2022. május 23., hétfő

HADINAPLÓ – UKRAJNAI HELYZETKÉP A HÁBORÚ 88. NAPJÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2022.05.23.


Szvjevjerodoneck környékén alakul a katlan a Donbaszban. Az ukránoknál megjelentek a gránátvetővel szerelt pick-upok, a fegyverzetellátottság kijózanító alakulásával összefüggésben. Történelmi beszéd a kijevi parlamentben. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 85. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) 
napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Jadwiga Rogoża, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.


A legfontosabbak röviden:

  • - A Donbaszban Szvjevjerodoneck környékén alakul a katlan.

  • - Az ukránoknál megjelentek a „technicalok”. Újabb nyugati nehézfegyverzet érkezhet az országba.

  • - Zaporizzsja megyében a pénzforgalomban egyre inkább teret nyer a hrivnya.

  • - Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök felszólalt az ukrán parlamentben. A lengyel–ukrán kapcsolatok (Varsó szerepvállalása miatt) hatalmas lendületet kaphatnak.

  • - Az elemzői kommentár kijózanítóan értékeli az ukrán fegyverzetellátottság alakulását.

Részletes helyzetkép:

Az ukrán erők az ellenséges támadásokat Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék közös határterületén visszaverik, az esetek többségében az ellenséget arra kényszerítve, hogy a korábban elfoglalt állásaiba vonuljon vissza. A harctevékenység fő színtere Szjevjerodoneck környéke maradt – az orosz erők behatolhattak a város déli részébe, s elpusztíthatták a települést a szomszédos Liszicsanszkkal összekötő hidat is – azonban ezzel együtt sem sikerült a Donyeck és Luhanszk megyék határán húzódó Liszicsanszk–Bahmut országutat ellenőrzésük alá vonni. A harctevékenységek intenzitásának csökkenésére kerülhetett sor Donyeck megye középső részén, az Avdijivka [Авдіївка] és Kurahove [Курахове] között húzódó térségben, Zaporizzsja megyében pedig sporadikus összecsapásokra került sor. A tüzérségi támadások domináltak, az orosz légierő szintén folytatta az ukrán állások és azok közvetlen hátának bombázását. A harctérségeken kívül a tüzérségi támadások és bombázások céljai továbbra is Harkiv és a körülötte fekvő települések, Mikolajiv, a Dnyipropetrovszk megyében Krivij Rihtől délre fekvő helységek, illetve Csernyihiv és Szumi megyék az államhatár mentén fekvő járásai maradtak...

ITT OLVASHATÓ

SZAKÉRTŐ: A NYUGDÍJEMELÉS NEM ELÉG, KORREKCIÓRA VAN SZÜKSÉG

KLUBRÁDIÓ
Szerző: BOHUS PÉTER
2022.05.23.


A Magyar Nemzeti Bank átalakítaná a nyugdíjrendszert. Emelnék a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz igazítva, bónuszt adnának a tovább dolgozóknak. Jó ez a nyugdíjasoknak? Tényleg betegen megyünk majd nyugdíjba, ha megemelik a nyugdíjkorhatárt? Farkas András nyugdíjguru válaszolt a Reggeli gyorsban.

Miközben az élettartam fokozatosan nő, át kellene alakítani a nyugdíjszámítás módját is. A régebben nyugdíjba menők ugyanis kevesebb pénzt kapnak az újonnan nyugdíjba menőknél, mert az induló nyugdíj mindig a béremelésektől függ, ami pedig az utóbbi időben jelentős volt. Farkas András nyugdíjszakértő a Reggeli gyorsban elmondta, emiatt a korábban nyugdíjba mentek gyakran szoktak panaszkodni. Ezért is "teljesen jogos felvetésnek" gondolja az értékkövetési eljárás módszerének megváltoztatásátamiről az MNB is ír.

A szakértő elmondta, hogy minél később állapítják meg a friss nyugdíjat, annál magasabb értékek jönnek ki, különösen az előző években megállapított nyugdíjakhoz képest. Most van olyan nyugdíjas, akinek ugyanolyan életpálya után a 2014-ben megállapított nyugdíja 70-80 százalékkal alacsonyabb, mint egy friss nyugdíjasnak, mondta.

Az MNB felvetésével egy gond van, mondta Farkas, hogy ha emellett nem nyúlnak hozzá a nyugdíjemelés módszeréhez is, úgy bármilyen módon is változtatnak az új nyugdíjak megállapításának a számításán, akkor az új nyugdíj is "elkezdene lecsúszni a relatíve elszegényedés csúszdáján".

Szerinte sokféle a nemzetközi tapasztalat, és ez a méltányossági lépés végrehajtható a nyugdíjrendszerben, ő is is ezért küzd, hogy megváltoztassák a valorizációt (tehát a nyugdíjszámítást), mondta Farkas András. Szerinte a régebbi nyugdíjakat "pozitív diszkriminatív módon kellene emelni", utólagos korrekciót kell beépíteni. Most a nyugdíjemelés nem elég, hanem az utólagos korrekcióra is szükség van, ami a régi nyugdíjasokat kicsit feljebb emelheti.

A nemzeti bank javaslatai között van az is, hogy ösztönöznék a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást, amivel kapcsolatban a szakértő azt mondta, ez is egy nyugdíjnövelési módszer. Jelenleg ugyanis, ha valaki a nyugdíjkorhatár után nem igényli a nyugdíját, hanem tovább dolgozik, akkor 30 naponta fél százalékos nyugdíjemelésre, bónuszra szerez jogosultságot. Az MNB mostani javaslatában évi 6 százalékos nyugdíjbónusz szerepel. Farkas András szerint "ezzel nincs baj": minél jobban ösztönöznek, annál jobb a gazdaságnak, hiszen "akkor hosszabban maradnak a szakképzett, nagy tapasztalatú szakemberek az aktív munkaerőpiacon".

Ugyanakkor ennek is vannak súlyos korlátai, mondta Farkas, aki rámutatott, hogy Magyarországon az egészségben várható további élettartam az EU-ban az egyik legrosszabb. Miközben a normál várható további élettartam, tehát az egészségben és nem egészségben töltött évek száma "nem annyira rövid a nőknél" 18, a férfiaknál 14,5 év. "De ennek sajnos kevesebb mint a fele tölthető el az egészségben a statisztikák szerint".

Ha felnyomnánk a munkavállalás ösztönzésével azt a kort, amikor ténylegesen nyugdíjba mennek az emberek, akkor gyakorlatilag betegen mennének nyugdíjba. Ezért szerinte ez a módszer elfogadható, de de nem szabad túlfeszíteni a húrt, mert akkor beleütközünk az egészséges élettartam korlátba.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

„MÁJUS VÉGÉN A FELMONDÁSI TILALOM VÉGET ÉR, ÍGY ŐSZRE KIDERÜLHET, HOGY MARAD-E ELÉG ORVOS AZ ÁLLAMI KÓRHÁZAKBAN”

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2022.05.23.


Terveinket arra is alapozzuk, hogy változik a biztosítási környezet és bárki hozzáférhet a magánszolgáltatásokhoz – mondta Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont új vezetője
.

Hogy érzi magát kardiológusként az Országos Gerincgyógyászati Központ élén? Okoz nehézséget, hogy ami itt zajlik, ahhoz önnél mindenki jobban ért?

A gerincgyógyászatot ráhagyom azokra, akik eddig is professzionálisan végezték gyógyítói feladatukat. Intézményvezetőként, az intézet vezérigazgatójaként nem is kell minden orvosi szakmához értenem. A menedzseri tapasztalatom pedig megvan, hiszen sokáig egy 1600 ágyas, teljes körű ellátást nyújtó egyetemi oktató kórházat, nemzetközi Transzlációs Medicinaközpontot vezettem, melynek része volt egy 126 ággyal rendelkező mozgásszervi centrum is. Erre a tapasztalatra építve nem jelent nehézséget ez az új feladat. A Budai Egészségközpontnak jelenleg 150 ágya van, és bár nincs két egyforma ellátóhely, az elmúlt négy hónapban itt szerzett tapasztalataim alapján menedzselés szempontjából sok újdonság nincs. Pozitív kihívásként tekintek az új pozíciómra. Kérdésére visszatérve, köszönöm jól érzem magam...

