magyarságkutató kimutathatja az árpádházi rokonságot), hanem az ország legnagyobb tolvajcsaládja költözött a hercegi birtokra, megszerezve közpénzekből az uradalmat. Nem az államé a hercegi birtok, hanem az államot kisajátító tolvajé.
A megjátszott királyi méltósághoz képest faramuci helyzetet jól mutatja, hogy noha Orbán birtokba vette a 11,5 millárdért felújított versaillesi-i hatvanpusztai kastélyt, megtette azt a birodalma központjának, de maga a birtok az apja nevén van. Az is különös, hogy valaki a saját apját használja strómannak, de az analfabéta gázszerelő nevére mégsem irathatta rá a hercegi birtokot. Ez mindent elmond a bűncselekménysorozatról, ami a birtok mögött áll.
Az sem szokásos, hogy Orbán közjogi státusza szerint négyévenként megválasztandó és kötelezően megválasztott miniszterelnök, miközben az ország informális struktúrája és a működése szerint egyfajta királyság, a tartalmát tekintve diktatúra, stílusát tekintve maffia. De a szándék a magyar királyság „helyreállítása”, ezek az átmenet zavaros évei, amikor az ország főhercege és nádora közjogilag még csak miniszterelnök, valójában már több annál.
Orbán ugyanis nemcsak formálisan került Habsburg József nádor birtokára, hanem valódi értelemben is átvette a helyét és a szerepét. I. Ferenc osztrák császár, magyar király öccse az ország nádora volt, amely pozíció a király helyettesének felel meg. A nádorságot Szent István király alapította, s ezt a tisztséget most – az uradalommal együtt – Orbán elfoglalta. A hírek szerint már ott tartja a megbeszéléseit, most járatja be a nádorság központját.
Mi csak egy köztörvényes bűnözőt látunk, nem egy főherceget.
Miután a magyarok hozzászoknak, hogy Orbán az apja nevére írt lopott nádorságban ül, és onnan irányítja az országot, mint egy herceg (egyesek még büszkék is lesznek a pompára, megfeledkezve arról, hogy ez nem állami kúria a miniszterelnökségnek, hanem az Orbán-család nevére írt lopott vagyon, ahol egy felkapaszkodott felcsúti paraszt játssza a királyt a magyar emberektől ellopott pénzen és uralkodva rajtuk), beindul majd a nagyüzem.
Orbán itt fogadja majd a politikusokat, külföldi küldöttségeket, méltóságokat. Szoktatja és érzékenyíti a magyarokat arra, hogy amiképpen a Habsburg hercegi birtok, úgy az ország is a magántulajdona, amivel már ma is ekképpen bánik. Mintha neki az családi öröksége és tulajdona lenne. De nincs az a korrupt állami megrendelésekkel kitömött kőbánya, amiből a hercegi birtokot ilyen színvonalon meg lehet szereni, fel lehet újítani, a környékkel együtt.
A DK vagyonvizsgálatot kezdeményez a parlament illetékes bizottságában, amelyen azóta is nevetnek a hatvanpusztai hercegségben és szerte az Orbán-birodalomban a főispánokig bezárólag. Ennél nagyobb viccet még nem hallottak. Magyarországon két párhuzamos világ van, az egyik a valóságos, a másik a Patyomkin-világ, egyik a hercegi nádorság, a valódi, a másik a külvilág és a hülyék számára fenntartott látszat a demokratikus köztársaságról.
Tulajdonképpen a Várat is a nevére írathatná, az semmiben nem különbözne attól, ahogy a Habsburg hercegi nádorbirtok a tulajdonába került. Apja majd lesz olyan kedves haver, és az etyeki borozóban két kisfröccsért „eladja” a főhercegi birtokot a fiának. A haramiák jól ismert öblös röhögése közepette. Ezek az emberek álomvilágban élnek, az álom azonban valósággá vált. Még Putyinnak is rejtegetnie kell a kastélyát, Orbán büszkén mutogatja.
A magyarok úgy nézik ezt, mint egy filmet, hogy ellopták a fejük fölül az országot és egy koszos felcsúti tolvajcsalád király lett. Nem fogják fel, hogy mi történt. Már helikopterekkel repkednek oda a csickások és a talpnyalók, akik egy csődbe ment, eladósodott országban játsszák a nagyfiút és az arisztokráciát, rázzák a rongyot, lenéznek, leugatnak mindenkit.
Nagyon kíváncsian várjuk, mi lesz ennek a vége. A népmesei befejezés sem kellemes, de azzal kiegyezne a mi nádorunk, ahhoz képest, ami vár rá. A „nádor” boldog lehet majd, ha börtönben végzi, s nem a főhercegi birtok első fájára húzzák fel. Mert így szoktak végződni az ilyen pünkösdi királyságok. Reméljük, az Orbánok előtti meghajlást már nem érjük meg.
Előre mondjuk: nem szabad futni hagyni őket.
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.10.28.
Orbán Viktor megkezdte az „érzékenyítést” a Hatvanpusztai hercegi birtok használatával. Elkezdtek csordogálni a hírek, hogy Orbán urunk Hatvanpusztára tette át a széhelyét, és onnan irányítja a birodalmat. Jelképes, hogy Orbán József nádor birtokába költözött, azzal is demonstrálva, hogy a király utáni második legmagasabb méltóságot tölti be. Király pedig majd kerül idővel a feje fölé a családból, mi 2010 óta Ráhel királynőre tippelünk.
Az Amerikai Népszava 2010 óta mondja, hogy ennek királyság lesz a vége, méghozzá az Orbán-dinasztia megalapításával. Ez a dinasztia vagy 300 évig fog uralkodni, vagy már a második generációt sem éri meg, mert a tagjait nyilvánosan felakasztják, a többiek pedig a lopott vagyonnal elmenekülnek, az ostoba magyar demokraták pedig a „békesség” nevében elengedik őket a pénzükkel együtt. Mindenesetre a dinasztiához a szaporulat megvan.
Nincs abban semmi különös, hogy az uralkodónak van vidéki birtoka, hercegi kastélya, és onnan intézi az államügyeket. A szokatlan ebben az, hogy nem egy királyi család (még az erre a célra létrehozott magyarságkutató kimutathatja az árpádházi rokonságot), hanem az ország legnagyobb tolvajcsaládja költözött a hercegi birtokra, megszerezve közpénzekből az uradalmat. Nem az államé a hercegi birtok, hanem az államot kisajátító tolvajé.
A megjátszott királyi méltósághoz képest faramuci helyzetet jól mutatja, hogy noha Orbán birtokba vette a 11,5 millárdért felújított versaillesi-i hatvanpusztai kastélyt, megtette azt a birodalma központjának, de maga a birtok az apja nevén van. Az is különös, hogy valaki a saját apját használja strómannak, de az analfabéta gázszerelő nevére mégsem irathatta rá a hercegi birtokot. Ez mindent elmond a bűncselekménysorozatról, ami a birtok mögött áll.
Az sem szokásos, hogy Orbán közjogi státusza szerint négyévenként megválasztandó és kötelezően megválasztott miniszterelnök, miközben az ország informális struktúrája és a működése szerint egyfajta királyság, a tartalmát tekintve diktatúra, stílusát tekintve maffia. De a szándék a magyar királyság „helyreállítása”, ezek az átmenet zavaros évei, amikor az ország főhercege és nádora közjogilag még csak miniszterelnök, valójában már több annál.
Orbán ugyanis nemcsak formálisan került Habsburg József nádor birtokára, hanem valódi értelemben is átvette a helyét és a szerepét. I. Ferenc osztrák császár, magyar király öccse az ország nádora volt, amely pozíció a király helyettesének felel meg. A nádorságot Szent István király alapította, s ezt a tisztséget most – az uradalommal együtt – Orbán elfoglalta. A hírek szerint már ott tartja a megbeszéléseit, most járatja be a nádorság központját.
Mi csak egy köztörvényes bűnözőt látunk, nem egy főherceget.
Miután a magyarok hozzászoknak, hogy Orbán az apja nevére írt lopott nádorságban ül, és onnan irányítja az országot, mint egy herceg (egyesek még büszkék is lesznek a pompára, megfeledkezve arról, hogy ez nem állami kúria a miniszterelnökségnek, hanem az Orbán-család nevére írt lopott vagyon, ahol egy felkapaszkodott felcsúti paraszt játssza a királyt a magyar emberektől ellopott pénzen és uralkodva rajtuk), beindul majd a nagyüzem.
Orbán itt fogadja majd a politikusokat, külföldi küldöttségeket, méltóságokat. Szoktatja és érzékenyíti a magyarokat arra, hogy amiképpen a Habsburg hercegi birtok, úgy az ország is a magántulajdona, amivel már ma is ekképpen bánik. Mintha neki az családi öröksége és tulajdona lenne. De nincs az a korrupt állami megrendelésekkel kitömött kőbánya, amiből a hercegi birtokot ilyen színvonalon meg lehet szereni, fel lehet újítani, a környékkel együtt.
A DK vagyonvizsgálatot kezdeményez a parlament illetékes bizottságában, amelyen azóta is nevetnek a hatvanpusztai hercegségben és szerte az Orbán-birodalomban a főispánokig bezárólag. Ennél nagyobb viccet még nem hallottak. Magyarországon két párhuzamos világ van, az egyik a valóságos, a másik a Patyomkin-világ, egyik a hercegi nádorság, a valódi, a másik a külvilág és a hülyék számára fenntartott látszat a demokratikus köztársaságról.
Tulajdonképpen a Várat is a nevére írathatná, az semmiben nem különbözne attól, ahogy a Habsburg hercegi nádorbirtok a tulajdonába került. Apja majd lesz olyan kedves haver, és az etyeki borozóban két kisfröccsért „eladja” a főhercegi birtokot a fiának. A haramiák jól ismert öblös röhögése közepette. Ezek az emberek álomvilágban élnek, az álom azonban valósággá vált. Még Putyinnak is rejtegetnie kell a kastélyát, Orbán büszkén mutogatja.
A magyarok úgy nézik ezt, mint egy filmet, hogy ellopták a fejük fölül az országot és egy koszos felcsúti tolvajcsalád király lett. Nem fogják fel, hogy mi történt. Már helikopterekkel repkednek oda a csickások és a talpnyalók, akik egy csődbe ment, eladósodott országban játsszák a nagyfiút és az arisztokráciát, rázzák a rongyot, lenéznek, leugatnak mindenkit.
