2020. június 14., vasárnap

BODZASZÖRP

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.14.


Németh Szilárdunk, úgy is, mint hadvezér, a rezsik őre és görög-római filozopter, egyúttal a hit őrizője, most kovászos uborkát pancsolt, ezzel örvendeztetve meg a bávatagokat, a hívőket és engem. A koviubi jó a velőspacalhoz, dobostortához, mindenhöz, de leginkább a szervilizmus savanykás trutymója. Amióta a kedves vezető is ilyennel pózolt, vitte be a dolgozójába, lehet jó pontot szerezni, ha magunk is koviubiban utazunk. Az ember, de leginkább Németh Szilárd setétsége végtelen, ha a kedves vezető szart szopogatna idvezült arccal, ezek rendelnének két szippantós kocsival. Az ő nyomoruk, viszont az ország nívója.

Mint ahogyan a disznóvágás, kolbásztöltés, pálinkafőzés, szotyolapökködés is. Nincs ezekkel gond, ha a manus a budija sarkában hódol nekik, de ehhez kár volt a várba költözni. Igaz, a freskók le lettek meszelve, az unoka ott rollerezik, már csak néhány csirke meg kacsa kellene az erkélyre, hogy készen legyen a festmény. A tragédia mindebben mégsem ez, hanem az érzet, a látvány, hogy az ország elfoglalása után ezek kezdik magukat lakájosan érezni benne, alakítják át a várat – és mindent – a nívójukra, aggatják a sparhelt mellé a hímzett falvédőt, csak hozzá kakastollat tűznek a csákójukra, és leginkább ez nincsen jól.

A koviubi tegnap a diplomáciában is szerepet kapott, jutott belőle egy üveggel a szlovák miniszterelnöknek is. Ezt állítólag Orbán szottyantotta saját kezűleg, voltak régebben fotók is, ahogyan a karmeliták folyosóján cipeli a tejfehér folyadékkal teli üveget, de azt elbaszhatta. Mert az a darab ilyen egyenes falú készség volt, míg Igor Matovics kis hasas üveget kapott nemzeti színű pántlikával. Mindebben nem is ez az érdekes, hanem, hogy viszonzásképp a kedves vezető meg bodzaszörpöt kapott. Ami szintén szép gesztus. El tudom képzelni, ahogyan szerveződött a nagy találkozó, jöttek-mentek a levelek, hogy ez a Matovic hozzon magával valami nagyi lekvárját...

2020. június 13., szombat

POLT PÉTER TEHETETLEN, NEM VIZSGÁLHATJA MÉSZÁROS LŐRINC VILLÁMGYORS PÁLYÁZATAIT

MFOR.HU
Szerző: VÉG MÁRTON
2020.06.13.


Nincs mit tenni, Polt Péter legfőbb ügyész a törvények szerint jár el, ezért nem vizsgálhatja, hogy a Kisfaludy-pályázatok dokumentációi esetleg a hivatalos megjelenésük előtt kikerültek-e a későbbi nyertes pályázókhoz.

Nem kell attól tartania a Rogán Antal minisztériumának felügyelete alatt tevékenykedő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatok szerencsés nyerteseinek, köztük Mészáros Lőrincnek vagy Csányi Sándornak sem, hogy az ügyészség esetleg megvizsgálná, tényleg minden szabályosan történt-e a milliárdos állami támogatások odaítélése közben...

ROHADTUL NINCS MIT ÜNNEPELNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.06.13.


Szép szombat reggelt! Novák Katalin előkerült – bár tartok tőle, eddig is megvolt – és örömmel jelentette be, hogy az Ökomenikus Segélyszervezet valódi, kézzelfogható segítséget nyújt a rászoruló gyermekeknek. Az MTI-n megjelent hurráéljen értelme – már amennyiben sikerült helyesen megfejtenem a nem kicsit zavaros közleményt – a következő: a Segélyszervezet a hozzá befutó adományokat a rászorulókhoz juttatja el. Ez mondjuk baromira jó hír, csak éppen azt nem értem, miért kell ebből közleményt csinálni. A segélyszervezeteknek az a dolguk, hogy segítsenek. Amúgy sokkal több civil szervezet van, mint nem civil, de én még nem láttam soha Novák Katalint, amint tapsikolva ünnepli a SZOCSOMÁ-t, a krisnásokat, a Bike Maffiát, a debreceni Kéretlen Figyelmet és azt a számtalan egyesületet, alapítványt és baráti társaságot, melyek iszonyatosan keményen dolgoznak azért, hogy elvégezzék azt a munkát, amit rohadtul a kormánynak kellene elvégeznie. Az EMMI mindenféléért felelős államtitkára miért is nem veszi fel a kapcsolatot ezekkel a civil szervezetekkel, melyeknek hálával tartozik a kormány? Miért nem látok arról beszámolót, hogy az EMMI minisztere -például, de felőlem lehet akármilyen miniszter, vagy akár a miniszterek elnöke is – a személyes keretéből nem gagyi vagy akár csodálatos zenekarokról szóló klipre ad pénzt, hanem a legnehezebb helyzetben élőket segítő szervezeteknek? A hírben az is benne van, hogy a Tesco Magyarország 15 millió forintot és játékokat ajánlott fel a rászorulóknak, amit az Ökomenikus Segélyszervezet vett át, és oszt szét. Szép gesztus, de ennél nagyságrendekkel több pénzt adnak össze civilek, kiskeresetű, családos emberek, megélni nehezen tudó nyugdíjasok azért, hogy ne éhezzen annyi gyerek. És nem évente egyszer, hanem napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra. Nem hiszem, hogy van nagyobb szégyen egy ország kormányára nézve, mint az, hogy a civilek nem azért szerveznek gyűjtés, hogy egy – vagy sok – gyerek olyan álma váljon valóra, amit a szülei nem tudnak teljesíteni. Hogy eljusson síelni, kapjon egy szuper számítógépet, láthassa a tengert, kaphasson egy márkás cipőt, karórát, okostelefont. Mert ezek számára luxust jelentenek. Nálunk azonban arra kell pénzt gyűjteni, hogy a gyerek ne éhesen feküdjön le este, hogy legyen mivel befűteni, hogy ne lyukas cipőben kelljen télen járnia. Ez nem luxus, ez az élet legalapvetőbb feltétele. Ez iszonyúan nagy gáz, és ez a kormány felelőssége, de Novák Katalin felelőssége is. És az ő kibaszottul nagy kudarcuk...

BOZÓKI ANDRÁS: ELŐBB KORMÁNY-, UTÁNA RENDSZERVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.06.13.


„A járvány utáni politika a szabadság és a biztonság visszaszerzéséről szólhat, a kormány pedig nem teljesít jól ezeken a területeken. Eljött az a pillanat, amikor a választók többsége változást akarna, csak egyetlen potens ellenzéki választási pártra és egyetlen bátor ellenzéki vezetőre vár. A következő választás tétje az lesz, hogy Orbán Viktor után, az ellenzék is elárulja-e a demokráciát, vagy ragaszkodik hozzá” – így nyilatkozott Bozóki András politológus, professzor, volt kulturális miniszter a Hírklikknek. Azt is elmondta, hogy egy nagy ellenzéki pártra és egy hiteles vezetőre van szükség 2022-re, és akkor megtörténhet először a kormány-, majd utána a rendszerváltás.

Másfél éve azt nyilatkoztad, hogy Orbán Viktor elárulta a rendszerváltást. Szerinted mikor tette? Mert Ripp Zoltán történész szerint, már 1998-ban ez megtörtént.

– Minden túlkapás ellenére, a rendszer 2012-ig a demokrácia keretei között maradt. Még az alaptörvény tartalma és egyoldalú elfogadása ellenére is. 2013 azért fordulópont, mert az Alaptörvény negyedik módosításával gyakorlatilag megszűnt a jogállam. Ezzel együtt, ez egy folyamat volt, amely nehezen köthető egyetlen eseményhez.

A folyamat megállhatott volna, hisz' az elmúlt másfél év érdekes változásokat hozott. A járványveszély lehetőséget adott volna a kiegyensúlyozottabb politizálásra?

– Egyértelműen lehetőséget adott volna, ahogy ezt más országokban is láthattuk, de ezzel a magyar kormány nem élt. Ellenkezőleg, a világjárványt arra használta fel, hogy áttérjen a rendeleti kormányzásra és korlátlan időre szóló, kivételes hatalmat adjon Orbán Viktornak. Másrészt a kormány revánsot vett az ellenzéken a 2019 őszi önkormányzati választásokon elszenvedett vereségért, és az önkormányzatokhoz befolyó pénz nagy részét elvette. Ezzel nem segített az embereken, hanem büntette őket azért, mert az ellenzékre szavaztak.

Ezzel már egy kicsit a jövőre is utaltál. Ugyancsak Rippre hivatkozom: szerinte – is – a jelenlegi körülmények között semmi esély a békés váltásra. Szerinted?

– Örök optimistaként és a 2019 őszi önkormányzati választásokból kiindulva, azt mondom, hogy van esély, még ha ez most, a járvány után, kicsinek látszik is. Nem láthatunk az emberek fejébe, de a járvány utáni politika a szabadság és a biztonság visszaszerzéséről szólhat, a kormány pedig nem teljesít jól ezeken a területeken. Eljött az a pillanat, amikor a választók többsége változást akarna, csak egyetlen potens ellenzéki választási pártra és egyetlen bátor ellenzéki vezetőre vár. A következő választás tétje az lesz, hogy Orbán Viktor után az ellenzék is elárulja-e a demokráciát, vagy ragaszkodik hozzá. Ha az utóbbit teszi, akkor nyilván a háttérben már elkezdődtek a tárgyalások az egységes ellenzéki erő felépítéséről és az új rendszerváltó program kidolgozásáról...

SZABAD SZEMMEL – AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ALELNÖKE SZERINT KÖZELEG AZ IGAZSÁG PILLANATA ORBÁN SZÁMÁRA

NÉPSZAVA 
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.13.