RENDKÍVÜL TÚLÉRTÉKELTEK A LAKÁSOK MAGYARORSZÁGON - MI SZÓL A ZUHANÁS MELLETT ÉS MI SZÓL ELLENE?

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.05.23.


A kiemelkedő mértékű lakáspiaci drágulás következtében az MNB becslése szerint országos átlagban történelmi magas, 18 százalékos szintre emelkedett a lakásárak túlértékeltsége. Budapesten már több éve magas a túlértékeltség, ami jelenleg 15 százalékos szintet tesz ki. Mi okozza mindezt és mire számíthatunk a jövőben? 


Az alábbiakban az MNB Lakáspiaci Jelentése alapján ennek néztünk utána.

2021 második félévében gyorsabb ütemben folytatódott a lakásárak növekedése. Az MNB lakásárindex alapján 2021 harmadik és negyedik negyedévében rendre 7,2 és 2,4 százalékkal emelkedtek nominális értelemben a lakásárak országos átlagban. A lakásárak éves növekedési üteme ezzel jelentősen gyorsult, és a 2021 második negyedéves 14,4 százalékról a negyedik negyedévre 21,4 százalékra emelkedett.

ILYEN DINAMIKUS ÁREMELKEDÉSRE LEGUTÓBB 2003-BAN VOLT PÉLDA MAGYARORSZÁGON.

A Központi Statisztikai Hivatal lakásárindexei alapján 2021-ben az új lakások ára 12,2 százalékkal, amíg a használt lakásoké 20,6 százalékkal emelkedett. Az MNB lakásárindex alapján a lakásárak reálértelemben 13,4 százalékkal emelkedtek 2021 negyedik negyedévében éves szinten, ami érdemben magasabb a 2021 második negyedévében mért 8,7 százalékos éves dráguláshoz képest...

ORBÁN VIKTOR, A TOTEM – ÍGY LETT A MAGYAR KORMÁNYFŐ A TRUMPI JOBBOLDAL PÉLDAKÉPE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2022.05.23.


Lapunkat – sok más hazai és külföldi újsághoz hasonlóan – nem engedték be a Budapesten tartott, papíron eltörléskultúra-ellenes, szólásszabadság-párti konferenciára, a CPAC Hungaryre. Nem ez volt a rendezvény egyetlen ellentmondása, ám ezekkel együtt is kijelenthető: beérett Orbán Viktor törekvése, hogy hivatkozási alapja és egyik szimbolikus vezetője legyen az új nyugati jobboldalnak. A kölcsönös egymásra találásban másodlagos, hogy a magyar valóságban mennyire érvényesülnek a mozgalom zászlajára tűzött elvek. Bemutatjuk a rendezvény teljes hátterét és politikai következményeit...

A REND ÉS A TÁRSADALMI LESZAKADÁS

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.05.22.


Sok pedagógus kapott rémülten a fejéhez, mikor meghallotta a közoktatás Belügyminisztériumhoz csatolását, majd ijedt meg még jobban, mikor a bizottsági meghallgatáson Pintér Sándor miniszter úr vázolta a számára fontos prioritásokat. Sokan írtunk is a gondolatainkról a közösségi médiában, és foglalkozott vele a sajtó is, persze csak az ellenzéki.

Én is leírtam, elmondtam, mennyire idejétmúltnak és szakmaiatlannak tartom a rendőrségi attitűdöt a közoktatás irányításában, hogy számomra vállalhatatlan pedagógiailag az újabb iskolarendőrök beállítása, vagy a kamerarendszer, no meg a tanári gondolkodás, szerep helyett a további központosítás erősítése. Mindez a rend jegyében.

Szegény Ranschburg, Vekerdy…jó, hogy nem élték meg, mivé lesz az oktatásirányításban mindaz, amit ők egész életükben próbáltak megértetni és a rendszer, a pedagógiai gondolkodás részévé tenni.

Most nem megyek bele, hogy mikor volt ez a “rend” így szempont az oktatásban, de félő, hogy az igazgatók a gondolkodás nélküli végrehajtó szerep mellé kapnak majd konkrétabbakat is. Hogy mire gondolok? Nos, hallottam efféle kirívó eseteket korábban is, most ez feltehetően gyakori lesz. A tanórák alatt a folyosón járkáló, a tantermek előtt hallgatózó felettes, aki feljegyzi, hol nincs szerinte rend, hol nem a tanár szava hallatszik ki csupán, hol van túl nagy alapzaj. Esetleg azt is, ki, miről beszél. Mert a rend tartalmilag is meghatározott. Feljegyzi és továbbítja a tankerületnek, hogy ki felel meg az új pedagógiai elvárásoknak és ki nem. Most ez annyira abszurdnak tűnik…. de sajnos benne van a pakliban.

Most inkább arról írok, hogyan látom azt, vajon miért alakult ki ez a helyzet, hiszen az iskolán belüli erőszak azért nem volt eddig ennyire velünk, mint az utóbbi években. Még a rendszerváltás előtt sem merült fel ez így, ebben a formában. Sőt, visszagondolva az egészre, a gyerek akkor sokkal fontosabbnak tűnt az iskolában, mint most. Akkor mi történt?

Mivel pedagógus vagyok, kapcsolódva a közoktatáshoz, no meg e mellett jó ideje a szegregátumok világában próbálom értelmezni a társadalmi leszakadás kérdését, ebben a két dologban én erős kapcsolódást érzek.

Ezt az egészet, amire most ez a döntéshozói reagálás ebben a formában történik, már régen lehetett látni. A társadalmi leszakadásban érintett családokban generációk óta halmozódó, kezeletlen problémák vannak. Mindenben, nemcsak az iskolához való viszonyban. De ha csak ezt nézem, az nagyon markánsan látszik, hogy a szülők, sőt, a nagyszülők generációja sem kapott megfelelő képzést, elképesztő, hogy még mindig vannak analfabéták, a funkcionális analfabéták aránya pedig szerintem nagyon magas, de erről ugye nincsenek adatok, hiszen a feltételezés az, hogy aki elvégzi a nyolc általánost, az tud megfelelően olvasni, szöveget értelmezni.

Aki magántanulóvá válik, ott ez napnál világosabb, de ezt sem hangosítja ki a rendszer, mindenki igyekszik úgy kozmetikázni mindent, hogy ne látszódjon a kudarc, no meg a legfontosabb, hogy szabaduljanak meg tőlük mihamarabb. Nem számít, hogy nem tudnak semmit. Fontosabb, hogy ne kapcsolódjanak tovább a rendszerhez. Hogy ne rontsák az összképet, és a személyes felelősségre lehessen náluk hivatkozni. Mert hiba csak náluk lehet, hiszen a rendszer “tökéletes”.

Az iskolai erőszak legfontosabb oka, hogy már rég nem tudnak megbirkózni a pedagógusok azzal a problémahalmazzal, amit a társadalmi leszakadásban érintett gyerekek behoznak magukka a tantermekbe. Az a szocializációs minta, amit ezek a gyerekek otthon kapnak, nem támogatja az iskolát. Az iskola hatása pedig leamortizálódik az otthoni közegben. Teljesen más értékrend, más üzenetek szabályozzák ott az életet, az érdeklődést, a kommunikációt, a viszonyulásokat, amire ráadásul egyre nagyobb hatással van a fogyasztói világ, és a digitális tér, ami megsokszoroz mindent…de nem azt és nem úgy, ahogy azt az iskola elvárja. Ma a kortárs csoport hatása is sokkal erősebb, mint a pedagógusé. Annak is van egy értékrendje, ami, ahol sok a hátrányos helyzetű gyerek, ott gyorsan erővé formálódik. És akkor még nem beszéltünk a generációs szegénységből hozott hátrányokkal, ami elképesztő mértékű…mindenben. A hátrányok lefaragásával pedig nem állunk jobban most sem. Sőt. Egyre többet hallani a szakemberektől a kasztosodást az oktatásban, amit az egyházi iskolarendszer is támogat, azzal a szegregáló hatással, amihez állami segédletet is kapnak. A miniszteri meghallgatáson elhangzott az is, hogy az egyházak közoktatási szerepét tovább fogják erősíteni.

