2023. december 19., kedd

ELVILEG TÖBBPÁRTI DEMOKRÁCIÁBAN TOTALITÁRIUS TÍPUSÚ PROPAGANDA: HARASZTI MIKLÓS A MAGYAR MÉDIÁRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.12.19.


Az EU-n belül az igazi veszély nem a szólásszabadság korlátozása, hanem a médiaszabadság korlátozása, a médiapluralizmus hiánya – mondja interjúnkban az első magyar médiatörvény egyik megalkotója. A később az EBESZ sajtószabadság-felelőseként dolgozó Haraszti Miklós szerint annak az utópiának, hogy a médiában jön létre a racionális vita és a politikai közvélemény, az egyik pofont az állam által futtatott oligarchikus propagandamédia adja, a másikat pedig a független média buborékosodása.


Hosszú vajúdás után született meg az 1996. évi I. törvény, Magyarország első médiatörvénye. Alapvetően miben változott mára a szabályozási és politikai környezet ahhoz a hat évhez képest, amikor azt készítették, és ön volt az SZDSZ főtárgyalója?

Az még egy klasszikus médiatörvény volt a hagyományos médiáról, csak rádió, tévé és print létezett, még semmit sem tudtunk az online-ról. Abban a törvényben még kiegyensúlyozott volt a pártok részvétele.

Ez már a második nekifutás volt, már nélkülem, mert én csak az első Országgyűlésben voltam képviselő. Az én törvényem megbukott a hírhedt 1992. szilveszteri szavazáson, ami a Guinness rekordok könyvébe is beleillik, mert az volt valószínűleg a világ leghosszabban tárgyalt törvénye, amelyik a végszavazáson nulla pozitív szavazatot kapott. A három ellenzéki párt, az SZDSZ, a Fidesz és az MSZP együtt kiszavazta a kétharmados részeket, majd az MDF-es kormányoldal tartózkodó szavazatot adott le.

Mi azért szavaztunk így, mert az utolsó pillanatban Balsai igazságügy-miniszter úgy küldte el szavazásra a törvényt, hogy az irányítói posztokon kormányfői kinevezésűre változtatta a konszenzusos kinevezést. Fogpasztareklám lett kivert fogsorral. Nem akartuk, hogy egy közösen elfogadott törvény homlokzata mögött olyan kormánypárti gépezet forogjon, amilyet ma ismerünk.

Aztán ’96-ban a Horn–Kuncze-kormány, bevonva az ellenzéket, de stallumok, kuratóriumi állások és hasonlók megszaporítása árán egy kiegyensúlyozott törvényt hozott létre.

Az európai szabályozási környezet azóta inkább csak az online bekapcsolásával változott. Továbbra is standard a kiegyensúlyozottság, aminek a depolitizálás a fő eszköze. Nem úgy, mint a ’96-os törvénynek, amelyikre már akkor panaszkodtak az újságírók, hogy az egypárt diktatúrája helyett a pártok közös diktatúráját vezeti be.

A Csúcs László–Nahlik Gábor-féle ragadozó korszak után Horn Gyuláék is tisztogattak. Ilyenkor hullámokban hajtották el a közszolgálati embereket. Ennek ellenére az egy kiegyensúlyozottabb világ volt, különösen, mert elindulhatott a kereskedelmi tévézés-rádiózás.

Aztán 2004-ben több országgal együtt beléptünk az Európai Unióba, és kiderült, hogy az Európai Uniónak nincs akarata a média eltérítésének befolyásolására...

KARÁCSONYI AJÁNDÉKKAL LEPTÉK MEG PINTÉR SÁNDORT A TANÁROK, ÉS KÉRTÉK, MENJEN EL TANÍTANI NÉHÁNY HÓNAPIG EGY VIDÉKI ISKOLÁBA - AZ 1432 ÜZENETÜKRE PONTOSAN 1432 VÁLASZT SZERETNÉNEK KAPNI

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.12.18.


Üzenőfüzettel lepték meg a karácsonyi ünnepek alkalmából Pintér Sándor belügyminisztert a Tanítanék Mozgalom tagjai, amelyet hétfő délelőtt át is adtak a Belügyminisztérium (BM) egyik főosztályvezetőjének. A füzet összesen 1432 üzenetet tartalmaz olyan pedagógusoktól, akik a saját tapasztalataikat osztották meg az Orbán-kormány szerint nem létező tanárhiányról, valós bérhelyzetükről és a közoktatás több más problémájáról. Ezek közül néhányat kihangosítva fel is olvastak a BM előtt. Volt, aki azt javasolta Pintér Sándornak, menjen el néhány hónapra egy vidéki iskolába tanítani, és a tanári fizetéséből próbáljon megélni.

A Tanítanék képviselői jelezték, az 1432 üzenetre pontosan 1432 választ szeretnének kapni, elmondásuk szerint a BM főosztályvezetője erre azt mondta, nagy valószínűséggel összevont válasszal fognak reagálni.

A Tanítanék egyik képviselője, Palya Tamás lapunknak elárulta, valójában majdnem kétszer annyi üzenet érkezett hozzájuk, mint amennyi a füzetben van, de csak a “szalonképesebbeket” nyomtatták ki. A mozgalom egy másik tagja, Törley Katalin szerint az üzenetek jól bemutatják, hogy ez a “bántalmazó hatalom” mind a döntések, intézkedések és a kommunikáció szintjén is milyen méltatlan módon bánik a pedagógusokkal...

HOGYAN BEFOLYÁSOLJA A KARÁCSONYI AJÁNDÉK A GYEREK JELLEMÉT?

TELEX
Szerző: PEER KRISZTINA
2023.12.19.


Szülőként folyamatosan ki vagyunk téve annak a társadalmi nyomásnak, miszerint a gyerekért mi magunk, leginkább egy személyben vagyunk felelősek. Azaz a viselkedése nemcsak hogy tőlünk ered, de kizárólag mi felelünk érte. Az ütésért, amit a kezével, a sérelemért, amit a mondatával okozott. Ebből pedig az következik, hogy nekünk kell korrigálni őt, a „hibát” orvosolni, a konfliktust megoldani. Most persze szándékosan sarkítok, mert azt szeretném érzékeltetni, hogy ez annyira mélyen belénk van kódolva, hogy számíthatunk arra, mindez karácsonykor sem lesz másképp. De bízom abban, hogy pusztán attól, ha beszélünk róla, tudatosabban tudunk szülőként nemcsak a karácsonyhoz, de az egész ajándékkérdéshez közelíteni függetlenül attól, hogy ott lapul-e a szekrényben, vagy még úton van. Amikor a gyerek majd fintorog, nem köszöni meg az ajándékot a mamának, húzza a száját az unokatesóknál, az asztalhoz sem jön kamaszként a keresztszülőknél, vagy éppen óvodásként közli, hogy „De ilyenem már van, nem kell még egy!”, akkor mi egyrészt a föld alá süllyedünk szégyenünkben, másrészt önmagunkat kezdjük okolni, őt pedig ezzel egy időben szabályozni. Ettől mindenki feszült lesz, és az örömködés helyét máris a stressz vette át. Ahelyett, hogy vennénk egy mély levegőt, egy újabb karácsonyi kekszet a tányérról, csendben hátradőlnénk és kivárnánk.

Miből tanulnak a gyerekek?

Azért is érdemes nem azonnal belelépni a fent említett helyzetekbe, mert a gyerekek a környezetük reakcióiból is tanulnak. Amikor a nagymama szomorú lesz, mert nem találta el a szíve vágya ajándékot, akkor a gyereknek ezt szabad látnia, és szabad a szomorúságban is osztoznia. Amikor a rokonok értetlenkednek azon, hogy a kamasz miért áll fel idő előtt a vacsoraasztaltól és kezdi nyomkodni a telefonját egy félreeső sarokban, akkor szabad ezt szülőként megmagyarázni, szabad a fülünk mellett elengedni és szabad mindezt a gyerekünknek is végighallgatnia. Sőt, szerintem fontos is, hogy ezeket megtapasztalja: hogy egyetértenek vele, hogy valamit máshogyan gondolnak, hogy kiállnak érte és képviselik az érdekeit, hogy rábízzák, oldja meg ő konfliktushelyzetet. Egyszóval mindaz, ami a karácsonyi családi eseményeken történik, az formálja a gyerek személyiségét. Persze nem mindegy, hogy milyen irányban.

