Szerző: MAGYAR HANG
2024.05.02.
2024. május 3., péntek
„TÜKRÖT TARTANI AZ EMBERI GYARLÓSÁG ELÉ” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ
MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.05.02.
A Magyar Hang 2024/18. számának tartalomjegyzéke.
Szerző: MAGYAR HANG
2024.05.02.
A MAGYAR NARANCS 2024/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE
MAGYAR NARANCS
Szerző: MAGYAR NARANCS
2024.05.01.
A Magyar Narancs 2024/18. számának tartalomjegyzéke
Szerző: MAGYAR NARANCS
2024.05.01.
2024. május 2., csütörtök
KUNETZ ZSOMBOR A KISKUNHALASI KÓRHÁZVEZETŐ MENESZTÉSÉRŐL: EZ MAGA A NER
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.04.30.
A lojalitáson kívül az összes készség megléte huszadrangú a NER számára, sőt akár rossz is lehet, hiszen csak zavarja a rendszert, a középszerűséget – véli Kunetz Zsombor.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, történelmi csúcsra nőtt a közintézmények tartozása, március végéig 134 milliárd forintra emelkedett a lejárt tartozások mennyisége. Ezek közt is kirívó a kórházak tartozásmennyisége, amely majdnem 110 milliárd forint volt. A tartozás növekedésének üteme is érdekes, 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben már havi 20 milliárddal.
Kunetz Zsombor posztjában számolt be az egyik következményéről, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházvezetőjének menesztéséről, mint annak példájáról, "hogyan szippantja be, gyűri maga alá, a középszerűség mocsara mindazt, ami egy picit is előrébb mutató lenne".
"Ez a maga a NER, kiválogatja azt a kontraszelektált vezetői réteget, amelynek egyetlen és legfőbb erénye a lojalitás. Azon kívül az összes készség, képesség megléte huszadrangú a NER számára, sőt ha van, akkor az rossz is lehet, hiszen az csak zavarja a rendszert, a középszerűséget" – mondta a Reggeli gyors keddi adásában az egészségügyi szakértő, a Röntgen szakblog szerzője példaként említve a kiskunhalasi kórházvezetőt. Hozzátette, az önálló gondolkodás képessége azért zavarhatja ennyire a döntéshozókat, mert az ilyen szakemberek valószínűleg a versenyszférában is megállnák a helyüket, amely nagyobb szabadságot jelentene számukra. A szabad véleménynyilvánítás pedig nem érdeke a NER-nek, nekik irányítható "megélhetési vezetők" kellenek.
Megjegyezte, a kórházvezető képes volt egy elég rossz hírű városi kis kórházból egy majdnem megyei szintű ellátó kórházat épített fel. Ezt azért is tartja furcsának Kunetz, mert a koronavírus-járvány alatt ott épült fel a járványkórház, amelyben szintén tevékenyen részt vett.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.04.30.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, történelmi csúcsra nőtt a közintézmények tartozása, március végéig 134 milliárd forintra emelkedett a lejárt tartozások mennyisége. Ezek közt is kirívó a kórházak tartozásmennyisége, amely majdnem 110 milliárd forint volt. A tartozás növekedésének üteme is érdekes, 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben már havi 20 milliárddal.
Kunetz Zsombor posztjában számolt be az egyik következményéről, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházvezetőjének menesztéséről, mint annak példájáról, "hogyan szippantja be, gyűri maga alá, a középszerűség mocsara mindazt, ami egy picit is előrébb mutató lenne".
"Ez a maga a NER, kiválogatja azt a kontraszelektált vezetői réteget, amelynek egyetlen és legfőbb erénye a lojalitás. Azon kívül az összes készség, képesség megléte huszadrangú a NER számára, sőt ha van, akkor az rossz is lehet, hiszen az csak zavarja a rendszert, a középszerűséget" – mondta a Reggeli gyors keddi adásában az egészségügyi szakértő, a Röntgen szakblog szerzője példaként említve a kiskunhalasi kórházvezetőt. Hozzátette, az önálló gondolkodás képessége azért zavarhatja ennyire a döntéshozókat, mert az ilyen szakemberek valószínűleg a versenyszférában is megállnák a helyüket, amely nagyobb szabadságot jelentene számukra. A szabad véleménynyilvánítás pedig nem érdeke a NER-nek, nekik irányítható "megélhetési vezetők" kellenek.
Megjegyezte, a kórházvezető képes volt egy elég rossz hírű városi kis kórházból egy majdnem megyei szintű ellátó kórházat épített fel. Ezt azért is tartja furcsának Kunetz, mert a koronavírus-járvány alatt ott épült fel a járványkórház, amelyben szintén tevékenyen részt vett.
KI LAKIK MAJD A MINI-DUBAJ FELHŐKARCOLÓJA LEGFELSŐ EMELETÉN? – ERŐ ZOLTÁN FŐÉPÍTÉSZ A KULTÚRTÁJBAN
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.05.01.
Két józan állam józan megállapodást kötött, hallhattuk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusban, de egy józan ingatlanfejlesztési megállapodás az úgy kezdődik, hogy tudom, mi épül, mennyiért és hogy ki építi. Ezekről semmit nem tud a magyar közönség, de még a szakma sem – erről is beszélt Erő Zoltán, Budapest főépítésze a Rákosrendezőre tervezett „mini-Dubajról”.
Szerző: MAGYAR HANG
2024.05.01.
Két józan állam józan megállapodást kötött, hallhattuk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusban, de egy józan ingatlanfejlesztési megállapodás az úgy kezdődik, hogy tudom, mi épül, mennyiért és hogy ki építi. Ezekről semmit nem tud a magyar közönség, de még a szakma sem – erről is beszélt Erő Zoltán, Budapest főépítésze a Rákosrendezőre tervezett „mini-Dubajról”.
- Mire emlékeztet a MOL-torony alakja?
- Mit kezd a főváros a Biodómmal?
- Mi a baj a Liget-projekttel?
- Miért megtévesztő a „lakópark” elnevezés, és miért élhetőbbek a lakótelepek?
- Miért lehet törvénybe ütköző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítése?
A műsorvezető Ficsor Benedek és Wekerle Szabolcs.
MI LESZ ITT?
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.05.02.
Pár napja világraszóló diadalként kaptuk a képünkbe, hogy az S&P hitelminősítő nem rontott az ország besorolásán. Orbán Viktor csak azért nem posztolta ki, hogy „na, ugye”, mert gazdasági kérdésekkel nem foglalkozik, illetve valahol bujkál épp. Magtárakban és Ibolya presszókban, illetve ezek végtelen számú permutációjában bukkan fel itt meg ott. Ő ettől reméli a győzelmét itt is, Brüsszelben is. Lelke rajta.
Ennél sokkal érdekesebb azonban, hogy az S&P a hírek azért volt kegyes a NER adósbesorolásával, mert állítólag ígéretet kapott arra, hogy a választások után megszorítások lesznek kies hazánkban. És bár ezt a Sátántól való szót, vagy mint Isten titokzatos nevét (JHVH) itt ki nem lehet mondani, az hírlik, hogy a Bokros-csomag kutyafasza ahhoz képest, ami majd következik. Csak épp nem árulják el, és megvédésként lesz eladva.
Hogy rohadt világ lesz, arra az S&P alábbi szövege enged következtetni: „Várakozásunk szerint a kormány hitelt érdemlő konszolidációs tervet fog bemutatni 2024 második felében, amely tartalmazza a költségvetési pálya stabilizálásához szükséges lépéseket egy fenyegető túlzottdeficit-eljárásnak megfelelően.” Ennek, bárhonnan is szimatolja az ember, megszorítás szaga van, nem véletlenül nem készült el még a 2025-ös költségvetés.
Pedig a Fidesz bevett gyakorlata szerint már masnival átkötve nézegethetnénk, de – mint emlékezhetünk – az a duma lett beadva az eziránt érdeklődőknek, hogy megvárják vele Trump újbóli elnökké választását. S bár sokan tűnődtek rajta, ennek (mármint egy amerikai belpolitikai eseménynek) mi köze van a magyar büdzséhez, mégsem kérdezte meg senki a rezsim illetékeseit. Most már érdeklődni sem kell, mert magától kiderült.
A legérdekesebb egyébként, hogy az S&P azért bízik a magyar költségvetés fényes, 2025-ös jövőjében, mert azt is megállapította, hogy azt már nem fogja terhelni a reptér megvásárlása, míg az ideit meg igen. De a hitelminősítőnek nem dolga azt megkérdezni, amit mi viszont megteszünk, hogy erre miért van szükség minden körülmények között, ám a válasz ismeretes, hogy majd valamely oligarcha (végül is Orbán) zsebében kössön ki.
A pénzeknek és vagyontárgyaknak általában ez a sorsa Neriában, és ez magyarázza azt is, hogy ugyan kies hazánk az Uniótól Orbán uralma alatt nagyságrendekkel több pénzt kapott, mint mondjuk a háború után a porig rombolt Németország a Marshall Segéllyel, de míg az újjáépült, Magyarország meg le, ahol lassan már semmi sem működik. Ez történelmi léptékű bűn a nemzet ellen, de úgy elkövetve, hogy az állampolgároknak fogalma sincs róla...
Szerző: Rezeda
2024.05.02.
Ennél sokkal érdekesebb azonban, hogy az S&P a hírek azért volt kegyes a NER adósbesorolásával, mert állítólag ígéretet kapott arra, hogy a választások után megszorítások lesznek kies hazánkban. És bár ezt a Sátántól való szót, vagy mint Isten titokzatos nevét (JHVH) itt ki nem lehet mondani, az hírlik, hogy a Bokros-csomag kutyafasza ahhoz képest, ami majd következik. Csak épp nem árulják el, és megvédésként lesz eladva.
Hogy rohadt világ lesz, arra az S&P alábbi szövege enged következtetni: „Várakozásunk szerint a kormány hitelt érdemlő konszolidációs tervet fog bemutatni 2024 második felében, amely tartalmazza a költségvetési pálya stabilizálásához szükséges lépéseket egy fenyegető túlzottdeficit-eljárásnak megfelelően.” Ennek, bárhonnan is szimatolja az ember, megszorítás szaga van, nem véletlenül nem készült el még a 2025-ös költségvetés.
Pedig a Fidesz bevett gyakorlata szerint már masnival átkötve nézegethetnénk, de – mint emlékezhetünk – az a duma lett beadva az eziránt érdeklődőknek, hogy megvárják vele Trump újbóli elnökké választását. S bár sokan tűnődtek rajta, ennek (mármint egy amerikai belpolitikai eseménynek) mi köze van a magyar büdzséhez, mégsem kérdezte meg senki a rezsim illetékeseit. Most már érdeklődni sem kell, mert magától kiderült.
A legérdekesebb egyébként, hogy az S&P azért bízik a magyar költségvetés fényes, 2025-ös jövőjében, mert azt is megállapította, hogy azt már nem fogja terhelni a reptér megvásárlása, míg az ideit meg igen. De a hitelminősítőnek nem dolga azt megkérdezni, amit mi viszont megteszünk, hogy erre miért van szükség minden körülmények között, ám a válasz ismeretes, hogy majd valamely oligarcha (végül is Orbán) zsebében kössön ki.
A pénzeknek és vagyontárgyaknak általában ez a sorsa Neriában, és ez magyarázza azt is, hogy ugyan kies hazánk az Uniótól Orbán uralma alatt nagyságrendekkel több pénzt kapott, mint mondjuk a háború után a porig rombolt Németország a Marshall Segéllyel, de míg az újjáépült, Magyarország meg le, ahol lassan már semmi sem működik. Ez történelmi léptékű bűn a nemzet ellen, de úgy elkövetve, hogy az állampolgároknak fogalma sincs róla...
