ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG Szerző: jotunder 2021.10.18.
Tizenkét év után, végre történt valami. Egy negyvennégyezer lelkes csongrádi város polgármestere, akit nem is olyan nagyon régen biztos utolsónak gondoltak, establishment támogatás nélkül simán megnyerte az ellenzéki miniszterelnök-jelölt előválasztást. Egy szabadelvű konzervatív, mérsékelten jobboldali katolikus lesz az ellenzék vezére. Tágra kell nyílnia az Overton ablakoknak.
A féltudású magyar elit majd elmagyarázza a Facebookon, hogy MZP helytelenül használ bizonyos jelzős szerkezeteket, de már csak egymást fogják lájkolni. A fiatalokat nem érdeklik a harmincéves közhelyek.
Valami elmúlt. Nem tudom mi jön helyette, majd kiderül. Bármi történik, nekem holnap reggel is oda kell ülnöm az íróasztalom mellé a kis kockásfüzetemhez. És ha a kedves Olvasónak is van egy kis kockásfüzete, akkor javaslom, hogy ő is üljön oda az íróasztala mellé, mert senki nem fog odaülni helyette.
Magabiztosan, több mint 13 százalékponttal múlta felül a hódmezővásárhelyi polgármester Dobrev Klárát az előválasztás második fordulójában, így megtörtént, amire nagyon kevesen tettek tétet az esemény kezdete előtt: az egyetlen párton kívüli jelölt vezetésével indul neki az ellenzék a 2022-es választásnak. Ez hogyan történhetett? Hasonlít Márki-Zay Trumphoz mint kulturális-politikai jelenséghez? A régi ellenzék új ellenzéke ezzel sarokba szorította a DK-t? Milyen nehézség a Fidesznek a Márki-Zay hozta kiszámíthatatlanság kora?
- Minden szempontból rendhagyó volt az előválasztást lezáró buli. Orbán Viktor egykori főtanácsadója, Horn Gyula hűséges harcostársa, a kiugrott KDNP-s és a Youtube-generációs első szavazók Budapest belvárosában együtt skandálták a Hódmezővásárhelyi polgármester nevét.
- Magyar Jeti különkiadás Márki-Zay Péter eredményvárójáról.
Az esélytelenek nyugalmával indul Márki-Zay Péter – gondoltam, még jóval az előválasztás első fordulója előtt. Igaz ugyan, hogy MZP – ahogy most már a legtöbben hívják – sokat tett a választók megmozgatása érdekében, és a Mindenki Magyarországa Mozgalom beindításával is igyekezett felkavarni az állóvizet, ám a jelek arra utaltak, kevés sikerrel. Még az is nehézségekbe ütközött, hogy beverekedje magát a „nagyok” közé, azaz a pártok befogadják őt, és ott lehessen a miniszterelnök-jelölti versenyben. Csak ő volt magabiztos, illetve pontosan fogalmazott: amikor a Klikktv vendége volt, azt mondta, akkor van esélye, ha az emberek nem pártlogika alapján szavaznak, hanem Orbán leváltását tartják a legfontosabb feladatnak, akkor ő lesz a befutó.
Bevallom, némiképp mosolyogtam ezen a kijelentésen, annyira képtelenségnek tűnt, hogy majd épp egy hódmezővásárhelyi polgármester fogja felülírni a pártrendszert. Pedig ez történt. Természetesen nem pártrendszert kellett volna írnom, elég lett volna, ha megmaradok a pártlogika kifejezésnél, de nem biztos, hogy ezzel pontosan lefestettem volna a kialakult helyzetet. Mert bármennyire is némiképp erősen kétkedőnek tűnt a riporteri hozzáállásom, az igazság az, hogy Márki-Zay Péter nagyon is pontosan fogalmazott. Az az utolsó hely, amit akkor jósoltunk neki, és nagyon is reálisnak tűnt, legfeljebb – mint látjuk – az ő számára nem. Előbb – nem kis meglepetésre – bejutott a második körbe, majd – Karácsony Gergely visszalépése után – már esélyessé lépett elő. És nem csak esélye volt a végső győzelemre, igen jelentős fölénnyel vált az ellenzék miniszterelnök-jelöltjévé...
Dobrev Klára elismerte vereségét, Márki-Zay Péter lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt
“Egy vesztese volt a mai napnak, egy embernek kell csomagolnia és rettegnie a jövőtől, őt úgy hívják, hogy Orbán Viktor”. (Ezt azért érdemes megjegyezni.)
Több lap is kiemeli cikkében, hogy a magyar ellenzéknek sikerült egységesen felsorakoznia az előválasztás győztese mögött, ezáltal közösen lebonthatják a jelenlegi “korrupt diktatúrát” és együtt elűzhetik a szélsőjobbos miniszterelnököt.
„Nagyon régóta nem történt ilyen fontos dolog a magyar belpolitikában. Magyarországon rettenetes politikai állóháború zajlik, sárban, mocsokban, halottak között – és most benne van a lehetőség, hogy egy jelentős fordulat következzék be, de akár a helyzet romlása is benne van.”
“A féltudású magyar elit majd elmagyarázza a Facebookon, hogy MZP helytelenül használ bizonyos jelzős szerkezeteket, de már csak egymást fogják lájkolni. A fiatalokat nem érdeklik a harmincéves közhelyek.“
A további cikkeket különösen azok figyelmébe ajánljuk, akik az előválasztás végeredménye miatt felháborodtak, megsértődtek, kiábrándultak. Csak, hogy tisztában legyünk azzal, mi a tét.
Szijjártó, aki végig azt hangoztatta, hogy Magyarország és az EU között a tagországok átlagához képest nincs kirívó ellentét, keményen beszólt az újságíró által felhozott uniós politikusoknak.
Kásler Miklós október elején a 3200 ember megfigyelésével nyert adatokat, amelyeket a montenegrói egészségügyi miniszterrel már megosztott, miközben a magyar szakemberek nem ismerhetik meg a vizsgálat részeredményeit.
Az Operatív Törzs minap kiadott utasítása szerint mától a háziorvosoknak kellene elvégezniük a hozzájuk érkező Covid-gyanús betegek gyorstesztelését, amelyhez teszteket és védőfelszerelésként plexi arcvédőt is kapnak…
Az NMHH azoknak a forgalomba kerülő filmeknek ad art minősítést, amelyek művészi értékükkel hozzájárulnak a magyar, az európai és az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, vagy amelyet a bizottság oktatási, kulturális szempontból jelentősnek, magas művészi színvonalúnak ítél…
Sőt, az állami tulajdonú Pilisi Parkerdő Zrt.-nek is felügyelő bizottsági elnöke maradt a Miniszterelnökséggel 19 millióra szerződő ügyvéd. Répássy Róbert egykori fideszes képviselő is kap idén csaknem 15 millió forintot.