A személyiségfejlődés sok összetevős...


MÁR RÉGEN MEGÉRETT AZ IDŐ A NYUGDÍJREFORMRA

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2023.12.19.


Barát Gábor nyugdíj-szakértő szerint a nyugdíjrendszer célja a megfelelő nyugdíjjövedelmek biztosítása annak érdekében, hogy az idős korosztály tisztességes körülmények között és gazdasági függetlenségben éljen. Fontos kérdésnek tartja azt is, hogyan érvényesül a társadalmi szolidaritás a generációk között és a generációkon belül. Nem hagyható figyelmen kívül a GDP-arányos nyugdíjszint vizsgálata sem, mert meghatározó a viszony. Azt azonban állítja, hogy a mára kialakult GDP-arányos nyugdíjkiadás, a rokkantsági nyugdíj kiiktatása ellenére, európai mércével nézve sem túlzó. Azon, a nyugdíjrendszer távlati alakulásától függően javítani is lehet. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője a Hírklikknek adott interjújában tényekkel alátámasztva kitért arra, miért jártak rosszul a magunk mögött hagyott évben a nyugdíjasok, illetve mire számíthatnak. Szerinte nyugdíjreformra már régen megérett az idő, de nem mindegy, hogyan, milyen ütemezésben valósul meg.


Hogyan változott 2023-ban a nyugdíjasok pozíciója Magyarországon? El lehet-e mondani, hogy ismét ők lettek az egyik nagy vesztes társadalmi réteg – netán a legnagyobb vesztes társadalmi réteg?

Sokan vannak, akikre elmondható, hogy 2023-ban sem voltak a sors, illetve a kormány kegyeltjei. Ez a véleményem akkor is, ha a kormány többé-kevésbé teljesítette a nyugdíjban részesülők számára a jogszabályban előírtakat. Azért mondom így, mert – nem lebecsülve a jogszabályi előírások teljesítését – nehéz gazdasági-pénzügyi helyzetben ugyan, de egyes nyugdíjas szervezetek jogi értelemben sem alaptalanul azt jelzik, hogy a reálérték megőrzése érdekében szükség lenne a korábbról „megmaradt elmaradás” pótlására. A vesztes nyugdíjas társadalmi rétegből ki kell emelni az átlagnyugdíj összegét el nem érő nyugdíjban részesülőket. Őket ugyanis különösen megviselte éves szinten a két számjegyű infláció, annak „belső szerkezete”, konkrétan az alapvető élelmiszereket sújtó brutális infláció. Érzelem nélkül nem lehet gondolni arra, hogy az említett és tömeges nyugdíjas-kör tagjai miként tudták biztosítani ilyen körülmények között a létfenntartásukat, illetve a normálishoz közeli életvitelt. Határozott véleményem, hogy a különösen nehéz időkben elvárható, sőt, szükséges lett volna a jogszabályból következő intézkedéseket meghaladó, akár csak egyszeri támogatás. Nem tartottam volna ördögtől valónak azt sem, ha valamilyen átmeneti rendszeres jövedelempótló juttatást vezetett volna be a kormány, természetesen más, különösen „sérülékeny társadalmi csoportokra” is gondolva...

KÁLID ARTÚR: BELEFÁRADTAM A VÁRAKOZÁSBA ÉS A LELKESEDÉSBE

SZABAD EURÓPA
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2023.12.17.


...Az utóbbi években alig hallani a véleményét a közügyekről. Kivonult a világból, már nem mond véleményt?

A kérdésre az életem ad választ. Mostanában valóban nincsenek ilyen típusú megnyilatkozásaim. Bármennyire is ciki, pesszimista vagy lehangoló, de belefáradtam a várakozásba és a lelkesedésbe. Ezt az értelmetlenségérzetet szerettem volna eltolni magamtól.

Értelmetlen?

Mondjuk úgy, hogy a kilátástalan. Az egész ország annyira erősen átitatódott a propagandával, hogy manapság egy pozitív nullát is ki lehet úgy mondani, hogy nem szakad le az ég. Ezért ez már Don Quijote-harc. De azt határozottan szeretném hozzátenni: a saját biztonságom vagy az egzisztenciám soha, semmilyen körülmények között nem volt megfontolás tárgya.

Nem azért döntött így, mert a közéleti szereplései miatt nem kapott szerepeket?

Nem, erről nincs szó. Azt tudom, hogy készülnek listák. Azt is tudom, hogy bizonyos filmek castingjára azért nem jutottam el, mert aláírtam egy petíciót. Erről amúgy ma is azt gondolom, hogy helyes lépés volt. Aztán amikor meghívtak castingra, még mielőtt odaértem volna, felhívtak, hogy bocs, nem jöhetsz.

2020-ban az SZFE-ügyben kérdezték a véleményét, amit el is mondott.

És nem voltam túl optimista, ha jól emlékszem.

Arra a kérdésre, hogy vajon sikerrel járnak-e a tüntető diákok, azt válaszolta: „Ha a vágyaimat fejezném ki, akkor sikerül nekik. Ha kicsit realistább vagyok, akkor azt mondom, hogy nem biztos. Ha pedig pesszimista vagyok, aki ismeri a hatalom technikáit, akkor egyáltalán nincs rá esély. Mert meg fogják várni a megfelelő pillanatot, hogy megosszák őket, ahogy nagyobb ellenállás esetén tenni szokták.”

Szerintem a hatalomtechnika kapcsán még az is elhangzott, hogy meg fogják találni a megfelelő módot. Valóban így történt, a legocsmányabb módon, a Covidra hivatkozva sikerült megszüntetni a blokádot. Egy olyan eszközt használtak fel, ami épp kapóra jött nekik. Ha megkérdeznek, ugyanúgy el fogom mondani a véleményemet. A különbség abban van, hogy már nem akciózom, nem állok ki a színpadra.

Miért?

Mert már mindent leszalámiztak, és minden megosztott. A tanárokkal kapcsolatos folyamat is leépült. Személyes ismerősöm egy nagyon aktív szervező és politizáló tanár, aki minden tüntetésen ott volt. Túl harcos, túl szabadszájú volt. De a hatalom technikái ellen ő is többé-kevésbé tehetetlen. Most ő magyarázza, miért nem mondott fel: nem ért máshoz, csak a tanításhoz. Belesimult a rendszerbe, ami ellen három-négy évvel ezelőtt még úgy lázadozott, ahogy korábban én is tettem. Ezért egyre kisebb az ellenállás, és simán futunk bele az újabb és újabb kétharmadokba. Ebbe fáradtam bele. Azt érzem, egyszer majd tényleg egy banánhéjon csúszik meg az egész. Addigra pedig annyi minden rossz történik, és szinte minden tekintetben korlátozzák a szabadságot és a függetlenséget.

Minap legendás színészek – mások mellett Lázár Kati, Kútvölgyi Erzsébet, Egri Márta – adtak ki közös nyilatkozatot arról, hogy nem hajlandók átvenni az aranydiplomájukat a 2020-ban modellváltáson átesett Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Kútvölgyi Erzsébet azt mondta: a szakmai döntéseket elfogadják, de azt nem, hogy a küszöb alatt bekúszik a politika. Az ilyen típusú cselekedeteknek van jelentőségük?

Biztos, hogy van. Ha ilyen helyzetben megkérdeznek, én is hasonlóan lépnék. Az elveimet én is próbálom tartani. De ha minden pillanatban őriznénk, hogy a rendszerrel nem közösködünk, akkor szép lassan munka nélkül maradnánk. Mert bárhová megyünk, mindenhol ott vannak. Egész egyszerűen nem lehet mást tenni, mint elfogadni a helyzetet. Harcolhatok, küzdhetek, kiállhatok, hogy ebbe meg abba a színházba nem megyek el, de senkit nem érdekel. Maximum éhen halok a gyerekeimmel együtt.

