KORMÁNYTAGOK TÁVOZTAK, DE MÉSZÁROSHOZ ÉS TIBORCZHOZ KÖTŐDŐ EMBEREK ÉRKEZTEK AZ EGYETEMI KURATÓRIUMOKBA

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.03.30.

...Új emberek és új elnökök a kuratóriumokban

Az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítvány éléről távozott Varga Mihály pénzügyminiszter, az ő helyére érkezett Cser-Palkovics András fideszes polgármester. Cser-Palkovics 2006 és 2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt, 2010 óta pedig Székesfehérvár polgármestere. Nagy Zoltán annak a Gránit Banknak a vezérigazgató-helyettese, aminek főtulajdonosa a BDPST Group, vagyis a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cége vásárolt meg.

A Pannon Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumában több változás is történt. A korábbi elnök Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter volt, aki az uniós kérésnek eleget téve lemondott a tagságáról. A testület vezetését az a Birkner Zoltán vette át, aki már a kuratórium megalapításakor tag volt. Birkner egyetemi oktatóként és oktatásszervezőként, kutatóként dolgozott. Az talán ennél érdekesebb, hogy a vállalkozói szférában szervezet- és üzletfejlesztéssel, ipari kutatási, termékfejlesztési projektek elősegítésével foglalkozó menedzserként is tevékenykedett. Az általa vezetett Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal élén a kutatás-fejlesztési és innovációs ügyekben képviselte a szervezetet a kormány és az Országgyűlés előtt. Emellett a kutatás-fejlesztési és innovációs ügyek nemzetközi szervezetek előtti kormányzati képviselete is az ő dolga volt.

A Pannon Egyetem ötfős kuratóriumába két új ember került be a távozó Navracsics Tibor és a 2022 januárjában elhunyt Gaál Zoltán, korábbi rektor helyére. Az egyik Szabadics Zoltán, a Szabadics Zrt. tulajdonosa. A K-Monitor Adatbázisa szerint a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. rendszeres szereplője az állami közbeszerzéseknek. A cég elsősorban önkormányzati, állami vagy magánberuházás keretében vesz részt például szennyvízcsatorna építési és útépítési feladatokban. Szabadics 2016-ban az „Év Agrárembere” kitüntetést vehette át. Az Átlátszó.hu cikke szerint 2019-ben 8 milliárd forint összegű közbeszerzést nyert el. 2019-ben Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapta meg.

Cége Mészáros Lőrinc rendszeres konzorciumi partnere.

Szabadics az elmúlt években az idegenforgalomban szerzett érdekeltségeket, állami támogatással. A kuratórium másik új tagja Bartus Péter, a Pannon Egyetemért Alapítvány operatív igazgatója lett.
Voltak, akik a kuratóriumi tagság helyett inkább a kormányzati megbízásukról mondtak le

Mint a 24.hu megtudta, voltak olyanok, akik a kuratóriumi tagság helyett inkább a kormányzati megbízásukról mondtak le. Így tett:

- Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott,

- Guller Zoltán miniszteri biztos

- és Wáberer György kormánybiztos is.

Így akart tenni Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is, ő azonban végül nem tudott teljesen megválni eddigi feladataitól. A 24.hu információ szerint Szili nem megbízottként, hanem miniszterelnöki főtanácsadóként folytatja tevékenységét, miközben továbbra is a Pécsi Egyetem alapítványának kuratóriumi tagja.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, január 9-én derült ki, hogy nem kaphatnak friss uniós támogatásokat azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy hónappal később, egy február 9-i kormányinfón jelentette be, hogy a miniszterek lemondtak az egyébként nagyon jól fizető kuratóriumi tagságukról. A kormány javaslatcsomagja államtitkári szinttől felfelé nyilvánítaná összeférhetetlennek az egyetemi kuratóriumi tagságot, amit Navracsics Tibor már elküldött Brüsszelbe. A kormány bízik abban, hogy meg tudnak állapodni az unióval, és nyártól jöhetnek az uniós pénzek az Erasmus+ és a Horizont kutatási programokhoz.

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

A GKI VISSZAESÉST VÁR 2023-BAN, ÉS AZ INFLÁCIÓ IS MAGASAN RAGADHAT - VAN PESSZIMISTA FORGATÓKÖNYV IS A MAGYAR GAZDASÁGRA

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2023.03.29.

Bár a többség ma már arra számít, hogy lesz némi gazdasági növekedés 2023-ban Magyarországon, a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint 0,5 százalékos visszaesés várható. Az infláció csökkenése is lassúbb lehet, az év végére sem fog 10 százalék alá csökkenni. Ráadásul az uniós pénzek érkezése is tovább csúszhat.

Magyarország technikai recesszióba került 2022-ben, súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, és nemzetközileg nagyon elszigetelődött. Nagy világpolitikai és -gazdasági bizonytalanságot jelent az orosz-ukrán háború, az ezzel is összefüggő energiaválság (ellátásbiztonság és árak) alakulása, az idén kialakult nemzetközi bankválság hatása a pénzügyi és reálfolyamatokra – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató. Kérdéses Magyarország EU-transzferekhez való tényleges hozzájutásának mértéke és időpontja.

Mi várható?

A GKI Gazdaságkutató legfrissebb előrejelzésében abból indul ki, hogy az orosz-ukrán háború idén legjobb esetben is befagyott konfliktussá válik, győztes és béke nélkül, egy esetleges fegyverszünet által, hullámzó mértékű feszültséget fenntartva.

Az energiaellátás nem kerül mély válságba, de az árak 2023 elejéhez képest várhatóan emelkednek, átmenetileg akár nagyon jelentős mértékben is. Erősödik a protekcionizmus. Egyelőre nem szorulhat háttérbe a szigorú monetáris és fiskális politika, melynek következtében a gazdasági növekedés lassul. Az USA történetének második legnagyobb bankcsődje, az emiatt kialakult tőzsdei áresés és kockázatkerülés rontja Magyarország világgazdasági környezetét, a többségi álláspont szerint azonban mindez nem fajul egy szélesebb körű pénzügyi válsággá.

Egyszerre nyomja a fék- és gázpedált a gazdaságpolitika

A kormányzat várhatóan az eddigieknek megfelelően vonakodva és ellentmondásos módon fog engedni a gazdasági és politikai kényszereknek. Ezzel hosszú távon az EU-transzferek jelentős része elérhető lehet, de veszteségekkel és jelentős késedelmekkel, folyamatos viták közepette.

A kormányzat által tett engedmények nem fogják minőségileg átalakítani az egycentrumú, lojalitás és nem versenyalapú magyar modellt. A magyar gazdaságpolitika inkább csak a látszatok szintjén közeledik az európai piacgazdasághoz, de a külső hiány, a finanszírozási szükséglet változásokat kényszerít ki. Fennmarad az egyensúlyjavító és az élénkítő irányvonal küzdelme, ami a jövő folytatódó felélésében (az egészségügy, az oktatás, az innováció elhanyagolásában), a gazdasági egyensúly feszültségeit nagyrészt levezető infláció viszonylag magasan ragadásában ölt testet...

ITT OLVASHATÓ 

SZERZŐDÉS NÉLKÜL IS ÜGYELTEK HÁZIORVOSOK

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2023.03.29.

Ezt lapunknak a MOK titkára is megerősítette, aki szerint az alacsony színvonalú jogi szabályozottság miatt alakulhatott ki ez az anomália. Közben szerveződnek a pertársaságok: Szabolcsban és Győr-Moson-Sopronban is már több mint ötven háziorvos jelezte, hogy kész csoportos pert indítani a járási tiszti főorvosok kényszerítő határozata ellen.

Azokban a megyékben, ahol már az új ügyeleti rendszer szerint szerveződik az ellátás, akadtak olyan háziorvosok, akik ügyeleti szerződés nélkül is egészségügyi ellátást végeztek, vagyis ügyeltek – tudta meg lapunk. Ezt Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára is megerősítette, aki szerint az alacsony színvonalú jogi szabályozottság miatt alakulhatott ki ez az anomália, amit valójában hétfőn Takács Péter is részben elismert. Az egészségügyért felelős államtitkár mentőautók beszerzéséről tartott budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: „szerződéskötési kötelezettség a mentőszolgálattal továbbra sem terheli az orvosokat, azonban az ellátásszervezés biztonsága szempontjából havi két ügyeletre kötelezhető egy orvos. Erre joga van a megyei tiszti főorvosnak.”

