Szerző: HARKAI PÉTER
2022.08.30.
2022. augusztus 30., kedd
KARSAI GYÖRGY: ELSZOMORÍTÓ, HOGY ITT TART AZ ORSZÁG
HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2022.08.30.
A statáriális gyorsasággal kirúgott, az SZFE Doktori Iskoláját vezető Karsai György szerint az új rektor, Rátóti Zoltán nem csak az SZFE-n eltöltött 25 évet rántotta le a porba érthetetlenül, de a leendő doktorandusok már folyamatban lévő elismertetését is lenullázta. Az intézményben negyedszázadot eltöltő színház- és irodalomtörténész egyetemi tanár emlékeztetett rá, a Jászai Mari-díjas, majd az SZFE rektoraként idén Kossuth-díjhoz jutott rektor többször is megígérte, hogy csak és kizárólag a diákok érdekeit tartja szem előtt. Karsai Györgyöt kérdeztük a történtekről...
Szerző: HARKAI PÉTER
2022.08.30.
AZ ORBÁN-KORMÁNY NEMCSAK HOGY INGYEN AKARJA A VÍZIKÖZMŰVAGYONT AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL, MÉG AZ ÁTADÁSI KIADÁSOKAT IS VELÜK FIZETTETNÉ MEG
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2022.08.30.
Lényegében saját államosításukat kell megszervezniük azoknak a víziközmű-társulásoknak, amelyekről kénytelenek lemondani a tulajdonos önkormányzatok.
Az Orbán-kormány támogatás helyett integrációs programot hirdetett az önkormányzatoknak, amelynek keretében ingyen átadhatják az államnak az energiaválság miatt végképp csődközelbe került víziközműveiket, megszabadulva ezzel az ellátás felelősségétől. Most kiderült, hogy nem csupán a teljes vagyont kéri térítésmentesen az állam, de még az átállás procedúráját is az önkormányzati társulásokkal fizettetné meg. Egy lapunk birtokába került dokumentum szerint az önkormányzati társulások által fenntartott Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) „költségvetéséből finanszírozva” állnának fel azok a munkacsoportok, amelyekre a váltással járó rengeteg adminisztratív és egyeztetési feladatot bíznák...
Szerző: SZALAI ANNA
2022.08.30.
Az Orbán-kormány támogatás helyett integrációs programot hirdetett az önkormányzatoknak, amelynek keretében ingyen átadhatják az államnak az energiaválság miatt végképp csődközelbe került víziközműveiket, megszabadulva ezzel az ellátás felelősségétől. Most kiderült, hogy nem csupán a teljes vagyont kéri térítésmentesen az állam, de még az átállás procedúráját is az önkormányzati társulásokkal fizettetné meg. Egy lapunk birtokába került dokumentum szerint az önkormányzati társulások által fenntartott Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) „költségvetéséből finanszírozva” állnának fel azok a munkacsoportok, amelyekre a váltással járó rengeteg adminisztratív és egyeztetési feladatot bíznák...
A ZÉRÓMORFÉMA TITKA – A MAGYARTANÍTÁSNAK VAN CÉLJA, CSAK ÉPP SZEM ELŐL TÉVESZTETTÉK
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BAKONYI GERGELY
2022.08.28.
A döntéshozók által kijelölt út nem csak azért vakvágány, mert a pedagógust (és a diákot!) biodíszletként kezeli, hanem azért is, mert a kijelölt cél és kijelölt út feszültségét nem oldja fel, mindeközben pedig elvész a cél – véli Bakonyi Gergely. A középiskolai tanár irodalomtörténész azért csatlakozik a Válasz Online-on folyó, tanításról szóló párbeszédhez, mert meglátása szerint van olyan minimum, amely a közös gondolkodás alapja lehet.
Olvas.
Mennyi rejtély lakozik ebben az egyszerűnek tűnő igealakban! Miközben teljesen világos mindannyiunk számára, hogy a cselekvés jelen idejű, kijelentő módú, a cselekvő egyes szám harmadik személyű, bizony tisztában vagyunk azzal is, hogy a cselekvés tárgya általános. Vagyis valaki valamit olvas, nem konkrét, határozott szöveget, hiszen az olvassa lenne. Ezt a rengeteg tudást a szóvégi toldalékból rakhatjuk össze, és rakjuk is össze teljesen automatikus módon, a hétköznapi nyelvhasználat során mindenféle reflexió nélkül. Micsoda összetett nyelvi tudással rendelkezik mindenki tehát, aki a nyelv segítségével akár csak ilyen egyszerű közlést hoz létre vagy értelmez. Igen ám, de a figyelmesen olvasóknak feltűnik, hogy példaszavunk végén nincs is toldalék! Bizony nincs, és itt lebben fel a fátyol: mivel minden más toldalék testes, tehát valamilyen hangsorral jelöljük (pl. olvas-od, olvas-ták), itt a semmi a szemünk láttára, fülünk hallatára valamivé lesz. Mivel ez a toldalék nincs, a többihez viszonyítva, a többi kontextusában válik valóvá. Éppen az, hogy nincs, jelenti a sok mindent, amit a fentiekben felsoroltunk. A semmihez jelentést kapcsolunk, és így létezővé válik. Végső soron a teremtés csodájából kapunk ízelítőt. Onnan tudjuk tehát hogy van, hogy nincs. Nincs a szótő végén semmi. Pillanatnyi szünet, csend, amely teli és teli van tartalommal. Úgy hiszem, maga az olvasás is erre épül: ilyen csendek láncolatára, amikor a semmi valamivé válik.
Olykor ez a csend kibírhatatlan. Valami miatt ki kell tölteni. Ha a többi toldaléknak teste van, akkor ennek is testet kell adni, hát nem így logikus? Korrigálunk ott, ahol semmi szükség nem volna rá, csak csendben kellene maradni. Keresünk tehát valamit, ami kitölti az űrt, általában a legközelebbi jelenséget, analógiát. Így jön létre mondjuk az olvasik igealak, hiszen az ikes igék kivételesen testes toldalékkal rendelkeznek a példánkat adó módban, időben, számban, ragozási paradigmában. A hiperkorrekciónak számos oka lehet, e helyt csak azt emelem ki, hogy a közlő valahogy nem érzi helyesnek a csendet, a semmit nem tartja elfogadhatónak, muszáj azt kitöltenie, kontroll alatt kívánja tartani, hiszen ha hallgat, a befogadónak kell lépnie, a dekódolást a semmi alapján kell végrehajtania. A zérómorféma így végsősoron bizalmi kérdéssé válik. A közlő elhallgat, a fogadó fél mégis érti, megvalósul a kommunikáció, a közössé tétel. Ha a közlő nem hallgat el, nem tartja a csendet, muszáj beszuszakolnia valamit, a hiperkorrekció miatt zavar, zaj támad a folyamatban...
Szerző: BAKONYI GERGELY
2022.08.28.
Olvas.
Mennyi rejtély lakozik ebben az egyszerűnek tűnő igealakban! Miközben teljesen világos mindannyiunk számára, hogy a cselekvés jelen idejű, kijelentő módú, a cselekvő egyes szám harmadik személyű, bizony tisztában vagyunk azzal is, hogy a cselekvés tárgya általános. Vagyis valaki valamit olvas, nem konkrét, határozott szöveget, hiszen az olvassa lenne. Ezt a rengeteg tudást a szóvégi toldalékból rakhatjuk össze, és rakjuk is össze teljesen automatikus módon, a hétköznapi nyelvhasználat során mindenféle reflexió nélkül. Micsoda összetett nyelvi tudással rendelkezik mindenki tehát, aki a nyelv segítségével akár csak ilyen egyszerű közlést hoz létre vagy értelmez. Igen ám, de a figyelmesen olvasóknak feltűnik, hogy példaszavunk végén nincs is toldalék! Bizony nincs, és itt lebben fel a fátyol: mivel minden más toldalék testes, tehát valamilyen hangsorral jelöljük (pl. olvas-od, olvas-ták), itt a semmi a szemünk láttára, fülünk hallatára valamivé lesz. Mivel ez a toldalék nincs, a többihez viszonyítva, a többi kontextusában válik valóvá. Éppen az, hogy nincs, jelenti a sok mindent, amit a fentiekben felsoroltunk. A semmihez jelentést kapcsolunk, és így létezővé válik. Végső soron a teremtés csodájából kapunk ízelítőt. Onnan tudjuk tehát hogy van, hogy nincs. Nincs a szótő végén semmi. Pillanatnyi szünet, csend, amely teli és teli van tartalommal. Úgy hiszem, maga az olvasás is erre épül: ilyen csendek láncolatára, amikor a semmi valamivé válik.
Olykor ez a csend kibírhatatlan. Valami miatt ki kell tölteni. Ha a többi toldaléknak teste van, akkor ennek is testet kell adni, hát nem így logikus? Korrigálunk ott, ahol semmi szükség nem volna rá, csak csendben kellene maradni. Keresünk tehát valamit, ami kitölti az űrt, általában a legközelebbi jelenséget, analógiát. Így jön létre mondjuk az olvasik igealak, hiszen az ikes igék kivételesen testes toldalékkal rendelkeznek a példánkat adó módban, időben, számban, ragozási paradigmában. A hiperkorrekciónak számos oka lehet, e helyt csak azt emelem ki, hogy a közlő valahogy nem érzi helyesnek a csendet, a semmit nem tartja elfogadhatónak, muszáj azt kitöltenie, kontroll alatt kívánja tartani, hiszen ha hallgat, a befogadónak kell lépnie, a dekódolást a semmi alapján kell végrehajtania. A zérómorféma így végsősoron bizalmi kérdéssé válik. A közlő elhallgat, a fogadó fél mégis érti, megvalósul a kommunikáció, a közössé tétel. Ha a közlő nem hallgat el, nem tartja a csendet, muszáj beszuszakolnia valamit, a hiperkorrekció miatt zavar, zaj támad a folyamatban...
A VISSZATARTOTT UNIÓS ALAP CSAKNEM NEGYEDÉT MÁR PAPÍRON ELŐRE KIOSZTOTTÁK ORBÁNÉK
24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2022.08.30.
A helyreállítási alap meg nem érkezett vissza nem térítendő támogatásait a költségvetés finanszírozza elő, így például Mészáros Lőrinc érdekeltsége is milliárdos előleget kapott. Eddig 160 milliárd forintot fizettek ki előre, miközben a pályázatokra még egyetlen fillért sem utalt Brüsszel.
Miközben már legalább egy éve alkudozik az Orbán-kormány az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeiről, a Magyarországnak e forrásból járó – ám egyelőre ki nem fizetett – vissza nem térítendő támogatás csaknem negyedét már előre kiosztotta papíron a kabinet.
Az Európai Unió által létrehozott, a koronavírus negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis a helyreállítási alapból körülbelül 6000 milliárd forint járna Magyarországnak. Ebből az összegből nagyjából 2300 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás, és hozzávetőlegesen 3700 milliárd forint pedig kedvezményes hitel. A pénzt jogállamisági problémák – elsősorban a korrupció – miatt tartja vissza az unió, így Magyarország az egyetlen tagország, amelynek terveit nem fogadta el Brüsszel...
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2022.08.30.
Miközben már legalább egy éve alkudozik az Orbán-kormány az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeiről, a Magyarországnak e forrásból járó – ám egyelőre ki nem fizetett – vissza nem térítendő támogatás csaknem negyedét már előre kiosztotta papíron a kabinet.
Az Európai Unió által létrehozott, a koronavírus negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis a helyreállítási alapból körülbelül 6000 milliárd forint járna Magyarországnak. Ebből az összegből nagyjából 2300 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás, és hozzávetőlegesen 3700 milliárd forint pedig kedvezményes hitel. A pénzt jogállamisági problémák – elsősorban a korrupció – miatt tartja vissza az unió, így Magyarország az egyetlen tagország, amelynek terveit nem fogadta el Brüsszel...