Politico 

Közeleg az igazság pillanata a magyar miniszterelnök számára és Orbán Viktor nem adhat elő húzd meg-ereszd meg-et a rábízott különleges hatalommal. Ezt a Bizottság értékekért, átláthatóságért és jogállamért felelős alelnöke üzente meg a magyar politikusnak – két nap alatt immár második alkalommal. Vera Jourová meg is magyarázta, hogy ha Orbán a jövő szombaton valóban visszaadja az Országgyűlésnek a rendkívüli jogkört, akkor nem csempészheti vissza a hátsó ajtón a rendeleti kormányzást. Itt nyilvánvalóan jogvédő csoportoknak arra a felvetésére utalt, hogy a benyújtott tervezet értelmében a jövőben sokkal könnyebb volna elrendelni a szükségállapotot és rendeleti irányításra áttérni, ily módon kiiktatva az Országgyűlés ellenőrző funkcióját. Jourová nem tartja megnyugtatónak sem a magyar, sem a lengyel helyzetet, és azt várja, hogy egy hét múlva tisztázódnak a viszonyok Magyarországon. Vagyis hogy kiderüljön: érvényesül-e újra a korábbi jogrend és a hatalmi ágak megosztása, vagy esetleg hatályban marad több olyan változás is, amelyet a fertőzés idején vertek keresztül. Utóbbi eshetőséget nem tartja túl rózsásnak a közösségi jog alapján. Szólt arról is, hogy hazájában, Csehországban hamis váddal egyszer őt is bevitték a hatóságok, ezért pontosan tudja, mit érezhetett az a két magyar férfi, akit nemrégiben álhírterjesztésre hivatkozva vett őrizetbe a rendőrség. Azt mondta, az ilyesmi nagyon megrázza az embert és a hozzátartozókat is. Ráadásul elriaszthatja a kritikától nem csupán a sajtó munkatársait, hanem a közvéleményt is. Mindazonáltal az EU úgy ítélte meg, hogy a két ügy mögött nincs rendszerszintű jelenség, Brüsszel ezért nem avatkozott be. Ám az uniós szakértők változatlanul elemzik a válság során napvilágot látott kormányrendeleteket.

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok egytől egyig bevezetnék a csalások kiszűrésére szolgáló brüsszeli adatgyűjtési módszert, azaz előre feltárnák, hol lehetnek kockázatok és érdekütközések. A testület Arachne néven futtat ilyen programot, és már 20 kormány alkalmazza a többi közt a 250 milliárd eurós szerkezeti alapok kifizetéseinél. A szoftver tárolja a mintegy kétmillió kedvezményezettről rendelkezése álló információkat és egybeveti azokat a mögöttük álló 210 millió vállalkozás, illetve 120 millió üzletember adataival. A cikkben az áll: a gond ott van, hogy a jelenlegi felállásban a központi pénzeket a nemzeti kormányokon keresztül osztják szét és ott azután a források olyan állami maffia kezébe kerülhetnek, mint amilyenre Magyarországon és Csehországban van példa. A közelmúltban a New York Times írt arról, hogy a magyar vezetés saját holdudvarát pénzelte az agráralapból. A Bizottság illetékese a minap el is mondta az Európai Parlament illetékeseinek, hogy a gond éppen a politikusokkal van.

Kovács Zoltán a magyar demokrácia nevében ismét kikéri magának a bírálatot, amely ezúttal a tekintélyes amerikai lapban jelent meg. A kifogásolt vendégkommentár azt írta: az amerikai jobboldaliság a tekintélyelvűség felé tart és ehhez Orbán Viktor ad ihletet. Az államtitkár válaszul azt közli, hogy a magyar jogállam köszöni szépen, jól van, és éppen legyőzi a koronavírust. A filippika, amely meglepően rövid a korábbi, hasonló olvasói levelekhez képest, visszautasítja azt a kitételt, hogy a miniszterelnök megsemmisíti a demokráciát, illetve kiterjesztette ellenőrzését a bíróságokra és a sajtóra. Azt állítja, hogy nálunk az igazságszolgáltatás és a média is eleven, kritikus, az igazságszolgáltatás pedig független. Lásd a legutóbbi gyöngyöspatai ítéletet. Továbbá a példák azt igazolják, hogy még nyernek ellenzéki jelöltek a választásokon, a legutóbbi részvétel, 2018-ban, közelített a 70 százalékhoz, ami aligha arra utal, hogy felszámolták a demokráciát. Kovács azt is elutasítja, hogy Orbán lecsapott a vírusválságra és annak ürügyén diktatúrát vezetett be. A különleges felhatalmazás ugyanis nem ment túl azon, amit más országok is alkalmaztak, ráadásul egy hét múlva véget is ér. Viszont a kormány a különleges módszerek révén el tudta kerülni, hogy olyan szintet érjen el a megbetegedések, illetve a halottak száma, mint másutt Európában.

Az uniós államok Orbán Viktor mind inkább tekintélyelvű politikája miatt nemigen hajlandóak anyagi segítséget nyújtani Magyarországnak. Ezt a Német Külpolitikai Társaság Közép-Európa szakértője mondta, amikor az újság a csütörtöki V4-es csúcsról kérdezte. Milan Nic ugyanakkor hozzátette, hogy bajban van Csehország is, mert nagyon úgy néz ki, hogy jogtalanul fizetett ki sokmillió eurós támogatást Babis miniszterelnök cégbirodalmának. Arról nem beszélve, hogy a jövőben a cseh kormány könnyen lehet az EU-költségvetés következő nettó befizetője. Vagyis Budapest és Prága fokozatosan helyére kerül a csoporton belül. Jelen állás szerint a négyeket megosztja a brüsszeli újjáépítési program. A lengyelek és a szlovákok profitálnak belőle, a magyarok és csehek ellenben kevesebb pénzt kapnának, mint Németország. Ugyanakkor ahhoz képest, hogy az elején a cseh vezető milyen vehemensen határolódott el a segélytervtől, a tegnapelőtti lednicei egyeztetésről kiadott közlemény azért már békülékenyebb.

Magyarországon újra megnyitották az iskolákat, csak éppen gyerek nemigen van az osztályokban, mert a nagy többség láthatóan inkább él a járvány miatt elrendelt szabadsággal. Az 1,2 millió diákból naponta csupán 30-36 ezer megy suliba. (A német bulvárlap, a Bild Zeitung kiszámolta, hogy minden 100-ból csupán 3-4 hajlandó a megszokott körülmények között tanulni.) De hát a részvétel önkéntes, mert amint beütött a vírus, a kormány minden előkészítés nélkül áttért a távoktatásra. Ezt az eljárásmódot sok tanár nehezményezte, szakértők pedig azt hiányolják, hogy főleg a szegényebb rétegekből kikerülő gyerekeknek nem voltak meg a szükséges eszközeik a tananyag digitális elsajátításához, és sokszor a szülők sem tudtak segíteni nekik. Így azonban csak tovább nő a szakadék az alsó és felső rétegek között. Az pedig már csupán hab a tortán, hogy az internet szolgáltatás jó párszor összeomlott, mert nem tudta elviselni a hatalmas terhelést.

NÉMETH SÁNDOR ÁRULÁSA NÉLKÜL NEM LENNE ORBÁN-RENDSZER

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.06.12.


Bartus László Fesz lesz című könyve részletesen bemutatja, hogyan árulta el Németh Sándor a liberálisokat, a baloldalt és az MDF-et, s az árulásával hogyan tette lehetővé, hogy Orbán Viktor létrehozza a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Németh Sándor árulása nélkül ez nem lett volna lehetséges. Az utolsó pillanatban hátba szúrta az MDF-et, amely teljes mértékben Németh Sándor ígéretére bízta magát, hogy összegyűjti a híveivel a párt kopogtatócéduláit. Németh azonban kiegyezett Orbánnal. Ezért az MDF nem tudta összegyűjteni a kopogtatócédulákat, nem jutott a parlamentbe, a vezetői ellen koncepciós perek indultak. A párt árulói pedig, akik összejátszottak Németh Sándorral, az ATV-ben kötöttek ki.

Ha az MDF talpon marad és megosztja a jobboldali szavazókat, Németh Sándor pedig az ATV-t nem rendeli alá az Orbánnal kötött alkunak, hanem valóban a balliberális ellenzék csatornája marad, Orbánnak a látszat ellenére soha nem lett volna kétharmada. Bajnai Gordon egy év alatt konszolidálta az országot és a belpolitikai helyzetet, ha a balliberális oldalnak valóban van egy televíziója, mint ahogyan az ATV-ról ezt hitték, és Orbán nem tudja egyesíteni a jobboldalt, Orbán nem tudta volna megdönteni az alkotmányos rendet. Nem tudta volna felszámolni a jogállamot, nem tudta volna kiépíteni a demokrácia jelmezébe bújtatott diktatúrát. Németh Sándor, aki az SZDSZ alapításában részt vett, első számú felelőse annak, hogy Magyarországon megdőlt az alkotmányos rend és a demokratikus jogállam.

A kulcsmozzanatot Czene Gábor Népszabadágban 2010. március 17-én megjelent cikke rögzítette. A sorok között olvasva az derül ki, hogy ha Németh Sándor “elfordul” az MDF-től, akkor a Fidesz nem üldözi a Hit Gyülekezetét (ami abban nyilvánult meg, hogy Németh Sándor bizniszegyházát családellenes, destruktív szektának tartották és az egyházi törvény módosításával meg akarták vonni az egyházi státusztát), hanem ehelyett a történelmi egyházakkal azonos egyházi státuszt kap. Németh Sándor elfogadta ezt az ajánlatot, megkötötte ezt a paktumot, mert ellenkező esetben arra számíthatott volna, hogy a vagyonát és az adóbevallásaiban megjelölt jövedelmét összevetik egymással, és börtönbe kerülhet. A hívőktől kiszipolyozott vagyonát elveszik. Németh ehelyett választotta az árulást és Orbán riválisának kiiktatását.

A paktum olyan pillanatban köttetett, amikor az MDF már nem tudott mit tenni. Ahogy a Népszabadság írta, “az MDF-nek eddig véres verítékkel sem sikerült összeszednie elegendő kopogtatócédulát”. Mivel a párt Németh Sándor szavahihetőségére bízta magát, kiszolgáltatottá vált, és az árulás a párt megszűnéséhez vezetett. Németh Sándor egyéni hatalmi és anyagi érdekei fontosabbak voltak, mint az adott szava és a tisztesség, vagy az elvekhez és a jogállamisághoz való ragaszkodás. Németh kapott egy visszautasíthatatlan ajánlatot, és saját bűncselekményei, bizniszegyháza, tisztességtelen politikai manőrei vezettek oda, hogy a túlélés lehetősége az Orbánnal, az ősellenséggel való kiegyezés és a neki való behódolás maradt. Vagy a hűség a szavához, az elveihez, s azokhoz, akik addig megvédték, anyagilag és erkölcsileg támogatták...

GARBÓ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.13.


