NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.24.
Euronews
Az unió igazságügyi biztosa megerősítette, hogy a Bizottság három oldalról igyekszik feltartóztatni a jogállam visszaszorulását egyes tagállamokban, így Magyarországon. Reynders szerint idetartozik, hogy mostantól kezdve minden évben jelentés készül arról, miként is áll a demokrácia az egyes tagországokban. Továbbá még az idén létrejön az Európai Ügyészség, a brüsszeli pénzügyi támogatásokat pedig attól teszik függővé, betartják-e a kormányok a közös szabályokat. Vagyis ezek az eszközök kiegészítenék a szerződésszegési eljárásokat, illetve az olyan vizsgálatokat, amelyek a 7-es paragrafus alapján jelenleg is folynak Magyarország és Lengyelország ellen. A belga politikus emellett azt is szükségesnek tartja, hogy az érintett országokban széleskörű vita legyen a demokráciáról és a jogállamról. A Dublini Egyetem egyik professzora ezt azzal támasztja alá, hogy az EU egész jogrendje ellen nagy fenyegetést jelent, ha bármelyik tag aláássa a jogi normákat, ahogyan az a magyaroknál és a lengyeleknél történik. Fabbrini hozzáteszi, hogy ha nem függetlenek a bíróságok, akkor nem lehet biztosra venni, hogy érvényesíteni lehet az uniós előírásokat. Ezért azután nem meglepő, hogy az unió elsődleges fontosságot tulajdonít a jogállam betartásának.
„Orbán pávatánca” címmel Paul Lendvai arról ír szokásos heti kommentárjában, hogy a magyar miniszterelnök mindezidáig nem változtatott hatalmi technikáján, amivel eddig egyfolytában sikeresnek bizonyult. Azaz megvezeti a bírálókat az unió legfelső szerveiben, miközben azok azt hiszik, hogy engedett nekik, ám valójában zavartalanul folytatja irányvonalát. Ez a módszer bevált mind az EU-ban, mint az Európai Néppártban. Az elemzés idézi Nádas Pétert, aki már 8 éve úgy jellemezte Orbánt, mint a hatalom ideológiamentes robotját, aki feltalálta a politikában a kettős gondolkodás, a kettős mérce, a kétszínűség és a kettős nyelv tudatos használatát. Így bármilyen viszály adódik, jön a pávatánc. Ugyanezt veti be most, amikor feloldották a teljhatalmat a vírusválság csillapodtával. De ez esetben a hatalom még bocsánatkérést is követel a bírálóktól. Eközben azonban elsikkad, hogy Orbán 255, részben igen messzire ható rendeletet hozott, mint ahogy az is, hogy az új törvény révén változatlanul különleges felhatalmazáshoz jutott. Kim Lane Scheppele és Halmai Gábor igazolta a három emberi jogi szervezet véleményét, miszerint itt szemfényvesztésről van szó. Mi több, az egészségügyi vészhelyzetet immár az Országgyűlés engedélye nélkül lehet kihirdetni és meghosszabbítani, továbbra is dekrétumokkal lehet irányítani az országot. Vagyis minden látszat ellenére a kormányfő szinte korlátlan jogkört élvez, és a „nemzeti konzultációval” teljes lelki nyugalommal folytathatja hadjáratát Brüsszel és Soros ellen.
Ha szétverik az Index szerkesztőségét, az a függetlenség végét jelentheti a munkatársak számára, ám ha elesik a portál, az végzetes lehet az a magyar sajtószabadság szemszögéből. Erre figyelmeztet a kommentár, hozzátéve, hogy Magyarországon teljesen sarokba szorult az ellenzéki média, ám a most súlyos veszélynek kitett hírsite-ot naponta úgy 1,5 millióan látogatják. Úgyhogy Orbán Viktornak nagyon nem mindegy, mi lesz a sorsa, miután sem ő, sem a kormány más tagjai, a pártbarátok nem titkolják, hogy időnként egészen kihozzák őket a sodrukból bizonyos indexes írások. Eddig is látnivaló volt, hogy körmönfontan ugyan, de a Fidesz próbál szájkosarat tenni a szerkesztőségre, sőt, kiterjeszteni arra a befolyását. Ám most szinte az egész szerkesztőség egy emberként állt ki a nyilvánosság elé, hogy baj van, mert félő, hogy a hirdetési bevételek útján kényszerhelyzetbe hozzák a társaságot, miután a nem éppen a független irányvonaláról híres Vaszily Miklós meghatározó tulajdonhányadot vett a reklámok ügyében illetékes Indamédiánál. Ehhez járul még az a terv, hogy külsős cégekbe szervezik ki a munkatársak jelentős részét, a takarékosság címén. És hiába mondta azt Bodolai László sietve, hogy az ötlet immár ad acta, egy névtelenül nyilatkozó munkatárs nagyon is indokoltnak minősítette a félelmeket. Ezért azt sürgette, hogy kapjanak biztosítékot, tehát, hogy valóban nem lesz semmi a kilátásban helyezett átalakításból. Mert ha engedelmességre igyekeznek kényszeríteni az Indexet, az súlyos következményekkel járna az egész nyilvánosság szemszögéből, fűzte hozzá. A DW megjegyzi, hogy az aggodalmak már csak azért is jogosak, mert Orbán Viktor így darálja be a magyar sajtót, amióta csak újra hatalomra került. Teljesen átszervezte a közrádiót és tévét, aki nem guggolt be a vonal alá, az mehetett isten hírével. A magán cégek köztudomásúlag nem hirdetnek kereskedelmi adóknál, nehogy ez másutt visszaüssön rájuk az üzleti életben. Úgyhogy az ATV és az RTL Klub fel is tette a hangfogót.