Mácsai Pál úgy fogalmazott a Forbesnak: „Az Átrium színházi társulata azért szűnt meg, mert a Nemzeti Együttműködési Rendszere kultúrpolitikának protekcionistavilágnézet- és politikaihűség-alapú támogatási rendszert épített ki.”

Ez teljesen így van. Én főként kisebb társulatokkal dolgozom, például az Akcent Café nevű kis helyen, ahol csodás szerepeket játszom, jó előadások születnek. Ők például még a béka feneke alatt vannak. Hatvan férőhelyes kis színház, és fuldokolnak. Még a független színházakon belül is vannak különböző erővonalak, az Átriumnak jóval nagyobb a lobbiereje, és sokkal nagyobb felületen tud hangot adni a problémának. A lényeg: ezt az egész szférát úgy, ahogy van, a mostani hatalom legszívesebben eltörölné.

Miért?

Nem csak azért, mert a hatalom nem szereti, ha gondolkodó emberek vannak. Egy ilyen pici színház üzenetei annyira kevés emberhez jutnak el, hogy ez a hatalomnak semmilyen szinten nem árthat.

Akkor?

Szimplán üzleti érdekből. A területre jutó minden pénzt átcsoportosítanak azzal a szöveggel, hogy egyesekkel nem foglalkoznak. Nem ördögi átgondoltság van abban, hogy az Átriumot megfojtják, hanem tiszta üzleti modellt alakítanak ki. Azt mondják: vannak támogatottjaink, akik a mi keblünkön éldegélnek. A többiek meg oldják meg, ahogy akarják.


ORBÁN DEMOKRÁCIÁJA: „A PARLAMENT MAJD LESZAVAZZA”

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.12.15.


Orbán a szokásos pénteki rádiós propagandainterjújában azt mondta: „ha nem akarjuk, hogy Ukrajna EU-tag legyen, a parlament majd leszavazza”. Ez önfeljelentés, mondhatjuk, az Európai Unió felé, mert ez azt jelenti, hogy Magyarországon nincs jogállam. A parlament a végrehajtó hatalom alá rendelve, Orbán utasításai szerint működik.

A híres nagy magyar modell úgy néz ki, hogy a választási körzetek átírásával, a választási feltételek egyenlőségének felszámolásával, pénzelvonással, propagandával, az ellenzéknek a közmédiától való elzárásával hozz létre egy kétharmados szavazógépet a parlamentben, amit a csaló és tisztességtelen választás után arra használsz, amire akarsz.

Demokratikus jogállamban a hatalmi ágak szétválasztása létezik, a törvényhozó parlament nincs a kormány alá rendelve, hanem fordítva. A parlament részeként az ellenzék is felette áll és ellenőrzi a kormányt. Magyarországon ez fordítva van, a kormány a parlament felett áll, s mivel Orbánnak semmi más korlátja sincs, valójában a parlament Orbán alá rendelt.

Orbán arra használja a csaló választással létrejött, a mindenkori abszolút többségben levő „fideszes” parlamentet (azért idézőjelben, mert a Fidesz is csak egy fikció, nem egy párt, hanem Orbán egyik kamu szervezete, amely azt csinálja, amit ő akar), hogy törvényes és demokratikus látszatot adjon az önkényuralmi döntéseinek. Hitelesíti vele saját magát.

Demokráciában egy kérdést a parlament elé utalnak, amely hosszas tárgyalások után a témáról demokratikus döntést hoz. Jogállamban még egy frakció sem parancsra szavaz, mert a képviselők rendelkeznek bizonyos szuverenitással, a szavazóiknak elszámolással. Magyarországon Orbán jelöli ki őket, és az utasítása szerint szavaznak. Ez a diktatúra.

Orbán önfeljelentéssel felérő mondata, miszerint „a parlament majd leszavazza”, csak azt jelenti, hogy amit ő akar, azt majd a parlamenttel leszavaztatja, oszt jónapot. Formálisan, a látszat szerint, nem ő döntött, hanem a magyar parlament. Miközben a magyar parlament soha semmiben nem dönthet, mindenben Orbán parancsait teljesíti.

Ezt a hazugságot, hamis látszatot azért lehet fenntartani, mert az ellenzéknek nevezett kollaboráns, hazaáruló, korrupt banda a jelenlétével legitimálja. Ezek mind kilóra megvett pártok és emberek, beleértve a nagy DK-t és a Momentumot is, amelyek fenntartják ezt a hamis és hazug látszatot az Orbántól kapott állami pénzért, amit ezért ad nekik.

Magyarországon az állam Orbán tulajdona, az állam pénze Orbán pénze, azt csinál vele, amit akar. Az ellenzéki pártok a pénzüket Orbántól kapják, méghozzá éppen azért, hogy a demokrácia hamis látszatát, ezt a hazug rendszert legitimálják, hitelesítsék, fenntartsák. Orbán a parlamentet arra használja, hogy diktatórikus döntéseinek demokratikus látszatot adjon.

Ezért káros, amit ez az ellenzék csinál. Hazugság és hamisság minden szavuk, mert tudják, hogy a választások nem tiszták, nem egyenlőek, esélyük nincs nyerni, még papíron sem, s ha ennek bármilyen veszélye fennállna, Orbán azonnal hoz egy új „törvényt”, amit szintén elfogadnak, s megakadályozza azt. Orbán arra tartja őket, hogy velük fedezze a valóságot...

KÁTYÚK, LOVAK, EMBEREK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.19.


Csudálatos egy napunk volt tegnap a magyari tébolydában, hogy az ember azt sem tudja, honnan is kezdje az egészet. Talán Németh Szilárdnál. Fix pont ő nekünk, ha Arkhimédész atyánk még az élők sorában lenne, akkor bízvást ajánlhatnánk neki, itt van, amit óhajtott, tessék a segedelmével kiforgatni sarkaiból a világot. Tehát a Szilárd. Nos, ő autóval közlekedett a bűnös Budapesten, és defektet kapott. Mindennapos történet, bárkivel megeshet.

Nos azonban, a jó Szilárd, ahogyan azt a Fidesz iskolában tanulta, azonmód gyártott kampányt a lukas gumiból, megtalálva az egyetlen okot az Univerzumban: Karácsony. Nem kell ezt túlragozni és magyarázni, bármi is történik a tájékunkon, vagy akár a Hold túlsó oldalán, Karácsony, Gyurcsány és ezek körei a felelősek, olyan már ez mint az egyszeregy, és nem is érdekes egyáltalán. Túltolták már rég a fiúk a biciklit, nem ütik át az ingerküszöböt.

Ami miatt Németh Szilárd bekerült a mai mesébe, az a kátyú és egy másik autós, aki figyelembe nem véve, hogy az általa lerohasztott Budapesten akadhatnak lukak, autózgatott, mint egy kretén, vitte Erdogant a frissen kapott villanyos terepjáróján, és voltaképp itt kezdődik a mese, mert innentől lett olyan a történet, mint valami ’isztániában, ahol a kedves vezetők egymásnak ajándékokat adnak és kapnak. Ezért fotózták nemrégen Orbánt tatár kucsmában.

De nem is ez, hanem a hatalmas vendég egészsége, annak féltése, amiről tudnának mesélni a magyarok, akiket a személyzete a nem is oly rég volt látogatás alkalmával egészségesen megruháztak, mint valami megyehármas futballmeccsen. Talán ezért nem lett aztán belőle baj, utcai harcosok, illetve a testőrségük ekképp intézik a dolgokat, nincs itt semmi látnivaló, tessenek oszolni. Nem oszolunk, hanem nézzük a bulit, mint valami rossz tripet, ami van.