Ahhoz, hogy megértsük a nehezen kibogozható jogi helyzetet (vagyis azt, hogy miközben szerződést kötniük nem kell, ügyelniük viszont muszáj a háziorvosoknak), érdemes megnézni, milyen rendszerben ügyeltek korábban a háziorvosok – és ügyelnek most is azt a három megyét leszámítva, ahol már az új ellátási rend van érvényben...

ITT OLVASHATÓ

A PARLAMENT FIDESZES TAGJAI AKKOR “NYUGODNAK MEG”, HA ORBÁN KAP EGY IRTÓZATOS SALLERT NYUGATRÓL A SVÉDEK MIATT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.03.27.

Világrekord a magyar infláció, ez is az Orbán-banda műve, mert Európában sehol sem ilyen magas, de ezen kívül felsorolni sem lehet mindazt az aljasságot, amit ez a banda művel. De talán a legmegalázóbb az a hazug színjáték, amit Orbán és a kopói eljátszanak naponta. Például a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügyében, amikor a parancsra mindent 100 százalékban megszavazó 135 “bátor ember” egyszercsak “megosztott” lett, akiket meg kell nyugtatni, mert őket “sérti” a finn és svéd politikusok jogállamiságról mondott – teljesen megalapozott – negatív véleménye.

Mindenki tudja, hogy ilyen nincs, a Fidesz frakcióból a nyakánál fogva röpítenék ki, ha bárki ellent mer mondani Orbán utasításainak. Most az volt az utasítás, hogy mondjanak ellent, játsszák el, mintha a “magyar parlamentnek” lenne baja a finn és a svéd NATO-csatlakozással. Utána eljátszották, hogy egy képmutató malacbandát küldenek Svédországba és Finnországba, hogy ők kérjék számon rajtuk a véleményüket. Mindkét ország eligazította őket arról, hogy náluk nem lehet megparancsolni senkinek, hogy mit gondoljon és mondjon, a “küldöttek” mégis elfogadtak mindent.

Nem mellesleg, az Orbán-banda ezzel a húzásával bizonyította, hogy a finnek és a svédek milyen jogállamiságra vonatkozó kritikája igaz, mert egy jogállamban nem akarnak szankcionálni senkit a véleménye és a szólásszabadsága miatt, s nem kapcsolnak össze olyan dolgokat, amik nem tartoznak össze: a két ország NATO-csatlakozásához semmi köze annak, hogy az Európai Unióban a finn és a svéd politikusok mit mondanak konkrét ügyekben. A NATO vétójoga sem arról szól, amire az Orbán-maffia használja.

De a fideszes “küldöttek” (nyilván Orbán eligazítása alapján) már előre megígérték, hogy megszavazzák mindkét ország NATO-csatlakozását, mert kellőképpen “megnyugtatták” az aggódókat, a nagy semmivel. Ám ezután Orbán találkozott Erdogannal, aki a svéd csatlakozást a Svédországban élő kurd ellenzékiek miatt késlelteti, ami kapóra jött Orbánnak, hogy eleget tehet továbbra is az oroszok utasításának, s bejelentették, hogy ők is elhalasztják a svéd csatlakozásról szóló szavazást, hogy akadályozzák a NATO bővítését és megerősítését. Orbán tovább trollkodik az oroszoknak.

Erre már nincs magyarázat, nincs logikus indok. Ezért nincs más megoldás, minthogy Orbán Balázs elővegye újra a korábbi hazugságokról szóló lemezt, hogy a magyar képviselők közül többen „nem nyugodtak”, őket a svédeknek meg kell nyugtaniuk. Hogy mi lenne az, ami őket “megnyugtatná”, mit vár ez a pöcegödörre emlékeztető silány banda, az nem derül ki. Nyilván azért, mert ez a nyugtalanság addig tart, amíg Orbán akarja. A másik Orbán szerint azzal, hogy megkérdőjelezték a demokrácia állapotát, “sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, egész Magyarországot”.

Először is: ezek nem “magyar képviselők”, hanem a Fidesz Orbán által kiválogatott és a csizmája talpa alatt tartott fideszes pártkatonák, akiknek ahhoz sincs közük, amit mondanak, még levegőt is csak Orbán engedélyével vehetnek. A svédek a jogos és megalapozott kritikájukkal nem a magyar választókat és nem “egész Magyarországot” sértették meg, hanem az Orbán-család által vezetett sötét tolvaj bűnszervezetet, annak vezetőjét, a felcsúti fasiszta diktátort és a vérebeit. A svédek csak azt mondták el, amit megszavazott az Európai Parlament, hogy Magyarország nem demokrácia.

Ezért a magyar nép, amelyet Orbán zsarnoki módon megfoszt a szabadságtól, csak köszönettel tartozik. Most a svédek már igazán nem tudják, hogy mit kellene tenniük, mert fogadták már Orbán vazallusait, mindent megbeszéltek velük. De miután Orbán megegyezett Erdogannal és a Kreml uraival, a Fidesz frakcióban ülő nímandok parancsba kapták, hogy ők nem nyugodtak meg, meg kell őket nyugtatni, de azt nem tudja senki, hogy mivel. Talán ha a svédek is levetkőznék emberi mivoltukat és kinyalnák Orbán Viktor meztelen hátsóját, mint ahogy a fideszes képviselők teszik.

Valószínűleg a 135 pocsék ember nem is tud arról, hogy nyugtalan, mert még arra sincs szükség, hogy ezt egyeztessék velük. A két Orbán egymás közt megállapodik, hogy ezt mondják, oszt jónapot. Majd megmondják nekik, hogy mikor mit csináljanak. Nekik pofa be. S ez a legmegalázóbb, hogy végig kell nézni ezt a képmutató színjátékot, és nem borítja senki a fejükre az asztalt, és nem küldi el őket a jó büdös … -ba. Ez a baj.

Amíg ez nem történik meg, amíg a magyarok képtelenek felháborodni a legaljasabb mocsokságokon is, amit a nevükben elkövetnek, addig Magyarországon szabadság, jólét és normális élet nem lesz. Ezzel szemben nyomor lesz, pusztulás, soha nem látott félelem, szegénység és kétségbeesett menekülés, terror. Aki ezen a legnagyobbat nevet, az lesz az első, aki megszívja, és aki megkapja. Ha nem tudnák, majd akkor “nyugszik meg” parancsra a fideszes banda, ha Orbán a sok szemétségért kap egy oltári nagy sallert a mocskos pofájára, és megijed, mert amúgy egy gyáva szar ember.

Nagyon drága árat fizetnek majd ezért a magyarok. De megérdemlik.

ITT OLVASHATÓ

NOVÁK KATALIN ANKARÁBAN: AZ OROSZ CSAPATOKAT KI KELL VONNI UKRAJNÁBÓL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.03.30.

A demokrácia-csúcsra nem hívták meg Magyarországot, de a klímaváltozás vagy az orosz-ukrán háború ügyében Amerikának együtt kell működnie azokkal az országokkal is, amelyekben rendszerszintű a demokrácia hanyatlása. A George Washington egyetemen már van illiberális tanulmányok szak, ahol a magyar őstörténetet átíró hatalomról olvasnak a diákok. Novák Katalin szerint olyan béketerv kell, ami nem az oroszok győzelmét jelenti. Szijjártó Péter telefonon tárgyalt az orosz miniszterelnök-helyettessel, megerősítették egymást: jönni fog a gáz, blokkolni fogjuk a nukleáris energiát érintő esetleges szankciókat. Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje.

Costa Ricától Hollandián át Zambiáig 120 országot hívott meg Joe Biden kormánya a második demokrácia-csúcsra, amelyen személyesen épp úgy részt vettek, mint a digitális térben. Biden alapvető célja ezzel, hogy négy év trumpizmus után helyreállítsa Amerika vezető szerepét a világpolitika színpadán – írja elemzésében a Washington Post. Be kell bizonyítani, hogy a demokrácia ma is működik, kézzelfoghatóan jó hatással van az emberek életére. Az persze más kérdés, hogy kiket nem hívtak meg. Magyarországot és Törökországot ugyebár nem, a demokrácia rendszerszintű hanyatlása okán. Vannak hasonlóan kifogásolható demokráciák, legyen az Tunézia, India, és a sort hosszasan folytathatnánk számbavéve Izrael pillanatnyi helyzetét is, de ezeknél az országoknál még nem rendszerszintű a demokratikus intézmények lebontása. Richard Hass, a Council on Foreign Affairs (Külkapcsolati Tanács) nevű független agytröszt vezetője szerint azokra az országokra is szüksége van Amerikának – tekintve az Oroszország elleni szankciókat vagy a klímaváltozás elleni küzdelmet – amelyeket nem nevezhetünk demokratikusnak –írja a lap.

