Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2024.05.07.
2024. május 9., csütörtök
GAZDASÁGI SIKEREK, OROSZ BEFOLYÁSOLÁSI HÁLÓZAT ÉS AZ A BIZONYOS BICIKLI – ILYEN VOLT A LAKMUSZ ÁPRILISA
LAKMUSZ
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2024.05.07.
Magyar Péter mellett volt időnk foglalkozni Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölti kampányával, a „baloldali” politikusokkal, és minden idők legtöbb állami támogatásból forgatott magyar filmjével is...
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2024.05.07.
AMERIKAI NÉPSZAVA: MEGJELENTEK AZ ÁRULÓK ÉS AZ ÜGYNÖKÖK A TISZA PÁRTBAN
AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.05.08.
...Haladunk a szebb jövő felé, most még csak a Tisza Pártban kell mindenkit ellenőrizni, megfigyelni, az árulókat és az ügynököket kiszűrni, de ez nem lesz elhanyagolható a Tisza Párton kívül sem. Mert az ügynökök soha nem alszanak. Majd az orosz és kínai barátok segítenek, ha esetleg Magyar ölébe hullana a hatalom, ne menjenek sehova.
Mi olyanok vagyunk, mint Rajk László, mindent bevallunk, mi elismerjük az általunk még nem ismert vádakat. De az biztos, hogy ártatlanok nem lehetünk, mert az eszünk használatáról nem mondtunk le, merünk gondolkodni, nem adtuk el az elveinket és a gerincünket a messiásért, ez pedig önmagában érdemesít minket a halálos ítéletre.
A stílszerű az lenne, ha a messiás úr keresztre feszítene minket. Alig várjuk, hogy Magyar Péter visszaszerezze (lépésről lépésre és tégláról téglára) Magyarországot, amit 1944-ben nemzettestvérei megszereztek és hamas elveszítettek. A horthystákat csak engedje futni, nem csináltak törvénytelent, de kérjük, tőlünk szabadítsa meg ezt a szép országot.
Mi veszélyesek vagyunk. Mi gondolkodunk.
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.05.08.
Mi olyanok vagyunk, mint Rajk László, mindent bevallunk, mi elismerjük az általunk még nem ismert vádakat. De az biztos, hogy ártatlanok nem lehetünk, mert az eszünk használatáról nem mondtunk le, merünk gondolkodni, nem adtuk el az elveinket és a gerincünket a messiásért, ez pedig önmagában érdemesít minket a halálos ítéletre.
A stílszerű az lenne, ha a messiás úr keresztre feszítene minket. Alig várjuk, hogy Magyar Péter visszaszerezze (lépésről lépésre és tégláról téglára) Magyarországot, amit 1944-ben nemzettestvérei megszereztek és hamas elveszítettek. A horthystákat csak engedje futni, nem csináltak törvénytelent, de kérjük, tőlünk szabadítsa meg ezt a szép országot.
Mi veszélyesek vagyunk. Mi gondolkodunk.
TÉRKÉPEN MUTATJUK MEG, MEKKORA BÁZISUK VAN A PÁRTOKNAK VIDÉKEN
TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2024.05.09.
Már az EP-választás ajánlásgyűjtése is alaposan megdolgoztatta a pártokat, nem is sikerült mindenkinek 20 ezer aláírást összeszednie a határidőre. Az igazi szervezeti erőpróba azonban a vármegyei listaállítás volt. Kedd délutánra eldőlt, hogy melyik párt hány vármegyében tudta összeszedni az induláshoz szükséges ajánlásokat.
A vármegyei közgyűlések tagjairól listás választási rendszerben döntenek a falvak és a kisebb városok választói. Budapest és a 25 megyei jogú város lakói, mintegy másfél millió választó kimarad ebből a választásból, ők nem kapnak ilyen szavazólapot. Nem véletlen, hogy a Fidesz 2010 óta tarol a megyei választásokon, legutóbb is nagy többséget szereztek minden megyei közgyűlésben.
Ahhoz, hogy egy párt vagy civil szervezet listát tudjon állítani egy vármegyében, a választásra jogosultak 0,5 százalékának ajánlását kellett összegyűjtenie. Ez azt jelenti, hogy a lakosságszám arányában komoly különbségek vannak országban. A legtöbb aláírást Pest vármegyében kellett összeszedni a listaállításhoz (5035 ajánlás), míg a legkevesebbre Nógrád vármegyében (629 ajánlás) volt szükség, de Vas vármegyében is elég volt csak 719 aláírás...
Szerző: CSEKE BALÁZS
2024.05.09.
A vármegyei közgyűlések tagjairól listás választási rendszerben döntenek a falvak és a kisebb városok választói. Budapest és a 25 megyei jogú város lakói, mintegy másfél millió választó kimarad ebből a választásból, ők nem kapnak ilyen szavazólapot. Nem véletlen, hogy a Fidesz 2010 óta tarol a megyei választásokon, legutóbb is nagy többséget szereztek minden megyei közgyűlésben.
A vármegyei közgyűléseknek politikailag nincs komoly szerepük, a választások azonban képet adnak arról, hogy mekkora bázisuk és erejük van a pártoknak a kisebb településeken.
Ahhoz, hogy egy párt vagy civil szervezet listát tudjon állítani egy vármegyében, a választásra jogosultak 0,5 százalékának ajánlását kellett összegyűjtenie. Ez azt jelenti, hogy a lakosságszám arányában komoly különbségek vannak országban. A legtöbb aláírást Pest vármegyében kellett összeszedni a listaállításhoz (5035 ajánlás), míg a legkevesebbre Nógrád vármegyében (629 ajánlás) volt szükség, de Vas vármegyében is elég volt csak 719 aláírás...
MAGYAR PÉTER ROSSZUL EMLÉKSZIK: ORBÁN MÁR 1998-BAN IS OLYAN VOLT, MINT 2024-BEN
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2024.05.09.
Magyar Péter a Rzeczpospolita című lengyel lapnak nyilatkozva a többi között arról is beszélt, hogy „az 1998-as Orbánhoz szeretne visszatérni, azokhoz az időkhöz, amikor a gazdaság remekül fejlődött és semmi sem fenyegette a demokráciát”. Orbán Viktor 1998-ban lett először Magyarország miniszterelnöke és – szemben a Tisza párt alelnökének szelektív emlékezetével – politikai tevékenységét már akkor is számos visszásság jellemezte.
Az első Orbán-kormány idején a most regnáló miniszterelnök és a Fidesz már túl volt a Kaya Ibrahim és Joszip Tot urak nevével fémjelzett botrányos ügyeken, csakúgy, mint a sárazsadányi szőlőkkel kapcsolatos szaftos történeten. Ez utóbbinak a lényege, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként részt vett a felesége kft-je által összehívott – utólag nem-taggyűlésnek átkeresztelt – taggyűlésen. Itt hangzott el az azóta szállóigévé nemesedett mondat, miszerint „ne mi kapjuk a legtöbbet.” És úgy lett, ahogyan a miniszterelnök akarta: az Orbán családhoz köthető szőlőbirtok csupán a második legtöbb állami támogatáshoz jutott.
Ellentétben Magyar Péter minapi visszaemlékezésével, nem igaz, hogy Orbán Viktor első kormányzása idején semmi sem fenyegette a demokráciát. Hogy ez mennyire így van, annak alátámasztására a teljesség igény nélkül, az olvasók és főként Magyar Péter okulására, kigyűjtöttünk néhány korabeli hírt az első Orbán-kormány (1998-2002) idejéből. Tanulságos olvasmány lehet, nemcsak a politikai porondján újonnan feltűnt, sokak által messiásként várt népi hősnek, hanem azoknak is, akik most felállva tapsolnak neki.
1998 augusztusában például arról írtak a lapok, hogy egy Schlecht Csaba nevű Fidesz-közeli illető még 1995-ben egyetlen nap leforgása alatt 14 céget adott el egy Kaya Ibrahim nevű, Németországban dolgozó török vendégmunkásnak. Schlechtnek e kiárusítás után még mindig maradt két cége, ezeket egy Joszip Tot nevű horvát úr (lopott) útlevelével vásárolták meg. Az eladott cégeknek két közös tulajdonságuk volt: az egyik, hogy mindegyik után tetemes adó- és járuléktartozás maradt, a másik, hogy e cégek alapítói között a Fidesz nagyágyúi – Orbán, Kövér, Stumpf, Simicska, valamint barátaik és üzletfeleik – szerepeltek.
Ekkoriban derült ki az is, hogy id. Orbán Győző – Orbán Viktor édesapja – több bányának is a tulajdonosa. Hogy a rendszerváltás előtt tehetősnek távolról sem tartott Orbán családnak – a miniszterelnök visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy vályogházban éltek és nem volt fürdőszobájuk – miből telt bányára, azóta is homály fedi. (Rockefeller egyszer újságíróknak azt mondta: csak az első egymillió dollárom eredetét ne firtassák.)...
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2024.05.09.
Az első Orbán-kormány idején a most regnáló miniszterelnök és a Fidesz már túl volt a Kaya Ibrahim és Joszip Tot urak nevével fémjelzett botrányos ügyeken, csakúgy, mint a sárazsadányi szőlőkkel kapcsolatos szaftos történeten. Ez utóbbinak a lényege, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként részt vett a felesége kft-je által összehívott – utólag nem-taggyűlésnek átkeresztelt – taggyűlésen. Itt hangzott el az azóta szállóigévé nemesedett mondat, miszerint „ne mi kapjuk a legtöbbet.” És úgy lett, ahogyan a miniszterelnök akarta: az Orbán családhoz köthető szőlőbirtok csupán a második legtöbb állami támogatáshoz jutott.
Ellentétben Magyar Péter minapi visszaemlékezésével, nem igaz, hogy Orbán Viktor első kormányzása idején semmi sem fenyegette a demokráciát. Hogy ez mennyire így van, annak alátámasztására a teljesség igény nélkül, az olvasók és főként Magyar Péter okulására, kigyűjtöttünk néhány korabeli hírt az első Orbán-kormány (1998-2002) idejéből. Tanulságos olvasmány lehet, nemcsak a politikai porondján újonnan feltűnt, sokak által messiásként várt népi hősnek, hanem azoknak is, akik most felállva tapsolnak neki.