Nagyon kíváncsian várjuk, mi lesz ennek a vége. A népmesei befejezés sem kellemes, de azzal kiegyezne a mi nádorunk, ahhoz képest, ami vár rá. A „nádor” boldog lehet majd, ha börtönben végzi, s nem a főhercegi birtok első fájára húzzák fel. Mert így szoktak végződni az ilyen pünkösdi királyságok. Reméljük, az Orbánok előtti meghajlást már nem érjük meg.
Előre mondjuk: nem szabad futni hagyni őket.
„AZ OKTATÁS BIZONYOS ÉRTELEMBEN MÁR ÖSSZEOMLOTT, DE A TÁRSADALOM JELENTŐS RÉSZE NEM VESZI ÉSZRE”
NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2023.10.28.
A rossz minőségű oktatás hatása nem most érződik rögtön, hanem tíz év múlva. És nem fogunk tudni azonnal javítani rajta, ahhoz kell további tíz év, vagyis rögtön húsz éves lemaradásban vagyunk – állítja Lannert Judit oktatáskutató. Interjú.
Az október 23-i tüntetés a sokadik olyan demonstráció volt az elmúlt több mint egy évtizedben, amely az oktatás fenntarthatatlan helyzetére hívta fel a figyelmet. Mégsem változott semmi. Lehet még várni bármit is egy ilyen demonstrációtól?
Fontos, hogy életben tartják a lángot, még akkor is, ha ez jelenleg elsősorban csak Budapesten sikerül. És arra is biztosan jók ezek a tüntetések, hogy az oktatás helyzetével elégedetlenek láthatóak maradjanak, aktív állampolgárok lehessenek. Emellett kezdenek egymásra találni azok a civil szervezetek, amelyek az oktatás ügyével foglalkoznak. Ugyanakkor nekem nagyon hiányoznak az egyetemisták.
A 2010-es évek elején ők kezdtek el először szerveződni, tiltakozni. Hova lettek azóta az egyetemisták?
A professzorok és az egyetemi vezetők többsége beállt a sorba, totálisan behódolt a hatalomnak, egyáltalán nem mutatnak példát a diákjaik számára ilyen szempontból. Egészen dermesztő élmény, hogy az egyetemi és akadémiai szféra ennyire hallgat, miközben egy ilyen helyzetben nekik lenne a legnagyobb szerepük a tiltakozásokban. És közben egészen különleges dolog, hogy ennyire fiatal gyerekek állnak ki, és próbálnak változást elérni.
Vidéken is ugyanolyan rossz az iskolák helyzete, sőt. Miért mondja mégis, hogy ez látványosan budapesti történet jelenleg?
Mert nekik, főleg a fővárosi elitgimnáziumokban, még vannak olyan pedagógusaik, akik mernek példát mutatni ilyen téren, és támogatják őket, hogy kiálljanak a jobb oktatásért. És az is igaz, hogy paradox módon Budapesten és Pest megyében a legnagyobb a pedagógushiány, mert itt van a tanároknak a legtöbb lehetősége továbblépni, ha el akarják hagyni a szakmát, vagyis ez valójában a főváros erősségét mutatja. Jártam mostanában több vidéki iskolában, ahol mindenki aláírta a státusztörvényt, és ez teljesen érthető, de ez azért nem jelenti azt, hogy nincsen baj.
Az OECD legfrissebb, szeptember közepén megjelent oktatási jelentésében (Education at a Galnce 2023) több mutatóban is utolsó helyen végzett Magyarország. De a tanár-diák arányra vonatkozó adatokat a kormányzat is szívesen idézte, mondván: míg nálunk egy tanárra átlagosan 10,6 diák jut, addig az EU-ban átlagosan 12,1 diák. Kinek higgyünk, hogy kell értelmezni ezeket a számokat?
Az adatok félreértelmezése zajlik. Nem nyíltan hazudnak, csak kivesznek a kontextusból egy valós számot, és teljesen félremagyarázzák. Az a probléma, hogy hiába jut kevesebb gyerek egy tanárra, mint az uniós átlag, a rendszer nagyon pedagógus-intenzív; sok a kicsi iskola és nagyon sok a tantárgy, viszonylag sok tanórával. Vagyis túl sok pedagógust alkalmazunk, ami persze abszurdnak hangzik a jelenlegi helyzetben, amikor mindenki a tanárhiányról beszél. Meg kellene látni az összefüggést: minél több a tanár, annál kevesebbet tudnak nekik fizetni. Ha alulfizetett a pedagógus-szakma, a fiatalok nem fogják ezt a pályát választani. Először mindig a béreket kell nézni. Ha nem marad el a diplomások átlagbérétől a pedagógusok bére és úgy jut kevés tanuló egy pedagógusra, akkor ott valóban minőségi oktatás lehet. De ha a viszonylag jó tanár-diák arány ára, hogy alulfizetett, rosszul felkészült pedagógusok tanítanak, annak még akkor sincs értelme, ha egyébként kicsik a csoportok...
Szerző: F. SZABÓ KATA
2023.10.28.
Az október 23-i tüntetés a sokadik olyan demonstráció volt az elmúlt több mint egy évtizedben, amely az oktatás fenntarthatatlan helyzetére hívta fel a figyelmet. Mégsem változott semmi. Lehet még várni bármit is egy ilyen demonstrációtól?
Fontos, hogy életben tartják a lángot, még akkor is, ha ez jelenleg elsősorban csak Budapesten sikerül. És arra is biztosan jók ezek a tüntetések, hogy az oktatás helyzetével elégedetlenek láthatóak maradjanak, aktív állampolgárok lehessenek. Emellett kezdenek egymásra találni azok a civil szervezetek, amelyek az oktatás ügyével foglalkoznak. Ugyanakkor nekem nagyon hiányoznak az egyetemisták.
A 2010-es évek elején ők kezdtek el először szerveződni, tiltakozni. Hova lettek azóta az egyetemisták?
A professzorok és az egyetemi vezetők többsége beállt a sorba, totálisan behódolt a hatalomnak, egyáltalán nem mutatnak példát a diákjaik számára ilyen szempontból. Egészen dermesztő élmény, hogy az egyetemi és akadémiai szféra ennyire hallgat, miközben egy ilyen helyzetben nekik lenne a legnagyobb szerepük a tiltakozásokban. És közben egészen különleges dolog, hogy ennyire fiatal gyerekek állnak ki, és próbálnak változást elérni.
Vidéken is ugyanolyan rossz az iskolák helyzete, sőt. Miért mondja mégis, hogy ez látványosan budapesti történet jelenleg?
Mert nekik, főleg a fővárosi elitgimnáziumokban, még vannak olyan pedagógusaik, akik mernek példát mutatni ilyen téren, és támogatják őket, hogy kiálljanak a jobb oktatásért. És az is igaz, hogy paradox módon Budapesten és Pest megyében a legnagyobb a pedagógushiány, mert itt van a tanároknak a legtöbb lehetősége továbblépni, ha el akarják hagyni a szakmát, vagyis ez valójában a főváros erősségét mutatja. Jártam mostanában több vidéki iskolában, ahol mindenki aláírta a státusztörvényt, és ez teljesen érthető, de ez azért nem jelenti azt, hogy nincsen baj.
Az OECD legfrissebb, szeptember közepén megjelent oktatási jelentésében (Education at a Galnce 2023) több mutatóban is utolsó helyen végzett Magyarország. De a tanár-diák arányra vonatkozó adatokat a kormányzat is szívesen idézte, mondván: míg nálunk egy tanárra átlagosan 10,6 diák jut, addig az EU-ban átlagosan 12,1 diák. Kinek higgyünk, hogy kell értelmezni ezeket a számokat?
Az adatok félreértelmezése zajlik. Nem nyíltan hazudnak, csak kivesznek a kontextusból egy valós számot, és teljesen félremagyarázzák. Az a probléma, hogy hiába jut kevesebb gyerek egy tanárra, mint az uniós átlag, a rendszer nagyon pedagógus-intenzív; sok a kicsi iskola és nagyon sok a tantárgy, viszonylag sok tanórával. Vagyis túl sok pedagógust alkalmazunk, ami persze abszurdnak hangzik a jelenlegi helyzetben, amikor mindenki a tanárhiányról beszél. Meg kellene látni az összefüggést: minél több a tanár, annál kevesebbet tudnak nekik fizetni. Ha alulfizetett a pedagógus-szakma, a fiatalok nem fogják ezt a pályát választani. Először mindig a béreket kell nézni. Ha nem marad el a diplomások átlagbérétől a pedagógusok bére és úgy jut kevés tanuló egy pedagógusra, akkor ott valóban minőségi oktatás lehet. De ha a viszonylag jó tanár-diák arány ára, hogy alulfizetett, rosszul felkészült pedagógusok tanítanak, annak még akkor sincs értelme, ha egyébként kicsik a csoportok...
TANÍTANÉK: VANNAK A GERINCESEK ÉS A GERINCTELENEK – PÖFFEDÉK MAFFIÓZÓK CÉLKERESZTJÉBEN VAGYUNK (VIDEÓ)
KLUBRÁDIÓ / VIDEÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.10.25.
Alternatív népszavazást indított az Egységes Diákfront és az aHang nevű civil szervezet a magyar oktatás helyzetének javítására. Hét kérdést tettek fel. A kezdeményezők többek közt arra kíváncsiak, a szavazók egyetértenek-e azzal, hogy a kormánynak új oktatási jogszabályt kellene alkotnia a mostani státusztörvény helyett, helyeslik-e, hogy a rezsim mostani gyakorlatával szemben, önálló minisztérium foglalkozzon az oktatásüggyel, valamint, hogy a pedagógusok kapjanak azonnali minimum 50 százalékos béremelést, és kapják vissza a valódi sztrájkjogukat.
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.10.25.
Alternatív népszavazást indított az Egységes Diákfront és az aHang nevű civil szervezet a magyar oktatás helyzetének javítására. Hét kérdést tettek fel. A kezdeményezők többek közt arra kíváncsiak, a szavazók egyetértenek-e azzal, hogy a kormánynak új oktatási jogszabályt kellene alkotnia a mostani státusztörvény helyett, helyeslik-e, hogy a rezsim mostani gyakorlatával szemben, önálló minisztérium foglalkozzon az oktatásüggyel, valamint, hogy a pedagógusok kapjanak azonnali minimum 50 százalékos béremelést, és kapják vissza a valódi sztrájkjogukat.