SENKI NEM AKAR NŐI KVÓTÁT – ÍGY ÉRTETTÉK TELJESEN FÉLRE AZ ÁSZ TANULMÁNYÁT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2022.08.29.
Miközben a kormány elutasítja a genderkutatásokat, most éppen egy állami szerv publikált ilyet a közoktatásról és a diplomás nők gyermekvállalási esélyeiről. Ám a reakciók megfordultak: a sajtó pellengérre állította az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kutatóit. Pedig a felvetés izgalmas: összefügg-e a közoktatásban a fiúk és a lányok esélyegyenlősége a felsőoktatásban részt vevő nők magasabb arányával? Hogyan érezték ki ebből a női kvóta bevezetésének a szándékát? Miért tiltotta le az ÁSZ szerzőinek megszólalását a számvevőszék elnöke, ezzel azt a benyomást erősítve, hogy itt nem tudományos publikációról, hanem politikai előkészítő anyagról van szó? Egy tökéletesen félreértett tanulmány háttere...
Szerző: ÉLŐ ANITA
2022.08.29.
ORBÁN, MINT ELRETTENTŐ PÉLDA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.08.30.
A Los Angeles Times cikkében a magyar miniszterelnök politikájáról nem esik sok szó, Orbán inkább csak elrettentő példaként szerepel az írásban, amely alapvetően az amerikai belpolitikáról szól. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.08.30.
Az Európai Unió kibővítése érdekében először Brüsszelnek kell megváltoznia – ezt olvasta ki a Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása Olaf Scholznak a prágai Károly egyetemen elmondott beszédéből, amelyben a német kancellár kifejtette az EU jövőjével kapcsolatos nézeteit. Scholz szerint alapvető reformok nélkül nem lehet biztosítani az unió működőképességét a tagországok számának jelentős növekedése mellett. A kancellár világossá tette, hogy távlati elgondolásai közt nem csupán a nyugat-balkáni országok csatlakozása szerepel, hanem Ukrajna, Moldova és Grúzia is. Azt mondta ugyanis: harminc vagy akár 36 tagállammal – a mostani 27-tel szemben – az eddig ismert EU megváltozik, Európa centruma keletebbre tolódik. "Ukrajna nem Luxemburg” – jegyezte meg. Scholz az akadálytalan utazást lehetővé tevő schengeni övezet kibővítésére is kitért, mondván, Horvátország, Románia és Bulgária már eleget tesz a csatlakozási kritériumoknak.
A Politico a kancellár által szükségesnek mondott intézményi reformok közül kiemeli, hogy számos kulcskérdésben a döntéshozatalkor szakítani kell az egyhangúság követelményével, nem csupán a külpolitikában és az adók ügyében, hanem azt illetően is, hogy – idézem a cikket – "az olyan országokat, mint Magyarország és Lengyelország, el lehessen számoltatni a demokrácia visszaszorulása esetén”. Azt is fontosnak tartja Olaf Scholz, hogy a tagállamok számának növekedésével párhuzamosan ne bővítsék tovább a jelenleg 751 fős Európai Parlament létszámát. Újítást kellene szerinte bevezetni az uniós végrehajtó testület, az Európai Bizottság esetében is. Abba most mind a 27 tagállam egy főt delegál, és hogy az újabb tagországok is kapjanak tárcát, eddig minden bővítéskor újabb és újabb felelősségi területeket kreáltak. Scholz szerint ez az általa kafkainak mondott gyakorlat nem folytatható tovább, a biztosok számának bővítésével egy tárcához két biztost is lehetne kapcsolni. Mindemellett a német kancellár támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök azon javaslatát, hogy az EU-n kívül hozzák létre az úgynevezett Európai Politikai Közösséget, amelyben az uniós tagállamok – valamint az EU-ból kilépett Egyesült Királyság - mellett az EU-tagságra pályázó országok is helyet kapnának. Ez az új intézmény politikai szinten rendszeresen ülésezne, és évente egy-két csúcstalálkozót tartana, hogy megvitassák a kontinens egészét érintő kérdéseket. Olaf Scholz kiállt a bevándorlási szabályok olyan irányú fejlesztése mellett, ami biztosíthatná az EU-ban a szükséges szakképzett munkaerő pótlása. Megjegyezte azt is: Európa közepén sokszor emlegetik az illiberális demokráciát, holott ez a szókapcsolat fogalmi ellentmondás. Szerinte a többség azt akarja, hogy az EU álljon ki a demokratikus értékek mellett, de a szabályok ezt most nem teszik lehetővé. A kancellár úgy véli, hogy az alapszerződés 7., jogállamiságot védelmező cikke szerinti eljárás esetében ki kellene zárni a blokkolás lehetőségét, és alkalmazni lehetne a pénzügyi nyomásgyakorlás eszközét, vagyis az uniós kifizetéseket következetesen a jogállami normák betartásához lehetne kapcsolni.
A kormányzó német szociáldemokraták szellemiségéhez közeli Frankfurter Rundschau a kancellár prágai beszédérő szóló kommentárjában úgy fogalmaz, hogy Scholz pusztán összefoglalta az eddig is ismert célokat, de sok tekintetben sajnos homályos volt. Az a megállapítása mindenesetre helytálló, hogy védekezni kell a demokrácia belső és külső ellenségei ellen – írja a kommentár szerzője, és hozzáteszi: bizonyára az is segíthet, ha – idézem – "olyan EU-tagállamok, mint Magyarország és Lengyelország, csak akkor kapnak EU-pénzt, ha tiszteletben tartják a jogállamot”.
Orbán Viktor és Donald Trump fotóival illusztrált terjedelmes cikket jelentetett meg a Los Angeles Timesban Ruth Ben-Ghiat, a New York-i egyetem történészprofesszora arról, hogy aki arra kíváncsi, merre tart ma az amerikai Republikánus Párt, annak azt kell megnéznie, mit művelnek a világban az autoriter pártok. A szerző szerint a republikánusok éppen kiiktatják saját soraikból és politikai kultúrájukból a még megmaradt demokratikus elemeket, keblükre ölelik a hazai szélsőségeseket, kiszorítják a mérsékelteket, megfenyegetik a másként gondolkodókat, és olyan külföldi autokratákkal lépnek szövetségre, mint Orbán Viktor. A cikkben a magyar miniszterelnök politikájáról nem esik sok szó, Orbán inkább csak elrettentő példaként szerepel az írásban, amely alapvetően az amerikai belpolitikáról szól. Arról viszont érdekes megállapítást tesz: szerinte a republikánusok oly mértékben bejáratták már saját autoriter pártdinamikájukat, hogy annak továbbviteléhez akár Trumpra sincs már feltétlen szükségük. Más, hasonlóan autokrata módon gondolkodó politikusuk – így például Ron DeSantis floridai kormányzó – simán Trump helyére léphet, és a párt kész arra, hogy illiberális módszerekkel kormányozzon, függetlenül attól, melyik republikánus költözik be 2024-ben a Fehér Házba.
ÍGY MINDJÁRT MÁS?
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY2022.08.30.
Így mindjárt más! Minden az áttetetéseken múlik, de még mennyire! Nagyon fontosak voltak mindig az efféle logisztikai áttetetések, s azok szimbolikája, kiváltképp, ha épp a törvényalkotás házáról beszélünk! Persze különösen régebbről, úgy értem. Pont úgy, ahogy Orbán utalt rá a tusványosi beszédében, a gázfogyasztás csökkentésének német know-how-jára célozgatva: „régebbről, úgy értem”.
Ahogy fontosnak bizonyultak azok a logisztika áttetetések is, amikor a legfelső hatalom tudtával és beleegyezésével előbb saját lakásukból „tetettek át” magyar állampolgárokat az Óbudai téglagyárba, s míg a kedves szomszédok az áttetettek lakásainak ingóságait áttették a saját otthonaikba, azalatt a téglagyárba áttetetteket gondosan áttetették teherszállító vagonokba (nem marhaszállítókba, ez közhiedelem, hiszen azokon ablak is akadt), hogy végül áttetessék őket egy távolabbi célállomásra…
Végül is Horthy hazakerült: ugyanabba az épületbe, ahol az egykori törvényhozás (régebben, úgy értem) megalkotta a zsidótörvényeket.
A Mi Hazánkra nagy munka vár, de semmi csüggedés: Kövér doktortól nem kell megriadni! Ő legfeljebb csak logisztikáztat egy elegánsat és áttetet.
Épp, mint régebben, úgy értem.
És kedves Európai Unió, adjátok gyorsan azt a pénzt, mert még több Horthy-szoborra lesz itt szükség, elvégre sok a szoba a Parlamentben, sok a folyosó, sok a lépcsőforduló, s sok a know-how.
Mint régebben, úgy értem.
...
Hallom a hírekben, olvasom itt-ott, hogy az Országházban, vagyis a törvényhozás otthonában, tehát az ország házában Dúró Dóra szobájába kerül a Horthy-szobor.
Dúró Dóra szobájába?
Nem is tudtam! Most éppen mennyibe kerül forint/négyzetméter egy jó fekvésű szoba a Parlamentben? Mert ha úgy jön ki, tán én is veszek egy frankó kéglit abban a tömbházban. Aztán olyan képekkel tapétázom ki a falakat és olyan plakátokkal, hogy Kövér Laci bácsi álla le fog esni.
De teszek rá, elvégre az én szobám!
ESÉSOKTATÁS ÉS ZUHANÓREPÜLÉS
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.08.30.
A Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Judo Szövetség biztonságos esések munkacsoportjának megegyezése után hatvannégy magyarországi egyetemen kezdik el oktatni a hallgatók körében a biztonságos esések technikáját. Úgy kellett ez a felsőoktatásunknak, mint egy falat kenyér, amit az is mutat, hogy a judo szövetség elnöke szerint minden magyar gyereknek nemcsak ahhoz van joga, hogy megtanuljon úszni, hanem ahhoz is, hogy megtanuljon biztonságosan esni. A rektori konferencia elnöke ennél is tovább ment, szerinte fontos, hogy „a hallgatók bármilyen testhelyzetben vagy véletlen botlást követően képesek legyenek határozottan esni, majd sérülések nélkül felállni”.
Mielőtt tovább haladnánk, közlöm, hogy beszartam, ebből a nézőpontból szemléljük azt, ami erről az eszembe jut, mert ez überelni képtelenség. Így ránézésre ennek alaptörvény-módosítás szaga van, főleg annak fényében, hogy a tudományos ember szerint „a rektori konferencia elkötelezett a fiatalok testkultúrájának képzése iránt, mert az kitartásra és önfegyelemre nevel”. Lőttek a részeges bölcsészek uralmának, akik leszopva magukat még esni sem tudtak normálisan, most nemhogy nem isznak majd az egyetemisták, hanem elbotolva egy vak komondorban ügyesen esnek, felpattannak, csak leporolják magukat és már indulnak is bele az életbe. De nem tudjuk, az milyen lesz nekik ezek után.
Egyébként akkor jelentették be az esés oktatását az egyetemeken és főiskolákon, amikor az is kiderült, a nyelvvizsga mint követelmény eltörlése után már emelt szintű érettségi sem kell a felvételihez. Olvasni tudjon – bár ez sem egyértelmű –, és akkor tanulhatja a mindenféle esések technikáját. Orbán csinovnyikjának úgy is jó, s bár ma már egyszer megtettem, újólag megidézem Novák megbízott elnök intelmeit a művelt és kritikus szemléletű fiatalságról, akiket nyári táborokban lőni tanítanak, az iskolában pedig megfelelően elesni. Nem ragoznám én ezt, mert minek, de másfajta kifogással élni kívánok, az egyetemi esésoktatás ugyanis meglehetősen diszkriminatív. Több szempontból is, amelyeket meg kell vizsgálnunk.