„HA NEM ÜLÜNK AZ ASZTALNÁL, MINKET TÁLALNAK FEL” – ABLONCZY ÉS MAGYARI 20 ÉV EU-TAGSÁGRÓL
HETI VÁLASZ ONLINE PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.05.02.
Szerdán volt a magyar EU-tagság huszadik évfordulója. HetiVálasz podcastunkban mérleget vonunk: honnan hová jutottunk 2004. május 1-je óta? Kinek a felelőssége, hogy nem hasznosultak eléggé az uniós pénzek? Mennyire komoly a szuverenisták és a föderalisták harca? El lehet-e foglalni Brüsszelt június 9-én? A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.05.02.
HA EZEKET AZ ADATOKAT KIADNÁK, AKKOR AZ EGYIK LEGJÖVEDELMEZŐBB ÁLLAMI CÉG LEHÚZHATNÁ A ROLÓT
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2024.05.02.
A DK megnyert egy adatigénylési pert a gázbeszerzésekről. Ám a piac szereplői szerint ha a szerződések részletei publikussá válnának, az MVM CEEnergy Zrt. az életben többet nem tudna gázt venni. Az ellenzéki párt nagy leleplezést ígér, de a legvalószínűbb az, hogy igencsak kisatírozott dokumentumok válnak nyilvánossá.
Kiperelte a Demokratikus Koalíció, hogy kik gazdagodtak meg Orbán és Putyin piszkos gázalkuján – ezzel a címmel adott ki közleményt a Demokratikus Koalíció (DK).
Ha bármikor olyan információ érkezik, hogy valami transzparensebb lesz, az állam több információt árul el az adófizetőknek, annak örülni szoktunk. Nem szép például ha eltitkolják, hogy egy nagy állami cég milyen csókos civil szervezeteknek ad tízmilliókat, milyen áron vesz igénybe gyaníthatóan túlárazott szolgáltatásokat, vagy milyen döntés-előkészítés előz meg egy-egy fontos szerződést (például Paks II.-t).
Ez a cikk mégis elsősorban arról szól, hogy hiába nyert pert az ellenzéki párt, a gázkereskedelemben nem reális az, hogy valós és részletes adatok kerüljenek nyilvánosságra. Hiszen ha egy vállalkozástól a partnerek akarata ellenére, vagyis előzetes egyeztetés nélkül kiszivárog egy szerződés minden eleme (az ár, a mennyiség, az üzleti kondíciók), akkor az a cég alighanem elveszíti a létjogosultságát. Márpedig a perben érintett szereplő az egyik legjövedelmezőbb magyar állami vállalat, melynek régiós súlya a maga piacán már a Mol nagyságrendjéhez mérhető.
Mi is volt a per tárgya?
Elsőre a DK közleménye után az általunk elért öt gázpiaci szakembernek nem is volt teljesen világos, hogy milyen szerződésekről is van szó. Hiszen a DK a rövid közleményében két fontos, de széttartó mondatot is leírt:
Valóban jó, ha nem felejtjük el, hogy az állam végső soron mi lennénk, az emberek összessége, de ez alapján a két mondat alapján nem volt tiszta, mi is a kérdés: hogy a magyar állam kitől és hogyan vett gázt (második mondat), vagy hogy a magyar végfogyasztók, a lakosság miként vásárolhat gázt energiakereskedőktől (első mondat). Kérdésünkre az ellenzéki párt pontosította a közlemény tartalmát, tájékoztatásuk szerint
az adatkérés a 2021. január 1. és 2022. november 15. között az MVM CEEnergy Zrt. által földgázbeszerzése tárgyában kötött szerződések kiadására irányult.
Az adatkérés tétjének megismeréséhez lássuk, mi is a szóban forgó a cég: az MVM CEEnergy Zrt. 100 százalékos állami tulajdonban áll, közvetlen tulajdonosa az MVM Energetika Zrt., amelynek tulajdonosa a magyar állam. Vagyis a DK azzal érvelt és nyert a bíróságon, hogy amikor az állam földgázt vesz bizonyos piaci szereplőktől, ezen szerződések (és a kapcsolódó okiratok) megismerhetők. Igaz, a párt azt is jelezte nekünk, hogy a bíróság csak bizonyos adatok kitakarásával adott helyt a kérésnek...
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2024.05.02.
Ha bármikor olyan információ érkezik, hogy valami transzparensebb lesz, az állam több információt árul el az adófizetőknek, annak örülni szoktunk. Nem szép például ha eltitkolják, hogy egy nagy állami cég milyen csókos civil szervezeteknek ad tízmilliókat, milyen áron vesz igénybe gyaníthatóan túlárazott szolgáltatásokat, vagy milyen döntés-előkészítés előz meg egy-egy fontos szerződést (például Paks II.-t).
Ez a cikk mégis elsősorban arról szól, hogy hiába nyert pert az ellenzéki párt, a gázkereskedelemben nem reális az, hogy valós és részletes adatok kerüljenek nyilvánosságra. Hiszen ha egy vállalkozástól a partnerek akarata ellenére, vagyis előzetes egyeztetés nélkül kiszivárog egy szerződés minden eleme (az ár, a mennyiség, az üzleti kondíciók), akkor az a cég alighanem elveszíti a létjogosultságát. Márpedig a perben érintett szereplő az egyik legjövedelmezőbb magyar állami vállalat, melynek régiós súlya a maga piacán már a Mol nagyságrendjéhez mérhető.
Mi is volt a per tárgya?
Elsőre a DK közleménye után az általunk elért öt gázpiaci szakembernek nem is volt teljesen világos, hogy milyen szerződésekről is van szó. Hiszen a DK a rövid közleményében két fontos, de széttartó mondatot is leírt:
- „Végre megismerhetjük azokat a Fidesz-közeli nagyvállalatokat és milliárdosokat, akik éveken át a világpiaci ár többszörösért adták el az oroszoktól vásárolt gázt a magyar embereknek.”
- „A Fővárosi Ítélőtábla ítélete arra kötelezte az MVM gázkereskedőjét, hogy nevezze meg azokat a cégeket és kapcsolattartó személyeket, akik 2021 óta, az Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök által kötött gázalku keretében orosz gázt adtak el a magyar államnak.”
Valóban jó, ha nem felejtjük el, hogy az állam végső soron mi lennénk, az emberek összessége, de ez alapján a két mondat alapján nem volt tiszta, mi is a kérdés: hogy a magyar állam kitől és hogyan vett gázt (második mondat), vagy hogy a magyar végfogyasztók, a lakosság miként vásárolhat gázt energiakereskedőktől (első mondat). Kérdésünkre az ellenzéki párt pontosította a közlemény tartalmát, tájékoztatásuk szerint
az adatkérés a 2021. január 1. és 2022. november 15. között az MVM CEEnergy Zrt. által földgázbeszerzése tárgyában kötött szerződések kiadására irányult.
Az adatkérés tétjének megismeréséhez lássuk, mi is a szóban forgó a cég: az MVM CEEnergy Zrt. 100 százalékos állami tulajdonban áll, közvetlen tulajdonosa az MVM Energetika Zrt., amelynek tulajdonosa a magyar állam. Vagyis a DK azzal érvelt és nyert a bíróságon, hogy amikor az állam földgázt vesz bizonyos piaci szereplőktől, ezen szerződések (és a kapcsolódó okiratok) megismerhetők. Igaz, a párt azt is jelezte nekünk, hogy a bíróság csak bizonyos adatok kitakarásával adott helyt a kérésnek...
JÓ ÖTLETNEK TŰNT A FIDESZ SZÁMÁRA, HOGY EGY NAPON TARTSÁK A KÉT VÁLASZTÁST, AZTÁN JÖTT MAGYAR PÉTER
NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2024.05.02.
Magyar Péter elfedi a nyilvánosság előtt a DK és a Momentum közötti korábbi konfliktust, ami megkönnyíti a helyi ellenzéki politikusok megegyezését – hívta fel a figyelmet egy sajátos aspektusra Mikecz Dániel politológus.
A Fidesz egy napra tette az önkormányzati és az EP-választást, általános vélemény szerint azért, hogy ezzel összezavarja az ellenzéket. A két választás ugyanis másfajta stratégiát igényel. Miközben az önkormányzati választásokon együttműködési kényszer van, az EP-választáson az ellenzéki pártok jelentős része külön listán, egymással is versenyezve indul. (Kivétel a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd-Zöldek: ez a három párt szövetséget kötött egymással, közös listát hozott létre.)
A másik jelentős változás, hogy a Fidesz a fővárosban – és csak a fővárosban – visszahozta a listás rendszert.
Kérdés, a választójogi trükkök összességében a kormánypártnak kedveznek-e, vagy az is előfordulhat, hogy – akár a Magyar Péter megjelenése után kialakult új helyzetnek, akár a hármas baloldali szövetség létrejöttének köszönhetően – visszaütnek a Fideszre. Elképzelhető-e, hogy az egy napon tartott két választás önmagában növeli a részvételi arányt, ha így lesz, akkor kijelenthető-e, hogy ez hátrányos a Fidesznek?
Szerző: CZENE GÁBOR
2024.05.02.
A Fidesz egy napra tette az önkormányzati és az EP-választást, általános vélemény szerint azért, hogy ezzel összezavarja az ellenzéket. A két választás ugyanis másfajta stratégiát igényel. Miközben az önkormányzati választásokon együttműködési kényszer van, az EP-választáson az ellenzéki pártok jelentős része külön listán, egymással is versenyezve indul. (Kivétel a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd-Zöldek: ez a három párt szövetséget kötött egymással, közös listát hozott létre.)
A másik jelentős változás, hogy a Fidesz a fővárosban – és csak a fővárosban – visszahozta a listás rendszert.
Kérdés, a választójogi trükkök összességében a kormánypártnak kedveznek-e, vagy az is előfordulhat, hogy – akár a Magyar Péter megjelenése után kialakult új helyzetnek, akár a hármas baloldali szövetség létrejöttének köszönhetően – visszaütnek a Fideszre. Elképzelhető-e, hogy az egy napon tartott két választás önmagában növeli a részvételi arányt, ha így lesz, akkor kijelenthető-e, hogy ez hátrányos a Fidesznek?
...
MAJÁLIS MINDEN MENNYISÉGBEN - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.05.02.
Titkos fideszes piknik a Városligetben és menetelő gyerekek a Bikás parkban. Iráni horror és bhutáni boldogság. Napindító hírlevél.
4 cikk speciálba:
Szerző: URFI PÉTER
2024.05.02.
Jó reggelt! Itt van Május, az illatot lehellő, / Mosolygó, szép nyár lesz ezután - írta egy meglehetősen szar versében Ady Endre. Olvassunk inkább cikkeket!
4 cikk speciálba:
2024. május 1., szerda
VISSZANÉZÉS: CSOCSÓ, AVAGY ÉLJEN MÁJUS ELSEJE! (FILM, 2001)
BUDAPEST FILM
Rendező: KOLTAI RÓBERT
Rendező: KOLTAI RÓBERT
2001
2001-ben bemutatott magyar filmvígjáték, melyet Nógrádi Gábor és Koltai Róbert forgatókönyve alapján Koltai Róbert rendezett és a főszerepet is ő alakítja. További fontosabb szerepekben Králik Attila, Máté Gábor, Gáspár Sándor, Kováts Adél és Stohl András látható. A produceri feladatokat Garami Gábor látta el, a film zenéjét Dés László szerezte. A film jeleneteit Dunaújvárosban,[1] illetve a pilisvörösvári vasútállomáson forgatták.
Rohamosan épülő szocialista város valahol a Duna partján, az ötvenes évek elején. Ott tanárkodik, szervezi a piros betűs ünnepeket, vigyáz a focisták erkölcsére, és teszi, amit tenni jónak lát Csocsó, született Csomai Gusztáv. Ez a történet leginkább róla szól, az életvidám, optimista és örökké tevékeny Csocsóról, aki minden üldözés, macerálás és egyéb zaklatás ellenére is ember maradt az embertelenségben.
