2020. június 24., szerda

A VEZÉRIGAZGATÓ TÁVOZOTT, AZ INDEX MARAD

INDEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2020.06.24.


Rengeteg aggódó, érdeklődő kérdést, minket féltő üzenetet kaptunk az elmúlt másfél napban, mióta nyilvánosan is jelezte a szerkesztőség, hogy veszélyben érzi magát.

Kedden újabb fejlemény történt: Pusztay András, az Index vezérigazgatója távozott a posztjáról. A helyére pedig Ződi Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa érkezik.

Nem látjuk még, mi következik az újságért és a szerkesztőség egységéért mindig kiálló vezérigazgatónk távozásából. Egy valamit azonban biztosan tudunk:

TOVÁBBRA IS RAGASZKODUNK A TARTALMI FÜGGETLENSÉGHEZ ÉS A SZERKESZTŐSÉG ÉRINTHETETLENSÉGÉHEZ.

És a következő napokban egyértelmű biztosítékokat várunk, hogy megmaradjanak azok az értékek, amelyek miatt az Index az ország legnagyobb, legolvasottabb lapja.

És talán a legszeretettebb is. Köszönjük az olvasóknak a felénk áradó hatalmas szeretetet, a kitartásra biztató kedves üzeneteket, és még a minket szidalmazó kommenteket is. Ezeket nem is szeretnénk magunkban tartani.

A következő napokban bemutatjuk, megmutatjuk, mit gondolunk mi az Indexről, és kérjük, önök is, ti is írjátok meg a tema+azenindexem@mail.index.hu emailcímre, mit szerettek vagy éppen mit gyűlöltök a leginkább az Indexben. Vagyis: hogy miért hiányozna a leginkább az Index.
Az újság, amelyikből nincs másik.

AZ INDEX MÉG MINDIG KITART

ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉKBLOG
Szerző: MÉRTÉKBLOG / URBÁN ÁGNES
2020.06.23.


Az elmúlt napokban szinte minden az Index körül kialakult helyzetről szólt, mindenki tudja, hogy mit jelentene a magyar nyilvánosság számára, ha a piacvezető hírportált végleg bekebelezné a NER. Minden jel arra mutat, hogy a szerkesztőségre még nem tette rá a kezét kormányközeli médiabirodalom és mindannyiunk közös érdeke, hogy ez így is maradjon. Urbán Ágnes írása.

Az Index elmúlt tízéves története bővelkedett fordulatokban és még úgy is piacvezető hírportál tudott maradni, hogy Uj Péter vezetésével az alapító csapat jelentős része elhagyta a céget és később megcsinálták az Index versenytársát, a 444.hu-t. Tény, hogy az Index a magyar média megkerülhetetlen szereplője, az egyik legerősebb márkanév ezen a piacon és sokak számára az első számú hírforrás.

Azt is tudjuk, hogy a NER hihetetlen hatékonysággal tud megszerezni bármilyen médiacéget, és egyik napról a másikra képes átállítani bármit a propagandagépezet részévé. Az Index erejét mi sem bizonyítja jobban, hogy már két erős oligarcha is megszerezte a portált, és egyikük alatt sem lett belőle kormánypárti híroldal. Először Spéder Zoltán, majd Simicska Lajos is úgy bukott meg és úgy esett ki a miniszterelnök kegyeiből, hogy közben egyébként az Index tulajdonosa volt. Mondhatja persze bárki, hogy a kormánypárt Magyarországon azt szerez meg, amit akar, de a jelek szerint erre pont az Index az ellenpélda. Hosszú évek óta megy a harc, egyelőre az Indexet se lenyelni, se kiköpni nem tudta senki.

Az Index akkor hajtotta végre az igazi vakugrást, amikor 2017-ben a Magyar Fejlődésért Alapítvány tulajdonába került, és a szerkesztőség addigi ügyvédje, Bodolai László vált a portál de facto tulajdonosává. Mi is írtunk akkor arról, hogy ez egy nagyon szokatlan és bátor lépés, de ha az olvasók és a hirdetők is bizalmat szavaznak az Indexnek, akkor jól is kijöhet ebből a konstrukcióból. Ma már tudjuk, hogy a lehetőségekhez képest jól alakultak a dolgok, pedig sok mindent még nem is tudtunk akkor, például azt sem, hogy az Indamédia Network (akkor még cemp-X Online holding) lényegében csapdában tartja a szerkesztőséget működtető céget, az Index.hu Zrt-t. Ez akkor vált világossá, amikor 2018 szeptemberében deklaráltan kormányközeli tulajdonosokhoz, Oltyán Józsefhez és Ziegler Gáborhoz került az Indamédia (CEMP), benne az Index hirdetési helyeit értékesítő sales house-zal. A NER-nél van tehát az Index bevételeinek a kontrollja, illetve ezen kívül az NP Nanga Parbat 17 Zrt, ami a Magyar Fejlődésért Alapítvány alapítója és ezzel akár Bodolai László, az alapítvány kurátora is elmozdítható. Éppen ma került nyilvánosságra az is, hogy az Alapítvány a Simicska-időkből származó örökségként mintegy 180 millió forinttal tartozik az Indamédiának, amit Bodolai a kivett osztalékkal próbál évről-évre törleszteni, hogy kikerüljön az Indamédia halálos öleléséből. A 2019-es pénzügyi évben 40 millió forintot sikerült kivenni osztalékként, ennyivel csökkent a tartozás. A képlet jogilag és gazdaságilag sem egyszerű.

Szinte csoda, hogy eddig botrány nélkül sikerült ellavírozni ebben a helyzetben, de 2020. márciusában emelkedett a tét, miután megérkezett az Indamedia új tulajdonosa, Vaszily Miklós. Vaszily igazi nehézpályás játékos, akinek eddigi szakmai útjáról nemrégiben a Partizán készített filmet Orbán igazi mészárosa: Vaszily Miklós címmel. A cím kétségtelenül erős, de nehéz visszafogottan beszélni egy olyan emberről, aki az elmúlt években először legyalulta az Origo szerkesztőségét, hogy propaganda oldallá állíthassa át, majd megfordult az MTVA, az EchoTV és a TV2 felsővezetői székében. Most alighanem azt a feladatot kapta, hogy az Indamédián keresztül valahogy érvényesítse az akaratát az Index felett, és ez igazán kihívásos feladat a propaganda-világ első számú menedzserének...

VÁSÁRHELYI MÁRIA AZ INDEX BESZÁNTÁSÁRÓL: A FOLYAMAT VÉGÉN CSAK ROMOKAT HAGYNAK ORBÁNÉK

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.06.24.


Hiába szörnyülködünk az úgynevezett közmédia lakáj-mivoltán és szakmai pöcegödrén, bármennyire is abszurd a kormánymédia nívója és etikai mélysége, ami most éppen az Index hírportállal történik, egy tudatos pusztítás része. Az események hátteréről Vásárhelyi Mária szociológus, médiakutató véleményét kértük, aki mindebben nem lát semmi meglepőt – minden a modern diktatúrák tematikája szerint zajlik ma Magyarországon.

Miként definiálná az Index körül kialakult éleslövészetet: mindössze egy szimplán belterjes médiatörténeti esemény vagy egy tudatos politikai megszállás tanúi vagyunk?

Mindez nem egyszerű történet, sokkal inkább egy súlyos és tudatos érvágás, talán az utolsó, ami még nagyon széles réteget érint.

Önt meglepi mindez?

A legkevésbé sem. Egyrészt azért nem tartom meglepőnek, mert tudjuk, hogy az Index tulajdonosai már jó ideje kormánypárti mamelukok, lényegében politikai végrehajtók, nyilván nem véletlenül szerezték meg már évekkel ezelőtt a lap meghatározó tulajdonrészét. A mostani csonkolás végrehajtója az a Vaszily Miklós, aki korábban már a TV2-nél, az Origo-nál és az állami televíziónál is elvégezte a hóhérmunkát.

Miként értékeli – marad-e bármi ennek a folyamatnak a végén, egyáltalán van-e vége mindennek a médiatarolásnak, amit a kormány részéről tapasztalunk hosszú évek óta?

Végcélja is van, értelme is van – természetesen az ő szempontjukból. Ez a vérengzés annak a folyamatnak a része, ami minden kormánykritikus hangot, véleményt, orgánumot, nagy olvasottságú, széles közönségréteget vonzó médiumot tönkre tesz, eltakarít az útból. A modern diktatúrák sajátossága az, hogy meghagynak néhány marginális orgánumot, hogy felmutathassák az ellentétes vélemények létét is, de igazából az összes, széles tömegek számára szóló médium ma már a Fidesz kezén van. Az egyetlen még, ami nem, az az RTL Klub, de ez egy kereskedelmi csatorna, aminek nem a közvélemény tájékoztatása az elsődleges feladata, bár a hírműsoraiban korrekten megfelel ennek az elvárásnak.