Az alternatív oktatási népszavazáson online és személyesen is véleményt lehet nyilvánítani. Személyesen először október 23-án lehetett voksolni. Erre a napra támogató demonstrációt szerveztek, amelyen több ezer ember vett részt, a tömeg a Hősök teréről a Kölcsey Ferenc Gimnázium és az orosz nagykövetség érintésével az Oktogonig vonult, ahová a Fővárosi Önkormányzat és tucatnyi civil szervezett hirdetett október 23-i megemlékezést. A rendezvényen többek között beszédet mondott Karácsony Gergely főpolgármester, valamint az Egységes Diákfront és a Tanítanék civil mozgalom képviselői. Videónkban, a Tanítanék tagjainak felszólalását nézhetik meg. A színpadon Törley Katalin, a Kölcsey Gimnázium kirúgott tanára, Berta Bea, a Karinthy Frigyes Gimnázium volt tanára, aki a kormány oktatáspolitikája elleni tiltakozásként, 23 év után hagyta el a tanári pályát, valamint Pilz Olivér, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, aki tiltakozásképp szintén elhagyja iskoláját, jelenleg épp felmondási idejét tölti.
HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK GYALOGOSOKRÓL ÉS DROGOSOKRÓL
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.10.28.
Október utolsó hétvégéjén is felidézzük az elmúlt hét nagyobb, olvasgatósabb-nézegetősebb anyagait. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)
KÖZLEKEDÉS
A Wizz Air járatain elvileg nem kell fizetni az ülőhelyért, ha az indulás előtti 24 órában végezzük el az utasfelvételt, csakhogy a 444 olvasója 18 órával a felszállás előtt sem kapott ingyenes opciót a honlapon. Szerinte a légitársaság szándékosan kényszeríti az utasokat felár fizetésére, a GVH vizsgálatot indított az ügyben.
A két éve alakult Járda a gyalogosoké Facebook-csoportnak elege lett abból, hogy az egyébként is szűk járdákat elfoglalják az autók. Matricákat ragasztottak az Újlipótvárosban tilosban parkoló autók szélvédőjére. Az akciójukat nem fogadta osztatlan öröm.
Végre felújították, mégis életveszélyes a rákosrendezői vasúti átkelő: amíg macskaköves volt az átjáró, addig a kerékpárosok lassan gurultak át a tilosban is, a tükörsima aszfalt veszélyes helyzetekbe sodorhatja őket, ezért semmire se jó kerítéseket építettek.
PROPAGANDA
Megint a mi felhatalmazásunkat kéri Orbán, hogy egyszerű vidéki legényként kioktathassa Brüsszelt az élet értelméről: jön az újabb, brüsszelező-mozgósító nemzeti konzultáció.
Megnéztük, hogyan dolgozza fel a nyolcadikos történelemtankönyv az elmúlt száz év világtörténelmét. Bibó Istvánt a NER egyik legfőbb ideológusa cáfolja. Mao után már Kína már nem annyira fenyegető. Szó esik Tajvanról – az ötvenes évekig. Afrika szinte szót sem érdemel.
Az MCC és a Drogkutató Intézet szakemberei kifejtették, miért jelent óriási veszélyt az ukrajnai marihuánalegalizáció. Volt szó Kalasnyikovokkal flangáló, drogfüggő veteránokról, Szent Ágostonról és a romlott Prágáról is, ahol füvet árulnak a boltokban.
OKTÓBER 23
Ott voltunk a Mi Hazánk tüntetésén, a párt és a főváros rendezvényén kérdeztük a résztvevőket, írtunk Orbán Viktor beszédéről, és beszélgettünk a miniszterelnök rajongóival – köztük Bohár Dániellel. De érdemes megnézni az utóbbi idők leggyümölcsözőbb közéleti vitáját is.
SPORT
Az olimpiai bajnok Milák Kristófnak elment a kedve az úszástól, csakhogy abban a rendszerben, ami az élsportot a Rákosi-korszakhoz hasonlóan kezeli, az eset bonyolulttá vált.
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.10.28.
IZRAEL
Péntek este az izraeli hadsereg kiterjesztette a szárazföldi műveleteit, hogy megsemmisítsék a Hamászt. Hiába a jelentős katonai fölény, kőkemény harcok várhatnak az izraeli hadseregre a szétlőtt gázai romok között, a légicsapások okozta humanitárius katasztrófa miatt pedig a nemzetközi nyomás is nő.
Péntek este az izraeli hadsereg kiterjesztette a szárazföldi műveleteit, hogy megsemmisítsék a Hamászt. Hiába a jelentős katonai fölény, kőkemény harcok várhatnak az izraeli hadseregre a szétlőtt gázai romok között, a légicsapások okozta humanitárius katasztrófa miatt pedig a nemzetközi nyomás is nő.
KÖZLEKEDÉS
A Wizz Air járatain elvileg nem kell fizetni az ülőhelyért, ha az indulás előtti 24 órában végezzük el az utasfelvételt, csakhogy a 444 olvasója 18 órával a felszállás előtt sem kapott ingyenes opciót a honlapon. Szerinte a légitársaság szándékosan kényszeríti az utasokat felár fizetésére, a GVH vizsgálatot indított az ügyben.
A két éve alakult Járda a gyalogosoké Facebook-csoportnak elege lett abból, hogy az egyébként is szűk járdákat elfoglalják az autók. Matricákat ragasztottak az Újlipótvárosban tilosban parkoló autók szélvédőjére. Az akciójukat nem fogadta osztatlan öröm.
Végre felújították, mégis életveszélyes a rákosrendezői vasúti átkelő: amíg macskaköves volt az átjáró, addig a kerékpárosok lassan gurultak át a tilosban is, a tükörsima aszfalt veszélyes helyzetekbe sodorhatja őket, ezért semmire se jó kerítéseket építettek.
LAKHATÁS
A fővárosi fiatalok fele nem hiszi, hogy valaha is tudna lakást venni: az OTP szakértője szerint az új lakásvásárlási támogatásra a korábbinál sokkal kevesebben lesznek jogosultak, pedig lenne kit segíteni.
A fővárosi fiatalok fele nem hiszi, hogy valaha is tudna lakást venni: az OTP szakértője szerint az új lakásvásárlási támogatásra a korábbinál sokkal kevesebben lesznek jogosultak, pedig lenne kit segíteni.
PROPAGANDA
Megint a mi felhatalmazásunkat kéri Orbán, hogy egyszerű vidéki legényként kioktathassa Brüsszelt az élet értelméről: jön az újabb, brüsszelező-mozgósító nemzeti konzultáció.
Megnéztük, hogyan dolgozza fel a nyolcadikos történelemtankönyv az elmúlt száz év világtörténelmét. Bibó Istvánt a NER egyik legfőbb ideológusa cáfolja. Mao után már Kína már nem annyira fenyegető. Szó esik Tajvanról – az ötvenes évekig. Afrika szinte szót sem érdemel.
Az MCC és a Drogkutató Intézet szakemberei kifejtették, miért jelent óriási veszélyt az ukrajnai marihuánalegalizáció. Volt szó Kalasnyikovokkal flangáló, drogfüggő veteránokról, Szent Ágostonról és a romlott Prágáról is, ahol füvet árulnak a boltokban.
OKTÓBER 23
Ott voltunk a Mi Hazánk tüntetésén, a párt és a főváros rendezvényén kérdeztük a résztvevőket, írtunk Orbán Viktor beszédéről, és beszélgettünk a miniszterelnök rajongóival – köztük Bohár Dániellel. De érdemes megnézni az utóbbi idők leggyümölcsözőbb közéleti vitáját is.
SPORT
Az olimpiai bajnok Milák Kristófnak elment a kedve az úszástól, csakhogy abban a rendszerben, ami az élsportot a Rákosi-korszakhoz hasonlóan kezeli, az eset bonyolulttá vált.
Podcastok
Esterházy Mátyás focistaként kezdte, de idővel belátta, hogy nagy sikereket a pályán nem fog elérni, ezért menedzsernek állt. Szoboszlai Dominik 13 éves volt, amikor a fiú családjának panellakásában először kezdték el tervezni a közös jövőt. A nemzetközileg is jegyzett magyarokat bemutató Kiment, bejött podcast újabb adása.
ITT OLVASHATÓ
Esterházy Mátyás focistaként kezdte, de idővel belátta, hogy nagy sikereket a pályán nem fog elérni, ezért menedzsernek állt. Szoboszlai Dominik 13 éves volt, amikor a fiú családjának panellakásában először kezdték el tervezni a közös jövőt. A nemzetközileg is jegyzett magyarokat bemutató Kiment, bejött podcast újabb adása.
ITT OLVASHATÓ
EGY HAZAÁRULÓ VALLOMÁSA
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2023.10.29.
...Most ugye azt rebesgetik, és a héten tartott uniós csúcs után sem érkezett határozott cáfolat, hogy bizonyos feltételek esetén megszavazzák, és elindítják a pénzeket Magyarország felé. És ezek a feltételek most nem arról szólnak, hogy az Orbán-kabinet egyik napról a másikra korrigálja tizenhárom éves működését, demokrácia-rombolását, hanem arról, hogy a mi Vezérünk beadja a derekát, és nem vétózza meg az unió szándékait. Vagyis partner lesz abban, hogy Európa ott álljon továbbra is Ukrajna mellett, változatlanul támogassa – jelentős összegekkel – az orosz agresszor elleni harcát. A döntés decemberben várható, de feltehető, hogy a háttérben addig komoly alkuk folynak majd. Persze tudom: a Bizottság, és egyáltalán az unió vezetése, no pláne az európai parlament már rég kiakolbólintotta volna a magyarokat a szövetségből, ha erre a szabályok lehetőséget biztosítanának. De nem biztosítanak. Ezért kell alkudozni. Amire az én állításom az, hogy nem szabadna alkudozni. Már csak azért sem, mert, ha engednek Orbánnak, szépen belesétálnak a következő csapdába. Megszavazza majd, amit az EU akar, de változatlanul szolgálni fogja Putyint. Hogy miként teszi majd, ne kérdezzék tőlem, nem tudok úgy gondolkodni, ahogy a magyar miniszterelnök. Pontosan tudjuk róla, ezer ténnyel tudjuk igazolni, hogy nála igazán nem számít, mit mondott tegnap, mit ígért meg nekünk, de talán még az sem, hogy mit írt alá.
