2026. január 8., csütörtök

TRUMP A NYUGATI FÉLTEKE CSÁSZÁRA AKAR LENNI? – KÉRI LÁSZLÓ VENDÉGE HERMAN JÁNOS // KÉRI KÉRDI

KONTROLL
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2026.01.08.



A KÉRI KÉRDI legújabb adásának vendége Herman János, az Antall-kormány külügyi kormányszóvivője, az első Orbán-kormány külügyi államtitkára, volt NATO-nagykövet és uniós diplomata, aki szerint az Egyesült Államok tavaly év végén kiadott új nemzetbiztonsági stratégiája már előrevetítette azt, ami most Venezuelában történt. A külpolitikai szakértő szerint Amerika mostantól az erőszak kultuszát fogja hirdetni, és emiatt válaszút előtt áll az egész világ.

Melyik latin-amerikai országra teszi majd még rá a kezét az USA? Hogyan reagál majd erre az Európai Unió és Kína? Mi lesz a NATO jövője? Ezekről a kérdésekről is beszélget Kéri László politológussal Herman János. Szóba kerül még Trump és Orbán viszonya, és az is, hogy az Egyesült Államokban is a magyarországihoz hasonló választási autokrácia épülhet ki.

CSŐDBEN ORBÁN VIKTOR KÜLPOLITIKÁJA – ERRE TANÍT A MAGYAR HALLGATÁS BENEŠ-ÜGYBEN

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.01.08.



Venezuela és Beneš-dekrétumok; uniós politikai erőviszonyok és a miniszterelnöki sajtótájékoztató rejtelmei – ezekről szól 2026-os évkezdő szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk. A szereplők idén is: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.


Részletek a műsorból:

Hogy örüljön a venezuelai elnökbuktatásnak az, aki közben elítéli Oroszország ukrajnai háborúját?

Magyari Péter: „Nagyon fontos és nagyon aggasztó; az egész történet körüli legérzékenyebb kérdés. (…) Ehhez mégiscsak hozzátartozna, hogy a fegyverek nyomán egy jobb élet reménye sarjadjon. Nemcsak az zavarba ejtő, hogy erről most nagyon keveset beszélnek az amerikaiak, hanem az is, hogy további igények fogalmazódnak meg. (…) Különösen aggasztó a Grönland-vita. Grönlandon ugyanis nincsen demokráciadeficit. Grönlandon nincsen bűnözői kör, ami kézben tartaná a területet. Grönland nem veszélyezteti az Egyesült Államokat. Olyannyira nem, hogy egyébként az 50-es évek eleje óta az Egyesült Államoknak joga van katonai támaszpontot működtetni Grönlandon – és egyedül neki van joga Dánián kívül. Az, hogy ez az exkluzív jog sem elég, arra utal, hogy itt nem elsősorban biztonsági problémái vannak az Egyesült Államoknak.”

Mit jelez a magyar kormány hallgatása a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető szlovákiai törvényalkotás ügyében?

Ablonczy Bálint: „Tökéletes példája az egész magyar külpolitika csődjének. Rendszeresen meg szoktuk azt beszélni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyfajta világpolitikai tényező, ismerik a nevét a brüsszeli taxisok, a sajtó érdeklődik iránta. De ha megnézzük ennek a külpolitikának az eredményét: nincsenek uniós pénzeink, miközben az uniós vétónkat olyan mértékben elinfláltuk, hogy vagy megkerülik, vagy egyszerűen már beárazták. A külpolitikai kudarc harmadik eleme, hogy a mozgástér szűkülése miatt olyan, nem is annyira kimosakodott magyarellenes nacionalistákkal kell boltolni, mint Robert Fico – úgy egyébként, hogy Ficónak jóval kevésbé van szüksége a magyar támogatásra, mint a magyar kormánynak Robert Fico támogatására. A negyedik eleme ennek a kudarcos külpolitikának pedig az, hogy nem tud megbukni olyan undorító diktátor a világban, akiről nem kerül elő az, hogy a magyar kormány, a magyar külügyminiszter hogyan dicsérte népeink barátságát, a szuverenitást, és az imperialista beavatkozás elleni közös harcot. A Beneš-dekrétumok ügye tehát ebbe a nagy képbe ágyazva egészen tragikus képet fest arról, hogy hova jutott a magyar külpolitika, és az elvileg ki tudja, hány dimenziós sakk, amiért illik csodálni a magyar külpolitikai vonalvezetést, az valójában teljes zsákutcába vezette a magyar kormányt.”

Volt-e bármi revelatív a magyar miniszterelnök január 5-i nemzetközi sajtótájékozatóján elhangzottakban?

Magyari Péter: „A legérdekesebb az volt, hogy egyértelműen kimondta Orbán Viktor, hogy nincs védőpajzs. Pedig először Washingtonban jelentette be diadalittasan, hogy lesz, aztán a repülőn hazafelé azt mondta, hogy máris jobb nekünk attól, hogy van – vagy lesz –, aztán még több interjúban elmondta, hogy ez most már tényleg nagyon jó nekünk. Aztán amikor Trump elárulta, hogy nincs, fel kellett hozzá zárkóznia, és végül is azt kell mondani, hogy »hát nincs, de továbbra is szeretnénk«.”

Ablonczy Bálint: „Talán az, amikor a The Times angol napilap kérdezte arról, hogy tulajdonképpen ki is indította az ukrajnai háborút. A miniszterelnök pedig láthatóan önmagát fölhúzva azt mondta, hogy nem is kérdés: az oroszok. Ez azért érdekes, mert a decemberi EU-csúcs után mondta azt, hogy nem is lehet tulajdonképpen tudni, ki kezdte a háborút. Ezek a nagyon rövid ideig élő sztorik – védőpajzs, háború – azt mutatják, hogy valami nagyon-nagyon biceg a kormányzásban. Nagyon jó ez az erős emberekre meg férfias kézfogásokra alapuló illiberális szövetségi rendszer, de az mutatja, hogy amikor valóban éles kérdésekről van szó, akkor nagyon el tudnak csúszni egymás mellett az álláspontok: egyszerűen kiderül, hogy nem úgy van, amit mondtak. Onnantól pedig felmerül a kérdés, vajon más kérdésekben hihetünk-e a magyar kormánynak. Márpedig egyetlen kormány sem engedheti meg magának, hogy ilyen mértékben megkérdőjeleződjön a hitelessége.”

MAGYARORSZÁG PÓRUL JÁRHAT AZ ÚJ VILÁGRENDBEN – LÁSZLÓ CSABA A VENEZUELAI TANULSÁGOKRÓL | 24.HU

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.01.07.



Venezuela példájában esélyt lát Magyarország számára Orbán Viktor, de a Della vendége szerint az új világrendben nekünk még nagyobb szükségünk lesz az Európai Unió védőernyőjére.

VENEZUELÁVAL IS BAJA VOLT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK, DE A TÉNYLEGES OKA MINDENNEK KUBA | HORVÁT JÁNOS

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.01.07.



A Reggeli személy 2026 január 7-i adásában Dési János vendége Horvát János, újságíró, televíziós személyiség, riporter, volt kubai nagykövet volt.

