Szerző: Dave
2024.03.13.
Magyar Péter a 444 munkatársának adott interjút. Erről az interjúról szól a Dave videója, meg arról, hogy szimpatikus-e Magyar Péter a Dave-nek vagy sem. Meg még arról is, hogy lehet-e Magyar Péterből messiás?
2024. március 14., csütörtök
MAGYAR PÉTER LESZ A HARMADIK ERŐ, AMI LEBONTJA A NER-T?
DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.03.13.
Magyar Péter a 444 munkatársának adott interjút. Erről az interjúról szól a Dave videója, meg arról, hogy szimpatikus-e Magyar Péter a Dave-nek vagy sem. Meg még arról is, hogy lehet-e Magyar Péterből messiás?
Szerző: Dave
2024.03.13.
Magyar Péter a 444 munkatársának adott interjút. Erről az interjúról szól a Dave videója, meg arról, hogy szimpatikus-e Magyar Péter a Dave-nek vagy sem. Meg még arról is, hogy lehet-e Magyar Péterből messiás?
2024. március 13., szerda
SZAVAKON TÚL #108 (2024.03.10..): MIKÓ ISTVÁN - KADARKAI ENDRE MŰSORA A KLUBRÁDIÓBAN
SZAVAKON TÚL / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2024.03.11.
A 108. Szavakon túlban Mikó István érkezett Kadarkai Endréhez. A műsorból kiderül, mit gondol pukkancs természetéről, igazgatói konfliktusokról, nagy esésekről és az azokból való talpraállásokról. Elmeséli, miért kellett négy év alatt négy különböző osztályba járnia, melyik kabaréműsort tartja ma már nehezen vállalhatónak, miért kerülték el a filmek, hogyan szeretett bele a párjába, fáj-e neki, hogy még nincs Kossuth-díja, és miért kell szavatartónak lenni, ha valamire egyszer igent mondtunk.
Az adásban 20 fogalmat/kifejezést kap a vendég, és ő választja ki, melyekről beszélgessenek, de ő maga sem tudja, milyen kérdés is húzódik a kifejezés mögött, mely valamilyen módon kapcsolódik az életéhez.
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2024.03.11.
A 108. Szavakon túlban Mikó István érkezett Kadarkai Endréhez. A műsorból kiderül, mit gondol pukkancs természetéről, igazgatói konfliktusokról, nagy esésekről és az azokból való talpraállásokról. Elmeséli, miért kellett négy év alatt négy különböző osztályba járnia, melyik kabaréműsort tartja ma már nehezen vállalhatónak, miért kerülték el a filmek, hogyan szeretett bele a párjába, fáj-e neki, hogy még nincs Kossuth-díja, és miért kell szavatartónak lenni, ha valamire egyszer igent mondtunk.
Az adásban 20 fogalmat/kifejezést kap a vendég, és ő választja ki, melyekről beszélgessenek, de ő maga sem tudja, milyen kérdés is húzódik a kifejezés mögött, mely valamilyen módon kapcsolódik az életéhez.
ORBÁN ESETE VELÜNK AVAGY KITERÍTENEK
ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2024.03.11.
A nyugati sajtó főhíre az, hogy Orbán elmondta, Trump megígérte neki, hogy egy fillért se fog adni Ukrajnának, és amikor világossá válik, hogy Ukrajna nem áll meg a lábán, vége lesz a háborúnak.
Így néz ki ez a BBC-n:
“He will not give a penny in the Ukraine-Russia war. That is why the war will end,” the conservative premier said after meeting Mr Trump in Florida.”
“If the Americans don’t give money and weapons, along with the Europeans, then the war is over. And if the Americans don’t give money, the Europeans alone are unable to finance this war. And then the war is over.”
Tehát ha elvesszük az összes pénzt Ukrajnától, miközben Oroszország önti a pénzt a fegyverekbe, akkor a háborúnak vége lesz. Ez valószínűleg igaz. Hát más is igaz, persze…
OFF Kedves Magyar Péter, elmondom, hogy mikor kezdem elhinni, hogy több vagy, mint Varga Judy ex-férje, akit kitúrtak a havi három millából. Fegyvert Ukrajnának ! -ezt a mondatot kellene kimondanod március 15-én, amikor többek között azt a fiatalembert ünnepeljük, akit az oroszok megöltek 1849 nyarán.
Egyébként szovjet csapatok szabadították fel azt a lágert, ahová Bayer nagyapja, Sulyok apja és a többi “filoszemita”, akikre olyan büszke a magyar nemzeti uralkodó osztály, apámat és nagyanyámat küldték. És ezek a szovjet katonák a náci kollaboráns Bandera ellen is harcoltak, akit aztán egy szovjet kém mérgezett meg Nyugat-Németországban, és akinek ma Lvovban hatalmas szobra van. A világ sohasem árult zsákbamacskát, már régen tudjuk róla, hogy nem tökéletes, és erre most Big JC is rábólint, aki tudja mit jelent tökéletesnek lenni (a vaníliáskarika-ügyet most nem hoznám fel).
Aki ma nem az ukránok oldalán áll, az a gyilkos orosz diktátor oldalán áll, aki a mártír Navalnij emlékét mocskolja, az a gyilkos orosz diktátor oldalán áll, a magyarok jelentős része a gyilkos orosz diktátor oldalán áll, ebben az országban 1957. május elseje soha nem ér véget. De a tisztesség mindig opció, kedves Olvasó. 1943-ban voltak tisztességes németek Németországban, pedig az nem volt könnyű. Ez most sokkal, de sokkal könnyebb. Úgyhogy, megvan a programunk az elkövetkező pár évre.
Szerző: jotunder
2024.03.11.
Így néz ki ez a BBC-n:
“He will not give a penny in the Ukraine-Russia war. That is why the war will end,” the conservative premier said after meeting Mr Trump in Florida.”
“If the Americans don’t give money and weapons, along with the Europeans, then the war is over. And if the Americans don’t give money, the Europeans alone are unable to finance this war. And then the war is over.”
Tehát ha elvesszük az összes pénzt Ukrajnától, miközben Oroszország önti a pénzt a fegyverekbe, akkor a háborúnak vége lesz. Ez valószínűleg igaz. Hát más is igaz, persze…
OFF Kedves Magyar Péter, elmondom, hogy mikor kezdem elhinni, hogy több vagy, mint Varga Judy ex-férje, akit kitúrtak a havi három millából. Fegyvert Ukrajnának ! -ezt a mondatot kellene kimondanod március 15-én, amikor többek között azt a fiatalembert ünnepeljük, akit az oroszok megöltek 1849 nyarán.
Egyébként szovjet csapatok szabadították fel azt a lágert, ahová Bayer nagyapja, Sulyok apja és a többi “filoszemita”, akikre olyan büszke a magyar nemzeti uralkodó osztály, apámat és nagyanyámat küldték. És ezek a szovjet katonák a náci kollaboráns Bandera ellen is harcoltak, akit aztán egy szovjet kém mérgezett meg Nyugat-Németországban, és akinek ma Lvovban hatalmas szobra van. A világ sohasem árult zsákbamacskát, már régen tudjuk róla, hogy nem tökéletes, és erre most Big JC is rábólint, aki tudja mit jelent tökéletesnek lenni (a vaníliáskarika-ügyet most nem hoznám fel).
Aki ma nem az ukránok oldalán áll, az a gyilkos orosz diktátor oldalán áll, aki a mártír Navalnij emlékét mocskolja, az a gyilkos orosz diktátor oldalán áll, a magyarok jelentős része a gyilkos orosz diktátor oldalán áll, ebben az országban 1957. május elseje soha nem ér véget. De a tisztesség mindig opció, kedves Olvasó. 1943-ban voltak tisztességes németek Németországban, pedig az nem volt könnyű. Ez most sokkal, de sokkal könnyebb. Úgyhogy, megvan a programunk az elkövetkező pár évre.
A MATOLCSY-FÉLE JEGYBANK ISMÉT BESZÓLT A KORMÁNYNAK A JEGYBANKTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA MIATT - AZ ÚJ TÖRVÉNY RONTHATJA AZ ORSZÁG PÉNZÜGYI STABILITÁSÁT - FIGYELMEZTET AZ MNB.
NÉPSZAVA
Szerző: P. L.
2024.03.13.
Az MNB határozott álláspontja, hogy a jegybankról szóló törvény módosítását célzó tervezet jelenlegi formája befolyást gyakorolna a jegybank függetlenségére. (...) Az új törvény elfogadása esetén alkalmas lehet a magyar gazdasággal szembeni narratívák építésére és pénzügyi stabilitásunk rontására - olvasható a jegybank honlapján közzétett közleményben.
Az állásfoglalás szerint az MNB döntéseit minden esetben a jegybank működési rendjét meghatározó külső és belső szabályoknak megfelelően, a függetlenség és a felelősség elve mentén hozza meg. Mint írják, a jegybank részletesen tanulmányozta a Pénzügyminisztérium által az Európai Központi Banknak (EKB) véleményezésre megküldött tervezetének az MNB függetlenségére gyakorolt hatását, különös tekintettel a Felügyelőbizottságra vonatkozó rendelkezései módosításáról szóló részre.
Az MNB szerint a felügyelőbizottságról szóló törvény három ponton ad lehetőséget a jegybanki függetlenség korlátozására. Egyrészt a törvény az igazgatóság haátskörének csorbításával előzetes jóváhagyás irányítási jogkörrel ruházná fel a tulajdonosi ellenőrzést gyakorló Felügyelőbizottságot. Másrészt felerősítené egyes feladatok vonatkozásában az igazgatóság és a Felügyelőbizottság közötti véleménykülönbség lehetőségét, ezáltal akadályozva az igazgatósági döntéshozatalt. Harmadrészt pedig a Felügyelőbizottság egyéb feladatokkal kapcsolatos előzetes véleményének kikérését megkövetelő kérdések köre akár korlátlanná is válhat.
A közleményben kiemelik, hogy
A közlemény szerint a tervezet akként tekinthető, mint ami alkalmas lehet az MNB Igazgatóságának az alapvető feladatokkal kapcsolatos, vagy az MNB függetlensége körébe tartozó egyéb döntéshozatalában való befolyásolására, csorbítására, ráadásul az Európai Unió működéséről szóló szerződés előírja a tagállamok kormányainak a központi banki függetlenség elvének tiszteletben tartását, valamint azt, hogy ne kíséreljék meg a nemzeti központi bankok döntéshozó szervei tagjainak feladataik ellátása során történő befolyásolását - emlékeztetnek...
Szerző: P. L.
2024.03.13.
Az állásfoglalás szerint az MNB döntéseit minden esetben a jegybank működési rendjét meghatározó külső és belső szabályoknak megfelelően, a függetlenség és a felelősség elve mentén hozza meg. Mint írják, a jegybank részletesen tanulmányozta a Pénzügyminisztérium által az Európai Központi Banknak (EKB) véleményezésre megküldött tervezetének az MNB függetlenségére gyakorolt hatását, különös tekintettel a Felügyelőbizottságra vonatkozó rendelkezései módosításáról szóló részre.
Az MNB szerint a felügyelőbizottságról szóló törvény három ponton ad lehetőséget a jegybanki függetlenség korlátozására. Egyrészt a törvény az igazgatóság haátskörének csorbításával előzetes jóváhagyás irányítási jogkörrel ruházná fel a tulajdonosi ellenőrzést gyakorló Felügyelőbizottságot. Másrészt felerősítené egyes feladatok vonatkozásában az igazgatóság és a Felügyelőbizottság közötti véleménykülönbség lehetőségét, ezáltal akadályozva az igazgatósági döntéshozatalt. Harmadrészt pedig a Felügyelőbizottság egyéb feladatokkal kapcsolatos előzetes véleményének kikérését megkövetelő kérdések köre akár korlátlanná is válhat.
A közleményben kiemelik, hogy
"a mostani jegybanktörvény-tervezet – bár látszólag az egyéb feladatokról szól – kizárólag arra alkalmas, hogy az MNB Igazgatóságának az alapvető feladatokkal kapcsolatos, vagy az MNB függetlensége körébe tartozó egyéb döntéshozatalát befolyásolja, valamint a Felügyelőbizottság az eddigi ellenőrzési jogkör mellett akár irányítási jogot is szerezzen."
A közlemény szerint a tervezet akként tekinthető, mint ami alkalmas lehet az MNB Igazgatóságának az alapvető feladatokkal kapcsolatos, vagy az MNB függetlensége körébe tartozó egyéb döntéshozatalában való befolyásolására, csorbítására, ráadásul az Európai Unió működéséről szóló szerződés előírja a tagállamok kormányainak a központi banki függetlenség elvének tiszteletben tartását, valamint azt, hogy ne kíséreljék meg a nemzeti központi bankok döntéshozó szervei tagjainak feladataik ellátása során történő befolyásolását - emlékeztetnek...
ÁLLAMFÉRFIÚI, NEM POLITIKUSI AMBÍCIÓIM VANNAK - INTERJÚ NAGY ERVINNEL
PARTIZÁNPOP
Szerző: PARTIZÁN
2024.03.13.
Nagy Ervin kacskaringós életutat járt be: a dunaújvárosi testnevelés tagozat után színészként hosszú ideig volt a Katona József Színház tagja; a moziban eljátszott egy hímringyót, majd közvetlenül utána Kossuth Lajost, hogy aztán nemet mondjon Andy Vajnának; nemrég, immár tévészínészként Zámbó Jimmy bőrébe bújt; az utóbbi években pedig egyre látványosabban exponálja magát a közéletben és a politikában is. Bár, ahogy mondja, nem ő akart tüntetések színpadára állni.
Sok egykori kollégájával romlott meg a viszonya a Fidesz politikája miatt, és megkönnyezi, amikor Eperjes Károlyról beszél. Ezen kívül szóba kerül a hatalommal való visszaélés és a színház viszonya, Sinkó, Gothár, Eszenyi, és arról is beszél, hogy édesapja miként sörözött Orbán Viktorral egy focimeccs szünetében, vagy éppen, hogy hány évnyi fizetéséről kellett lemondani, mikor nem vállalta el a Szabadság, szerelem című film főszerepét. Az interjú egy pontján a lézerkés is kinyílik a zsebében.
0:00 – Megalázottság mint ősélmény
Szerző: PARTIZÁN
2024.03.13.
Nagy Ervin kacskaringós életutat járt be: a dunaújvárosi testnevelés tagozat után színészként hosszú ideig volt a Katona József Színház tagja; a moziban eljátszott egy hímringyót, majd közvetlenül utána Kossuth Lajost, hogy aztán nemet mondjon Andy Vajnának; nemrég, immár tévészínészként Zámbó Jimmy bőrébe bújt; az utóbbi években pedig egyre látványosabban exponálja magát a közéletben és a politikában is. Bár, ahogy mondja, nem ő akart tüntetések színpadára állni.