Ankarában találkozva a török elnökkel Novák Katalin azt mondta, hogy Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából, hogy ismét béke lehessen – írja az ukrán Evropeyskaya Pravda (European Pravda). A magyar államfő hangsúlyozta, olyan béketerv kell, ami nem az oroszok győzelmét jelenti, hanem reális célokon alapul. Meg kell akadályozni a háború eszkalációját, a feleknek le kell nyugodniuk, nem lehet tovább szítani a feszültséget, a harcoló feleknek asztalhoz kell ülniük és kidolgozni a béketervet. Megköszönte Recep Tayyip Erdogannak az eddigi közvetítést Ukrajna és Oroszország között. A cikk megjegyzi, hogy más magyar tisztségviselők kevésbé határozott álláspontot képviselnek, amikor Ukrajna békéjéről van szó. Jelesül Szijjártó Péter az ENSZ februári közgyűlésén még arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak és Oroszországnak kellene megállapodniuk a békekötésről.

Szijjártó az orosz miniszterelnök-helyettessel, Alekszandr Novákkal tárgyalt telefonon, utóbbi pedig megerősítette, hogy a szankciók ellenére Moszkva karban tudja tartani a Török Áramlatot, így fennakadás nélkül folytatódhatnak a jövőben is az orosz gázszállítások Magyarországra – számol be a Die Presse. Merthogy június 5-12-ig tervezik a karbantartási munkálatokat, de emiatt nem kell nyugtalankodnia hazánknak. A lap idézi a magyar külügyminisztert, aki újra megerősítette: a nukleáris energiát érintő összes esetleges uniós szankciót blokkolni fogja Magyarország. 

A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér most, három évvel a Covid-járvány kirobbanása után üdvözölte az első kínai turistacsoportot Budapesten – számol be a Shengenvisa Info portál. Nagyon megviselte a turisztikai iparágat a pandémia, ezért most gyorsan helyre szeretnék állítani a korábbi forgalmat. A járvány előtt 280 ezer kínai turistát fogadtak, 2021-ben ötezret. Tavaly is mindössze 16000 turista érkezett a világ tájairól.

Katrin Kremmlernek az "Eurázsiai magyarok": avagy hogyan írja át az illiberális Magyarország az őstörténeti nemzettudatot ("Eurasian Magyars": The Making of a New Hegemonic National Prehistory in Illiberal Hungary) című könyvét szemlézte az amerikai George Washington Egyetem az illiberális tanulmányok elnevezésű programja keretében. A politikai rendszerrel párhuzamosan illiberális tudományos intézményeket hozott létre a magyar kormány, amelyek narratívája szerint a magyar államiságot a hunokkal, avarokkal való kulturális és civilizációs folytonosság jegyében azonosítja. A Kurultáj rendezvények is ezt hivatottak megerősíteni, ami a könyv szerzője szerint megkövetelne némi komplex tudományos kutatást, bizonyítékokat.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

“HA JÖN, VAN, HA NEM JÖN, NINCS” - AZ OROSZ GÁZFÜGGŐSÉGÜNK TÖRTÉNETE

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.03.29.

Az Európai Unió tagállamai egyetlen év alatt látványosan váltak le az orosz gázról és helyezték több lábra energiaellátásukat. Ez alól azonban Magyarország kivétel: mi inkább 19-re lapot húzunk és még új gázerőműveket is elkezdünk építeni. Ebben az adásban azt mutatjuk be, hogyan is alakult ki egymással párhuzamosan az orosz gázfüggőség Magyarországon és Európában, és milyen lehetőségek állnának előttünk, ha változtatni szeretnénk.

ITT NÉZHETŐ MEG

HOGYAN LEHET MÉLTÁNYOSABB, IGAZSÁGOSABB ÉS A NYUGDÍJASOK SZÁMÁRA KEDVEZŐBB A NYUGDÍJEMELÉS?

NYUGDÍJGURU.HU
Szerző: FARKAS ANDRÁS
2023.03.29.

Mire elég az idei nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj? Képes-e ellensúlyozni a változatlanul Európa-bajnok élelmiszer-árrobbanás vásárlóerő-roncsoló hatásait? Lesz-e korrekciós nyugdíjemelés évközben? Lehet-e a nyugdíjemelési eljárást érdemben javítani?

Hogyan lehet méltányosabb, igazságosabb és a nyugdíjasok számára kedvezőbb a nyugdíjemelés?

Idén a nyugdíjasok eddig két jogcímen kaptak plusz ellátást: 2023. január 1-jétől 15%-kal emelték a nyugdíjak összegét, valamint 2023. februárban kifizették a 13. havi nyugdíjat. A nyugdíjasok elkölthető jövedelme éves szinten a januári emelés és a 13. havi nyugdíj kifizetése következtében összesen 23,3%-kal nőtt (a 15%-hoz hozzá kell adni a 13. havi nyugdíj éves szinten 8,3%-os jövedelemnövelő hatását). Az éves szinten 15%-19,5% közé becsült infláció tényleges alakulása függvényében rendkívüli évközi nyugdíjemelésekre is sor kerülhet júniusban és novemberben, amelyek eredményeként a nyugdíjas összjövedelem növekedése idén akár 25-30%-os is lehet.

E megfontolás alapján a nyugdíjasok helyzete látszólag teljesen rendben van, az infláció ellen a nyugdíjasok jövedelme teljes mértékben védett. A nettó nemzetgazdasági átlagkereset idei várható alakulásának tükrében a nyugdíjasok jövedelmi helyzete még kedvezőbbnek látszik, hiszen a keresetek nominális növekedése biztosan nem éri el 2023-ban a 23,3%-ot (tavaly 17,5% volt), nem is beszélve a reálkeresetek durván csökkenő trendjéről (a KSH 2023. március 28-án kiadott kereseti gyorstájékoztatója szerint 2023. januárban a 2022. januárihoz képest 7,6%-kal csökkent a reálkereset.)

A nyugdíjasok idén legalább 1290 milliárd forinttal több pénzből élhetnek (egy százalékpontnyi nyugdíjemelés idén a költségvetési törvény számai alapján 55,4 milliárd forintba kerül, és eddig a nyugdíjas összjövedelem a 13. havi nyugdíjat is beszámítva 23,3%-kal nőtt).

A nyugdíjasok persze nem osztják egyöntetűen ezt a véleményt, hiszen a bevásárlásaik során a kimutatott éves inflációnál sokkal durvább pénzromlással kell szembesülniük.

A KSH legutóbbi, 2023. március 8-án közzétett inflációs gyorstájékoztatója szerint a nyugdíjas fogyasztóiár-index 2023. februárjában a 2022. februári állapothoz képest 26,9% volt, vagyis meghaladta azt a 23,3%-ot, amellyel a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj alapján az éves szinten elkölthető nyugdíjas jövedelem eddig nőtt. A nyugdíjasok a mindennapi bevásárlásaik során az egy évvel korábbi árakhoz képest 43,3%-kal magasabb élelmiszer-árakkal szembesülnek (néhány kirívó áremelkedési példa a napi nyugdíjas bevásárlószatyorból: tojás: 79,2%, tejtermékek: 76,2%, vaj: 75,1%, sajt: 72,1%, kenyér: 71,1%, száraztészta: 57,3%, tej: 53,7%). Nem képes teljes mértékben fedezni a nyugdíjjövedelem növekedése a háztartási energia 49%-os drágulását, különösen a vezetékes gáz árának 78,4%-os és a tűzifa árának 59,5%-os emelkedését sem.

A makroadatok tükrében mindenesetre úgy tűnik, hogy az idén eddig közel ezerháromszáz milliárdos nyugdíjkiadási többlet eredményeként a nyugdíjasok helyzete - legalábbis átlagosan - nem romlott a rendkívüli veszélyhelyzetben sem, vagyis nincs égetően szükség a nyugdíjemelési rendszer megváltoztatására.

A látszat azonban csal.