Ma már az sem mellékes, hogy relatíve nagy nézettség mellett, legalább naponta 15 percig kritizálni lehet a kormányt.

De ezt azért nem nevezném a demokratikus nyilvánosság csúcsának. Ez minden modern diktatúrára jellemző, hogy mutatóban meghagynak egy-egy kritikus felületet, de a szavazóik és akiket meg akarnak nyerni, nyilván nem innen tájékozódnak. Maradt néhány lap, egy rádió, televízió már érdemben nem is említhető...

KEVESEBB RÁFORDÍTÁSSAL NAGYOBB KONTROLL, ERRŐL SZÓL AZ EGYETEMEK ALAPÍTVÁNYI KISZERVEZÉSE

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.06.24.


- Összesen nyolc egyetemet privatizál az állam 2020-ban a Corvinus Egyetem mintájára - az újonnan létrehozott vagyonkezelő alapítványok azonban nem kapnak majd olyan vagyont, ami megalapozhatja az önálló gazdálkodásukat.

- A „magánegyetemek” továbbra is állami finanszírozásból működnek majd, az élükre kinevezett kuratóriumok azonban gyakorlatilag teljhatalmat kapnak az intézmény irányításában.
- A szenátus hatásköreit könnyen megvághatják, egyes jogértelmezések szerint pedig még a rektor demokratikus megválasztását is megkerülhetik.
- Ennek ellenére nem minden átalakuló egyetemen alakult ki tiltakozás az átalakulás ellen. Igaz, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kívül nem nagyon van másik intézmény, ahol a kormányoldal kultúrharcos célok szolgálatába állítja a modellváltást.

Augusztus 1-jétől hat állami egyetem kerül állami vagyonkezelő alapítványok fenntartása alá: a tavaly májusban magánegyetemmé alakított Corvinus Egyetem működési modelljét terjeszti ki most további intézményekre a felsőoktatást közel egy éve felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Az érintett egyetemek:

- a Miskolci Egyetem,
- a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem,
- a Soproni Egyetem,
- a Neumann János Egyetem,
- a Széchenyi Egyetem,
- és az Állatorvos-tudományi Egyetem.

Felkészül további két felsőoktatási intézmény: a Színház- és Filmművészeti Egyetem a tervek szerint szeptemberben, a gödöllői Szent István Egyetem - az agrárképzésben tervezett intézmény-összevonások után - az év végéig alakul át „magánegyetemmé”...

HIÁBA VOLTAK A FRONTVONALBAN, JÓ, HA A KORMÁNYZATI JUTALOM ÖTÖDÉT MEGKAPJÁK

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2020.06.24.


Az idősotthonok fenntartói szerény eszközeikkel próbálják elismerni dolgozóik erőfeszítéseit, ők ugyanis kimaradtak a kormány jutalomosztásából, az átlagkeresetük pedig alig bruttó 300 ezer forint.

Orbán Viktor április elején jelentette be, hogy minden egészségügyi dolgozó 500 ezer forint plusz juttatást kap az idén. Később kiderült, hogy az összeg bruttó, és július elsején esedékes. Majd arról is érkeztek hírek, hogy hiába álltak helyt derekasan a vírushelyzetben, kimaradnak a prémiumból az egészségügyi dolgozók közül a gyógytornászok és a gyógyszerészek, továbbá a gyógyászati segédeszközöket áruló boltok dolgozói, valamint a szociális intézmények, így az idősotthonok munkatársai. Végül rendelettel vésték kőbe a jutalmazottak körét.

Különösen a szociális szférában volt nagy a felháborodás, amiért őket kihagyták a szórásból, és legfeljebb a fenntartó önkormányzat vagy egyház jóságában és anyagi lehetőségeiben bízhatnak...

HARASZTI MIKLÓS: MELYIK A LEGNAGYOBB KICSI?

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2020.06.23.


A közrádió megszerzésével kezdődött. Orbán az első kormányzása óta uralni akarja a médiát. Teszi is. Putyini módszerrel, „mészárosítással”, mikor mivel.

Egy megállás nélkül zajló folyamat, aminek a mostani állomása az Index bekebelezése – véli Haraszti Miklós, aki az EBESZ sajtószabadsággal foglalkozó tisztségviselője is volt. A közrádió megszerzésével kezdődött, amit Orbán Viktor az első kormányzása óta nem enged ki a kezéből, ha kormányon van, ha ellenzékben. Folytatódott a médiatörvénnyel, aztán olyan kísérletekkel, mint a Klubrádió ellehetetlenítése, amit csak a maradék független bíróság tudott valamennyire megakadályozni.

Orbán olyan módszereket is használt, mint Putyin, amikor oligarchákkal vásároltatta fel a média jelentős részét. A külföldi sajtótőke elmenekült, jött a „mészárosítás”. A KESMA nevű képződmény, hivatalos nevén a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, ami félezer médiumot tömörít, hogy a propagandaállamot szolgálja. Haraszti Miklós szerint érdemes lenne megnézni, hogy itt ki és hogyan adózik. A maradék ellenzéki sajtóban nincs szolidaritás, és ez nem csupán Orbánék bűne. Ugyancsak a putyini modell szerint mutatóba meghagytak néhány orgánumot, amelyeknek persze alig van szavuk.

Szolidaritás nincs az egyetemek között sem, ez látszott most, amikor a színművészetisek tiltakoztak az intézmény alapítványi tulajdonba adása ellen. Hogy miért fontosak a hatalomnak az egyetemek? Haraszti Miklós szerint azért, mert teljesen kézbe akarják venni az ifjúság oktatását, nevelését. Ráadásul így lehet könnyen kirúgni azokat az oktatókat, akik kellemetlenek a rendszernek.

Haraszti Miklós korábban egy vitaindító gondolatsort közölt a Klubrádió honlapján, amiről azóta számos politikus, közéleti ember elmondta a véleményét. A szerző szerint az önkormányzati választás valamit mindenképpen megmutatott. Azt, hogy sikeres, ha az ellenzék tematizálja a közbeszédet. A választók nem azt várják, hogy az ellenzéki pártok azon versengjenek, ki a legnagyobb kicsi, hanem azt, hogy megjelenjék a Fideszt leváltani képes erő. Látható legyen egy árnyékkormány, egy miniszterelnök-jelölt.

RAZZIA A VÁRBAN: BUSÁS HASZONNAL TURISTÁKNAK ADTAK KI ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSOKAT

HVG ONLINE
Szerző: GERGELY ZSÓFIA
2020.06.24.


Akár egy-két nap alatt megkereshették a havi 20-27 ezer forintos lakbért azokkal a budavári bérlakásokkal, amiket nemzetközi szálláskereső portálokon keresztül adtak ki turistáknak. A tavaly óta ellenzéki vezetésű önkormányzat azonban megelégelte a régóta folyó, illegális Airbnb-bizniszt, és váratlan ellenőrzéseket tartott. Váradiné Naszályi Márta polgármester szerint a bérlakások nem arra vannak, hogy szállodát működtessen bennük, a lebukott bérlők szerződéseit felmondták.

Budavári apartman kiadó pazar helyen, két hálószobával, terasszal és folyóra néző pihenősarokkal a Vár nevezetességeinek közelében – olvasható hirdetés egy I. kerületi lakásról az egyik legnépszerűbb szálláskereső portálon, a Booking.com-on. A közvetlenül a Budai Vár mellett futó Donáti utcában található ingatlan a foglalási oldalon látható fotók alapján tényleg mindennel felszerelt, ami csak egy fővárosi kiruccanáshoz kell. Ráadásul tényleg a főváros egyik legexkluzívabb részén, a Google térképe alapján a Halászbástyától alig 100 méterre található. Ezért is kapott 10-ből 9,4 pontos értékelést azoktól, akik kettesben szálltak meg itt...

ROCINANTE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.23.


Néha nem tudom, mi van. Tegnap is, a déli verőn, ahogyan létmódomtól idegenként az utcán haladtam, jön haza a Józsi szomszéd, támaszkodik erősen a biciklire, amit nem közlekedni, hanem járókeretként használ. Főleg, amikor tele van hűsivel, mint ezúttal is, a maszkot álla alá igazítva, véresen csillogó malacszemekkel szegezi nekem a kérdést, ami épp eszébe jut – vagy már órák óta foglalkoztatja, de, hogy épp mért pont ez, az föl nem fogható –, hogy aszondja: hogyan hívták a Don Quijote lovát.

