MAGYAR KÖZÖNY PODCAST Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS 2026.01.11.
Brutális hiánnyal zárt a költségvetés 2025-ben, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter marad a helyén? Jöhet az újabb kínai-hitel? Miért hazudoznak a fideszes politikusok az ország helyzetéről? A Tisza gazdasági tervei a jó irány? Hova navigálja Orbán az országot, az oroszok vagy Amerika irányába? Trumppal jobb lesz vigyázni? Ki juthat még a venezuelai diktátor sorsár? Orbán Sára miből vesz 500 milliós ingatlant Budán? Jöhet az alkotmányos puccs? A Magyar Közöny Podcast kérdéseie Tömpe István közgazdász válaszolt.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.01.11.
Herényi Károllyal arról beszélgetünk, vajon a hatalom végleg le akar-e számolni Iványi Gáborral és intézményeivel. A beszélgetés apropója egy friss döntés: a Fővárosi Törvényszék elutasította, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség visszakapja egyházi státuszát, amelyet korábban törvénytelenül vettek el. Herényi Károly szerint ez már nem jogi, hanem politikai ügy: „törvénysértés törvénysértésre halmozva”.
Szóba kerül, miért vált Iványi Gábor a hatalom célpontjává. A beszélgetés szerint nem pusztán személyes konfliktusról van szó, hanem világnézeti ütközésről: Orbán Viktor világképébe nem fér bele a szegénység létezése. A hajléktalanellátás, a szociális rendszer leépítése és a rászorulók kriminalizálása mind ennek a szemléletnek a következménye.
Herényi Károly úgy látja: Iványi Gábor „bűne” az, hogy kimondja az igazságot – hogy Magyarországon tömegek élnek kiszolgáltatott helyzetben, és hogy az állam magukra hagyta őket. A MET és az Oltalom Karitatív Egyesület munkája ezért válik zavaróvá a hatalom számára.
INFORÁDIÓ / ARÉNA PODCAST Műsorvezető: EXTERDE TIBOR 2026.01.11.
2026- ban kiszámítható bármi a világgazdaságban, amikor egy rövid éjszakán is meglepő dolgok tudnak történni, pl Venezuelában?
A hosszú ideje tartó bizonytalanságra, háborúra, Trumpra, kidolgoztak reakciót a piacok? ( Bulgária bevezette az eurót. Ez egy fejlettségi szint megugrása, biztonsági háló,vagy egy identitásdöntés?
Magyarország 17,4 millárdeuró összegben jelentett be igényt az összesen 150 MRD eurós uniós SAFE eszközre jóllehet a kormány korábban ellenezte az adósságuniót.
Az EU által felvett hitelnek mi a fedezete?-kinek az adóssága, végül kinek kell helytállnia?
Az uniós versenyképességet előrelendítette a Budapesti Memorandum?
Mi az ami az uniós növekedést megtolhatja?
Orosz energia nélkül hogy alakul az uniós versenyképesség?
Az európai autóipar hogyan fog teljesíteni olcsó energia saját akku nélkül?
A saját digitális ökoszisztéma fejlődik valamit, miután se csipet nem gyártunk, se szuperszámítógépet, se mesterséges intelligenciát?
A politikai bizonytalanságnak van gazdasági ára?
Németország miből kíván növekedni?
Magyarország most milyen gazdasági helyzetben van? Milyenek a kilátásaink? Miből fogunk növekedni? Ha nem növekszik a gazdaság miből lehet többet fogyasztani?
Csaba László közgazdász, egyetemi tanár az InfoRádió Aréna című műsorában 2026.01.05-én.
A NYOMOR SZÉLE BLOG Szerző: L. RITÓK NÓRA 2026.01.09.
A generációs szegénység ciklikusan ismétli önmagát. A legnagyobb kihívás az, hogyan tudunk olyan hatásrendszert működtetni, ami legalább egy kicsit elmozdítja a következő generációt a szülői mintától, és másképp, reménykeltőbben tudnak alakulni a sorsok.
Nehéz ez minden területen, iskolázottságban, családon belüli erőszakban, önfenntartási képességekben, pénzügyi tudatosságban, de talán a legnehezebb ott, ahol az életstratégiák a kriminalizációval párosulva épülnek fel. Míg a többiben fel tudunk mutatni eredményeket a változás elindulására, ezen a területen a tapasztalataink azt mutatják, teljesen reménytelen.
Arról már többször írtam, hogyan épülnek fel életstratégiák a szürke-feketezónában a mindenben hiányt szenvedő településeken, különféle illegális szolgáltatásokkal, mint a dohányárusítás, a boltocskázás, a pénzért fuvarozás, az üzletelés, vagy a különféle uzsora. Írtam, hogy ezeket elnézi a rendszer (egy bizonyos mértékig, vagyis addig, amíg az nem lesz túl erőszakos), mert ezek nélkül a kis falvak már nem élhetők. Ugyanakkor a másik nyomorúságán felépülő hierarchizálódás nagyon sok mindent meghatároz a közösségben, és folyamatosan amortizálja a pozitív hatásokat.
Még rosszabb a helyzet a kriminalizálódással. Bár az is világos, hogy a kettő között nagyon elmosódik a határ, sőt, össze is mosódik a kettő, nehéz szétválasztani a látszólagosan “csak” illegális pénzszerzést a kriminalizációtól. Mert a dohányárusításba könnyen bejön a herbál, az üzletelésbe a betörés, vagy a kristály árusítása, a pénzért fuvarozásba a prostitúció, és mind mögött ott van az agresszió, a fenyegetés, az erőszak.
Azt pedig, hogy a jogkövető magatartást értékké emeljük a közösségekben, nos, ez naiv ábránd. Egy olyan országban, ahol a korrupció ennyire beépült, ahol lentről a legmagasabb szintig érnek fel a szálak, ott ezt képtelenség. Mikor naponta kap megerősítést az az üzenet, hogy a pénz a legfontosabb, az, hogy hogyan jutsz hozzá, senkit nem érdekel, de a pénz hatalom, és annak birtokában mindent megtehetsz, felelősségre vonás nélkül, nos, akkor ez felhatalmazást ad mindenkinek. Boldogulj, ahogy tudsz, a morális kérdések senkit sem érdekelnek.