00:00 - Felvezetés 
00:40 - Sokan feltételezik, hogy az Egyesült Államok valódi célpontja Kuba 
02:20 - Mi is történt Venezuelában, és hogyan tovább? 
09:15 - Az Egyesült Államok puccsai Latin-Amerikában 
15:10 - Maduro meggyilkolt kubai testőrei 
19:08 - Venezuela és Kuba viszonyának lényege 
22:55 - Mi várható Venezuelában ezek után? 
25:43 - Mi történhetne Kubában? Kuba és a turizmus helyzete jelenleg 
37:45 - Trump ellentmondásos lépései

MÉSZÁROS LŐRINCHEZ KERÜL AZ ELSŐ PRIVÁT AUTÓPÁLYA, ÉS A KORMÁNY BŐKEZŰEN MEG IS FIZETI

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.01.08.


2010 előtt a Fidesz egyik legfontosabb gazdasági és politikai kritikája az MSZP-SZDSZ kormányokkal szemben a magántőkéből finanszírozott állami beruházásokkal, azaz a ppp-s (public-private partnership) projektekkel kapcsolatban volt. Kormányra kerülésük előtt ezek újratárgyalását, felmondását ígérték, ami sok oktatási projektnél meg is történt, a legnagyobb összegű autópályás szerződések azonban érvényben maradtak.

Korábban részletesen írtunk arról, hogy ezek elképesztően hátrányosak a magyar állam számára, így jókora megtakarítási lehetőséget hozna, hogy idén végre lejár az első ilyen szerződés. Ezt azonban a kormány arra használja ki, hogy a szóban forgó autópálya-szakaszt is lepasszolja Mészáros Lőrinc és Szíjj László koncessziós társaságának, így pedig az üzemeltetése még drágább lesz.
22 százalékos profit

A szóban forgó autópálya-szakasz az M6-os érdi tető és a Dunaújváros alatti M8 csomópont közötti 58,6 kilométeres része*, amelyet 2006 nyarán adtak át, és idén októberben jár le az építés kezdetétől számított 22 éves koncessziós időszak. A koncesszor M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. a 2005-ös bejegyzésétől 2024 végéig 315 milliárd forint árbevétel mellett 76,2 milliárd forint adózás előtti és 69 milliárdos adózott profitot ért el. Vagyis

az állami rendelkezésre állási díjakból működő vállalkozás közel 22 százalékos, a piaci hozamot jócskán felülmúló nyereséget tett zsebre és utalt ki az országból.

Mivel az M6 Duna tulajdonosai*mind hollandiai bejegyzésű vállalkozások, így a kivitt profit után idehaza nem kellett adót fizetni...

TÉNYLEG MINDENRE VÁLASZOLT? ELEMZÉS ORBÁN NEMZETKÖZI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁRÓL

TELEX PODCAST
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.01.05.



„Nincs jobb nálam”, mondta Orbán a nemzetközi sajtótájékoztatóján, ahol minden újságíró csak egy kérdést tehetett fel. Elemzés a miniszterelnök válaszairól, részlet a hétórás élő adásunkból Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions vezetőjével és Mizsur Andrással, a Telex újságírójával.

2026. január 7., szerda

DROG, OLAJ, HATALOM – DE KI LESZ A KÖVETKEZŐ? – TRUMP VENEZUELAI „HÁBORÚJA” – FÜLKE

FÜLKE / HVG PODCAST
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.01.05.



Miért rabolta el az Egyesült Államok hadserege Nicolás Madurót? Mit akarnak Venezuelában? Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője elmagyarázza. 

Korábbi, a világot Amerika szemszögéből bemutató adásunkat itt tudod megnézni: 

A FIDESZ EGY OKTATÁSI KASZTRENDSZERT ÉPÍTETT – ÍGY BETONOZZA BE A NYOMORT AZ ISKOLA

JELEN HETILAP PODCAST
Szerző: JELEN / ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2026.01.06.



"Aki alulra születik, az alul marad, aki felülre születik, az felül marad" – a magyar közoktatás mára egy kasztrendszerré merevedett, ahol a kitörés esélye gyakorlatilag megszűnt. Radó Péter oktatáskutató a Jelen podcastjában kíméletlen látleletet ad arról, hogyan betonozza be a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolarendszer, és miért vetít ez előre egy latin-amerikai szintű összeomlást.

A beszélgetésben Ónody-Molnár Dórával elemzi, miért lett csend a pedagógustüntetések után: a béremelés csak elfedte a bajt, vagy az ellenállás fáradt el végleg? Radó rámutat: miközben a kormányzat "izompolitizálást" folytat – fenyeget és utasít, de kormányozni képtelen –, a középosztály kimenekült az állami rendszerből, magára hagyva a leszakadó rétegeket egy latin-amerikai típusú, szegregált modellben.

Miközben a világ elhúz mellettünk, a magyar iskola a 21. század kihívásai helyett a nagyszülők múltjára készíti fel a gyerekeket. Van-e még visszaút, vagy tényleg elértük a gödör alját?

Témák a beszélgetésben: 
– A béremelés illúziója: miért hallgattak el a pedagógusok? 
– A kifulladás anatómiája: meddig lehet "forradalmi lázban" élni? 
– A Tisza Párt és az oktatás: van-e új politikai remény? 
– A nagy menekülés: hogyan hagyta cserben a középosztály az állami iskolát 
– Rendszerváltás az iskolában: az állam és a politika kipaterolása 
– Kasztrendszer Magyarországon: a mobilitás vége 
– Múltba néző iskola: miért nem a jövőre készítjük a gyerekeket? 
– Pazarlás és káosz: az iskolaszerkezet ésszerűtlenségei 
– "Izomkormányzás": miért csak erőből tudnak politizálni?

2026. január 6., kedd

KÉRI LÁSZLÓ:TRUMP VENEZUELAI BEAVATKOZÁSA AZT ÜZENI: ENYÉM A LEGERŐSEBB ÉS LEGHATÉKONYABB HADSEREG

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.01.05.



Kéri László politológus volt a Reggeli Személy vendége 2026.01.05-én.

2026. január 5., hétfő

📣 MAGYAR PÉTER SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA – MI VÁR RÁNK A KÖVETKEZŐ 97 NAPBAN?

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.01.05.



Ebben a videóban Magyar Péter sajtótájékoztatót tart az előttünk álló 97 napról, valamint a jelenlegi kormány és a lehetséges kormányzati irányok terveiről. 

A sajtótájékoztatón szó esik: 
- a következő három hónap politikai menetrendjéről 
- a kormányzati tervek értékeléséről
- a változás lehetőségeiről és feltételeiről 
- mire számíthat az ország a közeljövőben

VISSZAJÁTSZÁS - DR. AGY: RADÓ PÉTER ELŐADÁSA – OKTATÁS ÉS TÁRSADALMI MOBILITÁS

DR. AGY
Szerző: POLITIKATÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY
2025.12.21.



Egy egészséges társadalom nyitva tartja a mobilitás csatornáit annak érdekében, hogy biztosítsa azt a társadalmi kohéziót, mely erőszak alkalmazása nélkül is lehetővé teszi az ország működőképességének fenntartását. A társadalmi mobilitás legfontosabb csatornája az oktatás, amely azonban Magyarországon mára teljesen eldugult, és ez hosszabb távon katasztrófával fenyeget. Radó Péter előadása alapvetően a szociális szelekció és az etnikai szegregáció mechanizmusairól és következményeiről szól. Azt a kérdést járja körbe, hogy miképpen válhatott a magyar közoktatás egy kasztrendszerré, amely mindenkit ott tart, ahová született.

A Politikatörténeti Alapítvány Dr. Agy című vitasorozatának 2025. decemberi eseményén 👉RADÓ PÉTER oktatáskutatót láttuk vendégül, aki az oktatás és társadalmi mobilitás összefüggéseiről tartott előadást.



