A KORMÁNY TOTOJÁZIK, A JÁRVÁNYÜGYI SZAKEMBEREK EGYRE HANGOSABBAK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.11.09.

A Fidesz kommunikációja nem először igyekszik ráerőszakolni a párt érdekeit a valóságra, de ezúttal jóval több múlik ennek sikerén vagy kudarcán, minthogy ki nyeri a 2022-es parlamenti választást. A kormánypárt ugyanis előre elhatározta, hogy ha lesz is negyedik hulláma a koronavírus-járványnak, úgy fog tenni, mintha az csak egy múló rosszullét lenne egy fergeteges rave parti közben. A Fidesz ugyanis nem akar rossz híreket közölni az emberekkel egy fontos választás előtt, ám a korlátozások halogatása, illetve átpasszolása a munkáltatók oldalára azt jelzi, hogy a felelősségvállalás továbbra sem az Orbán-adminisztráció erőssége.

Orbán Viktor legutóbbi rádiós monológjában maga ismerte el, hogy a kormány intézkedéseit elsősorban azok a közvélemény-kutatások határozzák meg, melyek segítségével azt szondázzák, milyen hatással lesznek azok a Fidesz esélyeire a jövő tavaszi választáson. "A mérésekben én látom egyébként, hogy az emberek ezt támogatják, tehát mi nem föltettük az ujjunkat a levegőbe, hogy megnézzük, hogy milyen a széljárás, hanem előtte fölmérjük az emberek véleményét." - mondta többek között arról, miért nem vállalta be a kormány, hogy elrendelje a kötelező oltakozást minden magyar állampolgár számára.

Orbán tudja, hogy szavazatok százezreit kockáztatná azzal, ha ezen a területen is olyan arroganciával járna el, mint például az úgynevezett rabszolgatörvény elfogadásával. A kormánypárt belső felméréseinek eredményeiről persze a kívülállóknak nincsenek ismereteik, ám feltételezhető, hogy az oltásnak ellenálló magyar polgárok jelentős része a Fidesz szavazója, így a vakcina felvételének kötelezővé tétele jelentős népszerűségvesztéssel járna számukra. A pénteki rádiós fellépés egyik önleleplező mondata ezért így szól: "Egy általános, kötelező oltás elrendelése szerintem túl van azon a tűréshatáron, amit a magyarok elfogadnak."

Azzal azonban, hogy a kötelező oltás elrendelésének lehetőségét megadta a munkáltatóknak, azt is elismerte, hogy nagy a baj. Ha ugyanis tényleg igaz lenne a kormánypropaganda állítása, mely szerint működik az oltás, és ennek következtében működik az ország, akkor nem kéne a kellemetlen rendelkezések meghozatalát a munkáltatókra bízni. Orbán Viktor lényegében elismerte, hogy a jelenlegi intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy megállítsák a járvány erősödését, ugyanakkor a szükséges lépések meghozatalát halogatja, illetve mások józan belátásra bízza...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: AZ OXFORDI EGYETEM NEVES PROFESSZORA PONTOS KÉPET FESTETT A JÖVŐ ÉVI VÁLASZTÁSRÓL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.10.

Timothy Garton Ash szerint a hódmezővásárhelyi polgármester sikere az előválasztáson zavarba hozta a Fideszt, mert az a kozmopolita baloldal ellen építette fel stratégiáját.

Guardian

Timothy Garton Ash arra bíztatja az uniót, hogy az ragadja meg a lehetőségét, és álljon ki a magyar ellenzék mellett, mert annak nem túl nagy, mégis reaális esélye van Orbán legyőzésére. A neves oxfordi elemző azzal indokolja a közbeavatkozás szükségességét, hogy a demokrácia visszaállítása igen fontos volna nem csupán Magyarország, hanem Európa, sőt, az egész világ szemszögéből.

Az oxfordi professzor ott volt az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út találkozásánál, amikor a kormányfő a nemzeti ünnepen az EU ellen uszított, noha uralmának fontos támaszát jelentik a Brüsszelből érkező pénzek. Mellesleg a tömeg javarészt csak hümmögött az újabb kirohanás hallatán, miközben a közelben két sorban várakoztak a buszok, amelyek vidékről szállították a részvevőket a hivatalos megemlékezésre.

Ugyanakkor a Hősök terénél, az ellenzék megmozdulásán Márki-Zay Péter közölte, hogy feltett szándéka érvényt szerezni a jogállami normáknak, ideértve, hogy ha győz, az ország felvételét kéri az Európai Ügyészséghez. Mint mondta, az nem szuverenitást korlátozza, hanem a bűnösök szabadságát.

A hódmezővásárhelyi polgármester sikere az előválasztáson zavarba hozta a Fideszt, mert az a kozmopolita baloldal ellen építette fel stratégiáját. Itt viszont egy konzervatív katolikus bukkant fel a színen és ily módon mulatságosan hangzott, hogy Orbán október 23-án azt taglalta, hogy az ellenzék ki akarja szolgáltatni Szűz Mária országát az uniónak és Sorosnak.

Ezzel együtt nehéz feladatra vállalkozott a hat párt, mert a választás nem lesz teljesen szabad, tisztességes meg egyáltalán nem. Merthogy a média javarészt a hatalom kezében van, márpedig az a kampányhoz bőven bele szokott nyúlni a közpénzekbe.

Mivel Magyarország már nem jogállam, érthető, hogy úgy tudni: nem lehet jelen Washingtonban az év végén, a Biden által kezdeményezett nemzetközi demokrácia konferencián. De hát itt egy hibrid rendszerről van szó, valahol félúton a demokrácia és az önkényuralom között. Így viszont az EU nem tehet mást, mint hogy a magyar jogállam hívei mögött sorakozzon fel.

Ideértendő, hogy a gazdasági segélycsomag fejében határozottan kérje számon az átláthatóságot és a korrupció visszaszorítását. Annál is inkább, mert az OLAF sokszoroson bizonyította, hogy az állami megbízatások nem egyszer pénzszivattyút jelentenek Orbán népes családja számára, és Ash itt meg is nevezi a politikus vejét. Csak éppen Európa tolja el magától a problémát, ám a korrupt, jogsértő, illiberális és demokráciaellenes rendszerek az uniót magát is veszélybe sodorják.

A változás érdekében nagy feladat hárul a leendő német kormányra, mert Németország az utóbbi jó 10 évben nagymértékben lehetővé tette a jogállam felszámolását Magyarországon. Ám Berlinnek változtatnia kell az üzenetet és a hangon, hiszen ebben a demokratúrában a német adófizetők pénzék nyúlják le leginkább.

Le Monde

A kockázatosnak ígérkező választások előtt Orbán Viktor megerősíti hatalmát. Legyen szó az igazságszolgáltatásról, a sajtóról vagy az oktatásról, elzárja a legfontosabb intézményeket az ellenzék elől. Karas Mónika, a Média Tanács eddigi elnöke pl. „új szakmai kihívásokat keresett” és gyorsan talált is a Számvevőszék főnökhelyetteseként, miután előző posztján egyik utolsó intézkedéseként visszavonta a Klubrádió analóg sugárzási engedélyét.

Az ellenzék persze kétli, hogy szimpla váltásról volna szó, annál is inkább, mivel az utódot, Koltay Andrást immár csupán kétharmaddal lehetne visszahívni. Márki-Zay Péter arra figyelmeztet, hogy hiába kerekedne felül az ellenzék, ha nem szerez minősített többséget, nem tudja visszaállítani pl. a szabad sajtót.

Itt általános gond jelentkezik a hat párt számára, mert az alaptörvényt sem tudja módosítani, ha nem arat elsöprő győzelmet. Fleck Zoltán jogászprofesszor azt mondja, Orbán nyugodtan elvesztheti a választásokat, mert a legfontosabb intézmények élén a csatlósai állnak, akiket véd a kétharmad. Körbebástyázta őket, hogy ne lehessen hozzájuk nyúlni.

Az ellenzék és a budapesti értelmiség erősen töri a fejét, mit is lehetne csinálni a jogállam visszaállítására, de úgy, hogy ne sértsék meg az érvényben lévő jogszabályokat. Márki-Zay azt mondja, ha ő nyer, kinevezése másnapján a főügyész vagy a médiahatóság elnöke már nem lesz hivatalában.

Jakab András, a salzburgi egyetem alkotmányjoggal foglalkozó professzora azonban óv az elhamarkodottságtól, mert a radikális megoldás csapást mérhet a jogállamiságra és erőszakos reakciókat válthat ki. Ezért inkább azt tanácsolja, hogy hagyjanak időt az intézményeknek és a Fidesz embereinek, hogy felmérjék, mit is csinálnak az új politikai helyzetben. Illetve rájuk hárul a jogi felelősség, ha blokkolni kezdenek.

