2023. november 23., csütörtök

ORBÁN "KRAMPUSZA" IS AZT JELZI, HOGY A KVÁZI-PARLAMENTARIZMUS ÉS A LÁTSZAT-VÁLASZTÁS DÍSZLETEI KÖZÖTT KIÉPÜLT A „POSZTMODERN UTÁNI” DIKTATÚRA

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.11.22.


Posztmodern után

Még párat kell aludni a Mikulásig, de a Fidesz-KDNP már most sietett elhozni szeretett népének a Mikulást és a Mikulás-csomagot.

Litván György Mérei Ferenc nyomán a politikai rendőrség kódolására a „krampusz” fogalmát használta. A krampusz elnevezés Rákosi Mikulás kisegítőjeként, fegyelmezőjeként és fenyítőjeként vonult be a politikai folklórba. Azt javaslom, hogy ezt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett, születési nevén valamikor Államvédelmi Hivatalként (ÁVH) dédelgetett ajándékot hívjuk mostantól mi is krampusznak, Orbán Mikulás kisegítőjének, fegyelmezőjének és fenyítőjének.

Ha eddig ment is a folyamatos vita arról, hogy minek nevezzük ezt a rendszert: diktatúrának, autokráciának, önkénynek, illiberális berendezkedésnek, hibrid rezsimnek stb., mostantól a vitát szépen lezárhatjuk, s megállapodhatunk végre az Orbán-rezsim becses elnevezésében: diktatúra. Nem XX. századi, nem az észak-koreai, nem a posztszovjet sztánok zsarnoksága, vagy az iszlamista államok teokratikus totalitarianizmusa, hanem a XXI. századi információs társadalom korszerű, a kvázi-parlamentarizmus és a látszat-választás díszletei és kulisszái közé bebútorozott „posztmodern utáni” diktatúra.

Sokszor volt már szó arról, hogy az ellenzéki pártoknak fel kellene állni és kivonulni a parlamentből. Tudom, jövőre választás, pénzek, egzisztenciák, miegyéb, de innentől kezdve már aligha tagadható: egy diktatúra parlamentjében ülnek, ami nagyjából 13 évig volt látszatparlament, ám már nem az.

Hanem a rendszer nagyon is valóságos, gusztustalan, szutykos paravánja, amelynek takarásában épül-szépül a diktatúra.

A VALÓTLANUL-FILMRŐL 🎞️ | ÁCS DÁNIEL ÉS PLANKÓ GERGELY A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.11.22.



A Reggeli személy 2023. november 22-i adásában Para-Kovács Imre beszélgetőtársai Ács Dániel, a 444.hu újságírója és Plankó Gergely, a lap főszerkesztő-helyettese volt.


szóban forgó film itt nézhető meg:



A NER-NEK TULAJDONKÉPPEN MÁR VÉGE! – A MAGYAR VÍRUSRÓL A KULTÚRTÁJBAN

MAGYAR HANG / VIDEÓ
Műsorvezető: WEKERLE SZABOLCS
2023.11.22.



Magyar vírus címen jelent meg a Magyar Hang-könyvek legújabb kötete (https://bit.ly/40RWewx). A hat novellát és egy elbeszélést tartalmazó könyv a futballról szól – de korántsem csak arról, mert a Moldova Györgyöt idéző történetek a Nemzeti Együttműködés Rendszerének is éles látleletét adják. Moldova a szocializmus és a futball kapcsolatát karikírozta. Tudható, hogy ő a rendszerért aggódott, ez rólam nem mondható el. Nálam is van társadalom- és rendszerkritika, de a könyv írásai nem csak a NER-ről szólnak, hanem általában azokról a rendszerekről, amelyeket felülről irányítanak, és amelyek oligarchákra támaszkodva működnek – mondja a Kultúrtájban a szerző, aki arra is kitér, miért véli úgy, hogy ma már voltaképpen a poszt-NER korában élünk.

A „civilben” az Európai Bizottság tisztviselőjeként dolgozó Albert Leventével beszélgettünk arról is, hol követ el hibákat a magyar külpolitika, miért nem a stadionok építésével kell kezdeni egy ország labdarúgásának felvirágoztatását, mivel lehetne meggyőzni a Fidesz szavazóit arról, hogy másra szavazzanak és a nyugat-európai bevándorlók hány százaléka megy el iszlamista irányba. A könyvről itt olvashat bővebben és meg is vásárolhatja: https://bit.ly/40RWewx
...

JÖN PÉNZ AZ EU-TÓL, DE NEM MOST, ÉS NEM AZ EGÉSZ

TELEX
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2023.11.23.


Az Európai Bizottság csütörtökön javasolta a magyar helyreállítási terv módosításának jóváhagyását. Ezzel hosszú idő, gyakorlatilag tavaly december óta az első hivatalos zöld jelzést kapta meg a magyar kormány valamilyen blokkolt uniós pénzforrással kapcsolatban, és megnyílik egy kerülőút egy közel egymilliárd eurós előleghez.

A terv az egyszeri, uniós költségvetésen felüli helyreállítási alap elköltéséről szól, a megváltoztatását augusztus végén kezdeményezte a kormány. Két oka is volt rá:

- az alap már tavaly igényelt, 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő része mellé a választható hitelre is bejelentkezett (arról itt írtunk, hogy milyen kacskaringós út vezetett a korábban lesajnált és lesorosozott kölcsönhöz, a tervezett fejlesztésekről pedig itt írtunk bővebben);

- maga az Európai Bizottság kérte, hogy a tagállamok adjanak az orosz energiafüggőség csökkentésére egy-egy új fejezetet a helyreállítási terveikhez a REPowerEU nevű kezdeményezés részeként. (Erről bővebben itt írtunk.)

A 4,6 milliárd eurós módosításból 3,9 milliárd euró a hitel, 700 millió euró plusz vissza nem térítendő támogatás, ami a REPowerEU miatt áll rendelkezésre, így a helyreállítási alapból Magyarországnak járó rész összesen 10,4 milliárd euróra nő.

A tagállamok nagy része a decemberi határidő környékén adta be a módosításait, az Európai Bizottság kedd óta már számos ország tervezetére bólintott rá.

A döntés nem jelenti, hogy a kormány rögtön pénzt is lát az alapból, amelyből még egy eurócentet sem kapott. Ettől nagyrészt továbbra is 27 „szupermérföldkő” választja el, ami szinte teljesen lefed egy többféle forrást érintő, nagyjából harminc elemből álló feltételrendszert, köztük az igazságügyi reformot. A mostani döntés nem jelenti, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek tekintené a feltételeket.

A módosítás jóváhagyásáról a bizottsági javaslat alapján hivatalosan a tagállamoknak kell még dönteniük, bár ez várhatóan csak formaság lesz. A pénzügyminiszterek legközelebb december 8-án ülnek össze.

Megnyílhat a kerülőút az előleghez

Lényeges viszont, hogy a bizottsági javaslat megnyit egy kerülőutat is, amivel

már pár hónapon belül nagyjából 460 millió euróhoz (kb. 175 milliárd forinthoz) juthat a kormány.

A módosítással jár egy legfeljebb húszszázalékos előleg, amit a kormány nyomatékosan kért is, és ezt a szabályok alapján nem blokkolják a szupermérföldkövek, bár ebben kezdetben volt némi bizonytalanság. Bóka János EU-ügyi miniszter szeptemberben még arról beszélt, hogy az előlegről nem egyeztettek az Európai Bizottsággal, majd akkor lenne érdemes, ha elfogadják a helyreállítási terv módosítását.

Az előleg két részletben érkezhet. Az első fele, az említett 460 millió euró februárban futhat be (két hónappal azután, hogy aláírták a pénzügyi és kölcsönszerződéseket, aminek a tagállami jóváhagyás után, év végéig kell megtörténnie), a második pedig jövő decemberben...


FORDULAT A FIZETÉSEKNÉL – TAVALY AUGUSZTUS ÓTA NEM VOLT ILYEN

24.HU
Szerző: 24.HU
2023.11.23.