Persze tudom: a pénz nagyon kell nekünk. A magyar gazdaság nagy bajban van, és most ne is firtassuk azt, hogy kinek, kiknek a hibájából. Bármit is hazudik nekünk a kormány, bármit állít háborúról, meg szankciókról, pontosan tudjuk, hisz van összehasonlítási alapunk, hogy mekkora rész vállalt a válságból a kabinet, sok-sok hibás döntéssel, és választási pénzszórással. A végeredmény a lényeg: bajban vagyunk. Az európai pénzek hiánya még mélyebbre lök bennünket. És ez a bennünket meglehetősen eufemisztikus megfogalmazás; akik miatt a baj van, azok nem fogak sérülni. A hatvanpusztai komplexum birtokosai, a leggazdagabb magyarok nem fognak sérülni (ráadásul nagy eséllyel már külföldi bankokban van a pénzük…). Sérülni mi fogunk, vagyis azok, akik tartalék nélkül élik az életüket, akik hó végére kifogynak mindenből, forintból, élelemből – jövőképből. És igen, igazuk van, ha nem jönnek az uniótól a pénzek, akkor a levegőjük is elfogy, nemhogy a jövőt, a másnapot sem fogják látni. Mégis azt mondom: ne utalják az eurókat nekünk. Mert lehet, hogy most egy kicsit könnyebbé válik a közeljövő, de az ország lesüllyed újra a diktatúra világába, és átmenetileg el is süllyed.
Rossz lesz, ha nem jön a pénz? Rossz lesz. De mi lesz ebből az országból, ha minden úgy marad, ahogy ezt Orbán kiépítette magának. Hogy egy szűk réteg kiemelkedik a hétköznapok világából, a többség azonban nem pusztán vergődik, kénytelen együtt is élni azzal a tudattal, hogy alárendelt szerepet játszik a saját országában. Ahol egy tollvonással elvehető a szabadság, ahol a rendszer arra van beállítva, hogy csak a hatalmat szolgálja.
Tényleg hazaáruló lennék? Hazaáruló lennék, ha azt állítom: az Európai Unió nem asszisztálhat ahhoz, hogy az egyik tagja nem csak őt, hanem saját népét is folyamatosan elárulja. Tudom persze, hogy kívülről nem lehet megdönteni ezt az adminisztrációt. Kívülről nem lehet elérni, hogy megszűnjön az önkény, hogy megszűnjön a jogfosztottság. De nem kötelező segíteni sem, hogy még ennél is tartósabb legyen ez a társadalmi megosztottság. Szóval azt állítom: nem szabad pénzt adni ennek az országnak. Nem szabad pénzt adni mindaddig, amíg a lakosság, pátoszosabban a társadalom, a magyar társadalom nem akarja felszabadítani magát.
Vagyis: állítom, hogy nem vagyok hazaáruló. Ellenkezőleg: akkor lennék, ha nem vágynék egy valódi demokráciára.
Egyedül lennék?
Szerző: NÉMETH PÉTER
2023.10.29.
Persze tudom: a pénz nagyon kell nekünk. A magyar gazdaság nagy bajban van, és most ne is firtassuk azt, hogy kinek, kiknek a hibájából. Bármit is hazudik nekünk a kormány, bármit állít háborúról, meg szankciókról, pontosan tudjuk, hisz van összehasonlítási alapunk, hogy mekkora rész vállalt a válságból a kabinet, sok-sok hibás döntéssel, és választási pénzszórással. A végeredmény a lényeg: bajban vagyunk. Az európai pénzek hiánya még mélyebbre lök bennünket. És ez a bennünket meglehetősen eufemisztikus megfogalmazás; akik miatt a baj van, azok nem fogak sérülni. A hatvanpusztai komplexum birtokosai, a leggazdagabb magyarok nem fognak sérülni (ráadásul nagy eséllyel már külföldi bankokban van a pénzük…). Sérülni mi fogunk, vagyis azok, akik tartalék nélkül élik az életüket, akik hó végére kifogynak mindenből, forintból, élelemből – jövőképből. És igen, igazuk van, ha nem jönnek az uniótól a pénzek, akkor a levegőjük is elfogy, nemhogy a jövőt, a másnapot sem fogják látni. Mégis azt mondom: ne utalják az eurókat nekünk. Mert lehet, hogy most egy kicsit könnyebbé válik a közeljövő, de az ország lesüllyed újra a diktatúra világába, és átmenetileg el is süllyed.
Rossz lesz, ha nem jön a pénz? Rossz lesz. De mi lesz ebből az országból, ha minden úgy marad, ahogy ezt Orbán kiépítette magának. Hogy egy szűk réteg kiemelkedik a hétköznapok világából, a többség azonban nem pusztán vergődik, kénytelen együtt is élni azzal a tudattal, hogy alárendelt szerepet játszik a saját országában. Ahol egy tollvonással elvehető a szabadság, ahol a rendszer arra van beállítva, hogy csak a hatalmat szolgálja.
Tényleg hazaáruló lennék? Hazaáruló lennék, ha azt állítom: az Európai Unió nem asszisztálhat ahhoz, hogy az egyik tagja nem csak őt, hanem saját népét is folyamatosan elárulja. Tudom persze, hogy kívülről nem lehet megdönteni ezt az adminisztrációt. Kívülről nem lehet elérni, hogy megszűnjön az önkény, hogy megszűnjön a jogfosztottság. De nem kötelező segíteni sem, hogy még ennél is tartósabb legyen ez a társadalmi megosztottság. Szóval azt állítom: nem szabad pénzt adni ennek az országnak. Nem szabad pénzt adni mindaddig, amíg a lakosság, pátoszosabban a társadalom, a magyar társadalom nem akarja felszabadítani magát.
Vagyis: állítom, hogy nem vagyok hazaáruló. Ellenkezőleg: akkor lennék, ha nem vágynék egy valódi demokráciára.
Egyedül lennék?
2023. október 28., szombat
MINDENKI AZT MONDTA, HOGY KUSSOLJAK, DE ÉN EL AKARTAM MENNI A VÍGBŐL | PARTIZÁNPOP
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.10.27.
Hernádi Judit korán felfedezte, hogy hatással van az emberekre. Hogy nevetnek, ha ő csinál valamit. Hogy miért nevetnek pontosan, nem érdekelte különösebben. A Színművészeti Főiskola után megtapasztalja a Vígszínház három jelentős igazgatóját: Várkonyit, Horvait és Martont. A Sohase mondd című dallal megismeri az ország, a szakma azonban nem lelkesedik ettől. Lánya születése előtt pedig dobbant és szinte vissza sem néz: közel negyven éve szabadúszóként dolgozik. Életútinterjúnkban mesél a Vígről, illetve hogy mit gondol Martonról és Eszenyiről és áldozataikról, az SZFE szétveréséről és a forradalomcsinálás korlátairól, Zsófi lányáról és a transzgenerációs anyai mintákról, a HetiHetesről, és hogy mi maradt meg neki Gulyás Marciból, és mit jelentett neki Bajor Imre barátsága. A Fotexnet Kft. Hungaroton kiadójának szíves hozzájárulásával.
Szerző: PARTIZÁN
2023.10.27.
Hernádi Judit korán felfedezte, hogy hatással van az emberekre. Hogy nevetnek, ha ő csinál valamit. Hogy miért nevetnek pontosan, nem érdekelte különösebben. A Színművészeti Főiskola után megtapasztalja a Vígszínház három jelentős igazgatóját: Várkonyit, Horvait és Martont. A Sohase mondd című dallal megismeri az ország, a szakma azonban nem lelkesedik ettől. Lánya születése előtt pedig dobbant és szinte vissza sem néz: közel negyven éve szabadúszóként dolgozik. Életútinterjúnkban mesél a Vígről, illetve hogy mit gondol Martonról és Eszenyiről és áldozataikról, az SZFE szétveréséről és a forradalomcsinálás korlátairól, Zsófi lányáról és a transzgenerációs anyai mintákról, a HetiHetesről, és hogy mi maradt meg neki Gulyás Marciból, és mit jelentett neki Bajor Imre barátsága. A Fotexnet Kft. Hungaroton kiadójának szíves hozzájárulásával.
Tartalom:
21:01-40:53 Színművészeti Főiskola, Vígszínház, metoo, Horvai István és Marton László visszaélései, Vígszínházi felmondás
LESÚJTÓ OECD-JELENTÉS A MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL | NAHALKA ISTVÁN A KLUBRÁDIÓBAN | 2023.10.26.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.10.26.
Szénási Sándor vendége Nahalka István oktatáskutató volt a 2023. október 26-i Reggeli személyben. A szakemberrel arról a friss, nemzetközi, közoktatást vizsgáló OECD-jelentésről beszélgettek, mely szerint szinte mindenben a legutolsó helyen végzett Magyarország a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamai közül.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.10.26.
Szénási Sándor vendége Nahalka István oktatáskutató volt a 2023. október 26-i Reggeli személyben. A szakemberrel arról a friss, nemzetközi, közoktatást vizsgáló OECD-jelentésről beszélgettek, mely szerint szinte mindenben a legutolsó helyen végzett Magyarország a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamai közül.
VISSZAJÁTSZÁS: "A STÁTUSZTÖRVÉNY BEVEZETÉSÉVEL A KORMÁNY ÖNMAGA ELLEN DOLGOZIK." | NAHALKA ISTVÁN A KLUBRÁDIÓBAN
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.07.06.
A Reggeli Személy 2023. július 6-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Nahalka István oktatáskutató volt.
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.07.06.
A Reggeli Személy 2023. július 6-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Nahalka István oktatáskutató volt.
"ÁLLAMI SZOCIÁLPOLITIKÁT NEM TUDUNK FELMUTATNI" – INTERJÚ A VAN ESÉLY ALAPÍTVÁNY ELNÖKÉVEL
SZABAD EURÓPA PODCAST
Műsorvezető: HORN GABRIELLA
2023.10.28.