Mindenesetre a terveket éberen figyeli Orbán, aki gondosan ügyelt a demokratikusság látszatára, amikor szépen leépítette a jogállamot.

Bloomberg

Orbán Viktor ezúttal a főügyészt betonozza be hivatalában a szorosnak ígérkező választások előtt. Polt Péter a miniszterelnök szoros szövetségesének számít és a hatalom azt akarja, hogy csak kétharmaddal lehessen elmozdítani tisztségéből, miután az egyesült ellenzék kilátásba helyezte, hogy győzelme esetén megnyirbálja az erős hatalomkoncentrációt.

A kormánypárt részéről a befolyás megtartása abban csúcsosodhat ki, hogy közvetlenül a tavaszi választás előtt a Fidesz valamelyik jó embere lesz az államfő. Márki-Zay ezzel szemben azt közölte, hogy eltávolítja tisztségükből az olyanokat, mint Polt. A felmérések az ellenzék előnyét mutatják, de ettől még sorra neveznek ki csókosokat a kulcspozíciókba, nem egyszer egészen 2030-ig. Ilyen a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Atomenergia Hivatal vezetője, valamint a médiahatóság új főnöke.

A főügyész posztja azért igen fontos, mert az ellenzéki pártok felelősségre kívánják vonni a regnáló politikai elitet a hatalmasnak érzett korrupció miatt. Magyarország a Transparency International vonatkozó listáján a sereghajtók közé került, Bulgáriával és Romániával egy sorban. Az aggályok miatt az EU milliárdos támogatásokat tart vissza.

Euractiv

Lehet, hogy Szlovákia államosítja az ország egyik legnagyobb áramszolgáltatóját, nehogy Orbán rátehesse a kezét. Az MVM is bejelentkezett ugyanis a Stredoslovenská Energetika kisebbségi részére, összesen 1,2 milliárd eurót kínál érte. Ez valószínűleg kenterbe veri a két rivális, az E.ON és a cseh CEZ ajánlatát. Ám a magyar siker azt jelentené, hogy Orbán Viktor beleszólhatna az energiaárakba a szomszédos ország jelentős részén.

Persze az adásvételhez kell a pozsonyi kormány engedélye, mert kulcsfontosságú cégről van szó. Mindenesetre a koalíciós partnerek afelé igyekeznek terelni a gazdasági minisztert, hogy vegyék nemzeti tulajdonba a társaságot. Sulik szerint azonban az állam rossz tulajdonos. Így privatizálni akarta a legnagyobb energia elosztót.

Die Zeit

Egy varsói elemző úgy látja, hogy Lengyelországnak nagyon is kapóra jön a belorusz határon kialakult helyzet, mert úgy állíthatja be, hogy a nemzeti szuverenitást védelmezi, ugyanakkor elterelheti a figyelmet a sokasodó belső bajokról, így az abortusztilalom elleni tiltakozásokról. Meg arról, hogy egyre népszerűtlenebb. Piotr Buras, aki az Európai Külkapcsolati Tanács lengyel irodáját vezeti, kétségtelennek nevezi, hogy Lukasenko a válság súlyosbítására törekszik, mert nyomást akar gyakorolni a PiS-re, illetve az EU-ra.

Amit csinál, az szimpla bűncselekmény, hiszen az országba csábít egy csomó szerencsétlen menekültet, majd elveszi a pénzüket. Bosszút akar állni, amiért az unió támogatta a belorusz ellenzéket, de abban is bízik, hogy Brüsszel egy idő után feladja a szankciókat.

A lengyel vezetés úgy állítja be, mintha a szuverenitást érte volna támadás, ám nem kér a Bizottság által kínált segítségből. Meg kívánja mutatni, hogy nem szorul rá Európára, de nem is szeretné, ha újságírók vagy segélyszervezetek bukkannának fel a keleti határon, nem beszélve az EU-ról, hiszen ott sokszor olyasmi történik, ami jogellenes. Így az, hogy az érkezőket azonnal visszafordítják, a szokásos menedékeljárás lefolytatása nélkül.

Ugyanakkor nem érthető, hogy az unió miért nem lépett már eddig is közbe, hiszen megbüntethetné azokat az európai cégeket, amelyek közreműködnek a menekültek ideszállításában. De megtorló intézkedéseket hozhatna Minszk ellen is. Persze, hogy a konfliktus ilyen sokáig erjedt, abban van felelőssége a lengyel félnek is, mert csak most tárta fel, hogy mekkora is a gond. Ez összefügg a jogállami vitával.

Ugyanakkor szintén vétkes az EU, mert alábecsülte a problémát, de a migrációs politikai kapcsán általános bizonytalanság tapasztalható a szervezetnél. Eltűrte, hogy pl. Magyarország megszegje a közösségi jogot. Majd megint becsukta a szemét Belarusz kapcsán és átengedte a terepet a lengyeleknek. De közbe kell lépnie, mert a válság az egész földrészt érinti. A megoldás azonban nem lehet csak az, hogy lezárják a határokat és katonákat vezényelnek ki.

Der Standard

Paul Lendvai arra figyelmeztet, hogy Brüsszel a homokba dugja a fejét, miközben a Nyugat-Balkánon súlyos veszély fenyeget a bosznai szerbek vezetőjének politikai gyújtogatása folytán. Összeomolhat a béke, illetve szép lassan, észrevétlen tűzveszélyes válság alakulhat ki. Dodik már évek óta bujtogat, szerb és orosz asszisztálással. Most éppen kilátásba helyezte, hogy a Republika Srpska kivonul a köztársaság hadseregéből, illetve közigazgatásából. Egyben követeli, hogy számolják fel a Daytoni békemegállapodás végrehajtására ügyelő nemzetközi megbízott tisztségét.

Nem lehet tudni, hogy a politikus ismét csak blöfföl vagy tényleg önállóságot akar, esetleg készíti elő az országrész beolvadását Szerbiába. Mindenesetre ebben a vészterhes helyzetben tett igencsak jelzésértékű látogatást Banja Lukán Orbán Viktor. A magyar vezető már júniusban felértékelte Dodikot, amikor Budapesten hivatalosan fogadta. Majd az EU rendbontójaként azt sürgette, hogy az unió azonnal vegye fel Szerbiát, amelyet autoriter barátja, Vucsics irányít.

Von der Leyen súlyos hibát követett el, hogy a bővítésért felelős biztos tisztségét átengedte Orbán jobbkezének. A magyar miniszterelnök különben beavatkozik Észak-Macedóniában is, ahol Zaev kormányfő éppen lemondott, mert az EU nem tartotta szavát a felvételi tárgyalások megkezdése ügyében. Közben Budapesten „politikai menekültként” él és intrikál Gruevszki, Szarajevó korábbi erős embere, akit korrupció miatt odahaza jogerősen két évre ítéltek.

Project Syndicate

Két amerikai elemző szerint a kommunizmus bukásának öröksége, hogy Kelet-Európában ennyire kevesen oltatják be magukat a járvány ellen. A Pennsylvaniai Egyetem szakértői szerint hiába halnak meg újabban megint sokan a fertőzés következtében, a térség még mindig nem jutott túl azon, hogy a rendszerváltás után fokozatosan leépült a közbizalom a fennálló hatalom iránt.

Európa nyugati felén a polgárok háromnegyed már megkapta mind a két oltást, a románoknál ezzel szemben nem egészen 40 %, a bolgároknál alig 26 %, az ukránoknál és oroszoknál pedig még rosszabb a helyzet. Az ok egyrészt az, hogy a régiót elárasztja a dezinformáció, grasszálnak az összeesküvés elméletek.

De az is szerepet játszik benne, hogy a teszt elvégeztetése, illetve az igazolás beszerzése akár 150-300 dollárba is kerülhet, miközben nagyon sok hamis papír van forgalomban. Pletykák és tévinformációk keringenek persze nyugaton is, de az amerikaiak 70 %-a immár teljesen védett.

A kelet-európai elutasítás azonban leginkább azzal függ össze, hogy ezek az országok 1989 után sokszor csak igen lassan lábaltak ki a válságból, és a kormányok nem enyhítették a következményeket. Nem ritkán csak 17 év elteltével érték el a korábbi fejlettségi szintet, ami azután aláásta a bizalmat. Az emberek úgy érzik, hogy azok, ott fent magukra hagyják őket, ez ma is tetten érhető. Amire csak ráerősítenek a többi közt az orosz dezinformációs kampányok, amelyek célja, hogy a közvéleményt az EU és a Nyugat ellen hangolják.

ITT OLVASHATÓ

VIDÉKIEK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.11.10.