A KSH legfrissebb jelentésében azt írja, 2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók

- bruttó átlagkeresete 557 900,

- a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 371 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolva pedig
 384 900 forint volt.

- A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal emelkedett, míg

- a reálkereset – 2022 augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, 12,2 százalékos éves (szeptembertől szeptemberig) inflációt figyelembe véve.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkeresetet 537 000 forintra becsülték, ami 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 

- A rendszeres bruttó átlagkereseta vállalkozásoknál 540 400 forint volt (15,4 százalékos emelkedés éves szinten),

- a költségvetésben 518 800 forint volt (12,6 százalékos emelkedés éves szinten)

- a nonprofit szektorban pedig 554 400 forintot tett ki (15,8 százalékkal emelkedett egy év alatt).

Az átlagot jobban kifejező bruttó mediánkereset (aminél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint ahányan többet) 450 000 forint volt,

14,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 311 100 forintot ért el, 13,9 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit...

AZ ORBÁN-RENDSZER A PÉNZ IMÁDATÁRÓL SZÓL, ORSZÁGOT, ELVET IS FÖL LEHET ÁLDOZNI ÉRTE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.11.22.


A kormány újra nyitotta a letelepedési kötvényprogramot. Antal Attila politológus szerint arról van szó, hogy a tehetős gazdasági bevándorló, akinek gazdasági érdekei vannak Európában, tulajdonképpen uniós állampolgárságot vásárolhat azáltal, hogy befektet Magyarországon. Ez mindenféleképpen nagyon jelentős szuverenitási, morális és szakpolitikai problémákat vet fel. Polónyi István oktatáskutató szerint az nem biztos, hogy az itt letelepedni szándékozó egymillió eurójával a modellváltó egyetem rosszul jár, de az biztos, hogy az ország igen. Úgy véli, azért csak a modellváltó egyetemek kapják, mert ott olyan emberek ülnek a vezetői székben, akik tudják, hogy ebből a pénzből kinek kell leadni a sápot. Szerinte az Orbán-rendszer a pénz imádatáról szól, arról, hogy a pénzért hogyan lehet mindent, az országot, elvet feláldozni.


Hat évvel azután, hogy a kormány kivezette a korrupciógyanús és kevéssé sikeres letelepedési kötvényprogramot, most újra megnyitja a harmadik országból érkező tehetős befektetők előtt, hogy magyar papírokhoz jussanak. Sőt, egy új engedély is megjelent, kifejezetten vendégbefektetőknek. Nemzetgazdaságilag fontos befektetés esetén tartózkodási jogot kaphatnak, ami többszöri beutazásra, 90 napot meghaladó tartózkodásra, és a schengeni övezeten belüli szabad mozgásra ad lehetőséget. Igényelhető a vendégbefektetői tartózkodási engedély is, amely maximum 20 évre szólhat.

A befektetések pedig akkor minősülnek nemzetgazdasági érdeknek, ha azzal az MNB által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 ezer euró összegű befektetési jegyet szereznek meg, vagy minimum 500 ezer euró összegnek megfelelő értékű magyarországi, per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban tulajdont szereznek. Nemzetgazdasági érdekű befektetésnek minősül az is, ha legalább egymillió euró értékben oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotó tevékenység támogatása céljából pénzbeli adományt nyújtanak valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) által fenntartott felsőoktatási intézménynek (vagyis modellváltó egyetemeknek). A kérdés az, jól járnak-e vele...

ALFÖLDI RÓBERT: MILYEN TÁRSADALOM AZ, AHOL A POLITIKAI MEGGYŐZŐDÉS FELÜLÍRJA A CSALÁDI KÖTELÉKET?

24.HU / KULTÚRA
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2023.11.23.


Amíg az a szabály, hogy aki mást gondol valamiről, az egyből hazaáruló, zsidó, buzi, cigány, migráns vagy mindez egyszerre, addig nehéz arról beszélgetni, hogy kinek milyen történelmi tapasztalatok formálták a nézeteit – mondja interjúnkban Alföldi Róbert, aki szerint Magyarország régi problémája, hogy hiányzik a tényekkel való szembenézés és az őszinte kommunikáció. Hogy ez nemcsak nálunk van így, az kiderül a 3tél című előadásból is, amely egy zágrábi család nyolcvan évén és négy generációján keresztül szemlélteti a történelem viharait, és amelyet a Radnóti Színházban rendezett Alföldi Tena Štivičić darabjából. De milyen érzés látni, hogy egy horvát család ebédlőasztala mellett is ugyanazok a veszekedések zajlanak, mint itthon? Miért akarjuk újra és újra eltörölni a múltat? Miben változott meg a háborús hírekhez való viszonyunk? Van-e még értelme közéleti kérdésekbe beleállni? És mit gondol a Nemzeti Színházban történt baleset kezeléséről?


Az igazság – mi jut eszébe először, ha meghallja ezt a kifejezést?

Hogy röhögnöm kell.

Miért?

Mert annyiszor kiforgatták már. De ez nyilván csak a frappáns válasz egy nehéz és bonyolult kérdésre. Valójában úgy gondolom, hogy az „igazság” ma egy kétségbeejtő fogalom, amit elhanyagoltunk, így teljesen leértékelődött, miközben alapügynek kellene lennie. Ezért kissé zavarban is vagyok a válasszal, mert számomra ez nem egy különálló, elvont kérdés, amiről értekezni tudok, hanem minden beszélgetés alapja kellene, hogy legyen...

RAJONGÁS ÉS GYŰLÖLET, PRESZTÍZS ÉS POLITIKA: FUTBALL-MÉLYELEMZÉS ABLONCZY BÁLINTTAL ÉS BORBÁS BARNÁVAL

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerzők: BORBÁS BARNA, STUMPF ANDRÁS
2023.11.23.


Ha szereti a futballt, azért, ha életében egy meccset se látott, akkor azért – itt a HetiVálasz podcast nagy focimegfejtő műsora a magyar Eb-kijutás alkalmából! Miért ez „a legfontosabb a világ lényegtelen dolgai közül”? Aki a jelenkor futballját értelmezi: Ablonczy Bálint. A hőskort és a jelenség múltját megidézi: az Első gól című kötetünk szerzője, Borbás Barna. A műsorvezető, aki csak érteni akarja ezt az egészet: Stumpf András.


Részletek a műsorból:


A magyar labdarúgó-válogatott 3-1-re nyert a Montenegró elleni mérkőzésen vasárnap az Európa-bajnoki selejtezők tizedik, utolsó fordulójában, így csoportelsőként jutott ki a jövő évi németországi Eb-re. Ablonczy Bálint érzelmektől sem mentes fociértelmező bejegyzést írt ezek után, mely rendkívül népszerű írás lett, de az alatta levő kommentmezőben nagy vita alakult ki a foci értelméről is. Miért született egyáltalán a bejegyzés?

Ablonczy Bálint: Az volt az alapvető állításom – ellépve minden sportszakmától, Szoboszlai Dominik cselezési képességétől, Dibusz Dénes reflexeitől és a magyar válogatott taktikai felállásától –, hogy a futball ennek a nagyon töredezett, nagyon sok szempontból egymásnak feszülő világnak az utolsó nagy közös nyelve. Olyan globális nyelv, amit mindenki beszél, amihez mindenki viszonyul valahogy. Talán még a Pető Péter is valami hasonlót fogalmazott meg a 24.hu-n, hogy ugye nincsen magyar globális könnyűzenész, teniszező, filmalkotó, akit mindenki ismerne, és most éppen felnövőben van egy olyan futballistánk, Szoboszlai Dominik, akin keresztül a magyar futball és ezzel együtt a magyar sportteljesítmény ismét ott van a világ térképén. Ez volt az első állításom, a második állításom pedig az, hogy minden emberi közösséghez, nemzeti együttéléshez kell összetartozás. És ebben az egyébként szintén nagyon töredezett, egymásnak feszülő magyar világban a kevés utolsó nagy összetartó érzések egyike a futball, ami egyébként átlép csomószor politikai határokon, jövedelmi viszonyokon is.

Honnan ered a futballőrület és maga a jelenség, ami képes azt létrehozni, amiről Bálint beszélt?