Sok egykori kollégájával romlott meg a viszonya a Fidesz politikája miatt, és megkönnyezi, amikor Eperjes Károlyról beszél. Ezen kívül szóba kerül a hatalommal való visszaélés és a színház viszonya, Sinkó, Gothár, Eszenyi, és arról is beszél, hogy édesapja miként sörözött Orbán Viktorral egy focimeccs szünetében, vagy éppen, hogy hány évnyi fizetéséről kellett lemondani, mikor nem vállalta el a Szabadság, szerelem című film főszerepét. Az interjú egy pontján a lézerkés is kinyílik a zsebében.
5:17 – Családi háttér
11:38 – Apa, a Fidesz és én
15:17 – Máté Gábor, mint pártfogó
18:16 – Színház és politika
22:37 – A Katona elitizmusáról
28:34 – Konfliktusok Zsámbéki Gáborral
31:53 – Szabadság szerelem
37:46 – Sinkó László pedagógiája
47:31 – Gothár, Eszenyi és a me too
57:21 – Baleset a Nemzetiben
1:00:02 – Nincsen nekem vágyam semmi
1:02:16 – A Hídember
1:06:10 – Eperjes Károly
1:12:20 – Megosztottság a színész szakmában
1:17:20 – Robotmese és cyberbullying
1:26:05 – Tanártüntetések
1:30:05 – Politikai szerepvállalás
1:39:34 – Sztárbox
1:49:04 – A muszáj-Herkules
ELSÖPRŐ TÖBBSÉGGEL FOGADTÁK EL AZ UNIÓS MÉDIATÖRVÉNYT
24.HU
Szerző: 24.HU
2024.03.13.
Az Európai Parlament szerdán, ahogy az várható volt, megszavazta az európai médiaszabadság-törvényt – írja a Euronews. A 2022 szeptemberében előterjesztett törvényt elsöprő többséggel, 464 igen, 92 nem és 65 tartózkodás mellett fogadták el.
A tagállamok formális jóváhagyását követően hamarosan kihirdetik az EU Hivatalos Közlönyében. Az előírásait az ettől számított 15 hónapon belül kell kötelezően alkalmazni. Hatályba lépése után ez lesz az első uniós jogszabály.
A törvény közös rendelkezéseket tartalmaz majd a médiaszabadságra és függetlenségre, a médiatulajdonlás átláthatóságára, az állami hirdetések elosztására és az újságírói források védelmére vonatkozóan. A rendelet a többi között előírja, hogy:
A nemzeti szabályozó hatóságokból felálló új európai testület egyik feladata lesz, hogy véleményezze a médiapiacokat és a médiapiaci összefonódásokat érintő nemzeti intézkedéseket,
Az uniós médiatörvényről korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.
Szerző: 24.HU
2024.03.13.
Az Európai Parlament szerdán, ahogy az várható volt, megszavazta az európai médiaszabadság-törvényt – írja a Euronews. A 2022 szeptemberében előterjesztett törvényt elsöprő többséggel, 464 igen, 92 nem és 65 tartózkodás mellett fogadták el.
A tagállamok formális jóváhagyását követően hamarosan kihirdetik az EU Hivatalos Közlönyében. Az előírásait az ettől számított 15 hónapon belül kell kötelezően alkalmazni. Hatályba lépése után ez lesz az első uniós jogszabály.
A törvény közös rendelkezéseket tartalmaz majd a médiaszabadságra és függetlenségre, a médiatulajdonlás átláthatóságára, az állami hirdetések elosztására és az újságírói források védelmére vonatkozóan. A rendelet a többi között előírja, hogy:
- a közszolgálati médiának függetlennek kell lennie mindenféle politikai érdektől.
- a nemzeti hatóságok nem kötelezhetik az újságírókat forrásaik feladására, és nem telepíthetnek kémprogramokat az elektronikus eszközeikre.
- be kell jelentenie a számára juttatott állami reklámok teljes éves összegét, valamint a hatóságoktól vagy harmadik országoktól kapott reklámbevételeket.
A nemzeti szabályozó hatóságokból felálló új európai testület egyik feladata lesz, hogy véleményezze a médiapiacokat és a médiapiaci összefonódásokat érintő nemzeti intézkedéseket,
Az uniós médiatörvényről korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.
MINTHA A FIDESZES POLITIKUSOK UGYANABBAN AZ ÖNTŐFORMÁBAN KÉSZÜLNÉNEK – HAJDU SZABOLCS A KULTÚRTÁJBAN
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezetők: FICSOR BENEDEK, WEKERLE SZABOLCS
2024.03.13.
A művészet reflektál a valóságra, amit a hatalom támadásnak vesz, és félelmetes ellenséget lát a művészekben, mert fogalma sincs, hogy valójában mi zajlik a „másik oldalnak” tekintett közösségekben – mondta műsorunkban Hajdu Szabolcs rendező, színész, forgatókönyvíró.
Műsorvezetők: FICSOR BENEDEK, WEKERLE SZABOLCS
2024.03.13.
A művészet reflektál a valóságra, amit a hatalom támadásnak vesz, és félelmetes ellenséget lát a művészekben, mert fogalma sincs, hogy valójában mi zajlik a „másik oldalnak” tekintett közösségekben – mondta műsorunkban Hajdu Szabolcs rendező, színész, forgatókönyvíró.
- Miért nem vonhatjuk ki magunkat a rendszer „avítt kínlódása” alól?
- Mi a politikai paranoia legnagyobb veszélye?
- Miért jó Szlovákiának, hogy magyar filmeket támogat?
- Milyen lett volna Hajdu Szabolcs saját Petőfi-filmje, és miért nem készült el?
- Húsz évig minden munkáján együtt dolgozott feleségével, Török-Illyés Orsolya színésznővel, hogyan befolyásolta az alkotási folyamatot a válásuk?
NAGY ERZSÉBET: SZABADRABLÁS FOLYIK A KÖZOKTATÁS TERÜLETÉN IS – 2. RÉSZ
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.03.13.
A cikk első részét itt olvashatják.
A különböző alapítványi és egyházi egyetemeknek különböző céljaik lehetnek a jó középiskolák átvételével – véli Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője. De szerinte ezzel a folyamattal az államnak is van célja, méghozzá az, hogy megszabaduljon a költségektől, minél kisebb legyen az a rendszer, amit közpénzekből fenn kell tartani. Cikkünk első részében prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora mondta el, miért akarnak megszerezni középiskolákat. Most ugyanerről egy másik szemszögből lesz szó.
Az államot maximálisan nem érdekli, hogy ki és hová viszi el az állami általános és középfokú oktatást – állapította meg Nagy Erzsébet, aki igazából nem ideológiát lát emögött, inkább azt, vigyék el a jó intézményeket a haverok. Az jól látszik, hogy elsősorban olyan magán-, illetve egyházi egyetemek jelentkeznek iskolák fenntartói átvételére, amelyek ilyen vagy olyan módon kötődnek a kormányhoz, vagy éppen kormánytagokhoz.
Csakhogy az ügyvivő szerint ez nem oktatási koncepció, sőt, az államnak e téren nincs is koncepciója. Ez azért gond, mert szűkül az állami feladatellátások köre, csökken azoknak a férőhelyeknek a száma, ahová hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN), vagy sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket fel kell venni. Abban a pillanatban ugyanis, ahogy magán-, vagy egyházi kézbe kerülnek az iskolák, nekik ilyen kötelezettségük már nem lesz...
Szerző: MILLEI ILONA
2024.03.13.
Az államot maximálisan nem érdekli, hogy ki és hová viszi el az állami általános és középfokú oktatást – állapította meg Nagy Erzsébet, aki igazából nem ideológiát lát emögött, inkább azt, vigyék el a jó intézményeket a haverok. Az jól látszik, hogy elsősorban olyan magán-, illetve egyházi egyetemek jelentkeznek iskolák fenntartói átvételére, amelyek ilyen vagy olyan módon kötődnek a kormányhoz, vagy éppen kormánytagokhoz.
Csakhogy az ügyvivő szerint ez nem oktatási koncepció, sőt, az államnak e téren nincs is koncepciója. Ez azért gond, mert szűkül az állami feladatellátások köre, csökken azoknak a férőhelyeknek a száma, ahová hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN), vagy sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket fel kell venni. Abban a pillanatban ugyanis, ahogy magán-, vagy egyházi kézbe kerülnek az iskolák, nekik ilyen kötelezettségük már nem lesz...
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE TETTE KISZOLGÁLTATOTTÁ A KORMÁNY A NEKIK DOLGOZÓKAT
SZABAD EURÓPA
Szerző: KÓSDA ANDRÁS
2023.03.13.
A köztisztviselők kormánytisztviselővé válásával gyakorlatilag minden munkajogi védelmük megszűnt a kormányzati apparátusban dolgozóknak. Az elmúlt években ez fokozódó fluktuációt, leépülést hozott több minisztériumban is. Van, ahol változatos módokon alázzák meg a dolgozókat.
„A kihelyezett tartós külszolgálatát a kihelyező vezető rendkívüli esetben, hivatali érdekből, azonnali hatályú hazarendeléssel is visszavonhatja.” „A kihelyező vezető a kihelyezett tartós külszolgálatát azonnali hatályú végleges hazarendeléssel – indokolás nélkül, mérlegelési jogkörében eljárva – visszavonhatja és megszüntetheti.” Nem kell jogászi végzettség ahhoz, hogy bárki felismerje a két mondat mögött rejlő tartalmi különbségeket. Míg az első esetben komoly indok – és az ezzel járó indoklási kötelezettség – kell(ett) egy tartós külszolgálati megbízás (magyarul egy diplomata vagy nagykövetségi dolgozói státusz) megszüntetéséhez, a másodikban a „kihelyező vezető” (praktikusan a külügyminiszter) már gyakorlatilag akkor és azt rúg ki, akit akar, „indokolás nélkül, mérlegelési jogkörében eljárva”.
A két mondat a külszolgálatról szóló 2016-os törvény eredeti, illetve 2020-as módosításából származik. A módosítást pedig – még egy kis jogászkodás – az tette lehetővé, hogy a parlament 2018-ban elfogadta a törvényt a kormányzati igazgatásról, amely teljesen újraírta a közigazgatásban dolgozók munkajogi helyzetét, akik egyébként már 2011-től nem köz-, hanem kormánytisztviselők, de sokáig lényegében csak névváltást jelentett. Ugyanebben az időben (2018-ban) fogadta el a kormánytöbbség a rabszolgatörvénynek is nevezett jogszabályt, amellyel kapcsolatban komoly tiltakozás szerveződött, emiatt viszont kevesebb figyelem jutott a kormányzati igazgatásról szóló törvényre, amely munkajogi szempontból nem kevésbé súlyos, mint nagyobbik testvére...
Szerző: KÓSDA ANDRÁS
2023.03.13.
„A kihelyezett tartós külszolgálatát a kihelyező vezető rendkívüli esetben, hivatali érdekből, azonnali hatályú hazarendeléssel is visszavonhatja.” „A kihelyező vezető a kihelyezett tartós külszolgálatát azonnali hatályú végleges hazarendeléssel – indokolás nélkül, mérlegelési jogkörében eljárva – visszavonhatja és megszüntetheti.” Nem kell jogászi végzettség ahhoz, hogy bárki felismerje a két mondat mögött rejlő tartalmi különbségeket. Míg az első esetben komoly indok – és az ezzel járó indoklási kötelezettség – kell(ett) egy tartós külszolgálati megbízás (magyarul egy diplomata vagy nagykövetségi dolgozói státusz) megszüntetéséhez, a másodikban a „kihelyező vezető” (praktikusan a külügyminiszter) már gyakorlatilag akkor és azt rúg ki, akit akar, „indokolás nélkül, mérlegelési jogkörében eljárva”.
A két mondat a külszolgálatról szóló 2016-os törvény eredeti, illetve 2020-as módosításából származik. A módosítást pedig – még egy kis jogászkodás – az tette lehetővé, hogy a parlament 2018-ban elfogadta a törvényt a kormányzati igazgatásról, amely teljesen újraírta a közigazgatásban dolgozók munkajogi helyzetét, akik egyébként már 2011-től nem köz-, hanem kormánytisztviselők, de sokáig lényegében csak névváltást jelentett. Ugyanebben az időben (2018-ban) fogadta el a kormánytöbbség a rabszolgatörvénynek is nevezett jogszabályt, amellyel kapcsolatban komoly tiltakozás szerveződött, emiatt viszont kevesebb figyelem jutott a kormányzati igazgatásról szóló törvényre, amely munkajogi szempontból nem kevésbé súlyos, mint nagyobbik testvére...
BEDŐ DÁVID : ORBÁN VIKTORT ÉS ROGÁN ANTALT TERHELI A FELELŐSSÉG AZ ELMÚLT 14 ÉVÉRT
AZ IGAZSÁG 50 ÁRNYALATA
Műsorvezető: NEMES TAMÁS
2024.03.13.
Nem bútoroznak össze Gyurcsánnyal, csak választási alkukat kötnek a DK-val, továbbra sem támogatják egy budapesti Olimpia szervezését, és a pedofil botránynak akkor lehet vége, ha kiderül az igazság, miért kapott kegyelmet K. Endre - ezekről is beszélt nekünk Bedő Dávid a Momentum frakcióvezetője.
Műsorvezető: NEMES TAMÁS
2024.03.13.
Nem bútoroznak össze Gyurcsánnyal, csak választási alkukat kötnek a DK-val, továbbra sem támogatják egy budapesti Olimpia szervezését, és a pedofil botránynak akkor lehet vége, ha kiderül az igazság, miért kapott kegyelmet K. Endre - ezekről is beszélt nekünk Bedő Dávid a Momentum frakcióvezetője.
GAZDASÁG: MÁR A KORMÁNY SEM HISZI EL A SAJÁT SZÁMAIT - BODNÁR ZOLTÁN A KLUBRÁDIÓBAN |
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.03.13.
Para-Kovács Imre vendége Bodnár Zoltán, jogász-közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori alelnöke, a DK árnyékkormányának pénzügyminisztere volt a 2024. március 13-i Reggeli személyben. A magyar gazdaság állapotáról beszélgettek, de nem úgy, mint ahogy a sikerpropaganda teszi.
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.03.13.