Az 1950-es években játszódó film egy orosz–testnevelés szakos tanár történetét meséli el, aki öntörvényűsége és szabad természete miatt folyamatosan bajba keveredik, miközben a párt egy május elsejei ünnepség megszervezésével bízza meg.
A 2000-es évek elején a film főszereplője, az idősödő Pék Zsolt visszatér a szocialista rendszerben Acélvárosnak nevezett szülővárosába, hogy részt vegyen tanára és barátja, Csomai Gusztáv, ismertebb becenevén Csocsó emléktáblájának felavatásán. Az ünnepséget egy hirtelen jött szélvihar szakítja meg, majd Zsolt egykori tornatanárnője, valamint gyermekkori naplója segítségével visszaemlékszik az 50 évvel korábban történt eseményekre, amikor tizenhárom éves általános iskolás volt.
1952-ben Acélváros iskolája is a majálisra készül, de a kezdő tornatanárnő képtelen fegyelmezni a gyerekeket. Zsolt édesapja, Pék Antal, a helyi párttitkár kihozza a börtönből gyerekkori barátját, az orosz-testnevelés szakos, mindig szabadszájú és életvidám tanárt, Csocsót. Ez ellen Gubinyi Dezső, a nyilasból lett ÁVH alezredes hevesen tiltakozik – Csocsót ő juttatta börtönbe egy rendszerellenes dal éneklése miatt. Szabadulása után Csocsó folyamatos kalamajkákba keveredik, melyet Pék Antal igyekszik elsimítani, miközben Gubinyi elvtárs is Csocsó nyomában van és próbál kompromittáló bizonyítékokat szerezni ellene. Visszatérő motívum, hogy Pék Antal apósa, Tata Tokajba akar szökni és Csocsó megy az idős férfi után, elhanyagolva pártfeladatait. Csocsó és Zsolt végül elviszi a vasútállomásra Tatát, hogy beteljesíthesse időskori álmát. Egy másik alkalommal Csocsónak tolmácsolnia kell egy orosz laktanyában, a Lenin születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen, de szegényes orosz nyelvtudásával mulatságos, illetve kellemetlen perceket okoz az egybegyűlteknek.
A helyi focicsapat a közelgő meccsre készül, ahol a tét az NB I-be jutás. A csapat sztárja, Veréb Géza szerelmes Lidikébe, Gubinyi elvtárs tanárnő feleségébe, akit férje rendszeresen bántalmaz. Hamarosan titkos viszonyba is kezdenek, de Zsoltika szemtanúja lesz együttlétüknek. A meccsen Acélváros csapata győz, az azt követő gálán pedig Lidike megszökik Verébbel. A felesége miatt bánkódó részeg Gubinyit Csocsó próbálja vigasztalni és lebeszélni az öngyilkosságról. Gubinyi ezt azzal „hálálja meg”, hogy másnap letartóztattatja Csocsót (annak a lőfegyvernek a jogtalan birtoklásával megvádolva, amelyet beszámíthatatlan állapotban épp az alezredes bízott rá), de Pék elvtárs ismét megoldja az ügyet.
A május elsejei felvonulás jól indul, azonban egy váratlanul jött szélvihar tönkreteszi az ünnepséget. A megbomlott elméjű Gubinyi Csocsót okolja mindezért és fegyvert szegez rá, ám mielőtt lelőhetné, Csocsó léggömbök közé gabalyodik és felrepül az égbe. Zsoltika mégsem aggódik érte, mert tudja, hogy édesapja úgyis megint hazahozza majd.
2001-ben bemutatott magyar filmvígjáték, melyet Nógrádi Gábor és Koltai Róbert forgatókönyve alapján Koltai Róbert rendezett és a főszerepet is ő alakítja. További fontosabb szerepekben Králik Attila, Máté Gábor, Gáspár Sándor, Kováts Adél és Stohl András látható. A produceri feladatokat Garami Gábor látta el, a film zenéjét Dés László szerezte. A film jeleneteit Dunaújvárosban,[1] illetve a pilisvörösvári vasútállomáson forgatták.
Rohamosan épülő szocialista város valahol a Duna partján, az ötvenes évek elején. Ott tanárkodik, szervezi a piros betűs ünnepeket, vigyáz a focisták erkölcsére, és teszi, amit tenni jónak lát Csocsó, született Csomai Gusztáv. Ez a történet leginkább róla szól, az életvidám, optimista és örökké tevékeny Csocsóról, aki minden üldözés, macerálás és egyéb zaklatás ellenére is ember maradt az embertelenségben.
Az 1950-es években játszódó film egy orosz–testnevelés szakos tanár történetét meséli el, aki öntörvényűsége és szabad természete miatt folyamatosan bajba keveredik, miközben a párt egy május elsejei ünnepség megszervezésével bízza meg.
A 2000-es évek elején a film főszereplője, az idősödő Pék Zsolt visszatér a szocialista rendszerben Acélvárosnak nevezett szülővárosába, hogy részt vegyen tanára és barátja, Csomai Gusztáv, ismertebb becenevén Csocsó emléktáblájának felavatásán. Az ünnepséget egy hirtelen jött szélvihar szakítja meg, majd Zsolt egykori tornatanárnője, valamint gyermekkori naplója segítségével visszaemlékszik az 50 évvel korábban történt eseményekre, amikor tizenhárom éves általános iskolás volt.
1952-ben Acélváros iskolája is a majálisra készül, de a kezdő tornatanárnő képtelen fegyelmezni a gyerekeket. Zsolt édesapja, Pék Antal, a helyi párttitkár kihozza a börtönből gyerekkori barátját, az orosz-testnevelés szakos, mindig szabadszájú és életvidám tanárt, Csocsót. Ez ellen Gubinyi Dezső, a nyilasból lett ÁVH alezredes hevesen tiltakozik – Csocsót ő juttatta börtönbe egy rendszerellenes dal éneklése miatt. Szabadulása után Csocsó folyamatos kalamajkákba keveredik, melyet Pék Antal igyekszik elsimítani, miközben Gubinyi elvtárs is Csocsó nyomában van és próbál kompromittáló bizonyítékokat szerezni ellene. Visszatérő motívum, hogy Pék Antal apósa, Tata Tokajba akar szökni és Csocsó megy az idős férfi után, elhanyagolva pártfeladatait. Csocsó és Zsolt végül elviszi a vasútállomásra Tatát, hogy beteljesíthesse időskori álmát. Egy másik alkalommal Csocsónak tolmácsolnia kell egy orosz laktanyában, a Lenin születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen, de szegényes orosz nyelvtudásával mulatságos, illetve kellemetlen perceket okoz az egybegyűlteknek.
A helyi focicsapat a közelgő meccsre készül, ahol a tét az NB I-be jutás. A csapat sztárja, Veréb Géza szerelmes Lidikébe, Gubinyi elvtárs tanárnő feleségébe, akit férje rendszeresen bántalmaz. Hamarosan titkos viszonyba is kezdenek, de Zsoltika szemtanúja lesz együttlétüknek. A meccsen Acélváros csapata győz, az azt követő gálán pedig Lidike megszökik Verébbel. A felesége miatt bánkódó részeg Gubinyit Csocsó próbálja vigasztalni és lebeszélni az öngyilkosságról. Gubinyi ezt azzal „hálálja meg”, hogy másnap letartóztattatja Csocsót (annak a lőfegyvernek a jogtalan birtoklásával megvádolva, amelyet beszámíthatatlan állapotban épp az alezredes bízott rá), de Pék elvtárs ismét megoldja az ügyet.
A május elsejei felvonulás jól indul, azonban egy váratlanul jött szélvihar tönkreteszi az ünnepséget. A megbomlott elméjű Gubinyi Csocsót okolja mindezért és fegyvert szegez rá, ám mielőtt lelőhetné, Csocsó léggömbök közé gabalyodik és felrepül az égbe. Zsoltika mégsem aggódik érte, mert tudja, hogy édesapja úgyis megint hazahozza majd.
ORBÁN NÉPMESÉK: AHOL A BŰNÖZŐK ALKOTJÁK A TÖRVÉNYT
ORBÁN NÉPMESÉK
ORBÁN PARÓDIA
2024.05.01.
A mi jóságos és családbarát királyunk Fölújított itt mindent saját pénzén a közjóért. Lett itt munkahely, új városháza. Két posta nyílt. Az egyik a falu elején a másik a falu végin.
ORBÁN PARÓDIA
2024.05.01.
A mi jóságos és családbarát királyunk Fölújított itt mindent saját pénzén a közjóért. Lett itt munkahely, új városháza. Két posta nyílt. Az egyik a falu elején a másik a falu végin.
HORVÁTH GÁBOR | TRUMP-PER; ESZKALÁLÓDÓ DIÁKTÜNTETÉSEK AZ USA-BAN; A KAOTIKUS AFGANISZTÁNI KIVONULÁS
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2024.05.01.
Trump a vádlottak padján, eszkalálódó diáktüntetések az USA-ban, és új fejlemények a kaotikus afganisztáni kivonulással kapcsolatban. Mindezekről Para-Kovács Imre Horváth Gábor külpolitikai újságíróval, a Népszava főszerkesztő-helyettesével beszélgetett a Reggeli Személy 2024. május 1-i adásában.
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2024.05.01.
Trump a vádlottak padján, eszkalálódó diáktüntetések az USA-ban, és új fejlemények a kaotikus afganisztáni kivonulással kapcsolatban. Mindezekről Para-Kovács Imre Horváth Gábor külpolitikai újságíróval, a Népszava főszerkesztő-helyettesével beszélgetett a Reggeli Személy 2024. május 1-i adásában.
HÚSZ ÉVE AZ EU-BAN: MINTAGYEREKBŐL BEZZEGORSZÁG
SZABAD EURÓPA
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2024.05.01.
Magyarország húszéves EU-tagságának mérlege akkor is túlnyomórészt pozitív, ha a csatlakozáshoz fűződő várakozások egy része illúziónak bizonyult, bőven akadtak elpuskázott lehetőségek, és az unió fejlődési iránya sem feltétlenül találkozik a magyar igényekkel és elképzelésekkel.
Május 1-jén lesz húsz éve, hogy Magyarország az EU és a fejlett Nyugat részévé vált. A tagság mérlegét sok szempontból, sokféleképpen lehet értékelni, de a legfőbb gazdasági mutatók alapján – amelyek kutatások szerint a magyar állampolgárok uniós kötődése szempontjából ma is meghatározók – megállapítható, hogy az európai integrációba való betagozódás nélkül alacsonyabb lenne a gazdasági növekedés, és alacsonyabbak lennének a jövedelemszintek is.
Húsz év alatt közel 83 milliárd eurónyi uniós pénzügyi támogatás
Az Európai Bizottság becslése szerint a 2004-es csatlakozás óta átlagosan 4,3 százalékkal nőtt évente a bruttó nemzeti jövedelem (GNI). Az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) a 27 tagú unió 2004-es átlagának 62,8 százalékáról 2022-ben 77 százalékra nőtt. A felzárkózásban kulcsszerepet játszottak az uniós pénzügyi transzferek, amelyek 2004 és 2023 vége között 82 és fél milliárd eurót, azaz évente átlagosan a magyar GDP 3,6 százalékát tették ki.
Ugyanakkor a látványos fejlődés ellenére sem sikerült elérni, de még érdemben megközelíteni sem a legfontosabb viszonyítási pontnak számító Ausztria fejlettségét, ami a csatlakozás idején és azóta is kvázi hivatalosan meghirdetett célnak számított. Tovább árnyalja a húsz év felzárkózási mérlegét, hogy a kétezres évek elején még gazdasági éltanulónak számító Magyarország a gazdasági fejlődés tekintetében a régiós partnerek többségénél, de még a sokkal alacsonyabb szintről induló Romániánál is rosszabbul teljesített.