Borbás Barna: Vissza kell menni 100-120 évvel ezelőttig, a magyar futball hőskoráig és kezdetéig, hogy ezt megérthessük. Ebben a korszakban futballozott a dédapám, Borbás Gáspár, a magyar válogatott első gólszerzője, akiről tavasszal könyvet jelentettünk meg. […] Már 120 évvel ezelőtt leírták, hogy az „kölcsönzi a futball érdekességét”, hogy „ember küzd ember ellen, nem az egyéni, hanem a csapat, a város vagy a nemzet dicsőségéért”. Figyeljük meg, hogy hívták kezdetben a válogatottat: reprezentatívok. Kit „reprezentálnak”? A nemzetet, a magyarságot, a tágabb közösséget. Vagyis nagyon érdekes, hogy már ott, a futball hajnalán önmagán túlmutató jelentőséget kapott. Nem véletlenül mondta a híres olasz edző, Carlo Ancelotti: „A futball a legfontosabb a világ lényegtelen dolgai közül.”

De miért pont a futballból lett az, ami, miért nem más csapatsportból?

Borbás Barna: Valóban léteztek más csapatsportok, például a krikett, a rögbi vagy a méta, de a focihoz a „belépési küszöb” alacsonyabban volt és van. Hogy ha van egy labdád és tudsz ácsolni két kaput, akkor játszhatod. A többi sporthoz ütő kell, bonyolultabb felállás kell, a szabályok sem biztos, hogy elsőre egyértelműek. Nagyon érdekes, hogy az 1800-as évek végén, amikor megrendezték Magyarországon az első szabályos futballmeccseket, akkor feljegyezték, hogy azok az emberek is értik, hogy itt mi történik, akiknek erről előtte egy szót se szóltak. Ránézel, és érted, hogy mi a cél, mit kell csinálni.

Hol tart ma a magyar futball?

Ablonczy Bálint: Emlékszem még olyan Észtország elleni válogatott meccsre 2003-ból, ahol 457 fizető néző volt. Tehát azért mélyről indultunk. Előrelépés történt a férfi válogatott tornára való kijutásában, a regisztrált játékosok számában. Az MLSZ friss tanulmánya szerint nincs viszont előrelépés abban, hogy nem valósult meg a korábban kitűzött cél, hogy évente kettő magyar klubcsapat legyen főtáblás nemzetközi kupában. A klubfutballunkkal tehát gond van. Baj van az utánpótlással is: cél volt, hogy az utánpótlás-válogatottak közül négyévente egy legalább legyen dobogós valamelyik nemzetközi tornán – ez nem sikerült, maga Csányi Sándor is elmondja, hogy komoly gond van ezzel. A legfontosabb, hogy nem történt előrelépés, hogy fenntarthatóan működjön a klubfutball, ami hosszú távon is lehetővé teszi a labdarúgás eredményességét. Az MLSZ-körkép megnézi, hogy milyen bevételekből működik a magyar klubfutball, és még a közép-európai szomszédainkhoz képest is nagyon alacsony a jegybevétel meg a merchandising. Persze senki nem abból él, hogy mezeket ad el, de azért nem mindegy, hogy hol áll ez a klub költségvetésben. Az a helyzet, hogy a magyar klubok nagyon jelentős részben állami és önkormányzati forrásból élnek. És ez baj, ez hosszú távon nem jó...


A DRÁGA ÉLET ÉS A SILÁNY EGÉSZSÉGÜGY AGGASZTJA A LEGTÖBB MAGYART

TELEX
Szerző: NÁDOR ANDRÁS
2023.11.23.


A megélhetés magas költségei és az egészségügyi ellátás alacsony színvonala a magyarok két legfőbb problémája – többek között ez derül ki a Policy Solutions Politikai Elemző Intézet Mit kíván a magyar nemzet? – Problémák és remények Magyarországon 2023-ban címmel csütörtökön publikált kutatásából. A megélhetéshez és az egészségügyhöz képest viszont az oktatás helyzete, az orosz befolyás és az LMBTQ-propaganda lényegesen kevesebb embert érdekel. A csütörtökön megjelent kutatás pártpreferencia alapján is vizsgálja a magyarok félelmeit és vágyait.

Az elemzés alapját egy 2023. szeptember 8-18. között végzett közvélemény-kutatás adta, aminek elvégzésében a Závecz Research segített a Policy Solutionsnek. Személyes megkérdezéssel készítettek felmérést 1000 fős mintán, ami reprezentálja a magyar felnőtt lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus alapján.

A kutatás célja idén is az volt, hogy megvizsgálja, milyen problémák és remények határozzák meg a magyarok gondolkodását, ha a személyes jövőjükről, Magyarország hosszútávú kilátásairól és a világ előtt álló legfontosabb kihívásokról van szó. Az elemzés arra is rámutat, hogy a politikusokkal, önkormányzatokkal szemben milyen alapvető elvárásai vannak a magyaroknak.

Megélhetés vs. LMBTQ-propaganda

Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest az élen nincs változás: a legtöbben idén is a megélhetés magas költségeit nevezték meg problémaként. Utóbbit 2022-ben és 2023-ban is a válaszadók 43 százaléka sorolta a három legfontosabb probléma közé.

Második helyen az egészségügyi ellátás alacsony színvonala áll, ezt a kutatási alanyok 31 százaléka nevezte meg kimagasló problémaként. Az alacsony fizetések a válaszadók 30 százalékát aggasztják.

Érdekes viszont, hogy egyes, a közéletben gyakran tematizált kérdések mennyire hidegen hagyják az ország lakóit. A kutatás alapján a magyarok tizede (12 százaléka) tartja csak kiemelt problémának a közoktatás helyzetét, az orosz befolyást és az LMBTQ-propagandát pedig a népesség mindössze 8, illetve 7 százaléka gondolja fontosnak...


A SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATAL A GESTAPO ÉS AZ ÁVH MEGFELELŐJE, POLITIKAI TITKOSRENDŐRSÉG LESZ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.11.22.


A közvélemény figyelmét túlságosan a külföldi támogatások tiltása köti le, miután a Fidesz propagandája a „dollárbaloldalról” szóló hazugságot helyezte a középpontba, és a külföldi beavatkozással szembeni magyar reflexekkel igyekszik elleplezni a lényeget: a hatóságot, amely „Magyarország szuverenitása” fölött őrködik. Ebbe a fogalomba minden belefér.

A „rendszerellenesség” is ebbe a kategóriába fog tartozni, mert az Orbán-rendszer azonos lesz az alkotmányos renddel. Ha valaki meg akarja változtatni az Orbán-rendszert, ne adj’ Isten, el akarja törölni Orbán fasiszta diktatúráját, az már sérteni fogja „Magyarország szuverenitását”. Az már feltételezi, hogy valamilyen külső befolyás áll a törekvés mögött, ami a szuverenitásvédelem és a Szuverenitásvédelmi Hatóság kompetenciájába tartozik.

Ebből és az új Szuverenitásvédelmi Hatóság feladatköréből és jogaiból következik, hogy a „szuverenitásvédelmi törvénycsomag” lényege a „Szuverenitásvédelmi Hatóság” lesz, amit villámgyorsan, február 1-vel már fel is állítanak. Az ünnepeket leszámítva, egy hónap alatt. Nem véletlen a sietség, Orbánnak ez lesz a legfontosabb szervezete, amelynek a szerepe azonos a Gestapo és az ÁVH funkciójával, egyfajta titkos politikai államrendőrség lesz.

A „szuverenitásvédelem” az államvédelemnek felel meg, Orbán csak a nevet változtatta, de a funkciót nem. A Szuverenitásvédelmi Hatóság felette áll a titkosszolgálatnak, a belügyi szerveknek, egy államvédelmi szuperhatóság lesz nyomozati jogkörrel, amely a törvény szerint mindent kikérhet, mindenbe belenézhet, mindent kutathat, megfigyelhet, egy klasszikus államvédelmi titkosrendőrség feladatát látja el, a „szuverenitás” jelszó alatt.