Például netán a mindenféle munkahelyek és irodák, multik meg maszekok ezután úgy vizsgálják az állásra pályázó alkalmasságát, hogy jól fellökik, s ha átmegy tigrisbukfencbe és sértetlenül feláll a delikvens, az lesz a bizonyság a felsőfokú tanulmányra. Mert lehet, más készséget onnan a fiatal nem fog hozni. De ne legyünk előre rosszindulatúak, engedjük meg, hogy a megfelelő esés tudománya csak hab lesz a tortán, ifjúságunk pedig művelten és kritikusan esik-kel, olyan szép lesz a világ, hogy azt képtelenség nemcsak leírni, de elképzelni is. De ez csak az egyik oldal. Nem járhat mindenki egyetemre, hogy esni tanuljon, így a nem kellően iskolázott rétegek állandóan gipszelt kézzel, bokával és összetört képpel élnek majd.
És még a nyugdíjasok. Tudjuk, hogy nekik kedvenc időtöltésük a combnyakjukat törögetni, ez a korosztály rendszeresen esik-kel, mint az óvodások, de míg a kicsik huss, fölpattannak némi ordítás után és szaladnak, akár a nyúl, az idősebbje nem átall olykor gyakran ebbe bele is halni, mert a judo szövetség nem tanította meg őket megfelelően földet érni. Hogy a tudományos embert idézzük újólag „képesek legyenek határozottan esni, majd sérülések nélkül felállni”. Ugyanúgy a jódógos jómunkásemberek a szalagok mellett, fodrászkisasszonyok vagy eladólányok, és az egész szakmák jegyzéke védtelen lesz az esés veszedelme ellen, így kénytelenek vagyunk kifogást emelni: mi is szeretnénk ebből a tudásból.
Nem utolsó sorban azért is, mert ha netán öngyilkossági szándékkal kiugrunk a tizedikről, de zuhanás közben éppen meggondoljuk magunkat, földet érvén nem placcsanunk, hanem megfelelő technika alkalmazása után sértetlenül, mi több, vidáman állunk fel, és indulunk misére. Viszont a fideszhíriroda végén ott van ennek az egésznek az eredője, hogy komolyabbra fordítsuk a dolgot. Megtudjuk ugyanis, hogy ezt az esősdit már oktatják a judósok felcsúti focistáknak is, akik azóta, ha labdarúgni nem is, esni már tudnak. És legfőképp az derül ki mindebből ennek fényében, hogy a rektori konferencia nem tett egyebet, mint nyalt egyet a kedves vezető már amúgy is fényes valagán.
Szerző: Rezeda
2022.08.30.
Mielőtt tovább haladnánk, közlöm, hogy beszartam, ebből a nézőpontból szemléljük azt, ami erről az eszembe jut, mert ez überelni képtelenség. Így ránézésre ennek alaptörvény-módosítás szaga van, főleg annak fényében, hogy a tudományos ember szerint „a rektori konferencia elkötelezett a fiatalok testkultúrájának képzése iránt, mert az kitartásra és önfegyelemre nevel”. Lőttek a részeges bölcsészek uralmának, akik leszopva magukat még esni sem tudtak normálisan, most nemhogy nem isznak majd az egyetemisták, hanem elbotolva egy vak komondorban ügyesen esnek, felpattannak, csak leporolják magukat és már indulnak is bele az életbe. De nem tudjuk, az milyen lesz nekik ezek után.
Egyébként akkor jelentették be az esés oktatását az egyetemeken és főiskolákon, amikor az is kiderült, a nyelvvizsga mint követelmény eltörlése után már emelt szintű érettségi sem kell a felvételihez. Olvasni tudjon – bár ez sem egyértelmű –, és akkor tanulhatja a mindenféle esések technikáját. Orbán csinovnyikjának úgy is jó, s bár ma már egyszer megtettem, újólag megidézem Novák megbízott elnök intelmeit a művelt és kritikus szemléletű fiatalságról, akiket nyári táborokban lőni tanítanak, az iskolában pedig megfelelően elesni. Nem ragoznám én ezt, mert minek, de másfajta kifogással élni kívánok, az egyetemi esésoktatás ugyanis meglehetősen diszkriminatív. Több szempontból is, amelyeket meg kell vizsgálnunk.
Például netán a mindenféle munkahelyek és irodák, multik meg maszekok ezután úgy vizsgálják az állásra pályázó alkalmasságát, hogy jól fellökik, s ha átmegy tigrisbukfencbe és sértetlenül feláll a delikvens, az lesz a bizonyság a felsőfokú tanulmányra. Mert lehet, más készséget onnan a fiatal nem fog hozni. De ne legyünk előre rosszindulatúak, engedjük meg, hogy a megfelelő esés tudománya csak hab lesz a tortán, ifjúságunk pedig művelten és kritikusan esik-kel, olyan szép lesz a világ, hogy azt képtelenség nemcsak leírni, de elképzelni is. De ez csak az egyik oldal. Nem járhat mindenki egyetemre, hogy esni tanuljon, így a nem kellően iskolázott rétegek állandóan gipszelt kézzel, bokával és összetört képpel élnek majd.
És még a nyugdíjasok. Tudjuk, hogy nekik kedvenc időtöltésük a combnyakjukat törögetni, ez a korosztály rendszeresen esik-kel, mint az óvodások, de míg a kicsik huss, fölpattannak némi ordítás után és szaladnak, akár a nyúl, az idősebbje nem átall olykor gyakran ebbe bele is halni, mert a judo szövetség nem tanította meg őket megfelelően földet érni. Hogy a tudományos embert idézzük újólag „képesek legyenek határozottan esni, majd sérülések nélkül felállni”. Ugyanúgy a jódógos jómunkásemberek a szalagok mellett, fodrászkisasszonyok vagy eladólányok, és az egész szakmák jegyzéke védtelen lesz az esés veszedelme ellen, így kénytelenek vagyunk kifogást emelni: mi is szeretnénk ebből a tudásból.
Nem utolsó sorban azért is, mert ha netán öngyilkossági szándékkal kiugrunk a tizedikről, de zuhanás közben éppen meggondoljuk magunkat, földet érvén nem placcsanunk, hanem megfelelő technika alkalmazása után sértetlenül, mi több, vidáman állunk fel, és indulunk misére. Viszont a fideszhíriroda végén ott van ennek az egésznek az eredője, hogy komolyabbra fordítsuk a dolgot. Megtudjuk ugyanis, hogy ezt az esősdit már oktatják a judósok felcsúti focistáknak is, akik azóta, ha labdarúgni nem is, esni már tudnak. És legfőképp az derül ki mindebből ennek fényében, hogy a rektori konferencia nem tett egyebet, mint nyalt egyet a kedves vezető már amúgy is fényes valagán.
A SZABADSÁGRÓL SZÓLÓ TÜZIJÁTÉKKAL MEGALÁZTÁK A DIKTATÚRÁBAN ÉLŐ MAGYAROKAT
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.08.29.
A “Szent Korona” szelleme beszélt egy kisfiúhoz a tüzijátékkal előadott showműsorban. Ez okkultizmus, bálványimádás, mert a Szentírás szerint tárgyaknak nincs szelleme, ez varázslás. Mivel a hamisan István királynak tulajdonított korona (ami valójában nem is létezett István idejében, s ezért soha nem is volt a fején) állítólag “szent” (ez is bálványimádás), de mindenképpen a magyar “kereszténység” jelképe, ebben az értelemben ez az egész egy vaskos istenkáromlás. De ez nem csak ártalmatlan hülyeség: a Biblia szerint az okkultizmus és bálványimádás átkot hoz egy nemzetre.
Ezért az adófizetők több milliárd forintjából sikerült egy istenkáromló, nemzeti bálványimádást és varázslást bemutató, Magyarországot átok alá vivő, okkult és giccses műsort bemutatni, mindezt tüzijátékkal összekötve, az Erdély ellen indított román támadás évfordulóján, emellett meghamisítva a történelmet és megalázva a tüzijátékot bambán bámuló, elbutított, a gondolkodásra képtelen magyar népet. Mert a tüzijáték egyik fő üzenete az volt, hogy “legbecsesebb kincsünk a szabadság”. Egy olyan fasiszta diktatúrában, ahol alapvető emberi jogokat taposnak a sárba...
Szerző: Amerikai Népszava
2022.08.29.
Ezért az adófizetők több milliárd forintjából sikerült egy istenkáromló, nemzeti bálványimádást és varázslást bemutató, Magyarországot átok alá vivő, okkult és giccses műsort bemutatni, mindezt tüzijátékkal összekötve, az Erdély ellen indított román támadás évfordulóján, emellett meghamisítva a történelmet és megalázva a tüzijátékot bambán bámuló, elbutított, a gondolkodásra képtelen magyar népet. Mert a tüzijáték egyik fő üzenete az volt, hogy “legbecsesebb kincsünk a szabadság”. Egy olyan fasiszta diktatúrában, ahol alapvető emberi jogokat taposnak a sárba...
2022. augusztus 29., hétfő
NEMZETI VODAFONE, TŰZIJÁTÉK, KATI A PÁPÁNÁL
YOUTUBE
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2022.08.28.
Nemzeti Vodafone, tűzijáték, Kati a pápánál...
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2022.08.28.
Nemzeti Vodafone, tűzijáték, Kati a pápánál...
BÖDŐCS: A KISPÁL-BESZÉD
YOUTUBE
Szerző: BÖDŐCS TIBOR
2022.08.29.
A felvétel a Panoráma Campingben készült Orfűn, a Kispál on Orfű fesztiválon, 2022. augusztus 26-án. Videó: Kálocz Tamás // FOOFILM
Szerző: BÖDŐCS TIBOR
2022.08.29.
A felvétel a Panoráma Campingben készült Orfűn, a Kispál on Orfű fesztiválon, 2022. augusztus 26-án. Videó: Kálocz Tamás // FOOFILM
FŐKÉNT ISKOLÁKAT ÉS UTAKAT ÁLDOZTAK BE A „REZSICSÖKKENTÉS MEGVÉDÉSE ÉS A HÁBORÚ” MIATT
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2022.08.29.
Egymás után nyilvánítják eredménytelennek a különböző beruházásokat a közbeszerzések kiírói. Pontos lista egyelőre nincs arról, mely fejlesztések esnek áldozatul a „rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének”, de a közbeszerzési értesítőt böngészve találhatunk néhány támpontot. Tapasztalataink szerint az elvonások főként az iskolákat és utakat érintik, de az Országos Onkológiai Intézet fejlesztését, és még a kormánynak különösen kedves Fertő tavi beruházást is leállították pénzszűke miatt. A dokumentumok szerint a forráshiány oka a szomszédban zajló orosz-ukrán háború, de inkább az uniós támogatások kiesése lehet a probléma. Lázár János építésügyi miniszter szerint 2100 milliárd forint értékű beruházást halasztottak már el, aminek nagy része közinfrastruktúra. Az építési projektek felülvizsgálata folyamatos, eddig már 270-ről született döntés.
„Ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált” (…) Ajánlatkérő 2022. június 29. napján vette kézhez az Építési és Beruházási Miniszter elrendelését, melyben az állami építési beruházások felülvizsgálata érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2175/2022. számú Kormányhatározat alapján, a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló 1281/2022. (VI.4.) Korm. határozat 2. pontjának végrehajtásának érdekében döntött arról, miszerint az állami beruházások esetében további forrásbiztosításra nem kerülhet sor, így Ajánlatkérő számára a tárgyi eljárás megvalósításához szükséges anyagi fedezet forrása nem biztosított.”...