Lásd még:

EZ MÁR NEM CSAK POLITIKA 🔥 VESZÉLYES IRÁNYBA FORDUL A VILÁG

JUHÁSZ PÉTER / JUHI PODCAST
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.01.05.



Lehet, hogy messzinek tűnik, de Trump venezuelai akciója bizony összefüggésben van a magyar választásokkal. Mert ugyanannak a folyamatnak az állomásai.
Fontos látni, mi a tétje a tavaszi választásnak. Nemcsak Magyarország sorsa, hanem a világé is. Persze ez nyilván költői túlzás, de a mi választásunk valóban hatással lehet más országok jövőjére is. Orbán trendalakító, ez nem kérdés. Az viszont rajtunk múlik, meddig hagyjuk szárnyalni ezt a folyamatot. -
---------- 
00:00:00 Merre tart a világ és Magyarország? 
00:04:40 A washingtoni konszenzus 
00:10:08 Ha hátra lépünk kettőt 
00:14:47 Előtérben a populizmus 
00:20:30 A jók és a rosszak harca 
00:26:20 Orbán a trendindító

ORBÁN A 444-NEK: AZT VÁROM, HOGY MNB-ÜGYBEN MINDENKI KAPJA MEG, AMI JÁR. ÉS EZ BE IS FOG KÖVETKEZNI

444.HU
Szerző: 444.HU
2026.01.05.



Orbán a 444-nek: Azt várom, hogy MNB-ügyben mindenki kapja meg, ami jár. És ez be is fog következni...

„A FOLYTATJUK NEM EGY STRATÉGIA” – CSABA LÁSZLÓ KEMÉNY ÍTÉLETE A MAGYAR GAZDASÁGRÓL

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.01.05.



Folytatás vagy újrakezdés? Csaba László közgazdász professzor szerint ez ma a magyar gazdaság legfontosabb kérdése – és a válasz sokkal kellemetlenebb, mint ahogy azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Az interjúban világossá válik: a „folytatjuk” jelszó nem stratégia, legfeljebb a helyben járás receptje.

A professzor éles párhuzamot von a magyar gazdaság és a labdarúgó-válogatott teljesítménye között: rengeteg pénz, propaganda és várakozás, majd az utolsó pillanatban mindig beköszön a valóság. A gond nem az erőforrások hiánya, hanem a rossz irány, a változtatás elutasítása és a hatalom mindenek fölé helyezése.

Szó esik a 2010 utáni elszalasztott történelmi lehetőségről, arról, hogyan húztak el mellettünk régiós országok, és miért veszélyes a „langyos víz” állapota, ahol nincs összeomlás – de nincs fejlődés sem. Ez a beszélgetés nem ígéreteket ismétel, hanem kérlelhetetlenül szembesít azzal, hol tart Magyarország, és miért nem elég tovább ugyanazt csinálni. Gondolatébresztő, kritikus és kíméletlenül őszinte elemzés.

A NAGY VENEZUELA KIBESZÉLŐ ⎜🎙️POGI PODCAST HORVÁT JÁNOSSAL

POGI PODCAST
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.01.05.



Miért omlott össze a venezuelai gazdaság? Volt-e valaha szocializmus Venezuelában? Ha nem volt, akkor mi volt? Mit akar Trump? Következik Kuba? Ezekről beszélget Pogi Horvát János volt kubai nagykövettel, Latin-Amerika szakértővel.

A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY HALOTT – DE ÚJRA KELL ÍRNUNK MAGYARORSZÁG SZABÁLYAIT

KLIKKT / ROSTRUM PODCAST
Műsorvezető: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2026.01.05.



A Rostrum legújabb, nyolcadik adásában Lattmann Tamás jogász, alkotmányjogász volt a vendégünk, akivel arról beszélgettünk, lehet-e még valaha valódi alkotmányozás Magyarországon. Mi maradt a történeti alkotmányból, és egyáltalán: van-e értelme ma új alkotmányt írni? Miért tartja szakmailag és politikailag is kockázatosnak a közvetlen köztársasági elnökválasztást egy parlamentáris rendszerben?
És miért gondolja úgy, hogy a Fidesz által létrehozott alaptörvény olyan garanciális hiányosságokat tartalmaz, amelyek hosszú távon kormányozhatatlansághoz vezethetnek?

Lattmann Tamás részletesen elmagyarázza, miért nem lehetséges a történeti alkotmány visszahozása, hogyan alakult ki a mostani helyzet, és milyen irányba kellene elmozdulnia a jövőbeli magyar alkotmányozásnak.

A műsor második részében pedig a közvetlen elnökválasztás veszélyeit és európai példáit elemezzük — Szlovákiától Spanyolországig.

Ez a beszélgetés nemcsak jogászoknak szól: mindenki számára tanulságos, aki érteni akarja, hogyan működik a magyar államrend és miért nem mindegy, hogyan írjuk újra az ország alapszabályát.

GYŐRI MÁRTON: MINŐSÍTHETETLEN ÁLLAPOTBAN VAN AZ OKTATÁS, AZ EGÉSZSÉGÜGY, A GYERMEKVÉDELEM

MAGYAR HANG / SZENDVICSGENERÁCIÓ PODCAST
Műsorvezető: BESZTERCZEY JUDIT
2026.01.05.



Ritkán szólal meg közéleti és politikai témák mentén az ország egyik legkeresettebb festőművésze, Győri Márton. A Magyar Hang Szendvicsgeneráció podcastjával kivételt tett, és elmondta, mi az, ami foglalkoztatja és aggasztja Magyarország sorsával kapcsolatban. A kortárs festőművész hiába táncol a világ tetején, hiszen létrehozta mind lelki, mind egzisztenciális biztonságát, mégsem hajlandó hallgatni. Győri Márton szerint ugyanis értelmiségi művészként feladata felhívni arra a figyelmet, hogy szétrohad az ország. Az se érdekli, hogy meglátásai miatt mellőzi a festményeit a magyar állam. Sőt, ha kérték volna, se adott volna képet például a Magyar Nemzeti Bank „Kortárs gyűjteménye” számára.

BRÓDY JÁNOS - A NAGY VARÁZSLÓ (SZÖVEGES VIDEÓ - 2025.)

GRUNDRECORDS
Szerző: BRÓDY JÁNOS
2025.12.05.



Az első 80 évet áttekintő lemezén Bródy János gyermekkorunk kedves meséjét idézi fel „A nagy varázsló” című dalban. Oz, a nagy varázsló, Smaragdváros uralkodója végül lelepleződik, és kiderül a szélhámosság, de a Madárijesztőnek megjön az esze, a Bádogember új szívet kap, a Gyáva Oroszlán bátran viselkedik és Dorka is végül hazatalál. Az allegorikus történet átszövi a szerző mai valóságra hangszerelt dalát és remélhetően hozzájárul a felnőtt gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődéséhez.