Pedig pénzben nem volt hiány, hiszen az egy főre jutó kohéziós politikai támogatás tekintetében Magyarország az elmúlt húsz évben a harmadik helyen volt az EU-ban. Uniós statisztikák szerint a közpénzből 2004 és 2024 között megvalósuló összes beruházás nyolcvan százalékának megfelelő értékű beruházás irányult az EU költségvetési transzfereinek köszönhetően a magyar gazdaságba. Most látszik csak igazán – amikor az EU a súlyos jogállamisági problémák és az azokkal összefüggő költségvetési korrupciós kockázatok miatt egy időre befagyasztotta, de legalábbis erősen visszafogta a kifizetéseket –, hogy az uniós források mennyire fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság működésében.
Az EU-tól kapott adataink szerint Magyarország a 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakban átlagosan 5,6-szer több forráshoz jutott, mint amennyit befizetett a közös költségvetésbe. (A kifizetett támogatások összege az agráriumot is beleértve majdnem elérte a negyvenmilliárd eurót, miközben a magyar befizetés 7,1 milliárd euró volt.)
Egy, a magyar EU-tagság közpolitikai mérlegét megvonó, a napokban a könyvesboltok polcára kerülő könyv (20 éve az Európai Unióban) uniós támogatásokról szóló fejezetének szerzője arra a következtetésre jutott, hogy hazánkban a területi egyenlőtlenségek a 2020-as évekre majdnem ugyanazon a szinten tartanak, mint a 2004-es csatlakozás idején. Ez a megállapítás nem túl jó bizonyítványt állít ki az elmúlt két évtized hazai területfejlesztési politikájáról, amelynek az uniós célokkal összhangban éppen a területi egyenlőtlenségek csökkentése lenne a fő törekvése. A szerző, Medve-Bálint Gergő szerint „a hazai területi folyamatokat leginkább a piac és azon belül is a külföldi beruházók lokációs döntései és az útfüggőség, nem pedig a kohéziós politika eszköztára határozták meg”...
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2024.05.01.
Május 1-jén lesz húsz éve, hogy Magyarország az EU és a fejlett Nyugat részévé vált. A tagság mérlegét sok szempontból, sokféleképpen lehet értékelni, de a legfőbb gazdasági mutatók alapján – amelyek kutatások szerint a magyar állampolgárok uniós kötődése szempontjából ma is meghatározók – megállapítható, hogy az európai integrációba való betagozódás nélkül alacsonyabb lenne a gazdasági növekedés, és alacsonyabbak lennének a jövedelemszintek is.
Húsz év alatt közel 83 milliárd eurónyi uniós pénzügyi támogatás
Az Európai Bizottság becslése szerint a 2004-es csatlakozás óta átlagosan 4,3 százalékkal nőtt évente a bruttó nemzeti jövedelem (GNI). Az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) a 27 tagú unió 2004-es átlagának 62,8 százalékáról 2022-ben 77 százalékra nőtt. A felzárkózásban kulcsszerepet játszottak az uniós pénzügyi transzferek, amelyek 2004 és 2023 vége között 82 és fél milliárd eurót, azaz évente átlagosan a magyar GDP 3,6 százalékát tették ki.
Ugyanakkor a látványos fejlődés ellenére sem sikerült elérni, de még érdemben megközelíteni sem a legfontosabb viszonyítási pontnak számító Ausztria fejlettségét, ami a csatlakozás idején és azóta is kvázi hivatalosan meghirdetett célnak számított. Tovább árnyalja a húsz év felzárkózási mérlegét, hogy a kétezres évek elején még gazdasági éltanulónak számító Magyarország a gazdasági fejlődés tekintetében a régiós partnerek többségénél, de még a sokkal alacsonyabb szintről induló Romániánál is rosszabbul teljesített.
Pedig pénzben nem volt hiány, hiszen az egy főre jutó kohéziós politikai támogatás tekintetében Magyarország az elmúlt húsz évben a harmadik helyen volt az EU-ban. Uniós statisztikák szerint a közpénzből 2004 és 2024 között megvalósuló összes beruházás nyolcvan százalékának megfelelő értékű beruházás irányult az EU költségvetési transzfereinek köszönhetően a magyar gazdaságba. Most látszik csak igazán – amikor az EU a súlyos jogállamisági problémák és az azokkal összefüggő költségvetési korrupciós kockázatok miatt egy időre befagyasztotta, de legalábbis erősen visszafogta a kifizetéseket –, hogy az uniós források mennyire fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság működésében.
Az EU-tól kapott adataink szerint Magyarország a 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakban átlagosan 5,6-szer több forráshoz jutott, mint amennyit befizetett a közös költségvetésbe. (A kifizetett támogatások összege az agráriumot is beleértve majdnem elérte a negyvenmilliárd eurót, miközben a magyar befizetés 7,1 milliárd euró volt.)
Egy, a magyar EU-tagság közpolitikai mérlegét megvonó, a napokban a könyvesboltok polcára kerülő könyv (20 éve az Európai Unióban) uniós támogatásokról szóló fejezetének szerzője arra a következtetésre jutott, hogy hazánkban a területi egyenlőtlenségek a 2020-as évekre majdnem ugyanazon a szinten tartanak, mint a 2004-es csatlakozás idején. Ez a megállapítás nem túl jó bizonyítványt állít ki az elmúlt két évtized hazai területfejlesztési politikájáról, amelynek az uniós célokkal összhangban éppen a területi egyenlőtlenségek csökkentése lenne a fő törekvése. A szerző, Medve-Bálint Gergő szerint „a hazai területi folyamatokat leginkább a piac és azon belül is a külföldi beruházók lokációs döntései és az útfüggőség, nem pedig a kohéziós politika eszköztára határozták meg”...
„MA BIZTOSAN NEM VENNÉK FEL MAGYARORSZÁGOT AZ EU-BA” – KLASSZIS PODCAST BALÁZS PÉTERREL
KLASSZIS PODCAST
Szerző: KLASSZIS PODCAST
2024.05.01.
Húsz évvel ezelőtt, 2004. május elsején Magyarország belépett az Európai Unióba. Balázs Péter volt külügyminiszter, hazánk első uniós biztosa lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban beszélt a csatlakozási tárgyalások kulisszatitkairól, az azóta eltelt 20 évről, a közelgő EP-választásokról, a váratlan történések erejéről és Magyar Péter esélyeiről.
Szerző: KLASSZIS PODCAST
2024.05.01.
Húsz évvel ezelőtt, 2004. május elsején Magyarország belépett az Európai Unióba. Balázs Péter volt külügyminiszter, hazánk első uniós biztosa lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban beszélt a csatlakozási tárgyalások kulisszatitkairól, az azóta eltelt 20 évről, a közelgő EP-választásokról, a váratlan történések erejéről és Magyar Péter esélyeiről.
40:46 – 48:23 Magyar Péter, lehet-e hatalomváltás, a 2026-os választások
ITT NÉZHETŐ MEG
ITT NÉZHETŐ MEG
FÜLKE: HOGY HOL LENNÉNK AZ EU NÉLKÜL? NÉZZÜNK RÁ A BALKÁNRA!
FÜLKE PODCAST / HVG
Szerző: HVG PODCAST
2024.05.01.
"Hazaértünk" - szólt a jelige kereken húsz éve, 2004. május 1-jén, amikor Magyarország kilenc másik országgal együtt hivatalosan is az Európai Unió tagja lett.
Azok az idők rég eljártak, ahol még egységként ünnepelte az ország a tagságot - az azonban biztos, hogy a gazdaság azóta is minden nap ódákat zenghet annak a közösségnek, amelyet politikailag jóval kevésbé szeret a mai rezsim.
Közéleti podcastunkban csatlakozás húszéves évfordulóján Medve-Bálint Gergővel, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével és az évfordulóra megjelent '20 év Európában' című tanulmánykötet társszerkesztőjével beszélgetett Gyükeri Mercédesz és Nagy Iván László arról, hogy gazdasági értelemben hogyan telt és miként értékelhető a két évtized, amelyet az Unió tagjaként töltöttünk.
0:43: Mi jellemezte a közhangulatot és a politikai hangulatot 2004. május 1-jén?
Szerző: HVG PODCAST
2024.05.01.
"Hazaértünk" - szólt a jelige kereken húsz éve, 2004. május 1-jén, amikor Magyarország kilenc másik országgal együtt hivatalosan is az Európai Unió tagja lett.
Azok az idők rég eljártak, ahol még egységként ünnepelte az ország a tagságot - az azonban biztos, hogy a gazdaság azóta is minden nap ódákat zenghet annak a közösségnek, amelyet politikailag jóval kevésbé szeret a mai rezsim.
Közéleti podcastunkban csatlakozás húszéves évfordulóján Medve-Bálint Gergővel, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével és az évfordulóra megjelent '20 év Európában' című tanulmánykötet társszerkesztőjével beszélgetett Gyükeri Mercédesz és Nagy Iván László arról, hogy gazdasági értelemben hogyan telt és miként értékelhető a két évtized, amelyet az Unió tagjaként töltöttünk.
0:43: Mi jellemezte a közhangulatot és a politikai hangulatot 2004. május 1-jén?
3:15: Hogyan „érkezett meg” Magyarország az Európai Unióba? Hogyan telt az integráció első időszaka, mennyire nevezhető sikeresnek?
6:42: Hol sikerült jól az integráció a velünk csatlakozók közül?
8:54: Mi volt a különbség a magyar és a lengyel integráció között, miért jöttek ki jobban ők, mint mi?
12:44: Jól járhatott-e a magyar gazdaság és a magyar emberek jóléte Orbán 2010-2020 közötti
17:35: Hogyan változtatta meg az Uniót a 2018-as válság?
21:51: Mi a Brexit mérlege és a britek kilépése-e az oka annak, hogy azóta más nem követték őket?
26:04: Mekkora szerepe volt Orbán Viktornak abban, hogy a 2015-ös menekültválság után csak mostanra sikerült valamilyen közös menekültpolitikát találni?
30:41: Van kitörési lehetőség abból a perifériális rendszerből, ahová a feldolgozóipari fókusszal tettük magunkat?
35:21: Mennyire alakult politikai, mintsem gazdasági szövetséggé az Unió?
38:11: Hogyan nyert a vállalkozásoknak szánt uniós pénzzel a kormány?
41:21: Mennyire nevezhető sikeresnek a keleti bővítés és hogyan hatnak ezek a tapasztalatok a további tagfelvételre?
VESZPRÉM. TALPRA, MAGYAROK!
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.05.01.
Országjárás élőben - TISZA Párt Talpra, Magyarok!
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.05.01.
Országjárás élőben - TISZA Párt Talpra, Magyarok!
Lásd még:
HELYETTES ÁLLAMTITKÁRIG ÉR AZ EU-S FORRÁSOK KORRUPCIÓS HÁLÓZATA
DIREKT36 / PODCAST
Szerző: DIREKT36
2024.05.01.
A Direkt36-hoz eljutott egy vádirat, amely szerint egy a Nemzetgazdasági Minisztériumban majd jogutódjában, a Pénzügyminisztériumban dolgozó referens és bűntársai az évek során több tucatnyi embert átfogó korrupciós hálózatot épített fel egy EU-s pályázatokat érintő csalássorozatban, amelyben kenőpénzért cserébe segítettek cégeknek EU-s pénzeket elnyerni. Hét év és több százmillió forint elcsalása után végül egy vádalku és lehallgatások során megszerzett bizonyítékok buktatták le a hálózatot, de a tárgyalás még nem kezdődött el.
Budaörsi Shell-kúton és hungarocell ételszállító dobozban átadott milliókról, minisztériumi dolgozók érintettségéről, valamint a több tucat köztisztviselőt és még ügyvédeket is érintő hálózat működéséről és a lehetséges következményekről Szabó Andrással és Galavits Patrikkal, a cikk szerzőivel beszélgettünk.