23 évvel ezelőtt egy nagylelkű mérnök adományából jött létre a Van Esély Alapítvány. A szervezet célja - melyről Breitner Péter kuratóriumi elnökkel beszélgettünk -, hogy anyagi, tárgyi segítséget és személyre szabott mentorálast adjon olyan embereknek, akik megpróbálnak kiemelkedni a hajléktalan létből. Eddigi támogatottjaik közül van, aki annak idején egy fűkaszát vett az alapítvány segítségével, és azóta egyéni vállalkozóként dolgozik kertészként. Egy másik támogatott motoros futár lett, és az évekkel ezelőtt a szervezet segítségével vásárolt robogót azóta már önerőből kétszer is lecserélte.
Műsorvezető: HORN GABRIELLA
2023.10.28.
23 évvel ezelőtt egy nagylelkű mérnök adományából jött létre a Van Esély Alapítvány. A szervezet célja - melyről Breitner Péter kuratóriumi elnökkel beszélgettünk -, hogy anyagi, tárgyi segítséget és személyre szabott mentorálast adjon olyan embereknek, akik megpróbálnak kiemelkedni a hajléktalan létből. Eddigi támogatottjaik közül van, aki annak idején egy fűkaszát vett az alapítvány segítségével, és azóta egyéni vállalkozóként dolgozik kertészként. Egy másik támogatott motoros futár lett, és az évekkel ezelőtt a szervezet segítségével vásárolt robogót azóta már önerőből kétszer is lecserélte.
00:00 A Van Esély Alapítvány létrejötte, indulása
02:36 Hajléktalanság és munkaerőpiac
06:40 Az első 20 év - mi történt az indulás óta?
12:58 Mire elég egy nagyobb összegű adomány?
20:40 Sikertörténetek és nehézségek
29:20 Jogszabályi háttér, keretek
35:25 A hajléktalanok egészségügyi állapota
40:38 Javul vagy romlik a helyzet?
ÁTVERÉS VOLT A REZSICSÖKKENTÉS, CSAK AZ EMBEREK NEM ÉRTIK
ECONOMX PODCAST
Szerző: Economx
2023.10.27.
Az elmúlt tíz év elszalasztott lehetőségek sorozata – már ami az energiapolitikát illeti – ráadásul a kormány tudatosan megtévesztette a magyarokat, amivel hosszútávú és szinte jóvátehetetlen nehézségeket okozott a társadalomban, mondta Holoda Attila energetikai szakértő. A második Orbán-kormány egykori helyettes-államtitkára szerint az embereket könnyű megtéveszteni, különösen akkor, ha úgy érzik, hogy abból előnyük származik. A rezsicsökkentés éppen ennek az ellenkezője, hiszen sem az állam, sem az állampolgárok nem nyertek vele, kizárólag politikai haszna volt.
Szerző: Economx
2023.10.27.
Az elmúlt tíz év elszalasztott lehetőségek sorozata – már ami az energiapolitikát illeti – ráadásul a kormány tudatosan megtévesztette a magyarokat, amivel hosszútávú és szinte jóvátehetetlen nehézségeket okozott a társadalomban, mondta Holoda Attila energetikai szakértő. A második Orbán-kormány egykori helyettes-államtitkára szerint az embereket könnyű megtéveszteni, különösen akkor, ha úgy érzik, hogy abból előnyük származik. A rezsicsökkentés éppen ennek az ellenkezője, hiszen sem az állam, sem az állampolgárok nem nyertek vele, kizárólag politikai haszna volt.
BOD PÉTER ÁKOS: NAGY ÁRA VAN ANNAK, HOGY AZ MNB MŰKÖDÉSE ÁT VAN POLITIZÁLVA
KLIKK TV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BOD PÉTER ÁKOS
2023.10.27.
Nálunk át van politizálva a jegybank működése, aminek nem szabadna így lennie, mert ennek magas ára van. Más országban a miniszterelnök nem ad parancsot a jegybankelnöknek. Néha nyugaton is megengednek maguknak modortalanságot a politikusok, ott sem veszi ez jól ki magát.
Műsorvezető: BOD PÉTER ÁKOS
2023.10.27.
Nálunk át van politizálva a jegybank működése, aminek nem szabadna így lennie, mert ennek magas ára van. Más országban a miniszterelnök nem ad parancsot a jegybankelnöknek. Néha nyugaton is megengednek maguknak modortalanságot a politikusok, ott sem veszi ez jól ki magát.
Lehet finanszírozni a magyar államot, de drága, és még a gyerekeink is fizetni fogják az árát – erről beszélt a KLIKK TV műsorában Bod Péter Ákos, közgazdász, aki kék szalaggal állt k egyetemi kollégája mellett, akit elbocsátottak, amiatt, mert vizsgálatot kért abban az ügyben, hogy a MOL egyik nagyrészvényesének fiának kedvezett a Corvinus egy vizsga során. „Ez nincs rendben, nem akarunk visszatérni ehhez a rendszerhez, hogy azt bocsátják el, aki szóvá tesz dolgokat.”
A műsorban szóba került az Erasmus is, ami ha megszűnik, az nagy léket üt majd a magyar egyetemek perspektíváján. Mindez pedig a modellváltásnak köszönhető, ami bizonytalanná tette az unió számára az egyetemek függetlenségét. Jellemző erre a kormányra, hogy modern jogi formákat hoznak, csak telerakják a saját embereikkel. A jegybanki alapkamat csökkentéséről Bod Péter Ákos azt mondta, ez még mindig nagyon magas, hiszen a legtöbb országban fele ekkora az alapkamat mértéke.
FELÉPÜLT VÉGÜL A HÁZA
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.28.
Kukacoskodó újságírók kiszámolták, hogy az amúgy bérből és fizetésből élő Orbán Viktor éves jövedelme uszkve száznyolcvanezer ajró, ami hatvankilenc millió magyari forintokat kóstál. Nem panaszkodhat erre a bérre és fizetésre, azonban ez sok mindennel nem áll arányban. Legfőképpen a hatvanpusztai uradalom felújítási költségeivel, ami becslések szerint harmincmillió ajró, mindösszesen tehát tizenegy és félmilliárd magyari forint. És itt luk keletkezik a számolásban és számadásban, még akkor is, ha az uradalom a nemzetvezető apjának nevén van.
Viszont az idősebbik Orbánt nem nagyon látták arrafelé, míg azonban fiacskája, minden magyarok örökös miniszterelnöke a hírek – és leselkedések – szerint már kezdi belakni a számtalan szobákat. Mint kiderült, bizalmas megbeszéléseket folytat ott, a térségben nagy a helikopterforgalom is, és sokszor látni katonai, illetve rendőrségi gépeket a levegőben. Ezen kívül hosszú hétvégéket tölt itt a kis család, miközben a családfő gyakorta felbukkan a szomszédos Etyeken egy állami és európai uniós forrásból felújított étteremben, illetve pincészetben. Totális az idill.
Pedig nem arról volt szó, hogy neki épül, pláne nem ennyi temérdek pénzből, ami már majdnem egy stadion ára. Nem tudható, fáj-e a szíve emiatt, hogy lehetne stadion is, ami az otthona lesz vénségére ennyi hányódás után. De nem látunk hősünk kebelébe, ezért itt és most egy arcél fölrajzolására szorítkozunk, ahogyan nőtt a test, ezzel együtt az álmok és az igények, hogy a felcsúti kis dácsa után már kastély kell állítólag bunkerrel és ilyesmikkel. De nem is ez, hanem a lélek változása vagy változatlansága, hogy a suttyó kis Viktor klottgatyában vajon erről álmodott-e, s ha nem, akkor mikor költözött belé a vágy.
A Karmelitát először furcsállotta az ember, hogy minek az neki, mert nem lehetett tételezni benne ilyen földesúri, sőt, királyi hajlamokat. Focista volt, illetve szeretett volna lenni ezek összes kétséges készségével, pettyes labdáról álmodott a világkupában, aztán úgy maradt. Ezzel nagy valószínűséggel mindent el is mondtunk róla, a többi már a szemünk előtt zajlott. A kis dácsa mellé stadion, épp a budi végibe, ez belefért ebbe az arcélbe. Minden innen indult el azonban, hogy kiderült, ezt is lehet neki már és akkor, és az étvágy elkezdett növögetni, meghosszabbítva mindent Bicskéig, kisvasutat és a szerzést.
Felcsút volt a lakmusz, s hogy nem színeződött el, vagy épp megfelelő színűvé vált, jöhetett a folytatás. Minden az orrunk előtt, és minden nagyobb fölhorgadás nélkül, beletörődve mintegy a megváltoztathatatlanba, ami az, hogy a szemünket is kilopja. Mi több, az országot is alólunk, és most, tizenhárom év múltán minden indulat, sőt, lassan érzések nélkül nézzük a való világban zajló dolgokat. Magam is a barlangom mélyiről, vagy, ha úgy tetszik, egy fa tetejéről lesem a megváltoztathatatlant, ahogyan bontakozik ki Buddha igazsága. Nem vigasz, csak pőre tény, hogy mindettől még Orbán minden bizonnyal nem boldog.
Mégpedig erősen kell nem boldognak lennie, ha igaz a magasztos tana a vágyak születéséről, azok kielégítéséről és szüntelen újjászületéséről megint, ami folytonos elégedetlenséget, és ebből fakadóan boldogtalanságot okoz. Márpedig ez bizony így van, s máris előttünk áll a szerzés életútja a Cinege utcától a Felcsúti házon át a Karmelitáig, bezárólag Hatvanpusztával, s azért csak ezzel, mert a nemzetvezető is halandó, és elfogy földi ideje, mielőtt mindent be tudna kebelezni. Hogy vigasztal-e minket az ő efféle nyomora, az kérdéses és érdektelen is, mert máshonnan nézzük a kajla világot. Aeterno modo, ahogyan mondható.
Az örökkévalóság módján. És innen nézvést, hogy ez a kétes és mindenféleképpen kétséges alak minek örül, mi fáj neki, vagy épp mit habzsol be soha ki nem elégíthető transzcendens étvágyával, teljesen mindegy. Hiszen a fa tetejéről fogjuk nézni, midőn földi pályája véget ér, és az lesz a büntetése, hogy a nap vidáman süt majd a temetésén. Az már a történelem alakulásától függ, hogy mindezek után lepisálják-e a sírját vagy mauzóleumot kap, de vagy így, vagy úgy, ám mindenképpen mindegy lesz neki. Távozása azonban életéhez hasonlatosan szenvedéssel teli lesz, mert a halál nyugalma csak annak adatik meg, aki azt kiérdemli.
