Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.03.13.
Négy jelenségen keresztül mutatjuk be, hogy miért érezhetik sokan: a honi demokrácia nincs jó állapotban.
Évek óta nem látott botrány tépázta meg a Fidesz népszerűségét, mégis toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat. Az ellenzékiek közül csak azok erősödnek, akikről lényegében még senki sem tud semmit. 2006 ősze óta ugyanazokat a köröket próbálják lefutni újabb és újabb ellenzéki szereplők, az áttörés legcsekélyebb reménye nélkül.
Nemcsak a meritokratikus működést szavatoló belső verseny elmaradása miatt, hanem azért is, mert a választók egy idő után el sem tudják képzelni, hogy „ezektől lehet még várni valami érdekeset”. A szavazók ilyenkor együtt öregszenek a párttal.
Az SZDSZ 2004 kora őszén képtelen volt kiállítani egy gazdasági minisztert, és végül átadták a jelölés lehetőségét Gyurcsány Ferencnek, aki Kóka Jánost ajánlotta a párt figyelmébe. A vállalkozó éppen Délkelet-Ázsiában nyaralt, amikor megkapta a felkérést, és ott helyben utána is olvasott a párt történetének, hogy képben legyen, mire hazaér. Két és fél évvel később átvette a párt irányítását is, ami 2009-ben az EP-választáson csak 2 százalékot ért el, és a 2010-es választáson már el sem indult.
Az MSZP Gyurcsány Ferenc 2009 márciusi lemondása után hetekig képtelen volt miniszterelnököt jelölni, végül a teljesen külsős Bajnai Gordont bízták meg a kormány vezetésével. A párt támogatottsága a különböző mérések szerint jelenleg 2 és 4 százalék között lehet.
Ekkora lejtőn persze nincs a Fidesz, de nem árt emlékezni, hogy hosszabb távon drámai hatása van, ha egy pártnak nincs utánpótlása.
Az elmúlt hetekben a Fidesznek adnia kellett egy köztársasági elnököt – végül egy párton kívüli szimpatizánst hoztak, és ez hatalomtechnikai szempontból egyértelműen visszalépés az előző két államfőjükhöz képest, hiszen Áder János és Novák Katalin is a pártból érkezett.
Ha jutalmazni tudja azokat, akik éveket dolgoztak a szervezetért. Ez ad motivációt az újaknak, ez segíti az organikus fejlődést. (Mint látni fogjuk írásunk második felében, az előrejutás lehetetlensége az ellenzéki pártokat hatványozottan sújtja.)
Lehet persze úgy keretezni egy külsős bevonását, hogy ez egy gesztus, a politika feletti konszenzus irányába tett lépés, de naivitás lenne azt gondolni, hogy a külsős Sulyok Tamást úgy kérte fel Orbán Viktor, hogy kicsit szorongott közben, vajon teljesen bízhat-e a mindenkori együttműködésében. Az ellenzék így is „eleven golyóstollnak” nevezi az államfőt, szó sincs arról, hogy a kormánypárt kritikusai a jó szándék jeleként értelmeznék megválasztását. A Fidesz nem kiengedte a pozíciót a befolyása alól, hanem nem tudott megfelelő embert találni rá a saját soraiból. Vagy azért, mert az alkalmasak máshol kellenek, és őket nem lehet pótolni; vagy azért, mert nincsenek. Bármelyik is a megoldás, a lényeg, hogy túl kevesen vannak az alkalmasak.
EP-listavezetőt is kellett találni gyorsan, de ott sem tudtak senkit jutalmazni, előléptetni a kiemelt szereppel. Deutsch Tamáshoz, a párt egyik alapítójához fordultak, aki már tizenöt éve EP-képviselő, és így aligha alkalmas arra, hogy új lendületet vigyen a pártba, vagy új szavazókat nyerjenek vele...
Évek óta nem látott botrány tépázta meg a Fidesz népszerűségét, mégis toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat. Az ellenzékiek közül csak azok erősödnek, akikről lényegében még senki sem tud semmit. 2006 ősze óta ugyanazokat a köröket próbálják lefutni újabb és újabb ellenzéki szereplők, az áttörés legcsekélyebb reménye nélkül.
Utánpótlás-problémák a Fideszben
2022 nyarán, tusványosi beszédében Orbán Viktor így fogalmazott:
„És gondoskodni kell arról, hogy az utánunk következő nemzedéknek is meglegyen a nemzetileg, érzelmileg ugyanúgy elkötelezett vezetése, mint amit mi adtunk Magyarországnak, ezért végrehajtottunk szép csöndben egy nemzedékváltást is, aminek a szimbóluma, hogy a magamfajta, mindjárt hatvanas miniszterelnökkel szemben vagy mellett egy 44 esztendős, háromgyermekes családanya a köztársasági elnökünk. És ha ránéznek a kormányra, akkor a kormányban negyvenes éveiket, esetenként annak elejét taposó minisztereket látnak, akik húsz-harminc évig lesznek képesek vezetést biztosítani Magyarország számára. Persze a nemzedékváltás sosem könnyű, mert nem mindegy, hogy az újak kirúgnak-e a hámból, vagy húzzák a szekeret. Akik kirúgnak a hámból, azokat a cirkuszi mutatványos sátorban kell fölléptetni, akik meg húzzák a szekeret, azokat pedig be kell vonni a politikai döntéshozatalba.”