Kellett volna a döntéshozóknak látni, már sokkal korábban, hogy ez lesz. Ha az általános iskola megfelelő alapkészségek nélkül engedi tovább felső tagozatba, középiskolába a gyerekeket, azzal a szocializációval, amiben élnek, ott nem lehet a központi tanterv elvárásainak megfelelni. Ott nem a tanulásban találják meg a önmagukat, ott keresnek mást, amivel kompenzálhatják a kudarcokat, ami az iskolában végig érte őket. Konfliktuskezelési módokat, kommunikációs mintákat, értékrendet pedig otthonról hoznak. Onnan, ahol a családon belüli erőszak gyakran természetes része az életnek.

Van, aki ezt tagadja. Azt mondja, a jobb társadalmi státuszúak iskolában is van erőszak, mert ott van pl. a drog, vagy rossz szülői minta máshol is van. Nyilván van ilyen is. De meggyőződésem, hogy ahol szegregálódó vagy szegregált iskolák vannak, ott ez általános. Hogy ezekből mennyi hangosodik ki a média által, nem tudom, de hogy töredéke csak, ebben biztos vagyok. Mert a kihangosodó esetek előtt rengeteg verbális agresszió van. Az iskola erőszak nem olyan, mint egy váratlan bomba. A kezeletlen problémák lassú, kitartó előrenyomulásában és az eszköztelen pedagógusok kínlódásaiban folyamatosan látni a felfejlődését.

Pontosan tudom, milyen különbség van iskola és iskola között. Tanítok szegregált tanulócsoportban is, olyan gyerekeket, akiknek a szüleivel, családjával is dolgozunk, próbáljuk segíteni őket a túlélésben, és abban is, hogy legalább a gyerekeiknek egy másfajta életstratégiát építhessenek.

Mindig kiemelem, hogy nem ügyeket kell kezelni, ahogy ma ezt a rendszer teszi, hanem az okokkal kell foglalkozni. Erőszakkal, a nyilvánvaló erőfölénnyel nem lehet megszüntetni az okokat. Ahhoz másfajta munka kell, kitartó, türelmes, empatikus attitűddel. A rendőrség feladata nem az okokkal való törődés, hanem a szabályok betartása, az azokat megszegők ügyeinek rendezése, kényszerítő eszközökkel. (Nyilván ezek mellett más is, tudom, és azt is, hogy mi a Belügyminisztérium feladata és hatásköre, de az iskolarendőr, a kamerarendszer, a rendteremtés hangsúlyozása miatt csak ezt emelem ide.) Ők egy folyamat adott szakaszában kapcsolódnak be, erre van tudásuk, hatáskörük. Akkor van dolguk, mikor valaki megszegi azokat az állam által meghozott szabályokat, amelyek a társadalmi normához igazodnak. (Na, ebbe most nem megyek bele jobban…hogy hol van ez a norma most.)

A közoktatás a folyamatnak egy másik szakasza. Ott a világ működésének megértetése, az ehhez szükséges tudások és készségek fejlesztése történik. Ebben benne van minden, az alapkészségektől, a korszerű tudástartamig, a szociális készségektől a kreativitásig.

Szolgál elég példával a történelem arra, hogy a fenyegetéssel fenntartott rend miféle, egy életre meghatározó terhet ró gyerekként az emberekre. Azokkal a sérülésekkel élve, melyeket így szereznek, nem lehet kiteljesedett felnőttkor. Ráadásul azt is tudjuk, hogy ezeket a sérüléseket hogyan adják tovább a gyermekeiknek. Szóval a hatás sokáig rombol.

A kényszerítés a korszerű pedagógiának nem eszköze. Ráadásul így a pedagógusok sem fogják majd törni a fejüket, hogyan lehetne motiváltabbá tenni a gyerekeket, hiszen majd megoldja helyettük kívülről a rendszer. Innen a felelősség is kiveszhet, és előjön az “én leadtam az anyagot, tőlem ezt várják el” viszonyulás. A motivációt, a figyelmet kényszerítse ki az iskolarendőr. Neki az a dolga. Meg, majd jól megnézik a kamerafelvételen, ki nem figyelt, ki mit csinált az órán. És? Beszélhetünk-e így pedagógiáról? Mivé silányul így az egész?

Persze érdekes lesz, ha a probléma tovább nő, és ez sem lesz elég. Akkor mi következik? Megkettőzik az iskolarendőröket? Még több kamerát szerelnek fel, mert majd ott fognak verekedni, ahová nem lát el a kamerarendszer? Ja, és mit csinálnak azokkal, akiket így tetten érnek? Hogyan büntetik őket? Hova teszik? Kik kezelik majd a problémáikat? Mert az nem fog megoldódni ettől. Ha ennyi elég lenne, akkor a rendőrségnek sokkal kevesebb dolga lenne…. nem lennének visszaesők sem.

Az iskola dolga a gyerekek személyiségének a fejlesztése. Hogy belülről jövő igény legyen a szabályokhoz való igazodás. A rendszerváltás óta azzal a felszabadító érzéssel élhettünk, hogy beleszólhatunk a szabályok alakításába is, és az oktatásban célunk volt, hogy ezt is meg is tanítsuk a gyerekeknek.

Ezért élem meg veszteségként a közoktatás Belügyminisztériumhoz kerülését. A strukturális változások igénye egyre jobban látszik, de az állami válaszok mindig az ellenkező irányba mozdulnak. Nem törekednek az oktatási szegregáció megszüntetésére, hanem mellette rendszerbe állítják a tanodákat, ami a szegregált iskolák működési hiányát pótolja. Nem arra törekszenek, hogy olyan problémakezelést működtessenek, ami az iskolai erőszakot annak kiváltó okaival megszünteti, hanem beállítanak mellé egy külső rendszert, ami azt próbálja meg fenyegetéssel visszaszorítani. Komplex problémakezelésről meg végképp nem beszélhetünk.

Semmi jó érzésem nincs ezzel az egésszel kapcsolatban. Úgy érzem, folyamatosan távolodunk a megoldástól. Süketek párbeszéde zajlik. Bár ez sem jó hasonlat, mert nincs párbeszéd. A “rendhez” ma, úgy látszik, ez sem szükséges.

ORBÁN VIKTOR MÉG NEM TUDJA, MELYIK UJJÁBA HARAPJON

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2022.05.22.


Komoly költségvetési kiigazításra lesz szüksége az ötödik Orbán-kormánynak közvetlenül a hivatalba lépése után, de nyilván kerülni fogják a megszorítás kifejezést. Ettől még egyértelmű, hogy soha olyan kedvezőtlen gazdasági környezetben nem vágott neki egy új ciklusnak Orbán Viktor, mint most. Ahhoz, hogy javítson a helyzeten, meg kell szüntetnie azt a nemzetközi elszigeteltséget, amelybe az orosz-ukrán háborúhoz való hozzáállása miatt került, ugyanakkor stabilizálnia kell a költségvetést, hogy a hiány kezelhető maradjon.


Mivel a legtöbben újráznak Orbán Viktor most megalakuló kormányában, sok meglepetést nem tartogat a következő négy év fideszes kormányzása. Nem valószínű ugyanis, hogy Rogán Antalt, Gulyás Gergelyt, Szijjártó Pétert, esetleg Pintér Sándort új oldaláról ismernénk meg az ötödik Orbán-kormányban végzett tevékenységük alatt. Ők a Nemzeti Együttműködés Rendszerének jól kipróbált káderei, akikben szinte tökéletesen megbízik a főnökük. A kormányzás jellege és stílusa tehát valószínűleg hasonló lesz a következő négy évben is, mint amit megszoktunk a 2010-es „fülkeforradalom” óta.

Az új helyzet persze új embereket is igényel, így jönnek a képbe olyan menedzserek, gazdasági szakemberek, mint Csák János vagy Nagy Márton. Az ő lojalitásuk is megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor némi új színt vihetnének a kormányzásba, főleg úgy, hogy a válságmenedzselés főként az ő feladatuk lesz. A parlamenti szakbizottságok előtt elmondott expozéjukból azonban kiderült, hogy tőlük se remélhetünk nagy varázslatot, a feladatukat ugyanis Orbán Viktor közvetlen útmutatásai alapján kívánják végrehajtani. A kreativitás, az innováció tehát főként abban fog megnyilvánulni ezúttal is, ki, milyen szektorok megadóztatásából, ellehetetlenítéséből, sanyargatásából kívánja beszedni azt a pénzt, ami most hiányzik a büdzséből...