Nem véletlen, hogy az új államvédelmi hatóság nem a Parlament ellenőrzése alatt, hanem Orbán kontrollja alatt működik majd, és politikai megrendeléseket teljesít. A Parlament és a parlamenti ellenőrzés az Orbán-rendszerben már amúgy is kiüresített, nem létező tartalmú fogalmak. Eljött a megfigyelők, a besúgók, az ügynökök, a politikai titkosrendőrség ideje. Magyarország most veszíti el teljes mértékben a szuverenitását. Régi III/III-asok riadó.

Ez minőségi fordulat a NER-ben. Az Orbán-rendszer eddigi puha diktatúrája megváltozik, a „szuverenitásvédelem” a nyílt diktatúra időszakának kezdetét jelenti, az államvédelem, a Gestapo és ÁVH funkcióját tölti be, a politikai titkosrendőrség jogosítványaival rendelkezik. Ez lesz a szerepe, és Orbánt ismerve fokozatosan, de egyre gyorsuló ütemben jelennek meg a nyílt diktatúra intézkedései. A szervezet felállítása ezt jelenti.

Ne tévesszen meg senkit, hogy február 1-e után nem cikáznak a feketeautók hajnalban, a Gestapo fegyveresei nem törnek be a szerkesztőségekbe, mert a NER és Orbán stílusában ez lépésről lépésre történik majd, hozzászoktatva az embereket az újabb fokozatokhoz. Ez azt jelenti, hogy elkezdődnek a titkos nyomozások, megfigyelések, adatbázisok kiépítése, a szuverenitásvédelmi hisztéria állandósul. A szervezet pedig „dolgozni” kezd.

A hisztéria a migránsellenes kampányokhoz hasonlóan odáig fokozódhat, hogy az emberek vidéken szuverenitást veszélyeztető embereket vélnek látni, feljelentik egymást, gyanúsak lesznek a külföldi utak és kapcsolatok. A Szuverenitásvédelmi Hatóság (SZH) hálózatot és besúgórendszert építhet ki, lehallgathat embereket, és előbb-utóbb megkezdődhetnek már a várva-várt szuverenitásvédelmi razziák. Vágni lehet majd a szorongást és a félelmet.

Akiknek eddig hiányzott a fasizmus és a diktatúra több külső formája, az elnyomás, a fizikai erőszak, a terror, most megnyugodhat, már nem kell sokáig várnia. A Gestapo és az ÁVH itt van, megérkezett a Szuverenitásvédelmi Hatóság (reméljük, SZH lesz majd a rövidítése) formájában. Ne lepődjön meg senki, hogy ha Magyarország szuverenitásának védelme azt követeli meg, hogy ki kell lépni a szuverenitást veszélyeztető EU-ból, le kell zárni a határt.

Orbán új korszakot nyitott ezzel, ahogy ezt be is jelentette. 15 év lesz a puha diktatúrából a totális diktatúrába való átmenet, amelyet a legfejlettebb szuverén demokráciának hívnak majd. Nem lesz ebben senkinek bántódása, mindenki szabadon működhet, aki nem zavarja és veszélyezteti Magyarország szuverenitását és államrendjét, értsd: Orbán diktatúráját. De aki a szuverenitást veszélyezteti, az vessen magára és a cellatársára...

EGÉSZSÉGES ÉLETRŐL, BOLDOG CSALÁDRÓL ÉS BIZTONSÁGRÓL ÁLMODNAK A MAGYAROK, A RELATÍV TÖBBSÉG SZERINT AZ ORBÁN-KORMÁNY A FŐ AKADÁLY

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.11.23.


Az idén tapasztalt megélhetési válság még szélesebb kört érintett, mint a pandémia alatti gazdasági nehézségek – erre a következtetésre jutott a Policy Solutions vizsgálata. Mindössze 3 százaléknyian számítanak az anyagi helyzetük javulására.


A magyarok leginkább attól félnek, hogy a szeretteiknek valamilyen baja esik (63 százalék), egészségük megromlik és ezért kórházba kerülnek (57 százalék), az anyagi helyzetük bizonytalan lesz (54 százalék) – mutatta ki a Policy Solutions reprezentatív felmérése. A megkérdezettek fele (51 százalék) tart attól, hogy kiszolgáltatottá válik más emberek számára.

A kormánypárti és az ellenzéki szavazók hasonlók miatt aggódnak, egyedül a migrációval kapcsolatban tapasztalható érdemi eltérés a két oldal között: a kormánypártiak közül 12 százalékponttal többen tartanak attól, hogy a közelükbe bevándorlók költöznek.

A megkérdezettek fele nem tapasztalt változást anyagi helyzetében az elmúlt egy évben, míg a társadalom közel azonos része (46 százalék) romlást érzékelt. Anyagi helyzete javulásáról csupán a válaszadók 3 százaléka számolt be. A kormánypárti szavazók bő harmada is romlást tapasztalt (36 százalék). Ugyanilyen szám jött ki a Momentum szavazói esetében is, de körükben a legmagasabb azok aránya, akiket az elmúlt év recessziója nem érintett (62 százalék). A többi párt szavazótáborában jóval magasabban alakult a negatív változást tapasztalók aránya (DK 47, Mi Hazánk 48, kétfarkú kutyapárt 49, Jobbik 51, MSZP 55 százalék). A 2023-as megélhetési válság még szélesebb körben érintette a társadalmat, mint a pandémia alatti gazdasági nehézségek – hangsúlyozta a Policy Solutions kutatása.

A gazdasági kilátások terén sem optimisták a magyarok: mindössze 3 százalék számít anyagi helyzetének javulására. Nagyjából a megkérdezettek fele nem vár változást (49 százalék), a kutatás résztvevőinek több mint harmada pesszimista (36 százalék). A válaszadók 12 százaléka bizonytalan anyagi helyzetének várható alakulását illetően. A Fidesz-KDNP szavazói látják a legkevésbé negatívan a jövőt (27 százalék), tízből hat kormánypárti nem vár változást...

PUTYIN ELTELTEN MOSOLYOG

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.23.


Édes volt, ahogyan Orbán meghívatta magát Svájcba, hogy ott új szintet lépjen az őrülete, amely abban manifesztálódott, hogy szerte Európában üldözik a konzervatív gondolkodást. És a kereszténységet is, hogy el ne feledjük, csak ez most épp nem említődött. Túl azon, hogy Orbánnak és eszméinek ma már (de lehet, hogy sohasem) az ég egy világon semmi köze nincsen a konzervativizmushoz, el kell fogadnunk, illetve és jobban mondva be kell látnunk, hogy a fasiszták manapság így nevezik magukat. Sőt, akkor is, amikor már kezdenek megnáculni. Ez egy ilyen eufemisztikus és ostoba világ.

Ezen az alapvetésen kívül nem is a világnézetek meghatározása az igazán fontos, hanem a fenyegetettség hangsúlyozása, ami védekezést kíván. De harcot minimum. Magyarországra a konzervativizmus üldözése úgy szivárog be az elmélet szerint, hogy a magyar ellenzéket, civileket, illetve most már azt is, aki csak úgy a bajusza alatt morog, külföldről pénzelik, s ha ezt nem is, de onnan irányítják és utasítgatják Orbán hatalmának (a szent konzervativizmusnak) megdöntésére, aki így megtámadva magát védekezni kényszerül. Erre szolgál a szuverenitásvédelmi törvény, illetve az ilyen névvel felállítani óhajtott hivatal is.

Amikor ezt az egészet kitalálták, még konkrétan a rajtuk kívül álló sajtó és az ellenzéki pártok megfélemlítése és kordában tartása volt a terv, most viszont már, amilyen formában megszavazni óhajtják, jóval szélesebb körű, kis túlzással már egy Facebook-kommentet is vizsgálhatnak, hogy az mennyire születhetett külföldi befolyásolásból. Ez esetben már arról sincs szó, hogy a vizsgált bejegyzésért kapott-e pénzt a delikvens, elég annyi is, ha a szellemiségében fölfedezik az idegen (nem „konzervatív” és nem „keresztény”) eszméket, és máris indulhat az eljárás, a végén esetleg börtön.