Para-Kovács Imre vendége Bodnár Zoltán, jogász-közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori alelnöke, a DK árnyékkormányának pénzügyminisztere volt a 2024. március 13-i Reggeli személyben. A magyar gazdaság állapotáról beszélgettek, de nem úgy, mint ahogy a sikerpropaganda teszi.
IDEGÁLLAPOT ÁS ALAVJÚ
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.03.13.
Egy sajátos állagú magyari organizmus a Momentum aktivistáját és a vele lévő karonülő (másfél éves) gyermekét először szeretettől vezérelve leköpte, majd pediglen mindkettejüket miheztartás végett akasztással fenyegette. Amikor pedig meglátta, hogy valaki telefonon rögzíti a felemelő aktust, a telefont kiverte a dokumentáló kezéből. A felvétel azonban megmaradt, és ezen az látszik, hogy a tomboló egyed tetves hazaárulóknak nevezi ellenségeit (a kisgyerekkel együtt), s így jósol nekik egyenkénti felakasztást a felebaráti szeretet nevében.
Orbán nagyobb dicsőségére, mert így megy ez Neriában. Az az érdekes az egészben azonban, hogy állítólag – legalábbis a Rogán-művek szerint – Magyarországon annyira jó, hogy ennél jobb már nem is lehet. A családok megvédve, a nyugdíjasok kitömve pénzzel, mindenki dolgozik, ráadásul a fizetések soha nem látott magasságokban, viszont a rezsi alig is, gyermekeink okosak és virulnak, és ők is megvédve, ezt el ne felejtsük. És mindezen felül lépten-nyomon megmutatkozik a jobboldali morális és intellektuális fölény.
Valamint a tiszta hit örömeit se feledjük, így, ha van Kánaán, akkor ez az. És mégis azt látjuk, hogy az ország idegállapotban van. Mégpedig olyanban, hogy szeretné leginkább egyike a másikát kiirtani, eltaposni, savval leönteni, esernyővel eltörni a kezét vagy a bordáját, mint látjuk, csendben fölkötni és egyéb cuki kurvaságok. Olybá tűnik, hogy kicsi ez a kilencvenháromezer négyzetkilométer, ahol a haza nem lehet ellenzékben, miniszterelnökünk pedig a hátán tucatjával cipeli a rugdalózó lipsiket. Mert ő utcai harcos.
Illetve, hogy a nagy klasszikust, az ötös számú tagkönyvet idézzük, ő pedig taknyán-nyálán vonszolná az ellenséget, s voltaképp mindezek után nem is kellene nagyon gondolkoznunk azon, hogy abban az anyagi és szellemi bőségben, amelyben az ország leledzik, mégis miért törnek elő az organizmusokból a legalantasabb ösztönök. Mert a választ meg is adtuk. Viszont olybá tűnik, hogy a helyzet fokozódik, hiszen például ezzel az incidenssel párhuzamosan a pedofil-ügyes K. Endre autójával nekitolatott a Gulyáságyú Média járművének.
Ez sem volt elég azonban neki sem, hanem az autó rejtekéből erősítést hívott, s az megérkezvén a riporter kezéből kiütötte a mikrofont, a kamerát is szerette volna, és szidta őket, mint a bokrot. Másutt, más alkalmakkor kitelepülős sátrakat borogatnak, s mint ahogy fentebb részleteztük, egyéb módokon (sav, esernyő és társai) ártanának olyan embertársaiknak, akik pedig nekik semmi rosszat nem tettek. Csak ráuszulnak ezekre, mint valami veszett kutyafalka, és az ember megkérdezné, mi van itt, ha már nem tudná évtizede.
Ezek a legfrissebb történések egyébként ott válnak kerekké, amikor épp tegnap Menczer államtitkár szintén kijelentette, az EP azon döntése, ami szerint jogtalan volt felszabadítani Magyarország számára az év eleji tízmilliárd eurót, mert itt semmi nem változott, a magyar baloldal áskálódása miatt van. Így Menczer államtikár hazaárulónak nevezte például Cseh Katalint. Mindezt csak azért hoztuk fel, hogy lássuk, honnan veszik az utcáinkon tomboló organizmusok a szellemi muníciót és az erkölcsi fölényt.
Gyalázatos állapotban van az ország. Az eredője a múlt ködébe vész, hogy a mai ifjak már nem is emlékezhetnek rá. Mi azonban igen. Arra, amikor először hangzott el az egy a tábor, egy a zászló szlogen, amikor Orbán és decens csapata először sajátította ki önmaga és hívei számára a kokárdát, aminek folyományaként megjelentek először azok a képek, amelyeken idős emberek csókolnak neki kezet, és a bamba tekintetű hölgy aztán az Orbán Viktor alavjú táblával. Ők arra a példa, amikor nélküle az életet már elképzelni nem tudják.
Az ilyen tudatállapot aztán kiszámíthatatlan tettekre sarkallhatja a népeket, és ezt is látjuk. Fölmerül azonban a kérdés, hogy miért ez az idegállapot a magyari Kánaánban, ha egyszer itt az élet bőségében már utolérhetetlenül csodaszép. Valószínűleg azért, mert mégsem az. Pszichológiai tanulmányt lehetne írni arról, ha a valakiben elültetett álomvilág találkozik a kiábrándító valósággal, így kénytelen rájönni, hogy neki mégsem annyira jó, mint mondják. Ennek okot és indokot kell keresni, de azt is beleverték, kiben találja meg.
Minden nyomorúság oka az ellenzék (Gyurcsány, Soros, elmúlt nyolc év, a hazaáruló Momentum), akik enkezükkel tesznek azért, hogy az Orbán által megteremtett paradicsom napja ne süssön a bávatagra. Biztosan mindenkinek jó, mert azt mondják, csak az ő ege felett van borulat, s ezek miatt. Ilyenkor pedig ütni kell. Ütni mégpedig azért is, mert ez könnyebb, mint gondolkozni, s éppen ezért ne higgyük azt, hogy Orbán rendszere eltüntethető. Több nemzedékbe beleégett, s több kell ahhoz is, hogy kikopjon onnan.
Szerző: Rezeda
2024.03.13.
Orbán nagyobb dicsőségére, mert így megy ez Neriában. Az az érdekes az egészben azonban, hogy állítólag – legalábbis a Rogán-művek szerint – Magyarországon annyira jó, hogy ennél jobb már nem is lehet. A családok megvédve, a nyugdíjasok kitömve pénzzel, mindenki dolgozik, ráadásul a fizetések soha nem látott magasságokban, viszont a rezsi alig is, gyermekeink okosak és virulnak, és ők is megvédve, ezt el ne felejtsük. És mindezen felül lépten-nyomon megmutatkozik a jobboldali morális és intellektuális fölény.
Valamint a tiszta hit örömeit se feledjük, így, ha van Kánaán, akkor ez az. És mégis azt látjuk, hogy az ország idegállapotban van. Mégpedig olyanban, hogy szeretné leginkább egyike a másikát kiirtani, eltaposni, savval leönteni, esernyővel eltörni a kezét vagy a bordáját, mint látjuk, csendben fölkötni és egyéb cuki kurvaságok. Olybá tűnik, hogy kicsi ez a kilencvenháromezer négyzetkilométer, ahol a haza nem lehet ellenzékben, miniszterelnökünk pedig a hátán tucatjával cipeli a rugdalózó lipsiket. Mert ő utcai harcos.
Illetve, hogy a nagy klasszikust, az ötös számú tagkönyvet idézzük, ő pedig taknyán-nyálán vonszolná az ellenséget, s voltaképp mindezek után nem is kellene nagyon gondolkoznunk azon, hogy abban az anyagi és szellemi bőségben, amelyben az ország leledzik, mégis miért törnek elő az organizmusokból a legalantasabb ösztönök. Mert a választ meg is adtuk. Viszont olybá tűnik, hogy a helyzet fokozódik, hiszen például ezzel az incidenssel párhuzamosan a pedofil-ügyes K. Endre autójával nekitolatott a Gulyáságyú Média járművének.
Ez sem volt elég azonban neki sem, hanem az autó rejtekéből erősítést hívott, s az megérkezvén a riporter kezéből kiütötte a mikrofont, a kamerát is szerette volna, és szidta őket, mint a bokrot. Másutt, más alkalmakkor kitelepülős sátrakat borogatnak, s mint ahogy fentebb részleteztük, egyéb módokon (sav, esernyő és társai) ártanának olyan embertársaiknak, akik pedig nekik semmi rosszat nem tettek. Csak ráuszulnak ezekre, mint valami veszett kutyafalka, és az ember megkérdezné, mi van itt, ha már nem tudná évtizede.
Ezek a legfrissebb történések egyébként ott válnak kerekké, amikor épp tegnap Menczer államtitkár szintén kijelentette, az EP azon döntése, ami szerint jogtalan volt felszabadítani Magyarország számára az év eleji tízmilliárd eurót, mert itt semmi nem változott, a magyar baloldal áskálódása miatt van. Így Menczer államtikár hazaárulónak nevezte például Cseh Katalint. Mindezt csak azért hoztuk fel, hogy lássuk, honnan veszik az utcáinkon tomboló organizmusok a szellemi muníciót és az erkölcsi fölényt.
Gyalázatos állapotban van az ország. Az eredője a múlt ködébe vész, hogy a mai ifjak már nem is emlékezhetnek rá. Mi azonban igen. Arra, amikor először hangzott el az egy a tábor, egy a zászló szlogen, amikor Orbán és decens csapata először sajátította ki önmaga és hívei számára a kokárdát, aminek folyományaként megjelentek először azok a képek, amelyeken idős emberek csókolnak neki kezet, és a bamba tekintetű hölgy aztán az Orbán Viktor alavjú táblával. Ők arra a példa, amikor nélküle az életet már elképzelni nem tudják.
Az ilyen tudatállapot aztán kiszámíthatatlan tettekre sarkallhatja a népeket, és ezt is látjuk. Fölmerül azonban a kérdés, hogy miért ez az idegállapot a magyari Kánaánban, ha egyszer itt az élet bőségében már utolérhetetlenül csodaszép. Valószínűleg azért, mert mégsem az. Pszichológiai tanulmányt lehetne írni arról, ha a valakiben elültetett álomvilág találkozik a kiábrándító valósággal, így kénytelen rájönni, hogy neki mégsem annyira jó, mint mondják. Ennek okot és indokot kell keresni, de azt is beleverték, kiben találja meg.
Minden nyomorúság oka az ellenzék (Gyurcsány, Soros, elmúlt nyolc év, a hazaáruló Momentum), akik enkezükkel tesznek azért, hogy az Orbán által megteremtett paradicsom napja ne süssön a bávatagra. Biztosan mindenkinek jó, mert azt mondják, csak az ő ege felett van borulat, s ezek miatt. Ilyenkor pedig ütni kell. Ütni mégpedig azért is, mert ez könnyebb, mint gondolkozni, s éppen ezért ne higgyük azt, hogy Orbán rendszere eltüntethető. Több nemzedékbe beleégett, s több kell ahhoz is, hogy kikopjon onnan.
MAGYAR PÉTER: MEGSZERVEZZÜK A HARMADIK ERŐT, AMI LE TUDJA BONTANI A NER-T
444.HU / PODCAST
Szerző: 444.HU
2024.03.13.
Március 15 után a harmadik erő megszervezésén fognak dolgozni, ami a NER lebontásához kell - erről beszélt Magyar Péter a 444-nek adott interjúban.
Szerző: 444.HU
2024.03.13.
Március 15 után a harmadik erő megszervezésén fognak dolgozni, ami a NER lebontásához kell - erről beszélt Magyar Péter a 444-nek adott interjúban.
Úgy érzi, hogy erős most az anti-establishment hangulat. Szerinte a mostani hangulatban harmadik erő csak akkor lehet sikeres, ha nem a már meglévő ellenzékiekkel működik együtt.
Jelenleg one man show-t visz, de tudja, hogy csapat nélkül nem lehet ezt sokáig csinálni.
A Medián felmérésére szerint 13 százalék szavazna rá azok közül, akik hallottak róla.
00:00 A kegyelmi botrányban feltűnt meglepetésember: Magyar Péter
00:00 A kegyelmi botrányban feltűnt meglepetésember: Magyar Péter
1:49 Szervez-e pártot?
15:24 Kikkel dolgozik együtt:
22:44 Mi a különbség Márki-Zay Péterhez vagy Vona Gáborhoz képest?
29:05 Milyen forrásból kampányolna?
39:23 Oktatás, EU, háború
1:00:40 Mit gondolt felügyelőbizottsági tagként Mészáros jachtozásáról?
1:08:41 A március 15-ei rendezvény
A CSODAVÁRÁS ÖRDÖGI KÖRE
VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.03.13.
Kilencven nappal a választások előtt nagyon rossz bőrben vannak a pártok. A Fidesznél gond van az utánpótlással, a szervezet fárad, bár erejét ez nem kezdte még ki. Az ellenzéki közönség fásult az értelmezhetetlen szerencsétlenkedést látva, vagy éppen csodát vár a semmiből felbukkanó, jól hangzó ígérettől. Az elégedetlenek kedvencei szétestek az első igazán nagy dobásuk lehetősége előtt.
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.03.13.
Négy jelenségen keresztül mutatjuk be, hogy miért érezhetik sokan: a honi demokrácia nincs jó állapotban.
Évek óta nem látott botrány tépázta meg a Fidesz népszerűségét, mégis toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat. Az ellenzékiek közül csak azok erősödnek, akikről lényegében még senki sem tud semmit. 2006 ősze óta ugyanazokat a köröket próbálják lefutni újabb és újabb ellenzéki szereplők, az áttörés legcsekélyebb reménye nélkül.
Nemcsak a meritokratikus működést szavatoló belső verseny elmaradása miatt, hanem azért is, mert a választók egy idő után el sem tudják képzelni, hogy „ezektől lehet még várni valami érdekeset”. A szavazók ilyenkor együtt öregszenek a párttal.
Az SZDSZ 2004 kora őszén képtelen volt kiállítani egy gazdasági minisztert, és végül átadták a jelölés lehetőségét Gyurcsány Ferencnek, aki Kóka Jánost ajánlotta a párt figyelmébe. A vállalkozó éppen Délkelet-Ázsiában nyaralt, amikor megkapta a felkérést, és ott helyben utána is olvasott a párt történetének, hogy képben legyen, mire hazaér. Két és fél évvel később átvette a párt irányítását is, ami 2009-ben az EP-választáson csak 2 százalékot ért el, és a 2010-es választáson már el sem indult.
