AZ ÉRETTSÉGI IDŐPONTJA RÉSZLETKÉRDÉS, VANNAK ENNÉL NAGYOBB PROBLÉMÁK IS

HVG ONLINE / ITTHON

Szerző: WINDISCH JUDIT

2020.04.02.

Egyre türelmetlenebbül várják a diákok és tanárok, mi lesz az idei érettségivel. Egy, a helyzetre rálátó forrás a hvg.hu-nak azt mondta, a kormány ezen a héten bejelentheti a döntést. Nagyon sok forgatókönyv szóba jöhet.

Ha a járvány terjedése mérsékelt marad, a diákokat több tanterembe szétültetve a jelenlegi szabályok szerint is megtarthatók a vizsgák

- mondta Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár pont két hete az InfoRádió Aréna című műsorában. A valószínűbb azonban az, hogy nem a jelenlegi szabályok szerint tartják meg az érettségit, hiszen a járvány terjedése jelen pillanatban mérsékelt, de nagy kérdés, mi lesz májusban (az írásbeli) és főleg júniusban (a szóbeli érettségi ideje alatt), mikor minden bizonnyal a tömeges megbetegedések időszakában tart majd az ország. A kormányzat legalábbis a júliust lehetséges tetőzési időpontként emlegeti...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN HAZUDOTT A VÁROSLIGETRŐL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.01.

..Jól van, na, drága hülyéim, mondta a magyar embereknek a miniszterelnök. Hazudtunk a Soros-tervről, a migránsokról, lódítottunk mindenről. Miért épp a Városligetről ne hazudnánk?

Te még sosem hazudtál?

Nem mondtad azt a hetven deka sertéscombra, hogy 75? Nem tettél be még sohasem rohadt almát az egészségesek közé? Még sohasem bütykölted meg a taxiórát? Nem vágtál át külföldit, vagy magyart az éttermedben? Még soha semmit sem szereltél számla nélkül, okosba?

Na ugye!

Tessék? Hogy mi egy kormány vagyunk, és példát kellene mutatnunk? Olvasd el kiscsibém az alaptörvényt. Benne van, hogy a kormány nem hazudhat? Nincs benne! Hiába mereszted a szemed, akkor sem találod. Azért nem írtuk bele, mert nem akartuk, hogy benne legyen.
Különben is, mondtuk mi magunkról, hogy kormány vagyunk? Mi egy maffia vagyunk, akik nem igazgatják, hanem izgatják az országot. Kapisgálod már, hogy mi van?

Velünk kellene ujjat húznod kispajtás. Ha nem tetszik, gyere ki a ház mögé. Lejátsszuk.

Mi a hézag? Eltapsoltunk több milliárdot, hogy tudjad gyűlölni a Sorost. Aki jót tett a magyarokkal. Nemcsak pénzt adott nekünk, hanem reményt. Hogy meg lehet változtatni azt, amiről azt hittük, hogy a végtelenségig marad.

Hogy akkor most miért gyűlöljük? Hát kit gyűlöljünk? A saját anyánkat? Még mindig nem érted? Azért gyűlöljük, mert jó volt hozzánk. Az ilyet mi nem tudjuk megbocsátani. Ez a mi szemünkben főbenjáró bűn, nyomasztó emlék. Engem ugye gyerekkoromban agyba-főbe vert az apám. Beszéltem erről neked sokszor. Most meg milyen jól megvagyunk az öreggel. Próbált volna csak jó lenni hozzám, ráküldeném az összes alkutyámat.

Ilyen egyszerű ez. Mit lehet ezen nem érteni?

Egyébként, elárulok neked valamit, aranyapám. Mi nem gyűlöljük a Sorost. A migránsokat meg kifejezetten kedveljük. Kapóra jöttek nekünk, mert ameddig te őket gyűlölöd, addig sem bennünket utálsz.

Azt csinálunk, amit akarunk. Most a Városligetet fogjuk beépíteni. Ha úgy tartja kedvünk, elveszünk Budapesttől mindent. A Halászbástyát elvisszük Felcsútra, van ott egy kis kulipintyóm, jól fog kinézni a kert sarkában.

Közöd?

ITT OLVASHATÓ

TIZENHÁROM UNIÓS TAGÁLLAM ÜZENTE MEG ORBÁNNAK, HOGY NEM LEHET ÍGY CSONKOLNI A JOGÁLLAMOT

NÉPSZAVA ONLINE

Szerző: nepszava.hu

2020.04.01.

Az állásfoglalás nem nevesíti Magyarországot, de a tartalom nem hagy kétséget afelől, hogy a magyar rendkívüli jogrendet bírálják Nyugat-Európa országai.

Ebben a példa nélküli helyzetben (értsd: egy ismeretlen vírus okozta járvány) törvényszerű, hogy a tagállamok rendkívüli lépéseket tesznek azért, hogy megvédjék polgáraikat és túljussanak a válságon, ugyanakkor az aláírókat mélyen aggasztja, hogy egyes elfogadott vészhelyzeti intézkedések a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok alapelveinek megsértésének veszélyét hordozzák - ez annak a nyilatkozatnak az alapvetése, amelyet Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Svédország kormánya tett közzé. 

A szöveget a holland kormány honlapján szúrta ki a 444.hu, és bár Magyarország neve egyszer sem bukkan fel a mondatokban, a szöveg és a kontextus alapján egyértelmű, hogy a Magyarországon elfogadott felhatalmazási törvény miatt született meg a nyilatkozat...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: KISZÁMOLÓ AKADÉMIA (VIDEÓSOROZAT)

KISZÁMOLÓ BLOG 
Szerző: Kiszoló
2017-

  Alapvető pénzügyi ismeretek, közérthető 
  formában.

  A Szerző előszava:: 

  Amit mindenki úgy várt, mint az epret, 
  mostantól elérhetővé vált.

  A Kiszámoló Akadémia teljes anyaga (cirka  
  15 óra vágás után) megnézhető. Az értéke a 
  csillagos eget veri, az árát te döntöd el, hogy 
  mennyit fizetsz érte. (Eredetileg 15-25 ezer 
  forintért akartam adni.) Sőt, ráérsz utána is f
  fizetni, ha belenéztél.

Ugyanis kitettem a youtube-ra, hogy aki el akarja lopni, annak ne kelljen torrenteznie.

Jól kattints ide és már nézheted is az összes videót.

Egyelőre még csak utalni tudod a pénzt, a Kiszámoló Egyesület számlaszámára: Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002.

(Külföldről: SWIFT kód: UBRTHUHBXXX IBAN szám: HU82120204070155821900100002 )

Fontos! A közleménybe ne felejtsd el beleírni: támogatás, minthogy önkéntesen fizetsz a munkánkért.

Kártyás elfogadás hamarosan, de szerintem azért utalni mindenki tud, ha akar.

Jó szórakozást és jó tanulást mindenkinek.

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: INGYENES KRESZ TESZT

KRESZTESZT.NET
Szerző: Kresz Teszt
?

A kreszteszt.net az elméleti kresz vizsgára készülők számára nyújt gyakorlási lehetőséget.

Szintén alkalmas a már megszerzett, de az évek során megkopott kresz-tudás felfrissítésére.

Ugyancsak igénybe veheted, ha mindössze kresz-tudásod szeretnéd tesztelni...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: KRESZ TV

KRESZ TV
Szerző: Kreszprofesszor
?

  Kresz tanfolyam, Kresz-beszéd...

  ITT OLVASHATÓ 

TÁMADT EGY SANDA GYANÚM

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ILLE ISTVÁN
2020.04.01.

Az ugye, nyilván való, hogy az ország gazdaságának jelentős részén a fideszes oligarchák, sógor, koma és egykori iskolatárs uralkodnak, ők birtokolnak termelő üzemeket, feldolgozóipart, mezőgazdasági területeket, állattenyésztést, erőművet és sok más mindent.