Bródy János új albuma meghallgatható, vagy letölthető: https://album.link/i/1831993926

Dalszöveg: 

Ez a szét meg átszabott világ 
Olyan átkozottul determinált 
És aki a műsort nézi 
Látja, és mégsem érti 
Mért tűrjük el mindig tovább 

Ez a békét hirdető sereg 
Csak érted harcol ellened 
S elvárja, hogy csodálva 
Büszkén tekints hazádra 
S kitagad, ha nem teszed fel kezed 

A nagy varázsló elvakít 
S hiába lázad fel a szív, nem számít, 
Ahogy most állnak a dolgok 
Tudom, ha nem is mondod 
Ez a szépkor nem boldogít 

Derűs legyél és hallgatag 
Mosollyal tűrd, ha bántanak 
Hisz ők már nem is tudják 
Mi mindent éltünk itt át 
S a lelkünk szabad hogyan maradt 

A nagy varázsló elvakít 
De érzed, lázad még a szív, és számít 
Hogy vannak bizonyos dolgok 
Mikor az ember boldog 
S egy régi dal elandalít 

Ez a durván szétzilált világ 
Olyan tűrhetetlen szegregált 
És aki a műsort nézi 
Tőlem hiába kérdi 
Hol a forradalmi ifjúság 

A nagy varázsló elvakít 
De érzed, lázad még a szív, és számít 
Hogy vannak bizonyos dolgok 
Mikor az ember boldog 
S egy régi dal elandalít 

Ahogy most állnak a dolgok 
Tudom, ha nem is mondod 
Ez a szépkor nem boldogít

ORBÁN VIKTOR BELÖVI 2026-OT⎟ NEMZETKÖZI KÉRDÉSEKRE VÁLASZOL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2026.01.05.



Orbán Viktor a 2026-os évet nemzetközi sajtótájékoztatóval indítja. Azt ígéri, minden kérdésre válaszolni fog. Vendégeink Magyari Péter újságíró (Válasz Online) és Tóth Szilárd János (Politikatudományi Kutatóintézet), ők segítenek nekünk értelmezni a látottakat és hallottakat.

„NEM A NEMZETHALÁL FENYEGET, HANEM A KÖZEPESSÉGBŐL ADÓDÓ PANGÁS ÉS LECSÚSZÁS” – ÖSSZESZEDTÉK MAGYARORSZÁG 33 LEGFONTOSABB PROBLÉMÁJÁT ÉS EZEK MEGOLDÁSAIT

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2026.01.05.


„Magyarország mára minden fontosabb mutató alapján a középszerűségben ragadt. Valójában nem a nemzethalál fenyeget bennünket, hanem a közepességből adódó pangás és lecsúszás veszélye. Annyira belemerültünk az acsarkodásba, hogy elfelejtettünk közös országot építeni. Közben pedig egymás után húztak el mellettünk régiós versenytársaink, amelyek közül nem egy sokkal rosszabb helyzetből indult a szocializmus összeomlása után” – írja az Egyensúly Intézet nemrég megjelent, Magyarország-kézikönyv, 33 megoldás 33 égető problémára című könyvének előszava.

A Boros Tamás és Filippov Gábor szerkesztésében megjelent kötet a címének megfelelően 33 olyan témakört jelöl meg és dolgoz fel, amelyekben Magyarország akár a régiós versenytársakhoz, akár más országokhoz képest súlyos problémákkal küzd. A szerzők amellett érvelnek, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához nincs szükség forradalomra, csodára, megváltásra, elég lenne, ha az országot vezető politikusok jó szakpolitikai döntéseket hoznának.

Ahogy írják, „úgy tűnik, hogy a sikeres, irigyelt országokban mintha nem a nemzet sorsa múlna az épp aktuális választások eredményén. (...) Ezekben az országokban a politika a parlamenti váltógazdálkodás ellenére is sokkal inkább szól a közös célok elérésének unalmas részleteiről, mint a nemzethalál közelgő réméről.” A szerzők amellett érvelnek, hogy valami hasonlóra lenne szükség Magyarországon is: a legfontosabb kérdéseket meg kellene vitatni, és politikai oldalaktól függetlenül igyekeznünk kellene megtalálni ezekre a kérdésekre a legjobb válaszokat.

Arról, hogy melyek Magyarország legfontosabb problémái, hogyan lehet ezekre megoldást találni, és van-e esély arra, hogy ez megvalósuljon, a kötet egyik szerkesztőjével, az Egyensúly Intézet igazgatójával, Boros Tamással beszélgettünk...

VIDÉKI PRÓKÁTOR: KÁDÁR JÁNOS IS GYAKRABBAN MONDOTT IGAZAT, MINT AZ ELMÚLT ÉVTIZED ORBÁN VIKTORA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.01.05.


Ha két éve nem szúrja ki a pedofilsegítőnek adott köztársasági elnöki kegyelmet egy folyóiratban, ma egészen másmilyen ország készülődne a tavaszi választásokra. Nem lett volna országos botrány, köztársaságielnök-csere, sem politikai pillanat, amelyet Magyar Péter kihasználhatott, hogy mára esélyesnek látsszon a győzelemre. De az egykor fideszes, konzervatív kisvárosi ügyvéd bizony kiszúrta az ítéletet és ellökte az első dominót. A Válasz Online meglátogatta az inkognitóját továbbra is őrző, Vidéki Prókátor álnéven ismert ügyvédet, hogy az új év kezdetén elkészítsük vele az első, bárki számára olvasható, fizetőkapu mögé nem zárt nagyinterjút. Mi volt és mi nem volt különös abban, hogy rábukkant a kegyelmi ügyre? Miért tartja politikai zseninek Magyar Pétert? Miért gondolja úgy, hogy az idei választáson nem is pártok és politikusok fognak megmérettetni, hanem a magyar társadalom? Interjúnkból kiderül...

CSERHALMI BÉKETERVE ENGEM IS MEGLEPETT – DE PINTÉR SÁNDOR ALAMIZSNÁJA IS

CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG DÁVID
2026.01.05.



👉Ebben a videóban Cserhalmi György újévi köszöntőjéről beszélünk, de szó lesz Pintér Sándor alamizsnájáról is, amit a Szőlő utcai botrány válthatott ki.

TRUMP AGYA KICSIT MEGBOMLOTT - RÓNA PÉTER SZERINT KIZÁRT, HOGY VÉGIGVISZI A CIKLUSÁT

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.01.05.



AZ ADÁST MÉG A HÉTVÉGI VENEZUELAI ESEMÉNYEK ELŐTT RÖGZÍTETTÜK!

Trump, Putyin és Orbán – sokak szerint ugyanannak a történetnek a szereplői, amelynek tétje az Európai Unió jövője. Róna Péter közgazdásszal folytatott beszélgetésünkben azonban nem a riogatás, hanem a realitás kerül előtérbe: valóban szétverhető-e az EU, és ha igen, milyen eszközökkel – illetve milyen ellenlépései vannak Európának.

A beszélgetés egyik legfontosabb állítása, hogy az Európai Unió a válságok és belső konfliktusok ellenére gazdaságilag és katonailag is erős. Európa nem gyenge, hanem sokáig túl lassú volt – ez azonban változik. Az uniós döntéshozatal egyre inkább képes megkerülni azokat az államokat, amelyek blokkolni próbálják a közös fellépést, és konkrét példák mutatják, hogyan szorul háttérbe a vétópolitika. Magyarország szerepe ebben a folyamatban különösen érzékeny kérdés: meddig tartható fenn az a stratégia, amely Európával szemben, de Putyin és Trump felé próbál értéket felmutatni?

Szó esik Trump politikai és mentális állapotáról, az amerikai államigazgatás kaotikus működéséről, valamint olyan nemzetközi jogi ügyekről is, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg az Egyesült Államok jelenlegi fellépésének jogszerűségét. Róna Péter szerint mindez nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb hatalmi válság tünete.

BAJNAI GORDON: EURÓPA NEM MARADHAT NÖVÉNYEVŐ EGY RAGADOZÓK ÁLTAL URALT VILÁGBAN

HVG360
Szerző: GERGELY MÁRTON
2026.01.02.