Szerző: KATUS ESZTER
2022.08.29.
„Ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált” (…) Ajánlatkérő 2022. június 29. napján vette kézhez az Építési és Beruházási Miniszter elrendelését, melyben az állami építési beruházások felülvizsgálata érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2175/2022. számú Kormányhatározat alapján, a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló 1281/2022. (VI.4.) Korm. határozat 2. pontjának végrehajtásának érdekében döntött arról, miszerint az állami beruházások esetében további forrásbiztosításra nem kerülhet sor, így Ajánlatkérő számára a tárgyi eljárás megvalósításához szükséges anyagi fedezet forrása nem biztosított.”...
AZ ENERGIAELLÁTÁST IS VESZÉLYEZTETI AZ ELMÚLT 500 ÉV LEGSÚLYOSABB ASZÁLYA EURÓPÁBAN
QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2022.08.29.
A vízerőművek tározói kiszáradnak, az atomerőművek hűtővizét szolgáltató folyók és tavak túlmelegszenek, de még a napelemek sem működnek a korábbi hatékonysággal az extrém hőségben. Európában sok áramot termelnek vízenergiával, ezért most mindenki a csapadékos őszben reménykedik.
Európa kétharmadát fenyegette valamilyen szintű aszály augusztusban, és míg ez a kontinens 47 százalékán csak a talaj szárazságát eredményezte, 17 százalékán már a növényzet is hőstressz alatt állt – derül ki az Európai Bizottság tudományos egysége, a Közös Kutatóközpont (Joint Research Center, JRC) alá tartozó globális aszályfigyelő szolgálat (Global Drought Observatory, GDO) legfrissebb jelentéséből. Bár az augusztus második felében érkező eső több helyen legalább átmenetileg enyhített a helyzeten (már ahol nem új problémaként jelentkezett viharkárok formájában), a JRC vezető kutatója, Andrea Toreti szerint az elmúlt 500 évben nem volt ilyen hosszú és ilyen pusztító aszály Európában.
Az, hogy a klímaváltozás eredményeként egyre hosszabbak a tartósan magas hőmérséklettel és jó esetben is csak minimális csapadékkal járó időszakok, egyre gyakrabban jár együtt pusztító futótüzekkel, a folyók és tavak minden korábbinál nagyobb mértékű kiszáradásával, ráadásul a levegőben megnövekedett porkoncentráció miatt a porszemcsékhez tapadó kórokozók is jobban terjednek...
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2022.08.29.
Európa kétharmadát fenyegette valamilyen szintű aszály augusztusban, és míg ez a kontinens 47 százalékán csak a talaj szárazságát eredményezte, 17 százalékán már a növényzet is hőstressz alatt állt – derül ki az Európai Bizottság tudományos egysége, a Közös Kutatóközpont (Joint Research Center, JRC) alá tartozó globális aszályfigyelő szolgálat (Global Drought Observatory, GDO) legfrissebb jelentéséből. Bár az augusztus második felében érkező eső több helyen legalább átmenetileg enyhített a helyzeten (már ahol nem új problémaként jelentkezett viharkárok formájában), a JRC vezető kutatója, Andrea Toreti szerint az elmúlt 500 évben nem volt ilyen hosszú és ilyen pusztító aszály Európában.
Az, hogy a klímaváltozás eredményeként egyre hosszabbak a tartósan magas hőmérséklettel és jó esetben is csak minimális csapadékkal járó időszakok, egyre gyakrabban jár együtt pusztító futótüzekkel, a folyók és tavak minden korábbinál nagyobb mértékű kiszáradásával, ráadásul a levegőben megnövekedett porkoncentráció miatt a porszemcsékhez tapadó kórokozók is jobban terjednek...
„AZ ISMERŐSEIM MIND FOGJÁK A FEJÜKET, HOGY MI LESZ ITT TÉLEN” – HOGY LÁTJÁK SORSUKAT A REZSIEMELÉS VESZTESEI?
G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2022.08.28.
Attila nyugtalanul készül a fűtési szezonra. A rezsicsökkentés részleges kivezetése miatt éves szinten több mint 400 ezer forinttal emelkedne a gázszámlája az előző évi fogyasztása alapján. Tartalékjai azonban nincsenek.
„Elég rosszul érintett a bejelentés, mert nem fogok tudni kijönni” – mondta férfi, aki egyedül él a szabolcsi Rétköz határánál fekvő, közel ötezer lakosú Kótajon.
A 45 éves Attila az előző évben mintegy 2300 köbméter gázt fogyasztott, közel 600-zal többet a nem feláras mennyiségnél. Abban bízik, hogy pár száz köbmétert könnyedén meg tud spórolni, mert tavaly egy hónapig 24 fok volt a lakásban, mivel a rokonai nála laktak a kisbabájukkal.
Számításai alapján azonban nem lesz elég, ha a megszokott 22-23 fok lesz a lakásban. „Ha még adott volna 300 köbmétert a kormány, akkor ki tudnék jönni” – összegezte a korábban több éven át külföldön dolgozó fémmunkás, aki egy sérülés miatt már nem tud dolgozni a szakmájában. Szerinte az sem megoldás, ha néhány szobában csak őrlángon hagyja a konvektorokat, mert ez korábban nem hozott érdemi változást a fogyasztásában.
Attila egy száz négyzetméteres, az 50-es években épült vályogházban él. Ahogy korábban bemutattuk, a júliusban bejelentett gázáremelés éppen az olyan energetikailag elavult, nagy alapterületű családi házakat érinti leginkább, mint Attiláé: a kisebb települések utcaképét meghatározó Kádár-kockákat, vályogházakat vagy a kalákában épült, jórészt kihasználatlan többgenerációs családi házakat.
A magyar lakosság több mint egyharmada él ilyen épületekben (csak Kádár-kockákban mintegy kétmillióan, vályogházakban pedig 1,2 millióan). Az elmúlt napokban közülük beszéltem tizenöt emberrel négy megye öt településén, a Vas megyei Bobán, a veszprémi Nemesvámoson, a borsodi Mezőcsáton, valamint a szabolcsi Kótajon és Vasmegyeren, hogy hogyan érinti őket a rezsicsökkentés részleges kivezetése. Értelemszerűen az általam megkérdezett szűk réteg sem éli meg ugyanúgy a rezsi emelkedését, ugyanakkor számos visszatérő elem jelent meg a beszélgetésekben, ezeket az alábbi három pontban foglalom össze...
Szerző: FABÓK BÁLINT
2022.08.28.
„Elég rosszul érintett a bejelentés, mert nem fogok tudni kijönni” – mondta férfi, aki egyedül él a szabolcsi Rétköz határánál fekvő, közel ötezer lakosú Kótajon.
A 45 éves Attila az előző évben mintegy 2300 köbméter gázt fogyasztott, közel 600-zal többet a nem feláras mennyiségnél. Abban bízik, hogy pár száz köbmétert könnyedén meg tud spórolni, mert tavaly egy hónapig 24 fok volt a lakásban, mivel a rokonai nála laktak a kisbabájukkal.
Számításai alapján azonban nem lesz elég, ha a megszokott 22-23 fok lesz a lakásban. „Ha még adott volna 300 köbmétert a kormány, akkor ki tudnék jönni” – összegezte a korábban több éven át külföldön dolgozó fémmunkás, aki egy sérülés miatt már nem tud dolgozni a szakmájában. Szerinte az sem megoldás, ha néhány szobában csak őrlángon hagyja a konvektorokat, mert ez korábban nem hozott érdemi változást a fogyasztásában.
Attila egy száz négyzetméteres, az 50-es években épült vályogházban él. Ahogy korábban bemutattuk, a júliusban bejelentett gázáremelés éppen az olyan energetikailag elavult, nagy alapterületű családi házakat érinti leginkább, mint Attiláé: a kisebb települések utcaképét meghatározó Kádár-kockákat, vályogházakat vagy a kalákában épült, jórészt kihasználatlan többgenerációs családi házakat.
A magyar lakosság több mint egyharmada él ilyen épületekben (csak Kádár-kockákban mintegy kétmillióan, vályogházakban pedig 1,2 millióan). Az elmúlt napokban közülük beszéltem tizenöt emberrel négy megye öt településén, a Vas megyei Bobán, a veszprémi Nemesvámoson, a borsodi Mezőcsáton, valamint a szabolcsi Kótajon és Vasmegyeren, hogy hogyan érinti őket a rezsicsökkentés részleges kivezetése. Értelemszerűen az általam megkérdezett szűk réteg sem éli meg ugyanúgy a rezsi emelkedését, ugyanakkor számos visszatérő elem jelent meg a beszélgetésekben, ezeket az alábbi három pontban foglalom össze...
EGY MONDAT AZ ALKALMATLANSÁGRÓL
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.08.29.
Egy mondat az alkalmatlanságról
Próbálom megfejteni, hogy vajon az önreflexió milyen fokozatú teljes hiányára, a stratégiai ostobaság mely lépcsőfokára, s a küldetéstudatos fontoskodó önimádat miféle grádicsára volt szükség ahhoz, hogy néhány úgynevezett ellenzéki politikus a „párbeszéd” jelentőségének elkötelezett hitében ringatózva, s a dialógus- és vitakészség meggyőződésével önmagát cirógatva megjelenjen ama fideszes B-közép szurkolótábor színe előtt, amely szilárdan vallja, hogy ha az ellenzék került volna hatalomra, akkor az óvodákban melegpropaganda vagy transznemű propaganda zajlana, s az ovikban szakmányban folynának a nemátalakító beavatkozások, nos hát, miféle stratégiai megfontolás vezette ide azokat az úgynevezett ellenzéki pártpolitikusokat, akik heroikus bátorsággal cipelték magukkal teljes intellektuális nihiljüket, bántóan üvöltő felkészületlenségüket, vitára és érvelésre való képtelenségüket, hacsak az nem, hogy immár manifeszt módon, kétségbeesetten üvöltsenek az ellenzéki választóknak, hogy hát tessék már végre felfogni, hogy totálisan alkalmatlanok vagyunk, s legyenek kedvesek végre már elzavarni legalább bennünket, akik képesek voltunk fellépni, s grand seigneuri nagyvonalúsággal és előzékenységgel, minden kétséget kizáróan bebizonyítani a fideszes B-közép előtt totális szellemi ürességünket, politikusi alkalmatlanságunkat, olyannyira, hogy még egy Deutsch Tamásnak is (sic!) – amúgy teljes joggal – minden oka meglegyen a derültségre és az önfeledt, lesajnáló kacagásra.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.08.29.
Próbálom megfejteni, hogy vajon az önreflexió milyen fokozatú teljes hiányára, a stratégiai ostobaság mely lépcsőfokára, s a küldetéstudatos fontoskodó önimádat miféle grádicsára volt szükség ahhoz, hogy néhány úgynevezett ellenzéki politikus a „párbeszéd” jelentőségének elkötelezett hitében ringatózva, s a dialógus- és vitakészség meggyőződésével önmagát cirógatva megjelenjen ama fideszes B-közép szurkolótábor színe előtt, amely szilárdan vallja, hogy ha az ellenzék került volna hatalomra, akkor az óvodákban melegpropaganda vagy transznemű propaganda zajlana, s az ovikban szakmányban folynának a nemátalakító beavatkozások, nos hát, miféle stratégiai megfontolás vezette ide azokat az úgynevezett ellenzéki pártpolitikusokat, akik heroikus bátorsággal cipelték magukkal teljes intellektuális nihiljüket, bántóan üvöltő felkészületlenségüket, vitára és érvelésre való képtelenségüket, hacsak az nem, hogy immár manifeszt módon, kétségbeesetten üvöltsenek az ellenzéki választóknak, hogy hát tessék már végre felfogni, hogy totálisan alkalmatlanok vagyunk, s legyenek kedvesek végre már elzavarni legalább bennünket, akik képesek voltunk fellépni, s grand seigneuri nagyvonalúsággal és előzékenységgel, minden kétséget kizáróan bebizonyítani a fideszes B-közép előtt totális szellemi ürességünket, politikusi alkalmatlanságunkat, olyannyira, hogy még egy Deutsch Tamásnak is (sic!) – amúgy teljes joggal – minden oka meglegyen a derültségre és az önfeledt, lesajnáló kacagásra.