BOJÁR GÁBOR: MINÉL KEVÉSBÉ KÉPZETT A MAGYAR TÁRSADALOM, ANNÁL TÖBBEN SZAVAZNAK A FIDESZRE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.05.23.


Orbán Viktornak abszolút tudatos stratégiája az oktatás lezüllesztése – mondta a Hírklikknek Bojár Gábor. A Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója, és nem mellesleg a reáltárgyakat oktatók Rátz Tanár Úr-életműdíjának egyik alapítója szerint tudatosan rontják el a pedagóguspálya vonzerejét, azért, hogy a tehetségek ne menjenek el tanítani. Minél kevésbé képzett ugyanis a magyar társadalom, annál többen szavaznak a Fideszre. Úgy véli, ez olyan bűn a nemzet ellen, amit elképzelni sem lehet, hiszen egy lezüllesztett oktatás visszaépítésére 100 év is kevés lehet...

ÁLLÓ OVÁCIÓVAL FOGADTA A KIJEVI PARLAMENT A LENGYEL ELNÖK BESZÉDÉT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.05.23.


Beszédet mondott a kijevi parlamentben Andrzej Duda

Mindeközben Novák Katalin “magánlátogatáson” járt Romániában… Respektünk az egekben.

Két nehéz sorsú ország vezetője találkozott Újvidéken

“Orbán Viktor azt mondta a szerb elnöknek, hogy „nektek azért nehéz, mert nem vagytok tagjai az uniónak, nekünk meg azért nehéz, mert a tagjai vagyunk”. Nehéz itt okosnak lenni – jegyezte meg.”

EP-alelnök: Magyarország nélkül kell bevezetni az olajembargót

Orbánt csak sok pénzzel lehetne rávenni arra, hogy beleegyezzen egy olajembargóba, és ezt 
a pénzt aztán az EP-elnök szerint Orbán urambátyám-rendszerében osztanák szét.

Az orosz veszteségek afganisztáni méreteket ölthetnek

Az ukrajnai háború első három hónapja alatt annyi orosz katona halt meg, mint a Szovjetunió kilenc évig tartó afganisztáni háborúja során – állítja a brit védelmi minisztérium.

Ma tizedszer módosítják a betonszilárdságút

A két előterjesztés (Varga Judit) elfogadása lehetővé teszi, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

A NER tihanyi nyomulásának története

A Telex az elmúlt hónapokban többször is járt Tihanyban, hogy az érintetteket megszólítva, az építkezéseket figyelemmel kísérve mutathassák be a település átalakulását. Hogy hogyan lesz, lehet-e egyszerre a nemzeti park értékes területe és luxusvillák, milliárdos beruházások Mekkája…

Kiosztott 90 milliót a Médiatanács, több nyertes is Mészáros Lőrinchez köthető

Az ország egyik leggazdagabb vállalkozójához köthető Rádió 1 hálózat egy hét alatt egyszerre 6 pénzügyi támogatást is elnyert a Médiatanácstól műsorgyártásra, és a szintén Mészáros Lőrinc-közeli KESMA több rádiójának ugyancsak megítélt támogatást a grémium a héten.

Focis dokumentumfilm készül Orbán Viktor kedvenc sportújságírójának szakértésével

Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője lesz a Bölöni László futballistáról készülő dokumentumfilmnek, amire most szavazott meg több mint 96 milliót az NFI.

Akinek az Orbán iránti rajongásban pedig egyszerűen nincs párja

Hoppál lett a Fidesz egyik legaktívabb Facebook-harcosa, aki pont annyira tolja túl a legbutább mémek terjesztését, mint amennyire a rajongást a miniszterelnök felé.

Zsebre tette: Zsebre ő…

Orbán Viktor karizmájával építi a vezérdemokráciát

… de folyamatos válságot kell generálnia, hogy népe elhiggye, csak az ő rendkívüli képességeiben bízhat.

Európa legelhízottabb nemzete a magyar

A vezetőink halálos példával járnak elöl.

Eddig nem ismert meghökkentő magyar Covid-adatok

“Az európai Covid-19-halálozásbeli különbségeinek egyik legfontosabb oka a volt szocialista országok lakosainak tradicionálisan rossz fizikai és a mentális állapota.”

Nem hisznek a magyarok a kormány által látott fényes jövőben

A Napi.hu megbízásából a Pulzus kutatócég által készített felmérést.

1200 MILLIÁRD FORINT MUTATJA, MIÉRT KÜLDI ORBÁN VIKTOR KÜLFÖLDRE A MAGYAR CÉGEKET

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.05.23.


A külföldi közvetlentőke-befektetések gazdasági hatásai összetettek, és kétségtelenül fontos a nemzetközi nagyvállalatok jelenléte ahhoz, hogy egy ország be tudjon kapcsolódni a globális gazdaság működésébe. Magyarországon azonban világviszonylatban az egyik legmagasabb a külföldi tulajdonú vállalatok szerepe. Az Eurostat adatai szerint csak Írországban adják a gazdasági teljesítmény nagyobb részét külföldi cégek, Magyarországon pedig már a GDP felét nem magyar tulajdonú cégek termelik meg*.


A külföldi tulajdonú cégek pozitív és negatív gazdasági hatásait is sok szempontból vizsgálják, legyen az a munkakultúra, a vélt vagy valós hatékonyságuk, vagy hogy éppen a transzferárak alkalmazásával és a nagy tanácsadócégek segítségével hogyan bújnak ki az adófizetés alól...

LEVENDULA HELYETT BETON – A NER TIHANYI NYOMULÁSÁNAK TÖRTÉNETE

TELEX
Szerző: MOLNÁR RÉKA
2022.05.23.


Miközben a híres balatoni település legszebb utcáiban egyre több, mezőgazdasági épületnek álcázott villa épül ismert tulajdonosokkal, az utóbbi években nagyobb beruházások is borzolják a kedélyeket. Szállodát, lakóparkot terveznek az 1400 fős Tihanyba, ami nem csak ökológiai rombolással jár az ellenzők szerint, de az infrastruktúra sem bír el ennyi embert. Az „új tihanyiak között” felbukkan a Mészáros, Rogán, Matolcsy család neve, a beruházók között ott van Csányi, Garancsi, Hernádi.


Ha az ember Szántódról átkompozik Tihanyba, akkor messziről csak a csillogó víztükör és a felbukkanó apátság látszik, de ahogy közeledik a rév, szemet szúr egy építkezés az út jobb oldalán. Aztán távolabb, balra is. Az egész mögött pedig a változatosság kedvéért ott van egy olyan terület is, amire egyelőre csak tervezik az építkezést.

Az 1400 fős, tizenkét éve fideszes polgármester által irányított Tihany az egyik leghíresebb turisztikai központ a Balaton környékén. Az 1950-es években, a Rákosi korszak alatt ez volt az első tájvédelmi körzet, amit létrehoztak Magyarországon. A település a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos és Európa Diplomás. Geológiai, biológiai, tájképi sokfélesége Európa-szerte kiemelkedő.

Az elmúlt években azonban a látványosságai mellett egyre többet hallunk az építkezéseiről is. A zöldet és a levendulát lassanként felváltja a beton, a neves épületekről szóló híreket a neres épületekről szóló hírek, a kávézókba pedig már kihívás lassan úgy leülni, hogy ne félkész épületekre nézzünk a tejeskávé mellett.

Sok helyi lakó, építési és természetvédelmi szakértő, valamint néhány ellenzéki politikus szerint a helyi beruházások egyre élesebben állnak szemben Tihany természeti értékével. Úgy vélik, hogy a fejlődés jegyében végrehajtott és tervezett betonozások miatt az ökoszisztéma megkárosítása már így is túl messzire ment, miközben egyébként az ingatlanárak a sztratoszféráig repültek. Az önkormányzat és a Veszprém megyei Kormányhivatal szerint viszont minden a legnagyobb rendben.

Lapunk az elmúlt hónapokban többször is járt Tihanyban, hogy az érintetteket megszólítva, az építkezéseket figyelemmel kísérve mutathassuk be a település átalakulását. Hogy hogyan lesz, lehet-e egyszerre a Nemzeti Park értékes területe, és luxusvillák, milliárdos beruházások Mekkája...