Most, hogy Kósa Lajos Pegasus-ügyben végképp a Fidesz fejére borította a csordultig telt éjjeli edényt, azt hihetnők, hogy legalább egy pöttyet meghunyászkodik a galeri, ha jogi következményekben nem is reménykedhetünk. Balga ábrándok. Mintha mi sem történt volna. Kerényi János fideszes képviselő szerint pedig azért nem változik semmi, mert, idézem: „vidéken evvel olyan nagyon nem foglalkoznak”. Ebben a mondatban benne van az egész széles és lapos fideszvilág, ahogyan levitálni hiszik magukat mindenek felett. Megérteni nem, csak értelmezni tudjuk, illetve igyekszünk ezt az ugari gondolatiságot, amihöz elsőként egy kérdést teszünk fel.

Mégpedig, hogy a nemzet erkélyéről alátekintve a ködbe burkolózó bűnös városra (oldalunkon Nagy Ferenc és mindenféle pópák, püspökök), mi számít vidéknek, honnan kezdődik az, s van-e egyáltalán. Hogy nemzetvezetői tudatunkkal mit gondolunk, amikor a falusi ivóba betérünk, és a kérges kezű embernek a képibe mázoljuk, hogy novemberben jön egy nyolcvanas, Feri bátyám. Máskor malacokat üdvözlünk az ólban kedvesen, hogy ez-e a vidék, vagy már a nyócker is az. Ontológiai dolgok ezek, mert látszik, hogy a felcsúti lélek megszakadt-bicsaklott, illetve, hogy az álca lemállik, és valami bizonytalan dolog marad ott, bűzlő mocsár.

Ha haszonelvűségről beszélek akkor, amikor ezt az egészet vizslatom, akkor az eufemizus bűnébe esek. Más szemszögből ide kell még pásszítani, hogy aki ugyan nem vidéki, de nincs a galeriban és nem is rajong értük, az egész széles, magyar horizont, hogy ők érdemelnek-e felvilágosítást a bűnügyben, amit Varga Judit és társai elkövettek. De, ahogyan a dolgok kinéznek, ők sem tudhatnak meg semmit, pedig a diplomás kommunisták igazán élénken érdeklődnek, főleg, hogy a bűntett elszenvedő alanyai is lehetnek. Illetve még a Fideszen kívül álló civilizált, európai világ is szeretne tudni ezt-azt, de mind ők is erősen le vannak szarva.

Mindebből logikánkat használva arra juthatnánk, hogy a Fideszen és a békemeneten kívül mindenki vidéki, sőt, az egész kerek világ is az, amiből viszont az fakad, hogy a Fidesz a világ közepe, és információt a gaztetteiről akkor ad, ha abból hasznot remélhet. Aki nem rá szavaz, nem érdekes, Feri bátyáméknak ott a nyolcvan meg a krumpli, a rajongóknak pedig a diadalmi és felsőbbrendűségi jelentések, egy láthatatlan, de hangoztatott rózsaszínű világ. És most, hogy így látjuk az übermensch tudatot, térjünk vissza kezdő tételünkhöz, a vidékiséghez, ami a mostani történések tükrében szélesebb fogalom, mint hinnők. Mert itt van ez a Demeter...

ITT OLVASHATÓ

KÖTELEZŐ OLTÁS MAGYARORSZÁGON: EZT TERVEZIK A MAGYAR CÉGEK

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2021.11.09.

Magyarországon már törvény adta lehetőségük a vállalatoknak, hogy kötelezővé tegyék a munkáltatóik számára a koronavírus elleni oltást és van, ahol már döntés is született róla. Felmérést készítettük a hazai tőzsdei cégek körében, hogy ki hogyan döntött, az alábbiakban bemutatjuk, hogy hol lesz már biztosan kötelező a dolgozóknak a koronavírus elleni oltás és hol nem, és kik azok, akiknél még folyamatban van a döntés.

Magyarországon lehetőség van arra, hogy a munkáltatók kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltást dolgozóiknak, erről október 28-án meg is jelent a rendelet a Magyar Közlönyben.

A munkahelyek koronavírus elleni védelméről címet viselő rendelet kimondja, hogy célja "annak biztosítása, hogy a munkaadók szervezeteinek javaslatára a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében". Az Orbán Viktor által aláírt 2 oldalas rendelet szerint a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki e rendelet hatálybalépése előtt a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól egészségügyi okok miatt mentesül.

Megkérdeztük a hazai tőzsdei vállalatokat arról, hogy született-e már náluk döntés az oltás kötelezővé tételéről, az alábbiakban bemutatjuk a beérkezett válaszokat...

ITT OLVASHATÓ

A HÁBORÚK NŐI ÁLDOZATAI MÉG A CSALÁDTAGJAIKNAK IS CSAK VIRÁGNYELVEN BESZÉLNEK AZ ERŐSZAKRÓL

QUBIT
Szerző: PETŐ ANDREA
2021.11.09.

Miközben a csatatéren elesett vagy megsebesült férfiakat sokszor háborús hősként tisztelik és érdemrendekkel tüntetik ki, az ellenséges katonák által megerőszakolt nők életük végéig szégyenként hordozzák magukban sérüléseiket. Ennek a csendnek a megtörését reméli a háborúkban megerőszakolt nőknek állítandó budapesti emlékhelytől a nemzetközi szakmai zsűri civil tagja, Tóth Erzsébet Fanni társadalomkutató.

A Budapest főváros által a háborúkban megerőszakolt nők emlékezetére állítandó köztéri alkotás pályázati felhívására 36-ból hat pályamű jutott tovább a második fordulóba. A pályaműveket nemzetközi bírálóbizottság értékeli, James E. Young amerikai művészettörténész, Milica Tomic szerbiai képzőművész, Rainer M. János Széchenyi-díjas történész, Szabó Ádám Munkácsy-díjas szobrászművész, Tatai Erzsébet művészettörténész, Soltész Noémi építész szakértők, és egy nyilvános pályázat útján választott civil zsűritag, Tóth Erzsébet Fanni társadalomkutató, a bécsi Sigmund Freud Egyetem oktatója, a Nemzetközi Pszichoterápiatudományok Doktori Iskola koordinátora részvételével. Pető Andrea történész, az emlékműállítást felügyelő állandó szakmai bizottság tagja Tóth Erzsébet Fannit a zsűrizés első köréről, emlékezetpolitikai kutatásairól, személyes érintettségéről is kérdezte...

ITT OLVASHATÓ

A JÁRVÁNYBAN ELVESZETT MUNKAHELYEK NAGY RÉSZE SOSEM JÖN VISSZA

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2021.11.09.

A Covid-19-járvány a gazdaság számos szektorát a feje tetejére állította, és egyes várakozások szerint tartós változásokat hozhat a fejlett világ fogyasztási szokásaiban és ebből fakadóan foglalkoztatási viszonyaiban is.

Számos történet szól arról, hogy a járvány miatt az egészségügyi kockázatok és a kereslet átalakulása mély változtatásokat indított el a céges világban:

- a szolgáltatószektorban elterjedtek az emberi érintkezést kiváltó megoldások, a nyugati világban például egyre több étteremben kell egy automatánál vagy okostelefonnal rendelni és fizetni – sőt, már a beszélő algoritmusok bevezetése is elindult;

- a szupermarketek és raktárak emberi munkaerő helyett robotokra bíznak egy sor munkafolyamatot, a felmosástól a készletezésig;

- az irodákban pedig egyre több helyen vették át az egyes üzletiviteli rutinfeladatokat, például a bérszámfejtést automatizáló szoftverek.

- Az Egyesült Államokban 2021 első negyedévében a tavalyihoz képest 20 százalékkal, a 2019-es értékhez képest 16 százalékkal nőtt a robotokra leadott megrendelések értéke.

Mindez ismét felszínre hozta az emberi munka automatizálása körüli vitákat, amelyek a technológia fejlődésével és terjedésével párhuzamosan már a járványt megelőző években is élénken foglalkoztatták a közgazdászokat és elemzőket: az egyik tábor szerint szigorúbb szabályozás nélkül alacsonyabb béreket és strukturális munkanélküliséget szül az automatizáció, másik szerint erre semmiféle bizonyíték nincs...

ITT OLVASHATÓ

LANTOS GABRIELLA: AZ OLTATLANOK LELKI ÜDVÉÉRT MOST MÁR NEM AGGÓDOM

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2021.11.08.

Érthetetlen, hogy ez a vírus képes két hónapig csendben lappangani és utána hirtelen nagyot durranni – mondta a KlikkFM Politikai Nagyító című műsorában Lantos Gabriella. Az egészségügyi menedzser, politikus, az Új Világ Néppárt elnökségi tagja felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánynak most azt kellene csinálnia, amit nem csinál, tesztelni, tudni, hogy ki fertőző.