Én ezt eddig a gátlástalan gazdagodási vágynak, az ősi paraszti éhségnek, a kapariságnak tudtam be, de most, hogy elkezdődött a komisszárok ideje, és az álságos gazdasági támogatás – ami nem más, mint trükkös tulajdonszerzés – országos kiterjesztése, úgy vélem, mindez csak egy felettébb rafinált terv része.

Mert mi van akkor, ha 2022-ben valami csoda folytán megbukik ez a hazardirozó, gátlástalan rablóbanda, és hatalomváltás történik? Mindegy, hogy ki/mi kerül a hatalomba, az ország gazdasága a fidesznyikek kezében marad. Egy Csányit, egy Mészárost, egy Tiborczot és a többi potentátot nem lehet csak úgy megfosztani még a kastélyuk kapuja mellett álló kukásedénytől sem – mindezt a szent magántulajdon szabadsága nevében – nemhogy államosítani iszonyú mennyiségű tőkeelemeit! Persze, lehet kisajátítani, einstandolni, elkobozni, csak az olyasmi nem demokratikus megoldás...

ITT OLVASHATÓ

ÉS A LELKIISMERET?

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: MANGEL GYÖNGYI
2020.04.01.

Nem először teszem fel a kérdést egy-egy parlamenti szavazás után, hogy az egyre kevésbé tisztelt ház kormánypárti tagjai vajon soha nem éreznek lelkiismeretfurdalást? Nem emlékszem olyan esetre, hogy a második, harmadik és negyedik, kétharmados parlamenti többséggel megtámogatott Orbán-kormány regnálása alatt a Fidesz és KDNP képviselői nemmel szavaztak volna egy kormánypárti, és igennel egy ellenzéki törvényjavaslatra, beadványra, kezdeményezésre. Ha volt is ilyen, a rossz gombot nyomó képviselő sürgősen kijelentette, hogy véletlenül tévedt el az ujja. Persze az is előfordult, hogy a hezitáló, vagy nem elég lelkesen ügyködő képviselő a következő ciklusban már nem indulhatott. 

De térjünk vissza az eredeti kérdésre, hogy hova ásták el a kormánypárt képviselők a lelkiismeretüket. Számtalan példát sorolhatnánk arra, ahol nem a lojalitásra, az elvárásokra kellett volna hallgatni, hanem a józan eszükre, a tudásukra és a szívükre, arra, hogy az általuk egyhangúan elfogadott jogszabályok ne korlátozzák egyes csoportok jogait, életlehetőségeit. Emlékezzünk a Munka törvénykönyvének módosításával csorbított sztrájkjogra, vagy az eddigi legnagyobb parlamenti botrány kiváltó ügyre, a 2018 decemberében elfogadott rabszolgatörvényre. A mai napig kérdés, hogy a törvény megszavazása mennyire volt jog- és házszabályellenes, de akkor sem szólalt meg a kormánypárti képviselők lelkiismerete, pedig saját választóikat is érintette a jogszabály. Hiába volt ellenzéki és szakszervezeti tiltakozás, hiába tüntettek a polgárok, semmi nem hatotta meg a gombnyomogatókat. Napokkal később a felhatalmazásukkal élő ellenzéki képviselőket szó szerint kidobták az MTVA székházából...

ITT OLVASHATÓ

FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNY: MAGA AZ ÚJSÁGÍRÓ A CÉLPONT

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2020.04.01.

Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke szerint az úgynevezett felhatalmazási törvény elfogadása, benne a rémhírterjesztés fogalmának kiterjesztése és büntetési tételének növelése magukat az újságírókat célozza, nem a kiadót, a lapot, a tévét vagy a rádiót.

Hargitai Miklóst arról kérdeztük, mit tehetnek az újságírók a kormányoldal által koronavírus-törvénynek, az ellenzék által felhatalmazási törvénynek nevezett jogszabály elfogadása után, különös tekintettel a rémhírterjesztésre, amelyért már öt év börtönt is ki lehet szabni. A MÚOSZ elnöke azt mondta: bízni kell a bíróságok józanságában, ez a legkevésbé megszállt hatalmi ág. A rémhírterjesztés eddig is büntetendő volt, de „meglehetősen józanul” kezelték ezt a tényállást a bíróságok. Ennek az alkalmazhatóságát a március 30-án elfogadott törvénnyel kicsit megkönnyítették és nagyon kiterjesztették az újságírókra meg a nyilvánosság előtt szereplőkre, de talán ez nem befolyásolja a bíróságokat.

Abszolút a bíró mérlegelésére van bízva, hogy mit tekint rémhírterjesztésnek – mondta. Szerinte az a legnagyobb probléma ezzel a jogszabállyal, hogy gumiparagrafust hoztak létre, nincs meghatározva, mi az, amikor úgy közlünk valós tényeket, hogy az alkalmas a járvánnyal szembeni védekezés hátráltatására. Semmilyen támpontja nincs a jogalkalmazónak arra nézve, hogy mi alkalmas és mi nem, két mondás áll majd szemben egymással, az egyik a kormányé vagy egy állami szervé, a másik az újságíróé. És itt maga az újságíró meg a szerkesztő a célpont, tehát nem a kiadó, nem az újság, a tévé vagy a rádió – emelte ki.

Hargitai Miklós közölte: nagyon sok helyreigazítási és hasonló pert láttunk korábban, a bírók azt mérlegelik, hogy a tőle elvárható gondossággal járt-e el az újságíró. Mindent dokumentálni kell, papírokat, hangfelvételeket megőrizni. Ebben az jelenti a nehézséget, hogy a Btk.-változtatás a nyilatkozóra, a szivárogtatóra is vonatkozik, tehát ők is óvatosabban fogalmaznak és kerülik az olyan helyzeteket, amikor dokumentálni lehet, amit mondtak. Ez az egész egyébként a véleménycikkekre nem, csak a tényállításokra vonatkozik. Ha viszont a kormány kommunikációjában jelennek meg egyesek szerint téves, vagy a nyugalmat megzavarni képes állítások, akkor őket is feljelentheti valaki.

ITT HALLGATHATÓ MEG

PUTYINNÁL IS SZABADABB

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOZÁK MÁRTON
2020.03.27.

...A WJP nem egy civil szervezet a sok közül, hanem szakterületének legjobbja. Jogállamiság-indexük (Rule of Law Index) minőségének megítélésében bátran hagyatkozzunk a leginkább hozzáértő szakemberre, Jakab Andrásra. A salzburgi egyetem professzora, az MTA Jogtudományi Intézetének korábbi igazgatója összevetette a Freedom House-nak, a Bertelsmann Stiftungnak, a Világbanknak és a World Justice Projectnek a jogállamiság mérésére kidolgozott és a nemzetközileg leginkább elfogadott indexeit. A jogtudós a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogtudományi folyóirata (Iustum Aequum Salutare) egy 2016-os számában megjelent terjedelmes és alapos dolgozatában a különböző szempontokat egybevetve arra jutott, hogy fogalmilag és módszertanilag is mind közül a WJP Rule of Law indexe tekinthető a legfejlettebbnek.

Miért? Egyrészt, mert a kutatás transzparens. Másrészt, mert az EU szokásos gyagya – a magyarok által elsőként a 2010-es médiatörvény ügyében megtapasztalt – vizsgálataival ellentétben nem a jogállamiság kritériumainak való formális megfelelést regisztrálja, nem a demokratikus jogrenddel komilfó jogszabályok meglétét listázza gépiesen, hanem az államgép működését de facto vizsgálja. Vagyis – nem kell a púder, nem kell a vaker – a tényleges gyakorlatra fókuszál.