Benedek bácsi már régóta nem volt a nők bálványa, és magunk közt szólván nem is akart az lenni. Elvolt ő magában, vénségére élvezve azt a szabadságot, amire ugyan fiatalabb korában vágyott, de nem tudta, hogy létezik is, hogy nem dirigál neki senki, ide tedd ezt meg oda, hajtsd le a WC ülőkét, ne egyél zsírosat vagy ne igyál fröccsöt, és az ezekből következő tágas szabadság. Hogy az udvaron diskurálhat a rigókkal, hallgathatja a fák lehulló levelének lágy neszét, haverkodhat egy vakonddal, káromkodhat vagy fütyörészhet kedve szerint, szóval olyan az élet, mintha egy vadló volna a prérin, ha sánta is, mert azért öreg volt, ez el ne feledjük.

Most, a nyár beköszöntével történt viszont meg az, amiről azt hitte, soha nem következik be, hogy egyszer csak zavarta a világ tágassága, nem lelte a helyét a szabályok nélküli életben, s mindeme átváltozásoz elég volt bő fél év, mert októberben kezdődött minden, amikor nekilátott szelíden köhögetni a világ az aranyló lombok alatt. Benedek bácsi fázós volt kicsinyég, így, amikor hajnaltájt ködöket pipáltak már a fák, garbót öltött, hogy a nyaka kellemesen védve legyen. Garbóban volt reggel, délben és este, sőt, de ezt csak suttogva írom ide, garbóban is aludt, volt ilyen pizsama garbója neki, amely semmiben sem különbözött a nappali, köznapi vagy ünnepi garbótól.

Még a nagyanyjától hallotta a bölcsességet, miszerint a télnek nincs szép ruhája. Ennek értette az ontológiai mélységeit, de azért ügyelt arra, hogy a garbói szépek fessek legyenek, ha már muszáj viselni őket, hogy kellemesen melegítsék a torkát, a gigáját, a tarkóját, hogy így meleg kuckóból nézhesse majd a kanyargó fagyokat, süvöltő szeleket, hogy a boldogság a barátságos meleg szobában legyen. És nem vette észre, hogy ez maga az öregség, pedig az volt. Hiába szólt a jazz, meg a rock, hogy nem nótaszóra élte az életét, attól még telt az idő, csak az illúzió volt más, de ezt lehetetlen elmagyarázni, és nem is akarja senki sem, mert máma a garbóról mesélünk messzi folyományokkal...

2020. június 12., péntek

"A DK NEM AKARJA KANNIBALIZÁLNI AZ ELLENZÉKET" - VENDÉGÜNK: KÁLMÁN OLGA

NAPIPARTIZÁN
Szerző: napiPartizán
2020.06.09.


Kálmán Olga egy évvel ezelőtt jelentette be,
hogy a Demokratikus Koalíció jelöltjeként
megméretteti magát a budapesti
főpolgármesteri előválasztáson. Mai
adásunkban az ATV és a Hír TV egykori
riporterével az elmúlt egy év tapasztalatairól
beszélgettünk.

Tartalom:
0:00 - Az elmúlt egy év tapasztalatai 2:10 - Az ATV és Hit Gyülekezete körüli
botrányok 4:44 - Vona Gábor kiszáll a politikából 8:20 - Simicska Lajos és a Hír TV 16:07 - A budapesti főpolgármesteri előválasztás 31:40 - Ellenzéki együttműködés Budapesten 38:46 - A DK pozíciója az ellenzéki térfélen 47:24 - Kormányzati szerepvállalás 49:35 - Budapest előtt álló legfontosabb kihívások 54:34 - A karrierváltás értékelése 59:15 - Börtönélmények

SZABAD SZEMMEL: TOVÁBBRA IS AGGÓDIK A MAGYAR JOGÁLLAM HELYZETE MIATT A BIZOTTSÁG ALELNÖKE, HORVÁTORSZÁGBAN KIAKADTAK ORBÁN BESZÉDE MIATT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA 
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.12.


Frankfurter Rnndschau 

Továbbra is aggódik a magyar jogállam helyzete miatt a Bizottság alelnöke, noha alig egy hét múlva elvileg megszűnik Orbán Viktor különleges felhatalmazása. Jourová azt üzente a magyar vezetőnek: az rendben van, ha egy ország védekezik a járvány ellen, ám közben nem szabad megfeledkeznie a demokratikus elvekről. Így Brüsszelben minden nap nézik, éppen mi van Magyarországon. Azt is szemügyre veszik, hogy miként alakulnak a dolgok június 20. után. De nem azért tesznek így, mert egyik vagy másik kabinet nem tetszik az EU-nak, hanem mivel ezt írják el az uniós szerződések. A továbbiakat pedig az határozza meg, hogy mire jut az elemzés, de Jourovát változatlanul nyugtalanítja a szükségállapot-törvény, valamint a sajtószabadság állapota és a civil szervezetekre gyakorolt nyomás. Hozzátette, hogy az unió a válság miatt elrendelt intézkedések kapcsán ugyanúgy kezelte a magyar és a lengyel vezetést, mint az összes többi tagországot. Ám a különleges helyzetben vizsgáztak a demokratikus rendszerek. Nem az a baj, ha a végrehajtó hatalom különleges jogköröket vont magához, hanem hogy ezeknek a lépéseknek arányosaknak és időben korlátozottaknak kell lenniük. És itt azért vannak gondok – nem csupán Budapesten és Varsóban. Ezért nézik valamennyi tagállamot. Ám a legtöbb helyen azt látják, hogy működik a hatalmi ágak megosztása. A bíróságok, ha kell, a kormányokat is elmarasztalják. Ez jó hír, így kell ennek lennie – mutatott rá az alelnök. Arra a kérdésre, hogy milyen reakció várható magyar, illetve lengyel részről, ha az új pénzügyi időszakban a jogállami normák teljesítéséhez kötik az anyagi támogatást, az alelnök azt mondta, hogy az asztalon lévő javaslat értelmében semmiképpen sem húzhatják a rövidebbet az érintett országok polgárai. Annál kényelmetlenebb következmények fenyegetik viszont a szóban forgó kormányokat. Mert ugyan a magyar és a lengyel vezetés évek óta azt hangoztatja, hogy náluk ugyan a világon semmi probléma nincs a jogállamisággal, ám az európai adófizetők nem szeretnék, ha olyanoknak adnák a pénzüket, akik tisztelik a demokratikus játékszabályokat. Nem ártana, ha minden tagállam megszívlelné ezt a véleményt, hangsúlyozta Jourová.
FAZ 

Orbán Viktornak az a nünükéje, hogy gyakran ábrándozik a Nagy-Magyarországról, ám amit legutóbb Sátoraljaújhelyen mondott a dicsőséges múltról, az nagy felháborodást váltott ki Horvátországban. Az államelnököt is beleértve a legtöbb ottani politikus úgy értelmezte, hogy a magyar vezető területi követeléseket támaszt. Csak Plenkovics kormányfő igyekezett megőrizni a higgadtságát. Mint elmondta, felhívta magyar partnerét és tisztázta vele, hogy annak nincsenek revizionista törekvései. Ám egyúttal arra figyelmeztette Orbánt, hogy az fontolja meg a szavait, mert a félreérthető kijelentések árthatnak a bilaterális viszonynak, és ezt a másik fél el is ismerte. Pedig Orbán igazából semmi rosszat nem mondott a szomszédokról, bár, mondjuk, Romániát és a Ukrajnát a magyar kisebbség körüli vita miatt kihagyta azon államok sorából, amelyekkel a jövőt kívánja alakítani a térségen belül. Annál inkább kemény dolgokat fogalmazott meg Nagy-Britanniának és Franciaországnak, illetve az Egyesült Államoknak címezve. Nem szabad persze megfeledkezni arról, hogy a politikus vezető szerepre vágyik a régióban, amit jelez, hogy mennyire forszírozza a kooperációt visegrádi keretekben. De a vörös posztó nem is az volt a horvátok szemében, amit mondott, bár ha valaki nagyon akarta, jócskán találhatott kifogásolnivalót a trianoni emlékmű avatásán elhangzott beszédben. A nagy felzúdulást azt váltotta ki, hogy a Jézus keresztútját idéző egyik stációnál az a felirat állt: Fiume – tengerre magyar! Több se kellett a horvát államfőnek, Milanovics rögtön azt ecsetelte, hogy szerencsére Magyarország nem nagy és erős állam, de azért Orbánról tudnivaló, hogy ki ő és mit akar. Ezért nem szabad elhinni neki, hogy nem pályázik Horvátország bizonyos részeire. A konflikust a magyar Külügyminisztérium azzal próbálta elegyengetni, hogy a felhívást rosszul fordították le horvátra, vagyis félreértés történt. Hát, ha így vesszük, akkor Orbán csak arra buzdította a magyarokat, hogy ne hagyják ki a nyáron a tengert. Erre pedig szabad felszólítani.

Mivel Berlin alig két hét múlva átveszi az EU soros elnökségét, a német kormány azt szeretné, ha a Bizottság végre közzétenné hónapok óta ígért javaslatát a közös menedékpolitika megújítására, de közben, a színfalak mögött azért Németország is dolgozik a megoldáson. Brüsszel arra hivatkozik, hogy a vírus elvonta az erőket, ám az élesen eltérő vélemények miatt továbbra is nehéz kompromisszumos megoldást találni. Az unió illetékesei hónapok óta igyekeznek kipuhatolni, hol vannak a vörös vonalak az egyes kormányok számára. Ursula von der Leyen ugyanis nem szeretné, ha azonnal beleszaladna valamilyen pofonba, hiszen a migránskérdés rendezését már az indulásnál súlyponti témának minősítette. Az elképzelése az, hogy egy füst alatt szabályozza a szakemberek legális bevándorlását is, megállapodik az indulási, illetve tranzitországokkal és közös feladattá teszi a külső határok védelmét. A nagy dobásban bízik a visszavonulásra készülő német belügyminiszter is, mert a megállapodással megkoronázhatná politikai pályáját. A 70 éves Seehofer reméli, hogy ha elképzelésének megfelelően a kérelmeket előzetesen elbírálják az unió külső vonalán, akkor ily módon kihúzza a dolog méregfogát, mivel kevesebb embert kell átvenni a peremállamoktól. A magyar, a lengyel és a szlovák vezetés elutasítja a menedékkérők befogadását. Nekik a német miniszter olajágat kínál, vagyis hogy indokolt esetben pénzzel, illetve szakemberekkel is közreműködhetnek a közös erőfeszítésekben. Ám ha fokozódik a migrációs nyomás, akkor nincs kibúvó a kötelező kvóta alól. Az álláspontot támogatják a franciák, az olaszok és a spanyolok is. Azon kívül Angela Merkel is jelezte, hogy minden államnak ki kell vennie részét a menekültek elosztásából. Ám az előjelek arra utalnak, hogy így sem lesz meg az egyezség a német elnökség idején.