Három év, hogy el ne feledjük. És miközben ezeket írjuk, látjuk ám, ahogyan Putyin eltelten mosolyog, milyen hasznos példát mutatott kis tanítványának, akit úgy hívnak, hogy Orbán Viktor. Mindemellett ez már egyáltalán nem tréfadolog, mert például külföldi befolyásolásnak minősül az EU támogatása is, annak ellenére, hogy az ország formailag még benne van, de innen is látszik, lényegileg már egyáltalán nem, s ha ezt a törvény így és ebben a formában elfogadják, akkor nagy valószínűséggel újabb eljárást indítanak kies hazánk ellen. De ezzel eddig is kitörölhettük az arschunkat, Orbán pedig vigyorgott...

SZINTE BÁRKIRE VONATKOZHAT - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.11.23.


Jó reggelt, jó szuverenitást!

4 cikk:

Origo-munkatárs a kormánymédiában szó szerint ismétlődő üzenetekről: Vannak kötelezettségeink, ebben nem látok problémát

Az iskolai gyilkosságok után Vučić hatalma a tét Szerbiában

„Önkényvédelmi törvény”

A nap jelentős része a szuverenitásvédelmi törvény értelmezésével telt, ami egyáltalán nem könnyű feladat, de ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat. Szakértők szerint a törvény úgy van megfogalmazva, hogy az szinte bárkire vonatkozhat, jogvédők szerint pedig alkalmas lehet a megfélemlítésre is. A pontos tartalom homályos, az viszont világosan látszik: szintlépésről van szó.

Négy ellenzéki párt „valódi” szuverenitásvédelmi csomagot nyújt be, mert szerintük Magyarország szuverenitása „megér egy sokkal komolyabb kísérletet is”. Azt mondják: „a biztonsági kockázatot Orbán Viktor és kormánya jelenti”. Jövő héten rendkívüli parlamenti ülést tartanak a törvényjavaslatról.

És még ez a nemzeti konzultáció is

Elkezdték átragasztani a frissen kiragasztott konzultációs óriásplakátokat, az újakról eltüntetik Alex Soros kézfejét. Hogy miért, arra tippjeink nekünk is voltak, de olvasóinkhoz fordultunk, és milyen jól tettük: hamarosan jönnek a mieinknél jobb megfejtések.

Sorosék reakciója az új konzultációs óriásplakátokra: „Antiszemitizmussal bemocskolt propaganda”.

És még egy kis orbánizmus


A magyar kormányfő Zürichben egy populista lap rendezvényén elmondta, mit irigyelnek a magyarok a svájciaktól. Nem az életszínvonalat említette.

A 444 Valótlanul című filmje volt a téma az ATV vitaműsorában. A kormánymédia munkatársai megkapták a kérdést, hogy nem szégyellték-e magukat, miközben nézték. Huth Gergely pedig arról győzködte Vona Gábort, hogy ő maga utalt homoszexuális kapcsolataira a könyvében. Apropó: uniós szinten a magyarok bíznak legkevésbé a közmédiában.

- Humorbonbon: Tiborcz István reméli, hogy apósa, Orbán Viktor nélkül is ugyanott tartana, ahol most:)))))

Szerbiában

A postások sztrájkolnak, a gazdák utakat és olajfinomítót vesznek blokád alá, a széttöredezett baloldali ellenzék a 2022-es bojkott után közös listán indul. A fogyatkozó magyarok nem felejtenek Gyurcsánynak, így feltétlen hívei a Fidesznek, a VMSZ-nek és egyre inkább Vučićnak is.

Foci, hoki

Nagyot lendíthetnek az utánpótláson a magyar válogatott sikerei, és hosszú idő után először van reális esélyünk arra, hogy tényleg komoly eredményt érjünk el egy futballtornán. Minek köszönhetők a válogatott sikerei? Erről beszélgetnek a kedves kollégák, Gazda Albert, Haszán Zoltán és Tóth-Szenesi Attila, valamint Fórizs Mátyás podcastfelelős.

Góbé módra szerződtetett szerződésszegő szövetségi kapitány ügye borzolja a kedélyeket a magyar hokiban.

Hírleveleinkre akár itt is fel lehet iratkozni.

2023. november 22., szerda

A HAZUGSÁG 11 ÁRNYALATA – PONTONKÉNT ELEMEZZÜK A NEMZETI KONZULTÁCIÓT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.11.22.


Komolyan vettük a legújabb nemzeti konzultációt, és arra jutottunk, hogy teljesen komolytalan az egész. Viszont legalább megmutathatjuk, hogy igazából ki és mit akar, amit „Brüsszelre” tolnak a kérdések, és hogy mit mondanak a magyar miniszterek, amikor az EU Tanácsában beszélnek ezekről a problémákról.


Ezen a héten minden választópolgár megkapja a kormány legújabb nemzeti konzultációs kérdéssorát, Orbán Viktor miniszterelnök kísérőlevelével. Már a plakátkampány is megy, Alex Soros és Ursula von der Leyen képeivel. Utóbbit Ablonczy Bálint kollégánk már 2019 nyarán megjósolta, amikor a bizottsági elnök megválasztására írt cikkében ezt írta: „Még a most ünnepelt von der Leyenről is gyorsan kiderülhet, hogy egy tálból cseresznyézik Soros Györggyel.”

A 11 kérdést egyenként vizsgáltuk meg. Megírtuk, hogy a valóságban milyen EU-s ügyekre utalnak, azok igazából hogyan állnak, és mit képvisel ezekről a magyar kormány, amikor nem itthon kampányol, hanem Brüsszelben politizál. Arra jutottunk, hogy a konzultáció szövege jórészt baromságokból áll...

BÁNCSÁK A NEMZETI KONZULTÁCIÓT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.22.


Báncsák a nemzeti konzultációt. Megtámadták őtet Kovács Z. állami levelező előadásában, aminek az a célja, hogy elhallgattassák a magyari embereket. Ilyen sztorik után folytatnunk kell a konzultációs téboly történéseit, mert annak idején az ember úgy tanulta, ha egy témát elkezdett, akkor végig is viszi. Ekként születnek a regények, így magunk is meglátjuk, mire jutunk, amikor véget ér. Ezek ellenére azonban a kedves vezető a Facabookon lobogtatta a konzultációs ívet, hogy ő már kitöltötte volna, ám a képen nem látszik a papíron a támadás nyoma egyáltalán.

Nem szabta szét neki senki. Mert tegnap meséltük, hogy az EB szóvivője, bizonyos Eric Mamer úr csak annyit jegyzett meg halkan a kurvaanyázás helyett, hogy ami ebben a dokumentumban foglaltatik (amit Orbán oly ügyesen kitöltött, sőt, egyedül), nem igaz. Illetve még diplomatikusabban mondta Mamer úr, hogy „a magyar kormány EB-vel kapcsolatos állításai valótlanok”. Különös a diplomácia nyelve, ahogyan elkeni a véresen komoly dolgokat, ilyen linguát azonban mi, magyarok nem értünk. Főleg nem Kovács állami levelező olvasatát, sem a lelkivilágát.

Azt mondja a szemüveges Mamer úr kijelentésére a támadás konstatálása mellett, hogy mindezzel „Brüsszel támadást indított a nemzeti konzultáció ellen, és mindent megtesz a magyar emberek elhallgattatásáért”. Nem érteni fideszmagyar, hogyha valaki azt mondja valamire, „valótlan”, az milyen támadásnak minősül, mert a NER-en kívül ezt ténymegállapításnak hívják, és nem látunk macsétét senki kezében, hogy a nemzeti konzultációt cafatokra kaszabolja, esetleg fröcsögne a vére ennek a konzultációnak. Orbán kezében is épnek tűnik, mögötte a debil mosolya.