2022. május 22., vasárnap

JÖVEDELEMKOMPENZÁCIÓ BEVEZETÉSÉRE VAN SZÜKSÉG AZ INFLÁCIÓ LEGNAGYOBB VESZTESEI SZÁMÁRA

MÉRCE
Szerző: BÜTTL FERENC
2022.05.22.


2022 tavaszán beköszöntött a kétszámjegyű infláció legújabb korszaka Magyarországon – utoljára 1999-ben mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két számjegyű, 10%-os éves átlagos fogyasztói árindex emelkedést. Igaz, hogy a 2022. áprilisi fogyasztói árak még csak 9,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, de arra fogadnék (nemcsak én), hogy a májusi tizenkét havi inflációs adat el fogja érni az 1999-es inflációs szintet.

Az emelkedő infláció farvizén vezető hírportálok, gazdasági szaklapok jelentkeztek sorra saját mérésekkel egy-egy általuk összeállított bevásárlókosár árának mért változásáról – 20-22%-os mért áremelkedésről számolva be. A Gazdaságkutató Intézet (GKI) a saját „szubjektív” inflációs adatának (22%) közlésén túlmenően módszertani kritikával is illette a KSH-t, amit a hivatal éles hangnemű közleményben utasított vissza. Ebben bizonyos szubjektív érzületeket és érzékelési torzítást is emlegetve azt hangsúlyozzák, hogy márpedig ők jól mérnek.

A továbbiakban szeretném bemutatni, hogy mi a „baj” a KSH inflációs mutatóval – pár módszertani felvetéssel –, majd javaslatot teszek a magas infláció, ezen belül is a magas élelmiszer-infláció negatív hatásainak enyhítésére.

Mi a „baj” a KSH által mért inflációval?

Röviden leginkább az, hogy lassan senkit sem érdekel. Senkit sem érdekel, mert az embereket és az emberek mindenféle reakcióit figyelőket a napi szinten, általában sokak által fogyasztott árucikkek árváltozása érdekli. Nem vitatom a KSH módszertanból következő tételt a fent említett közleményből: ”A hivatalos statisztika ad pontos képet a teljes gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról, nem a szubjektív, egyénileg érzékelt infláció.” Bár az azért gyanús, hogy a gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról inkább a GDP-deflátor ad képet, míg az infláció a fogyasztói árak bizonyos módszertan szerint mért átlagos változását mutatja. De ez csak amolyan szakmai huncutkodás fogalmakkal – nyilvánvaló, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyminisztérium (PM) pár tucat munkatársán kívül ez a kutyát nem érdekli. Miért is érdekelné?

Miért is érdekelne bárkit egy átlagos fogyasztási szokások alapján összeállított kb. 1000 árucikket magában foglaló fogyasztói kosár árának változása? Ugyan már! Engem (és sejtésem szerint másokat is) az érdekel, hogy a megélhetésem hogyan alakul! A megélhetésem alakulása pedig nem egy konstruált kosár árának alakulásától, hanem a nagyon is valóságosan létező saját fogyasztói kosaramtól függ. Ez persze mindenkinél más és más összetételű, de

az emberek háromnegyedének egyedi kosarai abban hasonlítanak egymásra, hogy sokkal több helyet foglalnak el bennük az élelmiszerek, valamint a rezsi (főleg a gáz és az áram), mint a KSH tudományosan létrehozott kosarában.

Az alábbi ábra tanulsága szerint a legszegényebb hetven százalék 2020-ban jövedelmének 25-33%-át költötte élelmiszerre és alkoholmentes italokra, és csak a legmagasabb jövedelmi tizednél csökken ez az arány 20% közelébe...

LENGYEL LÁSZLÓ: ÚJ VILÁGREND FELÉ

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2022.05.21.


Új hidegháború világrendszere felé tartunk? Könnyen lehetséges. Olyan duális, kétpólusúra osztott katonai, politikai, gazdasági és társadalmi világ felé, ahol az egyik oldalon áll az Amerika-vezérelt, széles értelemben vett Nyugat, a másikon a Kína-vezérelt, tágan értelmezett Kelet. Ugyanakkor mindkét fél egy unipoláris, saját vezérlete alatt álló „jobb világrend” megteremtéséért küzd, vagyis a „demokrácia kiterjesztéséért”, egy új „washingtoni konszenzus” érvényesítéséért, az „emberi jogokért” az egyik oldalon, a „valódi demokráciáért”, a „belügyekbe való be nem avatkozásért”, „az egyenjogú fejlődésért”, a „pekingi konszenzusért” a másikon. A felek között zéró-összegű játék folyik a ki kit győz le, ki a jobb elve alapján. Befolyási övezetek jönnek létre geopolitikai alapon, így végső soron mindenkinek választania kell, hogy hová tartozik. A globális problémák – klímaváltozás, világjárvány, menekültkérdés, nukleáris fenyegetés – közös megoldása ellehetetlenül, a nagyhatalmak kilépnek a globális szerződésekből, illetve nem tartják magukat korábbi vállalásaikhoz. Az univerzális intézmények és szabályok meggyengülnek és formálissá válnak. Szétesik a globális láncok és kapcsolatok sora, hogy átadja helyét regionálisan összekapcsolódó láncoknak és viszonyoknak...

ORBÁN ÉS A HŐS PARASZTOK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.05.22.


Csehország az egyik legnagyobb fegyverszállítója az életéért küzdő Ukrajnának, a lengyelek azok lengyelek, ha az oroszokról van szó (mert ők nem felejtenek), a szlovákok pedig sorra csukogatják le a korrupcióba keveredett nagyjaikat. A V4 idillje oda, barátaink elhagytak minket illiberális álmainkban, a világ egyre szűkösebb és ellenségesebb. Nincs kinek pancsolt koviubit ajándékozni, és az erkélyre is egyre kevesebben járnak velünk csodálni a panorámát, a város képét, amelynek lakói utálnak minket nagy győzelmeinkben. S holott csak tavasz van, de közelít a tél, amikor a tapasztalatok szerint hideg van, és a gyomrok is egyfolytában korognak.

Mondani kell valamit, üzenni egyfolytában a bávatagoknak, ha már megválasztottak minket, mesélni reggeltől estig, hogy atyuska él és megvéd titeket fagytól, éhségtől és háborútól, de leginkább a gondolkodás veszedelmeitől. Minden szép lesz, minden jó, mindennel meg leszek elégedve. Vucicnál járt Szerbiában atyuskánk és kedves vezetőnk, mert máshová már nem igazán van hely mennie, ahogyan föntebb megmutattuk, de mindenből, abból a kevésből is, ami maradt, ki kell hozni a legtöbbet. De ezzel a Vucic-csal az oldalán sok mindent ígérni nem lehet, így az jön ki, hogy éljenek a parasztok. Földmíves jelentésben, természetesen.

Ők lettek Orbán hősei épp tegnap, ahogyan volt szíves közölni velünk, míg eddig az egészségügyisek voltak azok, mert hősöknek mindig lenni kell annak kajla tudatában, aki szuszogva és monyolva harcol minduntalan az egész nyüves világgal. Vészterhes idők közelítenek, jelentette ki a kedves vezető, rajtunk kívül mindenki meghal a háborúban csak mi nem, éhezni fognak a népek körülöttünk, mi azonban megtömhetjük a bendőnket, mert ketten Vucic-csal vagyunk, akivel, és ezt se feledjük, nem is oly rég vasútvonalunkat megnyitandó üres peronoknak integettünk a vagonból. Azaz, színház az egész világ, és színész benne minden OrbánVucic.

Akasztják hasba a népeket az ilyenek, a népek pedig bávatagon tapsikolnak, és ezt se feledjük. „Gyorsan emelkedő inflációval, drágulással kell megküzdenünk, miközben Ukrajnából harcokról, éhínségről érkeznek hírek, de van egy jó hír is, nevezetesen az, hogy a Vucsics úrral folytatott beszélgetés során leszögezhetjük: Magyarország számíthat Szerbiára, Szerbia pedig Magyarországra, jelentős élelmiszer-tartalékaink vannak, és mindkét ország biztonságban érezheti magát, ha a gázellátásról van szó.” – Hogy idézzünk is abból, amiről mesélni kedvünk támadt, és lássuk is a habitust, mégpedig azt, ahogyan voltaképp lehull az álca, mert föl se volt téve igazán.