Szerző: DIREKT36
2024.05.01.
A Direkt36-hoz eljutott egy vádirat, amely szerint egy a Nemzetgazdasági Minisztériumban majd jogutódjában, a Pénzügyminisztériumban dolgozó referens és bűntársai az évek során több tucatnyi embert átfogó korrupciós hálózatot épített fel egy EU-s pályázatokat érintő csalássorozatban, amelyben kenőpénzért cserébe segítettek cégeknek EU-s pénzeket elnyerni. Hét év és több százmillió forint elcsalása után végül egy vádalku és lehallgatások során megszerzett bizonyítékok buktatták le a hálózatot, de a tárgyalás még nem kezdődött el.
Budaörsi Shell-kúton és hungarocell ételszállító dobozban átadott milliókról, minisztériumi dolgozók érintettségéről, valamint a több tucat köztisztviselőt és még ügyvédeket is érintő hálózat működéséről és a lehetséges következményekről Szabó Andrással és Galavits Patrikkal, a cikk szerzőivel beszélgettünk.
Lásd még:
GYŰLÉSEK ÉS GYALÁZATOK
HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2024.05.01.
Az idei áprilist teljes mértékben lefoglalták a kampányesemények, hiszen már csak hetekkel vagyunk a június kilencedikei kettős megmérettetés előtt. De visszatekintve, mintha az események a legkevésbé sem úgy alakulnának, ahogyan azt előzetesen elképzeltük. Az még rendben lévőnek tűnhet, ha a médiumok szinte kizárólag a rendezvények, beszédek, ide-odaüzengetések híreivel voltak elfoglalva. Az viszont némi magyarázatra szorulhatna, hogy mindezek hátterében esetleg sokkalta fontosabb események, tények, összefüggések úgyszólván teljesen visszhangok nélkül maradtak. E mostani krónika kereteiben megpróbálkozunk röviden számba venni a mulasztásokat is.
Kampányok egymás hegyén-hátán
Egy-két hónappal korábban talán egyetlen ember sem akadt az országban, aki meg merte volna jósolni, hogy az áprilisi rendezvények között a legnagyobb sikere egy olyan frissen berobbanó ember fellépésének lesz, akinek február 10. előtt legfeljebb néhány tucatnyian ismerhették a nevét. Márpedig Magyar Péter hívó szavára az elmúlt három évtized egyik legnagobb tömegeket megmozgató demonstrációjára került sor, ahol a résztvevők nemcsak a Kossuth teret, hanem még a környező utcákat is benépesítették. Utólag elmondható, hogy a legnagyobb meglepetést nemcsak a kiemelkedő résztvevői létszám okozta, hanem sokkal inkább a tömeg összetételének, hangulatának az eltökéltsége, amelyből világosan kikövetkeztethető lett a kézzelfogható változások iránti tömegigény – korábban nem is sejtett – mérete. S még valami, amiből a frissen alakuló mozgalom országos hatásai lemérhetők lettek: a sok-sok vidéki település nevét felmutató demonstrálók sokaságából a szokásos pártfelségjelek helyett egészen más jellegű mobilitás, társadalmi támogatás körvonalai lettek kihámozhatók.
Ezek után nem meglepetés, hogy a későbbiekben a média és a politizáló közvélemény Magyar Péter minden interjúját, fb-bejegyzését, fellépését, beszédét, nyilvános szereplését fokozott és megkülönböztetett figyelemmel kezdte követni. Hívei, rajongói táborának folyamatos bővülésével párhuzamosan kezdett szaporodni kritikusainak a száma is. Megjelentek a politikai térben az új szereplőt versenytársként, választási riválisként értelmező hagyományos főszereplők is, ráadásul a politikai élet mindkét pólusáról. A kormányzati médiahatalom továbbra is a személyiség hiteltelenítésére koncentrált, mindenekelőtt bulváreszközökkel vette fel a kesztyűt, eleddig mérsékelt sikerekkel. Az ellenzéki oldalon elsősorban a DK és személy szerint Gyurcsány Ferenc érezte magát megtámadottnak; a dékások Magyar Péter mondanivalójának tartalmilag, vitathatónak, cáfolandónak vélt mozzanatai alapján indítottak ellene kampányt. A hazai közélet régóta várt meglepetés-embere ez ideig viszonylag jól állta a kettős „baráti tüzet”, és e krónika megírása idején is az országot járva, személyes megjelenésének varázsával szaporítja a bázisát. Ily módon igyekszik kézzelfogható, a személyes tapasztalatok segítségével megerősített tekintélyt és támogatást teremteni magának. Szó mi szó, mindezek alapján, június 9. nem egyszerűen a sokadik választási esemény lesz, hanem egyúttal olyan tesztpróba is, amely akár megerősítheti, de ugyanekkora erővel cáfolhatja is a hazai politikai/hatalmi szerkezet tartós befagyottságáról szóló, másfél évtizedes téziseket.
Erről bővebben itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatnak...
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2024.05.01.
Kampányok egymás hegyén-hátán
Egy-két hónappal korábban talán egyetlen ember sem akadt az országban, aki meg merte volna jósolni, hogy az áprilisi rendezvények között a legnagyobb sikere egy olyan frissen berobbanó ember fellépésének lesz, akinek február 10. előtt legfeljebb néhány tucatnyian ismerhették a nevét. Márpedig Magyar Péter hívó szavára az elmúlt három évtized egyik legnagobb tömegeket megmozgató demonstrációjára került sor, ahol a résztvevők nemcsak a Kossuth teret, hanem még a környező utcákat is benépesítették. Utólag elmondható, hogy a legnagyobb meglepetést nemcsak a kiemelkedő résztvevői létszám okozta, hanem sokkal inkább a tömeg összetételének, hangulatának az eltökéltsége, amelyből világosan kikövetkeztethető lett a kézzelfogható változások iránti tömegigény – korábban nem is sejtett – mérete. S még valami, amiből a frissen alakuló mozgalom országos hatásai lemérhetők lettek: a sok-sok vidéki település nevét felmutató demonstrálók sokaságából a szokásos pártfelségjelek helyett egészen más jellegű mobilitás, társadalmi támogatás körvonalai lettek kihámozhatók.
Ezek után nem meglepetés, hogy a későbbiekben a média és a politizáló közvélemény Magyar Péter minden interjúját, fb-bejegyzését, fellépését, beszédét, nyilvános szereplését fokozott és megkülönböztetett figyelemmel kezdte követni. Hívei, rajongói táborának folyamatos bővülésével párhuzamosan kezdett szaporodni kritikusainak a száma is. Megjelentek a politikai térben az új szereplőt versenytársként, választási riválisként értelmező hagyományos főszereplők is, ráadásul a politikai élet mindkét pólusáról. A kormányzati médiahatalom továbbra is a személyiség hiteltelenítésére koncentrált, mindenekelőtt bulváreszközökkel vette fel a kesztyűt, eleddig mérsékelt sikerekkel. Az ellenzéki oldalon elsősorban a DK és személy szerint Gyurcsány Ferenc érezte magát megtámadottnak; a dékások Magyar Péter mondanivalójának tartalmilag, vitathatónak, cáfolandónak vélt mozzanatai alapján indítottak ellene kampányt. A hazai közélet régóta várt meglepetés-embere ez ideig viszonylag jól állta a kettős „baráti tüzet”, és e krónika megírása idején is az országot járva, személyes megjelenésének varázsával szaporítja a bázisát. Ily módon igyekszik kézzelfogható, a személyes tapasztalatok segítségével megerősített tekintélyt és támogatást teremteni magának. Szó mi szó, mindezek alapján, június 9. nem egyszerűen a sokadik választási esemény lesz, hanem egyúttal olyan tesztpróba is, amely akár megerősítheti, de ugyanekkora erővel cáfolhatja is a hazai politikai/hatalmi szerkezet tartós befagyottságáról szóló, másfél évtizedes téziseket.
Erről bővebben itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatnak...
AZ EGÉSZ ORSZÁG ÁTÁLLT A 40-50 ÉVVEL EZELŐTTI ÖNCENZÚRÁRA | UPOR LÁSZLÓ, JÁSZAI MARI-DÍJAS DRAMATURG
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.04.30.
A Reggeli Személy 2024. április 30-i adásában Dési János vendége Upor László, Jászai Mari-díjas dramaturg és műfordító, az SZFE egykori megbízott rektora volt.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.04.30.
A Reggeli Személy 2024. április 30-i adásában Dési János vendége Upor László, Jászai Mari-díjas dramaturg és műfordító, az SZFE egykori megbízott rektora volt.
LATTMANN TAMÁS: ORBÁN VIKTORRA A TOPORGÁS VÁR JÚLIUSTÓL
DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.05.01.
A lehető legrosszabbkor jön a nyár eleji európai parlamenti választás, és az ezzel járó tisztújítások, mert egy nagyon turbulens nemzetközi helyzetben. Tágabb kontextusban beszéltünk arról is, hogy észlelni a törekvést az Európai Parlament részéről a hatáskörük bővítésére a Bizottság és a Tanács kárára, és hogy hol látja ennek a határát a szakértő. Valamint arról, hogy miért nem tartja okos ötletnek a tagállami vétójog korlátozását az EU-ban – ami leginkább a magyar kormány folyamatos akadékoskodása miatt került napirendre az unióban. Egy tippet is megosztott arról, hogy kit delegálhat uniós biztosnak a következő időszakra Magyarország.
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.05.01.
A lehető legrosszabbkor jön a nyár eleji európai parlamenti választás, és az ezzel járó tisztújítások, mert egy nagyon turbulens nemzetközi helyzetben. Tágabb kontextusban beszéltünk arról is, hogy észlelni a törekvést az Európai Parlament részéről a hatáskörük bővítésére a Bizottság és a Tanács kárára, és hogy hol látja ennek a határát a szakértő. Valamint arról, hogy miért nem tartja okos ötletnek a tagállami vétójog korlátozását az EU-ban – ami leginkább a magyar kormány folyamatos akadékoskodása miatt került napirendre az unióban. Egy tippet is megosztott arról, hogy kit delegálhat uniós biztosnak a következő időszakra Magyarország.
VÉGLEGES: A REFORMÁTUS EGYHÁZÉ A TÖRÖKBÁLINTI TÜDŐGYÓGYINTÉZET
HVG
Szerző: DOMÁNY ANDRÁS
2024.05.01.
Az intézményben minden eddig oda járó beteget változatlanul kezelnek.
Tavaly év végén egy szokásos, rengeteg egymással össze nem függő témáról szóló salátatörvényben (2023. évi LXXXVII. törvény az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról) döntötte el az országgyűlés, hogy „egészségügyi és szociális közfeladatok ellátásának elősegítése céljából” Törökbálinti Tüdőgyógyintézetet ingyenesen, nyilvántartási értéken a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja a feladatellátáshoz szükséges ingóságokkal és vagyoni értékű jogokkal együtt, úgy, hogy az új tulajdonos az ingatlant terhelő kötelezettségeket is teljes körűen átvállalja. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az ingatlan használata során az egyház kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése. Ha az egyház a jövőben bármikor megszünteti a fenntartói jogviszonyát, minden automatikusan újra az államé.
A december 20-án kihirdetett törvény azt mondta ki, hogy mindez akkor lép hatályba, amikor lezajlik a közfeladatoknak és a szakellátási kapacitásoknak az egyházi fenntartásba történő tényleges átadása. A Magyar Közlöny kedden késő este megjelent számában erről szólt az egészségügyet is felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter határozata: a hatályba lépés időpontja március 1. volt...
Szerző: DOMÁNY ANDRÁS
2024.05.01.