De térjünk vissza a generációs megközelítéshez. Oda, ahol a kriminalizációs mintázat nagyszülőről szülőre, szülőről gyerekekre adódik tovább. Mert zsigerileg épül be az attitűd, ami ennek megágyaz. A pénz mindenek felettisége, az erőszakkal biztosított hatalom fenntartása, a szülői példa ezt erősíti. Tanulni? Ugyan minek? Legfeljebb gyúrni kell, hogy a kellő fizikai erőnlét meglegyen, és persze a nyolc osztály megszerzése célszerű, a jogosítvány miatt. Mert az autó is része ennek az életformának, nemcsak a külsőségek megerősítése miatt, hanem munkaeszközként is.
Amikor valamelyik kör átmenetileg megszakad, és börtönbe kerül az illető, akkor gondolhatnánk, hogy az majd visszafog valamit ebből az életvitelből. A valóság azonban nem ezt mutatja.
A börtönviselés sokkal inkább rangot jelent ezekben a családokban. A gyerekek kipöttyözik a “börtöntetkót” a kezükön, büszkén mutatva, mint egy erőt adó valamit. Büszkeséggel mondja pl. az egyikük, hogy “az én apukámnak karperec van a bokáján”, és körbesandít a többiekre, hogy begyűjtse az elismerő pillantásokat.
A börtönből való kiszabadulás pedig sokszor családi ünnep, nagy bulival. Nyoma sincs annak, amit egyébként várnánk. Sokszor láttuk, ahogy dicsőségként élik meg a rendőrséggel való konfrontálódást. Ezek a példák, minták vannak a gyerekek előtt, és természetes, hogy ezt követik, nem pedig az iskolai olvasmányélmények idilli példáit.
Persze vannak a kapcsolatrendszerünkben olyanok is, akik korábban voltak börtönben, de megtanulták, hol van az a határ, ameddig elmehetnek. Nem azt jelenti ez, hogy ők jogkövető magatartással élnek, hanem azt, hogy pontosan tudják, mennyi a kockázat, megvan a háttértudás, és képesek elkerülni a visszakerülést. De az ő családjaikban is beépült elemként van jelen a kriminalizáció, ők is átadják azt a viszonyulást, tudást, sőt, kapcsolatrendszert is, ami a boldogulásnak ehhez az útjához kell. Ők használnak a közösségből sokszor olyan, gyerekként sajátos nevelési igényű fiatalt, akinek a döntési képességei hiányosak, befolyásolhatók, kaphatók mindenre, és elviszik a balhét, ha kell.
Régebben még találkoztunk pártfogókkal, akik segítettek a visszailleszkedésben. Mentorálták őket a börtön után, munkahelyhez segítettek, figyeltek rájuk. Voltunk kapcsolatban olyan civil szervezetekkel, amelyek a fogvatartottak és a családjaik közötti kapcsolattartásban dolgoztak, ez is egy reintegrációt támogató munka volt.
Azt tudom, hogy 2015-ben az integrációs utógondozás a büntetés-végrehajtáshoz került, és ez átalakította a gyakorlatot. Nemrég beszéltem valakivel, aki ebben dolgozott, és megerősítette, hogy a reintegrációs szolgáltatások nem igazán hatékonyak. A jogi keretek ugyan adottak, de önkéntes alapon lehet igénybe venni, és ezzel kevesen élnek.
Feltehetően azért, mert nem az a vonal erősödik meg, hogy szakítsanak a korábbi életükkel, és valamiféle új sorsépítésbe kezdjenek, hanem az, hogy folytassák, ami eddig volt. Vagy az a baj, hogy ebből a helyzetből nagyon nehéz munkahelyet találni, kiszámítható életet építeni, esetleg nagyságrendileg kevesebb pénzből élve, mint a börtön előtt… miközben ott a lehetőség a kapcsolatok felelevenítésére, és a folytatásra. Ez kisebb erőfeszítés és biztosabb pénzhez jutás, ráadásul teljesen más szerepet jelent. Míg a munkahelyen, amit segítséggel megkaphat, mindig gyanakvás veszi körül, a hierarchia alján van, és nem szólhat semmiért, mert akkor rögtön megkapja, hogy “na ugye…”, addig a kriminalizációs térben hamar visszakerülhet a csúcsra, tekintélye és hatalma lesz újra, amit csak tovább fényez az, hogy priusza van.
Azt gondolom, ez is egy bonyolult szocializáción alapul, amivel most nem tud mit kezdeni a rendszer. Vagy nem is akar foglalkozni vele. Az EU összehasonlító anyagaiból látszik, hogy a magyar rendszerben az alternatív programok és reintegrációs szolgáltatások nem olyan fejlettek, mint más európai országokban.
Ez is egy olyan terület lett, ami folyamatosan romlott. Nem kerül fókuszba, pedig az élhető társadalomra nézve nagy kockázattal bír. Van olyan a kapcsolat rendszerünkben, akinek minden letöltött büntetés után érzékelhetően nőtt az agresszivitása. És érthetetlen számomra az is, hogy több ügye van folyamatban, amelyek még bírósági szakaszban vannak, vagyis nincs ítélet, de közben kiengedik, és amíg szabad lábon van, addig újabb bűncselekményeket követ el. Persze tudom, hogy túlterhelt az ügyészség, túlterhelt mindenki, zsúfoltak a börtönök, nincs megfelelő szakember, nincs reintegrációs hajlandóság bennük, stb. Csak azt nem tudom, hogy ennek így mi lesz a vége.
Nem hiszem, hogy ne lehetne megoldást keresni. Valahogy ezek az életutak is átalakíthatók. De most csak eszköztelenül nézzük az ismétlődésüket.
MAGYAR HANG / HANGOSÍTUNK PODCAST Műsorvezető: KATONA MARIANN 2026.01.10.
Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Tompos Ádámmal beszélgetünk – aki két riportot is írt a legfrissebb Magyar Hangba –, a műsorvezető Katona Mariann.
00:00 – Miért érdemes megvenni a legfrissebb Magyar Hangot?
05:47 – Szatmárcsekén egy 17 éves fiatal gyilkolt. Mi történt? És miért fontos ez politikailag?