De megtesszük még egyszer, hogy igazoljuk, nem a levegőbe beszélünk, amikor Orbán Viktort ekézzük, aminek oka nem igazán az, hogy herótunk van tőle (dehogynem), hanem az, kitessék mi indokolja az irányába áradó mélységes megvetésünket: „Ahogy 2020–21-ben hőseink az egészségügyisek voltak, idén hőseink a mezőgazdasági termelők lesznek, akiknek most is alkalmazkodniuk kell az időszerű körülményekhez, és rajtuk áll, hogy lesz-e kenyér az asztalunkon.” – Ebből az idillinek szánt hőskölteményből azért ki kell kandikálni kicsit, megpróbálva egyrészt az ágytálak, másfelől pedig a kombájn vezetőfülkéje felől nézegetni a kajla dolgokat...

A „MAGYAR ÉRDEK” MINDENKIT TÉRDRE KÉNYSZERÍT AZ UKRÁN ELNÖKTŐL AZ EURÓPAI UNIÓIG, ORBÁN VIKTOR ARRA HASZNÁLJA, HOGY MINDENKI MÁST KIZÁRJON A MAGYARSÁGBÓL

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2022.05.22.


A magyar emberek érdeke, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból – az unásig ismételt trivialitást pár nappal Putyin háborúkezdése után fejlesztették ki fideszes kommunikátorok. Talán már felismerték, hogy az orosz agresszióval behúzhatják az újabb kétharmadot, talán még nem, mindenesetre a Fidesz és az Orbán-kormány nem először azonosították magukat a magyar érdekkel. Ez a NER veleje. A politikai oldalak fölött átívelő nemzeti ügyek megragadása, a két part közötti érdekfeszítés. Populizmus? Egybites kommunikáció? Ellenségképgyártás? Mind együtt? Meglehet, de nézzük meg, mi fán terem a Fidesz magyar nemzeti „érdekessége”...

MNB: A FENNTARTHATÓ EGYENSÚLY ÉS FELZÁRKÓZÁS

MAGYAR NEMZETI BANK
Szerző: MNB
2022.05.19.












Bevezető…………………………………………………………………………………………...….3. Vezetői összefoglaló……………………………………………....…..……………….……..........10. Makrogazdasági kiindulópont…...…………..…………………………..……….…….….........…17. 
1. Költségvetési konszolidáció….…………………………………………..…...........…….…….32. 
2. Sérülékenységcsökkentő intézkedések………………………….……..…...............………..38. 
3. Optimális adósságfinanszírozási struktúra…………………....……..…….................………47.
4. Fenntartható finanszírozás……………………………………….………..…..........…………..64.
5. Technológia- és termelékenységjavító intézkedések…………...………….......................…81.
6. Teljes foglalkoztatás fenntartása és a termelékenység növelése……....…........................92. 
7. Gyermekvállalás ösztönzése…………………………………………………..........……..….112. 
8. Adatreform……………………………………………………………..…………………...……131. 
9. Lakáspolitika reformja…………………………………………………………..…..….........…143. 
10. Zöld átállás és az energiamix javítása…………………………………..……..…..............158. 
11. Állami hatékonyság és innováció ………………………………………..……..……..........176. 
12. Mérőrendszer a felzárkózásért………………………………………………..…….............191.

2022. május 21., szombat

EGY LEVÉL A MINISZTER FELADATÁRÓL...

FACEBOOK
Szerző: DOLGOS ÉVA ESZTER
2022.05.19.


Nyílt levél Pintér Sándor miniszter Úrhoz!

Tisztelt Uram!
Nem tudom mikor járt utoljára iskolába, de néhány tanácsot fogadjon el, egy több mint 40 éve tanító tanártól.
Azt mondja, hogy tanítani akkor lehet, ha rend van a tanteremben. Alapvetően ez igaz. A kérdés az, Ön mit ért rend alatt? Kérem fogadja el, hogy a rend nem az, hogy bekamerázzuk a tantermeket, a rend nem az, hogy iskola rendőrséget hozunk létre, a rend nem az, hogy nincs választási lehetőségünk, a rend nem az, hogy egyen tankönyvekből tanítunk. Nézzen körül a világban. Javaslom, hogy először Finnországba menjen. A rend az oktatásban az, hogy minden osztályt, minden csoportot a saját képességei szerint oktatunk. Mert bár egyszerűbb lenne, de nincs két egyforma tanuló, osztály, tanulócsoport. Nem lehet uniformizálni.
Azt mondja, hogy a tanárokat egy-két pofonnal megregulázza! Ezt különösen sértőnek és felháborítónak tartom. Kikérem magamnak, hogy fenyegessen, hogy megpróbáljon megfélemlíteni minket! Jogunk van kifejezni az elégedetlenségünket, jogunk van a szabad oktatáshoz, jogunk van az emberi méltósághoz, jogunk van a sztrájkhoz! Magának nincs joga minket megfélemlíteni! Magának az a feladata, hogy a feltételeket biztosítsa! Megfelelően felszerelt iskolák, megfelelő tantervek és piacképes fizetés. Megfelelő tanárképzés. A tanárok lejáratásának megszüntetése. Maguk államilag elfogadottan lejáratnak minket. És ez felháborító!
Gondolkozzon el azon, hogy hogyan segíthet és ne fenyegetőzzön! Mert úgy tűnik már elfelejtette, de tanulni jó!
Tisztelettel: Dolgos Eszter okleveles közgazdász tanár, adótanácsadó, IFRS szerinti mérlegképes könyvelő és több mint 40 éve elhivatott tanár


+

"TIBI ATYA AKÁR MÉG POLITIKAI MOZGALOMMÁ IS VÁLHAT" | PÉNTEK ESTI PARTIZÁN TÓTH MÁTÉVAL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2022.05.20.



A Tibi atya Facebook-oldalé a magyar közösségi média egyik legnagyobb sikertörténete: a 2012 végén indult oldalnak jelenleg több mint 1,2 millió követője van, és ezt a népes tábort nem szponzorált tartalommal vagy nyereményjátékokkal sikerült összegyűjteniük, hanem elsősorban részegséget kifigurázó mémekkel. Tibi atya köré Humbákfölde néven külön univerzumot is megálmodtak az alkotói, saját kocsmákkal, könyvekkel és fesztivállal. 

Az évad utolsó Péntek Esti Partizán adásában Tóth Mátéval, az oldal egyik alapítójával beszélgetünk a közösségi média kihívásairól, a szexista mémekről és az oldalon megtalálható politikai állásfoglalásokról is. Az interjú után a Partizán Sessionsben pedig fellép a fiatal magyar rapper, 666GHOST, aki elhozta a stúdióba az egész bandáját.

KAMPÁNY, PROPAGANDA ÉS MINDEN TITKOS INFORMÁCIÓ EGYETLEN KÉZBEN, IGEN, AZ ÖVÉBEN

MAGYAR JETI
Szerző: 444.HU
2022.05.21.



A kormányzati médiavilág élén már bizonyított Rogán Antal mostantól a titkosszolgálatot is irányítja, és a korrupció üldözéséért is felel. Mindennél többet mond ez arról, hogy milyen rendszerben élünk...

MILYEN MEREDEK LEJTŐRE KERÜL A MAGYAR GAZDASÁG? ATTÓL FÜGG, HOGY ELON MUSK VAGY BILL GATES JÓSLATA JÖN BE

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.05.20.


Az elemzői várakozásokat is felülmúló mértékben, 8,2 százalékkal hasított a magyar gazdaság az év első három hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal keddi adatközlése alapján. Az uniós mezőnyben is erősnek számító adat zárhatja le most egy időre a hasonlóan magas negyedéves növekedési adatok időszakát, ugyanis a világgazdaság elhúzódó és újabb problémái miatt globális gazdasági lassulás várható az év további részében, ami a magyar gazdaságban is érezhető lesz.

A KSH keddi adatközlését megelőzően a Portfolio.hu-nak nyilatkozó elemzők növekedési előrejelzései között az idei és a jövő év egészére vonatkozóan a szokásosnál jóval nagyobb volt a szórás. 2022-re 2,5 és 5,9; 2023-ra pedig 2 és 4,7 százalék között mozogtak a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzések. A megkérdezett hat elemző egy része azt sem tartotta kizárhatónak, hogy ebben a két évben egymást követő két negyedévben legyen gazdasági visszaesés, ami technikai értelemben recessziónak nevezhető.