Ennek bizonyítékai a jelenlegi nyugdíjemelési eljárás elveiben és az azokból eredő kockázatokban rejlenek:

- az emelés csak az inflációtól függ, más tényező (például a nettó nemzetgazdasági keresetnövekedés) nem számít,

- a minden év januárjában esedékes rendszeres emelést az inflációnak a költségvetési törvényben előre tervezett mértéke szerint kell végrehajtani, s ha ennél nagyobb lenne az augusztusig mért tényadatok alapján becsülhető infláció, akkor utólag korrigálni kell az emelést novemberben (vagyis akkor, amikor az infláció éves mértéke változatlanul csak becsült adat), de ha a kormányzat szükségesnek tartja, akkor a nyár elején is lehet egy közbeiktatott rendkívüli korrekció (szintén egy becsült inflációs mérték szerint),

- az éves mérték becslése a szeptember-december hónapok tényleges inflációját nem biztos, hogy kielégítően tükrözi, s ha a tényleges infláció végül meghaladná a novemberi korrekciós emelés meghatározásánál figyelembe vett, a január-augusztus hónapok közötti tényadatok alapján megbecsült éves inflációt, akkor ezt a veszteséget már nem kárpótolják a nyugdíjasok részére, vagyis minden évben egyharmad évnyi (szeptember-december) infláció ellen nagy valószínűséggel csak korlátozott védelemben részesül minden nyugdíjas (ez történt tavaly is: a nyugdíjas infláció a tényadat szerint 15,2% volt 2022-ben, de a tavalyi nyugdíjemelés összesen csak 14%-os volt, vagyis 1,2%-kal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, amelyet az állam nem fizet ki a nyugdíjasoknak),

- az emelés egységes százalékos mértéke szerint kell az ellátásokat emelni, függetlenül azok nagyságától, így a szegény nyugdíjas relatíve még szegényebb lesz - miközben a fejlődő gazdaságban emelkedő bérek (és az azoktól függő, a nyugdíjszámítás során kulcsszerepet játszó valorizációs szorzók) miatt mindannyian különböző meredekségű, relatív jövedelemcsökkenési csúszdákra kerültek, amint megállapították a nyugdíjukat, éppen a nyugdíjemelés kizárólag inflácóhoz kötött jellege következtében,

- a nyugdíjemelés során sem a korábban megállapított nyugdíjak méltánytalanul leszakadó értékét, sem a legalsó jövedelmi decilisbe csúszott nyugdíjasok nyugdíját nem kompenzálják (nincs sem valorizációs, sem szolidaritási emelési korrekció),

- az emelést a tárgyévet két évvel megelőzően mért összetételű nyugdíjas fogyasztói kosár alapján kell végrehajtani, ha a nyugdíjas infláció magasabb lenne, mint az általános fogyasztói áremelkedés, csakhogy rendkívüli helyzetekben a két évvel korábbi fogyasztói kosár lényegesen eltérhet a tárgyévi fogyasztói kosártól, amint a jelen helyzet is bizonyítja,

- a tárgyévben megállapított nyugdíjakat először csak a megállapítás évét követő évtől lehet emelni, így a friss nyugdíjakat a megállapítás évében védelem nélkül égeti az infláció.

A fentiek miatt feltétlenül szükséges a "békeidőkre" kitalált nyugdíjemelési paradigma módosítása...

ITT OLVASHATÓ

BÁNÓ ÉS BOLGÁR - PETSCHNIG MÁRIA ZITA (2023 03 29)

TV13
Műsorvezetők: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2023.03.29.

Vendég: PETSCHNIG MÁRIA ZITA.

ITT NÉZHETŐ MEG

BÉKESI LÁSZLÓ: A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA AZ OKA A MAGYAR GAZDASÁG VÁLSÁGÁNAK

KLIKKTV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.03.28.

Az egyik legérzékenyebb jelzőszám a gazdaság teljesítményéről az infláció alakulása. Ez pedig nem csökken még az ígéretek ellenére sem, mindegy, hogy a miniszterelnök mit mond. Ha befejeződik a háború, meg kitör a béke, akkor sem feleződik meg - mintegy varázsütésre - az infláció Magyarországon. Ez a magyarázata annak, hogy tovább csökken a magyar gazdaság teljesítménye – mondta Békesi László a Klikk Tv Tíz című adásában.

Elindul majd a gazdaság növekedése? Mit jelent a technikai recesszió? Mi lesz azzal a rengeteg adóssággal, amit a költekező kormány miatt cipelünk még vagy 30 évig? A Fidesz támogatói miért nem látják, hogy gondban van a magyar gazdaság? Mi várható, ha a Nemzeti Bank elnöke így kirohan a saját kormánya és a miniszterelnök ellen – többi mellett ezekre a kérdésekre is kereste a választ Békesi László közgazdásszal Bolgár György.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

KITETTÉK A FIDESZBŐL CSEPEL POLGÁRMESTERÉT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.03.30.

Sohasem vetemednének arra…

A tagság titkos szavazással választotta meg a csepeli szervezet elnökségét. Németh Szilárdot elnöknek.

„Németh Szilárd tudta, hogy bosszút fog állni rajtunk”

“Mi úgy nyertük meg a választást a „vörös Csepelen” akkor, amikor még a budai várat is elvesztette a jobboldal, hogy itt még a Fidesz alelnöke is ellenünk dolgozott. Életem végéig büszke leszek erre a teljesítményre…”

Kormánytagok távoztak, de Mészároshoz és Tiborczhoz kötődő emberek érkeztek az egyetemi kuratóriumokba

A kecske meg a káposzta. Kérdés, hogy mindezzel jóllakik-e az EU.

Nem tudta teljesíteni a kormány az Európai Bizottságnak tett vállalásokat az önként vállalt határidőre

Miközben a kormány tagjai – köztük Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Bóka János igazságügyi államtitkár – a múlt héten azt állították, hogy Magyarország szinte kész Brüsszel követeléseinek a teljesítésével.

Nem véletlenül árasztják el lombkoronasétányok és semmibe néző kilátók az országot

A Transparency International szerint legtöbbször papíron jelentik le, hogy mi mennyiből és hova épült, helyszíni ellenőrzés nincs.

„Közös célunk, hogy Oroszország vonja vissza a csapatait ukrán területekről – mondta Novák Katalin Ankarában

Majd Erdogannal közösen lepacsizott a földrengésben életeket mentő mentőkutyával.

“A Bucsában és Harkivban történtek után nincs lehetőség béketárgyalásokra”

Ukrajna jövőjéről rendezett kerekasztal-beszélgetést a Political Capital szakértőkkel, politikusokkal.

Kórházban van Ferenc pápa

A tervek szerint április 28. és 30. között Budapestre látogat.

Orbán Viktor bővített a VIP-betegek körén

A Honvédkórházban mostantól ellátásra jogosultak a Nemzet Színészei, a Nemzet Sportolói is.

Megvalósíthatatlan, amit Orbán Viktor megálmodott a határvadászokról?

A határvadászok megálmodásakor Orbán Viktor még olyan merész számokat említett, minthogy kezdetnek 2200 fős létszám lenne megfelelő, az ideális pedig négyezer határvadász lenne – ez utóbbi olyannyira utópisztikusnak tűnik, hogy még jelentkező sem akadt ennyi, a jelentkezők 27,5 százaléka pedig alkalmatlannak bizonyult eddig.

A Fidesz-hívők hite még legyőzi a valóságot

Ezzel az a baj, hogy hatással van a nem Fidesz-hívők valóságára is. Nem kicsit.

„Visszaadjuk nekik Erdélyt?”

Így fogadták a Nagy-Magyarország-térképes nyilatkozatháborút a román politikusok, focisták és szurkolók.

Közlekedési Múzeum: tárlat és helyszín nincs, és most főigazgató is kellene

Főnöke Lázár János építési és közlekedési miniszter lesz. Az a Lázár János, aki szerint a közlekedési gyűjteménynek jobb helye lehetne vidéken, például Nyíregyházán vagy Debrecenben.

Pert nyert az Átlátszó az MTI és a Magyar Nemzet ellen

A közpénzzel támogatott álcivil szervezet (vajon melyik az…?) január elején tartott sajtótájékoztatót az Átlátszóról a kormánypropaganda mikrofonállványai előtt

Egy jogvédő csoport felfüggeszti a háborút ellenző orosz katonák kimenekítését

A Gulagu.net emberi jogi szervezet vezetője azzal indokolta a döntést, hogy egy orosz ejtőernyős, akinek még tavaly segítettek külföldre szökni, nemrégiben beismerte, hogy tudomása volt háborús bűncselekményekről.

ITT OLVASHATÓ

BARDÓCZI SÁNDOR FŐTÁJÉPÍTÉSZ: AZ EGYCENTIS GYEP A VÁROSBAN NEM MÁS, MINT FENNTARTHATATLAN ÖKOLÓGIAI SIVATAG

QUBIT / PODCAST
Szerző: QUBIT
2023.03.29.