1998 augusztusában például arról írtak a lapok, hogy egy Schlecht Csaba nevű Fidesz-közeli illető még 1995-ben egyetlen nap leforgása alatt 14 céget adott el egy Kaya Ibrahim nevű, Németországban dolgozó török vendégmunkásnak. Schlechtnek e kiárusítás után még mindig maradt két cége, ezeket egy Joszip Tot nevű horvát úr (lopott) útlevelével vásárolták meg. Az eladott cégeknek két közös tulajdonságuk volt: az egyik, hogy mindegyik után tetemes adó- és járuléktartozás maradt, a másik, hogy e cégek alapítói között a Fidesz nagyágyúi – Orbán, Kövér, Stumpf, Simicska, valamint barátaik és üzletfeleik – szerepeltek.
Ekkoriban derült ki az is, hogy id. Orbán Győző – Orbán Viktor édesapja – több bányának is a tulajdonosa. Hogy a rendszerváltás előtt tehetősnek távolról sem tartott Orbán családnak – a miniszterelnök visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy vályogházban éltek és nem volt fürdőszobájuk – miből telt bányára, azóta is homály fedi. (Rockefeller egyszer újságíróknak azt mondta: csak az első egymillió dollárom eredetét ne firtassák.)...
ÉVEKET NYERHETTEK AZ OROSZOK, A 3-AS METRÓ KOCSIJAIT FELÚJÍTÓ CÉG MÁR 2011-BEN TUDHATTA, HOGY MIT KELL TENNIE A BKV ÁLTAL CSAK 2014 VÉGÉN KIÍRT TENDER GYŐZTESÉNEK
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2024.05.09.
A műszaki ajánlat néhány részlete utal arra, hogy a Metrowagonmasht már évekkel a tender kiírása előtt beavathatták.
Az 3-as metróvonal szerelvényeit felújító orosz Metrowagonmash (MWM) már 2011-ben tudhatta, hogy milyen kocsikat és hogyan kell majd felújítania a BKV Zrt. által csak 2014 végén kiírt tender győztesének. A fővárosi közlekedési cég által nyilvánosságra hozott közbeszerzési dokumentumok között megtalálható előzetes orosz műszaki ajánlat néhány részlete legalábbis erre utal.
Mint arról a Népszava elsőként beszámolt: 2013 júniusában Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója és Szeneczey Balázs, Tarlós István akkori főpolgármester helyettese látogatást tett az orosz cég Moszkva melletti gyárában. A cég vezetői néhány hónappal korábban Budapesten is tárgyaltak a felújításról, sőt az orosz gyártó arra is lehetőséget kapott, hogy előzetesen felmérje a metrókocsik állapotát a BKV telephelyén.
Nem sokkal a moszkvai út után Tarlós István a meglévő orosz metrókocsik felújítására kért engedélyt a fejlesztési tárcától. Ezt a kérelmet ugyan elutasították, de a kormány később határozatot hozott arról, hogy csak a felújítást támogatja.
Az azóta is vitatott felújítási tendert – keveseket meglepve – az orosz cég nyerte meg. A menet közben kizárt észt Skinest Rail megtámadta a döntést. A perben az orosz céget és a BKV-t egyaránt Illés Géza Márton képviselte, aki a vállalkozói szerződést is ellenjegyezte. Illés akkoriban Tombor András ügyvédjeként volt ismert, Tombor pedig az Orbán Viktor körébe tartozó Habony Árpád és Rogán Antal bizalmasának számított. (A BKV jóval a metrótender kiírása előtt, már 2013-ban megbízta az első Orbán-kormány Honvédelmi Minisztériumának államtitkára, Perenyei Tamás által vezetett ügyvédi irodát az oroszokkal megkötendő szerződés előkészítésével. Az irodát még Kocsis István kommendálta be vezérigazgatóként a BKV-hoz. A Népszava 2017-ben a BKV közlése alapján írta meg, hogy a Perenyei és Társa ügyvédi iroda 2013 és 2017 között évente átlagosan 19,2 millió forintot kapott a szerződés előkészítéséért és a szerződés aláírását követő jogi feladatokért.)...
Szerző: SZALAI ANNA
2024.05.09.
Az 3-as metróvonal szerelvényeit felújító orosz Metrowagonmash (MWM) már 2011-ben tudhatta, hogy milyen kocsikat és hogyan kell majd felújítania a BKV Zrt. által csak 2014 végén kiírt tender győztesének. A fővárosi közlekedési cég által nyilvánosságra hozott közbeszerzési dokumentumok között megtalálható előzetes orosz műszaki ajánlat néhány részlete legalábbis erre utal.
Mint arról a Népszava elsőként beszámolt: 2013 júniusában Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója és Szeneczey Balázs, Tarlós István akkori főpolgármester helyettese látogatást tett az orosz cég Moszkva melletti gyárában. A cég vezetői néhány hónappal korábban Budapesten is tárgyaltak a felújításról, sőt az orosz gyártó arra is lehetőséget kapott, hogy előzetesen felmérje a metrókocsik állapotát a BKV telephelyén.
Nem sokkal a moszkvai út után Tarlós István a meglévő orosz metrókocsik felújítására kért engedélyt a fejlesztési tárcától. Ezt a kérelmet ugyan elutasították, de a kormány később határozatot hozott arról, hogy csak a felújítást támogatja.
Az azóta is vitatott felújítási tendert – keveseket meglepve – az orosz cég nyerte meg. A menet közben kizárt észt Skinest Rail megtámadta a döntést. A perben az orosz céget és a BKV-t egyaránt Illés Géza Márton képviselte, aki a vállalkozói szerződést is ellenjegyezte. Illés akkoriban Tombor András ügyvédjeként volt ismert, Tombor pedig az Orbán Viktor körébe tartozó Habony Árpád és Rogán Antal bizalmasának számított. (A BKV jóval a metrótender kiírása előtt, már 2013-ban megbízta az első Orbán-kormány Honvédelmi Minisztériumának államtitkára, Perenyei Tamás által vezetett ügyvédi irodát az oroszokkal megkötendő szerződés előkészítésével. Az irodát még Kocsis István kommendálta be vezérigazgatóként a BKV-hoz. A Népszava 2017-ben a BKV közlése alapján írta meg, hogy a Perenyei és Társa ügyvédi iroda 2013 és 2017 között évente átlagosan 19,2 millió forintot kapott a szerződés előkészítéséért és a szerződés aláírását követő jogi feladatokért.)...
NÁLUNK VAN HSZI, AKI MIATT A MICIMACKÓ NÉV 21 VARIÁCIÓJÁT NEM ÍRHATJA LE 1,4 MILLIÁRD EMBER
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.05.09.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel-cikkeivel. Ezek egy jelentős része persze Hszi Csin-ping kínai elnökről szól, aki szerda este érkezett meg Budapestre. És akiről mindig érdemes elmondani, hogy kiszivárgott iratok szerint hazájában 564 kifejezés használata van teljesen letiltva a közösségi oldalakról, mert arra jutottak a hatóságok, hogy azok sértőek Hszire nézve. És ebből 21 a Micimackó név különböző variációi.
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.05.09.
2024. május 8., szerda
RÁADÁS: KOLLÁR-KLEMENCZ KAMARAZENEKAR - FISHING ON ORFŰ 2023 (TELJES KONCERT)
FISHING ON ORFŰ
Előadó: KOLLÁR-KLEMENCZ KAMARAZENEKAR
2023
00:01 A folyó 06:34 Egyetlen cigaretta 09:45 Beszéljünk Zoli 14:06 Úgy szerettem beléd 17:45 Szikla szélén 21:40 Háziasszonyok dala 27:30 Tűsarkú 33:50 Pápá, nyugodj békében 39:58 Ha volna szeretőm 44:38 Iszom a bort 47:59 Ég az erdő 55:20 Angyalokra gondolok 59:22 Ezt is elviszem magammal
Előadó: KOLLÁR-KLEMENCZ KAMARAZENEKAR
2023
00:01 A folyó 06:34 Egyetlen cigaretta 09:45 Beszéljünk Zoli 14:06 Úgy szerettem beléd 17:45 Szikla szélén 21:40 Háziasszonyok dala 27:30 Tűsarkú 33:50 Pápá, nyugodj békében 39:58 Ha volna szeretőm 44:38 Iszom a bort 47:59 Ég az erdő 55:20 Angyalokra gondolok 59:22 Ezt is elviszem magammal
ORBÁN VENDÉGE A VILÁG LEGNAGYOBB HATALMÚ EMBERE
PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2024.05.08.
Miért jön a kínai elnök Magyarországra? Hasznunkra válik a sok kínai akkugyár, autógyár és infrastruktúra-fejlesztés? Hogyan és miért védekezik az EU a kínai nyomulás ellen? Mit érdemes tudnunk a Kínai Kommunista Párt belső ügyeiről? Kapitalista vagy kommunista módon működik a kínai gazdaság?
Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni szakértőinkkel:
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2024.05.08.
Miért jön a kínai elnök Magyarországra? Hasznunkra válik a sok kínai akkugyár, autógyár és infrastruktúra-fejlesztés? Hogyan és miért védekezik az EU a kínai nyomulás ellen? Mit érdemes tudnunk a Kínai Kommunista Párt belső ügyeiről? Kapitalista vagy kommunista módon működik a kínai gazdaság?
Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni szakértőinkkel:
Feledy Botond
Szunomár Ágnes
Soós Kinga
Matura Tamás
EZ AZ ORSZÁG MÉG MINDIG NEM FOGTA FEL: A SZELLEM, A TUDÁS, VAGYIS A JÖVŐ GARANCIÁJÁNAK FELLEGVÁRAIT A HATALOM POLITIKAI FEGYVERNEMKÉNT HASZNOSÍTJA, MINDANNYIUNK SZEME LÁTTÁRA ÉS MINDANNYIUNK NÉMA ASSZISZTÁLÁSA MELLETT DARÁLVA LE ÉS SEMMISÍTVE MEG AZ ORSZÁG JÖVŐJÉT
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.05.08.
Reggel arra a hírre ébredtem, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, bizonyos Deli Gergely és sokszorosan bizonyított, talpig zsidógyűlölő vendége, Mahmud Ahmadinezsád jó hangulatú közös reggelin vett részt.