Tavaly év végén egy szokásos, rengeteg egymással össze nem függő témáról szóló salátatörvényben (2023. évi LXXXVII. törvény az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról) döntötte el az országgyűlés, hogy „egészségügyi és szociális közfeladatok ellátásának elősegítése céljából” Törökbálinti Tüdőgyógyintézetet ingyenesen, nyilvántartási értéken a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja a feladatellátáshoz szükséges ingóságokkal és vagyoni értékű jogokkal együtt, úgy, hogy az új tulajdonos az ingatlant terhelő kötelezettségeket is teljes körűen átvállalja. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az ingatlan használata során az egyház kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése. Ha az egyház a jövőben bármikor megszünteti a fenntartói jogviszonyát, minden automatikusan újra az államé.
A december 20-án kihirdetett törvény azt mondta ki, hogy mindez akkor lép hatályba, amikor lezajlik a közfeladatoknak és a szakellátási kapacitásoknak az egyházi fenntartásba történő tényleges átadása. A Magyar Közlöny kedden késő este megjelent számában erről szólt az egészségügyet is felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter határozata: a hatályba lépés időpontja március 1. volt...
RADÓ PÉTER: ISKOLÁKAT KAPHATNÁNAK ÖNKORMÁNYZATOK, HA SZÉPEN KÉRIK? A KÖZPOLITIKAI FELELŐTLENSÉG ÚJABB PÉLDÁJA
PORTFOLIO
Szerző: RADÓ PÉTER
2024.04.29.
Egy, az önkormányzati választások közeledtével az MSZP által benyújtott törvényjavaslat, amely iskolákat adna át önkormányzatoknak, ha azok szépen kérik, egy újabb példával gazdagította a magyar politikai kultúrában általánossá vált közpolitikai felelőtlenséget.
Szerző: RADÓ PÉTER
2024.04.29.
A közoktatás egységességének lerombolása
2010 után a vezérelvű autokratikus rendszert elképesztő sebességgel felépítő Fidesz egy fél évtized alatt felszámolta a közoktatási rendszer egységességét, ami napjainkra egy oktatási kasztrendszer kialakulásához vezetett. Ez a helyzet számos különböző beavatkozás már 2010-ben is jól előrejelezhető összegződő hatásaként alakult ki:
Mindezen változtatások következtében a magyar közoktatás tulajdonosi szerkezete egy évtized alatt teljesen megváltozott. A közoktatás indikátorrendszere 2021. kötet adatai szerint
A KÖZOKTATÁS TULAJDONOSI SZERKEZETÉNEK ILYEN MÉRTÉKŰ ÁTRENDEZÉSÉRE AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN EURÓPÁBAN NEM VOLT PÉLDA...
2010 után a vezérelvű autokratikus rendszert elképesztő sebességgel felépítő Fidesz egy fél évtized alatt felszámolta a közoktatási rendszer egységességét, ami napjainkra egy oktatási kasztrendszer kialakulásához vezetett. Ez a helyzet számos különböző beavatkozás már 2010-ben is jól előrejelezhető összegződő hatásaként alakult ki:
- Az önkormányzati iskolák „államosítása”, a fenntartói döntések dekoncentrált kormányhivatalokhoz telepítése, az önkormányzatok teljes kiszorítása az oktatásirányításból;
- Az egyházi magániskolák hálózatának kormány által mesterségesen gerjesztett (nem szülői igényeken alapuló), még ma is tartó expanziója;
- Az egységes, szektorsemleges és normatív oktatásfinanszírozási rendszer szétverése, az állami iskolahálózat tartós alulfinanszírozása;
- Az állami iskolák autonómiájának teljes felszámolása, az ennek következtében bekövetkezett súlyos minőségromlás miatt a nem egyházi magániskolák iránti kereslet ugrásszerű növekedése.
Mindezen változtatások következtében a magyar közoktatás tulajdonosi szerkezete egy évtized alatt teljesen megváltozott. A közoktatás indikátorrendszere 2021. kötet adatai szerint
- 2010-ben az alapfokú oktatási intézmények 84,3%-a még önkormányzati tulajdonban volt, az egyházi iskolák és nem egyházi magániskolák aránya még nem volt különösebben jelentős.
- 2020-ban ezzel szemben az általános iskolák 74,8%-a a központi kormány alá tartozó tankerületi központok által működtetett állami iskola volt, az egyházi iskolák aránya duplájára, 17,1%-ra nőtt, az önkormányzati tulajdon gyakorlatilag eltűnt, a nem egyházi magániskolák aránya pedig kevesebb mint egy százalékkal nőtt és marginális maradt. (Ez utóbbi azt jelzi, hogy a középosztály vásárlóereje nem nőtt számottevő mértékben.)
A KÖZOKTATÁS TULAJDONOSI SZERKEZETÉNEK ILYEN MÉRTÉKŰ ÁTRENDEZÉSÉRE AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN EURÓPÁBAN NEM VOLT PÉLDA...
ÍGY ÖRÜLT MINDENKI AZ EURÓPAI UNIÓNAK HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT
SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2024.05.01.
Húsz évvel ezelőtt csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, azóta nem volt ilyen súlyú esemény hazánk életében. Akkor az egész ország együtt örült valaminek; azóta sem volt ilyen. Több ezer kapcsolódó eseményt tartottak. Csak a kormány több mint ezer rendezvényt támogatott, az ellenzéki Fidesz négyszáz helyen ünnepelt. A legérdekesebb programok közül válogattunk a hídcsomagolástól kezdve a galambröptetésen át az ingyenebédig. Szijjártó Péter az MSZP-s Balogh Józseffel alkotott párost a győri „közéleti pingpongderbin”.
Hiába Magyarország uniós csatlakozásának huszadik évfordulója, a kormány idén nem szervez ehhez kapcsolódó központi ünnepséget. 2004-ben viszont az egész ország ünnepelt. Április 30-án és május 1-jén országszerte több ezer programot tartottak, a fővárostól a legkisebb falvakig szinte mindenhol megünnepelték az uniós csatlakozást (ami egy napra esett a munka ünnepével, és másnap volt anyák napja), volt, ahol három napon keresztül tartottak a rendezvények. Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára közölte: a kormány csak a vidéki településeken 1083 helyi programra adott támogatást. Az ellenzékben lévő Fidesz a fővárosban és vidéken négyszáz rendezvénnyel ünnepelte a csatlakozás „történelmi szépségét”, és gyűjtötte tovább az aláírásokat az aktuális kormányellenes petícióhoz...
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2024.05.01.
Hiába Magyarország uniós csatlakozásának huszadik évfordulója, a kormány idén nem szervez ehhez kapcsolódó központi ünnepséget. 2004-ben viszont az egész ország ünnepelt. Április 30-án és május 1-jén országszerte több ezer programot tartottak, a fővárostól a legkisebb falvakig szinte mindenhol megünnepelték az uniós csatlakozást (ami egy napra esett a munka ünnepével, és másnap volt anyák napja), volt, ahol három napon keresztül tartottak a rendezvények. Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára közölte: a kormány csak a vidéki településeken 1083 helyi programra adott támogatást. Az ellenzékben lévő Fidesz a fővárosban és vidéken négyszáz rendezvénnyel ünnepelte a csatlakozás „történelmi szépségét”, és gyűjtötte tovább az aláírásokat az aktuális kormányellenes petícióhoz...
MAGYAROK, AKIK TÉNYLEG CUKRÁSZDÁT NYITNAK BÉCSBEN – SZLOGEN ÉS VALÓSÁG 20 ÉV UTÁN
VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.04.29.
„Nyithatok cukrászdát Bécsben? Igen.” Kevés olyan szlogen van, amely ennyire magába sűríti a május elsején 20 éves EU-tagságunkkal kapcsolatos kezdeti csodavárást – meg a kiábrándulást. Van, akinek mégis sikerült. Sőt, sikerül. A Válasz Online munkatársa Bécsben találkozott egy nyitás előtt álló kávézó és cukrászda magyar tulajdonosaival. Mivel lehet ma újat mutatni a bécsi kávézó-felhozatalban? Riportalanyaink elmondják. Cikkünk emellett múltidézés. Bennfentes szereplő segítségével jártunk utána, húsz éve hogyan robbant be és vált aztán jelképpé a magyar közbeszédben a bécsi cukrászda. Profánabbul, mint hinnék...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.04.29.
PORTFOLIO CHECKLIIST: VALAMI NAGYON NEM STIMMEL A MAGYAR GAZDASÁGBAN
PORTFOLIO CHECKLIIST PODCAST
Szerző: PORTFOLIO
2024.04.30.
Miért lett Magyarország Európa második legszegényebb országa a lakossági fogyasztás alapján,(https://www.portfolio.hu/gazdasag/202...)
és miért hagyta le a román fizetések vásárlóereje a magyarét? (https://www.portfolio.hu/gazdasag/202...)
Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője (https://www.portfolio.hu/szerzo/madar...).
A második részben az OTP rejtélyes bankfelvásárlásáról kérdeztük Nagy Viktort , a Portfolio vezető részvénypiaci elemzőjét (https://www.portfolio.hu/szerzo/nagy-...),
aki azt is tudni véli, hogy melyik bank lehet az OTP kiszemeltje (https://www.portfolio.hu/bank/2024043...).
MIT KEZDJÜNK AZ EGYENLŐTLENSÉGEKKEL?
ÚJ EGYENLŐSÉG
Szerző: ÉBER MÁRK ÁRON
2024.04.21.
Csökkentsük őket – mégpedig radikálisan! Az emberiség és a földi élőlények pusztulásának – nem szükségszerű, azaz elkerülhető szenvedésének – mérséklése érdekében következetes egyenlősítésre van szükség. Ferge Zsuzsa emlékének azzal állíthatunk méltó emléket, ha az ő szellemében gondoljuk tovább gondolatait.
Az egyenlőtlenségek radikális csökkentése nem pusztán morális kötelességünk. Nem csak egy érték, egy politikai eszmény vagy egy részérdek diktálja ezt. Ennél többről van szó: az egyenlőtlenségek radikális csökkentése a földi élővilág és benne az emberiség túlélésének egyik előfeltétele is.
A Föld ökológiai rendszereinek óvása, a természeti erőforrások kíméletes használata és a társadalmi igazságosság érvényesítése egyaránt szükségessé teszik a világszinten és helyben egyaránt hatalmassá váló egyenlőtlenségek következetes visszaszorítását.
Bőven volna elegendő erőforrásunk és képességünk erre – előmozdíthatnánk ezt szabályozással, újraelosztással, tulajdonnal, hathatósabb társadalmi-gazdasági szerepvállalással.
Az egyenlőség ebben az értelemben tehát jogokat is jelent, miközben nem merül ki az emberi jogok (alapjogok, szabadságjogok) érvényesítésének lehetőségében. E jogok érvényesíthetősége és valóságos érvényesülése az egyenlőség szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele. Az egyenlőtlenségek összekapcsolódása ugyanis még azon szerencsés esetekben is csorbíthatja az egyenlőséget, amikor az alapvető jogok kifogástalanul érvényesíthetők...
Szerző: ÉBER MÁRK ÁRON
2024.04.21.
Az egyenlőtlenségek radikális csökkentése nem pusztán morális kötelességünk. Nem csak egy érték, egy politikai eszmény vagy egy részérdek diktálja ezt. Ennél többről van szó: az egyenlőtlenségek radikális csökkentése a földi élővilág és benne az emberiség túlélésének egyik előfeltétele is.
A Föld ökológiai rendszereinek óvása, a természeti erőforrások kíméletes használata és a társadalmi igazságosság érvényesítése egyaránt szükségessé teszik a világszinten és helyben egyaránt hatalmassá váló egyenlőtlenségek következetes visszaszorítását.