Jönnek elő belőle ilyen váratlanságok gyakorta, olyasmik motoznak benne, aminek értelme nincsen. Jelesül azt már legalább százszor nekem szegezte, hogy te tanultál latint, na akkor, mondd meg nekem, mi a csont. Felel is, rávágja, hogy os, erősen megnyomva az esset, amiből kitetszik, hogy ő viszont nem tanult latint, viszont mégis büszke a mérhetetlen tudására. Néha eszébe jut valami, és vizsgáztat, az a legjobb, amikor tudom, hogy nem tudja, amit kérdez, választ kapva azonban vállon vereget.

Kíváncsi voltam, tudod-e, örül annak, hogy tudom, amit ő nem, csak úgy tesz. Amióta bevallottam neki, mert kiverte belőlem, hogy latint is tanultam, másképpen, lexikonként néz rám, egyfolytában le akar buktatni, mit nem tudok, pedig soha nem dicsekedtem neki semmivel. Bizonyítani akarja, hogy ő, bár nem tanult latint – illetve mást sem – ér annyit, mint akárki más, tudja, mi az az os, s ha megsallerozza a kilukadt bicikligumit, akkor elégedetten közli, ez a gumiragasztás a huszadik szakmája...

SZABAD SZEMMEL: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG HÁROM OLDALRÓL PRÓBÁLJA FELTARTÓZTATNI A JOGÁLLAM VISSZASZORULÁSÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.24.


Euronews 

Az unió igazságügyi biztosa megerősítette, hogy a Bizottság három oldalról igyekszik feltartóztatni a jogállam visszaszorulását egyes tagállamokban, így Magyarországon. Reynders szerint idetartozik, hogy mostantól kezdve minden évben jelentés készül arról, miként is áll a demokrácia az egyes tagországokban. Továbbá még az idén létrejön az Európai Ügyészség, a brüsszeli pénzügyi támogatásokat pedig attól teszik függővé, betartják-e a kormányok a közös szabályokat. Vagyis ezek az eszközök kiegészítenék a szerződésszegési eljárásokat, illetve az olyan vizsgálatokat, amelyek a 7-es paragrafus alapján jelenleg is folynak Magyarország és Lengyelország ellen. A belga politikus emellett azt is szükségesnek tartja, hogy az érintett országokban széleskörű vita legyen a demokráciáról és a jogállamról. A Dublini Egyetem egyik professzora ezt azzal támasztja alá, hogy az EU egész jogrendje ellen nagy fenyegetést jelent, ha bármelyik tag aláássa a jogi normákat, ahogyan az a magyaroknál és a lengyeleknél történik. Fabbrini hozzáteszi, hogy ha nem függetlenek a bíróságok, akkor nem lehet biztosra venni, hogy érvényesíteni lehet az uniós előírásokat. Ezért azután nem meglepő, hogy az unió elsődleges fontosságot tulajdonít a jogállam betartásának.

„Orbán pávatánca” címmel Paul Lendvai arról ír szokásos heti kommentárjában, hogy a magyar miniszterelnök mindezidáig nem változtatott hatalmi technikáján, amivel eddig egyfolytában sikeresnek bizonyult. Azaz megvezeti a bírálókat az unió legfelső szerveiben, miközben azok azt hiszik, hogy engedett nekik, ám valójában zavartalanul folytatja irányvonalát. Ez a módszer bevált mind az EU-ban, mint az Európai Néppártban. Az elemzés idézi Nádas Pétert, aki már 8 éve úgy jellemezte Orbánt, mint a hatalom ideológiamentes robotját, aki feltalálta a politikában a kettős gondolkodás, a kettős mérce, a kétszínűség és a kettős nyelv tudatos használatát. Így bármilyen viszály adódik, jön a pávatánc. Ugyanezt veti be most, amikor feloldották a teljhatalmat a vírusválság csillapodtával. De ez esetben a hatalom még bocsánatkérést is követel a bírálóktól. Eközben azonban elsikkad, hogy Orbán 255, részben igen messzire ható rendeletet hozott, mint ahogy az is, hogy az új törvény révén változatlanul különleges felhatalmazáshoz jutott. Kim Lane Scheppele és Halmai Gábor igazolta a három emberi jogi szervezet véleményét, miszerint itt szemfényvesztésről van szó. Mi több, az egészségügyi vészhelyzetet immár az Országgyűlés engedélye nélkül lehet kihirdetni és meghosszabbítani, továbbra is dekrétumokkal lehet irányítani az országot. Vagyis minden látszat ellenére a kormányfő szinte korlátlan jogkört élvez, és a „nemzeti konzultációval” teljes lelki nyugalommal folytathatja hadjáratát Brüsszel és Soros ellen.

Ha szétverik az Index szerkesztőségét, az a függetlenség végét jelentheti a munkatársak számára, ám ha elesik a portál, az végzetes lehet az a magyar sajtószabadság szemszögéből. Erre figyelmeztet a kommentár, hozzátéve, hogy Magyarországon teljesen sarokba szorult az ellenzéki média, ám a most súlyos veszélynek kitett hírsite-ot naponta úgy 1,5 millióan látogatják. Úgyhogy Orbán Viktornak nagyon nem mindegy, mi lesz a sorsa, miután sem ő, sem a kormány más tagjai, a pártbarátok nem titkolják, hogy időnként egészen kihozzák őket a sodrukból bizonyos indexes írások. Eddig is látnivaló volt, hogy körmönfontan ugyan, de a Fidesz próbál szájkosarat tenni a szerkesztőségre, sőt, kiterjeszteni arra a befolyását. Ám most szinte az egész szerkesztőség egy emberként állt ki a nyilvánosság elé, hogy baj van, mert félő, hogy a hirdetési bevételek útján kényszerhelyzetbe hozzák a társaságot, miután a nem éppen a független irányvonaláról híres Vaszily Miklós meghatározó tulajdonhányadot vett a reklámok ügyében illetékes Indamédiánál. Ehhez járul még az a terv, hogy külsős cégekbe szervezik ki a munkatársak jelentős részét, a takarékosság címén. És hiába mondta azt Bodolai László sietve, hogy az ötlet immár ad acta, egy névtelenül nyilatkozó munkatárs nagyon is indokoltnak minősítette a félelmeket. Ezért azt sürgette, hogy kapjanak biztosítékot, tehát, hogy valóban nem lesz semmi a kilátásban helyezett átalakításból. Mert ha engedelmességre igyekeznek kényszeríteni az Indexet, az súlyos következményekkel járna az egész nyilvánosság szemszögéből, fűzte hozzá. A DW megjegyzi, hogy az aggodalmak már csak azért is jogosak, mert Orbán Viktor így darálja be a magyar sajtót, amióta csak újra hatalomra került. Teljesen átszervezte a közrádiót és tévét, aki nem guggolt be a vonal alá, az mehetett isten hírével. A magán cégek köztudomásúlag nem hirdetnek kereskedelmi adóknál, nehogy ez másutt visszaüssön rájuk az üzleti életben. Úgyhogy az ATV és az RTL Klub fel is tette a hangfogót.

Fojtófogásban az Index, a hatalommal szemben kritikus online médium, az ország legnagyobb független portálja. Így a szerkesztőség a jövőjéért aggódik, annál is inkább, mivel a főszerkesztőt már kihajították a irányító testületből. Merthogy Dull Szabolcs állítólag belső információkat tett közzé az átalakítási tervekről. A site már többször figyelmeztetett, hogy veszélyben az önállósága, miután az Orbánhoz közelálló üzletember, Vaszily Miklós 50 százalékos tulajdonjogot szerzett a hirdetéseket szervező ügynökségben. Új Péter, az Index egykori társalapítója és korábbi szakmai vezetője úgy nyilatkozott, hogy a kormányfő jelenleg nem kívánja lehúzni a rolót, hanem egyre keményebb kettős járomba veszi a leglátogatottabb hírportált. A mostani események is csak azt erősítik meg, hogy monoton módon egyre rosszabb lesz a helyzet, ám ez most új fokra jutott.
Frankfurter Allgemeine Zeitung A jegybank még tovább enyhít ultralaza pénzpolitikáján, miután meglepetésre 0,15 százalékkal levitte az irányadó kamatlábat. A lépés igazodik a régióban tapasztalható irányzathoz és tükrözi a fertőzés okozta gondokat. Az eddigi magas szint miatt nyomás alá került a forint. Az árfolyam az euróhoz képest 340 körül ingadozik, nagyon valószínű a további gyengülés. A vírus kitöréséig a magyar gazdaság produkálta a legjelentősebb növekedést a régióban. De kamatcsökkentés lehet jelzés az új alelnök, Virág Barbabás részéről, mert róla az a hír járja, hogy nemigen szeret belemenni olyan viszályokba, mint az előd, Nagy Márton. A Commerzbank szerint békésebb, galambtermészetű, és ha ez tényleg így van, akkor ez nem sok jót ígér a magyar fizetőeszköz számára.