Ez a híranyag semlegesíti, mi több, egyenesen megsemmisíti a teljes abszurd szépirodalom felhozatalát, Ionescotól Örkény Istvánig. Volt alkalmam igen sok hazai és külföldi egyetemen hosszabb-rövidebb időt eltölteni, idehaza is, külföldön is világhírű vendégelőadókkal találkozni, de a fentihez hasonló hírbe még sosem ütköztem. Az, hogy kivel reggelizett a rektor, s milyen hangulatban, nos ez egy igazi hungarikum! A jó hangulat pedig biztos abból adódott, hogy Ahmadinezsád elmondott néhány holokauszt-viccet, s tán még le is rajzolta azokat a szalvétára, elvégre a holokauszt-karikatúrában nálánál nincs is jobb széles e világon.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.05.08.
Ez a híranyag semlegesíti, mi több, egyenesen megsemmisíti a teljes abszurd szépirodalom felhozatalát, Ionescotól Örkény Istvánig. Volt alkalmam igen sok hazai és külföldi egyetemen hosszabb-rövidebb időt eltölteni, idehaza is, külföldön is világhírű vendégelőadókkal találkozni, de a fentihez hasonló hírbe még sosem ütköztem. Az, hogy kivel reggelizett a rektor, s milyen hangulatban, nos ez egy igazi hungarikum! A jó hangulat pedig biztos abból adódott, hogy Ahmadinezsád elmondott néhány holokauszt-viccet, s tán még le is rajzolta azokat a szalvétára, elvégre a holokauszt-karikatúrában nálánál nincs is jobb széles e világon.
Aztán olvasom, hogy több szervezet – amúgy nagyon helyesen – lemondásra szólította föl Deli Gergely rektort, annak ellenére is, hogy kifejezett érdemeként kellene betudnunk, hogy az Orbán kedvenceként dédelgetett Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek sikerült idecsábítania azt az echte antiszemita, holokauszttagadó alakot, aki a civilizált világban, egy önmagára valamit is adó egyetemre aligha tehetné be a lábát. (Most legalább megtudtuk, hogy az NKE a minimális mértékben sem ad önmagára.)
Viszont: mindazok, akik lemondásra szólítják fel a rektort, vagy teljesen hülyének tartják az NKE vezetőjét (ami persze nem kizárható), azért, mert meghívta ezt a nagyszerű tudóst, vagy mert elfeledkeznek arról, hogy ez a kis turné nem jöhetett volna létre a miniszterelnökség, a külügy és a titkosszolgálat tudta, beleegyezése és támogatása nélkül. Erről a vendégeskedésről előbb tudhattak a miniszterelnökségen, mint az NKE rektori irodájában.
Van valaki, aki azt képzeli, hogy Deli Gergely a hasára ütött, kiszólt a titkárnőjének és azt mondta: Jucika, volna egy gigantikus ötletem! Holnap hívjuk meg egy előadássorozatra azt az igazi, valóságos hús-vér antiszemitát, na, hogy is hívják már, hát tudja, aki vicces kedvű holokauszttagadó, na, itt van a nyelvemen, ja persze, hát őt, azt az Ahmadinezsádot vagy kit! Ha javasolhatom, ne így képzeljük el ezt az esetet! Ez a legmagasabb körökben és a legordenárébb boszorkánykonyhán dőlt el, s Deli rektor nem tett mást, csak azt, amit ma idehaza egy rektornak tennie kell: parancsra teljesített.
És végül: évek óta mondom, most megismétlem: ezt tette, ezt teszi az egyetemekkel az Orbán-rezsim. Az autonómiának már rég befellegzett, itt kuss van, parancs és elvárás. Az Orbán-maffia egyik leghánytatóbb bűne, hogy a hazai felsőoktatást saját piszkos eszközeként instrumentalizálja, használja fel erre meg arra, mindenre, amire csak kedve van, zsarolva, manipulálva, kihasználva azokat, pénzügyileg vagy kizsigerelve és lepusztulni hagyva, vagy szolgáltatásaikért cserébe, mint a bordélyban, szépen megfizetve és kiglancolva az engedelmes teljesítőket.
Ez az ország még mindig nem fogta fel: a szellem, a tudás, vagyis a jövő garanciájának fellegvárait a hatalom politikai fegyvernemként hasznosítja, mindannyiunk szeme láttára és mindannyiunk néma asszisztálása mellett darálva le és semmisítve meg az ország jövőjét.
Nos, végső soron erről szól Ahmadinezsádnak az NKE-n tett látogatása, ahol a rektor csak egyszerű, ám felettébb gyáva és ostoba ítéletvégrehajtó, a hatalom legújabb eszement ötletének kivitelezője.
Nos, végső soron erről szól Ahmadinezsádnak az NKE-n tett látogatása, ahol a rektor csak egyszerű, ám felettébb gyáva és ostoba ítéletvégrehajtó, a hatalom legújabb eszement ötletének kivitelezője.
De vajon mit akart ezzel Orbán és Szijjártó elérni? Milyen ragyogó ötletet gondoltak így kivitelezni? Kinek vagy kiknek kívántak ezzel üzenni?
Már hallom is a megszokott, bődületesen hazug, mindenkit hülyének néző választ: Magyarországon működik az egyetemi autonómia (pont úgy, mint a köztársasági elnök kegyelmi intézménye), egy ilyen döntés meghozatala az egyetem dolga, nekünk ehhez semmi közünk sincs (ahogy nem volt közünk Novák kegyelmi döntéséhez sem).
Pedig a fenti kérdésekre jó lenne mielőbb megtalálni a válaszokat, hogy aztán mi is önfeledten örülhessünk a rektor úr és a világhírű holokauszttagadó jó hangulatú közös reggelizésének.
Pedig a fenti kérdésekre jó lenne mielőbb megtalálni a válaszokat, hogy aztán mi is önfeledten örülhessünk a rektor úr és a világhírű holokauszttagadó jó hangulatú közös reggelizésének.
A NÉMET AUTÓGYÁRAK ÖRÜLNÉNEK AZ AKKUMULÁTOROKNAK, DE A KÍNAI KONKURENCIÁRÓL LEMONDANÁNAK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.05.08.
A kínai autógyártóknak az esetleges behozatali büntetővámok elkerülése érdekében vonzó, hogy Európában fektessenek be, azon belül is láthatóan Magyarországra összpontosítanak. Valójában még kérdéses, milyen EU-s szabályozás fogadja őket. Nemzetközi lapszemle.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.05.08.
Európa autógyártói tartanak a fejlettebb és olcsóbb kínai elektromos gépkocsik konkurenciájától. Brüsszel már dolgozik az importot sújtó büntetővámok ügyén, ám Hszi Csin-ping és a kínai előállítók már rendelkeznek olyan tervvel, amellyel ezt megkerülnék. A legnagyobb haszonélvező Magyarország lenne. Ezekkel a megállapításokkal vezette fel az interneten tegnap publikált cikkét a német Die Welt.
A lap felhívta a figyelmet arra, hogy a kínai kommunista vezető már a protokoll révén is világossá tette, mennyire fontos számára az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel való találkozó: a franciaországi tárgyalások, majd a rövid belgrádi látogatás után három egész napot tölt Magyarországon. Orbán – írta a Die Welt – az elmúlt években vörös szőnyeget terített a kínai vállalatok elé, és ez különösen vonatkozik az autóiparra, azon belül is elsősorban az akkumulátor-előállításra. Magyarország a kínai autógyárak hídfőállásává kíván válni az európai piac meghódításával. A lap idézte Andrew Brownt, a Merics elemző intézet szakemberét, aki szerint a behozatali büntetővámok kilátásba helyezése esetén a kínai gyártóknak különösen vonzó lehetőség az európai befektetés, mert annak révén elkerülhetik a büntetővámokat. Brown szerint az európai befektetések közt a kínaiak növekvő mértékben összpontosítanak Magyarországra. A német autógyárak ugyan együttműködésre törekednek a Magyarországon megtelepedő kínai akkumulátor-előállítókkal, de a kínai gépkocsik teremtette konkurenciáról szívesen lemondanának – olvasható a cikkben, amely kitért arra is, hogy koreai cégek szintén állítanak elő akkumulátort Magyarországon, továbbá hogy nagy mértékű lakossági elégedetlenség tapasztalható a környezeti és infrastrukturális aggályok miatt, valamint hogy Magyarország – más európai országokkal ellentétben – nem kapcsol saját kutató-fejlesztő központokat ezekhez a beruházásokhoz, hanem csupán mintegy olcsó munkapadot kínál a kínai konszernek számára.
A Die Welt cikke nem fejti ki részletesen azt a kulcskérdést, hogy jogi értelemben mennyiben esik, mennyiben eshet különböző elbírálás alá a kínai gépkocsik behozatala az Európai Unióba és a kínai autók előállítása az Európai Unió területén közvetlen kínai tőkeberuházások nyomán. A német lap elintézi ezt azzal, hogy a helybéli gyártással elkerülhetőek a behozatalt sújtó büntetővámok, ami önmagában nyilván igaz, de ettől még nem teljesen világos, hogy milyen jogi eszközei vannak az EU-nak a kínai dömping ellen, miként szankcionálhatja – mondjuk így: Brüsszel – magát a tőkeberuházást, ha abban számottevő kínai állami dotáció mutatható ki. Erre nézve találtam egy rövid utalást a Politico európai kiadásában, amely arról ír, hogy amennyiben Hszi Csin-ping célja Európa megosztása és meghódítása, akkor attól, hogy Párizs után Magyarországra és Szerbiába is ellátogat, az EU-nak nem kell túlzottan aggódnia. Szerbia nem is része az uniónak, Orbán Viktor pedig mit művelhet még, amit eddig nem tett? – fogalmazza meg szarkasztikus kérdését a Politico. Megpróbálhatja blokkolni Ukrajna támogatását? Alááshatja a demokráciát? Segítheti az autokratákat? És ezen a ponton a portál megjegyzi: jogi szempontból Magyarország nem akadályozhatja meg a kínai elektromos meghajtású autókra kivetendő olyan illetéket, amely a tiltott állami támogatásból következik. Az EU-nak ugyanis kizárólagosak a jogosítványai a kereskedelmi kérdésekben – fogalmaz a Politico, és hozzáteszi: Hszi Csin-pingnek az EU-tagországok minősített többségét kellene összeterelnie ahhoz, hogy remélhesse az intézkedések elkerülését.