Nem egy év, inkább 15-20 esztendő, mire kiforrnak a dolgok az újra befolyási övezetekre szakadó világban. Mely trendek élik túl ezt az időszakot, mi lesz Európával ebben a viharban, és mi Magyarország nemzeti érdeke? – ezekről kérdeztük Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, a világ egyik legbefolyásosabb beruházásitőke-közvetítő cégének vezérigazgatóját.


Hosszú távú befektetési tőkével foglalkozik. Léteznek még stabil pontok, amikre vagyonokat lehet feltenni?

Ezt a korszakot most nem csak a megszokott rövid távú ciklusok határozzák meg. Jó eséllyel egy nagy fordulóhoz, inflexiós ponthoz érkezett a gazdaság, a technológia és a társadalom, és ebből következően a politika is. Van olyan történésziskola, amely szerint az emberi közösségek történetében különböző hosszúságú ciklusok figyelhetők meg: az alapvető társadalmi átalakulások több száz éves távlatban következnek be, a gazdasági-intézményi ciklusok 60–80 éves intervallumban, míg a politikaiak 10–20 évente. A legnagyobb megrázkódtatást az jelenti, ha ez a három ciklus egyszerre fordul. Több jel is arra mutat, hogy most épp egy ilyen szakaszban élünk.

Milyen időtávról beszélünk ebben az esetben?

Hát nem a 2026-os évről, hanem minimum a következő 15-20-ról. Van azonban öt olyan trend, amely ezt az időszakot meg fogja határozni – és a befektetők hosszú távon ezeket figyelik. Az első a demográfia, amely a világ különböző régióit eltérően érinti, és ennek megfelelően más-más lehetőséget kínál – akár felszálló ágban van egy ország népessége, akár fogyásban. A második a digitalizáció, aminek a legutóbbi hulláma az AI. Ennek vannak buborékjelenségei, ha az ezzel foglalkozó cégek tőzsdei értékét nézzük, de még a mi életünkben kétségtelenül meg fogja változtatni a gazdaságot, a munkaerőpiacot, a hadviselést, az oktatást és persze a politikát is.

Vannak, akik a felesleges ember korát jósolják, ha végbemegy a digitális forradalom.

Évszázados távlatban én nem ettől tartok. Mint az ipari forradalmat követően is történt, idővel lesznek új feladatok, munkakörök, és a gazdaságnak is lesznek új igényei. De az átmenet legalább egy generáció számára előre láthatóan megugró munkanélküliséget, elvesztegetett életeket hozhat. Benne van a pakliban, hogy sokan sodródnak a középosztályból a társadalom peremére, ami súlyos politikai válságokat okoz majd. Ezt a nyomást már érzik is azok, akik most kerülnek ki az oktatásból. A pillanatnyi fejlesztési szinten ugyanis az AI a kezdő fehérgalléros állásokat váltja ki. Vagyis épp a pályakezdők elől szűnnek meg a tapasztalat megszerzéséhez fontos, de repetitív munkakörök. Call centerben, könyvelésben, adminisztratív területeken már most dörömböl az AI az ajtón…

AZ UKRÁNOK INKÁBB BELEHALNÁNAK A FÁRADTSÁGBA, MINT HOGY FELADJÁK A KÜZDELMET AZ OROSZOKKAL...

KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.12.29.



Ukrajnában, a kárpátalajai taxistól a kramatorszki gránátvetős katonáig mindenki tudja, hogy ki az az Orbán Viktor és tudják, hogy mit mondott az előző héten az állami rádióban - mondta a Klubrádió Esti gyors című műsorában Győri Boldizsár, aki rendszeresen tudósítja a nemzetközi és a magyar hírportálokat Ukrajnából. Most hazajött pár napra és számos élményét elmondja a Klubrádióban. Például arról is mesél, hogy milyen az, amikor teljesen elmegy az áram az orosz támadások miatt. Beszélünk vele arról, hogy mik azok az erődvárosok és persze arról is, hogy mennyi az esélye annak, hogy Zelenszkijt újra megválasszák elnöknek.

ORBÁN VIKTOR PONTOSAN TUDJA, HOGY MENNYIRE KORRUMPÁLHATÓ A NÉP | VÁNDORÉVEK

KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.12.31.



Az év utolsó adásában Szénási Sándor vendége Rangos Katalin Prima Primissima díjas újságíró, egyetemi tanár volt. 

🕰️ Beszélgetésüket egészen a rendszerváltás előttről indítják, felelevenítik milyen volt az újságírás a 70-es 80-as években. Nem kerülhetik el a hírhedt Grósz Károly interjút sem. 

📺 Megtudhatjuk, hogy milyen volt a televízióban, illetve a Klubrádióban dolgozni. Kulisszatitkokat hallhatunk a rádiózás és a televíziózás hőskorából, ahol még megmondták mi mehet ki adásba és mi nem. Ez többek közt ismerős lehet napjainkból is. 

🗣️ Rangos Katalin pár nappal a Partizán interjú után beszélgetett Magyar Péterrel is. Erről is megoszt néhány kulisszatitkot. 

💸 Arra is választ keresnek, hogy a választások előtti osztogatás milyen hatással van a társadalmunkra, illetve, hogy a kiosztott pénz hamar el is inflálódik, az embereket mégsem érdekli.

📌 Időbélyegek: 

0:00 - Főcím 
0:13 - A műsor vendége: Rangos Katalin 
1:59 - Élet a Klubrádióban 
3:33 - Mit várt 2010-től? 
14:10 - A hírhedt Grósz Károly interjú 
24:01 - Visszaemlékezések a rádiózás és televíziózás hazai hőskorára 
27:20 - 2010, Klubrádió, politika 
28:17 - Még több politika 
30:14 - Rangos Katalin Magyar Péterrel beszélgetett pár nappal a Partizán interjú után 
35:06 - Az emberek elkezdtek a mostra figyelni 
39:12 - Miért fogadjuk el, hogy választások előtt osztogatnak, majd elinflálják azt, amit adtak? 44:27 - A félreértett magyar társadalom 
50:59 - Köszönjük, hogy megtekintették műsorunkat! Ne felejtsenek el feliratkozni!

ILYEN VOLT 2025! - DK SZUBJEKÍTV

DK TV
Szerző: DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ
2026.01.02.



Ilyen volt 2025!

2026. január 4., vasárnap

ELVIRA BARY: PUTYIN KUDARCBA FULLADT TECHNOLÓGIÁJÁNAK REJTELMEI: MIÉRT NEM TUD OROSZORSZÁG MÁR SEMMIT SEM ÉPÍTENI

ELVIRA BARY PODCAST
Szerző: ELVIRA BARY
2026.01.04.



(Az angol nyelvű videó magyar felirattal is megnézhető.)

Amikor rakétákat látunk a tévében és „csoda” orosz robotokat a felvonulásokon, könnyű azt gondolni, hogy a régi szovjet technológiai hatalom még mindig él. Ebben a videóban lefejtem a homlokzatot, és bemutatom, hogyan ürítette ki Putyin Oroszországa a saját tudományát: az egykor önellátó iparágaktól az importfüggő petroállamig, az eltűnő szovjet mérnököktől a hatalmas agyelszívásig, a korrupt védelmi „csodafegyverektől” a hamis mikrochipekig és kaszkadőrrobotokig. Ha meg akarjuk érteni, hogy egy ország, amely az első műholdat felbocsátotta, miért gyűjt alkatrészeket a hűtőszekrényekből és mosógépekből, és mit jelent ez az orosz hatalom jövője szempontjából, ez a mélymerülés neked szól.