Node, mielőtt tovább haladnánk az utunkon a tébolyda mélyibe bele, annyit jegyezzünk meg, hogy ez itt már a jövő évi kampány része, annak az első szele, hogy el se tudjuk képzelni, micsoda vihar lesz itt hamarosan. Ezért óvják úgy és dédelgetik, erre lesz hivatkozva és majd a nagyzenekarra megkomponálva, azaz, lélekben készülnünk kell arra, ha az elszabaduló sötétségbe nem akarunk totálisan belehülyülni, akkor be kell zárkóznunk a spájzba, befogni a szemünket meg a fülünket. De a szarszag nagy valószínűséggel úgy is érződni fog, tehát nem lesz menedék sehol.

Mindezt csak közbevetve, miért a nagy visítás a konzultáció körül. Ez lesz a hazugságok bibliája. És most, hogy elmeséltem a várható nyomorult életünket, visszatérünk Kovács állami levelező delirálásához, amelyet hallunk, csak nem értünk, hogy Brüsszel e támadás során vajon hogyan akarja elhallgattatni a magyari embereket, ez érdekelne, de ha feltennénk a kérdést, akkor sem kapnánk rá választ. Úgyhogy csak rámutatunk az állítás képtelenségére, de mint tegnap értekeztünk róla, ennek sincsen semmi értelme. Mert nem nekünk szól. Azoknak, akiket hitükben meg kell erősíteni.

Egyébiránt a választásnak sem szól, mert több hülye (legalábbis számottevően) ettől az országban nem lesz, csak a megszokott és jól ismert gárda cukkolására szolgál ez az egész. Hogy amikor majd éhen döglenek, ne Orbánt hibáztassák, és elinduljanak lipsiket zabálni. Más, Fidesznek szolgáló haszna mellett ez a szokásos uszítás is a célja az egésznek, hogyha valami baj ütne be a galeri szempontjából, akkor itt kő kövön ne maradjon, aminek a forgatókönyvét láttuk már 2006-ban is. Sajnálatosan kell megállapítanunk, hogy erről szól ez az egész, mint ahogyan immár tizenhárom éve is csupán ez a cél.

De ezt is tudtuk eddig is, tudni fogjuk ezután is a Magyarország nevű fasiszta sivatagban. Nagy valószínűséggel az Unió részéről itt zárul ez az egész történet, viszont majd az lesz az érdekes, hogy a választások után – feltehetően győztesen – nagy számban kiözönlő fideszesek ott állnak majd, és sehová nem kellenek, mert senki már szóba nem akar állni velük. Hogy akkor mi lesz, hogyan szól majd a magyarázat és mi lesz majd a taktika. Ez az érdekes megfigyelési feladat vár reánk a nyár után, ha csak el nem pusztulunk. Vagy képletesen, vagy szó szerint, egyre megy, de kívül leszünk a világon.

Mert ahogyan J. A. polgártárs mesélte nekünk a saját fasiszta koráról: „Az ember végül homokos,/ szomorú, vizes síkra ér,/ szétnéz merengve és okos/ fejével biccent, nem remél./ Én is így próbálok csalás/ nélkül szétnézni könnyedén.” – így vagyunk magunk is a mi időnkkel, amire sajnálatosan és véglegesen rátelepedtek a kovácszoltánok ezer alakban. Ott vannak minden kilométerkőnél, minden kis zugban, mindenki fejében. De főleg a hülyéikében, akik kisebbségben lévén is döntenek a többség sorsáról, így az ő kezükben vagyunk, ám nem könyörülnek. A sötétség belepte a világot.

ITT OLVASHATÓ

POTTYONDY EDINA: SZOBOSZLAI, A PÁLINKÁS HERCEG; TÓTH GABI ÉLETET MENT; VAJNA TIMI❤️SCHWARZENEGGER; VIKTOR, A NINDZSA

POTTYONDY PODCAST
Szerző: POTTYONDY EDINA
2023.11.21.



Szoboszlai, a pálinkás herceg; Tóth Gabi életet ment; Vajna Timi❤️Schwarzenegger; Viktor, a nindzsa.

BEER MIKLÓS: A KERESZTÉNY KULTÚRA HANGOZTATÁSA POLITIKAI JELSZÓ

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.11.20.



Ki kell nyitni az egyházak ajtajait - így fogalmazott Beer Miklós a Szabadon plusznak. A váci egyházmegye nyugalmazott püspöke megszólalt a népszámlálás adatairól és beszélt arról is, hogy mennyiben rontott a politika a vallásosságon Magyarországon.

00:00 Népszámlálási adatok 
02:21 Hová tűntek a hívők? 
08:13 A kikerült kérdések 
09:32 A vallás és a modern ember 
20:16 Állam és a kereszténység 
27:25 Politikai kereszténység 
29:06 Mi a teendő?

JOBBAT TENNE MAGYARORSZÁGNAK EGY KIEGYEZÉS EURÓPÁVAL – FREI TAMÁS VÁGATLANUL

MOST JÖVÖK / TELEX VIDEÓ
Szerző: TELEX
2023.11.21.



Moszkvában jelentettek róla a szobatársai, szerinte örökölt sorsa nemcsak embereknek, hanem népeknek is van, Putyint pedig nem védené meg az orosz hadsereg egy puccstól. Frei Tamást az új könyve mellett a magyar és az orosz rendszer közti hasonlóságokról, a Libri elfoglalásáról és a NER-ről is kérdeztük. Most jövök negyedik rész
.


Korábbi "Most jövök" TELEX-videók:






ALEX SOROST ÚGY HELYEZTÉK URSULA VON DER LEYEN MÖGÉ, MINT AZ ÖRDÖGÖT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.11.21.


A képi ábrázolás a tudatalattira hat a propagandában. Ebből a szempontból érdemes Orbán új plakátkampányát megvizsgálni, mely a vízszintes (fekvő téglalap) formátumban mutatja meg igazi arcát, fejti ki a kívánt hatást. Itt látható igazán a kompozíció, amely Alex Sorost az Európai Bizottság elnökének rossz szellemeként, a háttérből súgó ördögként ábrázolja.

A fotómontázs olyan hatást kelt, mintha Alex Soros kibújna Ursula von der Leyen mögül, s így láthatóvá válna, ki áll mögötte, ki irányítja. Középkori festményeken ábrázolták így az ördögöt, mint kísértőt és mint a személyiség mögött álló személyt, aki a főalakot irányítja. A náci propaganda ezt vette át, és az ördög szerepébe a stilizált, jelképes zsidót állította.

Azt mondani sem kell, hogy a neonáci szakirodalomban már Orbán antiszemita coming out-ja előtt is Soros György „a” zsidót, a zsidó világösszeesküvést szimbolizálta. Neonácik szerint Soros a zsidó világösszeesküvésnek nemcsak jelképe, hanem látható irányítója az Open Society alapítványaival. Visszavonulása után Orbán a fiát helyezte ebbe a szerepbe.

Alex Soros az ördög képében a zsidókat jelképezi, akik a plakát üzenete szerint az Európai Bizottság elnöke mögött állnak. Ez tökéletes megfelelője a hitleri propagandakiadványok ábrázolásának, amely a német parlamentet (a parlamentarizmust) a zsidók által irányított intézménynek mutatta. Minden demokratikus politikus mögött ördögként a zsidók álltak.

Orbán plakátja azt üzeni a magyar emberek tudatalattijának, hogy „Brüsszel” azért üldözi a „keresztény Magyarországot”, mert az Európai Unió a zsidók kezében van. A zsidók állnak mögötte, akik a jogállamiság és demokrácia, emberi jogok és szabadság hamis jelszavaival akarják uralmuk alá kényszeríteni Európa után a („keresztény”) Magyarországot is.

Magyarország azonban Orbán vezetésével ellene áll ennek. Ehhez kéri a nép támogatását. Orbán egyeduralma, a demokrácia intézményeinek kiüresítése a zsidók elleni hac része, a zsidók globális uralmával szemben szerzi vissza „Magyarország” szuverenitását. Valójában a nárcisztikus pszichopata Orbán Viktor mindenki fölötti, korlátlan uralmáról szól.

A demokrácia zsidó trükk, mondta Hitler. Orbán ezt a hitleri náci üzenetet tette a plakátra. A plakát azt mutatja, hogy a látszat szerint Ursula von der Leyen beszél, de a háta mögött Alex Soros, vagyis „a” zsidók, a zsidó háttérhatalom súg, valójában ők beszélnek az Európai Bizottság elnökének száján keresztül...