Európa hamarosan belefullad a radikális jobboldal folyójába – ez a címe annak az esszének amit Lea Ypi, a London School of Economics albán származású, egyébként nagy szakmai tekintélynek örvendő politikaelméleti professzora a New York Timesban tett közzé. A szerző abból indul ki, hogy az európai parlamenti választások közeledtével az uniós országok vezetői nem is rejtik véka alá izgatottságukat, mert széles körben számítanak a kemény jobboldal előretörésére. Ypi szerint az Európai Unió, minden demokratikus retorika ellenére inkább oligarchikus intézmény. Az Európai Bizottság senki által meg nem választott technokratákból álló testülete felügyeli, és nem nyújt lehetőséget a politikáról való népi konzultációra, pláne nem a részvételre. Pénzügyi szabályai, amelyek szigorú korlátok közé szorítják a tagállami költségvetéseket, a gazdagok számára nyújtanak védelmet, miközben megszorításokat hoznak a szegényeknek. Európában a jómódú kevesek érdekei dominálnak, akik korlátozzák sokak szabadságát.
Az elemző elismeri, hogy Európa „távolról sem a legrosszabb vétkes”, de szerinte nemzetállamokban a külszínen fenntarthatóbbnak látszik a demokratikus részvétel lehetősége, a mindenki által vallott alkotmányhoz való hűség révén. Az Európai Unióban, amelynek alapító mítosza a szabad piac, ezt sokkal nehezebb megvalósítani. Lea Ypi az EU nemzeteken átnyúló jellegére, a képviselet hiányának az érzésére vezeti vissza az európaiak mostani ellenszenvét. Szerinte lehet, hogy a radikális jobboldal politikája szűkkeblűen etnocentrikus, de jelenleg ez az egyetlen olyan kínálat, amely közvetlen választ ad a kiábrándultaknak.
AMERIKAI NÉPSZAVA: NEM LESZÜNK KÍNAI GYARMAT, MERT MÁR AZ VAGYUNK
AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.05.08.
Hszi Csin-ping kínai elnök európai útjának igazi állomása Magyarország, miután Budapest lett Kína európai főhadiszállása. Ennek oka nemcsak az, hogy a kínai beruházások elérték azt a volument, ami már stratégiai partnerré teszi Magyarországot, hanem a két országot összekapcsolja a demokratikus Nyugattal szembeni ideológia és közös érdek.
Kína Orbánon keresztül tud jelen lenni és terjeszkedni Európában, kijátszva az Európai Unió szabályait és rendelkezéseit, mert Magyarország révén hozzájut azokhoz a lehetőségekhez, amelyeket a tagországok élveznek. Magyarország Kína trójai falova, az ötödik hadoszlop, s egyben gyarmat is, mert az „Egy övezet, egy út” révén Kína adósrabszolgája is lesz.
Kína azért fontos Orbánnak, mert Kína menti meg a rendszerét az összeomlástól. Orbán a bármikor lehívható Kínai gyorshitelekkel tudja elkerülni a fizetésképtelenséget. Kína érdeke lett, hogy Orbán meg ne bukjon, segítse az oroszokat, akik mgött szintén Kína áll, segítse a kínai megszállást Európában.
Hszi Csin-ping úgy érkezik Magyarországra, mint Kína egyik tartományába. nemcsak arról van szó, hogy sok kínai üzemet telepítenek Magyarországra, az akkumulátorgyárakkal egy mérgező szeméttelepet csinálnak Magyarországból, s most már a kínai autógyártásnak is Magyarország lesz az európai központja, ahonnan az európai autóipart támadják...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.05.08.
Kína Orbánon keresztül tud jelen lenni és terjeszkedni Európában, kijátszva az Európai Unió szabályait és rendelkezéseit, mert Magyarország révén hozzájut azokhoz a lehetőségekhez, amelyeket a tagországok élveznek. Magyarország Kína trójai falova, az ötödik hadoszlop, s egyben gyarmat is, mert az „Egy övezet, egy út” révén Kína adósrabszolgája is lesz.
Kína azért fontos Orbánnak, mert Kína menti meg a rendszerét az összeomlástól. Orbán a bármikor lehívható Kínai gyorshitelekkel tudja elkerülni a fizetésképtelenséget. Kína érdeke lett, hogy Orbán meg ne bukjon, segítse az oroszokat, akik mgött szintén Kína áll, segítse a kínai megszállást Európában.
Hszi Csin-ping úgy érkezik Magyarországra, mint Kína egyik tartományába. nemcsak arról van szó, hogy sok kínai üzemet telepítenek Magyarországra, az akkumulátorgyárakkal egy mérgező szeméttelepet csinálnak Magyarországból, s most már a kínai autógyártásnak is Magyarország lesz az európai központja, ahonnan az európai autóipart támadják...
A MAGYAR ÜGYÉSZSÉG A KORRUPCIÓS RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK AZ ACHILLES-SARKA | 24.HU
D€LLA PODCAST / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.05.08.
Az uniós pénzek egy része végleg elzárva marad a magyar kormány előtt ebben az uniós költségvetési ciklusban - állítja a Della mai vendége, Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezető igazgatója. A pénzek folyósításához szükséges uniós feltételeket nem teljesítette maradéktalanul a kormány, nem állt helyre a jogállam. Ezen okból a múlt év végén bizottsági döntéssel felszabadított bő 10 milliárd euró sorsa sem tekinthető véglegesen rendezettnek a Corvinus Egyetem külsős adjunktusa szerint.
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.05.08.
Az uniós pénzek egy része végleg elzárva marad a magyar kormány előtt ebben az uniós költségvetési ciklusban - állítja a Della mai vendége, Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezető igazgatója. A pénzek folyósításához szükséges uniós feltételeket nem teljesítette maradéktalanul a kormány, nem állt helyre a jogállam. Ezen okból a múlt év végén bizottsági döntéssel felszabadított bő 10 milliárd euró sorsa sem tekinthető véglegesen rendezettnek a Corvinus Egyetem külsős adjunktusa szerint.
OKTATÁS: TÁJÉKOZTATÁS A SZTRÁJKTÁRGYALÁS HELYETT
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.05.08.
Tegnap folytatódott a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és az oktatási államtitkárság közötti sztrájkbizottsági tárgyalás. Ez azonban furcsán alakult, a minisztérium ugyanis meghívta a Nemzeti Pedagógus Kar, és zeneművészek szakszervezetének képviselőit is. Így a PSZ és a PDSZ képviselői először azt hitték, ők is csatlakoztak a sztrájkbizottsághoz. Kiderült, az államtitkárság a találkozót csak tájékoztatásnak szánta, és szerette volna azt összemosni a sztrájktárgyalással.
Mindkét szakszervezet sokat várt ettől a találkozótól. Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint már első körben csalódniuk kellett, hiszen az államtitkárság megpróbálja összemosni a sztrájktárgyalást és a tájékoztatást, és úgy akarja feltüntetni, mintha itt komoly egyeztetések folynának. Ezt a szakszervezetek jogi szempontból is elfogadhatatlannak tartják, és jelezni fogják az Európai Bizottságnak
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője arról számolt be, hogy átadta az államtitkárságnak azt a hosszú listát, amely a béremelési anomáliákat sorolta fel. Előzőleg azt kérték a pedagógusoktól, konkrét felhatalmazással küldjék el a PDSZ-nek az általuk tapasztalt problémákat, hogy a szakszervezet konkrétan el tudjon járni. Az államtitkárság is kért két dolgot, azt, hogy a jubileumi jutalmak, valamint az esélyteremtési illetménybér ügyében a szakszervezet dolgozzon ki jogszabálymódosítást, amire Nagy Erzsébet azt mondta, mindkét kérdésben, de minden olyan témával, ahol jogszabálymódosítással lehet valamit elérni, meg fogják keresni a jogászaikat, hogy dolgozzanak ki rá javaslatot, és azokat a törvényhozók elé terjesztik...
Szerző: MILLEI ILONA
2024.05.08.
Mindkét szakszervezet sokat várt ettől a találkozótól. Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint már első körben csalódniuk kellett, hiszen az államtitkárság megpróbálja összemosni a sztrájktárgyalást és a tájékoztatást, és úgy akarja feltüntetni, mintha itt komoly egyeztetések folynának. Ezt a szakszervezetek jogi szempontból is elfogadhatatlannak tartják, és jelezni fogják az Európai Bizottságnak
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője arról számolt be, hogy átadta az államtitkárságnak azt a hosszú listát, amely a béremelési anomáliákat sorolta fel. Előzőleg azt kérték a pedagógusoktól, konkrét felhatalmazással küldjék el a PDSZ-nek az általuk tapasztalt problémákat, hogy a szakszervezet konkrétan el tudjon járni. Az államtitkárság is kért két dolgot, azt, hogy a jubileumi jutalmak, valamint az esélyteremtési illetménybér ügyében a szakszervezet dolgozzon ki jogszabálymódosítást, amire Nagy Erzsébet azt mondta, mindkét kérdésben, de minden olyan témával, ahol jogszabálymódosítással lehet valamit elérni, meg fogják keresni a jogászaikat, hogy dolgozzanak ki rá javaslatot, és azokat a törvényhozók elé terjesztik...
GYÓNÁSI TITOK: A SZAKMA SZERINT NEM ÁLL MEG A FIDESZ ÉS AZ EGYHÁZ ÉRVELÉSE
MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2024.05.07.
Nagy vihart kavart az a módosító, amely Dunai Mónika fideszes képviselő nevén jelent meg május 3-án, pénteken a parlament honlapján. Eredetieg még Selmeczi Gabriella fideszes képviselő nyújtotta be, a kegyelmi botrányra adott mintegy politikai válaszként azt a törvénymódosító javaslatot, amely szerint legalább 2 év börtönbüntetéssel sújtható az, aki saját intézményéből nem jelenti a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményeket.