TEGYE FEL A KEZÉT, AKI AZT GONDOLJA, HOGY EZ EGY NORMÁLIS ORSZÁG!
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2022.08.29.
...Egy olyan országban élünk, ahol évekkel ezelőtt a médiatörvény parlamenti elfogadása után a nagy újságok szerkesztői, kiadóvállalatok vezetői nem bojkottálták a kormányt, nem hirdettek szabadságharcot ellene. Pedig már ebből is látszott, hogy mi következik. Amikor az első újságírót, az első szerkesztőséget kitiltották a parlamentből, vagy valamelyik sajtótájékoztatóról, akkor kellett volna bojkottot hirdetni – függetlenül attól, hogy mit gondolunk politikáról, jogállamról, demokráciáról. Mert ez nem csupán szakmai kérdés – az újságírás ugyanis egyben hivatás is, amelynek morális alapvetései is vannak.
Olyan országban élünk, ahol gond nélkül le lehetett nyomni az emberek torkán a vasárnapi zárva tartást. Nem vonultak milliók az utcára, és a kormánypárt népszerűsége sem csökken olyan mértékben, ami egy normális országban elvárható volna. Ebben az országban az emberek elfogadják, hogy olyan állapotok vannak az egészségügyben, amelyeket mindenki ismer. Hosszú várólisták, kórházi fertőzések, orvos- és ápolóhiány – a betegnek, ha gyógyulni akar a kórházban, és nem meghalni, hovatovább már mindent magának kell bevinnie. Néhány évvel ezelőtt Sándor Mária, a fekete ruhás nővér megpróbált ezen változtatni, de csak kevesen álltak mellé, és főleg nem azok, akiknek ez hivatalból kötelességük lett volna.
Csak kevesen voltak, akik szóltak a fák kivágása ellen. A környezetért más viszonylatokban oly nagyon aggódó előző köztársasági elnök egyetlen egyszer sem emelte fel szavát a Kossuth tér tönkretétele, vagy éppen a Városligetbe tervezett és megvalósított gyalázat ellen.
Olyan országban élünk, ahol gond nélkül el lehetett hitetni az emberekkel, hogy a legnagyobb veszélyt egy immár 92 éves magyar származású amerikai milliárdos jelenti a számukra, s hogy nem a kormányzati szinten üzemszerűvé vált lopások, hanem a migránsok miatt kell aggódni. Ebben az országban csak keveseket zavart, hogy egy gázszerelő lett az ország leggazdagabb embere, mint ahogy azt is szépen lenyelték, hogy a kormány több tagja egy néhány órás bécsi kiruccanáson az osztrák főváros legdrágább hoteljében szállnak meg
Egy ilyen országban bőven belefér, hogy a Tranzit megkérdezett közönsége elhiggye, hogy az ellenzék nemátalakító műtéteket propagálna az oktatási intézményekben.
Emelje fel a kezét, aki nem azt gondolja, hogy egy olyan országban, ahol bármi megtörténhet, minden meg is történik.
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2022.08.29.
Olyan országban élünk, ahol gond nélkül le lehetett nyomni az emberek torkán a vasárnapi zárva tartást. Nem vonultak milliók az utcára, és a kormánypárt népszerűsége sem csökken olyan mértékben, ami egy normális országban elvárható volna. Ebben az országban az emberek elfogadják, hogy olyan állapotok vannak az egészségügyben, amelyeket mindenki ismer. Hosszú várólisták, kórházi fertőzések, orvos- és ápolóhiány – a betegnek, ha gyógyulni akar a kórházban, és nem meghalni, hovatovább már mindent magának kell bevinnie. Néhány évvel ezelőtt Sándor Mária, a fekete ruhás nővér megpróbált ezen változtatni, de csak kevesen álltak mellé, és főleg nem azok, akiknek ez hivatalból kötelességük lett volna.
Csak kevesen voltak, akik szóltak a fák kivágása ellen. A környezetért más viszonylatokban oly nagyon aggódó előző köztársasági elnök egyetlen egyszer sem emelte fel szavát a Kossuth tér tönkretétele, vagy éppen a Városligetbe tervezett és megvalósított gyalázat ellen.
Olyan országban élünk, ahol gond nélkül el lehetett hitetni az emberekkel, hogy a legnagyobb veszélyt egy immár 92 éves magyar származású amerikai milliárdos jelenti a számukra, s hogy nem a kormányzati szinten üzemszerűvé vált lopások, hanem a migránsok miatt kell aggódni. Ebben az országban csak keveseket zavart, hogy egy gázszerelő lett az ország leggazdagabb embere, mint ahogy azt is szépen lenyelték, hogy a kormány több tagja egy néhány órás bécsi kiruccanáson az osztrák főváros legdrágább hoteljében szállnak meg
Egy ilyen országban bőven belefér, hogy a Tranzit megkérdezett közönsége elhiggye, hogy az ellenzék nemátalakító műtéteket propagálna az oktatási intézményekben.
Emelje fel a kezét, aki nem azt gondolja, hogy egy olyan országban, ahol bármi megtörténhet, minden meg is történik.
NYUGATI TÜRELEMMEL KIVÉREZTETHETŐK AZ OROSZOK – FÉL ÉV HÁBORÚ MÉRLEGE
HETI VÁLASZ
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.08.25.
Éppen fél éve tart az orosz–ukrán háború. Honnan hová jutottak a felek? Mik a legfontosabb tanulságok, és van-e esély belátható időn belül fegyverszünetre? Mi lehet Oroszország célja a villámháborús tervek elbukásával? Jön-e ukrán ellentámadás délen? HetiVálasz podcastunkban az elmúlt 180 nap számvetését két Oroszország-szakértővel, Jójárt Krisztiánnal (NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet) és Rácz Andrással (Német Külpolitikai Társaság) végezte el Vörös Szabolcs...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.08.25.
SPÓROLNI….DE HOGYAN?
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.08.29.
Írtam már itt arról, hogyan érinti a legszegényebbeket az árak emelkedése, most viszont azt szeretném kicsit vázolni, hogy érinti ez az alapítványt. Mint mindenkinek, nekünk is nagy gondot okoz a megemelkedett árak mellett a működés biztosítása. Furcsa egy helyzet ez a segítő szervezeteknél, mert miközben a családokat is sújtó áremelések miatt megnőtt a hozzánk fordulók száma, közben a segítés költségei is megnőttek… és ez azért nem kis fejtörést okoz.
Ami először sokkolt minket, az volt, mikor kiestünk az üzemanyag-árstopból.Több autóval dolgozunk, felkereső jellegű szolgáltatással, mindennapos jelenléttel Toldon, és folyamatosan ezen kívül tizenhat településen. Ebből hat településen iskolánk is van, a 600 gyerekhez így jutunk el, tömegközlekedéssel nem tudjuk megszervezni az oktatást. Az adományok szállítása is tetemes összeg. Egyszer megnéztük, egy év alatt annyit megyünk, hogy meg tudnánk kerülni a Földet.
Na de mit lehet ezen csökkenteni? Az, hogy ésszerű és takarékos legyen a mozgásunk, az alapból megvolt. A pedagógusok “telekocsival” mennek, az órarend készítésénél próbáljuk ezt is szem előtt tartani. A települések közötti szociális munka koordinálásában szintén szempont volt eddig is a költséghatékonyság, útvonalszervezés.
Amin tudunk fogni, az a felkereső jelleg ritkítása…de ezt meg nagyon nem szeretnénk. Épp ez a fontos elem a különbség (többek között) az “irodaszerűen” működő rendszerhez viszonyítva.
A másik, ami költségcsökkentő lehet, az adományok ideszállítása hozzánk. Ez zömében a fővárosból, vagy Debrecenből történik, mindig gondos mérlegeléssel, hogy ér-e a bútoradomány annyit, amennyit a fuvarköltség mutat, és azt is, hogy olyan bútorok vannak-e benne, amelyek tényleges segítséget jelentenek a családjainknak. Mert a nagy fotelek, franciaágyak, vitrines vagy válfás szekrények, dohányzóasztalok nem igazán a lakhatási szegénység mérséklői.
Vannak mellettünk cégek is, akik épp ezzel segítenek, alkalmanként felajánlva egy-egy szállítást. Az utóbbi időben már főleg ezekre építettünk, kérdés, hogy ilyen üzemanyagárak mellett tudnak-e majd karitatív szállítást vállalni?
És persze, ha valaki vállalja a szállítás költségét, annak az adományát fogadjuk. Most erről van egy friss, tegnapi adatom. Egy ház kiürítéséből származó holmit kaptunk meg, egy nagy teherautónyit, aminek az ideszállítása több mint 400 ezer forintjába került a felajánlónak…. (nyilván a rakodással együtt). Ki fogja ezt vállalni? Így is egyre több felajánlásra kell azt válaszolnunk, sajnos, ha nekünk kell szállítani, nem tudjuk megoldani az adomány fogadását, és erre most majd feltehetően az a reagálás érkezik majd: ennyi pénzért ők sem.
A következő nagy fejtörést okozó pont a rezsi. Az alapítványnak van egy központi épülete, egy raktára és egy önkéntes szálláshelye Berettyóújfaluban, és Toldon három olyan ingatlan, amit naponta használunk, ezekben van a tanoda (szálláshellyel), a társadalmi vállalkozás területei, a kríziskezeléshez szükséges raktárhelyiségek, a konyha, és a mikroközösségi foglalkozások helyszínei. Ezekben az épületekben nemrég sikerült kiépíteni-kibővíteni a gázfűtést, mert elég nehézkes volt több helyiséget kályhával fűteni. Ráadásul van egy adományba kapott konténerépületünk, amiben a kézművestevékenységeket visszük, és itt villanyfűtés van, ez eredetileg így volt kialakítva. Nos, az biztos, hogy ezt így nem fogjuk bírni, úgyhogy most átszervezzük-átköltöztetjük a tevékenységeket, hogy elkerüljük a villanyfűtést, de tudjunk ésszerű helyet adni mindennek.
E miatt aztán most több mindent költöztetünk, pl. a sószobát is, amit tavaly sikerült kialakítani. A konténerházat átmenetileg csak raktározási célra fogjuk használni. És persze ott van még két helyszín, a lekvárfőző, ahol a gáztűzhelyeket is a vezetékes gázra kötöttük, és a szalmabrikettáló. Azt még be sem tudjuk lőni, hogy az áram ára hogyan fogja befolyásolni a brikett előállítási költségeit, ráadásul ezt szeretnénk a télen ingyen adni a falubelieknek, hogy nehogy tragédia történjen.
Amit szintén nem látunk, az, hogy az iskolában hogyan nőnek a rezsiköltségek. Abszurd dolog, hogy miközben az állami oktatási rendszer része vagyunk, ugyan alapítványi fenntartásban, de van OM számunk, a pedagógusbérekre kapunk (ha részlegesen is) állami támogatást, és mindenben úgy is kell működnünk, mint az állami iskolának, mégis úgy tekintenek ránk, mint vállalkozásra, és fizetnünk kell az amúgy is fűtött iskolaépületek délutáni használatáért, miközben ugyanazokat a gyerekeket tanítjuk…
Nos, hát ebben kellene most valamiféle biztos tervezés, és persze bevétel a többletköltségek biztosítására.
Tervezni azonban nagyon nehéz. Pályáztunk nemrég a központi épületünk hőszigetelésére, a Városi Civil Alap keretében, egy cikkben olvastam, hogy Berettyóújfaluban nyert ezen a pályázaton az országban a legtöbb civil szervezet, olyan is, akiről ma sem tudom, mit csinál. Egyetlen szervezet pályázatát utasították itt el (forráshiányra hivatkozva) az Igazgyöngyét. Nem sok esély van hát, hogy napelemre, vagy bármi hasonlóra sikerrel pályázzunk. Toldon pedig mindez nem is értelmezhető, a mi ingatlanjaink nem új épületek, mindegyik száz évnél idősebb vályogház, a régi tetőszerkezet nem bír el semmit. Iszonyú pénzekbe kerülne ezeknek a lecserélése. Szóval, ebben az irányban épp úgy esélytelenek, ha tetszik sorstársak vagyunk, mint a családok, akikért dolgozunk.
A segítés egyre nehezebbé válik. Állami tervezést a leszakadó családok irányában sem látni, a segítő civil szerveztek esetében sem. Persze vannak kivételek most is. A leszakadók és a velük foglalkozó (nem egyházi) civil szervezetek egy lapra kerülnek. Oldják meg a problémáikat egyedül. Ha meg nem megy… hát akkor…
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.08.29.
Ami először sokkolt minket, az volt, mikor kiestünk az üzemanyag-árstopból.Több autóval dolgozunk, felkereső jellegű szolgáltatással, mindennapos jelenléttel Toldon, és folyamatosan ezen kívül tizenhat településen. Ebből hat településen iskolánk is van, a 600 gyerekhez így jutunk el, tömegközlekedéssel nem tudjuk megszervezni az oktatást. Az adományok szállítása is tetemes összeg. Egyszer megnéztük, egy év alatt annyit megyünk, hogy meg tudnánk kerülni a Földet.
Na de mit lehet ezen csökkenteni? Az, hogy ésszerű és takarékos legyen a mozgásunk, az alapból megvolt. A pedagógusok “telekocsival” mennek, az órarend készítésénél próbáljuk ezt is szem előtt tartani. A települések közötti szociális munka koordinálásában szintén szempont volt eddig is a költséghatékonyság, útvonalszervezés.
Amin tudunk fogni, az a felkereső jelleg ritkítása…de ezt meg nagyon nem szeretnénk. Épp ez a fontos elem a különbség (többek között) az “irodaszerűen” működő rendszerhez viszonyítva.
A másik, ami költségcsökkentő lehet, az adományok ideszállítása hozzánk. Ez zömében a fővárosból, vagy Debrecenből történik, mindig gondos mérlegeléssel, hogy ér-e a bútoradomány annyit, amennyit a fuvarköltség mutat, és azt is, hogy olyan bútorok vannak-e benne, amelyek tényleges segítséget jelentenek a családjainknak. Mert a nagy fotelek, franciaágyak, vitrines vagy válfás szekrények, dohányzóasztalok nem igazán a lakhatási szegénység mérséklői.
Vannak mellettünk cégek is, akik épp ezzel segítenek, alkalmanként felajánlva egy-egy szállítást. Az utóbbi időben már főleg ezekre építettünk, kérdés, hogy ilyen üzemanyagárak mellett tudnak-e majd karitatív szállítást vállalni?
És persze, ha valaki vállalja a szállítás költségét, annak az adományát fogadjuk. Most erről van egy friss, tegnapi adatom. Egy ház kiürítéséből származó holmit kaptunk meg, egy nagy teherautónyit, aminek az ideszállítása több mint 400 ezer forintjába került a felajánlónak…. (nyilván a rakodással együtt). Ki fogja ezt vállalni? Így is egyre több felajánlásra kell azt válaszolnunk, sajnos, ha nekünk kell szállítani, nem tudjuk megoldani az adomány fogadását, és erre most majd feltehetően az a reagálás érkezik majd: ennyi pénzért ők sem.
A következő nagy fejtörést okozó pont a rezsi. Az alapítványnak van egy központi épülete, egy raktára és egy önkéntes szálláshelye Berettyóújfaluban, és Toldon három olyan ingatlan, amit naponta használunk, ezekben van a tanoda (szálláshellyel), a társadalmi vállalkozás területei, a kríziskezeléshez szükséges raktárhelyiségek, a konyha, és a mikroközösségi foglalkozások helyszínei. Ezekben az épületekben nemrég sikerült kiépíteni-kibővíteni a gázfűtést, mert elég nehézkes volt több helyiséget kályhával fűteni. Ráadásul van egy adományba kapott konténerépületünk, amiben a kézművestevékenységeket visszük, és itt villanyfűtés van, ez eredetileg így volt kialakítva. Nos, az biztos, hogy ezt így nem fogjuk bírni, úgyhogy most átszervezzük-átköltöztetjük a tevékenységeket, hogy elkerüljük a villanyfűtést, de tudjunk ésszerű helyet adni mindennek.
E miatt aztán most több mindent költöztetünk, pl. a sószobát is, amit tavaly sikerült kialakítani. A konténerházat átmenetileg csak raktározási célra fogjuk használni. És persze ott van még két helyszín, a lekvárfőző, ahol a gáztűzhelyeket is a vezetékes gázra kötöttük, és a szalmabrikettáló. Azt még be sem tudjuk lőni, hogy az áram ára hogyan fogja befolyásolni a brikett előállítási költségeit, ráadásul ezt szeretnénk a télen ingyen adni a falubelieknek, hogy nehogy tragédia történjen.
Amit szintén nem látunk, az, hogy az iskolában hogyan nőnek a rezsiköltségek. Abszurd dolog, hogy miközben az állami oktatási rendszer része vagyunk, ugyan alapítványi fenntartásban, de van OM számunk, a pedagógusbérekre kapunk (ha részlegesen is) állami támogatást, és mindenben úgy is kell működnünk, mint az állami iskolának, mégis úgy tekintenek ránk, mint vállalkozásra, és fizetnünk kell az amúgy is fűtött iskolaépületek délutáni használatáért, miközben ugyanazokat a gyerekeket tanítjuk…
Nos, hát ebben kellene most valamiféle biztos tervezés, és persze bevétel a többletköltségek biztosítására.
Tervezni azonban nagyon nehéz. Pályáztunk nemrég a központi épületünk hőszigetelésére, a Városi Civil Alap keretében, egy cikkben olvastam, hogy Berettyóújfaluban nyert ezen a pályázaton az országban a legtöbb civil szervezet, olyan is, akiről ma sem tudom, mit csinál. Egyetlen szervezet pályázatát utasították itt el (forráshiányra hivatkozva) az Igazgyöngyét. Nem sok esély van hát, hogy napelemre, vagy bármi hasonlóra sikerrel pályázzunk. Toldon pedig mindez nem is értelmezhető, a mi ingatlanjaink nem új épületek, mindegyik száz évnél idősebb vályogház, a régi tetőszerkezet nem bír el semmit. Iszonyú pénzekbe kerülne ezeknek a lecserélése. Szóval, ebben az irányban épp úgy esélytelenek, ha tetszik sorstársak vagyunk, mint a családok, akikért dolgozunk.
A segítés egyre nehezebbé válik. Állami tervezést a leszakadó családok irányában sem látni, a segítő civil szerveztek esetében sem. Persze vannak kivételek most is. A leszakadók és a velük foglalkozó (nem egyházi) civil szervezetek egy lapra kerülnek. Oldják meg a problémáikat egyedül. Ha meg nem megy… hát akkor…
PAINTBALLNEMZET
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.08.29.
...mint kiderült, kormányunk hetven táborban háromezer gyereket nevelt militarizmusra, bár ez egy fasiszta államtól nem is annyira meglepő. Minket mégis elborzaszt, mert nem akarna az ember Spártában élni, az irány mégis afelé mutat, holott a világban annyi minden szépség van a fegyvereken és lőporszagon kívül, ám ezek a NER-ben egyre kevésbé látszanak. Mindez azért is kiváltképp röhejes, mert azon a napon, amikor Hadházy képviselő megmutatta nekünk a gyerektáborban fegyverrel pózoló kormányszóvivőt, Novák Katalin is megszólalt a nemzet ifjúságáról, hogy bimbózásában mi volna a kívánatos irány. Novák még alig is szállt ki a magáncélra használt nem is kormánygépből, már lábon lőtte magát.
Ha már ez az Alexandra célozgat, ugye. Novák álelnök, miután kivette a malomkeréknyi Fidesz fülbevalót, a tanulásról szónokolt a Corvinus Egyetem tanévnyitóján, és azt találta mondani, hogy a hazának nagy tudású és kritikus gondolkodású ifjakra van szüksége. Innen is látszik, ez se tudja, miket beszél, amikor a felnőttek világában a legkisebb kritikát hangoztató egyednek azonmód tekerik ki a nyakát, küldik rá a NAV-ot és a lakájmédia sakáljait. Novák álomvilágban él vagy hazudik, vagy nem tudja, hol van, mert például éppen hangosan kellene ordítania azért, mert a párttársai közül sokan úgy vélik, sok a nő az egyetemeken, ami veszélyes a nemzetre. El kellene dönteni végre, mi a cél.
Bár az a távoli múltban eldöntődött az oktatás szétverésével, a mindennapos testneveléssel és hitoktatással, amelyek egy vakon hívő, tudatlan, de testileg stramm ifjúságot tételeznek, vö. Spárta illetve Hitlerjugend, így Novák ábrándjai az okos és kritikus fiatalságról nem illenek a nagy egészbe, ebből fakadóan nem is gondolta komolyan. Azok viszont, akik a szóvivő kezébe puskát nyomva fényképezték őt, nagyon is, de semmi meglepő sincs ebben. Abban lehetne, hogy annak a háromezer gyereknek a szülei, akik a kis kölkeket katonai táborba küldték, mivel indokolták ezt, de valószínűleg könnyű a megfejtés: ingyen volt. Ha úgy vesszük, te fizetted, és akkor tedd föl a kérdést magadban, adtál-e felhatalmazást adód ilyetén elcseszésére.
Szerző: Rezeda
2022.08.29.
Ha már ez az Alexandra célozgat, ugye. Novák álelnök, miután kivette a malomkeréknyi Fidesz fülbevalót, a tanulásról szónokolt a Corvinus Egyetem tanévnyitóján, és azt találta mondani, hogy a hazának nagy tudású és kritikus gondolkodású ifjakra van szüksége. Innen is látszik, ez se tudja, miket beszél, amikor a felnőttek világában a legkisebb kritikát hangoztató egyednek azonmód tekerik ki a nyakát, küldik rá a NAV-ot és a lakájmédia sakáljait. Novák álomvilágban él vagy hazudik, vagy nem tudja, hol van, mert például éppen hangosan kellene ordítania azért, mert a párttársai közül sokan úgy vélik, sok a nő az egyetemeken, ami veszélyes a nemzetre. El kellene dönteni végre, mi a cél.
Bár az a távoli múltban eldöntődött az oktatás szétverésével, a mindennapos testneveléssel és hitoktatással, amelyek egy vakon hívő, tudatlan, de testileg stramm ifjúságot tételeznek, vö. Spárta illetve Hitlerjugend, így Novák ábrándjai az okos és kritikus fiatalságról nem illenek a nagy egészbe, ebből fakadóan nem is gondolta komolyan. Azok viszont, akik a szóvivő kezébe puskát nyomva fényképezték őt, nagyon is, de semmi meglepő sincs ebben. Abban lehetne, hogy annak a háromezer gyereknek a szülei, akik a kis kölkeket katonai táborba küldték, mivel indokolták ezt, de valószínűleg könnyű a megfejtés: ingyen volt. Ha úgy vesszük, te fizetted, és akkor tedd föl a kérdést magadban, adtál-e felhatalmazást adód ilyetén elcseszésére.
NEM TOLONGANAK A NYUGDÍJAS PEDAGÓGUSOK, HOGY VISSZAMENJENEK TANÍTANI, VAN, AHOL A CSOPORTBONTÁST SEM TUDJÁK MEGOLDANI A TANÁRHIÁNY MIATT
NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.08.29.
A PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottsága legközelebb augusztus 30-án tárgyal a kormánnyal.
Összességében nem tolonganak a nyugdíjas pedagógusok, hogy visszamenjenek tanítani, de ez területenként változó, van, ahol a nyugdíjas kollégákkal valamelyest enyhíteni lehet a pedagógushiányt – nyilatkozta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor a PSZ országos vezetőségi tanácskozása után. A kormány június végén könnyített a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásán, szeptembertől, ha közalkalmazottként foglalkoztatják őket, fizetésük mellett a nyugdíjukat is megtarthatják (korábban utóbbiról le kellett mondaniuk, ha teljes állásban akartak tovább dolgozni). Gulyás Gergely miniszter szerint ez megoldás lehet a pedagógushiányra – annak ellenére is, hogy a módosított szabályozás egyelőre csak a most induló tanévre érvényes...
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.08.29.
Összességében nem tolonganak a nyugdíjas pedagógusok, hogy visszamenjenek tanítani, de ez területenként változó, van, ahol a nyugdíjas kollégákkal valamelyest enyhíteni lehet a pedagógushiányt – nyilatkozta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor a PSZ országos vezetőségi tanácskozása után. A kormány június végén könnyített a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásán, szeptembertől, ha közalkalmazottként foglalkoztatják őket, fizetésük mellett a nyugdíjukat is megtarthatják (korábban utóbbiról le kellett mondaniuk, ha teljes állásban akartak tovább dolgozni). Gulyás Gergely miniszter szerint ez megoldás lehet a pedagógushiányra – annak ellenére is, hogy a módosított szabályozás egyelőre csak a most induló tanévre érvényes...
ORBÁN HOSSZÚ NYARALÁSA OLYAN, MINTHA SZEMREVÉTELEZNÉ A MEGKÍVÁNT HORVÁT TENGERPARTOT
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.08.27.
...Nyaralása végére Orbán kezdi levetkőzni a külső mázt, a báránybőrt, és borostásan, mici sapkában és napszemüvegben mindenki számára feltárul igazi énje: a sötét maffiózó, a külvárosi zsebes, tolvaj, a kicsinyes bűnöző, a maffiavezér, aki mindenkivel “itt a piros, hol a piros” játékot játszik, és mindenkit becsap, átver. Az öltöny (már amennyire) takarja a lényeget, hogy ki ez az ember. De a horvátországi nyaralásáról készült képeken pontosan látszik az igazi énje, a karaktere, a valódi arca.
Európa legsötétett bűnözője járja a horvát tengerpartot és a szigeteket, és a vágy már régen megfogant a szívében, hogy megszerezze. Ahogy megszerezte Magyarországot is. A horvátoknak egy nyugodt éjszakájuk nem lehet mostantól, mert ez a bűnöző, aki minden eszközzel beavatkozik az országuk életébe, akinek tulajdona egy ország, s arra használja, amire akarja, megkívánta azt, ami az övék. Ahogy megkívánta a többi szomszédos ország területeit is.
Márpedig ez az ember így működik: amit megkíván, azt megszerzi. Addig nem nyugszik, és kitartóan ezen dolgozik. Semmi nem drága neki ezért. Se pénz, se vér, ha nem az ő pénze és nem az ő vére. Orbánt csak a külvárosi, pitiáner magyar alvilág logikája szerint lehet megérteni és a cselekedeteit értelmezni. Ahogy mondta: „Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed.” Üsd agyon, vedd el. El fogja kártyázni Magyarországot. Aztán egy leszámolás végez vele. Darabokra hullik minden, amit épített és összeharácsolt.
Don Corleone csak álmodott arról, hogy a fia politikus lesz, és állami szinten valósítja meg a családi maffia érdekeit. Orbán megcsinálta. Egy alvilági maffiózó megszerezte az országot és ez nem is elég neki.
Szerző: Amerikai Népszava
2022.08.27.
Európa legsötétett bűnözője járja a horvát tengerpartot és a szigeteket, és a vágy már régen megfogant a szívében, hogy megszerezze. Ahogy megszerezte Magyarországot is. A horvátoknak egy nyugodt éjszakájuk nem lehet mostantól, mert ez a bűnöző, aki minden eszközzel beavatkozik az országuk életébe, akinek tulajdona egy ország, s arra használja, amire akarja, megkívánta azt, ami az övék. Ahogy megkívánta a többi szomszédos ország területeit is.
Márpedig ez az ember így működik: amit megkíván, azt megszerzi. Addig nem nyugszik, és kitartóan ezen dolgozik. Semmi nem drága neki ezért. Se pénz, se vér, ha nem az ő pénze és nem az ő vére. Orbánt csak a külvárosi, pitiáner magyar alvilág logikája szerint lehet megérteni és a cselekedeteit értelmezni. Ahogy mondta: „Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed.” Üsd agyon, vedd el. El fogja kártyázni Magyarországot. Aztán egy leszámolás végez vele. Darabokra hullik minden, amit épített és összeharácsolt.
Don Corleone csak álmodott arról, hogy a fia politikus lesz, és állami szinten valósítja meg a családi maffia érdekeit. Orbán megcsinálta. Egy alvilági maffiózó megszerezte az országot és ez nem is elég neki.
SPIRÓ: A BEVÁNDORLÁS MIATT ÖSSZEOLVAD MAJD AZ ISZLÁM ÉS A KERESZTÉNYSÉG
KLUBRÁDIÓ / HÁROM AZ IGAZSÁG
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.08.28.
Napi koptatású fogalomnak nevezte Szénási Sándor műsorvezető a kereszténységet, amit véleménye szerint amolyan mérceként használva kér számon a kormányzaton a politika. Félőnek tartja, ez odavezet, hogy már nem is tudjuk miről van szó, mit is jelent ez a szó, kiket nevezhetünk igazából kereszténynek. A Három az igazság vendégei Hatos Pál történész, jogász és Spiró György író-költő voltak, aki többek közt arról beszélt, az ember vallásos vadállat, aki retteg a haláltól, és eljön az idő, amikor az iszlám és a kereszténység teljesen átalakul, egymásra hatva.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.08.28.
Spiró György az elmúlt kétezer év legnagyobb történetének tartja a kereszténységet. Szerinte függetlenül attól, hogy valaki hívő vagy sem, ez a millió felé ágazott világvallás az egész európai és nyugati világ alapja volt, és máig változatlanul eleven. Hozzáteszi, hogy bár a katolikus egyház egyszerre szellemi, lelki és világi intézmény, azért a politikai kereszténység és a hitbéli kereszténység nem ugyanaz.
Szerint nem kérdés, hogy kit nevezhetünk kereszténynek, hiszen ezt Pál apostol pontosan meghatározta: keresztény az, aki hisz abban, hogy Jézus Krisztus eljött, megölték és feltámadt. Az író szerint az ember antropológiai értelemben vallásos vadállat. Ő ugyan nem hívő, de arra a következtetésre jutott, hogy az ember nincs meg vallás és hit nélkül. Úgy véli, minden hit alapja a halálfélelem, az egyén rettegése a haláltól.
Spiró szerint a katolikus egyház nem nevezhető jobboldalinak. Bár úgy véli, az egyházak egyetemessége az elmúlt kétszáz évben jelentősen sérült, ennek ellenére feladatuknak tartaná, hogy a felvilágosodás óta létrejött vallásos jellegű nacionalizmusokat kibékítsék egymással. De úgy látja, ebben az egyházak nem teljesítettek jól, és erősen hajlanak arra, hogy nemzeti egyházakká alakuljanak.
Emlékeztetett, hogy a Bibliában is leírták az egyistenhitek rokonságát. A keresztény egyház zsidó csoportosulásként kezdte, a muszlim vallás pedig mindkét vallásból merít. Spiró szerint, pár száz év múlva elérjük a bevándorlásnak azt a fokát, amikor az iszlám hitbélileg és szellemileg keveredni fog a kereszténységgel. Ettől a legtöbb hívő fél, pedig ez előbb utóbb be fog következni, hiszen a vallás gyökerei hasonlók és a struktúrája ugyanúgy az egyistenhit.
Hatos Pál megpróbálta ezt a kimeríthetetlen történetet kicsit szűkíteni. Szerinte azért problémás a keresztény Magyarország eszménye, mert az a XX. században jelentősen sérült. Borzalmas összeomlás volt, amikor a magyar állam úgy érezte, hogy a nemzet tagjainak egy része nem a keresztény Magyarország fia és lánya. Hatos emlékeztetett, több százezrek életét vették el, olyanokét, akik a hatalom birtokosai szerint nem tartoztak ide, ezért sok magyarnak a kereszténységről sok jó nem juthat eszébe.
A kereszténység, véleménye szerint nem tűnt el, és sokan félreértik, amikor a kereszténységet kizárólag a vallásgyakorlással azonosítják. Úgy gondolja, a kereszténységnek igenis van egyéni, közösségi és politikai relevanciája, ezt most nagyon agresszívan láthatjuk is. A politikai kereszténységet szerinte lehet és kell is kritizálni, hiszen minden politikai felhasználása a vallásnak megosztásra törekszik, és ezért hiteltelenné válik. Ugyanakkor azt is vallja, mindenkinek az elidegeníthetetlen joga, hogy a saját meggyőződése szerint formálja a politikai cselekvését. A történész szerint ebből a paradoxonból nincs menekvés.
Hatos Pál úgy gondolja, az ember vallásos lény, és ez meghatározza a társadalmi létét. Azt azonban gyanúsnak tartja, ha valaki azt hirdeti magáról, hogy keresztény, hiszen a kereszténységhez pont a szerénységet, alázatosságot társítja, a túlhangsúlyozás számára mindig furcsa. Szerinte nem a hit meglétének állítása a fontos, hanem, hogy hogyan, milyen módon él valaki.
Azt, hogy az egyházak jobboldaliak vagy sem, modernkori kérdésnek tartja, és nem tudná megmondani. Azzal egyetért, hogy a helyi egyházak sokszor engednek a nacionalizmus kísértésének, amit érthetőnek tart, hiszen a híveik ezen a nyelven beszélnek. Emlékeztetett, hogy önmagában az a reform is, hogy a latint eltörölték, a liturgia nyelve pedig nemzeti nyelvekre változott, megerősítette a nacionalizmust. Az egyházak óriási keresztjének látja, hogy nekik hiába van univerzális igényük, a nemzeti, vagy akár szűkebb csoportok igényeire is mindig figyelniük kell.
2022. augusztus 24., szerda
VILÁGSAJTÓ A METEOROLÓGUSOK KIRÚGÁSÁRÓL: MÉG MAGYAR VISZONYLATBAN IS SZOKATLAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.08.24.
Egy hónapja van az EU-nak a magyar kormány a jogállamisági problémákkal kapcsolatos levelét feldolgozni, de egyes bírálók szerint valószínűtlen, hogy Orbánék kilátásba helyezett engedményei orvosolhatnák a problémákat. Az aszály egész Európát érinti, és a legsúlyosabban szenvedő régiók között ott van Magyarország néhány területe is. A fél világ nézi hitetlenkedve, hogy a kormány kirúgta a vezető meteorológusokat a tűzijáték elmaradása miatt: az állam közötti határvonal már régen eltűnt. A magyar autóiparra is súlyos hatással lehet a kínai elektromosautó gyártó európai térhódítása. Nemzetközi lapszemle.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.08.24.
Az Európai Bizottság valóban kézhez kapta a magyar válaszokat az úgynevezett feltételességi mechanizmus ügyében, de – tekintettel arra, hogy egy hónapja van a dokumentum tanulmányozására – annak tartalmáról még semmilyen részletet nem árult el, írja a Reuters azzal kapcsolatban, hogy Gulyás Gergely kedden azt mondta, Magyarország október végéig számos olyan törvényt módosít, amely kiváltotta az uniós végrehajtó testület bírálatát.
A Reuters szerint, ha Brüsszelben elégtelennek ítélik a magyar garanciákat, akkor a Bizottság a tagállami kormányoknak Magyarországgal szemben pénzbüntetést javasolhat. Ettől az eljárástól teljesen független, hogy megkapja-e Magyarország a világjárvány miatt elkülönített helyreállítási alapból a neki szánt pénzt. A két ügy alakulása között nincs semmilyen automatizmus.
Az EurActiv uniós hírportál a magyar kormányzati ígéretek brüsszeli fogadtatásával kapcsolatban csupán közelebbről meg nem nevezett „bírálókat” említ, akik szerint valószínűtlen, hogy a budapesti vezetés kilátásba helyezett engedményei orvosolhatnák Magyarország rendszerszintű jogállami problémáit.
A dpa német hírügynökség ismerteti azt az európai szakértői jelentést, amely szerint Európa csaknem felét szárazság fenyegeti, és a kontinens területének 17 százalékán kifejezetten riasztó a helyzet. Az áttekintés Észak-Olaszország, Délkelet-Franciaország és Románia mellett Magyarország egyes részeit is a legsúlyosabban érintett régiók közt említi.
A világsajtóban kifejezetten nagy karriert futott be az a hír, hogy Magyarországon az Országos Meteorológiai Intézet vezetőinek állásába került az augusztus 20-a estére vonatkozó, rossz időt feltételező időjárás-előrejelzés. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kitér arra is, hogy 16 évvel ezelőtt az ünnepi tűzijáték alatt hatalmas vihar csapott le a mintegy másfél millió nézőre, és hogy amiatt tértek rá arra a gyakorlatra, hogy a várható időjárás-jelentéstől teszik függővé a parádé megtartását.
Radics Kornélia és Horváth Gyula menesztéséről a müncheni Süddeutsche Zeitung azt írja, hogy az még magyar viszonyokhoz képest is szokatlan lépés volt, holott Magyarországon a kormány és az állam közötti határvonal már régen eltűnt, és Orbán Viktor előszeretettel mutatja magát kiskirálynak. A döntést – írja a bajor lap - tucatnyi olyan dühös újságcikk előzte meg az kormányközeli sajtóban, amelyben élesen bírálták a meteorológusokat "a hamis prognózis" miatt. Azután pedig a közösségi médiát árasztották el a felháborodott kommentárok, amiért a rossz hír hozóját érte büntetés. A Süddeutsche ismerteti az Országos Meteorológiai Intézet tiltakozását, amely szerint szombaton rendkívül nagy nyomás nehezedett a szolgálatra a kormányzati szervezők – Kovács Zoltán államtitkár – részéről, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a tudományos meteorológiai előrejelzésekben mindig van bizonytalansági elem.
A Handelsblatt szerint Kína ezentúl nem csupán a piaca lesz az európai gépkocsiknak, hanem maga is előállítóként lép fel az öreg kontinensen. A legnagyobb kínai elektromosautó-gyártó cég, a BYD – ami a Build your Dreams, vagyis Építsd fel az álmaidat angol kifejezés rövidítése – szeptemberben megjelenik a benelux és a skandináv országok piacán, majd pedig Németországban és Franciaországban. A BYD piaci elemzők szerint fergeteges gyorsasággal növekszik, Kínában immár piacvezető, Európában pedig nagyjából a Volkswagenének megfelelő piaci részesedést kíván magának kihasítani. Ez a hír a magyar autógyártó szegmenst is érintheti.
MAGYARORSZÁG NÉHÁNY TÍZEZER UKRAJNAI MENEKÜLTET SEM KÉPES RENDESEN ELLÁTNI, CIVILEK VÉGZIK AZ ÁLLAM SEGÉLYMUNKÁJÁT
ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: RÉDL BOGLÁRKA, SARKADI NAGY MÁRTON, ZUBOR ZALÁN
2022.08.24.
Még úgy is recseg-ropog a menekültügyi ellátórendszer, hogy a kormány által emlegetett százezrekhez (sőt, milliót meghaladó számhoz) képest a valóságban alig huszonvalahányezer háborús menekült tartózkodik Magyarországon. A réseket civilek, önkéntesek próbálják betömködni több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek rugalmas, hozzáférhető szálláshelyek a fővárosban, de a kormányzati sóherség és koncepciótlanság az egész folyamatra rányomja a bélyegét. Az Átlátszó lejárta az Ukrajnából érkezők útját a határtól a Madridi úti menekültszállóig.
Az ukrajnai menekültek magyarországi ellátását konkrét emberek: önkéntesek, civilek, segélyszervezeti dolgozók viszik a hátukon. Ők azok, akik személyesen kapcsolatba kerülnek a háború elől menekülőkkel, és gyakran heteken, hónapokon át is figyelemmel követik a sorsukat. Ha ugyanis a menekültek abszurd, élhetetlen helyzetekbe kerülnek az állami ellátás kavarodásában, akkor azokat keresik meg, akikben tényleg megbíznak — akkor is, ha hivatalosan már régen nincsen dolguk vele...
Szerzők: RÉDL BOGLÁRKA, SARKADI NAGY MÁRTON, ZUBOR ZALÁN
2022.08.24.
Az ukrajnai menekültek magyarországi ellátását konkrét emberek: önkéntesek, civilek, segélyszervezeti dolgozók viszik a hátukon. Ők azok, akik személyesen kapcsolatba kerülnek a háború elől menekülőkkel, és gyakran heteken, hónapokon át is figyelemmel követik a sorsukat. Ha ugyanis a menekültek abszurd, élhetetlen helyzetekbe kerülnek az állami ellátás kavarodásában, akkor azokat keresik meg, akikben tényleg megbíznak — akkor is, ha hivatalosan már régen nincsen dolguk vele...
TUDÓSKLUB
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.08.24.
Kirúgták az OMSZ két munkatársát, mint azt mindenki így vagy úgy hallotta, és a maga módján kommentálta vagy átkozódott. Gulyás Gergely tegnap kormányinfót tartott, ahol szóba került a bolsevista aktus, s hogy mentse a menthetőt, a szóvivő kifejtette, egyáltalán nem a tűzijáték elmaradása volt az indok, hanem inkább az, már régóta elégedetlenek voltak az OMSZ működésével, és ez az esemény csak az utolsó utáni csepp volt a pohárban. Tudva azt, hogy Gulyás hazudik, de megengedve a dolgok ilyetén magyarázásának kísérletét, érdekes dolgokra bukkanhatunk, ha megpróbáljuk végig gondolni ezt az egészet.
Köznépként a meteorológus akkor működik rosszul, ha ugyan a szakmájának és a tudományának megfelelve, belevéve az abban megbúvó igen erős bizonytalansági tényezőket, rosszul jósol időt, mint ahogyan tegnap olvashatni is lehetett a hozzászólásokban azokat a véleményeket – amelyek amúgy általánosak -, hogy ezekért nem kár, ezek úgyis hülyék voltak, mert soha nem találták el, mikor esik. Ez az álláspont a kocsmák népének nívóján áll, ezzel kezdeni mit nem lehet, mi a tízmillió időjós országa vagyunk, ahol János bácsi esőt jelző sajgó bütyke okosabb a műholdaknál és számítógépeknél is, lásd Mészáros versus Zuckerberg.
Az ilyesmivel foglalkozni nem kell, mert nem érdemes. Akkor viszont igen, ha egy kormánynak ilyen szintű kifogásai vannak, mert ott bajok mutatkoznak a rendszerrel. Tudjuk azonban, hogy a Fidesznek nem ez volt a baja az időjósokkal, hanem a kommunikációban itt-ott markánsan fellelhető kormánykritika, de bolsevista-fasiszta rendszerek ilyet be nem vallanak, ezek a formációk alantas szándékaikat mindig leplezik, lásd a gyermekek megvédésének álcája mögé bújtatott homofób uszítást. Valamivel fel kell hergelni a kocsmák népét, s mivel annak idején a filozófusok ellen ez nem ment, mert ők nem esővel foglalkoznak, itt volt mivel terelni.
Ugyanezen a napon, amikor Gulyás Gergely nagy nyilvánosság, hogy úgy ne mondjuk, ország-világ előtt nekiállt hazudozni, és nem égett le a pofájáról a bőr, az OMSZ munkatársai összeszedve maradék önbecsülésüket, független szakértőkből álló vizsgálatot követeltek, hogy bebizonyosodjon kirúgott munkatársaik nem hibáztak, de ennek már semmi értelme, ha elhangzott, hogy nem ezzel volt a baj. Hogy igazán mivel, az később sem derült ki, nagyjából a csak volt a legfajsúlyosabb érv, ugyanúgy, mint amikor a Ryanair megbüntetését is általánosságokkal indokolták, holott mindenki tudta, a nagy pofájukért kapták...
Szerző: Rezeda
2022.08.24.
Köznépként a meteorológus akkor működik rosszul, ha ugyan a szakmájának és a tudományának megfelelve, belevéve az abban megbúvó igen erős bizonytalansági tényezőket, rosszul jósol időt, mint ahogyan tegnap olvashatni is lehetett a hozzászólásokban azokat a véleményeket – amelyek amúgy általánosak -, hogy ezekért nem kár, ezek úgyis hülyék voltak, mert soha nem találták el, mikor esik. Ez az álláspont a kocsmák népének nívóján áll, ezzel kezdeni mit nem lehet, mi a tízmillió időjós országa vagyunk, ahol János bácsi esőt jelző sajgó bütyke okosabb a műholdaknál és számítógépeknél is, lásd Mészáros versus Zuckerberg.
Az ilyesmivel foglalkozni nem kell, mert nem érdemes. Akkor viszont igen, ha egy kormánynak ilyen szintű kifogásai vannak, mert ott bajok mutatkoznak a rendszerrel. Tudjuk azonban, hogy a Fidesznek nem ez volt a baja az időjósokkal, hanem a kommunikációban itt-ott markánsan fellelhető kormánykritika, de bolsevista-fasiszta rendszerek ilyet be nem vallanak, ezek a formációk alantas szándékaikat mindig leplezik, lásd a gyermekek megvédésének álcája mögé bújtatott homofób uszítást. Valamivel fel kell hergelni a kocsmák népét, s mivel annak idején a filozófusok ellen ez nem ment, mert ők nem esővel foglalkoznak, itt volt mivel terelni.
Ugyanezen a napon, amikor Gulyás Gergely nagy nyilvánosság, hogy úgy ne mondjuk, ország-világ előtt nekiállt hazudozni, és nem égett le a pofájáról a bőr, az OMSZ munkatársai összeszedve maradék önbecsülésüket, független szakértőkből álló vizsgálatot követeltek, hogy bebizonyosodjon kirúgott munkatársaik nem hibáztak, de ennek már semmi értelme, ha elhangzott, hogy nem ezzel volt a baj. Hogy igazán mivel, az később sem derült ki, nagyjából a csak volt a legfajsúlyosabb érv, ugyanúgy, mint amikor a Ryanair megbüntetését is általánosságokkal indokolták, holott mindenki tudta, a nagy pofájukért kapták...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)