Ezért nem következtet a legfőbb ügyész függetlenségére pusztán abból, hogy nincs a kormány alá rendelve, és a parlament választja kétharmaddal, hanem megnézi, hogy mi is a helyzet teszem azt Tiborcz István, Farkas Flórián, Simonka György vagy Boldog István ügyeinek ügyészségi kezelésével. Az Alkotmánybíróság magyarországi létét vagy finnországi nemlétét sem tekinti jogállami garanciának vagy a garancia hiányának, hanem, gondolom, figyelmeznek arra, hogy létezése ellenére az Ab évek óta nem hajlandó napirendre venni a CEU ügyét.

Harmadrészt, mert az indexkészítéshez szükséges adatok forrása minden országban reprezentatív közvélemény-kutatás és a helyi szakértők, ez utóbbiak kiválasztása az ügyvédi irodákról, civilszervezetekről, egyetemekről összeállított listából véletlenszerűen történik. Azoknak a szakértőknek a nevét, akik ehhez hozzájárultak, a jelentésben feltüntetik (innen tudható, hogy a kitűnő Jakab András maga is a közreműködő szakértők egyike).

Magyar szempontból különösen fontos, hogy a kifinomult módszertannal dolgozó WJP kiemelt figyelmet szentel a jogállami működés leglényege, a hatalommegosztás állapotának vizsgálatára. Milyen mértékben van korlátok közé szorítva a kormányzat hatalma? Van-e túlhatalom, és ha igen, az mekkora? Korlátozza-e a jog a hatalom birtokosát, vagy inkább a hatalombirtokosnak áll módjában a jogot saját személyes igényeihez igazítani?

Tudomásul kell vennünk, hogy a kutatásban szereplő 128 országból ebben a nyugati civilizáció esszenciájának tekinthető kérdésben a WJP szerint 107 előrébb van nálunk. Ahhoz már hozzászoktunk, hogy a hatalommegosztás magyarországi mértéke nemcsak az uniós, de még az unión kívüli kelet-európai országok (Ukrajna, Moldova, Észak-Macedónia, Albánia, Szerbia) átlagának is alatta marad. Mellbevágó viszont az idei évi jelentés szenzációja, miszerint a magyar kormányzat (értsd: a kormányfő) túlhatalma ma már a kutatásba bevont három közép-ázsiai ország (Kirgizisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán) átlagán is túltesz.

És ezzel még nincs vége a vesszőfutásnak. A WJP külön méri, hogy a parlament milyen mértékben ellenőrzi a kormányt. Ebben a mutatóban 120 (!) kormányfő vagy nagyvezír van a vert mezőnyben, köztük Putyin, Hszi Csin-ping és Erdog˘an, és csak Ghazouani (Mauritánia), Ortega (Nicaragua), Mnangagwa (Zimbabwe), Maduro (Venezuela), Lukasenka (Belarusz), Mirziyoyev (Üzbegisztán) és el-Szíszi (Egyiptom) kollégákat zavarja kevésbé hatalmának gyakorlása közben a parlament, mint Orbánt a magyar népképviselet (az egész szörnyűséget itt lehet megtekinteni: https://worldjusticeproject.org).

A felhatalmazási törvénnyel a parlamenti többség lángszórót ad egy piromániás kezébe. De hát ezért válogatta őket Orbán szemenként.

„Biztosan nem gondolta 1989. október 19-ének éjszakáján az új választási törvény tervezetén az utolsó simításokat végző Tölgyessy Péter, hogy ezzel egyszer még hozzásegít majd egy pártot a magyar jogállam teljes felforgatásához” – írja a HVG 2020. március 19-i számában megjelent egyik cikk szerzője (aki nyilván az ÉS szorgos, de felületes olvasója). Ez a megfogalmazás megengedhetetlenül pongyola. Nem egy pártot, hanem egy embert. Nem felforgatásához, hanem felszámolásához.

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

KETYEG AZ ÓRA, STRATÉGIA NINCS – MAGYAR FŐORVOS JELENTI A SVÉD VÍRUSFRONTRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.04.01.

Svédország 5-600 koronavírus-fertőzés után befejezte a tömeges teszteket, nem rendelnek el hatósági karantént, a gyerekek még mindig iskolába járnak. Szakos Attila két évtizede él Svédországban. A stockholmi főorvost arról kérdeztük, mennyire látja megalapozottnak az itthoni sajtóban gyakran jó példaként emlegetett svéd járványkezelési modellt.

– Éppen akkor látogatott haza Magyarországra, amikor a közép-európai országok sorra zárták le a határokat, így Budapestről az éjszaka közepén kellett autóval visszaindulnia stockholmi otthonába. Nem akármilyen utazás lehetett.
– Amikor Magyarországon is regisztrálták az első igazolt fertőzéseket, azért utaztam haza, hogy idős édesanyámmal és a családommal találkozhassak, és személyesen mondjam el nekik: komolyan kell venniük a fertőzésveszélyt. Odafelé az út olyan volt, mint a háború előtt lehetett az utolsó békeév, Katowicében március hatodikán a pincérek még megnéztek bennünket, miért alkoholozzuk a kezünket, tartjuk a távolságot másoktól. Azután viszont bombaként robbant, hogy a szlovákok másnap reggeltől lezárják a határt, azután a csehektől is ezt lehetett hallani. A magyar külügy nagyon korrekt felvilágosítást adott, fél óra alatt csomagoltunk össze, az éjszaka közepén indultunk vissza Svédországba. Úgy jutottunk át az utánunk lezáródó határokon, mint Indiana Jones ugrik egyik szikláról a másikra, amelyek azután a mélybe zuhannak. Lengyelországban akkor már nyoma sem volt a békebeli hangulatnak, az út mellett szkafanderes emberek álltak, meghőmérőztek bennünket. Svédországban, a kikötőben viszont egy teremtett lélek sem állított meg minket, senkit nem érdekelt, honnan jöttünk...

ITT OLVASHATÓ

MA ELÉG JÓL MEGMUTATTA A KORMÁNY, MIK A PRIORITÁSAI VESZÉLYHELYZETBEN

MÉRCE

Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA

2020.04.01.

Veszélyhelyzet van, kihirdette a kormány, rendeleti kormányzás, felhatalmazási törvény, meg a többi.

A múlt héten pont arról szólt a fáma, hogy ezekben a vészterhes időkben jó lenne, ha nem rabolná az ellenzék mindenféle egyéb, nem a koronajárványhoz kapcsolódó piszlicsáré ügyekkel az Országgyűlés idejét. Persze, ez így nem volt kimondva, de praktikusan ki másra gondolhatott volna Kövér László, amikor aláírta a határozati javaslatot, mint az ellenzékre?

Namost.

Tegnap ugye Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy törvénymódosító javaslatcsomagot. Összességében pofás kis csomag, elég ékesen demonstrálja, mik a kormány prioritásai veszélyhelyzet idején.

Olyan rettentő fontosságú ügyek kerülnek benne terítékre, mint mondjuk a Liget-projekt kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítása, ami amellett, hogy precízen gyalogol át Karácsony Gergely főpolgármester Városligetre vonatkozó döntésein, – mindannyian sejtjük, ugye? – elengedhetetlen fontosságú a járvány megfékezéséhez...

ITT OLVASHATÓ

BÉNA KACSAKÉNT NÉZZÜK, AHOGY A LENGYELEK ÉS A ROMÁNOK MEGSZERZIK A MAGYAR FUVARPIAC JELENTŐS RÉSZÉT

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.04.01.