Ez lényegében a római katolikus, görög katolikus és görögkeleti papok számára ad kivételt, a gyónási titkot tehát akkor sem kell megsérteniük, ha ebben bűncselekményről vallanak nekik.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője még hétfőn Facebook-oldalán úgy reagált a módosítóra, hogy „fideszes módosító érkezett, hogy a gyóntató papoknak ne kelljen jelenteni az abúzust!”. A módosító szövegét és az inkriminált részt a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete(SzMME) még május 4-én, kommentár nélkül jelentette meg Facebook oldalán.
Tordai már azt is közölte hétfőn, hogy a Népjóléti- és Szociális Bizottság kedd délelőtti ülésén fogja az ügyben kérdőre vonni a Fidesz frakcióját. A módosítót jegyző Dunai Mónika kritikusaival szemben azt állította, javaslata lényegében szigorítás, ami a katolikus klérus részére is csupán a gyónási titokra szűkíti le a bejelentési kötelezettség alóli felmentés – ez ugyanis azelőtt tágabb körű volt.
Ahogyan Dunait a telex.hu idézte, „Az egyházügyi törvény most jóval tágabb körben ad felmentést az egyházi személyeknek a jelzési kötelezettség alól, ezek a kivételek a gyermekeket ért bántalmazás esetén – a gyónási titkon kívül – megszűnnek.”...
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2024.05.07.
Kivéve a tisztelendő urat?
A szigorú, mindenkire vonatkozó tiltó szabályt enyhítette a Dunai-féle módosítás.
Ennek szövege szerint,
A szigorú, mindenkire vonatkozó tiltó szabályt enyhítette a Dunai-féle módosítás.
Ennek szövege szerint,
„a jelzési vagy együttműködési kötelezettség elmulasztásának következménye valamennyi gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagra tekintettel egységessé válik azzal, hogy a gyónási titok körében megismert információk kivételt képeznek majd ez alól, tekintettel arra, hogy ezen vallási tevékenység végzése kívül esik a közfeladatellátás körén, azzal összefüggésbe nem hozható, szemben más hivatásokhoz fűződő titoktartási kötelezettséggel. Hasonlóan felmentést ad a büntetőeljárásról szóló törvény is a tanúkénti kihallgatása alól annak az egyházi személynek, akinek és amire vonatkozóan hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn.” (kiemelések tőlem – TCsT)
Ez lényegében a római katolikus, görög katolikus és görögkeleti papok számára ad kivételt, a gyónási titkot tehát akkor sem kell megsérteniük, ha ebben bűncselekményről vallanak nekik.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője még hétfőn Facebook-oldalán úgy reagált a módosítóra, hogy „fideszes módosító érkezett, hogy a gyóntató papoknak ne kelljen jelenteni az abúzust!”. A módosító szövegét és az inkriminált részt a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete(SzMME) még május 4-én, kommentár nélkül jelentette meg Facebook oldalán.
Tordai már azt is közölte hétfőn, hogy a Népjóléti- és Szociális Bizottság kedd délelőtti ülésén fogja az ügyben kérdőre vonni a Fidesz frakcióját. A módosítót jegyző Dunai Mónika kritikusaival szemben azt állította, javaslata lényegében szigorítás, ami a katolikus klérus részére is csupán a gyónási titokra szűkíti le a bejelentési kötelezettség alóli felmentés – ez ugyanis azelőtt tágabb körű volt.
Ahogyan Dunait a telex.hu idézte, „Az egyházügyi törvény most jóval tágabb körben ad felmentést az egyházi személyeknek a jelzési kötelezettség alól, ezek a kivételek a gyermekeket ért bántalmazás esetén – a gyónási titkon kívül – megszűnnek.”...
KONJUNKTÚRAÉRZÉKELÉS
REZEDA VILÁGA
Szerző. Rezeda
2024.05.08.
Önnek jó, csak nem tud róla. Mindenféle borongásokkal van tele a feje, és azért nem mannával tömi magát, mert rosszul érzékeli a világot. – Ha azt mondom, Nagy Márton, ön rávághatja, Ryanair, vagy „Közgazdaságtan hülyéknek” (Economics for Dummies), ami egy könyv, s amelyet a mi nemzetgazdasági miniszterünk a repcsis cég vezérétől, Michael O’Learytől kapott, hogy ne beszéljen annyi zöldséget, s legfőképp ne is csináljon. Nem segített.
Nagy Márton azért hasznos számunkra mégis, mert egy új, mókás szemüvegen keresztül mutatja meg nekünk a kajla világot. Ha úgy tetszik, Örkény módján a lába között hátranézve, ami a groteszk alapállapota volna, de Nagynál inkább már a téboly előszobája. Jó, ha tudjuk ugyanis – így ez a mi miniszterünk még régebben -, hogy nem azért zuhant be a fogyasztás, mert nem volnánk képesek megvenni a mannát, hanem, mert spórolunk.
Félretesszük azt a pénzt, amit amúgy kacarászva elkölthetnénk. Így direkt kicseszésből, hogy ne legyen meg kormányunk tervezett áfabevétele, inkább éhezünk, erre jutott miniszter elvtárs, amikor képtelen volt megérteni, miért nem ömlik az ÁFA a büdzsébe, és miért recseg-ropog a költségvetés. Ezen rajta kívül még a Varga-Matolcsy duó is karatézik, de minket az ő nyomoruk nem érdekel, csak ezé a Nagyé, mert ő foglalkozik a lelkünkkel.
Most is kiderült az ő előadásában, hogy ez a világ a lehetők legjobbika, csak a mi szemüvegünk rossz, és erre megint született egy új fogalom, illetve magyarázat, miszerint (muszáj idéznem): „a lakosságnál megfigyelhető, hogy az inflációs kérdések miatt az erősebb konjunktúra érzékelése gyengébben érvényesül.” Azaz, dübörgünk, csak nem látjuk, jó nekünk, csak nem tudjuk, illetve nem merjük tudni, azaz, óbégatunk a gyönyörök kertjében.
Nagynak egyébként ez volt a magyarázata arra, miért avatkoznak be megint a benzinárakba, s mint kitetszik, nem azért, mert mi ne tudnánk vígan megfizetni. Hanem leegyszerűsítve, csak ránézünk a rohadt drága benzinre, ezért nem vesszük meg a kiflit, inkább a malacperselybe rakjuk az erre szánt összeget, míg, ha újra hatósági ára lesz a benzinnek, akkor szaladunk a boltba az emlegetett mannáért tucatjával. Plusz tejszínhab.
Már ebből is kitetszik, ráfért az a könyv miniszterelvtársra, ha az a megoldás a bajainkra – és az összeomlóban lévő gazdaságéra -, hogy a konjunktúraérzékelésünket javítja. Ha valami kellemetlen jelzővel illetnék Márton gazdát, kérem, egyelőre még ne tegyék meg, adok muníciót még a megfelelő díszítő vagy minősítő elem kiválasztásához. Csak az a kérésem, hogy aztán halkan tessenek mondani, hogy ne jöjjön el önökért a nagy, fekete autó.
Az elmúlt hetek, hónapok történései közé tartozik az a lehangoló tény is, hogy az általunk régebben oly erőteljesen lenézett Románia, odavert nekünk a kanyarban GDP-ben, bérekben, nyugdíjakban, mindenben. Még az a szerencse, hogy ezt nem tagadják le előttünk, de talán még az is jobb lenne, mint az a magyarázat, amit Nagy miniszterelvtárs rittyentett nekünk a rossz konjunktúraérzékelésünk mellé. Kérem, tessenek megfogózkodni.
Romániában azért keresnek többet az emberek a Nagy-féle álomvilágban, mert ott kevesebben dolgoznak, mint nálunk. Ha most elsőre nem érti, nem baj, tovább is van, mondom még. Illetve mondja nekünk Nagy elvtárs, mindent megtéve széles jókedvünkért. Íme: „sokkal kevesebb ember dolgozik ott, és ha így nézzük, a bértömeg, amit képes a gazdaság előállítani, Romániában sokkal kisebb, mint Magyarországon”. – De lefordítom.
Románia szarabbul áll, gazdasága összeomlóban, és csak azért élnek ott jobban, mert kevesebb felé osztják el a pénzt, míg viszont minálunk a szárnyaló gazdaság jótéteményeit mindenki élvezheti. Csak, mint kitetszik, nem veszi észre, mert a benzinárral van elfoglalva. Mielőtt előkerülne a jelző, még egy mondat, mintegy slusszpoén ettől a Nagytól: „Kérdezzék meg az embereket, hogy hol szeretnének élni: Magyarországon vagy Romániában?”
Azt nem tudjuk, ki kérdezze meg őket és milyen módon, talán kellene tartani egy nemzeti konzultációt a témában, ami lehet, meglepő eredményt hozna. Viszont lesz ez még rosszabb is a választások után, amikor jönnek a nem is megszorítások. Mert a kedves vezető ezt egy másik fórumon így készítette elő tegnap: „amit ma az európai gazdaságban tapasztalunk, az csak a háborús vihar előszele… elég csak az inflációra gondolni”.
Gondolunk erősen, és látjuk is. Itt is, ott is, hol mennyi, azt. De folytatta Orbán elvtárs is, mégpedig így: „de, ha Európa maga is fegyvert fog, akkor a vihar kellős közepében találjuk majd magunkat”. Jó, ha tudjuk, Európa akkor fog fegyvert, ha Orbán ott nem győz. (Nem fog.) Viszont máris kész a magyarázat. A mutogatás és a hárítás. De nem baj, addigra rendbe tesszük a konjunktúraérzékelésünket, és minden a legnagyobb rendben lesz. Vagy épp nem.
Szerző. Rezeda
2024.05.08.
Nagy Márton azért hasznos számunkra mégis, mert egy új, mókás szemüvegen keresztül mutatja meg nekünk a kajla világot. Ha úgy tetszik, Örkény módján a lába között hátranézve, ami a groteszk alapállapota volna, de Nagynál inkább már a téboly előszobája. Jó, ha tudjuk ugyanis – így ez a mi miniszterünk még régebben -, hogy nem azért zuhant be a fogyasztás, mert nem volnánk képesek megvenni a mannát, hanem, mert spórolunk.