11:20 – Mennyire bíznak az emberek a hatóságokban, ha a kábítószerproblémáról van szó?
16:46 – Miért fontos, hogy ez a fiatal javítóba kerül?
25:22 – Beszélünk eleget a gyermekvédelemről vagy ez is lassan kikopik a közbeszédből?
28:28 – Ételosztás a Blahán: milyen sorsokkal találkozni ott?
Téma: A lelkiismeretlenség hajlamosító génből kulturális mémmé vált: pszichopaták martalékává válik a nyugati civilizáció?
Puzsár Róbert beszélgetőpartnere Dr. Kovács Beáta az Agóra Szolnoki Közéleti Egyesület elnöke
A részvénytársaságok, a populista politika és a tömegmédia által dominált jelenkort a hatalmi mámor megszállottságában élő, lélektelen humanoidok uralják. Az emberiség előtt álló legfőbb kihívás, hogy tagjai képesek legyenek felismerni és kiszűrni a pszichopátiás viselkedés sajátos vonásait. Az egyenjogúság és a vállalkozás szabadsága nagyszerű vívmányok – hatásukra azonban civilizációnk sokkal védtelenebbé vált a pszichopátiás fenyegetéssel szemben.
Az antiszociális magatartást üzleti tréningeken, marketing-workshopokon, illetve a politika, az üzlet és a média legmagasabb szintjein úgy tanítják és ünneplik, mint egy új világvallást. Ma egy munkavállaló vagy vállalkozó minél teljesebb mértékben válik érzelmetlenné és érzéketlenné, minél hatékonyabban bontja le a személyiségét, annál alkalmasabb lesz arra, hogy a siker felé vezető úton akár a politikában, akár az üzletben, akár a médiában bárkin és bármin átgázoljon. Amikor az ép pszichéjű polgárok egy jobb világról, egy élhetőbb és igazságosabb társadalomról ábrándoznak, ezeket közülük egyesek vallásoktól, mások politikai ideológiáktól, és nem kevesen a technológiától várják. Az emberiség a végső utópiát keresi, amely képes megoldást kínálni a szellemi és egzisztenciális válságára. A társadalommérnökök utópiáinak hajszolása és az ideológiai konfliktusok politikai képviselete helyett a jelenkor embere sokkal nagyobb figyelmet kellene, hogy szenteljen a pszichopátiás működéshez tartozó társadalmi kockázatok elhárítására. A politikai és a céges hierarchiában magas pozíciókba jutó pszichopaták könyörtelensége, érzéketlensége és gátlástalansága nagyobb károkat okoz, és emésztőbben mérgezi a huszonegyedik század mindennapjait annál, mint hogy épp milyen ideológiájú párt visel kormányzati pozíciót. Súlyosabb probléma ez annál, mint hogy az oktatási intézmények egyháziak vagy világiak, vagy hogy épp milyen jogszabályok emelkednek törvényerőre. Azok a rendszerek, amelyeket pszichopaták működtetnek, szükségszerűen dehumanizálódnak és fasizálódnak, s a kiszolgáltatott társadalmak önvédelme velük és hatásukkal szemben látványosan működésképtelen.
00:00 - Dr. Kovács Beáta köszönti Puzsér Róbertet Szolnokon 2025.11.21-én
01:19 - Robert D. Hare: Kímélet nélkül - A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa
03:55 - A pszichopaták martalékává válik a nyugati civilizáció?
31:41 - Ajánlott filmek/sorozatok: Mindhunter; Dexter; A ház, amit Jack épített; Éjjeli féreg; Kártyavár; Bob Roberts; Glengarry Glen Ross, Kalifornia - A halál nem utazik egyedül 34:03 - Pszichopaták a magyar politikában
40:23 - A pszichopaták kiszűrése: milyen állást tölthet be, és milyet nem [A társadalom önvédelme]
48:28 - Érdemes korlátozni a kapitalizmust, de nem érdemes felszámolni
49:52 - Magyarországon szabályozatlan kapitalizmus és nertársi feudalizmus
Orbán Viktor megtartotta a nemzetközi sajtótájékoztatóját. Volt poloska bekussoltatás, nyalonckodás, és persze hazudozás ezerrel. A Dave ezenkívül elmeséli, hogy mi volt a Puzsér karácsonyi buliján, és a kirúgott Egri Viktor is szóba kerül.
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2026.01.10.
A műsorban a hét legfontosabb külpolitikai eseményeit tekintjük át. Különös tekintettel Donald Trump külpolitikájára. A venezuelai beavatkozásra és annak nemzetközi jogi, politikai és gazdasági következményeire. Vendégeink eltérő nézőpontból elemzik Maduro elnök elfogásának jogszerűségét.
Szó esik a Szenátus döntéséről, amely megakadályozná az újabb katonai akciót Venezuelában. Grönland a következő? Milyen esélye van egy amerikai egy katonai akciónak és mit lépne erre az ENSZ? Orbán Viktor bejelentette, hogy Trump Magyarországra látogat. Mik lehetnek a találkozó belpolitikai következményei?
A műsor végén arra is kitérünk, milyen kihívások várhatnak Európára 2026-ban. Meghívott vendégeink: Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője és Baka F Zoltán, a Della podctast műsorvezetője, valamint a beszélgetéshez csatlakozik Bolgár György is. A műsorvezető: Szénási Sándor.
Terjeszd azokat a bejegyzéseket, amelyek segíthetnek a rendszer leváltásában.
Lájkold, oszd meg ezt a bejegyzést, és az ehhez hasonló posztokat. Minél többen teszik, annál valószínűbb, hogy a véleménybuborékunkon kívüliek is látják, az apolitikusak is elolvassák.
Kommentelj alá. A vita értékes, mert gondolkodásra késztet. A ner utáni megbékéléshez is ez kell, hogy újra tudjunk egymással beszélni.
A miniszterelnök nem mer nyilvánosan vitázni a legesélyesebb ellenfelével. Nem azért, mert nem bízna az érvelési képességében, hanem mert egyszerűen védhetetlen az, amit a ner 16 éve művel. De nem is vele kell vitáznunk, hanem az általa megtévesztettekkel. Én szeretem, ha vitázik velem valaki, még akkor is, ha ő győz meg. Ez nem vereség. Ez csak annyit jelent, hogy a vita végén okosabb lettem.