Megy a bruszt az EU-ban, hogy miként reagáljanak Izrael ciszjordániai megszállási terveire, a tagok két pártra szakadtak, miután több kisebb tagállam is meglehetősen határozottan nyilvánít véleményt, illetve Tel Aviv szoros kapcsolatokat épít ki nem egy új taggal és erősen lobbizik Brüsszelben. Úgyhogy bennfentes források szerint nagyon úgy néz ki, nem lesz egységes álláspont a kérdésben. Az egyik tábor a lelkiismeretére és a nemzetközi jogra hivatkozva meg akarja hiúsítani Netanjahu elképzelését. A másik oldalon viszont a magyarok, a csehek, szlovákok, osztrákok, görögök, ciprusiak és lengyelek az izraeli érdekek védelmében lépnek fel. Jó egy hónapja Magyarország megakadályozta, hogy közös közleményben ítéljék el az annexiós törekvéseket. A nacionalista Orbán Viktor egyébként is külön tészta, vele Netanjahu igen szoros együttműködést alakított ki. Neki köszönhetően azután javult Izrael viszonya a másik 3 visegrádi kormánnyal is. A magyar miniszterelnök kész meghiúsítani minden uniós állásfoglalást vagy lépést a zsidó állammal szemben, még akkor is, ha nagy a nyomás más tagországok részéről. Szijjártó Péter éppen akkor tette ki a Facebookra, hogy Magyarország továbbra is ellenzi az egyoldalú és igazságtalan megközelítést Izraellel szemben, amikor a német külügyminiszter úton volt Jeruzsálembe, hogy a megszállás ellen agitáljon.

Felemás eredményt hozott a legfrissebb felmérés az unió keleti felén a liberális demokráciák támogatottsága ügyében. A 10 államban végzett közvélemény kutatás arra jutott, hogy a bolgároknál, a szlovákoknál, a letteknél és a litvánokál kevesebb, mint 50 százalék tartja fontosnak a demokráciát, ideértve a rendszeres választásokat és a többpártrendszert. A magyaroknál és a lengyeleknél viszont 81, illetve 61 százalék állt ki amellett, amit a társadalmakat szondázó Globsec úgy értékelt: nincs kapcsolat a jogállam minősége és a liberális demokrácia elfogadottsága között, amivel arra utalt, hogy Magyarország és Lengyelország a nemzetközi bírálatok kereszttüzében áll a demokratikus játékszabályok ellen irányuló fenyegetés miatt. Nálunk egyébként 24 százalék mondta az, hogy a nyugati társadalom, az ottani életmód fenyegetést jelent a magyar identitásra és értékekre nézve. Viszont 52 százalék tekinti veszélyforrásnak ilyen szempontból a migránsokat. 64 százalék vallotta azt, hogy a kormány befolyásolja a sajtót.
FT Nem ért egyet a lap véleményével Stefanovszky András, mármint hogy vereséget jelentene az Orbán-kabinet számára az Európai Bíróság minap megszületett ítélete a külföldi támogatást élvező civil szervezetekről. Az üzletember, aki a világhálón található adatok szerint a kormány tanácsadója, az olvasói levélben azzal érvel, hogy fontos a civil szféra átláthatósága és ezt csak megerősítette a luxemburgi döntés. Vagyis a polgároknak joguk van tudni, hogy ki finanszírozza a politikai tevékenységet folytató NGO-kat, főleg ha azok a határon túlról kapnak segítséget. Merthogy a nagytőke megkerüli az emberek választáson kinyilvánított akaratát. És mindenki tudja, hogy Soros György nem jótékonykodik, hanem üzletember és politikai aktivista, aki szeret beleavatkozni mások dolgaiba. Úgyhogy remélhetőleg a magyar vezetés megtalálja a módját, miként érje el az átláthatóságot a demokrácia és az európai értékek nevében.

POPZENE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.22.



  Németh Pacal Szilárd örvendezett nagyon,    hogy hiába az esős idő, és Istennek ellene 
  való minden furmánykodása, csak 
  összejött a koviubi. Ma már koviubi nélkül 
  nem ember az ember, ez a jelszó a 
  galeribe való bejutáshoz, amit csak szittya 
  magyarok ismerhetnek. A koviubi az 
  magyarul koviubi, ez minden más nyelven 
  másképpen van. Azért nyúltam ilyen 
  merészen ehhez az állításhoz, mert annak 
  idején a kedves vezető, illetve az őt 
  mosdató agytrösztje is kijelentette, hogy 
  az élettér az nem Lebensraum, na, ugye, 
  és hát természetesen perszepláne.

Hogy lássuk, amiként annak idején Berki kivasaltatta a herezacsit, hogy megbucskázzon rajta a napsugár, akképp Németh Pacal az agytekervényeivel tette ugyanezt. Sima a szürkeállomány, mint egy biliárdgolyó, ami abból is kitetszik, közvetlenül a koviubi után azt is megtudtuk: „Sok, nálunk gazdagabb és fejlettebbnek gondolt ország megirigyelhette az elmúlt három hónapban Magyarországot. Bebizonyosodott, hogy a fegyelmezett állampolgárok összefogása, a kormány gyors, hatékony és felelős döntései, az elkötelezett egészségügyiek, honvédek, rendőrök ereje gyakran többet ér a pénznél.”

Nem tudom, érezzük-e a világképből a tábori szürkét és a zupás őrmester eltátott száját, amelyek együtt olyan erőt sugároznak, mint Svejk hülye tábornoka. Emlékezhetünk, ő volt az, aki álmodozva kijelentette, olyan sereg elől, amelynek tagjai este megeszik a gulyást, majd kikakálják magukat, minden ellenség fejvesztve menekül. Általában is kezd hasonlítani kies hazánk a K&K degenerált világához, amelyben ügyelni kell, hogy a legyek le ne szarják császár őfelsége arcképét. Ferenc Jóska olyan apafigura volt azonban az akkori szervilistáknak, mint ma Viktor atyuska...


2020. június 22., hétfő

A KATONASÁG SZÍVJA FEL A MUNKANÉLKÜLI FIATALOKAT, HOGY JAVÍTSON A MUTATÓKON

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.06.22.



A nemzetközi sajtóban is hír lett, hogy az Index bejelentette, veszélyben érzi a függetlenségét. Ahogy a tegnap tüntetés is a Színház- és Filmművészeti Egyetem önállóságának megőrzése mellett. Eközben a magyar kormány a törökök mellett lobbizik, és szokatlan módon a külképviseleteken keresztül bocsánatkérést követel a sajtótól szerte a világban. Itthon pedig akcióban a hadsereg.

A magyar hír kirobbanásával szinte egyidőben jelentette meg a New York Times a Reuters tudósítását az Indexről, amelyik honlapján jelentette be: függetlensége veszélyben. A rá nehezedő egyre erősebb külső nyomás miatt. A főszerkesztő, Dull Szabolcs ugyan ennek részleteit nem fejtette ki, de a 2018-as tulajdonosváltás óta aggódik a szerkesztőség a független újságírást folyamatosan érő fenyegetések miatt. Ami jelen esetben a newsroom/híroldal felszámolásával járhat. S erről akár a közeli napokban döntés születhet – tette hozzá. A tudósítás megjegyzi, hogy Orbán Viktor az elmúlt évtizedben az élet számos területére kiterjesztette befolyását, miközben az Európai Unió egyfolytában bírálta őt azért, mert a jogállamot megsértve pártkontroll alá vette az igazságszolgáltatást, a médiát és akadémiai intézeteket – adta hírül a New York Times.

Hasonló megközelítésben tálalta a témát a San Francisco Chronicle az AP amerikai hírügynökség beszámolója alapján. Az Indamédiát már 50%-ban birtokló Vaszily Miklósról feltételezhető – írják –, hogy az Origohoz hasonló változás áll be vezetése alatt az Indexnél is, azzal a különbséggel, hogy ott egyik pillanatról a másikra lett nyíltan kormánypárti médium a független portálból. Az amerikai hírügynökség sorra veszi az úgynevezett bedarálásokat, kezdve a KESMÁ-val, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal, folytatva a sort a Népszabadsággal, és zárva a Heti Válasszal.