Újrainduló urbanisztikai sorozatunk friss adásában sorra vettük Budapest legfontosabb zöld vonatkozású ügyeit, beszéltünk többek között az új parkokról és telepítésekről, az utóbbi időszak néhány fontos konfliktusáról, mint a méhlegelők és a kaszálás ügye, és olyan, hosszú ideje meghatározó témákról, mint a Városliget és a Római-part.

Hogy állnak Budapest zöld ügyei? Mit tanulhatunk ezekből a konfliktusokból? Hogyan fordítható át pozitív kommunikációra a hazugságokra épülő intenzív kormányzati propaganda? Miként működik a városok közötti politikafüggetlen tudásátadás? Hogyan haszálhatók a hagyományos csatornák és a közösségi média felületei az edukációban? Milyen a szemléletformálás a gyakorlatban, hogyan lesz éjjeli vandalizmusból katarzis? Lehet-e sokkal élhetőbb hely a főváros, és mi kell ahhoz, hogy évtizedes beidegződéseket megváltoztassunk?

Városi, építészeti, közlekedési témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével beszélget Édes Balázs urbanista, közlekedésgazdász.

ITT OLVASHATÓ

KAPÁLJÁL B@ZMEG!

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.03.30.

Aztán utólag Fónagy János, fideszista államtitkár megmagyarázta a mosdatlan száját, éltes korára hivatkozva, mint ami feljogosítja a trágár beszédre. Majdhogynem kényszeríti rá, mint valami mindent ledöntő biológiai erő, azaz a jóisten rendelése. Fónagy államtitkár így szabadkozott: „Én egy faragatlan öregember vagyok, én káromkodok”. Itt, ezen a ponton, mielőtt tovább haladnánk nerista történetünkben, azért bemutatjuk azokat a kérdéseket, amelyek a mentegetőzés kapcsán fölbuktak bennünk mintegy az árból, miszerint a sors, illetve az évek súlya hány éves kortól determinálja az embert, hogy bunkó legyen, illetve, hogy ez akkor a család körében is – úgy mint kisonokák, egyebek – is működnek-e.

Most azonban képzeljük el Fónagy államtitkár tézisét a korról és a káromkodásról, és máris előttünk áll akármely nyugdíjas klub, ahol ezek szerint olyan párbeszédek zajlanak, hogy egy filmben végig szólnia kellene a sípnak a beszélgetéseket elfedendő, sőt, inkább egy hajókürtre lenne szükség. Tudjuk azonban, hogy ez nincsen így egyáltalán, s attól, hogy valaki megette a kenyere javát, még nem lesz ordenáré, hacsak nem méretes tapló, amit Fónagy álamtitkár „faragatlan” jelzővel definiál eufemisztikusan. De nem tartunk még a sztori lényegénél, mert a Karmelitánál zajlott a nyelvművelő akció, ahol is a Momentum kordont bontott ugyanúgy, mint annak idején Orbán egyetlenünk a Kossuth téren, mint emlékezhetünk.

Nos, azt már mindenki elfeledte, vagy, ha nem, Orbán nagyvezír tündökletes szabharcának fejezeteként maradt meg a gyöpös agyakban azzal a különbséggel, hogy egyetlenünknek akkor senki egy büdös szót nem szólt, valószínűleg ezzel is hozzá járulva ahhoz, hogy teljesen elszemtelenedjen. Mellékszálként említsük meg, hogy most azonban Hadházy képviselő ellen eljárás indult, mint kordonbontási felbujtó, Fónagy államtitkár azonban nem vele futott össze e tevékenység közben, hanem Gelencsér Ferenccel, a Momentum elnökével, s neki szólt be, amit később faragatlan öregember mivoltával magyarázott, s ekként: „Ahelyett, hogy kapálnál, baszd meg”. (Mint kitetszik, itt már nem sípoltuk ki az illetlenséget, mint a címben.)

Fölösleges is volna, hiszen így áll előttünk teljes díszben Fónagy államtitkár, akinek – ha lett volna pillanatnyi humorérzéke – Gelencsér elnök Bryan módján vágott volna vissza. Mint filmélményünkben áll, amikor Bryant (a Bryan életében) a tömegek prófétaként követve üldözik, s aztán utolérik, hősünk kétségbe esve így kiált feléjük és hozzájuk: „Menjetek a picsába”, mire a tömeg egy emberként kérdi őt, „Hogyan menjünk a picsába, mester”. No most, Gelencsér elnök is megkérdezhette volna Fónagy államtitkárt, hogyan bassza meg kapálás közben, s főképp mit vagy kit, de ez nem történt meg. Tehát Fónagy államtitkár felszólítása csak lengedezett a tavaszi szélben a Karmelita előtt.

Mint egyetlen nagy felkiáltójel, ami a „faragatlan öregemberre” mutatott. Még csak arra sem hivatkozhatott, mint annak idején Szalay Ferenc, Szolnok fideszista polgármestere, aki nyugdíjas közönségét vén kurváknak nevezte arra gondolva, hogy nincs bekapcsolva a mikrofonja. A közönség azonban nem sértődött meg egyáltalán, hanem szorgalmasan választgatja őt újra meg újra, s ez némi útmutatást ad a vén kurvának nevezett választópolgárok öntudatáról, ami a jelek szerint nincsen nekik. De nem is ez, hanem a fideszisták viszonya a külvilághoz, legyen az ellenzéki politikus, vagy nyugdíjas matróna. Hogy ennyibe veszik: baszd meg vén kurva. Ami elég lehangoló bír lenni...

ITT OLVASHATÓ

ÚJRA KÉRIK GRUEVSZKI KIADATÁSÁT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.03.29.

Észak-Macedónia újra hivatalosan kérni fogja Magyarországtól Nikola Gruevszki volt miniszterelnök kiadását, akit elítéltek korrupciós és pénzmosási bűncselekményekért, valamint kilenc további ügyben érintett – ismerteti az EurActiv.

Észak-Macedónia újra hivatalosan kérni fogja Magyarországtól Nikola Gruevszki volt miniszterelnök kiadását, akit elítéltek korrupciós és pénzmosási bűncselekményekért, valamint kilenc további ügyben érintett – ismerteti az EurActiv Krenar Llogának, a volt jugoszláv tagköztársaság igazságügyi miniszterének a bejelentését. Gruevszkit, aki a brüsszeli uniós hírportál minősítése szerint egy nacionalista irányultságú párt élén 2006-tól 2016-ig volt kormányfő, először 2018 novemberében ítélték két év börtönbüntetésre, de Magyarországra szökött, és ott politikai menedékjogot kapott, azzal az indoklással, hogy Észak-Macedóniában nem jók a börtönviszonyok az ő kategóriájába sorolható elítéltek számára. Később, 2022-ben aztán újabb, immár hét évre szóló börtönbüntetésre ítélték távollétében, több mint egymillió euró pártadomány eltulajdonításáért. Észak-Macedónia eddig három alkalommal kérte Magyarországtól Gruevszki kiadását – emlékeztet az EurActiv.

A demokrácia-csúcstalálkozóra árnyékot vetnek a demokráciát szűkítő országok

Politikai zavarok teszik próbára Joe Bidennek a demokrácia globális megvédésére irányuló törekvését – írja a New York Times, annak kapcsán, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter tegnap Washingtonban útjára indította az újabb, immár második Demokrácia Csúcstalálkozót – az elsőt 2021 decemberében rendezték – de az Egyesült Államok számos szövetségesének a távolléte mellett. A problémás esetek közül a cikk a bevezetőben Izraelt emeli ki, a meg nem hívott országok közt pedig említést tesz Magyarországról, Törökországgal egy sorban. Biden elnök ma mondja el hivatalos megnyitó beszédét.

A New York Times megfogalmazása szerint beárnyékolja a találkozót, hogy a Benjamin Netanjahu vezette izraeli koalíciós kormány megpróbálta meggyengíteni az igazságszolgáltatás hatalmi ágát, és ezzel ellenzői szerint létében fenyegette meg az ország 75 éve fennálló demokratikus hagyományát. Az izraeli fejlemények azonban – írja a lap – csak a legszembetűnőbb megnyilvánulásai a világ számos pontján tapasztalható önkényuralmi gyakorlatoknak. A Biden-kormányzat gyanakodva figyeli például Mexikót, ahol a választásokat felügyelő testület kizsigerelésére tettek lépéseket, Indiát, ahol az ellenzék egyik vezetőjét a múlt héten megfosztották parlamenti tisztség viselésének lehetőségétől, valamint Brazíliát, ahol Jair Bolsonaro választási veresége nyomán januárban az autokrata államfő hívei zavargásokat robbantottak ki, kormányzati épületek ellen intéztek támadásokat.