10. Terjeszd a változást. Akár egy lájkkal, megosztással.
Ha támogatod a független sajtót, a civil szervezeteket, és megteheted, támogathatod a Mateklecke sorozatot is 1-2 ezer forinttal (revolut @birkasgy vagy otp 11773432-11737643). Sem Sorostól, sem az EU-tól nem kapok érte pénzt, én ezzel próbálom segíteni a ner leváltását. Néhányan már rendszeresen támogatnak, köszönöm nekik.
444.HU Szerzők: WINDISCH JUDIT, HAÁSZ JÁNOS 2026.01.10.
Szombaton volt Fidesz-kongresszus, most már ismertek a Fidesz-KDNP úgynevezett pártszövetség 106 egyéni képviselőjelöltjének nevei. A kongresszuson azt mondták, a tavaszi választásnak 41 körzetben új jelölttel vágnak neki, és 65 ember maradt a helyén (de 2022-höz képest új jelölt a dombóvári Csibi Krisztina is, hiszen a négy éve győztes Potápi Árpád a parlamenti ciklus közben elhunyt, igaz, a halála miatt kiírt időközi választáson Csibi már tavaly januárban egyéni mandátumot szerzett).
Az új jelöltek között egy igazán érdekes, országosan ismert név bukkant fel: a gödöllői körzetben Orbán Viktor a kormánya egyik tagját, Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztert indítja...
JELEN / JELENLEG PODCAST Műsorvezető: TÓTH ÁKOS 2026.01.11.
Véget ért a türelmi idő? Tóth Ákos vendége a Jelenleg évadnyitó adásában Szabó Tímea országgyűlési képviselővel a 2022 és 2026 közötti ciklus legkritikusabb történéseit tekintette át.
A beszélgetés fókuszában a rendszer morális és politikai eróziója áll. Szabó Tímea szerint a Fidesz-propaganda 16 év után elveszítette a hatékonyságát: a megfigyelések, a karaktergyilkosságok és a "dollárbaloldalazás" már nem fedik el a valóságot. A képviselő részletesen beszél arról, hogyan omlik rá a kormányra az elmúlt másfél évtized, és miért érzi úgy, hogy ma már nemcsak kormányváltó, hanem rendszerváltó hangulat is van az országban.
De szóba kerül a geopolitikai fenyegetés is: Orbán Viktor, Vlagyimir Putyin és Donald Trump érdekei egy ponton találkoznak – Európa meggyengítésében.
A videó legfontosabb témái:
– Ki jutunk vagy kijutunk? Az EU-s tagságunk és az Orbán-Putyin-Trump tengely tervei Európával.
– "Ráomlik a 16 év a kormányra": Miért nem működik már a rogáni propaganda és a megfélemlítés?.
– Fekete autók a ház előtt: A titkosszolgálati megfigyelések és Rogán Antal szerepe.
– "A világ barmai egyesülnek": Külföldi beavatkozás veszélye a 2026-os választásokon.
– Gyermekvédelem és cinizmus: Hogyan helyeznek vissza bántalmazó igazgatókat a rendszerbe, és miért nem kapnak valódi segítséget a traumatizált gyerekek?.
– A Püspöki Kar és a meddőség: Hogyan dönt az egyház félmillió magyar pár sorsáról és a lombikprogramról?.
– Esélyek 2026-ban: Együttműködés a Tiszával, a "régi ellenzék" szerepe és a választási csalások kockázata.
👉Orbán Viktor kongresszusi beszédének részletes elemzése. Megnézzük, milyen retorikai eszközökkel épít félelmet, hogyan használja a migráció, Brüsszel, gender és háború témáit, és mi volt a beszéd valódi politikai célja a 2026-os választások előtt.
👉 Ha nem akarod végighallgatni a beszédet, itt összefoglaljuk a lényeget!
KLIKKTV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.01.11.
Az elveszett uniós pénzekről beszél a kormány – de vajon igazat mondanak? Miért nem érkeznek meg a Magyarországnak járó támogatások, és tényleg visszaszerezhetők-e azok a milliárdok, amelyeket a kormányzati kommunikáció szerint „Brüsszel tart vissza”? Földi Judit (DK) és Lattmann Tamás nemzetközi jogász elemzi a helyzetet: napi százmilliós veszteségek, jogállamisági kifogások, kifizetési stopok, a kondicionalitási eljárás és az a kérdés, hogy kit büntet valójában az Európai Unió – a magyar kormányt vagy a magyar embereket.
A műsorban áttekintjük:
- mennyi pénz tűnt el végleg a magyar rendszerből
- milyen feltételek mellett juthatnánk hozzá támogatásokhoz
- miért nem tudnak a városok közvetlenül pályázni
- milyen szerepe van a korrupciónak, az uniós eljárásoknak és Orbán Viktor vétófenyegetéseinek
- miért csak a magyar emberek fizetik meg ennek az árát
Folyamatosan nő a kockázat: elmaradt fejlesztések, leállított városi projektek, szankciók és minden elvesztegetett nap újabb százmilliók mínuszban. A vita már nem arról szól, hogy Brüsszel ad-e pénzt, hanem arról, képes-e a magyar kormány megfelelni a jogállami normáknak.
Mindenekelőtt köszönet illeti Nagy Boldizsárt azért, hogy vitát kezdeményezett. A vita – különösen, ha nem személyeskedő, hanem elvi természetű – a gondolkodás egyik legtermékenyebb formája. Lehetővé teszi, hogy az álláspontok ne pusztán ütközzenek, hanem reflektálódjanak: hogy az implicit előfeltevések explicitté váljanak, és hogy a gondolatmenetek saját határaikkal is szembesüljenek.
Egy dolgot már az elején szeretnék világossá tenni. Nagy Boldizsárral szemben nem vagyok nemzetközi jogász. Ezt azonban nem hiányként, hanem – paradox módon – előnyként érzékelem. Nem azért, mert a jogászi szakértelem ne volna nélkülözhetetlen, hanem mert minden diszciplína hajlamos saját normarendszerét természetesnek, önmagát pedig végső mércének tekinteni. A kívülállás – ha nem tudatlanságból, hanem filozófiai, történeti és erkölcsi reflexióból fakad – olykor éppen azt teszi láthatóvá, ami belülről már magától értetődőnek, s ezért megkérdőjelezhetetlennek tűnik.