Félretesszük azt a pénzt, amit amúgy kacarászva elkölthetnénk. Így direkt kicseszésből, hogy ne legyen meg kormányunk tervezett áfabevétele, inkább éhezünk, erre jutott miniszter elvtárs, amikor képtelen volt megérteni, miért nem ömlik az ÁFA a büdzsébe, és miért recseg-ropog a költségvetés. Ezen rajta kívül még a Varga-Matolcsy duó is karatézik, de minket az ő nyomoruk nem érdekel, csak ezé a Nagyé, mert ő foglalkozik a lelkünkkel.
Most is kiderült az ő előadásában, hogy ez a világ a lehetők legjobbika, csak a mi szemüvegünk rossz, és erre megint született egy új fogalom, illetve magyarázat, miszerint (muszáj idéznem): „a lakosságnál megfigyelhető, hogy az inflációs kérdések miatt az erősebb konjunktúra érzékelése gyengébben érvényesül.” Azaz, dübörgünk, csak nem látjuk, jó nekünk, csak nem tudjuk, illetve nem merjük tudni, azaz, óbégatunk a gyönyörök kertjében.
Nagynak egyébként ez volt a magyarázata arra, miért avatkoznak be megint a benzinárakba, s mint kitetszik, nem azért, mert mi ne tudnánk vígan megfizetni. Hanem leegyszerűsítve, csak ránézünk a rohadt drága benzinre, ezért nem vesszük meg a kiflit, inkább a malacperselybe rakjuk az erre szánt összeget, míg, ha újra hatósági ára lesz a benzinnek, akkor szaladunk a boltba az emlegetett mannáért tucatjával. Plusz tejszínhab.
Már ebből is kitetszik, ráfért az a könyv miniszterelvtársra, ha az a megoldás a bajainkra – és az összeomlóban lévő gazdaságéra -, hogy a konjunktúraérzékelésünket javítja. Ha valami kellemetlen jelzővel illetnék Márton gazdát, kérem, egyelőre még ne tegyék meg, adok muníciót még a megfelelő díszítő vagy minősítő elem kiválasztásához. Csak az a kérésem, hogy aztán halkan tessenek mondani, hogy ne jöjjön el önökért a nagy, fekete autó.
Az elmúlt hetek, hónapok történései közé tartozik az a lehangoló tény is, hogy az általunk régebben oly erőteljesen lenézett Románia, odavert nekünk a kanyarban GDP-ben, bérekben, nyugdíjakban, mindenben. Még az a szerencse, hogy ezt nem tagadják le előttünk, de talán még az is jobb lenne, mint az a magyarázat, amit Nagy miniszterelvtárs rittyentett nekünk a rossz konjunktúraérzékelésünk mellé. Kérem, tessenek megfogózkodni.
Romániában azért keresnek többet az emberek a Nagy-féle álomvilágban, mert ott kevesebben dolgoznak, mint nálunk. Ha most elsőre nem érti, nem baj, tovább is van, mondom még. Illetve mondja nekünk Nagy elvtárs, mindent megtéve széles jókedvünkért. Íme: „sokkal kevesebb ember dolgozik ott, és ha így nézzük, a bértömeg, amit képes a gazdaság előállítani, Romániában sokkal kisebb, mint Magyarországon”. – De lefordítom.
Románia szarabbul áll, gazdasága összeomlóban, és csak azért élnek ott jobban, mert kevesebb felé osztják el a pénzt, míg viszont minálunk a szárnyaló gazdaság jótéteményeit mindenki élvezheti. Csak, mint kitetszik, nem veszi észre, mert a benzinárral van elfoglalva. Mielőtt előkerülne a jelző, még egy mondat, mintegy slusszpoén ettől a Nagytól: „Kérdezzék meg az embereket, hogy hol szeretnének élni: Magyarországon vagy Romániában?”
Azt nem tudjuk, ki kérdezze meg őket és milyen módon, talán kellene tartani egy nemzeti konzultációt a témában, ami lehet, meglepő eredményt hozna. Viszont lesz ez még rosszabb is a választások után, amikor jönnek a nem is megszorítások. Mert a kedves vezető ezt egy másik fórumon így készítette elő tegnap: „amit ma az európai gazdaságban tapasztalunk, az csak a háborús vihar előszele… elég csak az inflációra gondolni”.
Gondolunk erősen, és látjuk is. Itt is, ott is, hol mennyi, azt. De folytatta Orbán elvtárs is, mégpedig így: „de, ha Európa maga is fegyvert fog, akkor a vihar kellős közepében találjuk majd magunkat”. Jó, ha tudjuk, Európa akkor fog fegyvert, ha Orbán ott nem győz. (Nem fog.) Viszont máris kész a magyarázat. A mutogatás és a hárítás. De nem baj, addigra rendbe tesszük a konjunktúraérzékelésünket, és minden a legnagyobb rendben lesz. Vagy épp nem.
TÚLZÁSNAK TŰNIK A KÍNAI NYOMULÁS MAGYARORSZÁGON? MÉG CSAK MOST JÖHET A JAVA!
TELEX
Szerzők: ELŐD FRUZSINA, WEILER VILMOS
2024.05.08.
Több hatalmas kínai gyárberuházást jelentettek be az elmúlt években Magyarországon, ma már Kína Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere. Úgy tűnik, a kormány még jobban ráerősítene erre: előzetes információk szerint Hszi Csin-ping budapesti látogatásán még több gyár építéséről állapodhat meg a magyar és a kínai fél, de jön más is. A Budapest-Belgrád után újabb vasútvonalakat és energetikai projekteket építhetnek majd kínaiak Magyarországon kínai hitelből.
Amilyen átláthatatlan Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár szerdán kezdődő magyarországi útja – még sajtónyilvános programterv sincs a háromnapos vizitről –, olyan sokat vár tőle a magyar kormány: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyenesen történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Hszi hozzánk látogat.
Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója a Telexnek azt mondta, a két ország hivatalos kapcsolatfelvételének 75. évfordulójára szervezett látogatás diplomáciai jelentősége valóban nagy, hiszen Hszi az erősödő gazdasági kapcsolatok dacára nem járt még Magyarországon államfői minőségében, pedig a régión belül már több helyen megfordult. Hszi egyébként nem egyedül, hanem egy magas rangú tagokból álló delegációval érkezik, amelynek tagja Vang Ji külügyminiszter, Lan Foan pénzügyminiszter, Vang Ventao kereskedelmi miniszter, Dzsen Sancsie, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnöke és Ju Csianhua, a Vámügyi Főigazgatóság főigazgatója is.
Kínának most nagyon fontos az európai kapcsolat
Arra is érdemes odafigyelni, mondta Matura Tamás, hova megy a kínai vezető most, hogy 2019 óta először Európában jár: Magyarország mellett Szerbiába és Franciaországba. A balkáni ország kevésbé szorul magyarázatra, Szerbia Kína leglelkesebb európai szövetségesének és gazdasági partnerének számít, viszont nem EU-tagállam. Az EU-n belül Magyarország az, amely a teljes blokkból kitűnik Kína-barát politikájával egy mostanában egyre ridegebbé váló uniós–kínai viszonyrendszerben. Ennek egyre komolyabb nyoma van a magyar gazdaságon is, folyamatosan erősödnek a kapcsolatok a két állam között.
Magyarország baráti EU-tagországként a valós súlyánál nagyobb jelentőségű partnere Kínának, de Hszinek nagyobb uniós államok jóindulatára is szüksége van ahhoz, hogy elkerülje a gazdasági kapcsolatok további romlását. A legnagyobb ázsiai gazdaságnak az utóbbi időben sok nehézsége támad: nyugati kereskedelmi kapcsolataikat a protekcionista hullám veszélyezteti, évek óta nem bírnak kilábalni az ingatlanlufi okozta válságból, de még nagyobb baj, hogy egyelőre nem úgy tűnik, mintha Kína el akarna (vagy tudna rövid távon) fordulni az ipari kibocsátásra alapozott gazdasági modelltől, miközben egyelőre nem sikerül keresztülvinni, hogy a belső kereslet szívja fel az előállított javakat. Így aztán nincs, ami fenntartsa a megszokott robosztus GDP-bővülést.
A problémák legutóbbi lenyomata az volt, hogy áprilisban a Fitch hitelminősítő leértékelte Kínát a megugró államadósság és a gyenge növekedési kilátások miatt. Az USA után pedig már az EU is egyre többet keménykedik Kínával egy olyan helyzetben, amikor az eleve sérülékenyebb, az unió kereskedelmi ügyekért felelős biztosa például a múlt héten belengette, hogy hamarosan védővámokat vethetnek ki a kínai elektromos autókra. Hszi Csin-ping egyik fő célja ezért most az exportpiacok bebiztosítása, ehhez pedig szüksége van befolyásos európai vezetők jóindulatára. Itt jön a képbe Franciaország. „A kínai pártfőtitkár Emmanuel Macron elnök stratégiai autonómia törekvésétől remélheti leginkább, hogy segíthet nyitva tartani a kapukat az EU és Kína között” – magyarázta a Matura Tamás a Telexnek. Hszi francia látogatásának jelentőségét itt elemeztük részletesen.
Szerzők: ELŐD FRUZSINA, WEILER VILMOS
2024.05.08.
Amilyen átláthatatlan Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár szerdán kezdődő magyarországi útja – még sajtónyilvános programterv sincs a háromnapos vizitről –, olyan sokat vár tőle a magyar kormány: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyenesen történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Hszi hozzánk látogat.
Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója a Telexnek azt mondta, a két ország hivatalos kapcsolatfelvételének 75. évfordulójára szervezett látogatás diplomáciai jelentősége valóban nagy, hiszen Hszi az erősödő gazdasági kapcsolatok dacára nem járt még Magyarországon államfői minőségében, pedig a régión belül már több helyen megfordult. Hszi egyébként nem egyedül, hanem egy magas rangú tagokból álló delegációval érkezik, amelynek tagja Vang Ji külügyminiszter, Lan Foan pénzügyminiszter, Vang Ventao kereskedelmi miniszter, Dzsen Sancsie, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnöke és Ju Csianhua, a Vámügyi Főigazgatóság főigazgatója is.