Néhány tucat IP-címről milliós nagyságrendű felhasználó kereste fel az oldalakat. Nem tudni, hogy a támadást pártmegrendelésre vagy magánzók hajtották-e végre.
Akár a Rogán Antal-féle propaganda-minisztériumban is fogalmazhatták volna azokat a cikkeket, amelyek immár tucatszám jelennek meg román nyelven különféle furcsa romániai weboldalakon.
És bónuszként egy mondat Gulyástól (MTI)
"A templomépítés a jövőbe vetett hit bizonyítéka."
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE Szerző: Amerikai Népszava 2021.10.16.
Orbán a választás előtt biztonságba helyezi az embereit és bebetonoz minden fideszest a pozíciójába. Mivel Karácsony Gergely megmutatta, hogy az általa képviselt “újraegyesítő” politika mit jelent és megbukott, remélhetően már senki nem akar az Orbán-rendszeren belül és az orbáni alaptörvény keretei között kormányozni, amelyek egy önkényuralom keretei. Ezért hiába próbálja Orbán az embereit biztonságba helyezni és minden kulcspozícióba saját embereit 9 évre bebetonozni (leváltásukat kétharmadhoz kötve), mert mindent egy tollvonással kell eltörölni, hisz alkotmányellenes.
Orbán a pártkatona legfőbb ügyész, Polt Péter bebetonozása után a Médiahatóság vezetőjének pozícióját biztosítja be, hogy még kormányváltás után is az ő bábjai üljenek ezekben a funkciókban. A Médiahatóság vezetője itt lemond, hogy a lemondásával Orbán nevezhessen ki valakit 9 évre, és átrepül a fa egy másik ágára, az Állami Számvevőszékre, és őt most ott betonozzák be 9 évre. Ezt a módszert alkalmazza, mindenhol kicserélnek mindenkit, bebetonozzák Orbán embereit mindenhol, hogy rajta kívül senki ne tudjon kormányozni, s akkor is mindent a kezében tartson, ha veszít...
Október közepéig 50 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket a Terra-Log Mélyépítő Kft., ami tavaly került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, de egy év után túl is adott rajta. A cég akkor kilőtt a piacon, és idén már 2020-as forgalmának közel harmincszorosát nyerte el állami tendereken. A kft. végső tulajdonosa Mészáros bizalmasa, Halmi Tamás, akinek karrierje a bicskei földhivatalban indult, majd a felcsúti milliárdos számos cégében volt vezető tisztségviselő, mára azonban látszólag minden üzleti kapcsolatot megszakított a miniszterelnök barátjával.
A 24.hu tavasszal írta meg, milyen jó döntésnek bizonyult, hogy Mészáros Lőrincék bővítették portfóliójukat. A lap rámutatott: a Mészáros Csoport 2020 tavaszán„szippantotta be” az ipari hulladék-kezelő bizniszben meghatározó Envirotis Holding Zrt.-t, majd szinte azonnal két nagy állami megrendelést kaptak a zrt. egyik leányvállalatával, a Terra-Log Mélyépítő Kft.-vel...
Az Euronews cikke beszámol a Fidesz több mint egy évtizede tartó uralmáról, az Orbán Viktor által megváltoztatott magyar politikai rendszerről, illetve saját és pártja hatalmának megerősítéséről.
A magyar ellenzék azzal a jelszóval készül a tavaszi választásokra, hogy „Bárki, csak ne Orbán!” Az előválasztáson ketten maradtak állva: a mérsékelten konzervatív Márki-Zay, illetve a középbal Dobrev Klára, aki sokak számára úgy ismert, mint Gyurcsány felesége. Ő elsősorban azt ostorozza, hogy a Fidesz 12 éves uralma példátlan egyenlőtlenségeket idézett elő a társadalomban. Az ország az uniós átlagnál kevesebb költ az egészségügyre, oktatásra, nyugdíjakra és szociális intézkedésekre. Ugyanakkor rengeteg pénz megy el gazdasági fejlesztésnek vagy egyéni támogatásnak álcázott korrupcióra.
Az ellenzék hívei közül a legtöbben baloldaliak vagy liberálisok, de Márki-Zay nem gondolja, hogy ez csökkenti az esélyeit. A köztük zajló heves vita ellenére mindketten azt ígérik, hogy beállnak a győztes mögé. A jelentés magyarázatként hozzáfűzi, hogy a Fidesz jó 10 éve uralja a magyar politikát. Orbán arra használta fel a kétharmadot, hogy kiterjessze saját és pártja hatalmát.
Martin Schulz az osztrák belpolitikai botrány láttán igazolva látja, amit májusban mondott, hogy Sebastian Kurz még veszélyesebb az európai politika számára, mint Orbán Viktor vagy Jarosław Kaczyński. Az EP volt elnöke, a német szociáldemokraták korábbi kancellárjelöltje azzal indokolja véleményét, hogy a magyar és a lengyel vezetőnél leplezetlen a hatalomvágy. Minden pórusukból érződik, és nem is hagynak semmi kétséget afelől, hogy céljaik érdekében minden eszközt megengedettnek tartanak.
Ezzel szemben a bukott kancellár úgy viselkedett, mint a ma született bárány, de igazából karrierista, akinek a vezérelve az, hogy a cél szentesíti az eszközt. A maga köré gyűjtött pretoriánus gárda azt vallotta: egy mindenkiért és mindenki Kurzért. Az előbányászott SMS-ek arról árulkodnak, hogy a politikus hihetetlen mértékre fejlesztette az önimádatot és olyan fanatikus csapatot alakított ki, amely ebben a formában meglehetősen ritka a fejlett világban.
Módszerei nagyon is emlékeztetnek arra, amit a Szabadságpárt korábbi vezére, Heinz-Christian Strache csinált, aki az Ibiza gate-be bukott bele. De az is árulkodó, ahogyan Kurz kiutálta a Néppártból az előző elnököt, hogy helyet csináljon magának. Ez párját ritkítja az európai politikában.
Schulz ugyanakkor felhívta a figyelmet: Németországban elképzelhetetlen volna, hogy frakcióvezetőként folytassa bármelyik politikus, aki ilyen ügybe keveredett. Hiszen a korrupció gyanúja vetült rá, ám lila gőze sincs arról, hogy ezzel teljes mértékben összeegyeztethetetlen a tisztsége, hiszen a közerkölcs nem csupán azt parancsolja a politikusoknak, hogy ártatlanok legyenek, emellett jó példával is elöl kell járniuk. Függetlenül az egész história büntetőjogi megítélésétől.
