GADÓ GÁBOR RENDSZERVÁLTÓ MILLIÁRDOK ÁLLAMI ALAPÍTVÁNYOK A NER SZOLGÁLATÁBAN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2026.05.29.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) az alapítványt olyan szervezetként szabályozza, amely – eltérően az egyesülettől vagy például egy nonprofit gazdasági társaságtól – létrejöttét követően jelentős mértékben elszakad, függetlenedik alapítójától. Az a személy, aki alapítóként meghatározta az alapítvány célját, ellátta az alapítványt úgynevezett induló vagyonnal, utóbb sem a célt nem változtathatja meg, sem az alapítvány tulajdonába adott vagyont nem vonhatja (követelheti) vissza. Az alapítványt nyilvántartásba való bejegyzését követően már nem alapítója irányítja, hanem a „kezelő szervezet”. A kurátorokat az alapító kivételesen abban az esetben válthatja le, ha döntéseikkel, mulasztásaikkal az alapítványi cél megvalósítását „közvetlenül veszélyeztetik”. Az alapítvány tehát tankönyvi definíció szerint olyan „jogi személyiséggel felruházott célvagyon”, amely akkor is az alapító okiratban rögzített elképzeléseket próbálja megvalósítani, ha azt alapítója vagy az alapítványhoz befizetéseikkel később csatlakozók már nem akarják. A Ptk. ezt a konstrukciót erősíti azzal is, hogy az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapítvány a magánjog méltán elismert intézményei közé tartozik, szabályozása és gyakorlata megfelel a társadalmi elvárásoknak.

Kérdéses azonban, hogy alkalmas-e ez a jogi forma az állam felsőoktatással, tehetséggondozással, tudománypolitikával vagy éppen az egészségüggyel összefüggő egyes közfeladatainak megszervezésére, irányítására, a finanszírozási teendők ellátására. Az Alaptörvény 2020 decemberében elfogadott kilencedik módosítása előírta, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (a „kekvákra”) irányadó törvényi rendelkezéseket sarkalatos törvényben, vagyis a jelen lévő képviselők kétharmados többségével kell elfogadni. (Az Orbán-kormány így akarta elejét venni annak, hogy egy kormányváltást követően a csupán „feles többséget” szerző ellenoldal átírhassa a szabályozást.) Az alaptörvényi felhatalmazás nyomán megszavazott „kekva-törvényt” (2021. évi IX. törvény) és az egyes alapítványok létrehozásáról szóló „speciális” törvényeket visszatérően viták kísérték. Az Európai Unió Bizottsága is kifogásolta, hogy az alapítványok úgy végezhetik „közérdekű tevékenységüket”, hogy irányításuk az állami intézményektől átkerült a kekvák kuratóriumába delegált Fidesz-közeli emberekhez...

ITT OLVASHATÓ