PARTIZÁN/VÉTÓ: ÍGY VÁLTHATÓ LE EGY NEM-DEMOKRÁCIA

VÉTÓ / PARTIZÁN
Műsorvezető: RUFF BÁLINT
2023.11.18.



Kismillió fogalom és meghatározás született az elmúlt 13 évben az Orbán-rendszerre. De vajon mennyire jó leírások ezek, és mi következik belőlük a Fidesz leváltására, leválthatóságára nézve?

A Vétó vendége Unger Anna politológus. 

Az adás részei: 

0:00 - Beköszönés 
0:38 - Rendszer-e, amiben élünk? 
9:19 - Milyen rendszer ez? 
22:26 - Diktatúra vagy nem-demokrácia? 
28:42 - Érti-e az ellenzék a rendszert? 
43:09 - Hogyan váltható le a rendszer? 
1:05:44 - Elköszönés

NEKED MILYEN A SZUVERENITÁSKOCKÁZAT-ÉRTÉKELÉSED? - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.11.22.


Jó reggelt! Nézzünk, mint Rozi a filmszínházban: jön a Jeti Mozi!

Ez itt 4 cikk:





Ez pedig hírleveleink gyümölcsösfája, szakasszanak róla!

A választási kampány megalapozása

A Fidesz benyújtotta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény javaslatát. Ennek lényege, hogy az a jelölt, aki a kampányhoz tiltott külföldi támogatást fogad el, három év börtönt kaphat. A büntető törvénykönyvben pedig új tényállást hoznának létre a választói akarat tiltott befolyásolása címen. Lenne, vagyis hát lesz egy Szuverenitásvédelmi Hivatal is, amelyet Rogán titkosszolgálata lát el információkkal, és az a feladata, hogy feltárja a külföldi szervezetek vagy személyek érdekében végzett érdekképviseleti és dezinformációs tevékenységeket. Milyen szép tágan értelmezhető fogalmak ezek!

Fél évvel az önkormányzati választás előtt nyúlna bele a fővárosi rendszerbe a Mi Hazánk, miután a Fidesz érdekeit szintén hatékonyan képviselő Fodor Gábor bedobta az ötletet, hogy legyen inkább tisztán listás szavazás Budapesten, mert most éppen az előnyös a kormánypártoknak. Karácsony Gergely szerint a Fidesz áll az ötlet mögött. No shit!

- A Magyar Nemzet szerint házkutatást tartottak Karácsony Gergelyék adománygyűjtése ügyében

- Megvan a Jobbik főpolgármester-jelöltje

Az AI elvette a munkáját!

Majdnem pont egy éve tette szabadon hozzáférhetővé a ChatGPT nevű mesterségesintelligencia-alapú chatelő algoritmusát az OpenAI, a techvilág pedig teljesen felbolydult. Az igazgatótanács pénteken kirúgta az iparág 
legismertebb alakját, Sam Altman vezérigazgatót. A hír valóságos lavinát indított el.

Az utolsó orosz optimista

A 19 éves Marat Nyikandrov a barátai szerint kicsit különös fiú, de még reméli, hogy nagy baj nem történhet vele. Egyik pillanatról a másikra lett híres Oroszországban, miután poénból regisztrálta magát idegen ügynökként. Azt gondolja, a sorkatonai behívójával sem kell foglalkoznia.

Amit nem szabad mondani

A folyótól a tengerig, a Hamász 2017-es alkotmányától az izraeli kormánypárt trollkodásáig: mint a közel-keleti konfliktusoké általában, ennek a szlogennek az értelmezése is attól függ, ki mondja és kinek. De sok helyen már tiltják a használatát.

Közben már a Hamász is a közelgő tűzszünetről beszél, az Európai Bizottság meg arról, hogy a palesztinoknak utalt segélyből nem finanszíroztak terrorista csoportokat.

És még 4

Qubit: Megdöbbentő fotósorozat mutatja be, hogyan sivatagosodik el a homokhátság

Lakmusz: Schobert Norbi nem hisz a holdra szállásban. Segítünk eloszlatni a kételyeit!

Mehr Licht: Orbán nagyot kockáztat Trumppal

Borízű: mátol ingyenesen hallgatható a német Moldováról és az arab utcáról cseverésző rész

A hatalom egyre keményebb eszközökkel igyekszik ellehetetleníteni a független sajtót. 2013 óta egymás után tűntek el vagy kerültek a kormányzat kezébe egykor fontos és minőségi sajtótermékek. Mára alig tucatnyi függetlennek tekinthető, közéleti hírekkel foglalkozó médiacég maradt.

2023. november 21., kedd

FOLYTATÓDIK A VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT LEÉPÜLÉSE, EGYRE TÖBB LESZ AZ ELLÁTATLAN KÖRZET

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.11.21.


Csaknem ötezer körzetből nagyjából 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő, miközben sok helyen gyermekorvos sincs – tudta meg a Népszava.


„Sok minden állhat az öt hónapos tarnazsadányi kislány halála mögött, ennek feltárása a nyomozóhatóságok feladata” – ennyit válaszolt a védőnő szerepére vonatkozó kérdéseinket Szalainé P. Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője. Bár azt nem tagadta, aligha segítette a családot a helyzet megoldásában, hogy állandó házi gyermekorvos nélküli körzetben a védőnő is helyettesként dolgozhatott, így meg kellett osztania magát a saját körzete és a rábízott másik között. Márpedig sok helyen hetente alig 10 óra jut egy körzetre.

„Minden anyukának, várandós kismamának és kisgyereknek joga van a minőségi védőnői ellátáshoz. Ezt az esélyegyenlőséget azonban ma nem tudja biztosítani rendszer. Nagy a mozgás,

de jelenleg 277 területi és további 50 iskolai védőnői állás betöltetlen. Ez önmagában 714 feladatellátási helyet érint, de ennél jóval több helyen oldják meg a feladatot helyettesítéssel”

– fogalmazott Szalainé P. Boglárka.

„A csaknem 5000 védőnői körzetből nagyjából 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. Az üres állások mellett ugyanis a gyesen és tartósan távol lévők feladatait is a szomszédos körzetből érkező kollégák látják el” – magyarázta a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) nyilvános nyilvántartásainak ismeretében Szalainé, aki szerint a nagy számú helyettesítés önmagában is nehéz helyzetet teremt, hiszen egy-egy körzetben 200, de akár 350 gondozott – gyermek, várandós - is lehet. Erre terhelődik rá a helyettesített körzet összes feladata. Felmérések alapján

a dolgozó védőnők ötöde, tehát nagyjából 1000 védőnő helyettesít (a betöltetlen vagy tartósan távol lévő kolléga körzetét esetenként 2 vagy 3 védőnő látja el megosztva).

Mivel az osztott figyelem a saját körzetét is hátrányosan érinti, az mondható, hogy 2500-3000 feladatellátási helyen nem jut a gondozottakra megfelelő mennyiségű idő és figyelem. A NEAK összesen 10000 feladatellátási helyet tart nyilván,

így az ellátottak 25-30 százalékának sérül az egyenlő ellátáshoz való joga.

A védőnői szolgálatok júliusi államosítása előtt ezt általában úgy oldották meg, hogy a védőnő félállásban, azaz napi négy órában fizetése 50 százalékáért helyettesített az egyébként ellátatlan körzetben. Ez azért ritkán jelentett folyamatosan napi 12 órás munkarendet, hiszen az nem teljesíthető hosszútávon, többnyire egyik és másik helyen is időkedvezményt kaptak, vagyis itt is ott is lecsíptek kicsit a munkaidőből, hogy mindkét körzetben a gyermekek számára is megfelelő időpontban tudjanak jelen lenni. A helyettesített körzetben ez jobbára eddig is csak arra volt elég, hogy a szigorúan kötelezőket – védőoltásokhoz kapcsolódó adminisztráció és szervezés, státuszvizsgálatok, kismamák ellátása, illetve az újszülöttek látogatása – elvégezzék, családlátogatásokra már kevés idő maradt, adminisztrációra is jobbára csak az este...