AZ USA MEGSZÁLLTA VENEZUELÁT. (MI TÖRTÉNIK MOST?).

MI TÖRTÉNNE HA
Szerző: MI TÖRTÉNNE HA
2026.01.04.



2026 január 3-án hajnalban a világ geopolitikai térképe egy pillanat alatt megváltozott. Az "Operation Absolute Resolve" keretében az Egyesült Államok különleges erői végrehajtották a modern történelem egyik legmerészebb "lefejező csapását", és elmozdították a hatalomból Nicolás Madurót.

De mi történik, amikor a füst eloszlik?

Ebben a videóban a szalagcímek mögé nézünk. Kielemezzük, hogy a hivatalos "narkó-ellenes" indoklás mögött hogyan húzódik meg a világ legnagyobb olajkészleteért folytatott harc és az új "Donroe-doktrína". Ez a felszabadítás hajnala, vagy egy újabb, évtizedes mocsár kezdete, mint Irak vagy Afganisztán volt?

VISSZAJÁTSZÁS - NORMÁLISNAK MARADNI EGY ŐRÜLT VILÁGBAN - MÁCSAI PÁL, SZÍNMŰVÉSZ, RENDEZŐ // FRIDERIKUSZ PODCAST 128

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2025.10.23.



A világ zajosabb, kuszább és széttartóbb, mint valaha, miközben az ember belső csendje egyre törékenyebb. A normalitás ma már nem adottság, hanem tudatos figyelem, önreflexió és határhúzás. Ebben a zűrzavaros közegben az emberi méltóság, az értelmes beszéd és a belső iránytű megőrzése válik valódi kihívássá.

Épp ezek miatt gondoltuk, hogy új sorozatba kezdünk, amelyben hiteles emberekkel beszélgetünk arról, hogyan lehet megőrizni belső egyensúlyunkat egy gyorsan változó, sokszor kaotikus időszakban.

A sorozat első adásába Mácsai Pál színművészt, rendezőt hívtuk meg, akinek sok éve az emberi mélység, az árnyalt látásmód és az értelmes párbeszéd a vezérfonala.

MÁCSAI PÁLLAL EBBEN A PODCASTBAN - A TÖBBI KÖZT - AZ ALÁBBI TÉMÁKAT ÉS KÉRDÉSEKET BESZÉLJÜK MEG: 

◼️ A normalitás valamiféle univerzális érték vagy a kisebbség kiváltsága a megőrült többség világában?
◼️ Hol húzódik a határ a mentális egészség megőrzése és a valóság elől menekülés között? 
◼️ A normalitás belső állapot, tehát adottságainkból, készségeinkből adódik vagy inkább viszonyulás a külvilághoz?
◼️ Nem ellentmondás-e az, hogy miközben a színház alapvetően illúzióra épül, mégis sokan benne keresik az igazságot? 
◼️ Magyarországon van-e még közös nevező, amelyen különböző világnézetű emberek találkozhatnak? 
◼️ Manapság mit nevezhetünk még józan közbeszédnek? 
◼️ A média állandó katasztrófa-hírei segítenek-e felkészülni a nehézségekre, vagy inkább megbénítják az embereket? 
◼️ Hol lehet meghúzni a határt a digitális szabadság és a digitális függőség között? 
◼️ Meg lehet-e megkülönböztetni a valós szorongásokat a mesterségesen gerjesztett félelmektől? 
◼️ Mi a szerepe például a bizalomnak abban, hogy az ember ép maradjon egy széteső világban? 
◼️ A kiegyensúlyozottság magányban vagy inkább közösségben tartható fenn? 
◼️ Van-e szerepe a családnak és a baráti kapcsolatoknak a „normalitás” fenntartásában? 
◼️ A jövő felől nézve normálisnak maradni fenntartható emberi stratégia-e?

VISSZAJÁTSZÁS - MAGYAR BÁLINT: ORBÁN MOST MÉG CSAK A VÉRTELEN ELNYOMÁS ESZKÖZEIT JÁRATJA CSÚCSRA

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.05.17.



A Megbeszéljük... 2025. május 16-i adásában Bolgár György vendége Magyar Bálint, szociológus, politikus volt.

ORBÁNÉK FELETT ELJÁRT AZ IDŐ - A PÖFFESZKEDÉS ÉS A GIGANTIKUS LOPÁS MÁR NEM DIVATOS

KLIKKTV / MIÉRT? PODCAST
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.01.04.



Miért jutott el Magyarország oda, ahol ma tart? Miért maradhatott fenn 16 éven át egy központosított, személyre szabott hatalmi rendszer – és miért látszanak most először valódi repedések rajta? Bolgár György vendége Vágvölgyi B. András, aki kendőzetlen őszinteséggel beszél Orbán Viktor hatalomgyakorlásáról, személyiségéről és a rendszer belső logikájáról.

A beszélgetés nemcsak politikai, hanem történeti és lélektani elemzés is: honnan ered az orbáni hatalomgyakorlás, miért volt már 1998–2002 között is felismerhető, és hogyan vált 2010 után totálissá. Szó esik a nemzetközi környezetről, Trump és Putyin szerepéről, az autokrata vezetők egymásra találásáról – és arról, miért veszélyes ez Magyarország számára.

Kiemelt téma a magyar társadalom változó hangulata: a biztonság iránti vágy, a szabadság háttérbe szorulása, majd az unalom, a kifáradás és a felgyülemlett düh. A kegyelmi botrány, a Szőlő utcai ügy és Magyar Péter megjelenése nem elszigetelt események, hanem egy hosszú folyamat érzelmi fordulópontjai.

ÖT BOTRÁNYOS FIDESZES ÜGY A TAVALYI ÉVBŐL!

TISZA SZIMPATIZÁNSOK KÖZÖSSÉGE
Szerző: TISZA SZIMPATIZÁNSOK KÖZÖSSÉGE
2026.01.03.



ÖT BOTRÁNYOS Fideszes ügy a tavalyi évből!

TRUMP VENEZUELÁVAL MEGMUTATTA, HOGYAN KÉPZELI EL AZ ÚJ VILÁGOT

TELEX
Szerzők: FERENCI ÁRMIN, NYILAS GERGELY
2026.01.04.


A beszámolók szerint alig 30 percig tarthatott az egész művelet, amelyben az amerikai különleges erők egyik elit alakulata elrabolta Nicolás Maduro venezuelai elnököt Caracasból. Az első órák bizonytalansága után Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Madurót az Egyesült Államokba szállítják, ahol többek között kábítószer-kereskedelem miatt tervezik bíróság elé állítani.

A Trump örökségét várhatóan alapjaiban meghatározó akciónak számos hosszú távú következménye lehet. Az interneten gyorsan terjednek a gyűlölt diktátor bukását éltető venezuelaiakról szóló videók, noha sokan megtorlástól tartva inkább csöndben ünneplik az otthonukban, mások a bizonytalanság miatt aggódnak, Maduro hívei pedig az utcára is vonultak. Az nem tiszta, milyen szerepet szán az amerikaiak szerint a 2024-es választásokat valójában megnyerő ellenzéki erőknek Trump, aki szerint Venezuelát egy ideig az Egyesült Államok fogja irányítani. A demokratikus jövőről álmodozók közül sokan amiatt is aggódnak, hogy a venezuelai rezsim több kulcsfigurája is a helyén van, a legfelsőbb bíróság ügyvivő elnökké nevezte ki az ország eddigi alelnökét, Delcy Rodríguezt.