Frissiben számolt be a New York Times a Színház- és Filművészeti Egyetem kormányzati ellenőrzése ellen tiltakozó demonstrációról is, aminek eredménye az lesz, hogy a 155 éves múltra visszatekintő egyetem irányítását egy magánalapítvány veszi át. Noha a kormány azzal érvel, rugalmasabb és hatékonyabb lesz a működése, illetve könnyebben jut majd forrásokhoz. A kormány hasonló mintára szervezte át a Corvinus Egyetemet és további 7 oktatási intézmény átszervezése van folyamatban. Gulyás Gergely kabinetfőnök persze mindenkit igyekezett megnyugtatni a napokban: az új igazgatótanács nemcsak csökkenti az állami befolyást, hanem teljes mértékben ki is zárja. Ám bírálói rögtön megjegyezték, hogy az igazgatótanács tagjait a kormány fogja megnevezni úgy, hogy nem biztosítja az átláthatóságot, és nem konzultál sem a tanszékekkel, sem az egyetemistákkal.

Elítéli a Riporterek Határok Nélkül szervezete, hogy Orbán és kormánya arra kérte az őt bíráló médiát, kérjen bocsánatot. Ez ugyanis a megfélemlítés újabb eszköze, ami a külföldi tudósítókat érinti most a leginkább, de persze tovább erősíti azt a hazai tendenciát is, mely nyomás alatt tartja magyar sajtót is. A Bécsben akkreditált magyar nagykövet, Nagy Andor egyenesen a követségi honlapon tette közzé bocsánatkérésre vonatkozó felszólítását, mivel hogy az osztrák média hamisan állította, hogy a koronavírus idején alkalmazott rendeleti kormányzás a sajtószabadságot és a parlament jogköreit korlátozta – írta ő. Ezért nemcsak a kormánytól, de a magyar szavazóktól is kérjenek bocsánatot a sajtóorgánumok, sőt az osztrák olvasóktól is. Hasonlóan járt el a Nagy István svájci nagykövet is, levelét megkapta többek között a Genfi Tribune. Müller Adrien svéd nagykövetünk azért is bocsánatot követelt, amiért a legnagyobb svéd napilap nem volt hajlandó lehozni a felelős újságírásra intő véleménycikkét.

A Bakuban székelő Vzgljád, orosz nyelvű napilap Szijjártó Péter követelését ismerteti, aki a Visegrádi Négyekkel folytatott találkozó után videókonferencián követelte az Európai Uniótól, hogy fizesse ki Törökországnak a megígért 6 milliárd eurót a szíriai menekültek befogadásáért cserébe. Szerinte – illetve a magyar álláspont szerint – stratégiai együttműködésre kell törekednie az Európai Uniónak Törökországgal. Úgy fogalmazott: ha Ankara nem állítja meg a menekültáradatot, akkor elsősorban a közé-európai országok szenvedték volna el a migrációt.

Győri keltezésű a francia AFP tudósítása a Yahoo News hírlistáján arról, hogy a hadsereg igyekszik felszívni a koronavírus járvány miatti munka nélkül maradt fiatalokat. A kormány igyekszik vonzóvá tenni a katonai karriert, hisz most ez tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak a súlyosbodó munkanélküliségre. 100%-kal növekedett a toborzás mutatója a vírus okozta válság kezdete óta, 2500 felvételről már biztosan lehet tudni. Egyszerűsítették ennek érdekében az orvosi teszteket, felgyorsították a felvétel menetét, és a kiskatonáknak például 6 hónapos fizetett képzést biztosít a katonaság. Orbán egyre jobban támaszkodik a katonai erőre, s veti be egyre váratlanabb helyeken, legutóbb a kórházak és a gazdasági társaságok ellenőrzésére. 2030-ig 10 új katonai középiskolát tervez elindítani.


MEGHALT BÁLINT GAZDA - JÚLIUSBAN ÜNNEPELTE VOLNA 101. SZÜLETÉSNAPJÁT.

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.06.21.


Vasárnap este meghalt Bálint György kertészmérnök, volt országgyűlési képviselő, akit az ország „Bálint gazdaként ismert”. A hírt Facebook-oldalán jelentették be.

Bálint György tavaly nyáron a 100. születésnapja előtt adott interjút lapunknak, amelyet itt olvashatnak.
1919. július 28-án született Gyöngyösön. Gyermekkorát a család gyöngyösi és gyöngyöshalmaji birtokán töltötte. 1941-ben szerzett kertészmérnöki oklevelet a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. 1942-ben munkaszolgálatra hívták be. 1944-ben Mauthausenbe, majd a gunskircheni megsemmisítő táborba hurcolták. A háború után hazatért, a gyöngyöshalmaji birtokon megpróbálta folytatni a gazdálkodást. 1948-ban kulákká nyilvánították, ezután költözött Budapestre. Agrármérnöki diplomát szerzett, agrártankönyveket írt, a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott, több szaklapot szerkesztett. 1981-től 2009-ig a Magyar Televízió Ablak című műsorának állandó munkatársa volt. Televíziós szerepvállalása óta nevezik széles körben Bálint gazdának. Gazdaképző egyesületet szervezett, 1994-ben belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe, a párt országos tanácsának tagjává választották. 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő volt. Többek között a TIT, a Magyar Borakadémia és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. Számos szakmai díj kitüntetettje. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének tulajdonosa. Gyöngyös és Budapest díszpolgára.

2020. június 21., vasárnap

VISSZATEKINTŐ BLOG EGY KEREK ÉVFORDULÓ KAPCSÁN

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.06.21.


Tegnap voltam hatvan éves. A munkám a kezdetektől az oktatáshoz, kiemelten a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásához kötődött, az első felében az állami rendszerben, majd a civil szférában. 21 éve alapítványi keretek között, a művészetoktatásban, 11 éve pedig egy komplex esélyteremtő munka keretében, kiegészülve mással is. 

Milyen furcsa, épp a héten volt egy beszélgetés velem, amiben azt kérték, tekintsek vissza az életemre, és meséljem el az életutamat. Véletlen egybeesés, hogy ez a születésnapos héten volt, de nem jött rosszul az átgondolása, a honnan, hova….hogyan, és miért kérdések mentén. Érdekes így visszanézni, mert olyan, mintha teljesen tudatosan haladtam volna ebbe az irányba, holott nem így érzem. Inkább úgy, hogy ösztönösen kerestem mindig valami mást, és szerencsés megerősítések találkoztak nálam egy belső elköteleződéssel, és ez terelte az életemet erre az útra. Vagy éppen olyan helyzetek adódtak, melyek teljesen ellentétesek voltak azzal, ami nálam belül meghatározó, és az ezektől való elfordulás is fontos volt.

Egy biztos, az életem folyamatos tanulás, ma is, minden nap. Ha most visszatekintek az oktatásra, ott is megvolt ez, hiszen adott egy képet a felsőoktatás a pedagógiáról, amit aztán átstrukturált nálam a valós helyzet, olyan kérdésekkel, ami a tanárképzésben fel sem merült. Pl. hogy mit kezdjen az ember egy tőle magasabb, erősebb, túlkoros cigányfiúval, aki az osztályában van, és nem igazán érdekli az iskola. De arra sem, hogyan kell viszonyulni az idősebb, ezért tapasztaltabb, de túlhaladott tudású, kiégett és a fiatalokra nyomorultul irigy pedagóguskollégákkal. Mit tegyen a lelkes fiatal, ha esetleg a főnöke ilyen? Vagy, hogy igazodjon a hierarchiához, ami nemcsak az iskolában, hanem a településen is fontos kérdés. Mielőtt valaki azt hinné, hogy ezt a mai helyzetről írom, jelzem, hogy így kezdtem, még a rendszerváltás előtt. Ha ezeket a kérdéseket valaki most is relevánsnak érzi…. nos, ebbe most nem megyek bele, mondjuk azt, amit a filmekben szoktak: az a véletlen műve.

Ezek a kérdések foglalkoztattak a pedagógiában erősen, kerestem az utat, a hatékonyabbat, újszerűbbet, jobbat, először a gyerekek között, aztán a tantestületi közösségben is. Előbbiben sikerrel, utóbbiban végül kudarccal. Ezért hagytam el az állami oktatást, hogy olyan csapattal dolgozhassak, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én. Tudtam, hogy ezt a csapatot nekem kell felépítenem, hogy szükségem van kollégákra, a munkájukra, tapasztalataikra is. Ez ma már megvan, a sajátos szemléletű módszertan is, amit sosem tekinthetünk lezártnak, mert a változó világ új kérdéseivel csak a rugalmasan reagáló oktatás tud megbirkózni. A pedagógiai pedig egy csodálatos dolog, napi kihívásokkal, és erős tükörtartással, ami nagyon inspiráló lehet, ha szembe merünk nézni vele. Mert egy óra végén nagyon gyorsan lejön ám, mennyire volt hatékony a munkánk. Nagyon szeretek tanítani ma is, keresni, hogyan lehetne jobban. Ami változott, hogy sokkal többet elemzek, gondolkodom, mint az elején.