Mert már akkor, amikor Orbán atyánk valami különös, cirkuszi okból a volánhoz ülve fuvarozta ezt a másikat, mi lett volna, mi történhetett volna, ha az autó úgy jár, mint Németh Szilárdé épp ezen a napon. Nos, akkor Erdogan fogdmegjei kirángatták volna Karácsony főpolgit az ágyból, és meggyakják erősen, mint felelőst, mert minden lehet, amit csak el bír képzelni az ember, sőt, az is, ami még eszébe sem jutna. Orbán szeret olykor sofőrködni.

Legutóbb is, amikor Lázár nevű minisztere ült az anyósülésen, kritizálta a vezetési stílusát, hogy a szabályokat sem tartja be, bár könnyen lehet, ez a Lázár csak képes beszédet használt akkor, és egészen másról szólt, mint amit amúgy mondott. Viszont, ha szó szerint értette, akkor Erdogan veszélyben volt, de más miatt is. Bejutott a kordonok mögé ugyanis a Karmelitánál, de nem kellett átfloppolnia rajta, a jövetelére elbontották ugyanis.

A második veszélyhelyzet, mert és ugyanis, ha tényleg építenek, és csak a külcsín miatt szedték le a vasakat, akkor a messziről jött másik kedves vezetőnek kijárt volna egy sityak, de ilyet nem kapott. És ha a fejére esik egy féltégla, kérdezzük, ha már, de tudjuk, hogy minek. Innentől azonban kíváncsiak leszünk, ha eltávozik a magas rangú vendég, akkor újra nagyon építkezni kezdenek-e, főleg, ha mondjuk Hadházy és társai megint arra sompolyognak...

FŐÚR, TŰNÉS! - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.12.19.


Avagy ajándék lónak ne nézd a fogát! Magyar-török barátság, német fegyvergyárak, az első magyar klímamenekült, a szerbiai választás utózöngéi és az ország legdrágább autópályája a 444 reggeli hírlevelében.

Jó reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 reggeli hírlevele. (Több hírlevelünk is van, fel lehet rájuk iratkozni.) 

Kezdésnek itt van 4 anyag a címlapról:





POLITIKA

Recep Tayyip Erdoğan érkezése előtt elpárolgott a kordon a Karmelita elől. Erdoğan hozott egy török elektromos autót Orbánnak, aki pedig cserébe adott egy lovat, amit úgy hívnak: Főúr.

A török és a magyar államfőt pénzmosáson kapták. (Vigyázat, szóvicc!) Orbán bejelentette a nagy tervet, miszerint a 21. században a magyarok és a törökök együtt lesznek győztesek.

Orbán Viktor hivatalos fizetése jövőre átlépheti a 6,5 milliót: még úgy is szépen gyarapodik a politikai osztály, hogy az átlagbér emelkedése az infláció alatt marad.

A fideszes vezetés utólag kifizeti az ellenzéki összefogást szétrobbantó ex-DK-s alpolgármestert Gödön, visszamenőleg megkapja a fizetését a leváltása utáni időszakra is. Lemondott Radnóti Ákos győri fideszes alpolgármester.

Lévai Anikóval látogatott meg menedékre szoruló családokat az amerikai nagykövet: miközben a kormány és sajtója célkeresztjében áll David Pressman, Szolnokon Orbán Viktor feleségével látogatott meg egy menedékhelyet.

A Mediaworks leválasztaná a Médiatanácsról a szuverenitási törvény ellen tiltakozó Magyar Lapkiadók Egyesületét, szerződésbontásra kérik a hatóságot.

- Ezt is megértük: közös fotón szerepelt Gáspár Győző és Tóth Gabi.

- Gajdics Ottó elmesélte, mikor tudta meg, hogy nem a Jézuska hozza a karácsonyfát, és hogy az apja emiatt hogyan fenyítette meg a tanárját.

- Elment a nagy mesélő: 81 évesen meghalt Dózsa László.

GAZDASÁG

Rekorddrágán épülhet autópálya: a kormány 170 helyett 400 milliárdot szánna egy 44 km-es szakaszra.

Lénárt István gazdálkodó húsz év munkáját hagyta ott és költözött az ország másik részébe a szárazság és a klímaváltozás más következményei miatt.

Nemcsak akkumulátorok és autók, hanem harcjárművek, fegyverek, lőszerek összeszerelő országává is válhat Magyarország, és bármerre nézünk, felbukkan a német Rheinmetall neve, de ahhoz, hogy a fejlesztéseknek értelme legyen, exportpiacokat is kell találni.

- Tanítani való, ahogy trükközik az oktatási statisztikával Rétvári Bence belügyi államtitkár.

Leomlott egy székelyudvarhelyi diákotthon fala, gyerekek szorultak a romok alá, egyikük meg is halt. A román államfő is részvétét fejezte ki.

- Negatív rekordot döntött a gyerekszületések száma Magyarországon.

IDŐJÁRÁS

- Durvul a légszennyezettség a Sajó völgyében, Kazincbarcikán már egészségtelen a levegő.

- 7 és 12 fok közötti hőmérséklet lesz december 24-én.

HÁBORÚ

Lehallgató készüléket találtak az ukrán főparancsnok új irodájában. Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok szerint az ukrán hadseregnek hadműveleteket kellett elhalasztania a súlyos lőszerhiány miatt. A Fehér Ház szerint az év végén elfogy az ukrajnai katonai támogatás kerete.

Az IDF Gázában hatalmas alagutat fedezett fel, ennek a létezéséről a hírszerzésnek eddig sejtése sem volt: a 4 km hosszú és 3 méter széles járatot a Hamász arra tervezhette, hogy járművekkel is tudjon közlekedni 50 méterrel a föld alatt.

- Moszkvának továbbra is imponál, ahogyan Magyarország védi az érdekeit.

- Az EU elfogadta az Oroszországgal szembeni 12. szankciós csomagot is.

- Súlyos reaktorhibát titkolt el a Roszatom egy fehérorosz atomerőműben.

KÜLFÖLD

A szerbiai ellenzék szerint tízezreket buszoztattak Boszniából Belgrádba, akik illegális szavazóhelyiségben segítették a hatalmi pártot. A kormány szerint nincs abban semmi, ha emberek szervezetten szavaznak. Parlamentben a Covidot relativizáló tüdőgyógyász, hiába fogy a vajdasági magyarság, a belgrádi parlamentben nő a számuk.

Kezdődik a hongkongi demokráciapárti milliomos, Jimmy Lai pere: a vállalkozót külföldi erőkkel való összejátszással vádolják, életfogytiglani börtönt is kaphat.

38,5 milliárd forintos bónuszt kaphat a Ryanair vezérigazgatója, ez az európai vállalati történelem legnagyobb prémiuma lenne.

- Az EU szabálysértés miatt vizsgálja az X-et.

- Olaf Scholz covidos.

Ejtették a szexuáliszaklatás-vádakat Warren Beatty ellen.

- Ferenc pápa megengedte a papoknak, hogy megáldják az azonos nemű párokat.

- Miközben három fegyveres kirabolt egy coloradói csekkbeváltó üzletet, ellopták az autójukat.

2023. december 18., hétfő

POLGÁR JUDIT: „A KREATIVITÁS SZÁMOMRA ÉLETFORMA” – ÉLET. SAKK. EMBER.

WMN LIFE
Szerző: POLGÁR JUDIT
2023.12.18.


„A tehetség adottság, a kiteljesedéséhez viszont elengedhetetlen a gyakorlás, a folyamatos tanulás és a megújulás. Rusztikusabb szóval: a munka. A kreativitással ugyanez a helyzet, legalábbis életem eddigi tapasztalatai ebbe az irányba mutatnak.” Polgár Judit nemzetközi sakknagymester sorozatának harmadik részében a téma nem más, mint: a kreativitás. Ez itt az Élet. Sakk. Ember. A cikk végén, ahogy megszokhattátok, letölthető játékot találtok Polgár Judit Sakkpalota könyvsorozatának Bumm Bástya kalandjai című kötetéből.