Ha ez valamiért nem bontakozhat ki vagy nem kellően radikális, akkor a következő évtizedekben az emberiség és lénytársaik máskülönben elkerülhető szenvedésének és pusztulásának fokozódásával kell számolnunk. Ezt pedig nem akarhatjuk.
Az egyenlőség eszménye
Az egyenlőség egyenrangúságot jelent – nem pedig egyformaságot. Nem azt takarja, hogy mindenkinek pontosan ugyanannyi jövedelme, vagyona, erőforrása van (vagy legyen), mindenki pontosan ugyanolyan körülmények között él (vagy kell élnie), hanem azt a követelést fejezi ki, hogy az élethez nélkülözhetetlen javak és lehetőségek mindenki számára elérhetőek, hozzáférhetőek legyenek.
Az egyenlősítés következésképpen nem egységesítést vagy uniformizálást jelent, hanem következes esélyteremtést mindenki számára ahhoz, hogy kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket és képességeket. Lehetőséget teremteni mindenki számára arra, hogy a rendelkezésére álló életidőt minél hosszabban, minél egészségesebben, minél tartalmasabban és – a társadalom számára – minél hasznosabban töltse el.
Egy példát említve: az egyenlőség a lakhatás területén nem azt jelenti, hogy mindenkinek egyforma lakása kell legyen – mindenkinek járjon egy betonkocka egy „falanszterszerű”, szürke lakótelepen –, hanem azt, hogy mindenkinek legyen emberhez méltó, egészséges, komfortos, biztonságot nyújtó, a kor színvonalának megfelelő lakhatása.
Hogy mindez ne puszta követelés legyen, hanem megvalósult tény. Senki ne kényszerüljön az utcán élni (hiszen ténylegesen senki nem akar az utcán élni – aki mégis ott él, az pusztán jobb lehetőség híján kényszerül ezt „választani”). Senki ne fagyjon meg a téli hidegben (sem a szabad ég alatt, sem a saját otthonában).
Az egyenlőség egyenrangúságot jelent – nem pedig egyformaságot. Nem azt takarja, hogy mindenkinek pontosan ugyanannyi jövedelme, vagyona, erőforrása van (vagy legyen), mindenki pontosan ugyanolyan körülmények között él (vagy kell élnie), hanem azt a követelést fejezi ki, hogy az élethez nélkülözhetetlen javak és lehetőségek mindenki számára elérhetőek, hozzáférhetőek legyenek.
Az egyenlősítés következésképpen nem egységesítést vagy uniformizálást jelent, hanem következes esélyteremtést mindenki számára ahhoz, hogy kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket és képességeket. Lehetőséget teremteni mindenki számára arra, hogy a rendelkezésére álló életidőt minél hosszabban, minél egészségesebben, minél tartalmasabban és – a társadalom számára – minél hasznosabban töltse el.
Egy példát említve: az egyenlőség a lakhatás területén nem azt jelenti, hogy mindenkinek egyforma lakása kell legyen – mindenkinek járjon egy betonkocka egy „falanszterszerű”, szürke lakótelepen –, hanem azt, hogy mindenkinek legyen emberhez méltó, egészséges, komfortos, biztonságot nyújtó, a kor színvonalának megfelelő lakhatása.
Hogy mindez ne puszta követelés legyen, hanem megvalósult tény. Senki ne kényszerüljön az utcán élni (hiszen ténylegesen senki nem akar az utcán élni – aki mégis ott él, az pusztán jobb lehetőség híján kényszerül ezt „választani”). Senki ne fagyjon meg a téli hidegben (sem a szabad ég alatt, sem a saját otthonában).
A magyar állam és a magyar gazdaság ma is elég „gazdag” ahhoz, hogy mindezt mindenki számára megteremtse, illetve mindenkit hozzásegítsen ehhez.
Bőven volna elegendő erőforrásunk és képességünk erre – előmozdíthatnánk ezt szabályozással, újraelosztással, tulajdonnal, hathatósabb társadalmi-gazdasági szerepvállalással.
Az egyenlőség ebben az értelemben tehát jogokat is jelent, miközben nem merül ki az emberi jogok (alapjogok, szabadságjogok) érvényesítésének lehetőségében. E jogok érvényesíthetősége és valóságos érvényesülése az egyenlőség szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele. Az egyenlőtlenségek összekapcsolódása ugyanis még azon szerencsés esetekben is csorbíthatja az egyenlőséget, amikor az alapvető jogok kifogástalanul érvényesíthetők...
PUZSÉR RÓBERT MEGINT LEVERTE HUTH GERGELYT
DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2024.04.30.
Puzsér Róbert megint lenyomta Huth Gergelyt. Meglepődött valaki? Puzsér és Huth vitája a NER-ről és Pintér Sándor meg Kövér László MSZMP-tagságáról | 2024.04.18.
Szerző: DAVE
2024.04.30.
Puzsér Róbert megint lenyomta Huth Gergelyt. Meglepődött valaki? Puzsér és Huth vitája a NER-ről és Pintér Sándor meg Kövér László MSZMP-tagságáról | 2024.04.18.
• Puzsér és Huth vitája a NER-ről és Pi... PUZSÉR ÉS HUTH VITÁJA A NER-RŐL ÉS PINTÉR SÁNDOR MEG KÖVÉR LÁSZLÓ MSZMP-TAGSÁGÁRÓL | 2024.04.18
PUZSÉR RÓBERT
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2024.04.26.
Tartalom:
00:00 Bevezetés
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2024.04.26.
Tartalom:
01:04 Ellehetetleníteni próbált NatCon Brüsszelben
08:58 Putyin álságos békevágya
11:16 Igazságos volt-e a trianoni béke?
11:27 Huth Puzsér Ábrahám Róberttel kapcsolatos megjegyzéseit kifogásolja
12:42 Polgári vitakultúra a feudális Magyarországon?
15:00 Boldog karácsonyt!
16:21 Miért kell hazaárulózni?
16:48 Orbán = Putyin kétbites érvelés? Az FSZB Magyarországon.
18:09 Nyilvánosak vagy titkosak az ügynökakták?
21:43 Orbán hazug antikommunizmusa: Pintér Sándor és Kövér László
24:07 Inkább beszéljünk a közösségi médiáról: a PestiSrácokat letiltotta a Youtube.
26:29 Puzsér rossz helyen kereste a kommunistákat. Orbán és Gyurcsány a KISZ-ben.
28:35 Huth szerint Orbán egy jó muff felszedése érdekében lépett be a KISZ-be.
30:31 Csak a jobboldaliakat üldözi a közösségi média?
34:21 Puzsér a PestiSrácok hazudozásairól kérdezi Huthot: vesztes jobboldali sajtóperek
36:24 Ábrahám Róbertet hogyan sikerült meggyőznie Huthnak, hogy maradjon a PestiSrácoknál?
43:56 A sátáni felvilágosodás, avagy miért is kellene szeretni a polgárosodást az abszolutizmussal szemben
45:36 Magyar Pétert miért nem hívják a propagandamédiába?
48:08 A 2019-es Puzsér és a 2024-es Magyar Péter hasonló helyzete
51:57 Magyar Péter hangfelvétele Varga Judittal: Huth szerint nincs itt semmi látnivaló
57:43 A Heim Pál Gyermekkórház a nemzeti minimum
58:53 Nézői kérdések következnek
59:50 Gyurcsányt miért nem számoltatták el 2010 óta?
1:07:25 Kérdés a NatCon-incidensről Puzsérhoz
1:09:34 Hangfelvételek harca: őszödi beszéd VS. Magyar Péter feat. Varga Judit
1:13:12 Szó szerinti idézet Magyar Péter hangfelvételéből: Huth Gergelyt azonban nem lehet elbizonytalanítani
1:16:56 Hova tűnt a PestiSrácokról Trombitás Kristóf cikke az azonos nemű párok örökbefogadásáról?
1:26:46 Mi volt a beszélgetés tanulsága?
HOGYAN LEHET OLCSÓBB AZ AFRIKÁBÓL IDESZÁLLÍTOTT EPER, MINT A MAGYAR?
G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2024.05.01.
Március közepén a budapesti piacokon a görög import eper (egészen pontosan: földieper vagy más néven szamóca) kilója 2000 forint körül volt, miközben a Magyarországon termesztett gyümölcsért ekkoriban még egyes helyeken akár 8000 forint körül is kellett fizetni. Ez laikus vásárlói szemmel nézve rendkívül durva különbség, annál is inkább, mert a görög szamóca körülbelül 1500 kilométert utazott, mire Budapestre ért. Másrészt aggasztónak tűnik az is, hogy a magyar termesztők az évnek ebben az időszakában lényegében nem tudnak részt venni az árversenyben. Ilyenkor minden évben csak arra számíthatnak, hogy a finomabbnak tartott ízvilág és a lokálpatriotizmus jegyében a magyar vevők hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni, és kifizetik az akár négyszeres árkülönbséget is.
Ahogy Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője mondja, az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban. Ugyanekkor az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt, de egyes boltláncokban szokás szerint még a nagybani piaci ár alatt is lehetett szamócát venni, akár 1800-2000 forintért. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is.
A magyar földieper árban csak április második felére lett versenyképes az importtal, cikkünk írásakor 2000 forint körüli áron stabilnak tűnt, de ennél vélhetően kis mértékben még olcsóbb is lesz a gyümölcs, várhatóan május végén – június elején.
Amikor Kelemen Pétert, a FruitVeb szakmaközi szervezet ügyvezetőjét kérdeztem ennek a fáziskésésnek az okairól, az import szállítási költségével kapcsolatos laikus vélekedést rögtön a helyére is tette. Görögországból egy kilogramm szamóca jelenleg nettó 80, legfeljebb 100 forintos költséggel utazik Magyarországra, vagyis a 2000 forintos bruttó fogyasztói árban például sehol sincs a 27 százalékos magyar áfa 425 forintos értékéhez képest. Könnyű belátni, hogy a távolság nem jelent érdemi akadályt az árversenyben, a magyar boltokba jutó szamóca nyugodtan jöhet Görögország mellett akár Spanyolországból, de még Marokkóból vagy Egyiptomból is. Utóbbi két országot nem véletlenül írtuk, mert egy ideje szamóca onnan is egyre nagyobb mennyiségben érkezik.
A fáziskésés oka nyilvánvalóan az, hogy Észak-Afrikában és a mediterrán európai régióban jóval előbb kezdődik a szamóca érése, és ahogy Kelemen Péter magyarázta, ennek a gyümölcsnek az árazása nagyon szezonális, vagyis döntően az határozza meg a szintet, hogy mikor mennyi van belőle. (Azt pedig az adott év időjárása is alapvetően befolyásolja, de ez már jóval tágabb kontextus.)
A szamócát az időjárás alakulásához alkalmazkodva alapvetően négyfajta módon termesztik: fűtött fóliasátorban, nem fűtött sátorban, azaz hidegfólia alatt, oldalról nyitott, de felülről fedett, azaz vándorfólia alatt, vagy szabadon, fólia nélkül. A termesztés költsége ugyanezt a sorrendet követi, így érthető, hogy március elején a melegebb égtájakról már az alacsonyabb költséggel termesztett és nagy mennyiségben termő szamóca érkezik, miközben a magyar sátrakat még fűteni kell, és a magyar termés mennyisége is csekély.
Minél korábban érkezik Magyarországra a tavasz, annál versenyképesebb árban a magyar szamóca, de persze a helyzetet minden évben bonyolíthatja, hogy a magyar szezon mellett a görög és a spanyol kezdete és fő ideje is ide-oda csúszhat. Szélsőséges esetben egy nagyon korai déli csúcsszezonban az ottani nagy mennyiségű szamócát minimális haszonnal öntik az északi piacokra a görög, spanyol és észak-afrikai termesztők, sőt előfordulhat, hogy költség alatt kell értékesíteniük, mert még az is jobb, mintha a gyümölcs rájuk rohadna.