A szociális részben talán még markánsabb volt a tanulás. Itt nem volt felsőoktatási tanulmányi képem arról, hogy elméletben hogyan működnek ezek a dolgok, úgy jelentem meg benne, mint bárki más, akiben a vágy él, hogy segíthessen. Aztán jöttek a felismerések, a tudáshiányról… ami valamennyire pótolható lett, sok olvasással, képzéssel, hálózatokban, itthon és külföldön is. De azokat, amiket a generációs szegénységben élő családoknál, a szétesett közösségekben találtam, azokat nem tudtam sem a szakirodalomból, sem a külföldi példákból megtanulni. Azt a saját keserves küzdelmeimben kellett megtapasztalnom és megértenem.

Valamikor úgy éreztem, a pedagógiában harcot vívok a gyermekközpontúságért, az inkluzív oktatásért. Most úgy látom, ez semmi ahhoz képest, amivel a roma integráció kérdésében szembesülök. Mert ebben mindenkivel küzdeni kell…és ennek a küzdelemnek a kezelését sorban kellett megtanulnom, minden területen. Az, hogy mikor, melyik a legerősebb…nos, ez változó.

Az elején pl. sokkal többet küzdöttem az intézményrendszer szintjével, rengeteg ütközés, vita volt, harcoltam, nem törődtem velük, csak az általam képviselt családok ügyeivel. Nagy tanulás volt nekem megértenem őket, a rendszer működését, a protokolljaikat, amiben utána már pontosabban el tudtam különíteni, mi az, amit megtehetnek, megtehetnének, és mi az, amit nem… És megtanultam itt hatni is, amiben a kulcsszó az együttműködés lett. Persze vannak gondok ma is, de azt hiszem, sokkal jobban értem ezt a szintet. Most több az együttműködés, mint az értelmetlen harc közöttünk.

Küzdelem a politika területe is. Időbe telt, mire kiismertem, kinek, mire kellünk. Ma már sokkal jobban átlátom a szándékokat, és nem hagyom, hogy az ügyet felhasználják velünk, általunk, pártpolitikai célokra. Persze sokszor megtörténik ez, szándékom ellenére is, az internet azért a szabad rablás színtere is, de én mindig nagyon erősen ragaszkodok a szakpolitikai megközelítéshez. Ami nagyon nehéz a mai világban. A szakmaiság képviselete a nehéz. Már korántsem vagyok olyan nyitott a pártok megkereséseire, gyanakvó lettem, kiábrándultam a politikából, de talán ez nemcsak rám jellemző.

De az ügy képviselete muszáj, hogy meglegyen a most nehezen értelmezhető szakpolitika szintjén is, és ebben nem kerülhető el a konfrontálódás, hiszen nagyon sokszor az alapvető megközelítéseik teljesen más irányúak, mint ami a valóságban van. Szóval, harc ez is, de sem ebből, sem az intézményrendszeri küzdelemből nem lehet kimaradni, ha az ember nem egy civil zárványt akar, hanem rendszerszintű változást. Nagy elemzés, tanulás ez is…. hogyan lehet úgy képviselni az ügyet, hogy közben megmaradjunk, mi is, és a gerincünk is. Sokaknak ez nem fontos kérdés, de én rengeteget moralizálok ezen.

Harcolni kell az ezzel a szinttel szorosan összefüggő társadalmi véleményformálás területén is. Próbálkozni, hogy a hibáztatás, gyűlölködés ne öntsön el mindannyiunkat, de ehhez kevesebb eszközünk van, mint azoknak, akik gerjesztik. Talán a közösségi média az egyetlen, ahol legalább az ember találhat társakat a megoldáskereső gondolkodáshoz, a zsigeri elutasítás ellenében. Persze nagy kérdés, hogy ez mire elég, fel tudjuk-e venni a harcot a rendszerszintre fejlesztett morális mélyrepülésben.

Ami a legnehezebb volt, és ma is az nekem, az a generációs szegénységben élő családokkal való küzdelem. Sokáig kaptam azt a visszacsatolást tőlük, helyesebben a reakcióikból, hogy az általunk képviselt céllal képesek azonosulni, és partnerek lesznek, hogy együtt dolgozunk ezért. Naiv voltam, elhittem. Nem láttam, hogy ez csak része önmaguk pozicionálásának, amiben náluk a szocializáció csak egyet enged: megszerezni, többet szerezni, mint a másik, minden áron. Nagyon, nagyon nehezen tanultam meg, hogy nem bízhatok meg senkiben. Sokan próbálják, akár éveken keresztül is mutatják, hogy akarják, értik, úgy tűnik, eredménye is van, aztán jön valami, és az orrunk előtt omlik porrá mindaz, amiről azt hittük, már stabilan megáll.

Mert ezekben a közösségekben, családokban szinte semmi sem maradt, amire építeni lehetne. Persze mindent vissza tudunk vezetni arra, hogy mibe születnek bele, mi az a túlélési stratégia, amit a családok generációkon keresztül felépítettek, amiben nem hozott változást sem az oktatás, sem a rájuk, a problémáikra irányuló intézményrendszer munkája. Csak romlik benne minden, mert közben a világ is romlik, és a szocializációjuk miatt ők ehhez a romló világhoz jóval több kapcsolódási pontot találnak. Napi küzdelem ez, és lassan nem értem, mi a baja sokaknak velük, mikor nekik is pontosan ugyanúgy működik az életük.

Nagyon meglepett a múltkor az egyikük. Azt mondta nekem, hiába küszködök, semmire sem megyek velük. Azt magyarázta, hogy őket, romákat kétezer év óta nem tudta megváltoztatni senki és semmi… Jó, az időt most hagyjuk, nem ez a lényeg. De a mondat ismerős, ugye? Csak nem a romák szájából szoktuk hallani. Különös képesség lett az is, hogy azokat a mondatokat mondják vissza, amelyeket hallani szeretnénk. És ma bőven akad a többségi társadalomban, aki ezeket a mondatokat szeretné hallani.

De én nem. Én azt szeretném hallani, hogy el tudunk mozdulni erről a “nekünk jár” szemlélettől, a tanult tehetetlenségtől, a tanulatlanságtól, a kriminalizációtól. Egyelőre úgy tűnik, ehhez az én hangom még kevés, még tizenegy év után is. Mert az én általam vázolt út nehezebb. Ők pedig sokkal régebb óta járnak egy másik úton. A felnőttek talán már nem is értik meg. Velük is harcolni kell, hogy a gyerekeiknek legyen esélye egy másfajta életre.

Hatvan éves vagyok. Még van erőm, és nem is vagyok egyedül. Ajándék az élettől nekem az a rengeteg ember, aki figyeli, segíti, támogatja a munkánkat. Jó lenne persze, ha nem lenne ennyi szembeszél. Mert nagyon nehéz, hogy minden ellen küzdeni kell. De talán az nagyon fontos, hogy magammal, a hitemmel, hogy menni fog, azzal még mindig nem kell. Nincs bennem kétkedés, hogy van értelme a munkámnak, és tudok küzdeni, minden területen. És még mindig, minden kudarc és harc ellenére azt kell mondjam, ha még egyszer kezdhetném, akkor is erre az útra térnék. Tanulva, figyelve, és egyre többet gondolkodva.

Kell, hogy legyen még időm arra is, hogy ezeket összegezzem. Leírjam, hogy engedtem el segítő szerepet elöntő rózsaszín ködöt, és hogyan találtam és találom meg a sötétségben a felcsillanó reményeket, ami mentén tovább lehet haladni. Lassan ugyan, de előre.

RÁADÁS: KEPES ANDRÁS - VESZÉLYES-E AZ IDEGEN KULTÚRA

BUDAPESTI METROPOLITAN EGYETEM
Szerző: KEPES ANDRÁS
2017.



  Veszély és konfliktusok forrása a sok 
  különböző földi kultúra? Vagy kincs, amit 
  fel kell fedeznünk, mert válaszokat 
  találhatunk bennük olyan égető 
  kérdésekre, amelyek a Föld jövőjét 
  határozzák meg?

RÁADÁS: KEPES ANDRÁS - VILÁGFALU (1-12.RÉSZ)

MAGYAR TELEVÍZIÓ / YOUTUBE 
Szerző: KEPES ANDRÁS
2005.