Az, hogy Netanjahu a politikai nyomás hatására elhalasztotta a tervezett igazságügyi változtatásokat, valamelyest enyhít a helyzeten, és az izraeli kormányfő előre rögzített videóüzenetet intéz a Demokrácia Csúcs résztvevőihez. John Kirby fehérházi szóvivő elmondta, hogy Biden elnök erőteljesen ösztönözte az izraeli kormányt a kompromisszumra, és újságírói kérdésre tisztázta, hogy Izrael kapott meghívást a washingtoni találkozóra, miként egyébként Mexikó, India és Brazília is. Nem lehet viszont jelen két NATO-tag, Magyarország és Törökország, amelyek autokratikus politikai rendszerének az elnyomó jellege nem csökkent – állapítja meg a New York Times.

Orbán Viktor taktikai húzása

A rendszerint csak Taz-ként emlegetett berlini Tageszeitung Orbán Viktor taktikai húzásának nevezi a finn NATO-csatlakozás magyar parlamenti ratifikálását, és megállapítja: a kormányfő elsősorban a befagyasztott EU-pénzekhez szeretne hozzájutni. A lap szerint megszokhattuk, hogy Orbán nem hagy ki egyetlen alkalmat sem önmaga fontossá tételére. A jobboldali nemzeti irányultságú miniszterelnök most a finn és a svéd NATO-csatlakozás ügyében érvényesülő vétójogát használja fel, céljának azonban semmi köze nincs az atlanti szövetséghez: e hónap végén dönt az EU arról, hogy felszabadítja-e a Magyarországnak szánt támogatás egy részét. Orbán azt akarja, hogy ismét körüludvarolják. Mással nem magyarázható, hogy miért várat magára a svéd NATO-felvételhez való magyar hozzájárulás – írja a Taz, és hozzáteszi: a magyar miniszterelnök lelki barátra lelt Recep Tayyip Erdoğan török államfő személyében, aki szintén belpolitikai okokból blokkolja az atlanti szövetség bővítését. Törökország nélkül Orbán nem játszadozhatna a NATO-val – idézi a lap a liberális szakértőként bemutatott Szelényi Zsuzsát.

Összeomolhat-e a schengeni térség?

Végezetül arról, hogy a müncheni Süddeutsche Zeitung az Európában évek óta eltérő intenzitással napirenden levő migrációs kérdéssel foglalkozik, abból kiindulva, hogy ismét növekvőben van a menedékkérők száma. Fennáll-e hosszú távon a belső határellenőrzéstől mentes schengeni térség összeomlásának a veszélye? – teszi fel a kérdést, persze határozott válasz megadása nélkül a lap, annak nyomán, hogy Nancy Faeser német belügyminiszter felvetette ennek is az eshetőségét, ha az EU nem találja meg hamarosan a problémakör közös kezelésének a módját. A bajor újság beszámol arról, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága most a kereszténydemokraták, szociáldemokraták és liberálisok többségi támogatása mellett javaslatokat tett le az asztalra a migránsok fogadása, regisztrálása, elosztása, illetve szükség esetén visszaküldése tárgyában. A cikk emlékeztet arra, hogy a korábbi szabályozási kísérletek meghiúsultak, mégpedig azért, mert Magyarország és Lengyelország nem volt hajlandó kivenni a részét a menekültek fogadásából.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

BUDAPEST EGYSZERŰEN NEM FONTOS A FIDESZNEK ÉS A KORMÁNYNAK – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.03.29.

Fürjes lelépése túlmutat a személyén

Fürjes már a sokadik “emberarcú fideszesként” fordít hátat a politikának, ahová aligha tér vissza. A külső körülmények, a belső harcok és a kormányfő szándékai is okafogyottá tették a szerepét.

Másik jogi státuszt kapnak a tanárok

Tavaly ősszel reppent fel először, hogy a kormány eltörölheti a pedagógusok közalkalmazotti státuszát, Gulyás Gergely ezt akkor még cáfolta.

Felfalta a bért az infláció

Hatalmasat veszítettek értékükből a fizetések.

Annak örül az Orbán-kormány, hogy 16 százalékkal nőttek a bérek, miközben az infláció 25 százalék feletti

Fideszmatek 01.

Van, ahol több mint egy évet dolgoznak Orbán Viktor egyhavi fizetéséért

Miközben Magyarországon sokak számára nemhogy a milliós, hanem akár az 500 ezres fizetés is csak álom, addig a politikusi bérek közt ez csak aprópénz.

Félmilliós havi megbízási díjat kap Szarvas városától az ÁSZ volt elnöke

Hogy pontosan miért is, arról némiképp mást mond a jegyző és mást a polgármester – de mindkét magyarázat elég “fura”.

Schadlt figyelmeztették

A nyomozati anyagokból kiderült, hogy a hatóságok szerint kapott egy fülest, és még a letartóztatása előtt meg akart lépni az országból. Milliókat találtak náluk a repülőtéri letartóztatásukkor.

Lemondott a Fővárosi Állatkert igazgatója

Csalás miatt kiszállt nyomban Horány után.

A Fideszben az a legnagyobb bűn, ha egy gazemberség kiderül

“Lefordítjuk magyarra, amit a bátonyterenyei polgármester, Borkai Zsolt, Győr egykori első embere és az igazságügyi miniszter asszony üzent a magyar adófizetőknek. Más-más szinten és mértékben, de mindnyájan ugyanazt üzenték: minden politikai szereplő addig erkölcsös és törvényes, ameddig ki nem derül róla, hogy amit tett, erkölcstelen és/vagy törvénytelen.”

Polt Péter: 98,8 százalékon teljesített az ügyészség 2021-ben

Fideszmatek 02.

Polipszerűen működő nemzetközi bűnszervezetekkel küzd az Európai Ügyészség

Eddigi működése során öt nagy európai bűnszervezetet térképezett fel, amelyek hasonló módszerekkel, nagyon kifinomult struktúrával dolgoznak és keresik azokat az országokat, ahol a leggyengébb a szabályozás és az ellenőrzés.

Titkolja az állam a felvásárolt meddőségi klinikákkal kötött szerződéseket

Pereljen téged az Átlátszó…!

Üzenet Helsinkiből

Bár Sanna Marin vagy éppen a finn újságírók egyike-másika elégedett, vannak más vélemények is. Egyes finnek nem felejtik, hogy krízishelyzetben packáztunk velük…

Szijjártó Péter nem ért rá megszavazni a finn NATO-csatlakozást

Üzbég nagykövetséget adott át, és ha már ott volt, beszólt a NATO-nak.

Csak csak Putyintól nem kértük a háború lezárását

“Ha a miniszteri közlemények megváltoztatnák a világot, Szijjártó Péter már Nobel-békedíjat kapott volna.”

A propaganda már tényleg diktatórikus szintre járatta a nem orbánisták baszogatását

“Több ellenzéki politikus képes volt tegnap nem posztolni (!) a meccsről” – írta a Londiner Mandiner.

Mégis kivezeti az EU a belsőégésű motorokat 2035-től

Végül Németország is beadta a derekát.

ITT OLVASHATÓ

„NEM ÉRDEKELTE ŐKET EGYIK ESETBEN SEM, HOGY MI FOG TÖRTÉNNI AZOKKAL AZ EMBEREKKEL, AKIKET VONATRA RAKNAK”

444.HU
Szerző: HASZÁN ZOLTÁN
2023.03.28.

Magyarországon nem kellő mértékben ismert, hogy már az 1920-as, de leginkább a 30-as és 40-es években nemcsak a zsidókról, hanem a magyarországi németekről is ellenségképeket gyártottak etnikai és gazdasági alapon. Erről Ungváry Krisztián beszélt az Egy történelem, sok magyarázat előadás-sorozata 6., Zsidó- és németellenesség Magyarországon című részében.

Ungváry be is mutatott egy illusztrációt az általa kétfrontos harcnak nevezett hangulatról:photo_camera Fotó: Ungváry Krisztián Zsidó- és németellenesség Magyarországon előadásából...

A kép jobboldala az antiszemita rajzzal különösebb magyarázatra nem szorul. A bal oldalon viszont Dénes Zoltán Mentsük meg a Dunántúlt című könyvének borítója látható, amin a ruházat alapján egyértelműen beazonosítható úgynevezett svábparaszt tornyosul. (Ungváry ezen a ponton jegyezte meg, hogy a sváb kifejezés a magyarországi németek gyűjtőfogalmává vált, annak ellenére, hogy a magyarországi németeknek egyébként jelentős része nem Baden-Württembergből érkezett.)