„Teszt-pontokat kellene felállítani a nagy állomásokon, ahogy más országokban csinálják, tb-támogatásra ingyenes gyorsteszteket kellene adni a patikákban, mindenkinek legalább hetente kettőt. Komoly kontakt-kutatás kellene. Elgondolkodtató, amikor Gulyás Gergely maga mondja ki, hogy nincs kontakt-kutatás. Ha nincs kontakt-kutatás, akkor nem lehet, vagy a kormány nem akarja megállítani a járványt.”

Hozzátette, karantén-intézkedések is kellenének, de ha az egész kormány nem volt karanténban, miután Gulyás Gergellyel egy kormányülésen ültek, akkor a hétköznapi embert miért küldenék karanténba. Itt nincs semmilyen védekezés...

ITT OLVASHATÓ

LASSAN MONDJUK, HOGY MINDENKI MEGÉRTSE: NEM LESZNEK ÓRIÁSI ÁRAMSZÜNETEK EURÓPÁBAN A TÉLEN

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.11.09.

Mindenki nyugodjon meg, nem kell majd télen az energiahiány miatt tábortüzek mellett melegednünk. Ettől függetlenül természetesen a hektikus energiapiacon sokféle kellemetlenséggel találkozhatunk majd. Például nagyon magas árakkal, ami a legtöbb országban közvetlenül a lakosságot is sújtja. De akár a megújulók csúcstermelési időszakai, illetve mélyrepülései is gondot okozhatnak a hálózatokban. Egyes ágazatokat pedig akár reménytelenül kiárazhat a piacról a magas ár. 

Klasszikus ellátásbiztonsági zavarokra azonban nem utal semmi.

Az árampiac, miképpen a neve is jelzi: egy piac. Van rajta kereslet és van kínálat, ez a kettő pedig valamilyen ár mellett (mostanában jó magas ár mellett) találkozik. Az, hogy magas az ár, azt is jelzi, hogy éppen „kevés” az áram. Ha ugyanis alacsony lenne az ár, vagy akár negatív, az azt jelentené, hogy túl sok a rövid távon kikapcsolhatatlan, leállíthatatlan áramtermelő kapacitás az igényekhez képest, ilyenkor már a termelők fizetnek, csak valaki vigye el az energiát.

A hírekben mostanában potenciális európai lefagyásokról, rendszerszakadásokról, katasztrófavédelmi gyakorlatokról, súlyos rendszerzavarok esélyéről lehet olvasni. Mindez először talán csak propagandának vagy összeesküvés-elméletnek tűnhetett, de tény, hogy a riogató lapok vagy a „hanyatló Nyugatról” víziókat megfogalmazó, esetleg a zöld gondolatokat ekéző elfogult portálok mellett komoly hazai és külföldi lapok is előszeretettel elemzik: okozhat-e az aktuális energiaválság nagy lefagyást, súlyos áramkimaradásokat?

...

ITT OLVASHATÓ

A TRANSINDEX BAJBA JUTÁSA RÁMUTAT, HOGYAN LEHETETLENÜL EL EGYRE INKÁBB AZ ERDÉLYI SZABAD MAGYAR SAJTÓ

MÉRCE
Szerző: CZÉKMÁN BENDEGÚZ, JUHÁS-B KINCSŐ
2021.11.09.

Október végén támogatási felhívást tett közzé az egyik legismertebb erdélyi online hírportál, a Transindex. Az 1999 óta működő portált eredetileg az Index elődjének számító Internetto erdélyi kiadásának szánták, ám végül önálló lapként alakult meg. A szerkesztőség ma úgy látja, hogy az elmúlt években jelentősen beszűkült azon közszereplők köre, akik szívesen nyilatkoznak a legnagyobb független erdélyi hírportálnak – eközben pedig a lap működésének finanszírozása is egyre nehezebbé vált. Ezért az olvasók támogatását kérik, hogy tovább folytathassák a munkát.

A felhívás közzététele óta számos fontos erdélyi és magyarországi közszereplő fejezte ki szolidaritását a lap mellett. A Mércén is rendszeresen publikáló Tamás Gáspár Miklós szerint a Transindex mára már elválaszthatatlanul összefonódott Erdéllyel, megszűnésének pedig még azok is kárvallottjai lennének, akik egyébként nem értenek egyet a portálon megjelenő tartalmakkal.

Az erdélyi magyar kisebbség történelmének elismert kutatója, Stefano Bottoni is a lap támogatására buzdít, mivel szerinte nagy szükség van az erdélyi médiapiacon az általuk képviselt, minőségi tartalomra és szókimondó hangvételre. A Marosvásárhelyi Magyar Színház igazgatója, Gáspárik Attila szerint a portál fennmaradásának kérdésessé válásával eljutottunk oda, hogy 35 év után újra aggódni kell az erdélyi sajtószabadságért.

A kialakult helyzetre a Transindex jelenleg is keresi a megoldást olvasóival közösen, akik maguk is számos támogatói kampányötlettel álltak elő. A hosszú távú cél azonban az önfenntartó működés megvalósítására, amelynek eléréséhez az anyagi támogatás mellett arra kérik a független erdélyi nyilvánosság iránt elkötelezett újságolvasókat, hogy a Transindex tartalmainak megosztásával juttassák el minél több emberhez azokat.

A lap bajba kerülése mögött – a szabad sajtó világszinten tapasztalható romló problémáin túl – felsejlenek olyan okok, amelyek elválaszthatatlanok a magyar kormány és szövetségeseinek egyre növekvő térnyerésétől az erdélyi médiában. A Transindex főszerkesztőjével, Vig Emesével ezekről az okokról, valamint a lap jövőjéről beszélgettünk...

ITT OLVASHATÓ

FURCSA SZÁMHÁBORÚ: MOST ELŐZNEK LE MINKET FEJLETTSÉGBEN A ROMÁNOK?

24.HU
Szerző: SZEGŐ IVÁN MIKLÓS
2021.11.09.

A vásárlóerőt is bekalkulálva, az egy főre jutó román GDP túlszárnyalhatja a miénket. A többi adat viszont még magyar előnyt jelez. Egy biztos: az illiberális, keletre vizslató Orbán-kabinet alatt óriási lemaradást dolgozott le a liberális, euro-atlanti irányzatot követő Bukarest, és szorosan felzárkózott fejlettségben Magyarország mögé. Ám a trendeket bármikor átrendezheti a járvány.

Furcsa, időnként tragikus számháború bontakozott ki a napokban a román, a magyar és az erdélyi magyar sajtóban. A vita arról folyik, hogy a Világbank helyi szakértője állítólag arról beszélt: Romániában idén először haladta (vagy haladhatja) meg az egy főre eső GDP a hasonló magyar mutatót.

Azóta kiderült, hogy az eredeti hírt – amely már gyakorlatilag befejezett tényként kezelte a „román előzést” – sokszoros átvételben és fordításban tálalta a sajtó mindkét országban. A Világbank szóban forgó szakértője a 24.hu információi szerint elsősorban városfejlesztéssel foglalkozik, nem makrogazdasággal. Ráadásul Marcel Ionescu-Heroiu szavait talán félre is értették.

Az épp kormányválságban lévő Romániában a kabinetet eddig vezető erőként irányító Nemzeti Liberális Párt (PNL) például rögtön átvette a szakértő nyilatkozatát, a román „előzést” hangsúlyozva...

ITT OLVASHATÓ

A NAGYI KEREKE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.11.09.

Szijjártó megint alakított. Azt hihetnők, hogy ez ütős kezdés, és a nyájas olvasó dörzsöli a tenyerét, miszerint lássuk azt a medvét, mit hozott össze külügyminiszterünk, de ezzel nem megy semmire a krónikás. Mivelhogy Szijjártó úgyszólván egyfolytában alakít. Egy nagy alakítás az élete, tehát az mellbe csapós indítás az volna, ha ilyenről nem számolhatnánk be Az volna ám a trip, de ilyen elő nem fordul, ettől tartanunk nem kell, mivel minden napra jut valami csemege, olykor több is. És most, hogy elmeséltem az elbeszélés nehézségeit, nézzük külügyminiszterünk e napi delirálását azzal az örömmel, hogy most épp nem toporzékolt, nem ágaskodott a taraja fenyegetőn, mert baráti közegben adta elő agyának lucskos, iszapos tartalmait.

Magyar-Lengyel Üzleti Fórum volt tegnap, ahol a dva bratankik simogatták egymás egóját, más célja a dzsemborinak nem látszik. S itt kell előadnunk, habár nem simul olajosan történtünkbe, hogy nagyon szeretnek mindenféle konferenciákat, az előbbiekből látszóan fórumokat, megbeszéléseket és más efféléket tartani minden értelem nélkül, amely összejöveteleknek célja az, hogy ápolgassák egymás öntudatát, biztosítsák önmagukat és haverjaikat nagyszerűségükről és arról, hogy nagy valószínűséggel ők közösen, de kizárólagosan szarták a spanyolviaszkot. A tegnap összejövetel két kijelentését vesszük górcső alá csupán azzal a toldással, ennyi épp elég, ahol ezek elhangozhattak, ott épeszű embernek keresnivalója nincsen.