A szimbólum kirúgott a hámból, de ennél is nagyobb a baj. A 2024-es választásokra nem tudott a Fidesz új arcokat felépíteni.
2022 nyarán, tusványosi beszédében Orbán Viktor így fogalmazott:
„És gondoskodni kell arról, hogy az utánunk következő nemzedéknek is meglegyen a nemzetileg, érzelmileg ugyanúgy elkötelezett vezetése, mint amit mi adtunk Magyarországnak, ezért végrehajtottunk szép csöndben egy nemzedékváltást is, aminek a szimbóluma, hogy a magamfajta, mindjárt hatvanas miniszterelnökkel szemben vagy mellett egy 44 esztendős, háromgyermekes családanya a köztársasági elnökünk. És ha ránéznek a kormányra, akkor a kormányban negyvenes éveiket, esetenként annak elejét taposó minisztereket látnak, akik húsz-harminc évig lesznek képesek vezetést biztosítani Magyarország számára. Persze a nemzedékváltás sosem könnyű, mert nem mindegy, hogy az újak kirúgnak-e a hámból, vagy húzzák a szekeret. Akik kirúgnak a hámból, azokat a cirkuszi mutatványos sátorban kell fölléptetni, akik meg húzzák a szekeret, azokat pedig be kell vonni a politikai döntéshozatalba.”
A szimbólum kirúgott a hámból, de ennél is nagyobb a baj. A 2024-es választásokra nem tudott a Fidesz új arcokat felépíteni.
Márpedig az utánpótlás hiánya válságtünet egy politikai szervezetnél.
Nemcsak a meritokratikus működést szavatoló belső verseny elmaradása miatt, hanem azért is, mert a választók egy idő után el sem tudják képzelni, hogy „ezektől lehet még várni valami érdekeset”. A szavazók ilyenkor együtt öregszenek a párttal.
Az SZDSZ 2004 kora őszén képtelen volt kiállítani egy gazdasági minisztert, és végül átadták a jelölés lehetőségét Gyurcsány Ferencnek, aki Kóka Jánost ajánlotta a párt figyelmébe. A vállalkozó éppen Délkelet-Ázsiában nyaralt, amikor megkapta a felkérést, és ott helyben utána is olvasott a párt történetének, hogy képben legyen, mire hazaér. Két és fél évvel később átvette a párt irányítását is, ami 2009-ben az EP-választáson csak 2 százalékot ért el, és a 2010-es választáson már el sem indult.
Az MSZP Gyurcsány Ferenc 2009 márciusi lemondása után hetekig képtelen volt miniszterelnököt jelölni, végül a teljesen külsős Bajnai Gordont bízták meg a kormány vezetésével. A párt támogatottsága a különböző mérések szerint jelenleg 2 és 4 százalék között lehet.
Ekkora lejtőn persze nincs a Fidesz, de nem árt emlékezni, hogy hosszabb távon drámai hatása van, ha egy pártnak nincs utánpótlása.
Az elmúlt hetekben a Fidesznek adnia kellett egy köztársasági elnököt – végül egy párton kívüli szimpatizánst hoztak, és ez hatalomtechnikai szempontból egyértelműen visszalépés az előző két államfőjükhöz képest, hiszen Áder János és Novák Katalin is a pártból érkezett.
Akkor sikeres egy politikai formáció, ha minél több pozíciót tud a saját embereinek biztosítani.
Ha jutalmazni tudja azokat, akik éveket dolgoztak a szervezetért. Ez ad motivációt az újaknak, ez segíti az organikus fejlődést. (Mint látni fogjuk írásunk második felében, az előrejutás lehetetlensége az ellenzéki pártokat hatványozottan sújtja.)
Lehet persze úgy keretezni egy külsős bevonását, hogy ez egy gesztus, a politika feletti konszenzus irányába tett lépés, de naivitás lenne azt gondolni, hogy a külsős Sulyok Tamást úgy kérte fel Orbán Viktor, hogy kicsit szorongott közben, vajon teljesen bízhat-e a mindenkori együttműködésében. Az ellenzék így is „eleven golyóstollnak” nevezi az államfőt, szó sincs arról, hogy a kormánypárt kritikusai a jó szándék jeleként értelmeznék megválasztását. A Fidesz nem kiengedte a pozíciót a befolyása alól, hanem nem tudott megfelelő embert találni rá a saját soraiból. Vagy azért, mert az alkalmasak máshol kellenek, és őket nem lehet pótolni; vagy azért, mert nincsenek. Bármelyik is a megoldás, a lényeg, hogy túl kevesen vannak az alkalmasak.
EP-listavezetőt is kellett találni gyorsan, de ott sem tudtak senkit jutalmazni, előléptetni a kiemelt szereppel. Deutsch Tamáshoz, a párt egyik alapítójához fordultak, aki már tizenöt éve EP-képviselő, és így aligha alkalmas arra, hogy új lendületet vigyen a pártba, vagy új szavazókat nyerjenek vele...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.