Az egy fokkal világosabb, hogy a világ többi része milyen következtetéseket vonhat le a szombati eseményekből. Az amerikai hadsereg bebizonyította, csakúgy mint az iráni atomlétesítmények lebombázásakor, hogy páratlan képességekkel rendelkezik. A bevetésükhöz szükséges politikai elhatározás pedig szintén nagyobb mértékben van jelen, mint ahogy azt Trump izolacionista kampányígéretei és békeszlogenjei sugallták.

Trump a Maduro elfogása utáni sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a legnagyobb amerikai olajvállalatok be fognak vonulni Venezuelába, ahol „dollármilliárdokat fognak elkölteni, megjavítják a rosszul működő infrastruktúrát, az olajinfrastruktúrát, és elkezdenek pénzt keresni az országnak”. Amikor arról kérdezték, hogy mennyi ideig fogja az Egyesült Államok irányítani az országot, közölte, hogy sokáig fog tartani az olajipari infrastruktúra felépítése.

A venezuelai akció azt is egyértelművé tette, hogy a Trump-kormány az amerikai érdekszféra részének tekinti Dél-Amerikát, ahol az USA a nemzetközi jogrendszert háttérbe szorítva kívánja érvényesíteni az érdekeit.

Ezt a fordulatot már belengette a Trump-kiegészítésnek keresztelt külpolitikai elv, amelyet a novemberben megjelent új nemzetbiztonsági stratégiában tártak a világ elé...

10 + 1 TÉNY NICOLÁS MADURORÓL - AKI CSŐDBE VITTE A VILÁG LEGNAGYOBB OLAJKÉSZLETÉVEL RENDELKEZŐ ORSZÁGOT

SUBSTACK.COM
Szerző: KERT ATTILA
2026.01.03.



1. Zenésznek készült, basszusgitáron játszott; buszvezetőből lett Venezuela elnöke.


Az évek során meglehetősen messzire sodródott eredeti szakmájától. Pár év buszozás után a szakszervezeti mozgalomban és a politika környékén találta meg a helyét, utóbbi részeként rövid ideig testőr is volt.

Már diák korában mutatkoztak jelek annak, hogy mi lesz belőle: 15 éves korában iskolát kellett váltania: kirúgták, mert részt vett egy diáktűntetés megszervezésében.

Szerette a rockot, állítólag a hatvanas évek klasszikusait hallgatta, sőt játszotta is: egy Enigma nevű rock együttesben gitározott. Emellett a latin-amerikai salsát is bírja, annyira, hogy már elnökként egy főként salsát játszó rádióműsort indított, melynek ő volt a DJ-je is.

2. A hetvenes években a hatóságok lehetséges gyanúsítottként kezelték egy emberrablási ügyben.

1976-ban venezuelai szélsőbaloldali gerillák elraboltak egy amerikai üzletembert, William Niehoust. Több mint három évig tartották fogva, és a hatóságok csak teljesen véletlenül leltek rá. A venezuelai hadsereg korábbi főparancsnoka, Carlos Peñaloza szerint a hatóságok akkoriban Madurót lehetséges gyanúsítottként tartották számon – noha ő még Niehous kiszabadításakor is csak 17 éves volt.

3. A kubai kommunista rezsimtől kapott mozgalmi kiképzést.

Madurót a szocialista ifjúsági mozgalomban „ígéretes szervezőnek” tartották, ezért kiküldték Havannába ideológiai és politikai káderképzésre: egyebek mellett kommunikációt, agitációt, szervezetépítést és szakszervezeti vezetési technikákat tanult – nálunk Foxi Maxinak hívták az ilyen pártiskolát.

Egyesek szerint a kubai titkosszolgálat beszervezte Madurót: a már említett Carlos Peñaloza állítja, hogy a Dirección de Inteligencia téglaként használta, éspedig azzal a konkrét feladattal, hogy környékezze meg Hugo Chavest, a későbbi elnököt (Maduro elődjét), aki akkor a hadsereg egyre sikeresebb tisztje volt...

BÉKETRUMP BOMBÁZNI VENEZUELA | ORBÁN, FICO, KÉT JÓBARÁT | KAPUZÁRÁSI PÁNIK | MAGYAR PÉTER INTERJÚ

L1
Szerző: L1
2026.01.04.



BékeTrump bombázni Venezuela | Orbán, Fico, két jóbarát | Kapuzárási pánik | Magyar Péter interjú...

MAROSÁN GYÖRGY: VAN-E MÉG ESÉLY A PUHA LANDOLÁSRA?

NÉPSZAVA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2026.01.03.


Miközben a tudomány félreérthetetlenül jelezi a közeledő „véget”, a jövő alakulását leginkább befolyásolni képes politikai és gazdasági elit – egyéni érdekei által vezetve – halogatja a beavatkozást.


A tavalyi év elején megjelent írásomban 2025-öt a fordulat éveként konferáltam fel. A természeti környezet, a világgazdaság és a globális politika állapotának fokozódó zavarai, valamint a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése ugyanis egybehangzóan gyökeres fordulatra utalt. A 2025-ös év eddigi történelmünk egyik legmelegebb éve lesz, bár valamivel elmarad a legforróbb 2024-es évtől. Ezzel együtt, az emberi történelem legforróbb éveit az elmúlt évtizedben életük át! Egy évtizede, a párizsi éghajlatváltozási tanácskozáson résztvevő országok vállalták: mindent megtesznek, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. 2025 végén azonban kiderült: többségük nem teljesítette ígéretét. A következmény: 2023–25 hároméves átlaga először haladja meg az 1,5 Celsius-fokot, ami visszafordíthatatlan változásokat indított el a Földön. Mindeközben az üzleti világot alapjaiban rendítik meg a technológiai „korszakváltás”, valamint az energetikai és a globális gazdasági együttműködés növekvő zavarai. Ezzel egyidejűleg a világpolitikában – sokak megfogalmazása szerint – tektonikus változások zajlanak, s ez alapjaiban ingatja meg a globális rendszer egyébként is billenékeny egyensúlyát.

Mintha kifordult volna a világ a sarkaiból: minden bizonytalanná válik és egyre kevesebb az eligazodást segítő, általánosan elfogadott szabály. Az események áttekinthetetlen káosza sokakban idéz elő növekvő szorongást, de még többekből a beletörődés attitűdjét váltja ki. 2026 – ennek tükrében – a realitásokra való rádöbbenés éve lesz. Az elmúlt évtizedben a legkülönbözőbb folyamatok menetében bekövetkező alapvető változásokat többnyire az ún. billenési pont fogalmával írtuk le. Ezt a kifejezést Malcolm Gladwell-nek a változások folyamatát elemző könyve (Fordulópont. HVG Könyvek, 2020) tette népszerűvé. Az írás alcíme – Ahol a kis különbségekből nagy változás lesz – még inkább a fejlődésnek arra a jellegzetes pillanatára irányítja a figyelmet, amikor egy régóta jól ismert jelenség menetében – nem várt módon – alapvető fordulat történik.