Miközben Magyarországon ágazati szakértők és közgazdászok sora sürgeti a kormányt, hogy adjon az eddigieknél jóval nagyobb átmeneti segítséget a járvány miatt csőd szélén álló hazai vállalkozóknak, a lengyelek és a románok villámgyorsan elléptek mellettünk a közúti fuvarozásban. Ők két dolgot is jobban tudnak jelenleg: vannak sofőreik és alacsonyabb fuvardíjat kínálnak. Hogyan alakulhatott ki ez a helyzet?

Az első csapást a magyar kormány vitte be a saját fuvarozóinak, amikor

a kamionsofőrök karanténba vonulási szabályait kapkodva, átgondolatlanul alkotta meg, és ezzel értelmezési káoszba taszította nem csak az ágazatot, de az annak ügyeit kezelő hivatalokat is.

- A magyar sofőrökre vonatkozó szabály március 27-ig az volt, hogy ha öt meghatározott országból, köztük Olaszországból érkeztek haza (a fuvarral együtt), akkor 14 napra házi karanténba kellett vonulniuk. Ebből elvileg ma is csak úgy tudnak kijönni, ha a lakóhelyük szerinti megyei vagy járási járványügyi hatóságnál bejelentik, hogy tünetmentesek és újra munkába állnak. Ám mivel az eljárásrendet elfelejtették rögzíteni, jelenleg esetleges, hogy ki hány nap alatt jut keresztül a bürokrácián, ha egyáltalán keresztüljut. Akinek pedig ez nem sikerül, az 14 napra kiesik a munkából.

- Volt egyetlen nap, amikor (valószínűleg véletlenül) ettől eltérő volt a szabályozás. Március 26-án ugyanis Müller Cecília országos tisztifőorvos határozatban elrendelte, hogy minden magyar kamionsofőrt automatikusan karanténba kell küldeni a határról, függetlenül attól, hogy honnan jön. Így ezen a napon azoknak a magyar fuvarozóknak a sofőrjei is karanténba kerültek, amelyek addig szándékosan, éppen a sofőrök munkában tartása érdekében kerülték el nagy ívben Olaszországot.

- 24 órán belül, azaz március 27-től azonban ismét megváltozott a helyzet. Ekkortól a szabályértelmezés szerint csak akkor kell karanténba vonulni, ha a sofőr Olaszországból vagy azon keresztül érkezik, és/vagy a koronavírus fertőzés tüneteit mutatja a határellenőrzésen (láz, köhögés).

Ezt az őrült tempót azonban senki sem tudta követni. A cégek nagy része ma is tanácstalan, mert nem biztos abban, mire számíthat a határon. A hírek szerint az egyik szlovák-magyar átkelőnél például még ma is a március 26-i szabályt alkalmazzák, azaz mindenkinek automatikusan osztják a karanténra utasító piros kartont. Máshol nem, ott az újabb verzió szerint értelmezik ugyanazt a rendeletet...

ITT OLVASHATÓ

ÚJRA ORBÁN KIZÁRÁSÁT ÉS MAGYARORSZÁG TELJES BOJKOTTJÁT KÖVETELIK A NÉPPÁRTBAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.01.

Ha senki más, a németek ismerhetnék a nácikat, hogy nekik minden elnézés, kedvezmény csak bátorítás, velük szemben csak az egyértelmű, határozott magatartás vezethet eredményre. De a német autóipar és a német gazdasági érdekek eddig is felülírták a demokratikus jogállami követelményeket. A német néppárti politikusok tíz éve csinálnak segget a szájukból, és ők a felelősök azért, hogy az Európai Unió egy náci vezért és az ő fasiszta diktatúráját megtűri és finanszírozza.

Az európai konzervatív demokratikus pártokat csak úgy tudták megtartani, hogy felfüggesztették Orbán tagságát, ami egy nácival szemben nem ér semmit, de kirúgni nem merték, hogy a német autógyárak érdekei miatt Orbán ne forduljon szembe velük. Miközben Magyarország két hónap alatt csődbe menne a német autógyárak nélkül, ezért kölcsönös a függés, és függetleníthető lenne ez Orbán kirúgásától. A “koronavírus-puccsnak” nevezett rendkívüli felhatalmazási törvény által bevezetett nyílt diktatúra után elkezdődött megint a futkározás: az elhalasztott kirúgás megbosszulja önmagát.

Mindez nem jelent semmit, Orbán csicskásainak rutinjuk van abban, hogy az uniós hőzöngést leszereljék, kiröhögjék, arcátlan stílusban visszautasítsák, és semlegesítsék. Ezért borítékolni lehet, mi lesz a nagy felindulás vége most is, mert már láttunk néhányszor ilyet. A dán Konzervatív Néppárt kéri Donald Tusktól és a Néppárt EP-frakciójának vezetőjétől, Manfred Webertől a Fidesz kizárását. Ebben támogatja több már ország pártja is, vélhetően megvan a kezdeményezéshez szükséges hét tagpárt. Ha az eddigi forgatókönyv érvényesül, akkor most jönnek majd a németek a hazug hangzatos nyilatkozataikkal az uniós jogról, elvekről, európai értékekről, majd a sunyi kivégzése a javaslatnak, mert a német gazdaság mindennél előrébb való, és le se szarják az uniós jogokat és az európai értékeket, ha a kettő ellentétbe kerül.

Pedig a luxemburgi külügyminiszter, Jean Asselborn, olyan javaslatot is tett, ami példa lehetne a hazaáruló, korrupt, kollaboráns álellenzéknek is, mert gyakorlatilag Orbán és bűnszervezete teljes bojkottját javasolta, mint mondta: “politikai karanténba kellene helyezni Magyarországot”. Ez a legkevesebb, amit meg kellene tenni a magyarokkal, akik miközben élvezik a nyugati demokráciák pénzét és előnyeit, közben támogatják a náci Orbán Viktor diktatúráját. De ez majd a történelemkönyvek lábjegyzete lesz, ha az Orbán utáni világégés után még marad valami, amelyben elmesélik, milyen elhalt kísérletek voltak Orbán megállítására, amiből soha nem lett semmi. A magyar Hitlerrel szemben az ellenzéke teljes mértékben kapitulált és kivégezte magát, csapdába esett, és ha ebből ki akar lépni, az a megszűnésüket is jelentené, ami mellesleg igen nagy áldás lenne Magyarország számára...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY FELÜLBÍRÁLJA A VÁROSLIGET ÜGYÉBEN A FŐVÁROST

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: DOMÁNY ANDRÁS
2020.04.01.

Törvénnyel helyeznének hatályon kívül egy szabályosan elfogadott önkormányzati rendeletet.

A Városligetben „változtatási tilalom nem alkalmazható” – mondja ki egy más témában már ismertetett friss törvényjavaslat. Ezzel felülírná a Fővárosi Közgyűlés februári döntését, mert akkor is érvényes lesz – ha a kormánypárti parlamenti többség elfogadja –, ha önkormányzati rendelet ezzel „ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz”.

Vagyis törvénnyel helyeznének hatályon kívül egy ellenzéki többségű testületben szabályosan elfogadott és kihirdetett önkormányzati rendeletet. A közgyűlési döntés arról szólt, hogy a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) tervezett módosításának elfogadásáig változtatási tilalmat rendelnek el a Városligetre.

A VÉSZ módosításával pedig azt akarják elérni, hogy megakadályozzák a ligetben az olyan beruházásokat, amelyeknek a kivitelezése még nem kezdődött el...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN DIKTATÚRÁJA MOST HATÁLYTALANÍTJA AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉT – FRISSÍTVE!

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.01.