Ám jelenleg valójában árnyékkancellárként működik és a német interjúalany nem érti, ezek után a zöldek miért nem rúgták fel a koalíciót. Hiszen ugyan visszalépett, de ő és a csapata mozgatja továbbra is a szálakat.
A konzervatív lap magazinjának vezércikke ritka kivételként védelmébe veszi a lengyel Alkotmánybíróság döntését, miszerint a nemzeti jog elsőbbséget élvez az uniós szabályrendszerrel szemben. Azzal indít, hogy a lengyelek soha nem számítottak könnyen kezelhetőnek. Országuk jó párszor idegen uralom alatt állt a történelem során, rengeteg áldozatot követelt náluk a német és szovjet megszállás és sajátos a felfogásuk a szabadságról, illetve a szuverenitásról.
Ebből ered az Alkotmánybíróság határozata. Ám a kormányt rögtön megvádolták azzal, hogy megsérti az EU jogrendjét, hogy felül akarja írni a közösségi normákat, illetve hogy a Polexit készíti elő. A Bizottság – pedellusi hírnevéhez méltóan – azonnal az anyagi támogatások megvonásával fenyegetőzött.
Nyilvánvaló, hogy az „európai értékek” védelmében Brüsszel azonnal rendreutasítja azt az országot, amely túl konzervatív politikát folytat és kétségbe von bizonyos játékszabályokat. Az persze igaz, hogy ez utóbbi megkérdőjelezi az egész unió működését.
Viszont az sem kétséges, hogy az európai intézmények évek óta túllépnek saját jogosítványaikon, és beleavatkoznak a tagok belügyeibe, még olyan kérdésekben is, amelyekhez semmi közük sincs. Lásd a magyar LMBT-törvényt vagy hogy a lengyelek ellenőrizni kívánják saját igazságszolgáltatásukat. De a legkirívóbb példa a bevándorlás. Az országok mozgási lehetősége itt kicsi, mert kötelesek követni a közös menedékjogot.
Nem véletlen, hogy Barnier figyelmeztetett: Franciaország csak úgy tudja kezelni a migrációt, ha visszaszerzi saját szuverenitását ezen a területen. Továbbá azt is előrevetítette, hogy lesz új Brexit, ha nem változik semmi.
PARTIZÁN / SPARTACUS EXTRA Szerző: PARTIZÁN 2021.10.18.
Az első fordulóhoz képest harmincezerrel több ember vett részt az ellenzéki előválasztás második fordulójában, a napközben közzétett részeredmények pedig Márki-Zay Péter győzelmét valószínűsítik.
A Partizán élő eredeményváró műsorában politikai elemzők és politikusok értékelik a fejleményeket.
Az adás részei:
0:00 - Visszaszámlálás
3:38 - Tölgyessy Péter értékeli az előválasztást (1.)
53:13 - László Róbert és Szabó Andrea elemzik az eredményeket (1.)
1:30:48 - Interjú Kunhalmi Ágnessel
1:51:24 - Technikai szünet
1:55:30 - Ruff Bálint elemzi az eredményeket
2:03:50 - Interjú Szél Bernadettel
2:19:53 - Interjú Brenner Kolomannal
2:32:56 - László Róbert és Szabó Andrea elemzik az eredményeket (2.)
3:00:51 - Tölgyessy Péter értékeli az előválasztást (2.)
3:19:35 - Interjú Márki-Zay Péterrel
3:47:48 - Interjú Arató Gergellyel
Vendégeink:
- Arató Gergely, országgyűlési képviselő, a DK elnökségi tagja;
- Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője;
- Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke;
- László Róbert, a Political Capital választási szakértője;
- Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje;
- Ruff Bálint, politikai tanácsadó;
- Szabó Andrea, politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója;
- Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő
- Tölgyessy Péter, jogász, politológus;
Hát a végére értünk ennek is; az előválasztás lezárult. A szavazásban nem várt nagy létszámban vettek részt az emberek, noha a kormányoldal mindent megtett annak érdekében, hogy megszólalói által lebecsülje az ellenzéki versengést, az általa irányított állami médiával pedig agyonhallgassa. Nincs még adatom arról, hogy az ország lakossága hány százalékban hallott, értesült, tudott az előválasztásról. Nyilván előbb-utóbb ezt is megmérik, de abban biztosak lehetünk, hogy a hatalom minden mesterkedése ellenére, az eseménysor megmozgatta a társadalmat.
Ahhoz még hosszú idő kell, hogy pontosan értelmezni tudjuk a választók akaratát, miért is váltott ki ez az új intézmény ekkora érdeklődést. Annyit azonban biztosan megállapíthatunk, sokan érezhették úgy, hogy a politika ismét a kezükbe került. Hogy valóban dönthetnek arról, ki legyen Orbán Viktor kihívója, és ez egyben arra is rámutatott, hogy ezek az emberek elemi erővel szeretnék maguk szétzúzni Orbán Viktor rendszerét. Ám, ha valaki az eseményben részt nem vevők tömegéből arra a következtetésre jut, hogy a többség, lám, mégiscsak Orbánt és az általa létrehozott rezsimet akarja, az súlyosan téved.
De talán ezt maga a Fidesz és holdudvara sem hiszi; nem véletlen, hogy a háttérből azért igyekezett befolyásolni a történéseket. Most nem azokra a konfabulációkra gondolok, hogy köze lehetett a szavazás elektronikus rendszerének meghekkeléséhez, vagy esetleg tényleg mozgósította volna híveit, hogy menjenek el ők is szavazni, csak azért, hogy a számukra legkedvezőbb jelölt legyen a végső győztes. Lehetséges, hogy mindkettő megtörtént, de azt bizton állíthatjuk, hogy döntően nem tudták befolyásolni a végeredményt. Talán azzal a hirdetés-tömeggel sem, amit akár a közösségi oldalakon, akár a közterületeken elhelyeztek, hisz' a dolgok rendre másként alakultak, mint amilyen irányba ők szerették volna terelni. Nem Karácsony Gergely lett a végső jelölt, nem a Demokratikus Koalíció kampánya érvényesült, és az is látványos kudarcba fulladt, hogy Gyurcsány Ferencre hegyezték ki a támadásaikat. Egész egyszerűen nem tudtak mit kezdeni ezzel az előválasztással, sem a választói akarat kinyilvánításával, sem pedig a jelöltek mozgásával. Nem véletlen, hogy a rendszer – értsd: az Orbán-rezsim – egyik kegyeltje és ideológusa, Schmidt Mária így nyilatkozott a Spirit Fm-nek: „meg vagyok döbbenve az ellenzéken, értetlenül állok az előtt, ami most történik. Azt látom, hogy az ellenzék egyrészt az alkotmányos rend felszámolására törekszik, és legújabban az előválasztás utolsó hetében a parlamentáris demokrácia felszámolására."...
Van nekünk ez a két amazonunk, a Novák és Varga névre hallgatók. Orbán választotta őket magának saját bejáratú aljas céljaira, s míg a másodikról, aki a munkakönyve szerint az igazság ügyeivel kellene foglalkozzon, nyíltan is kimondatott, hogy doktorminiszterelök et. mire is tartja az istállóban: küzdjön meg Brüsszellel, védje a nagyságos úr hátát vagy pohos valagát a fronton. A másik, aki a CSOK-ot intézi a hivatalban, ezen túl szintén ilyen hazugságot és gyűlöletet okádó figura. Hogy önszorgalomból-e vagy felbérlés által, illetve az agy elborulása okán, az ugyan nem mindegy, de a végeredmény szempontjából mégis teljesen érdektelen.
No most, ezek ketten olykor ellentmondásba kerülnek önmagukkal, egymással, de legfőképpen a valósággal vallásos buzgalmukban, mint amikor nemrég Novák nacsasszony a svédeknél járt holokausztfórumon, de nem rememberezett, mint ahogyan az összejövetel nevében is benne foglaltatott, hanem teli pofával szidta a magyar ellenzéket. Mindennek megvan a maga helye, ennek épp ott nem lett volna, de gyerekszoba híján, s azon kívül még jellemtelenül is, így jár az ember. Még szerencse, hogy a holokausztfórumon nem O22-es sapkában pucolta seggtörlővel az ablakot, mert a magyar baloldali ellenzék kompletten összeállt a nyíltan antiszemita Jobbikkal.
Ezt fejtegette ugyanis Novák nacsasszony a rememberes konferencián, s emiatt ő „minél nagyobb nemzetközi visszhangot, felháborodást szorgalmazott”. Ez így elég röhejes, mert ugyan én nem sokat értek a lélek titokzatos dolgaihoz, de annyit azért igen, hogy felháborodni parancsszóra nem nagyon lehet, azt az ember lelkiismerete szokta művelni spontánul és magától. Novák nacsasszony tehát nem kevesebbet követelt a nemzetközi közösségtől, hogy tiltakozzon a magyar ellenzék összefogása ellen, ami nehezen érthető elvárás, mert azt kéri a CSOK-os nőszemély, hogy avatkozzanak bele Magyarország belügyeibe, ha jól értelmezzük a felkérést.
Itt jön a képbe Varga seggvédő, aki a magyar igazság ügyeinek intézése helyett leginkább azon visítozik, hogy ne avatkozzanak bele az ország belügyeibe, ne üldözzék a magyar boszorkányokat kettős mércével és előre megírt ítélettel. Ha jól sűrítettem össze Varga J. felbugyogó keserveit. Remélem kitetszik az ellentmondás, amibe szabadságharca közepette a két amazon keveredett, hogy egyrészt ne avatkozzanak, másrészt meg nagyon is, azaz, például Brüsszel küldje a lóvét, de gyurcsányozzon, hogy azért küldi a dellát Mészáros zsebibe, mert az elmúlt nyolc év. Azt hiszem, így kerek a történet, a nacsasszonyok ezt szeretnék elérni Orbán megbízásából...
Az Euronews cikke beszámol a Fidesz több mint egy évtizede tartó uralmáról, az Orbán Viktor által megváltoztatott magyar politikai rendszerről, illetve saját és pártja hatalmának megerősítéséről.
A magyar ellenzék azzal a jelszóval készül a tavaszi választásokra, hogy „Bárki, csak ne Orbán!” Az előválasztáson ketten maradtak állva: a mérsékelten konzervatív Márki-Zay, illetve a középbal Dobrev Klára, aki sokak számára úgy ismert, mint Gyurcsány felesége. Ő elsősorban azt ostorozza, hogy a Fidesz 12 éves uralma példátlan egyenlőtlenségeket idézett elő a társadalomban. Az ország az uniós átlagnál kevesebb költ az egészségügyre, oktatásra, nyugdíjakra és szociális intézkedésekre. Ugyanakkor rengeteg pénz megy el gazdasági fejlesztésnek vagy egyéni támogatásnak álcázott korrupcióra.
Az ellenzék hívei közül a legtöbben baloldaliak vagy liberálisok, de Márki-Zay nem gondolja, hogy ez csökkenti az esélyeit. A köztük zajló heves vita ellenére mindketten azt ígérik, hogy beállnak a győztes mögé. A jelentés magyarázatként hozzáfűzi, hogy a Fidesz jó 10 éve uralja a magyar politikát. Orbán arra használta fel a kétharmadot, hogy kiterjessze saját és pártja hatalmát.
Martin Schulz az osztrák belpolitikai botrány láttán igazolva látja, amit májusban mondott, hogy Sebastian Kurz még veszélyesebb az európai politika számára, mint Orbán Viktor vagy Jarosław Kaczyński. Az EP volt elnöke, a német szociáldemokraták korábbi kancellárjelöltje azzal indokolja véleményét, hogy a magyar és a lengyel vezetőnél leplezetlen a hatalomvágy. Minden pórusukból érződik, és nem is hagynak semmi kétséget afelől, hogy céljaik érdekében minden eszközt megengedettnek tartanak.
Ezzel szemben a bukott kancellár úgy viselkedett, mint a ma született bárány, de igazából karrierista, akinek a vezérelve az, hogy a cél szentesíti az eszközt. A maga köré gyűjtött pretoriánus gárda azt vallotta: egy mindenkiért és mindenki Kurzért. Az előbányászott SMS-ek arról árulkodnak, hogy a politikus hihetetlen mértékre fejlesztette az önimádatot és olyan fanatikus csapatot alakított ki, amely ebben a formában meglehetősen ritka a fejlett világban.
Módszerei nagyon is emlékeztetnek arra, amit a Szabadságpárt korábbi vezére, Heinz-Christian Strache csinált, aki az Ibiza gate-be bukott bele. De az is árulkodó, ahogyan Kurz kiutálta a Néppártból az előző elnököt, hogy helyet csináljon magának. Ez párját ritkítja az európai politikában.