A visegrádi államokat főleg a történelem, a földrajzi helyzet és az EU migrációs politikájának elutasítása hozza össze, ám más ügyekben már eltérnek az érdekeit, amint azt az uniós gazdasági mentőcsomag megítélése is mutatja. A csehek és a magyarok elégedetlenek a tervvel, mert úgy vélik, hogy az olyan államoknak kedvez, amelyek nem jeleskedtek az eladósodás, a költségvetési fegyelem és a munkanélküliség területén. Így Budapest és Prága nem szeretné, ha csak kevés jutna neki a 750 milliárd euróból. A lengyeleknek és a szlovákoknak viszont már sokkal jobbak a kilátásaik. Egy prágai elemző szerint az ellentétek több fontos kérdésben is megmutatkoznak, így igazából két Visegrádról lehet beszélni. Az egyik a legfelső politikai vezetés szintje, ám ott már csak azért is nehéz közös álláspontot kialakítani, mert gyakran változik a résztvevők személye, következésképpen a nemzeti irányvonal. Jelenleg van olyan ország, amelyet a baloldal irányít, másutt nacionalisták vannak hatalmon. Viszont jó az együttműködés, amikor a diplomaták, minisztériumi tisztségviselők ülnek a tárgyaló asztalnál. A kooperáció kovászát mindenképpen a migráció jelenti, a négy ország ebbe a kérdésbe érdemben bele tud szólni. A klímaváltozás vagy Schengen kapcsán viszont már inkább megoszlik a négyek véleménye. Ugyanakkor kedvező szerepet töltenek be a keleti partnerség vagy a Nyugat-Balkán ügyében.
ITT OLVASHATÓ

PÉNZÉRT ORBÁN IS BEÁLL A SORBA

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.06.12.


A magyar miniszterelnök több közép-európai vezetővel együtt ellenezte, hogy az EU "közös" hitellel kezelje a válságot. Mos enged, ha több pénz érkezik Magyarországra. Nemzetközi lapszemle.

Közép-Európa kezdi támogatni az unió helyreállítási terveit, de többet szeretne magának a fazékból – így összegzi a Reuters a visegrádi országok vezetőinek tegnapi tanácskozását, amelyet a dél-morvaországi Lednicében tartottak. A londoni székhelyű hírügynökség kiemeli, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia szerint a koronavírus-járvány következtében előállt válságból való kilábalás EU-finanszírozása során nem a nagyobb és gazdagabb tagállamokat kellene előnyben részesíteni, azoknak a kisebb országoknak a kárára, amelyek jól kezelték a járványt. A megbeszélés témája az a 750 milliárd eurós helyreállítási csomagterv volt, amely mind a 27 tagország számára megnyitna különböző, vissza nem térítendő, illetve kedvezményes hitelként folyósítandó forrásokat. A Reuters megjegyzi: a négy visegrádi ország sokkal kevesebb fertőzéses esetet jelentett, mint a jómódúbb nyugati szomszédok, a gazdaságuk azonban súlyos recesszióval néz szembe a vírus elleni védekezés során elrendelt lezárások miatt. Az uniós helyreállítási tervek értelmében viszont a legtöbb pénzt a járvány által leginkább sújtott Olaszország és Spanyolország kapná. A harmadik legnagyobb összeg a lengyeleknek jutna, ami a Reuters szerint ezeknek a brüsszeli terveknek a korai támogatójává tette a varsói vezetést. A Cseh Köztársaság és Magyarország – folytatódik a hírügynökségi áttekintés – kétkedőbb volt az uniós tervekkel kapcsolatban, mert kevesebb pénzt kapna, mint Németország, ahol sokkal alacsonyabb volt a halálos áldozatok száma, mint más nagy nyugati országokban, és ráadásul az EU legfejlettebb gazdaságának számít. A visegrádiak közötti nézetkülönbségek csökkentek a lednicei találkozó során, mert a csehek és a magyarok feladták az uniós tervek eddigi ellenzését, és helyette a terv elvi keretein belül magasabb támogatási összegekre szóló követeléseket fogalmaznak meg – értelmezi a fejleményeket a Reuters. Idézi Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki elmondta: Budapest ellenzi a nagy összegű kölcsönfelvételt, ami az EU tervének a magját képezi, de hajlandó beszállni, ha számára kedvezőbbek lesznek az elosztási arányok. „Rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség” – fogalmazott Orbán.

A Russia Today című orosz állami hírportál ugyanezt a kijelentést emeli ki a magyar miniszterelnök által mondottakból, és úgy fogalmaz: Orbán közölte, hogy hajlandó félretenni a kölcsönfelvétellel szembeni általános ellenérzéseit.

Berlin közös menekültpolitikát sürget

A német sajtóban több cikk szól az európai menekültügyi politikáról, amelynek a megújítására régóta törekszik az Európai Unió – eddig mindhiába. A Handelsblatt című üzleti napilap azt írja, hogy a berlini nagykoalíciós kormány „kezdi elveszíteni Brüsszel iránti türelmét”, mert az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök által kilátásba helyezett újabb megoldási tervekkel jelentős késésben van az unió központi javaslattevő és végrehajtó intézménye. Korábban azt ígérték Brüsszelben, hogy húsvét után benyújtják az EU új menekültügyi és migrációs politikájára vonatkozó előterjesztést. Most már a pünkösd is elmúlt, és még mindig nincs határideje a tervezet közzétételének.
Az elosztással van a gond

A bajor Süddeutsche Zeitungból kiderül az is, hogy konkrétan mi a késlekedés oka: korántsem meglepő, hogy a tagállamok az Európába érkező menedékkérők elosztásának a kérdésében nem képesek egymással megállapodásra jutni. A lap betekintést nyert azokba a munkaokmányokba és levelekbe, amelyekből világosan kitűnik, hogy az egyes fővárosok továbbra is nagyon távol vannak a közös állásponttól. A múlt héten Olaszország, Málta, Spanyolország és Ciprus közös dokumentumban követelte a kvóta alapú, kötelező elosztási mechanizmus bevezetését a most érvényes, úgynevezett dublini rendszerrel szemben, amelynek értelmében a menedékkérő ügyét annak az uniós országnak kell elbírálnia, ahol az illető először az EU területére lépett. Hét keleti uniós tagállam – köztük Magyarország – belügyminisztere azonban olyan közös levelet fogalmazott meg, amelyben élesen ellenzik a kötelező kvótákat, mondván, az bátorítaná a bevándorlást. Hasonlóan elutasító álláspontra helyezkedett a kötelező elosztási szisztémával szemben Ausztria és Dánia.

E tekintetben tehát lényegében nincs új a nap alatt, annak ellenére sem, hogy Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság illetékes alelnöke – mint az a Süddeutsche Zeitung cikkéből kiderül – igyekszik átfogóbban és árnyaltabban megközelíteni a kérdést. Egy rendezvényen arról beszélt, hogy az új menekültpolitikát háromszintes házként kell elképzelni: az alsó szint a menekültek származási országával való szoros együttműködés, a középső az EU külső határainak a védelme, a felső szint pedig a kérdés unión belüli rendezése, a tagállamok egymás közti szolidaritásának a jegyében. Ahhoz, hogy a felső szint stabilitását biztosítani tudják, az alatta levő két szintnek is szilárdnak kell lennie – idézi az egyébként görög EU-bizottsági alelnököt a Süddeutsche Zeitung.

A LEGFRISSEBB NARANCS

MAGYAR NARANCS
Szerző: Magyar Narancs Online
2020.06.11.


Konok Péter
Önkép és valóság

Mi köze a magyar baloldalnak Trianonhoz?

Hogy bizonyos Kövér László magyar állampolgár mit gondol Trianonról, felelősségről, a „baloldalról” mint olyanról, a történelemről, a világmindenségről meg mindenről, magánügy. Gondolni még szabad. Hogy mit mond Kövér László, Magyarország (a korai, hirtelen halált halt Magyar Köztársaság oldalági örököse) harmadik számú közjogi méltósága, az – úgymond, a nemzet választói akaratát képviselő –...

VÉLEMÉNY

Parászka Boróka
Rettegés és röhögés
Járványnapló

A járványpánik úgy illant el körülöttem, mint ahogy megjelent: egyik napról a másikra, sőt egyik óráról a másikra.

A szerk.
Ki pisált a malterba?

Megjelenésünk másnapján, pénteken Magyarországra látogat Igor Matovič, Szlovákia miniszterelnöke.

A szerk.
Alamizsna

Lassan meg lehet süketülni, oly hangosan zengik Orbán Viktor dicsőségét a mindenféle fideszes hírharangok; mintha az egész járvány azért lenne, hogy a miniszterelnök úr jó hadvezér módjára legyőzze azt.

POLITIKA

Trump kontra internet
Vírus és választás

Nemcsak a koronavírussal kapcsolatos dezinformáció, de Donald Trump magánakciói is komoly kihívások elé állították az olyan platformcégeket, mint a Facebook, a Google vagy a Twitter.

Alapítványokba szervezi ki a kormány a felsőoktatást
Egyetemek hitbizományba

A Corvinus után az idén további hét egyetem fenntartói jogáról mond le az állam, emellett komoly központosítást indít el az agrár-felsőoktatásban.

Ami a Deák téri késelés mögött van
Véres utcák

A korlátozások enyhítése után több halálos kimenetelű, indulati bűncselekmény is történt. A rendőrség hosszú évek óta létszámgondokkal küzd, de komoly próbák elé állítják a kábítószer-kereskedelem és a fővárosi bulinegyedet eluraló bandák is.

A Trianon 100 költségvetési támogatása
Fékezett habzás

A múlt héten hiába folyt a csapból is Trianon 100. évfordulója, a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy politikai helyett kulturális vonalon tartsa a megemlékezéseket. Megnéztük, hogyan költötték el a nemzeti összetartozás évére szánt több mint 10 milliárdot.

KULTÚRA

tévésmaci
A kecskehörcsög reverendája

Rádió
Tyúklépésben
Útszélen – Klubrádió

Nem tudhatjuk, hogy vajon a műsor címe a lakáshitelesek kapcsán tett híres-hírhedt miniszterelnöki kijelentésre („senkit sem hagyunk az út szélén”) akar-e ironikusan rímelni, de ez talán nem is érdekes, hiszen a fülünkben ott cseng az orbáni lózung, a műsor pedig – középpontjában a valóban út szélére sodródottakkal – önmagáért beszél.

mi a kotta?
Hajók a deszkán

Lemez
The Orb: Abolition of the Royal Familia

Lemez
Barenboim: Beethoven

Lemez
Platon Karataev: Atoms

rés a présen
„Underground közösség vagyunk”
Schönberger Ádám, a Bánkitó Fesztivál és az Auróra alapítója

Interjú
„Mindennap érzem Menuhin hiányát
Bruno Monsaingeon rendező, író, zenész

David Ojsztrah kedvéért tanult meg oroszul, hegedűsként pedig többek között Menuhinnak is partnere volt. A zenei dokumentumfilmessel és íróval, a szovjet-orosz zenei élet érzékeny értőjével most néhány nagy filmjéről beszélgettünk.

Lemez
World music: kerek

történetek szabadságról, szerelemről és kijárási tilalomról.

Könyv
Linda Boström Knaus­gård: Isten hozott Amerikában

Képregény
Megváltás – A hit zsoldosai

KÖNYVMELLÉKLET

Pátosz nélkül
Sebastian Barry: Végtelen napok

A kortárs próza figyelemre méltó vállalkozása a drámaíróként is jelentős Sebastian Barry regénysorozata, amelyben az ír Dunne és McNulty családok történetét meséli el történelmi korszakokon átívelően, újabb és újabb szereplők nézőpontjából.

KÖNYVMELLÉKLET

A kolbász őszintesége
Berta Ádám: A kígyó feje

Olyan az egész, mintha fordítva olvasnánk egy horrorregényt: a misztikus iszonyattal indít, hogy aztán minél mélyebbre rántson a hétköznapi borzalomban. Berta írói világa talán a szatírához áll a legközelebb, ám még erre is képes rácáfolni olykor.

KÖNYVMELLÉKLET

Honnan hová?
Can Togay János: Átmeneti ember

Can Togay több irányból lehet ismerős (a könyv fülszövegében hétféle foglalkozás van egyenrangúként feltüntetve), de talán költőként a legkevésbé – noha egy verseskönyve megjelent már 2004-ben (lásd Kabai Lóránt kritikáját: „Elértem hát a tóhoz”, Magyar Narancs, 2004.

KÖNYVMELLÉKLET
Ördög a részletekben
Vásárhelyi Mária: Valahogy megvagyunk – Snagovi emlékkönyv

„A gyerekek egyébként nagyon jól vannak. Meghíztak (sajnos a sok semmittevéstől mi is), jó színük van. Pisti rengeteget változott előnyére: igen bátor lett. Az első ródliversenyt (nem kell valami komolyra gondolni) is ő nyerte meg.

KÖNYVMELLÉKLET
Mi végre?
Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk

Selyem Zsuzsa novellisztikája kísérletező és kritikus.

KÖNYVMELLÉKLET
„Valami malacok között”
Selyem Zsuzsa író

Tanulmány- és esszékötetek után az első novelláját 2004-ben publikálta, azóta folyamatosan jelen van nyugtalanító, különös nézőpontokat és helyzeteket megmutató szövegeivel. Erdélyiségről, hatalomtechnikáról, értésről és félreértésről beszélgettünk Az első világvége, amit együtt töltöttünk című új könyve kapcsán.

KÖNYVMELLÉKLET
„Visszatér-e az a másik?”
Salman Rushdie író

A koronavírus korai napjaiban, New York-i otthonában értük el telefonon, hogy hamarosan magyarul is olvasható regényéről, a Cervantes ihlette Quichotte-ról, Freddy Mercuryról, Donald Trumpról és Philip Rothról is beszélgessünk.

KÖNYVMELLÉKLET
Mennyi szürke, mennyi rendőr!
minimum tizenegyes!

ÉLET + MÓD

chili&vanília
Baszk sajttorta

kertész lesek
Pho 74

Gyerekek a kihallgatásokon
Kiszolgáltatott szemtanúk

A gyerekek tanúvallomását gyakran bélyegzik megbízhatatlannak, pedig ha a megfelelő technikákkal hallgatják meg őket, még a felnőtteknél is hitelesebbek lehetnek.

Interjú
„Mintha a populáció fele védett lenne”
Balkányi László orvos, tudásmérnök a koronavírus-járványról

Egy friss kutatás szerint a szervezet T-sejtes védekezése a lakosság nagy részének védelmet biztosíthat a koronavírussal szemben, emiatt jóval enyhébb lehet a járvány a korábbi előrejelzésekhez képest. A politikusok viselkedése így is életeket menthet, ezt mutatja Szlovákia példája, ahol tizedannyi áldozata volt a járványnak, mint nálunk.

BLOG

Tévésorozat
Dave

Film
Anthropoid

Film
Az utolsó bűntény

Tévésorozat
Segítsen a nőtanács
Mrs. America

A Mad Mennel való hasonlóság nem a véletlen műve.
Tévésorozat
Szenvedő szerkezet
Ez minden, amit tudok

A katasztrófafilmek sorában Dominick és Thomas Birdsey története köröket ver bármely fiktív cunamira és digitálisan kitörő vulkánra, pedig a Birdsey ikrekre nem szakad rá más, csak az élet, az viszont nem szűnik szakadni.

HOGYAN LEHET ÓCSKA DEMAGÓGIÁVAL A TÖMEGEKRE HATNI? – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang Online
2020.06.11.


A TARTALOMBÓL:

Választani a hülye és a korrupt között – Ungár Péter szerint dőreség tíz év kormányzás után azt mondani, hogy Orbán Viktornak semmiben sem volt igaza. Interjú

Hogyan lehet ócska demagógiával a tömegekre hatni? – Spiró Györgyöt a közelgő válságról, a hazai szekértáborharcokról és a Térey-ösztöndíjak megítéléséről is kérdeztük. Interjú

– Kétes színvonalú képzések, kigolyózott jogtulajdonosok – Sorra húzzák be a kisebb-nagyobb oktatásszervező cégek a tankerületek gyógypedagógiai programokra kiírt pályázatait. A jogtulajdonos szervezeteknek azonban gyakran csak a morzsák jutnak a közbeszerzéseken

Egészségügy: 2021 sem a reformok éve lesz – A járványügyi kiadások nagy részét az önkormányzatokkal ffizetteti meg a kormány jövőre

Nem kell visszaadni az elmaradt Edda-koncertre adott pénzt – Az egyházi táborok, rendezvények már elnyert támogatását ugyanakkor visszavonták a koronavírus-járványra hivatkozva

A fizikai erőszak csak a jéghegy csúcsa – Csupán az iskolai bántalmazás bizonyos tünetein segíthet az iskolaőr, megoldást nem jelent az agresszióra

„Megölte a gyerekeket ezekkel a hosszú utakkal” – Mélyszegénységből halálos hajszába – A balesetet szenvedett rakacai munkások tragédiájában az egész térség drámája benne van

„A hallottakról vagy jót, vagy semmit!” – Riportunkban a töki önkormányzat páncélszekrényében talált hamvak nyomában jártunk

Letelepedési kötvény: a nagy biznisz – Gazdag migránsok, furcsa betörés, Kajmán-szigetek és Rogán Antal – címszavakban az évtized üzlete – A félmúlt homálya

Bölcskei Gusztáv: Túléltük, de tönkrementünk – Hogyan politizáljon az egyház? Hol az állammal való együttműködés határa? Többek között erről beszélgettünk a Magyarországi Református Egyház zsinatának nyugalmazott püspök-elnökével. Interjú

„Egyetlen ország maradt, ahol nem vertek még össze” – Riport a magyar–szerb határról. A Horgos melletti magtáraknál a koronavírus-járvány lecsengése után vagy ötven afgán migráns szállásolta el magát a régi épületekben

Mit mutat a hongkongi lakmuszpapír? – Peking a nemzetbiztonsági törvénnyel regulázná meg a városállamot, míg Washington válaszul „begyújthatja” az utcai tüntetéseket

Melyik Matovic igazi arca? – Korábbi magyarbarát gesztusa több-e néhány kedves szónál?

Játék a tűzzel – A globális mozgósítás már egyre kevésbé George Floydról, és nem is a rendőri brutalitásról szól

„Egy emberként követeljék, amit egy ember követel” – Új front nyílt a Városligetért folytatott kommunikációs harcban, kormányközeli civil és szakmai szervezetek vették védelmükbe a beruházást. Schneller Istvánt és Lányi Andrást kérdeztük

A tudomány mai állása szerint a fák gyökérben végződnek – A városi zöldfelületek kialakításának, különösen a fásításnak egyik legnagyobb akadálya a közművek közterületi elhelyezkedése és azok előírt védőtávolságai. Pedig a főváros új főtájépítésze úgy gondolja, ma már a fa is közműnek számít

A Mars holdjaitól a világegyetem születéséig – Az űrkutatás híreit figyelve hétről hétre meglepheti az embert, mennyire alapvető dolgokat nem tudunk még mindig sem a Naprendszerünkről, sem a világegyetem egészéről

Miféle vad cammog majd Betlehembe? – Egy száz éve megjelent vers a katasztrófák „hivatalos” költeménye lett. Mit mondhat ma nekünk az első világháborút követő káoszban született költemény?

A lecsót nem szabad túlfilozofálni – Milyen az igazi?

Karddal a kezében is muzsikált – Kárpáti Rudolf hegedűművésznek készült, ehelyett minden idők egyik legnagyobb vívója lett. Retrolimpia

Publicisztika:

Dévényi István: Kádár zsil, Kádár zsiv, Kádár búgyet zsity!
Gulyás Balázs: K, K és k: Kásler, Korózs és a kamumentős
Szerető Szabolcs: Az ellenzék válsága
György Zsombor: Budapesti összeesküvések
Vona Gábor: Hajó a háborgó tengeren – A fake news manipulatív hazugságból a posztmodern ember mindennapi kenyerévé vált
Ujhelyi István: Több EU, jobb eü!
Pápay György: Szabad-e kritizálni az ellenzéket? – Több a zászló
Dévényi István: Porrá lesz – Helyzet-Kép
Ficsor Benedek: Kő Pál (1941–2020)
Weiner Sennyey Tibor: Egy igaz történet a lángoló Amerikából
Híd Jenő rajzol: Életünk a karantén után
Wekerle Szabolcs: Offol, skippel
Gazda Albert: Állítsátok meg Csaba testvért!
Puzsér Róbert: A társadalmi béke nyomában
Marabu: Kilábalás

Tárca:

Máté Attila: Liftben
Szenczi Tóth Károly: Mi, Józsefek

Kritika:

– Mesélő Beatle – Paul McCartney: Halihó, nagypapó!
– Az ember természete – Horváth Balázs: Erkölcs és civilizáció
– Innen szép nyerni – Purosz Leonidasz: Egy férfi sosem hagyja félbe
– Az agyunkra mennének – Örkényi Ádám: 2068 – Éld az életem!
– A pokolnak is vannak túlélői – Kötter Tamás: Férfiak fegyverben – Frontnovellák a II. világháborúból
– Megtalált gyökerek – Gyökérkeresők – Ezredvégi emberkereskedelem. Rendezte: Lukács Csaba. Megnézhető lapunk YouTube-csatornáján

ITT OLVASHATÓ

A 168 ÓRA 2020. JÚNIUS 11-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2020.06.10.


Tüntetők 350 városban vonultak utcára, és az elkeseredett demonstráció több helyen erőszakba fordult. A rohamrendőrök az első napokban kemény eszközökkel léptek fel, ahogyan azt Trump elnök is kérte tőlük.

Kivonás és kivonulás

Washington nem fog úgy táncolni, ahogy a külvilág fütyül, hanem kizárólag önmaga nyers érdekeit nézi. Ez persze alapjában véve eddig is így volt, de az összképhez tartozik, hogy hosszú időn át magát a zenét is Amerika szolgáltatta.

Ez már a második hidegháború

A tényleges fordulat a két nagyhatalom viszonyában Donald Trump elnöksége alatt következett be. Ő már a 2016-os elnökválasztási kampányban elkötelezte magát az „Amerikát megerőszakoló kínai ragadozó” megregulázása mellett. Trump 2017-es nemzetbiztonsági stratégiája Kínát jelölte meg Amerika első számú kihívójának, sőt ellenségének.

A szúrás biztonsága

Egyre több késes gyilkosság történik Magyarországon. Ez komolyan megrengeti az emberek biztonságérzetét is. Hogyan lehet visszaszorítani az erőszakos esetek számát? A vírustól való félelem megtoldva a munkahely elvesztésétől való rettegéssel, ez együtt veszélyes gyúanyag lehet. Automatikussá válhatnak a személyközi konfliktusok, miközben a stressz levezetésére szűkülnek a lehetőségek.

Az erőszak nem teremt rendet


Komoly visszhangot váltott ki az iskolaőrökről a napokban benyújtott törvénymódosítási javaslat. Mintegy ötszáz iskolába küldenének volt rendőröket, akik különböző kényszerítő eszközökkel ügyelnének a rendre.

Korlátlan megfigyelés

Az ellenőrizhetetlen felhatalmazások könnyen felhasználhatók a magánéleti jogok, a személyi biztonság, a szólásszabadság, vagy akár a tulajdonjog korlátozására. Ezt állapította meg az Eötvös Károly Intézet (EKINT) a titkosszolgálatok hatáskörét a kiberbiztonság, tehát az internetes támadások elhárításának jegyében elfogadott salátatörvényről szóló elemzésében.

Riporter határok nélkül

Én újságírónak születtem, és szerintem újságíró az, akinek véleménye van.” Ez tekinthető Juszt László ars poeticájának. A riporter a TV Híradónál lett ismert, de utána még sok műsort készített. Ma már csak áttételesen van jelen a sajtóban. De érdemes figyelni rá.

Bagó sukár Párizsa – 3. rész

„Párizs” egyeseket beszív és elkábít, olyan, mint egy fekete lyuk. Sokszor úgy megpörget, hogy már nem is tudod, hol vagy, csak azt, hogy egy másik világban, hercegnőkkel és királyfikkal, szélhámosokkal és udvaroncokkal. Éber álomban úgy érzed magad ebben a fekete lyukban, mintha egy soknyelvű multikulti mesébe pottyantál volna.

Csalóka statisztika


A munkanélküliség nőtte ki magát a legnagyobb világjárvánnyá, de sem az új koronavírus okozta kór terjedéséről, sem a tömeges állásvesztések időszakáról nem mondható el, hogy már túl vagyunk rajta. Ráadásul mindkettőről tudjuk, hogy a közzétett adatok meglehetősen bizonytalanok.

Tóparti látomás


Nagyszabású szállodaépítés terve borzolja a kedélyeket a festői szépségű dunántúli kisvárosban: az Avalon csoport Tatán, az Öreg-tó partján akarja felépíteni ötcsillagos, 120 szobás hoteljét 25 milliárd forintért. A május 26-i hivatalos bejelentés óta egyre nagyobbra duzzad az a lakossági mozgalom, amelynek célja, hogy a Hell Energy Zrt. érdekeltségi körébe tartozó Avalon Center Kft. ne rondítson bele a település történelmi látképébe, keressen magának másik helyszínt Tata kevésbé érzékeny pontján.

Nagy utazás

Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly nyáron azt tanácsolta, hogy a magyarok ne aggódjanak a forint-euró árfolyam változása miatt, inkább nyaraljanak itthon, mert sok szép hely van az országban. Majd egy év távlatából mennyire fogadtuk meg a tárcavezető tanácsát? / Latyák Balázs

A „buddhista kommunizmus” országa

A nagy kommunista szomszédokhoz, Kínához és Vietnámhoz hasonlóan Laosz is megcsinálta a maga piacgazdasági fordulatát. Ennek fő haszonélvezői azonban nem a helyi vállalkozók, hanem a külföldi befektetők. /

Újabb nekifutás

Ez év május 10-én egyedülálló eredmény született Lengyelországban, amelyet csak azért nem hitelesítenek világcsúcsként vagy Guinness-rekordként, mert az államfőválasztás részvételi aránya nem tartozik a nyilvántartott eredmények sorába.

A prágai postaláda

Ujszászy István tábornok a háború alatt a magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás vezetője volt. Egyúttal lengyel tisztek, brit és amerikai hadifoglyok megmentője, majd a kiugrás előmozdítója, az ellenállás és Horthy kapcsolatának szervezője. Mindeközben Karády Katalin szeretője – a történetet Bacsó Péter jeles filmjéből ismerhetjük.

Mire megy ki a játék?

Van ármány vagy netán nincs ármány, sorakoznak a hátsó szándékok, vagy paranoiás, aki ilyesmire gondol? Netán a kultúrharc része, területfoglalás, ami a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel történik, vagy csak jó szándékúan javítani akarják a körülményeket, emiatt kell meglepő gyorsasággal alapítványi működési formára átállniuk szeptember 1-jén? Ember legyen a talpán, aki kiismeri magát.

A herceg civilben

Oláh Zoltán, a Magyar Nemzeti Balett Kossuth-díjas, kétszeres Étoile-díjas első magántáncosa azonban egy percet sem bánt meg a pályafutásából. Számára még ma is ünnep színpadra lépni. Idén ő is a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett.

Kifehérített emlékezet

Hatszázötvenezer műtárgyat konfiskáltak el 1933 és 1945 között a nácik zsidó családoktól, százezer sorsa ma is ismeretlen, értéküket tízmilliárd dollárra teszik a szakértők. 2010-ben húszezer Németországban őrzött műértékről állapították meg, hogy kétes eredetű, ezek felének a sorsa máig nem rendeződött.

Elment a legendás tanítónő

Földi Teri (1934–2020)

Christophe, a peches kényszerkovács

A sportág legnagyobbjai között tartják számon. Még akkor is, ha a legnagyobb versenyt sosem nyerte meg. Pedig többször is közel állt hozzá. Mai hősünk Eugene Christophe, egy kerékpáros.

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/24. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.06.12.



P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Retyerutyánk

Kormányzó urunk szerint a magyar emberek fejében a „Minszk” szó most a reménnyel azonos. Jó ezt tudni, ha ugyanis valamely családta­gunknak gyanúsan csillog a szeme, akkor eddig azt hihettük, drogot használ, noha szó nincs ilyesmiről. Minszkre gondol és reménykedik, ennyi. Kormányzó urunk ezt a nép­rajzi alapigazságot a múlt hét végén tárta a belarusz publikum elé, találkozván Lukasenka nevű szaktársá­val, akinek szintén gyakran csillog a szeme, ám ő ilyenkor nem vala­mely más diktatúra fővárosára gondol, hanem a vodkára, amelyet ko­ronavírus ellen fo­gyaszt, láthatólag eredményesen.

Hogy mit keresett kormányzó urunk Belaruszban, az elég nyil­vánvaló, rokonszenvet, gyöngédséget, baráti szókat. Az ország és in­vincibilis vezetője ennél többet nem tud nyújtani. Gazdasági élete alig van, erőforrásai a nullával egyenlők, fővárosa a legborzalmasabb hely egész Európában, legalábbis a Mercer 2016-os felmérése szerint. Ebből áll Minszk csábereje, de hát kor­mányzó urunk beéri ennyivel is. Emlé­kezzünk arra, amit hat év­e mondott Kazahsztánban. Amikor Brüs­szel­be utazunk, nincsenek ott roko­naink, viszont amikor Kazahsztánba jö­vünk, itt rokonokat találunk. Mármost amennyire a kazah nép atyánk­fia, annyira a belarusz is az, másfelől pedig kormányzó urunk pontosan tudja, ki a családtag, ki nem. Lukasenka a retyerutyánk, csak rá kell nézni, ahogy Abd el-Fattáh esz-Szíszi, Erdog˘an, Gurbanguly Berdimuk­hammedow, Hszi Csin-ping, Ilham Aliyev és Nurszultan Na­zarbajev is az, Putyinról már nem is beszélve, más kérdés, hogy ezek a dolgok változhatnak, akár óráról órára is...

Halmai Gábor–Mészáros Gábor–Kim Lane Scheppele: Állandósuló kivételesség

A tyúktolvaj és a „második felhatalmazási törvény”

A miniszterelnök-helyettes május 26-án, nem sokkal éjfél előtt az éj leple alatt két törvényjavaslatot nyújtott be a parlament elé. A kormányzat hivatalosan azt kommunikálta, hogy a két törvényjavaslat célja egyrészt a felhatalmazási törvény hatályon kívül helyezése, másrészt a kormány felkérése a veszélyhelyzet visszavonására, harmadrészt pedig a különleges jogrendben bevezetett intézkedésekkel összefüggő átmeneti szabályok deregulációja, a különleges jogrendi működésből a rendes jogrendibe történő átmenet biztosítása. Alapjában véve mindhárom jogalkotói cél támogatható, de a tervezetek ténylegesen komoly aggályokat vetnek fel...

Molnár Erzsébet: Paradicsomos káposzta

Hushegyi Gábor: Mohács után kómában

Szlovákiában negyed éve voltak a parlamenti választások, Fico gyűlölt pártját, a Smer – Szociáldemokráciát ellenzékbe küldték a választók, kormányt a konzervatív és liberális jobbközép pártok alakítottak. A két magyar politikai tömörülés meg sem közelítette a parlamenti küszöböt, eltűntek a föld felszínéről, a szlovákiai magyar pártpolitika a klinikai halál stádiumára emlékeztet...

Kovács Zoltán: Mi is majdnem hanyatt estünk

Sik Endre: Fantázia kérdése

Kenesei István: A tizedik évben

Hanák András: Annus horribilis

Kornai János: 1956 – Ahogyan én láttam akkor és látom ma


A Springer Kiadó által kiadott, angol nyelvű Public Choice folyóirat Mehrdad Vahabi párizsi professzor szerkesztésében különszámot közöl Kornai János tiszteletére. A különszám bevezetőjeként Kornai János esszéje jelenik meg. Az alábbi cikk ennek a bevezetőnek a magyar változata...

Eörsi László: Újpestiek pere

Csorba László: Diószegi István

(1930–2020)


V I S S Z H A N G

Dr. Haris Andrea, Klaniczay Péter: Műemlékek a Tisztelt Házban

P Á R A T L A N

E. A.: SPÓROL A KASSZA

-hg-: SZÁZ

pá-ti-: DILEMMA

-skó: ISMÉT?

i-yn: NAPI MESE

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ



ÉLET ÉS IRODALOM 2020/24. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.06.12.


F E U I L L E T O N 

Magyar Miklós: A magyar Bloomsday

I N T E R J Ú

Károlyi Csaba: Mondatokon múlik minden
Beszélgetés Markó Bélával

K R I T I K A

Sinkó István: Ismétlődő csend

(A Két nap, két hét című kiállítás a Vintage Galériában. A kiállítás június 20-ig látható.)

Öt művész, öt falrész, folyamatosan ismétlődő csend. A Vintage Galéria új kiállításának csendjébe belehallhatjuk Steve Reich bármelyik finom repetitív művét vagy Terry Riley muzsikáját. Ismétlődés, változatok egy ismétlésre, folyamat mint ritmus és szekvencia. Ezek a fogalmak bukkannak fel a kiállítóterem falain lévő művek megnézése során. A hetvenes-nyolcvanas években keletkezett két alkotás Attalai Gábornak a kiállítás címéül is szolgáló három minimalista műve, az Egy nap, a Két nap és a Két hét (1972), illetve Vera Molnár 1983-ban készült Electra című grafikája. A 90-es éveket Gémes Péter és Türk Péter egy-egy izgalmas műve képviseli, majd a 2000-es évek második évtizedéhez Szíj Kamilla 2015-ös hidegtűkarca tartozik. Négy évtized az ismétlődések, a finom elmozdulások, a sorozatok jegyében...

Rákai Zsuzsanna: Művészietlen?

(Beethoven összes szimfóniái, 1. kötet, Jordi Savall, Le Concert des Nations, Alia Vox)

Mindezek után most logikusan az új lemezek ismertetésének kellene következnie, ezek azonban a koronavírus-járvány miatt egyelőre nem elérhetők, megjelenésüket jelenleg július 3-ra tervezik. Létezik azonban egy régi felvétel az Esz-dúr szimfóniából (3. „Eroica”, op. 55), amelyet a Beethoven-életművel eddig csak viszonylag ritkán foglalkozó Savall és a Le Concert des Nations még 1994-ben rögzített, és amely azóta az Alia Voxnál kétszer is napvilágot látott, előbb 2009-ben, majd 2016-ban. A lemez, amelyen a szimfónia mellett a Coriolan-nyitány (op. 62) is helyet kapott, minden, csak nem szokványos. Nélkülözi azt a tágas és fényes hangzást, azokat a szélesen ívelt dallamokat és azt a mindenen uralkodó, méltóságteljes, monumentális hősiességet, ami az ember Beethoven-képének alapját képezi...

György Péter: Költészet/festészet/kísérlet és valóság
Altorjai Sándor

Az 1979-ben, negyvenhat évesen meghalt festő a magyar neoavantgárd képzőművészet közegében – amennyire ezen a világon lehetett – otthon volt, miközben festményei, kollázsai mindvégig a narratív figurativitás lehetőségtartományait járták körül. Hamar túllépett korai képei tömörségén, melyek – meglehet – nem kapnának helyet a neoavantgárd képzeletbeli múzeumában, de a modern magyar művészet megbízható kismesterei között ma is számon tartaná bármely gyűjtemény. Az Iparvágányok vagy a Trafó című, 1960‑as grafikái távolról sem forradalmi művek, ellenben hitelesen, pontosan idézik fel egy elsüllyedt korszak külvárosi, ipari tájait. A 60-as évek közepétől készített, eltérő technikákat, anyagokat, összefüggés nélküli témákat felhasználó nagyméretű művek apró képekből, jelenetekből összeállított kollázsok voltak, amelyek elsősorban irodalmi és személyes utalásokból álltak, tehát egy fontos szubkultúra dokumentumaiként ma is érdemesek a figyelmünkre...

Báron György: Európa elrablása

(Szarajevó hídjai. Rendezők: Jean-Luc Godard, Cristi Puiu, Szergej Loznica, Ursula Meier és mások.)

Az előítélet pszichológiája és mechanizmusa független attól, ki kerül épp a célkeresztbe: magyarok, amerikaiak, zsidók, svájciak, a Führerprinzip katolikus bölcselője, abszurd drámaszerző vagy szerbek, bosnyákok, horvátok. Puiu hálószobai története az utat mutatja, amely a múlt században kétszer is Szarajevóba vezetett...

Végső Zoltán: Ott marad

(Grecsó–Hrutka Tandem: Első évre fecske – szerzői kiadás, 2020)

Az év elején megjelent album kettős szerzői lemez, az egymásra találás lenyomata a zeneszerző Hrutka Róberttel. És azt hiszem, a lemez egyik igazán szimpatikus vonása éppen az, hogy Grecsó nem sajátítja ki egy műfaj megszületésének pillanatát, és bátran támaszkodik a remek szerzőtársra...

Molnár Zsófia: Kis színes
De hát minek is egy ilyesfajta átalakulás kidolgozására és magára az átállásra annyi időt szánni? Ne is január elsejétől, hanem – mi sem logikusabb – inkább szeptembertől, a következő tanév kezdetétől menjen minden új mederben! Ez mostantól számítva alig három hónap (egy átlagos munkavállalói próbaidő) a jövőbeni fenntartó Alapítvány létrehozására és bejegyzésére, a kuratórium és mindenféle felügyelő testületek felállítására (a tagok jelölésére, megválasztására és becsatornázására az érdemi munkába), a szervezeti és működési szabályzat ki- vagy átdolgozására, az új működési szerkezet bejáratására, az ezzel járó adminisztrációs és egyéb pluszfeladatok elvégzésére stb. Az oktatás tartalmát remélhetően azért nem kell majd hozzácsiszolni a jogi csűrcsavarokhoz, bár az eljárást tiszteletre méltó higgadtsággal és felelősségérzettel kezelő SZFE honlapján a transzparencia jegyében nagyon helyesen nyilvánossá tett dokumentumokban a minisztérium részéről egyre kevesebb szó esik az egyetem szakmai személyzetével és polgáraival való egyeztetésről...

Fáy Miklós: Élőket táncoltató holtak

(Schubert: A-dúr szonáta D.959 – YouTube)

Május 30. volt Kocsis Zoltán születésnapja, minden évben koncertet adott (a Gyermekmentő Szolgálat javára), és jó esély volt valami emlékezetesre. Aztán jött a halál, és tessék, semmi sem változott, Kocsisnak van Facebook-oldala, onnét kérdi, hogy ehhez mit szóltok...

Fuchs Lívia: Új korszak (f)elé

Kiss azonban ekkor már az együttesben táncoló Velekei László koreográfusi szárnypróbálkozásaiban látta a jövő ígéretét. 2015-ös pályázatában ezért azt ígérte, mielőtt visszavonul, kineveli az utódját, az általa a posztra kiszemelt Velekeit, akitől azonban nem valamiféle esztétikai megújulást várt – hiszen a fiatal alkotó soha nem mutatott eredetiséget vagy egyedi hangot és formakészséget –, hanem az 1991 óta tartó neokonzervatív fordulat megszilárdítását. (…) Júliustól tehát a posztra egyedül pályázó Velekei lesz az igazgató, aki nyilatkozatai szerint pontosan tisztában van a helyi közönség konzervatív ízlésével, amit az ő irodalmi forrásokat színpadra adaptáló, egész estés darabjai eddig is kiszolgáltak...

Grecsó Krisztián: Pici sötét

(Mesemondó, Index, június 6., A nagyhatalmú sündisznócska, előadja: Döbrösi Laura)

Az Index új rovatában nem csak színészek mesélnek, énekesek is, többek között Jónás Vera, Hajós András, Beck Zoltán. Ez is jó, mesélni nem csak az szokott, akinek nagyon megy, és nem is mindig az a legjobb, mert néha igenis vicces volt Jani bácsi is, a fahang fegyelmezettsége hozzáadhatott a történet csekélyke iróniájához (ezzel nem azt akarom mondani, hogy az énekesek fahangon mesélnek). És ha már újra éled Mazsola és Tádé meg Borsószem királykisasszony, akkor éledjen újra a mindenféle hang és értelmezés is, sőt, sötétítsünk be, és ha valóban kedvet kaptunk, hozzuk le a padlásról a vetítőt...