Kínának most nagyon fontos az európai kapcsolat
Arra is érdemes odafigyelni, mondta Matura Tamás, hova megy a kínai vezető most, hogy 2019 óta először Európában jár: Magyarország mellett Szerbiába és Franciaországba. A balkáni ország kevésbé szorul magyarázatra, Szerbia Kína leglelkesebb európai szövetségesének és gazdasági partnerének számít, viszont nem EU-tagállam. Az EU-n belül Magyarország az, amely a teljes blokkból kitűnik Kína-barát politikájával egy mostanában egyre ridegebbé váló uniós–kínai viszonyrendszerben. Ennek egyre komolyabb nyoma van a magyar gazdaságon is, folyamatosan erősödnek a kapcsolatok a két állam között.
Magyarország baráti EU-tagországként a valós súlyánál nagyobb jelentőségű partnere Kínának, de Hszinek nagyobb uniós államok jóindulatára is szüksége van ahhoz, hogy elkerülje a gazdasági kapcsolatok további romlását. A legnagyobb ázsiai gazdaságnak az utóbbi időben sok nehézsége támad: nyugati kereskedelmi kapcsolataikat a protekcionista hullám veszélyezteti, évek óta nem bírnak kilábalni az ingatlanlufi okozta válságból, de még nagyobb baj, hogy egyelőre nem úgy tűnik, mintha Kína el akarna (vagy tudna rövid távon) fordulni az ipari kibocsátásra alapozott gazdasági modelltől, miközben egyelőre nem sikerül keresztülvinni, hogy a belső kereslet szívja fel az előállított javakat. Így aztán nincs, ami fenntartsa a megszokott robosztus GDP-bővülést.
A problémák legutóbbi lenyomata az volt, hogy áprilisban a Fitch hitelminősítő leértékelte Kínát a megugró államadósság és a gyenge növekedési kilátások miatt. Az USA után pedig már az EU is egyre többet keménykedik Kínával egy olyan helyzetben, amikor az eleve sérülékenyebb, az unió kereskedelmi ügyekért felelős biztosa például a múlt héten belengette, hogy hamarosan védővámokat vethetnek ki a kínai elektromos autókra. Hszi Csin-ping egyik fő célja ezért most az exportpiacok bebiztosítása, ehhez pedig szüksége van befolyásos európai vezetők jóindulatára. Itt jön a képbe Franciaország. „A kínai pártfőtitkár Emmanuel Macron elnök stratégiai autonómia törekvésétől remélheti leginkább, hogy segíthet nyitva tartani a kapukat az EU és Kína között” – magyarázta a Matura Tamás a Telexnek. Hszi francia látogatásának jelentőségét itt elemeztük részletesen.
KÍNA ÉS MAGYARORSZÁG EGYÜTT LÉP AZ „ARANY VÍZI ÚTRA” - A KÉT NÉP IMMÁR HETVENÖT ÉVE KITARTÓ JÓ BARÁT, KÖLCSÖNÖSEN TANULUNK EGYMÁSTÓL
MAGYAR NEMZET
Szerző: HSZI CSIN-PING
2024.05.08.
Májusban, amikor az Alföldön a virágok és a fű illata betölti a levegőt, Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására állami látogatást teszek Magyarországon. Tizenöt év alatt másodszor látogatok el a gyönyörű országba.
Az elmúlt tizenöt év során számos alkalommal találkoztam a Kínába látogató magyar vezetőkkel, és mély barátságot kötöttünk. Nagyon várom, hogy visszatérjek az önök országába, és a magyar barátaimmal megoszthassuk gondolatainkat barátságunkról és együttműködésünkről, és megtervezhessük az újkori kínai–magyar kapcsolatok fejlesztését.
Magyarország híres csodálatos tájairól és neki dicsőséget hozó, kiváló szülötteiről. Gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik. A költő-hazafi Petőfi versei széles körben ismertek, csakúgy, mint a „zongora királyaként” emlegetett Liszt szenvedélyes zenéje. A magyar nép szorgalmas, elmés, nyitott és elfogadó. Mer új utakon járni, és innovatív készségekben gazdag. Találmányai mindegyike – így a golyóstoll, a hologram vagy a Rubik-kocka – az emberiség fejlődésének egy-egy meghatározó pontja.
Kína és Magyarország 75 évvel ezelőtt vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Azóta a két ország kapcsolatai kiegyensúlyozottan és egészségesen fejlődnek, és komoly eredményeket értek el. A kölcsönös tisztelet, az egyenlő bánásmód, a kölcsönös előnyök és a mindenki számára előnyös helyzet elvéhez ragaszkodva kiemelt partnerként tekintünk egymásra. A folyamatosan változó nemzetközi környezetben a nehézségekkel dacolva, erőszak által meg nem félemlítve léptünk a szuverén országok független és autonóm baráti külkapcsolatainak helyes útjára.
A két fél magas szintű kölcsönös politikai bizalmat alakított ki, a kétoldalú kapcsolatok pedig a történelem legjobb időszakába, mondhatni az „arany vízi útra” léptek...
Szerző: HSZI CSIN-PING
2024.05.08.
Az elmúlt tizenöt év során számos alkalommal találkoztam a Kínába látogató magyar vezetőkkel, és mély barátságot kötöttünk. Nagyon várom, hogy visszatérjek az önök országába, és a magyar barátaimmal megoszthassuk gondolatainkat barátságunkról és együttműködésünkről, és megtervezhessük az újkori kínai–magyar kapcsolatok fejlesztését.
Magyarország híres csodálatos tájairól és neki dicsőséget hozó, kiváló szülötteiről. Gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik. A költő-hazafi Petőfi versei széles körben ismertek, csakúgy, mint a „zongora királyaként” emlegetett Liszt szenvedélyes zenéje. A magyar nép szorgalmas, elmés, nyitott és elfogadó. Mer új utakon járni, és innovatív készségekben gazdag. Találmányai mindegyike – így a golyóstoll, a hologram vagy a Rubik-kocka – az emberiség fejlődésének egy-egy meghatározó pontja.
A két országot ugyan hatalmas földrajzi távolság választja el egymástól, a kínai és a magyar nép barátsága mégis hosszú múlttal büszkélkedhet. Vállt vállnak vetve birkóztunk meg a nemzetközi pénzügyi válsággal, küzdöttünk a Covid-járvány különleges időszakában. Összefogtunk és segítettük egymást, számtalan megható és gyönyörű történetnek lehettünk szemtanúi. A kínai–magyar barátság olyan, mint a jó tokaji bor: illatos, édes, tartalmas és tartós.
Kína és Magyarország 75 évvel ezelőtt vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Azóta a két ország kapcsolatai kiegyensúlyozottan és egészségesen fejlődnek, és komoly eredményeket értek el. A kölcsönös tisztelet, az egyenlő bánásmód, a kölcsönös előnyök és a mindenki számára előnyös helyzet elvéhez ragaszkodva kiemelt partnerként tekintünk egymásra. A folyamatosan változó nemzetközi környezetben a nehézségekkel dacolva, erőszak által meg nem félemlítve léptünk a szuverén országok független és autonóm baráti külkapcsolatainak helyes útjára.
A két ország immár 75 éve kitartó, szívvel-lélekkel elkötelezett barátja egymásnak. A diplomáciai kapcsolatok felvételének eredeti szellemében a két fél mindig tiszteletben tartotta és támogatta a másik fél önállóan választott fejlődési útját, kölcsönösen megértettük és támogattuk egymás alapvető érdekeit és aggodalmait, és mindig örömmel üdvözöltük egymás fejlődésben és nemzeti fellendülésében elért eredményeit.
A két fél magas szintű kölcsönös politikai bizalmat alakított ki, a kétoldalú kapcsolatok pedig a történelem legjobb időszakába, mondhatni az „arany vízi útra” léptek...
„SENKINEK A SZOCIÁLIS HELYZETÉRE NEM LEHET VÁLASZ, HOGY HASZNÁLJA A TÖMEGKÖZLEKEDÉST” – VITA A BKK-RENDÉSZET ÖTLETÉRŐL
CSATATÉR 2024 / 24.HU
Szerző: KOVÁCS BARNA
2024.05.08.
Vitézy Dávid kitart azon állítása mellett, hogy a tömegközlekedés nem hajléktalanszálló, Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint viszont általános a felháborodás a hajléktalanellátók között az LMP-s főpolgármester-jelölt nyilatkozata miatt. Utánajártunk, pontosan mit tartalmaz a javaslat, és mi a protokoll jelenleg azokban a helyzetekben, amelyekre a BKK-rendészet lenne Vitézy megoldása...
Szerző: KOVÁCS BARNA
2024.05.08.
SALÁT GERGELY: ÍZLÉS KÉRDÉSE, HOGY KI MILYEN KAPCSOLATOKAT ÁPOL KÍNÁVAL
SZABAD EURÓPA
Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2024.05.07.
Hétfőn megkezdte európai tárgyalásait Hszi Csin-ping kínai elnök, aki öt éve nem járt a kontinensen. Franciaországban Macron elnökkel és Von der Leyen bizottsági elnökkel találkozott, majd Szerbiába és Magyarországra látogat. Salát Gergely Kína-szakértővel, a Magyar Külügyi Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársával tekintettük át a több mint két évtizede új alapokra helyezett kétoldalú kapcsolatokat.
Mennyiben volt más az Orbán-kormány 2010-es keleti nyitása Kína tekintetében a korábbi kormányok egyre közeledő kapcsolatához képest? Van-e valamilyen választóvonal?
Nincs szerintem, a kínai kapcsolatok egyike azon kevés területeknek, ahol nem volt fordulat, a korábbi politika folytatódott. A BorsodChem 2011-es kínai felvásárlását sem az Orbán-kormány tárgyalta le néhány hónap alatt, hanem még a Bajnai-kormány, csak a megvalósítása csúszott át a következő ciklusra. A Huawei és a Bank of China is 2010 előtt jelent meg Magyarországon. A fordulat éve 2003, amikor Medgyessy Péter miniszterelnökként Kínába látogatott, ezután volt egy felfutása a kínai cégeknek, de ezek a folyamatok sok évig tartanak. Az Orbán-kormány a keleti nyitással bejelentette, hogy még több üzletet szeretne Kínával.
Hol maradtak ezek a nagyberuházások? Csak az utóbbi néhány évben történtek.
Jó tíz évig nem nagyon történt semmi. A kínaiakkal lassan megy a kapcsolatépítés, és nekik sem Magyarország az elsődleges prioritás. Ha öt éve megkérdezik, hogy mennyire sikeres a keleti nyitás Kína irányába, akkor azt mondom, hogy nem igazán, de úgy tűnik, hogy az elmúlt néhány évben elkezdtek beérni a gyümölcsei, és egy tízéves csend vagy előkészítés után most már olyan jelentős kínai befektetések érkeznek, amelyekről álmodni sem mertek a 2010-es évek elején a kormányzati szereplők. Debrecen gazdaságát alapvetően át fogja formálni a CATL, Szegedét a BYD, és ha igaz a hír, akkor Pécsét a Great Wall Motor.
(A kínai elnök pécsi látogatásáról szóló hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álhírnek nevezte, noha a közmédia is beszámolt róla. A Híradó honlapján azonban rövid idő alatt elérhetetlenné vált a videó, amelyben arról beszélnek, hogy a kínai elnök Pécsre is elmegy. A tudósítás szöveges változatáról azonban a 444 még idejében bizonyító erejű képernyőfotót készített – a szerk.)
Ezeknek a nagyvárosoknak az arculatát, az életét, a gazdaságát meg fogják határozni ezek a gyárak, amelyek a magyar gazdaságban is jelentős szerepet töltenek majd be...
Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2024.05.07.
Mennyiben volt más az Orbán-kormány 2010-es keleti nyitása Kína tekintetében a korábbi kormányok egyre közeledő kapcsolatához képest? Van-e valamilyen választóvonal?
Nincs szerintem, a kínai kapcsolatok egyike azon kevés területeknek, ahol nem volt fordulat, a korábbi politika folytatódott. A BorsodChem 2011-es kínai felvásárlását sem az Orbán-kormány tárgyalta le néhány hónap alatt, hanem még a Bajnai-kormány, csak a megvalósítása csúszott át a következő ciklusra. A Huawei és a Bank of China is 2010 előtt jelent meg Magyarországon. A fordulat éve 2003, amikor Medgyessy Péter miniszterelnökként Kínába látogatott, ezután volt egy felfutása a kínai cégeknek, de ezek a folyamatok sok évig tartanak. Az Orbán-kormány a keleti nyitással bejelentette, hogy még több üzletet szeretne Kínával.
Hol maradtak ezek a nagyberuházások? Csak az utóbbi néhány évben történtek.
Jó tíz évig nem nagyon történt semmi. A kínaiakkal lassan megy a kapcsolatépítés, és nekik sem Magyarország az elsődleges prioritás. Ha öt éve megkérdezik, hogy mennyire sikeres a keleti nyitás Kína irányába, akkor azt mondom, hogy nem igazán, de úgy tűnik, hogy az elmúlt néhány évben elkezdtek beérni a gyümölcsei, és egy tízéves csend vagy előkészítés után most már olyan jelentős kínai befektetések érkeznek, amelyekről álmodni sem mertek a 2010-es évek elején a kormányzati szereplők. Debrecen gazdaságát alapvetően át fogja formálni a CATL, Szegedét a BYD, és ha igaz a hír, akkor Pécsét a Great Wall Motor.
(A kínai elnök pécsi látogatásáról szóló hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álhírnek nevezte, noha a közmédia is beszámolt róla. A Híradó honlapján azonban rövid idő alatt elérhetetlenné vált a videó, amelyben arról beszélnek, hogy a kínai elnök Pécsre is elmegy. A tudósítás szöveges változatáról azonban a 444 még idejében bizonyító erejű képernyőfotót készített – a szerk.)
Ezeknek a nagyvárosoknak az arculatát, az életét, a gazdaságát meg fogják határozni ezek a gyárak, amelyek a magyar gazdaságban is jelentős szerepet töltenek majd be...
AZ ELLENZÉK 14 ÉV ALATT 37-SZER ADOTT BE TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁST A CSALÁDI PÓTLÉK EMELÉSÉRE, DE AZ ORBÁN-KORMÁNY INKÁBB AKKUGYÁRAKNAK AD KEDVEZMÉNYT
NÉPSZAVA
Szerző: FRANK ZSÓFIA
2024.05.08.
Pedig nem volna egyedülálló, hogy jobboldali kabinet szociáldemokrata ihletésű intézkedést vezet be.
2010 óta 37 alkalommal adott be olyan törvénymódosítást vagy határozati javaslatot az ellenzék, amely a családi pótlékot emelné valamilyen mértékben, többnyire a duplájára – derült ki a Népszava gyűjtéséből. Nacsa Lőrinc kormánypárti képviselő például így söpörte le a javaslatot egy bizottsági ülésen: „az elvei és irányai mások a 2010 utáni családpolitikának, mint a 2010 előtti családpolitikának, mert akkor alapvetően segélyezésalapú családpolitika volt, most meg egy munkára ösztönző, aktív támogatásokra helyezzük a hangsúlyt.” Gregor Anikó szociológus lapunknak azt mondta, a kormány álláspontja olyan munkaerőpiaci jelenlétet feltételez, ami tökéletes. „Magyarul egy illúzióra írja rá a családtámogatási rendszerét” – vélekedett.
A családi pótlék összege egyébként 2008 óta nem emelkedett, egy gyerek után 12 200 forint, két gyerek esetén gyerekenként 13 300 forint, három vagy több gyereknél pedig gyerekenként 16 ezer forint...
Szerző: FRANK ZSÓFIA
2024.05.08.
2010 óta 37 alkalommal adott be olyan törvénymódosítást vagy határozati javaslatot az ellenzék, amely a családi pótlékot emelné valamilyen mértékben, többnyire a duplájára – derült ki a Népszava gyűjtéséből. Nacsa Lőrinc kormánypárti képviselő például így söpörte le a javaslatot egy bizottsági ülésen: „az elvei és irányai mások a 2010 utáni családpolitikának, mint a 2010 előtti családpolitikának, mert akkor alapvetően segélyezésalapú családpolitika volt, most meg egy munkára ösztönző, aktív támogatásokra helyezzük a hangsúlyt.” Gregor Anikó szociológus lapunknak azt mondta, a kormány álláspontja olyan munkaerőpiaci jelenlétet feltételez, ami tökéletes. „Magyarul egy illúzióra írja rá a családtámogatási rendszerét” – vélekedett.
A családi pótlék összege egyébként 2008 óta nem emelkedett, egy gyerek után 12 200 forint, két gyerek esetén gyerekenként 13 300 forint, három vagy több gyereknél pedig gyerekenként 16 ezer forint...
UTÓDLÁSI DRÁMÁK, KERESKEDELMI HÁBORÚK ÉS SZAVAZÓLAPŐRÜLETEK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.05.08.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Például olyanokkal, minthogy
Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni...
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.05.08.
Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni...
EGYRE VALÓSZÍNŰBB, HOGY BÁRMIT TESZ A KORMÁNY, 6-8 SZÁZALÉK ALÁ NEM MEGY LE AZ IDÉN AZ INFLÁCIÓ
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.05.08.
„Ha a gazdaságnak rugalmatlan a kínálata, a kormányzat pedig a fiskális alkoholizmus betegségében szenved, akkor bármilyen trükköt bevethetnek, a vége mindig az, hogy előbb vagy utóbb emelkedő inflációban csapnak le a próbálkozások” – figyelmeztetett Mellár Tamás. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökével, ellenzéki országgyűlési képviselővel azzal kapcsolatban beszélgettünk, hogy a nemzetközi piacokon elkezdtek drágulni alapvető termények, s felmerült, milyen hatással lesz ez a hazai inflációra. Mellár szerint óhatatlan a hatás, amit legfeljebb késleltetni képes a kormányzat, s fennáll a veszélye annak, hogy 6-8 százalékos szinten bent ragad az infláció.
Hónapokig tartó csökkenés után nőni kezdtek az élelmiszerárak a világpiacon, 13 havi csúcsra drágultak a növényi olajok, a húsért és a gabonáért is többet kértek áprilisban. – számolt be róla az RTL Híradó. Mint a riportból megtudhattuk: az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete, a FAO szerint a tavaly augusztus óta tartó csökkenés után az idén márciusban és áprilisban is nőttek az árak. Az étkezési olajok 10 százalékkal drágultak az elmúlt két hónapban. A gabonaárak egyelőre kevesebb, mint 1 százalékkal emelkedtek. A húsért nagyjából 4 százalékot kértek többet áprilisban, mint februárban, főleg a baromfi drágult a madárinfluenza járvány miatt. Az RTL által megkérdezett agrárszakértő, Raskó György 4-5 százalékos drágulásra számít a következő hónapokban a világpiacon. Szerinte azonban a magyar vásárlóerő miatt ezt a piaci szereplőknek kell majd lenyelniük.
Érinti-e Magyarországot, és ha igen, mennyire az újabb világpiaci drágulás? Mi várható emiatt? – kérdeztük Mellár Tamástól...
Szerző: NVZS
2024.05.08.
Hónapokig tartó csökkenés után nőni kezdtek az élelmiszerárak a világpiacon, 13 havi csúcsra drágultak a növényi olajok, a húsért és a gabonáért is többet kértek áprilisban. – számolt be róla az RTL Híradó. Mint a riportból megtudhattuk: az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete, a FAO szerint a tavaly augusztus óta tartó csökkenés után az idén márciusban és áprilisban is nőttek az árak. Az étkezési olajok 10 százalékkal drágultak az elmúlt két hónapban. A gabonaárak egyelőre kevesebb, mint 1 százalékkal emelkedtek. A húsért nagyjából 4 százalékot kértek többet áprilisban, mint februárban, főleg a baromfi drágult a madárinfluenza járvány miatt. Az RTL által megkérdezett agrárszakértő, Raskó György 4-5 százalékos drágulásra számít a következő hónapokban a világpiacon. Szerinte azonban a magyar vásárlóerő miatt ezt a piaci szereplőknek kell majd lenyelniük.
Érinti-e Magyarországot, és ha igen, mennyire az újabb világpiaci drágulás? Mi várható emiatt? – kérdeztük Mellár Tamástól...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)