Polgár Judit = váratlan lépések

Van egy olyan saját „szeretem mondatom”, amire a többinél is büszkébb vagyok. Miért ez ül a trónon? Amiért a szöveg címe is ez. Mert benne van az életem. Zárójel nyit: a lenti mondatot persze simán leírhatta más is, nem csak én. Zárójel zár.

A kreativitás számomra életforma.

Amióta az eszemet tudom, szeretem az előrevivően ötletes dolgokat...

FÉL LÁBBAL AZ IDŐGÉPBEN RAGADT AZ ÚJRA NÖVEKVŐ MAGYAR GAZDASÁG

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2023.12.18.


Egymást követik mostanában a jó hírek a magyar gazdaságról: szeptemberben egy évnyi csökkenés után újra nőttek a reálbérek, június és augusztus között véget ért a magyar gazdaság egy éve tartó recessziója, októberben és novemberben pedig egy számjegyűre csökkent az infláció.

A jó hírek mellett ugyanakkor olyan statisztikák is érdekesek lehetnek, amikből nem lesznek hírek. Igaz például, hogy a reálbérek nőnek, de a növekedéssel együtt is csak oda jutottak el, ahol 2021-ben voltak. Igaz, hogy véget ért a recesszió, de a nemzeti össztermék még így is csak most kezdte el megközelíti azt a szintet, ahol 2022 első negyedévében volt. És az is igaz, hogy egy számjegyű az infláció, csakhogy ez nem azt jelenti, hogy csökkennek az árak, hanem csak azt, hogy lassabb tempóban nőnek.

Annak a válságnak a kiindulópontját, amelyből most kezd kilábalni a magyar gazdaság, a G7-en az idei év elején egy olyan negatív spirálként jellemeztük, amelynek fő közvetlen oka a kereslet bezuhanása volt. A reálbércsökkenés miatt a lakosság visszafogta a fogyasztását, a kereslet eltűnése miatt pedig a belső piacra termelő cégek és a szolgáltatószektor szenvedni kezdett. Eközben a fogyasztástól függő adók beesése miatt az állam is kifogyott a bevételekből. Podcastunkban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megélhetési válságként írta le a magyar gazdaság elmúlt időszakát, amelyből szerinte még hosszú ideig tart majd a kilábalás.

Ebben a cikkben azt mutatjuk be részletesebben, hogy mit jelent pontosan az, hogy még nem lábaltunk ki ebből a válságból, és hogy miért lehet csalóka néhány első ránézésre kedvező adat, ami a következő időszakban fog majd megjelenni...

„SOK KIJEVI POLITIKUS NEM ÉRTI, MI TÖRTÉNIK KÁRPÁTALJÁN” – BEREGSZÁSZ POLGÁRMESTERE AZ UKRÁN–MAGYAR KÉRDÉSRŐL

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA (UKRAJNA)
2023.12.18.



A magyar kormány leggyakrabban a 2018-ban elfogadott nemzeti kisebbségi törvényt szokta felhozni Ukrajnával szemben. Az ukrán törvényhozás december elején egy új, a nemzeti kisebbségek jogait jelentősen bővítő törvényt fogadott el: innentől lehetőség nyílik például a magyar nyelvű oktatásra az iskolákban. Az új törvény elfogadása után kárpátaljai magyar vezetők azzal a felhívással fordultak Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz és az Európai Unió vezetéséhez, hogy támogassák Ukrajna európai integrációját.


A kárpátaljai magyar vezetők szerint az új nemzeti kisebbségi törvény „jelentősen egybevág a nemzeti kisebbségek érdekeivel, és élvezi a magyarság teljes támogatását”. A felhívást aláírók között van Babják Zoltán, Beregszász város polgármestere is. Miért támogatják a helyiek az új nemzeti kisebbségi törvényt, és miért törekszenek Ukrajna uniós csatlakozására? Babják Zoltánnal a Szabad Európa ukrán szerkesztősége készített interjút.

CSÁKI JUDIT: INNEN ÜZENEM, HOGY A KULTÚRA ELPUSZTÍTÁSA NEM FOG MENNI

KLIKK TV
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.12.18.



Orbánt a kultúra csöppet sem érdekli, így ilyen politika gyakorlatilag nem is létezik. Hatalmi politika van, aminek a kultúra is egy része – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Csáki Judit. A színikritikus szerint ez az alapvető oka annak, hogy a kulturális életben kialakulhatott a mai helyzet. „Ha miniszterelnökünk nem a stadionokért és a fociért lenne oda, hanem mondjuk a színházért, sok minden másként alakulhatott volna.” 

Orbán abban bízott, hogy ha megtolják pénzzel a sajátjaikat, az irodalomban lenyomhatják azt a kánont, amit látni sem bírnak – tette hozzá. Ez azonban nem jött be, az „istenadta nép mégsem Wass Albertet vásárolt, hanem Esterházyt”. A törekvés persze ezen a területen is arról szól, hogy „aki nincs velünk, az ne legyen, a kultúrában sem”. Óriási nemzetközi filmes sikerekről szól a propaganda, de ha kicsit utánanézünk, kiderül, hogy ezek a fesztiválok nem jegyzett, s a magyar kormány által finanszírozott események, nem valódi megmérettetések.


ORBÁN FŐÚR NEVŰ LÓVAL HÓDOLT A TÖRÖK SZULTÁNNAK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.12.18.


Orbán Magyarország sorsát Törökországhoz kötötte, kijelentve, hogy a magyarok és a törökök együtt lesznek győztesek a 21. században, amivel a 21. század feladatává tette a diktatúrák győzelmét a demokratikus szabad jogállamok felett. A magyar gazdaságot is igyekszik a hagyományosan korrupt, szervezett bűnözéssel összenőtt török gazdasághoz kapcsolni. Magyarországon az orosz és a török maffia állami szintű kapcsolatokat kapott. Ez is megfelel a keleti nyitásnak, Magyarország is maffiaállamként működik. A törököknek való alárendelődés kifejeződik a svéd NATO-csatlakozás akadályoztatásában is, amelyben a szuverenitását elveszített, Orbán által feladott Magyarország a török utasításokat követi, és a török szultán akarata szerint jár el, akadályozva a NATO erősítését. A törököknek nem kell már bevonulni a szultán seregével, nem kell elfoglalni a budai várat, mert ott trónol Orbán basa, aki a törököknek behódolt alattvaló, a török szultán szolgája. A magyar történelem, a magyar szabadság és szuverenitás meggyalázása, amit Orbán művel a törökökkel, bemocskolása azok emlékének, akik századokon át harcoltak a törökök ellen. A magyar szabadságért. Az ország szuverenitásáért. Amit Orbán elajándékozott. A lóval együtt...

LITERA: AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/50 SZÁMÁBÓL

LITERA
Szerző: LITERA
2023.12.15.


Az ÉS idei 50. számában Csunderlik Péter „A kapitalizmus elevenen rothad” – Hanák Péter történész ironikus Amerika-képe címmel írt esszét. Kritika Lanczkor Gábor Szaturnuszi mesék 1. című kötetéről és Parti Nagy Lajos összegyűjtött verseiről. Vers Petőcz Andrástól, próza Gerevich Andrástól. – Ajánló az Élet és Irodalom kulturális rovataiból.

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk...


GÁBOR GYÖRGY: A VILÁG ÁTSZÍNEZÉSE HAZUGSÁGBA...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.12.17.


„It depends on the context”, avagy a színek kontextusa.

Az alkotásra képtelen ember manapság átszínez mindent, ami a keze ügyébe kerül. Markolja a ceruzát, aztán satírozni kezd. Van, aki csak könyvborítón található festményt, van, aki egy valaha világhírűnek számító egyetem szakmai és etikai nívóját.

Nagyjából egy hete tudjuk, hogy minden a kontextustól függ. Arra a kérdésre, hogy megsérti-e a zsidók kiirtására való felhívás a Harvard magatartási kódexét vagy a zaklatásra vonatkozó szabályokat, az egyetem rektora, Claudine Gay ezt válaszolta: ez a kontextustól függ.