Fojtófogásban az Index, a hatalommal szemben kritikus online médium, az ország legnagyobb független portálja. Így a szerkesztőség a jövőjéért aggódik, annál is inkább, mivel a főszerkesztőt már kihajították a irányító testületből. Merthogy Dull Szabolcs állítólag belső információkat tett közzé az átalakítási tervekről. A site már többször figyelmeztetett, hogy veszélyben az önállósága, miután az Orbánhoz közelálló üzletember, Vaszily Miklós 50 százalékos tulajdonjogot szerzett a hirdetéseket szervező ügynökségben. Új Péter, az Index egykori társalapítója és korábbi szakmai vezetője úgy nyilatkozott, hogy a kormányfő jelenleg nem kívánja lehúzni a rolót, hanem egyre keményebb kettős járomba veszi a leglátogatottabb hírportált. A mostani események is csak azt erősítik meg, hogy monoton módon egyre rosszabb lesz a helyzet, ám ez most új fokra jutott.
Frankfurter Allgemeine Zeitung A jegybank még tovább enyhít ultralaza pénzpolitikáján, miután meglepetésre 0,15 százalékkal levitte az irányadó kamatlábat. A lépés igazodik a régióban tapasztalható irányzathoz és tükrözi a fertőzés okozta gondokat. Az eddigi magas szint miatt nyomás alá került a forint. Az árfolyam az euróhoz képest 340 körül ingadozik, nagyon valószínű a további gyengülés. A vírus kitöréséig a magyar gazdaság produkálta a legjelentősebb növekedést a régióban. De kamatcsökkentés lehet jelzés az új alelnök, Virág Barbabás részéről, mert róla az a hír járja, hogy nemigen szeret belemenni olyan viszályokba, mint az előd, Nagy Márton. A Commerzbank szerint békésebb, galambtermészetű, és ha ez tényleg így van, akkor ez nem sok jót ígér a magyar fizetőeszköz számára.
Megy a bruszt az EU-ban, hogy miként reagáljanak Izrael ciszjordániai megszállási terveire, a tagok két pártra szakadtak, miután több kisebb tagállam is meglehetősen határozottan nyilvánít véleményt, illetve Tel Aviv szoros kapcsolatokat épít ki nem egy új taggal és erősen lobbizik Brüsszelben. Úgyhogy bennfentes források szerint nagyon úgy néz ki, nem lesz egységes álláspont a kérdésben. Az egyik tábor a lelkiismeretére és a nemzetközi jogra hivatkozva meg akarja hiúsítani Netanjahu elképzelését. A másik oldalon viszont a magyarok, a csehek, szlovákok, osztrákok, görögök, ciprusiak és lengyelek az izraeli érdekek védelmében lépnek fel. Jó egy hónapja Magyarország megakadályozta, hogy közös közleményben ítéljék el az annexiós törekvéseket. A nacionalista Orbán Viktor egyébként is külön tészta, vele Netanjahu igen szoros együttműködést alakított ki. Neki köszönhetően azután javult Izrael viszonya a másik 3 visegrádi kormánnyal is. A magyar miniszterelnök kész meghiúsítani minden uniós állásfoglalást vagy lépést a zsidó állammal szemben, még akkor is, ha nagy a nyomás más tagországok részéről. Szijjártó Péter éppen akkor tette ki a Facebookra, hogy Magyarország továbbra is ellenzi az egyoldalú és igazságtalan megközelítést Izraellel szemben, amikor a német külügyminiszter úton volt Jeruzsálembe, hogy a megszállás ellen agitáljon.
Felemás eredményt hozott a legfrissebb felmérés az unió keleti felén a liberális demokráciák támogatottsága ügyében. A 10 államban végzett közvélemény kutatás arra jutott, hogy a bolgároknál, a szlovákoknál, a letteknél és a litvánokál kevesebb, mint 50 százalék tartja fontosnak a demokráciát, ideértve a rendszeres választásokat és a többpártrendszert. A magyaroknál és a lengyeleknél viszont 81, illetve 61 százalék állt ki amellett, amit a társadalmakat szondázó Globsec úgy értékelt: nincs kapcsolat a jogállam minősége és a liberális demokrácia elfogadottsága között, amivel arra utalt, hogy Magyarország és Lengyelország a nemzetközi bírálatok kereszttüzében áll a demokratikus játékszabályok ellen irányuló fenyegetés miatt. Nálunk egyébként 24 százalék mondta az, hogy a nyugati társadalom, az ottani életmód fenyegetést jelent a magyar identitásra és értékekre nézve. Viszont 52 százalék tekinti veszélyforrásnak ilyen szempontból a migránsokat. 64 százalék vallotta azt, hogy a kormány befolyásolja a sajtót.
FT Nem ért egyet a lap véleményével Stefanovszky András, mármint hogy vereséget jelentene az Orbán-kabinet számára az Európai Bíróság minap megszületett ítélete a külföldi támogatást élvező civil szervezetekről. Az üzletember, aki a világhálón található adatok szerint a kormány tanácsadója, az olvasói levélben azzal érvel, hogy fontos a civil szféra átláthatósága és ezt csak megerősítette a luxemburgi döntés. Vagyis a polgároknak joguk van tudni, hogy ki finanszírozza a politikai tevékenységet folytató NGO-kat, főleg ha azok a határon túlról kapnak segítséget. Merthogy a nagytőke megkerüli az emberek választáson kinyilvánított akaratát. És mindenki tudja, hogy Soros György nem jótékonykodik, hanem üzletember és politikai aktivista, aki szeret beleavatkozni mások dolgaiba. Úgyhogy remélhetőleg a magyar vezetés megtalálja a módját, miként érje el az átláthatóságot a demokrácia és az európai értékek nevében.