Csehy Zoltán: Tom és Thomasina

Sebastian Barry: Végtelen napok. Fordította Morcsányi Júlia. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 320 oldal, 3699 Ft

Barry mestere az élvezetes, többdimenziós, kontrasztív leírásoknak: legyen szó bölényelejtésről, harcokról, fogolytáborról, természeti jelenségekről. Az egyes lelki térképek vagy tájélmények fraktálszerűen jelennek meg más tevékenységekben is, egy bölény testének felhasításában például bizarr módon az új Amerika képe bukkan fel: „A kések felnyitották a húst, mintha egy új ország képét festenék, csillogó, sötét földű síkságok, mindenféle medreikből kibuggyanó vörös folyók”. Ez a megnyúzás és boncolás metaforikus értelmű: Barry a nemi, a nemzeti, a történelmi emlékezés mechanizmusait érintő sztereotípiák bőre alá néz, ahol öntörvényű országokat, szabadságtereket észlel...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Vásári Melinda: Ex libris

Láng Zsolt: Bolyai
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Berta Ádám: Nem attól vizes a hal
Pintér Tibor: A harmónia tébolya

Benedek Szabolcs: Nem marad családban

Nyerges András: Családi fantom és más történetek. Kronosz Kiadó, Pécs, 2020. 264 oldal, 2950 Ft

A téma, úgy látszik, kimeríthetetlen. A szocializmus idején, annak is az első, keményebb szakaszában vagyunk, időnkénti visszatekintésekkel az azt megelőző korszakokra is. Az író azáltal is egyértelművé teszi, hogy ezek a történetek az ő és családjának életéből valók, hogy a hosszabbik kisregényben (Mirabile dictu) Andrásnak hívják a főszereplő-elbeszélőt (aki egyébként irodalmi pályára készül, sőt egyes epizódok előképei megjelentek Nyerges Bitorló a skatulyában című önéletrajzi művében), a rövidebben (Családi fantom) pedig Nyergesék belső viszonyaira derül fény egy renitens, de tisztaszívű nagynéni sorsán keresztül...

Cserhalmi Luca: A hasadékok aljáról

Áfra János–Szegedi-Varga Zsu­zsanna: Termékeny félreértés. Al­­föld Alapítvány–Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2020, 120 oldal, 3000 Ft

Képzeljünk el egy tökéletesre simított gömböt, amely minden irányból ugyanazt a képet mutatja, és amely épp emiatt semmiképp sem összeegyeztethető Áfra költészetével. Hanem tegyünk mellé egy abszolút szabálytalan, térbeli sokszöget, amely minden nézetből más arcot ölt, logikája megfejthetetlen, mégis átsugárzik rajta egy másfajta értelem. Ez már olyan lenne, mint a kötetben szereplő művek. Az olvasásnál át kell adnunk magunkat intuícióinknak...

Svébis Bence: A kukorica gyermeke

Tóth Kinga: Írmag/Offspring. YAMA BOOKS, helymegnevezés nélkül, 2020, oldalszámozás nélkül, 5950 Ft

Az Írmag/Offspring merész és izgalmas összművészeti vállalkozás, de bizonyos tekintetben túlságosan is „össz”. Ízlésesen teremti meg az egyensúlyt szöveg, kép, hang és videó közt, ám a határok feszegetése olykor zavaró és átgondolatlan. Ezzel együtt is a manapság oly’ divatos, korunk ökológiai problémáira reflektáló művészet egyik legmarkánsabb és leghatásosabb megnyilvánulása, mivel nem akar direkt kinyilatkoztatni, helyette finom eszközökkel figyelmeztet, miközben megrendítő mélysége van...

Hahner Péter: Az első száz év

Az ÉS könyve júniusban – Trianon 100. – 1. kötet: Vérző Magyarország. Magyar írók Magyarország területéért. Szerkesztette Kosztolányi Dezső. Osiris Kiadó/Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2020, 288 oldal – 2–3. kötet: Emlékező Magyarország. Szerkesztette Gyurgyák János. Osiris Kiadó, Budapest, 2020, 504 és 590 oldal, összesen 9980 Ft

Gyurgyák János többet tett annál, mint hogy „elsiratta régi országunkat”. Az utószóban kiváló összefoglalást készített a tragédia okairól, s nem csak feltette az elkerülhetőség kérdését, de fájdalmasan meggyőző választ is adott rá. Majd arra kereste a választ, mit tehetnek a határokon inneni és túli magyarok. Ha hazánk XX. századi történelmét tanítanám, minden diákkal elolvastatnám ezt a harminc-egynéhány oldalt.

Kosztolányi Dezső 1920-ban (a szerkesztő szavaival élve) „olyan politikai-ideológiai csoportokat terelt össze (nyugatosok, ó- és reformkonzervatívok, jobboldaliak, radikális fajvédők), akik az ezt megelőző két évtizedben igen csúnya dolgokat mondtak, írtak egymásról, melyeket jobb, ha itt nem idézünk.” Mégis megengedték írásaik publikálását, mert úgy érezhették, olyan közös ügyet szolgálnak vele, amelynek érdekében félre kell tenniük partikuláris nézeteltéréseiket. Szomorú, hogy száz év múlva erre már nem volt lehetőség.

I R O D A L O M

Szív Ernő: Beszakad
(Árvaság 8.)

Máig nem értem a nagykamasz szégyenét. Miért szégyelli annyira a kézben cipelt kannát, amikor olajért megy farmerben és alföldi papucsban, csak a piac zöldre festett fémasztalai között kell átvágni a Novotny kertészet melletti téesz-telepig, aztán másfél utca, és már lökheti is be a kertkaput. Miért olyan arcpirító, miért annyira megalázó olajat vinni? Mert máshol már van radiátor? Lányok? Meglátnak a lányok?

Egyszer szombat délutánra fogyott el az olaj, a kiskút bezárt, a nagykút pedig a négyes főútról leváló, Püspökibe vezető alút mellett volt, egy nagyobb benzinkút, úgynevezett töltőállomás, ellátta Püspökit, és talán a két Balát is, olyan messze van, hogy nincs is. Legalább három kilométer a házunktól a nagykút. Téli szürkeség, némán őrjöngő hideg, bezárt házak, dérrel futtatott kertek, kormot és fekete füstöt köhögő kémények. Kojtolás. Ólban a kutyák, néha csörren a lánc, onnan nem is ugat. Három kilométer. Elmentem abba a kisvárosi némaságba, embert nem láttam. Harminc liter olaj, két kanna, az egyik húszliteres. Három kilométer.

Az bizonyos, hogy nekem ez már irodalom volt, vagyis az irodalom gyakorlata, tudni, hogy nem bírok vele, mégis megkísérteni, töltse tele a kutas, nézett érdeklődés nélkül, aztán a smicisapka alatt mégis fölvonta a szemöldökét, te tudod, teletöltötte. Végül már húszméterenként álltam meg, a vállaim, karom. Viszont az, mégis, hogy egyedül vagyok. Enyém a döntés, nem? Olajnyomok utánam. Nincs vége, soha nem lesz vége, nem lehet, belehalok, csinálom, jó. Majd ilyen lesz az, hogy írni kezd az ember. Ilyesmi. Egyre ilyesmibb...

Szaniszló Judit: Középen megleszünk

Kisgyuri az akció után nem kérdezett Lelitől semmit, csak a fejéhez szorította a törülközőt. Mint egy logikus folyamatábrát, úgy látta Leli belső útját Anya reggeli puszijától kezdve a kerámiagombig bezárólag.

Fönt bedobod, bumm, leesik.

A padlószőnyeg nedvesedik.

Az elkövetkezendő húsz-huszonöt percben mindketten legjobb tudásuk szerint tették, amit tenni tehetett, egyetlen hangos szó nélkül. Kisgyuri négykézláb itatta fel a lavórnyi vizet a hányásszínű padlószőnyegből. A vérfoltos törülközővitorlás egyre sötétebb lett, szükség volt a niveás törülközőre is. Leli behozta, és innentől együtt négykézlábaztak. Az a kis vér azonnal kijött hideg vízzel, majd Leli egy fém kiskanállal nyomta le Kisgyuri lüktető homlokán a dudort. Óvatosan lemosta egy újabb vödör meleg vízzel Kisgyuri hátát, kerülve az érzékeny részeket. Nehéz volt, Kisgyuri egész háta egy összefüggő fájás volt akkoriban. Nőtt, mondták, azért. Hazudtak...

Köves Gábor: A present perfect birtokba vétele

Trabant sehol, csak egy kazettás magnó az asztalon. Nem messze tőle hosszú hajú fiatal férfi, angoltanárnak mondja magát. Most látok először angoltanárt, lehet, hogy hosszú haja és magnója van mindegyiknek. Érdekes dolgokat tudok meg tőle, például, hogy vannak emberek, elég sokan, akiknek az asztal tébl, a szék meg cser, a vízzel teli glásszról nem is beszélve. Elvont, távoli világ ez, de legalább a feladat egyszerű: csak át kell menni a másik szobába, lenyomni a magnón a nagy narancssárga gombot, és rámondani a kazettára, miféle dolgokat látni a tankönyvben szereplő rajzon. Asztal, szék, pohár, ilyeneket látni. Aki látott már sárkány ladyt, annak ez igazán nem ügy. Gyerekjáték az egész, könnyű dicsőség, de hétfőn van az angol, ilyenkor a könnyű dicsőséget is meg kell becsülni...

Csikós Attila: A Haasen-Bauxit-díj

A hosszú, kavicsos útról, melyből most csak egy félméternyi sáv volt látható, Zsike robogójának hangja hallatszott, ahogy közeledik a szintén nem látható fasorban, mely fasort még Gróf Eöri ültette a múlt század harmincas éveinek derekán, amikor az épület és a hozzá tartozó két hektár föld is a családja birtoka volt. Egykori dolgozószobájából lett az igazgató-főorvosi iroda, valamikor az ötvenes években, annak a kandallójában égették el a kényszerbeutaltak papírjait ezerkilencszázötvenhat október huszonnegyedikén. Mint kiderült, kár volt, az egészet újra kellett írni december közepén. Az iroda jelenleg afféle ünnepi fogadóteremként funkcionált, mindjárt az előtérből nyílt ugyanis, és ha a hetvenes években lelinóleumozták is, még mindig messze a legreprezentatívabb helyiség a városban, megmaradt stukkóival, a két márványoszloppal és a kandallóval. A ceremónia után itt tartják majd az állófogadást. A szendvicseket már fel is tálalták, a kávét pontban hat órakor lefőzik a ráérő ápolók, Zsike pedig nyilván most hozza hátizsákjában a röviditalokat...

Pollágh Péter: Narkotikus narancs (Xerjoff: Lira)

Pollágh Péter: Öreglyuk (1918)

Závada Péter: Grönland

Závada Péter: Pompeji