L. RITÓK NÓRA: MUNKAERŐ PEDIG KELL(ENE)

A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.11.17.


Furcsa ez. Miközben egyre nagyobb indulat feszül a vendégmunkások körül, és sokan felvetik a hazai foglalkoztatás gondjait is, pl. a nyugatra vándorló hazai munkaerő, vagy a közmunkaprogramban vegetáló emberek kérdését, az embernek olyan érzése van, mintha nem ismernénk fel: egy folyamat vezetett idáig.

A folyamat pedig nem most kezdődött, voltak benne kezeletlen helyzetek generációk óta, aztán tevődtek rá újabbak, rossz döntésekkel, és most, mikor az egész problémát már valamelyik szegmensében mindenki érzi, sokan most kezdenek el gondolkodni a helyzeten.

Persze nem mindenki, van, aki még most is kényszeresen bizonygatja, hogy teljes körű a foglalkoztatás, tömegesen jönnek vissza az átmenetileg külföldre költözött családok, vagy, hogy a szakképzés is tökéletesen betölti a funkcióját. A külföldi munkaerő pedig csak azért kell, mert ekkora gazdasági fejlődést, amiben ma vagyunk, ezt a tempót nem lehet már másképp áthidalni, még, ha a kormány dolgozik is rajta, de átmenetileg nincs jobb megoldás.

Most nem hozom ide a globális munkaerőátrendeződés kérdését, inkább csak a hazai dolgokon agyalnék kicsit. Azon, hogy milyen kérdések merülnek fel ebben, és erre milyen válaszokat adnak a szereplők.

Kezdjük az időbeliséggel. Mikor kezdődött a vidék leszakadása, mi történt a földekkel, az állatartó telepekkel, gyümölcsösökkel, zöldségtermeléssel, tejgazdálkodással, stb. és mi azokkal az emberekkel, akiknek mindezt munkát adott, helyben? Tudott-e a rendszerváltás ezekre pozitív átrendeződéssel, fenntartható módon reagálni? Nos, azt hiszem, ezzel nem dicsekedhetünk.

Számomra szimbolikusan mutatja ezt a valaha szebb napokat megélt berettyóújfalui Tejporgyár, az épülete előtt az országban egyetlen tejmunkást ábrázoló szocreál szobrával. A gyár 1957-ben, a térség tejtermelésére épült, a települési tejcsarnokokból begyűjtve a tejet, és feldolgozva azt tejporrá, később fagylaltporrá, és más termékekké. Ma már nincsenek olyan háztáji gazdaságok, ahol tehenek lennének, a tejcsarnokokat lebontották, és megszűnt a gyár termelése is. Az épület maradt. 2015-ben nagy politikai csinnadrattával az újraindulás lehetőségét villantották fel, de nem történt semmi. Az összes hozadéka a szobor megtisztítása volt (persze ez is valami). Azóta az épületen fut a repkény, mállik a fal, rozsdásodnak a fémfelületek. Nemrég pedig kikerült rá egy tábla is: eladó.

Persze ahol nincs mezőgazdaság, ott nincs alapanyag, ott nincs miből gyártani. És ott nincs szükség munkaerőre sem.

Ez az ágazati leépülés, no meg a növénytermesztés monokultúrás átrendeződése nem igényel sok munkaerőt. Más pedig nem épült be helyette. A légüres térben maradt, egyébként nem képzett munkaerő viszont létező elem ma is, új generációkban termelve újra önmagát. A túlélési stratégiák fordulatot vettek, munkát leginkább az építőipar adott, távolabb, ami heti-havi távollétekkel szervezte át a családok életét. Ma ebben a szegmensben nagy szeletet foglal el a feketezóna is, az alkalmi, vagy annak álcázott foglalkoztatással. Aki meg maradt helyben, az a nyomorúságra telepedett szolgáltatásokból szerez pénzt, boltocskázás, illegális dohány-és alkoholárusítással megerősítve, pénzért fuvarozás, üzletelés. Amit a rendszer is elnéz, hiszen a szolgáltatáshiányos falvak már nem is lennének élhetők nélkülük. Mindenki boldogul, ahogy tud, ahogy akar.

Közben pedig lassan, de biztosan tette magáévá a fogyasztói világ hatása mindannyiukat. Kezdvezményes áruhitelekkel, személyi kölcsönökkel, melyeket az ügynökök helybe visznek, és megadják a pillanatnyi anyagi jólét illúzióját. A pénzügyi tudatossággal nem bíró felnőttek pedig eladósodnak. A tartozásaik behajtócégekhez kerülnek, ami a fizetés felének a levonásával jár. Mindez pedig a feketezóna irányába tolja őket, a “zsebbe fizetés”-ben nincs levonás. A túlélés tehát nem a legális munkavállalásban van. A szülői, rokoni minta pedig erős.

És ne hagyjuk ki az oktatást sem. Az iskola esélykiegyenlítő hatása a rendszerváltás óta sem bírt kiteljesedni, az utóbbi években pedig folyamatosan romlik. Mára sosem látott mértékűvé vált az oktatási szegregáció, ami szakemberhiánnyal, a pedagógusok kiégésével párosulva képtelen megfelelő alapkészségű és a tanulás iránt motivált gyerekeket kibocsátani az általános iskolából.

Képtelen vagyok megérteni, miért van az, hogy a megoldást ebben a helyzetben a szakképzésre helyezi a rendszer. Tanulmányi ösztöndíjjal próbálnak a rendszerben tartani gyerekeket, de vajon ez párosul-e a megfelelő tudás megszerzésével? Alapkészséghiányos gyerekekkel elérhető-e az elégséges szakmatanulás? Ami nincs megalapozva, az mitől állna meg? Miért nem az általános iskolára fókuszálnak?

A szegregált iskolák már csak túlélni akarják ezeket a gyerekeket… továbbgörgetik, átengedik azt is, aki semmit sem tud, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Menjen, mihamarabb. Ha bukik, csak az időt húzzák, és később szabadulnak meg tőle.

A középiskola meg úgy csinál, mintha boldogulna. Mintha 16 évesen be lehetne pótolni mindazt, amit 7-8 évesen kellene elsajátítani. Aztán majd, ha kiesik innen is, különféle tanfolyamokon alibizi le a rendszer a szakmák megszerzését. Ami leginkább csak egy papír.

Hogy mit nem sikerül ebben a látszólagos ügy-kezelésben megoldani? Azt, hogy akarjon tanulni. Hogy előremutató lehetőséget lásson abban, hogy tanul, és a megszerzett tudással munkát vállal majd. Nem kap ehhez motivációt, mert otthon nem ezt látja, hiszen a szülő is alapkészségek híján, szakmaszerzés nélkül került ki a rendszerből, “mégis itt vagyok”-mondja, és megkeresi a pénzt, csak nem ott és nem úgy, ahogy azt a többségi társadalom elvárja. Nem inklúzió-barát módon.

No, és ez az egész együtt, a funkcióját betölteni nem képes iskolarendszer, és a családi szocializációs minta, magával hoz még egy sor dolgot, amit összefoglaló néven munkavállalói kompetenciáknak hívunk. Feladattudat, szabálytartás, felelősségérzet, elköteleződés, együttműködési képesség, stb.

Akik külföldről jönnek munkát vállalni, ők ezekkel rendelkeznek. Mi meg, bár rendelkeznénk erőforrással, képtelenek vagyunk ebből a társadalmi csoportból “kinyerni” a munkaerőt.

Mert a társadalmi leszakadásból nem tud meríteni a 21. századi európai munkaerőpiaci elvárás. Amiben még sok más elem is ott van, bilincsként, a lakhatási szegénység, a nők helyzete, az egészségtudatosság hiánya, stb.

De nincs kit hibáztatni. Ezt mi, magyarok csináltuk meg magunknak. Rendszereken át ívelve, kitartóan a szőnyeg alá söpörve mindent, politikai érdekek szerint használva őket. Most pedig már mindenki látja, mekkora a baj.

Kérdés, hogy mikor és ki kezdi el legalább a szembenézést vele.