A piros foltok lennénk a terjeszkedő svábok, akikkel szemben próbál meg védelmet szerezni a fenyegetett magyar paraszti házaspár.

Ungváry szerint a kétfrontos harcot alapvetően Szabó Dezső indította el Az Elsodort falu című kötetével. Ebben először írja le irodalmi jelleggel Szabó azt, hogy - ahogy a történész fogalmazott - a magyar szociális és társadalmi problémák alapvetően azért vannak, mert a gyanútlan vagy adott esetben rest és renyhe magyar vezetők, a középosztály és a nemesek, hagyják, hogy a falvakban a svábok, a városokban pedig a zsidók szívják el az igaz magyarság elől az életteret. Szabó a sváb és a zsidó veszélyt egyenrangúnak tüntette fel.

A múltkori előadásához hasonlóan Ungváry bemutatta azt a statisztikát, amit Kovács Alajos, a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnöke készített a harmincas években. Ez alapján megállapított egy teljesen nyilvánvaló és a magyar társadalomban közismert tényt, hogy a magyar középosztály, illetve az értelmiség jelentős részben asszimilánsokból áll. Olyannyira, hogy az úgynevezett törzsökösök, akik már 1526 előtt is itt éltek, minden csoportban kisebbségben vannak. Ez a vélelmezett kisebbségi lét a népi írók jelentős részére is egy delejes hatást gyakorolt...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ 

Egy történelem – sok magyarázat. Interpretációk a magyar történelemről

A FIDESZ VÁLASZTÁSA EGYSZERŰ: HATALOM VAGY BÖRTÖN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.03.28.

„Egy kalap alá hozni a pártokat és civileket olyan ostobaság, amit persze Kósa Lajostól megszoktunk” – szögezte le Herényi Károly azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz alelnöke részleteket árult el a választási törvény módosításáról, aminek a célkeresztjében a kampányok és a választási jelölő szervezetek finanszírozásának szabályozása áll. A korábbi MDF-es politikus szerint a módosítás oka az, hogy a Fidesznek két választása van: „vagy hatalomban marad, vagy ha nem, és tisztességes kormány áll majd fel, tisztességes igazságszolgáltatással, akkor a fele társaság napokon belül börtönben találja magát”. Napjainkban ugyanis a Fidesz nem kínál tisztességes, egyenlő esélyt az ellenzéknek és a civileknek.

Bár már lehetett tudni, hogy a jövő évi – egy időben tartandó – helyi önkormányzati és európai uniós parlamenti választások előtt a Fidesz a szokásához híven ismét a saját érdekeinek megfelelően hozzányúl a választási szabályokhoz, a részletekről most Kósa Lajos számolt be a Mandinernek adott nyilatkozatában. Kiderült, hogy az egyéni képviselői indítvány formájában a parlament elé kerülő törvénymódosítás céljaként a kampányok és a választási jelölő szervezetek finanszírozását érintő szabályok szigorítását szabta meg a vezető kormánypárt. A Fidesz alelnöke állítja: a cél az, hogy ha bármilyen egyesület, párt, vagy egyéb szervezet hivatalosan szeretne jelölő szervezetté válni, az feleljen meg a pártokra vonatkozó szabályoknak, s csak magyar természetes személyektől fogadhasson el anyagi vagy egyéb támogatást. Nagyon jól hangzó és elvben még támogatandó gondolatot is elpuffogtatott: „úgy fair, ha lehetőség szerint minden szereplő azonos feltételekkel induljon a választáson”. Mindezt – természetesen – a demagóg propagandacéllal általuk állandó jelzőként alkalmazott kitalációval, a „dollárbaloldallal” indokolta és „elrettentő” példával, a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalommal illusztrálta. Kósa szerint, ha életbe léptetik az új szabályokat, azok betartását, ahogy a pártok esetén, az Állami Számvevőszék ellenőrizheti. (Csak csendben jegyezzük meg, hogy az ÁSZ-t éppen úgy bedarálta a Fidesz, mint a többi, az alkotmányosságon, a választások tisztaságán, a jog érvényre jutásán őrködni hivatott többi szervezetet is.)

Amúgy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter sem fukarkodott a „szép szavakkal”, a legutóbbi Kormányinfón azt ecsetelgette, hogy „itt az ideje annak, hogy a kiskapukat becsukjuk, s segítsük a választások tisztaságát, az egyenlő feltételek teljesülését, gátat vetve a gazdasági és külföldi szereplők befolyásolási kísérleteinek”...

ITT OLVASHATÓ

BELVÁROSI SZABADEGYETEM: BÁRÁNDY PÉTER ÉS FLECK ZOLTÁN ELŐADÁSA

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2023.03.27.

Március 27-i előadásunkon vendégeinkkel, Bárándy Péter jogásszal, volt igazságügyi miniszterrel és Fleck Zoltán jogásszal, szociológussal a jogállamiság alapvető kritériumairól beszélgettünk, arról, hogy mennyiben tekinthető ma Magyarország jogállamnak, mik lennének az alapvető feladatok, és az Európai Unió elvárásai mennyire jelenthetnek e téren előrelépést.

ITT NÉZHETŐ MEG

BIZALMATLANSÁG

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.03.27.

Bizalmatlanság

Bennünk van, zsigerileg… és nehéz megküzdeni vele.

Gyanakvók vagyunk, és a rossz tapasztalatok sokkal erősebben formálnak minket, mint a jók. Valami miatt azokba kapaszkodunk és nem a jókba. A „na ugye, hogy nem….” sokkal intenzívebb lett.

Én magamon is érzem a változásokat. Kezdetben, mikor ebbe a munkába fogtam, teljes nyitottsággal érkeztem. Mondhatnám, hogy naivan, mikor az ember azt feltételezi, hogy a jóra nem jöhet rossz válasz. Aztán sorban kaptam a pofonokat. Szerencsére csak szimbolikusan, bár néha volt határesetes történet is. Lassan értettem meg a szegregátumok világát, amennyire megértheti ezt egy segíteni és tanulni akaró, figyelő ember.

Megtanultam, hogyan vezessek le indulatokat, hogyan tudok úgy kommunikálni egy szegregátumban, hogy ne növeljem a feszültséget, hanem csökkentsem. Ma már látom a beépült reakciókat, és átlátom a nem egyenes utakat, a kommunikációban is. A saját káromon tanultam meg, erre nincs módszertani ajánlás sehol. A hátteret meglátni, megérteni csak a terepen lehet, amiben mindenkinek más a traumatizáltsága, a transzgenerációs története, a szocializációja és az életstratégiája is.

Eleinte azt hittem, csak ezt a világot kell értelmeznem, ettől kell tartanom, mert nem ismerem, és ezért számomra nem látható kockázatokat rejt a benne való mozgás, munka. Sosem gondoltam, hogy a „kinti” világ is felzárkózik (vagy lecsúszik?) ehhez, és ott épp úgy áldozata leszek a naiv és őszinte nyitottságomnak, mint eleinte itt.

Nos, itt is sorban jöttek a jelképes pofonok, de itt sokkal alattomosabban, mint a szegregátumok világában. Ott érthetővé váltak az ok-okozat összefüggések. Itt ez még mindig okoz meglepetéseket. Keserves küzdelem volt, mire eljutottam oda, hogy észrevegyem, mikor akarnak kihasználni engem, vagy az ügyet a saját érdekeik szerint. És azt a színjátékot is értsem, ami mindkét helyen azonos: szemtől szembe más a tartalom, mint a hátam mögött.
Szóval, valahogy kint értem, miért van így, itt meg még most sem. Valahogy a tanult emberek között, ahol az ember azt várná, hogy értsük egymást, ott keservesebb a felépített bizalmatlanságot megélni.

Mert a megoldáskereséshez bizalom kellene. Ezt fel kell építeni a szegregátumokban, ami hosszú folyamat, mert hosszú ideje ez ellen dolgozott minden. És sikeresebb volt megvezetni a másikat, mint együttműködni vele. De iszonyú energiát vesz el, hogy ezt folyamatosan veszítjük el a „másik” világban. Így nincs minta a bizalmi viszonyban való működésről.
Bizalom-deficit van.

És folyton magamba kell, hogy nézzek, mert ebben az egészben az én naiv-bizalom-építményem is sérül.

Mostanában, sokszor utazom, vonattal, és későn érkezve is, az utolsó IC-vel. Volt egyszer (csak egyszer), évekkel ezelőtt egy kellemetlen élményem egy részeggel, de így, mivel a rossz érzés ilyenkor mindig előjön, gyors léptekkel igyekszem a parkolóhoz, hogy mielőbb az autó biztonságában tudjam magam.

Ketten szállunk le a kihalt állomáson, egy nem túl jól öltözött fiatalember és én. Kapkodom a lában az aluljáróban, az ilyenkor csak fokozza a félelmemet, a fiú elhalad mellettem, maga után hagyva a nyomorúság általam jól ismert szagát is. Már előttem megy a lépcsőn, mire az ajtóhoz érünk, már vagy öt méter az előnye. Fogja a kilincset, én lassítok…. és kinyitja az ajtót, várakozóan rám néz, majd udvariasan előreenged. Megköszönöm. Mosolyogva. Ő is mosolyog.

Aztán az autóban, hazafelé azon gondolkodtam, hogy lám, óhatatlanul is bizalmatlan voltam, gyanakodtam…. pedig fölösleges volt. Ismeretlenül is volt közöttünk egy pozitív, emberi gesztus.

Mert alapvetően nem vagyunk rosszak. Mégis a falakat építjük. Általánosítunk. És gyanakszunk. Bizalmatlanul.

A bizalmatlanságon alapuló világ, az állandó gyanakvás bezár minket. Ahhoz pedig, hogy nyissunk, magunkon is dolgoznunk kell. Akarni kell hinni a másikban. És félretenni az előítéleteket.

ITT OLVASHATÓ

VISSZAJÁTSZÁS: "AZ EMBER EGYEDÜL VAN" - BESZÉLGETÉS NÁDAS PÉTERREL | NÁDAS PÉTER BUDAPESTJE | 2022. 10. 02.

F21.HU
Moderátorok: KUSTOS JÚLIA, VINCZE BENCE
2022.10.11.

A beszélgetés fókuszában a szerzői életmű város- és társadalomképe, az élet és halál útja, a kulturális (e)migráció és az eredet kérdése áll. 

„Önmagamban lelem meg a világot, ha a világban nem lelhetem meg önmagam.” 

„Átlagos ember nem születik” – nyilatkozza Nádas Péter egy interjúban pár hónappal a 80. születésnapja előtt, és a szerző eddigi életútja pontosan ezt támasztja alá. A beszélgetés kísérletet tesz ennek az életútnak a megismerésére különböző tereket, időket felelevenítve, a fikció és a valóság helyszínein tett sétával. Budapesttől Gombosszegig, a megszületéstől a megélésig. 

Az életmű térképe azonban egyszerre zavarba ejtően pontos és megfoghatatlan. A megismerés ugyan a felfedező öröme, kapaszkodók nélkül nehezen bejárható a történetek, az emlékek labirintusa. Felmerül a kérdés: miben gyökereznek az egyes Nádasi karakterrajzok a városi életmód és a természet kapcsolódási pontjai között? 

ITT NÉZHETŐ MEG

GÁBOR GYÖRGY: A LENTNÉL MÉG LEJJEBB

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.03.27.

Minden máshogy, minden fordítva van: a fölfele ebben a világban valójában lefele, a kifele emitt valójában befele, az alj lentről tart felfele, megfordulva, hiszen a gyökér virágzik, a virág pedig egészen biztosan lefele kényszerül. Semmiből lett 60 milliós semmi, míg eközben mások meghalni mennek a lefele süllyedő kórházakba, meghülyülni a lefele süllyedő iskolákba, emitt éheznek, amott fáznak, de kell még pénz az EU-tól, követeljük, elvégre nekünk az jár.

Friedrich Hölderlin: Hardt-i szöglet

Lefele sűlyed az erdő,
És bimbókként függnek
A lombok befele, nékik
Lentről virágzik fel az alj,
Nem éppen kiskorún,
Tudniillik Ulrik
Itt ment; gyakorta töpreng a lábnyom felett
Egy nagy végzet
Készen, a helyen mi még hátravan.

Sejtelmesen gyönyörű költemény, Weöres Sándor fordításában. Ebben a világban minden fordítva történik: az erdő nem fölfele, hanem lefele sűlyed (nem süllyed!), a lombok nem kifele, hanem bimbókként függnek befele, lentről virágzik fel az alj, s emelkedik a magasba, a lábnyom felett pedig egy nagy végzet töpreng, készen, mi még hátravan.

Minden máshogy, minden fordítottan: a fölfele ebben a világban valójában lefele, a kifele emitt valójában befele, az alj lentről tart felfele, megfordulva, hiszen a gyökér virágzik, a virág pedig egészen biztosan lefele kényszerül, egyenest a föld alá, a láthatatlanságba, mert itt virágnak helye nincs, s az eljövendő, a várva várt jövő megkerülhetetlen végzetként már ott van készen a jelenben.

Iszonyatos világ, szörnyű világ, kilátástalan világ: az őrület világa, a semmi máshoz nem hasonlítható rettenet világa, megcsavarodott, önmagából kifordult, értelmezhetetlen és megszokhatatlan ellen-világ.

Most próbáljuk ezt a rettentő erdőt közelebbről szemügyre venni. Mondjuk egy lombkorona sétányról.

Lentről virágzik az alj, az erdő nem fölfele, hanem lefele, bele a talajba, az anyaföldbe, ahonnan az akkumulátorgyárak hamarosan még a maradék nedvességet is magukba szívják, hiszen kell majd a víz, dögivel, a lombok nem kifele, hanem befele függenek, bimbókként, egyenest bele jól körülhatárolható zsebekbe, az alj, a lent felettünk, már mindenki lehagyott, mindenki elhagyott, mindenki fölénk nőtt, a nagy végzet, a várakozás, a remény, a sok-sok ígéret pedig már rég készen, reményvesztetten, fátumként és balszerencseként, rendeltetésszerűen, itt, ezen az istenverte helyen, mi még hátravan.

De vajon mennyi lehet még hátra ebből a végzetből?

A verset Hölderlin írta. Az a Hölderlin, aki a tübingeni egyetemen együtt tanult Hegellel és Schellinggel.

Nem lett pap, pedig annak szánták. Szerelme meghalt, rettentő magány vette körül. Környezete elmebeteggé nyilvánította, s élete végéig egy becsületes asztalosmester viselte gondját.

Ma aligha akadna asztalosmester, avagy bárki más, aki megtenné ugyanezt. Ma nem tisztességes asztalosmesterekből, hanem lombkoronasétányból akad bőven. Arról lehet nézni a felfelé törő aljzatot, a befelé lombosodó bimbókat és a föld alá süllyedő fákat.

És az ótvaros nagy hazugságot.

A végzet pedig a szó legvalóságosabb értelmében itt tényleg készenáll. A jövő, amelyről az egykor volt múlt éppen adott jelenében már annyian írtak, Mikszáth és Eötvös, Ady és Móricz, a lábnyomról, ami sohasem változik.

A lábnyom, amelynek gazdája épp a 60 millió forintos támogatással a zsebében halad tovább, köszönve a sok pénzt az EU-nak, jó vétel volt, semmiből lett 60 milliós semmi, alulról fölfelé, kintről befelé, míg eközben mások meghalni mennek a lefele süllyedő kórházakba, meghülyülni a lefele süllyedő iskolákba, emitt éheznek, amott fáznak, de kell még pénz az EU-tól, követeljük, elvégre nekünk az jár, finn és svéd adófizetőktől, rohadjanak meg inkább ők, meg az olasztól és a hollandtól, meg a dántól és a némettől, a franciától és az osztráktól, nyomorultak, haláltusájukat vívják, döglődnek, elveszőben vannak, kihalóban vannak, minek is nekik a pénz, minek is nekik a lombkorona sétány, nekik már annyi, közben a többiek mindenben előrébb tartanak, már lassan a románok is, de hát fordított itt minden, mi vagyunk előrébb, föntről lefele, jó mélyen, bele az anyaföldbe, és követelünk és toporzékolunk, hogy még és még és még és még, mert kell megint az EU-s pénz, jól jön az, most épp föld alatti fagyökérsétányra, alulról pillantva felfele, kuratóriumokba rendeződve, hallod, rohadék EU, adj még, kell még, ennél lejjebb már aligha süppedhetünk, merülhetünk, ereszkedhetünk, és lentről virágzik fel az alj.

A legalja.

ITT OLVASHATÓ