A legutóbbi önkormányzati választáson Orbán egyértelműen vereséget szenvedett. Elveszítette Budapestet és az intelligens nagyvárosokat, hatalma jelentősen visszaszorult országosan, ami egyesek számára – tévesen – még a következő parlamenti választási vereségét is előrejelezte. Ilyen ugyanis nem lesz, mert Orbán úgy változtatja a feltételeket, hogy a csaló választások eredménye minden esetben az ő kétharmados többségét biztosítsa. Ennek amúgy sincs nagy jelentősége, mert a rendkívüli felhatalmazással megteremtett nyílt diktatúra a járvány elmúltával sem múlik el. Ettől csaló választás még lesz.

Viszont a nyílt diktatúra hatékonyságát korlátozzák a még megmaradt önkormányzati jogok és az ellenzéki polgármesterek helyi hatalma. Ráadásul a zsenik úgy alkották meg a rendkívüli felhatalmazást, hogy az véletlenül rendkívüli felhatalmazást adott bizonyos mértékig a helyi – így az ellenzéki – polgármestereknek is. A “kormány” léhűtő, korrupt orvvadász, álkeresztény élősködője, a csaló, tolvaj Semjén Zsolt kapta feladatul, hogy nyújtson be egy “saláta” törvényjavaslatot, amelyben elbújtatva megszüntetik a helyi polgármesterek intézkedési jogát, és minden fontos kérdésben az Orbán csicskásaiból álló helyi “védelmi bizottság” dönt.

Ez már kezd a katonai diktatúrákra is hasonlítani, mert Orbán parancsuralmi rendszerének az ad nyomatékot, hogy civil intézmények élére is katonai parancsnokokat neveznek ki, és valóságos hadiállapotot teremtenek az országban. Az egészségügyi kérdésből karhatalmi, rendvédelmi és katonai kérdést csináltak, amelyre a járvány szempontjából semmi szükség, viszont a rendszer diktatórikus rendszerét nem csupán kifejezi, hanem erősíti, és megfélemlíti az országot. Amellett, hogy a “kemény és határozott” intézkedések hamis látszatát kelti, miközben hozzá nem értő katonák alá rendelik a szakmai intézményeket, ezzel veszélyeztetik azok normális működését.

Mostantól az önkormányzati választáson győzelmet aratott polgármesterek kezéből kiveszik a tényleges hatalmat és katonák, valamint pártkatonák alá rendelik őket. Orbán katonákat és pártkatonákat rendel a törvényes népképviselet fölé, ezzel gyakorlatilag kiiktatja a legutóbbi önkormányzati választás eredményét és a totális diktatúra útjában álló önkormányzatokat, polgármestereket. Ahogy a “rémhírterjesztéssel” kapcsolatban is a nyílt diktatúra mondja meg, mi a valós tény és mi a hamis tény, mi jelent rémhírterjesztést a rezsim intézkedéseinek bírálata során, így a védelmi bizottságok döntési körébe és felügyeleti joga alá helyezett ügyeket is ők határozzák meg. Bárminek lehet kapcsolatot találni a “járvány elleni védekezéssel”. Ez egyébként olyan, mintha Trump megszüntetné az egyes amerikai államok polgármestereinek és kormányzóinak hatásköreit. Abszurdum...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT ZUHAN A FORINT?

HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2020.04.01.

Amikor valamivel 12 óra előtt elkezdtem beszélgetni a forint zuhanásának okairól Bodnár Zoltánnal, a Nemzeti Bank volt alelnökével, még csak 364, 5 forintot kellett adni egy euróért. Most, amikor a cikket írom, 367-nél jár az árfolyam. A pénzügyi szakértő nincs meglepve a fejlemények alakulása miatt.

Ha januárban megkérdeztem volna, hogy több mint két hónap alatt el tudna- e képzelni ekkora forintgyengülést, mit mondott volna?

Kizártam volna egy ekkora zuhanást. A koronavírus okozta válság amerikai szétterjedése után, viszont sajnos egyértelművé vált, hogy nyitott végű az árfolyam. Az úgynevezett technikai ellenállás 375-nél lehet, de ha az elesik, akkor nem elképzelhetetlen a 400 forintos lélektani határ. Sérülékennyé vált a magyar fizetőeszköz, és ebben a jegybanki kommunikáció és a monetáris politika egyértelműen felelős. Jól látszott, hogy a régiós valutákhoz képest, hogyan alakult az árfolyam. Ha februártól visszatekintünk egy évre, akkor azt látjuk, hogy a forint ez alatt az egy év alatt öt százalékot gyengült, a cseh korona viszont ugyanennyit erősödött. A forint gyengülésében a globális hatásokon túl, sajátos itthoni okok is közrejátszanak...

ITT OLVASHATÓ

KARANTÉN¬BAN A DEMOK¬RÁCIA – A 168 ÓRA 2020. ÁPRILIS 2-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2020.04.01.

A felhatalmazási törvénynek a határidő hiányán kívül van még egy sarokpontja, amelyet az ellenzék nem fogadhatott el. Ez pedig a Büntető törvénykönyv módosítására tett javaslat, amely szerint aki „a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Iskola a kanapén

Egyik pillanatról a másikra kellett bevezetni a digitális oktatást, így nem csoda, hogy az országban különbözőképpen reagáltak a kihívásra az egyes iskolák. A tanárok vérmérsékletüktől és rugalmasságuktól függően oldják meg a hirtelen jött feladatot, így aztán az összkép nagyon vegyes. Sokan lelkesen vetették bele magukat a munkába, mások nem tudnak elszakadni a régi beidegződésektől, és mindenáron a távoktatásban is a hagyományos eszközöket erőltetik. Már ahol erre van mód, mert a leszakadó településeken sok családnál áram sincs, ezeken a helyeken ellehetetlenült az oktatás. Őket aztán igazán magukra hagyta a kormány, ahogy a hajléktalanokra sem gondol senki – mondhatni, szokás szerint. Ami pedig a külföldi példákat illeti: meglepő módon tőlünk nyugatra sem mindenhol alapvetés, hogy egyik pillanatról a másikra fel tud állni egy működőképes rendszer. Akár lehetőség is lehet ez az időszak a felzárkózásra, de a szakértő szerint ez nagy valószínűséggel nem fog bekövetkezni. Szerinte szeptembertől visszazökken az iskolai élet a megszokott kerékvágásba.

Ott folytatjuk, ahol abbahagytuk?

Digitális oktatás terén 2018-ban az Európai Unió 28 tagországot rangsoroló listáján a 23. helyen álltunk. Noha tény, a Kréta rendszert elindították, jelen helyzetben, amikor nagy tömegeket kéne így tanítani, a Kréta nem működik. Megjelentek itt-ott, véletlenszerűen okostankönyvek is, de a tanárok szerint ezek sem a leghasználhatóbbak. Máskülönben nem az interneten kutakodnának.

Kilátástalan helyzetben

A magyar kormány a koronavírus fenyegetése közepette – a rendkívüli helyzetben – is saját hatalmát igyekszik erősíteni. Eközben azonban egy szót sem ejtenek a legelesettebbekről, a társadalom perifériájára szorult emberekről, akiket a vírus ugyanúgy – sőt talán még fokozottabban – érinthet, mint a többi embert. Ezt persze az elmúlt években már megszokhattuk a Fidesztől. A magyar illiberalizmusban, illetve a szerintük erősödő kereszténydemokráciában aligha mutatnak jól a magyar gettótelepeken generációk óta mélyszegénységben élők, főleg ha még a kisebbséghez is tartoznak.

Karanténpszichológia

Nem tudjuk, hogy a hónapokig tartó vírusjárványnak milyen hatása lesz az egyéni és társadalmi mentális állapotunkra. Nem voltunk ugyanis még ilyen helyzetben, nincs róla tapasztalatunk. A karantén magánya vagy az összezártság egyaránt megterhelő, és a szorongást fokozza, hogy azt sem tudjuk, meddig kell ezt kibírni. Ám ez a vészhelyzet is, mint minden krízis, lehetőséget ad a pozitív változásokra is: felértékelődhetnek az emberi kapcsolatok, nőhet a szolidaritás. Cikkünkben Síklaki István szociálpszichológust és Bánki György pszichiátert kérdeztük a jövő forgatókönyveiről is.