Külügyminiszterünk egyrészt azt mondta: „Nem szabad engedni, hogy Európában továbbra is lenézzenek, és úgy kezeljenek minket, mint akik kizárólag a haszonélvezői vagyunk az együttműködésnek”. Másrészt pedig: „Amennyiben a visegrádi négyek egy államot alkotnának, akkor az lenne az EU második legnagyobb országa és harmadik legnagyobb piaca, illetve a G20-ak közé tartozna”. No most, vegyünk egy nagy lélegzetet, hörböljük be ja zoxigént, majd pediglen lassan eregessük ki tüdőnkből a kicserélődött gázokat, köszönöm. Az első kijelentéssel gyorsan végzünk, lenézés, tisztelet, nyüszítés, a kisebbrendűségi érzésből fakadó nyüszítés s annak tudata, mindenki tisztában van az állítások képtelenségével...

ITT OLVASHATÓ

“NEM IRÁNYÍTHATJA A MAGYAR KULTÚRÁT OLYAN EMBER, AKI VÁLLALTAN LENÉZI AZT” – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.11.09.

Írók reakciói Demeter Szilárdra

Nagyjából ugyanarra jutottak , amire Szele kolléga tegnap. Plusz:
“„Használd rendeltetésével ellentétesen a civilizációt: a diktatúrát nevezd demokráciának, a pogányságot kereszténységnek, a lopást gazdasági fejlődésnek. Mindenbe köpj bele, mindennek (is) állítsd körömszakadtáig az ellenkezőjét, mindenkit rúgj seggbe, majd pedig sértődj meg azokra, akik ezt sérelmezik.” (Péterfy Gergely)

“Vidéken ezzel nem nagyon foglalkoznak”

Kerényi János Bács-Kiskun megyei fideszes képviselő adta a legőszintébb választ, amikor megkérdezték tőle, hogy a fejlemény nem zavarja-e meg az elmúlt hónapok kommunikációs felépítményét.

Hogy vidéken hogy mennek a dolgok? Így!

Százezreket kínáltak fel a terjesztőnek, hogy a rabosított fideszes képviselő fotóját tartalmazó lap ne jusson el az emberekhez.

Pegasus-ügy: egyre több az elvarratlan szál

“Pintér Sándor szeptemberben már részletes válaszokat adott az ügyben a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén.” Boldogkarácsonyt.

Döbbenet: átment a Kúrián a Fidesz egyik népszavazási kérdése

„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”

Hadházy Ákos most 5,6 milliárdos lenyúlásra bukkanhatott

Ugyanaz a céghálózat, amelyik a mosonmagyaróvári erőművet és a tótkomlósi fűtőművet nem építi a több milliárdos támogatásból, Battonyán csinálja az igazán nagy bulit.
Orbitális kormányzati csalás

Szabó Tímea tegnap a parlamentben arról is beszélt, hogy a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány 2019-ben külföldi forrásból kapott 322 millió forintot, ami jóval több, mint a 2017-ben elfogadott civiltörvényben meghatározott 7,2 millió forint támogatási küszöb.
Ghánának 800 ezer, Ruandának 300 ezer vakcinát adományoz Magyarország

Szijjártó Péter viszi Afrikába a jó hírt, de megáll a Seychelle-szigeteken is, aztán Törökországba repül tovább.
Szijjártó Péter hungarofóbiával vádolja Manfred Webert a kerítésügy miatt

Szijjártó Péter egy olyan mondat miatt vádolta hungarofóbiával Manfred Webert, amely valójában nem hangzott el a néppárti vezető részéről. Weber 2017-ben maga is támogatta az Orbán-kormány kérését a kerítésépítésre fordítandó uniós pénzek ügyében.

Lenne mód az átoltottság javítására

Jelenleg a védett emberek száma nem éri el a lakosság felét, miközben az a vírus, amivel most szemben állunk háromszor annyira fertőző, mint a tavalyi volt.

Miért pont most ment Orbán Boszniába?

Bosznia-Hercegovina ugyanis még soha nem volt olyan veszélyben, mint most: a nyugat-balkáni országot a szétesés fenyegeti. Orbán Viktor ezen a munkaebéden még visszatarthatta volna terveitől Dodikot – ha Magyarország számára valóban fontos a Balkán stabilitása.

Orbán Viktor egy marslakó

Avagy mivel vádolja a fővárost az Anonymus?

Felülvizsgálja a Kínával és Oroszországgal ápolt kapcsolatokat az új cseh kormány

V3…?

“Egy kézfogáson múlik, és dőlhet újra az orosz gáz”

Már ami az Északi Áramlat 2 üzembe helyezését illeti. Ezt a gázfolyosót nem tudják használni az oroszok, de a németek sem. Az európai harmadik Energia Charta végzéseit ugyanis az oroszok vitatják, így ebben a formában nem kívánják használni ezt a vezetéket.

ITT OLVASHATÓ

A MIGRÁNSINVÁZIÓ, AMIVEL NEM TUD MIT KEZDENI A KORMÁNY - A 444 NÉGY FONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2021.11.09.

Jó reggelt! Foszladozik a rétegfelhőzet; sál, sapka, napszemüveg. És persze feliratkozás!

4 fontos cikk kedd reggel:

- Mit keres egy milliárdos covidteszt-cég egy szegény borsodi falu szélén?

- NER-kaszinó: a Fidesz nem bízta a szerencsére, hogy kiknél üt be a nemzeti jackpot

- A lengyel határ szent, nemzedékek adták érte a vérüket, erről azonban az ostromló menekülteknek más a véleményük

- Orbán Viktor járvány- és választási matematikájának sajátos ellentmondásai

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN IGYEKSZIK A POLGÁROK KEDVÉBEN JÁRNI A VÁLASZTÁSOKHOZ KÖZELEDVE, DE ENNEK SÚLYOS ÁRA LEHET

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.09.

Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy könnyen túlhevülhet a gazdaság.

FAZ

Beindult a magyar gazdaság az első félévben, a növekedés szintje elérte a járvány előtti értéket, viszont az EU-val kirobbant vita visszavetheti a folyamatot – írja a lap a Közép-Európáról készült összeállításban. Kiemeli, hogy jól alakul mind az ipari termelés, mind az export. Németországgal a forgalom 23 százalékkal nőtt. Magyarország fontosabb partner a németek számára, mint Oroszország.

A választásokhoz közeledve Orbán igyekszik a polgárok kedvében járni. Emeli a minimálbért, csökkenti jövedelemadót. Közgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy könnyen túlhevülhet a gazdaság. Az 5,5 százalékos infláció erősen nyugtalanítja a jegybankot. De éberen figyel az Unió is. Emiatt gondok lehetnek a gazdasági segélycsomagból előirányzott támogatás kifizetése körül, ami sokat ártana az ország tekintélyének, hiszen azt már így is megtépázták a korrupciós vádak.

Viszont a tőkepiac szívesen finanszírozza a Fidesz politikai terveit, mégpedig a kedvezőbb adósság besorolás folytán a korábbinál előnyösebb feltételekkel.

FAZ

Egyelőre nem lehet megjósolni, miként hat ki a magyar és a lengyel gazdaságra a Brüsszellel zajló jogállami vita, de az EBRD fő közgazdásza szerint tanácsosabb volna kompromisszumra jutni. Beata Javorczik azzal érvel, hogy ha az EU nem küldi a milliárdokat az újjáépítési csomagból, akkor igencsak fontos ösztönző esne ki. A viszály ugyanakkor bizonytalanságot kelt, az pedig nem jó a befektetések szempontjából.

A régióra vonatkozó előrejelzésében a bécsi Nemzetköz Gazdasági Összehasonlító Intézet beárazta mind a korrupciót, mind a rossz kormányzati teljesítményt, de arra ő sem tud mit mondani, hogy mi lesz akkor, ha nem sikerül rendezni a vitát Magyarország, Lengyelország, illetve az EU között. Ezzel együtt az intézet azzal számol, hogy a térségben jövőre átlag 5,4 százalékkal nőnek a nemzetgazdaságok, hála a belső keresletnek, a magához tért kivitelnek, az alacsony reálkamatoknak, valamint az erőteljes beruházásoknak.

De azért látni sötét felhőket is a horizonton: ide tartozik a fertőzés új hulláma, az infláció, a drága energia és akadnak politikai veszélyek is. Javorczik édes-keserűnek nevezi a megújulást. Mint mondja, a legnagyobb kockázatot a Corona-19 jelenti, keleten a halálozási ráta négyszer akkora, mint nyugaton. Oltóanyag volna, csak éppen a kormányok nem szeretnének csörtézni azokkal, akik nem akarják beadatni maguknak a védőszert.

Ugyanakkor jócskán emelkednek a megélhetési költségek. Egy német polgár a fizetése 7 százalékát költi villanyra és gázra, egy magyar ellenben 21 százalékot fordítja ilyen célra. Ugyanakkor aggályos a felfutó infláció is. A cégek viszont készülnek arra, hogy az alkalmazottak a csökkenő vásárlóerő ellensúlyozására béremelést kényszerítenek ki. Meg az is szempont, hogy a vállalatok be tudják tölteni az üres állásokat.

Bloomberg

Ronthatja Orbán Viktor újjáválasztási kilátásait, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökének nyilatkozatából kiderült: Magyarországon több mint 100 embert figyeltek meg az izraeli kémszoftver segítségével. Közben a közvélemény kutatások azt mutatják, hogy a Fidesz le van maradva az ellenzék mögött. A hat párt úgy tekinti a botrányt, hogy az megint csak azt bizonyítja: a miniszterelnök a tekintélyuralom felé viszi az országot.

A legújabb fejlemények még jobban élezik az ellentéteket. A hatalom az elején azt állította, hogy egyáltalán nem tudott a Pegasus használatáról.

New York Times

Izrael azért lobbizik, hogy az Egyesült Államok változtassa meg egy hete hozott döntését és nemzetbiztonsági aggályok ide vagy oda, vegye le a Pegasus gyártóját a feketelistáról, ám közben felmerült, hogy a szoftverrel palesztin szervezetek munkatársait figyelték meg mind Izraelben, mind a megszállt területeken. Bár az izraeli külügyminiszter a minap a kormányból elsőként elhatárolódott az NSO-csoporttól, a mostani fejlemény arra utal, hogy a hatalom elengedhetetlennek tartja az okos telefonokra telepíthető rendszert az ország külpolitikája szempontjából.

Függetlenül attól, hogy immár kérdéses, nem maga állt-e a palesztinok lehallgatása mögött. Mindenesetre a miniszterelnök hivatal, valamint a védelmi tárca cáfol minden visszaélést. Az NSO pedig nem kívánja elárulni, ki használta a szoftvert, és a szóvivő szerint a társaság azt sem tudja, kik ellen vetették be. Ugyanakkor a kabinet kitart amellett, hogy külföldre csak igen kemény feltételekkel adták el a kémszoftvert, de jelezte, hogy hajlandó további szigorításra.

Euractiv

Egy új felmérés arra a következtetésre jutott, hogy fontos ugyan a visegrádi együttműködés, de messze nem annyira, ahogyan az a négy ország vezetői állítják. A Nemzetközi Ügyek Társasága csaknem 500, külpolitikával, illetve az EU foglalkozó szakértőt kérdezett meg a négyeknél és többségük egyáltalán nem értett egyet Orbánnal, Babissal és Morawiecki-val a V4 jelentőségét illetően. Úgy vélték, hogy más uniós államok sokkal szorosabb szövetségest jelentenek országuk számára, mint bármelyik partner a régióból.

A belső kapcsolatokat általában jónak ítélték, kivéve a cseh-lengyel viszonyt, aminek az oka feltehetőleg a turówi lignitbánya körüli vita. A körkérdésből az derült ki, hogy leginkább a magyar szakértők gondolják úgy (63 százalék): a visegrádi keretek nélkül a négyek nehezebben tudnák érvényesíteni érdekeiket Európában. A magyarok abban is különböznek a többiektől, hogy másutt a többség nem gondolja, hogy a V4-ek összehangolt és konstruktív szerepet töltenek be az EU-ban.

Reuters

Prágában megszületett az együttműködési megállapodás a leendő koalícióban közreműködő pártok között, így a jövő héten alighanem távozik tisztségéből ügyvezető miniszterelnökként Babis, ám kétséges, hogy az új kormány mit tervez a V4-es csoporttal. A külügyi tárcát ugyanis a Kalóz Párt kapja meg, ám annak vezetője nincs jó véleménnyel a nacionalista Orbán Viktorról. Ezzel szemben a kijelölt kormányfő, Fiala nem szeretné kiélezni az ellentéteket.

Azt viszont egyöntetűen meghirdette az öt érintett párt, hogy nyugatbarát irányvonalat követ, és visszatér a néhai elnök, Havel által jelzett politikához, amelynek alapja az emberi jogok tiszteletben tartása. 2025-re akarnak eljutni odáig, hogy a NATO céljainak megfelelően a GDP 2 %-át költsék katonai célokra. Ugyanakkor biztonsági okokból kizárják Oroszországot és Kínát azok közül, akik pályázhatnak az új atomerőművi blokkok építésére.

A fő belpolitikai cél az, hogy az ország mielőbb kijusson az egészségügyi, gazdasági és értékválságból. Ehhez visszafogják a teljesen elszaladt költségvetési hiányt, továbbá emelik a nyugdíjakat és a béreket. De közben olyan feladatokat kell megoldani, mint a megugró energiaárak, valamint a járvány új hulláma.

Spiegel

A belorusz diktátor tovább élezi a válságot a lengyel határon, ahová több ezer migránst vitt, hogy azok bejussanak az EU-ba, ám eközben a magyar és görög jobboldali populisták kész helyzetet teremtenek a maguk részéről. Ők ugyanis évek óta simán, minden menedékjogi eljárás nélkül visszazavarják az érkezőket a határ túloldalára. De most már a lengyelek és a litvánok is átvették ezt a gyakorlatot, immár egészen nyíltan. A hivatkozási alap az, hogy Lukasenko hibrid hadviselést folytat ellenük. Ám a lényeg, hogy a közös menedékpolitika nem mindenütt érvényes.

Hogy az unió zsarolható ebben a kérdésben, amögött az van, hogy évek óta képtelen megállapodni a menekültpolitika megújításában. A befogadott kérelmezőket nem osztják el arányosan a tagállamok között. Baloldali, zöld, szociáldemokrata és liberális EP-képviselők hetek óta sürgetik, hogy az azonnali kitoloncolások miatt induljon újabb kötelezettségszegési eljárás Varsó ellen, de a Bizottság láthatóan kerülni igyekszik a további konfrontációt.

A lengyel kormánynak azonban tisztában kell lennie azzal, hogy a belorusz határon minden további halott, csakis Lukasenko malmára hajtja a vizet. A több ezer ember beszorult a két biztonsági erő közé. A lengyelek 12 ezer katonát és rendőrt sorakoztattak fel. Az áldatlan állapotok idáig 10 áldozatot követeltek, többségük megfagyott az erdőben, hiszen a hőmérséklet éjjel gyakran esik nulla fok alá. De nagyon úgy néz ki, hogy a helyzet rövidesen végképp kicsúszik az ellenőrzés alól. Ehhez képest az autoriter Morawiecki-kormány úgy tünteti fel, hogy a kereszténységet védelmezi.

FT

Nem sok jót ígér Bosznia számára, hogy a Nyugat egyre kevésbé támogatja a Daytoni békeegyezményt – az Egyesült Államokat és Európát felelősség terheli a köztársaságban élő szerbek legújabb elszakadási próbálkozásaiért. Így értékeli a kommentár, miután a BT pár napja meghosszabbította ugyan a megállapodás alapján működő nemzetközi megbízott mandátumát, de orosz és kínai követelésre nem foglalkozott azzal, hogy a diplomata szerint a Republika Srpska törekvései miatt súlyos veszély fenyeget az országban.

Úgy hogy ez a döntés újabb pofon a nyugati diplomáciának, még egy szeg a Daytoni szerződés koporsójába. Azt támasztja alá, hogy a nyugati kormányokban nincs meg a politikai akarat értékeik megvédésére. Nem állnak ki abban a térségben, ahol pedig már jó 20 éve nekik van leginkább szavuk. A Biztonsági Tanácsban olyan engedményt tettek, amiért még nagy árat fognak fizetni.

Hiszen a főmegbízott feladata, hogy elhárítsa a nacionalisták és szakadárok jelentette veszélyt. Ám pont ők észlelik most úgy, hogy a Nyugat kihátrál Dayton mögül, belefáradt Boszniában a nacionalista civakodásba. Ez viszont azt vetíti előre, hogy még több baj halmozódik fel az országban.

ITT OLVASHATÓ

A HELYIEK SZERINT TORZÍT A KORMÁNY VIDEÓJA MÓRAHALOMRÓL – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.11.08.

„Retteg itt a fene, micsoda hülyeség ez”

Vajon még mindig nem meríti ki a rémhírterjesztés bűntettét?

20 ezer ukrán és 6 ezer kínai kapott tavaly tartózkodási engedélyt Magyarországon

A toplistán harmadik Vietnám 3 ezerrel, aztán Szerbia és Dél-Korea bő 2-2 ezerrel.