Az MSZP Gyurcsány Ferenc 2009 márciusi lemondása után hetekig képtelen volt miniszterelnököt jelölni, végül a teljesen külsős Bajnai Gordont bízták meg a kormány vezetésével. A párt támogatottsága a különböző mérések szerint jelenleg 2 és 4 százalék között lehet.
Ekkora lejtőn persze nincs a Fidesz, de nem árt emlékezni, hogy hosszabb távon drámai hatása van, ha egy pártnak nincs utánpótlása.
Az elmúlt hetekben a Fidesznek adnia kellett egy köztársasági elnököt – végül egy párton kívüli szimpatizánst hoztak, és ez hatalomtechnikai szempontból egyértelműen visszalépés az előző két államfőjükhöz képest, hiszen Áder János és Novák Katalin is a pártból érkezett.
Ha jutalmazni tudja azokat, akik éveket dolgoztak a szervezetért. Ez ad motivációt az újaknak, ez segíti az organikus fejlődést. (Mint látni fogjuk írásunk második felében, az előrejutás lehetetlensége az ellenzéki pártokat hatványozottan sújtja.)
Lehet persze úgy keretezni egy külsős bevonását, hogy ez egy gesztus, a politika feletti konszenzus irányába tett lépés, de naivitás lenne azt gondolni, hogy a külsős Sulyok Tamást úgy kérte fel Orbán Viktor, hogy kicsit szorongott közben, vajon teljesen bízhat-e a mindenkori együttműködésében. Az ellenzék így is „eleven golyóstollnak” nevezi az államfőt, szó sincs arról, hogy a kormánypárt kritikusai a jó szándék jeleként értelmeznék megválasztását. A Fidesz nem kiengedte a pozíciót a befolyása alól, hanem nem tudott megfelelő embert találni rá a saját soraiból. Vagy azért, mert az alkalmasak máshol kellenek, és őket nem lehet pótolni; vagy azért, mert nincsenek. Bármelyik is a megoldás, a lényeg, hogy túl kevesen vannak az alkalmasak.
EP-listavezetőt is kellett találni gyorsan, de ott sem tudtak senkit jutalmazni, előléptetni a kiemelt szereppel. Deutsch Tamáshoz, a párt egyik alapítójához fordultak, aki már tizenöt éve EP-képviselő, és így aligha alkalmas arra, hogy új lendületet vigyen a pártba, vagy új szavazókat nyerjenek vele...
Évek óta nem látott botrány tépázta meg a Fidesz népszerűségét, mégis toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat. Az ellenzékiek közül csak azok erősödnek, akikről lényegében még senki sem tud semmit. 2006 ősze óta ugyanazokat a köröket próbálják lefutni újabb és újabb ellenzéki szereplők, az áttörés legcsekélyebb reménye nélkül.
Utánpótlás-problémák a Fideszben
2022 nyarán, tusványosi beszédében Orbán Viktor így fogalmazott:
„És gondoskodni kell arról, hogy az utánunk következő nemzedéknek is meglegyen a nemzetileg, érzelmileg ugyanúgy elkötelezett vezetése, mint amit mi adtunk Magyarországnak, ezért végrehajtottunk szép csöndben egy nemzedékváltást is, aminek a szimbóluma, hogy a magamfajta, mindjárt hatvanas miniszterelnökkel szemben vagy mellett egy 44 esztendős, háromgyermekes családanya a köztársasági elnökünk. És ha ránéznek a kormányra, akkor a kormányban negyvenes éveiket, esetenként annak elejét taposó minisztereket látnak, akik húsz-harminc évig lesznek képesek vezetést biztosítani Magyarország számára. Persze a nemzedékváltás sosem könnyű, mert nem mindegy, hogy az újak kirúgnak-e a hámból, vagy húzzák a szekeret. Akik kirúgnak a hámból, azokat a cirkuszi mutatványos sátorban kell fölléptetni, akik meg húzzák a szekeret, azokat pedig be kell vonni a politikai döntéshozatalba.”
A szimbólum kirúgott a hámból, de ennél is nagyobb a baj. A 2024-es választásokra nem tudott a Fidesz új arcokat felépíteni.
2022 nyarán, tusványosi beszédében Orbán Viktor így fogalmazott:
„És gondoskodni kell arról, hogy az utánunk következő nemzedéknek is meglegyen a nemzetileg, érzelmileg ugyanúgy elkötelezett vezetése, mint amit mi adtunk Magyarországnak, ezért végrehajtottunk szép csöndben egy nemzedékváltást is, aminek a szimbóluma, hogy a magamfajta, mindjárt hatvanas miniszterelnökkel szemben vagy mellett egy 44 esztendős, háromgyermekes családanya a köztársasági elnökünk. És ha ránéznek a kormányra, akkor a kormányban negyvenes éveiket, esetenként annak elejét taposó minisztereket látnak, akik húsz-harminc évig lesznek képesek vezetést biztosítani Magyarország számára. Persze a nemzedékváltás sosem könnyű, mert nem mindegy, hogy az újak kirúgnak-e a hámból, vagy húzzák a szekeret. Akik kirúgnak a hámból, azokat a cirkuszi mutatványos sátorban kell fölléptetni, akik meg húzzák a szekeret, azokat pedig be kell vonni a politikai döntéshozatalba.”
A szimbólum kirúgott a hámból, de ennél is nagyobb a baj. A 2024-es választásokra nem tudott a Fidesz új arcokat felépíteni.
Márpedig az utánpótlás hiánya válságtünet egy politikai szervezetnél.
Nemcsak a meritokratikus működést szavatoló belső verseny elmaradása miatt, hanem azért is, mert a választók egy idő után el sem tudják képzelni, hogy „ezektől lehet még várni valami érdekeset”. A szavazók ilyenkor együtt öregszenek a párttal.
Az SZDSZ 2004 kora őszén képtelen volt kiállítani egy gazdasági minisztert, és végül átadták a jelölés lehetőségét Gyurcsány Ferencnek, aki Kóka Jánost ajánlotta a párt figyelmébe. A vállalkozó éppen Délkelet-Ázsiában nyaralt, amikor megkapta a felkérést, és ott helyben utána is olvasott a párt történetének, hogy képben legyen, mire hazaér. Két és fél évvel később átvette a párt irányítását is, ami 2009-ben az EP-választáson csak 2 százalékot ért el, és a 2010-es választáson már el sem indult.
Az MSZP Gyurcsány Ferenc 2009 márciusi lemondása után hetekig képtelen volt miniszterelnököt jelölni, végül a teljesen külsős Bajnai Gordont bízták meg a kormány vezetésével. A párt támogatottsága a különböző mérések szerint jelenleg 2 és 4 százalék között lehet.
Ekkora lejtőn persze nincs a Fidesz, de nem árt emlékezni, hogy hosszabb távon drámai hatása van, ha egy pártnak nincs utánpótlása.
Az elmúlt hetekben a Fidesznek adnia kellett egy köztársasági elnököt – végül egy párton kívüli szimpatizánst hoztak, és ez hatalomtechnikai szempontból egyértelműen visszalépés az előző két államfőjükhöz képest, hiszen Áder János és Novák Katalin is a pártból érkezett.
Akkor sikeres egy politikai formáció, ha minél több pozíciót tud a saját embereinek biztosítani.
Ha jutalmazni tudja azokat, akik éveket dolgoztak a szervezetért. Ez ad motivációt az újaknak, ez segíti az organikus fejlődést. (Mint látni fogjuk írásunk második felében, az előrejutás lehetetlensége az ellenzéki pártokat hatványozottan sújtja.)
Lehet persze úgy keretezni egy külsős bevonását, hogy ez egy gesztus, a politika feletti konszenzus irányába tett lépés, de naivitás lenne azt gondolni, hogy a külsős Sulyok Tamást úgy kérte fel Orbán Viktor, hogy kicsit szorongott közben, vajon teljesen bízhat-e a mindenkori együttműködésében. Az ellenzék így is „eleven golyóstollnak” nevezi az államfőt, szó sincs arról, hogy a kormánypárt kritikusai a jó szándék jeleként értelmeznék megválasztását. A Fidesz nem kiengedte a pozíciót a befolyása alól, hanem nem tudott megfelelő embert találni rá a saját soraiból. Vagy azért, mert az alkalmasak máshol kellenek, és őket nem lehet pótolni; vagy azért, mert nincsenek. Bármelyik is a megoldás, a lényeg, hogy túl kevesen vannak az alkalmasak.
EP-listavezetőt is kellett találni gyorsan, de ott sem tudtak senkit jutalmazni, előléptetni a kiemelt szereppel. Deutsch Tamáshoz, a párt egyik alapítójához fordultak, aki már tizenöt éve EP-képviselő, és így aligha alkalmas arra, hogy új lendületet vigyen a pártba, vagy új szavazókat nyerjenek vele...
EZ A REZSIM NEM GONDOLKODÓ EMBEREKET AKAR NEVELNI - ERCSE KRISZTA A KLUBRÁDIÓBAN
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.03.12.
Dési János vendége Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője, interkulturális szakértő volt a 2024. március 12-i Reggeli személyben. Arról beszélgettek, milyen helyzetben van most a hazai közoktatás. Mert olyan emberek irányítják az oktatást, akiknek fogalmuk sincs| arról, hogyan is működik az oktatás.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.03.12.
Dési János vendége Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője, interkulturális szakértő volt a 2024. március 12-i Reggeli személyben. Arról beszélgettek, milyen helyzetben van most a hazai közoktatás. Mert olyan emberek irányítják az oktatást, akiknek fogalmuk sincs| arról, hogyan is működik az oktatás.
NEM AKÁRHONNAN ÉRKEZETT REAGÁLÁS: A KANCELLÁRI IRÁNYÍTÁSI MODELL MEGBUKOTT
INDEX
Szerző: SÜMEGI NOÉMI
2024.03.13.
„A kancellári irányítási modell megbukott, a Nemzeti felsőoktatási törvény felülvizsgálatra szorul. A történelem – sajnos – ismétli magát a Zeneakadémián” – írja az Indexhez eljuttatott levelében Aszódi Attila, a BME Természettudományi Kar dékánja, a BME szenátusának tagja. A levél az Index tegnapi cikkére, illetve a Zeneakadémián történtekre reagál. „Ugyanez a kancellár, Kotán Attila másfél éve még a BME-n dolgozott, hasonló, elfogadhatatlan vezetési módszerekkel” – írja Aszódi Attila.
Feszült hangulatú szenátusi ülésre került sor tegnap, 2024. március 12-én délelőtt a Zeneakadémián, ahol megjelent mintegy hatvan diák, és beszédet mondott Németh Zoltán István, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (LFZE HÖK) elnöke.
Beszédében azt mondta: ha a kérdéseikre nem születik megfelelő és időszerű válasz, „arra számíthatunk, hogy a hallgatói közösség az elmúlt 149 évben nem tapasztalt módon fejezi ki elégedetlenségét, ami tovább súlyosbíthatja az egyetem jelenlegi helyzetét és mélyítheti az intézmény iránti bizalom hiányát, ezáltal országos és nemzetközi botrányt válthat ki. A döntés a kancellár úr kezében van”.
A dékán kifakad
Cikkünkre és a történtekre Aszódi Attila, a BME Természettudományi Kar dékánja, a BME szenátusának tagja reagált. Az Indexhez eljuttatott levelét az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük:
„Meghallja-e valaki a Zeneakadémia segélykiáltását?í"
Sokan aggódva nézzük azokat a híreket, amelyek a Zeneakadémiáról érkeznek. Legutóbb 2024. március 12-én írt arról számos sajtóorgánum, hogy botrány tört ki a Zeneakadémián, a hallgatók lázadnak, mert a kancellár lehetetlen helyzetet teremtett, egy éve nem jelenik meg a szenátus ülésein, meghatározó dolgozók mondanak fel, a működés feltételei nem biztosítottak, és az intézmény léte került veszélybe.
Ez a helyzet sajnos nem egyedülálló és nem először történik meg, sőt. Ugyanez a kancellár, Kotán Attila másfél éve még a BME-n dolgozott, hasonló, elfogadhatatlan vezetési módszerekkel. Akkor egy 240 éves, nemzetközi hírű, a területén itthon és külföldön kiemelkedő teljesítményt nyújtó intézményt, a Műegyetemet zilálta szét kárt okozott, és rombolta az állami intézményt. Valami hasonlót tesz most a Zeneakadémián....
Olyan szervezeti változásokat hajtott végre, melyeket nem volt hajlandó bevezetni az egyetem működését szabályozó alapvető dokumentumokba, a BME-nek rendszeresen és módszeresen kárt okozott, és rombolta az állami intézményt. Valami hasonlót tesz most a Zeneakadémián.
A károkat, amiket a Műegyetemen okozott, mind a mai napig nem heverte ki a szervezet. A kancellária azóta is diszfunkcionális. A szervezeti kultúra, amit Kotán Attila a BME-n meghonosított, most is folyamatos működési problémákat okoz. Egyetemi polgárként az ember csak azt nem érti, hogy miért és hogyan lehet ezt megcsinálni? Miért lehet az állami vagyont rombolni, a közös értékeket tönkretenni?
Hogyan lehet hagyni, hogy egy személy folytatólagosan és módszeresen, egymás után több felsőoktatási intézményben is tönkretegye az alapvető funkciókat és ellehetetlenítse a működést?
Szerző: SÜMEGI NOÉMI
2024.03.13.
Feszült hangulatú szenátusi ülésre került sor tegnap, 2024. március 12-én délelőtt a Zeneakadémián, ahol megjelent mintegy hatvan diák, és beszédet mondott Németh Zoltán István, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (LFZE HÖK) elnöke.
Beszédében azt mondta: ha a kérdéseikre nem születik megfelelő és időszerű válasz, „arra számíthatunk, hogy a hallgatói közösség az elmúlt 149 évben nem tapasztalt módon fejezi ki elégedetlenségét, ami tovább súlyosbíthatja az egyetem jelenlegi helyzetét és mélyítheti az intézmény iránti bizalom hiányát, ezáltal országos és nemzetközi botrányt válthat ki. A döntés a kancellár úr kezében van”.
A dékán kifakad
Cikkünkre és a történtekre Aszódi Attila, a BME Természettudományi Kar dékánja, a BME szenátusának tagja reagált. Az Indexhez eljuttatott levelét az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük:
„Meghallja-e valaki a Zeneakadémia segélykiáltását?í"
A kancellári irányítási modell megbukott, a Nemzeti felsőoktatási törvény felülvizsgálatra szorul. A történelem – sajnos – ismétli magát a Zeneakadémián.