Ma reggel két fotóba ütköztem. Semmi közük nincs egymáshoz, mégis – „a kontextustól függően” – mindkettőből árad valami mélységesen erkölcstelen, mélységesen szellemtelen és mélységesen debil.

Minden a kontextustól függ.

Az egyik fotó Schmidt Mária Korszakhatáron című könyvének borítója. Fogalmam sincs, mennyi új gondolatot tartalmaz az iromány. Viszont a könyv borítóján Magritte festménye látható, ugyanaz, amely valamikor Mircea Eliade A szent és a profán c. könyvének borítójául szolgált. Mindössze annyi a különbség, hogy Magritte eredeti, tartalmilag és formailag egyaránt roppant fontos színeit sikerült értelmetlenül és érdemtelenül randán, a kép eredeti jelentésének meg nem értéséből fakadóan a libafos koloritjára átszínezni.

Hazugságba átszínezett világ.

A másik kép a Harvard könyvtárában, a neves Widener Library olvasótermében készült. A diákok mintha kötelező egyenviseletben lennének: mindegyiken a fekete-fehér kockás keffiyeh, a palesztinokkal való elkötelezett szolidaritást és a palesztin nacionalizmussal való rokonszenvet kifejező kendő. A Wall Street Journal cikke arról is beszámol, hogy a híres olvasótermet felíratok ékítik, s ha az nem elég, a belépéskor még szórólapokat is kap az olvasni érkező: „Stop the Genocide in Gaza.”; „The Israeli regime entirely responsible for all unfolding violence.”; „No Normalcy During Genocide—Justice for Palestine.”

A Harvardot is sikerült átszínezni, emitt is kimerítően tanúskodva az egyetem egykor volt erkölcsi és intellektuális színvilágának meg nem értéséről.

ROMSICS IGNÁC: HORTHY- ÉS KÁDÁR-APÁNK UTÁN MOST MÁR VAN ORBÁN-APÁNK IS

HVG360
Szerzők: LENTHÁR BALÁZS, WINDISCH JUDIT
2023.12.18.


Lehet népléleknek is nevezni, de talán helyesebb társadalmi mentalitásként vagy habitusként hivatkozni arra az állampolgári attitűdre, amely koroktól és ideológiáktól függetlenül tolerálja az antidemokratikus politikai gyakorlatot és a paternalista vezetői stílust – mondta a hvg360-nak adott interjúban Romsics Ignác történész. Az Orbán-rendszer analógiáját szerinte leginkább a Horthy-rendszerben lehet megtalálni, a mostani megosztó emlékezetpolitika első csúcspontja pedig az volt, mikor a 2002-es vesztett választások után Orbán Viktor kijelentette, "a haza nem lehet ellenzékben". Azóta ennek egyre szélsőségesebb példáit látjuk. Az interjú a kettészakadt országról szóló cikksorozatunk része.


hvg360: A XX. századot nézve mire hasonlít az Orbán-rendszer? Sokan vetik fel a Kádár-korszak párhuzamot, de a propaganda, vezérelvűség miatt van, aki egyenesen Rákosiéval veti össze.

Romsics Ignác: Egyik sem állja meg a helyét. A Rákosi- és a Kádár-rendszer alapvető, a társadalom legtöbb alrendszerének működését meghatározó vagy érdemben befolyásoló jellemzője egyaránt az állami és társadalmi tulajdonon alapuló tervutasításos gazdálkodás volt. A Kádár-korszak második szakaszában, különösen az 1980-as években ez ugyan némiképp fellazult, de a magántulajdon mindvégig elhanyagolható szerepet játszott.

Az Orbán-rendszerben viszont – ahogy már a megelőző évtizedben is – a gazdaság tulajdonosi szerkezetét a magántulajdon határozza meg, s a tervutasításos rendszert felváltották a piaci mechanizmusok. Igaz persze, hogy az utóbbiak mára jelentősen sérültek, s az állam ismét a piac fontos szereplőjévé lépett elő. Az Országos Tervhivatalt mindazonáltal még nem állították vissza, s a kenyér árát sem a politikusok, hanem a kereskedők állapítják meg.

Egy másik fontos különbség: 1949 és 1989 között mindvégig egyetlen párt működött Magyarországon. A Rákosi-korszakban is és a Kádár-korszakban is. 1989 óta viszont sok, s a négyévente ismétlődő választásokon eddig mindig több jutott be közülük a parlamentbe...

ORBÁN VIKTOR CSAKNEM 900 EZER FORINTTAL, A KÉPVISELŐK TÖBB MINT 200 EZERREL KERESHETNEK TÖBBET MÁRCIUSTÓL - A MINISZTERELNÖK FIZETÉSE ÍGY MÁR 6,5 MILLIÓ FORINT FELETT LESZ, KÖVÉR LÁSZLÓ HÁZELNÖK PEDIG VÁRHATÓAN 4,8 MILLIÓ FORINTOT KAP MAJD.

NÉPSZAVA
Szerző: M.A.
2023.12.18.


A képviselők bére legalább bruttó 232 ezer forinttal, Orbán Viktor fizetése pedig akár bruttó 859 ezer forinttal is emelkedhet márciustól, ha az előrejelzéseknek megfelelően valóban 15 százalékkal emelkedik a 2023-as átlagbér Magyarországon – derül ki az rtl.hu összeállításából. A portál számításai szerint a miniszterelnök fizetése így már 6,5 millió forint felett lesz, Kövér László házelnök várhatóan 4,8 millió forintot kap majd, a miniszterek pedig legalább 3,5 milliót.

Egy öt éve hozott törvénymódosítás értelmében ugyanis a parlamenti képviselők alapfizetését az előző évi bruttó átlagbér háromszorosában határozták meg. Vagyis a juttatások automatikusan emelkednek (vagy csökkennek) annak alapján, hogy az előző évben miként alakultak a keresetek.

Tehát ha az idei évben valóban 15 százalékkal 593 ezer forintra emelkedik a bruttó átlagbér, akkor a portál szerint

- a képviselők alapfizetése márciustól 232 ezer forinttal nő majd bruttó 1,78 millió forintra.

- az, aki egy parlamenti bizottság tagja, az alapbér 1,2-szeresét kapja majd, azaz márciustól nagyjából 2,1 millió forintot.

- a frakcióvezetőknek az alapbér kétszerese jár, márciustól nagyjából 3,5 millió forint.

- Kövér László házelnök az alapbér 2,7-szeresét viheti majd haza, nagyjából bruttó 4,8 millió forintot.

- Orbán Viktort is a házelnöknek járó juttatás illeti meg, de emellé felveheti a képviselői alapbért is. Ennek megfelelően a miniszterelnök fizetése márciustól bruttó 6,5 millió forint fölé emelkedhet.

- Novák Katalin köztársasági elnöknek továbbra is a házelnöki juttatás 1,1-szerese jár majd, azaz körülbelül bruttó 5,2 millió forint.

A 2023-as kereseti adatok még nem véglegesek, egyelőre csak a január-szeptemberi adatokat közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ennek megfelelően a jövő februárban közölt hivatalos átlagbér-adatok néhány ezer forinttal különbözhetnek majd a számítás alapjául vett 593 ezer 170 forinttól.

Szintén egy törvénymódosítás tette lehetővé, hogy a miniszterek fizetéséről egyedül Orbán Viktor döntsön, a tárcavezetők bére ugyanis nincs rögzítve egyik jogszabályban sem. De az eddigi gyakorlat alapján a kormányfő az átlagbér hatszorosában állapította meg a miniszterek keresetét, így ha Orbán Viktor tartja magát ehhez, akkor az összesítés szerint

a tárcák vezetői márciustól 400 ezer forinttal többet, bruttó 3,5 millió forintot kaphatnak majd.

Ha pedig valaki képviselő is, akkor felveheti az ezért járó alapbért, így az esetében összesen bruttó 600 ezer forinttal is nőhet a havi juttatás összege...

