HOGYAN BUKTASSUNK KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT? – A NAGY ALKOTMÁNYOS JÁTSZMA FORGATÓKÖNYVEI

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.07.16.

Nem sejtette senki, hogy egyszer majd a Fidesznek köszönhetően lehet eltávolítani rendszerük utolsó sarokköveit, pedig ez történik most. Orbán Viktor annyi vereséget szenvedett 2012–2013-ban az Alkotmánybíróságon, hogy lebontotta a jogállam legfontosabb védvonalait. A Tisza most ezt kihasználva akarja eltávolítani a köztársasági elnököt. Ám van némi kockázata annak, hogy olyan abszurd állapot alakul ki, amelynek során a köztársasági elnököt már felmentették, de még folyik ellene a megfosztási eljárás. Elhúzódó jogászkodásnál többet azonban Sulyok nem nagyon érhet el – és még ennek sem túl nagy az esélye.

A Fidesz sorra szenvedte el a vereségeket az Alkotmánybíróságon a kormányzása kezdetén. Szerette volna például röghöz kötni az egyetemistákat, vagyis a diplomaszerzés után kötelezni őket, hogy Magyarországon dolgozzanak. Ám ez sértett egy alapvető jogot, ezért az Alkotmánybíróság 2012 júliusában megsemmisítette az erről szóló törvényt.

A Fidesz-többség ki akarta sajátítani a politikai reklámozás jogát a választások idejére a médiában, ezért korlátozni akarta, hogy az általa uralt közmédián kívül más is fogadhasson választási hirdetéseket. Fontos jogot sértett ezzel, a sajtó- és a véleményszabadságét. Megsemmisítve 2013 januárjában.

Büntethetővé tették a hajléktalanságot azzal, hogy a rendőrség szankciót róhatott ki az életvitelszerűen utcán tartózkodókra. Az emberi méltóság sérelme miatt elkaszálva.

Ugyanez a család fogalmánál is lejátszódott, az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gyűlöletkeltésre alkalmas szabályt: az élettársi kapcsolatokat, valamint az alternatív családi modelleket is családnak minősítette az emberi méltósághoz fűződő jogra hivatkozva. A sort még folytathatnánk például az elismert egyházakkal, eszerint a parlament kétharmados többséggel dönthette el, melyik egyház egyház és melyik nem. Ez a vallásszabadságba ütközött, ezért alkotmányellenes.

Néhány hónap alatt történt mindez, 2013 elejére az Alkotmánybíróság lényegében szétlőtte a Fidesz ideológiai alapon meghatározó döntéseit, mert azok nem feleltek meg az általuk hozott új Alaptörvénynek. Nem a réginek, az újnak.

Megoldották, de nem elegánsan, a fél világ tiltakozott ellene. Sorra megvalósították ezeket a pontokat úgy, hogy szépen beépítették az Alaptörvénybe, és – most kapcsolódunk a jelenlegi történésekhez – kimondták, hogy

az Alkotmánybíróság csak eljárási szempontból vizsgálhatja az Alaptörvény módosításait. A tartalmukhoz nincs köze.

Az Alaptörvénybe alaptörvényellenes részek kerültek, de azt, hogy így már maga az Alaptörvény is alapvető jogokat sért, többé senki nem deklarálhatta.

Főleg nem az Alkotmánybíróság.

Onnantól azt foglaltak az Alaptörvénybe, amit akartak, és ez így van a mai napig. Egyetlen dolog kell hozzá: kétharmados többség.

Egy korlát azért maradt, a nemzetközi egyezmények szabnak némi határt. Azt például mégsem lehet beleírni, hogy nemcsak meneszteni kell valakit, hanem például ki is kell végezni. Vagy megkínozni. Azt nem lehet.

Most a Tisza a Fidesz által kialakított kereteket felhasználva teheti meg, hogy a köztársasági elnököt az Alaptörvény módosításával menti fel.

A helyzet azonban még így sem egyszerű. A jogállami védvonalakat ugyanis a Fidesz a hozzá hű személyekkel feltöltött intézményekkel helyettesítette. A személyek itt maradtak a kormányváltás után is.

Mit tartalmaz az alkotmánymódosítás?

ITT OLVASHATÓ