Sokan aggódva nézzük azokat a híreket, amelyek a Zeneakadémiáról érkeznek. Legutóbb 2024. március 12-én írt arról számos sajtóorgánum, hogy botrány tört ki a Zeneakadémián, a hallgatók lázadnak, mert a kancellár lehetetlen helyzetet teremtett, egy éve nem jelenik meg a szenátus ülésein, meghatározó dolgozók mondanak fel, a működés feltételei nem biztosítottak, és az intézmény léte került veszélybe.
EGY 150 ÉVES MÚLTÚ, NEMZETKÖZI HÍRŰ INTÉZMÉNYNÉL FELFOGHATATLAN, HOGY ILYEN HOGYAN TUD MEGTÖRTÉNNI.
Ez a helyzet sajnos nem egyedülálló és nem először történik meg, sőt. Ugyanez a kancellár, Kotán Attila másfél éve még a BME-n dolgozott, hasonló, elfogadhatatlan vezetési módszerekkel. Akkor egy 240 éves, nemzetközi hírű, a területén itthon és külföldön kiemelkedő teljesítményt nyújtó intézményt, a Műegyetemet zilálta szét kárt okozott, és rombolta az állami intézményt. Valami hasonlót tesz most a Zeneakadémián....
ÜVÖLTÖZVE, A HATÁSKÖRÉT ÁTLÉPVE, A FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEIT SOROZATOSAN MEGSÉRTVE SODORTA AZ ŐRÜLETBE A BME DOLGOZÓIT.
Olyan szervezeti változásokat hajtott végre, melyeket nem volt hajlandó bevezetni az egyetem működését szabályozó alapvető dokumentumokba, a BME-nek rendszeresen és módszeresen kárt okozott, és rombolta az állami intézményt. Valami hasonlót tesz most a Zeneakadémián.
A károkat, amiket a Műegyetemen okozott, mind a mai napig nem heverte ki a szervezet. A kancellária azóta is diszfunkcionális. A szervezeti kultúra, amit Kotán Attila a BME-n meghonosított, most is folyamatos működési problémákat okoz. Egyetemi polgárként az ember csak azt nem érti, hogy miért és hogyan lehet ezt megcsinálni? Miért lehet az állami vagyont rombolni, a közös értékeket tönkretenni?
MIÉRT NEM HALLJÁK MEG A TERÜLETÉRT FELELŐS ÁLLAMI VEZETŐK AZOKAT A SEGÉLYKIÁLTÁSOKAT, AMELYEKET MOST A ZENEAKADÉMIA HALLGATÓI ÉS DOLGOZÓI KÜLDENEK A NAGYVILÁGNAK?
Hogyan lehet hagyni, hogy egy személy folytatólagosan és módszeresen, egymás után több felsőoktatási intézményben is tönkretegye az alapvető funkciókat és ellehetetlenítse a működést?
...
SÜTIVEL FIZETETT ÖNKÉNTESEK – A ZENEAKADÉMIA MÉLTATLAN AGÓNIÁJA
TELEX
Szerző: MERÉNYI DÁNIEL
2024.03.13.
„A segítségüket kérem, 17 éve dolgozom a Zeneakadémia oktatásszervezési felelőseként, de még sosem voltam olyan helyzetben, hogy Önöktől kérjek segítséget” – írta ki február 23-án Gazsi Olivia, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE – Zeneakadémia) Oktatási és Tanulmányi Osztályának vezetője a Facebookon. Kollégája egy másik egyetem jól fizető oktatási osztályára távozott, Kotán Attila, a Zeneakadémia kancellárja pedig a kapacitások optimalizálására hivatkozva nem kívánt felvenni senkit a helyére. A márciusi felvételiket azonban nem tudják önkéntesek nélkül megszervezni. A helyzetet jól mutatja, hogy az önkéntesek pár hetes munkáját „pénzzel nem, de csokival, házisütivel” tudnák honorálni.
A bejegyzés alatti kommentekben sokan ajánlották fel segítségüket, de legalább ennyien emlegették a szégyen kifejezést. Mindez Magyarország nemzetközi hírű felsőoktatási intézményében történt, és ez csak egy apró jele a nagy múltú intézmény krízisének.
A Zeneakadémia olyan kulturális ikonja Magyarországnak, mint a Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár vagy éppen az Operaház. Létrejöttét Liszt Ferencnek, Erkel Ferencnek köszönhetjük, falai között olyan óriások alkottak és tanítottak, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Kocsis Zoltán. Fennállásának százötven éve alatt olyan rangot vívott ki magának a világ majd minden pontján, amire nagyon kevés magyar brand volt képes. Egyértelmű, hogy egy ilyen kincset őrizni, éltetni kitüntető feladat. Nyilván nem könnyű munka, sokoldalú tehetséget kíván.
A Zeneakadémia teljesen egyedi intézmény, nem hasonlítható egyetlen más egyetemhez sem. Leegyszerűsítve két részből áll, egyrészt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemből (LFZE), másrészt egy koncertközpontból és a hozzá tartozó apparátusból, ami a koncertszervezést, egyéb rendezvények lebonyolítását, zenei felvételek kép- és hangrögzítését jelenti. Nyilván a két rész számtalan ponton összefonódik. Akkor működnek jól, ha az átjárás zavartalan. Bármelyik fél eredményes, az a másikat is erősíti.
Affrettando
De az irányításban több probléma is adódott az elmúlt években. 2015 óta több ember váltotta egymást a Zeneakadémia gazdasági irányításáért felelős kancellári poszton. Az első kancellár, Kupper András, 2015-ben öt hónap után távozott, miután mindenféle egyeztetés nélkül próbálta keresztülvinni a Szervezeti Működési Rend (SzMR) megváltoztatását, és ennek nagy botrány lett a vége. Őt követte Szentgyörgyvölgyi László, aki a gyöngyösi főiskoláról került a Zeneakadémia kancellári székébe. 2022-ben működése utolsó hónapjaira esett az állami egyetemek alapítványi modellre való átállítása, de ebben már nem számítottak rá. Valószínűleg azért, mert ő is aláírta a modellváltást élesen elutasító szenátusi nyilatkozatot.
A szenátusi ülés 2022 decemberében volt, Szentgyörgyvölgyit még abban a hónapban, karácsony előtt két nappal mentette fel a miniszterelnök. Akkor került a helyére a mostani kancellár, Kotán Attila. A matematika–fizika, illetve közgazdász szakon végzett Kotán 1996 és 2010 között fideszes és baloldali kormányok alatt is dolgozott az államigazgatásban, minisztériumokban. 2010 után a Magyar Államkincstár elnöke, majd a Magyar Tudományos Akadémia gazdasági igazgatója lett, aztán a Klebelsberg Központ elnökhelyettese volt. A Zeneakadémiára a Műegyetem kancellári posztjáról érkezett.
Vígh Andrea 2013-tól 2023-ig volt rektor, a lehetséges két ciklust ki is töltötte, harmadikra nem is pályázhatott így. De akadémiai források szerint megbízatása végére egyébként is „elfogyott körülötte a levegő”. Sem az egyetem, sem a magyar zenei élet képviselőivel nem volt felhőtlen a viszonya. A 2023 nyarán kiírt rektori pályázat első köre a túlzottan célzott kritériumai és diszkrimináltsága miatt botrányba fulladt, miután eléggé átlátszó volt, hogy felülről Keller András karmestert, hegedűművészt szeretnék az intézmény élén látni. A rektorválasztás második fordulója aztán eredménytelenül zárult, miután Keller visszalépett, mert belátta: a szenátustól semmiféle támogatásra nem számíthat.
Forrásaink szerint az egyetemi polgárság már az első kancellár érkezése óta teljesen bizalmatlan a kintről és fentről érkező embereket, módszereket és elképzeléseket illetően. Sokan érzik úgy, hogy minden olyan aktus, ami a megkérdezésük, jóváhagyásuk nélkül, bevonásuk mellőzésével, erőltetve történt, csak a kárukra vált...
Szerző: MERÉNYI DÁNIEL
2024.03.13.
A bejegyzés alatti kommentekben sokan ajánlották fel segítségüket, de legalább ennyien emlegették a szégyen kifejezést. Mindez Magyarország nemzetközi hírű felsőoktatási intézményében történt, és ez csak egy apró jele a nagy múltú intézmény krízisének.
A Zeneakadémia olyan kulturális ikonja Magyarországnak, mint a Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár vagy éppen az Operaház. Létrejöttét Liszt Ferencnek, Erkel Ferencnek köszönhetjük, falai között olyan óriások alkottak és tanítottak, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Kocsis Zoltán. Fennállásának százötven éve alatt olyan rangot vívott ki magának a világ majd minden pontján, amire nagyon kevés magyar brand volt képes. Egyértelmű, hogy egy ilyen kincset őrizni, éltetni kitüntető feladat. Nyilván nem könnyű munka, sokoldalú tehetséget kíván.
A Zeneakadémia teljesen egyedi intézmény, nem hasonlítható egyetlen más egyetemhez sem. Leegyszerűsítve két részből áll, egyrészt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemből (LFZE), másrészt egy koncertközpontból és a hozzá tartozó apparátusból, ami a koncertszervezést, egyéb rendezvények lebonyolítását, zenei felvételek kép- és hangrögzítését jelenti. Nyilván a két rész számtalan ponton összefonódik. Akkor működnek jól, ha az átjárás zavartalan. Bármelyik fél eredményes, az a másikat is erősíti.
Affrettando
De az irányításban több probléma is adódott az elmúlt években. 2015 óta több ember váltotta egymást a Zeneakadémia gazdasági irányításáért felelős kancellári poszton. Az első kancellár, Kupper András, 2015-ben öt hónap után távozott, miután mindenféle egyeztetés nélkül próbálta keresztülvinni a Szervezeti Működési Rend (SzMR) megváltoztatását, és ennek nagy botrány lett a vége. Őt követte Szentgyörgyvölgyi László, aki a gyöngyösi főiskoláról került a Zeneakadémia kancellári székébe. 2022-ben működése utolsó hónapjaira esett az állami egyetemek alapítványi modellre való átállítása, de ebben már nem számítottak rá. Valószínűleg azért, mert ő is aláírta a modellváltást élesen elutasító szenátusi nyilatkozatot.
A szenátusi ülés 2022 decemberében volt, Szentgyörgyvölgyit még abban a hónapban, karácsony előtt két nappal mentette fel a miniszterelnök. Akkor került a helyére a mostani kancellár, Kotán Attila. A matematika–fizika, illetve közgazdász szakon végzett Kotán 1996 és 2010 között fideszes és baloldali kormányok alatt is dolgozott az államigazgatásban, minisztériumokban. 2010 után a Magyar Államkincstár elnöke, majd a Magyar Tudományos Akadémia gazdasági igazgatója lett, aztán a Klebelsberg Központ elnökhelyettese volt. A Zeneakadémiára a Műegyetem kancellári posztjáról érkezett.
Irányítási problémákat okoz, hogy a Zeneakadémia 2023 októbere óta rektor nélkül működik.
Vígh Andrea 2013-tól 2023-ig volt rektor, a lehetséges két ciklust ki is töltötte, harmadikra nem is pályázhatott így. De akadémiai források szerint megbízatása végére egyébként is „elfogyott körülötte a levegő”. Sem az egyetem, sem a magyar zenei élet képviselőivel nem volt felhőtlen a viszonya. A 2023 nyarán kiírt rektori pályázat első köre a túlzottan célzott kritériumai és diszkrimináltsága miatt botrányba fulladt, miután eléggé átlátszó volt, hogy felülről Keller András karmestert, hegedűművészt szeretnék az intézmény élén látni. A rektorválasztás második fordulója aztán eredménytelenül zárult, miután Keller visszalépett, mert belátta: a szenátustól semmiféle támogatásra nem számíthat.
Forrásaink szerint az egyetemi polgárság már az első kancellár érkezése óta teljesen bizalmatlan a kintről és fentről érkező embereket, módszereket és elképzeléseket illetően. Sokan érzik úgy, hogy minden olyan aktus, ami a megkérdezésük, jóváhagyásuk nélkül, bevonásuk mellőzésével, erőltetve történt, csak a kárukra vált...
JÖNNEK A KÍNAI RENDŐRÖK, K.ENDRE ÚJABB PEDOBOTRÁNYA, TÓTH GABI ÉS A HOTELTŰZ, REPÜLJ LÖLŐVEL
SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2024.03.12.
Jönnek a kínai rendőrök, K.Endre újabb pedobotránya, Tóth Gabi és a hoteltűz, repülj Lölővel...
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2024.03.12.
Jönnek a kínai rendőrök, K.Endre újabb pedobotránya, Tóth Gabi és a hoteltűz, repülj Lölővel...
2024. március 12., kedd
INNOVÁCIÓ VAGY SZABADRABLÁS A KÖZÉPISKOLÁK EGYETEMI FENNTARTÁSBA VÉTELE? – 1. RÉSZ
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.03.12.
Az Óbudai Egyetem volt az első fecske, amely alapítványi egyetemként tavaly szeptembertől átvette a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium, valamint az óvodát, általános-, illetve középiskolát is működtető Orchidea Köznevelési Intézmény fenntartói jogait. Ma már 60 fenntartóváltási kérelem sorakozik a belügyminiszter íróasztalán, az alapítványi egyetemek és az egyházak sorra nyilvánították ki szándékukat az állami iskolák átvételére. Ez sokakban aggodalmat kelt a közoktatás jövőjét illetően. Erről beszélgettünk prof. Dr. Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával.
Az Óbudai Egyetem tavaly már fenntartásba vett két budapesti iskolát. Az idén február végén két székesfehérvári iskola fenntartói jogaira vonatkozó szándéknyilatkozatot nyújtott be az Óbudai Egyetem a mostani fenntartóhoz, nevezetesen a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskoláéra, valamint a Vasvári Pál Gimnáziuméra. Miért jó az egyetemnek, ha átveszi ezeket az iskolákat?
Azt előre kell bocsátanom, hogy a szándéknyilatkozatok megküldésével még semmi végleges nem történt, az átvételi folyamat most kezdődött el, de az majd csak május 31-én fog kiderülni, hogy mindenben meg tudtunk-e állapodni.
Ahhoz, hogy mindenki megértse, miért is fogtunk bele egy új oktatási ökoszisztéma kialakításába, messzebbről kell kezdenem a magyarázatot. Ma Magyarországon senki nem foglalkozik komolyan innováció-menedzsmenttel, pedig e nélkül nem lehet valódi áttörést elérni a gazdasági területen. Nagyon sok jó ötletük van a magyar fiataloknak már középiskolás és egyetemista korukban, de a mai iskolarendszer nem készíti fel a gyerekeinket arra, hogy ne csak ötleteljenek, hanem tanulják is meg kivitelezni, megvalósítani azokat. A magyar fiatalok többsége nem tudja piacra vinni a saját szellemi ötletét, nem tudja – tisztelet a nagyon kevés kivételnek – érvényre juttatni azt az innovációs folyamatot, amelyben az elképzeléséből termék vagy szolgáltatás lesz. Így pedig mindig a valakiknek a valakijük leszünk, társadalmi szinten a szemléletváltás hiánya kiszolgáltatottá tesz bennünket a gazdaságilag erősebb, az iparosításban előttünk járó országokkal szemben. Elsősorban a műszaki lehetőségekről beszélek, de igaz lehet ez művészeti, orvosi, bölcsész területen is. Ma nem tanítjuk meg a gyerekeinket arra, hogy piacosítás szempontjából élelmesek legyenek, hiszen az innovációmenedzsment egy szakma, amit mi is csak most tanulunk, de ha nem kezdjük el, tíz év múlva is minden marad a régiben. Amire mi törekszünk, az egy hosszú távú folyamat, szemléletváltás, egyfajta gondolkodásmód, amely a tantervekbe beillesztve komplex csomagként jelenik meg az egyetemhez tartozó középiskolákban. Az alapvető kiindulópontunk az, hogy amennyiben jó nevű középiskola szeretne velünk együtt dolgozni, azt minden esetben megfontoljuk. Egyébként most már nem is nekünk kell megkeresni a középiskolákat, ők fordulnak hozzánk, ez így történt a székesfehérvári intézmények esetében is...
Szerző: MILLEI ILONA
2024.03.12.
Az Óbudai Egyetem tavaly már fenntartásba vett két budapesti iskolát. Az idén február végén két székesfehérvári iskola fenntartói jogaira vonatkozó szándéknyilatkozatot nyújtott be az Óbudai Egyetem a mostani fenntartóhoz, nevezetesen a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskoláéra, valamint a Vasvári Pál Gimnáziuméra. Miért jó az egyetemnek, ha átveszi ezeket az iskolákat?
Azt előre kell bocsátanom, hogy a szándéknyilatkozatok megküldésével még semmi végleges nem történt, az átvételi folyamat most kezdődött el, de az majd csak május 31-én fog kiderülni, hogy mindenben meg tudtunk-e állapodni.
Ahhoz, hogy mindenki megértse, miért is fogtunk bele egy új oktatási ökoszisztéma kialakításába, messzebbről kell kezdenem a magyarázatot. Ma Magyarországon senki nem foglalkozik komolyan innováció-menedzsmenttel, pedig e nélkül nem lehet valódi áttörést elérni a gazdasági területen. Nagyon sok jó ötletük van a magyar fiataloknak már középiskolás és egyetemista korukban, de a mai iskolarendszer nem készíti fel a gyerekeinket arra, hogy ne csak ötleteljenek, hanem tanulják is meg kivitelezni, megvalósítani azokat. A magyar fiatalok többsége nem tudja piacra vinni a saját szellemi ötletét, nem tudja – tisztelet a nagyon kevés kivételnek – érvényre juttatni azt az innovációs folyamatot, amelyben az elképzeléséből termék vagy szolgáltatás lesz. Így pedig mindig a valakiknek a valakijük leszünk, társadalmi szinten a szemléletváltás hiánya kiszolgáltatottá tesz bennünket a gazdaságilag erősebb, az iparosításban előttünk járó országokkal szemben. Elsősorban a műszaki lehetőségekről beszélek, de igaz lehet ez művészeti, orvosi, bölcsész területen is. Ma nem tanítjuk meg a gyerekeinket arra, hogy piacosítás szempontjából élelmesek legyenek, hiszen az innovációmenedzsment egy szakma, amit mi is csak most tanulunk, de ha nem kezdjük el, tíz év múlva is minden marad a régiben. Amire mi törekszünk, az egy hosszú távú folyamat, szemléletváltás, egyfajta gondolkodásmód, amely a tantervekbe beillesztve komplex csomagként jelenik meg az egyetemhez tartozó középiskolákban. Az alapvető kiindulópontunk az, hogy amennyiben jó nevű középiskola szeretne velünk együtt dolgozni, azt minden esetben megfontoljuk. Egyébként most már nem is nekünk kell megkeresni a középiskolákat, ők fordulnak hozzánk, ez így történt a székesfehérvári intézmények esetében is...
ÉLETÜK VÉGÉIG KAPJÁK A FIZETÉST A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖK – JÓL VAN EZ ÍGY?
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.03.12,
Ötmilliós havi fizetés, állami rezidencia, háromfős titkárság, szolgálati autó sofőrrel és évi több tízmilliós jótékonysági keret. Ezt mind mi fizetjük a korábbi köztársasági elnököknek. Akkor is, ha kitöltötték a hivatali idejüket, és akkor is, ha megbuktak. Megérdemlik? L. Dézsi Zoltán riportja.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.03.12,
Ötmilliós havi fizetés, állami rezidencia, háromfős titkárság, szolgálati autó sofőrrel és évi több tízmilliós jótékonysági keret. Ezt mind mi fizetjük a korábbi köztársasági elnököknek. Akkor is, ha kitöltötték a hivatali idejüket, és akkor is, ha megbuktak. Megérdemlik? L. Dézsi Zoltán riportja.
HELSINKI BIZOTTSÁG: NEGYEDIK ÉVE ÉL VISSZA A KORMÁNY A VESZÉLYHELYZETTEL
SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.03.12.
Hétfőn volt a veszélyhelyzet első kihirdetésének negyedik évfordulója. 2020. március 11. óta a kormány, élve – jogvédők szerint visszaélve – korlátlan felhatalmazásával, számos olyan veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, amelyeknek semmi közük nem volt a koronavírus-járványhoz vagy az orosz–ukrán háborúhoz.
A kormány 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet, azóta – egy pár hónapos időszakot leszámítva – folyamatosan fennáll a rendeleti kormányzás, ami lehetővé teszi, hogy a kormány egyik napról a másikra felülírjon törvényeket – közölte a Magyar Helsinki Bizottság.
A jogvédő civil szervezet szerint a szabályozással egyebek mellett az a probléma, hogy a túl tágan és általánosan megfogalmazott szabályok gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást adnak az Orbán-kormánynak, amit ki is használt, több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el.
Számos ilyen rendeletnek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, a koronavírus-járványhoz vagy az Ukrajnában zajló háborúhoz, hanem a kormány politikai céljait szolgálta – írta a Helsinki Bizottság.
A veszélyhelyzet 2024. május 23-ig tart, de egy törvénytervezet szerint a kormány újból felhatalmazást kapna arra, hogy újabb 180 nappal meghosszabbítsa, 2024. november 19-ig – írja a Helsinki Bizottság, amely összeszedett jó pár olyan rendeletet, amelyben a járványra vagy a háborúra hivatkozva a kormány valamilyen egészen más területet szabályozott...
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.03.12.
A kormány 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet, azóta – egy pár hónapos időszakot leszámítva – folyamatosan fennáll a rendeleti kormányzás, ami lehetővé teszi, hogy a kormány egyik napról a másikra felülírjon törvényeket – közölte a Magyar Helsinki Bizottság.
A jogvédő civil szervezet szerint a szabályozással egyebek mellett az a probléma, hogy a túl tágan és általánosan megfogalmazott szabályok gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást adnak az Orbán-kormánynak, amit ki is használt, több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el.
Számos ilyen rendeletnek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, a koronavírus-járványhoz vagy az Ukrajnában zajló háborúhoz, hanem a kormány politikai céljait szolgálta – írta a Helsinki Bizottság.
Ehhez kapcsolódóan: Akkor van veszélyhelyzet, amikor csak a kormány akarja
A veszélyhelyzet 2024. május 23-ig tart, de egy törvénytervezet szerint a kormány újból felhatalmazást kapna arra, hogy újabb 180 nappal meghosszabbítsa, 2024. november 19-ig – írja a Helsinki Bizottság, amely összeszedett jó pár olyan rendeletet, amelyben a járványra vagy a háborúra hivatkozva a kormány valamilyen egészen más területet szabályozott...
GÁBORT GYÖRGY: AZ ÁLLAMFŐ BEIKTATÁSÁT KÖVETŐ POSZTOM UTÁN SOKAN KÉRDEZTÉK, HOGY HA RAJTAM MÚLNA, MIT TENNÉK VAGY MIT JAVASOLNÉK EGY ILYEN ESETBEN
FACEBOOK
Szerző. GÁBOR GYÖRGY
2024.03.12.
Ha én volnék az állam vagy én volnék a hatalom, mindenekelőtt betartanám az Alaptörvény és a 2011. évi, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló CCVI. törvény vonatkozó passzusait. Így az Alaptörvény VII. cikkének (3) bekezdését: „Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek”, valamint a 2011. évi CCVI. törvény preambulumában foglaltakat, azt, hogy „tekintettel az állam világnézeti semlegességére és a felekezetek közötti békés együttélésre való törekvésre…”
Ez konkrétan azt jelentené, hogy miután az államfő beiktatása állami ceremónia, azon az egyházak képviselői más vendégekkel együtt természetesen jelen lehetnek, de nem kapnának szót. Csak emlékeztetnék: ahogy most sem kapott szót mondjuk az MTA elnöke, s nem kaptak szót az oktatás, az egészségügy, a tudományok és a művészetek, a civil szervezetek, az egyetemek stb., stb képviselői sem.
A „történelmi egyházak” minden jogszerűséget nélkülöző, semmiféle jogi relevanciával nem rendelkező fogalmát végképp elfelejteném. Tetszik, nem tetszik, adott a 27 „bevett egyház”, ezeknek egy-egy képviselőjét meghívnám (ahol létezik vallási és világi vezetés, ott természetesen mindkét vezetőt), de egyiket sem emelném ki azzal, hogy az övé „történelmi egyház”, így ő beszélhet, a többi pedig maradjon csöndben, ahogy ez most megtörtént, hiszen mindez súlyosan diszkriminatív és szögesen ellentétes az Alaptörvény és a 2011. évi CCVI. törvény szellemiségével. Mi van azokkal az állampolgárokkal, akik egyik megszólaló egyházhoz, felekezethez sem tartoznak, vagy mert felekezeteken kívüliek, vagy mert mondjuk a Mazsihiszhez, az Unitárius Egyházhoz vagy a Hit Gyülekezetéhez stb. sorolják be önmagukat? Mind a 27 bevett egyház képviselője – ha óhajtja – legyen jelen, de ne emelkedjen szólásra, s kiváltképp ne történhessen meg, ami megtörtént, hogy a hatalom rábök négy egyházra, azt mondja, hogy ezek „történelmi egyházak”, következésképp ők megszólalhatnak, a többinek azonban csönd! Az állam nem turkászhat kedvére a bevett egyházak között, ezt szeretem, ezt nagyon-nagyon szeretem, ezt nem szeretem, ezt egyenesen gyűlölöm, hiszen mindegyik felé egyforma távolságtartásra kötelezett. És ha ezek igazán büszke egyházak lennének, ezt az autonómiát maguk követelnék meg, ahogy azt egykor Deák Ferenc mondta: „Szabad egyház szabad államban.”
A hivatalos beiktatást követően az államfő, élve a vallási és lelkiismereti szabadság jogával, saját egyházától, felekezetétől természetesen részesülhet áldásban, s az érintett egyház vagy felekezet a maga hagyományainak és szokásainak megfelelően, szakrális keretek között felköszöntheti az államfőt, ám ez semmiképpen sem minősülhet állami, kizárólag privát eseménynek.
Szerző. GÁBOR GYÖRGY
2024.03.12.
Ez konkrétan azt jelentené, hogy miután az államfő beiktatása állami ceremónia, azon az egyházak képviselői más vendégekkel együtt természetesen jelen lehetnek, de nem kapnának szót. Csak emlékeztetnék: ahogy most sem kapott szót mondjuk az MTA elnöke, s nem kaptak szót az oktatás, az egészségügy, a tudományok és a művészetek, a civil szervezetek, az egyetemek stb., stb képviselői sem.
A „történelmi egyházak” minden jogszerűséget nélkülöző, semmiféle jogi relevanciával nem rendelkező fogalmát végképp elfelejteném. Tetszik, nem tetszik, adott a 27 „bevett egyház”, ezeknek egy-egy képviselőjét meghívnám (ahol létezik vallási és világi vezetés, ott természetesen mindkét vezetőt), de egyiket sem emelném ki azzal, hogy az övé „történelmi egyház”, így ő beszélhet, a többi pedig maradjon csöndben, ahogy ez most megtörtént, hiszen mindez súlyosan diszkriminatív és szögesen ellentétes az Alaptörvény és a 2011. évi CCVI. törvény szellemiségével. Mi van azokkal az állampolgárokkal, akik egyik megszólaló egyházhoz, felekezethez sem tartoznak, vagy mert felekezeteken kívüliek, vagy mert mondjuk a Mazsihiszhez, az Unitárius Egyházhoz vagy a Hit Gyülekezetéhez stb. sorolják be önmagukat? Mind a 27 bevett egyház képviselője – ha óhajtja – legyen jelen, de ne emelkedjen szólásra, s kiváltképp ne történhessen meg, ami megtörtént, hogy a hatalom rábök négy egyházra, azt mondja, hogy ezek „történelmi egyházak”, következésképp ők megszólalhatnak, a többinek azonban csönd! Az állam nem turkászhat kedvére a bevett egyházak között, ezt szeretem, ezt nagyon-nagyon szeretem, ezt nem szeretem, ezt egyenesen gyűlölöm, hiszen mindegyik felé egyforma távolságtartásra kötelezett. És ha ezek igazán büszke egyházak lennének, ezt az autonómiát maguk követelnék meg, ahogy azt egykor Deák Ferenc mondta: „Szabad egyház szabad államban.”
A hivatalos beiktatást követően az államfő, élve a vallási és lelkiismereti szabadság jogával, saját egyházától, felekezetétől természetesen részesülhet áldásban, s az érintett egyház vagy felekezet a maga hagyományainak és szokásainak megfelelően, szakrális keretek között felköszöntheti az államfőt, ám ez semmiképpen sem minősülhet állami, kizárólag privát eseménynek.
SÍKLAKI ISTVÁN: VÉGLEG ELMULASZTOTTUK A SZEMBENÉZÉST ELŐDEINK TETTEIVEL
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.03.12.