Ráadásul még korábbra teszi a déli főszezont, hogy az onnan exportra szánt szamócát a teljes érés előtt kell leszedni, hiszen a terméknek elég sok időt kell utaznia, mire a magyar boltokba kerül. Ezzel szemben a magyar piacra szállító magyar termelők azzal számolnak, hogy a szamócájukat a boltok és a piaci árusok a szedés után legfeljebb egy-két nappal eladják, így ők nem siethetnek a korai szedéssel.
Ez azonban egy döntő minőségi előny is lehet. Ahogy Kelemen Péter magyarázta, a magyar szamócának egyrészt fajtaválasztás miatt, másrészt viszont azért más az íze, mert teljesen éretten szedik. A hosszas utaztatáshoz ugyanis olyan fajtákat kell termeszteni, amelyeknek erősebb a rostállományuk, ám emiatt a szerkezetük is eltérő, és így kevésbé zsenge a távolabbról érkező gyümölcs.
Ezért is lehet óriási probléma, ha import szamócát magyarnak átcsomagolva adnak el, hiszen azzal lényegében megszüntetik a termék egyetlen esélyét, a minőségi versenyt...
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2024.05.01.
Ahogy Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője mondja, az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban. Ugyanekkor az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt, de egyes boltláncokban szokás szerint még a nagybani piaci ár alatt is lehetett szamócát venni, akár 1800-2000 forintért. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is.
A magyar földieper árban csak április második felére lett versenyképes az importtal, cikkünk írásakor 2000 forint körüli áron stabilnak tűnt, de ennél vélhetően kis mértékben még olcsóbb is lesz a gyümölcs, várhatóan május végén – június elején.
Amikor Kelemen Pétert, a FruitVeb szakmaközi szervezet ügyvezetőjét kérdeztem ennek a fáziskésésnek az okairól, az import szállítási költségével kapcsolatos laikus vélekedést rögtön a helyére is tette. Görögországból egy kilogramm szamóca jelenleg nettó 80, legfeljebb 100 forintos költséggel utazik Magyarországra, vagyis a 2000 forintos bruttó fogyasztói árban például sehol sincs a 27 százalékos magyar áfa 425 forintos értékéhez képest. Könnyű belátni, hogy a távolság nem jelent érdemi akadályt az árversenyben, a magyar boltokba jutó szamóca nyugodtan jöhet Görögország mellett akár Spanyolországból, de még Marokkóból vagy Egyiptomból is. Utóbbi két országot nem véletlenül írtuk, mert egy ideje szamóca onnan is egyre nagyobb mennyiségben érkezik.
A fáziskésés oka nyilvánvalóan az, hogy Észak-Afrikában és a mediterrán európai régióban jóval előbb kezdődik a szamóca érése, és ahogy Kelemen Péter magyarázta, ennek a gyümölcsnek az árazása nagyon szezonális, vagyis döntően az határozza meg a szintet, hogy mikor mennyi van belőle. (Azt pedig az adott év időjárása is alapvetően befolyásolja, de ez már jóval tágabb kontextus.)
A szamócát az időjárás alakulásához alkalmazkodva alapvetően négyfajta módon termesztik: fűtött fóliasátorban, nem fűtött sátorban, azaz hidegfólia alatt, oldalról nyitott, de felülről fedett, azaz vándorfólia alatt, vagy szabadon, fólia nélkül. A termesztés költsége ugyanezt a sorrendet követi, így érthető, hogy március elején a melegebb égtájakról már az alacsonyabb költséggel termesztett és nagy mennyiségben termő szamóca érkezik, miközben a magyar sátrakat még fűteni kell, és a magyar termés mennyisége is csekély.
Minél korábban érkezik Magyarországra a tavasz, annál versenyképesebb árban a magyar szamóca, de persze a helyzetet minden évben bonyolíthatja, hogy a magyar szezon mellett a görög és a spanyol kezdete és fő ideje is ide-oda csúszhat. Szélsőséges esetben egy nagyon korai déli csúcsszezonban az ottani nagy mennyiségű szamócát minimális haszonnal öntik az északi piacokra a görög, spanyol és észak-afrikai termesztők, sőt előfordulhat, hogy költség alatt kell értékesíteniük, mert még az is jobb, mintha a gyümölcs rájuk rohadna.
Ráadásul még korábbra teszi a déli főszezont, hogy az onnan exportra szánt szamócát a teljes érés előtt kell leszedni, hiszen a terméknek elég sok időt kell utaznia, mire a magyar boltokba kerül. Ezzel szemben a magyar piacra szállító magyar termelők azzal számolnak, hogy a szamócájukat a boltok és a piaci árusok a szedés után legfeljebb egy-két nappal eladják, így ők nem siethetnek a korai szedéssel.
Ez azonban egy döntő minőségi előny is lehet. Ahogy Kelemen Péter magyarázta, a magyar szamócának egyrészt fajtaválasztás miatt, másrészt viszont azért más az íze, mert teljesen éretten szedik. A hosszas utaztatáshoz ugyanis olyan fajtákat kell termeszteni, amelyeknek erősebb a rostállományuk, ám emiatt a szerkezetük is eltérő, és így kevésbé zsenge a távolabbról érkező gyümölcs.
Ezért is lehet óriási probléma, ha import szamócát magyarnak átcsomagolva adnak el, hiszen azzal lényegében megszüntetik a termék egyetlen esélyét, a minőségi versenyt...
MAGYARORSZÁG ELTÉKOZOLTA A TÖRTÉNELMI ESÉLYT, 20 ÉVVEL AZ EU-CSATLAKOZÁS UTÁN IS A FELZÁRKÓZÁS VESZTESÉNEK TŰNIK - NEM HASZNÁLTUK KI AZ EU-CSATLAKOZÁS NYÚJTOTTA LEHETŐSÉGEKET
NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.05.01.
Húsz éve, 2004 május elsején, tíz új tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz Máltától a Baltikumig, Ciprustól a visegrádi országokig. Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozása a legnagyobb bővítést jelentette a szervezet történetében, amelynek ezzel 25 tagállama lett. Az újonnan csatlakozottak többsége jelentős fejlődésen ment keresztül, élve a tőke, a jövedelem, a munkaerő szabad áramlásával, kiaknázva a vállalkozási szabadságot az egységes piacot, a szabadon átjárható országhatárokat. Így mára ezen országok többsége fejlettségben felzárkózott az uniós átlagra. Ez elmondható Máltáról, Ciprusról, Csehországról, Szlovéniáról Litvániáról és bizonyos értelemben még Lengyelországról is. Magyarország több szempont alapján a lemaradók közé került, ez különösen az elmúlt évtizedben szembetűnő. Az uniós csatlakozás melletti legfőbb politikai érv az uniós támogatások megszerzése, lehívása hazahozatala, bár az EU messze nem csak a pénzről szólna, hanem a közös értékekről, illetve a támogatások jó és hatékony elköltéséről.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2004-2022 között Magyarországra mintegy 83,2 milliárd euró uniós támogatás érkezett, ha ezt korrigáljuk a 20,7 milliárd eurós uniós tagdíjunkkal, akkor is a nettó nyereség több mint 62 milliárd euróra rúgott. Ezt kiegészítve a tavalyi pénzekkel, összesen nettó 65 milliárd euró érkezett a magyar gazdaságba, ami a jelenlegi árfolyamon számolva bő 25 ezer milliárd forintnak felel meg.
Az egy főre jutó támogatást nézve Magyarország a csatlakozását követő első teljes, 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban a legtöbb pénzt hívta le, de a második 2014-2020 időszakban is dobogós helyen voltunk – mondta a Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. A GKI elemzése szerint ennek ellenére több szempontból is lassabb felzárkózást futott be a magyar gazdaság a régiós társainál, ezt tükrözik a jövedelmi és fogyasztási mutatók. A lakossági fogyasztási kiadás jó indikátora az adott országon belüli jólétnek. Kétféleképpen mérhetjük a fogyasztást nemzetközi összehasonlításban: abszolút értékben (pénzünket euróra váltva milyen értékben tudnunk vásárolni külföldön), illetve vásárlóerő-paritáson (az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol). Ha az előbbit vizsgáljuk, látható, hogy hazánkban a 2004-es EU csatlakozást követően stabilan emelkedett a fogyasztás euróban mért szintje, majd a növekvő trendet a 2008-as pénzügyi válság törte meg. Ezt követően – részben a 2010-es éves évek elején kibontakozó eurózóna válság miatt– 2015-ig stagnált a fogyasztás, majd rapid emelkedés volt 2020-ig. Bár 2020-ban a koronavírus miatti lezárások következtében jelentősen esett a fogyasztás szintje, az ezt követő években újra növekedési pályára állt a mutató. Összességében a magyar fogyasztás euróban mérve megduplázódott 20 év alatt. A képet azonban árnyalja, hogy 2022-ben ez még mindig csupán az európai uniós átlag 47 százaléka volt a 2004-es 40 százalékkal szemben. Ha vásárlóerő paritáson vizsgáljuk a fogyasztást, enyhe felzárkózást figyelhetünk meg. A mutató értéke 2004-ben az EU-s átlag 64 százaléka volt, majd ez 2022-re 73 százalékra emelkedett. A relatív pozíciónk azonban e mutató tekintetében is bezuhant: a 19. helyről a 26.-ra estünk vissza, és már csak Bulgária áll mögöttünk...
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.05.01.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2004-2022 között Magyarországra mintegy 83,2 milliárd euró uniós támogatás érkezett, ha ezt korrigáljuk a 20,7 milliárd eurós uniós tagdíjunkkal, akkor is a nettó nyereség több mint 62 milliárd euróra rúgott. Ezt kiegészítve a tavalyi pénzekkel, összesen nettó 65 milliárd euró érkezett a magyar gazdaságba, ami a jelenlegi árfolyamon számolva bő 25 ezer milliárd forintnak felel meg.
Az egy főre jutó támogatást nézve Magyarország a csatlakozását követő első teljes, 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban a legtöbb pénzt hívta le, de a második 2014-2020 időszakban is dobogós helyen voltunk – mondta a Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. A GKI elemzése szerint ennek ellenére több szempontból is lassabb felzárkózást futott be a magyar gazdaság a régiós társainál, ezt tükrözik a jövedelmi és fogyasztási mutatók. A lakossági fogyasztási kiadás jó indikátora az adott országon belüli jólétnek. Kétféleképpen mérhetjük a fogyasztást nemzetközi összehasonlításban: abszolút értékben (pénzünket euróra váltva milyen értékben tudnunk vásárolni külföldön), illetve vásárlóerő-paritáson (az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol). Ha az előbbit vizsgáljuk, látható, hogy hazánkban a 2004-es EU csatlakozást követően stabilan emelkedett a fogyasztás euróban mért szintje, majd a növekvő trendet a 2008-as pénzügyi válság törte meg. Ezt követően – részben a 2010-es éves évek elején kibontakozó eurózóna válság miatt– 2015-ig stagnált a fogyasztás, majd rapid emelkedés volt 2020-ig. Bár 2020-ban a koronavírus miatti lezárások következtében jelentősen esett a fogyasztás szintje, az ezt követő években újra növekedési pályára állt a mutató. Összességében a magyar fogyasztás euróban mérve megduplázódott 20 év alatt. A képet azonban árnyalja, hogy 2022-ben ez még mindig csupán az európai uniós átlag 47 százaléka volt a 2004-es 40 százalékkal szemben. Ha vásárlóerő paritáson vizsgáljuk a fogyasztást, enyhe felzárkózást figyelhetünk meg. A mutató értéke 2004-ben az EU-s átlag 64 százaléka volt, majd ez 2022-re 73 százalékra emelkedett. A relatív pozíciónk azonban e mutató tekintetében is bezuhant: a 19. helyről a 26.-ra estünk vissza, és már csak Bulgária áll mögöttünk...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)