Leírás Kepes András népszerű sorozata az "Apropó" a '90-es évek végéig volt látható a Magyar Televízió képernyőjén. A nézői kérések alapján legtöbbet ismételt rész egy dél-amerikai Wayaman indián tolmácsolásában mutatta meg, hogy milyenek a hétköznapok az Amazonas vidéki őserdőkben. "Wayaman Apó" első nagy utazása azután "András falujába", Budapestre hozta Őt. Megtanulhattuk, hogyan kell majmot hámozni ott és megláthattuk, hogy egy lakótelepi ház erkélyén is kényelmes fekhely lehet a függőágy itt. 

A műsor sikere adta az alapötletet a "Világfalu" forgatókönyvéhez. 

A több mint féléves anyaggyűjtést és kutatómunkát befejezve, a forgatások 2004 augusztusában kezdődtek és 2005 júniusáig tartottak. A felvételek többnyire a nagy civilizációk helyszínein készülnek: a Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában, de útjaink során eljutunk egy kis erdélyi magyar faluba és néhány magyarországi helyszínre is...

ÚJRANYITOTT AMERIKA JÁTSZÓTERE

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.06.21.


Amerika Játszótere (azaz Las Vegas) is óvatosan újranyitott, legalábbis a reklámok ezt sugallják. Természetesen komoly kedvezményeket kínálnak, a személyes tapasztalat azonban elsőre inkább megdöbbentő.

Közel három hónap után tehát újranyitott Las Vegas és mivel a Modern Wander szerzője férjével együtt már alig várta, hogy kimozdulhasson, kihasználva a kedvezményeket ellátogattak Amerika Játszóterére. Ahol meglehetősen sokkoló élmények érték őket.

„A $49/éjszaka (+ resort fee) csábításának mi sem tudtunk ellenállni. De az, amit tapasztaltunk, még minket is ledöbbentett. Ha valaki meghallja azt, hogy Las Vegas, akkor szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy azonnal a fények, a tömeg és a szerencsejáték jut legelőször eszébe. Nos, Las Vegas most üres.

OK, nem teljesen kihaltak az utcák, de egy vegasi forgalomhoz képest kong az ürességtől. Tömeg még így, az olcsó szobák ellenére sem volt a hétvégén. Sőt, péntek és szombat éjjel este 10 óra után már autók és emberek szinte alig voltak kint az utcán.

A kaszinóknak kb. a fele nyitott meg 2 héttel ezelőtt, a másik fele néhány héten belül tervezi a nyitást és abban bíznak, hogy a július 4-i hétvége ismét fellendíti valamennyire a kaszinók bevételét, annak ellenére, hogy egyelőre külföldi turisták nem jöhetnek.

A nagyobb kaszinók közül az MGM, a Caesar, a Bellagio, a Flamingo, a Cosmopolitan vannak nyitva, de ezeken belül is inkább csak az éttermek és a játékos részek. A kaszinókban és hotelekben található üzletek közül jóformán még egyik sem, vagy pedig nagyon limitált nyitvatartással...

TÚSSZÁ VÁLÓ BETEGEK - AZ ÁLLAM SZINTE MINDEN JOGUKRÓL LEMONDATJA A BETEGEKET, HA VÁLSÁGOS AZ ÁLLAPOTUK, HA NEM

168 ÓRA
Szerző: LATYÁK BALÁZS
2020.06.21.


Majdnem két teljes napra vesztette el idős rokonát egy család a magyar egészségügyben. A 80. életévéhez közeledő férfit stroke gyanújával szállították kórházba, de tüdőgyulladás miatt azonnal a COVID-osztályra vitték. A lánya többször is próbált érdeklődni idős apja hogyléte felől, de a kórház dolgozói válogatott indokokkal hajtották el. Szakemberek szerint az egyáltalán nem egyedi esetért a szigorú adatvédelmi törvény okolható.

„Nagyapám évekig dolgozott börtönőrként, de most nagyon úgy tűnik, őt tartják fogva. Egy fővárosi egészségügyi intézmény rabja lett”

– kezdte elkeseredett hangvételű levelét egy olvasónk. A 80-hoz közelítő férfit pénteken fél 3-kor az otthonából szállították el a mentők stroke gyanújával. Az esetkocsit a lánya hívta ki hozzá, ő magyarázta el a kiérkező orvosnak, hogy mik a férfi panaszai. Azt is elmondta nekik, hogy tavaly csontvelő-átültetésen esett át, így nem kísérheti el az édesapját a kórházba, de megadja a telefonszámát, amelyen a kórház értesíteni tudja majd a további teendőkről. A mentősök ezt készséggel elfogadták, majd távoztak az idős férfival.

Innen számítva két órán keresztül semmi hír nem érkezett. A telefon egyszer sem csörrent meg.

Szerencsére a keresztanyámnak a kiérkező orvos elmondta, hogy a nagyapámat melyik kórházba szállítják, így az interneten kikereste az intézmény központi telefonszámát, és felhívta. Nagy nehezen sikerült megértetnie a vonal túlsó végén lévő kórházi dolgozóval, hogy kit keres, de nem arra a válaszra számított, mint amit kapott

– írta olvasónk. A kórház dolgozója ugyanis közölte, hogy nem tud tájékoztatást adni a beteg állapotáról, mivel a vizsgálatok még tartanak. Javasolta, próbálkozzon inkább később.

Ez így is lett, ám az újbóli próbálkozás sem vezetett eredményre, az intézményben akkor arra hivatkoztak, hogy azért nem tudnak információt adni, mert éppen műszakváltás zajlik. Így a rokont ismét arra kérték, hogy telefonáljon később. „Végül este 10 órakor sikerült annyit kisajtolni egy nővérből, hogy a nagyapámnak tüdőgyulladása van, ezért felvették a COVID-osztályra. Azonnal letesztelték a vírusra,

de mielőtt kiderült volna az eredmény, befektették két másik beteg mellé

– írta olvasónk, megjegyezve: a koronavírusszál meglehetősen érdekes, mivel a nagypapa március eleje óta nem lépett ki a házából. Erősen immunhiányos lánya miatt, akivel együtt él, szigorúbban tartotta a karantént, mint bárki más. A helyzeten azonban sajnos nem lehetett változtatni...

EZ VOLT A KÁDÁRI ELNYOMÁS LÉNYEGE

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2020.06.21.


A kádári konszolidáció során a belügy módszerváltáson ment keresztül, a nyílt erőszakot kivették a kirakatból. Az állambiztonság új kulcsfogalma a bomlasztás lett.

Főleg Magyarországon szembesülünk vele gyakran, hogy a múlt valahogy nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem akar történelemmé válni a fejekben, az indulatok nem engedik szóhoz jutni az objektív szakmai álláspontokat. Jócskán igaz ez a Kádár-rendszerre, ahol a viszonylagos jólét és a „nem sok, de kiszámítható” biztonsága 30 év távlatából erősen képes halványítani az elnyomás emlékét.

Legalábbis a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung május végén publikált közös felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek több mint fele szerint a Kádár-rendszerben összességében jobb volt az élet, mint a rendszerváltás után. A magyarok többsége jobban élt; az emberek egyről a kettőre tudtak jutni, volt lehetőség az anyagi gyarapodásra; rend volt és társadalmi béke; illetve csak a válaszadók 40 százaléka ért egyet azzal, hogy az országban nem volt szabadság.

Nyilvánvalóan mindenkinek magánügye, miként érez, de egy társadalom szabadságának a foka elég jól mérhető. A Kádár-korszak egyik kulcsterülete, a belügy működésébe nyújt mélyebb betekintést a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) gondozásában megjelent tanulmánykötet Az állampárt biztonsága. Tanulmányok a belügy és a kommunista párt kapcsolatrendszeréről a Kádár-korszakban címmel (szerkesztők: Földváryné Kiss Réka, Horváth Zsolt, Simon István)...

Megtapasztalták az életveszélyt

A több mint három évtizedet felölelő téma rétegelt és szerteágazó, Földváryné Dr. Kiss Rékát, a NEB elnökét arra kértük, adjon rövid, közérthető áttekintést a kádári elnyomás működéséről. A forradalom hatalmas tömeget mozgatott meg, a népesség 10-15 százaléka vett benne részt eltérő módon – az élelmiszer-gyűjtéstől a tüntetéseken, munkástanácsokon át a fegyveres harcokig –, de aktívan. Közülük sokan azok a „munkás, paraszt gyerekek”, akik elméletben a kommunista párt bázisát jelentették volna.

"A korszakkal foglalkozó történészek között nagyjából konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy az ’56-os forradalom a XX. század egyik legfontosabb tapasztalata, a szabadság, szolidaritás élménye volt a magyarok számára. Annak átélése, hogy nincs reménytelen helyzet"

– mondja a 24.hu-nak Földváryné Kiss Réka.