Mindent elmondtunk erről a sorsról. Az összes többi történések, hogy harag söpri-e el őt, vagy ágyban és párnák közt, esetleg egyéb módon ér véget, érdektelen. Ahogyan az is, hogy netán, ha jog és igazság léteznék, elkobozzák-e tőle a most épp belakott palotát és minden lopott vagyont hetedíziglen, sincs jelentősége, mert a dolgok megtörténtek. Eddig és így történtek meg. Idegeskedni ezen már fölösleges, ordítani sem kell nagyon, ha bennünk van a tudás Sziddhartha tanításáról, hogy mi az, ami pokollá teszi az életet. És ezért csak nézgelődünk a magunk részéről Micimackó módján: sietni, azt nem kell, annyira, egyszer úgyis odaérünk
Szerző: Rezeda
2023.10.28.
Kukacoskodó újságírók kiszámolták, hogy az amúgy bérből és fizetésből élő Orbán Viktor éves jövedelme uszkve száznyolcvanezer ajró, ami hatvankilenc millió magyari forintokat kóstál. Nem panaszkodhat erre a bérre és fizetésre, azonban ez sok mindennel nem áll arányban. Legfőképpen a hatvanpusztai uradalom felújítási költségeivel, ami becslések szerint harmincmillió ajró, mindösszesen tehát tizenegy és félmilliárd magyari forint. És itt luk keletkezik a számolásban és számadásban, még akkor is, ha az uradalom a nemzetvezető apjának nevén van.
Viszont az idősebbik Orbánt nem nagyon látták arrafelé, míg azonban fiacskája, minden magyarok örökös miniszterelnöke a hírek – és leselkedések – szerint már kezdi belakni a számtalan szobákat. Mint kiderült, bizalmas megbeszéléseket folytat ott, a térségben nagy a helikopterforgalom is, és sokszor látni katonai, illetve rendőrségi gépeket a levegőben. Ezen kívül hosszú hétvégéket tölt itt a kis család, miközben a családfő gyakorta felbukkan a szomszédos Etyeken egy állami és európai uniós forrásból felújított étteremben, illetve pincészetben. Totális az idill.
Pedig nem arról volt szó, hogy neki épül, pláne nem ennyi temérdek pénzből, ami már majdnem egy stadion ára. Nem tudható, fáj-e a szíve emiatt, hogy lehetne stadion is, ami az otthona lesz vénségére ennyi hányódás után. De nem látunk hősünk kebelébe, ezért itt és most egy arcél fölrajzolására szorítkozunk, ahogyan nőtt a test, ezzel együtt az álmok és az igények, hogy a felcsúti kis dácsa után már kastély kell állítólag bunkerrel és ilyesmikkel. De nem is ez, hanem a lélek változása vagy változatlansága, hogy a suttyó kis Viktor klottgatyában vajon erről álmodott-e, s ha nem, akkor mikor költözött belé a vágy.
A Karmelitát először furcsállotta az ember, hogy minek az neki, mert nem lehetett tételezni benne ilyen földesúri, sőt, királyi hajlamokat. Focista volt, illetve szeretett volna lenni ezek összes kétséges készségével, pettyes labdáról álmodott a világkupában, aztán úgy maradt. Ezzel nagy valószínűséggel mindent el is mondtunk róla, a többi már a szemünk előtt zajlott. A kis dácsa mellé stadion, épp a budi végibe, ez belefért ebbe az arcélbe. Minden innen indult el azonban, hogy kiderült, ezt is lehet neki már és akkor, és az étvágy elkezdett növögetni, meghosszabbítva mindent Bicskéig, kisvasutat és a szerzést.
Felcsút volt a lakmusz, s hogy nem színeződött el, vagy épp megfelelő színűvé vált, jöhetett a folytatás. Minden az orrunk előtt, és minden nagyobb fölhorgadás nélkül, beletörődve mintegy a megváltoztathatatlanba, ami az, hogy a szemünket is kilopja. Mi több, az országot is alólunk, és most, tizenhárom év múltán minden indulat, sőt, lassan érzések nélkül nézzük a való világban zajló dolgokat. Magam is a barlangom mélyiről, vagy, ha úgy tetszik, egy fa tetejéről lesem a megváltoztathatatlant, ahogyan bontakozik ki Buddha igazsága. Nem vigasz, csak pőre tény, hogy mindettől még Orbán minden bizonnyal nem boldog.
Mégpedig erősen kell nem boldognak lennie, ha igaz a magasztos tana a vágyak születéséről, azok kielégítéséről és szüntelen újjászületéséről megint, ami folytonos elégedetlenséget, és ebből fakadóan boldogtalanságot okoz. Márpedig ez bizony így van, s máris előttünk áll a szerzés életútja a Cinege utcától a Felcsúti házon át a Karmelitáig, bezárólag Hatvanpusztával, s azért csak ezzel, mert a nemzetvezető is halandó, és elfogy földi ideje, mielőtt mindent be tudna kebelezni. Hogy vigasztal-e minket az ő efféle nyomora, az kérdéses és érdektelen is, mert máshonnan nézzük a kajla világot. Aeterno modo, ahogyan mondható.
Az örökkévalóság módján. És innen nézvést, hogy ez a kétes és mindenféleképpen kétséges alak minek örül, mi fáj neki, vagy épp mit habzsol be soha ki nem elégíthető transzcendens étvágyával, teljesen mindegy. Hiszen a fa tetejéről fogjuk nézni, midőn földi pályája véget ér, és az lesz a büntetése, hogy a nap vidáman süt majd a temetésén. Az már a történelem alakulásától függ, hogy mindezek után lepisálják-e a sírját vagy mauzóleumot kap, de vagy így, vagy úgy, ám mindenképpen mindegy lesz neki. Távozása azonban életéhez hasonlatosan szenvedéssel teli lesz, mert a halál nyugalma csak annak adatik meg, aki azt kiérdemli.
Mindent elmondtunk erről a sorsról. Az összes többi történések, hogy harag söpri-e el őt, vagy ágyban és párnák közt, esetleg egyéb módon ér véget, érdektelen. Ahogyan az is, hogy netán, ha jog és igazság léteznék, elkobozzák-e tőle a most épp belakott palotát és minden lopott vagyont hetedíziglen, sincs jelentősége, mert a dolgok megtörténtek. Eddig és így történtek meg. Idegeskedni ezen már fölösleges, ordítani sem kell nagyon, ha bennünk van a tudás Sziddhartha tanításáról, hogy mi az, ami pokollá teszi az életet. És ezért csak nézgelődünk a magunk részéről Micimackó módján: sietni, azt nem kell, annyira, egyszer úgyis odaérünk
A TIBORCZ-KÖR MAGÁNTŐKEALAPJA NAGYON JÓL JÁRHAT A KORMÁNY GIGABERUHÁZÁSÁN
444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2023.10.27.
Egy szeptember 14-ei kormányhatározatban Soroksár és Gyál területén nagyjából hatszáz hektárnyi termőföldet, szántót, legelőt és erdőt jelölt ki a kormány beruházási célterületnek - pont azokat a földeket, amelyeknek egy jelentős részét az egyik Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap tavaly vásárolta fel.
Hogy pontosan mit tervezhetnek fejleszteni egy ekkora területre, azt nem tudni, de egyesek ismét kínai akkumulátorgyárakhoz kapcsolódó beruházásokat sejtenek a háttérben.
A határozatban kijelölt célterület 144 tulajdonlapját átnyálazva a Válasz Online arra jutott, hogy jelentős része, konkrétan 173 hektár
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2023.10.27.
Hogy pontosan mit tervezhetnek fejleszteni egy ekkora területre, azt nem tudni, de egyesek ismét kínai akkumulátorgyárakhoz kapcsolódó beruházásokat sejtenek a háttérben.
A határozatban kijelölt célterület 144 tulajdonlapját átnyálazva a Válasz Online arra jutott, hogy jelentős része, konkrétan 173 hektár
a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap által tavaly felvásárolt kft., a Földber birtokában van.
Az elmúlt években szintén jelentős mennyiségű tulajdonrészt halmozott fel a célterületen egy bizonyos Horváth Mihály és családja, valamint az ő két régi üzleti partnere. Horváth Mihályról a lap azt írja, neve feltűnik az Ángyán József-féle földprivatizációs jelentésekben, valamint jó CBA-s kapcsolatokkal is rendelkezik.
A Földber-Horváth-tengely a lap számításai alapján a teljes 652 hektár közel 90 százaléka fölött rendelkezik...
Az elmúlt években szintén jelentős mennyiségű tulajdonrészt halmozott fel a célterületen egy bizonyos Horváth Mihály és családja, valamint az ő két régi üzleti partnere. Horváth Mihályról a lap azt írja, neve feltűnik az Ángyán József-féle földprivatizációs jelentésekben, valamint jó CBA-s kapcsolatokkal is rendelkezik.
A Földber-Horváth-tengely a lap számításai alapján a teljes 652 hektár közel 90 százaléka fölött rendelkezik...
MESEPARK MAGYAROSAN: MILLIÁRDOKBÓL ÉPÜLT A TARLÓS-KORSZAKBAN, ÖT ÉVE ENGEDÉLY NÉLKÜL MŰKÖDIK A BUDAPESTI HOLNEMVOLT VÁR
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.10.28.
Felmerül a kérdés, hogyan működhetett eddig a korábbi közlés szerint évi több tízezer látogatót vonzó, jellemzően 3-10 éves gyermekek számára épült állatkerti létesítmény.
Ennek keretében el kell készíttetni az építési engedélyhez viszonyított eltéréseket tartalmazó, a megvalósult állapotra vonatkozó építészeti tervdokumentációt. Ez 90 százalékban készen van az előterjesztés szerint. Megtörtént a dokumentumok felülvizsgálata is. Ezenfelül azonban szükség lesz még a szakhatósági előírásoknak való megfelelés érdekében a tűz- és villámvédelem teljes tervezésére és engedélyeztetésére. Az ezzel kapcsolatos kivitelezési munkák csak ezt követően végezhetőek el.