Míg a saját tetteinkkel nem nézünk szembe, jobb, ha békén hagyjuk az elődeinket, tanácsolja mindannyiunknak Síklaki István szociálpszichológus. Hisz tudjuk, hogy ebben az országban a nyilasokból lettek a kommunisták, a komcsikból most az új nyilasok. Ez így működik folyamatosan. Ez egy szilárd trend, és amíg ez valahogy meg nem törik, addig teljesen mindegy, hogy számolgatjuk-e, hogy pontosan hány történelmi szembenézést mulasztottunk el. Sokat. De szerinte ez a lehetőség már végleg elmúlt.
Orbán Viktor még az új államfő, Sulyok Tamás beiktatása előtt adott egy interjút az M1-nek és azt mondta, most pont egy olyan köztársasági elnök tudja leginkább szolgálni Magyarország érdekét, amilyen ő. Amikor pedig – persze, a részletek említése nélkül – megkérdezték tőle, mit szól az új államfőt ért „támadásokhoz”, csak annyit mondott: „Ez Magyarország, ez ilyen.” Ön szerint valóban el lehet intézni Sulyok botrányát ezzel?
Igen. Mert ez Magyarország, ez ilyen.
A botrányt valójában az váltotta ki, hogy Sulyok azt mondta, apjának egy kommunista, ügyvédi leszámolás miatt kellett bujkálnia, történészek viszont kiderítették, a valódi ok feltételezhetően az lehetett, hogy szerepet vállalt egy hazai náci pártban.
Igen, csakhogy itt mindenki látványosan hazudozik össze-vissza. Kit érdekel, hogy ez az ember mikor, mit hazudott? Azokat a választótömegeket, akik Orbánt választják, ez egyáltalán nem érdekli.
A pár napja hivatalban levő államfő „nemtelen támadásnak” minősítette az édesapjával kapcsolatban elhangzott vádakat. Mint mondta, „méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően, mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt” Valóban Magyarország az az ország, ahol tabu volt a múlt, és a mindenkori politikai áramlatnak megfelelően változtak mindig is az önéletrajzok, és a család egykori szerepe a történelemben?
Persze. Hát tudjuk, hogy a nyilasokból lettek a kommunisták, a komcsikból most az új nyilasok. Ez így működik folyamatosan.
De miért?
Hát azért, mert ez egy ilyen ország.
De miért ilyen ez az ország?
Azért, mert már sok-sok nemzedék óta nyomorult emberek lakják, akiknek életben kellett és kell maradniuk. Az életben maradáshoz pedig egy olyan típusú berendezkedésben, amilyen itt az elmúlt 200 évben volt, ez az út. Ezért.
Végül is hány történelmi szembenézést nem végzett el Magyarország, és hová vezet mindez?
Oda vezet, ahol most is tartunk éppen. Én nem számoltam, hogy hány történelmi szembenézést nem végeztünk el, de végül is teljesen mindegy, hogy kettőt vagy ötöt. Mert ez egy szilárd trend, és amíg ez valahogy meg nem törik, addig teljesen mindegy, hogy számolgatjuk-e, pontosan hányat mulasztottunk el. Sokat, persze...
Szerző: MILLEI ILONA
2024.03.12.
Orbán Viktor még az új államfő, Sulyok Tamás beiktatása előtt adott egy interjút az M1-nek és azt mondta, most pont egy olyan köztársasági elnök tudja leginkább szolgálni Magyarország érdekét, amilyen ő. Amikor pedig – persze, a részletek említése nélkül – megkérdezték tőle, mit szól az új államfőt ért „támadásokhoz”, csak annyit mondott: „Ez Magyarország, ez ilyen.” Ön szerint valóban el lehet intézni Sulyok botrányát ezzel?
Igen. Mert ez Magyarország, ez ilyen.
A botrányt valójában az váltotta ki, hogy Sulyok azt mondta, apjának egy kommunista, ügyvédi leszámolás miatt kellett bujkálnia, történészek viszont kiderítették, a valódi ok feltételezhetően az lehetett, hogy szerepet vállalt egy hazai náci pártban.
Igen, csakhogy itt mindenki látványosan hazudozik össze-vissza. Kit érdekel, hogy ez az ember mikor, mit hazudott? Azokat a választótömegeket, akik Orbánt választják, ez egyáltalán nem érdekli.
A pár napja hivatalban levő államfő „nemtelen támadásnak” minősítette az édesapjával kapcsolatban elhangzott vádakat. Mint mondta, „méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően, mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt” Valóban Magyarország az az ország, ahol tabu volt a múlt, és a mindenkori politikai áramlatnak megfelelően változtak mindig is az önéletrajzok, és a család egykori szerepe a történelemben?
Persze. Hát tudjuk, hogy a nyilasokból lettek a kommunisták, a komcsikból most az új nyilasok. Ez így működik folyamatosan.
De miért?
Hát azért, mert ez egy ilyen ország.
De miért ilyen ez az ország?
Azért, mert már sok-sok nemzedék óta nyomorult emberek lakják, akiknek életben kellett és kell maradniuk. Az életben maradáshoz pedig egy olyan típusú berendezkedésben, amilyen itt az elmúlt 200 évben volt, ez az út. Ezért.
Végül is hány történelmi szembenézést nem végzett el Magyarország, és hová vezet mindez?
Oda vezet, ahol most is tartunk éppen. Én nem számoltam, hogy hány történelmi szembenézést nem végeztünk el, de végül is teljesen mindegy, hogy kettőt vagy ötöt. Mert ez egy szilárd trend, és amíg ez valahogy meg nem törik, addig teljesen mindegy, hogy számolgatjuk-e, pontosan hányat mulasztottunk el. Sokat, persze...
KITÖRT A BOTRÁNY A ZENEAKADÉMIÁN, LÁZADNAK A HALLGATÓK
INDEX
Szerző: SÜMEGI NOÉMI
2024.03.12.
Az Index információi szerint feszült hangulatú szenátusi ülésre került sor ma, 2024. március 12-én délelőtt a Zeneakadémián, ahol megjelent mintegy hatvan diák, és beszédet mondott Németh Zoltán István, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (LFZE HÖK) elnöke. Beszédében azt mondta, hogy az egyetemi vezetés egy részének döntései és azok következményei miatt úgy gondolják, eljött az idő, hogy kritikusan szemléljék
Szerző: SÜMEGI NOÉMI
2024.03.12.
a jelenlegi helyzetet.
Az elmúlt napok üzengetései után az Index információi szerint feszült hangulatú szenátusi ülésre került sor a Zeneakadémián, ahol megjelent mintegy hatvan diák, és beszédet mondott Németh Zoltán István, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (LFZE HÖK) elnöke, amiben elmondta: ha a kérdéseikre nem születik megfelelő és időszerű válasz,
Beszédét az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük....
Az elmúlt napok üzengetései után az Index információi szerint feszült hangulatú szenátusi ülésre került sor a Zeneakadémián, ahol megjelent mintegy hatvan diák, és beszédet mondott Németh Zoltán István, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (LFZE HÖK) elnöke, amiben elmondta: ha a kérdéseikre nem születik megfelelő és időszerű válasz,
arra számíthatunk, hogy a hallgatói közösség az elmúlt 149 évben nem tapasztalt módon fejezi ki elégedetlenségét, ami tovább súlyosbíthatja az egyetem jelenlegi helyzetét és mélyítheti az intézmény iránti bizalom hiányát, ezáltal országos és nemzetközi botrányt válthat ki. A döntés a kancellár úr kezében van.
Beszédét az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük....
MAGÁN VAGY KÖZEGÉSZSGÜGY - HOL GYÓGYULJUNK?
TELEX PODCAST
Szerző: TELEX PODCAST
2024.03.12.
A Téma heti adásában Álmos Pétert (Magyar Orvosi Kamara) és Kóka Jánost (Doktor24) láttuk vendégül, a téma pedig a magánegészségügy és a közegészségügy helyzete, viszonya volt
Szerző: TELEX PODCAST
2024.03.12.
A Téma heti adásában Álmos Pétert (Magyar Orvosi Kamara) és Kóka Jánost (Doktor24) láttuk vendégül, a téma pedig a magánegészségügy és a közegészségügy helyzete, viszonya volt
UNGVÁRY KRISZTIÁN: A GYURCSÁNY-VILLA - ÉS MÁS TÖRTÉNETEK
UNGVÁRI KRISZTIÁN PODCASTJA
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.03.11.
Ez az adás a Szemlőhegy utca 42-ről, valamint Gyurcsány Ferencről, Kövér László családjáról és egy tönkretett kiállításról szól, amelyet Gyekiczki András és Rajk László hozott létre és Pápa fideszes önkormányzata lehetetlenített el.
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.03.11.
Ez az adás a Szemlőhegy utca 42-ről, valamint Gyurcsány Ferencről, Kövér László családjáról és egy tönkretett kiállításról szól, amelyet Gyekiczki András és Rajk László hozott létre és Pápa fideszes önkormányzata lehetetlenített el.
MIBŐL ÉLÜNK AZ IDÉN? A GAZDASÁG KILÁTÁSAI 2024-BEN. PALÓCZ ÉVA, INFORÁDIÓ, ARÉNA
INFORÁDIÓ / ARÉNA PODCAST
Műsorvezető: KOCSONYA ZOLTÁN
2024.03.12.
Milyen állapotban van Magyarország gazdasága 2024 tavaszán? Hogyan értékelhető az elmúlt év és az idei évkezdet? Milyen külső és belső okok a meghatározóak ezen a téren? Növekedés vagy/és egyensúly?
Műsorvezető: KOCSONYA ZOLTÁN
2024.03.12.
Milyen állapotban van Magyarország gazdasága 2024 tavaszán? Hogyan értékelhető az elmúlt év és az idei évkezdet? Milyen külső és belső okok a meghatározóak ezen a téren? Növekedés vagy/és egyensúly?
Mire számít a Kopint-Tárki: idén mekkora lehet a növekedés? Mivel lehet számolni a környező országokban illetve Európában? Mire számít a Kopint az infláció alakulásában a következő hónapokban és az év egészében? Lehet-e bízni abban, hogy egy tartós dezinflációs folyamat indult el Magyarországon? Van-e olyan tényező, ami kibillentheti a gazdaságot a dezinflációs folyamatból? Vannak-e munkaerőpiaci tartalékok? Hogyan növelhető a munkapiaci aktivitás? A kiskereskedelmi forgalomról milyen friss adatok vannak? Mit mutanak az ipari termelésre vonatkozó számadatok? Mennyiben nőhet a fogyasztás az idei évben? Mit jelenthet a fogyasztásalapú növekedés?
Van-e veszélye a magas államháztartási hiányadatnak? Milyen következményei lehetnek mindennek a gazdaságra? Hogyan és mennyiben változott a magyar export szerkezete? Honnan érkeznek most leginkább külföldi befektetések Magyarországra? Elindult a jegybanki kamatcsökkentés. Mikor indulhat be komolyabban a vállalati és lakossági hitelezés? MIlyen árfolyamokkal számolhatunk az euróval és a dollárral szemben? Mennyire lesznek tartósak az árfolyamok?
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.03.12-én. A műsorvezető Kocsonya Zoltán. Podcast.
ORBÁN VIKTOR ELÁRULJA MAGYARORSZÁGOT ÉS EURÓPÁT DONALD TRUMP TÁMOGATÁSÁVAL
DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.03.12.
Orbán Viktor és Donald Trump randiztak. Azzal, hogy a vezér Trumpot támogatja, elárulja Európát, és benne Magyarországot is.
Szerző: Dave
2024.03.12.
Orbán Viktor és Donald Trump randiztak. Azzal, hogy a vezér Trumpot támogatja, elárulja Európát, és benne Magyarországot is.
MIT KEZDJÜNK A MAGYAROK ALKOHOLIZMUSÁVAL? ZACHER GÁBOR VÁLASZOL
BIZOTTSÁG #1 / PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.03.12.
Valamiben, úgy tűnik, szinte biztosan világelsők vagyunk: az alkoholizmusban, amelynek társadalmi mértéke bátran nevezhető hungarikumnak. De az állam felelőssége-e visszaszorítani a magyar emberek alkoholfogyasztását? Szükség van-e nemzeti alkoholstratégiára, és ha igen: miről szóljon, meddig merészkedjen? A hozzáférést korlátozza központilag, tiltson, vagy a megelőzésre, nevelésre helyezze a hangsúlyt? Politikai kérdés-e a magyar emberek kóros boldogtalansága? Többet árt vagy használ a száraz november? Kellenek-e „nemzeti italboltok”?
Szerző: PARTIZÁN
2024.03.12.
Valamiben, úgy tűnik, szinte biztosan világelsők vagyunk: az alkoholizmusban, amelynek társadalmi mértéke bátran nevezhető hungarikumnak. De az állam felelőssége-e visszaszorítani a magyar emberek alkoholfogyasztását? Szükség van-e nemzeti alkoholstratégiára, és ha igen: miről szóljon, meddig merészkedjen? A hozzáférést korlátozza központilag, tiltson, vagy a megelőzésre, nevelésre helyezze a hangsúlyt? Politikai kérdés-e a magyar emberek kóros boldogtalansága? Többet árt vagy használ a száraz november? Kellenek-e „nemzeti italboltok”?
Indul a Partizán új műsora, a Bizottság, amelynek első vendége Zacher Gábor orvos, oktató, toxikológus – vele beszélget az adás házigazdája, Tóth Jakab, valamint öt bizottsági tag is kérdezi. És kik ők és miért hívtuk őket? Ez is kiderül az adásból.
BESZÁMÍTHATATLANOK
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.03.12.
F. J. huszonhét éves magyar állampolgár egy Hódmezővásárhely közeli ültetvényen marihuánát termesztett, mint először kiderült azért, hogy az ebből befolyó profitból fedezze a háza felújítását. Ahogyan látszik, ez eddig színtiszta közgazdaságtan kiadásokról és bevételekről azzal az elégedett felsóhajtással: de jó, hogy a fiatalember nem lopni akart, ami tevékenység bevett és a nagyoknak legális pénzszerzési mód a NER-ben.
Szerző: Rezeda
2024.03.12.
S bár a lopás még lehet megengedett, a marihuána termesztése azonban sohasem, mert olyan ez a Fidesznek, mint az ördög cimborasága, azaz például egyszerűbb lett volna pálinkát főznie, és abból bevakoltatni a házat. A pálinka közkeletűen (lásd Orbán apánk) alapvető élelmiszer, így attól elhülyülni magyar virtus, a jointtól elszállni pedig üldözendő. Innen nézvést tehát kulturális kérdés, mi tetszik a hatalomnak és mi nem.