A magyar gazdaság kilátásai jelenleg leginkább az orosz-ukrán háború és ennek világgazdasági következményei miatt bizonytalanok: ez magyarázza leginkább, hogy miért van ekkora eltérés az előrejelzések között. A hazai elemzők mellett a nemzetközi sajtóban is egyre gyakrabban számolnak a gazdasági visszaesés lehetőségével az év további részében akár globális szinten is. Ebben a cikkben ezért annak néztünk utána, hogy milyen tényezők határozzák meg ezeket a félelmeket, és hogy a nemzetközi gazdaság lassulása vagy akár egy esetleges globális recesszió milyen kockázatokat jelenthet a magyar gazdaságnak.

A lassulás biztos, a visszaesés nem

Múlt héten a washingtoni Nemzetközi Pénzügyek Intézete (Institute of International Finance) 2,2 százalékos növekedést jelzett előre idénre. Ez gyakorlatilag stagnálást jelent, hiszen ha a világgazdaság teljesítménye a 2021 végén mért szinten maradna, idén 2,3 százalékos lenne az előző év egészéhez képest mért növekedés az intézet szerint. Az intézet vezető közgazdásza, Robin Brooks szerint ebben a növekedési pályában „szűk hely marad” a recesszió elkerülésére, ami azt jelenti, hogy a világgazdasági konjunktúrában is benne van két egymás követő negyedév, amikor a GDP negatív irányba változik. A recessziót jóslók táborát erősíti a világ leggazdagabb embere, Elon Musk is, aki szerint az Egyesült Államokban akár másfél évig is elhúzódhat a visszaesés...

NÁDAS PÉTER: EGÉSZ ÉLETEMBEN KERÜLTEM A KÖZHELYEKET, MOST LUBICKOLHATTAM BENNÜK

TELEX
Szerző: KAISER ORSOLYA
2022.05.21.


Veiszer Alinda műsorának új részében a Kossuth- és József Attila-díjas íróval, Nádas Péterrel beszélgetett. Az interjú apropóját az író legújabb, Rémtörténetek című regénye adta, a történeté, amelynek kulcskérdése az izoláció, az emberi egyenlőtlenség, a kirekesztés és az a rettenetes agresszió, ami Nádas szerint szétzúzza az ember karakterét. Egyebek mellett azokról az időkről is mesél, mikor a „fekete seggűek” közé tartozott, és arról a kilencévnyi csöndről is, mikor nem publikálhatott.


,,Ez volt mindig a legnagyobb problémám, valahogy a kezeim között mindig terebélyesednek a munkák” – mondja az egyik, talán leghíresebb kortárs magyar író Veiszer Alinda műsorában május 19-én megjelent, Rémtörténetek című regényével kapcsolatban, amely a kiadó weboldala szerint a legújabb Nádas-kötet 464 oldalas. A kötet alapötlete már az 1970-es években megfogalmazódott Nádas Péterben, első feljegyzéseit és iratait pedig mindmáig egy berlini levéltárban őrzik. "Visszakértem a jegyzeteket, de csak másolatokat küldtek” – meséli Nádas a műsorban, amelyet egy jelképes összegért itt lehet megtekinteni.

Új regényének egyik központi témája az izoláció, a története is egy a külvilágtól elzárkózó faluban játszódik. Az író azt mondja, többek között arra is kíváncsi volt, hogy a „különböző nyelvek, nyelvi regiszterek hogyan élnek egymás mellett egy olyan önálló környezetben, ami hátat fordít a külvilágnak.” Az izoláció mellett a kötet rémtörténeteiben szerepet kap az agresszió, egymás kihasználása és semmibevétele, a kiszolgáltatottság és a megalázás is. A műsorvezető itt visszautal Nádas egy korábbi esszéjére, amiben azt írja, hogy ,,minden ember szörnyeteg”. És ez igaz is, helyesel az író, „az emberi lény egy animális lény, magában hordozza a saját állatiasságát.” Ebből az állatiasságból ered az a durvaság, a bántás és az agresszió, ami kíméletlenül kiszorítja a jóságot az emberből, ami szintén egy kulcsfontosságú gondolata a Rémtörténeteknek...


A RÉTOR ÉS A PRÓFÉTA

SZOMBAT ONLINE
Szerző: FRÖLICH RÓBERT, GÁBOR GYÖRGY
2022.05.20.


Nem egész egy héten belül a köztársasági elnök és a miniszterelnök szájából ugyanaz a roppant mód bántó tévedés, vagy inkább szándékos csúsztatás hangzott el.


Novák Katalin a Parlament előtti beiktatásakor, mintegy illusztrálva, hogy mennyire különbözőek vagyunk, hozta szóba, hogy vannak hívők és hitetlenek, mintha csak a „hívő” ellentéte a „hitetlen” lenne, s nem a „nem hívő”. Egy XXI. századi európai ország köztársasági (?) elnökének illene annyit tudnia, hogy egy középkori inkvizítor számára valóban így merült fel a fenti dichotómia, hiszen számára a hitetlenség (infidelitas) az erényesség ellentéte, amely azonos a bűnösség állapotával, a bűnök legfőbb forrásával. Ám a XX. századi katolikus gondolkodás előbb az ún. „nouvelle théologie” kezdeményezésére, majd a II. vatikáni zsinat szellemiségével összhangban végrehajtotta a fogalmi újragondolást, s ennek kifejezéseként jött létre VI. Pál pápa kezdeményezésére a Segreteria per i non credenti (Nem Hívők Titkársága), amely aztán II. János Pál alatt, 1988-ban a Pontificio Consiglio per il dialogo con i non credenti (Nem Hívőkkel való Párbeszéd Pápai Tanácsa) elnevezést kapta, s ami 1993-tól – immár fogalmi evidenciává válva – beolvadt a Pontificio Consiglio della Culturába (A Kultúra Pápai Tanácsa).

A judaizmus számára a „hitetlenség” fenti konnotációjú fogalma nem ismert. A posztbiblikus judaizmus nem konfesszióhoz kötött, azaz nem hitvalláshoz, hanem alapvetően a matrilineáris leszármazás halachikus elvéhez. Továbbá a vallási összetevők mellett kulturális-civilizatorikus és etnikai összetevők is meghatározzák a judaizmust. Mélyen szimptomatikus, hogy például a Pew Research Center 2013-as felmérése szerint az amerikai zsidók 62%-a a zsidóságot elsősorban származásnak és kultúrának tekinti, s mindössze 15%-a mondja vallásnak. De még a vallásos zsidók 55%-a szerint is a zsidóság vallási és kulturális összetevőkből épül fel, s kétharmaduk egyenesen azt vallja, hogy nem szükséges hinni Istenben. Ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a zsidóság nem rendelkezik Tanítóhivatallal, amely officiálisan szabályozná hívők és nem hívők viszonyát.

Következésképp a zsidóságon belül a hívők és nem hívők szembenállása nem szignifikáns: a „hitetlen” jelző teológiai értelemben nem rendelkezett semmilyen megragadható fogalmi tartalommal, s szociológiai értelemben teljesen irreleváns. Az ismert chéremet (kiközösítés, kiátkozás) soha nem alkalmazták a kereszténység vagy az iszlám által „hitetleneknek” nevezettekre, kizárólag azokra, akik valamilyen blaszfemikusnak ítélt cselekedetet hajtottak végre, avagy a vallási szabályokat és előírásokat látványosan és súlyosan megszegték.

Mindenesetre nem véletlen, hogy a valóságos teológiai jelentést hordozó „hitetlen” (káfir) kifejezést manapság leginkább az iszlám fundamentalizmus használja minden nem muszlimmal, de kiváltképp a zsidókkal és a keresztényekkel szemben. Épp ezért hangzik el egyre gyakrabban – komoly vitákat generálva – az integráció szándékával fellépő nyugat-európai muszlimok részéről annak igénye, hogy a káfir szót ne használják a továbbiakban, s a kifejezést tartalmazó textusokat vegyék revízió alá...