A fennmaradási engedély kiadásához további tervezési, kivitelezési feladatok elvégzése is szükséges a dokumentum szerint. Többek között a helyszíni megfelelőségre vonatkozó ellenőrzések és mérések pótlása, a megvalósítási folyamat során keletkezett és szükséges dokumentumok beszerzése, illetve tanúsítványok kiállítása. A fenti feladatok teljes költsége 50,8 millió forint, befejezési határideje 2023. december 31. Az összeg biztosítása érdekében módosítani kellett a fővárosi engedélyokiratot is, ezért került az ügy a tulajdonosi bizottság elé.
A Tarlós István akkori főpolgármester által 2015 májusában aláírt támogatói okirat szerint „ a magyar mesék világát megidéző Meseparkot alakítanak ki, az ebben létrejövő Mesevár kiállítás célja a mesevilághoz köthető állatfajok bemutatása játékos, gyermek- és családközpontú formában. A csaknem 2700 négyzetméter alapterületen a terek mesékhez illő dekorációt kapnak és „alakot öltenek” a mesék jellegzetes figurái, a gyerekek interaktív kiállítás részeként ismerhetik meg a mesékben felbukkanó állatok és növények tulajdonságait. A hatósági átvételhez megfelelő módon kiépítik a gépészeti és elektromos hálózatokat, válaszfalakat (…) és a tűzjelző és biztonsági rendszereket. A Mesevár belső kialakításához szükséges engedélyek rendelkezésre állnak”.
A menetközben Holnemvolt Várra/Hetedhét Palotára átkeresztelt mesepark/ eleve csak 2018-ban nyitott meg. A 2013-ban bezárt Vidámpark területének hasznosítására az akkor Persányi Miklós vezette FÁNK egy rövid és hosszú távú koncepciót dolgozott ki, a hosszú távú volt a Pannon Park (benne a biodómmal), amely jelenleg félkészen várja sorsa jobbra fordulását, a rövid távú program volt a mesepark. A projektre 2014-ben adta áldását a főváros, majd nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, ezután adott rá a BM 500 milliót...
Szerző: SZALAI ANNA
2023.10.28.
„A Mesepark fennmaradási engedélyezési eljárásának végéhez sosem voltunk még ilyen közel, a közbeszerzési eljárás előreláthatóan a jövő hét folyamán megindításra kerülhet, lefolytatása legkevesebb egy hónapot vesz igénybe. A tűz- és villámvédelem kiépítéséhez a fenntartó hozzájárult, ehhez szükséges költségkeret is rendelkezésre áll” – írta Bősz Anett főpolgármester-helyettes a Népszava budapesti állatkertben megkezdett, de félbemaradt másik beruházással, a Biodómmal kapcsolatos kérdésekre adott válaszai között. A várospolitikus nyilatkozata után megkérdeztük az ügyben a Fővárosi Állat- és Növénykertet (FÁNK) is, de választ nem kaptunk.
A Fővárosi Közgyűlés Tulajdonosi Bizottsága által kedden tárgyalt és elfogadott – Bősz Anett által jegyzett – előterjesztésből azonban kiderül, hogy a korábbi nevén Meseparkként/Mesevárként emlegetett Holnemvolt Vár új bejárati épületére, az új lovardára, a műszaki épület átalakításával kialakított állatházra és a daráló épület átalakításával kialakított mesterségek házára vonatkozóan „használatbavételi engedély nem kerülhetett kiadásra, mert a kivitelezési munkák az építési engedélytől eltérően valósultak meg”.
Csakhogy a hiányzó engedély miatt vissza kellene fizetni a beruházáshoz kapott 500 millió forintos állami támogatást, ezért mentő ötletként fennmaradási engedélyt kérnek a létesítményre.
Ennek keretében el kell készíttetni az építési engedélyhez viszonyított eltéréseket tartalmazó, a megvalósult állapotra vonatkozó építészeti tervdokumentációt. Ez 90 százalékban készen van az előterjesztés szerint. Megtörtént a dokumentumok felülvizsgálata is. Ezenfelül azonban szükség lesz még a szakhatósági előírásoknak való megfelelés érdekében a tűz- és villámvédelem teljes tervezésére és engedélyeztetésére. Az ezzel kapcsolatos kivitelezési munkák csak ezt követően végezhetőek el.
A fennmaradási engedély kiadásához további tervezési, kivitelezési feladatok elvégzése is szükséges a dokumentum szerint. Többek között a helyszíni megfelelőségre vonatkozó ellenőrzések és mérések pótlása, a megvalósítási folyamat során keletkezett és szükséges dokumentumok beszerzése, illetve tanúsítványok kiállítása. A fenti feladatok teljes költsége 50,8 millió forint, befejezési határideje 2023. december 31. Az összeg biztosítása érdekében módosítani kellett a fővárosi engedélyokiratot is, ezért került az ügy a tulajdonosi bizottság elé.
Mindezek után felmerül a kérdés, hogy milyen engedélyek birtokában működött eddig a korábbi közlés szerint évi több tízezer látogatót vonzó, jellemzően 3-10 éves gyermekek számára épült állatkerti létesítmény.
A Tarlós István akkori főpolgármester által 2015 májusában aláírt támogatói okirat szerint „ a magyar mesék világát megidéző Meseparkot alakítanak ki, az ebben létrejövő Mesevár kiállítás célja a mesevilághoz köthető állatfajok bemutatása játékos, gyermek- és családközpontú formában. A csaknem 2700 négyzetméter alapterületen a terek mesékhez illő dekorációt kapnak és „alakot öltenek” a mesék jellegzetes figurái, a gyerekek interaktív kiállítás részeként ismerhetik meg a mesékben felbukkanó állatok és növények tulajdonságait. A hatósági átvételhez megfelelő módon kiépítik a gépészeti és elektromos hálózatokat, válaszfalakat (…) és a tűzjelző és biztonsági rendszereket. A Mesevár belső kialakításához szükséges engedélyek rendelkezésre állnak”.
A Belügyminisztérium által a fenti okirat alapján biztosított 500 millió forintot elméletileg 2016 végéig lehetett volna felhasználni, addig kellett volna elkészíteni a beszámolót is.
A menetközben Holnemvolt Várra/Hetedhét Palotára átkeresztelt mesepark/ eleve csak 2018-ban nyitott meg. A 2013-ban bezárt Vidámpark területének hasznosítására az akkor Persányi Miklós vezette FÁNK egy rövid és hosszú távú koncepciót dolgozott ki, a hosszú távú volt a Pannon Park (benne a biodómmal), amely jelenleg félkészen várja sorsa jobbra fordulását, a rövid távú program volt a mesepark. A projektre 2014-ben adta áldását a főváros, majd nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, ezután adott rá a BM 500 milliót...
A KETTÉOSZTOTT TÁRSADALMAK KÉPE CSAK LÁTSZAT: A TÖBBSÉG IGENIS NORMÁLIS!
VÁLASZ ONLINE
Szerző: KOVÁTS ESZTER
2023.10.27.
A Válasz Online-nál nem lepődünk meg, ha azt halljuk: nem kizárólag tömbökben lehet létezni, fontos ügyekben külön-külön is lehetséges állást foglalni. Attól, hogy nem támogatjuk mondjuk a tömeges migrációt, még egyáltalán nem kell homofóbnak is lennünk. Ha pedig nem vagyunk homofóbok, az nem kell együtt járjon mondjuk a vegánsággal. Egy német tanulmány most rávilágít: a kettéosztott társadalmak képe csupán látszat, a valóságban a véleménycsomagokkal házaló szélsőségek kisebbségben vannak. Igaz, nagy erőkkel dolgoznak a társadalom kettéosztásán. Kováts Eszter politológus eredetileg a Social Europe oldalra írt a tanulmányról angolul, az itt olvasható bővített, szerkesztett, magyar változatot a Válasz Online számára készítette.
Szerző: KOVÁTS ESZTER
2023.10.27.
Konfliktusok léteznek, polarizáció alig, radikalizálódott szélsőségek nagyon is – így foglalja össze eredményeit a németországi társadalmi konfliktusokról szóló, nemrég megjelent nagyszabású szociológiai tanulmány három szerzője. Nagy vitát gerjesztő megállapításaik túlmutatnak Németországon: itthon az Orbán-rezsimhez való viszony szorítja ki a differenciált ítéletalkotást egy sor fontos kérdésben, legyen az a migráció vagy a gender – így Magyarországon is gyümölcsözők lehetnek a kötet felismerései.
Steffen Mau, Thomas Lux és Linus Westheuser arra vállalkoztak, hogy adatok, reprezentatív kérdőíves felmérések és fókuszcsoportos interjúk segítségével feltárják a kortárs német társadalom fejlődését, aktuális konszenzusait és konfliktusait. Az egész köteten végigvonuló kérdés, hogy a politika és a médiadiskurzus csupán megjeleníti a társadalomban létező törésvonalakat, vagy épphogy ők teremtik meg ezeket. Képviseletet adnak a pártok? A társadalomban megjelenő álláspontokat közvetítenek az újságírók és a közéleti véleményvezérek? Vagy inkább (nyíltan vagy az objektivitás álcája mögé rejtőzve) meg akarják alkotni azt, hogy kik vagyunk mi, kik az ők, kit kell szeretni, kit kell utálni, mely kérdések alapján kell (egész pontosan) kettő oldalból választani? Fontos kérdések, amikor mindenütt polarizációról és „kultúrharcról” van szó.
Steffen Mau, Thomas Lux és Linus Westheuser arra vállalkoztak, hogy adatok, reprezentatív kérdőíves felmérések és fókuszcsoportos interjúk segítségével feltárják a kortárs német társadalom fejlődését, aktuális konszenzusait és konfliktusait. Az egész köteten végigvonuló kérdés, hogy a politika és a médiadiskurzus csupán megjeleníti a társadalomban létező törésvonalakat, vagy épphogy ők teremtik meg ezeket. Képviseletet adnak a pártok? A társadalomban megjelenő álláspontokat közvetítenek az újságírók és a közéleti véleményvezérek? Vagy inkább (nyíltan vagy az objektivitás álcája mögé rejtőzve) meg akarják alkotni azt, hogy kik vagyunk mi, kik az ők, kit kell szeretni, kit kell utálni, mely kérdések alapján kell (egész pontosan) kettő oldalból választani? Fontos kérdések, amikor mindenütt polarizációról és „kultúrharcról” van szó.
