Szerző: MOLNÁR LÁSZLÓ, TÖRÖK MIKSA
2026.07.15.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában az új magyar kormány előtt álló rövid és hosszú távú gazdasági kihívásokat mutatjuk be. Cikksorozatunk jelenlegi részében a vagyoni és jövedelmi különbségek alakulását vizsgáltuk meg.
A jövedelmi egyenlőtlenségek mérésének egyik módja a jövedelmi tizedek szerinti vizsgálat. 2025-ben a legszegényebb a népesség 10-10%-át adó csoport az összes jövedelem mindössze 3 és 5%-a felett diszponált.
A jövedelmi tizedek részesedése az aggregált jövedelemből 2010-ben és
2025-ben Magyarországon (%)[1]
Forrás: Eurostat
Az egyenlőtlenségek felerősödését okozták a 2010 utáni „perverz” jövedelemelosztási mechanizmusok, amely az alsó jövedelmi csoportoktól irányított át jövedelmeket a felső rétegekhez. Ennek eszközei az egykulcsos adórendszer és a tőke- és kamatjövedelmek alacsony adóztatása, valamint az öröklés adómentessé tétele voltak, amit tovább erősítettek az SZJA kedvezmények. Ezenfelül a lakástámogatás átalakításának a nyertesei is inkább a gazdagabbak voltak, ahogy az állami beszerzések is egy szűk csoport jólétét növelték. Jól látható ez a legfelső jövedelmi tized részesedésének növekedésében (2025: 24%, 2010: 20%), illetve a legfelső 1% 5,5%-os jelenlegi arányában (2010: 3,6%). Így állt elő az a helyzet, hogy a leggazdagabb 1% jövedelme 83%-kal meghaladja a népesség legalsó tizedéjét. Egy másik metszetben a leggazdagabb 20% jövedelme (39%) nagyobb, mint a legszegényebb 50%-é (31%). A leggazdagabbak további gyarapodása azonban még ennél is nagyobb volt, mivel a külföldi vagyonok ezekben a számokban csak korlátozottan jelennek meg.Nemzetközi összehasonlításban a magyar jövedelmi eloszlás kettősséget mutat: miközben az alsó 10% és alsó 50% relatív pozíciója megfelel az európai uniós átlagnak, a V3-ak körében kissé kedvezőbb a szegényebbek helyzete...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.