Eljátszott esélyek

A magyar társadalom nagyon rossz mentális állapotban találkozik a jelenlegi kihívásokkal. Hiába hirdet a miniszterelnök összefogást, ez éppen miatta lehetetlen, hiszen elvesztette a bizalmat – mondja Inotai András közgazdász professzor. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója szerint a koronavírus fenyegetésekor visszaüt az a politika, hogy tíz év alatt minden területet tudatosan és felelőtlenül leépítettek, pénzügyileg kivéreztettek. Most valóban válságot kellene kezelniük, de ehhez nem értenek. Ebbe fognak belebukni.

Kormányzás – kontroll nélkül

Intenzív hatalomkoncentráció és a munkavállalók jogainak csorbítása. Ezek a kísérőjelenségei annak, hogy Magyarország alkalmazkodni próbál a tömeges járvány körülményeihez. Miközben rohamtempóban folyik a kivéreztetett magyar egészségügy és a szétzilált közegészségügyi rendszer válságüzemmódba állítása, a kormány jogot szerzett arra, hogy a törvényeket rendeletekkel írhassa felül, méghozzá időbeli korlátok nélkül. A büntető törvénykönyv módosítása után lehetségessé vált, hogy a független sajtót vagy civilszervezeteket rémhírterjesztéssel vádolhassák, ha mást állítanak, mint a hivatalos tájékoztatás. Az viszont kevesebb figyelmet kap, hogy egy kormányrendelet gyakorlatilag hatályon kívül helyezte a Munka törvénykönyvét.

Az idősek lettek az új migránsok

Ez már nem a generációk háborúja. Jóval több annál. Egy ország fordult az idősekkel szembe. A legnagyobb kockázatú csoportból az elmúlt hetekben első számú közellenség lett. Úgy tűnik, a központi kommunikációban valami nagyon félrecsúszott.

Melódráma

Borítja a koronavírus az évek óta stabil foglalkoztatottsági mutatókat: Európa-szerte tömeges elbocsátások kezdődtek. Ez a hullám Magyarországot sem kerüli el. A végét még senki sem látja, eközben a kormány kizárólag adóelengedésekkel, járulékcsökkentésekkel szeretné könnyebbé tenni a munkahelyek megtartását. Az álláskeresési járadékhoz nem akar hozzányúlni a kabinet, pedig ennek emelése is kellene ahhoz, hogy a bajbajutottak sikeresen átvészelhessék a járvány okozta krízist.

Pázmánd lelke

Egyik ismerősöm hívta fel rá a figyelmemet, azt mondta, életében nem találkozott még olyan csupa energia asszonnyal, mint ő. Ha a napjai 28 órából állnának, azt is kitöltené. Valami miatt mindig halogattuk a személyes találkozást, aztán beütött a járvány, így maradt a telefon. Csakhogy furcsa olyan valakiről portrét írni, akit sosem láttam. Megkerestem a 2210 lakosú Pázmánd honlapját, gondolván, az első fotó bizonyára a település első emberét mutatja majd. De tévedtem. Valahol eldugva, a helyi lap egyik számában bukkantam a harmincas éveinek végén járó csinos asszony, dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika első fényképére.

Kétélű fegyverek

A helyzet kulcsa a félelem. Közösségi portálokon érzékelhető: egyre többen aggódnak amiatt, vajon nem alakul-e ki a mostani állapothoz képest is veszélyesebb bűnözési hullám a járvány következtében. Hogy a félelem terjed és komoly reakciókat vált ki, arra jó példa a katonaság megjelenése éppúgy, mint az, hogy egyes önkormányzatok megpróbálnak létrehozni valamiféle helyi kis erőszakszervezetet – a helyi erőszakkal szemben. A helyzet rengeteg kérdést vet fel.

Kalandos utazás öt határon át

Franciaországban voltunk még a koronavírus-őrület kezdetén. Akkor még úgy tűnt, hogy csak Kínára és egy-két elszigetelt esetre vonatkozik. Aztán eldurvult a történet. A végén már kijárási tilalomban töltöttük a napokat. Végül nekivágtunk a hazaútnak, mielőtt végleg bezárul minden határ. Kocsival röpke 1400 kilométer, normál esetben 14 óra. Normál esetben – de mostanság nincs normál eset.

Lételeme a vibrálás

Szült három gyereket. Most már van három unokája, mind külföldön. Ezekre éppúgy nagyon büszke, mint „előéletére”. Író, újságíró, a Magyar Televízió riportere, műsorvezetője volt. Rendhagyó portré Bayer Ilonáról.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN MÁR MEGTÖLTÖTTE A PISZTOLYT, DE MÉG NEM HÚZTA MEG A RAVASZ

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.04.01.

Nyilatkozatot készült kiadni a Szabad Városok Szövetsége a polgármesterek jogainak és cselekvési lehetőségeinek jelentős beszűkítése miatt – tudtuk meg Márki-Zay Pétertől. A hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke, korábban maga is kiadott már egy közleményt, amelyben többek között leszögezte: „a Fidesz-KDNP az új kommunista párt, akik korlátlan időre adtak korlátlan hatalmat Orbán Viktor miniszterelnök elvtársnak, rendeleti kormányzásra, az ellenzék és a sajtó elhallgattatására, az önkormányzatiság felszámolására, a járvány valós adatainak és a széteső gazdaság statisztikáinak eltitkolására”. Az ellenzék tiltakozása nem volt hiábavaló: a kormány lemondott a szándékáról.

Nem volt hiábavaló az ellenzék támadása, esetleg a Fidesz már eredetileg is csak taktikai okból, kvázi gumicsontként vetette oda, mindenesetre a kormánypárt visszalépett óriási vihart aratott tervétől. Ahogy portálunk is beszámolt róla, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: továbbra is az eddigiek szerint lesznek gyakorolhatók a polgármesterek jogosítványai veszélyhelyzetben, a kormány eltekint az erre vonatkozó módosítási szándékától.

A Semjén-féle salátatörvény vonatkozó része egyébként arról szólt, hogy a veszélyhelyzetben a polgármester, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke döntéséhez a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyása szükséges. A megyei, fővárosi védelmi bizottság öt napot kap a döntésre. Miután a veszélyhelyzet idejére a polgármestereket felhatalmazták arra, hogy ha olyan a helyzet, egymaguk, a képviselő-testület nélkül döntsenek (amivel egyébként több fideszes polgármester már vissza is élt), ezzel tulajdonképpen a döntésük helybenhagyására vagy éppen elutasítására föléjük ültetnek egy-egy védelmi bizottságot, amelyeknek az élén – ahogy ezt a 444.hu összegyűjtötte – a fővárosi, illetve a megyei kormánymegbízottak állnak. Életrajzukat átnézve, 20-ból 13-nak van, vagy volt köze a Fideszhez és a KDNP-hez, egykor országgyűlési képviselők voltak, vagy a helyi közéletben politizáltak...

ITT OLVASHATÓ

SURÁNYI: A VILÁGJÁRVÁNY UTÁN SZINTE FÖLDRENGÉSSZERŰ GAZDASÁGI VÁLSÁG JÖN

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.04.01.

A súlyos áldozatokat követelő világjárvány után, gazdasági válság jön, amely csak Magyarországon tíz-, és százezrek munkanélkülivé válását jelentheti – nyilatkozta portálunknak Surányi György. A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének számításai szerint, a családok megélhetésének biztosítására a munkanélkülieknek fejenként havi nettó 100 ezer, a gyerekeknek 50 ezer forint segély biztosítaná a megélhetést. A kormány egyelőre nem adna segélyeket, inkább a munkahelyeket védené.