Schulz ugyanakkor felhívta a figyelmet: Németországban elképzelhetetlen volna, hogy frakcióvezetőként folytassa bármelyik politikus, aki ilyen ügybe keveredett. Hiszen a korrupció gyanúja vetült rá, ám lila gőze sincs arról, hogy ezzel teljes mértékben összeegyeztethetetlen a tisztsége, hiszen a közerkölcs nem csupán azt parancsolja a politikusoknak, hogy ártatlanok legyenek, emellett jó példával is elöl kell járniuk. Függetlenül az egész história büntetőjogi megítélésétől.
Ám jelenleg valójában árnyékkancellárként működik és a német interjúalany nem érti, ezek után a zöldek miért nem rúgták fel a koalíciót. Hiszen ugyan visszalépett, de ő és a csapata mozgatja továbbra is a szálakat.
A konzervatív lap magazinjának vezércikke ritka kivételként védelmébe veszi a lengyel Alkotmánybíróság döntését, miszerint a nemzeti jog elsőbbséget élvez az uniós szabályrendszerrel szemben. Azzal indít, hogy a lengyelek soha nem számítottak könnyen kezelhetőnek. Országuk jó párszor idegen uralom alatt állt a történelem során, rengeteg áldozatot követelt náluk a német és szovjet megszállás és sajátos a felfogásuk a szabadságról, illetve a szuverenitásról.
Ebből ered az Alkotmánybíróság határozata. Ám a kormányt rögtön megvádolták azzal, hogy megsérti az EU jogrendjét, hogy felül akarja írni a közösségi normákat, illetve hogy a Polexit készíti elő. A Bizottság – pedellusi hírnevéhez méltóan – azonnal az anyagi támogatások megvonásával fenyegetőzött.
Nyilvánvaló, hogy az „európai értékek” védelmében Brüsszel azonnal rendreutasítja azt az országot, amely túl konzervatív politikát folytat és kétségbe von bizonyos játékszabályokat. Az persze igaz, hogy ez utóbbi megkérdőjelezi az egész unió működését.
Viszont az sem kétséges, hogy az európai intézmények évek óta túllépnek saját jogosítványaikon, és beleavatkoznak a tagok belügyeibe, még olyan kérdésekben is, amelyekhez semmi közük sincs. Lásd a magyar LMBT-törvényt vagy hogy a lengyelek ellenőrizni kívánják saját igazságszolgáltatásukat. De a legkirívóbb példa a bevándorlás. Az országok mozgási lehetősége itt kicsi, mert kötelesek követni a közös menedékjogot.
Nem véletlen, hogy Barnier figyelmeztetett: Franciaország csak úgy tudja kezelni a migrációt, ha visszaszerzi saját szuverenitását ezen a területen. Továbbá azt is előrevetítette, hogy lesz új Brexit, ha nem változik semmi.
A veszélyek, amelyek reánk leselkednek kívül-belül, hatalmasak és félelmetesek. Tudjuk, mert tapasztaljuk Pataky embertársunk elbeszéléseiből az ufókat, zöldeket, szürkéket meg pepitákat, akik hozzák, viszik őt és sorsosait mint valami kísérleti nyulakat, nézik őket a hatalmas szemeikkel, vizsgálgatják, s mint Pataky embertársunkon látjuk, agyának gőzeiből kiszagoljuk, módosítják a tudatát. S ha önálló életre akarna kelni, besugarazzák, ami ellen egy dolog véd csak, az alufóliasityak, amin a delej át nem hatol, és plánesőt szép is benne az ember gyereke. Fess nagyon. Igen ám és viszont, ha itt a pokol meg nem áll.
Mert mit tehetünk, ha az agyunkba építenek bele mindenféle kütyüket, ami ellen sityak meg nem véd, ima nem segít. Fölnyitják a koponyánkat álmunkban ha nem is akarjuk, és raknak bele potmétert vagy kapcsolót, tologatják ide-oda, kattogtatják le és föl, hogy a tudatunk megszűnjön kereszténydemokratának lenni, a fiúk lemetéltessék a fütyijüket, leányaink pedig méteres szakállat nyőlesszenek. Senki nem szaporodik, elvész a nemzet, és mecseteket építenek a mórok a plébániák helyire, Bakondi elvtárs pedig fetreng a kamerák előtt, hogy ő ugye megmondta előre. Új kor jön el, aminek az iszonyatát Kövér pedellus ecsetelte, így ránézvést azért, mert kiengedték a zárt osztályról.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) előtt nyitotta meg szívét és rettegéseit a mi pedellusunk. Már az, aki ilyen fórumokat kitalál, mint ez a KMKF, már terhelt és az ufók befolyása alatt állhat, de mindez nem elég. A mi kedves pedellusunk előadta az egybegyűlteknek, hogy mindezideig az ő agyukat csak kívülről támadták-befolyásolták mindenféle ideológiákkal, hogy odahagyják kereszténydemokrata énüket és az ürdüng szolgálatába álljanak. Például a kis húgyosoknak az oviban tartanak előadást, hogy nyesessék le a pöcsüket, vagy ami hasonképp borzalom, ne szeressék a focit, mindenféle ordas eszmék vannak, amelyektől csak Orbán imádata védhet meg...
77 évvel ezelőtt – 1944. október 15-én – a rádióban elhangzott Horthy Miklós kiáltványa, amelyben bejelentette döntését a németek oldalán folytatott harc befejezéséről és kiadta a parancsot a hadseregnek az átállásra. A parancsot azonban a németbarát vezérkari tisztek nem továbbították a fronton harcoló alakulatokhoz. A németek azonban számítottak a kiugrási kísérletre és gyors ellenakcióval kontroll alá helyezték a fővárost, elrabolták Horthy fiát és arra kényszerítették a kormányzót, hogy a hatalmat Szálasi Ferencnek, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjének adja át.
Ezt követően kezdődött a magyar történelem legsötétebb időszaka, amelyről édesapám és édesanyám rendkívül sokat mesélt. Mindketten fiatal felnőttek voltak, és hiteles szemtanúként emlékeztek a szörnyű októberi napra, illetve az azt követő véres leszámolásokra. A nyilas terror legtöbb áldozata a budapesti gettókban maradt zsidók és a zsidó munkaszolgálatosok közül került ki. Budapesten több ezer zsidó férfit, nőt és gyermeket a Duna-parton felsorakoztatva, a folyóba lőttek. A rémuralom idején a felfegyverzett hungarista hordák a háborút megelégelő katonaszökevényekkel is végeztek. Az elvetemült nyilasok cigány honfitársainkat sem kímélték, közülük sokat kegyetlenül meggyilkoltak. Emlékezzünk rájuk, és a hősi halált halt Bajcsy-Zsilinszky Endrére valamint kivégzett katonatiszt társaira, akik megpróbáltak fegyveres ellenállást szervezni a nyilasokkal és a megszálló németekkel szemben. Elbuktak, de ragyogó kiállásukat nem felejthetjük el. Budapest 1945. februárjában, az ország csak 1945. áprilisában szabadult meg a háború borzalmaitól.
Óvatosan fejezem be írásomat, az is lehet, hogy nem voltam elég körültekintő a következő mondatok megfogalmazásakor: a három országos napilap online verziójának keresőjébe beütöttem, hogy „Szálasi, nyilas rémuralom”, és meglepetésre a képernyőmön megjelent a „nincs találat” kiírás. Nem adtam fel, a közismert „hirkereso.hu” és „hirlista.hu” gyűjtőportálokon is próbálkoztam, de ezeken sem találtam utalást az 1944. október 15-i eseményre...
A Hírklikk jegyzetírójaként fontosnak tartom, hogy 1944. október 15. és a nyilas uralom rémtettei ne merüljenek a feledés homályába. Gyerekeinknek, unokáinknak is tudniuk kell, hogy a XX. század közepén hazánkban fegyveres banditák kezébe került a hatalom. Ismerniük kell a történelmi mélypont valamennyi részletét, annak érdekében, hogy a szörnyű és szégyenteljes korszak soha, de soha ne ismétlődhessen meg!
A legtöbb háztartás a járvány alatt valójában nem takarított meg – állapította meg az Allianz több mint 60 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét vizsgáló jelentéséből. Magyarországon sohasem látott mértékben nőttek a bankbetétek, de a helyzet bonyolultabb annál, mint amit egy ilyen szám tükröz.
Szélsőségesen ellentétes év volt 2020 – nyomatékosította az Allianz a 12. Globális vagyonosodási jelentésben. A járvány milliók életét és megélhetését tette tönkre, a világgazdaság pedig a II. világháború óta nem tapasztalt mély válságba esett. Ugyanakkor a monetáris és a költségvetési rendelkezések váratlan értékben mozgósítottak pénzt a gazdaság, a piacok és az emberek támogatásának érdekében. Mindez sikerrel járt, a bevételek stabilizálódtak, a részvénypiacok pedig gyorsan helyreálltak. Ezzel a hátszéllel a háztartások vagyona is átvészelte a koronavírus-válságot: a pénzügyi eszközök globális bruttó állománya közel 10 százalékkal nőtt 2020-ban, első alkalommal elérve a bűvös 200 billió eurós határt.
A fő mozgatórugót a megtakarítások jelentették: mivel a lezárások drámai módon csökkentették a fogyasztói lehetőségeket, megszületett a „kényszerű megtakarítás” jelensége. Az új megtakarítások 78 százalékkal 5,2 billió euróra nőttek 2020-ban, ami abszolút rekordnak számít. A bankbetétekre érkező pénzösszegek mennyisége – a kényszerű megtakarítások alapértelmezett formájaként, egyszerűen a bankszámlán hagyva az el nem költött jövedelmet – majdnem háromszorosára nőtt (187 százalékos emelkedést követően)...
Felső-középkategóriás autókat béreltek kormányhivatalok az Út a munkaerőpiacra elnevezésű uniós projektben. De azt, hogy ki és mire használta őket, titkolják – legalábbis az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre egyik érintett kormányhivatal sem válaszolt. Pedig több tízmillió forint uniós támogatás ment el minderre abból a pénzből, amit az álláskeresők és inaktívak, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javításához, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésének támogatásához szükséges eszközök hatékonyságának javítására szántak.
„Magyarország Kormányának felhívása az álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása hatékonyabb aktív eszközök segítségével” – ezzel vezette be a kormány az Út a munkaerőpiacra uniós projektet (GINOP-5.1.1-15) pár évvel ezelőtt. A kormányzati pályázati portálon ma is elérhető dokumentum szerint „a projekt a munkanélküliek és regisztrált álláskeresők számának csökkenéséhez, a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás bővítéséhez járul hozzá részint személyre szabott, foglalkoztatást támogató eszközök nyújtása (…), másrészt az álláskeresőknek és a munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének, hatékonyságának javítása révén”. A programra 246,6 milliárd forintot irányoztak elő...
A kormánybiztos feladatköre ellátásáért díjazásban és juttatásban nem részesül, munkáját a Belügyminisztérium szervezetében működő ötfős titkárság segíti, tevékenységét a miniszterelnök irányítja.
„Ma egy olyan kultúra alakult ki a nyugat-európai országokban, ahol a megválasztott politikustól nem azt várják el, hogy irányt mutasson, hogy vezessen, hanem azt várják el, hogy az intézményeket, mint a parlament vagy a bizottság, hogy ezeket vezesse és ezeknek a munkáját menedzselgesse.”
Ez még a magyar-angol… A magyar szövetségre 200 ezer svájci frankos (65 millió forint) bírságot szabott ki a FIFA. Most az angol-magyar miatt is vizsgálat indul.
(A szerző az ING szenior közgazdásza. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Legutóbbi véleménycikkemben az szja-visszatérítésről volt szó, ám akkor az elsődleges kérdés az volt, hogy teljesülnek-e ehhez a feltételek. Miután gyakorlatilag biztosra vehető a visszatérítés, úgy vélem, érdemes lehet egy kicsit azzal is foglalkozni, hogy egy ilyen egyszeri jövedelembeáramlás mekkora sokkot jelenthet a fogyasztás vagy épp az infláció tekintetében.
Ráadásul az előttünk álló hónapokban – az szja-visszatérítés időpontjáig bezárólag – még számos intézkedés emeli a lakosság elkölthető jövedelmét. Az MNB és a kormányzati kalkulációk szerint a szóban forgó adóvisszatérítés nagyjából 600 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, ami megközelítőleg a GDP 1 százaléka. Amennyiben ezt lefordítjuk az idénre becsült nominális fogyasztás arányára, úgy nagyjából 1,8-1,9 százalékot kapunk. De itt még közel sincs vége a jövedelemrobbanásnak.
A nyugdíjasok is a jövedelmük jelentős bővülésére számíthatnak a következő hónapokban. Ezek egy része törvényi előírás, ami a nyugdíj reálértékének megőrzését célozza. Másik része pedig olyan egyszeri juttatás, ami vagy a gazdaság növekedéséhez kötött, vagy éppen egy új költségvetési intézkedés. Ami a novemberi visszamenőleges nyugdíjemelést illeti, a kormányzat 1,2 százalékos pluszemelést irányzott elő. Figyelembe véve az év eleji 3 százalékos nyugdíjemelést, az év közbeni 0,6 százalékos korrekciót és a friss korrekciót, kirajzolódik, hogy a kormány 4,8 százalékos inflációval számol idén. Mindez nagyjából összhangban van a piaci várakozásokkal. A novemberi nyugdíjkompenzáció így nagyjából 55 milliárd többletjövedelmet hagy a nyugdíjasoknál. De itt még közel sincs vége.
Január elsejétől érkezik ugyanis a 13. havi nyugdíj újabb kiegészítő lépcsője, vagyis immár ennek a felét pluszban megkapják a nyugdíjasok. Habár Orbán Viktor jelezte, hogy tervben van akár a harmadik és negyedik heti kiegészítés odaítélése már 2022-ben, ezen túl eddig erről nem érkezett információ. Így ami biztos, hogy az év elején újabb nagyjából 80-90 milliárd forinttal emelkedik a nyugdíjasok elkölthető jövedelme. Végül, de nem utolsó sorban ott van még a nyugdíjprémium, ami eléri a törvényileg meghatározott maximum 80 ezer forintot, tekintettel arra, hogy az idei gazdasági növekedés rendkívüli mértékben meghaladja a 3,5 százalékot. Ez is 2021 novemberében érkezik, ami közel 200 milliárd forintnyi egyszeri extrajuttatást jelent. A fentieket összeszámolva tehát a következő hónapokban a nyugdíjasok révén összesen nagyjából 340 milliárd forint plusz elkölthető jövedelem jelentkezik a gazdaságban.
Eddig tehát összesen már közelítjük az 1000 milliárd forintos jövedelemnövekedést, de itt még mindig nincs vége a juttatások sorának. Van ugyanis egy másik, az szja-t érintő új szabály, ami 2022. január 1-től lép életbe. A 25. életévüket még be nem töltött munkavállalók jövedelme ugyanis az előző év júliusi átlagbérének mértékéig mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Ez az MNB számításai alapján összesen 130 milliárd forint, havonta tehát valamivel több mint 10 milliárd forint többletköltés megjelenését teszi lehetővé a fogyasztásban. Ezek alapján 2022 első két hónapjában nagyjából 20 milliárd forint pluszjövedelemmel számolhatunk...
MÉRCE Szerzők: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN ÉS KŐSZEGHY FERENC 2021.10.15.
Tematikus adással jelentkezett tegnap este a Partizán, amiben a Karácsony Gergely visszalépése után jelölt nélkül maradt baloldallal foglalkoztak. A vendégek közt volt Vágó Gábor, az LMP alapító tagja és volt országgyűlési képviselő, Újhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője, Tamás Gáspár Miklós filozófus, a Mérce rendszeres szerzője és Jámbor András, az ellenzék közös országgyűlési képviselőjelöltje VIII. és IX. kerületekben...
A rengeteg bizonytalansági tényező miatt szinte lehetetlen megjósolni az ellenzéki előválasztás kimenetelét. A közvélemény-kutatók munkáját a gyorsan változó választói akarat, a reprezentatív minták összeállításának problémája, valamint a szavazás logisztikája is megnehezíti. A visszalépési huzavona idején készültek ugyan nagymintás felmérések Dobrev Klára és Márki-Zay Péter várható szerepléséről, kérdés, hogy ezek akár csak néhány nap múlva aktuálisak-e még.
Kiszámíthatatlan a választók lelkiállapota, nem lehet megbízhatóan közvéleményt kutatni, ezért az előválasztás végéig nem készítenek több felmérést – ezt Pulai András, a Publicus kutatóintézet vezetője jelentette be szerdán. Az ellenzéki előválasztás második fordulójában váratlanul kiemelt szerepet kaptak a közvélemény-kutatások: a várható esélyekkel kapcsolatos felmérések többször felbukkantak Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter visszalépéssel kapcsolatos vitáiban, Karácsony visszalépése után pedig Márki-Zay és Dobrev Klára is többször hivatkozott közvélemény-kutatásokra, amelyek szerintük azt igazolják: őket érdemes támogatni.
Az alábbiakban megnézzük, milyen felmérések készültek az előválasztások második fordulójáról, ezek közül melyek lehetnek a legpontosabbak, és hogy még milyen tényezők okozhatnak meglepetéseket...
Az elmúlt napokban sorra álltak elő az ellenzéki pártok és politikusok, hogy bejelentsék: kit támogatnak Dobrev Klára és Márki-Zay Péter mérkőzésében. A baloldali és zöld pártok körében érzékelhető a legtöbb bizonytalanság, politikusaik és szavazóik is megoszlanak a két jelölt között, sokan pedig teljesen ki is hagyják a második fordulót. A baloldali és zöld szavazók előtt álló dilemmákat beszéljük ki ma este meghívott vendégeinkkel.
Itt lesz velünk:
- Tamás Gáspár Miklós, filozófus;
- Ujhelyi István, EP-képviselő (MSZP);
- Vágó Gábor, volt országgyűlési képviselő;
- Jámbor András, képviselőjelölt (Szikra Mozgalom);
- Gregor Anikó és Mészáros György társadalomkutatók.
...A kinevezése ...2022 szeptemberében járna le – már a jövő tavaszi országgyűlési választás után. Az elnököt ráadásul a hatályos médiaszabályozás alapján nem lehet újraválasztani.
A lemondása viszont megnyitja az utat azelőtt, hogy még a jelenlegi kormánytöbbség döntsön az utódlásról, kilenc évre bebetonozva a több tízmilliárdos büdzsé felett rendelkező médiahatóság, valamint a médiaszolgáltatók működését ellenőrző Médiatanács új vezetőjét.
Karas Monika korábban a Simicska Lajoshoz tartozó médiabirodalom jogásza volt...
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE Szerző: Amerikai Népszava 2021.10.15.
A Márki-Zay-t támogató ellenzékiek már ugyanolyan ellenségnek tartják a liberálisokat (már "libernyákoznak" a balliberális Márki-Zay hívek), mint Orbánt. Már a baloldal is ellenség, és azt az ostobaságot elhiszik, hogy fel kell számolni a baloldalt is, a jobboldalt is, hogy ne legyen baloldali és jobboldali ellentét: se jobbra, se balra, csak felfelé, ez Márki-Zay szlogenje. Amikor elhangzik ez a fasiszta jelszó, akkor meneküljön mindenki, mert ez azt jelenti, hogy vége a demokráciának, a szabadságnak, és ez az út csak egy irányba vezethet: lefelé. Nagyon mélyre.