A friss irodalmi Nobel-díjas szerint a magyar kormány

Abdulrazak Gurnah szerint a magyar kormány embertelenséggel reagált a bajba jutott menekültek érkezésére.

Durva történelemhamisítás az Elkxrtuk

Ezt mindannyian tudjuk, és azt is, hogy perelhetetlen, mert akkor előrángatnák a “fikció” kártyát.

Egy másik magyar gép is leszállt Banja Lukában szombaton, nem csak Orbáné

Egyelőre – s szerintünk itt meg is áll a dolog – nem tudni, kik utaztak az Airbus A319-en.

Stummer János: Még él a Pegasus-szerződés

Több mint 100 ember érintett.

Nem engedi a kormány a kórházakba az önkéntes ápolókat

A kép akkor lenne teljes, a tudnánk, mi ennek az oka.

Negyedik hullám: mindenki csak saját magára számíthat

Mintha “deja vu“-érzésünk lenne, hogy ez már megtörtént valamikor…

A járvány felelősei és a felelőtlenek járványa

Az oltást elutasítjuk, a szájmaszkot gyűlöljük, utazni viszont szeretünk. Nagyit is szívesen meglátogatjuk, oltatlanul is, Pistáék lagziján is jólesik bulizni egyet, mit nekünk covid?!

Nem utazhatnak a Szputnyikkal oltottak az Egyesült Államokba

A kínait viszont igen… Ki érti ezt?

Egy csúcsgazdag magyar luxusszállodája kedvéért rendezik át a tokaji tájat – kormányzati milliárdokból

Rutinpálya.

Harmadfokon is vesztett a HírTV a Media1 által indított perben

Így már nem kerülheti el a KESMA hírcsatornájának internetes szerkesztősége, hogy a még tavaly közölt, a Media1 tulajdonosi hátterét érintő valótlanságot helyreigazítsa.

Két jobbikos is pert nyert a Mediaworks egyik megyei lapjának online kiadása ellen

A párt két politikusát, Gyöngyösi Mártont és Z. Kárpát Dánielt próbálták a lap hasábjain lejáratni azzal, hogy ők „méregdrága ingatlanokban” laktak…

Mélyen benyalt a fideszes képviselő

“Orbán és fia is a haza szolgálatában.”

ITT OLVASHATÓ

HA EL AKARJUK KERÜLNI A KLÍMAKATASZTRÓFÁT, LE KELL SZÁMOLNUNK AZ OLYAN PIHE-PUHA KIFEJEZÉSEKKEL, MINT A „ZÖLD”, AZ „ÖKO” MEG A „BIO”

QUBIT
Szerző: ANARKI
2021.11.08.

A metaforikus kifejezések kulcsszerepet játszanak a tudományos nyelvben és kommunikációban, de a klímaváltozás olyan metaforái, mint az „üvegházhatás”, a „lábnyom” vagy a „takaró” egyáltalán nem képesek beteljesíteni szemléletformáló szerepüket. A nyelvi keretezés, a kifejezések pontossága, a hívószavak érzelmi tartalma ugyanakkor döntően befolyásolhatja a cselekvési hajlandóságot és ezen keresztül az emberi civilizáció túlélési esélyeit.

A klímatudományban használt kifejezések többsége nem teljesítette legfőbb feladatát, nevezetesen azt, hogy tiszta képet nyújtson az emberiséget fenyegető veszély mértékéről és természetéről, és ennek megfelelő válaszreakciót váltson ki. Vajon miért olyan pihe-puha ez a nyelvezet, miért olyan kevéssé meggyőző az erről folyó kommunikáció a széles tömegeknek és a döntéshozóknak, miközben a klíma összeomlása nem csak a legtöbb ökoszisztéma és a szervezett emberi civilizáció széthullását, de az emberiség történetének végét is elhozhatja? Mi a megértés útjában álló négy fő akadály, és milyen új kommunikációs és szabályozási stratégiákkal lehetne elhárítani őket?

Az elmúlt években több próbálkozás is született a sajtóban a klímaváltozáshoz hasonló felvizezett kifejezések lecserélésére: ilyen a klímakatasztrófa, a krízis vagy az összeomlás. Azonban ezek az új kifejezések is passzívak, amivel azt a benyomást keltik, hogy természet vak erőivel szemben tehetetlenek vagyunk: sem felelősségünk, sem lehetőségünk nincs sok beavatkozni. Sőt, a változás szónak olykor igen biztató kicsengése lehet (Barack Obama is ezzel a jelszóval lett az USA elnöke), míg például a globális felmelegedés melegsége könnyen hathat pozitívan vagy akár kellemesen. Hasonló a helyzet mindenféle zöld technológiával: a zöld megnyugtató szín, miközben nyugalomra semmi ok. Az 1,5-2 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedést körülvevő aggodalmas viták és nemzetközi tárgyalások körüli felhajtás pedig kifejezetten nevetségesen hathatnak, de legalábbis értelmezhetetlenek lehetnek a nem szakértők számára: a napi hőingás ennek többszöröse, lakásainkban a termosztátokat ennél nagyobb mértékben is szoktuk állítgatni, 1-2 fok ide vagy oda egyszerűen nem hangzik veszélyesnek...

ITT OLVASHATÓ

ILYEN STATISZTIKÁKKAL KÖNNYEBB LENNE AZ OLTATLANOKAT MEGGYŐZNI

MFOR.HU
Szerző: KORMOS OLGA
2021.11.08.

A kórházba kerülő oltatlan betegek 20 évvel fiatalabbak, mint a beoltott páciensek. Hozzátesszük: egy holland tanulmány szerint, hiszen Magyarországon alig van adatközlés.

Nem kétszer, háromszor, hanem 17-szer(!) kisebb az esélye annak, hogy egy teljesen beoltott, koronavírussal fertőzött személy kórházba kerüljön, mint egy be nem oltott személy. Egy teljesen beoltott személy intenzív osztályra kerülésének esélye pedig 33-szor (!) kisebb – írja a rivm.nl.

Azt már mi tesszük hozzá: ez olyan jelentős különbség, amivel talán az oltástól ódzkodókat is meg lehetne győzni, ha készülne hasonló tanulmány Magyarországon is. Persze lehet, hogy készül, csak épp az emberekhez nem jut el, akiket folyamatosan edukálni kéne az oltásról...

ITT OLVASHATÓ

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓKAT AKAR AZ MNB - EGÉSZSÉGÜGY, OKTATÁS, KUTATÁSOK – EZEKEN A TERÜLETEN ÓRIÁSI A MAGYAR GAZDASÁG LEMARADÁSA A JEGYBANK FRISS JELENTÉSE SZERINT

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2021.11.08.

A magyar gazdaság nem igazán versenyképes, az unió 27 tagállamából az idei besorolás szerint a 18. helyett sikerült megcsípni – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből. A versenyképességi jelentés szerint messze az uniós átlag alatt teljesít a magyar egészségügy, az oktatási rendszer, illetve a kutatás-fejlesztés, ezek javítása elengedhetetlen lenne. Igaz, emellett más területeken is lépni kellene, mint a digitalizáció, az energiatakarékosság és a pénzügyek, de javításra szorulnak a kormány által favorizált családbarát politikák is. Ennyi részprobléma láttán, már egyáltalán nem meglepő a stagnálást jelentő 18. helyezés. 

A működő egészségügy, pontosabban, az egészséges társadalom alapvető versenyképességi kérdés, ugyanis csak a jó karban lévő munkaerő tud hatékonyan termelni. A tartósan fennálló betegségek csökkentik a munkában eltöltött aktív időt, valamint a munkaerő termelékenységét, továbbá az idő előtti halálozás is jelentős kárt okoz a nemzetgazdaságnak. Éppen ezért az egészség megőrzése egyéni és gazdasági szempontokból is előnyös a társadalomnak – olvasható a jegybanki jelentésben. A magyar lakosság egészségi állapotában felzárkózási tartalék azonosítható a hasonló fejlettségű régiós országokhoz képest, vagyis a jegybank kódolt üzenete szerint jelentős a lemaradás. Az MNB több javaslattal is előáll: a leghatékonyabb és legolcsóbb megoldás a betegségek kialakulásnak megelőzése lenne, ehhez megfelelő prevenciós programokra van szükség. Ez különösen igaz a daganatos betegségek késői felismerésére, ami miatt a gyógyítás költséges és a kimenetel is jóval kétségesebb, mint a korai szűrés esetén...

ITT OLVASHATÓ

HIÁNY A GAZDASÁGBAN: MITŐL VAN ÉS MEDDIG TART?

168 ÓRA
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2021.11.07.