– Lehet-e úgy kezelni a kialakuló gazdasági válságot, hogy a forint soha nem látott mélyponton van?

– Nemcsak lehet, hanem muszáj is. Azért kell mielőbb egy határozott gazdasági programot letenni, hogy a forint árfolyama is stabilizálódhasson. Úgy látom, hogy a magyar fizetőeszköz gyengülése a piac türelmetlenségének és bizalmatlanságának is kifejeződése. Továbbá ez a piac ítélete a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája felett, vagyis mindenekelőtt az elvesztett bizalmat kéne visszaszerezni...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁNNAK KÉT CÉLJA VOLT A FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNNYEL: AZ ELLENZÉK LEJÁRATÁSA ÉS A VITÁK KIIKTATÁSA

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2020.03.31.

Lényegében eddig is azt csinált, amit akart. Mostantól bírálni is nehezebb lesz.

Áder János villámgyors tollának köszönhetően a mai naptól életbe lépett a Parlamenten tegnap átvert koronavírus elleni védekezésről szóló, köznépi nevén felhatalmazási törvény. Bár a törvény formálisan kiterjeszti a miniszterelnök és a kormány mozgásterét, megalkotásának aligha ez volt az elsődleges célja.

Orbán hatalomgyakorlásának a kétharmad birtokában és az Alkotmánybíróság megszállása után békeidőben sem nagyon volt alkotmányos korlátja, rendkívüli jogrendben még kevésbé. Az új jogszabály nem azt szolgálja, hogy megtehessen valami olyasmit, amit egyébként nem tenne meg; inkább olyan politikai klímát akar teremteni általa, amelyben sokkal nehezebbé válik vagy

ellehetetlenül a kormány koronavírussal kapcsolatos intézkedéseinek bírálata.

A nemzetközi elemzések többnyire azt emelik ki, hogy a felhatalmazási törvény után Orbán rendeletekkel kormányozhat, és korlátlan ideig hatályban tarthatja a március 11-én elrendelt veszélyhelyzetet. Mindkét pont félreértés.

A kormány a veszélyhelyzet kihirdetésétől fogva rendeletekkel kormányozhat, maga az Alaptörvény mondja ki, hogy veszélyhelyzetben „rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet.” Eddig a katasztrófavédelmi törvény többé-kevésbé tételesen felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány veszélyhelyzetben rendeleti úton meghozhat.

A felhatalmazási törvény ezt a kört korlátlanul kitágítja, konkrétan azt tartalmazza, hogy a kormány a katasztrófavédelmi törvényben foglaltakon túlmenően is eltérhet a törvényektől. Ez lényeges különbségnek tűnik, ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a kormány a felhatalmazási törvény előtt is hozott olyan rendeleteket, amelyeket a katasztrófavédelmi törvény alapján nem hozhatott volna meg – ilyen volt az ítélkezési szünet elrendelése vagy a hitelfizetési moratórium -, ennek mégsem lett semmi következménye, igazán szóvá sem tette senki...

ITT OLVASHATÓ

ISKOLAÉRETTSÉG: ILYEN VOLT AZ OKTATÁSI HIVATAL ÖNKÉNYE 2020-BAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Szülöi Hang Közösség
2020.04.01.

- A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az érintett szülők körében az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről; ismertetjük a részletes eredményeket, miközben a szülők visszajelzései nyilvános adatbázisunkban szabadon hozzáférhetőek.

- Bár az új rendszert a kormányzat az egységesítésre hivatkozva vezette be, a felmérés is megmutatta, hogy a végrehajtás egyáltalán nem volt egységes: jelentős különbségek mutatkoztak például az OH döntéseiben attól függően, hogy a szülői kérelmet mikor és hol adták be.

- A járvány következtében kialakult helyzetben és szakmai indokok alapján kérjük a kormányzatot, hogy a még folyamatban levő bírósági ügyeket zárják le, a sajátos nevelési igényű gyermekeknek még idén adják vissza az őket megillető kedvezményeket, a koraszülötteket kezeljék méltányos módon; vonják vissza a törvényt és induljon érdemi szakmai párbeszéd a kérdésről.

Ismertetjük felmérésünk részletes eredményeit, melyet az Oktatási Hivatalnál kérvényező szülők körében végeztünk azzal a céllal, hogy megismerjük a hivatal működését. Mivel az állami hivatal döntésének menetéről nem kaptunk érdemi tájékoztatást, ezért döntöttünk úgy, hogy magunk gyűjtünk erről adatokat. A szülői visszajelzésekből nyilvános adatbázist építettünk, melyben bárki megtekintheti, milyen szülői indoklások és csatolt dokumentumok mellett hogyan döntött az Oktatási Hivatal. Az ország valamennyi megyéjére kiterjedő szülői összefogás keretében összesen 935-en töltötték ki a felmérést, ami igen jelentősnek mondható, hiszen a hivatal tájékoztatása szerint 10874 kérelem érkezett összesen, vagyis kb. minden 12. kérvényező a nyilvános adatbázisban is közzétette a hivatal döntését...

ITT OLVASHATÓ

BIZONYTALAN A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI INGÁZÓK MUNKÁJA A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY MIATT

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE
Szerző: PAPP LÁSZLÓ TAMÁS
2020.04.01.

Nyugat-Magyarországon számos ingázó, Ausztriába dolgozni járó munkavállalót érintenek negatívan a járvány miatti korlátozások. Megnehezült a beutazás, sokan csak jókora kerülővel tudnak eljutni a munkahelyükre, illetve olyan is van, akinek veszélyben került a kinti állása, és más munka után kellett néznie. Az érintetteket, valamint Győr-Sopron-Moson megye legnagyobb településeinek vezetőit kérdeztük a helyzetről.

A kép egyelőre vegyes, a szituáció napról napra változik. Volt, aki személyazonosságát vállalva, más pedig – állását féltve – névtelenül nyilatkozott lapunknak.

– Az osztrák mezőgazdaságban dolgozom ingázóként, ez a nyolcadik szezonom. A jánossomorjai határ zárva, ezért akik arra laknak, csak körülbelül 50 kilométeres kerülővel tudnak átjutni Pamhagennél. Minden határátlépéskor a munkaszerződés felmutatása szükséges, viszont nagyon sok főnök erre nem gondolt, ezért a dolgozókat visszafordították. Ilyenkor van a salátaszezon, de sajnos nagyon kevés a megrendelés, így a mi munkaidőnk is lecsökkent. Bizonytalanok a gazdák – sorolja a nehézségeket egyik forrásunk, a Győrben lakó Bíró Kinga.

– Schwadorfban, egy raktárban dolgozunk, így naponta ingázunk – nyilatkozta az Átlátszónak egy másik, névtelenséget kérő ingázó. – Úgy tűnik, bennünket nem bocsátanak el, mert az itteni kormány adócsökkentéssel segíti a cégeket a bérek kifizetésében, hogy megtarthassák a munkavállalóikat. Jelenleg egyik héten a mi műszakunk van itthon, a másik pedig dolgozik, aztán cserélünk: így próbálják betartani, hogy egyszerre ne legyünk sokan egy légtérben.

Hozzátette, vannak mellettük lengyel, román, szlovák és osztrák állampolgárságú dolgozók is. A lengyelek viszont most otthon vannak, hazamentek, vélhetően júliusra tudnak majd visszajönni.