A történelem és az eszmetörténet számos példát kínál arra, hogy egy-egy gondolkodási területet olykor nem belülről, hanem bizonyos távolságból lehet a legélesebben szemügyre venni. Tocqueville nem amerikai alkotmányjogászként, hanem kívülálló megfigyelőként ragadta meg a demokrácia működésének belső feszültségeit. Hannah Arendt nem jogdogmatikai elemzéseken keresztül, hanem politikai gondolkodóként mutatta meg, miként képes a modern jog nyelve elfedni a totalitárius hatalom működését. Kafka pedig – jogi képzettsége ellenére – éppen nem a jog racionalitását, hanem annak önjáró, személytelen logikáját tette láthatóvá. Ezek a példák nem személyes párhuzamként szolgálnak, hanem arra emlékeztetnek, hogy a kívülről nézés nem szükségképpen tudatlanság, hanem olykor módszertani előny: olyan kritikai távolság, amely észrevehetővé teszi azt is, ami a belső használat során magától értetődővé, s így láthatatlanná válik...
KLIKKTV / MIÉRT? PODCAST Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY 2026.01.10.
Hogyan lehet ma Magyarországon választási csalást elkövetni – és hogyan lehet egyáltalán felismerni, ha ez megtörténik? 🗳️
Bolgár György vendége Tóth Zoltán választási szakértő, aki részletesen bemutatja, milyen trükkökkel élhet a hatalom a 2026-os választások előtt, milyen eszközökkel torzítható a demokratikus verseny, és miért nevezi ezeket „fehér galléros csalásoknak”.
A beszélgetésben szó esik az ajánlásgyűjtések manipulálásáról, az egyoldalú törvénymódosításokról, az informatikai rendszerek sebezhetőségéről, a külföldi befolyásolásról és az AI-alapú dezinformációról is. Tóth Zoltán elmagyarázza, miért fontos, hogy a papíralapú szavazatszámlálás fennmaradjon, és hogyan tudják a választók maguk is segíteni a választások tisztaságát helyi bejelentésekkel és civil megfigyeléssel.
👉 Ha érteni akarod, hol kezdődik a választási csalás, és meddig tart a politikai trükk, ez az interjú kötelező.
TELEX Szerző: CSEKE BALÁZS, BAKRÓ-NAGY FERENC 2026.01.10.
Szombat délután a Fidesz bemutatta azt a 106 jelöltjét, akiket az egyéni választókerületekben indít az áprilisi országgyűlési választáson. A választókerületek több mint harmadában lecserélték a 2022-es jelöltjüket, összesen 42 új név van a listán.
„A győztes csapaton ne változtass elv helyett én inkább abban hiszek, hogy az eklézsiát mindig meg kell reformálni, mert a Fidesznél csak a Fidesz a jobb” – mondta Orbán Viktor a kongresszuson. Szerinte a Fidesz jelöltjei higgadt, magabiztos, tapasztalt emberek, és Magyarországnak pontosan erre van szüksége. Köszönetet mondott azoknak a kipróbált harcostársaknak is, akik nem indulnak újra. „Mindannyian vállalták, hogy a helyükre lépő fiataloknak átadják tudásukat, tapasztalataikat és a kampányban segítik őket.”
A Mi Hazánk Mozgalom már augusztus 20-án megnevezte a 106 jelöltjét, a Demokratikus Koalíció október 5-én mutatta be, hogy kikkel indul a választáson. A Tisza Párt a kétfordulós előválasztás után, november végén jelentett be 105 jelöltet, azt viszont még nem tudni, hogy ki lesz a fideszes Tállai András kihívója a mezőkövesdi választókerületben (Borsod-Abaúj-Zemplén 7.).
Térképünkön megmutatjuk a négy párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeit. A jobb alsó sarokban található +/- jellel bele tud nagyítani a térképbe, így jobban láthatóak lesznek a budapesti választókerületek...
Magyarország legyen magyar ország. Rendben. Akkor viszont ne lepődjünk meg, ha egyszer csak Romániából román országot, Szerbiából szerb, Szlovákiából meg szlovák országot akarnak csinálni.
Az a helyzet, hogy nem szívesen adom címnek ezt a futball szakszót. Sose érdekelt a cirkuszt a népnek játék, de amióta Magyarországon az épp regnáló miniszterelnök gyerekkori álmainak megvalósulásaként gyakorlatilag a nemzeti minimum része lett, amióta már-már (?) nem is számít magyarnak a labdarúgás iránt nem lelkesedő (mintha Árpád apánk a nyeregtáskájában hozta volna magával a távoli őshazából – ahová egyesek, sokan! azóta is ábrándosan visszavágyakoznak – a „football” kézikönyvét, s tanította volna meg rá először Európa, majd az egész világ népeit), szóval azóta még inkább viszolygom tőle. Nyilván az idegen szívem teszi. Ellenben szívet cserélni nem lehet. Tudjuk ezt Tompa Mihálynak alighanem Horatiusnál gyökerező verssorából, majd a nyilván ebből fakadó, régi szipogós, könnycsordító Kovács Kati-sláger szövegből.
Írhattam volna persze gyepűt is. Mezsgyét. De azt a jómagyarok egy része nyilván nem értené. Maradjon hát a partvonal, mint hívószó, arra a területre, ami két nemzet, jelesül a magyar és szlovák találkozási vonalán fekszik. Ami már nem Magyarország, de többé-kevésbé magyarok (is) lakják, a szlovákok (egy része) meg bizalmatlan bizonytalansággal sandítanak felé. *** De aztán találkozott a két ország miniszterelnöke, tényleg pontosan a partvonalon, a Dunánál, a 130 éve épült, Esztergomot Párkánnyal (Magyarországot Szlovákiával – így a szlogen) összekötő hídon, híd mellett (alatt?), hogy Orbán Viktor elmondhassa, „Robert Fico tud valamit, amit Európában egyedül csak ő tud. Mégpedig azt, hogy ha Szlovákiában valami félrecsúszik, akkor ő visszatér és rendbe teszi a dolgokat.” Aztán, hogy Fico se maradjon alul és kifejthesse: „olyan Szlovákiát szeretnék építeni, amilyent Magyarországon Orbán Viktor épít”. Miközben nem maradt el a két, szuverén nemzeti politikát valló kormányfő „brüsszelezése” sem. Kebelre borulás, igazi, nemes férfibarátság. Hurrá! Hiszen erre vártunk. Hogy a két ország miniszterelnöke így egymásba szeressen. Mert az nekünk, a partvonal mentén (kívül vagy belül?) élők számára csupa jót hozhat. Ha nem is a Kánaánt, de majdnem. És felejtsünk el mindent, politikai érdekképviseletünk (értsd: a szlovákiai magyarok szlovákiai politikai érdekképviseletének) szétverését, Malina Hedviget, a magyar köztársasági elnök part(határ)vonalról való hazatessékelését, mindent. Adjuk meg az esélyt ennek a két jeles férfiúnak, hogy bebizonyítsák, más idők jönnek, új szelek fújnak, a szuverenitás... Eljövend a nemzetállamok reneszánsza! De ezt inkább hagyjuk! A nacionalisták internacionáléja. A szocialistákat, meg a keresztényeket szintén hagyjuk: az egyik nem az, a másik nem ez. Tényleg ne feszegessük!
Ha már ily őszinte kebelbarátok lettek, adódott (akkor!) a felvetés, miből állna nekik, hiszen ez politikai döntés kérdése, hogy annullálják példának okáért a Beneš-dekrétumokat? De aztán másként lett. *** Miközben még ki sem hűlt az államférfiúi vállakat kölcsönösen lapogató tenyerek melege, a szlovák parlament egy olyan alkotmánymódosítást hajtott végre, ami – mérvadó jogászok véleménye szerint – ha közvetlenül nem is vonja maga után, de a nemzeti kisebbségi jogok csorbulásának, csorbításának széles teret enged. Mondhatnám, hogy játékteret. De ez nem játék. Közben a magyar kormányfő, a magyar külügy diszkréten hallgat. Szeressük egymást, gyerekek!
Elnagyolt számításaink szerint elérheti az 1 milliárd köbmétert az Alföldre hó formájában hullott víz, országosan pedig ennek duplája is lehet az olvadéktartalék. Ez már a legnagyobb tavunk teljes vízmennyiségének felel meg. És bár a hiány ennek többszöröse, a hóban tárolt, lassan kiolvadó víz óriási kincs: hatékonyabban járulhat hozzá a végzetesen megfogyatkozott felszín alatti vizek visszatöltéséhez, mint bármilyen nyári eső. Persze csak ha jól bánunk vele. Ha az olvadással együtt beindulnak a „hagyományos” lecsapoló, elvezető mechanizmusok, ez is kárba veszhet...
KLIKKV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.01.10.
A Szőlő utcai botrány már nem csak egy újabb ügy, amit a hatalom elnyomhat – legalábbis egyre több jel mutat arra, hogy a kormány maga is felismeri: ez nem múlik el magától. A KlikkTV mai adásában arról beszélgettünk Baka F. Zoltán Zoltánnal és Horváth Gáborral, hogyan terjedt át egy intézményi visszaélési ügyből országos politikai felelősségkeresés, majd rendszerszintű válságtéma.
Miért ennyire érzékeny a Szőlő utca? Mert nem papírok, számok vagy állami mutatók körül forog, hanem gyerekek körül – kiszolgáltatott fiatalok körül, akiknek az államnak kellene védelmet nyújtania. A kegyelmi botránytól a javítóintézetekig vezető ügyfolyam egyre mélyebbre vág, és már a kabinet legbelsőbb köreit is érintheti.
Az adásban szóba került: • miért gondolta a kormány, hogy “három nap alatt elül”? • miért késett minden reakció egy-egy ütemmel? • mit jelent, ha most már a miniszterelnök kéri a jóváhagyást minden kényes döntéshez? • kényszerülhet-e beáldozásokra a hatalom, ha közeledik a választás? • miért nem működik a lejáratás Magyar Péterrel szemben, és milyen társadalmi elégedetlenség bújik meg mögötte?
A beszélgetés végkövetkeztetése: A Szőlő utca nem egy botrány a sok közül. Tükör. És a kérdés nem az, hogy meddig marad napirenden – hanem az, hogy mekkora politikai árat kell fizetni érte 2026-ban.
KLIKKTV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.01.08.
Az Egyesült Államok venezuelai akciója sokkal több, mint egy regionális katonai beavatkozás: világos jelzés arról, hogy a nemzetközi jog eddig ismert rendje megingott. Ami évtizedeken át kereteket adott a nagyhatalmi mozgásoknak, az ma már egyre kevésbé kötelező érvényű – legalábbis azok számára, akik elég erősek ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják.
A Klikk TV elemző műsorában Baka F Zoltán és Horváth Gábor beszélgetnek arról, mit jelent ez az új helyzet a világ számára – és különösen a kis- és középhatalmaknak. Valóban új világrend születik, vagy csak egy átmeneti, Trump által felkavart korszakot élünk? Van-e visszaút a szabályalapú nemzetközi rendszerhez, vagy végleg az erő politikája veszi át az irányítást?
A beszélgetésben szó esik Orbán Viktor nemzetközi jogról szóló kijelentéseiről, a nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – mozgásteréről, valamint arról, milyen kockázatokat hordoz egy olyan világ, ahol a szövetségek meggyengülnek, az egyeztető fórumok háttérbe szorulnak, és a konfliktusok könnyen eszkalálódhatnak.
Kiemelt téma Magyarország helyzete is: mennyit érnek a személyes kapcsolatok egy átalakuló világrendben, és mennyire maradnak biztosítékot jelentő keretnek az EU és a NATO egyre bizonytalanabb működési környezetben. A műsor nem megnyugtató válaszokat kínál, hanem segít tisztábban látni: mi történik akkor, ha a „mindenki azt csinál, amit akar” logika válik uralkodóvá.
Orbán Viktor és Magyar Péter is évindító sajtótájékoztatót tartott hétfőn. Orbán fajsúlyos nemzetközi politikusként pozícionálta magát, Magyar pedig a következő magyar miniszterelnökként beszélt magáról. Ki nyerte az évindító sajtótájékoztatók viadalát? A klasszikus értelemben vett sajtótájékoztatók voltak ezek, vagy előre megkomponált kampányesemények? Melyik politikus kezelte jobban a nyilvánosságot?