Bacsó Péter filmjének, a Tanúnak a története azzal indul, hogy a falut felbolygatja a hír: hús érkezik a húsboltba. Ám a falusiak csalódottan tapasztalják, hogy kevés a hús, és ismét csak a kiváltságosoknak jutott. Általános áruhiány, iskolai szénszünet, jegyrendszer, később sokéves várakozás telefonra, autóra – ez volt a tervutasításos hiánygazdaságban a realitás. A mai fiatalnak idegen világ ez, hiszen a piacgazdaság más: a cégek egymással vetélkedve tukmálják az áruikat a fogyasztókra, csak legyen azoknak elég pénzük. Most mégis kísértene a múlt? Mind gyakrabban hallani: ez sincs, az is kifogyott, erre is várni kell.

Kaptunk ízelítőt a hiányból 2020 tavaszán, amikor az ismeretlentől való félelem és a rémhírek hatására sokan bespájzoltak vécépapírból, élelmiszerből. Most másként bukkan fel a hiánygazdaság, noha eddig nem tört ki újabb lakossági felvásárlási láz: a lapok naponta írnak hiányesetekről, kevés a cellulóz, többféle fém, vegyi anyag, földgáz, tengerszállítási konténer, meg a kikötői munkás, aki kirakná a hajókat, hiány van kertészben és kőművesben, húsipari munkásban és kamionsofőrben. Ami különösen meglepte a gazdag országok fogyasztóit: várni kell az autóra, a megrendelt elektronikai cikk késve jön, ha megjön egyáltalán.

Minden hiányesetnek van valamilyen konkrét oka. A jármű, hifi hiánya és megdrágulása mögött főként az áll, hogy világméretű hiány lépett fel az integrált áramköröket hordozó chipekből. Malajziában leállt egy chipgyár a járvány miatt, egy másik fő termelőt üzemzavar sújtotta. Eközben megnőtt a kereslet a szórakoztató elektronikai cikkek iránt, sőt a tavalyi otthonülős időkön túljutva, az emberek már ismét vennének autót. Ezekhez pedig sok chip kellene – de nincs elég. Gyártósorok állnak le, másutt átszervezték a termelési programot, csodák azonban nincsenek: az átfutási idő meghosszabbodik, a termelési költségek nőnek. Mindezt megérzi a fogyasztó, aki nem kapja meg a megrendelt árut a szerződött időn belül, és sokkal többet kell fizetnie...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN LEHET ÚJ ALKOTMÁNY A KORMÁNYVÁLTÁS UTÁN?

MAGYAR NARANCS
Szerző: SAJÓ ANDRÁS
2021.11.07.

Egy alkotmányozó nemzetgyűlés dolgozza ki az alkotmány tervezetét, amit népszavazás, vagy egy következő országgyűlés fogad el.

„Ha azonban a visszaélések és bitorlások hosszú sora mindig ugyanazt a Célt szem előtt tartva azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen Kormányzat igáját levesse, és jövő biztonsága érdekében új Védelmezőkről gondoskodjék.” (Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, 1776)

A kormányfőjelölt-jelöltek az RTL október 13-i vitájában kijelentették, hogy a Fidesz közreműködésével kívánnak alkotmányozni. Hol­ott, ha már alkotmányozni óhajtanak, nem Orbánékkal, hanem a jobboldalon elkötelezett választókkal, mint a nemzeti közösség egyenrangú tagjaival kell valamilyen nemzeti minimál-egyetértésre jutni. Ennek előkérdése: lehet-e alkotmányozni, át lehet-e lépni a kétharmados törvények keretein, el lehet-e távolítani az alkotmányos intézményekből (Alkotmánybíróság, számvevőszék stb.) a Fideszhez lojális, az alkotmányos rend védelmére hivatkozó tisztségviselőket?

Ha a jelenlegi ellenzék megnyeri a 2022-es választásokat, és a NER érdekeit sértő törvényeket hozna, a jelenlegi intézményrendszer lehetőséget ad arra, hogy ezek a változások ne lépjenek hatályba. A meghozott törvények a köztársasági elnöki indítványt követően elakadnak az Alkotmánybíróságon. Nem kerül sor a beígért „elszámoltatásra”, a kormány alig vagy egyáltalán nem tud kormányozni. Az új többség programozott semmittevésben várhat a bukásra – vagy kénytelen az első naptól az Alaptörvény rendjén túllépni. Ezt a dilemmát nem oldja meg egy új alkotmány, amit aligha lehet az új Országgyűlés első ülésszakán elfogadni; de ha elfogadnák is, kétharmad hiányában nem felelne meg a jogállamiság formalista felfogásának. Még fontosabb, hogy – akárcsak az Alaptörvény esetében – hiányozni fog a társadalmi egyetértés vagy legalább a társadalmi elfogadhatóság.

Ha a mai ellenzék be akarja tartani, amit a választóinak ígér, nagyon hamar túl kell lépnie az Alaptörvényen. Ez sérti a jogállamiságot (bár bizonyos fokig védhető jogilag). Ennél azonban fontosabb két lehetséges következmény:

az ilyen lépések kellő okot/ürügyet kínálnak az utcai zavargásra; és – paradox és igazságtalan módon – kiválthatják az Európai Unió jogállamiság-védő haragját is.

Ha mondjuk a Kúriát átnevezik Ítélőszéknek, és ennek ürügyén elmozdítják a jelenlegi elnököt, akár a feladatok és a kinevezési feltételek változására tekintettel („nincs elegendő bírói gyakorlata”), az megfelelhet ugyan az Alkotmánybíróság érvelésének (amivel Baka főbíró elmozdítását igazolta), de ettől még a Fidesz hasonló műveletét jogállammal ellentétesnek minősítették pártatlan nemzetközi fórumokon. Nemcsak az esetleges nemzetközi szankciók miatt lenne kínos a trükközés, hanem mert ezzel (bár jogos célból) a mostani ellenzék ott folytatná, ahol a Fidesz abbahagyni kényszerült: a „megoldjuk okosban” erkölcstelen gyakorlatával. A jogállam arról szól, hogy a cél nem szentesíti az eszközt – legalábbis nem minden eszközt szentesít.

A parlamenti többség után meg kell szerezni a hatalmat is, ami a választás ellenére a Fidesz kezében marad (bíróságok, ügyészség, média, vagyon, egyetemek stb.). A kormányzáshoz szükséges törvényhozás akadályait nem hárítja el egy új alkotmány. A gondot az Alaptörvény által teremtett, a jogállami logika szerint védett NER-es hatalmi pozíciók jelentik. Az Alaptörvénnyel nincs különösebb gond (eltekintve néhány ideológiai tételétől és bizonyos alkotmányos garanciák hiányától), el lehetne élni ezzel a szöveggel egy demokráciában. A NER hatalma a szájer józsefi Alaptörvény által védett Fidesz-lojális káderekben rejlik, akik jogállami keretek közt elmozdíthatatlannak tűnnek. Ha holnaptól az 1989-es Alkotmány lenne hatályban – elvégre húsz évig mindenkinek megfelelt, ha rajongani nem is rajongtak érte –, akkor is a fideszes választottak alkalmaznák, a fennálló precedensek szerint...

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR NARANCS TARTALOMJEGYZÉKE

A NEVELÉSI MÓDSZEREN IS MÚLIK, HOGY BIZTOS ÁLLÁS VAGY JÓ FIZETÉS VÁR RÁNK

G7.HU
Szerző: KATONA HAJNALKA
2021.11.07.

Daron Acemoglu legújabb tanulmányában annak járt utána, hogy milyen hatása lehet a szülők nevelési stílusának a gyerekek későbbi munkatalálási esélyére és a társadalmi mobilitásra. Tanulmányában kétfajta nevelést különböztet meg, a szabálykövetésre és engedelmességre nevelést, illetve a független és szabad gondolkodásra nevelést.

Amikor megnézte, hogy a világon hogyan oszlanak meg azok az emberek, akik egyik vagy másik kategóriába sorolhatók, akkor azt találta, hogy sokkal inkább országon belül vannak különbségek, mint országok között, és ezek a különbségek a jövedelmi helyzetből fakadnak.

Ahhoz, hogy megértsük, miért van ez, először is meg kell vizsgálni a munkaerőpiaci helyzetét a két csoportnak. Acemoglu szerint az engedelmes munkavállalók könnyebben kapnak munkát, viszont kevésbé sikeresek a nagyobb hozzáadott értéket teremtő munkákban, mivel rosszabb a problémamegoldó képességük. Így ők akkor is könnyebben találnak munkát, amikor alacsony a munkaerő-kereslet, de kisebb eséllyel kapnak jól fizető állásokat.

Ezzel szemben a függetlenségre nevelt emberek jól teljesítenek magasabb fizetésű állásokban is, sőt sokan vállalkozóként is megállják a helyüket, de a magas fizetési igény miatt nehezebben találnak munkát, amikor csökken a munkaerő iránti kereslet...

ITT OLVASHATÓ