– Csak azok maradtak közülük, akik kint élnek. Nekünk van munkáltatói igazolásunk, azzal tudunk ingázni. Egyszer fordult elő idáig, hogy visszafordítottak minket a határról. De volt olyan, hogy Pamhagen felé kellett kerülnünk hazafelé, ami plusz másfél óra, de muszáj menni, számít ránk a cég, és mi is a szeretnénk megtartani az állásunkat. Az autópálya szinte teljesen kihalt, személyautót alig látni – magyarázta portálunknak a munkavállaló...

ITT OLVASHATÓ

A VILÁGSAJTÓ FELKAPTA A FEJÉT A MAGYAR FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNYRE

444.HU
Szerző: plankog
2020.04.01.

„Az első demokrácia, amit megölt a koronavírus”

„Magyarország már nem plurális demokrácia”

„A sokkoló koronavírus-puccs Magyarországon figyelmeztetés kell, hogy legyen”

Ez csak három cím a világsajtóból az elmúlt napokból, ahol régen szerepelt már annyit Magyarország, mint a felhatalmazási törvény megszavazása óta. Ahhoz képest is, hogy mindenhol a koronavírus a fő téma, így is kifejezetten nagy figyelmet kapott a hétfői budapesti parlamenti szavazás, amiről nemcsak hírben számolt be világlapok sora, hanem erős kommentárok is születnek.

Az első demokrácia, amit megölt a koronavírus című cikk a Washington Postban jelent meg, ebben felsorolják, hogy milyen lépések gyengítették már eddig is a magyar demokratikus rendszert, és ennek tetejébe jött a felhatalmazási törvény. A Financial Times szerkesztőségi vezércikkben ír arról, hogy Magyarország már nem plurális demokrácia.

Szerintük a kormányok világszerte jutnak hozzá különleges hatalomhoz a vészhelyzetben, a rendkívüli helyzet pedig rendkívüli intézkedéseket igényel, amik ütközhetnek az egyéni szabadságjogokkal. Ezek akkor legitimek, ha arányosak és ideiglenesek. Néhányan viszont meglátták a lehetőséget, hogy a válságot arra használják fel, hogy megerősítsék a hatalmukat, valamint gyengítsék az ellenzéket és a kritikus médiát, és ez leginkább Orbán Viktorra jellemző, írja a Financial Times. A cikket azzal zárják, hogy egy ilyen helyzetben az EU-nak különösen figyelnie kell az értékeire...

ITT OLVASHATÓ

CSÖKKENTENÉ A POLGÁRMESTEREK HATÁSKÖRÉT, ELTÖRÖLNÉ A VÁROSLIGETBEN A VÁLTOZTATÁSI TILALMAT A KORMÁNY

24.HU
Szerző: BITA DÁNIEL
2020.04.01.

Több törvényjavaslatot is benyújtott a kormány hétfőn a parlamentnek. Ezek közül az egyik csökkentené a polgármesterek veszélyhelyzetben egyébként megnövelt jogköreit.

A katasztrófavédelmi törvény alapján veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét a polgármester (Budapesten a főpolgármester), illetve a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Botrány is lett abból, hogy egyes polgármesterek elkezdtek élni a lehetőséggel, Komló fideszes polgármestere például egyedül fogadta el a város költségvetését, de a nagykanizsai fideszes polgármester is erre a szabályra hivatkozva oldotta fel a maga javára a hónapok óta tartó politikai patthelyzetet...

ITT OLVASHATÓ

MESSINEK HETVEN SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT A FIZETÉSE – ÉS A MAGYAROKÉ?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.03.01.

A nagy futballklubok is megérzik a koronavírus okozta válságot. Elmaradnak a mérkőzések, mert az eddig tehetős és ily módon bőkezűnek mutatkozó szponzorok is meggyengültek. Válságkezelés lépett életbe a világ talán legjobb labdarúgócsapatánál, a Barcelonánál is. Lionel Messinek például hetven százalékkal csökkent a fizetése.

Bár a csökkenés jelentős, az argentin csatárnak azért így sem kell aggódnia. Messi eddig hetente 550 ezer eurót keresett a futballal, ami magyar pénzre átszámítva, mintegy 200 millió forint. Ez a pénz lett kevesebb most néhány hónapos átmeneti időre, így Messi a közeli hónapokban kénytelen lesz heti 60 millió forintos gázsival beérni.

Nemcsak őt, a csapat többi játékosát is érinti a fizetések mérséklése. A hírek szerint, a csökkentés ily drasztikus mértékét a játékosok ajánlották a klub vezetésének, mégpedig azért, hogy a náluk nagyságrendekkel kevesebbet kereső egyéb alkalmazottak – masszőrök, szertárosok, takarítók, stb. – ne, vagy csak igen kis mértékben érezzék meg a válságot...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY KEDVENC KOMMUNIKÁTORAI FÉLMILLIÁRDÉRT HIRDETIK A RENDSZERVÁLTÁSI EMLÉKÉVET

HVG ONLINE
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2020.04.01.

Az emlékévvel kapcsolatos feladatokra összesen 12 milliárdot irányzott elő a kormány.

Balásy Gyula érdekeltségei, a New Land Media és a Lounge Design nyerték a „30 éve szabadon” emlékévhez kapcsolódó hirdetési és kommunikációs feladatok félmilliárdos keretszerződését – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A két cég gyakorlatilag egyeduralkodó az állami kommunikációs megbízások területén.

A közbeszerzést Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványa írta ki. Schmidtet 2019 márciusában nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök a több évre elhúzódó emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztossá – szúrta ki a 444. A kormány a vonatkozó határozat szerint összesen 12 milliárdot szán a megemlékezéssel kapcsolatos feladatokra...

ITT OLVASHATÓ

BIZONYTALANSÁGBAN TARTJÁK AZ ÉRETTSÉGIZŐKET

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.04.01.

Továbbra sem tudni, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet milyen hatással lesz a májusban kezdődő érettségi vizsgákra, meg lehet-e tartani azokat a megszokott módon és időben. Több európai országban azonban már született döntés.

Ausztriában és Szlovákiában például a halasztás mellett döntöttek, míg Hollandiában és Angliában elmaradnak az érettségik. Ez persze nem azt jelenti, hogy a diákok nem tudják idén lezárni tanulmányaikat: az angol iskolákban a tanárok egyéni értékelése alapján kapnak majd osztályzatot. 

 A múlt csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, egyelőre nem látják szükségesnek az érettségik elhalasztását. Egy nappal később Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár viszont már úgy nyilatkozott az Inforádióban: ha a helyzet romlik, szóba jöhet mind az időbeli eltolás, mind pedig egyéb oktatási, levezetési megoldások. A kormány több forgatókönyvön is dolgozik. Lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig annyit írt: az érettségikkel kapcsolatban a járványügyi helyzetre és az érintettek érdekeire figyelemmel, a megfelelő időben meg fog születni a döntés. 

A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter szerint a diákokon, a pedagógusokon és a kormányzaton is nagy a nyomás. Mintegy 70 ezer végzős középiskolás áll most az érettségi előtt, a bizonytalanság nem tesz jót, de elhamarkodott döntéseket sem lehet hozni. Ha a kormány túl korán dönt, azzal a megfelelő előkészítést kockáztatja, hiszen a járványhelyzet alakulását nem lehet előre megjósolni. De az se jó, ha sokáig bizonytalanságban tartják a diákokat, tanárokat. Egy túl késői döntés kapkodást eredményezhet. 

– Az lenne a legfontosabb, hogy legalább azzal tisztában legyünk, milyen típusú érettségikre van egyáltalán esély. Még ha pontos időpontot, eljárást nem is lehet mondani, tudnunk kellene, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgák valamilyen módon lebonyolíthatók lesznek-e – mondta az NPK elnöke. Szerinte bármilyen döntés is születik majd, az nem fog mindenkinek teljes mértékben megfelelni, de arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebb érdeksérelemmel járjon...

ITT OLVASHATÓ