A társadalom, a gazdaság és a technika fejlődése a XIX. század elején „váltott” sebességet. A változások üteme a XX. században tovább gyorsult, majd a XXI.-be átlépve korábban elképzelhetetlen sebességre kapcsolt. Ennek következménye, hogy az egyének, a társadalmak és az egész emberiség is egyre gyakrabban szembesült – a rendelkezésére álló eszközökkel és szemlélettel – megoldhatatlannak tűnő problémákkal. Az események kaotikus forgatagában szinte lehetetlennek látszik megtalálni az optimális, vagy legalább elviselhető jövőbe vezető utat. A gyorsuló és egyre kiszámíthatatlanabb változások hatására alapvetően módosítani kényszerültünk azt, ahogyan a jövőt szemléljük. Sokáig Winston Churchill tanácsa – „minél messzebb tekintesz vissza a múltba, annál tovább látsz előre a jövőbe” – vezérelte igyekezetünket, hogy felderítsük a jövő, többnyire homályos körvonalait. Vagyis természetesnek vettük, hogy a múlt „nyomvonalát” követve találjuk meg a jövőbe vezető utat.

Ám ahogy a történelem magasabb sebességi fokozatba kapcsolt, ez az tanács elégtelennek bizonyult. Hiába ismertük meg múltunkat, a felderengő jövő egyre homályosabb lett. Ebben a helyzetben Kierkegaard mondásával nyugtatgattuk magukat: „Az élet csak visszafelé tekintve érthető meg, de élni csak előre nézve lehet”. Az elmúlt évtizedben azonban végképp nyilvánvalóvá vált: gyökeres változások idején érvényét veszti az a várakozás, hogy a múlt trendjei a jövőben is folytatódnak. Amikor a történelem „kizökken” megszokott pályájáról, észrevesszük, hogy hirtelen a jövőnek több, eltérő irányba forduló „vágánya” tárul elénk. Már annak is örülhettünk, ha mindezt nem katasztrófákra vezető „kisiklásként”, hanem a politika kiszámíthatatlan „váltókezelői” által előidézett történelmi „vakvágányként” éljük át...

AKÁRKI NYERI A VÁLASZTÁST, SÚLYOS UNIÓS PROBLÉMACSOMAGOT ÖRÖKÖL A MOSTANI KORMÁNYTÓL

TELEX
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2026.01.04.


Miközben az Európai Unió legszegényebb országa, Bulgária bevezeti az eurót, Magyarországnak úgy indul az év, ahogy az előző: forrásvesztéssel. 2025-höz hasonlóan 2026 elején is elérhetetlenné válik több mint egymilliárd euró (közel 400 milliárd forint) a feltételességi eljárással befagyasztott 6,3 milliárd euróból. Az összeget nem egyből vonják le: az előző esetnél júliusban kérdezték meg, hogyan osszák szét a levonást, így ezt már várhatóan az új kormánynak kellene megmondania, akárki is nyer tavasszal – ha nem jelezné, ismét fűnyíróelven vonnák le a három érintett programból.

Roham kell az uniós pénzekért

Az új kormánynak amúgy is nagyon hamar rendeznie kellene az uniós források problémáját. Augusztus (de az uniós intézmények augusztusi leállása miatt inkább július) végéig le kell tudni a feltételességi eljárás elvárásait és még azon felül párat. Azért lenne erre szükség, hogy a gazdaság Covid utáni talpra állítását célzó egyszeri helyreállítási alap ne vesszen el, és ne kelljen visszafizetni az előlegét. Innen nagyjából egymilliárd eurót fizettek ki, az összesen járó 10,4 milliárd eurónyi támogatás és kedvezményes hitel maradékához viszont teljesítettnek kellene venni a jogállamisági „szupermérföldköveket”.

A kifizetésekhez több száz további, egyszerű mérföldkövet kellene igazolni – ilyenek például az egészségügyi beszerzések és felújítások, amelyekről a kormány maga indított kampányt, hogy bemutassa, milyen rosszul áll velük. A fejlesztések mellett olyan intézkedések is a mérföldkövek között vannak, mint a különadók 2023-as kivezetése – utóbbit épp nemrég emelték a bankoknak, hogy tartani próbálják az ötszázalékos költségvetési hiányt idén és jövőre.

A kormány előkészítette a pénz egy részének átmentését: elvághatják a lassan haladó programoknál a kifizetéseket, és 1600 milliárd forintnyi támogatást passzolnának át a Magyar Fejlesztési Banknak, hogy az később is ki tudja helyezni azt. A határidők közeledtével hasonló lépésekre lehet számítani, és mindez segíthet az olyan sima mérföldköveknél, amelyek a döcögő fejlesztések miatt teljesíthetetlenek. A szupermérföldköveket viszont így is ki kell pipáltatni, és esetleges elmaradt reformok miatt is hullhatnak ki sokat érő csontvázak a szekrényből. A pénz lehívása más tagállamokban is lassan megy, így finoman szólva sem biztos, hogy teljesen le tudná dolgozni a mostani kormány hátrányát az utódja...

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6526. - HOGYAN VÁLTSD LE A NER-T? 3. RÉSZ

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.01.04.


A két leggyakoribb ellenvetés az ellenzéki oldalakon:

"Kétharmad nélkül nem lehet leváltani a ner-t, mert megvétózzák az új törvényeket, a gazdasági hatalom úgyis náluk marad, négy év múlva megerősödve visszajönnek."

"Kétharmaddal sem tudjuk leváltani a ner-t, mert vissza fognak élni vele, mint a fidesz, marad a ner, csak másokat fog gazdagítani."

Mindkettő önbeteljesítő jóslat. Ha így gondolja a többség, akkor így lesz.

Mindenképpen nehéz lesz. A ner 15 év alatt bebetonozta magát, a médiatörvény, a választási rendszer, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a kinevezett bírák, a Kúria elnöke, az ügyészség, az Állami Számvevőszék, és sorolhatnám sokáig. Kétharmad nélkül sokkal lassabb a lebontás. De lehetséges.

Kétharmad nélkül is le lehet állítani a korrupciót, az új kormány nem lopja szét a közbeszerzéseket (ha a 80% alkotmányos költség visszaáll a szokásos 20%-ra, négyszer annyi beruházás valósulhat meg). Vissza lehet fordítani a propaganda-gépezetet, új közmédia-vezetés, átlátható hirdetési piac. Fel lehet szabadítani az EU-s pénzeket, ha visszatér a jogállam, jönnek az euró milliárdok. Garantálni lehet az ügyészség függetlenségét. Lehet olyan törvényeket hozni, amiket a fidesz nem mer megvétózni (oktatás, egészségügy, szociális ellátás).

Lengyelországban 2023-ban leváltották a PiS-t, nem volt kétharmaduk, mégis sok mindent vissza tudtak fordítani. Lassan, keményen dolgozva, de haladnak.

És ha mégis lesz kétharmad? Akkor sem biztos, hogy visszaélnek vele. De ez rajtunk múlik. Ha választás után hazamegyünk és azt hisszük, ezzel vége a mi feladatunknak, akkor igen, akár ismét diktatúrába csúszunk. Ha viszont aktívak maradunk, figyelünk, követeljük az átláthatóságot, akkor esély van rá, hogy nem ismétlődik meg 2010.

A demokrácia nem azt jelenti, hogy 4 évente szavazol, aztán várod a csodát. A demokrácia azt jelenti, hogy folyamatosan figyelünk, kérdezünk, követelünk.

Tehát a harmadik teendő:

3. Ne várj csodára, de ne add fel előre.
Ne kommenteld tele a posztokat, hogy "úgysem fog menni". Ezt a reményvesztettséget pont a propaganda akarja elérni. Ehelyett tegyél valamit. Ha olvastad az előző részeket, akkor tudod, a legkisebb lépések is számítanak. Egy előfizetés, egy megosztás, egy beszélgetés, ezek 
építik az új jövőt. Ezekkel már sokkal többet tettél annál, mint aki feladta.

Még 98 nap. Ne add fel előre.


Az előző részek itt olvashatók: