MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ

MAGYAR NARANCS
Szerző: mancs.hu
2021.10.20.

A SZERK.

A SZERK.
Készpénz és ígéret

„Ellenzéket is váltottunk. Leváltottuk a szocialista párton belül azokat, akik nem akartak változást, akik féltek az elszámoltatástól. Leváltottuk azokat, akik bizonytalankodtak, leváltottuk azokat, akik bármilyen szélsőséges magatartást hirdettek, akik üzleteltek a hatalommal, akiket meg lehetett venni, akiket meg lehetett zsarolni, meg lehetett fenyegetni” – mondta Márki-Zay Péter vasárnap esti győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a lelkes publikum előtt.

A SZERK.
Melyik út megyen itt Budára?

A magyar film újra régi fényében ragyog! Sőt, jobb mint valaha, veri a világot. Csak az nem teljesen eldöntött még, hogy ez a Vajna-korszak elmúltának köszönhető, vagy annak az egyelőre ismeretlen zseninek, aki leforgatta a Borkorcsolyát, ezt a gyönyörű, a magyar valóságot teljes mélységben és oly híven ábrázoló, mégis vidám és legyőzhetetlenül optimista, ráadásul alig 22 másodperces remekművet.

PUBLICISZTIKA

SAJÓ ANDRÁS
„Alkotmányozz a Fidesszel!”
(turáni átok)

„Ha azonban a visszaélések és bitorlások hosszú sora mindig ugyanazt a Célt szem előtt tartva azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen Kormányzat igáját levesse, és jövő biztonsága érdekében új Védelmezőkről gondoskodjék.” (Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, 1776)

RIPP ZOLTÁN
Vezércsel és végjáték
Az ellenzék feladatairól

Túl vagyunk a nagy csatán, Márki-Zay Péter megnyerte az előválasztás második fordulóját. Orbán kihívójának személyén múlhat a rendszer leváltásának esélye, vélik sokan, nyilván ettől szabadultak el az indulatok.

EGOTRIP

MÉLYI JÓZSEF
Pálya a magasban
Rekordbikák alkonya

A nemrég bezárt vadászati világkiállítás emblematikus állata a szarvas volt. Nem volt ez másként a mintaként szolgáló 1971-es budapesti eseményen sem; a különbség annyi, hogy akkor a rendezvény emblémáján szerényen csupán egyetlen agancs jelent meg, most viszont a bejáratnál a látogatókat Szőke Gábor Miklós – az „egy a természettel” jegyé­ben – fémcsavarok segítségével összeillesztett, soha nem látott méretű és értelmetlenségű agancskapuja fogadta.

BELPOL

INTERJÚ
„Túl érdekes lett a dolog”
Horn Gábor az ellenzéki előválasztásról és Márki-Zay Péter sikeréről

Márki-Zay Péter bebizonyította, hogy képes olyan szavazókat megszólítani, akiket a többi ellenzéki jelölt nem. Az éles kampányban azonban egyensúlyt kell találnia a béketeremtés és a radikalizmus, a civil karakter és a pártok között. Horn Gáborral, a Republikon Intézet kuratóriumi elnökével az eredményhirdetés másnapján beszélgettünk.

LAKHATÁSI VÁLSÁG ÉS A FŐVÁROSI LAKÁSÜGYNÖKSÉG
Mindenkinek jusson hely

Budapest több mint 1,7 millió ember otthona, ám sokan nem tudnak megfizethető bérlakáshoz jutni. A főváros vezetése most egy új szervezet létrehozásával próbál úrrá lenni az eluralkodó lakhatási válságon.

KILÁTÁSOK A MAKÓI HONVÉD VÁROSRÉSZBEN
„Elmenni csak úgy nem lehet innen”

Makó romák lakta fertályán idén kellene megépíteni a közösségi házat, de a kivitelezők nem vállalták a munkát 730 millióért. A városrészt 1861-ben vizenyős területen alapították – most utak, járdák épültek, vágják a füvet.

INTERJÚ
„Nyilvános, átlátható adatok kellenek”
Balkányi László orvosi tudásmérnök a Covid–19 negyedik hullámáról

Mennyire vagyunk benne a negyedik hullámban, és mi várható az elkövetkezendő hetekben? Kellenek-e újabb szigorítások, lezárások, kellene-e maszkot hordanunk, távolságot tartanunk? Mi lehet a kiút a koronavírus-járványból?

KÜLPOL

A NÜRNBERGI PER 75. ÉVFORDULÓJA
A velünk élő precedens

1946. október 1-én zárult le Nürnbergben a náci háborús főbűnösök pere, amit számos „mellékper” követett. A tanulságok feldolgozása máig nem ért véget.

SZÍNHÁZ

INTERJÚ
„Néha, és csak kicsit”
Dömötör András rendező

Sikeres, keresett alkotó, aki az utóbbi években leginkább német nyelvterületen rendez előadásokat. Itthon Térey János Káli holtak című regényét vitte színre a Katonában. A magyar színházak helyzetéről, Téreyről, Trianonról, a belső csendről beszélgettünk, de szó esett a karrierépítéséről, az SZFE ügyéről és az AlkalMáté-sorozatról is.

KRITIKA

SZÍNHÁZ
Pillanatnyi hatás
33 álom

A legtöbbször annyi történik, hogy egy vagy több ember áthalad valamilyen módon, valamilyen jelmezben a színpadon. Peter Brooktól tudjuk, hogy ez már elég a színházhoz, de most sokat hörögnek és táncolnak is a színészek a 33 álomban, néha meg fojtogatják és kibelezik egymást. Minden Bodó Viktor-produkcióban vannak agyeldobós jelenetek, de a rendező most mintha kifejezetten az úgynevezett „cool fun” esztétikának szentelte volna az egész előadást, ami tényleg elejétől a végéig téboly, agyrém, lázálom és káosz, és akkor még finom voltam.

SZÍNHÁZ
Kaptafa
Line Knutzon: Mesteremberek

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.

KÖNYV
Kis csínyek, bohó tréfák
G. Sarfatti: Mussolini élete

„Először is egy vallomást. Megvetem azokat, akik írásaik és beszédjeik tárgyául engem választanak. Hogy jót mondanak-e rólam, vagy rosszat, az mindegy. Mindenképpen megvetem őket.”

KÖNYV
Egy banánköztársaság bukása
Mario Vargas Llosa: Vad idők

Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.

LEMEZ
Kérem a következőt!
The Who: Who’s Next

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

TÉVÉSOROZAT
Halál a tengeralattjárón
A nyomozás

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

FILM
Ne zavarjanak, lázadok
Fabricius Gábor: Eltörölni Frankot

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

RÁDIÓ
Síkság
Idegeskedős podcast az Indexen

Magas labda, ha egy műsor, pláne egy podcast vagy YouTube-csatorna a világ idegesítő dolgaira reflektál. Nagyon hamar kiderül ugyanis, hogy minden idegesítő. És maga a műsor is villámgyorsan idegesítővé válik. A Márkó és Barna Síkideg az „új Index” legnépszerűbb, immár a harmadik évadot taposó audiovizuális produkciója a havi podcast-sikerlistákon általában a csúcs közelében tanyázik.

KIÁLLÍTÁS
Titkok, tengelicék
Láthatatlan spektrumok

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

KÖNYV

INTERJÚ
„Hogy a nyelv is készen álljon”
Halász Rita író

Tavaly ősszel, a világjárvány kitörése után jelent meg első regénye, ami a nehezített körülmények ellenére is sikeres lett. A napokban átvett Margó-díja örvén kérdeztük írói indulásról, nehéz témákról, és a folyton gyorsuló valóságról.

RÉS A PRÉSEN
„Véresen komoly blöff”

Kollár Árpád költő

VISSZHANG

VISSZHANG: FILM
El akartam rejtőzni

Antonio Ligabue élete szerfelett alkalmas arra, hogy abból többzsebkendős, az életbe hátrányokkal indulók, az elesettek sorsán látványosan, emelt hangon aggódó film szülessék.

VISSZHANG: TÉVÉSOROZAT
Alapítvány

Talán nem véletlen, hogy Asimov monumentális sci-fi-sagájához eddig nem született méltó adaptáció.

VISSZHANG: TÉVÉSOROZAT
Utódlás, 3. évad

Jó, de ki menjen a cég piszkos ügyeiért börtönbe?

VISSZHANG: FILM
Paradicsommadarak

Kemény és kompetitív világ a balett-táncosoké, minden arabeszk mögött évtizednyi lemondás, vasfegyelem és elképesztő önsanyargatás áll – meg persze szex, szerelem és árulás, mert ezek valahogy a filmvásznon kéz a kézben járnak vele.

VISSZHANG: FILM
Lázálom

Mentési távolság. Ez Samanta Schweblin regényének eredeti címe.

VISSZHANG: KÖNYV
Markó Béla: A haza milyen?

„…egykor érzékeny poéta / most könyörtelen pártelnök”, utal magára egy új versében a korábbi RMDSZ-elnök, aki két ízben is Románia miniszterelnök-helyettese volt.

VISSZHANG: KONCERT
Patti Smith

A program beharangozója alapján valamiféle családi kamarazenére számítottunk (Tony Shanahan basszusgitáros mellett Smith lánya, Jesse játszott billentyűs hangszereken, fia, Jackson pedig gitáron).

VISSZHANG: OPERA
Miklósa 30+

„Most úgy jártam, mint Maria Callas, csak épp én nem vagyok Maria Callas.”

VISSZHANG: LEMEZ
Lovasi András: Grand Hotel Halmahera

Két és fél éven belül második szólóalbumát készítette el a Kiscsillag frontembere, bár a jelző ezúttal csak félig igaz, ugyanis valójában inkább egy hangjátékról van szó.

ZENE

MI A KOTTA?
Hajdankor

Klasszikus zenei programajánló a 2021/42. hétre

FILM

TÉVÉSMACI
A kenguruk tánca

Amikor Sztupa és Troché döntő ellentéte felszínre került, egyikük számára sem tűnt váratlannak.

INTERAKTÍV

Egy hét kultúra 2021/42.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

Egy hét tudomány 2021/42.

Rövid hírek: neutron, DNS, túlélő

Szüret 2021/42.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

BŰN

ILLEGÁLIS KUTYAVIADALOK MAGYARORSZÁGON
Ölniük kell

A szakértők szerint majdnem minden megyében tartanak illegális kutyaviadalokat, hiába lehet az ilyen szadista cselekményért akár három év börtönbüntetést is kiszabni. A bűnözők egy lépéssel a hatóságok előtt járnak.

LÉLEK

„A propaganda eszközei”
Németh Barbara pszichológus, gyermekjogi szakértő

A kormány október 7-én megvétózta az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiáját. Arról, hogy ezzel mit vesztettünk, és hol sérülnek leginkább a gyerekjogok Magyarországon, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársával beszélgettünk.

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
Lassú leves

Klasszikus, lassan főzött francia hagymaleves

ÉTEL, HORDÓ
Salvator

Bajor konyha Székesfehérváron

ITT OLVASHATÓ

ENGEM MÁR NEM LEHET BETILTANI – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2021.10.22.

A TARTALOMBÓL:

– Engem már nem lehet betiltani – Interjú Bródy Jánossal a polgári lét alapjairól, a magyar élet esszenciájáról és a választás tétjéről

– Nagyon nehéz hónapok lesznek – Interjú Orosz Annával az ellenzékről, migrációról, adókulcsokról, Gyurcsány Ferencről és Mészáros Lőrinc előzeteséről

– Nem foglalkozom a politikával – Interjú Tóth Gabival az elveszett és megtalált hitről, valódi közegéről és arról, a rendszer kegyeltjének tartja-e magát

– Felkaptuk a fejünket és aggódni kezdtünk – Interjú Kemenesi Gáborral a kommunikációs háborúról, az amerikai hadseregnek címzett e-mailekről és a koronavrusnál is nagyobb problémáról

– Mindig megtaláltam az örömöt – Interjú Szakonyi Károllyal a háborús és ’56-os élményeiről, írói útjáról, a Marika presszóról és egy laza barna kontyról

– Hosszú az út tavaszig – Érdemi kérdések és karaktergyilkosságra készülő propaganda

– Márki-Zay győzelmén veszíthet a Kutya Párt – A szakértő szerint a hódmezővásárhelyi polgármester is elsősorban azokat szólította meg, akik alapvetően elégedetlenek a kormánnyal és az ellenzékkel is

– Uradalom állami pénzből a Nyírségben – Több milliárd forint értékű fejlesztésre készül a Tasó László volt közlekedéspolitikai államtitkárhoz kötődő egyesület

– Kisvárosnyi életet menthetne meg a radikális sebességkorlátozás – Régóta zajlik a vita arról, hogy hol vezessenek be 30 kilométer per órás sebességkorlátozást a lakott területeken

– „Letakarjuk a sz.rt egy fedővel” – A 2018-ban bejelentett centrumkórház-fejlesztés legkorábban jövőre indulhat el a Szent János Kórház területén, ám az intézményben már most jelentősebb felújítások zajlanak. Csak azt nem tudni, miért és miből

– Kína tett be a sertéstenyésztőknek – Méregdrágák az élelmiszerek, a malac ára viszont bedőlt

– Veszett pénz – Újszentmargitai szociokrimi: visszaköveteli az állam a tizenöt évvel ezelőtti rekordkártérítést, miután újra elítélték az egyszer már felmentett Burkáékat. Riport

– Oltástagadó székelyek – van, amiben nem hallgatnak Viktorra – A magyarlakta vidékeken is nyugtalanító a járványhelyzet Romániában

– Nem kellett a szerbeknek a „magyar modell” – Nem lesz ellenzéki előválasztás

– Stop, autokraták, stop, populisták – Elegük lett a nagy szavakból és a korrupcióból a bolgároknak

– A lengyel beteg – A Brüsszel és Varsó közötti vitáról

– Száműzetésben az „orosz tavasz” hőse – A rebellis Natalija Poklonszkaja nagyköveti kinevezése azt is jelenti, hogy a „krími konszenzus” hőseinek ideje lejárt

– Tovább dúl a brit–uniós kolbászháború – Németország, Franciaország és Hollandia hallani sem akar engedményekről, sőt: kereskedelmi háborúról beszélnek

– Tárgyakban őrzött identitás – A vajdasági mesteremberek tudására alapozva jött létre az itthon. márka

– Az önzés tragédiája – Szégyenletes kudarc a Covax. Képtelenek vagyunk áthatolni a gazdagság és a nyomor közötti szakadékon?

– A kívánt rész törlendő – Mi történik az azonnali elhallgattatásra törekvő cancel culture rendszerével, ha egy fekete humorista viccel a transzneműekkel? És miért érdekes mindez számunkra itt, Magyarországon?

– A rasszista, aki ott sem volt – Lehet, hogy kivételesen nem a magyar ultrák balhéztak a Wembley-ben, de ez még nem kisebbíti az általuk okozott károkat. Miért áll ki mellettük szinte mindig a magyar kormány? 

BŰVÖS SZAKÁCS
– A nagy rablás – Nem mindegy, mit eszünk, és mit esznek az általunk fogyasztott vágóállatok
– Zöldségsűrítmény – dömiglász, avagy „maggi”
– Répa glaszírozva, koriandergrillázs, zöld mártás
– Hủ tiếu leves
– Olívaolajas krumplipüré (José Andrés nyomán)
– Sütőtökleves
– Kakasherepörkölt taréjjal (lehetséges feltét a püréhez)
– Paprikás csirke (Dudás Péter)
– Csokoládémousse „brut nature”

Publicisztika:
– Dévényi István: Levél exeimnek
– Gulyás Balázs: Az konzervatív zendülésrűl – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Puzsér Róbert: Felbomlott, ami mégsem tartozik össze
– Szerető Szabolcs: – A nép szava – Álláspont
– Verebes István: Leplezetten változatos állapotaim országgyűlési választások közeledtekor 
– Nagy Attila Tibor: Márki-Zay Péter előválasztási diadala – Ítélet Orbán felett
– Kalmár Benedek: Partra szállás után
– Steinmetz Ádám: 60 – semmi
– Híd Jenő rajzol: A nagy terv
– Marabu: Szabad út
– Wekerle Szabolcs: És ezt ki látta jönni? – Újbeszél

Tárca:
– Benedek Szabolcs: Őszi reggel

Kritika:
– Agyonérdeklődés vagy méla csönd – A. Szabó Magda: Tamási Áron 
– A NER, a Marsall és az istenek – Pintér Béla: Marshal Fifty-Six
– De szépen muzsikálnak – Magyar Banda: 12 betyáR
– Szubjektív válogatás – 99 magyar vers Simon Márton válogatásában
– A könnyebb út, ami eltávolít a valóságtól – Stacey Halls: A lelenc

ITT OLVASHATÓ

AMIKOR LEGUTÓBB ILYEN DRÁGA VOLT AZ ENNIVALÓ, FORRADALMAK TÖRTEK KI

TELEX
Szerző: DOMSCHITZ MÁTYÁS
2021.10.20.

- Évtizedes csúcson van a világpiaci élelmiszerár, és nem látni, mikor ér véget a drágulás. Az okok összetettek: koronavírus, energiaválság, időjárási szélsőségek, klímaváltozás.

- Az elmúlt egy év alatt átlagosan 32,8 százalékkal nőtt az élelmiszerek világpiaci ára.

- Idővel az élelmiszer-áremelkedés begyűrűzik a nemzetgazdasági szintekre is, Magyarországon 2022-ben várható nagyobb áremelkedés.

- Különböző kormányok különböző módon próbálják lefékezni az inflációt. Indiában gyakorlatilag maffiamódszerekkel próbálkoznak, tuti recept nincs.

Az infláció kicsit olyan, mint az első csók. Mindenkinek van róla valamilyen emléke, de mindenkinél más és más. Hogy amikor még csak 490 volt egy doboz cigi. Vagy amikor a lakótelepen a 100 forintos bolt 1 eurós bolt lett. Kollégistaként viszonylag sokszor ettem egy olyan gyorsétteremben, ahol valami különös oknál fogva nem adtak fantázianeveket a csirkés szendvicseknek, mindegyiket az áráról nevezték el.

Ez először kifejezetten szimpatikus volt, hiszen a legkézenfekvőbb megoldás, és az is tetszett, hogy nem kell minden rendelésnél hülyét csinálnom magamból valami nagy marketinges agyalás miatt, aminek az lett a végeredménye, hogy a hamburgeremet Nagy Kakasnak vagy Lázadó Óriásnak nevezték el. De aztán nyáron elköltöztem a koliból, és amikor jött a következő szeptember, az 570-es szendvicsemet már 630-asnak hívták. Aztán a következő tanévekben kértem 680-as, 750-es szendvicsként is. Most valahol ezer forint környékén járhat a régi jó 570-es szendvicsem, és évek óta nem ettem, de úgy képzelem, hogy már nem is finom, inflációíze van...

ITT OLVASHATÓ

ROMÁNIÁBAN TOMBOL A JÁRVÁNY, BERGAMÓI ÁLLAPOTOK URALKODNAK A KÓRHÁZAKBAN

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.10.22.

A kórházak megteltek, a szabad ágyak elfogytak, az egészségügyi dolgozók a kiégés szélén vannak, miközben a teljesen oltottak száma az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Florin Poenaru szociológus szerint az elkeserítő helyzetért ugyanúgy felelős az október elején megbukott román kormány, mint az államban hitüket vesztő emberek.

„Az oltatlan betegek jelentős része még a kórházba kerülés után sem hisz a vírus létezésében, az orvosokban, a tudományban, és volt már arra is konkrét példa, hogy az a beteg, akit az intenzív osztályra vettünk fel, de ő is és a családja is elutasították a kórházi ellátást, javaslatunk ellenére, saját felelősségre hazament. Egy nappal később otthonában halt meg oxigénhiányos állapotban” – írta a Qubitnek nemrég Tubák Nimród szakorvosjelölt, aki a Székelyudvarhelyi Városi Kórház COVID-osztályán teljesít szolgálatot.

Kedden világszerte arról számoltak be helyi és nemzetközi lapok, hogy a 19 milliós Romániában újabb fertőzési és halálozási rekordok dőltek meg. A hatóságok megerősítették, hogy 18 863 új fertőzöttet azonosítottak, és 574-en vesztették életüket a járványban. Ez az első alkalom, hogy Romániában 500 fölé emelkedett a halottak száma. A Digi24 helyi televízió szerint egyenesen háborús állapotok uralkodnak a kórházakban, akkora a terhelés az egészségügyön. Az elhunytak már nem férnek el a halottasházban, a folyosókon fekete zsákokba helyezett holttestek sorakoznak, a temetkezési vállalatok járművei pedig sorban állnak a kórházak udvarán...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÓVÓNŐK BÉRE EGYRE SIRALMASABB, A SZEGÉNYEBB CSALÁDOK EGYHÁZI, A TEHETŐSEK MAGÁNOVIT VÁLASZTANAK

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.10.22.

Magyarországon 3155 település van, és ezek közül az Oktatási Hivatal adatai szerint 1875 helyen érhető el óvodai ellátás. Összesen már 311 olyan település van, amelyen egyházi óvoda működik, és 59 helyen csak az van, önkormányzati vagy állami nincs is. Magán- és alapítványi óvoda 275 településen működik, de csak 10 olyan település van országszerte, ahol ezeknek nincs alternatívája.

Az óvodai férőhelyek száma megfelelőnek mondható abból a szempontból, hogy elvileg minden gyermeknek tudnak ellátást biztosítani, ami azért fontos, mert 2015 óta hároméves kortól kötelező az óvodai nevelésben való részvétel.

Míg 2010-ben még 338 ezer óvodai nevelésben részvevő gyerek volt, a számuk 2016-ra 317 ezerre csökkent, majd – talán az új szabályok miatt is – folyamatosan növekedni kezdett, és 2019-re elérte a 331 ezer főt, tavaly viszont 323 ezerre mérséklődött.

Az összes óvodás számát nézve is jelentős a nemzetiségi intézmények szerepe, a legnépszerűbbek a német nemzetiségi óvodák, amelyekbe országszerte 15 ezer gyereket járatnak a szüleik. Igaz, ha az arányokat nézzük, akkor csökkenést látunk, míg 2010/2011-ben ez még 4,1 százalék volt, 2018/2019-re 3,7 százalékra olvadt. A német ajkú intézmények elsöprő fölényét mutatja viszont, hogy az összes többi nemzetiségi óvodába mindössze 3561-en jártak az utolsó adatok szerint, ők egy százalékot sem tesznek ki az összes gyerek arányában *.

Egy mutató azonban dinamikusan nő: a speciális nevelési igényű gyermekek száma 2010/2011-ben az EMMI adatai szerint 5536 volt, a 2018/2019-as tanévben viszont már 9863. Mindez azt jelenti, hogy arányuk 1,5-ről 2,6 százalékra nőtt – és 82 százalékuk integrált oktatásban vett részt.

Ennél is jelentősebb változás azonban, hogy a korábban alapvetően önkormányzatokhoz tartozó ellátást egyre inkább az egyházak, és részben a magánóvodák veszik át. Míg az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek száma 2010 és 2020 között összességében 5 százalékkal csökkent, a települési önkormányzatok által fenntartott intézményekben ennek több mint kétszerese, 11 százalék volt a visszaesés.

Ezzel szemben az egyházi fenntartású óvodákba járó gyerekek száma egy évtized alatt 120, a magán- és egyéb fenntartásúaké pedig 130 százalékkal nőtt. Van azonban egy lényeges különbség: a magánóvodák szerepe az összképet nézve továbbra is szerény, csupán a gyerekek 1,8 százaléka jár ide. Nem úgy az egyházi óvodák, hiszen

míg 2010-ben a gyerekek 3,7 százaléka járt egyházi oviba, 2020-ban már 8,3 százalék az arányuk...

ITT OLVASHATÓ

ELEK ISTVÁN: A FALVAK NÉLKÜL NINCS GYŐZELEM

NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT
2021.10.22.

Elek István Kerecsenden élő közgondolkodó, Orbán Viktor hajdani tanácsadója szerint mostantól minden ellenzéki pártnak el kell kezdenie vidéken az intenzív terepmunkát.

Egyike azoknak, akik az ellenzéki összefogást már évekkel ezelőtt szorgalmazták, alapítója volt 2018 őszén a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak, és 2021 tavaszán a Karácsony Gergely által életre hívott 99 mozgalomnak is. Márki-Zay Péter mellett az elmúlt hetek csatározásai közepette többször nyilvánosan is kiállt…

- Heller Ágnes, Ángyán József, Lányi András, Horgas Péter – csak néhány név abból a több, mint harmincból, akikkel együtt már a 2018-as parlamenti választások előtt közös levélben hívtuk fel arra a figyelmet, hogy a demokrata ellenzéknek, balnak, centrumnak és jobbnak, a Jobbiktól a DK-ig össze kell fognia, mert másképp nem lehet legyőzni a Fideszt. Akkor még nem hallgattak ránk a pártok, meg is lett újra a Fidesznek a kétharmad. Most akár elégtétel is lehet, hogy a politikusok végre megértették ezt a szándékot, még ha kicsit nehezen is, s a „megértéshez” minden bizonnyal hozzájárult az a társadalmi nyomás, amit az utóbbi időben tapasztalhattak.

Számos elemző szerint a 2022-es parlamenti választásokat vidéken lehet megnyerni. Ha most ránézünk az előválasztási térképre, azt látjuk, hogy a szimpátia itt megosztott: nagyjából egyenlő arányban vannak ott a „dobreves” és a „márki-zayos” megyék, még ha itt-ott kevés is a különbség az egyik vagy a másik javára. Figyelembe kell ezt venni a következő hónapokban?

Miután közös indulásban állapodott meg az ellenzék, és abban is, hogy valamennyien beállnak a győztes miniszterelnök-jelölt mögé, így azt gondolom, hogy ebben a tekintetben nem kell semmit helyre, vagy visszabillenteni. Ha ezt a térképet úgy tekintjük, hogy az nem egy pillanat lenyomata, hanem tükröz valamiféle tendenciát, akkor ebből az következik, hogy vidéken a DK - és a Jobbik - kampányán, embereinek aktív szereplésén jelentős részben múlik majd az, hogy valóban sikerül-e az összefogó, a baloldaltól a jobboldalig terjedő nemzeti egységnek megnyernie a választást. A Fidesszel szembeni küzdelemben nincs annak jelentősége, hogy most ki hogyan szerepelt az adott megyében. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy a választás második fordulójában több párt is semlegesnek mutatkozott, vagy végig, mint a Jobbik, vagy sokáig, mint az MSZP vagy a Párbeszéd. Valószínű például, hogy Jakab Péter támogatói közül a második fordulóra nagyon sokan maradtak otthon, pontosan az egyértelmű kiállás hiánya miatt. Ez is egyik oka lehetett annak, hogy az első körben voksolók közül 191 ezren nem mentek el a második fordulóra, vagyis az aktivitás olyan, zömmel fiatal választóknak köszönhetően nőtt, akik csak a második fordulóban szálltak be...

ITT OLVASHATÓ

MIKÉNT SZERETETT BELE AZ AMERIKAI JOBBOLDAL MAGYARORSZÁGBA? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.10.22.

Hogyan válhatott volna Donald Trump Orbánná? Miért fogadják el Amerikában, hogy egy kormány beavatkozzon az egyetemi autonómiába, és van-e az a pénz, hogy egy amerikai konzervatív elismerően szóljon a magyar autoriter rendszerről? Rendkívül terjedelmes cikket írt a New York Times hétvégi magazinmelléklete erről a különös kapcsolatról Magyarország és Amerika között.

Miként szeretett bele az amerikai jobboldal Magyarországba? - ezzel a címmel közölt a New York Times hétvégi magazinmelléklete cikket, aminek a szerzője szerint egyes amerikai konzervatívok Orbán Viktor miniszterelnöktől igyekeznek ellesni annak a titkát, miként lehet felhasználni az államhatalmat a kultúrák háborújának megnyeréséhez.

Elisabeth Zerofsky írásából kitűnik, hogy az amerikai kőkonzervatív jobboldal Orbán iránti felfokozott érdeklődése mögött komoly intellektuális előkészítés húzódik meg, és ennek csupán a látványos felszíni megnyilvánulása volt, amikor a nyáron Tucker Carlson Budapestről jelentkezett be esti beszélgetős műsorával 3,2 millió amerikai tévénéző otthonába. A Fox News tévéhálózat sztárriportere interjút készíthetett a magyar miniszterelnökkel, valamint katonai helikopterrel elvitték a szigorúan ellenőrzött szerb határra is.

A cikk idézi Christopher F. Rufo amerikai konzervatív aktivistának, a Manhattan Intézet vezető munkatársának a megállapítását, ami szerint Carlson nem arra van, hogy beszámoljon a hírekről, hanem hogy létrehozza ezeket a híreket. Magyarországi útja azt a célt szolgálta, hogy meggyőzze az amerikaiakat, oda kell figyelni Magyarországra.

Az utat Rod Dreher konzervatív közíró ösztönözte, aki idén tavasszal és nyáron ösztöndíjjal négy hónapot töltött Magyarországon. Ő segített az Orbán-interjú létrehozásában is. A Fox News budapesti riportja ki is váltotta a maga hatását: annak nyomán több republikánus szenátor nyilatkozott kedvezően a magyar kormányfőről az Insider online kiadványban, majd ősszel Jeff Sessions, Trump volt igazságügyi minisztere egy bevándorlással foglalkozó konferenciára Budapestre látogatott, Mike Pence volt alelnök pedig egy demográfiai értekezletre érkezett.

Jövőre Budapesten ül össze az amerikai Konzervatív Politikai Akció elnevezésű befolyásos szerveződés konferenciája. Elisabeth Zerofsky szerint Rod Dreher nem használ olyan szavakat, mint Carlson, és elhatárolódik a riporter által vallott „helyettesítési összeesküvés-elmélettől”, amely szerint a demokraták nem fehér bevándorlókkal akarják növelni saját szavazói bázisukat. Azt azonban Dreher is állítja, hogy a nagy mértékű bevándorlás veszélyezteti a nemzet kulturális folyamatosságát. Orbánnak igaza volt, amikor 2015-ben nem fogadta be a szíriai menekülteket - írta a The American Conservative elnevezésű blogjában.

Dreher rendszeresen bírálja az úgynevezett „woke” gondolkodásmódot, amely leginkább a rasszista igazságtalanságok tudatosításáról szól, és ami szerinte ahhoz vezet, hogy amerikaiak meggyűlölik Amerikát, és a gyermekek elutasítják szüleiket. Carlson magyarországi látogatása után Dreher azt írta: csodálja Orbánt, amiért hajlandó kemény álláspontra helyezkedni, hogy megakadályozza hazája kollektív tudatvesztését.

„Rájöttem arra, hogy az Egyesült Államokban elértük a kulturális dezintegrációnak azt a fokát, amikor valójában már csak baloldali vagy jobboldali illiberalizmus között lehet választani” - mondta Dreher a New York Times szerzőjének, illiberális demokrácia alatt értve azt, amikor bizonyos értékek szűk körének az érvényesülése érdekében háttérbe szorítják a pluralizmust.

Rod Dreher a Danube Institute - Duna Intézet - vendégeként töltött négy hónapot Magyarországon. A New York Times írásából az olvasó megtudhatja, hogy ezt az elemző műhelyt - think tanket - John O’Sullivan, egy hetvenes éveiben járó, finom modorú brit thatcherista vezeti, aki újságíróként lett Budapest rajongója. Az intézetet közvetett módon a magyar kormány finanszírozza - írja Elisabeth Zerofsky. Megállapítja, hogy a Danube Institute Közép-Európa és az angolul beszélő világ közötti összeköttetést szolgálja, és látogatói programja Orbán azon erőfeszítései közé illeszkedik, hogy hasznosítsa a magyar illiberális demokrácia iránti külföldi érdeklődést. Egyre gyakrabban hív meg Budapestre fontos konzervatív gondolkodókat és politikusokat, bátorítja őket arra, hogy ismerkedjenek Magyarországgal. A magyar kormány a 21. századi konzervativizmus intellektuális fővárosává igyekszik fejleszteni Budapestet.

Dreher arról is beszélt a New York Times szerzőjének, hogy egyáltalán nem tekint szentként Orbán Viktorra. Ő maga például elítélően számolt be a nyáron a Pegasus-botrány magyar vonatkozásairól, oknyomozó újságírók és politikai ellenfelek titkos megfigyeléséről. Azt írta, hogy az ilyen hírek a legrosszabb autoriter sztereotípiákat erősítik meg Magyarországgal kapcsolatban. Szintén bírálta Rod Dreher a kínai Fudan egyetem budapesti campusának létesítésére vonatkozó terveket.

Mindazonáltal Dreher úgy látja: Orbán az a politikus, akivé Donald Trumpnak kellett volna válnia. Rokonszenves számára például az, hogy az Orbán-kormány eltörölte az egyetemi gender-tanulmányokat. „Néhány évvel ezelőtt azt mondtam volna, nem, a kormány ne avatkozzon bele az egyetemi szabadságba. De most, hogy látom, mennyire hihetetlenül rombolóak ezek a programok az amerikai társadalomban, és hogy mennyre intoleránsak az ilyesmit támogató emberek, amikor hatalomra kerülnek, most már sokkal inkább rokonszenvezek” - mármint a tiltással, fejtette ki Dreher Elisabeth Zerofskynak.

A New York Times szerzőjének összegző megállapítása szerint az amerikai konzervatívok számára Orbán vonzereje nem annyira az általa hozott törvények és az általa folytatott politika részletkérdéseiben rejlik, hanem abban, ahogyan nyilvánosan hivatkozik a kereszténységre, Európa keresztény értékeire. Magyarország lakossága nagyrészt katolikus, és nem véletlen, hogy az amerikai konzervatívok között leginkább azok érdeklődnek az Orbán-kormány iránt, akik az úgynevezett posztliberális konzervativizmus egyre izmosodó katolikus szárnyához tartoznak.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

DÓZSA LÁSZLÓ (1942-) IS SZEREPELNI FOG AZ SZFE 56-OS MEGEMLÉKEZÉSÉN – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.10.22.

Emlékeznek még Dózsa Lászlóra?

Emlékeznek még, hogy miközben már teljesen nyilvánvaló volt, hogy Dózsa László színművész és Schmidt Máriáék is egy hazugságot próbálnak kitartóan védeni, Orbán Viktor a nemzeti ünnepen emelte beszédében Nagy Imrével és Mindszenty Józseffel egy mondatban említve az ’56-os hősök közé Dózsát?

ElkXrtuk-kritika

Alighanem beszivárgott tehát a belső ellenzék az ElkXrtuk készítői közé, mert ezen a becsempészett, a valóságot kifinomult művészi eszközökkel láttatni tudó részen kívül nem más a film, mint egy Origo-cikk mozgóképes feldolgozása.

Kövérnek elmentek otthonról – de már teljesen

“Gyurcsány a kamerák előtt az egyik sérült rendőr betegágyánál állt, de valójában a ravatalánál szeretett volna ott lenni…”

A pillanat, amikor az orbánista gépezet ráfordul Márki-Zay Péterre

Bukóforduló…

Orbán szerint megöli a középosztályt az Európai Bizottság terve

A magyar középosztályt Orbán már kinyírta, minek aggódik…

Gulyás rezsiérvei és a valóság

A kancelláriaminiszter csúsztatások és valótlanságok végeláthatatlan sorával elemezte a rezsihelyzetet.

Vajon bejutott a héten a Magyar Hang a Kormányinfóra?

Még mindig nincs elég szék.

MTVA-vezérigazgató: A közmédia objektív

Boldogkarácsonyt – üzenték Atlantisz lakói…

Bezár az Antall József Tudásközpont

A központ megtette a kötelességét, a központ elmehet.

Pegasus-botrány: a TEK második emberét is megfigyelhették

Bodnár akkoriban vált célponttá, amikor 2018 tavaszán hirtelen el kellett jönnie a terrorelhárítástól.

Több mint negyven ország ítélte el az ujgurok elleni jogsértéseket

Na, ki nincs közöttük?

Törvényen kívül helyezte az EP a lengyel alkotmánybíróságot

A határozat szerint a testület nem független, nem jogosult az alkotmány értelmezésére.

A Continental kész visszafizetni az állami támogatás egy részét

Már Lázár János kirohanása előtt leültek a kormánnyal tárgyalni. Ettől talán egyetlen makói dolgozó sem érzi magát jobban, sőt…

Kozmetikázni akarta a szén- és olajlobbi az ENSZ klímajelentését

Mint a filmeken…

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: MAGYARORSZÁGON A TÉT A SZABADSÁG - MÁRKI-ZAY ÚGY GONDOLJA: 6-7 SZÁZALÉKKAL KELL NYERNIÜK A VÁLASZTÁSON. A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.22.

Die Presse

Magyarországon a tét a szabadság, de Orbánt le lehet gyűrni a szavazóurnáknál. Ezt hangoztatta Márki-Zay Péter a lapnak adott telefoninterjúban. Véleményét fenntartja, még annak ellenére is, hogy a miniszterelnök egyik korábbi munkatársától azt hallotta: ha a politikus úgy véli, hogy vereség várna rá, akkor nem lesznek igazi választások. Egyébiránt az ellenzék jelöltjének nincs semmi kétsége, hogy a miniszterelnök mindent el fog követni a másik oldal győzelmének megakadályozására.

Épp ezért Márki-Zay úgy gondolja: 6-7 %-kal kell nyerniük, miután a Fidesz a maga javára formálta át a választási rendszert. De hozzátette, hogy meg lehet csinálni, miközben Orbán egypártrendszert, autokráciát épít. Ezt azonban nem szabad eltűrni. Az embereknek elegük van a megfélemlítésből és a korrupcióból. Az országnak 1000 év alatt még nem volt ennyire enyveskezű kormánya.

A miniszterelnök környezetében gyakorlatilag mindenki extra gyorsasággal igen tehetős ember lett. Mert az mégiscsak fölöttébb gyanús, ha a gyerekkori jó barát, az egykori gázszerelő pár év alatt többet tud felmutatni, mint az angol királynő. Itt most nem a tehetségéről van szó, hanem arról, hogy kinek a vagyona van nála. Az ellenzék törekvése ezek után, már túl Orbán leváltásán: megteremteni a demokratikus, piacgazdaságon és jogállamon alapuló Magyarországot, amely szerves része az uniónak.

Márki-Zay megismételte, hogy ha ő nyer, egyik első dolga lesz csatlakozni az Európai Ügyészséghez, lépéseket tesz az euró bevezetésére, ugyanakkor kiad olyan, nemzetközileg körözött bűnözőket, mint a volt macedón kormányfő. Nehezményezi viszont, hogy az EU idáig túlságosan is enyhekezű volt Orbánnal szemben, miközben kézzelfogható a válság Európában, amit a Brexit is tanúsít. A megoldás azonban nem a kevesebb, hanem a több unió, mutatott rá.

FT

A magyarok azon agyalnak, miként tehetnék ki az erős ember Orbán szűrét a hatalomból. De a politikus befolyását megtörni még akkor is hatalmas feladat lesz, ha az ellenzék győzni tud a választáson. A hatalom békés átadása attól függ, hogy a választás szabad és tisztességes lesz-e, továbbá hogy Orbán hajlandó-e elfogadni az eredményt. Azért itt vannak még kétségek.

A miniszterelnök jó 10 éve mutatja a feltörekvő autokratáknak az EU-ban és azon kívül is, miként kell csinálni a dolgokat. Hogy a demokráciából illiberális rezsim legyen, ahol nincs nyílt erőszak, megmarad a pluralizmus homlokzata, ugyanakkor a rendszer nem ütközik jelentős ellenállásba, sem odahaza, sem a határokon kívül.

Ám most az ellenzéki pártok úgy vélik, megtalálták a módját, hogy megfordítsák a folyamatot. És a kísérlet, amelyet Márki-Zay fémjelez, tanulságokat ígér a más, botladozó, illetve bajban lévő demokráciáknak. Ha elbukik, Orbán negyedszerre is mandátumhoz jut, ugyanakkor feladja a leckét az uniónak, hogy mitévő legyen a keménykezű vezetőkkel, akik tesznek a közösség értékeire és szabályaira.

Viszont ha sikeresnek bizonyul a próbálkozás, akkor azt bizonyítja, hogy a demokrácia képviselői képesek megszabadulni az autokratáktól, mégpedig anélkül, hogy erőszakhoz vagy törvénytelenséghez kellene folyamodniuk. A feltétel, hogy tegyék félre az ellentéteiket. Ez a módszer a minap már bevált a cseheknél, de sikerre vezetett a legutóbbi magyar önkormányzati választásokon is.

A pálya azonban a Fidesznek lejt és mellette szól a hatalmas médiahálózat is. Így az ellenzék nem reménykedhet pártatlan sajtójelentésekben. Ugyanakkor Orbán 5 évvel ezelőtti nyilatkozatából az derül ki, hogy 15-20 évre tervez, és ebből az következik, hogy ha netán veszít, az ellenzékből is mozgatni kívánja a szálakat.

Ez lehet az oka annak, hogy meg akarja tartani a befolyást a Médiahatóság és a Legfőbb Ügyészség fölött a jövő évi választás után is. Ám egyelőre meg van döbbenve, mármint, hogy várakozásaival ellentétben Márki-Zay lett e befutó az előválasztáson. Utóbbinak már biztosan dereng fejében, hogy ha nyer is, az ország orbántalanítása nem kevésbé gigászi feladat, mint az, hogy kiüsse a politikust a nyeregből.

Economist

Márki-Zay ugyan megnyerte az előválasztást, de most jön a nehezebb feladat. Először is fenn kell tartania az egységes ellenzéki frontot, bár ott már a 2. forduló előtt megkezdődött a civakodás. (Karácsony félreállásáról az elemzés azt írja, hogy ő és a későbbi győztes is rájött: Dobrevnek nem lenne esélye Orbánnal szemben, mert férje az igencsak népszerűtlen Gyurcsány, aki miatt 15 éve zavargások törtek ki, mivel kiderült, hogy visszatérően hazudott a gazdaság állapotáról.)

László Róbert a Political Capitaltől azt mondja, a hat pártnak rengeteg dolga lesz még, főként a kisebb városokban. Az egyéni körzetek felosztása jó sok viszályt eredményez, de az ügyben is megy majd a küzdelem, hogy melyik párt vezesse a szövetséget. Arról nem beszélve, hogy a Fidesz mindent meg fog tenni az ellenzék megosztására, illetve legyőzésére.

Márki-Zayt valószínűleg azon az alapon támadja majd, hogy annak stílusa időnként izgatott, a politikus kiszámíthatatlan és hajlamos hosszú beszédeket mondani. Afelől sincs sok kétség, hogy amerikai ügynöknek nevezi majd, mert autóalkatrész kereskedőként dolgozott a tengerentúlon. Ez pedig éppen elég egy olyasvalaki számára, mint Orbán, aki nem győz összeesküvésekkel riogatni.

Ezen felül nyakló nélkül ígér pénzt az embereknek azok saját befizetéseiből. A sajtó túlnyomó része is mellette áll, és szintén számíthat az ő felügyelete mellett meggazdagodott oligarchák támogatására. A felmérések mégis szoros versenyt ígérnek. Márki-Zay idáig már kétszer meglepte a világot. A harmadik nagy húzása az lehet, hogy lenyomja azt az embert, aki Magyarországot a demagógia szinonímájáva tette, ami már nehezebb feladatnak ígérkezik, de nem lehetetlen.

FAZ

Von der Leyen környezetéből az szivárgott ki a heves vitákkal tarkított uniós csúcs első napja után, hogy az új jogállami mechanizmus alapján a Bizottság egyelőre csak Magyarország ellen indítja meg az eljárást, mert kellő bizonyíték áll rendelkezésére a nagyfokú korrupció ügyében. Sőt, a forrás szerint a begyűjtött dokumentumok simán megállnak a bíróság előtt, azaz egyértelmű, hogy nem lehet biztosra venni az uniós pénzek tisztességes felhasználását. A papírok azt tanúsítják, hogy a miniszterelnök a közösségi alapokból rokonainak és ismerőseinek kedvezett.

Az értesülést megerősítette az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának CSU-s elnökasszonya, Hohlmeier, aki szerint Orbán minden erejével oligarchikus szerkezetek létrehozásán ügyködik és közben a haverok felé hajlik a keze. Mint mondta, ez ellen Brüsszelnek fel kell lépnie, mert az eset egészen kirívó Európában. Ráadásul a német zöldek, akik jelen állás szerint rövidesen bekerülnek a német kormányba, külön jogi szakvéleményt dolgoztak ki, hogy megtámogassák a Magyarország ellen indítandó eljárást.

Lengyelországgal ilyen gondok nincsenek, ott a jogállam miatt áll a bál az EU-val. Keddi strasbourgi szereplésével Morawiecki csak olajat öntött a tűzre, de Merkel és Macron azon van, hogy megakadályozza a konfrontáció elmélyülését. Külön-külön, de mindketten arra igyekeztek rábeszélni a lengyel vezetést, hogy az folytassa a párbeszédet az EU-val. A kancellár ugyanakkor pártolja, hogy Varsó egyelőre ne kapja meg a 36 milliárd eurót a gazdasági segélyprogramból. Szerinte a jogvita nem visz előbbre, ugyanakkor azt kell látni, hogy itt a nézetek igazából annak kapcsán ütköznek: mi a cél? A népek Európájának egyre szorosabb szövetsége vagy a több nemzetállam.

Moraewiecki megint kijelentette, hogy őket nem lehet megzsarolni. Ugyanakkor az Európai Tanács elnöke azt szerette volna, hogy ezt a kérdést egyáltalán ne tűzzék napirendre az állam- és kormányfők, mert júniusban már csúnyán hajba kaptak a magyar homofób törvény miatt. A holland miniszterelnök azonban kifejezetten azzal a megbízatással érkezett saját parlamentjétől, a témát meg kell tárgyalni, mert a bíróságok függetlensége nem lehet alku tárgya. Hasonlóképpen nyilatkozott belga kollégája, valamint az új osztrák kancellár is.

A lengyelek mellé egyedül Orbán állt oda, ő boszorkányüldözést emlegetett.

FT

A lap azt latolgatja, vajon az új német kormány keményebben lép-e fel Európában, mint a távozó nagykoalíció, miközben e pillanatban az EU nagy lendülettel tart a végső ütközet felé Lengyelországgal. Egy valaki próbálja mindenki másnál jobban benyomni a féket: Merkel. Ő tipikusan a békítéssel kísérletezik, noha mind nagyobb az ellentét Brüsszel, illetve a konzervatív-nacionalista varsói kormány között. Csakhogy ő már kifelé tart a politikából.

Helyébe a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok lépnek és ők előszeretettel hangoztatják a folyamatosságot. Más hangok viszont új megközelítést sürgetnek, főleg Kelet-Európa kapcsán. Egyesek azzal vádolják a távozó kancellárt, hogy túlságosan is békülékeny volt az illiberális demokráciákkal szemben és védelmébe vett olyan erős embereket, mint Orbán.

A német környezetvédők európai szóvivője, Brantner kiemeli: hosszú távú károkat okozott az uniónak és jogállami alapjainak, hogy a politikus ennyi időn át babusgatta a magyar vezetőt és bagatellizálta a politikájából eredő veszélyt. Ám akadnak olyan félelmek, hogy az új, szigorúbb berlini megközelítés fokozhatja a kelet-nyugati megosztottságot és válságba torkollhat.

Merkelt Kelet-Európában mindenképpen nagyon hiányolni fogják, hiszen mindig szoros kapcsolatokra törekedett Orbánnal és Kaczynskival, minden politikai nézetkülönbség ellenére is. Ezért ellenezte pl. Macron kétsebességes Európa-javaslatát. Valószínűleg idő kell ugyanakkor ahhoz, hogy a leendő német kormány kialakítsa egységes álláspontját a kontinens keleti feléről. Ám Berlinben horrorral érne fel, ha a lengyelek kiválnának az unióból. Az EU-ban most kb. ugyanolyan a helyzet, mint, amikor Budapest és Varsó vétózni akart a költségvetés ügyében.

Egyes körök ugyanakkor nyugalomra intenek, mondván, hogy Németország Merkel után is Németország lesz, nem kell tartani vezetési vákuumtól.

Frankfurter Rundschau

A kommentár megállapítja, hogy az EU-ért folyik a harc a jobboldali populizmussal szemben, de elérkezett az idő, hogy új alapokra helyezzék az uniót. A lengyel demagógok számára az első naptól kezdve nemzeti eseménynek számított, hogy az ország visszatért a kontinenshez. Része a nemzeti felszabadulásnak, amit onnantól kezdve a NATO-nak és az EU-nak kell szavatolnia.

Érdekérvényesítést jelentett, a hatalmas európai pénzeszsákot megcélozva vagyis nem valami újat és nagyobbat testesített meg. Ez Morawiecki ki mondta az EP-ben, cinikus arcátlansággal. Ezért szembe kell nézni azzal, hogy ahol korábban a két világrendszer között a választóvonal húzódott, ott most két, eltérő politikai kultúra határa fut. A keleti oldalon sokan, sok mindent másként értelmeznek, mint nyugaton.

Azaz hamvába holt a remény, hogy az új tagok minden nemzedékkel közelebb kerülnek a liberális rendhez. Inkább az látszik, hogy közeledik az ütközet a vélemények harcában. Csehországban Babis bukása megmutatta, milyen nyílt lehet ez a küzdelem. Magyarországon és Lengyelországban nem rosszak az ellenzék esélyei a következő választáson. Ott csak most jutottak el odáig, hogy 2004 után egy nemzedék döntsön a fejlődés irányáról. Minden ok megvan rá, hogy keleten támogatást kapjanak Európai barátai, ugyanakkor szembe kell szállni azokkal, akik elutasítják az egységes földrészt.

NBC News

Az EU küszködik, hogy feltartóztassa az illiberális demokráciákat, de hogy mire jut Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, az a jelek szerint meghatározza az egész demokrácia jövőjét Európában. A két kormány ellen az a vád, hogy aláássák a demokratikus elveket és példával szolgálnak más populista pártok számára a kontinensen. Varsó is azon van, mint Orbán, tehát hogy uralma alá vonja a bíróságokat. Ugyanakkor mindkét ország azt hangoztatja, hogy csupán a nemzeti érdekeket igyekszik megvédeni a brüsszeli elittel szemben.

Morawiecki ugyan azt bizonygatja, hogy a PiS nem kíván kiválni az unióból, de ez sokak számára nem elegendő biztosíték. A keményvonalas lengyel vezetők szoros szövetségesének számít a magyar miniszterelnök, aki nyíltan megmondta: a cél számára az illiberális kereszténydemokrácia, ami azonban összeegyeztethetetlen az unió liberális alapjaival.

Adam Bodnar a lengyel polgári jogok korábbi biztosa úgy látja, hogy Varsó nem hallgat a jó szóra, mert abban bízik, hogy ily módon elkerülheti a nyilvános elszámoltatást. Az európai együttműködésből pedig csupán a gazdasági kapcsolatokat szorgalmazza, a közös értékekből nem kér. Vagyis az irány egyértelműen demokrácia-ellenes, a kormánypárt érdekében még inkább központosítják a hatalmat.

A jogász szerint az ország minden hónappal közelebb kerül a versengő tekintélyelvűség rendszeréhez. Ám míg a magyarok és a lengyelek mind inkább jobbra tartanak, miközben szankciók várnak rájuk, a földrész nyugati felén csökken a populisták támogatottsága. Leírni azonban korai volna őket.

És ha össze tud állni az a 16 párt, amely tavaly nyáron közös nyilatkozatban fogalmazta meg törekvéseit, akkor az új, közös frakció a 3. legjelentősebb erő lehet az EP-ben.

Süddeutsche Zeitung

A tudósító azzal a benyomással tért haza Magyarországról, hogy Orbán Viktor pénzmegvonással akarja tönkre tenni, kiéheztetni az ellenzéki önkormányzatokat. Illetve azt az érdi polgármester úgy érzékeltette, hogy a hatalom igen alattomos stratégiát alkalmaz: rendkívül pontosan kiszámítja mennyi adót vonhat el, hogy az érintett települések ne tudjanak fejlődni, de azért még nem mennek csődbe. A cél az, hogy a választópolgárok úgy érezzék: impotens a városvezetés, mert akkor a csalódott emberek legközelebb a Fideszre voksolnak.

Sokan mondják ugyanakkor, hogy valóságos pénzeső zúdul azokra a településekre, ahol a kormánypárt képviselője az elöljáró. A döntések informális, illetve főként politikai alapon születnek meg. Márki-Zay azt közölte, hogy itt egy maffiával került szembe, amelyet csak a hatalom érdekel, viszont szakmányban lop.

A módszerre jellemző, hogy Érden pl. a bevételek egyharmada saját forrásból származik, kétharmad elvileg állami támogatás volna, de ebből idáig csupán kb.. 15 % érkezett meg. Viszont a kormány a járványra hivatkozva dektérummal csaklizott el olyan forrásokat, mint a súlyadó, a parkolási díjak, az idegenforgalmi járulékok vagy az iparűzési adó. Az elvonások uniós alapokat is érintenek, ezért Karácsony Gergely felszólította az EU-t, hogy az közvetlenül az önkormányzatoknak utalja az alapokat, de hiába.

Nem reagált Brüsszel arra sem, hogy a Kellesz nevű civil szervezet számtalan példával bizonyította: ezen a területen is tetten érhető a rendszer szintű korrupció, mert dől a pénz a fideszes vezetés alatt álló településekre, ám ott sokszor megint csak pártközeli oligarchák zsebét vastagítják.

Daniel Freund, német zöld EP-képviselő szerint nem valószínű, hogy ez esetben alkalmazni fogják a jogállami mechanizmust. Úgy látja, hogy itt hatalom az ellenfeleit szurkálja, de Orbán csak felbátorodik, amikor azt tapasztalja, hogy a Bizottság a füle botját nem mozgatja.

ITT OLVASHATÓ

LASSAN ZÖLDRE VÁLTHAT A KÖZLEKEDÉSI LÁMPA, AMELY ÚJ IRÁNYT ADHAT EURÓPA LEGERŐSEBB ORSZÁGÁNAK

PORTFOLIO
Szerző: PALKOVICS MÁTÉ
2021.10.22.

Új fázisba léptek a kormányalakítási kísérletek Németországban, miután mind a választást megnyerő SPD, mind az FDP, mind pedig a Zöldek rábólintottak a hivatalos koalíciós tárgyalások megindítására, amely még inkább növeli egy hárompárti "közlekedési lámpa koalíció" megalakulását, amelyben az SPD-s Olaf Scholz lehet a kancellár. A pártok azonban valójában már hetek óta folytatnak puhatolózó jellegű tárgyalásokat, amelyek eredményei kapcsán már le lehet vonni bizonyos következtetéseket egy majdani kormány irányvonalát illetően.

Összesen 22 munkacsoport fog dolgozni szakpolitikusokkal karöltve az elkövetkező hetekben azon, hogy a pártok megegyezzenek egy koalíciós szerződésről.

Ez akár több hetet is igénybe vehet, a most hivatalban lévő nagykoalíciós kormány felállásáig például hosszú hónapokat kellett várni, a pártok most azonban ennél optimistábbak. Eddig a hivatalos kommunikáció úgy szólt, hogy még karácsony előtt szeretnék, hogy hivatalba lépjen az új kabinet. Ennek ellenére tegnap a pártok képviselői közölték, hogy már november végével le kívánnak tenni egy koalíciós szerződést az asztalra, hogy Olaf Scholzot már december első hetében beiktathassák kancellárnak.

Természetesen rengeteg kérdés merül fel annak kapcsán, hogy miként vihető véghez egy sikeres kormányzás olyan pártok között, amelyek markánsan különböző világnézetet képviselnek számos témában...

ITT OLVASHATÓ

MÉRJÜK MEG ORBÁN VIKTORT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.22.

Ne tessenek egyből rosszra gondolni, hogy a méretei fölötti tűnődés (átugrani vs. megkerülni) mondatja velünk, miszerint a kedves vezetőt le kellene mázsálni. Mert kik vagyunk mi, hogy élcelődjünk bárkai alkatán és deformitásán, és ez nem is komilfó, mert volt gyerekszobánk. Bár a háború mostani állásában már minden lehet, de nincs értelme semminek sem, ahogyan a költő mondja, ugye. No most, Orbán Viktor tömegét (és nem a súlyát, mert a Holdon a hatoda volna mint a sártekén, a menyekben meg semennyi) nem csúfolódási vagy egészségügyi szándékkal vizslatnánk nagyon szívesen, hanem besorolási szándékkal, hogy vajh, boszorkány-é ő maga is, vagy pediglen nem egészen.

Elmondom a dilemmát és tépelődést. Ha jól emlékszem, Varga Judit vezette be a Fidesz szótárába a „boszorkányüldözés” fogalmat abban az értelemben, hogy a civilizált világ (vö: EU) ezt folytatna kies hazánk ellen. No most, ha ez így van, akkor abban vannak a megtestesült boszorkányok, akiket üldöznek, így a kép, ami ez ügyben előttem van, hogy futrobog a boszorkány, mögötte pedig lohol az EU, amint őtet üldözi. Ahogyan a clarexes reklámban az apuka megy a hasa után. De elkalandoztunk. Nos tehát, Varga Judit bevezette a köztudatba ezt a boszorkányüldözősdit. Aszongya az EU, ne lopj. Boszorkány, vágja rá a NER. Ne hazudj – boszorkány, ne fasisztáskodj – boszorkány, és így tovább a végtelenségig.

És most már Orbán is rákezdte, hogy Európában boszorkányüldözés van. Azért hangoztatja ezt a kedves vezető, mert ez az Európa, illetve annak a parlamentje kedden kimondta a lengyel alkotmánybíróságról, hogy az illegitim. Sőt, azt javasolják az Európai Bizottságnak, hogy indítsa el Lengyelországgal szemben az uniós források védelmét szolgáló jogállamisági mechanizmust, szakítsa meg, vagy függessze fel a kifizetéseket, indítson kötelezettségszegési eljárásokat és ne hagyja jóvá a lengyel nemzeti helyreállítási tervet, etc., valamint etc. Azért ez már döfi, ebben Orbán megláthatja a saját jövőjét, és ezt nevezi boszorkányüldözésnek. Ámde, ha a lengyelek boszorkányok, akkor ő is az...

ITT OLVASHATÓ

IZRAELBEN TERRORISTÁK ELLEN FEJLESZTETTÉK KI A PEGASUST, MAGYARORSZÁGON VISZONT TERRORELHÁRÍTÁSI VEZETŐT CÉLOZTAK MEG VELE

TELEX / DIREKT36
Szerző: PANYI SZABOLCS
2021.10.22.

Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek.

A főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között több szempontból is figyelemre méltó. A Pegasust kifejlesztő cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje során maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként...

ITT OLVASHATÓ

KÖZMÉDIA: HAZUDNI BOLONDULÁSIG

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.10.21.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (ismertebb és közkedvelt elnevezéssel: MTVA) vezérigazgatója szerint intézménye pártoktól független és objektív. A Figyelő című hetilapnak Papp Dániel azt is elmondta, nagyon meg van elégedve a szakmai színvonallal.

Mielőtt továbbmennénk, olvasóink tájékoztatása érdekében meg kell említenünk, hogy az egykor gazdasági hetilapként működő Figyelőnek interjút adó Papp Dániel ugyanaz az ember, akinek hivatalos igazolása van arról, hogy hírhamisító. 2011-ben még egyszerű riporterként szolgálta Orbán Viktor médiáját, s egy emlékezetes, bár pozitívnak nem mondható kalanddal írta be magát a magyar sajtó történetébe. Hősünk társaival együtt azt a csínyt követte el, ami miatt jobb helyeken páros lábbal rúgják ki a munkahelyéről, sőt, a sajtó környezetéből is távoznia kellett volna. Az általa fémjelzett stáb ugyanis azt a látszatot keltette, mintha a lejáratás szándékával megszólaltatott Cohn-Bendit, akkori zöld uniós képviselő megfutamodott volna a kérdéseik elől, és otthagyta volna az őt kérdező riportereket. Valójában a „beszélgetést” vágták meg sajátos módon, mégpedig úgy, hogy föltettek egy kérdést a képviselőnek, majd válaszként azt vágták be, amikor az elköszönt a stábtól. Hogy közben fél órán át válaszolt a kérdésekre, arról nem esett szó.

Ilyen előélettel Papp Dániel nemhogy megbukott volna Orbán Viktor csapatában, de egyre feljebb mászott a szamárlétrán, mígnem végül a vezérigazgatóságnál állapodott meg...

ITT OLVASHATÓ

„TE ODAÜTÖTTÉL A KOMMUNISTÁKNAK, AZOK MEG VISSZAÜTÖTTEK” – EGY EDDIG EL NEM MESÉLT ’56-OS TÖRTÉNET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2021.10.22.

Egy éve adott hírt a Válasz Online a mecseki láthatatlanokról készülő film kálváriájáról – nem hiába. Azóta, olvasóinknak is hála, az ’56-os forradalom legtovább kitartó fegyveres alakulatáról készülő alkotás munkálatai folytatódhattak, s lassan be is fejeződnek. A film készítésében kulcsszerepet vállaló újságíró, rendszeres szerzőnk, Sashegyi Zsófia most olyan történetet oszt meg olvasóinkkal, amely a filmben nem lesz látható: Czukor Antal történetét. Ezzel emlékezünk a forradalom 65. évfordulójára...

ITT OLVASHATÓ

NEMCSAK MÁRKI-ZAY, HANEM GYURCSÁNY IS BÁNTÓAN HIÁNYZIK A GYURCSÁNY-FILMBŐL - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2021.10.22.

Kedves olvasóink, hervad már ligetünk, s díszei hullanak! Az ősz utolsó enyhe óráiban felsóhajtunk: nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok közt nem lengedez a Zephyr.

4 legfontosabb cikkünk most

- A pillanat, amikor az orbánista gépezet ráfordul Márki-Zay Péterre

- Klára asszony már 2006-ban is gigantikus politikai stratéga volt

- Gulyás Gergely nem javasolja, hogy Erdélyből utaztassanak embereket a Békemenetre

- Kína ugyan tagad, mégse volna meglepő, ha valóban lenne hiperszonikus csodarakétájuk

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

ITT OLVASHATÓ

„AZ ELFOGOTTNAK LEHETŐSÉG SZERINT TÖRJÖN EL VALAMIJE” – EGY PÁLYAKEZDŐ RENDŐR ŐRMESTER BESZÁMOLÓJA A 2006-OS ESEMÉNYEKRŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2021.10.21.

Balog Zoltán volt miniszter, református püspök, és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester jelenlétében szerdán bemutatták Skrabski Fruzsina a 2006-os tüntetések, zavargások és rendőri túlkapások áldozatairól szóló dokumentumfilmjét. Az Áldozatok 2006 elkészítésében riporterként közreműködött Kisberk Szabolcs, a HírTV akkori tudósítója, és Bodoky Tamás, az Index akkori újságírója (jelenleg az Átlátszó főszerkesztője) is. A filmkészítést megelőző kutatómunka során számos visszaemlékezést, beszámolót kaptunk, ezek közül az egyik legmegrázóbb egy akkor pályakezdő rendőr őrmesteré, aki a rendőr szakközépiskolából egyenesen a Magyar Rádió akkori székházában működő ideiglenes rendőrbázisra csöppent. A neve elhallgatását kérő rendőr beszámolóját itt változtatás nélkül, teljes egészében közzétesszük.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