DOLGOZNI MINDENKINEK KELL

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2023.12.18.


2017. november 15-én kezdtem el dolgozni. Az utolsó évemet jártam az egyetemen, 23 éves voltam és depressziós. Ahogy az akkori albérletem, a gondolataim is túl sötétek voltak. Nem sok értelmét láttam az életnek, és a pszichológusommal sem működött köztünk a kémia.

Aztán azon a szerdán először léptem be az előző munkahelyünk szerkesztőségébe. Egy emberen kívül senkit sem ismertem, és még csak sejtéseim voltak arról, hogy kell újságot írni.

Eltelt előbb egy év, eltelt a második is, én pedig azon kaptam magam, hogy a napjaimnak ritmusuk lett, az életemnek meg valamiféle célja. A munkámban megtaláltam önmagamat, a kollégáimban meg a közegemet. Egyre kevesebb volt a sötét gondolat, ezzel együtt pedig egyre több hely maradt a valódi énemnek. Jobban lettem, és ezt nagy részben a munkámnak tulajdonítom.

Azóta ott felmondtunk, csináltunk egy másik újságot, és persze néha jobban gyűlölöm, mint szeretem ezt a melót, de azért még mindig ez az egyik legjobb dolog a világomban.

A friss népszámlálási adatok szerint, a magyarok túlnyomó többségének életében szintén központi helyet foglal el a munka. A munkanélküliség az októberi adatok alapján 4,1 százalékos, jóval az EU-átlag alatti. Sőt, van ma Magyarországon ötvennégy olyan település, ahol egyetlen munkanélküli sincs, és még hat olyan, ahol csak egy.

Kíváncsi voltam, mi a titkuk ezeknek a falvaknak. Valóban szeretnek dolgozni a lakosaik? És ha igen, mit élveznek a munkájukban? Egyáltalán, mi nekik a munka?
...

REZEDA: ROSSZNAK LENNI ROSSZ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.18.


Tegnap elővette hatvannégy villogó kerámiafogát a közmédia (legalábbis névleg), és karácsony közeledtével, az adventi ájtatossággal megspékelve nekilátott jónak lenni. Álságos üzemmód, cifra hazugság, ha amúgy a mindennapi működését nézzük, amelynek alap-mozgatórugója a gyűlölet és az uszítás, de ezt teszi velük a megszokás. Ilyentájt csöpög belőlük a műszeretet. Bár, ha ránézünk a közösségi oldalakra, azokon is állampolgáraink év végi üzemmódjára, ők sem tesznek ilyenkor másképp.

Szeretünk hazudni szeretet és jóságot. De nem magunkról értekeznénk máma, hanem amúgy a világról és nagyjainkról, akik élen járnak ebben a cirkuszban, éspedig, mert bár ezt az egész színjátékot már megszoktuk, most Novák nacsasszony is részt vett benne. Mi több, az arca lett neki, akinek amúgy is több villogó foga van, mint a köztévének ilyentájt, ami már maga a hazugság és propaganda. Mert például ilyen ábrázattal adta át a hatalmas Afrikában a két tehenet, mint aki akkor is jót tesz vagy tett.

Pedig csak a kameráknak szólt az egész. Mint ahogyan most is minden, de nem árt, ha sorjában haladunk. Ebben pedig az első állomás az ezüstkarácsonyon az a lezüllött média, amelyik attól volt hangos, hogy a porbafingó bávatagokat azzal etette, hogy felhívhatja, személyesen beszélhet vele, hallhatja a rontó hangját – mármint Nováknak. Ebben az az érdekes, hogy úgy lett tálalva ez az egész vele való telefonos cseverészés-lehetőség, akárha ettől a magyari álampolgárnak állva kellene pisálnia a megtiszteltetéstől. Hogy beszélhet Vele.

Mintha Nováknak attól, hogy Orbán kinevezte őt bohócnak, ilyen kirakati bábunak, már nem is lenne luk a seggén, hogy ettől az egésztől félistenné vált volna mintegy, akivel szóba állhatni maga a megtisztelő gyönyörűség, holott rossebeket. Ez az egyik oldala a dolognak, az alattvalói nézete úgymond, de nem ez emelkedtetett szólásra minket máma, hanem a másikfajta hazugság, hogy épp Novákot választani a „jóság” reklámarcának öreg hiba, aminél már csak az lett volna nagyobb, ha maga Orbán játssza ezt a szerepet...

A LEGÚJABB POLITIKA: SOK GYEREKBŐL SOK KATONA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.12.18.


Jó reggelt! És jobbulást!

Tessék csak, tessék: ezek a hétvége legcsinosabb portékái! Olcsóbbak és szebbek vagyunk, mint a karácsonyi vásár!

4 fontos cikk:





Nyert Vučić - és vele a VMSZ

Az előrehozott parlamenti választásokat a Szerb Haladó Párt nyerte, az autoriter elnök a szocialistákkal és a Vajdasági Magyarok Szövetségével (VMSZ) továbbra is kényelmes többségben kormányozhat.

Az elmúlt napokban két kiváló háttércikket is írtunk, amelyeket utólag is érdemes visszaolvasni. Az egyik arról szól, hogy a Vajdaságban is sokak által nézett magyar közmédia milyen kampányt tol Vučićék mellett. A másikban pedig egy szerb elemző fejtegeti, hogy Orbán és Vučić egymástól tanulnak, a Vajdaságban már közös a kliensi hálózatuk.

Fegyverbe!

2014 óta erőteljes fegyverkezésbe kezdett Magyarország. Hogy növeli ez a gazdasági kitettségünket a németek felé, miért nem lett a térség legerősebb hadserege a honvédség, mit lehet tudni a titkosított programról? Takács Lili nagyon alaposan áttekinti a nindzsa békekormány elmúlt öt évének főbb katonai beszerzéseit.

Magyar családmodell

Hiába a sok érintett, mára szinte teljesen elértéktelenedett az egyedülálló anyákat segítő állami támogatás. A magyar társadalom többsége szerint jelentősebb támogatást érdemelnének. Erről kérdeztük Herke Boglárka szociológust, aki az egyedülálló anyák társadalmi megítélését vetette össze az őket célzó családpolitikai intézkedésekkel.

Orosz családmodell

Az orosz vezetésnek hirtelen fontos lett az országot jó ideje sújtó, a háború által tovább súlyosbított demográfiai katasztrófa. Még a liberális szovjet abortuszhagyományokat is megbolygatnák, csak ne kelljen a valódi problémákkal foglalkozniuk.

És ha már oroszok: kiderült, hogy Európa legkeresettebb pénzügyi bűnözője valójában orosz kém. Jan Marsalek a Wirecard második embere volt. A német óriáscég bukása eleve filmbe illő történet, de most egy újabb csavarral még hihetetlenebb fordulatot vett.

- Putyin: Eddig nem voltak problémáink a finnekkel, most lesznek

- Megkérdezték Szijjártót, hogy lehetséges, hogy az EU-ban Magyarország áll legközelebb Moszkvához

- Ismeretlen börtönbe szállították Navalnijt

Már a píszí sem a régi

A gázai háború egyik legfurcsább leágazásában a washingtoni politikusok egy része nekiment az amerikai elitegyetemek vezetésének. Meddig terjed a szólásszabadság, és mibe szólhat bele egy donor? - teszi fel a kérdést Bede Márton, és nagyon ajánlom a cikk végig olvasását, mert az utolsó bekezdése különösen találó.

Miért siratták meg a magyar zsidók Trianont?

Miért volt olyan sok zsidó bizonyos szakmákban Magyarországon? Milyen lenne a mai Budapest zsidók nélkül? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Karády Viktorral, akinek eredetileg Franciaországban megjelent, a magyar zsidókkal foglalkozó könyvét végre magyarul is publikálták.

Előfizetőinknek már elérhető a Bede-UP-Winkler trió legújabb produkciója is. Jut eszembe, van ám akciós újságunk, sőt pólónk is! A hírlevelekről nem is beszélve.