A marihuána nem. De nem is ez az érdekes igazán, hanem az, hogy az emlegetett F. J. a hódmezővásárhelyi Fidelitas alelnöke volt, s mint ilyen a Fidesz utánpótlásának ormain helyezkedett el. Később lehetett volna akármilyen államtitkár vagy netán miniszter is, voltaképp már rajta volt a sínen, ami a hatalom belső köreibe vezet, s hogy lebukott, ezt cseszte el. Várhatott volna a házfelújítással, amíg felemelkedve eleget tud lopni hozzá.
Így járt. Türelmetlen volt, de nem is ez az érdekes igazán, hanem az, hogy most volt a tárgyalása épp, ahol a törvény teljes szigorával – netán statuálással – kellene szembenéznie, mint Pelikán gátőrnek A tanúban. F. J., illetve a védőügyvédje azonban egy huszárvágással mentené a törvény markából a megtévedettet, és azzal állt elő, hogy a védenc, a Fidelitas alelnök tettének elkövetésekor nem volt beszámítható. Delikát, jegyezzük meg gyorsan.
Olvasatunkban a nem beszámítható azt jelenti, nem tudja, mit cselekszik, ami azt a felettébb érdekes folyományt hozza maga után, hogy az akármilyen okból beszámíthatatlan ember arra alkalmatlan, hogy őt elítéljék, arra azonban igen, hogy a Párt ifjúsági élcsapatának oszlopos tagja legyen a még fényesebb jövő ígéretével. Nem tudom, érezzük-e itt az ordas ellentmondást, bár még az is lehet, ilyen egyáltalán nincsen benne.
Mert, ha rossz szándékunk volna, akkor csuklyás szemeinket a Fidesz nagyjaira is vetnénk, miniszterekre, államtitkárokra, EP választási listavezetőre, s ha alaposabban megnézzük őket, arra kell jutnunk, nem sokban különböznek ettől az F. J.-től, a beszámíthatatlanságban. Annyi csupán, hogy ők nem buktak meg vadkenderrel, a listavezető például nem is ezt, hanem a kokót kedveli. Ehhez van szokva. Ám ezen a ponton kognitív készségekről elmélkedünk inkább.
És innen haladunk tovább. F. J. védőügyvédje ugyanis megcifrázta a dolgot, s arra hivatkozott, „Az elmeműködés kóros állapotában, személyiségzavarban szenvedett, ami enyhe fokban korlátozta őt abban, hogy a cselekménye következményeit felismerje”. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mindeközben a Fidelitas oszlopos tagja volt a terhelt, de ezzel a tárgyalóteremben senki nem foglalkozott. Azon kívül is csak én, úgy látszik.
De haladjunk tovább a szakértőhöz, aki szintén a tárgyaláson terítette ki kártyáit, ami szerint „mentális zavara neuraszténiás tünetekben nyilvánul meg, tehát folyamatosan, családi konfliktusok kapcsán elkerülő, elhárító magatartás kialakulása jellemezte. Mindezek miatt az alkoholt és a kábítószert is terápiás célzattal használta”. Ez már annyira szép, hogy festeni sem igazán lehet szebbet, mert ezen a ponton jelenik meg előttünk Szájer az ereszen.
Nem azért, amit amúgy gondolnának, hanem abban a kontextusban, hogy van ez a párt, a Fidesz, amelyik a társadalomra olyan normákat akar rákényszeríteni, amelyet maga soha nem tart be. S emiatt, ha olykor lebuknak, az nem azért kínos, mert netán gyengének bizonyulnak, hanem azért, mert itt látunk bele a hazugságok mélyire (nemi identitás, kereszténység és most a kábszer), hogy dirigálnak, de romlottabbak, mint egy kilukadt egysejtű.
Mindezt azonban eddig is tudtuk. Ez az ügy azonban az első, amikor valamely fideszistáról bebizonyosodik – vagy csak így próbálják kivakarni a szarból -, hogy amikor élénk közéleti tevékenységet folytatott, pofázott, vádaskodott vagy más módon rontotta a levegőt, nem volt beszámítható állapotban. Igaz lehet ez sok fideszi nagyemberre is, egészen a piramis csúcsáig gondolva a történetet, de ezt mindenkinek a képzeletére bízom.
Hátra lenne még mindenféle következtetések levonása, de ez több szempontból is teljesen fölösleges. Azért mégpedig, mert eddig is tudtuk, ez így van, ez a sztori azonban adott egy újabb igazolást, egy kis szeletkét a nagy egész tortáról. Arról, hogy romlott az egész, a velejéig és a legalsóbb ganajtúró szintig, itt örömünk és tovább-gondolkodásunk majd akkor keletkezik, ha ezt a fidelitaszos F. J.-t ezek miatt és ilyen körülmények között tényleg felmentik.
2024. március 11., hétfő
NAPIREND NÉLKÜLI BARÁTI CSEVEGÉS TRUMPPAL, VIRÁGCSOKOR A VOLT FIRST LADYNEK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.03.11.
Melania Trump hosszú idő után először mutatkozott a nyilvánosságban a floridai golfklubban, ahol Orbán nagy csokor virágot nyújtott át neki. Joe Biden pennsylvaniai kampánygyűlésén úgy fogalmazott, Donald Trump olyan emberrel találkozik, aki nyíltan arról beszélt, hogy a demokrácia nem működőképes. Nemzetközi lapszemle.
Orbán Viktor és Donald Trump találkozójáról előbbi közösségi médiás bejegyzései alapján számolt be a CNN – ami önmagában is sokat elárul. A volt elnök gyűlöli a CNN-t, nyilván közelébe nem engedi. Orbánnal viszont népes stáb mehetett dokumentálni a számára világraszóló eseményt. A CNN idézi Trumpot, aki szerint Orbánt nemcsak Európában, de világszerte tisztelik. A CNN megjegyzi, hogy a tanácsadókkal folytatott szűkkörű beszélgetés kb. egy órán át tartott, amolyan baráti együttlét jelleget öltött, mivelhogy hivatalos napirendje nem volt a találkozónak. Ahogy a Klubrádió is megtudta saját forrásaiból, a CNN is úgy tudja, hogy Orbán hívatta meg magát Trumphoz. A Fehér Ház pedig megerősítette, hogy Orbán nem kereste a Joe Biden elnökkel való találkozó lehetőségét és az elnök sem kívánt találkozni vele. Sőt, Biden aggályát fejezte ki, hogy a két autokrata vezető találkozott. Pennsylvaniai kampánygyűlésén úgy fogalmazott: Trump egy olyan emberrel találkozik, aki nyíltan beszélt arról, hogy a demokrácia nem működőképes, ő tulajdonképpen a diktatúrákhoz vonzódik. Én viszont egy olyan jövőt képzelek el a hazámnak, amelyben megvédjük a demokrácia vívmányait – mondta Biden.
S nemcsak a CNN, de például a Hindustan Times is felfigyelt arra, hogy az utóbbi időben a nyilvánosság előtt nem mutatkozó Melania Trump váratlanul megjelent a floridai golfklubban rendezett koncerten, ahol Orbán egy óriási virágcsokrot nyújtott át neki, miközben Roy Orbison Oh, Pretty Woman c. számát játszotta a zenekar.
Az amerikai közszolgálati PBS News Tv csaknem 6 percben foglalta össze Orbán regnálását amerikai útja alkalmából. Megszólalt a magyar Külügyi Intézet vezetője, a nem mellesleg amerikai Dr. Gladden Pappin, aki az Orbánt ért kritikákra azzal vágott vissza, hogy ő csak az ország érdekeit nézi. A Princeton Egyetemen oktató jog- és politikatudós, Kim Lane Scheppele j pedig kijelentette: utoljára 2010-ben volt szabad és tisztességes választás Magyarországon.
Szijjártó Péter a szélsőjobboldali Breibart Newsnak adott interjút – persze ezen nincs mit csodálkozni, ha mellétesszük, hogy a lapot sokáig igazgató Steve Bannont pedig a washingtoni magyar nagykövetségen fogadta Orbán Viktor. Bannon ellen szintén bűntető eljárás folyt, s négy hónap börtönbüntetésre ítélték pénzügyi csalás vádjával. A külügyminiszter az exkluzívnak beharangozott interjúban egyébként sok békeszólam mellett az is kijelentette, hogy Európában gyakorlatilag majd mindenki háborúpárti. A Trump elleni bűnvádi eljárásokat frusztrálónak nevezte és hozzátette, ilyenek a konzervatívokkal fordulnak csak elő. Mert ha egy konzervatív elkezdi bírálni a liberálisokat, akkor azok rögtön a demokrácia intézménye nevében és a világvége megakadályozását elkerülendő politikai és jogi lépéseket tesznek. Ezeket mi is jól ismerjük – utalt itt Szijjártó a magyar uniós konfliktusokra. Szijjártó ezen a szélsőjobbos fórumon simán képmutatással és kettős mércével vádolta meg az EU-t. Panaszkodott, hogy a liberálisok uralják a médiát és a politikát is térségünkben. Biztos abban, hogy az Ukrajnában zajló háborúnak nagyon rövid időn belül vége lesz egy új, magabiztos amerikai elnök megválasztásával.
Zuzana Caputová leköszönő szlovák államfő a Financial Timesnak adott interjúban Robert Fico körvonalazódó politikáját Orbán Viktoréval egyezőnek nevezte, mert építi le a demokráciát, a jogállamot és ezzel egyidőben fordul egyre barátságosabban a putyini Oroszország felé. Szerinte Szlovákia könnyen járhat úgy, mint Magyarország, akit megfosztottak az uniós forrásoktól a jogállami normasértések miatt.
Sulyok Tamás ünnepélyes beiktatási ceremóniájáról a kínai központi hírügynökség a Xinhua úgy számol be, hogy meg sem említi a jelölése idejére esett családi legendárium okozta botrányt. Csupán azt emeli ki a tudósítás, amit az új államfő mondott, hogy továbbra is az Alaptörvény betűjéhez tartja magát munkája során.
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.03.11.
Orbán Viktor és Donald Trump találkozójáról előbbi közösségi médiás bejegyzései alapján számolt be a CNN – ami önmagában is sokat elárul. A volt elnök gyűlöli a CNN-t, nyilván közelébe nem engedi. Orbánnal viszont népes stáb mehetett dokumentálni a számára világraszóló eseményt. A CNN idézi Trumpot, aki szerint Orbánt nemcsak Európában, de világszerte tisztelik. A CNN megjegyzi, hogy a tanácsadókkal folytatott szűkkörű beszélgetés kb. egy órán át tartott, amolyan baráti együttlét jelleget öltött, mivelhogy hivatalos napirendje nem volt a találkozónak. Ahogy a Klubrádió is megtudta saját forrásaiból, a CNN is úgy tudja, hogy Orbán hívatta meg magát Trumphoz. A Fehér Ház pedig megerősítette, hogy Orbán nem kereste a Joe Biden elnökkel való találkozó lehetőségét és az elnök sem kívánt találkozni vele. Sőt, Biden aggályát fejezte ki, hogy a két autokrata vezető találkozott. Pennsylvaniai kampánygyűlésén úgy fogalmazott: Trump egy olyan emberrel találkozik, aki nyíltan beszélt arról, hogy a demokrácia nem működőképes, ő tulajdonképpen a diktatúrákhoz vonzódik. Én viszont egy olyan jövőt képzelek el a hazámnak, amelyben megvédjük a demokrácia vívmányait – mondta Biden.
S nemcsak a CNN, de például a Hindustan Times is felfigyelt arra, hogy az utóbbi időben a nyilvánosság előtt nem mutatkozó Melania Trump váratlanul megjelent a floridai golfklubban rendezett koncerten, ahol Orbán egy óriási virágcsokrot nyújtott át neki, miközben Roy Orbison Oh, Pretty Woman c. számát játszotta a zenekar.
Az amerikai közszolgálati PBS News Tv csaknem 6 percben foglalta össze Orbán regnálását amerikai útja alkalmából. Megszólalt a magyar Külügyi Intézet vezetője, a nem mellesleg amerikai Dr. Gladden Pappin, aki az Orbánt ért kritikákra azzal vágott vissza, hogy ő csak az ország érdekeit nézi. A Princeton Egyetemen oktató jog- és politikatudós, Kim Lane Scheppele j pedig kijelentette: utoljára 2010-ben volt szabad és tisztességes választás Magyarországon.
Szijjártó Péter a szélsőjobboldali Breibart Newsnak adott interjút – persze ezen nincs mit csodálkozni, ha mellétesszük, hogy a lapot sokáig igazgató Steve Bannont pedig a washingtoni magyar nagykövetségen fogadta Orbán Viktor. Bannon ellen szintén bűntető eljárás folyt, s négy hónap börtönbüntetésre ítélték pénzügyi csalás vádjával. A külügyminiszter az exkluzívnak beharangozott interjúban egyébként sok békeszólam mellett az is kijelentette, hogy Európában gyakorlatilag majd mindenki háborúpárti. A Trump elleni bűnvádi eljárásokat frusztrálónak nevezte és hozzátette, ilyenek a konzervatívokkal fordulnak csak elő. Mert ha egy konzervatív elkezdi bírálni a liberálisokat, akkor azok rögtön a demokrácia intézménye nevében és a világvége megakadályozását elkerülendő politikai és jogi lépéseket tesznek. Ezeket mi is jól ismerjük – utalt itt Szijjártó a magyar uniós konfliktusokra. Szijjártó ezen a szélsőjobbos fórumon simán képmutatással és kettős mércével vádolta meg az EU-t. Panaszkodott, hogy a liberálisok uralják a médiát és a politikát is térségünkben. Biztos abban, hogy az Ukrajnában zajló háborúnak nagyon rövid időn belül vége lesz egy új, magabiztos amerikai elnök megválasztásával.
Zuzana Caputová leköszönő szlovák államfő a Financial Timesnak adott interjúban Robert Fico körvonalazódó politikáját Orbán Viktoréval egyezőnek nevezte, mert építi le a demokráciát, a jogállamot és ezzel egyidőben fordul egyre barátságosabban a putyini Oroszország felé. Szerinte Szlovákia könnyen járhat úgy, mint Magyarország, akit megfosztottak az uniós forrásoktól a jogállami normasértések miatt.
Sulyok Tamás ünnepélyes beiktatási ceremóniájáról a kínai központi hírügynökség a Xinhua úgy számol be, hogy meg sem említi a jelölése idejére esett családi legendárium okozta botrányt. Csupán azt emeli ki a tudósítás, amit az új államfő mondott, hogy továbbra is az Alaptörvény betűjéhez tartja magát munkája során.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)