🔵 A műsor házigazdája Vogyerák Anikó. A három állandó női résztvevő – Papp Réka Kinga, Galgóczi Eszter és Gergely Zsófia.
ATV MAGYARORSZÁG Műsorvezető: RÓNAI EGON 2026.01.08.
Csak 2026 második felében vár gazdasági fordulatot Nagy Márton. A miniszter úgy véli: az első félévben még a fogyasztás pörgeti a gazdaságot, a második félévben viszont visszatér a beruházásvezérelt növekedés. A tárcavezető azt is mondta, hogy át kell tekinteni a költségvetést, és ha a növekedés vissza tud térni 3% fölé, akkor el lehet törölni a különadókat.
Az Egyenes Beszéd vendége Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.
Elhavazott politika – az országot beborította a hó, a politikusok közösségi médiáját pedig a hólapátolás. Kampány lett az időjárásból, de jó ez így? Ez is kiderül műsorunkból, ahogy az is, hogy vendégeink szerint mennyit keressen egy miniszterelnök. Műtéti biznisz Fidesz-módra? – állandó téma műsorunkban az egészségügy, nem is véletlenül. Végül pedig, de nem utolsósorban: az Orbán-kormányok két legnagyobb bűne. Akik pedig ezeket átbeszélték a január 8i Flaszterben Dévényi István műsorvezetése mellett: Bodacz Péter és Kósa András.
Polgári engedetlenségi akció indult Szlovákiában a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó büntetőjogi módosítás ellen: sokan önmagukat jelentik fel. A kezdeményezők elfogadhatatlannak tartják, hogy a háború utáni jogszabályokra ma is vagyonelkobzásokat alapoznak, a történelmi vitákat pedig ellehetetlenítik. A szomszédos ország büntetőtörvénykönyvének módosításáról Ungváry Krisztián történésszel és Timár Gáborral, a KARD blog egyik szerkesztőjével beszélgettünk. 1945 és 1948 között emberek tízezreit fosztották meg állampolgárságuktól, vagyonuktól és alapvető jogaiktól nemzetiségi alapon. A pozsonyi parlament által elfogadott módosítás ügyében a magyar kormány semmilyen hivatalos fórumon nem lépett fel.
Már több mint ötezren aláírták azt a petíciót, amelyet három szlovákiai magyar aktivista, Fiala-Butora János nemzetközi jogász, Orosz Örs műemlékvédő és Stubendek Attila mérnök indított a magyarokat és németeket a második világháború után kollektíven bűnösnek nyilvánító Beneš-dekrétumok kritizálását akár fél év börtönnel is büntető törvénymódosítás miatt. A petíciós bizottság tagjai egyben feljelentették magukat a rendőrségen, el is indult ellenük az eljárás. A Beneš-dekrétumok alapján napjainkban is zajló vagyonelkobzásokra a Válasz Online-on már három évvel ezelőtt felhívta a figyelmet Fiala-Butora János, aki most azt mondja: két társával együtt akár a börtönbüntetést is kész vállalni, de erre a forgatókönyvre látja ma a kisebb esélyt. Nem lepődött meg a magyar kormány lanyha reakcióján, szerinte az elmúlt egy évtizedben nagypolitikai okok miatt a szőnyeg alá söpörték például a diszkriminatív államnyelvtörvényt vagy a kettős állampolgárság ügyét. Nem tartja jónak a Tisza nagykövet-kiutasítási javaslatát sem, szerinte az európai nyomásgyakorlás többet segítene. Nagyinterjú...
Olyan kampány az idei, amilyet rég nem láttunk: de miért is? Vida Kamilla Ruff Bálinttal és Lakner Zoltánnal beszélgetve próbálja felgöngyölíteni, miért érzékeljük másnak 2026-ot, mint az előző választásokat, mi az, amiben tényleg más, és milyen országban ébredhetünk április 13-án.
A KÉRI KÉRDI legújabb adásának vendége Herman János, az Antall-kormány külügyi kormányszóvivője, az első Orbán-kormány külügyi államtitkára, volt NATO-nagykövet és uniós diplomata, aki szerint az Egyesült Államok tavaly év végén kiadott új nemzetbiztonsági stratégiája már előrevetítette azt, ami most Venezuelában történt. A külpolitikai szakértő szerint Amerika mostantól az erőszak kultuszát fogja hirdetni, és emiatt válaszút előtt áll az egész világ.
Melyik latin-amerikai országra teszi majd még rá a kezét az USA? Hogyan reagál majd erre az Európai Unió és Kína? Mi lesz a NATO jövője? Ezekről a kérdésekről is beszélget Kéri László politológussal Herman János. Szóba kerül még Trump és Orbán viszonya, és az is, hogy az Egyesült Államokban is a magyarországihoz hasonló választási autokrácia épülhet ki.
HETI VÁLASZ PODCAST Szerző: VÖRÖS SZABOLCS 2026.01.08.
Venezuela és Beneš-dekrétumok; uniós politikai erőviszonyok és a miniszterelnöki sajtótájékoztató rejtelmei – ezekről szól 2026-os évkezdő szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk. A szereplők idén is: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Részletek a műsorból:
Hogy örüljön a venezuelai elnökbuktatásnak az, aki közben elítéli Oroszország ukrajnai háborúját?
Magyari Péter: „Nagyon fontos és nagyon aggasztó; az egész történet körüli legérzékenyebb kérdés. (…) Ehhez mégiscsak hozzátartozna, hogy a fegyverek nyomán egy jobb élet reménye sarjadjon. Nemcsak az zavarba ejtő, hogy erről most nagyon keveset beszélnek az amerikaiak, hanem az is, hogy további igények fogalmazódnak meg. (…) Különösen aggasztó a Grönland-vita. Grönlandon ugyanis nincsen demokráciadeficit. Grönlandon nincsen bűnözői kör, ami kézben tartaná a területet. Grönland nem veszélyezteti az Egyesült Államokat. Olyannyira nem, hogy egyébként az 50-es évek eleje óta az Egyesült Államoknak joga van katonai támaszpontot működtetni Grönlandon – és egyedül neki van joga Dánián kívül. Az, hogy ez az exkluzív jog sem elég, arra utal, hogy itt nem elsősorban biztonsági problémái vannak az Egyesült Államoknak.”