2023. december 17., vasárnap

APOKALIPTIKUS KORBAN ÉLÜNK, ÉS NAPRÓL NAPRA LEPLEZŐDIK LE A HATALOM IGAZI TERMÉSZETE

24.HU / KULTÚRA / INTERJÚ
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2023.12.17.


Nem is akarunk a jövőbe tekinteni, mert túl ijesztőnek tűnik, ami épp zajlik körülöttünk – mondja napjaink legnépszerűbb, és legbohémabb öltözködésű, flamand írója, Jeroen Olyslaegers, aki legújabb regényében – a Helikonnál megjelenő Vadasszonyban – a 16. századi Antwerpenbe kalauzol minket. Az északi kikötőváros tragédiáján keresztül mutatja be, milyen gyorsan elpusztíthatja magát egy politikai közösség, ha nem a megfelelő történetet meséli magának. De miért feszül egymásnak az egység és a szabadság illúziója? Mi nyűgöz le minket Donald Trumpban? Tényleg kortársunk az apokalipszist megfestő Bruegel? És mi köze az ufóknak a demokratikus intézményeink helyreállításához? Interjú.


„Mundus vult decipi” vagyis „A világ azt akarja, hogy becsapják” – így szól a Vadasszony egyik mottója, majd demonstrálja is ezt a tételt az öldöklésbe süllyedő Antwerpen tragédiáján keresztül. De miért akarjuk annyira, hogy becsapjanak minket?

Talán azért, mert mi, emberek, megszállottjai vagyunk a történeteknek. Szükségünk van rájuk a túléléshez, és ahhoz, hogy értelmet adjunk a világnak, valamint a saját létezésünknek. A becsapás is sokszor történetekben gyökerezik, így az irodalomhoz is sok köze van és maga a politika is ezen alapszik, hiszen társadalmi berendezkedéseinket is néhány illúzió tartja össze. A 16. századi Antwerpenben két nagy illúzió volt, amelyek végül összecsattantak és felszámolták egymást. Az egyik illúzió az volt, hogy a kereskedelem és a gazdasági prosperitás megteremti az egységet. Ez bizonyos fokig meg is valósult, elvégre a korabeli Antwerpent az északi reneszánsz New Yorkjaként is jellemezhetnénk.

Óriási befolyást és gazdagságot halmozott fel, ráadásul mindez nagyon gyorsan, pár generáció leforgása alatt történt. Így nem is meglepő, hogy elhitték az illúziót, miszerint a virágzó gazdaság és kereskedelem szükségszerűen maga után vonja az egységet.

Különböző módokon, de a városban mindenki a kikötőből élt, onnan indultak a hajók délre, északra, keletre és nyugatra. Ez összetartotta őket. Elfojtva persze Antwerpenben is izzott a vallási feszültség, de ez a konfliktus messze nem volt olyan heves, mint Németalföld más részein. A kálvinisták, illetve az anabaptisták – a protestantizmus radikálisai – le akarták rázni a spanyol uralmat és természetesen a pápától is meg akartak szabadulni, pokolba kívánták az egész rájuk telepedő vallási rendszert. Ám Antwerpenben nem ez a hangulat uralkodott, mert a kereskedő elit semmit nem támogatott, ami a várost kizökkentette volna az egyensúlyi állapotból. Számukra a pénz volt a lényeg, a vallási különbségek pedig másodlagosnak számítottak.

Mi volt a másik nagy illúzió, ami végül mégis lángba borította a várost?

A szabadság illúziója. Ez nőtt odáig, hogy végül 1566-ban romba döntse az egységről szőtt elképzeléseket. Fontos megérteni, hogy ezek a gazdag kereskedők nem régimódi uraságok voltak, hanem haladó entellektüelek, akik rengeteget olvastak. Olyan műveltségi szinten jártak, amit manapság elképzelni is alig tudunk. Latinul és görögül bújták az ókori bölcsek és Erasmus műveit, aki – a Bibliát leszámítva – a kor legnagyobb bestsellereit írta. Ám mivel annyi pénzt termeltek a városnak, kezdték úgy érezni, hogy elvárhatnak valamit cserébe. Egyáltalán nem volt ugyanis politikai képviseletük, hiszen Antwerpenben még az ancien régime volt uralmon: a város vezetői az arisztokrácia vagy az egyház soraiból kerültek ki. Az újonnan meggazdagodott réteg tagjai tehát úgy látták, hogy ők teszik gazdaggá a várost, még sincs beleszólásuk a politikába, és még saját templomot sem építhetnek. Antwerpenben megtűrték ugyan a más felekezeteket, de ha egy kálvinista nekiállt volna saját templomot építeni, bizonyára kínhalál várt volna rá...

FARAGÓ TIBOR: MIVÉ LESZ ÍGY PLANETÁRIS OTTHONUNK? - SOKKAL JOBBAN KELLENE VIGYÁZNI RÁ

NÉPSZAVA
Szerző: FARAGÓ TIBOR
2023.12.17.


Belakjuk a bolygó majd’ minden emberi életre valamelyest alkalmas szegletét, átalakítjuk közel és távol az addig érintetlen területeit, felszámoljuk a természetes és természetközeli tájait, tovább szennyezzük a szárazföldi és a tengeri térségeit, veszélyeztetjük élővilágának sokszínűségét és az éghajlatát. Gyorsuló ütemben (f)elhasználjuk a természeti javait: mindenfelé a planétán, a felszínen és a felszín alatt keressük és felleljük, gyűjtjük és átalakítjuk, helyben vagy távolabb hasznosítjuk a még elérhető biológiai és nem-biológiai erőforrásait. Mindezek által növekvő mértékben károsítjuk az életünk, életvitelünk fundamentumául szolgáló környezet minőségét. Mintha csak a mában és a mának akarnánk élni, ami valakik számára az elért életszínvonal megtartását vagy annak még jobbá tételét jelenti, mások – nagyon sokak – számára pedig legalább az emberi élet legalapvetőbb feltételeinek a biztosítását. E gondokat, a helyzet- és érdekkülönbségeket jól tükrözik a kiterjedt környezetkárosító folyamatokról, az azokkal kapcsolatban korábban jóváhagyott megállapodások teljesítésének értékeléséről (többnyire valójában az elmaradt vagy vontatott végrehajtásáról), azok megújításáról tartott csúcstalálkozók. Mindezek esetében elsősorban a problémák eredendő okaival, így a globális klímaválság esetében az ebben leginkább érintett természeti erőforrások, a fosszilis tüzelőanyagok kiaknázásától, felhasználásától való megválással kell(ene) törődni, amiképpen ezt végre elfogadták – habár túl sokféleképpen értelmezhetően – a pár nappal ezelőtt véget ért „klímacsúcson”.

A globalizálódó környezeti veszélyekért a társadalmak, a társadalmi csoportok által viselt történelmi és jelenkori felelősség felettébb eltérő, és egyúttal magában foglalja azt, hogy milyen körülményeket hagyunk hátra a következő nemzedékek számára. A felelősségük és lehetőségeik mentén nemcsak a teendőket, hanem a változó környezeti körülmények által előidézett hatásokat, azok elviselhetőségét illetően is tetemesek a különbségek az egyes társadalmak között. Mégis nem kellően egyértelmű már, hogy akarva-akaratlanul közösen alakítjuk át alapjaiban a planetáris otthonunkat jelentő életteret, annak állapotát? Nem számolunk azzal, hogy már a nem túl távoli jövőben olyan fokú lehet cselekedeteink által a természeti környezetünk változása, amit nem vagy csak nehezen viselhetünk el, amihez csak komoly áldozatok árán alkalmazkodhatunk? Nem lenne elegendő ismeretünk arról, hogy a közreműködésünkkel előidézett folyamatok és azok hatásai nem állnak meg sem a települések, sem az országok vagy akár a földrészek határainál, és hogy ezáltal is mennyire megerősödött egymástól való kölcsönös függőségünk?
...