Óriási jövő előtt áll a “Fact Check”, a tényellenőrzés a magyar sajtóban, ha Márki-Zay Péter egyszer országos jelentőségű politikussá válik (feltéve, ha egyszer majd használni fogják, mert Orbánnal szemben sem használják). Minden reggel azzal kezdődik a nap, hogy ma miért kért elnézést Márki-Zay Péter, mert “pontatlanul” fogalmazott. Ha elmúlik a személyét övező hamis eufória, akkor ez a “pontatlan” kifejezés is kabarétréfák fogalmává válhat, mert legutóbb például nem “pontatlanul” fogalmazott, ahogy ő szereti mondani, hanem egyszerűen nem mondott igazat.
Az amúgy leplezetlenül mákizajista 444.hu legújabban azt írta meg, hogy Márki-Zay nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy „tavaly még az ellenzéki sajtó is agyonhallgatta a Szájer-ügyet”. Nem elszólás volt, mert a Juhász Péter által készített interjúban is azt állította, hogy „a magyar sajtó rendkívüli szemérmes volt”. Ez egyáltalán nem igaz, a “magyar sajtó” ezt az ügyet kivételesen eléggé jól megírta, még szemérmes sem volt. Amikor szembesítették Márki-Zay-t ezzel, akkor megint jött a napi “pontatlan voltam” hivatkozás, és az elnézést kérés.
Most elnéznek neki mindent, mert azt gondolják, hogy semmi nem számít, csak a “Gyurcsány terhét hordozó” Dobrev Klárával szemben bárki más induljon Orbánnal szemben, de ez nem a sajtó feladata. Sem a kampányolás, sem az elnézés, különösen nem olyan politikussal szemben, aki Orbán módjára azonosítja magát a hazával és a haza érdekeivel, magát és támogatóit (legyen az akár az MSZP) tisztának, politikai ellenfeleit és támogatóit “nem tisztának” nevezi. Aki olyan gyűlölködést és megosztást támaszt az ellenzéken belül, amire Orbán óta nem volt példa.
Ezek fasiszta szellemiségű politikusok jellemzői, mint ahogyan a populista demagógia is, ami a naponkénti “pontatlanságban” és “elnézést kérésben” nyilvánul meg. Még azért kér elnézést, mert nincsenek más szavazói a balliberális támogatóin kívül, akikkel sikerrel hitette el, hogy egyedül ő válthatja le Orbánt, mert ő is “jobboldali”, mi ezt úgy mondanánk, hogy ő is fasiszta. Nem azért, mert a jobboldali embereket egyformán fasisztának tartjuk, hanem azért, mert Márki-Zay elmúlt két hétben bemutatott röpke ámokfutása a vezér szerepe felé, még TGM szerint is szélsőjobboldali.
Nem véletlenül hasonlítható Márki-Zay Trumphoz, miután észrevétlenül produkálja ugyanazokat a tüneteket (a választás tisztaságát előre megkérdőjelezve, ha nem ő nyer stb.), mint Trump. Ezek a nagyotmondások, valótlan állítások, demagóg fröcsögések szélsőjobboldali fasiszta populisták sajátjai. Demokratikus miniszterelnök azonban nem lehet ilyen. Az efféle demagógia mindig érzelmi hatást akar elérni, az emberek érzelmére akar hatni, az értelmük helyett, ez pedig populista, fasiszta, szélsőjobboldali politikusok sajátja, a goebbelsi uszító propaganda egyik alaptétele.
Márki-Zay ma még “elnézést kér” naponta. Ha egyszer hatalma lesz, és nem kell demokratikusan gondolkodó emberek szavazataira ácsingóznia, nem fog elnézést kérni, hanem rátesz egy lapáttal. Eljön az idő, amikor szándékosan és tudatosan haszálja azt, ami ma még ösztönösen jön belőle. Ezt kellene észrevenni, hogy egy fasisztával akarják leváltani a fasiszta Orbánt. Azzal a hamis érvvel, hogy Orbánnál mindenki csak jobb lehet. Most látható, hogy ez nem igaz.
Orbánnál lehet egy rosszabb fasiszta is, ha a balliberálisok hisztériával akarják pótolni az elmúlt tíz évben elkövetett hibáikat és tétlenségüket. Beleszaladhatnak egy még nagyobb csapdába...
Fleck Zoltán szerint egyértelmű jel, hogy a kormányrúd elvesztésével számol az Orbán-kormány, ezért erőlteti a legfőbb ügyész kiemelését a várható kormányváltás viharából. Ám hiába az erőlködés – Polt leváltható lesz. A jeles jogszociológus arról is beszélt a Hírklikknek, hogy az Antalltól megörökölt kétharmados törvényt ideje lenne kivenni a magyar közjogi rendszerből.
– Az gyakorlatilag borítékolható, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter törvénytervezetét, ami szerint a legfőbb ügyészt nem csak kinevezni, de leváltani is kétharmados parlamenti többséggel lehessen, elfogadja a parlament. Ez a szándék alapjáraton törvényes vagy szembemegy a jogállami normákkal, visszaélés a joggal, fél évvel egy jelentős súlyú választás előtt?
– Egy kétharmados parlament természetesen sok mindent meg tud tenni, még ha a legfőbb ügyész megválasztásának kétharmados elfogadottsága egy régi szabály is, ami ránk maradt. Az viszont, hogy leváltani is csak kétharmaddal lehessen, olyan anomáliákat teremthet, amelyek messze túlmutatnak a törvényességen. Előfordulhat olyan eset, amikor kénytelen lenne elmozdítani a parlament a közjogi méltóságot, mert alkalmatlanná vált a pozíciójára vagy olyan súlyos cselekményt követ el, amikor nem feltétlenül jogilag, de morálisan is alkalmatlanná válik a pozíciójára. Márpedig a kétharmados szabály továbbra is benntartaná a rendszerben. Kettéválik az elmozdítás és az új legfőbb ügyész megválasztása: előfordulhatnak olyan esetek, amikor nem egyszerűen csak le akarja cserélni a politikai rendszer, hanem alkalmatlanná válik és veszélyezteti az egész igazságszolgáltatás működését. De elvi szinten is problémás a dolog, mert egy pillanatnyi kétharmados többség lényegében megakadályozza, hogy a parlament rendelkezhessen arról, hogy a büntetőpolitika érvényesítése miként működjön...
Se a „Nem, nem soha!”, se a „Megérdemeltük!” – van harmadik út a Trianon-probléma megértésében és kezelésében. Legalábbis ezt üzenik az utókornak a népi írók – mások mellett Németh László, Féja Géza, Szabó Dezső –, akiknek újrafelfedezésében és a nagy magyar sorskérédések kitárgyalásában segít egy új antológiakötet. A Trianon és a revízió című könyv szerkesztőjével, Péterfi Gábor történész-pedagógussal, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium kutatótanárával Ablonczy Bálint és Borbás Barna beszélget...