Mit jelez a magyar kormány hallgatása a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető szlovákiai törvényalkotás ügyében?
Ablonczy Bálint: „Tökéletes példája az egész magyar külpolitika csődjének. Rendszeresen meg szoktuk azt beszélni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyfajta világpolitikai tényező, ismerik a nevét a brüsszeli taxisok, a sajtó érdeklődik iránta. De ha megnézzük ennek a külpolitikának az eredményét: nincsenek uniós pénzeink, miközben az uniós vétónkat olyan mértékben elinfláltuk, hogy vagy megkerülik, vagy egyszerűen már beárazták. A külpolitikai kudarc harmadik eleme, hogy a mozgástér szűkülése miatt olyan, nem is annyira kimosakodott magyarellenes nacionalistákkal kell boltolni, mint Robert Fico – úgy egyébként, hogy Ficónak jóval kevésbé van szüksége a magyar támogatásra, mint a magyar kormánynak Robert Fico támogatására. A negyedik eleme ennek a kudarcos külpolitikának pedig az, hogy nem tud megbukni olyan undorító diktátor a világban, akiről nem kerül elő az, hogy a magyar kormány, a magyar külügyminiszter hogyan dicsérte népeink barátságát, a szuverenitást, és az imperialista beavatkozás elleni közös harcot. A Beneš-dekrétumok ügye tehát ebbe a nagy képbe ágyazva egészen tragikus képet fest arról, hogy hova jutott a magyar külpolitika, és az elvileg ki tudja, hány dimenziós sakk, amiért illik csodálni a magyar külpolitikai vonalvezetést, az valójában teljes zsákutcába vezette a magyar kormányt.”
Volt-e bármi revelatív a magyar miniszterelnök január 5-i nemzetközi sajtótájékozatóján elhangzottakban?
Magyari Péter: „A legérdekesebb az volt, hogy egyértelműen kimondta Orbán Viktor, hogy nincs védőpajzs. Pedig először Washingtonban jelentette be diadalittasan, hogy lesz, aztán a repülőn hazafelé azt mondta, hogy máris jobb nekünk attól, hogy van – vagy lesz –, aztán még több interjúban elmondta, hogy ez most már tényleg nagyon jó nekünk. Aztán amikor Trump elárulta, hogy nincs, fel kellett hozzá zárkóznia, és végül is azt kell mondani, hogy »hát nincs, de továbbra is szeretnénk«.”
Ablonczy Bálint: „Talán az, amikor a The Times angol napilap kérdezte arról, hogy tulajdonképpen ki is indította az ukrajnai háborút. A miniszterelnök pedig láthatóan önmagát fölhúzva azt mondta, hogy nem is kérdés: az oroszok. Ez azért érdekes, mert a decemberi EU-csúcs után mondta azt, hogy nem is lehet tulajdonképpen tudni, ki kezdte a háborút. Ezek a nagyon rövid ideig élő sztorik – védőpajzs, háború – azt mutatják, hogy valami nagyon-nagyon biceg a kormányzásban. Nagyon jó ez az erős emberekre meg férfias kézfogásokra alapuló illiberális szövetségi rendszer, de az mutatja, hogy amikor valóban éles kérdésekről van szó, akkor nagyon el tudnak csúszni egymás mellett az álláspontok: egyszerűen kiderül, hogy nem úgy van, amit mondtak. Onnantól pedig felmerül a kérdés, vajon más kérdésekben hihetünk-e a magyar kormánynak. Márpedig egyetlen kormány sem engedheti meg magának, hogy ilyen mértékben megkérdőjeleződjön a hitelessége.”
DELLA / 24.HU Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN 2026.01.07.
Venezuela példájában esélyt lát Magyarország számára Orbán Viktor, de a Della vendége szerint az új világrendben nekünk még nagyobb szükségünk lesz az Európai Unió védőernyőjére.
2010 előtt a Fidesz egyik legfontosabb gazdasági és politikai kritikája az MSZP-SZDSZ kormányokkal szemben a magántőkéből finanszírozott állami beruházásokkal, azaz a ppp-s (public-private partnership) projektekkel kapcsolatban volt. Kormányra kerülésük előtt ezek újratárgyalását, felmondását ígérték, ami sok oktatási projektnél meg is történt, a legnagyobb összegű autópályás szerződések azonban érvényben maradtak.
Korábban részletesen írtunk arról, hogy ezek elképesztően hátrányosak a magyar állam számára, így jókora megtakarítási lehetőséget hozna, hogy idén végre lejár az első ilyen szerződés. Ezt azonban a kormány arra használja ki, hogy a szóban forgó autópálya-szakaszt is lepasszolja Mészáros Lőrinc és Szíjj László koncessziós társaságának, így pedig az üzemeltetése még drágább lesz. 22 százalékos profit
A szóban forgó autópálya-szakasz az M6-os érdi tető és a Dunaújváros alatti M8 csomópont közötti 58,6 kilométeres része*, amelyet 2006 nyarán adtak át, és idén októberben jár le az építés kezdetétől számított 22 éves koncessziós időszak. A koncesszor M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. a 2005-ös bejegyzésétől 2024 végéig 315 milliárd forint árbevétel mellett 76,2 milliárd forint adózás előtti és 69 milliárdos adózott profitot ért el. Vagyis
az állami rendelkezésre állási díjakból működő vállalkozás közel 22 százalékos, a piaci hozamot jócskán felülmúló nyereséget tett zsebre és utalt ki az országból.
Mivel az M6 Duna tulajdonosai*mind hollandiai bejegyzésű vállalkozások, így a kivitt profit után idehaza nem kellett adót fizetni...
TELEX PODCAST Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS 2026.01.05.
„Nincs jobb nálam”, mondta Orbán a nemzetközi sajtótájékoztatóján, ahol minden újságíró csak egy kérdést tehetett fel. Elemzés a miniszterelnök válaszairól, részlet a hétórás élő adásunkból Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions vezetőjével és Mizsur Andrással, a Telex újságírójával.