Komoly tapasztalat volt ugyanakkor a hatalom számára is: a világ szovjet befolyás alatt álló felében a diktatúra működtetői és kiszolgálói soha addig személyükben nem kerültek veszélybe, nem kellett bujkálniuk, az életüket félteniük. A saját elvtársaik részéről persze igen, gondoljunk a sztálini tisztogatásra vagy az ötvenes évek látványos kirakatpereire, de az, hogy a nép lázad fel ellenük, merőben új élmény volt. Kádárék felmérték, hogy a forradalom kitörése nagyrészt a Rákosi-éra alatti nyílt fizikai és verbális erőszakra, a személyi kultuszra, a kendőzetlen megfélemlítésre, börtönökre, kínzásokra, munkatáborokra volt visszavezethető. És le is szűrték a tanulságot, miszerint ha el akarnak kerülni még egy hasonló „robbanást”, hatalmukat más eszközökkel kell biztosítani.

Az elnyomás maradt, csak a kellékek változtak: a pártállam nyílt erőszakszervezeteit kivették a kirakatból, a színfalak mögé dugták...

AZ EMBER NEM TÖMEGGYÁRTOTT TERMÉK – PÉNTEK ORSOLYA A KÁDÁR-KOR VALÓSÁGAIRÓL

NÉPSZAVA
Szerző: RÁCZ I. PÉTER
2020.06.20.


Család, munka, művészet – vajon milyen lehetőségei vannak az embernek, ha mindhárom területen egyszerre akar érvényesülni és sikereket elérni? Hóesés Rómában címmel jelent meg Péntek Orsolya regénytrilógiájának zárókötete, mely a 6 évvel ezelőtt megkezdett családtörténeti elbeszélőfolyamból ismét két nőt állít középpontba, ezúttal az ’50-es évektől egészen napjainkig, s a fenti kérdésre ad lehetséges válaszokat. A szerző pedig a mi kérdéseinkre az alábbi interjúban.

Bármennyire is a párhuzamok, ismétlődések, tükröződések, kettősségek, „ikerítések” kerülnek fókuszba a női elbeszélők által elsődlegesen női sorsokat bemutató regényuniverzummá, csa­lád­re­gény­folyammá összeálló trilógiá­ban – Az Andalúz lányai, Dorka könyve, Hóesés Rómában –, számomra kulcspozícióban az emberközpontúsága áll. „Nemcsak nő vagy, ember is… átlátott az arcomon… és nőből közben emberré is lettem” – olvasható a Dorka könyvében. Az ember felé fordulás, odafigyelés sem a hétköznapokban, sem a képzelet világában nem evidens. Mit gondol, miért nem? 


Ahhoz, hogy valaki emberközpontú legyen, elsősorban önismeretre van szüksége. Amíg azonban magunk sem ismerjük a maszkjaink mögött a saját emberi arcunkat, addig másokat sem emberként látunk, csupán szerepeik szerint azonosítjuk. A különféle kultúrákban a saját magunkhoz való viszony eléggé különbözik. A buddhista, taoista Keleten sokáig ismeretlen volt az európai értelemben vett, hamis maszkokból összeeszkábált egó. De a klasszikus görög kultúrában is úgy hangzik a delphoi jósda felirata: „Ismerd meg önmagad!” – ezt sokan félreértik, a felirat ugyanis nem arra biztatott, hogy az egódat ismerd meg. Hanem, hogy láss rá magadra, az emberre. Ám erre szerintem a fogyasztói társadalom nem feltétlenül alkalmas keret. Míg a nagy történelmi kataklizmák elvezethetnek az önfelismeréshez – ezek során az ember kénytelen olyan döntéseket hozni, amelyek által megpillanthatja magát lecsupaszítva –, a kényelmes élet a XXI. században, ahol az érzékeink maximálisan le vannak foglalva, nem kedvez az önismeretnek. Európában, ami mégiscsak a világ egyik legbiztonságosabb része, legalábbis nincsenek ilyen kényszerek jelen pillanatban, legföljebb a marginális társadalmi csoportokban kerülhet valaki olyan élethelyzetbe, hogy a krízisnek köszönhetően szembesül önmagával. Önmagam megismerése ebben a civilizációban tehát választás kérdése. Kevesen lépik meg, mert kényelmetlen, évekig-évtizedekig is eltarthat, míg valaki mindenféle mániától és hamis önképtől mentessé tud válni. És csak ezután lehetséges, hogy ezt a maszkoktól, címkéktől mentes embert keresse a másikban. De még ekkor sincs garancia arra, hogy sikeres kapcsolatot alakít ki a másikkal, hiszen nem biztos, hogy ő szintén megtette ezt a lépést – hiába igyekszem valakihez tiszta szívvel odafordulni, ha ő nem képes ezt viszonozni. Ahogy ez a Hóesés Rómában című regényben is többször megjelenik a férfi-nő kapcsolatban, konfliktusokat okozva. Hiszen a nők évszázadokig azonosak voltak a női szereppel. Sokáig keveseknek volt lehetőségük ezen társadalmi szerepek – szép lány, tökéletes háziasszony, feleség és anya – mellett, mögött megtalálni saját emberi arcukat. Nem ezekkel a szerepekkel van baj. Azzal van baj, ha azt hisszük, hogy egy nő csak ennyi. Ami azt illeti, sok férfiban egyszerűen fel sem merül, hogy egy nőhöz nemcsak a testén vagy a társadalmi – női – szerepein át lehet közeledni, hanem emberi értelemben is...

GULYÁS GERGELY AZ EGÉSZSÉGÜGY TOVÁBBI KÖZPONTOSÍTÁSÁT HELYEZHETTE KILÁTÁSBA

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2020.06.21.


A koronavírus-járvány egyik fontos tapaszatalata, hogy „egységes egészségügyi készletkezelésre” van szükség – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában, amit az MTI szemlézett. Ezt az egységes kezelést az elmúlt hónapokban a kórházparancsnoki rendszer valósította meg, de a miniszter szavai alapján ennek a felállásnak a járvány utáni valamiféle kiterjesztésére számíthatunk.

Május végén a MedicalOnline egészségügyi hírportál értesülései alapján elterjedt a hír, hogy a kormány a háziorvosi rendszer államosítására készül. Akkor az orvosi kamara (MOK) elnöke, Kincses Gyula cáfolta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter mondott volna bármi erre utalót a MOK-kal folytatott megbeszéléseken, bár azt hozzáfűzte, hogy egy ilyen lépés alapvetően megrendítené a tulajdoni biztonságba és az orvosi működés függetlenségébe vetett bizalmat, és a mai háziorvosi rendszer összedőlését okozná.

Még ha a háziorvosi rendszer marad is a megszokott formájában, az egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a válságot a kormány fel akarja használni az egészségügyi rendszer valamilyen szintű átalakítására. Gulyás vasárnapi megjegyzései alapján egy másik megközelítés látszik kibontakozni: a miniszter kiemelte a kórházparancsnoki rendszer sikerességét, ezt a csütörtöki kormányinfón is dicsérte. Gulyás szerint

a parancsnoki rendszer következtében a kormánynak sokkal pontosabb adatai vannak a kórházak igazgatásáról, mint bármikor korábban, és ez a felállás azt is alátámasztotta, hogy „egységes készletkezelésre van szükség”. Ehhez hozzátette, hogy „ilyen helyzetben a tárcák közötti koordinációra is szükség van, erre megfelelő keretet nyújtott az operatív törzs.

A kormány különböző központosítási törekvéseivel kapcsolatban lehettek már negatív élményei a magyar állampolgároknak több területen is, gondoljunk csak a működésképtelen kukaholdingra vagy a Klebelsberg Központra. Azt a MedicalOnline utóbb cáfolt cikke a háziorvosi rendszer államosításáról is kiemelte, hogy a központosított eszközellátás „milyen zavarokat okozott az oktatási intézményekben”, az ottani tapasztalatok alapján pedig „a háziorvosi körzetekben is eljöhet az az idő, amikor az orvos WC papírért könyörög a betegeinek.”

A képet árnyalja, hogy a kórházak eszközellátottsága már most köztudottan rossz, legyen szó akár WC papírról, akár orvosszakmai eszközökről, a kórházak adósságai pedig évek óta egyre csak nőnek. Tehát nem arról van szó – az egyébként már 2012-ben államosított, egy központi fenntartóval (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) rendelkező kórházak esetében legalábbis-, hogy a kormány egy alapvetően jól működő rendszerbe nyúlna bele, ha valóban úgy értelmezhetjük Gulyás szavait, hogy az állam kezébe helyeznék az egészségügyi készletek kezelését. Az már más kérdés, mennyiben érinti majd mindez az egészségügy további intézményeit – például a háziorvosi rendszert...