A VALÓDI BESÚGÁS TELJESEN MÁS VOLT – ÁLLAMBIZTONSÁGOT KUTATÓ TÖRTÉNÉSZ AZ HBO-SOROZATRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: TAKÁCS TIBOR
2022.05.19.


Sem a beszervezés, sem a tartótisztnek adott jelentések, sem az erőszak nem úgy működött a valódi ’80-as években, ahogy azt A besúgó című HBO-sorozatban látjuk – írja a lapunknak készített elemzésében történész vendégszerzőnk. Takács Tibor, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója szerint a retró hangulat megidézése sikerült, ám eközben a sorozat alternatív 1985-öt épít, amelyben „az 1980-as mellett ott van az 1950-es évek is”. Miért tűnik inkább CIA-ügynöknek A besúgó főszereplője? Hogyan működött valójában a magyar állambiztonsági gépezet pár évvel a rendszerváltozás előtt? Mit jelent a B-dosszié, verték-e az „ügynököket” 1985-ben? Minden kiderül. Spoiler-figyelmeztetés: az írás a bevezető és a konklúzió között részletesen tárgyalja mind a nyolc epizódot. Aki nem szeretne értesülni a cselekményről, vagy csupán a nagykép érdekli, tekerjen a cikk végére!

MIT LÁTSZ, KÖVÉR LACA?

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.05.21.


A kutyát sem érdekli Hadházy eskütétele Kövér szerint. Hadházy akár föl is kötheti magát, mint a többi kommunista. Az előbbit mondta, az utóbbit gondolta csupán a házmester, azt megfogalmaznia nem kellett ezúttal, mert megtette azt sok évvel ezelőtt. Akkoriban úgy tartották, a „köteles beszéd” hozzájárult a Fidesz bukásához, most azonban ez a nívó és ez a stílus mindennél nagyobb győzelmet eredményezett. Így változik a világ és benne mi magunk, míg viszont Kövér öröknek tűnik, és ezért tartunk ott, ahol. Ezt a helyet ezúttal nem részleteznénk, de körbenézve olybá tűnik, a nagy többségnek éppen megfelel, halszerűen lehet élni a vizében.

Interjút adott a házelnök egy saját lapnak, ebben tárta elibénk lelkének éjfekete tartalmát, amit már ismerünk, most azonban új zugok tárultak ki belőle. Kövér már nem csak házmester, hanem osztályfőnök is, aki szigorú, ámde jóságos, megdicsérte ugyanis azokat a képviselőket, akik nem vonultak ki Orbán eskütételekor. Velük még lehet mit kezdeni, alkalmas massza, vélelmezte utalásszerűen osztályfőnök úrelvtárs, míg azonban a Gyurcsány vezette csürhe menthetetlen. Ők vonultak ki, nem vettek részt az azóta is hömpölygő pátoszokban, azok már nem is igazán vehetők emberszámba, míg azonban Hadházy, ez a „jelentéktelen figura” még rajtuk is túltesz.

Ő már alattuk van, tán a moszatok és algák közé sorolható, aki senkit sem érdekel egyáltalán. A pedellus-osztályfőnök életének egyetlen vezérmotívuma van, hogy a házban rend legyen, mégpedig olyan, amilyet ő elképzelt magának fröcsögő gyűlöletében. Ez is örök, mint ahogyan a házelnöki beosztás is, de onnan a magas pulpitusról mit lehet látni a kajla világból, ez volna érdeklődésünk tárgya, s hogy dilemmánkat feloldjuk, segítségül hívjuk az AE Bizottság tánczenekart boldogult úrfikorunkból. Tőlük származik az örök kérdés: „Mit látsz, Laca?”, és a rá adott végtelenbe nyúló válasz is: „Egy nagy segget látok”.

S míg a zenekar megengedte, hogy tán hallucinál a Laca, Kövér Laca esetében ez a könnyítés nem él, ő ugyanis egy egészen jól körülírható, megfogható és szagolható segget lát maga előtt, mégpedig az Orbánét. A kérdés mindezek után a viszonyra vonatkozik, hogy a pedellus milyen nexusban van ezzel a méretes üleppel, és ezen már érdemes elgondolkozni. Kilátszik belőle vagy egészen benne van, vagy netán csak ihletet merít belőle az egyéni gyűlöletekhez, és nagy valószínűséggel ez lehet a megfejtés. Kövér annyiban önjáró, hogy benne más egyéb nincsen is, csak a vegytiszta utálat nagy valószínűséggel minden és mindenki iránt, aki nem volt szobatárs.

Hogy élni így lehet és érdemes-e, azt önmagának kellene eldönteni, de nem teszi meg. Hogy vele, illetve az általa prezentált és dirigált világban lehet-e, ez a dilemma, és a válasz rá habitustól függően eltérő. Hadházy azt mondja erre a kérdésre, nem, és bár a maga módján igaza van, el fog bukni. El fog bukni, mert olyan magányos, búsképű lovag ő, akinek még csak Sancho Panzája sincsen, a szélmalmok pedig hatalmasak, még az óriásoknál is nagyobbak. Amit itt leföstöttem, az kilátástalannak tűnik, de tartok tőle, hogy a valóság tényleg ilyen, így számomra is felmerül a kérdés, érdemes-e még négy évig rázni a ketrecem, amikor kilátás sincs a rácsok eltűnésére...

BÖDŐCS TIBOR: A DÜHÖMET KELL HASZNÁLNOM

NÉPSZAVA
Szerző: TÖLGYESI GÁBOR
2022.05.21.


Szatírája, a Mulat a Manézs kapta az idei Libri irodalmi közönségdíjat. A Karinthy-gyűrűs humorista, író nem pártalapításon töri a fejét.


Április elején a választás eredménye és az ukrajnai háború mellett nagyot szólt a hír, hogy bejelentette, alkotói szabadságra vonul. Van az időzítésnek jelentősége?

Hozzátenném, ebből az alkotói jelző a hangsúlyos. Más is tudja igazolni, hogy ezt már fél évvel ezelőtt jeleztem, és ennek semmi köze nincs a rendszerváltás elmaradásához, vagy nem elmaradásához. Mindig van egy aktuális standup-estem – ez volt most a Kolera a Vackor csoportban –, amivel körbejárom a Kárpát-medencét és a nyugatra szakadt diaszpórát, ez most ért körbe. A Covid miatt egy kicsit, egy évvel hosszabb is volt a turné, 191 fellépés volt. Nem tudtam volna tovább folytatni: ha már voltam egy műsorral egy városban, oda azzal már nem térek vissza. Ezért ezt eleve így terveztem, hogy alkotói szabadságra megyek. Meg volt egy kis lockdown-nosztalgia is bennem, többet tudok olvasni, alkotni így, mint amikor turnézok, mert akkor délután kettőkor beszállok az autóba és hajnali kettőkor kiszállok. És nem biztos hogy a másnap reggelt Krasznahorkaival kezdem. Plusz van három kis gyermekem, meg írói álmokat dédelgetek, van új ötletem is – ez mind lassítja az alkotói folyamatot, de nem is baj, mert így érnek meg az ötletek. Nem kapkodok, nem iparilag termelem az újabb és újabb esteket és könyveket, hanem hagyok időt az ötleteknek szárba szökkeni. Jegyzetek persze mindig készülnek, de rájöttem – és ebben a Ruszkik, haza, család volt a nagy tanulság, ami a legmegosztóbb és legsikeresebb standup-etüdöm, miniatűröm eddig –, hogy kell is készülni, de nem biztos, hogy annyira. A dühömet kell használnom, az indulatomat, azt utána fel kell építeni és díszíteni. Kell a standupban eltöltött évtizedeim tapasztalata, alkalmazni kell a mesterségbeli tudást, de azért nagyon fontos a lendület, és hogy arról beszéljek, ami érdekel, ami fáj, ami érint, mert jó esetben az a nézőket is érinti. Most az új estemre úgy készülök, hogy nem készülök annyira pontosan előre. Ami addig történik velem, a világban, majd arról beszélek. Nagy kérdés, hogy miként lehet a háborúról, vagy másról beszélni? Lehet, hogy azért kell másról is, mert háború van, és ne csak erről legyen szó, mert az élet nem csak ebből áll. De a háborúról hallgatni sem lehet. Nem tudom még, mi lesz..
.