Konszenzus van egy sor kérdésben
A szociológusok mindezt négy területen vizsgálták: a gazdasági egyenlőtlenség hagyományos, az ő elnevezésükben „fent–lent” dimenziójában, valamint három újabb terepen: „bent–kint” (migráció), „mi–ők” (elismerési kérdések, jellemzően a szexuális és nemi kisebbségek követelései) és „ma–holnap” (a klímaváltozás okai és a teendők). Meglepő eredményeket kaptak. Nagyon röviden összefoglalva: mind a négy területen konszenzust találtak, ráadásul életkoron, képzettségi és jövedelmi határokon átívelőt.
EGYETLEN EMBERT RÚGTAK KI A CORVINUSRÓL A VIZSGABOTRÁNY UTÁN, A TANÁRT, AKI AZ ETIKAI VÉTSÉGEKET BEJELENTETTE
TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2023.10.27.
A Corvinus vezetése október 24-én azonnali hatállyal megszüntette a vizsgabotrányként elhíresült, az egyetemnek roppant kellemetlen etikai eljárást kezdeményező tanár, Ádám Zoltán munkaviszonyát. Az egyetem szerint Ádám nem működött együtt az etikai vizsgálathoz kötődően elindult eljárásban, elfogadhatatlan hangnemben kommunikált a Corvinus vezetőivel. A kirúgott oktató a Telexnek azt mondta, annyiról lehet szó, hogy nem küldött el pár e-mailt, amikről azt gondolta, hogy már elküldte korábban, és amiket a vizsgálat során már bemutatott.
„…a fentiek alapján megállapítható, hogy ön sorozatosan olyan, a magasan kvalifikált akadémiai közösség körében kiváltképpen elfogadhatatlan, tiszteletlen, cinikus és provokatív hangnemben kommunikált a Munkáltatóval, amelynek eredményeképpen a munkaviszonya a jövőben nem tartható fenn” – többek között ez állt a Ádám Zoltánnak október 24-én átadott felmondólevélben. Ádám volt az az egyetemi oktató, akinek bejelentése nyomán elindult az azóta vizsgabotrányként elhíresült etikai vizsgálat a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A vizsgálat megállapította, valóban megtörtént az, amiért Ádám kezdeményezésére elindították, vagyis az egyetem vezetői tényleg kivételeztek egy hallgatóval, aki nagyon befolyásos szülők gyereke. A vizsgálat fő megállapításait másodfokon sem vitatta senki, az egész üggyel összefüggésben viszont egyetlen embert rúgtak ki a Corvinusról:
azt a tanárt, aki a vizsgálatot elindította.
Az egyetem közleményében az áll: „Az etikai ügyet és az ehhez kapcsolódó intézkedéseket, a szabálytalansági eljárás lezárásával, a munkáltatói intézkedések meghozatalával és a rendszerszintű problémákat orvosló akcióterv létrehozásával az egyetem – a maga részéről – lezártnak tekinti.”
Panaszkodnak a befolyásos szülők
A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavasszal és nyáron több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt. Ez azután indult, hogy egy hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetem vezetőinél, mert Ádám Zoltán és kollégái nem engedték levizsgázni fiukat egy tárgyból, amelyből nem teljesítette a félév során előírt követelményeket, az egyetem vezetői viszont elintézték, hogy a diák elkülönítve, külön vizsgasort kitöltve teljesíthesse a tárgyat. Az Ádám Zoltán docens bejelentése alapján indított vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem akkori rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két dékánját. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes (Takáts Előd a másodfokú, felmentő döntés bejelentésének napján lemondott a rektori posztról).
Mivel a rektor maga is érintett volt az ügyekben, másodfokon az etikai eljárás alá vont dékánok ügyében Szabó Lajos rektorhelyettes járt el, aki azóta megbízott rektorként vezeti az egyetemet. A rektorhelyettes nem vonta kétségbe az etikai bizottság megállapítását, miszerint kivételeztek a hallgatóval, mégis fölmentette mindkét eljárás alá vont vezetőt, mondván,
Ádám ezt a 444-nek adott interjújában nagyon rossz minőségű jogi érvelésnek nevezte. Takáts Elődöt aztán erre a döntésre hivatkozva mentette föl az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma, mint másodfokú döntéshozó testület.
A történet itt nem ért véget, Szabó Lajos ugyanis az egyetemi etikai eljárás lezárása után, júniusban egy úgynevezett szabálytalansági eljárást indított, hogy kiderüljön, történt-e valami szabálytalanság az etikai vizsgálathoz vezető vizsgáztatás során. A Corvinus az eljárás lezárásáról október 24-én kora délután adott hírt, valamivel azután, hogy Ádám Zoltánnal Szabó Lajos közölte a rendkívüli elbocsátást. Az eljárás az egyetem közleménye szerint több szabálytalanságot is talált, például hogy a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat szerint nem megengedett hallgatók ügyeiről harmadik személlyel beszélni, beleértve a hallgató szüleit. Ez egyébként azért is érdekes megállapítás, mert erre az etikai eljárás alá vont egyik dékán kérte meg Ádám Zoltánt. Az egyetem szerint ráadásul volt olyan diák, akinek megengedték, hogy bepótolja a félév során elmaradt beadandókat, míg a hallgatónak, akit végül kivételezve vizsgáztattak, nem.
Ádám Zoltánt nem nevesítik a közleményben. De ahogy azt Ádám a Telexnek elmondta, nem is azért rúgták ki, mert a vizsgálat valamilyen szabálytalanságot talált volna az ő esetében (ilyen megállapítást senki nem tett), hanem mert nem küldött el két e-mailt, amiről azt gondolta, hogy már korábban elküldte, és úgymond, tiszteletlenül beszélt az egyetem vezetőivel...
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2023.10.27.
„…a fentiek alapján megállapítható, hogy ön sorozatosan olyan, a magasan kvalifikált akadémiai közösség körében kiváltképpen elfogadhatatlan, tiszteletlen, cinikus és provokatív hangnemben kommunikált a Munkáltatóval, amelynek eredményeképpen a munkaviszonya a jövőben nem tartható fenn” – többek között ez állt a Ádám Zoltánnak október 24-én átadott felmondólevélben. Ádám volt az az egyetemi oktató, akinek bejelentése nyomán elindult az azóta vizsgabotrányként elhíresült etikai vizsgálat a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A vizsgálat megállapította, valóban megtörtént az, amiért Ádám kezdeményezésére elindították, vagyis az egyetem vezetői tényleg kivételeztek egy hallgatóval, aki nagyon befolyásos szülők gyereke. A vizsgálat fő megállapításait másodfokon sem vitatta senki, az egész üggyel összefüggésben viszont egyetlen embert rúgtak ki a Corvinusról:
azt a tanárt, aki a vizsgálatot elindította.
Az egyetem közleményében az áll: „Az etikai ügyet és az ehhez kapcsolódó intézkedéseket, a szabálytalansági eljárás lezárásával, a munkáltatói intézkedések meghozatalával és a rendszerszintű problémákat orvosló akcióterv létrehozásával az egyetem – a maga részéről – lezártnak tekinti.”
Panaszkodnak a befolyásos szülők
A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavasszal és nyáron több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt. Ez azután indult, hogy egy hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetem vezetőinél, mert Ádám Zoltán és kollégái nem engedték levizsgázni fiukat egy tárgyból, amelyből nem teljesítette a félév során előírt követelményeket, az egyetem vezetői viszont elintézték, hogy a diák elkülönítve, külön vizsgasort kitöltve teljesíthesse a tárgyat. Az Ádám Zoltán docens bejelentése alapján indított vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem akkori rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két dékánját. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes (Takáts Előd a másodfokú, felmentő döntés bejelentésének napján lemondott a rektori posztról).
Mivel a rektor maga is érintett volt az ügyekben, másodfokon az etikai eljárás alá vont dékánok ügyében Szabó Lajos rektorhelyettes járt el, aki azóta megbízott rektorként vezeti az egyetemet. A rektorhelyettes nem vonta kétségbe az etikai bizottság megállapítását, miszerint kivételeztek a hallgatóval, mégis fölmentette mindkét eljárás alá vont vezetőt, mondván,
nem volt egyértelműen megállapítható, hogy szándékosan kivételeztek volna, vagy hogy azért tették volna ezt, mert a diák gazdag és befolyásos családból származik.
Ádám ezt a 444-nek adott interjújában nagyon rossz minőségű jogi érvelésnek nevezte. Takáts Elődöt aztán erre a döntésre hivatkozva mentette föl az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma, mint másodfokú döntéshozó testület.
A történet itt nem ért véget, Szabó Lajos ugyanis az egyetemi etikai eljárás lezárása után, júniusban egy úgynevezett szabálytalansági eljárást indított, hogy kiderüljön, történt-e valami szabálytalanság az etikai vizsgálathoz vezető vizsgáztatás során. A Corvinus az eljárás lezárásáról október 24-én kora délután adott hírt, valamivel azután, hogy Ádám Zoltánnal Szabó Lajos közölte a rendkívüli elbocsátást. Az eljárás az egyetem közleménye szerint több szabálytalanságot is talált, például hogy a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat szerint nem megengedett hallgatók ügyeiről harmadik személlyel beszélni, beleértve a hallgató szüleit. Ez egyébként azért is érdekes megállapítás, mert erre az etikai eljárás alá vont egyik dékán kérte meg Ádám Zoltánt. Az egyetem szerint ráadásul volt olyan diák, akinek megengedték, hogy bepótolja a félév során elmaradt beadandókat, míg a hallgatónak, akit végül kivételezve vizsgáztattak, nem.
Ádám Zoltánt nem nevesítik a közleményben. De ahogy azt Ádám a Telexnek elmondta, nem is azért rúgták ki, mert a vizsgálat valamilyen szabálytalanságot talált volna az ő esetében (ilyen megállapítást senki nem tett), hanem mert nem küldött el két e-mailt, amiről azt gondolta, hogy már korábban elküldte, és úgymond, tiszteletlenül beszélt az egyetem vezetőivel...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)